A LOGISZTIKAI SZAKNYELV ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LOGISZTIKAI SZAKNYELV ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1"

Átírás

1 Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp A LOGISZTIKAI SZAKNYELV ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1 DOBOS CSILLA Miskolci Egyetem, Modern Filológiai Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék 3515 Miskolc, Egyetemváros Kivonat: A tanulmány a logisztikai szaknyelv azon tulajdonságait vizsgálja, amelyek alapján a logisztikai nyelvhasználat létjogosultságot nyer arra, hogy a szaknyelvek népes családjához soroljuk. A logisztikai szaknyelv mindazon ismérvekkel rendelkezik, amelyek általában jellemzőek a szaknyelvekre, azonban vannak olyan specifikus tulajdonságai is, amelyek megkülönböztetik a logisztika területére jellemző kommunikációt az egyéb tudományos vagy szakmai területeken folyó diskurzustól. A tanulmány első részében definiáljuk a logisztika fogalmát, majd meghatározzuk a logisztika nyelvének a helyét a szaknyelvek rendszerében, ezt követően pedig sorra vesszük a logisztikai szaknyelv néhány jellemző tulajdonságát. Kulcsszavak: logisztika, logisztikai szaknyelv, vertikális tagolás, horizontális felosztás, logisztikai terminológia, nyelvi sajátosságok Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a logisztika fogalmát, definícióját, majd elhelyezze a logisztika nyelvét, amely a szakemberek és a laikusok közötti kommunikáció eszközeként is szolgál, a szaknyelvek rendszerében. Kiemeli, hogy a logisztikai szaknyelv legfőbb sajátossága a köznyelvitől gyakran élesen elkülönülő szókincs használata. A horizontális, vagyis az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) 2 elvei alapján a logisztikai szaknyelv az alkalmazott tudományokhoz sorolható. Továbbá jellemző rá a vertikális tagolódás, amelynek értelmében ezen a szaknyelven belül is különböző szinteket lehet elkülöníteni. A logisztikai szaknyelv a továbbiakban is sok érdekes kutatási feladatot kínál. Feltárásra vár pl. a logisztikai kommunikáció színtereinek összegzése és részletes leírása, valamint az egyes színterekhez szervesen kötődő szövegtípusok, műfajok definiálása és jellemzése. 1. A logisztika fogalma Napjainkban a logisztika szó a kommunikáció különböző színterein egyre gyakrabban fordul elő, használata így fokozatosan általánossá válik. Mindez feltételezhetően azzal 1 "A bemutatott kutató munka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg" This research was carried out as part of the TAMOP B-10/2/KONV project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund. 2 Az ETO egy nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely a könyveket a tartalmuk szerint osztályokba rendezi. Magyarországon először 1916-ban a Kereskedelmi Múzeum könyvtárában, majd 1936-ban az Országos Széchenyi Könyvtárban vezették be. Ma a világon több mint 50 országban használják.

2 50 Dobos Csilla magyarázható, hogy az emberi tevékenységek jelentős része összefügg az emberek és/vagy a különböző materiális javak, termékek, dolgok szállításával és elhelyezésével, illetve ezen folyamatok tervezésével, irányításával, végrehajtásával (vö. Körmendi Pucsek 2009, Illés Glistau Machado 2007). Ezért napjainkban annak a folyamatnak is a tanúi lehetünk, hogy a logisztika szó fokozatosan átkerül a szaknyelvből a köznyelvbe. Eredetét tekintve a kifejezés a görög logos szóból származik, amelyet a filozófia területén használtak az ókori görögök értelem, előre gondolkodás, előkalkuláció, számítás, tervezés jelentésben. A görög városállamokban már az ókorban voltak olyan hivatalnokok, akiknek az volt a feladatuk, hogy a városállam gazdálkodását különböző számítások alapján előre megtervezzék, majd ellenőrizzék annak ésszerű és költséghatékony megvalósítását. A Római és a Bizánci Birodalomban főleg a hadviseléssel, hadtudománnyal kapcsolatban használták a logisztika kifejezést. Minden hadseregben voltak olyan tisztek, akiknek a hadseregben harcoló katonák élelemmel, fegyverrel és egyéb, a hadviseléshez szükséges eszközökkel való ellátása volt a fő feladata. Ezen kívül ők gondoskodtak a katonák elszállásolásáról és a különböző készletek és tartalékok szállításáról, raktározásáról.3 A logisztika a történelem hosszú évszázadain keresztül a katonai utánpótlási, ellátási és szállítási ügyek intézését jelentette, majd a második világháborút követően Amerikában4, néhány évvel később pedig Európában is átkerült a logisztika szó a katonai szaknyelvből a gazdaságtudomány területére. Terminus technicusszá vált, jelentésének bővülése azt eredményezte, hogy napjainkban a hadseregek anyag- és élelmiszer szükségleteinek biztosításán kívül a logisztika kifejezéssel az élet számos területén jelölik az anyag- és az információáramlási folyamatok tervezését, irányítását és ellenőrzését a beszerzéstől egészen az elosztásig terjedően (vö. Szegedi Prezenszki 2003, Illés Glistau Machado 2007). Mint látjuk, a logisztika szó szemantikai struktúrája számos változáson ment keresztül az ókori filozófiától kezdődően a modern gazdaságelméletig, míg végül napjainkban használatos jelentése kialakult. A szakirodalomban újabban a logisztika terminus helyett az ellátási lánc (supply chain) kifejezéssel is találkozunk, amely a beszerzést, a termelés ellátását, a raktározást, az áruelosztást és az értékesítést is magában foglalja. A magyar nyelvű szakirodalomban a logisztika kifejezés a múlt század 60-as, 70-es éveiben jelent meg, így a logisztika köré szerveződő szaknyelv kialakulásának is ezt az időszakot tekinthetjük. Itt kell azonban azt is megjegyeznünk, hogy egy szaknyelv kialakulásának időpontja természetesen nem adható meg évtizedes pontossággal, hiszen a logisztikai szaknyelv terminológiai rendszerének elemei már hosszú évtizedek óta jelen voltak a szaknyelvi kommunikációban, vagyis a különböző szak-, illetve tudományterületek nyelvhasználatában. 2. A logisztika definíciója A laikus számára a logisztika lényege leginkább a szállítás (áramlás) és a megfelelő szavak segítségével ragadható meg. Ennek értelmében a logisztika feladata, hogy a megfe- 3 VI. (Bölcs) Leó bizánci császár a Háború művészetének összefoglaló magyarázata című művében így ír erről: A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. (Idézi Jahns 1889) 4 A II. világháborúban 10 amerikai katonából csupán 3 vett részt közvetlenül a harcokban, [3] a többi a kiterjedt hadigépezet logisztikai biztosításának feladatát látta el (Szegedi-Prezenszki 2003).

