A MAGYAR SZURKE SZARVASMARHA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR SZURKE SZARVASMARHA"

Átírás

1 A MAGYAR SZURKE SZARVASMARHA

2

3 A MAGYAR SZURKE SZARVASMARHA Szakmai kiadvány BUDAPEST, 2010

4 A kiadvány a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Közhasznú Társaság támogatásával készült. Szerzôk: BODÓ IMRE GERA ISTVÁN KOPPÁNY GÁBOR Harmadik kiadás (utánnyomás) Készítette: A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesülete Budapest, 2002 A könyvet tervezte: Gyulai Katalin / Te-Art-Rum Bt.

5 A magyar szürke szarvasmarha TARTALOM Bevezetés oldal A magyar szürke fajta története oldal A fajta eredete...9. oldal A felvirágzás kora oldal A török idôk oldal A hanyatlás oldal A fajtakérdés oldal Fajtakörzetek oldal Az elsô világháború utáni évek oldal A második világháború utáni idôszak oldal A nagyobb létszámú magyar szürke tenyészetek oldal A fajta országos helyzetének alakulása ( ) oldal A magyar szürke marha rokonai oldal Nemes, hosszúszarvú, ôstulokformájú marhák oldal Elkorcsosult, eredeti jellegüket elvesztett podóliai fajták oldal Podóliai eredetû, nemesített fajták oldal Rokonfajták a távoli országokban oldal A magyar szürke marha küllemének leírása oldal Általános szempontok oldal A fajta küllemének leírása oldal Típusok oldal Bírálati rendszer oldal 3

6 A magyar szürke szarvasmarha A fajta értékmérô tulajdonságai oldal A tejtermelés oldal A magyar szürke fajta értékelése a specializált hústermelésben oldal A magyar szürke mint igás állat oldal Tenyésztôi munka oldal A magyar szürke tenyésztésében kitûzhetô tenyészcél oldal A vonalak kialakulása és szerepe a magyar szürke tenyésztésében oldal A magyar szürke fajta hasznosítása oldal A magyar szürke mint géntartalék oldal Hústermelés fajtatiszta állománnyal oldal Hústermelés haszonállatelôállító keresztezéssel oldal Értékesítési lehetôségek oldal Törzskönyvezés oldal Azonosítás, egyedi megjelölés oldal Tenyésztési adatok gyûjtése, feldolgozása oldal Termelési adatok gyûjtése, feldolgozása oldal Egyéb adatok, küllemi bírálat oldal Törzskönyvi osztályok oldal 4 Tartástechnológia oldal

7 Tartalom A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesülete oldal A fajta jövôje oldal Bibliográfia oldal 5

8

9 A magyar szürke szarvasmarha BEVEZETÉS 1. A magyar szürke fajta valamikor nagyon fontos gazdasági tényezô volt az ország életében és nevezetes (lábon hajtott) exportcikk. A következô évszázadban utolérhetetlenül jó igásmarha, igásökör elôállító fajtaként tartották számon. Amikor nem kellett már az ökör seholsem, más fajtával helyettesítve és ke re s z t ez ve el tû nés re ítél ték ezt a faj tát. Né hány lel kes szak e m ber (mi - nisztériumi elôadó, gazdasági állattenyésztô és gulyás) együttes nem mindenben parancstisztelô tevékenysége kellett ahhoz, hogy a fajta fennmaradjon ad dig az idô p o n tig, amíg már hi v a ta lo san is el j u tott odá ig a ma gyar föld - mûvelésügy vezetése, hogy a régi háziállatokat, géntartalékokat fenn kell tartani, mint kulturális örökséget a távoli jövô számára. És valóban, a 144/1 Morgó illegálisan felnevelt hortobágyi tenyészbika még javában fedezett, amikor az a tisztviselô már nem volt hivatalban, aki a legerélyesebb utasítást adta a magyar szürke fajta felszámolására. Valóban, Magyarországon már a hatvanas évek elején felismerték a szakemberek a régi háziállatfajták értékét és így büszkén mondhatjuk, hogy hazánk a világon egyike a legelsôknek a géntartalékok megmentésében. Ma már a genetikai sokféleség fenntartása fontos irányzat a világ állattenyésztésében, mind a tudományban, mind a gyakorlatban. Voltaképpen a XX. század második felében egyik legsikeresebb állattenyésztési, állatnem e - sítési tevékenységünk ez. A mélypont óta a magyar szürke fajta megerôsödött, létszáma arra a szintre nôtt, hogy okkal remélhetjük, unokáink is látni fogják ezt a szép és nemes szarvasmarhafajtát. 7

10

11 A magyar szürke szarvasmarha A MAGYAR SZÜRKE FAJTA TÖRTÉNETE 2. A fajta eredete A múlt században még általános volt az a vélemény, hogy ôseink a magyar marhát már a honfoglaláskor magukkal hozták (KUBINYI, 1859; BRUMMEL, 1900; TORMAY, 1906; HANKÓ, 1940, 1943, 1952). Az újabb régészeti kutatások azonban mást mutatnak. BÖKÖNYI (1961) szerint az ásatások csontleletei alapján a XIV XV. század elôtt Magyarországon is a kistestû, brachyceros jellegû szarvasmarha élt, amely egész Európában elterjedt volt. BÖKÖNYI nem tartja hitelesnek HANKÓ adatait sem. Szerinte valószínû, hogy a kunokkal, vagy más, késôbbi bevándorlóval került az országba és mint gazdaságilag hasznosabb fajta aránylag gyorsan kiszorította elôdjét. Ezért van az, hogy ettôl az idôtôl (XIV XV. század) válik a szarvasmarhatenyésztés jelentôs gazdasági és kereskedelmi tényezôvé. Más szerzô is elismeri, hogy a kunokkal vérfrissítés jöhetett be. BÖKÖNYI kutatásai megingatták ugyan eddigi biztosnak hitt elképzeléseinket a szürke marha eredetével kapcsolatban,azonban nem adtak pontos választ a kérdésre. Olyan vélemény is van, hogy a kalandozások idején, vagy késôbb nyugati (esetleg itáliai) behozatal alapozta meg a fajtát (FERENCZ, 1976). Részletesen foglalkozik az eredet régészeti hátterével (MATOLCSI, 1980). A magyarok egykori vándorlásának szomszédságában fekvô területek le l e tei kö zött a ma i nál ki sebb tes tû, de po d ó li ai jel legû cson t o kat is ta - lált. Következtetése az, hogy ôseink a magukkal hozott és a Kárpát-medencében talált heterogén szarvasmarhából tenyésztették ki néhány évszázad alatt a magyar szürkét. Érdekes elmélet JANKOVICH el g o n do lá sa, aki úgy vé li, hogy a ma gyar szürke marha domesztikációja itt a Kárpát-medencében ment végbe az Árpádházi királyok idején. Bizonyított ugyanis, hogy akkor még szép számban élt erdeinkben az ôstulok. Jó húsa lehetett mert kiterjedten vadászták, annyira, hogy külön ôstulok vadász foglalkozás név (ve n a tor bubalorum) is létezik az akkori oklevelekben. Nagyon érdekes viszont, hogy egyszer csak megjelenik egy foglalkozás elnevezés, amely az ôstulok borjainak vadászára utal (ve n a tor bubali no rum). JANKOVICH (1967) szerint csak akkor van értelme a felnôtt és fiatal állatok vadászát külön névvel illetni, ha a vadászat más módon és más célra történt. Logikusnak tûnik a következtetése, hogy valószínûleg hálóval vagy csapdával, megszelídítés, domesztikáció céljára fogták be ôseink az ôstulok borjait. Noha nincsen közvetlen bizonyítékunk erre, és általában a régészek, ôstörténészek nem kedvelik ezt az elméletet, mégsem 9

12 A magyar szürke szarvasmarha te ki n t h et jük le h e t et len nek. Ameddig itt élt még az ôs t u lok, spon tán ke re s z - tezések viszonylag gyakran fordulhattak elô az akkori viszonyok között. Addig, amíg féltek a marhától és a tenyészcél a kistestû állat volt, nem hagyták meg a keresztezett állatokat, mihelyt azonban a nagy legelôk kihasználására és a hosszú utakon lábon hajtásra lett szükség, ezek lettek az legértékesebb állatok és néhány generáció alatt kialakult a magyar szürke fajta. A fajta eredetére tehát három elmélet is van: ôseink hozták, a népvándorlás egy késôbbi hullámával vagy középkori import révén került ide, helyi középkori domesztikáció eredménye ez a fajta. A tudomány nem döntött még véglegesen ebben a kérdésben. Ha azonban összevetjük a három elméletet, tulajdonképpen nem találunk közöttük kibékíthetetlen ellentétet. Lehet, hogy ôseink is hoztak ilyen marhát, csak olyan keveset, hogy a régészek nem bukkantak még rá, a késôbbi bevándorlók kunok, besenyôk, vagy a délrôl betelepülô balkáni menekült hullámokkal is jöhetett,ezt alátámasztják azok a leletek, amelyek igazolják, hogy ilyen hoszszú szarvú szarvasmarha valóban élt a Földközi-tenger környékén. Az ôstulok szerepét sem lehet kizárni, a kisebb importok és következetes szelekció pedig ugyancsak hatással lehetett a fajta kialakulására. Reméljük, hogy a tudomány még sok érdekes adatot fog ezen a téren nyújtani ennek az érdekes kérdésnek a megoldására. A felvirágzás kora Bárhogyan került is a podóliai szürke marha a Kárpát-medencébe, a XIV- XV. században már rohamosan elterjedt és uralkodóvá vált, és hamarosan keresett exportcikk lett. A középkorban az ország területének nagy része mocsaras legelô volt. Így teljesen külterjes viszonyok között nagyon sok szarvasmarhát lehetett tartani. Hatalmas, télen-nyáron szabadban tartott gulyák voltak mindenfelé. Az alföldi pusztáról Nyugat-Európába hajtott délcegtermetû, szilajvérû, edzett természetû, címeres tulok (RUISZ, 1895) valóban világmárkának számított. Ez a fajta alkalmas volt arra, hogy sok száz kilométeres lábon hajtás után is jó minôségben érkezzék meg a távoli vágóhidakra. Széles hajtóutak vezettek minden irányba. Legfôbb piacunk Bécs volt, de eljutott a magyar marha Nürnbergbe, Strassburgba, Velencébe is. Morvaországban az auspitsi vásár volt híres (FRANCÉ 1943).

13 A magyar szürke fajta története A XV-tôl a XVIII. századig tartott ez a nagy kivitel, de a XVII. században volt a legnagyobb, évi átlagos létszámát db-ra becsülik (ÉBER, 1961). Jellemzô a nagy állatlétszámokra, hogy a XV. század közepén Bí ró Gás pár deb r e ce ni pol g á r nak kb mar h á ja volt (WELLMANN, 1926). Ebbôl a nagy kivitelbôl jelentôs bevétel származott. Ezt elsôsorban a tôzsérek és a vámok révén a királyok tették zsebre. Tudjuk, hogy Mátyás király államháztartásában is jelentôs szerepe volt a marha kiviteli vámoknak (HÓMANN SZEGFÚ, 1928). A török idôk A török pusztítás óriási károkat okozott. A szarvasmarhatenyésztésben a- zonban ez nem volt oly jelentôs, mint a gazdasági élet többi területén. A háborúk alatt kialakult hatalmas pusztaságok hasznosítása ugyanis rideg marhával volt legjobban megoldható. A marhatenyésztés tartotta el részben a városok népét is és hatalmas vagyonok létrejöttét tette lehetôvé. Tudjuk, hogy a dél felé irányuló forgalom nagyrészt a Zrínyiek kezén volt. Nádasdy Tamás még nádor korában is vett alföldi marhát, amelyet füvön továbbhízlalva a bécsieknek adott el. A Thökölyek vagyonát is a tôzsérkedés alapozta meg. Az 1598-ban ki tört mar h a vész nagy ká r o kat oko zott, ezt azon ban viszonylag még jól átvészelte az állomány. Történelmi kutatások szerint (HÓMANN SZEGFÛ, 1928) a királyi Magyarország jövedelmének mintegy 30 százalékát a harmincadvámok adták, és ennek döntô hányada a marhakiviteli vámokból származott. A hanyatlás A marhakereskedelem hasznát a bécsi udvar igyekezett megszerezni magának ben megalakult a Landverleger Compania és ennek monopóliuma lett a magyarországi marhakivitel, és ezzel a magyar tôzsérek helyett a jövedelem is. A monopolhelyzet lehetôvé tette a belföldi árak leszorítását. Ez pedig a te nyé s z tôi kedv gát ja lett. Ez a tár s a s ág nem mû kö dött ugyan so k á - ig, de a bécsi udvar hasonló törekvései állandósultak. 11

14 A magyar szürke szarvasmarha Rontotta a helyzetet az állandó háború. A török elnyomás alóli felszabadítás nagy áldozatot követelt a szarvasmarhalétszámból is ben a császári biztosok azt jelentették a Reichskriegsratnak, hogy Debrecenben nincs már marha, sem Nagyváradon, csupán Erdélyben akad néhány (FRANCÉ, 1943). Az utolsó nürnbergi marhavásár 1713-ban volt. Az állattartás módjában is lassan változások következtek be. A felvilágosodás korának európaszerte pallérozódó mezôgazdasága hazánkra sem maradt hatástalanul. A szántóföldi gabonatermelés nagyarányú fejlôdése mellett elôtérbe került a szántóföldi takarmánytermelés lehetôsége is. Az intenzívebbé váló gazdálkodás viszont a megfelelô fajta alkalmazásának gondolatát vetette fel. A magyar szürke marha új szerepe az igás ökör elôállítás lett. Ennek a célnak nagyon jól megfelelt, viszont lényegesen kisebb létszámú állat is elég volt, mint ha a tej és hústermelésben nem akadtak volna versenytársak. A szakemberek a XIX. században a marhavészre, a háborúkra és piaci helyzetre (a gyapjúnak kedvezett inkább) való hivatkozással a szarvasmarhaállomány menynyiségi és minôségi leromlásáról adtak számot (ÉBER, 1961). A fajtakérdés Az új gazdálkodási viszonyok több szántóföldet követeltek és nem engedték meg a nagykiterjedésû legelôterületek hasznosítását. A folyók szabályozása sok legelôterületet tett szántóföldi kultúrába vonhatóvá. A szarvasmarha-tenyésztésre viszont az a követelmény hárult, hogy kis létszám mellett is nagy jövedelmet adjon. Erre a tejtermelés látszott alkalmasnak, mivel a fejlôdô városok polgársága biztos felvevô piaca volt már akkor ennek a terméknek. Évtizedeken át tartó szakvita indult meg, hogy a magyar tehenek alkalmasak-e arra, hogy gazdaságosan tejet termeljenek, vagy új fajta behozatalával kell megoldani a kérdést ben CZILHERT Róbert megállapítja, hogy a szarvasmarhatenyésztés csak tejtermelésen keresztül lehet kifizetôdô. Szerinte a tejre tör - ténô tenyésztés áldozatul követeli az igázhatóságot és igénytelenséget. Megjósolja az igás marhák kipusztulását is, a cselédtartás drágaságára hivatkozva. ZLAMAL (1867) és VÉGHY (1874) a hús és igás hasznosítást tartja fontosabbnak és szerintük: tenyésztett fajtánk minden szarvasmarhától csak kitelhetô követelésnek megfelel.

15 A magyar szürke fajta története GOTHARD (1884) az igás és tejhasznosítást tartja fontosnak. Olyan szakember is akadt, aki Jersey szigetének vajaló marháját szerette volna behozni a fajtakérdés megoldására (ÉBER 1961). A hazai fajta apostolai (EGÁN, 1887; KODOLÁNYI, 1870) azt hirdették, hogy a tejtermelés nem fajtakérdés, hanem egyedi tulajdonság. ZLAMÁL-on (1867) kívül a magyar marha kitenyésztését tartották megfelelô útnak még PETHE, NAGYVÁTHY, MAGDA és KORISMICS. Velük szemben TORMAY és KENESSEY tagadták, hogy ezt a meglévô jó tulajdonságok elvesztése nélkül meg lehet csinálni (ÉBER, 1961). Egyesek a mellsô részek elgindárosodásától féltek (PIRKNER, 1906). Sokan hívják fel a figyelmet a tartási körülményekre is (ZLAMÁL, 1867; GRASSELLI, 1891; SPERKER, 1911) szerint nem fajta kell, hanem tenyésztôi munka és takarmány. Idézem JAKAB (1905) megállapítását:...nem elég a jó fajtát egyszerûen importálni, hanem azt igényei szerint etetni is kell, mert különben, amint azt nálunk sok helyen látjuk, minden jó tulajdonsága a bôre alá szárad. Az igás jelleg elvesztését általában nagy áldozatnak tartották volna, hiszen csehországi cukorgyárak is szívesen vitték ki a magyar ökröt fôképpen Erdélybôl (EGÁN, 1890; SPERKER, 1911). Felhangzik a jelszó: Igás marha nyugatra, tenyészmarha keletre. (JAKAB, 1905; EGÁN, 1890). A fajta ökreinek kiválóságát nem vitatja senki, de már a múlt század végén is voltak, akik jobb hízékonysága miatt a tarka ökröt részesítették elônyben (MAGYARI, 1961). KOVÁCSY (1901) az Alföldön jónak tartja és Erdélyben is, míg az ország többi részén új fajta beállításában látja a probléma megoldását. Van, aki helyesen meglátta azt, hogy a természeti és gazdasági adottságoktól függôen minden fajtának lehet létjogosultsága (BALOGH, 1909) és a ma gyar marha tenyésztése a gyenge minôségû legelôterületekhez, a szemtermeléshez, és a szalma hasznosításához kö tött. HEGEDÛS (1891) a gulyatartás kultúrálódásától várja a magyar marha tartásának jövedelmezôségét, bár tejre történô tenyésztését is lehetségesnek tartja. FELSZEGHY Gábor (1914) mindkét fajta létjogosultságát elismeri és a fajtakörzetek felállításától reméli a kérdés végleges megoldását. MONOSTORY (1906) az egyetlen erdélyi pozitív példára hivatkozva, a tejre való sikeres kitenyésztéstôl még ezer éves életet remél a fajta számára. ROSTAFINSKY (1912) és PIRKNER (19106) viszont nem hisznek ebben és a magyar marha kipusztulását jósolják. JUHOS (1900) szerint a kedvezôtlen gazdasági viszonyokon kívül a tenyésztôi hozzánemértés is hozzájárult a fajta pusztulásához. Szerinte keresztezni kell, mert a fajtatiszta nemesítéshez nincs már idô. 13

16 A magyar szürke szarvasmarha NAGY Miklós 1942-ben erre az idôre visszapillantva elismeri, hogy voltak olyan magyar szürke tenyészetek is, amelyek a tarka állomány akkori átlagos termelését elérték anélkül, hogy a fajta külleme és jellege veszendôbe ment volna. Azonban ô is kizárólag az erdélyi példákra tud hivatkozni. A szakemberek tehát világosan látták, hogy a magyar marha fennmaradásához húsra, vagy tejre kellene tenyészteni. Elszigetelt néhány tenyészettôl eltekintve azonban semmi sem történt. Az egyre csökkenô létszámú magyar szürkemarha tenyészeteket az ököreladás éltette. A tenyészirány változtatást pedig gyorsabban lehetett megoldani átkeresztezéssel és a fajta cseréjével, mint évtizedekig tartó bizonytalan kimenetelû tenyésztôi munkával ben minden magyar szürke tenyészet célja az ökör elôállítás és eladás volt (ORDÓDY, 1884). Fajtakörzetek Az 1880-as évektôl kezdve volt érvényben Magyarországon a fajtakörzetbeosztás. Eszerint az ország középsô részén a magyar-erdélyi jelleg tenyészkörzete alakult ki. Az ország nyugati, északnyugati és északi részét bôvebb takarmánytermelési lehetôségei miatt a pirostarka számára jelölték ki (kuhlandi, berni, szimentáli). A borzderes területe pedig Trencsén megyétôl északra, a Szepesség által megszakítva Máramarosig terjedt. A déli részeken nem volt mindenütt kijelölt fajta. Erdély déli részén a csempészet megnehezítésére a pinzgaui marhát szerették volna elterjeszteni. Az egyes fajták körzete nem volt mindenütt élesen elhatárolva (TORMAY, 1885). Ezt a beosztást az élet elsodorta. A pinzgaui nagyon lassan terjedt, a borzderes sem tudott meggyökeresedni az elôírt területeken, a pirostarka, a szimentáli viszont mindenütt szaporodott. Az elsô világháború utáni évek Ekkoriban már a traktoros munka is kezdett terjedni. Sok uradalom felszámolta magyar gulyáját, mert már kevesebb ökör kellett. Volt, aki még ekkor is a szürke marha termelésének növelést sürgette (MEISSNER, 1926). MATTESZ (1927) Mezôhegyesen magyar szürke törzstehenészet létesítését javasolta. Néhány kísérleti fejés történt is, de az egyetlen tenyészcél a huszas években is az igásökör elôállítás maradt (WELLMANN, 1926), tehát a negyven év elôtti helyzet változatlan.

17 A magyar szürke fajta története Mezôhegyesi magyar szürke gulya a 20-as évekbôl WELLMANN 1927-ben foglalkozott a Köztelek hasábjain a szarvasmarhatenyésztés alapvetô kérdéseivel és ezek között a fajta probléma már nem szerepelt. Tehát ez a kérdés a világosan látó szakember elôtt már akkor eldôlt a tarka marha javára. Négyes ökörfogat Füzesgyarmatról,

18 A magyar szürke szarvasmarha 16 Az 1929-tôl kezdôdô gazdasági válság ismét növelte az ökör szerepét a mezôgazdaságban. Cikkek jelentek meg, amelyek az ököriga gazdaságosságát mutatták ki a géppel szemben (BENKE, 1932, 1935). Különös elônyéül azt tudták be, hogy nem kell pénzt kiadni üzemeltetéshez, míg a gép üzemanyaga és alkatrészpótlása sok készpénzkiadást igényel. A tenyésztési munka is szervezetté vált március 21-én megalakult a Magyar-marha Tenyésztôk Országos Egyesülete. Feladata a tenyésztômunka irányítása, a törzskönyvezés megszervezése volt. A tejtermeléssel is foglakozni kezdtek, habár csak kísérleti jelleggel (BATTHA, 1935) re 312 bika, 4336 uradalmi és 4835 kisgazda tehén került törzskönyvbe. A származás pontos ismerete és a népies állomány fajtatisztaságának biztosítása céljából a Hortobágyon 50-es gulyák létesültek és Álomzugban bikanevelô telep üzemelt. A fellendülést igazolta, az évrôl évre megrendezett tenyészállatvásáron bemutatott magyar szürke állomány is. Az 1934-es vásáron például 81 bi ka kelt el jó áron ben FM rendelet hívta fel a figyelmet a fajtára és kis részben tenyészkörzetének visszaállítását is tervezték. TÓTH Arisztid (1931, 1935) cik k e i ben kis sé a re a li tás ha t á ra in is túl igyekszik a magyar marha újbóli elterjesztését szolgálni. GEIST Gáspár (1925) viszont azt állítja, hogy a szimentáli is megállja a helyét az Alföldön, ha megfelelô körülményt biztosítunk számára. VUCHETICH (1934) szerint kiváló hármas hasznosítású marhát lehet még kitenyészteni a magyar szürkébôl. BENKE Gyula (1932) is biztos abban, hogy a Tiszántúlon mindig szerepe lesz ennek a fajtának. CSUKÁS Zoltán (1943) is foglalkozott a magyar marha problémájával. Példaképpen állította elénk az olaszországi podóliai fajtákat, melyek kitûnô modern szarvasmarhafajták alapjaivá váltak. Szerinte a nagyfokú változékonyság és plaszticitás elsôsorban a húsra történô tenyésztés szempontjából rejteget nagy lehetôségeket. KERÉKGYÁRTÓ (1941) és MAGYARI (1941) a magyar marha méreteinek biometriai feldolgozásával foglalkoztak. Megállapították, hogy megfelelô körülmények között a tarkáéhoz hasonló méreteket érhetnek el a magyar szürke fajta egyedei is. Ezt egyébként a kiállítások, tenyészállatvásárok adatai is bizonyítják, ahol sok olyan magyar szürke növendék bika is szerepelt, amely nagyobb súlyt és testméreteket mutatott, mint a kiállított magyartarka állatok zöme. PIACSEK András (1933,1938) volt az egyetlen ennek a kornak a szakemberei között, aki nem a tejtermeléstôl és a tarkamarhával való versenytôl várta a fajta fennmaradását, hanem az okszerû gulya-tartástól. Szerinte a tarka fajta terjedése indokolt volt, de egyes területeket továbbra is a gulyá-

19 A magyar szürke fajta története ban tartott magyar marhával lehet jól hasznosítani. Ô hozta a hírt az erdélyi értékes tenyészetek kipusztulásáról is ben került sor az elsô maremman importra, amelyet késôbb még néhány követett. Az akkori tenyésztôk a maremmant azonos fajta változatának tartották és nagyon sokat vártak tôle, fôképpen terjedelmes csánkot, szélesebb, izmosabb fart és koncot. A kezdeti eredmények jók voltak, de a második világháború nem tette lehetôvé, hogy ezek szélesebb körben is elterjedjenek. A második világháború utáni idôszak Az ország állományában még kb. 5% magyar szürke marha volt a 40-es évek végén. Az értékesebb uradalmi tenyészetek azonban mind megszûntek, és a népies állomány is összekeveredett. Az elôzô idôszak fellendülô tenyé s z m u n k á já nak ered m é ny e i bôl így sem mi sem ma radt ránk. A lé t e sü lô ál - lami gazdasági tenyészetek meglehetôsen vegyes, vásárolt állománnyal indultak. A hivatalos, szabványban rögzített tenyészcél már a hizodalmasságot és tejtermelést hangsúlyozta. A szintek, természetesen a fajta elmaradottságának megfelelôen, alacsonyak voltak. (1. táblázat). 1. táblázat Magyar tarka és szürke tehenek osztályba sorolásának feltételei II. osztály I. osztály tej (kg) zsír (%) tej (kg) zsír (%) magyar tarka magyar szürke Ilyen követelmények mellett természetesen nem lehetett a többi fajta mél tó ve té l y t ár sa a ma gyar szür ke a mo dern gaz d a sá gi élet ben. Né hány ál l a - mi gazdaságban nagyobb létszámban is fejték a magyar teheneket és így hite les ada t o kat kap h a t tunk a faj ta ké p e s sé gé rôl. A va l ó já ban el ért ered m é ny - ekkel az értékmérô tulajdonságokkal kapcsolatos fejezetben foglalkozunk. A szürke tehenek lényegesen kevesebbet termeltek,mint a magyar tarka. Az ötvenes évek vége felé mindenhol meg is szüntették a szürke tehenek fejését. A népies állományban is egyre inkább a korszerû fajták kaptak helyet. HORVÁTH János (1955, 1958), Kenderes község állatorvosa cikkei - ben próbált a képlékeny örökletes alapra és rögszilárdságra való hivatkozás- 17

20 A magyar szürke szarvasmarha sal javaslatot tenni a nemesítô munka megindítására, 50-es gulyák felállítására, de az élet akkor már mindezt túlhaladta. Általában a magyar tarka, Szabolcs-Szatmár megye egyes részein a borzderes és kosztromai keresztezés (csupán néhány évre, utána ott is a tarka marha következik), váltja le folyamatosan a magyar szürke állományt ben vágóra került az utolsó magyar fajtájú községi bika is Hajdúnánásról (az ohati tenyésztésû Bandi). A 2. táblázat a szürke marha csökkenését mutatja az ország állományának százalékában, a 3. táblázat pedig a fajtatiszta állomány helyzetét ôszén. A köztenyésztésre vonatkozó adatok az egykor magyar marhát tenyésztô községek egy részének személyes megtekintése útján becsült számok. Az állami gazdasági adatok pontosak (1966. október 1.). A borjúlétszámban a keresztezett állatok száma nem szerepel. 2. táblázat Magyar szürke marha az ország állományának %-ában I. világháború elôtt Két világháború között II. világháború után év % év % év % ban a köztenyésztésben már csak háztáji állományban volt magyar szür ke te hén. Eper j e s ke, Ló nya, Ti s z a mo gyo rós kör n y é kén köz s é g en - ként 3 4 tehén, Kisar, Nagyar, Panyola, Tarpa környékén 8 10 volt a községi csordákban, gulyákban. Hajdúnánáson, Tiszacsegén, Kúnmadarason már csak mutatóban akad egy-kettô. Többnyire idôs gazdák tartottak magyar tehenet, akik nem akartak kedves, megszokott állatuktól megválni. Volt aki sa ját te m e té sé nek a költ s é ge it akar ta utol só ma gyar te h e né nek el a d á sá -

21 A magyar szürke fajta története ból fe d e z ni. Az után p ó t lás meg szûnt, a né hány éven át zug ban tar tott ma - gyar szürke hízóbikák is vágóra kerültek.az állomány minôsége, érthetôen, nagyon vegyes volt már ebben az idôben. A keresztezésekbôl viszont nagyon jó küllemû, húsformájú borjak is születtek, elsôsorban borzderes bikák után. A háború után több állami gazdaságnak is volt magyar gulyája. Ezek közül három maradt meg: a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Középtiszai Állami Gazdaság és a Városföldi Állami Gazdaság állománya. A mai magyar szürke teheneink tulajdonképpen mind ebbôl a három állományból származnak. A töviskesi és izsáki magyar szürke állomány maradékát a Hortobágyi ÁG., a mezônagymihályi és hosszúháti teheneket pedig a Középtiszai ÁG. vette át. Az állatlétszám tekintetében tulajdonképpen ez után következett a mélypont. A magántenyészetek mind megszûntek és csak a három állami gazdasági gulya, mindössze 6 bika és kb 200 tehén, adta át génjeit mai állományunknak. Ezt nevezzük a genetikában palacknyak (bottle neck) jelenségnek, abban az esetben, ha a létszám késôbb ismét növekszik. A magyar szürke fajta esetében ez következett be. 3. táblázat Magyar szürke szarvasmarhalétszám ôszén évi tenyésztehén növendék borjú bika szaporulat összesen Szabolcs-Szatmár megye Hajdú-Bihar megye Szolnok, Borsod megye Hortobágyi Á. G Középtiszai Á. G Városföldi Á. G Összesen: Az 1960-as évek elején a kosztrómai fajtával történô keresztezés volt a politikailag is nem kevéssé támogatott tenyésztési irány. Tagadhatatlan, hogy a kosztrómai keresztezés javította a magyar szürke tejtermelését és akadt a keresztezettek között néhány jól termelô tehén, (MAGYARI, 1958) világosan látszott azonban már akkor, hogy magyar tarkával szemben ez a 19

22 A magyar szürke szarvasmarha 20 konstrukció nem versenyképes a vegyes hasznosítású fajták között. A Hosszúháti Állami Gazdaságban folyt a kosztrómai keresztezés, de 1960-tól a Hortobágyi Állami Gazdaságban is tilos volt magyar szürke bikákkal fedeztetni. Ezért ezt az utasítást az akkori tenyésztôk, akik a gazdaságokban dolgoztak egyszerûen elszabotálták és abban a pillanatban amikor lehetett, hivatalosan is megmaradásra ítélték a fajtát az Állami Gazdaságok Országos Központjában. Az 1962 ôszén hozott Á. G. K. törzstenyészeti határozat alapján mindössze 200 tehenet kellett volna fajtatisztán megôrizni. Ez mai tudásunk sze rint na gyon ke vés. Fi g y e l em be kell azon ban ven ni, hogy a ge ne ti kai di - verzitás értéke, a génmegôrzés fogalma abban az idôben még nem létezett. Az az állami gazdasági határozat, amely kimondta, hogy a Hortobágyi Állami Gazdaság és a Középtiszai Állami Gazdaság legjobb tehene fajtatiszta tenyésztésbe vonandó több, mint tíz évvel elôzte meg a britek híres intézményének a RARE BREEDS SURVIVAL TRUST-nek a megalapítását. Ma már ezt rendkívül pozitíven értékeli az egész világ és így Magyarország a géntartalékok megôrzése területén a világ élvonalába tartozik (GRÜNENFEL - DER, 1994) re már három gulyában 310 volt a fajtatiszta tenyészet - ben fenntartandó, és az állami gazdaságok nyereségének terhére dotációban részesített magyar szürke tehenek száma (az elsô hivatalos felmérés szerint Hortobágy 180, Középtisza 80, Városföld némi küzdelem árán 50 tehén). Azt mondhatjuk tehát, hogy a fajta fennmaradását azoknak az állattenyésztôknek, állami gazdasági felsô vezetôknek és legalább olyan mér - tékben a gulyásoknak köszönhetjük, akik kitartottak emellett a fajta mellett akkor is, amikor tenyésztése nem látszott gazdaságosnak vagy nyereségesnek sem a gazdaságok, sem az egyének számára. Nélkülük már nem lett volna mit védeni akkor, amikor hivatalosan is sor került az ôshonos fajták védelmére. A Mezôgazdasági Minisztérium 1973-ban (V. 14.) hozott határozatot az ôshonos fajták fenntartására és támogatására. A múlt század hetvenes éveitôl kezdve lassú fejlôdés következett be. Az állami gazdasági gulyák létszáma stabilizálódott, állategészségügyi helyzetük rendezôdött. Két termelôszövetkezet is létrehozott egy-egy gulyát. Az utóbbi években magántenyésztôk is érdeklôdni kezdtek a fajta iránt. Azok után az évek után, amelyekben a fajtát csupán géntartaléknak tekintettük, viszonylag elég hamar többen úgy gondolják, hogy az olcsó extenzív technológiákban ez a fajta is versenyképes lehet.

23 A magyar szürke fajta története A nagyobb létszámú magyar szürke tenyészetek A hatvanas és hetvenes évek történetét azon három gazdaság tenyészetének történetével kell elkezdeni, amelyeken tulajdonképpen egész állományunk alapszik. Hortobágy kö zött vá s á rolt te h e n ek kel lé t e sült a te n y é szet az Oha ti Álla mi Gaz - dasághoz tartozó Kecskésen. 521 tehenet és 15 bikát vásárolt a gazdaság. A teheneket 5 éven át fejték, a cél az volt, hogy a köztenyésztés számára nagy tejhozamot örökítô bikákat állítsanak elô, megtartva a fajtának a jó igázhatósá gát és ked v e zô nek mond h a tó húster m e lé si mu t a tó it is ex t e n zív kö r ü l mé - nyek között. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez már nem követhetô tenyészcél, más fajtákkal nem versenyképes a magyar szürke ezen a területen. Ezután MAGYARI (1958) hosszúháti kedvezô kísérleti eredményei alapján a kosztromai keresztezés korszaka következett. A gazdaság feladata volt, hogy a Hosszúháti ÁG. és saját maga számára kosztrómai F 1 üszôket állítson elô. A rendelkezések ellenére azonban minden évben született néhány fajtatiszta magyar szürke üszô és bika. A nagy hortobágyi melegben u- gyanis a kosztrómai bikák idônként megtagadták a szolgálatot. Noha 1956 és 1961 között bika utánpótlás beállításra nem került sor, a folyamatosságot néhány 1961-ben meghagyott növendékbikával mégis sikerült megoldani. A hatvanas évek derekán már világos volt, hogy a kosztrómai keresztezés sem versenyképes a magyar tarkával szemben, ezért a keresztezés teljesen abbamaradt. Hortobágy 1962 óta fajtatiszta törzstenyészet. A gazdaság a hetvenes évek közepére a magyar szürke tehenek létszámát 500 fölé szaporította. Gondot jelentett a tuberkulózistól való mentesítés. Ez a munka 1979-ben kezdôdött úgy, hogy a borjakat anyjuktól elválasztva itatásos módszerrel nevelte a gazdaság a Mezôhegyesi Állami Gazdaságtól szerezve be a kolosztrumot is ben az állami gazdaság megszûnt, és jogutódjaként a Természetvédelmi és Génmegôrzô Közhasznú Társaság kezeli a gulyát. Négy 200- as gu l y á ba oszt ják be a te h e ne ket. Az ún. arany g u l yá ban a te nyé s z cél a kül - lemileg kifogástalan szép tehenek kiválogatása a fehér szarvú rámás és küllemi hibáktól lehetôleg mentes állatokat tartva ideálisnak. A genetikai sokf é - leség fenntartása szempontjából értékesebb ennél a gyémántgulya, amelyben az állományban megtalálható minden küllemi sajátság megôrzése folyik. Ez a gulya nem homogén, azonban a géntartalékok fenntartásában ez jelenti a legnagyobb értéket. A harmadik gulya, a cifragulya tulajdonképpen tarta- 21

24 A magyar szürke szarvasmarha lék a génmegôrzésben és a gazdaság különbözô keresztezéseket végez ebben az ál l o má ny ban. A negyedik gulya is a genetikai sokféleséget tükrözi. A Kúngyörgyi intervenciós telep a biotermeléssel összefüggô integrációt szolgálja. A tornyi-dombi állatpark az ôszi bikavásárnak és a gulyásversenynek ad otthont. Középtiszai Állami Gazdaság (Kunmadaras Tiszaszentimre) Az ötvenes években alakult, ugyancsak vásárlásból. Itt is folyt keresztezés, 1962 óta ez is törzstenyészet. A férôhelynek megfelelôen kb 80-as létszámú tenyészet kialakításával kezdôdött a tenyésztôi munka. Az állatok egy részét gulyában tartották, a másik részét a dolgozók ellátása céljából fejték még a hatvanas években is a Kunmadarashoz tartozó Kovács tanyán. A késôbbiek során a megszûnt állami gazdasági tenyészetek tehénállományának java is ide került (Mezônagymihály, Hosszúhát). Az állomány létszáma megközelítette a késôbbiek során a 200 tehenet, majd a kilencvenes években a gazdaság privatizálásával az állomány egy részét a Hortobágyi Nemzeti Parknak adták el, ahonnan az a Hortobágyi Közhasznú társaság állományához került. A tiszaigari Kft. keretében ez az értékes, hibátlan fajtajellegû állomány olykor igás jellegû növendék bikákat állít elô, és kiváló ökör-fogatával szerepel a kiállításokon. Bugacpusztai (egykor Városföldi) gulya Szintén vásárlással (részben Ohatról, részben a környékrôl vásárolt tehenekkel) alapították ezt a gulyát. Kecskemét város bugaci idegenforgalmi igényével tudta a gazdaság elsôsorban indokolni a gulya megmentését, amikor az Állami Gazdaságok Országos Központjának határozata megszüntetését rendelte el (1962). Néhány éven keresztül csak tehenek voltak a gulyában, majd ismét megindult a tenyésztés. Következetes munkával az elmúlt harminc év alatt az ország egyik legszebb gulyája alakult itt ki. A gazdaság privatizációja során tulajdonjogát a Kiskunsági Nemzeti Park vet te át, amely az Apaj-Szunyogmajori bikanevelô telep tulajdonosa. Értékes bikákat ad el a köztenyésztésnek. A természetvédelem szempontjaira figyelemmel, Ópusztaszer irányába fejleszti üszôtelepét. 22 Az Orosházi gulya 1972-ben alapították a Hortobágyi Állami Gazdaságból vásárolt 10 üszôvel és a Császár nevû bikával. A nyolcvanas évek elején már a tehenek száma elérte a hetvenet. Az évtized végén az Új Élet MgTSz különbözô gazdasági

25 A magyar szürke fajta története megfontolásokból nem növelte tovább, hanem csökkentette a létszámot és 1993-ban az összes növendéküszôt eladta Endrei Antal dr. hódmezôvásárhelyi tenyésztônek, a teheneit pedig a Körös-Maros-menti Nemzeti Park vet te át. Az állomány folyamatosan fejlôdik. Kiskunfélegyházi gulya A gulya alapját a Városföldi Állami Gazdaságtól átvett TBC pozitív állatok képezték. Körülbelül 20 tehén alapította az állományt, amelyeket az állami gazdaság a szelekciós mentesítés során egyébként vágóra értékesített vol - na. Az állományt itatásos átneveléssel mentesítették néhány évvel késôbb. A gulya létrehozását az indokolta, hogy a bugaci idegenforgalomban érdekelt Kiskunfélegyházi Lenin MgTSz függetleníteni kívánta tevékenységét a szomszéd állami gazdaságtól. A gulya létszáma 80 tehén körül mozog, és továbbra is az idegenforgalmi szolgáltatás jelenti a legfôbb hasznosítását. Új tulajdonosa a Bugacpusz tán mû kö dô Bu gac Mé nes Kft. A tehénlétszám azonban terület hiá nyá - ban jelentôsen csökken. A Fertôdi Nemzeti Park gulyája A gulya 1992-ben alakult meg a szalkszentmártoni egykori OTÁ F telep és az egy ko ri Vá r o s f öl di Álla mi Gaz d a ság im már nem z e ti par ki te h e n e i nek át h e - lyezése révén. A fertô-hansági hagyományoknak megfelelôen ezen a területen is volt valamikor magyar szürke állomány, amellyel egyrészt a mocsaras legelôterületek jó hasznosítását lehetett megoldani, másrészt pedig az Eszterházy hercegek uradalmainak ökörszükségletét lehetett kielégíteni. Ennek megfelelôen a tenyészcél az igázásra is alkalmas típus kialakítása, rögzítése az állo má ny ban. A gulya létszáma a természetvédelmi területek ésszerû és szakszerû hasznosításának a jegyében gyarapszik. Szomor Dezsô dömsödi magyar szürke gulyája Az állományt hortobágyi, majd városföldi üszôk megvásárlásával alapította Szomor Dezsô kertészmérnök. A késôbbiekben ez a saját utánpótlás beállításán kívül még Nagyállásról, Csengelérôl és Tiszaigarról vásárolt állatokkal egészült ki, célul tûzve a Kiskunsági Nemzeti Park legelôterületeinek hasznosítását. A tehénlétszám már 1994-ben meghaladta az 500-at, a legelôterület nagysága azonban megengedi, hogy a 2000 körüli létszámra is gondoljon a vállalkozó. 23

26 A magyar szürke szarvasmarha A tartásmód a legextenzívebb megoldásokra alapoz, amelyet csak megenged a magyar szürke fajta igénytelensége. Ez tökéletesen megfelel a low input rendszernek, amely úgy tûnik napjainkban ismét polgárjogot nyer majd. A természetvédelem a gulyák kezelésében az elsô helyen áll. A vállalkozó kiváló haszonállat-elôállító keresztezést végzett charolais bikákkal. F 1 tehenei is jó termelônek bizonyultak. Ez a példaadó keresztezés a jö - vô ben a fajtatiszta tenyésztés kibôvítését is szolgálja. Cél az is, hogy a meg t e r melt húst le h e tô leg ne él ve, ha nem va la mi lyen magasabb feldolgozottsági fokon értékesítsék. Szomor Dezsô üzemelteti a Kiskunsági Nemzeti Park bikatelepét is. Bócfölde-i gulya A Délnyugat-Dunántúl egyetlen magyar szürke tenyészete a bócföldei dolgozók összefogása és a magyar szürke fajta iránti szeretete révén alakult 1989-ben tíz hortobágyi és tíz középtiszai üszô megvásárlásával. A magyar tehenek számára épített karám közvetlenül a Zalaegerszegre vezetô út mellett található, mintegy kontrasztként a holstein üszôk karámja közelében. A tenyészet létszáma fénykorában 25 tehén körül volt, a létszám bôvítésének akadálya a legelô meghatározott, nem bôvíthetô területe. A fajta országos helyzetének alakulása ( ) A hetvenes évektôl kezdve tehát a tehénállomány lassú növekedése volt tapasztalható. Ez köszönhetô részben az állami támogatásnak is, de nem kizárólag, hiszen a mai állomány tekintélyes része nem részesül támogatásban. A tenyésztôk lelkesedése és a bizonytalanság ellenére a jövô kedvezôbb piaci helyzetébe vetett hite az, ami ezt a példátlan stabilizálódást hozta a fajta helyzetében, amikor az országban éppen a tehénlétszám drasztikus csökkenése volt tapasztalható. A 4. táblázat mutatja a létszám alakulását az utóbbi években. 24

27 A magyar szürke fajta története 4. táblázat Létszámalakulás között év tehén bika

28 A magyar szürke szarvasmarha A MAGYAR SZÜRKE MARHA ROKONAI 3. A magyar szürke marha rokonsági körének a podóliai fajtacsoportot tekinthetjük. A csoportot elsôsorban a hasonló koponya alkat alapján különböztették meg a többi szarvasmarhától. Vannak azonban más közös tulajdonságaik is. Általában jól pigmentált fajták tartoznak ide (pigmenthiányos állat csak kis számban fordul elô, inkább a kulturáltabb változatokban). A borjak pi rók szín nel szü let nek, amely csak né hány hó na pos kor ban szür kül ki. Szí - nük többnyire a szürkének valamilyen változata. Amennyiben nem egyszínûek (kormos bikák), a színezôdés mindig szimmetrikus elosztású. Fejüket más fajtáknál általában magasabban hordják. A szarv keresztmetszete mindig kör ala kú. A nyak hosszú, a törzs min dig mély és ál ta lá ban la pos. A hát - vo nal nem tet szetôs a ki emel kedô mar és ma gas far búb mi att. A test nagy ság na gyon vál to zó. Egye dei majd nem ki vé tel nél kül jó igá sok, eb ben az egy te - kintetben egységes a fajtacsoport. A hizodalmasság általában erôsebb oldaluk, mint a tejtermelés. CSUKÁS Zoltán (1943) írja: A podóliai marhában az egyes tulajdonságok megnyilvánulásának mértéke nem annyira öröklôdô anyaguk értéktelenségének, mint inkább az erre törô szelekció elhanyagolásának nem egyszer az akaratlanul is érvényesülô antiszelekciónak tulajdonítható. Az ide tartozó fajtákat 4 csoportba oszthatjuk: Nemes, hosszúszarvú, ôstulokformájú marhák Elkorcsosult, eredeti jellegüket elvesztett podóliai fajták Podóliai eredetû, nemesített fajták Rokonfajták a távoli országokban 26

29 A magyar szürke marha rokonai Nemes, hosszú szarvú, ôstulok formájú állatok A magyar szürke marha és legközelebbi rokonai tartoznak ide. Maremman (razza maremmana) So kan úgy te kin tik, mint a ma gyar mar há val azo nos faj tát, ame lyet csak az évszázados eltérô környezet alakított kissé másként. Általában primitív körül mé nyek kö zött tart ják. Elsôsor ban ez is igás mar ha, bár hús ter melô-ké - pességét is egyre inkább kezdik becsülni. Egyes tenyészeteiben viszont HORN (1940) sok nemességet, majdnem tejelô jelleget tudott felfedezni. Szilaj, erôteljes konstitúciójú, élénk vérmérsékletû fajta. Az olaszok úgy tudják, hogy a maremman az ôstulok egyenes leszármazottja, itáliai domesztikáció terméke (BONADONNA 1959). Szí ne majd nem olyan, mint a ma gyar szür ke mar háé, de van nak sö té tebb szí nû vál to za tai is. Zöld szar vú nin csen a faj tá - ban. A szarv alakulása és hossza kifogástalan. Küllemre is nagyon hasonlít, de marmagassága valamivel nagyobb, a fej arcorri része általában hosszabb, szarvai kissé könnyebbek, lábszerkezete valamivel kevésbé hibás. Lényegesen szé le sebb a far, amely va la mi vel iz mol tabb is, mint a ma gyar mar háé. BONADONNA (1959) adatai szerint a felnôtt bikák marmagassága 1.55 m, sú lya 850 kg, a te he nek 1,50 m 650 kg. Tej ter me lé sét ál ta lá ban gyen gé nek ismerik. Többnyire nagy gulyákban tartják, lóhátról ôrzik és nem fejik ôket ben még volt belôle, újabb is me re te ink sze rint ma már kevesebb, mint te hén van a faj tá ban. Tenyészkörzete Közép-Olaszország: Grosseto, Siena, Viterbo, Róma, Ter ni. A la ti u mi vál to zat na gyobb, a gros se tói ki sebb. A faj ta kül le mé nek ja - vítására és húshozamának növelésére következetes tenyésztôi munka kezdôdött a harmincas években, ötvenes gulyák felállításával. Ennek eredményei ma is meglátszanak. A húshozam növelésére újabban charolais-vel vagy chianiná-val keresztezik. Az F 1 nemzedék elég jó eredményt mutatott: a hí zó bi kák hó na pos kor ban ér ték el az 500 kg élôsúlyt. A két világháború között a magyar marha vérfrissítésére használták elég jó eredménnyel. A második világháború után, 1971-ben meggondolatlanul, felsôbb utasításra 4 maremman bika importjára került sor. Egy a Városföldi Állami Gazdaság gulyájába (Herode), három a Hortobágyi Állami Gazdaságba Rinaldo (Bastellone), Carlo (Bananese), Digo (Friolano) került. A rokontenyésztés káros hatásainak kiküszöbölésével indokolták az importot, amikor a valóban kis létszámra zsugorodott és valóban egyre inkább rokontenyésztett állományban a rokontenyésztés káros hatásainak nyomát sem lehetett látni.a behozott maremman bikák valóban alkalmasak lettek volna arra, hogy a kül le met ja vít sák, anél kül, hogy a faj ta jel le ge ká ro sult vol na. Szép 27

30 A magyar szürke szarvasmarha 89 Cso pak (fülszáma: 641/6) fajtatiszta magyar szürke bika Rinaldo (VT /71) im port ma rem man bi ka. Ez a fajta mutatja a legközelebbi rokonságot a magyar szürkével

31 A magyar szürke marha rokonai hosszú fehér szarv, rendkívüli mélység, nagyobb testtömeg kissé hosszabb fej, szélesebb és izmoltabb testformák, korrekt lábszerkezet, ritkán csapott far jellemezte a maremman utódokat. Hústermelô fajta-tulajdonságok és általános küllemtani szempontból több volt sokkal a pozitív, mint a negatív hatás. Eközben azonban a fajta hasznosítása kizárólag a géntartalék megôrzése lett, im már nem zet kö zi nor mák sze rint, ezért a nyolc va nas évektôl kezd ve fokozatosan kiselejteztük a maremman utódokat és ma már rendkívül kicsinek mondható ezek hatása a fajtában. (Hozzátartozik még a maremman újabb importjának történetéhez az a kellemetlen körülmény is, hogy Herode a termékenységre kedvezôtlen mellékhatású 1/29 kromoszóma transzlokációt is behozta. Ezt a genetikai hibát azóta sikerült teljesen kiküszöbölni. Erdélyi fajta Még kevésbé lehet távoli rokonnak tekinteni, mint a maremmant, hiszen ezt a fajtát az idôk során gyakran keresztezték az alföldi magyar szürkével. Még is kü lön kell tár gyal ni, mert fôkép pen az ér vé nye sí tett te nyésztôi fel fo - gásban volt jellegzetes különbség,és a Trianon óta kialakított határok folytán más lett a sor sa. Az er dé lyi ek na gyon ked vel ték ezt a faj tát. A múlt szá zad végén többször is beadvánnyal fordultak a Földmûvelési Minisztériumhoz érdekében tôl a kolozsvári kiállításokon csak ezt a szarvasmarhafajtát díj az ták. Az 1800-as évek vé gén olyan ko moly te nyésztôi mun ka in dult meg Erdélyben, amilyenre a magyar marha történetében alig volt még példa. A fajta jellegének megfelelôen jobban hódított a húsirányú tenyésztés, és gyor sabb ered ményt mu ta tott fel, mint a tej re tör ténô sze lek ció. En - nek el len ére a tej ter me lés te rén is ek kor és itt szü let tek a leg je lentôsebb eredmények. Nagyon fontosnak tartották az igázhatóság megôrzését is. Ennek a évig tartó munkának a hatására néhány tenyészetben nagy mér ték ben nôttek a faj ta ér té kei. Így a fejlôdé si erélyt és a jó hús for má - kat tar tot ta szem elôtt SPERKER Ferenc szentdemeteri, TELEKI Arvéd dras - sói és a Rom. kath. sta tus rad nó ti te nyé sze te. A hús for mák szé pen ja vul tak, a fejlôdé si erély ha tá ro zot tan nôtt. Volt olyan üszô, ame lyik más fél éves ko - rá ra el ér te a kg-ot, 3 éves ko rá ra pe dig az 580 kg-ot. A dras sói te - nyé szet ben 88 bi ka át la gá ban az éves súly 345 kg, a két éves pe dig 560 kg, a Lehel ne vû 30 hó na pos bi ka sú lya 750 kg volt. A tejre történô tenyésztésben a Jósika-féle kolozskarai és Lészay Ferenc magyargorbói tenyészete ért el szép eredményt. A kolozskarai tenyészet tej ter me lé se 1884-ben l, 1893-ban l, 1905-ben l volt, borjútej nélkül. SZENTKIRÁLYI (1926) beszámolója szerint a kolozsvári tejelôversenyen a Fickó ne vû ma gyar te hén l te jet adott, a bor jú te jen kí - vül, de még sok l fel et ti ered mény szü le tett. 29

32 A magyar szürke szarvasmarha Erdélyi magyar tehenek 30 Nagyon jól fejlett üszôk a mezôhegyesi gulyából

33 A magyar szürke marha rokonai Két ség te len, hogy a bor jú tej bi zony ta lan ná te szi ezek nek az ada tok - nak az ér té két, azt még is meg áll apít hat juk, hogy nagy kár, hogy en nek a te - nyésztôi mun ká nak az ered mé nye el ve szett, kár, hogy nem le he tett to vább folytatni. Jó nevû tenyészetek voltak még ezekben az években Bánffy Ernô Kolozsborsán, Teleki Géza Gernyeszegen, Somogyi Albert Héjjasfalván, Rothental Henrikné Szôkefalván, Lázár János Szászmátén és Wass Béla Mezôzáhon mûködô tenyészetei. Jó, tejelô jellegû körzetek alakultak ki Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyenyed, Brassó, Szászrégen stb. környékén. A Nyárád mentén is kialakulóban volt egy tejelô változat. A termelési eredményeket természetesen egy évszázad távlatából kell értékelnünk. Az erdélyi marha valamivel testesebb, zömökebb, rövidebb lábú volt a magyarországinál, szélesebb szarvállással. Régi szakemberek pigmentáltabbnak és tetszetôsebbnek tartották az alföldi változatot. A hegyvidékek marhája valamivel kisebb tömegû volt ben készült tenyészkörzeti beosztás szerint még volt tenyészkörzete. PIACSEK And rás, (1934) akit azért küld tek Er dély be, hogy on nan vérfrissítésre alkalmas egyedeket hozzon az alföldi tenyészetek számára a 30-as években már megállapította, hogy a fajta helyzete válságos. CONTESCU 1958-ban még em lí ti az er dé lyi mar hát, amely az ak ko ri romániai viszonyok között már csak igás jellegével tûnt ki, de önálló fajtakörzete megszûnt. A hatvanas évek közepén már Erdélyben teljesen kipusztultnak tekinthetjük. (PAPP, 1966) Te hén és bi ka egy ál ta lán nem volt már ekkor, csupán egy-két keresztezett ökör emlékeztetett a hajdani fajtára. Jugoszláviában is létezett természetesen a magyar szürke marha alföldi változata a Bácska déli részén a Bánátban és a Szerémségben. Ezeknek az állományoknak nagy része elpusztult, mindössze annyit tudunk, hogy egy kis létszámú állományt a horvátok a Fruska Gora vidékérôl átvittek az isztriai félszigetre és ott mint géntartalékot ôrzik. Vukovár környékén is létezett még a hetvenes évek elején egy tenyészet, ebbôl Magyarországra is importáltak néhány egyedet (Szalkszentmárton) anélkül, hogy a magyar állományra hatást gyakoroltak volna. A Duna melletti Beskán Rado Tisma magángazda néhány tucat, kifogástalan fajtajellegû szürke tehenet tartott haláláig (2002). Ebbôl az állo - mányból a Vajdaság különbözô helyeire, így Bácska Topolyára is jó te - nyészanyag került. 31

34 A magyar szürke szarvasmarha Elkorcsosult, eredeti jellegüket elvesztett podóliai fajták Ebbe a csoportba olyan fajtákat soroltam, amelyek podóliai eredetûek ugyan, de a rossz tartás, és különféle (elsôsorban brachyceros jellegû) keresztezések miatt az elôzô csoport szépségét, nemességét és az ôstulokhoz való hasonlóságát nem mutatják. Tenyésztési munkát legfeljebb az utóbbi években végeztek ezekkel a fajtákkal. A szakirodalomban meglehetôsen kevés adatot és nagyon zavaros elnevezések alatt találni róluk. Többnyire kisebb testûek, valamivel rövidebb szarvval és gyenge húsformákkal. Az egyes faj ták kö zött sok át me net is van a kül le mi tu laj don sá gok és ter melôké - pesség tekintetében egyaránt. A fajtákon belül is nagy a változatosság. Ezeket a fajtákat röviden, elsôsorban HAMMOND, JOHANSSON, HARING (1959) alapján (tekintettel a történelmi adatokra) és FELIUS (1985) könyve szerint ismertetjük. Olaszország Podóliai fajta (razza podolica). A régebbi irodalom apuliai fajta, pugliese, abruzzoso, montanara, puglioso del Basso Veneto, névvel ismertet több helyi fajtát. Újabban közös csoportba foglalják ôket. Az ôstulokszerû állattól a húsra kitenyésztett romagnola megjelenésû marháig minden változatot megtalálhatunk ebben a fajtában. Edzett, igénytelen, aránylag nagytestû állatok tartoznak ide. A bikák élôsúlya kg. Tejtermelése gyenge, átlagosan literre becsülik, bár magántenyésztôknél jobban termelô egyedei is vannak. Elsôsorban igás. A gépesítés elôretörése óta javasolják különféle keresztezéseit ben db volt belôle. 32 Jugoszlávia Posavina marha. Szlavóniában a Száva völgyében élt, valamint Észak Boszniában. Marmagassága kb. 125 cm. A kolubara Szerbiában, a krk pedig a horvát tengerparton tenyésztett faj ta. Ez az elôzôknél va la mi vel ki sebb. ADAMETZ (1892) an nak ide jén rész - letesen ismertette Szerbia és Bosznia podoliai jellegû marháit és azok átmeneti változatait a brachyceros jellegû balkáni marhák irányába. Az isztriai primigenius marha nagyobb testû cm marmagasságú állat. Igára és húsra tenyésztik, újabban a tejtermelését is figyelembe veszik kgra is megnô. Ma rem man ill., az olasz ne me sí tett hús faj ták ha tot tak rá. Lét - száma minimális, legfeljebb néhány tucat lehet a fajtából a horvátoknál, akik meg pró bál ják men te ni. Szlo vé ni á ban és az olasz ol da lon is van belôle még néhány.

35 A magyar szürke marha rokonai A kihalástól fenyegetett isztriai marha az olasz nemesített podóliai fajták hatását mutatja Az ukrán marha nem bizonyult alkalmasnak a magyar szürke fajtában megkísérelt vérfrissítés során 33

36 A magyar szürke szarvasmarha Albánia Mursi. Szin tén po dó li ai vé rû mar ha. Kb. 115 cm ma gas ra nô meg. A te he nek súlya 300 kg. A busa marha befolyását mutatja. Bulgária Bolgár szürke marha. Borzderes vért is tartalmaz. Isker marha Rodope marha cm marmagasságot ér el. Iszkár néven is szerepel. Trák mar ha. A három marha közül ebben van a legtöbb primigenius vér. Termelés tekintetében ez a legkisebb értékû. Teheneinek marmagassága 115 cm kö rül van, sú lyuk kg. Ezek a faj ták mind vesz élyez te - tettnek tekinthetôk. Románia A kihalt erdélyi fajtán kívül még több primigenius fajta ill. változat élt itt. 34 Moldvai szürke marha. Az ötvenes években még két tenyészkörzete volt Jassi és Birlad környékén. Azóta ezeket megszûntették, és az állományt átkeresztezték, fôképpen borzderessel. Amíg nemesítésével foglalkoztak, törzstenyészete Popausti-on volt. A közepes szarvhosszúságú fajták közé tartozott. Marmagassága cm, élôsúlya kg, övmérete cm, szárkörmérete 17 cm volt. Kiállításra válogatott egyedei 141 cm-es marmagasságot is elértek 208 cm övmérettel. Hasonlított külsôleg a magyar szür ké re csak sok volt köz te az ösz tö vér, cin gár, rö vi debb szar vú ál lat. Ne - mesítése elsôsorban tejtermelés irányában folyt. Átlagtermelése l tej 4,65% zsírral, de 4500 l körüli rekordhozamokat is elértek már. Boksán, buksanai, bucsán, busák. Szintén Moldvai változat törpébb, zömökebb, aránylag izmoltabb állatok elég jó vágósúllyal. Meghatározott tenyészterülete a többivel vegyesen fordult elô. Ólomszürke és galambszürke változatát különböztették meg. Havasalföldi, jalomicai változat. Nagy mérékben tartalmazta az erdélyi faj ta gén je it ben még elég jó te nyé sze tei vol tak. A sztu di nai nö vény ne - mesítô állomás tenyészetében az átlagos termelés elérte a l-t, 4%-os zsírral. A Duna mellett, egészen mostoha körülmények között a kis testû, kb. 300 kg-os élénk vérmérsékletû változata élt. Fôképpen igázásra használták, az országutakon ügetésben is közlekedett. Nagyon kevés tejet termelt ez a faj ta. Dobrudzsai fajtaváltozat. Bolgár eredetûnek tartják, isker marhának is nevezik. Igen kis testû, tehenei mindössze kg súlyúak. Testömegéhez ké pest arány lag jó te jelô.

37 A magyar szürke marha rokonai A bulgár iszkár marha is a podóliai fajtakörbe tartozik 8464 Ju gó bika, amelyet fajtajelleghiba miatt nem használtunk, de az zal az ürüggyel se lej tez tük, hogy em ber re vesz élyes 35

38 A magyar szürke szarvasmarha Az 1924-es beosztás szerint még mindezeknek megvolt a tenyészkörze te. Ro má ni á ban nem in dult meg olyan gén tar ta lék vé de lem, amely az ot ta - ni podóliai fajtaváltozatok pusztulásának útjába állt volna. Ma már csak keresztezett formában lehet megtalálni ezeknek a génjeit és így ezeknek a fajtaváltozatoknak a rekonstrukciója kétséges. Ukrajna Ukrán szürke. Az itáliai razza podolica-hoz hasonlóan itt is több változatot foglal össze ez az elnevezés, amelyek sokszor az irodalomban önálló fajtaként szerepeltek tserkassy, cserkesz, bilhorodi, asovi, podolini, kubán, cuban, tawrii, krimi, fekete tengeri, kaukázusi, besszarábiai, poltavai, hucul, stb. Ezek kö zött a különbségek fokozatosan elmosódtak, mivel nem örökletességen, hanem az eltérô környezeti feltételeken alapultak. Színe a magyar marhához hasonlít, de pigmenthiányos állatok gyakran elôfordultak köztük. Küllemileg elég nagy változatosságot mutattak. Általában rövidebb szarvú. Tejtermelése többnyire gyenge. Jobb szovhozokban azonban elôfordultak jó tejtermelô tehenek is. LISZKUN (1952) tôgy szövettani vizsgálatokkal kimutatta, hogy ez a fajta is alkalmas nagyobb termelésre. Ezt igazolja a Csoroda nevû tehén 4147 kg-os és a Jaloszja 5322 kg-os teljesítménye. A Polivanovka szovhoz átlagteljesítményei: I. laktációban: 1.620; II. laktációban: 2.259; III. laktáció ban: kg tej. A tehenek átlagsúlya 520 kg, a bikáké 700 kg körül van. Természetesen a köztenyésztésben ennél kisebb súlyú állatok is voltak. A kirgiz és kaukázusi szarvasmarha-tenyésztésben is szerepelt. Megpróbálkoztak a fajta hústermelésének növelésére húsfajtákkal történô keresztezéssel is. Jelenleg egyetlen tenyészete van, amely néhány száz tehénnel a fennmaradásért küzd. A fajta különbözô szarvformáit ismerteti Glazko (2000). Görögország Kistestû, rövidszarvú marhája van, amely ugyancsak podóliai eredetû. Színe a sárgától a barnás-feketéig változik. Élôsúlya kg. Elsôsorban igás marha. Kevés tejében 5% körüli zsír van. A különbözô külföldi fajták befolyása miatt a fajta teljesen válságos helyzetbe került, megmentésével egy a régi háziállat fajták fenntartását célul kitûzô görög társaság próbálkozik. 36 Törökország Itt is a trák marha kapott szerepet a helyi fajták kialakításában, esetenként annak borzderes keresztezéseivel. A podolya marha, vagy plewner is prigimenius eredetû, melyet elsôsorban Trákiában és Anatóliában tenyésztenek. Ezek is aránylag kis testû, primitív marhák brachyceros beütéssel.

39 A magyar szürke marha rokonai Podóliai eredetû nemesített fajták Ebbe a csoportba azokat a podóliai eredetû fajtákat soroljuk, amelyek gondos tenyésztôi munka révén már modern hasznosításra is alkalmasak. Kizárólag olasz fajták tartoznak ide, amelyeket hústermelésre tenyésztettek, amel lett an nak ide jén jó igás mar hák is vol tak. Romagnola. A XIX. században ne me sí tet ték ben csak volt lét szá ma, 1959-ben több, mint Je len leg nél ke ve sebb te he net számlál (BODÓ és MTSAI, 1985). Forli és Ravenna síkságán, Bologna, Ferrara és Pes ca ra vi dé kén te nyész tik. Két vál to za ta is me re tes, a gen ti lo (ez a ki te - nyésztettebb, igényesebb és korábban érô (és a montana) ez a podóliaibb, szívósabb, igénytelenebb. Színe szürke, bikánál bizonyos mértékû sötétebb árnya lat tal. Szar va a cso por ton be lül ki csi nek szá mít, de egyéb faj ták kal össze - ha son lít va még így is kis sé hosszú és erôs. Ki tûnô hús for má kat mu ta tó faj ta. A te he nek mar ma gas sá ga , sú lya kg; a bi kák mar - magassága , súlya kg. Súlygyarapodása: g naponta. Vágósúlya 58 60%. Kitûnô igás. Húsa jól márványozott, nem faggyús. Az utóbbi években visszaszorult, a francia fajtákkal nem versenyképes a nemzetközi használatban, noha az USA néhány mesterséges termékenyítô állomásán meg lehet találni. Marchigiana (razza marchigiana). Újabb idôkben kitenyésztett, és a legelterjedtebb olasz húsmarha fajta. A chianina, romagnol és a pugliese vérét tartalmazza. Fôképpen Középitáliában tenyésztik. CSUKÁ S 1943-ban még csak db-ot em lít, 1959-ben lét szá ma már meg ha lad ja az t. Azóta az állomány némileg csökkent. Közép- és Dél-Olaszország fajtáinak nemesítésére használják. Vágósúlya a 60 65%-ot is eléri. Róma városának húsellátásában is szerepe van. Súlygyarapodása g naponta. 20 q-nál nehezebb kifejlett hízott ök röt is mér tek már ebbôl a faj tá ból. Bi kák mar ma gas sá ga 1.60 m, a te he ne - ké 1.36 m. Élôsú lya 1200, il let ve 680 kg. Chianina azaz Chiana völgyi (razza chianina). Vitatható, hogy podóliai fajta-e. Hatalmas testû fajta (tenyészkondícióban 1740 kg-os bikája is volt már). Ezt tekintjük a világ legnagyobb testû szarvasmarha fajtájának, bár új ab ban a nem a túl nagy ter me tû tí pu sát ked ve lik in kább. Ezt a faj tát a ró - maiak ezer éven át nemesítették áldozati célokra. Nagy fehér színû hibátlan állatok kellettek ugyanis a suovetaurilia nevû áldozatokhoz. Létszáma közel volt a hat va nas évek ele jén, ma nagy mér ték ben csök kent. Te nyész - körzete: Val di Chiana, Arezzo, Lago Trasimenio, Firenze, Siena, Pisa, Perugia, Terni. 4 változata ismeretes. Ezek méreteit az 5. táblázat mutatja. 37

40 A magyar szürke szarvasmarha A romagnola fajta podóliai eredetû, kiváló húsmarha 38 A marchigiana a legnépszerûbb olasz húsmarhafajta

41 A magyar szürke marha rokonai A piemonti fajta nagyszerû izmoltságával tûnik ki A magyar szürkével távolabbi rokonságban lévõ chianina a világ legnagyobb testû szarvasmarha fajtája (fiatal chianina bika) 39

42 A magyar szürke szarvasmarha 5. táblázat A chianina fajta változatainak adatai marmagasság (cm) élôsúly (kg) bika tehén bika tehén chiana völgyi valdornoi calvana perugina Ez is hús- és erôter melô mar ha. Igás mar ha ként nem olyan jó, mint a maremman, ezért ezzel és más primitívebb podóliai fajtákkal keresztezték, hogy igázhatóságát javítsák. Testalkati hibája a fajtának a hosszúlábúság. Pigment hiányosabb állatok is elôfordulnak a fajta egyedei között. Húsa márványozott. Ér de kes adat, hogy en nek a há rom ne me sí tett olasz faj tá nak a 12 hó - napos standard súlya bikák számára 480 kg, viszont a romagnola marmagas sá ga 130 cm, a mar chi gi á náé 135 cm és a chi a ni na bi ká ké 138 cm (BODÓ és MTSAI, 1985). Razza modenese. Fôképp romagnol vért tartalmaz. Súlygyarapodása g. Bikái kg súlyúak. Átlagos tejtermelése l, de van nak l-es te he nei is % zsír ral is. Razza piemontese. Inkább brachyceros eredetû fajtának tartják, jelentôs podóliai beütéssel. Olyan elmélet is van amely a Pakisztánból idekerült zebu hatásának tulajdonítja a fajta nagyon jó húsformáit. A piemonti azok kö zé a ritka fajták közé tartozik, amelyekben a tenyésztôk egy része nem selejtezi ki a culard jellegû állatokat. Ma már elsôsorban húsmarhának tekintjük, bár eredetileg hármas hasznosítású fajta, jelentéktelen tejtermeléssel (2000 l). CSUKÁS (1943) még meg em lí ti az igen ter mé keny, iga- és hús ter me - lésre egyaránt kiváló chianina maremman fajtát is. Ezt az újabb szakirodalom mint keresztezési terméket tartja nyilván. 40

43 A magyar szürke marha rokonai Rokonfajták a távoli országokban A távolabbi országok szarvasmarhafajtáival kapcsolatban nehéz volna részletes leírást adni. Vannak olyan fajták, amelyeket egyes szerzôk podóliai eredetûnek tekintenek, és vannak olyanok, amelyek küllemi hasonlóság alap ján jön nek szá mí tás ba. A po dó li ai név ugyan nem utal er re, még is el - kép zel hetô, hogy ezek a hosszú szar vú és az ôstu lok tól a ne me sítô mun ka során csak kis mértékben különbözô fajták valahonnan a Földközi tenger tájékáról, az ôstulok elsô domesztikációjának helyétôl indultak ki és elterjedésük során volt olyan, amelyik nagyon megváltozott, néhány viszont nagyobb mértékben hasonló maradt az eredeti típushoz. Az Ibériai félszigeten valószínûleg a podóliaival rokon, de még régebben kü lön sza kadt mar ha ter jedt el. Ilye nek: a pireneusi marha, razza tudanea, gallega, razza morena, rubia, cachena (MONSERRAT, 2000). Portugáliában: a baroza, bajocara, minkota, transtagano fajták. Ebbôl a fajtacsoportból szakadtak ki a Latin-Amerikában nagy mértékben elterjedt criollo változatok és a texas long horn is. Észak-Afrika a szakirodalom szerint az ókorban a hosszúszarvú marhák hazája volt. Ma azonban az arab országoknak többnyire brachyceros marhája van, bizonyos primigenius beütéssel. A líbiai és a barna atlasz marha majdnem teljesen primigenius, primitív igás fajta. Valószínûleg rokon a nyugat-afrikai N dama fajta is, amely arról nevezetes, hogy ellenáll a trypanosimiasisnak. Kongóban is ki lehet mutatni spanyol és portugál marhák nemesítô szerepét. Vannak Afrikának hosszúszarvú marhafajtái még, ezek azonban inkább zebu eredetûek. Ilyenek az arzaonak (Nigéria), a namasschi (Kamerun), a fulani, a gobra (Szenegál) a watussi (Ruanda), ba hi ma (Ugan da), ba rot se (An go la) a nyam bo, a csád vagy ku ri mar - ha.(csád, Ni ger, Ka me run). Ugyan csak a hosszú szarv gén je it vi szik to - vább a va don élô ôstôl a da na kil (Eti ó pia) és a ni lo tic (Szu dán) ne vû ze bu fajták is. Dél-Amerikában elsôsorban ibériai eredetû marhák vannak ma is különbözô brit fajtákkal többé, kevésbé nemesítve. Ilyenek a criollos Venezuelában, a criollo Chilében, a caracu és a franquiero Brazíliában, Paraguayban pedig a criollo. Columbiában is vannak spanyol eredetû marhák. Megemlítek még négy primitív fajtát, amelyek a podóliai marhával elsôsorban hasonlóan primitív körülményeik folytán tartják a kapcsolatot, és megôriz tek még va la mit az ôsi jel legbôl: a skót he gyi mar ha, az an gol park marha (nem domesztikált vadaskerti változata a chillingham marha), a camarguei viador marha és a francia fajták közül a gascogne-i szarvasmarha. Ezt a sort természetesen még lehetne folytatni. 41

44 A magyar szürke szarvasmarha A texas longhorn a távoli spanyol rokonok amerikai változata 42 A gascognei fajta csak erôszakoltan tekinthetô rokonnak hasonló színe alapján

45 A magyar szürke marha rokonai A N Dama fajta Nyugat-Afrika szarvasmarhája, amely ellenálló a tripanosomiasissal szemben Nganda A ze bu faj ták kö zött is van hosszú szarvú változat Össze fog lal va a ma gyar szür ke faj ta ro ko na i ról írot ta kat meg áll apít - hat juk, hogy a még Hor vát or szág ban lé tezô al föl di mar hán kí vül az egyet - len valóban közeli rokon a maremman. A többi rokonnak nevezett fajta vagy már na gyon el kor cso sult és el vesz tet te a ne mes és az ôstu lok hoz ha - son ló jel le gét, vagy pe dig csak több-ke ve sebb fan tá zi á val le het a ro kon sá - got megállapítani. Kü lö nö sebb gya kor la ti je lentôsé ge min den nek nap ja ink ban úgy sin - csen, hi szen vér fris sí tés he lyett in kább az a fon tos, hogy mind egyik vál to zat tart sa meg ere de ti sé gét, és ne ke ve red jék a töb bi faj tá val. Az ed di gi ta pasz - talatok pedig reményt nyújtanak ahhoz, hogy a rokontenyésztés káros hatásai nélkül sikerül ezeknek a fajtáknak az eltérô sajátosságait a populációkon belül megôrizni. A molekuláris genetika fejlôdésével remélhetôleg egyre több adathoz jutunk a szarvasmarha-fajták rokonságával kapcsolatban (DOVČ, 2000). 43

46 A magyar szürke szarvasmarha A MAGYAR SZÜRKE MARHA KÜLLEMÉNEK LEÍRÁSA, TