A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE"

Átírás

1 CONF/PLE(2009)CODE1 A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE A dokumentumot a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciájának október 1-i győlésén fogadták el 1

2 Tartalom I. Bevezetés... 3 II. Célok, célkitőzések... 4 III. Általános keretrendszer a civil részvételhez...4 IV. Hogyan vegyünk részt... 6 V. Civil részvételi mátrix

3 I. Bevezetés A modern demokráciák egyik legnagyobb problémája az állampolgárok elidegenedése a politikai folyamatoktól. Ebben a kontextusban, ahogy sok másban is, a civil társadalom fontos elemét képezi a demokrácia gyakorlatának, alternatívát kínálva az állampolgároknak a politikai pártokkal és lobbikkal szemben, a nézetek széles körét közvetítve, és biztosítva az érdekképviseletet a döntéshozatali folyamatokban. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának október 14.-én kelt CM/Ajánlása (2007) szerint a civil szervezetek alapvetıen járulnak hozzá a demokrácia fejlesztéséhez, megvalósításához és az emberi jogok védelméhez, különösen a tájékoztatás, a tudatosítás, a közéletben való részvétel, valamint a hatóságok, közintézmények átláthatóságának, elszámoltathatóságának biztosítása terén végzett munkájukkal. Az Európa Tanács 2007 júniusában, Svédországban Fórum a demokrácia jövıjéért címmel szervezett konferenciát, melynek résztvevıi felkérték az Európa Tanács Nemzetközi civil szervezetek konferenciáját, hogy alakítsa ki a döntéshozatalban való civil részvétel jó gyakorlatának alapelveit - olyan témákkal, mint a civil szervezetek döntéshozatalban való részvételéhez szükséges mechanizmusok, vagy civil társadalomnak a szakpolitikák kialakításában való részvétele. A Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája vállalta, hogy megszövegezi a Döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexét (röviden: a civil részvétel kódexe), amely a fokozott civil részvétel mellett szóló érveket, valamint annak keretrendszerét és eszközeit foglalja rendszerbe. A dokumentumot egy páneurópai konzultációs folyamat során készítették el és vitatták meg tapasztalt civil társadalmi képviselık, majd ezt követıen országos és nemzetközi civil szervezetek tesztelték és kommentálták. Ma már mind a civil aktivisták, mind a hatóságok képviselıi alkalmazzák a kódexet napi munkájuk során. Az Európa Tanács Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája egy felhasználóbarát, strukturált és pragmatikus eszközt hozott létre a döntéshozók és a szervezett civil társadalom számára, ami a civil szervezeteket is magában foglalja. A civil részvétel kódexe a jó gyakorlatok széles tárházát vonultatja fel. Nem kötelezı érvényő, nem ír elı szabályokat, vagy betartatási mechanizmusokat. Ehelyett olyan útmutatást kínál a demokrácia gyakorlatában résztvevı szereplık számára, amely a civil szervezetek és állami intézmények, hatóságok közti párbeszéd és együttmőködés konkrét gyakorlati tapasztalataira épül. Az útmutatás végsı célja, hogy elısegítse e szereplık interakcióját, és hogy fokozza az állampolgárok felhatalmazását és részvételét a demokrácia gyakorlatában, helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A Konferencia a munka során kikérte az Európa Tanács más intézményeinek a véleményét is, kérve, hogy maguk is járuljanak hozzá a folyamathoz. Mind az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszus, mind pedig az Európa Tanács Parlamentáris Győlése üdvözölte a Kódexet: a kongresszus készen áll arra, hogy segítsen a dokumentum népszerősítésében, és alkalmazza munkájában, miközben a Parlamentáris Győlés az e-eszközök használatának fontosságát hangsúlyozza a részvételben. Ennek a dokumentumnak kell, hogy legyenek és lesznek is politikai következményei, hiszen azt a jelenlegi trendet erısíti, hogy a helyi, regionális és országos hatóságok konzultálnak és 3

4 együttmőködnek a civil társadalommal, modern eszközöket honosítva meg a demokratikus kormányzásban, ugyanakkor elmélyítve az állampolgárok részvételét a közéletben. II. Célok, célkitőzések A civil részvétel kódexének alapvetı célja, hogy hozzájáruljon egy ösztönzı környezet kialakításához a civil szervezetek számára az Európa Tanács tagállamaiban és Fehéroroszországban. Ezt úgy valósítja meg, hogy európai szinten definiál általános alapelveket, útmutatást, eszközöket és mechanizmusokat kínálva a politikai döntéshozatali folyamatban való civil részvételhez. A cél az, hogy a Jó Gyakorlatok Kódexe megvalósuljon helyi, regionális és országos szinten egyaránt, hiszen az európai civil szervezetek valós tapasztalataira épül, és a hatóságokkal való kapcsolattartás bevált gyakorlatát és érvényes módszereit tükrözi. A dokumentum további célja, hogy jól alkalmazható és hatékony eszközzé váljon a civil szervezetek parlamenttel, kormányzattal és állami hatóságokkal folytatott dialógusában, a helyi szinttıl a nemzetköziig. A cél egy olyan cselekvésorientált interaktív eszköz létrehozása volt, amely mind a civil szervezetek, mind pedig a hatóságok számára hasznos. A gyakorlati szakpolitikák megvalósítását elısegítendı, a jövıben a civil részvétel kódexe esettanulmánygyőjteménnyel és további gyakorlati eszközökkel fog kiegészülni. A kódex egyik célcsoportja az országos civil szervezetek (beleértve az Európa Tanács tagállamainak és Fehéroroszország regionális és helyi szervezeteit), az európai és nemzetközi szervezetek. A másik célcsoport a különbözı hatóságok, közintézmények, tehát a helyi, regionális és nemzeti szintő parlamentek, kormányzatok, önkormányzatok és az országos szintő közigazgatás. A célcsoport tehát valójában meglehetısen széles, de a cél az volt, hogy a Kódexnek legyenek a közigazgatás minden szintjén alkalmazható szegmensei. III. A civil részvétel általános keretrendszere III.i A civil társadalom paraméterei A civil szervezetek, a szervezett civil társadalom alapvetı szinten járulnak hozzá a demokrácia és az emberi jogok fejlıdéséhez és megvalósításához. Az Európa Tanács 2007 (14)-es ajánlásában a következıképpen definiálja a civil szervezeteket a: a civil szervezetek olyan, önkéntességen alapuló önkormányzó testületek vagy szervezetek, amelyeket alapítóik vagy tagjaik non-profit célkitőzéseik elérésére hoztak létre. A civil részvétel gyakorlati szakpolitikáit illetıen a kifejezés a szervezett civil társadalomra utal, beleértve az önkéntes szervezeteket, non-profit szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, karitatív szervezeteket, valamint földrajzi- vagy érdekalapú közösségi- vagy lobbyszervezeteket. A civil szervezetek központi tevékenységei olyan értékekre koncentrálnak, mint a társadalmi igazságosság, emberi jogok, demokrácia és jogállam. Céljuk különféle ügyek felkarolása és az emberek életminıségének javítása. A civil szervezetek fıszereplıi a nyílt, demokratikus társadalomban való részvételnek, mivel egyének sokaságát vonják be. Az a tény, hogy ezen egyének közül sokan választópolgárok is 4

5 egyben, a civil társadalom képviseleti demokráciához főzıdı kapcsolatának komplementáris, egymást kiegészítı jellegét húzza alá. A civil szervezetek tudásukkal és független szakértelmükkel érdemben járulhatnak hozzá a döntéshozatal folyamatához. Ez a felismerés egy ideje arra ösztönzi a különbözı szintő kormányzati szerveket a helyi szinttıl a regionális szinten át a nemzeti szintig, valamint a különbözı nemzetközi intézményeket, hogy a szakpolitikák kialakítása és megvalósítása során építsenek a civil szervezetek tapasztalataira és kompetenciáira. A civil szervezetek ugyanis élvezik tagságuk és a szélesebb társadalom bizalmát, mikor hangot adnak aggodalmaiknak, képviselik azok érdekeit és ügyeket karolnak fel, így alapvetıen hozzájárulnak a szakpolitikák kidolgozásához. A jelen dokumentum azt körvonalazza, hogy a szervezett civil társadalom miként járulhat hozzá a demokratikus folyamathoz, ugyanakkor nem összpontosít az állampolgári részvétel kapcsolódó kérdéskörére, ti. az egyénekre. Esetünkben úgy tekintjük, hogy az egyesületek és közösségi szervezetek alakítása a független társadalmi szervezıdés aktusa, amely nem kizárólag az egyéni cselekvés köré összpontosul. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint a szervezett csoportok azért jönnek létre, hogy elısegítsék tagjaik igényeinek a kielégítését, és a szélesebb értelemben vett társadalmat szolgálják. Ily módon tehát a civil szervezetek a részvétel kulcsfontosságú csatornájaként mőködnek, és megsokszorozzák a közügyekbe bevont állampolgárok számát. III.ii Az állampolgári részvétel alapelvei A konstruktív kapcsolat fenntartása érdekében a civil szervezeteknek és a hatóságok különbözı szintjeinek egy sor általános alapelv szerint kell együttmőködniük: Részvétel A civil szervezetek összegyőjtik és kifejezésre juttatják tagjaik, a különbözı felhasználói csoportok és az érintett állampolgárok véleményét, nézeteit. Ez a hozzájárulás alapvetı értékeket hordoz a politikai döntéshozatali folyamat szempontjából, fokozva a szakpolitikai kezdeményezés minıségét, megértését, és hosszú távú alkalmazhatóságát. Elıfeltétele, hogy a részvételi folyamat nyílt és hozzáférhetı legyen, és a részvétel általánosan elfogadott paramétereire épüljön. Bizalom A nyitott és demokratikus társadalom a különbözı szereplık és szektorok közötti ıszinte interakcióra épül. Mivel a civil szervezetek és az egyes hatóságok más és más szerepeket töltenek be, az emberi életminıség javításának közös célja csak abban az esetben valósítható meg kielégítı módon, ha az bizalmon alapszik - beleértve az átláthatóságot, egymás tiszteletben tartását és a kölcsönös megbízhatóságot. Elszámoltathatóság és átláthatóság A köz érdekében való cselekvés nyitottságot, felelısséget, egyértelmőséget és elszámoltathatóságot kíván meg mind a civil szervezetek, mind pedig a hatóságok részérıl - valamint átláthatóságot minden szinten. Függetlenség A civil szervezeteket célkitőzéseik, döntéseik és tevékenységeik tekintetében szabad és önálló egységekként kell elismerni. Joguk van ahhoz, hogy függetlenül cselekedjenek, és 5

6 joguk van olyan álláspontokat képviselniük, amelyek különböznek azon hatóságok álláspontjától, amelyekkel máskülönben együttmőködhetnek. III.iii A civil részvétel feltételei Az egyesületi élet alapfeltételei jól dokumentáltak. Az Emberi Jogok és Alapvetı Szabadságjogok Európai Egyezményének értelmében valamint Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó esetjoga alapján alapfeltétel a szólásszabadság (10. cikkely), az egyesülési és gyülekezési jog (11. cikkely), valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó esetjoga. Ahhoz, hogy a civil szervezetek diszkriminációmentesen bevonódhassanak a politikai döntéshozatali folyamatba, egy ösztönzı, képessé tevı környezetre van szükség. Az ösztönzı környezet alapfeltétele a jogállam, az alapvetı demokratikus alapelveknek való megfelelés, a politikai akarat, a kedvezı jogszabályi háttér, az átlátható eljárások, a fenntartható civil társadalom számára és érdekében rendelkezésre bocsátott hosszú távú támogatások és erıforrások, valamint a párbeszéd és együttmőködés közös terei. Ezek a feltételek lehetıvé teszik, hogy egy olyan konstruktív kapcsolat jöjjön létre a civil szervezetek és a hatóságok, közintézmények között, amely a kölcsönös bizalomra és a részvételi demokrácia közös értelmezésére épül. IV. A részvétel módja A Civil Részvételi Jó Gyakorlatának Kódexe alapvetı szakpolitikai célkitőzésének megfelelıen, illetve annak érdekében, hogy az valóban releváns és a gyakorlatban is alkalmazható legyen a civil szervezetek döntéshozatalban való részvétele során, ebben a szekcióban a civil társadalom részvételének lehetséges módjait körvonalazzuk. A folyamatnak két egymáshoz kapcsolódó dimenziója van. A IV.i. rész a részvétel szintjeit mutatja be - az intenzitás sorrendjében, a puszta információszolgáltatástól a konzultációig, a párbeszédig, majd végül a civil szervezetek és hatóságok közötti partnerségig. Ezután a politikai döntéshozatali folyamat fázisait a IV.ii részben körvonalazzuk hat olyan lépést, melyek során a hatóságok eljutnak a program kialakításától a szakpolitikák megvalósításán át a végrehajtásig, majd az esetleges újrafogalmazásig. Egy külön részben (IViii) olyan eszközöket vonultatunk fel, amelyek a folyamat bármely fázisában használhatók, és átfogó támogatást nyújtanak a részvétel folyamata során. Ezen alkotóelemek segítségével az V. részben végül felvázoljuk az állampolgári részvétel mátrixát, amely vizuálisan mutatja be a folyamat elemeinek egymásrautaltságát, összefonódását. IV.i A részvétel különbözı szintjei A civil szervezetek részvétele a politikai döntéshozatali folyamat különbözı fázisaiban a részvétel intenzitásának függvényében változhat. A részvételnek négy fokozata létezik - a legkevésbé intenzívtıl a legintenzívebbig amelyek a következık: tájékoztatás, konzultáció, párbeszéd és partnerség. Ezeket a döntéshozatali folyamat bármelyik fázisában alkalmazhatjuk, de a folyamat bizonyos pontjain sokszor különösen fontossá válhatnak. 6

7 1. Tájékoztatás Az információhoz való hozzáférés az alapja minden további lépésnek a civil szervezetek politikai döntéshozatali folyamatba való bevonása során. Ez a részvételnek egy relatíve alacsony szintje, amely legtöbbször abból áll, hogy a hatóságok egyoldalúan információt szolgáltatnak, és a civil szervezetek részvételére vagy interakciójára nincs szükség, vagy nem várják el. A tájékoztatás a döntéshozatali folyamat minden fázisában alapvetı fontosságú. 2. Konzultáció A kezdeményezésnek ebben a formájában a hatóságok kikérik a civil szervezetek véleményét egy bizonyos témában vagy fejlesztési kérdésben. A konzultáció során a hatóságok általában tájékoztatják a civil szervezeteket az aktuális szakpolitikai kezdeményezésekrıl, kikérve azok véleményét, szempontjait és visszajelzését. A hatóság kezdeményez és jelöli meg a témát, nem pedig a civil szervezetek. A konzultáció alapvetı fontosságú a döntéshozatali folyamat minden fázisában, különösen a szakpolitikák megszövegezése, nyomon követése és újrafogalmazása során. 3. Párbeszéd A párbeszédet bármelyik fél kezdeményezheti, és lehet széleskörő vagy együttmőködésen alapuló. A széleskörő párbeszéd kétirányú kommunikáció, amely a közös érdekekre és esetleges közös célkitőzésre építve biztosítja a nézetek, vélemények rendszeres kommunikációját, 7

8 egyeztetését. Ilyenek lehetnek a nyilvános közösségi meghallgatások, vagy a civil szervezetek és a hatóságok közötti, egyes témákra specializált találkozók. A párbeszéd ezekben az esetekben széles körő, és nem kapcsolódik explicit módon valamely aktuális szakpolitika-kidolgozás folyamathoz. Az együttmőködésen alapuló párbeszéd egy adott specifikus szakpolitika kialakításával kapcsolatos közös érdekekre épül. Ez a fajta párbeszéd általában valamilyen közös ajánlásban, jogszabályban teljesedik ki. Az együttmőködésen alapuló párbeszéd megalapozottabb, mint a széles körő párbeszéd, mivel általában a közös megbeszélések egész sorát jelenti (amelyek sokszor meglehetısen nagy számban és szabályos idıközönként történnek), miközben a résztvevık központi szakpolitikai stratégiákat alakítanak ki, illetve különbözı kérdésekben egyeztetnek. A párbeszéd a politikai döntéshozatali ciklus minden fázisában különösen értékes, de a program kialakítása, a megszövegezés és az újraszövegezés során alapvetı fontossággal bír. 4. Partnerség A partnerség a politikai döntéshozatali folyamat minden fázisában a felelısség megosztását jelenti, a szakpolitikák kialakításától a megszövegezésen át a döntésig, és annak megvalósításáig. Ez a részvétel legmagasabb szintje. Ezen a szinten a civil szervezetek és a hatóságok szorosan együttmőködnek, miközben biztosítják, hogy a résztvevı civil szervezetek továbbra is függetlenek maradjanak, és a partnerségi helyzettıl függetlenül kampányolhassanak, illetve önállóan mőködhessenek. A partnerségi kapcsolat olyan tevékenységeket fedhet le, mint például egy adott feladatnak egy civil szervezethez való delegálása (ilyen lehet például bizonyos szolgáltatások nyújtása), vagy részvételi fórumok, esetleg közös döntéshozó testületek létrehozása, ami a szabad erıforrások elosztását is jelentheti. A partnerség a politikai döntéshozatali folyamat bármely szakaszában létrejöhet, de különösen fontos a programok kialakítása és a megvalósítás során. IV.ii A politikai döntéshozatali folyamat fázisai Az alábbi ábra a politikai döntéshozatali folyamat hat fázisának ciklusát mutatja be: programok kidolgozása, megszövegezése, döntéshozatal, szakpolitikák megvalósítása, követése és újrafogalmazása. Minden fázis lehetıséget nyújt a civil szervezetek és hatóságok interakciójára. 8