3 A logisztikai szaknyelv általános jellemzői 51 lelő árut, információt vagy szolgáltatást a megfelelő ügyfélnek a megfelelő időben és helyen, a megfelelő mennyiségben és minőségben, a megfelelő áron, a környezetvédelemnek megfelelő módon juttassa el. 5 Vagyis az alábbi kérdésekre kell adekvát választ találni: Mit?, Kinek?, Mikor?, Honnan?, Hová?, Mennyit?, Milyet?, Milyen költséggel? és Milyen módon?. A költségeken kívül a logisztika legfontosabb tényezői tehát a tér és az idő, amelyben az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munkaerőáramlás megvalósul. Mielőtt ismertetnénk néhány általános definíciót, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy napjainkban a logisztika kifejezés nem csak az áramlás folyamatának optimalizálását (tevékenység), hanem annak módszerét 6 (rendszerszemléletű probléma-megközelítés) és az azzal foglalkozó tudományt is jelöli. A logisztika az anyagi folyamatokkal és az azokat kísérő információáramlásokkal foglalkozó tudomány. Célja, hogy ezeket úgy fejlessze, működtesse és hangolja össze, hogy munkája a teljes rendszer optimális működését eredményezze és vele együtt minőségjavulás és költségcsökkenés következzen be (http://www.muszakiforum.hu). A logisztika egyrészt vállalati tevékenység, másrészt módszer, probléma megközelítés. A logisztika az anyagok a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő fizikai áramlásának szervezésével és irányításával foglalkozik (http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=23200&wa=hk06). A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése (Jünemann 1989). A logisztika lényege és legfőbb feladata tehát az, hogy az adott rendszeren belül, valamint a rendszerek között kialakítsa, előre megtervezze, megszervezze, irányítsa, szabályozza és a gyakorlatban költséghatékonyan, az adott rendszerben, illetve rendszerek között felmerülő igényeknek megfelelően megvalósítsa és ellenőrizze az anyag- (alapanyagok és késztermékek), az energia-, az információ-, a személyek (pl. munkaerő) fizikai áramlását a forrásoktól a felhasználóig, illetve fogyasztóig. 3. A logisztika nyelvének helye a szaknyelvek rendszerében A szaknyelvek kialakulása szoros kapcsolatban áll az emberi munkamegosztás fejlődésével (Karcsay 1981: 329). A munkamegosztás révén létrejövő különböző területeken dolgozó emberek egy bizonyos idő elteltével saját nyelvhasználati formát alakítanak ki, 5 Lényegében ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg a logisztika tudományterületén elterjedt ún. 9M elve, amely a logisztika feladatát a következőképpen határozza meg: A (1) megfelelő információ, (2) a megfelelő anyag, (3) a megfelelő energia, (4) a megfelelő személyek jussanak el (5) a megfelelő mennyiségben, (6) a megfelelő minőségben, (7) a megfelelő időpontban, (8) a megfelelő helyre, (9) a megfelelő költséggel. 6 A logisztikában a probléma megközelítési módját több tudományterület módszertana alkotja. Az aktuális feladat függvényében mindig a legmegfelelőbb módszer alkalmazását követik.

