FOGYASZTÓVÉDELMI HARSONA

Átírás

1 számú FOGYASZTÓVÉDELMI HARSONA Fogyasztóvédők Országos Egyesülete Leányfalu,

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. A közelmúlt fogyasztókat is érintő jogszabály-változásai II/1. Az új Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelmet érintő, legfontosabb változásai II/2. Módosultak a szavatossági-jótállási igények rendezésére vonatkozó előírások már a jegyzőkönyvben is tájékoztatást kell adni a békéltető testületekről III. Általános tájékoztatók III/1. A pótdíjazásra vonatkozó legfontosabb szabályok fővárosi parkolás esetén - a büntetés után még öt munkanapig kérhető érvényes parkolójegy alapján a pótdíj törlése III/2. Százharmincszoros pótdíj a 110 Ft-os jegyárra - járjanak el a fogyasztók körültekintően, ha vasúttal utaznak III/3. A vízfogyasztásmérők cseréjének főbb szabályai III/4. A légi utasok jogainak hatékonyabb érvényesítését biztosító tagállami intézkedéseket szorgalmaz a Bizottság jelentése III/5. Európai uniós jelentés még mindig sok az akadály a biztosítási szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme kapcsán III/6. Az Európai Unió jelentése az energiaárakról és az energiaköltségekről III/7. Az Európai Parlament megszavazta a roamingdíjak eltörlését és a fogyasztói jogok kiterjesztését elősegítő intézkedéseket III/8. Az Európai Unió fellép az utazási portálok szabályszerűségéért IV. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tesztjei, jelentései IV/1. Jelentés a cumik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről IV/2. Jelentés a háztartási kisgépek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről IV/3. Jelentés a kerékpárra szerelhető gyermekülések laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről 2

3 IV/4. Jelentés az új fogyasztói csoportok szervezésének létrehozásának tilalmával, valamint a 2012 előtt létrejött csoportok működésével kapcsolatos rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről IV/5. Jelentés a farsangi maszkokról és jelmezekről IV/6. Jelentés a játék mobiltelefonok vizsgálatáról 3

4 I. Bevezetés A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete a folyamatos megújulás jegyében a fogyasztói tudatosság javítására irányuló célzott kampányokat folytat. Ennek keretében negyedévente Fogyasztóvédelmi Harsona címmel olyan elektronikus hírleveleket bocsátunk ki, amelyekben közérthetően foglaljuk össze a fogyasztók mindennapjait érintő híreket, eseményeket és aktualitásokat. Emellett törekszünk arra is, hogy abban olyan általános jellegű és a fogyasztóvédelem legfontosabb területeivel kapcsolatos általános tájékoztatást és információkat adjunk közre, amelyeket az olvasó a mindennapi élet szokásos körébe tartozó szerződéseinek megkötésekor haszonnal tud alkalmazni. Végül, de nem utolsósorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal fennálló együttműködési megállapodásunk keretében annak publikus tesztjeit elemezzük és annak eredményét is közzétesszük a Fogyasztóvédelmi Harsonában. Ezen tevékenységünk eredményeként jelen kiadvány a számú Fogyasztóvédelmi Harsona, melyet a kellő népszerűsítés érdekében elhelyezünk internetes honlapunkon és valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel terjesztjük a fogyasztók körében. 4

5 II/1. Az új Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelmet érintő, legfontosabb változásai március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: ÚPtk.) Az ÚPtk, mint minden magánjogi kódex, az egymással szerződő felek közötti jogviszonyokat rögzíti. Mivel e körbe tartoznak a fogyasztó és a vállalkozás között megkötésre kerülő szerződések, így az ÚPtk. önkéntelenül is alapvető fogyasztóvédelmi előírásokat rögzít. Bizonyos rendelkezések pedig jelentősen megváltoztak az ÚPtk. előtti, Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényhez (a továbbiakban: Ptk.) képest. Indokolt ezért ezeknek részletes bemutatása. 1. A fogyasztó és vállalkozás fogalma, a szerződések értelmezése Az új Polgári Törvénykönyv több esetben is hivatkozik a fogyasztó és vállalkozás között megkötött szerződésekre, így fontos e fogalmak tisztázása. A két fogalom közötti különbség abban keresendő, hogy az adott személy a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vagy belül jár el. Fogyasztó az ilyen tevékenységi körön kívül, vállalkozás pedig az e körben eljáró személy. A fogyasztók és a vállalkozások között nem egyszer vita támad az adott szerződés értelmezése kapcsán. Ez esetben az ÚPtk. 6:8. (1) bekezdése szerint azt kell figyelembe venni: a címzett az adott nyilatkozatot hogyan érthette, tekintettel a nyilatkozó feltehető akaratára, figyelemmel az eset körülményeire, valamint a szavak általánosan elfogadott jelentésére. Nem árt tudni, hogy ha még így sem lehet egyértelműen megállapítani az adott feltétel jelentését, úgy az ÚPtk. 6:86. (2) bekezdése szerint azt a jelentést kell elfogadni, amely a kedvezőbb értelmezést jelenti a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára. A fogyasztók és vállalkozások között kötött szerződéseknek pedig egyik tipikus jellemzője az, hogy a szerződési feltételeket a vállalkozások előre meghatározzák-kikötik, azaz ők alkalmazzák ezeket. Lényeges: amennyiben vita keletkezik a fogyasztó és a vállalkozás között az adott szerződési feltétel kapcsán: ha az a szavak általános jelentése alapján nem egyértelmű, úgy a fogyasztóra nézve kedvezőbb értelmezést kell figyelembe venni! 2. A feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó rendelkezések Sokszor előfordul, hogy a fogyasztó megköt egy szerződést, ugyanakkor később jön csak rá, hogy a rögzített vételár az adott termék kapcsán túlzó, illetve azt soknak találja. Elég csak itt a termékbemutatók alkalmával drága pénzen forgalmazott termékekre gondolni, amelyek általában több százezer forintba kerülnek. Gyakori kérdés a fogyasztók részéről: milyen lehetőségük van például a vételár csökkentése kapcsán, még ha az adott termék nem is hibás, és az tökéletesen működik. Ez esetben az ÚPtk. 6:98. -a szerint a fogyasztó bíróság előtt megtámadhatja a szerződést természetesen ez még nem garancia arra, hogy a bíróság neki ad igazat. Azonban erre egyáltalán nincs 5

6 lehetőség abban az esetben, ha a feltűnő értékaránytalanságot (azaz az ár túlzott voltát) a fogyasztó felismerhette vagy vállalta ennek kockázatát. Fontos leszögezni: mivel a szerződést a fogyasztókkal aláíratják, egy esetleges későbbi eljárásban rendkívül nehéz annak bebizonyítása, hogy a fogyasztó ezt nem vállalta. Épp ezért is nagy szerepet kap ennek kapcsán a fogyasztói tudatosság és annak meggondolása: valóban szüksége van-e az adott termékre az ára ismeretében. 3. Hibás teljesítés az ÚPtk-ban A fogyasztóknak a kereskedőkhöz intézett reklamációi javarészt a hibás, például tönkrement termékekkel kapcsolatosak. Tulajdonképpen ilyenkor és a fogyasztók általában nem tudják - az ÚPtk. 6:157. szerinti úgynevezett hibás teljesítés miatt élnek panasszal. A törvény értelmében akkor teljesít a vállalkozás hibásan, ha az általa nyújtott szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Rögtön felmerül újabb kérdésként: egyáltalán milyen minőségi követelményeknek kell egy terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelnie? Erre az ÚPtk. 6:123. (1) bekezdésében kapunk választ. E szerint a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, ha ezt a célt a fogyasztó még a szerződéskötés előtt a vállalkozás tudomására hozta. Emellett alkalmasnak kell lennie azokra a célokra is, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak. Ezen kívül rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ez utóbbi esetben viszont mérvadó és figyelembe kell venni a kötelezettnek (azaz a vállalkozásnak) vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését. Fontos az is, hogy a terméknek rendelkeznie kell a vállalkozás által adott leírásban szereplő vagy az általa a fogyasztónak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. Szintén lényeges, hogy ha a szerződésben nem szerepel a szolgáltatás tárgya minőségének megjelölése: úgy a vállalkozásnak a szokásos jó minőségben kell teljesítenie az ÚPtk. szerint. 4. Mit jelentenek a fenti előírások, például az elvárhatóság a gyakorlatban? Egy példával élve: ha megvásárol a fogyasztó egy mobiltelefont, azt akkor tudja rendeltetésszerűen használni, ha tud vele telefonálni. De ha mondjuk okostelefonról van szó és így hirdeti a készüléket a vállalkozás: elvárható az, hogy a termék - amellett, hogy nem hibás - ne csak az alapfunkciókkal bírjon, hanem használhassa a fogyasztó azt internetezésre, üzenetváltásra, stb. Egy cipő esetében pedig értelemszerűen elvárható, hogy az alkalmas legyen a használatra és ne menjen tönkre, ne váljon fel például a talpa a hordás után három héttel. 6

7 Ugyanakkor egy-két kivétel érvényesül ez esetben: így nem minősül hibás teljesítésnek az, ha a fogyasztó ismerte a szerződéskötéskor a termék hibáját, illetve ismernie kellett. Például nem hibás az árucikk, ha csak az a gond vele, hogy nem tetszik például a színe vagy nem jó a mérete: ha alkalmas arra a célra, amire vásárolta, úgy nem illetik meg a fogyasztót a következőkben ismertetésre kerülő jogok. 5. A fogyasztói jogok hibás teljesítés esetében Az ÚPtk. alapján hibás teljesítés esetében - így például ha hibás a termék vagy tönkrement - a fogyasztót szavatossági igények illetik meg. 1. Ezek alapján a fogyasztó kérheti az árucikk kijavítását vagy kicserélését. Itt is vannak azonban kivételek. Így ide tartozik az az eset, ha a fogyasztó igényének teljesítése lehetetlen, például a kicserélés azért nem lehetséges, mert nincs az adott termék készleten. Ide tartozik az az eset is, ha a fogyasztói kérelem a másik lehetőséggel szemben (például a kicserélés a kijavítással szemben) aránytalan többletköltséget eredményezne. Például nyilvánvaló az, hogy a kijavítás alapesetben kedvezőbb a vállalkozás számára, mintsem ha kicserélné: rendszerint a javítás ugyanis kevesebbe kerül, mint a csere (ez alól is azonban akadhatnak kivételek). Természetesen e kivétel lehetőségénél is figyelembe kell venni azt, hogy az adott árucikk milyen értéket képviselt hibátlan állapotban, a vállalkozás szerződésszegésének mértéke is szerepet játszik (más megítélés alá esik egy szépséghibás és egy teljesen tönkrement termék), amellett, hogy a fogyasztó érdeksérelmének mértékét is figyelembe kell venni. Ez utóbbira jó példa a következő: a gyakorlatban sokszor előfordul az az eset, hogy a vállalkozás sokadszorra is csak és kizárólag a kijavítás lehetőségét ajánlja fel a fogyasztó számára, ha az elromlik. Ha hosszú időn át nem képes ennek folytán használni a vásárló a terméket, az már számára súlyos érdeksérelmet jelent így a gyakorlatban ez már megalapozza a csereigényét. 2. Ezen kívül a fogyasztó kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását: azaz vételárcsökkentést, emellett a vállalkozás költségére kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát. 3. Végül, de nem utolsósorban pedig elállhat a szerződéstől. Ez az igény a teljes vételár visszafizetésére vonatkozik a gyakorlatban: ezzel akkor lehet élni, ha a vállalkozás nem vállalta a kijavítást vagy a kicserélést, illetve azokat vállalta, de mégsem tud az igénynek a megfelelő határidőn belül eleget tenni. Az elállási jog kapcsán fontos rögzíteni: jelentéktelen hiba miatt nem állhat el a fogyasztó a szerződéstől. Emellett, kicserélés vagy elállás esetén a fogyasztótól nem követelhető annak az értékcsökkenésnek a megtérítése, amely még a rendeltetésszerű használatnak tudható be. 4. A fentiek kapcsán az is lényeges: az ÚPtk. 6:160. szerint a fogyasztó meg is gondolhatja magát és áttérhet másik igényre, kérheti például már a kijavítás helyett a kicserélést akkor, ha erre maga a vállalkozás adott okot vagy ez indokolt volt, például a kijavítás elhúzódó ideje miatt. 7

8 6. Milyen egyéb fontos előírások vonatkoznak a hibás teljesítésre? A hibás teljesítés kapcsán lényeges, hogy úgynevezett vélelem került meghatározásra az ÚPtk-ban is, csakúgy, mint az előtte hatályos törvényben. Ez alapján, ha egy fogyasztó egy vállalkozással köt szerződést, például megvásárol egy terméket és az elromlik a vásárlástól számított hat hónapon belül, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adott árucikk már a vásárláskor is hibás volt. Mit jelent ez a vélelem a gyakorlatban? Azt, hogy a kereskedőt bizonyítási kötelezettség terheli: méghozzá azt szükséges bebizonyítania, miszerint a termék még hibátlan volt akkor, amikor átadta a fogyasztó részére. Ha ennek a bizonyítási kötelezettségnek nem tesz eleget a kereskedő, úgy a hibás teljesítés miatti felelősség egyértelműen terheli és teljesítenie kell azt az igényt, amelyet a fogyasztó érvényesíteni kíván. Természetesen ez esetben figyelembe szükséges venni azokat a feltételeket, amelyeket korábban már érintettünk. Fontos az is, hogy a termék hibáját, amint felfedezte, a fogyasztónak be kell jelentenie a kereskedőnél. Érdemes ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy nem utasíthatják el az igényét akkor, ha a hibát két hónapon bejelentette a kereskedőnél: ezt rögzíti az ÚPtk. Ismét a határidőknél maradva, nem mindegy, hogy igényét mikor jelenti be: erre a vásárlást követően két évig van lehetősége. Már szó volt az adásvételre vonatkozóan a hat hónapos vélelmi időről: ezen belül tehát a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség. Fontos tisztázni, hogy ha az árucikk a hat hónap elmúltát követően - tehát a két évből hátralévő másfél évben - romlik el, úgy már a fogyasztókat terheli az említett bizonyítási kötelezettség. Ekkor tehát neki kell keresni egy független szakértőt és elvégeztetni a vizsgálatot: azt szükséges bebizonyítania, hogy az árucikk már akkor hibás volt, amikor a kereskedőtől megkaptuk. Az említett két éves igényérvényesítési határidő kapcsán lényeges tisztázni, hogy az az új árucikkekre vonatkozik. Azonban a használt termékek esetében is rögzíteni szükséges, hogy legalább egy évig ekkor is felléphet a fogyasztó az igényével a kereskedővel szemben. (A vállalkozás tehet olyan vállalást, amely hosszabb időre vonatkozik, de egy év vállalása mindenképp kötelező.) Természetesen vannak olyan, adásvétel tárgyát képező dolgok, amelyektől elvárható, hogy két évnél hosszabb ideig léphessen fel a fogyasztó jogai érvényesítéséért: ide tartoznak az ingatlanok, amelyeknél öt évig érvényesítheti a hibás teljesítés miatti igényét. Felmerül a gyakorlatban sokszor kérdésként: mi van akkor, ha a vállalkozás átveszi javításra a terméket és például hónapokig sem tudja a problémát helyreállítani. Ez esetekben a vonatkozó két éves adott esetben öt éves határidő meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt nem tudta használni a terméket. Ismét fontos az ÚPtk. azon előírása, amely már a korábbi szabályozásban is megtalálható volt: ha a vállalkozás kicseréli részére a dolgot vagy kijavítja, úgy az igény érvényesítésére nyitva álló határidő újrakezdődik. Sőt, ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, ha épp a kijavítás folytán keletkezik új hiba a termékben. Így például, ha egy fogyasztó szoftverhibás mobiltelefont ad be javításra egy szervizhez, de az addig kiváló állapotú 8

9 készüléket törött kijelzővel kapja vissza: ez az eset is ide tartozik, és a két éves igényérvényesítési határidő újraindul. A költségek viselése kapcsán fontos rendelkezés, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ez azt jelenti, hogy például a hat hónapon belüli meghibásodás esetében, amelyről már volt szó, a vállalkozásnak saját költségén kell bebizonyítani azt, hogy a termék hibátlan volt. A fogyasztótól pedig ez esetben nem követelheti a vonatkozó szakértői vélemény árának kifizetését. Itt érdemes megjegyezni, hogy léteznek olyan dolgok, amelyek bizonyos mértékű karbantartást igényelnek: ilyenek például a gépkocsik vagy épp a nyílászárók. Amennyiben a fogyasztót a vállalkozás e karbantartási kötelezettségről tájékoztatta vagy tudott e kötelezettségről és a hiba oka a karbantartás hiányára vezethető vissza, úgy ez esetben a fogyasztó is köteles részt vállalni a közrehatás arányában a szavatossági kötelezettségre vonatkozó költségek viselésében. 7. Új rendelkezések: már a gyártóval szemben is fordulhat hibás teljesítés esetén igényével a fogyasztó Az előzőekben ismertetett rendelkezéseket tekintve jól látható, hogy az ÚPtk. a korábbi Ptk. szavatosságra vonatkozó előírásaiban nem módosult jelentősen. Ugyanakkor a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségeit bővíti mégis a tekintetben, hogy ún. termékszavatossági igény érvényesítése keretében a fogyasztó a forgalmazó mellett már a termék előállítójával, azaz magával a gyártóval szemben is fordulhat hibás termék esetében kijavítás vagy kicserélés iránt. A termékszavatossági igényekre vonatkozó előírások az ÚPtk. 6:168. -ában kerültek rögzítésre. E szerint ilyen igényt csak és kizárólag ingó dolog esetében érvényesíthet a fogyasztó. Ez azt jelenti, hogy nem lehet fellépni például ingatlan dologra (így például lakásra) vonatkozó hibás teljesítés esetében termékszavatossági igénnyel. Mit kérhet a fogyasztó a gyártótól termékszavatossági igény érvényesítésekor? Ez esetben kétféle jogot érvényesíthet a fogyasztó. Először is, kijavítást kérhet, ha pedig a kijavítás megfelelő határidőn belül - és a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül - nem lehetséges, úgy igényelheti a termék cseréjét. A szavatossági igényekhez hasonlóan meghatározásra kerül az ÚPtk. 6:168. (1) bekezdésében, hogy mikor tekinthető a termék hibásnak: abban az esetben, ha nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy ha a termék nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Lényeges, hogy az ÚPtk. rögzíti a gyártó fogalmát is: ez alatt a forgalmazót kell érteni, illetve magát a termék előállítóját. Tehát ezek alapján a fogyasztó dönti el, hogy hibás termék esetében - ha termékszavatossági igényt érvényesít -, úgy azzal a forgalmazóhoz fordul vagy magához a szó szerinti értelemben vett gyártóhoz (a kettő együtt: vállalkozás). 9

10 Bármelyik félhez is fordul, három esetben mentesül csak a vállalkozás a termékszavatossági igény teljesítése alól. Ide tartozik az, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta vagy ha az árucikk forgalma hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető. Végül mentesül akkor is a vállalkozás a kijavítás vagy kicserélés kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja: a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Határidők Mint általában a szavatossági igényeknél, a termékszavatossági jogok kapcsán is meghatározásra került az ÚPtk-ban bizonyos határidők. Hasonlóan az általános szabályokhoz, ez esetben is a fogyasztó haladéktalanul köteles közölni a hibát a gyártóval, ha azt felfedezte. Ugyanakkor, ha két hónapon belül ezt megteszi, még úgy kell tekinteni, hogy az előbbi kötelezettségének eleget tett. A termékszavatossági igényeket a fogyasztók a termék forgalomba hozatalától számított két évig terjeszthetik elő a vállalkozásnál. Lényeges, hogy ha esetleg a fogyasztó időközben eladta az árucikket, akkor hibás teljesítés esetében a vállalkozással szemben már az új tulajdonos érvényesítheti a termékszavatossági jogokat. 8. A jótállásra vonatkozó előírások kártérítés Az ÚPtk-ban ugyancsak meghatározásra került a jótállás fogalma, csakúgy, mint a Ptk-ban. A korábbi szabályozáshoz képest nincs jelentős változás: az ÚPtk. 6: 171. (1) bekezdése szerint aki jótállást vállal vagy erre köteles valamilyen jogszabály alapján, úgy a hibás teljesítésért köteles helytállni a jótállás időtartama alatt. A jótállási kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás folytán érvényesíthető jogok megegyeznek a szavatossági jogokkal (így például kijavítás, kicserélés, ellenszolgáltatás árának leszállítása). Ha pedig a jótállás ideje alatt a fogyasztó eladta a dolgot és az ezt követően meghibásodik a termékszavatossági szabályokhoz hasonlóan, az új tulajdonos az igényével a jótállást vállaló kötelezettel szemben fordulhat. Értelemszerűen a jótállási igény annak határideje alatt érvényesíthető. Fontos azonban, hogy ha a fogyasztó bejelentette igényét és annak a vállalkozás nem tett eleget, akkor magát az igényt a vállalkozáshoz címzett felhívásában megjelölt határidő elteltétől számított három hónapon belül még akkor is érvényesítheti bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. Végül hibás teljesítés esetében érdemes szólni azokról az esetekről még, ahol konkrétan ennek folytán keletkezik valamilyen kár az érintett árucikkben. Ide 10

11 tartozik az például, ha egy ruha fémpántja mosás közben a rossz rögzítés miatt kiugrik és tönkreteszi a mosógépet. Fontos tudni ekkor, hogy a hibás teljesítésből fakadó károkat a vállalkozás köteles megtéríteni a fogyasztónak az ÚPtk. 6:174. (1) bekezdése szerint. Ez alól csak akkor mentesül a kötelezett, ha a hibás teljesítés alól kimenti magát a már korábban írtak szerint: így például bizonyítja, hogy a hiba oka az adásvétel után keletkezett. A fogyasztó azonban a károk megtérítését csak akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye vagy a vállalkozás ezt nem vállalta, illetve e kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A kártérítésből fakadó igények érvényesítése esetében szintén bizonyos határidők kerültek meghatározásra: ezek megegyeznek a szavatossági igények érvényesítésére vonatkozó határidőkkel. 9. Termékfelelősség Az ÚPtk-ban meghatározásra került mindezek mellett a termékfelelősség fogalma, amelynek lényege, hogy a gyártó felelősséggel tartozik az általa gyártott hibás termék által okozott ún. termékkárért. A termékkár körébe tartozik a 6:552. szerint az az eset, ha valaki a hibás termék folytán meghal, vagy testi sérülést, esetleg egészségkárosodást szenved. Ugyancsak termékkárnak minősül, ha a hibás termék kárt okoz más dologban és a kárnak az összege magasabb, mint a kár bekövetkeztekor ötszáz EUR összegnek a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszeg (ez jelenleg körülbelül Ft-nak felel meg). Végül az utolsó feltétel szerint csak akkor beszélhetünk termékkárról, amennyiben az érintett dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat tárgya és azt maga a károsult is ilyen célra használta. Ki minősül gyártónak? A gyártó fogalma kapcsán széles alanyi kör került meghatározásra, így gyártónak minősül a végtermék, a résztermék és az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát tünteti fel a termék gyártójaként. Amennyiben nem hazai, hanem importtermékről van szó, úgy azt a személyt is gyártónak kell tekinteni, aki az Európai Gazdasági Térség területére behozta a terméket gazdasági tevékenység keretében. Ha a fentiek szerint sem állapítható meg a termék gyártójának kiléte, akkor a forgalmazót kell gyártónak tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, meg nem nevezi. A forgalmazó a károsult fogyasztó írásbeli felhívásától harminc napon belül teheti meg az említett nyilatkozatát. Mikor minősül termékfelelősség esetén a termék hibásnak és ezt kinek kell bebizonyítania? Az ÚPtk. 6:554. (1) bekezdése alapján akkor hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható. E kérdés megítélésekor figyelemmel kell lenni a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a forgalomba hozatal időpontjára, 11

12 valamint a tudomány és technika állására. Ez utóbbi kapcsán fontos: a terméket még attól önmagában nem lehet hibásnak minősíteni, ha később nála nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba. A bizonyítási teher kapcsán fontos tisztázni: ellenben a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezésekkel, ez esetben a bizonyítási kötelezettség megfordul, ugyanis a károsult fogyasztónak kell bebizonyítania azt, hogy a termék hibás volt. Sikeres bizonyítás esetén is mentesülhet azonban a gyártó a termékfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket - nem hozta forgalomba, - nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta, - a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, - a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, - a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Fontos rendelkezés a termék kapcsán, hogy a gyártó nem tehet olyan nyilatkozatot, miszerint a termékkárért fennálló felelősségét kizárja vagy korlátozza. Ha ezzel mégis él, úgy ez a nyilatkozat semmis. Határidők Mint minden, a korábbiakban tárgyalt igény esetében, itt is meghatározásra kerültek bizonyos határidők, amelyeken belül a károsult fogyasztó igényét érvényesítheti. Az ÚPtk. 6:558. -ban úgynevezett szubjektív és objektív határidő is meghatározásra került. A szubjektív határidő három év, ezt onnantól kell számítani, hogy a fogyasztó tudomást szerzett vagy szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről. Mindazonáltal objektív határidő is fennáll: így a gyártót a termékkár folytán fennálló felelőssége az adott termék forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. Azaz, ha a fogyasztó csak tíz év múltán szerez tudomást többek közt a kárról, annak hibájáról, ezt követően már nem támaszthat igényt a gyártóval szemben. Fontos, a fogyasztókat védő rendelkezés mindemellett, hogy termékfelelősség esetében a bekövetkezett teljes kár összegét meg kell téríteni: így nincsen lehetőség arra, hogy azt csökkentsék és alacsonyabb mértékben állapítsák meg. 10. Az általános szerződési feltételekre vonatkozó lényegesebb előírások tisztességtelen szerződési feltételek A fogyasztók sokszor találkoznak a vállalkozásokkal történő szerződéskötés során olyan általános szerződési feltételekkel, amelyek terjedelme akár az ötvenszáz oldalt is eléri. Ezeket általában el sem olvassák az említett nagy oldalszám miatt, amelyben szerepet játszik az is, hogy azok tartalmát nem tudják értelmezni rögtön még nagyobb gond az, hogy később aláírják azt, miszerint 12

13 annak rendelkezéseit tudomásul vették és megismerték. Márpedig a vállalkozások szinte mindegyike, amely általános szerződési feltételeket használ, alkalmazza ezt a gyakorlatot, nem véletlenül. Ugyanis az ÚPtk. 6:103. (1) bekezdése értelmében a vállalkozásnak kell azt bebizonyítania vita esetén, hogy igenis megtárgyalták ezeket a feltételeket. Ezért sem szabad aláírni rögtön mindent átolvasás nélkül, mivel épp ebből származik később többek közt az, hogy a vállalkozás által követelt egyéb díjat vagy épp magatartását jogtalannak tartják, holott arról az általános szerződési feltétel tájékoztatást tartalmazott. E szerződési feltételek kapcsán már az ÚPtk. hatályba lépése előtt érvényes jogi előírások is ismerték az úgynevezett tisztességtelen szerződési feltételek esetét. Az ÚPtk-ban pedig ugyancsak meghatározásra került e fogalom ez azért bír jelentőséggel, mivel a tisztességtelen szerződési feltételek egyben semmisnek minősülnek. Erre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Milyen szerződési feltétételek is minősülnek tisztességtelennek? Az ÚPtk. 6:104. -ban került egy sor olyan eset meghatározásra, amely fennállása esetén tisztességtelen az adott szerződési feltétel. Ilyennek minősül például, ha a szerződés alapján a fogyasztó akkor is köteles a szerződésben foglaltak teljesítésére, ha a vállalkozás saját kötelezettségeit elmulasztja és nem teljesíti azt. Ugyancsak tisztességtelennek minősül az a feltétel, amely alapján szerződésben rögzítik: kizárólag a vállalkozás jogosult egy adott szerződési feltétel értelmezésére. Emellett a vállalkozás nem korlátozhatja az általa igénybe vett közreműködőért (például megbízottjáért) való felelősségét: amennyiben megteszi, úgy a vonatkozó kikötés egyértelműen tisztességtelen szerződési feltételnek minősül. Jó példa továbbá a szintén tisztességtelen feltételekre: gyakori az az eset, hogy a szerződésben a vállalkozás olyan feltételt határoz meg, amely alapján választott-bírósági útra kényszeríti a fogyasztót. Érvényesen ugyanakkor nem tehet ilyen kikötést: nem zárhatja ki vagy korlátozhatja a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségét. Ez alapján ugyanis például a fogyasztó el lenne zárva annak lehetőségétől, hogy a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek gyors, ingyenes és hatékony eljárását vegyék igénybe a kereskedővel fennálló fogyasztói jogviták megoldására. Végül egy szintén jó példa a tisztességtelen szerződési feltételek kapcsán az az eset, amikor kiköti a vállalkozás, hogy a szerződést bármikor felmondhatja vagy attól elállhat, de ugyanezt a lehetőséget a fogyasztó részére nem biztosítja. Mindemellett, amíg a vállalkozás be nem bizonyítja, hogy mégsem áll fenn a tisztességtelenség esete, addig ilyennek kell tekinteni azt a feltételt, amely például a vállalkozás szerződésszegésekor kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogát. Hasonlóan ide tartozik az az eset, amikor a fogyasztót az adott szerződés túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha nem vagy nem szerződésszerűen teljesítené a szerződést. 13

14 Az ÚPtk. említett szakaszában a fenti példálózó felsorolás mellett még egy sor olyan eset meghatározásra került, amelynek teljesülése a szerződési feltétel tisztességtelen voltát alapozza meg: fontos azonban, hogy ennek semmiségét kizárólag a bíróság állapíthatja meg. 11. Egyéb, fontosabb fogyasztóvédelmi előírások Mindezek mellett több olyan rendelkezést is tartalmaz ÚPtk, amelyet nem árt tudni. Így például, ha fogyasztó és vállalkozás köt egymással szerződést, amelynek alapján a fogyasztót valamilyen pénzfizetési kötelezettség terheli, úgy az ÚPtk.6:131. értelmében semmis az a kikötés, amely kizárja a tartozás idő előtti teljesítését. Ugyancsak semmis az a feltétel, amely alapján a vállalkozás korlátozza az idő előtti teljesítés lehetőségét úgy, hogy a teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken túl egyéb terhet, bármilyen kötelezettséget ró a fogyasztóra. Hasonló fogyasztóvédelmi előírások érvényesülnek abban az esetben, ha például egy szerződés kapcsán a fogyasztó kezességet vállal. Ekkor ugyanis a jogosult - aki jellemzően a vállalkozás -, már a szerződés létrejöttét megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy milyen jogai vannak a kezesnek és hogy melyek az ebből fakadó kötelezettségei, az mivel is jár számára (kezesség esetén a kezes áll helyt az eredeti kötelezett, azaz jellemzően az adós tartozásáért). Szintén tájékoztatást kell kapnia mindarról a különleges kockázatról, amely a kötelezett helyzetéből vagy az alapkötelezettség természetéből fakad és azt a hitelező ismeri. Lényeges rendelkezés, miszerint, ha a jogosult - azaz aki részére például meg kellett volna fizetnie az adott tartozást az eredeti adósnak - nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, akkor a fogyasztó jogosult elállni a kezességi szerződéstől, méghozzá határidő nélkül. Egy egyszerű példával illusztrálva: amennyiben egy fogyasztót ismerőse megkér arra, hogy legyen a kezese egy banki hitelszerződés kapcsán, amely több millió forintra szól és ezzel összefüggésben a pénzügyi intézmény nem tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy milyen gyakorlati hatással bír rá nézve az (tőle fogják követelni a tartozást), ha az ismerőse nem fizeti megfelelően a törlesztő-részleteket, úgy bármikor elállhat a szerződéstől, azaz nem kötelezhető semmilyen pénzfizetés teljesítésére. Hasonlóan fontos: a kezességi szerződésben a fogyasztó és vállalkozás rendelkezhet arról, hogy az eredeti kötelezett - nevezzük ismét adósnak valamennyi tartozásáért vagy valamennyi kötelezettségéért a fogyasztó kötelezettséget vállal. Ugyanakkor ez esetben a kezesség csak és kizárólag akkor érvényes, ha a szerződés említést tesz arról a legmagasabb összegről is, amelynek erejéig a fogyasztó még felel a tartozásért. Ezen összeg hiányában ugyanis a fogyasztói kezességi szerződés érvénytelen: azaz a fogyasztó ismét nem felel. 14

15 Végül, de nem utolsósorban, ha az eredeti adós, akinek kötelezettségéért a fogyasztó kezességet vállalt késedelembe esik, azaz például nem teljesíti az adott törlesztő-részletet egy hitelszerződés esetén határidőben, úgy a fogyasztót haladéktalanul értesítenie kell a jogosultnak. Ha ez elmarad, akkor a kezes fogyasztó nem felel sem a késedelemből eredő kárért, sem pedig a késedelmi kamatért. II/2. Módosultak a szavatossági-jótállási igények rendezésére vonatkozó előírások már a jegyzőkönyvben is tájékoztatást kell adni a békéltető testületekről április 29-én került kihirdetésre a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet. Az új jogszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben szereplő termékszavatossági előírások részletszabályait is rögzíti, a korábbinál pedig pontosabban határozza meg a fogyasztók és a kereskedők kötelezettségeit, emellett szigorúbb tájékoztatás érvényesül a békéltető testületek kapcsán. Az NGM rendelet 3. (1) bekezdésében egyértelmű bizonyítási kötelezettség kerül meghatározásra annak kapcsán, ha a fogyasztó szavatossági igényt érvényesít hibás teljesítéssel kapcsolatban: a szerződés megkötésének tényét a fogyasztónak kell bizonyítania. Amennyiben a kereskedő vagy a gyártó vitatja, hogy vele kötötte meg a szerződést a panaszos, úgy köteles felhívni a figyelmet a fogyasztó panasztételi jogára és a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény szerinti panaszintézési előírásokra. Ugyanakkor, ha a vásárló be tudja mutatni az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, ez esetben már a szerződést megkötöttnek kell tekinteni. Az említett bizonylat voltaképpen az a számla vagy nyugta, amely az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kerül kibocsátásra. Mindenképp célszerű ezt megőrizni a fogyasztóknak annak érdekében, hogy a szavatossági-jótállási igénnyel (ami lehet elsősorban kijavítás, kicserélés, másodsorban vételár-leszállítás, illetve vételár-visszatérés) valóban élni tudjanak. A termékszavatosság kapcsán fontos aláhúzni: ez azt jelenti, hogy a fogyasztó panaszával közvetlenül a gyártóhoz is fordulhat, ez esetben igénye viszont csak kijavításra vagy kicserélésre irányulhat. Nem változtak a szabályok a tekintetben, hogy a vállalkozás (a forgalmazó és az előzőek miatt maga a gyártó is, ha ez utóbbinál jelentették be a kijavítási igényt) továbbra is jegyzőkönyvet köteles felvenni a bejelentett igényről, egyúttal annak másolatát át kell adnia a fogyasztónak. A dokumentumnak az alábbiakat kell tartalmaznia: - a fogyasztó nevét, címét, nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatoknak a kezeléséhez, - a fogyasztónak eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, - a szerződés teljesítésének időpontját, 15

16 - a hiba bejelentésének időpontját, - a hiba leírását, - azt a jogot, amelyet a fogyasztó a termék kapcsán érvényesíteni szeretne, - ha az igény bejelentésekor a vállalkozás tud arról nyilatkozni, hogy azt teljesíteni tudja: azt, hogy hogyan kívánja a vitát rendezni, illetve az igény elutasítása esetén ennek tényét. Fontos szabály: amennyiben a vállalkozás el kíván térni attól a jogtól, amelyet a fogyasztó érvényesíteni kíván és máshogy szeretné a vitát rendezni, akkor ezt indokolnia kell. Ugyancsak meg kell adni már a jegyzőkönyvben is az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy vita esetén a fogyasztó a fővárosi és a megyei békéltető testületek eljárását kezdeményezheti. Természetesen előfordulhat olyan eset, hogy a vállalkozás nem tud nyilatkozni a fogyasztó igényének teljesítéséről, így például nem tudja azonnal megítélni azt, hogy eleget tud-e tenni a fogyasztó kérésének. Ez esetben is, erről legkésőbb öt munkanapon belül - az igény bejelentésétől számítva - köteles tájékoztatni a fogyasztót. Ha ennek eredményeként később elutasítja a fogyasztó igényét, akkor ennek indokáról szintén felvilágosítást kell adnia, továbbá felhívni a panaszos figyelmét a békéltető testülethez való fordulás lehetőségére. Lényeges, hogy ha az árucikket átveszik kijavításra vagy épp azért, hogy később nyilatkozni tudjon a vállalkozás az igény teljesíthetőségéről: úgy erről is külön elismervényt kell kiállítani és átadni a fogyasztónak. Ezen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az árucikk azonosításához szükséges adatokat, az átvétel időpontját, valamint azt az időpontot, amelyen a fogyasztó már átveheti a kijavított dolgot. Ezeket az információkat ugyanakkor magában a jegyzőkönyvben szintén fel lehet tüntetni: ez esetben nem szükséges külön elismervény átadása. A fogyasztó továbbra is bejelentheti jótállási igényét a kereskedő helyett a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál: ekkor ez utóbbi köteles értesíteni a vállalkozást a jótállási igény bejelentéséről. Végül mind a javítószolgálat, mind pedig a vállalkozás (kereskedő, gyártó) kapcsán lényeges, hogy törekedni kell a kijavítás vagy kicserélés legfeljebb tizenöt napon belül történő elvégzésére. Az új előírások május 14-én, az NGM rendelet hatályba lépésével lépnek életbe, amelynek a teljes szövegét tartalmazó Magyar Közlöny megtekinthető ide kattintva. III. Általános tájékoztatók III/1. A pótdíjazásra vonatkozó legfontosabb szabályok fővárosi parkolás esetén - a büntetés után még öt munkanapig kérhető érvényes parkolójegy alapján a pótdíj törlése Milyen esetekben köteles a parkolási társaság törölni a büntetést? A pótdíjazás alóli mentesülés lehetőségei a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/

17 (VI. 4.) Főv. Kgy. rendeletben (a továbbiakban: Főv.Kgy. rendelet) kerültek meghatározásra. A Főv. Kgy. rendelet 48. (3) bekezdése értelmében a fogyasztóknak három esetben van lehetőségük kérni a parkolásüzemeltető társaságtól a kiszabott várakozási- és pótdíj törlését: 1. Ide tartozik az az eset, ha a gépjármű üzemben tartója rendelkezett az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel, azonban azt nem az előírások szerint helyezte el (így például elmulasztotta kirakni a szélvédője mögé). 2. Emellett akkor is kérhető a pótdíj törlése, amennyiben az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között még nem telt el öt percnél hosszabb idő. 3. Végül, de nem utolsósorban, ha a mozgásában korlátozott személy rendelkezik eredeti és érvényes parkolási igazolvánnyal és azt el is helyezte a gépjármű első szélvédője mögött, azonban az igazolvány előlapja alapján az érvényesség és a jogosultság mégsem volt ellenőrizhető (mert nem volt például látható), ebben az esetben szintén pótdíjtörlési kérelemmel lehet fordulni a parkolási társasához. Amennyiben a fenti három feltétel valamelyike teljesül, az ellenőrzés napjától számítva öt munkanapos határidőn belül a fogyasztó bemutathatja a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegyet, igazolhatja a mobiltelefonos parkolási díjfizetés megtörténtét, illetve a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa bemutatható. Ha erre sor kerül, úgy a parkolás-üzemeltető köteles törölni a fogyasztó terhén nyilvántartott várakozási díj- és pótdíj-követelést. Milyen korlátozás érvényesül a pótdíj törlése iránti kérelem kapcsán? Nem árt tudni, hogy a fenti, pótdíj törlésére irányuló igénnyel naptári hónaponként legfeljebb csak egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója. További feltétel az is ennek kapcsán, hogy az érvényes parkolójegy, mozgássérült parkolási igazolvány bemutatása vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolása időpontjában az adott gépjárműre vonatkozóan ne álljon fent harminc napnál régebbi, jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj-tartozás. III/2. Százharmincszoros pótdíj a 110 Ft-os jegyárra - járjanak el a fogyasztók körültekintően, ha vasúttal utaznak 110 Ft-os jegyár miatt végül Ft-os bírság, rosszul kiállított menetjegyek, dühös utasok egyre több olyan fogyasztói kérelem érkezik a Budapesti Békéltető Testülethez, amely vasúti szolgáltatással kapcsolatos, olvasható a Testület honlapján. Pedig a büntetés elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel, hiszen ez még nem kerül semmibe, ugyanez már nem igaz az akár több tízezer forintos bírság esetében. Ha már megtörtént a baj, akkor sem érdemes a 17

18 pótdíjazást félvállról venni: amennyiben jogosnak tartjuk, fizessük be, mert annak összege csak tovább gyűlik és gyűlik. Amennyiben pedig vitatjuk, éljünk írásos panasszal és elutasítás esetén indítsunk békéltető testületi eljárást maga a Kúria mondta ki jogerős ítéletében ennek lehetőségét a MÁV-START Zrt-vel szemben. A Budapesti Békéltető Testülethez fordult nemrég kérelmével az a fogyasztó, aki 90 %-os nyugdíjas kedvezményre volt jogosult és rendelkezett az ehhez szükséges utazási utalvánnyal, mégis bírságot kapott. Az ok: a pénztáros javaslatára igénybe vette Budapest bérletét, így a közigazgatási határ utolsó határállomásától szólt csak a kedvezményes kiegészítő jegye. A kalauz pedig kérte a bérlet felmutatását is, amely viszont nem volt nála. Jóhiszeműen bízott a kapott tájékoztatásban: a jegypénztárban a bérletét, utazási igazolványát megvizsgálták, az alapján állították ki a csatlakozó menetjegyet, az utalványába pedig be is pecsételték az utazás időpontját. Mindezek ellenére 8000 Ft-os büntetést kapott: az üzletszabályzat szerint a bérletet mégis fel kellett volna mutatnia. A pótdíjat végül nem fizette be, amely időközben Ft-os összegre duzzadt. Ha nem fogadja meg a jegypénztárban kapott tanácsot, minderre nem kerül sor: utazási utalványával kérhette volna a 90 %-os menetjegy kiállítását az egész útszakaszra, amelynek az ára szintén 110 Ft és a pótdíj is elmarad. Tanulság: mindig járjuk utána annak, hogy helyes információt kaptunk-e az adott kedvezmény feltételeire vonatkozóan és inkább kérdezzünk rá azért, hogy ne forduljon elő hasonló eset. Hasonlóan járt az a fogyasztó is, aki menettérti jegyet kért, mégis egy útra szóló menetjegyet adtak neki, ezt pedig csak két nappal később látta természetesen a legrosszabb pillanatban jegyellenőrzéskor. Az eredetileg kapott Ft-os büntetést azonban nem fogadta el és kitart igaza mellett: hisz az oda-visszaúti jegy árát megfizette. A fenti esetet is könnyen elkerülhetjük, ha oda figyelünk és rögtön a vásárlásnál ellenőrizzük, hogy azt kaptuk-e, amit kértünk. A legfontosabb, hogy az utazási dátum, az érvénytartam, a kiindulási és a célállomás helyes legyen, a megfelelő egy útra szóló vagy menettérti jegyet állítsák ki a kívánságuk szerint, illetve tájékozódjunk arról, hogy a kiszemelt szerelvény pótjegyköteles-e. Utóbbi esetében még mindig gyakran fordulnak hozzánk az utasok, mert nincsenek tisztában vele, hogy a gyorsvonatokra is általában már pótjegy váltása kötelező. Tájékozódjunk ezért erről a menetrendben. Ez akkor is igaz, ha esetleg kerékpárt, élőállatot, poggyászt viszünk magunkkal vagy például valamilyen kedvezményt veszünk igénybe, ezekre ugyanis speciális előírások és további feltételek vonatkoznak és egyéb papírok meglétét követelhetik amelyek hiánya ismét pótdíjazásra adhat okot. Mindezeket mindig mondjuk el a pénztárban: ha például csupán egy útra szóló jegyet kérünk adott városból a célállomásra, akkor ezt is állítják ki csak. A további feltételekről, kedvezmények igénybe vételének szándékáról az utasnak kell tájékoztatást adnia és azokra való jogosultságát igazolnia. 18

19 Mit csináljunk, ha a baj már megtörtént és büntetést kaptunk? Ha mégis büntetést kaptunk a vasúton, mindig tudakozódjunk rögtön a rendelkezésre álló lehetőségeinkről. Könnyen lehet, hogy a kiszabott pótdíj helyett annak csupán töredékét kell befizetni. A bérletét felmutatni nem tudó, pórul járt utas számára is lehetőség lett volna a jelenlegi üzletszabályzat szerint tizenöt napon belül bemutatni az okmányt és akkor a Ft-os pótdíj helyett Ft-os utólagos bemutatási díjat kellett volna kifizetni. Figyeljünk oda arra is, hogy ha nem foglalkozunk a bírsággal, annak összege később emelkedik. A nemtörődömség miatt ugyanis könnyen lehet, hogy a menetdíj árán, az eredeti pótdíj összegén (ami akár Ft is lehet) felül később további Ft-ot kell kifizetnünk: a gyakorlatban így lesz a fogyasztóknak pár száz forintos menetjegy miatt akár húszezer forintos nagyságrendű tartozása. Nem árt tudni: az eredeti bírság feletti további pótdíj összege akkor terhel csak bennünket, ha nem fizettük meg a büntetést harminc napon belül. Amennyiben a büntetést vitatjuk, mindenképp írásban jelezzünk a vasúti társaságnál, ha pedig panaszunkat elutasítják, vegyük igénybe a békéltető testületek ingyenes, gyors eljárását a vita rendezésére. A Kúria is emellett foglalt állást nemrég a MÁV-START Zrt-nek a Budapesti Békéltető Testülettel szembeni perében a Felperes keresetét elutasította és jogerős ítéletben mondta ki: a békéltető testületek eljárhatnak a vasúti személyszállítási szolgáltatásokból fakadó fogyasztói jogvitákkal kapcsolatos ügyekben. III/3. A fogyasztásmérők cseréjének főbb szabályai Sokan nem tudják, hogy a vízmérőóra esetében a mérőhöz való hozzáférés biztosítása, az óra megóvása, illetve a tisztántartásáról, fagy elleni védelemről való gondoskodás a fogyasztó kötelezettsége. Összefoglaljuk ezért azokat a legfontosabb előírásokat, amelyeket ennek kapcsán mindenképp tudni érdemes. A 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról meghatározza a fogyasztásmérők leolvasásának alapvető szabályait. A leolvasás gyakoriságát a víziközmű-szolgáltató jogosult megállapítani, de legalább évente egy alkalommal, a felhasználó kérésére negyedévente el kell végezni. A szolgáltató köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható időpontjáról. Ha azonban az előzetesen jelzett időpontban a leolvasást végző személy nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben fel kell hívni fogyasztó figyelmét a második megkísérlésének idejére, ha az nem megfelelő, akkor az 19

20 időpont-egyeztetés lehetőségére úgy, hogy a leolvasás legalább munkanapon 20 óráig biztosított legyen. Tájékoztatni kell a fogyasztót a szolgáltató elérhetőségéről és a leolvasás legkésőbbi időpontjáról. Az időpontról a szolgáltató és a felhasználó köteles megegyezni. Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen, a szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvíz-mennyiséget az üzletszabályzatban foglalt számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg. Legfeljebb két hónapon belül 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás ismételt időpontjáról. A leolvasási időpontnak minimum két napon 7 órától 20 óráig tartó időszakban kell lennie. Az értesítésben fel kell tüntetni a szolgáltató időpontegyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére kell állnia. Ha a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség. A szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres leolvasás és bejelentés alól. A felhasználó kötelezettsége a szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel való együttműködés, a mérőhöz való hozzáférés biztosítása, illetve a tisztántartásáról, fagy elleni védelméről való gondoskodás. Kötelezettsége még a szolgáltató haladéktalan értesítése fogyasztásmérő rendellenes működéséről. A leolvasás alkalmával tapasztalt, illetve az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértéket meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg tájékoztatni kell. A felhasználó aláírásával igazolja a tájékoztatás megtörténtét. III/4. A légi utasok jogainak hatékonyabb érvényesítését biztosító tagállami intézkedéseket szorgalmaz a Bizottság jelentése Az Európai Bizottság nemrég közzétette jelentését az európai légi közlekedési ágazatban tapasztalt panaszkezelési és utasjogi tapasztalatokról a közötti időszakban. A jelentés szerint a kivételesnek számító 2010-es év (az izlandi vulkánkitörés és a rendkívüli hóhelyzetek éve) óta a nemzeti hatóságokhoz benyújtott kártalanítási vagy segítségnyújtási panaszbeadványok száma visszaesett a korábbi szintre. A légitársaságokra mindössze az esetek 1%-ában kellett szankciókat kiszabni; a panaszok döntő többségét sikerült anélkül orvosolni, hogy büntetőintézkedésekkel kellett volna nyomatékosítani a jogérvényesítést. A fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek részéről a légi 20