9 1. A programok kialakítása A szakpolitikai programokat a parlament és a kormányzat határozza meg, de alakíthatják civil szervezetek, vagy azok szövetségei is, például úgy, hogy bizonyos témákkal, szükségletekkel, ügyekkel kapcsolatban kampányolnak, illetve lobbitevékenységet folytatnak. Az új döntéshozatali kezdeményezések sokszor a civil szervezetek kampányainak hatására jönnek létre. Ebben a fázisban a civil szervezetek megpróbálnak befolyást gyakorolni a döntéshozókra valamilyen kollektív érdek képviseletében, a mőködésük kiegészíti a politikai vitákat. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Szószólói szerep: egy specifikus felhasználói csoportot érintı ügyek, vitás kérdések, szükségletek megfogalmazása; olyan nézıpont vagy közérdek megjelenítése, amelyet még nem fednek le törvények, vagy más hatályos szakpolitikai intézkedések, dokumentumok, illetve eszközök. Információnyújtás és tájékoztatás: a civil szervezetek eredményeinek kommunikációja a hatóságok felé, valamint a tagok, felhasználók és kulcsfontosságú állampolgári csoportok bevonása és képviselete, elérhetı csatornát kínál az állampolgároknak, ahol meghallgatják ıket, tájékoztatást kapnak és reagálnak a felvetéseikre. Szakértelem és tanácsadás: a specifikus témák szakértıi kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szakpolitikai programok kialakításában. Elemzéseikben, kutatásaikban meglévı és jövıbeli társadalmi szükségleteket határoznak meg, illetve kulcsfontosságú perspektívákat mutatnak be. Innováció: új megoldások, megközelítések kifejlesztése; annak bemutatása, hogy mindez miként válhat a politikai programok részévé 9

10 Szolgáltatás-nyújtás: kulcsfontosságú szereplı a szakpolitika kidolgozásában és alternatív vagy még nem létezı szolgáltatások bevezetésében egy specifikus felhasználói csoport számára. A hatóságok, kormányzati intézmények kötelezettségei: Tájékoztatás: naprakész, pontos és idıszerő információk nyújtása könnyen hozzáférhetı módon, minden érintett fél részére Eljárások: átlátható döntéshozatali folyamat létrehozása, valamint annak betartása. Egyértelmő, nyitott és hozzáférhetı részvételi eljárások kialakítása. Erıforrások biztosítása: a civil társadalom aktív részvételének elısegítése például pénzügyi vagy természetbeli támogatás, vagy adminisztratív szolgáltatások nyújtásával Reagálókészség: annak biztosítása, hogy az érintett hatóságok képviselıi aktívan részt vegyenek a folyamatban - meghallgatni, reagálni, visszajelzést adni. Hasznos eszközök, mechanizmusok: Tájékoztatás: o Egyszerő és nyitott hozzáférés a döntéshozatali folyamatokkal, dokumentumokkal és döntéshozókkal kapcsolatos releváns, pontos és idıszerő információkhoz. o Kutatás a vitás kérdések megértésére, a megoldások kialakítása érdekében o A civil szervezetek felvilágosító kampányai és lobbitevékenysége, pl. szakpolitikai dokumentumok, poszterek, szórólapok, weboldalak, sajtómegjelenések és nyilvános demonstrációk segítségével o A kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító, illetve a közösségi eseményekrıl hírt adó weboldal kialakítása. Konzultáció: o Petíciók írása, pl. webes eszközökkel (e-petíció, web-fórum, stb.) o Konzultáció online vagy egyéb technikákkal, a döntéshozók érdekeinek, javaslatainak feltárására Párbeszéd: o Meghallgatások és társadalmi fórumok a különbözı csoportok, szervezetek érdekeinek, érdeklıdési területeinek azonosítására illetve értelmezésére, az érdekeltek bevonásával o Állampolgári fórumok és jövıtanácsok az állampolgárokkal és civil szervezetekkel folytatott párbeszéd elısegítésére o Kormányzati kapcsolattartó, amely lehetıvé teszi a civil társadalom számára, hogy informálódjon az aktuális szakpolitikai kezdeményezésekrıl Partnerség: o Munkacsoport vagy bizottság, amely állandó vagy ad hoc szakértıi csoportként jön létre, és a szakpolitikai preferenciákkal kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. 10