4 52 Dobos Csilla amely fokozatosan az adott területre jellemző szaknyelvvé fejlődik. A szaknyelv közösségi jellegű, mindig valamilyen társadalmi valósághoz, szakmához, foglalkozáshoz vagy tudományághoz kötődik. Legfőbb célja, hogy a szakmai beszélőközösség számára adekvát módon biztosítsa a szóbeli, illetve az írásbeli kommunikációt és ezáltal az ismeretek, a tudás közvetítését (Kurtán 2003: 50, Bańczerowski 2003: ). A szaknyelv tehát olyan nyelvváltozat, amely az anyanyelvben létező nyelvi eszközök optimális felhasználásával elősegíti egy meghatározott szak- vagy tudományterületen a kortársak és a generációk közötti tudástranszfert. Lothar Hoffmann 1985-ben (Hoffmann 1985: 24) megfogalmazott szaknyelvekre vonatkozó általános definíciójának értelmében a logisztikai szaknyelv azoknak a nyelvi eszközöknek az összessége, amelyek a logisztikával kapcsolatos szakmai kommunikációs színtereken az emberek közötti megértést adekvát módon biztosítják. A meghatározásban szereplő nyelvi eszközök kifejezés egyrészt a speciális logisztikai szakszókincs alkalmazására (pl. szállításszervezés, raktározási kapacitás, raktárirányítás, áruosztályozás stb.), másrészt meghatározott köznyelvi elemeknek a gyakori használatára vonatkozik (pl. jelzős szószerkezetek: globális logisztika, regionális logisztika, lokális logisztika, városi logisztika, kikötői logisztika, kereskedelmi logisztika, ipari logisztika, közlekedési logisztika, építési logisztika, kórházi logisztika, hűtési logisztika, mélyhűtési logisztika, információs logisztika, beszerzési logisztika, raktári logisztika, termelési logisztika, csomagolási logisztika, elosztási logisztika, hulladékfeldolgozási logisztika stb.). Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a logisztikai szaknyelv rendelkezik mindazon ismérvekkel, amelyek rendszerint jellemzik az egyéb szak- és tudományterületek nyelvhasználatát. Nézzük most meg, melyek ezek közül a legfontosabbak. A logisztika szaknyelve a köznyelvre épül, annak szabályait és nyelvi logikáját követi. A logisztikai szaknyelv és a köznyelv között nincs éles határvonal, azonban a logisztika nyelve számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek alapján azonosíthatóvá válik, mint egy meghatározott tudományterület szakmai kommunikációjának a nyelve. A sajátosságok ahogyan már említettük elsődlegesen disztribúciós különbségekre, például bizonyos lexikai és grammatikai eszközök gyakori használatára vonatkoznak (vö. Heltai 2006: 37 38), ami mint minden szaknyelv esetében az egyértelműség, a pontosság és a fogalmi azonosíthatóság követelményének megvalósítását szolgálja (pl. betűszavak: FTA: Fault Tree Analysis, BPR: Business Process Reengineering, CRM: Customer Relationship Management, QFD: Quality Function Deployment; jelzős szókapcsolatok: affinitási diagramok, relációs diagramok, folyamatdöntési diagramok stb. Figyelemre méltó a példaként említett két jelenség együttes előfordulása: kcrm: kollaboratív CRM, ocrm: operatív CRM, acrm: analitikus CRM stb.). A logisztikai terminológia használati szférája viszonylag szűk, azonban az ügyfelekkel, a gyártókkal, a felhasználókkal történő állandó kapcsolattartás miatt a logisztikai szaknyelv alacsonyabb absztrakciós szintű rétegeit nem csak a szigorú értelemben vett logisztikai szakmai beszélőközösség ismeri, hanem az ügyfelek, a gyártók és a felhasználók is. Ebből következik, hogy a logisztikai szaknyelv nem csak a szakemberek közötti, hanem a szakemberek és a laikusok közötti kommunikáció eszközeként is szolgál. A szaknyelvi megnyilvánulások nem egységesek, műfaji és formai szempontok szerint egyaránt differenciálhatók. A logisztika területén számos, egymástól eltérő szövegtípust különböztethetünk meg (pl. ajánlatkérés, fuvarokmányok, biztosítási okmányok, hirdetések stb.). Mivel a logisztikai szaknyelv is ún. prototípus kategória (vö. Heltai 2006: 39), a lo-

5 A logisztikai szaknyelv általános jellemzői 53 gisztika szaknyelvén belül is vannak olyan szövegek, amelyek a prototípust jól (pl. monográfia a logisztika tudományáról), illetve kevésbé releváns módon reprezentálják (pl. álláshirdetések), és vannak olyan szövegtípusok, amelyek több szakmai területet integrálnak (pl. logisztikai szerződések). A logisztikai szaknyelv legfőbb sajátossága a köznyelvitől gyakran élesen elkülönülő szókincs használata. A logisztika olyan rendszerezett és tudományosan definiált általános érvényű terminológiával rendelkezik, amely a logisztika tárgykörével, működésével, történetével, nemzetközi kapcsolataival, célkitűzéseivel és fejlődésével egyaránt összefüggésbe hozható. A logisztikai terminológia nagy része intézményesített, vagyis tudományos, illetve szakmai szervek által elfogadott, sok esetben szabványosított. Ezt tükrözik azok a szószedetek és glosszáriumok, amelyek az interneten olvashatók (pl. Logisztikai szótár: Logisztikai nagyszótár: Logistik-Lexikon: Logistics Glossary: stb.) A logisztika szókincsét a nemzetközi szóhasználat átvétele jellemzi. Az idegen, elsősorban görög és latin eredetű szavak alkalmazása mellett elsődlegesen az angol szavak (pl. pull systems, lean organisation, Customer Relationship Management, Benchmarking, House of Quality stb.) jelentős mértékű használata figyelhető meg (vö. Nyakas 2010). A szaknyelvek további jellemzője a szakterület tárgyához és fogalmaihoz kapcsolódó szókincs, terminológia és a köznyelvi eszközök együttes felhasználásával kialakított jellegzetes közlésmód, stílus, amely a kommunikációs szükségleteket szolgálva többnyire a közlés rendeltetéséhez alkalmazkodik. A köznyelvvel ellentétben a logisztikai szaknyelvet is az jellemzi, hogy a fogalmak jelölésére használt elnevezés, szó vagy kifejezés egyértelműsége, pontos behatárolhatósága fontosabb, mint a közlésmód milyensége, stiláris színvonala (pl. A komplexitás és a dinamika miatt a rendszer viselkedése csak bizonyos valószínűséggel jósolható meg. A logisztikai rendszerek tehát probabilitási rendszerek (sztochasztikus rendszerek. Illés Glistau Machado 2007: 7). 4. A logisztikai szaknyelv és a szaknyelvek horizontális osztályozása Közismert tény, hogy a szaknyelvek száma sem térben, sem időben nem eleve meghatározott. Egyes szaknyelvek teljesen elhalnak vagy fokozatosan átalakulnak, ugyanakkor a tudomány fejlődésével párhuzamosan újabb és újabb szaknyelvek jönnek létre. Többek között ezzel magyarázható, hogy a különböző szakmai tevékenységekhez kötődő nyelvhasználati rendszerek alapján rendkívül sokféle horizontális elrendezésű csoport határozható meg. A szakirodalom (vö. Kurtán 2003: 45) az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) 7 elveinek megfelelően elsősorban az alábbi osztályozást követi: Általános művek, bibliográfia, könyvtárügy. Filozófia, pszichológia, logika, etika. Vallás, egyházak, teológia. 7 Az ETO egy nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely a könyveket a tartalmuk szerint osztályokba rendezi. Magyarországon először 1916-ban a Kereskedelmi Múzeum könyvtárában, majd 1936-ban az Országos Széchényi Könyvtárban vezették be. Ma a világon több mint 50 országban használják.

6 54 Dobos Csilla Társadalomtudományok, közigazgatás, jog, oktatás. Betöltetlen hely, eredetileg nyelvészet. Matematika, természettudományok, fizika, kémia. Alkalmazott tudományok, műszaki tudományok, orvostudományok. Művészetek, játék, sport, szórakozás. Nyelvészet, irodalom. Régészet, földrajz, életrajz, történelem. A fenti felosztás alapján a társadalomtudományokhoz sorolhatjuk például a szociológiát, a kulturális antropológiát, a statisztikát, a természettudományokhoz (a megnevezetteken kívül) a geológiát, a csillagászatot, a biológiát, a hidrológiát. Az alkalmazott tudományokhoz tartoznak a műszaki tudományokon és az orvostudományon kívül a gyógyszertan, az elektrotechnika stb. Az egyetemes tizedes osztályozás alapján ez utóbbi csoportba sorolható a logisztika is. Az ETO hierarchiája nem csak a felsorolt 10 főosztályból áll, hanem osztályokból, alosztályokból, szakcsoportokból és szakokból tevődik össze. Mindegyik főosztály 10 osztályra, és azok mindegyike további 10 részre tagolható. Az utóbbi időben azonban az ETO-t egyre több jogos kritika érte, mivel a rendszer túl merev és mechanikus, ezért nem felel meg a modern kor követelményeinek. Fejlesztését napjainkban a hágai székhelyű UDC (Universal Decimal Classification) Konzorcium végzi. Az UDC tevékenységének eredményeként született meg 2000-ben az a többnyelvű, az emberi tudás minden területét felölelő rendszer, amely az ETO főosztályait további számos főcsoportra bontja. Ebben a rendszerben a logisztika a Filozófia, pszichológia főosztály elemeként szerepel a logikával, ismeretelmélettel és episztemológiával egy sorban. A főosztály további elemeit alkotják még többek között az általános metafizika, az ontológia, a filozófiai kozmológia, a természetfilozófia, a speciális metafizika, a szellem filozófiája, a szellemi lét metafizikája, a pszichológia, a lélektan, az erkölcstan, az etika, a morális filozófia stb. Vitathatatlan tény, hogy a logisztika gyökerei az antik világ filozófiájában keresendők, azonban az eltelt évszázadok során mint ahogyan arra az első fejezetben is utaltunk a logisztika kifejezés és a logisztika is jelentős átalakuláson ment keresztül. Éppen ezért napjainkban nem indokolt a logisztikának a filozófiai, illetve pszichológiai stúdiumok sorában történő elhelyezése. Sokkal életszerűbbnek tűnik az eredeti, az ETO szerinti besorolás, amennyiben a logisztikát az alkalmazott, illetve a műszaki tudományok főosztályhoz soroljuk. Ezt igazolja az a tény is, hogy az UDC által létrehozott, valóban rendkívül részletes rendszerben az Alkalmazott tudományok, Orvostudomány, Műszaki tudományok főosztályban számos olyan diszciplínával, szak- és tudományterülettel találkozunk, amelyek szoros kapcsolatban állnak a logisztikával (maga a logisztika azonban itt nem szerepel): mérnöki tudományok, haditechnika, szárazföldi közlekedésmérnöki tudományok, szárazföldi közlekedési utak technikája, járműtechnika, hulladékkezelés, általános gépészet, ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési üzemek szervezése és vezetése, vegyipar, kémiai technológia, különféle iparágak és mechanikai technológiák, továbbfeldolgozó iparok, készárut, készterméket gyártó iparágak, építőipar, építőanyagok., építés munkák stb. Nézetünk szerint célszerű volna a logisztika tudományát a filozófiai, illetve pszichológiai stúdiumok főosztályból áthelyezni az Alkalmazott tudományok, Orvostudomány, Műszaki tudományok c. főosztályba egyrészt azért, mert a logisztika számos társtudománya is ebben az osztályban szerepel, másrészt azért, mert napjainkban a logisztika szervesen kötődik az alkalmazott, azon belül pedig a

7 A logisztikai szaknyelv általános jellemzői 55 műszaki tudományokhoz. A logisztika interdiszciplináris jellegét tükrözi ugyanakkor, hogy szoros kapcsolatban áll a természettudományokkal és a társadalomtudományokkal is. 5. A logisztikai szaknyelv vertikális tagolása A különböző szaknyelvi kommunikációs típusok saját szabályokkal és törvényszerűségekkel rendelkeznek, ami alapján lehetségessé válik az egyes szaknyelveken belül bizonyos szintek vagy rétegek elkülönítése. Az egyes szintek és rétegek közötti kapcsolatot rendszerint intralingvális fordítás biztosítja. Lothar Hoffmann nevéhez kapcsolódik annak a sémának a kidolgozása is, amelynek alapján a szaknyelvek vertikális tagolása ábrázolható. Hoffmann a sémában szereplő különböző szinteket (A E) négy kritérium alapján határozta meg: (1) az absztrakció foka, (2) az előforduló nyelvi eszközök, (3) a nyelvhasználati szféra, (4) a kommunikáció résztvevői (1985: 66). Ezen kritériumok szerint a logisztikai szaknyelv vertikális tagolása az alábbiaknak megfelelően összegezhető: Az absztració foka Jellemző nyelvi eszközök A legmagasabb mesterséges nyelvi jelek, szimbólumok használata az elemek közötti relációk jelölésére B nagyon magas mesterséges nyelvi jelek, szimbólumok használata C magas erősen terminologizált, természetes nyelv, szigorúan kötött mondatszerkesztés D alacsony terminologizált, természetes nyelv, viszonylag kötetlen mondatszerkesztés Színterek és nyelvhasználati szféra tudományos tevékenység, a logisztika területét szabályozó törvények hivatalos szervek, vállalatok, bankok, az ellátási lánc színterei, a logisztika területét érintő jogi szerződések, megállapodások, cikkek, tanulmányok, monográfiák, vállalatok, projektteam, értekezlet, megbeszélés A kommunikáció résztvevői kutatók, tudósok, logisztikai szakemberek, törvényhozó testületek kutatók, tudósok, logisztikai szakemberek, bíró, ügyvéd, ügyész, egyetemi oktatók, minisztériumok, érdekképviseletek munkatársai, gyártó és kereskedő vállalatok munkatársai, az ellátási lánc résztvevői, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégek az ellátási lánc résztvevői, gyártó, kereskedő stb. vállalatok munkatársai, logisztikai szolgáltatók, szál-

8 56 Dobos Csilla E nagyon alacsony természetes nyelv, kevés szakszó, kötetlen mondatszerkesztés vállalatok kommunikációs színterei, a tömegtájékoztatás, a médiumok logisztikai témájú tudósításai lítmányozók, projektteam tagjai, szakemberek és laikusok (pl. vállalat vezetője ügyfelek) vevők, szállítók, ügyfelek, laikusok egymás közötti diskurzusa 1. táblázat A logisztikai szaknyelv vertikális tagolása (Hoffmann 1985 alapján) Mint látjuk, a műszaki szaknyelvek struktúrájának ábrázolására kidolgozott séma alkalmazható a logisztikai szaknyelv vertikális tagolásának illusztrálására, mivel az absztrakció szintjének megfelelő különböző kommunikációs színterek a logisztika területén is megtalálhatók. Az alkalmazott tudományok nyelvéhez hasonlóan a logisztikai szaknyelv esetében sem beszélhetünk az egyes szintek közötti szigorú határokról, azonban az A és az E szint között szignifikáns eltérések figyelhetők meg mind a négy kritérium alapján. 6. A logisztikai szaknyelv legfontosabb ismérvei Ahogyan az előzőekben már említettük, a logisztika által kialakított és használt sajátos nyelv minden vonatkozásban felmutatja azokat az ismérveket, amelyek a szaknyelvekre általában jellemzőek. Ezen általános ismérvek mellett a logisztikai szaknyelv rendelkezik olyan tulajdonságokkal is, amelyek kizárólag a logisztikai kommunikáció színtereit jellemzik. A logisztikai szaknyelv a szaknyelvek egyre bővülő palettáján a fiatal nyelvváltozatok sorát bővíti. Eltérően a legősibb szaknyelvektől, mint amilyen a vadászat, a halászat, vagy a jog nyelve, a logisztikának viszonylag rövid idő alatt kellett megbirkóznia azzal a feladattal, hogy terminológiai rendszerét kialakítsa és rendszerezze. A legtöbb szaknyelv fejlődésének története összefügg az adott szak-, illetve tudományterület fejlődésének szakaszaival, különböző korszakaival és gyakran évszázadokra visszavezethető egy-egy terminus jelentésének kialakulása (pl. az orvostudományban, vagy a jogtudományban). A logisztika esetében ettől eltérően, viszonylag rövid idő alatt a modern korban történt meg, illetőleg részben még jelenleg is tart a speciális logisztikai szakszavak jelentésének definiálása, a terminológia szabványosítása és nemzetközi egységesítése. A fent elmondottakkal magyarázható például az is, hogy a logisztikai szaknyelvben archaizmusok nem fordulnak elő. A logisztikai szaknyelv nem csak a logisztikával foglalkozó szakemberek nyelvhasználatát öleli fel, hanem a szakemberek és a laikusok, pontosabban a logisztikai szempontból eltérő mértékben laikusnak számító megrendelők, ügyfelek stb. kommunikációját is. Ez utóbbi területnek legalább olyan nagy a jelentősége, mint a magas absztrakciós szinten folyó tudományos, illetve szakmai logisztikai interakciónak. Miután a logisztika átszövi az emberi tevékenységek széles körét, nyelvhasználata is túlnő a szakterület határain. Többek

9 A logisztikai szaknyelv általános jellemzői 57 között ezzel is magyarázható a logisztikai szakszavak intenzív áramlása a köznyelvbe, majd ezt követően számos logisztikai fogalom köznyelvben történő meghonosodása. A logisztikai szókincs ilyen széleskörű elterjedése arra mutat, hogy a logisztikai tevékenység napjainkban egyre fontosabbá válik, és a költséghatékony működés miatt a gazdasági élet szereplőinek figyelmet kell fordítaniuk a logisztikai folyamatokra az ellátási lánc kezdetétől a végéig. A logisztika interdiszciplináris jellegéből adódik, hogy nyelvhasználata átveszi, adaptálja és saját igényeinek megfelelően rendszerezi azoknak a társtudományoknak a szakszókincsét, amelyekkel a logisztika szoros kapcsolatban áll. Ezért a logisztikai szaknyelvben számos olyan terminust használnak, amelyek eredetileg a marketing, a közlekedéstudományok, a műszaki tudományok, az automatizálás, a gazdaságtan, a pénzügy, a vezetéselmélet, a matematika, az informatika, a minőségbiztosítás, a kontrolling vagy a pszichológia területére voltak jellemzőek. Mint ahogyan a logisztika tudománya felhasználja a társtudományok elméleteit, rendszereit és ismeretanyagát, ugyanúgy a logisztikai szaknyelv is építkezik a társtudományok szaknyelvi bázisából és terminológiai rendszeréből. Mindemellett megállapíthatjuk, hogy a logisztikai szaknyelv szókincsének jelentős része a legtöbb szaknyelvhez hasonlóan a köznyelvből származik. A logisztikai szaknyelv törekszik a pontos szóhasználatra, hiszen az egyes folyamatok megnevezésének, ezáltal azonosíthatóságának, valamint adekvát leírásának komoly gazdasági és pénzügyi, esetleg jogi vagy akár egészségügyi következményei is lehetnek. A kommunikáció minden olyan területén, ahol szakemberek és laikusok lépnek interakcióba egymással, felmerül a szakszerűség és közérthetőség kérdése. A logisztikai nyelvhasználatban ideális esetben mindkét elv alapvető követelmény. Összegzés Miután a logisztika átszövi az emberi tevékenységek jelentős részét, a nyelvtudománynak, és azon belül az alkalmazott nyelvészetnek, illetve a szaknyelvkutatásnak fontos feladata a logisztikai nyelvhasználat átfogó vizsgálata. A logisztikai szaknyelv kutatásának számos lehetősége van. Fontos megismernünk a logisztikai szaknyelv írott és beszélt változatai között fellelhető különbségeket, és ezzel szoros összefüggésben meghatározni azokat a módszereket, amelyekkel ezen eltérések kimutathatók. Feltárásra vár a logisztikai kommunikáció színtereinek az összegzése és részletes leírása, valamint az egyes színterekhez szervesen kötődő szövegtípusok, műfajok definiálása és jellemzése. A kutatások egyik alapvető irányvonalát alkotja az írott logisztikai szaknyelv nyelvi szintek szerint történő részletes elemzése, továbbá a szakszókincs és a terminológia vizsgálata. Irodalom Illés B. Glistau, E. Machado, N. I. C Logisztika és minőségmenedzsment. Miskolc: Miskolci Egyetem. Jahns, M A hadtudományok története. München Jünemann, R Materialfluß und Logistik. Berlin: Springer.

10 58 Dobos Csilla Körmendi L. Pucsek J A logisztika elmélete és gyakorlata. SALDO Kiadó. Kurtán Zs Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Nyakas, J Idegen nyelvi hatások a logisztikai szaknyelvben. In: Zimányi Á. (szerk.) A tudomány nyelve a nyelv tudománya. Eger-Székesfehérvár Szegedi Z. Prezenszki J Logisztika-menedzsment. Budapest: Kossuth Kiadó. Internetes hivatkozások

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika a gazdaságban 99. lecke Logisztika jelentése, történelmi

Részletesebben

Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában

Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában Az Osztályozási jelzet menüpont segítségével a művek tartalmának feltárására szolgáló Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei szerint keresheti

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Beiskolázási számok, egyetemi szintű nappali képzés 2011. Nyelv

Beiskolázási számok, egyetemi szintű nappali képzés 2011. Nyelv ROMÂNIA MINISTERUL EDUCAŢIEI ŞI CERCETĂRII UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI CLUJ-NAPOCA Str. Mihail Kogãlniceanu, nr. 1, Cluj-Napoca Tel. (00) 40-264 - 40.53.00*; Fax. 0264-591.906 RECTORATUL Nr. 12.099/10.06.2011

Részletesebben

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! 1. a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! b) Határozza meg a logisztika fogalmát, és mutassa be a vállalati logisztikai

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Mesterszak Teljes kreditértékkel beszámítható alapképzési szak Kreditelismeréssel beszámítható

Részletesebben

Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése. 1. A logisztika kialakulásának története

Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése. 1. A logisztika kialakulásának története Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése 1. A logisztika kialakulásának története A logisztika fogalma először a haditudományokban jelent meg, a római hadseregben az úgynevezett

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Logisztika Tárgy Neptun kódja: LOGI1K0MPZC

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET Kreditelismeréssel beszámítható alapképzési

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fejlődési tendenciák a logisztikában 105. lecke A fejlődési tendenciákat

Részletesebben

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör 1. sz. melléklet Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a 1. A gyűjtőkör (1) A gyűjtőkör, a könyvtár állományának tartalmi és formai jegyeket viselő stratégiailag megfogalmazott

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

nappali tagozat Kötelező tárgyak

nappali tagozat Kötelező tárgyak Edutus Főiskola A 2014/2015. tanévtől beiratkozók számára. Turizmus és vendéglátás alapszak nappali és levelező tagozat nappali tagozat Kötelező tárgyak Minden hallgatónak kötelező teljesítenie e tantárgycsoport

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin LOGISZTIKA Logisztikai rendszerek Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A rendszer Felföldi L.: A rendszer valamely meghatározott cél elérése, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott

Részletesebben

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. A logisztika szerepe a gazdasági és területi fejlődésben

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. A logisztika szerepe a gazdasági és területi fejlődésben Az infrastruktúra alapjai 9. előadás A logisztika szerepe a gazdasági és területi fejlődésben A logisztika fogalma A logisztika görög eredetű szó (logo = gondolkodni, logos = értelem, logisticos = logikusan

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás,

Részletesebben

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze Kissné Dézsi Erika MOL Csoport, Petrolkémia - Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Logisztika menedzsmentvezető Debrecen, 2009.10.02. Outsourcing az optimalizálás

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Féléves beszámoló témakörei 13/EL logisztikai és szállítmányozási ügyintézők számára

Féléves beszámoló témakörei 13/EL logisztikai és szállítmányozási ügyintézők számára Féléves beszámoló témakörei 13/EL logisztikai és szállítmányozási ügyintézők számára Vezetési, jogi, gazdasági marketing elméleti ismeretek tantárgy Tanár: Prokaj Norbert Elérhetőség: prokaj.norbert@szleger.hu

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

LOGISZTIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ NYAKAS JUDIT 1

LOGISZTIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ NYAKAS JUDIT 1 LOGISZTIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ NYAKAS JUDIT 1 Összefoglalás A globalizálódó világban egyre nagyobb figyelem irányul az idegen nyelvek és a szaknyelvek ismeretére, valamint vizsgálatára, mind oktatói, mind

Részletesebben

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői:

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Bányai Kornél k.banyai@chello.hu Logisztikai menedzsment A logisztika humán aspektusai Katonai és polgári logisztika kapcsolatai Déri András deria@chello.hu

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai folyamat BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

Dr. Fodor Zita egyetemi docens Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy-Számvitel szak, Számvitel szakirány Gazdálkodás és Menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2016/2017 tanév II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás 1 Dr. Horváth Csaba Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet egyetemi docens, intézetigazgató horvath.csaba@rkk-obuda.hu okl. gépészmérnök (BME) gépészeti

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde Germanisztika (német) alapszakos képzés A Miskolci Egyetem Német Nyelv-és Irodalomtudományi Tanszékén Tájékoztató Germanisztika, német alapszakos bölcsész képzésről a Miskolci Egyetemen SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK

Részletesebben

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának

Részletesebben

német nyelv történelem német nyelv szakmai számítás gyógytestnevelés testnevelés matematika Áruterítés I. (áru) minőségbiztosítás

német nyelv történelem német nyelv szakmai számítás gyógytestnevelés testnevelés matematika Áruterítés I. (áru) minőségbiztosítás József Attila Tudomány Természettudományi Karának biológia- kémia Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon (BGF, 2006.), Szakács Fizika-technika és számítástechnika szakos általános iskolai (BDF, 1991),

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika és marketing 104. lecke A logisztika és a marketing

Részletesebben

ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika.

ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika. ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc 2017.04.27. Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika Vojdyla Judit Bevezetés Cégnév: ÁTI DEPO Zrt. Cím: 1131 Budapest Pannónia út 11.

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

ANGLISZTIKA. Oldal 1

ANGLISZTIKA. Oldal 1 KÓD TÍPUS TANTÁRGY NEVE KORÁBBI TANTÁRGY NEVE (EKVIVALENS TÁRGY) KREDIT KÖVETELMÉNY JELLEG (EA/SZEM/GYAK) FELELŐS TANSZÉK félév1 TT160 törzs A társadalomtudomány alapjai (filozófiai, társadalmi ismeretek)

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK Budapest 2012 A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Verzió: 3.0 SZTE GTK Általános és oktatási Dékánhelyettes SZTE GTK Virtuális Tanácsadó Utolsó módosítás:

Verzió: 3.0 SZTE GTK Általános és oktatási Dékánhelyettes SZTE GTK Virtuális Tanácsadó Utolsó módosítás: A dokumentum jellemzői: A dokumentum címe: SZTE-GTK-kereskedelem és marketing alapszak-nappalikurzuslista.pdf A dokumentum tartalma: SZTE GTK kereskedelem és marketing képzés nappali tagozat kurzuslistája

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz Menedzsment és Vállalatgazdaságtan kurzus a Doktori képzésben Marketingmenedzsment 2. előadás Ipari marketing Az Industrial Marketing and Purchasing (IMP) Group kutatásainak tükrében Dr. Szalkai Zsuzsanna

Részletesebben

ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT

ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK NÉMET NYELVBŐL 1. Szak megnevezése: Jogi felsőoktatási szakképzés 2. A tantárgy neve:

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Beosztás Legmagasabb Szak(ok) Oktatott tárgyak iskolai végzettség

Beosztás Legmagasabb Szak(ok) Oktatott tárgyak iskolai végzettség 1 tanár mesterfokozat okl. közgazdász tanár áruforgalmi számítások gyak. MA idegenforgalom és vállalkozás és kereskedelem szálloda szak vendéglátó és turizmus ism. szállodai ismeretek szakmai számítás

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)

BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) Neptun kód Tanegység Heti Féléves Beszámolási óraszám óraszám kötelezettség Kredit Megjegyzés Előfeltétel 1. év 1. félév BTSBN001X01 Filozófia

Részletesebben

Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök

Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök 1. Fogyasztói értékelőállítás A fogyasztói igény és a fogyasztói érték fogalma, típusai, dimenziói és előállítása. A termelés, a logisztika

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Mi a CRM? A Customer Relationship Management, vagyis az ügyfélkapcsolat-menedzsment kifejezés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-

Részletesebben