SZ PIRÂSOK, VISSZAEML KEZ2SEK

Átírás

1 SZ PIRÂSOK, VISSZAEML KEZ2SEK

2 315 JEHOSUA BAR JOSZEF UJLAKTOL ZSIBOIG Megjegyzes: A "Jeruzsti/em. es Cftit kăzătt - tărtenetek a gyermek- es ifjukorb6/" - cimu konyvb61 elenk tarulnak az ismert fr6 elmenyei abb61 a 13 evb61, amelyet Erdelyben toltott, 18 eves koraig (1930), amikor visszatert sziil6hazajaba, Erec Jiszraelbe. Jehosua Bar-Joszef Cfaton sziiletett, g!llfciai szarmazasu apa es erdelyi anya gyermekekent. Edesapja 22 eves voit, amikor az 1916-ban kitort tffuszjarvany aldozatava valt. Akkoriban sokan hagytak el a jarvanyt61 sujtott galfleai varost es szetszeledtek a vilag kiilonboz6 reszeire. Az fr6 edesanyja is utnak eredt ket kisgyermekevel egyiitt, hogy erdelyi rokonainal talaljon menekvest az ehseg es nyomor el61. Az alantiakban ket reszletet ismertetiink a konyvbol, melyben az fr6 elmeseli nyari szabadsagainak tortenetet Ujlakon (ieljes neven; Szamosujlak) es Zsib6n. Nagyanyam egyik n6testvere egy kis faluban lakott, ăt-hat 6rai szekerutazasra Somkutt61. Magyar neve voit a falunak, Ujlak, annak ellenere, hogy lakosai romanok voltak. Tipikus falu voit ez ezen a kărnyeken, mely tele voit egymas melletti roman es magyar falvakkal. Ket zsid6 csalâd lakott a faluban, mindketten szeszes itai, dohany es s6 arusitasab61 eltek. Nagynenem hazassagkătese 6ta lakott ebben a helysegben. Ferje a falubeliek kăze tartozott. Ott neveltek gyermekeiket, kik kes6bb elkertiltek mas, kăzeii es tavoli kărnyekre; egesz Budapestig jutottak. Amikor en hozzajuk kertiltem, a gyerekek mar nem voltak otthon, az ăreg. hazaspar pedig nyugalomban es bekeben elt a regihazban. Hat-hen~gymast kăvet6 evenţt, egesz barmicvamat kăvet6 id6szakig mindenkor odautaztunk Elul h6 kăzepen, amikor veget ert a tanev a chederben. Hosana-niba masnapjaig voltunk a nagynenemnel. t- Ot-hat heten kereszttil teljesen falusi eletet eltem minden evben es mind a mai napig a sors egyik legszebb ajandekanak tartom ezt az id6t. Tipikus falusi haz voit az; fab61 eptilt, sarral vakolt es zsuppal fedett. Az en szememben nagy es gyănyănl haz voit, annak ellenere, hogy csak egykonyha volt benne, mellette meg egy szoba, majd a kocsîna es meg egy kis szoba. VoIt egy nyitott verandaja is, nyaranta oda tilttink friss leveg6t szivni. Nagy volt viszont az udvara. Kicsiny patak szelte at az udvart, rajta kis, keskeny fahid kătătte ăssze az udvar ket reszet. A hid măgătt ista1l6 volt, ket tehennel es ket 16val; az ista1l6 utan pe dig nehany holdnyi fald, att61 balra gytimălcsăskert. Az ista1l6 mellett baromfi61 volt, benne tyukokkal, libakkal, kacsakkal, amelyek naponta ott futkaroztak az udvaron, felugraltak a verandara, a kacsak a kis patakban lubickoltak. Mind a mai napig, amikor falusi eletr61 olvasok, nagynenem hazat latom magam el6tt es benepesitem azokkal az alakokkal, akikr61 olvasok. A hid mellett gemeskut allt. A vădrăt vastag kătel er6sitette a kutgemhez, mely leereszkedett, amikor a vădrăt a kutba eresztettuk es a kutgem masik vegen lev6 nehezek emelte vissza. Ez a kut ktilonăsen vonzott engem, reszben ijeszt6 melysege, reszben pedig a szag miatt, amely a kutat kărtilvev6, alacsony keritesb61 aradt; valamifele rothad6 moha szaga. De vonzott a kutb61 kiemelked6, vizzel teii vădăr latvanya is, amikoris apr6 vizcseppeket permetezve ert fel, majd a vizcseppek lagy csobbanassal, rejtelmes visszhangot keltve estek vissza a kutba. Vonzott a regi, szaraz kutgem nyikorgasa is a rozsdasod6 tengelyen mozogva es maga a kut tidit6 vize a nyari melegben. Sokat tart6zkodtam az ista1l6ban is, segitet-

3 316 te1 migybatyamnak a tisztogatasi munkaban es a szenahordasban a teheneknek, a zabhordasban a 16vak szamara. Vittem itatni a teheneket a kut mdllett leva, mohaval lepett valyuhoz, nagy eljezettel toltottem meg azt es gyonyorkodve nektem a teheneket, amint lassan ittak es kozben el~gedetten cs6valtak farkukat. Az udvart megtoita allatok hangja vidam frissesseggel tăltott el. Otthon ereztem magam a haziszarnyasok z~jaban, alland6 mozgasaban. Fel-ala szaladgaltatn a kellemes illatokkal es arnyekos sarkokkal te~i kertben. Felmasztam a hatalmas, dus gyti- I molcsu di6fara, amely a kertben leva kis domb<llnallt, onnan neztem a falu mezein dolgoz6 arat6munkasokat. A nagybatyamnak is voltak foldjei, a azonban elarehaladott kora miatt mar nem dolgozott, azonban berese, egy fiatal, mosolyg6s, j6akaratu paraszt naponta kiment a I ketlovas szekerrel a mezare, ellenarizte az arat6- kat es estenkent kukoricaval, vagy buzaval, arpaval megrakott kocsival tert haza es megtăitotte az istall6 jobb oldalat kepeza magtarat. Amikor belefaradtam a napi elmenyekbe, letran felmasztam az ista1l6 padlasara es befektidtem az illatos szenaba, ahol edes alomba mertiltem. Szerettem ezt a hazat, a nagyneni es nagybacsi minket elaraszt6 szeretete miatt. Gyerekeik es unokaik nem nagyon latogattak aket, mi toitătttik be helytiket. Edesanyam, mint mindig, most is tele voit mindenfele tărtenetekkel, mesekkel, bolcs mondasokkal, amelyek kedvesen hangzottak az egyedtilela ăreg hazaspar ftileben. Fiverem es en pedig. ifjusaggal tăitătttik meg a bazat es az udvart. Dus konyhajukban alig voit erezheta a haz lak6inak megszaporodott szama, mert meg igy sem tudta nagynenenk, hogyan szabaduljon meg a sok elelmiszertal. A fiatal szolgal6lany naponta ketszer fejte meg a teheneket es minden alkalommal tele sajtar habz6 tejet hozott. A haz alatti pinceben tizesevel alltak az aludttejes kăcsăgăk, a tetagerendar61 ktilănbăza sajt- es tur6felek vaszonzacsk6i 16gtak ala. Barmennyi tejes kukoricakasat fazătt, vagy stitemenyt stitătt, tejjel es tur6val, barmennyi vajat kăptilt, meg mindig maradt felesleg. A nagynenem naponta bejarta az udvart es ăsszeszedte a ktilănbăza helyen maradt tojasokat, tapasztalatb61 tudta azok rejtekhelyeit es mindenkor tele kăteny tojassal tert vissza. Ezen kivtil a kocsmaban, illetve az tizletben gyufat, s6t es petr6leumot arusitottak tojasert. A kăzeli varoskab61 ketszer hetenkent jătt szekeren a tojaskereskeda es felvasarolta ezeket a tojasokat. Ez voit a helyzet a baromfihussal is. A nagybacsi szekeren jart a kăzeli nagy faluba, bevasarlasok celjaira. Ezt megelazaleg a nagyneni bejarta az udvart, keresve azt a tyukot, vagy kacsat, melyet mar elazaleg kiszemelt vagas celjaira. Hivogat6 hangon sz6litotta aket, s a szarnyasok vidam futassal kăzeledtek az udvar minden sarkab61, mert hiszen estenkent elelmet sz6rt szet kăzătttik a konyha maradekab61. 6 pedig oldalr61 figyelte ezt a zajl6 seregletet, amelyszedegette a szetsz6rt elelmet es egyszerre gyors, hirtelen mozdulattal ragadta meg a vagasra kiszemelt aldozatot. Ez ketsegbeesetten rikoltozott, reszben a meglepetestal, reszben. pedig ăsztănăs megerzesbal, hogy mi var ra; azonban gyorsan megkătăztek labanal es gondosan oldalra raktak; ez tărtent a masodik aldozattal is. A tăbbi szarnyas egesz ida alatt semmifele szolidaritas jelet sem mutatta tarsuk irant, akit kiragadtak kăztiltik s most megkătăzve hever oldalt, segitsegert kialtozva. Tovabbra is vidaman es elvezettel szedegettek a foldre sz6rt elelmet. A ket aldozat ottmaradt megkătăzve egesz ejjel. Masnaphajnalban felraktak aket a szekerre, majd ket-harom 6ra mulva visszatertek - lesaktolva. Neha, amikora beres tăitătte be a nagybacsi szerepet ebben a feladatban, engem ktildtek vele, hogy ellenarizzem, hogy a sakter szabalyszeruen vagta-e le a ket szarnyast. Megtărtent, hogy a beres cedulat vitt magaval a saktert61, melyben a sakter igazolta, hogy sajat kezuleg vagta le a ket szarnyast. Jiddis nyelven irtak ezeket a cedulakat, rossz helyesirassal es hatalmas, kerek betukkel. Lathat6 voit, hogy a s.akter nem valami nagy irastud6. A fa jel azonban ket vercsepp voit, a sakter veres kezenek ujjanyoma,

4 317 amely azonban nem szandekosan kertilt az "igazolasra". A nagyneni kora hajnalt61 kes6 estig talalt maganak elfoglaltsagot. Magas, szikar asszony volt, ugyanolyan, mint huga, Seindl nagymama, aki ekkor mar nem volt az el6k soraban. A neni sokat foglalatoskodott a nagy konyhai kemenee k6rtil Teglab61 eptilt, vakolt, meszelt kemenee voit az. Alul kellett begyujtani es a tuz es a kemeny k6z6tt voit nehany nyflas f6zes, stites szamara. A kemeny k6zeleben voit egy szeles resz, amelyre fektidni lehetett. Ha emlekezetem nem esal, a neni es a baesi telen oda agyazott maganak, ott aludtak a kemenee melegenel Ebben a kemeneeben stit6tte a neni - miutan felreseperte a parazsat - a buza- vagy kukorieakenyeret. Ujjnyi vastag haja volt a kenyernek, esodalatos fzet meg most is erzem. A neni kiil6n6sen kitunt a tur6s delkli stiteseben. Va16- saggal szetomlott ez a stitemeny a szajban es esodalatos fzzel t6lt6tte meg. Tovabbra is ugy stitatt-f6z6tt, mint amikor a haz tele voit gyerekekkel es unokakkal, a maradekot szetosztotta, baratsagos tere-fere k6zben, a szomszedok k6- z6tt, akik gyakran latogattak. "Ezt meg kell k6stolnod, Fl6ra dragam... Tudni akarom, hogyan sikertilt". Igy voit ez a kiil6nb6z6 etelekkel es stitemenyekkel, amelyek megt6lt6ttek a kemeneenyflasokat. A parasztasszonyok, akik j6ttek hozza, hogy elmeseljek gondjukat, bajukat, panaszkodjanak reszeges ferjtikre, vagy esak egyszeruen pletykaljanak, a sz6 legszorosabb ertelmeben megnyaltak mind a tfz ujjukat. Ez hozzatartozott a neni mindennapi vendeglatasahoz, melyet 6 maga legalabb ugy elvezett, mint a szomszed parasztasszonyok. O maga is falum sziiletett. Edesapja, Goldstein Salamon, kezdetben urasagi birtokot berelt, aztan meg is vasarolta. Valamennyi gyermeke, akik kes6bb szetsz6- r6dtak Erdelyberi es Magyarorszagon, egytitt nevelkedtek a falubeli fiukkal, lanyokkal Ujlaki tart6zkodasom egesz ideje alatt sohasem ereztem osztalykiil6nbseget nagynenem gyermekei es a parasztgyerekek k6z6tt. Annak ellenere, hogy a bacsi meggazdagodott a faluban es az evek soran j6 nehany hektar f6ldet vasarolt, sem eletformaja, sem a haz nagysaga, sem 6lt6zeke nem kiil6nb6z6tt a falu t6bbi lakosat6l * Ha az ujlaki nagynenihez a "felelmetes napok" el6tti tanulmanyi sztinetben utaztunk, Ma1csi nenihez a peszaehi sztinetben menttink. Ha j61 emlekszem, Ma1csi neni voit a nagymama legfiatalabb huga s noha j6m6du voit, elete nem voit boldog. K6verkestermetu voit, szep areu, kerek, fekete szemu, azonban azarea sz6ros voit es hangja is melyebb voit, mint altalaban a n6ke. Ferjet mindossze egyszer, vagy ketszer lattam. O is alaesony es k6verkes volt, mint a neni, de mindenkor nagyon elegans, kikent-kifent, gondosan apolt bajusza voit, alland6an k6lni es brillantin-szagot arasztott magab6l Ma1csi neni medd6 voit es talan ezert nem szerette az ura. Meg ma is emlekszem, hogyan ment el egyszer ferje mellette es mondott neki valamit, 6 pedig nezett ra nagy, atnedvesedett szemekkel Nagy szemei esaknem kiestek a felelemt61 es a remenyt61 egyszerre. Szeszes itai nagykereskedestik volt. Ok maguk keszftettek kiilonb6z6 lik6roket, taltattek meg hord6s sorb61 palaekokat, nagy pineejtik is volt, tele 6bort tartalmaz6 hord6kkal A baesi "uri m6don" elt. Draga szivarokat szfvott, sajat ketlovas hintajan jart. "Igazi ur" voit. Amikor el6szor lattam, akkor mar evek 6ta szerelmi kalandja voit egy fiatal magyar kereszteny n6vel Err61 a viszonyr61 mindenki tudott. Ket gyerek is sziiletett ebb61 a kapesolatb6l A baesi koesikazni vitte baratn6jet a ketlovas hint6n es teljesen el is tartotta. Ha zsid6 lett volna, nyilvan elvalt volna Ma1csi nenit61 es felesegtil vette volna, Minthogy azonban kereszteny volt, a baesi pedig megisesak zsid6 akart maradni ~ szombat es tinnepnap eljart a templomba es jelent6s osszegeket adomanyozott hitkozsegi eelokra - beerte azzal, hogy a n6 a kitartottja es Ma1csi neni megmaradt hites felesegenek. A neni eveken at beletar6dott ebbe a furesa helyzetbe, esendben viselte banatat es belemertilt az

5 318 iizletvezetesbe. 6 iigyelt fel az alkalmazottakra, o vezette a kănyveket, o targyalt a kliensekkel, a kocsmatulajdonosokkal, akik az egesz kărnyekrol jăttek hozza. Ferje ezalatt az elvezeteknek elt. Annak ellenere, hogy a neni egy fejjel magasabb voit ferjenel, val6saggal remegett tole. Ugy latszik, nagyon szerette es mindent megbocsatott neki. Eleg volt egy j6 pillantas reszerol es mar nem tudta, hogyan halalja meg j6sagat. Puccolta cipoit es gondozta ruhait, nehogy akar egy folt is legyen rajtuk; noha nagyon j61tudta, kinek sz61ez az elegancia. Amig egyszer aztan az tărtent, hogy a bacsi napi kocsikazasa kăzben a hint6 felborult, o pedig a helyszinen eletet vesztette. A jelek szerint a lovak akkor lattak eloszăr eletiikben kăzeledo aut6t, ijedtiikben megvadultak es felborftottak a kocsit, utasa pedig fejjel egy fanak repiilt. Nem voit am jelen a temetesen es nem lattam a nagynenit a gyasz idejen. De hallottam - ugy gondolom, otthon edesanyam es testvereim kăzătti beszelgetes soran - a J6isten csodateveserol, a bumol es bunhodesrol... Az ezt kăveto evekben mar semmi sem emlekeztetett a bacsira Ma1csi neni hazaban. A 16istall6t atalakitottak palack- es hord6raktarra. Mar nem kellettek a lovak es a hint6. A nagyneni minden energiajât az iizletmenet javitasaba fektette. A jelek szerint a bacsi nagy ăsszegeket pazarolt nemcsak szeretojere, de kartyara is. Sok ad6ssagot hagyott maga utan, a neni pedig nemcsak, hogy kifizette valamennyit, de kibovitette az iizletet es ha nem tevedek, megvasarolta a foldbirtokost61 a hazat, a telket, a raktarakat es a nagy pincet, amely barlangm6dra huz6dott egy domb alatt. Addig mindezt csak bereltek. Răviden, val6sagos "karriert" csinalt ferje szerencsetlensege utan. Egyenes derekkal jart, fontos szemelyisegge valt. Es. ha nem tevedek es fantaziam nem szepiti meg a dolgot, ugy tudom, hogy tamogatta ferje voit szeretojet is, aki a ket gyerekkel tamasz nelkiil maradt. Val ami ilyesmit hallottam, de nem emlekszem ra pontosan. Az az eur6pai feudalis m6dszer, hogy a falu a făldbirtokos gr6f kastelya kăriil epiilt, megmaradt Zsib6n is. Malcsi neni udvara măgătt fakkal boritott, meredek domb emelkedett, a fak kăzătt voit a kastely. Itt, ugyanugy, mint Somkuton, soha sem lattam sem a kastelyt, sem annak urat, azt sem tudtam el-e vagy sem. Szamomra inkabb a dombba vajt pince birt varazserovel. Ez a pince mintegy husz meter hosszusagban, barlangszeruen huz6dott; ket oldalan borral es konyakkal teli hord6k sorakoztak. Egyes hord6k mar olyan regiek voltak, hogy csaknem porladoztak es ha az ember hozzajuk ert, erezte a fa rugalmassagat. Mar a pince szaga is reszegito voit. A neni idonkent megkinalt ujjnyi suru-edes 6borral es miutan megittam ezt, kellemes szediiles fogott el. Az volt az erzesem, hogy a cadikok szamara orzătt 6borb61 ittam. Ha pedig az ember a gyerekkorban keresi ăsztăneinek es hajlamainak okat - akkor val6szinu, hogy szeszes itai kedvelese es annak j6 hatasa testemre-ielkemre, itt keresendo... A neni haza rendkiviil egyszeru voit, L- alakban epiilt, es ăsszesen ăt szobab61 allt, a szelso szoba kocsma celjait szolgalta kicsinybeli eladasra; a mellette levo szoba, amely szinten a kocsmahoz tartozott, affele tanacsterem volt, iizletfelekkel val6 megbeszelesekre. Ket szoba lakasul szolgalt, egy tovabbi pedig iroda es raktar volt egyben. A hazon kiviil az udvarban is voltak raktarak es sărăspalacktălto helyiseg, tovabba jegverem. Ez a jeg, amely megvolt a legnagyobb nyari melegben is, nagyon elcsodalkoztatott es azt az erzest kălcsănăzte, hogy rendkiviili luxuskăriilmenyek kăzătt vagyok. A j6 m6d foleg az elelmezesbenvolt eszlelheto. A nagyneni es fogadott lanya hosszu 6rakat szentelt a konyhai munkanak es a j6 etelek szaga elvegyiilt a borok es likorăk illataval es a boseg erzetet keltette bennem. A neni egesz nap el volt foglalva, sot este is; a szamlakat rendezgette, ugy hogy nem sok ideje maradt szamunkra. Szombaton csaknem lecsuk6dtak szemei a faradtsagt6l. Nemigen tudott figyelni anyank mesejere. Amikor azonban eszrevett engem, mindenkor meleg pillantast vetett ram. Mi nem

6 319 nagyon zavartuk ot; ellenkezoleg, elettel toltottiik meg a hazat. Ha m6djaban lett volna, nyilvan valamennyiiinket orokbe fogadott volna. Engem kiilonbozo kisebb munkakkal bizott meg, en pe dig orommel vallaltam. Foleg a soros iivegek toltesevel szerettem foglalkozni. Idegen voltam Zsib6n es nem szereztem magamnak baratokat kortarsaim koziil. De ott valtottam val6ra egyik legahitottabb almom, kerekparozni. Egy muhelybol bereltem fel 6rara, vagy egy 6rara, hasznalt biciklit. Minden alkalommal, amikor ilyen kerekpargyakorlat utan hazatertem, nagynenem vegignezett es hangos nevetesbe tort ki, mert piszkos voltam es csupa seb, a sok felborulast61. Barmennyit is gyakoroltam Zsib6n, nem tanuitam meg kerekparozni. A sport viiaga zarva maradt elottem mind a mai napig. Miutan Libe, anyam testvere, ferjhez ment egy helyi fiatalemberhez, aki szegyellte a csalad szegenyes, pajeszos rokonait a hazban latni - egyre kellemetlenebbe vait a neninel val6 tart6zkodasunk. Az uj ferj feketehaju, sovany, gondosan, sportosan oltozott ferfi voit, 'aki minden alkalommal "uriembernek" nyilvanitotta magat. A hozomanykent kapott penzbol aut6t vasaroit, eredetileg utasszallitas celjara, val6jaban azonban inkabb azert, mert nagyon szerette az aut6t es j6 erzes voit szamara, hogy o az egyetlen aut6tulajdonos a helysegben. Csak nagyon ritkan akadt utasa, hogy a nagyvarosba vigye, sokkal jobb, olcs6bb, sot gyorsabb voit vasuton menni. 6 azonban nagyon szerette az aut6t, gondosan tisztogatta, fenyesitgette es reggelt61 estig r6la beszelt. Idonkent fiatal feleseget 6s Malcsi nenit is aut6zni vitte s ez karp6tolta oket az ifju ferj gyenge oldalaiert. Rendkiviil egyszeru ember voit, alig tudott irni-olvasni, szakmaja sem voit. Eleinte megpr6balt bekapcsol6dni a neni iizletebe, de nem nagyon tudott megbareitkozni a dologgal. Ez ugyanis nem voit "uriemberhez melt6" munka. Az aut6 megmentette tekintelyet, emeite biiszkeseget. Igaz, az aut6- nak szomoru vege lett - egyszer csak elromlott, tehervonattal szallitottak a nagyvarosban levo garazsba, ahol viszont nem tudtak megjavitani es vegiil 6cskavasnak adtak el. Ez voit a ferj eleteben a nagy seb; ugy gyaszolta az aut6t, mint hirtelen elhalt szeretot. Szegyellte a nagy anyagi veszteseget is, es megpr6baita ezt oly m6don helyrehozni, hogy ismet megpr6bait bekapcso- 16dnia neni iizletebe, de nem sok sikerrel. Eveken at, egesz Erec-Jiszraelbe val6 visszatertiinkig az any6sa tamogatasab61 eit. Kesobb o is a veszkorszak aldozat ai koze keriiit, egy lanygyermek maradt utana. Ozvegye, aki ujra ferjhez ment es lanya, aki idokozben ketgyermekes anya lett, a hatvanas evek elejen alijjaztak - nincsteleniil. Szorgalmuk es munkaszeretetiik azonban meghozta gyiimolcset, ugy, hogy rovid ido alatt sikeriilt egzisztenciat teremteni maguknak Izraelben.

7 310 SCHON DEZs6 UJOLTONY 1 - Te mar tefilint Iegolsz ugye? - fordult hozzam reb Denil, azoreg rongyszedo. - Igenis, a nagytinnepek 6ta. _ Oszt gondolt-e mar taehleszra, szomszed? Mit esinal a fiub6l? A kerdes a tatanak sz6lt. Reb Denil szava sullyal birt, mert kohanita leven, tinnepnapokon o aldotta meg a zsib6i hitkozseget. Pentek este voit, marciusi olvadas idejen. A templomb6l igyekezttink hazafele. Harman euppogtunk a sarban. Reb Denilnos fia es veje - szinten rongyszedok - eloi ment, mert az oreg asztmas voit, gyakran fogta el a kohoges es nem birta a lepest. _ En letudtam a magamet, elmondtam a bureeh seputranet - adta meg a tata a felvilagositast. J6kora sztinet kovetkezett. Amikor a jarasbir6sag elotti aszfaltdarabra erttink, a tata ujra megsz6lalt: _ De azert peszaeh utan beadom Goldhoz a pekhez inasnak. A valasz kie1egitette reb Denil kivanesisagat, nem is erdeklodott tovabb. A Csorg6 utan "gicsabeszt"-t kivantunk, az oreg tovabb ment a zilahi uton, mi pedig befordultunk a vag6hidhoz vezeto dulore. A tata terve - akkor hallottam eloszor - teljesen fe1kavart. Gold peksege ott allott a piaeon, a gr6fi tizletsoron, a reformatus templom toszomszedsagaban. Gold esampas, orokke almos, orokke borotvalatlan ember voit. Nem cigarettazott, hanem bag6zott, szaja szogletebol esurgott a barna le. Ha megsz6lalt, karomkodott. A sz6kimond6 Grtinhut Bureeh Golddal kapcsolatban esak igy nyilatkozott: "Gold? Odom a menes, kaeskele draj dieh... Hat ez is egy ember... " Dehogy is voit kedvem Goldnal inaskodni. Utkozben egy sz6t sem sz6ltam, de a leves utan fellazadtam: - Tata, en nem akarok a Gold inasa lenni. - Hat mit akarsz? - kapta fel a fejet a tata meglepetten. - Tanulni akarok. Aron a somly6ijesivaba megy - megyek vele. A tata hallani sem akart a dologr6l. "Vusz jesive? Ven jesive?" Hat ot annak idejen tanittattak? Tizenharom eves koraban beadtak Rettegen suszterinasnak. Es mit esinaltak oeeseve1, Motllal? Azt is beadtak suszterinasnak. Es ki vette felesegtil hugat, Szuret? Slajme, a pek. "Nem mondom, ha volna penzem, elktildenelek polgariba, vagy beadnalak valami jobb mestersegre, nyomdasznak vagy karpitosnak. De nem adhatok semmit. Ha beszegodsz Goldhoz, semmi gondom veled. Szegeny ember vizzel foz." A mama partomat fogta. Az idok megvaltoztak - mondta. Aki tanulni akar, az tanuljon. A b6ehereket segitik kosztnapokkal, meg egyebbel. "Az en Jaszl oesem is jart jesivaba." - No, mondhatom, o is tern6t esinalt - epeskedett a tata. Nagy boldogsag egy eleten at sakternek lenni Kiralydar6eon. A mama nem hagyta magat. "Egy b6eher behazasodik, j6 partit esinal. Lam, reb Nuehem Seher esupa szegeny b6ehert vett lanyainak. Hat nem elnek gyonyoruen?" A tata kontrazott. A vita pereeken beltil veszekedesse fajult. Egyre surubben hangoztattak azt, hogy "az en esaladom" meg "a te esaladod", A tata meg akarta menteni a esaladfo presztizset, ezert vaesora utan a vitat diplomatikusan lezarta: - Mehetsz Somly6ra, de a sajat felelossegedre. Ez voit a vizum, ame1ynek birtokaban a

8 L c:,'~~ ~ 3U peszach utani vasarnap bucsut mondtam a sztil6i haznak. Ăronnal egyiitt erkeztem Szilagysomly6ra. A tata katonaladajat vittem magammal, benne egesz vagyonom: tfilin, sziderli, ket ing: ket gatya, ket zsebkend6, egy par kapca. Elem6zsia is voit a ladaban: nehany kemenytojas, kenyer, hagyma es s6. J611ehet senki sem mondta, ugy ereztiik, amig nem lattuk a rabbit, egy lepest sem tehetiink a varosban. A templomudvaron - ott lakott a rabbi, ott voit a beszemedres - a deli 6rakban nagyban folyt az ismerkedes. A zman (szemeszter) meg nem kezd6dott meg, ezt a nehany napot elrendezesre hasznaltak fel. A helybeli fiukat a kivancsisag csalta oda. A fedett, deszkapadl6s tornacon vartunk, hogy bemutatkozhassunk a rabbinak. Galambsziirke kalapomat, amely a ftilemre esett, es fel arcomat eltakarta, minduntalan a homlokomra toltam. A kalapnak hist6riaja voit, Szure neni eredetileg a tatanak hozta ajandekba, de 6 nem akarta viselni. A neni kapacitaita, hogy milyen finom, draga kalap, tiszta Borsalino, de a tata nem vette volna fel semmi penzert. "Nem csinalok magamb61 purimot" - mondotta onerzetesen. Majd ramnezett es kiadta a parancsot: "Te fogod viselni." Az el6szoba nyitott ajtajan kilepett a rabbi. Mosolyg6 kek szempart lattam. Odaleptem es kezetcs6koitam. - Eljottem a rebbehez, hogy tanuljak. - Hova val6 vagy? Megmondtam. - Van kvartelyod? - Megnincs. - Hol fogsz kosztolni? - Majd szerzek kosztnapokat. A rabbi osszerancolta a homlokat. Pillanasa azt mondta, na tessek, meg egy ehenk6rasz. - Mit tanultal? - faggatott tovabb a mester. A kerdes zavarba hozott. Mit valaszolhat- tam volna? Talan mondtam volna azt, hogy apam, satoros cigany m6djara, egyik helyr61 a masikra cipelte a csaladjat es sehol sem melegedett meg alattunk a hely... Hogy telen nem voit csizmam es emiatt nem mehettem a chederbe... Vagy talan azt mondtam volna, hogy Szurdokon ert a haboru kitorese, a tanit6 bevonult es aki utana jott, azt elvittek a csend6rok. A harmadik - aki szinten katonaszokeveny voit - elvitt benniinket fiirodni a Szamosra, a Frajndlichgyerek elmeriilt, ki akarta mentenies 6 is belefulladt a foly6ba... Vagy talan azt meseltem volna el, hogy elmentem Hidalmasra, mert ott voit a cheder, de 'kitort a forradalom, fenyes nappal fosztogattak a zsid6 iizleteket es lakasokat, benniinket elbujtattak egy padlason, a chedernek se hire, se hamva... Ezert csak igy valaszoltam: - Keveset tanultam, de nagyon szorgalmas leszek. Talmidchuchem akarok lenni. A rabbi mosolygott. J6 hangulatban voit, mert el6z6 este iinnepeltek legkisebb fianak, Chajimnak a bar-micvajat. Azt mondtak, nagy-,szenl dr6set vagott ki, pedig senki sem segitett neki. - Hat csak keress magadnak kvartelyt - mondta a rabbi, azutan majd meglatjuk, mi lesz veled. Audiencia kozben gyuru kepz6dott koriilottiink. A he1ybeliek egesz kozel mereszkedtek. Mar azt hittem, hogy a kihallgatas veget ert es hozzâfoghatok a nagy problemak megoldasahoz, de a rabbi tekintete kalapomra esett. Annak vilagos szine sehogy sem illett a leend6 talmid-chuchemhoz. - Miert viseled ezt a kalapot? - kerdezte. Azt kellett volna mondanom, mert nincs mas. De Szure neni ervelese jutott eszembe es a legostobabb valasz csuszott ki a szamon: - Ez egy val6di Borsalino. Mindenki nevetett, Chajim, az ujdonstilt bar-micva fiu ugy kacagott, hogy a konnyei potyogtak. Att61 a perct61 kezdve Borsalinonak hivtak. Ezzel a gunynevvel indult somly6i karrierem.

9 311 Szilagysomly6n 6sid6k 6ta voit jesiva. Minden j6raval6 csalad kotelessegenek tartotta, hogy legalabb egy kosztnapot adjon. - Szegeny b6cher vagyok, itt tanulok a rabbi jesivajan, legyen szives, adjon nekem egy napot - ezzel a mond6kaval allitottam be mezuzas hazakba, iizletekbe, miihelyekbe. - Szombatot adhatok neked. - Koszonom szepen, de szombatom mar van. Lowinel, a korcsmarosnal vagyok. - Sajnalom, b6cher, de egesz heten rendszerteleniil f6ziink. - Ha megtetszik engedni, cserelek valakivei. Az illet6 eljon ide szombatra es atad nekem egy mas napot. - Ugy latom, fiam, te kesz keresked6 vagy. Hat nem banom, csak csinald meg az iizletet. Estefele, Mincha-ima el6tt a templomudvaron lev6 kosztnapt6zsden folyt azalkudozas. "Pisze Majsit akarod? Husz korona. Nem mondom, Weisz a rezont6 se rossz, de pisze Majsi meszaros, a b6chernek vel6scsontot adnak. Ha nem hiszed, kerdezd meg a Zovanyit61, vas arnapja van ott." Egy heten beliil a napok nevekke azonosultak. A vasarnap mar nem is voit vasarnap, hanem Weisz Arnold, a hetf6b61 Kohen lett, a keddb61 Haendler. A kosztnapok megvoltak - forma es latszat szerint a kerdes megold6dott. De honnan vegyen az ember kurazsit ahhoz, hogy haromszor naponta benyisson egy idegen hazba, ahol a nevet sem kerdeztek meg...? Reggeli-ima utan, tefilin-zacsk6val a kezemben, benyitottam a konyhaba. A haziaszszony leramolta az asztal egyik sarkat, szelt egy darab kenyeret, osszeontott egy bogre cik6riat tejjel, megcukrozta es ezt mondta: - Bucher, vasn zi zich. Neman, anelkiil, hogy feltekintettem volna a bogreb61, elfogyasztottam reggelimet. Koriilbeliil ez ismetl6dott meg este is a vacsoranal Viszont az ebectet a haziak asztalanal ettem es en ugy ereztem, hogy leveg6 vagyok a szamukra. Kinosan, feszelyezve iiltem a szeken, nem tudtam, hova tegyem a kezem, hova nezzek, hova ne nezzek, mit csinaljak kessel, villaval, kanallal Panaszkodtam Sulemnak, az ipzovanyi sakter fianak, akinek koszteves teren akkor mar masfel eves tapasztalata voit. Sulem atyailag oktatott: - Sose szegyelld magad. Nyulj batran a kenyer utan. Dicserd az etelt. Ha kerdik, akarsz-e meg, nyujtsd a tanyerodat. - De Sulem - pr6baltam ellenvetni - az asztalnal senki sem sz61 hozzam. A haziak engem eszre sem vesznek... - Ha van etel a tanyerodon, akkor eszrevettek. Tegnap Lowbeereknel ettem. Krumpligulyas voit ebedre. Amikor megettem, azt mondtam: "Ez am a finom gulyas, fer ale jidise kinder gezugt." A haziasszony mosolygott es ujra megtoltotte a tenyeromat. Sulem kurta, gombolyiire hizott, orokke j6kedvii fiu voit. Ket hosszu, sima sz6ke pajesza val6sagos keretet kolcsonzott r6zsaszinii arcanak. Sziileinek legfiatalabb gyermeke voit. El6tte nyolc gyerek - mind lany. Ez voit a ferfias ontudat magyarazata. Talan ezert is tudott olyan sokat az eletr6l Sulem nem mutatott reszvetet, amikor kisirt szemekkel arr61 panaszkodtam, hogy a konyhaajt6ban val6 varakozas megalaz. Amikor mar kinn vagyok az utcan - szipogtam - ugy erzem, mintha megvertek volna. - Im ejn kemach, ejn tajru - iires hassal nem lehet tanulni - mondta. - Nem szeretem, ha ugy beszelsz, mint a krasznai OrgeL Te nem ismered. Tavaly tanult itt. Az is folyton nyavalygott. Boldog voit, ha el tudott bliccelni egy ebedet. Most Kolozsvaron van a tiid6k6rhazban. Heptikas lett, vert kop. Amikor ezt mondta, fakepnel is hagyott: Vegsz6nak meg odavagta: - Aztan, ha Kolozsvarra akarsz keriilni, csak finnyaskodj. A bolcsesseg kapui nehezen nyiltak meg. A somly6i jesivan azon a nyaron Jevamot traktatust tanultunk. A hazassagi jogr61 sz616

10 sorozatot ("szeder nâsim") a Talmud csodâlatoskeppen nem a hâzassâgkotest szabâlyoz6 Kidusinnal nyitja meg, hanem Jevâmottal, amely a "s6gorftâs" bonyolult problemâjât rendezi. Minden el6kesztilet nelktil egy bizarr vilâgba keriiltem bele.,,15 asszony mentesfti cânijât es a cârânak a cârâjât a châlicâ-adâst61 es megs6gorosftâst61 a vegtelensegig." Mi a "cârâ"? A mâsik asszony, akit ugyanaz a ferj vett felesegiil. Mi a "châlicâ"? A renitens s6gor megbelyegzese, aki vonakodik felesegtil venni gyermektelentil elhunyt fiverenek ozvegyet. Reb Mojse, a rabbi legid6sebb fiânak a lakâsân tiltiink. Hajnali ot 6ra voit, dideregtiink, mindenkinek piros voit az orrahegye. Azt mondtâk, a hajnali tanulâs a legeredmenyesebb. A vilâg csendes, az emberi agy fogekony. Aki âhftatosan elmondja az âldâst ("birchât hâtorâ"), annak szamâra a Talmud nem hâborg6 tenger, hanem kristâlytiszta forrâs, amelynek feneken gyongyszemek csillognak. Reb Majsenak felesege es hârom gyermeke voit, ezekr61 kellett gondoskodnia. Elvâllalt tehât nyolc fiut eves b6cherliket ~ es magyarâzta a szoveget. A helybeli fiuk j6m6- duak voltak, biztosan sokat fizettek neki. Az en tandfjamat havi 150 koronâban âllapftotta meg. Reb Majse enekl6 hangon mondott egy szakaszt es mi ugyanazzal a hanglejtessel kovettiik szavait. "Hogyan mentesfti a lâny a "cârâjât"? Amen!1yiben lânyât fiverehez adta felesegtil es a fivernek mâs~asszonya is voit; mâr most, ha a fiver meghalt, pont ugy, ahogy a sajât lânyât nem kell megs6gorftania, ugyanugy mentes lânya cârâjât61 is, - meg akkor is, ha a carâk szâm eleri a szâzat." - Tessek mondani, rebmajse, manapsâg is s6gorftanak? - kerdezte Gliick Gersi. - Ma nem. Csak a châlicâ van ervenyben. Rabbi Gersom, a g6lusz vilâgft6 fâklyâja elrendelte, hogy zsid6ember csak egy feleseget vegyen magânak. - Hât akkor miert tanuljuk ezt a gem6ret? - Mert a T6ra orokkeval6. A trumar61, a tizedr61, a szent szolgâlatr61 es az âldozathozatalr61 is tanulunk, holott manapsâg az sincs ervenyben. De mi hisziink a Messiâs eljoveteleben. Akkor felepftjiik a beszemikdest es ujra gyakorolni fogjuk az osszes micvekat, amelyek Erec Jiszruellal kapcsolatosak. A Talmudon kfvtil gyakorlati dolgokat is tanultunk. Vitattuk a tej es a hus osszeferhetetlenseget, a vâgâssal, meg a hus kis6zasâval kapcsolatos rendelkezeseket. A hangsuly azonban a Talmudon es a kommentatorokon voit. Az uj komyezet csupa titokkal voit tele, de a ket kortyv ~ a Jevâmot es a Jore-Dea, - amelynek lapjait nyllttiik, nem hozott kozelebb a titkok nyitjâhoz. A kl6zban a châszidok imâdkoztak, de a fiuk koztil senki sem tudta megmagyarâzni, mi az, hogy châszid? A kl6zt Reb Hersl Flâjsmân alapftotta, de a perecsenyi uton reb Slajme Hâjmlich ktilon châszid-imahâzat tartott fenn. Flajsmanr61 azt mondtak, hogy "szigeti", Hajmlichr61, hogy "munkacsi". Mi a ktilonbseg a kett6 kozott? Reb Slajmer61 azt suttogtâk, hogy fiata.lkoraban pasejiszruel voit. Szombaton cigarettazott es fedetlen f6vel sort ivott. Egy szep napon azonban "balcsiive" es a munkâcsi rebe hfve lett. Vajon mi viszi râ az embert a bllnre? Es f6leg mi keszteti arra, hogy bâlcsiive legyen? Svieszkor a rabbi extâzisban voit. Ima utan a kabbalar61 beszelt. Nagyapja, a beregszaszi rabbi -, akit konyve utân a szent Kol Arje-nak nevezett - nagy kabbalista voit. Megadatott neki, hogy sviesz ejszaka Elje Nuvi maga jelent meg el6tte. Mâsnap megkerdeztem a rabbi v6legenysorban lev6 fim, Naftulet, mi a kabbala? Nem adott kielegft6 vâlaszt. Azt mondta, a Kol Arje mllvet itt nyomtâk ki Szilâgysomly6n, a Hâjmlich-nyomdâban. A rabbi rendezgette az frăsokat, 6 frta az el6sz6t. Az Elje Nuvival val6 jelenet benne van az el6sz6ban. Az egyik szombaton a rabbi a nagytemplomban dr6set mondott. Az ifjusâg kilengeseir61 beszelt. Azt mondtâk neki, hogy ket fiu hajadon-

11 I L~ 324 f6tt ment vegig az utcan. "Ha kalap lett volna a keztikben, meg felhozhattunk volna valamit a mentsegtikre: nyar van, meleg van, megfeledkeztek. De ez a ket fiatalember - jaj a ftileknek, amelyek ezt halljak - kalap nelkiil indult el hazulr61. Hat mar olyan melyre stillyedt ez a szent gyiilekezet?" A dr6se els6 reszet, illetve a kalappal kapcsolatos dorgâlast megertettem. De amikor a cionizmust, "a zsid6sagnak ezt az uj rakfenejet" ostorozta, zavarba jăttem. Mi az a cionizmus? Osztreicher, a szatmari tiveggyaros fia azt mondta, hogy 6 tudja. "Der cionizmusz - mondotta - iz der Vj Kelet." Hetekkel kes6bb Mermelsteinek hazaban lattam a lapot. Akkor se nyultam volna hozza, ha megălnek. A tapasztait Sulem el6tt ăntătterri ki a szivemet. - Azert jăttem a jesivaba, hogy tud6s legyek. Hol van a nagy bălcsesseg, hol a tudomany? Senki se magyaraz meg semmit. Reggelt61 estig arr61 a tizenăt szerencsetlen, nemletez6 asszonyr61 tanulunk. ' - Apam azt mondja - fejtegette Sulem, - hogy a jesiva olyan, mint a husftistăles. - Mifele husr61 beszelsz? - ttirelmetlenkedtem. Sulem nem zavartatta magat. - Klerman, a bankar elktildte fiat a nagykarolyi jesivaba. R6zenberg, a marhakeresked6, elktildte fiat a szigeti jesivaba. Ez a ket gazdag, elkenyeztetett fiu sosem tanult es sosem fog tanulni. Azert vannak ott, hogy a ftist jarja at 6ket. Hogy jesiva-szaguk legyen. - Es mi ftistăl6dtink? - Persze, hogy ftistăl6dtink. Apam azt mondja, hogy az egesz Sasz' egy kaptafara kesziilt. Aki odaig jut, hogy segitseg nelkiil megert egy "blatt gemuret", az megtanulhatja az egesz Talmudot. Megtanulhatja azt a sokezer kănyvet, amit ăsszeirtak. Megtanulhat minden titkot. Egy "blatt gemure" a kulcs, amely kinyitja a kapukat. Att61 fogva ttirelmesebben iiltem a somly6i ftistăi6ben... Aronnal egytitt erkeztem Somly6ra, ezert termeszetes voit, hogy a kvartelyt is egytitt ber~lttik. Ozvegy Weisznenal vetttink egy agyat hatvan koronaert havonta. Benne voit a mosas is, egy par als6ruha hetenkent. Ott allott a haz az als6 Kraszna-hid mellett, a Schaechter-fele timartizem szomszedsagaban. A tapasztott szobaban, amelynekablakparkanya alig fel meterrei voit magasabb, mint az uttest szintje, lakott meg Weiszne, tovabba ket nagy lanya es harom fia. Ott voit egyuttal a csalad konyhaja is. A szomszed szobat kiadtak chedernek, ejjel a maramarosi tanit6 aludt benne. Aron majdnem harom evvel voit id6sebb nalam. A haboru alatt Zsib6 kărnyeker61 kăităztek fel Pestre, a kommtin bukasa utan pedig visszajăttek. Aron harom polgarit vegzett. Az en szememben tanult, vilagot jart, tapasztait ember voit.. - Mib61 fogjuk fizetni a kvartelyt? - kerdeztem. - Szerztink vochngeltet. - Es reb Majsenak a 150 koronat? - Arra is kell, hogy fussa. Peteken voit a hetivasar. Hajnalban reb Majse meg elmagyarazott egy szakasz Jore-Deat, de imadkozas utan a fiuk elszeledtek. Mindenki a maga dolga utan ment. Ezen a napon kellett nyiratkozni, ftirădni,.cip6t pucolni, foltozni, a leszakadt gombokat felvarrni. Osztreicher penteken levelet irt az apjanakes a rabbi fiaval, Chajimmal sakkozott. Mi vegigkoldultuk a varost. Majdnem 300 zsid6 lakott abban az id6ben Szilagysomly6n. A munka siet6s voit. A badacsonyi uti vampenzszed6t61 a varos masik vegebe, azljjlaki.utig kellett eljutni. Sok helyen --:. minthogy eppen vev6ket szolgaltak ki - varakozni is kellett. A hetipenz-gyujtes teren mindjart az els6 heten feltun6 sikerem voit. Lehet, hogy a viszonylag zsenge korom voit ennek a magyarazata, de az sincs kizarva, hogy szanalmas kiils6m vonta magara az emberek figyelmet. Teny, hogy nem engedtek el tires kezzel. Meg Cili neni, a

12 n i?" ns szeszgyarudvar tirn6je is adott ket koronat, pedig a b6ehereket altalaban azzal zavarta el, hogy: "elkotr6dsz innen, hamar, te nyavalyas?" A lanya pedig, a derek, j6 szazkil6s asszony - dr. Keller Samu felesege, a krasznahorvati haromezer holdas birtok tulajdonosa - a hetipen. zen kiviil, rendszerint egy palaesintat, meg egy bogre tejfelt is adott. "Vlj le, fiam, egyel, hiszen olyan zold vagy, mint egy uborka." A vastiti fiit6haz kornyeken lev6 ketes hirii fogad6kba is bekopogtattam. Ott sz6lnom sem kellett, a tulajdonosn6k b6kezuen adtak. Nem esoda, hogy a tobbi b6eher koronas heti atlagaval szemben, tobb mint 90 korona heti fixjovedelmem voit. Mai kifejezessel elve, szaz szazalekkal ttilkoldultam a normat. A siker - mint minden siker - irigyseget valtott ki. Aron nem is palastolta irigyseget. Egyszeriien megharagudott, nem sz6lt hozzam. Ha en sz6ltam, nem valaszolt. Hajnalban nem koltott fel. Minthogy en aludtam a falnal, neha sikeriiit leszallnia az agyb61 anelkiil, hogy felebredtem volna. Ilyenkor magara kapta ruhajat es cip6vel a kezeben, neszteleniil kiosont a hazb61. Het 6ra tajt bossztisan es lihegve erkeztem meg reb Majsehoz. A fitik hahotaztak: "Ez is lekeste a vonatot." A harag mindig faj. Szazszorosan faj, ha az haragszik, akivel egy agyban alszunk. Az ember azt nem is birja sokaig. Panaszkodtam reb Majsenak, kertem, beszeljen Aron lelkere. Elvegre foldiek vagyunk, egyiitt jottiink a jesivaba. Kiilonben sines semmi oka haragra, soha egy sz6val sem bantottam. Reb Majse nyugodtan meghallgatott, majd a vilag legtermeszetesebb hangjan mondta: - Oszd meg Aronnal a hetipenzt. Legyen az egy kassza. - Hogy az en penzemnek a felet adjam neki? - hiiledeztem. - Pontosan a felet. - Reb Majse - pr6baltam ervelni -,., de hiszen 6 esak 40 koronat gyiijt ossze. - Eppen azert. Reb Majse talisz-zsakja utan nytiit, kivette a sziderlit, lapozott es ujjaval a szovegre bokott: - Ez itt a perek, a szent misna. Latod, mit mond Josua ben Paraehja? "Asze reha rav ukne reha ehaver." Tanit6mestert az ember egyszeriien kiszemel maganak, de j6baratot vasarolni kell. Ez"igaz, sz6r61 sz6ra igaz. Benne van a szent Misnaban. Se vitanak, se kibtiv6nak nines helye. Meg aznap azt ajanlottam Aronnak, hogy otven szazalekos alapon tarsuljunk a voehengelthez. Ajanlatomat habozas es gondolkodas nelkiil elfogadta. Amikor az els6 haromszaz korona egyben voit, tij eelt tiiztem ki magamnak: sp6rolok egy oltonyre val6t. Abban az id6ben, 1920 nyaran 300 koronanak kiesi tekintelye voit. Er6sen kellett sp6rolni. A bank6n roman nyelvii korbelyegz6 diszelgett. Aki gyanakodva nezte a peesetet, annak a somly6i zsid6k vieeesen azt mondtak: "Nyugodtan elveheti; k6ser peeset, taliszban-tefilinben raktak ra." OItozekem eajgnadnig es kavebarna, zubbonyszerii kabat voit, amit a mama 6eska ulanus katonakope'nyb61 alakitott at. Vnnepl6m a zsebkend6 voit, amit szombaton feitiin6 m6don a nyakamon kotottem meg. A nadrag tiirhet6 allapotban voit, de a kabatot reg kin6ttem. Kozben a eip6 is gond lett, ez voit eletem els6 nyara, hogy eip6t hordtam. Es a kalap? Te j6sagos eg, esak szabaditanal meg egyszer ett61 a Borsalinot61... Lopva kemleltem a kirakatokat. Sotetesikos kamgarnszoveteket neztem. Sose voit tij oitonyom. Mindig a mama takolt ossze valamit 6eskab61. Vajon milyen erzes lehet iinnep bekoszont6jen tij szovetoltonyben, vadonattij eip6- ben belepni a templomba...? Az ambici6 is fiitott. A tata azt mondta, hogy sajat fele16ssegemre mehetek a jesivaba. Hat j61 van, megmutatom neki. Nem is megyek addig haza, mig nem lesz egy tij oltonyom. Hetipenzemet a Misna megdezsmaita. Ezen az titon sose jutok oltonyhoz. Ezert a megs6gori-

13 tas koriil foly6 sz6rszalhasogat6 vitak kozben uj jovedelmi forrasokon tărtem a fejem. Igy jutott eszembe Kohn Adolf. Reb Ăvrum Kohn (mert igy sz6litottak) ecetgyaros a melysegesen vallasos, j6szivu ortodox zsid6k nemes tipusa voit. Szemeben orok szomorusag iilt: lehet, hogy a Templom pusztulasat gyaszolta egy eleten at, de talan amiatt is szomorkodott, hogy nem voit gyermeke. A jesiva harom legfiatalabb novendekenek adott kosztnapot. Minthogy 6 maga is szegeny sziil6k gyermeke voit es kosztnapokat evett, tudta, hogy a legtobb fiu szamara nagy megpr6baltatas idegen emberek asztalanal etkezni. Eveken at az ebedl6ben.teritettek a harom fiunak, a cseled hordta fel az etelt, a hazigazdanak es a haziaszszonynak szinet sem lattak. Ăllit6lag, egyszer valaki megjegyezte, hogy "reb Ăvrumnak derogal a b6cherekkel egy asztalnal enni", a megjegyzes a fiilebe jutott. Ekkor elhatarozta, hogy a fiukat vendegl6ben fogja kosztoitatni. Igy ettem en hetfon masodmagammal ozvegy Herskovitsne vend~gl6jeben - reb Ăvrum kont6jara. Ha mar megvoit az otlet, vegre is ~ellett hajtani. Elmentem tehat az ecetgyar irodajaba. A hatalmas udvart az erjed6 hord6k fanyar szaga tăltotte meg. Reb Ăvrum csodalkozva nezett ram. - Mi ujsag, fiam? - Reb Ăvrum, a kosztnap miattjottem... - Tan nines valami baj...? - Nines baj, de tetszik tudni, mag a egy esom6 penzt fizet Herskovitsnenak miattam... - atven koronat havonta. - Ha nekem adna ezt a penzt... en szereznek masutt egy kosztnapot... Reb Ăvrumot annyira meglepte az ajanlat, hogy elnevette magat. Kisvartatva kerdezett: - Mit akarsz esinalni a penzzel? - Sp6rolok egy oltonyre val6t. - Beszelnem kell a rabbival. Tudod, fiam, taplalni es ruhâzni a T6ra muvel6it - az ket kiilon micve. A te esetedben en az el6bbire vallalkoztam. Holnap megkapod a valaszt. masnap elkiildte az 50 koronat. Valaszkeppen Kozben felfedeztem, hogy b6eher szamara - a hetipenzen kiviil - mas kereseti lehet6segek is ad6dnak. V~llaltam eieesz felkoteset, virrasztottam halottaknal. Nagyvasarkor segitettem ki- es berakasnal. Sulyos betegek felepiilese erdekeben "kimondtam" az egesz zsoltaros konyvet. Szukot el6tt mutat6s lulav-tart6kat fontam. Roseh6des-benesolaskor maşodmagammal kimentem szombatolni Pereesenybe, mert esak igy voit meg a minyen. Sziiret idejen kisergettem Csengeri fuvarosait, akik a musttal telt hord6kat szallitottak le a sz616b61. Egy ideig lapkiad6 is voltam, betarsultam a sabesz-eetli kiadasahoz, amely Ăvrum, a prozelita monop6- liuma voit. Azutan kileptem az iizletb61, mert nem fert ossze a hetipenz-inkassz6val. A penzszerzes nem voit konnyu, de az igazi er6pr6ba a penz megtartasa voit. Reb Elje Rusz bodegajaban minden nap kitettek az ablakba egy nagy tepsi friss tur6sdelklit. A "jeeer hare", ez a gonosz bels6 hang azt mondta: esak egyszer, egyetlen-egyszer eredj be, legalabb megtudod az izet. De a bolcs j6zansag elfojtotta ezt a hangot. "Ha bemegy, veged van. A lejt6n nines megallas. Te h6s vagy, mert a Misna szerint az a h6s, aki sajat bels6 gonosz osztăneit megfekezi." S h6siesen kiizdottem nemesak a tur6sdelkli, hanem a kenyer, a gyiimolcs es ehanuka tajan a kvitli ellen is. A nagyiinnepek el6tt bevaltottak a penzt. Ezutan mar nem koronakat, hanem lejeket sp6~ roitam. Ugy tunt,' hogy a penz erteke me~avult. Most mar semmi ketsegem nem voit az iranyban, hogy peszaehra, - mire az ev lejar, - meglesz az oltony. Purim utan a fiuk ~lszeledtek. Az en id6m is lejart. Elkoszontem kosztad6imt61, kellemes es k6ser peszaehot kivantam. Azutan bementem a rabbihoz buesuzni. - Rebe, ieh fur ahajm ofjantev. - Varj egy kiesit - mondta a rabbi. Kivett

14 327 egy arkuspapirt, ketret hajtotta, a toll ut~n nyult es imi kezdett. Ez voit a "kszav", a bizonyitvany, amelyben a rabbi megmondja velemenyet a tanitvanyr6l. Az 6 szent nevenek segedelmevel - irta - becstiletes iras es igazi szavak kiva16 tanitvanyomnak, a zsib6i szent gytilekezetb6l va16 Davidnak, elete mecsese ragyogjon es vilagitson, aki egy teljes evig tanult bethamidrasomban. Az ejszakakat nappalokka tette, nagy szorgalommal, testenek sanyargatasaval meriiit el a talmudban esa szent kommentarokban. Faradozasanak aldasat latta, szabadon uszik a talmud tengereben. Az ilyenre mondjak bălcseink, aldassek emlekiik, "banjatok 6vatosan a szegenysorsu gyermekkel, mert be16liik fog aradni a Tan." Aki 6rkădik a fiigefa fălătt, elvezi majd gyiimălcset. Emelkedjek egyre magasabban a tudas es a bălcsesseg letrajan, sztileinek es mestereinek ărămere." Ranyomta a pecsetet es alâfrta a nevet: Slajme Zalman Ehrenreich, Szilagysomly6 es a kertiletek rabbija. Csak az udvaron mertem belenezni az irasba. Ketsegtelen, a rabbi ugy veli, hogy kepes vagyok egyedtil megtanulni egy blatt gemuret. Erre celoz a talmud tengereben va16 szabaduszas... Mindezt egy ev alatt ertem el. Szedtiltem az ărămt61. A rabbi bizonyitvanyaval a sziderliben es 3200 lejjel a nyakamon l6g6 rongyzacsk6ban, szalltam fel a sarmasagi vicinalisra. U gy ereztem magam, a negyedik osztallya e16leptetett marhaszallit6 kocsi 16cajan, mint egy gy6ztes tabomok, aki diadalmenetben vonul be hazaja f6varosaba. A zilahi vonat este 11 6ra tajt erkezett meg. A j61 ismert, răvid utat valasztottam: strek, a kispall6 az Egregy-patakon es vegig a kertek aljan a vag6hidi dul6ig. Amikor a haz ele ertem, nem akartam hinni a szemeimnek. A rabitzfalakb61 kesztilt kis hazik6 eltunt. Kivagtak a cseresznyefat, a bodzafa- kat, kiteptek az egrest. Az egesz tertiletet felszantottak. A szomszed haz ablakan kopogtattam. -'- En vagyok, Hauser neni, tessek mondani, hova kăltăztek a sztileim? - Az AIszegen laknak most; a solymosi uton. - A ciganysoron? Nem jătt răgtăn vălasz. Csak kisvartatva sz6lait meg: - A ciganysor elejen laknak. Lingurar, a b6g6s hazaban. Az ut az AIszegre rettenetesen hosszunak tunt. A mama nyitott ajt6t. Meggyujtotta a lampat s răgtăn azon tărte a fejet, hol vessen meg nekem. Kăzben a gyerekek - mintha csak megereztek volna a nagyesemenyt - felebredtek. Szetosztottam a cukorkat, amit ajandekba hoztam. Ălmosan, k6cosan szopogattâk. Egy pillanatra sem vettek le r6lam a szemiiket. A n6verem tiizet rakott a vaskâlyhâban. A nyers hasabok er6tlentil egtek. "Hogy megn6ttel, kane hare - hajtogatta a mama - egesz ferfi lettel." Aztân elmondta, hogy kishugomnak tiid6- gyulladasa voit. Most mar jobban van, de meg szedi az orvossâgot. "Dr. Fleischer egy făldre szallt angyal, 6 mentette meg. VoIt olyan nap, hogy ketszer-hâromszor is eljătt." Azutan a tatar61 beszelt. Ugy emlegette, mintha nem is volnajelen. "Egesz telen beteges~ kedik. Ugy megdagadt a lâba, mint a kârtyus. Fleischer azt mondja, hogy a szivt61 van." Egy ev utân ismet meglâttam a csalâdomat. A nyomor sziveniitătt. Alapjâban veve nem voit ujdonsâg szamomra, de ilyen feneketlennek sose lattam. Hirtelen elfelejtettem Somly6t es a terveket. Meg a sikeremmel sem dicsekedtem, pedig egesz uton kesztiltem râ. Az iinnep a nyakunkon voit es az el6kesziiletnek semmi nyoma. Nem voit se krumpli, se mâcesz, se tojâs, hogy a husr61 es borr61 ne is beszeljiink. Mâimap hosszu bels6 tusa utân levet-

15 ~ il ~.' "~.. n8 tem nyakamr61 a kis rongyzacsk6t es odanyujtottam a mamanak: - Tessek, itt a penz, 3200 lej.. A mama bizonytalanul nyujtotta a kezet. - HagytaI, fiam, magadnak vonatjegyre val6t? - Miattam egyaltalan ne tessek agg6dni. Majd lesz jegyem is. Aron megveszi mind a kett6t. Nem beszeltiink tobbet a dologr61. Minekis meseltem volna, hogy egesz konkret terveim voltak egy bizonyos sotetcsfk.os kammgarn-ol. tony varratasaval kapcsolatban... Csak a tata hozta egyszer sz6ba. Erev-peszach voit, deluţan, a hazban minden j6. A mama zsirt olvasztott, mi hoztuk a bort, szilvapa- linkat es a "sel peszach" fiiszereket. Az asztal mar le voit takarva a takacsabrosszal, a kelengye maradvanyaval, amelyt61 a mama semmi kortilmenyek kozt sem valt meg. - Nu, Szure-Laje, mondtam, hogy a "bituchn" a fontos, az Isten meg fog segiteni? A ~ama elsapadt. -:- Hagyd ki az Istent ebb61 a jatekb61. Ne adj neki ecat, hogyan segitsen... Az iinnep bekoszont6jen" 6cska rongyaimban mentem a templomba. Erdekes, hogyegyaltaian nem ereztem magam szerencsetlennek. Vegeredmenyben - en megszereztem az els6oltonyomet.,

16 329 WEISZ JISZRĂEL ESEMENYEK ES EMBEREK SZIL.Ă.GYSOMLYON Bivalyfogatu szeker fordul ki az allomas rakteret61 a f6utea fele tartva. Fat, vasat, tet6~ eserepet fuvaroz a varos keresked6inek. A bivalyok melt6sagos nyugalommal rugaszkodnak a jaromnak es magabiztosan esampaznak izmos labaikkal az el6tttik eammog6 Stit6 baesi nyomaban. Az ember felveszi az aliat temp6jat es lepteik koeogasa harmonikusan eggye olvad a makadam k6koekain. Sorra maradnak mogotttik a hazak. Most er ki a f6uteara, szembe kapva a felkel6 nap sugarait. A fordul6 utan, rogton jobbra, a Lowbeer testverek ikerhaza, (oda masok fuvarozzak a rongyot), roviddel utana koveti a Brodi-fele tizlet. A tuloldalon is ismert zsid6 esaladok apolt kertu hazai: Weisz tigyved, Brodi az epftesz, majd a M6zes Lazar haza kovetkezik, hatalmas tolgyfa kapujavai. A szeker nyikorgasat a jarasbfr6sag komor eptilete veri vissza. Jakobi, Szentpeteri, Weinberger, Samuel, esupa tigyved, ne v- tablajuk mint megannyi ttizel6allas farkasszemet nez Jusztfcia hazavai. Az emelked6 vegevel terre szelesedik az ut, amit a Szentharom~ag szobra nyit meg. (A nagyapamt61 tudom, hogy a szobor, ahogy a deli harangsz6t meghallja, meghajlik. Sok id6 telt el, amfg rajottem, hogy a szobor nagyobb robajra is stiket maradt.) Stit6 baesinak mindezzel alig akadt dolga. 6 az arut vigyazza csak, nehogy baj erje. Most a szeker hatuljara kertil, menetkozben vizsgalja, nem esuszott-e meg valami. Nem, minden rendben, tehat rabfzhatjuk a tovabbi teend6ket. Nektink stirg6sebb dolgunk akadt. Erev peszaeh. Tegnap este erkeztem sztileimmel SOll?ly6ra, a peszachi tinnepekre es meg alig gyujtottem nehany bakszer-magot. Ami6ta az eszemet tudom, mindig Somly6n toltotttik a peszaehi tinnepeket Weisz Arnold nagyapameknal (amfg vegleg oda nem koltozttink). Annak a nyole napnak az fzet meg a mai napig is az fnyemben erzem. Minden mas voit, mint Nagybanyan, ahonnan jotttink. A piros-eserepes haz a Kraszna vashfdja mellett, vfzre nez6 ablakaival es tornyaval, mely a vfzttikort61 varta a valaszt: eleg esinos-e? Az udvart a deszka feny6illata toltotte be. Ezzel szemben a szobakat eigarettaftist itatta at. Benntinket, gyerekeket mindennel jobban a kert vonzott. Ribizke bokrai, szilva- es almafai. Hanyszor masztam meg a hatalmas di6fat! Igy fitogtattam tigyessegemet peszaehi barataim ei6tt... Baratok! P. Majsi, F. Jaszi, Janki, es akik mar ninesenek. Sehreiber Bimbi es Smuli, Jakobi Gyuri es Bandi, Samuel Janesi. Baratok, vagy esak egyszeru ismer6sok tueatjai, korombeii ifjak, a legszebbek, akiket nem latunk tobbe. Kit61 kerjem szamon fiatal elettiket, meg nem val6sult almaikat, el nem es6kolt es6kjaikat?! Kit61?! (Ne haragudj, Szerkeszt6 ur. Azt fgertem, nem frok gyaszbeszedet. Mint mondtad: legyen inkabb olyan emlekgyujtemeny, esemenyek, melyek a nagy vihar el6tt tortentek, igen, ugy konnyeden, egy mosoly, egy grimasz. S fme! Elborul a szem, elakad a sz6, s olykor, megbiesaklik a toll... ) A gyomrom leszallft a di6far6i. Erev peszaehkor nines formalis ebed. A ehamee es a paszka egyarant tilos. Krumplival es kemenytojassal telt fazekak rotyognak, a mar husveti platnival ellatott tuzhelyen. Azt dezsmaljak a hazbeliek. Nagyanyam fogyhatatlan energiaval stirgol6dik a meg el nem rendezett edenyhalmok kozott. Anyamat es a eseledet dirigalja. A ferfiak sem mentestilneka munka al6i. A leveg6ben j6les6 fesztiltseg. A szeder"est

17 JJO iinnepi hangulatanak kozelsege szinte tapinthat6. Ha eszembe jut, lampalazas leszek: a szedernel ram f6szerep var. Negy fogaskerdest kell feltennem a nalam okosabb feln6tteknek, aztan az afikoman elcs6rasa sem kis feladat, ha szamftasba vessziik, hogy mindig tisztessegre neveltek j6 sziileim. Nehany pereig azon is el lehet gondolkozni, mi legyen a valtsagdfja az elcsent afikomannak. Az emberek rendszerint belesziiletnek varosukba, vagy falujukba, ami hovatartozasukat megszabja. Nalam fgy kezd6dott, valamely peszaeh el6estejen. Igy lettem szilagysomly6i. Nomen est omen A somly6inak bizonyara fel sem tiinik, hogy a fentebb felsorolt nevek tobbsege zsid6 nev. Janki, Jaszi, stb. Valahanyszor Somly6ra keriiltem "Szrulcse" lett a nevem a Jen6b61 (a Szoesi-t kes6bb, a baratok akasztottak a nyakamba). Apamat is Slajminak tiszteltek szeles korben, a nagyapam meg az Ure Lajb nevre hallgatott. A Huedin (Banffyhunyad) melletti Calatel kozseg parasztjai, ahonnan nagyapamek Somly6ra koltoztek, halala napjaig sem hfvtak maskepp, mint "domnu Urelaj". A zsid6 emberhez nem ill6 "Arnold" esak a eegpapfron jelent meg. Asszonyoknal es lanyoknal az arany kisse eltol6dik, a modernebb R6zsika, Manei, Zizi, Sisi fele, de azert szep szammal akad Fani, Szuri, Eszter, Dvajri. Gyerekkori almaimat Bajlu zavarta meg es ifjonti szfvem hevet Rukinak ontottem ki. A magyarazat eleg kezenfekv6: Somly6n a zsid6k kozott zsid6 voit a szellem, jiddis voit a nyelv, az utean is azon a neven sz6lftottak egymast, mellyel a T6rahoz hfvtak fel6ket. Masreszt a nevek egyebet is elarultak, azt, hogy Somly6 kisvaros. Itt mas jellegii nevekre gondolok. Az ugynevezett patnevekre. Ezeket a kozszaj ragasztotta egyesekre, s vegleg rajuk ragadt, mert voit benne valami talala, ami hfven jellemezte az illet6l Kiilonben is meg kellett kiilonboztetni az embereket, hiszen Weiszb61 peldaul egy tueatnyi voit. Igy lett aztan "Bazaros"Weisz, "Rezes" Weisz, "Eeetes" Weisz, "Boeskor" Weisz, "Piri" Weisz, "Cementes" Weisz. Mas jellegii nevek, mint Pisze Majsi, Kaeska Klein, Hosszu Gliiek, Fekete es Voros Csengeri, Kis Weinberger. A listat meg lehetne folytatni, de hangsulyoznom kell, hogy un. gunynevet egyet sem ismerek. Sem aki mondta, sem akinek szalt, nem latott a nevekben semmi sert6l A legtobbje koztiszteletnek orvend6 zsid6 voit, a kozosseg tagja. Maskeppen hogy is mertem volna lefrni! Hisz egyetlenegy sem erte meg a felszabadulast. SZENTEK A mi szentjeink nem tulvilagi lenyek, itt jartak kozottiink. A szememben szent a tiszta hitii ember, aki maga 6szinten gyakorolja a vallas szellemet es el6frasait, miel6tt masra akarna rakenyszerfteni nezeteit. Nem okoskodik, nem valogatja a kellemes micvat a maga szamara azzal, hogy a nehezevel majd esak lesz valahogy, ("heve zahir bemieva kala kebeehamura"). A vallast ugy fogadja, ahogy van, nem keres kibuvat, nem huz bel6le hasznot, nem kovaesol bel6le iizleti vagy politikai t6ket. Somlyan voltak ilyen szentek. Nehanyat mag am is ismertem. Egyikiikr61, reb' Hersl Fleisehmanral, Legman Zalmi meselt nekem. "Haromeves szerz6dest kotottem mint kisinas Fleisehman baesi textiliizleteben. Kicsiben es nagyban mertek az arul A szakma tudomanyat azonban esak detailban. Harom ev soknak tiint az anyagismeret s a meterrud helyes kezelesenek elsajatftasara, ellenben keves, hogy mindent megtanuljak, amit Fleisehmanek zsidasagban es embersegben - mint aldast - szartak ram. Az emlftett szerz6des egyik pontja fgy sz6lott:,a tanul6 koteles minden penteken a mikvebe jarni, nemkiilonben sabesz reggelenkent a gazda ehimis-rasi arain resztvenni.'

18 , ~I U1 1 A tandij nem volt kialkudva, tehat - teljesen onkenyesen - o fizetett nekem heti egy tyukkal, a pontos megjelenes fejeben. Lehet, nem bizott abban, hogy a tulvilagi fizetseg elegge osztokelo lesz szamomra. "Nemcsak hozzam voit j6szivvel, hanem haza-zsebe minden raszoru16nak nyitva alit. Bar tizenket gyerek - annyival aldotta meg az Eg - nem kis logisztikai gondot adott, de a szegenynek, akit ajrechkent -:-vendegkent - tiszteltek, ki.ilon ha16szoba alit rendelkezesere. Mondanom sem keli, hogy minden sabesz- es iinnepnapon ket-harom ajrech i.ilta terftett asztalnai. S a ceduke? Hanyszor voltam a bokezuseg tanuja! Egyszer Fleischman bacsi vont felre, arra kerve, hogy egy szegenynek penzt vigyek, de Fleischman ne ni ne tudjon r6la, maskor meg Fleischmann neni szott velem osszeeskiivest, ugyanugy kijatszva parjat, neha ugyanannak a szegenynek ajavara. "Tole tanultam, hogy a zsid6sagert neha szenvedni is keli. Egy napon, mikor az aruszallft6 korutamr6l hazatertem, arr6l szamoltam be, hogy az egyik helybeli kiskiraly megpofozott, mert nem kaptam le micisapkamat, amint uri kereszteny konyhajaba beleptem. Mindig mosolyba jatsz6 szeme egy pillanatra elkomorult, majd markomba - jutalmul - penzt nyomva igy sz6lt:,161 tetted. Tudja meg az a ruse, hogy te igazi zsid6 fiu vagy s nem veszed le a fejfedodet meg elotte sem!' "Fleischmaneknal mindig az optimizmus es a j6kedely voit az uralkod6 szeliem. Az oszinte hit a gondviseles j6sagaban es bolcsessegeben: ez volt a forrasa a magabiztossaguknak es elegedettsegiiknek. "Sabesz kimenetelevel az iizletet megnyitottak. Ilyenkor a hangulat tan meg emelkedettebb voit. Fleischman bacsi vegigsetaltatta szemeit az arupolcokon: Nu, meg vagyok elegedve - mormolta mosolyogva a szakaliaba -, lanyaimat ferjhez adtam, fiaimat megnositettem... meg maradt is valami... "Purim. 16 alkalom utat engedni a fektelen j6kedvnek. Tradici6 voit Somly6n, hogy purim- kor Fleischman bacsi az iinnepi stramlijaval es hosszu kaftannal vegigszamaragolja a foutcat, arcaval a szamar hatulja fele i.ilve. Masokat ugy reszesitett oromben, hogy tarszekeret berelt, sivalkod6, maskaraba bujtatott gyerekekkel rakta meg, ugy vezette a larmas fogatot a vafoson keresztiii. "Legyen szazszor atkozott, aki ezt a kepet kitorolte eletiinkbol!... " Beni bdcsi Perecet... a kiflit! Perecet a kiflit! Friss perecet, friss kifliket! Hai la covrigi la Mihai! Hai la covrigi la Mihai!... Aki nem emlekszik erre a hivogat6ra es Beni bacsi stentori hangja nem cseng a fi.ileben - ne is pr6balkozzek somly6inak vallani magat. Ha meg, pechjere, a termeszet nem ajandekozta meg zenei hallassal, legalabb valija be, hogy az6ta sem evett olyan ropog6s s6sperecet, mint. az, ami Beni bacsi kosarab6l kikeri.ilt. E kosar sulya alatt gornyedt nap-nap utan Beni a pereces es remego labait hosszu feher kotenyevel takarta a vilag eloi. Ma is ugy latom magam elott, amint hetkoznapokon ott forgo16- dik a templom kori.il, a reggeli imab6l jovok kozi.ilhalaszva vevoit. Ha sotet ejszakan a multba visszanezve valahol feher feny dereng, tudd meg foldi, hogy az az o kotenye. Berger Lajos Amikor megismertem, mar idos bacsi voit. Osszehuzott ajakkal szurte a levegot - asztma bantotta. Tagranyfit szemmel haligattam elbeszeleseit, a hajmereszto kalandokat, amelyek - termeszetesen - mind vele estek meg. Magam ele idezem, amint az elottiink levo sorb6l hatrafordul, s apamnak, vagy iiloszomszedainak tălt egy kupicat fantaziajanak bosegsarujab6i. Felte-

19 telezem a tisztelt olvas6r61,hogy tudja, a cselekmeny szinhelye - a templom: ida - a sabeszi T6ra-olvasas. Haborus tărtenetek - hogyan meneki.ilt meg a biztos halalt61 - es galans kalandok voitak kedvenc temai. Sajnos, alig emlekszem valami kerek tărtenetre, de arra igen, hogyan fogamzik meg a gondolat, hogyan kerekedik, s na, dagad, amig megszi.iletik a kesz tărtenet, minden tollforgat6 okulasara. Tehat ott tartunk, hogy Lajos bacsi felenk fordul es szomoruan kăzli apammal: "A heten voit szegeny apam Jahrzeitja... (kis sziinet) Husz eve voit penteken, hogy ărăkre behunyta a szemet... (ujabb sziinet, lelegzetvetel celjab61, no meg azert is, hogy ăsszeszedje gondolatait) - Penteken is szi.iletett - szegeny... (sziinet m. f. Megvan! megszi.iletett a gondolat!!) En is penteken sziilettem (hataskelta sziinet) Erdekes megjegyeznem, hogy minden Berger penteken szi.iletett... es penteken halt meg... " Az ăsszegeza mondatot mar ugy mondta, hogy felig megfordulva minei tăbb csodalkoz6t vonjon be hallgat6i kărebe, olyanokat, akik nem voitak tanui az elazmenyeknek, s igy nem voltak beavatva az alkotas muhelytitkaiba. Fogekony gyerekesszel megereztem, hogy igenis tanuja vagyok a mese szi.iletesenek. Talan akkor fogamzott meg bennem -homalyosan az elhatarcjzas, hogy ujsagir6leszek. Heci A legszedi.iletesebb karrier, amely e szazadban Somly6r61 induit el. Heci, azaz Joe Pasternak, a somly6i samesz-gyerek, a Metro-Goldwin - Mayer vilaghiru producere lett. Heciral apam meseit tărteneteket s en biiszken emlegettem nagybanyai barataimnak, ha tărtenetesen az a nevevel vetitettek filmet a varosban. Ugy beszeltem r6la, mint valami kăzeli ismerasral. Nem csoda, hiszen somly6i voit, ahol minden evben nyolc egesz peszachi napot tăltăttem nagyapameknâl. Azonkivi.il is apâmmal egykoru voit es pertu voit vele, es csak mi tudtuk, hogy mielatt Joe lett, Hecinek beceztek. Hecit mindenki ismerte es ifjukori csinyjei kăzszajon forogtak. Ime, egy a sok kăztil. Nehâny jesiva-b6chert felberelt, hogy az egyik fuszeresnel vasâroljâk fel az egesz razolkeszletet, valamint, hogy igenyeljenek egy nagyobb mennyiseget, dupla arat igerve. Amig a kereskeda azon tări a fejet, hogyan tegyen szert hirtelen a keresett arura, Heci jelenik meg a szinen, mint deus ex machina a gărăg tragediâkban, nagyobb mennyisegu razoit ajanlva. Az aru, răvid alku utan, borsos aron gazdât csereit, beleertve azt a mennyiseget, am it nemreg tale vasaroltak a b6cherek. Mondanom sem kell, hogy a razol irânti kereslet, csodalatos m6don, hirtelen megcsappant (Gyengebbek kedveert: razol - ortodox zsid6k alt al hasznâlt borotvâlkoz6 por.) Az egyik chalemajd peszachi napon abban a ritka szerencseben reszesi.iltem,hogy szemelyesen is megismerteftt a nagy producert. Mint sok emlekem, ez is a templomhoz fuzadik. Heci az iinnepre sztilei latogatasâra erkezett Somly6ra. Apammal a reggeli iman vettiink reszt. Pasternak bacsi latsz6lag nyugodtan vegezte templomi teendait, mintha nem is az a fia hozta volna lazba a varost latogatasaval. Hirtelen mozgol6- dâs tamadt. Heci jelent meg. Mint valamikor - szerenyen meghuz6dott a hâts6 sorok egyikeben, azzal a hiâbaval6 igyekezettel, hogy ne keitsen feltunest. Ajelenlevak, kăztiikj6magam is, nem alltuk meg; hogy egy-egy pillantast ne kiildjiink a nagy ferfiu fele. Nem te It el tăbb mint nehany perc es a somly6i templomban olyan jelenet jatsz6dott le, amilyenre sem elatte, sem utana nem voit pelda soha: Heci Hollywoodb61 hozott felesege jelent meg, mint fiiggăny măgiil, a tavaszi fenyt bebocsat6, nyitott templomajt6- ban! Hosszu, pongyolaszeru, vilagosbord6 ruha fedte magas, karcsu termetet, kezeben pedig p6razt tartott, amely ket feherszaru kutyus nyakan vegzadătt. A hăigy amerikai esszel fel sem foghatta, milyen szentsegtărest kăvet el. A zavar altalanos

20 333 voit. Csak Pasternâk bâcsi 6rizte meg hidegveret es Heci se'gitsegevel gyongeden kitessekelte a csodalkoz6 asszonyt. Az ima ezutân zavarmentesen a vegehez ert. Az ismer6sok, koztiik apâm is, iidvozoltek a tâvolba szakadt hires foldit. Engem is bemutatott neki apâm, titokban remelve, hogy az 6 fia is nagy ember lesz egyszer. Ehrenreich f6rabbi Torekeny, aszketa alak. H6feher szakâllal ovezett, sapadt arc, mely foldontuli fennyel vilagit a fekete rabbikalap al61. Foldontuli, mert mindig hittem, hogy feliilemelkedik az emberi fogalmakon, hogy mâs mint mi, kiknek 6 a lelki atyja. Sokâig nem tudtam mindenen âtlât6 szemebe nezni. Hittem, hogy pillantâsa lemezteleniti azt, akire raemeli es buneim leplezetleniil allnak el6tte. Mar tulvoltam a kamaszkoron, amikor valamennyire megkozelithettem. Akkor a magyarok uraltak Somly6t. A torveny megkovetelte, hogy a hitkozsegi rabbinak legalâbb negy kozepiskolâja legyen. Reb Châjim, a f6rabbi fia es kovet6je a rabbiszekben, kenytelen voit nekiiilni a vizsgaknak. Engem kertek fel, hogy ebben legyek a segitsegere. Igy gyakori vendeg voitam a rabbi hâzâban, ahol a ket csalâd egyiitt lakott. Reb Chajim tanul6szobâjât csak a kozos lak6szoban ât erhettiik el, s ott lattam a nagy câdikot tobb izben, amint az unokâival foglalatoskodik. Velem nem sokat tor6dott, s en meg koszonest rebegve iszkoltam reb Châjim utân.a szobâjaba, ahol a tanit6 p6zâban tetszelegţ~ma nem mindennapi kisdiâk el6tt. Az is el6fordult, hogy az 6sz rabbit az udvaron talâltam. Fel-alâ setâlva mormolt maga ele: a szent tanokat gyakorolta magâban konyv.nelkiil. A gyerekkori misztikum" amellyel a f6rabbit oveztem, meg akkor sem kopott meg a szememben, de elfogultsâgom id6vel fokozatosan felengedett. Egy ilyen udvari talalkozâs alkalmâb61, kivancsisagom lebirta maradek elfogultsagomat es megalltam el6tte. - Mit tanul a rebbe? - kerdeztem. 6 ramemelte bolcs szemet, vegigmert, mint aki azt latolgatja: vajon elegge erett vagyok-e a valaszra? Ugy lâtszik kialltam a pr6bât, mert igy vâlaszolt: - Ich grâjt mich zim grajsz ferher. ("Kesziilok a nagy kihallgatâsra".) Semmi ketseg: Reb Slajme Ehrenreich - zecher câddik livrâchâ -, szilagysomly6i f6rabbi, jelessel ment ât az egi mvizsgan. A hdrom M6zes Hermannak vagyont, Dâvidnak humort, Lâzârnak mindkett6b61 ajandekozott a sors. Ha a templom el6tti jârdân egyik taleszos, cseveg6 csoportb61 nevetes robban, egy a tizhez allom a fogadâst, hogy valamelyik M6zest âllja koriil a nep es 6 szolgaltat okoj a derure. M6zesek humora nem akad fenn a templom el6tti lancon. A szivderit6 tortenetek szâjr61- szajra, hazb61-hazba szalltak. A ferj meselte tovâbb a felesegenek, el gyerekek ha.llgattâk az asztalnâl es adtâk tovabb. Ki tudna valamennyit felsorolni! M6zes R6zsi szâjab61 jegyeztiink fel egynehanyat izelit6iil azokb61 az anekdotakb61, melyeken valamikor egy hitkozseg vidult. 1. Haiwisarias, reb Sijenei M6zes Lâzâr gyakran vasarolt be a konyha reszere. A halat sâbeszre reb Sijenel vette. Somly6n nemigenarultak el6 halat es az âru frissessege a keresked6 megbizhat6sagân mulott. Egy alkalommal Lazar igy fejezte ki ketelyet:.- Reb Sije! Azt a halat adja... az tetszik nekem... Mâr a mult heten kiszemeltem magamnak Uba /imron Ket libât kiildott haza Lâzâr a piacr61. Az arat is megiizente, felet letagadva, hogy takarekos felesegenek oromot szerezzen az olcs6 vetellei. Maga mulatott a legjobban, amikor hazaer-