11 2. A programok megszövegezése A hatóságok általában jól begyakorolt eljárásokat alkalmaznak a szakpolitikák megszövegezése során. Ilyenkor a civil szervezeteket gyakran vonják be olyan területeken, mint a problémák azonosítása, megoldások ajánlása vagy javaslataik létjogosultságának bizonyítása, például interjúkkal, vagy kutatási tevékenységgel. A konzultáció lehetıségének biztosítása kulcsfontosságú ebben a fázisban, csakúgy, mint a párbeszéd különbözı formái, melyek révén a leginkább érintett felek is hozzájárulhatnak a folyamathoz. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Szószólói szerep: annak garantálása, hogy a szakpolitikák megfogalmazása során figyelembe vegyék az érintett csoportok szükségleteit és érdekeit Információnyújtás, tájékoztatás: a civil szervezetek tájékoztatják tagjaikat, a felhasználókat és a kulcsfontosságú állampolgári szervezeteket a megszövegezés folyamatáról Szakértelem, tanácsadás: elemzések, kutatási eredmények biztosítása a vizsgált témakörökben, illetve további prioritások megfogalmazása a javasolt szakpolitikához Innováció: megoldások felkínálása olyan új megközelítések, gyakorlati megoldások és konkrét modellek felvázolásával, amelyek a specifikus felhasználói csoportok számára hasznosak lehetnek. Szolgáltatás-nyújtás: input a szakpolitikák megfogalmazásához, azt biztosítandó, hogy a specifikus felhasználói érdekeket figyelembe vegyék, és eleget tegyenek a szükséges feltételeknek. Ellenırzési funkció: A megszövegezés folyamatának figyelemmel kísérése azt biztosítandó, hogy az érintettek érdekeit figyelembe vegyék, valamint a folyamat részvétel alapú és átlátható legyen. A hatóságok kötelezettségei: Információnyújtás: idıszerő és átfogó tájékoztatás az aktuális konzultációkról Eljárások: olyan minimum konzultációs standardok kialakítása és betartása, mint az egyértelmő célkitőzések, a részvétel szabályai, határidık, kapcsolattartók, stb. Nyílt konzultációk szervezése, ahova a potenciális érintetteket is meghívják. Erıforrások biztosítása: megfelelı konzultációs eszközök és idırendek biztosítása, a civil társadalom különbözı szintjeinek részvételét elısegítendı. Reagálókészség: Az illetékes hatósági képviselık részvételének biztosítása - meghallgatni, reagálni és visszajelzést adni a konzultáció során kapott válaszokra. Hasznos eszközök, mechanizmusok: Információ: o A szakpolitikai dokumentumokhoz való szabad hozzáférés, beleértve egy egységes információs pont kialakítását a szakpolitikák megszövegezéséhez, különbözı formátumokban elérhetı információkkal, az állampolgárok elérését biztosítandó. o A kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférést nyújtó, illetve a közösségi eseményekrıl hírt adó weboldal kialakítása. o Kampányok, lobbitevékenység, mely során az szakpolitika-tervezetet állásfoglalásokkal, levelekkel, deklarációkkal alakítják o Webcast formájú tudósítások meghallgatásokról, találkozókról, vitákról, amelyek lehetıvé teszik, hogy a felhasználók valós idıben kövessék az eseményeket o Kutatási tevékenység, amely hozzájárul a szakpolitikai dokumentum megszövegezésének folyamatához Konzultáció és párbeszéd: o Meghallgatások és kérdések/válaszok az érintettekkel a kényes pontok, vitás 11

12 kérdések azonosítására, valamint javaslatok győjtésére, személyesen vagy online o Szakértıi szemináriumok, találkozók: szakértık bevonása a specializált kutatási tevékenységbe, tanulmányok készítése, amelyeket a megszövegezés során használnak fel. o Több érintett felet magukban foglaló bizottságok, tanácsadó testületek, amelyek részben vagy egészben a civil szektor képviselıibıl állnak; ezek lehetnek állandó vagy eseti bizottságok is. Partnerség: o A szakpolitikák közös megszövegezése: az új jogszabály megfogalmazásában való aktív részvétel. 3. Döntéshozatal A politikai döntéshozatal formái a nemzeti környezet és törvényhozás függvényében változnak. A közös jellemzık az egyes minisztériumok által létrehozott szakpolitikák; a törvényhozás, pl. egy törvény elfogadása parlamenti szavazás útján; vagy népszavazás, amelyet aztán a megfelelı törvényhozási eljárás követ. A törvénytervezeteket, javaslatokat nyitottá kell tenni a civil szervezetek irányában, hogy maguk is hozzájárulhassanak a megszövegezés folyamatához. A hatóságoknak mérlegelniük kell a különbözı véleményeket, nézıpontokat, mielıtt a döntést meghozzák. Ebben a fázisban a konzultáció központi szerepet játszik a jól informált és megalapozott döntés szempontjából. Végsı soron azonban a választás a hatóságoknál van, kivéve, ha a döntés népszavazással vagy valamely más hasonló közvetlen döntéshozatali mechanizmus útján születik meg. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Szószólói szerep: a döntéshozók befolyásolása a szavazást megelızıen Információnyújtás, tájékoztatás: a tagság, felhasználók és kulcsfontosságú állampolgári szervezetek informálása a politikai döntésekrıl, illetve azok lehetséges hatásairól Szakértelem, tanácsadás: részletes elemzések biztosítása a döntéshozók informálása, befolyásolása érdekében Ellenırzési funkció: a döntéshozatali folyamat demokratikus lebonyolításának, átláthatóságának és optimális hatékonyságának biztosítása A hatóságok kötelezettségei: Az információ megosztása: tájékoztatás a döntéshozatali folyamatban aktuálisan megvitatandó szakpolitikákról Eljárások: ahol lehetséges, a közös döntéshozatali mechanizmusok mőködését segítı eljárások biztosítása, alkalmazása Erıforrások biztosítása: a civil társadalom aktív részvételének lehetıvé tétele és támogatása a civil szervezeteknek a döntési fázisba való bevonásával Reagálókészség: meghallgatni és megfontolni a civil társadalom mondandóját és reagálni rá. Hasznos eszközök, mechanizmusok: Információ: o Kampányok, lobbitevékenység a döntéshozók befolyásolására, pl. szórólapok, weboldalak, sajtómegjelenések és nyilvános demonstrációk segítségével Konzultáció és párbeszéd: o Nyílt plenáris vagy bizottsági ülések, hogy a vita lehetısége biztosítva legyen a döntéshozatali folyamat során 12

13 Partnerség: o Közös döntéshozatal fórumokon, konszenzuskeresı konferenciákon és más részvételalapú találkozókon o A döntéshozatalhoz való hozzájárulás, például költségvetés készítése a civil szervezetek bevonásával 4. Kivitelezés, megvalósítás A civil szervezetek többnyire ebben a fázisban a legaktívabbak, például szolgáltatásokat szerveznek, vagy projekteket valósítanak meg. A civil szervezeteknek az elızı fázisok során végzett munkája sokszor nagyrészt a szakpolitikák megvalósításának befolyásolására irányul. Ez a fázis különösen fontos annak biztosítása szempontból, hogy valóban a kívánt eredményt érjük el. Az elvárásokkal és lehetıséggel kapcsolatos egyértelmő és átlátható tájékoztatás különösen lényeges ebben a fázisban, csakúgy, mint az aktív partnerségek. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Információnyújtás, tájékoztatás: elsısorban az emberek tudatosságának fokozása, tájékoztatás, az adott szakpolitika lehetséges elınyeinek, hátrányainak és hatásának körvonalazása Szolgáltatás-nyújtás: egyetlen kulcsszereplı felelıs a szakpolitikák megvalósításáért, gyakran ı a fı felelıs a szolgáltatások nyújtásáért is Ellenırzési funkció: annak az értékelése és biztosítása, hogy a szakpolitikát káros mellékhatások nélkül kerül alakítsák ki és valósítsák meg. A hatóságok kötelezettségei: Az információ megosztása: a megvalósítási stratégiákkal, tenderezési eljárásokkal és projektútmutatókkal kapcsolatos tájékoztatás Eljárások: jól megalapozott szabályok, elıírások követése a szakpolitikák megvalósítása során Erıforrások biztosítása: a civil társadalom részvételének lehetıvé tétele a megvalósítási fázisban, pl. költségvetési támogatás, természetbeni hozzájárulás vagy adminisztratív szolgáltatások biztosításával Reagálókészség: elérhetınek lenni és reagálni a szakpolitikák megvalósításának körülményeibıl fakadó specifikus szükségletekre. Hasznos eszközök, mechanizmusok: Információ: o Nyílt és ingyenes hozzáférés a projektekkel és a döntésekkel kapcsolatos állami szektorbeli dokumentumokhoz o A kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító, illetve a közösségi eseményekrıl hírt adó weboldal kialakítása. o értesítık, amelyek az aktuális projektekrıl, pályázatokról adnak hírt o GYÍK (Gyakran Ismételt Kérdések), amelyeket online és más csatornákon tesznek elérhetıvé kérdések/válaszok formájában, gyakorlati segítséget, útmutatást nyújtva o Nyilvánosan meghirdetett tenderezés, amely biztosítja, hogy a szolgáltatások nyújtásának folyamata nyílt és átlátható legyen Konzultáció: o Rendezvények, konferenciák, fórumok és szemináriumok, melyek során az adott szakpolitikák megvalósításának módját megtárgyalják a civil szervezetekkel és a közösség tagjaival Párbeszéd: o Kapacitásépítı szemináriumok a megvalósításhoz szükséges tudás, készségek 13

14 fejlesztése érdekében o Képzések a civil szervezetek és hatóságok számára a megvalósítást érintı specifikus témákban (pl. közbeszerzés, projektek, pályázás) Partnerség: o Stratégiai partnerség, melynek során a civil szervezetek és a hatóságok partnerséget hoznak létre a szakpolitikák megvalósítására; ennek intenzitása a kisebb kísérleti partnerségektıl a megvalósítás felelısségének teljes megosztásáig terjedhet. 5. Figyelemmell kísérés Ebben a szakaszban a civil szervezetek feladata, hogy kövessék, illetve felmérjék az adott szakpolitika megvalósításának eredményeit. Fontos, hogy ehhez hatékony és átlátható követırendszer álljon rendelkezésre, amely biztosítja, hogy az adott szakpolitika/program elérje eredeti célját. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Szószólói szerep: annak követése illetve megfogalmazása, hogy az adott szakpolitikai kezdeményezés elérte-e a kívánt haszonélvezıket, valamint meghozta-e a kívánt eredményt a társadalom számára Szakértelem, tanácsadás: a szakpolitika hatásaival kapcsolatos bizonyítékok, kutatási eredmények győjtése (pl. kutatási intézményektıl, agytrösztöktıl) Szolgáltatás-nyújtás: az adott szolgáltató program hatásainak követése annak minıségét, fenntarthatóságát, hatékonyságát vizsgálandó; a való életbıl vett példák győjtése Ellenırzési funkció: elsıdleges fontosságú szerepkör az adott szakpolitika hatásainak követése során, ami biztosítja, hogy a kitőzött célok valóban megvalósuljanak. A hatóságok kötelezettségei: Az információ megosztása: tájékoztatás a szakpolitika aktuális státuszáról Reagálókészség: a civil szervezetek, civil társadalom által felvetett specifikus kérdések meghallgatása, az azokra való reagálás Hasznos eszközök, mechanizmusok: Információ: o Nyílt és ingyenes hozzáférés a szakpolitika kidolgozásának elırehaladásával kapcsolatos információkhoz o Bizonyítékok győjtése: a projekt megvalósításával kapcsolatos gyakorlati példák, statisztikák győjtése o Értékelés: az adott szakpolitika és hatásainak értékelése konferenciák, jelentések útján o Független kutatások a legfontosabb tanulságok levonására Konzultáció: o Visszajelzési mechanizmusok kialakítása az elırehaladás felmérésére, pl. közvélemény-kutatások, webes felmérések vagy kérdıívek Párbeszéd: o Munkacsoport vagy bizottság létrehozása a szakpolitikai kezdeményezést felügyelı és értékelı civil szervezetekbıl, amelyben mind a felhasználók, mind pedig a szolgáltatók képviseltetik magukat Partnerség: o Munkacsoport vagy bizottság létrehozása a stratégiai partnerségben résztvevı civil szervezetekbıl és hatóságokból a szakpolitikai kezdeményezések követésére és értékelésére. 14

15 6. Újrafogalmazás, újraszövegezés A szakpolitika megvalósítása során szerzett tapasztalatok, valamint a társadalom formálódó szükségletei gyakran megkövetelik egy adott szakpolitika újrafogalmazását. Ehhez biztosítani kell az információhoz való hozzáférést és a párbeszéd lehetıségét, melynek során a különbözı szükségleteket és lehetséges kezdeményezéseket meg lehet határozni. Ez az újbóli megfogalmazás lehetıséget ad a döntéshozatal egy új ciklusának beindítására. A civil szervezetek lehetséges cselekvési területei: Szószólói szerep: az adott szakpolitika megújításáért folytatott lobbizás a szakpolitika korlátainak és mellékhatásainak bemutatásával, azt biztosítandó, hogy jobban összhangba kerüljön a felhasználók és állampolgárok érdekeivel Szakértelem, tanácsadás: kutatások, elemzések készítése az adott szakpolitikai kezdeményezés hiányosságainak megállapítására, valamint az újrafogalmazás szükségességének alátámasztására Innováció: új megközelítések kidolgozása az adott szakpolitikai kérdéskör kezelésére ami a szakpolitika megújításának sarkalatos pontja lehet Szolgáltatás-nyújtás: az akadályok meghatározása, valamint bizonyítékok győjtése azon újonnan megjelenı szükségletek illusztrálására, amelyek a szakpolitika újrafogalmazását szükségessé teszik. A hatóságok kötelezettségei: Az információ megosztása: tájékoztatás egy adott szakpolitika esetleges felülvizsgálatáról, valamint arról, hogy ık hogyan módosítanák Eljárások: Egyértelmő, nyitott és hozzáférhetı részvételi eljárások kialakítása Erıforrások biztosítása: a civil társadalom aktív részvételének támogatása Reagálókészség: a civil szervezetek meghallgatása, hozzájárulásuk figyelembe vétele a cselekvés során Hasznos eszközök, mechanizmusok: Információ: o Az információhoz való nyílt és ingyenes hozzáférés a meglévı szakpolitikával kapcsolatos értékelések, kutatási eredmények és más bizonyítékok bemutatásával Konzultáció: o Konferencia vagy találkozó a hatóság által tervezett további lépések megvitatására o Online konzultáció a civil társadalom nézeteinek összegyőjtésére az szakpolitikával/projekttel kapcsolatos további lépések megvitatásához Párbeszéd: o Szemináriumok, értékelı fórumok szervezése az érdekeltekkel egy adott szakpolitikai területtel kapcsolatos új irányvonalak kialakítására (pl. World café, nyitott tér, és más ötletelési technikák) Partnerség: o Munkacsoport vagy bizottság, amelyben a civil szervezetek más érintettekkel és a hatóság képviselıivel közösen alakítanak szakértıi csoportot valamely átdolgozott szakpolitika ajánlását elıkészítendı. IV.iii Átfogó eszközök és mechanizmusok a civil részvételhez A civil részvétel kódexével kapcsolatos konzultációk során egy sor olyan eszköz illetve mechanizmus győlt össze szerte Európából, amelyek a döntéshozatali folyamat egésze során átfogó támogatást nyújtanak az aktív részvételhez: 15

16 1. E-részvétel Az E-eszközök hatalmas potenciállal rendelkeznek a demokratikus gyakorlat fejlesztése és a szervezett civil társadalom részvétele terén. Nagyban hozzájárulhatnak az intézmények átláthatóságának, elszámoltathatóságának és reagálókészségének javításához, valamint az állampolgárok részvételének elısegítéséhez, cselekvıkészségük fejlesztéséhez és a demokratikus folyamat hozzáférhetıvé és befogadóvá tételéhez. Ahhoz, hogy potenciáljukat teljes mértékben kihasználhassuk, az e-eszközöket a döntéshozatali folyamat minden szereplıjének el kell sajátítania és alkalmaznia kell, beleértve a különbözı szinteken mőködı hatóságokat, közintézményeket, és a szervezett civil társadalmat is. 2. Kapacitásépítés a részvételhez A helyi, regionális és országos civil szervezetek kapacitásának, készségeinek fejlesztése lényegbevágóan fontos ahhoz, hogy ıket a szakpolitikák, projektek kialakításába és a szolgáltatások nyújtásába aktívan be lehessen vonni. A kapacitásépítés fedhet továbbá olyan képzéseket, szemináriumokat, amelyek segítenek a civil szervezeteknek és a hatóságoknak a civil részvétel terén való egymásrautaltságának megértésében. Fedhet továbbá különbözı csereprogramokat is, amelyek egymás realitásainak jobb megértését segítik elı. 3. A civil szervezetek és hatóságok együttmőködésének struktúrái A hatóságok és civil szervezetek együttmőködésének elısegítésére számos ország állított fel koordinációs testületeket. Ezek lehetnek: kormányzati testületek (például civil kapcsolattartók alkalmazása minden egyes minisztériumban) vagy egy központi koordinációs testület, amely kapcsolattartóként mőködik; közös struktúrák, például a különbözı érintettekbıl álló bizottságok, munkacsoportok, szakértıi tanácsok és más tanácsadó testületek (állandó vagy ad hoc); vagy civil szervezetek szövetségei/koalíciói, amelyek egyesítik erıforrásaikat és közös álláspontokat fogalmaznak meg. 4. Keretdokumentumok a civil szervezetek és a hatóságok együttmőködéséhez Számos európai országban dolgoztak ki keretegyezményeket az együttmőködéssel kapcsolatos vállalások, szerepek, kötelezettségek és eljárások körvonalazására. Ezek a dokumentumok átlátható alapot nyújtanak a kapcsolat kialakításához, elısegítve a civil szervezetek és a hatóságok közötti folyamatos párbeszédet és kölcsönös megértést. Ilyenek például a parlamenttel vagy a kormányzattal aláírt bilaterális egyezmények, az együttmőködéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumok, vagy a hivatalos együttmőködési programok, amelyekhez a hatóságok is tartják magukat. V. Civil részvételi mátrix A civil szervezetek és a hatóságok kapcsolatát illusztrálandó, illetve tisztázandó, az alábbi mátrix vizuálisan mutatja be a politikai döntéshozatali folyamat lépéseit, valamint azoknak a részvétel különbözı szintjeihez főzıdı kapcsolatát. A mátrixhoz az európai civil társadalom jó gyakorlatai és példái szolgáltattak alapot, és célja, hogy inspirációt nyújtson a cselekvésre, valamint erısítse a civil szervezetek és a hatóságok közötti interakciót. A döntéshozatali folyamat minden egyes fázisában (balról jobbra) a civil szervezetek részvételének különbözı szintjeit jelöltük meg (alulról fölfelé). Az alapelképzelés az, hogy a politikai döntéshozatali folyamat lépései bármely európai kontextusban alkalmazhatóak a helyi szinttıl a nemzetköziig. Ahogy arra már rámutattunk, a részvétel szintje a döntéshozatali folyamat minden egyes pontján változhat (az alacsony szintő részvételtıl a magas szintő részvételig). Szándékunk az, hogy a javasolt eszközöket széles körben alkalmazzák a részvétel egyes típusainak megvalósítása során. 16

17 A mátrixot sokfélképpen felhasználhatjuk: pl. a civil társadalom valamely döntéshozatali folyamatban való részvételének szintenkénti feltérképezésére; a civil társadalom részvételének felmérésére egy folyamat bármely pontján; vagy a szakpolitikai tevékenységeket megelızı civil tervezés folyamatában. A lista minden bizonnyal nem teljes, ugyanakkor sokféle használatra alkalmassá tehetı. A mátrix a részvétel egymáshoz kapcsolódó, egymással összefüggı elemeit illusztrálja a döntéshozatali folyamat viszonylatában, bemutatva, hogy a fent említett hasznos eszközök miként járulhatnak hozzá a részvétel kívánt szintjének eléréséhez a döntéshozatali folyamat egyes fázisaiban. 17

18 Partnerség Munkacsoport vagy bizottság A szakpolitikák közös megfogalmazása Közös döntéshozatal Bevonás a döntéshozatalba Stratégiai partnerségek Munkacsoport vagy bizottság Munkacsoport vagy bizottság Párbeszéd Konzultáció Információ A részvétel szintjei A döntéshozata li folyamat fázisai Meghallgatások, társadalmi fórumok Közösségi, civil fórumok, jövıtanácsok Kormányzati kapcsolattartó Petíciók Online konzultációk ill. egyéb technikák Egyszerő és nyílt hozzáférés az információkhoz Kutatás Kampányolás, lobbitevékenység Weboldal a fontos dokumentumoknak Meghallgatások, kérdések/válaszok Szakértıi szemináriumok Az érintettek csoportjaiból álló bizottságok, tanácsadó testületek Meghallgatások, kérdések/válaszok Szakértıi szemináriumok Az érintettek csoportjaiból álló bizottságok, tanácsadó testületek A szakpolitikai dokumentumokhoz való Nyílt és ingyenes hozzáférés Weboldal a fontos dokumentumoknak Kampányolás, lobbitevékenység Webes tudósítások Kutatás Nyílt plenáris vagy bizottsági ülések Nyílt plenáris vagy bizottsági ülések Kampányolás, lobbitevékenység Kapacitásépítı szemináriumok Képzések Rendezvények, konferenciák, fórumok, szemináriumok Az információkhoz való szabad hozzáférés Az információkhoz való hozzáférést biztosító weboldal értesítık GYÍK Közbeszerzési eljárások Munkacsoport vagy bizottság Visszajelzési mechanizmusok Az információkhoz való szabad hozzáférés Bizonyítékok győjtése Értékelés Kutatási eredmények Szemináriumok, tanácskozások, fórumok Konferenciák, győlések, találkozók Online konzultáció Az információkhoz való szabad hozzáférés A programok kialakítása Megszövegezés Döntés Megvalósítás Követés Újrafogalmazás 18

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Nyilvánossági Útmutató

Nyilvánossági Útmutató Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Katona Miklós projektvezetı Életpályák HAGYOMÁNYOS Egy

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam: 2007-2013 Költségvetés: 885.000.000 Célcsoport: 13-30 éves fiatalok 2 A Fiatalok

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban Lannert Judit prezentációja Mőhelybeszélgetés 2009. február 19. Tempus Közalapítvány 1 A nyitott koordináció módszere A nyitott

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei ISSAI 20 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az átláthatóság és az

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Készítették: Salamon Hugó és Molnár Zsolt, a KONETT Team tanácsadói

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

(Diák)Jogvédk Magyarországon

(Diák)Jogvédk Magyarországon (Diák)Jogvédk Magyarországon Jogvédelemmel foglalkozó civilek DIPA Egyesület Civil jogvédelem Jogok valamely védettnek tekintett köre (pl. I, II generációs alapjogok) Elvont Elv Feminista, PMM Valamely

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER FÜGGELÉK KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER TÖRVÉNYI SZABÁLOYOZÁSÁT, MŐKÖDÉSÉT ELİSEGÍTİ VDSZSZ ÁLLÁSFOGLAKÁSOKBÓL, JAVASLATOKBÓL, SZAKÉRTİI ANYAGOKBÓL. 2005-2008. 2008. augusztus 1 2005 január

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén Bencsik János Klíma- és Energiaügyi Államtitkár 2010. november 26. Tartalom Emlékeztetı mi is a probléma? Helyzetértékelés Tervek 2 Fenntartható

Részletesebben

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 A fogyasztóvédelemben szemléletváltás történik, ezt tükrözi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fogyasztóbarát

Részletesebben

2010. évi szakmai program

2010. évi szakmai program 2010. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2010-es évben jelentkezı szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök Az LCA Center egyesület bemutatása István Zsolt elnök 1 Mi az LCA? Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklus-értékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék,

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány OEFI-konferencia 2007. február 28. Dr. Kovács Gabriella Igazgató, TESZ Alapítvány Témakörök Bemutatkozás Kitekintés Esettanulmány: TESZ pályázati tapasztalatok

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG CRI(97)36 Version hongroise Hungarian version EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 2: A RASSZIZMUS, AZ IDEGENGYŐLÖLET, AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ INTOLERANCIA

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben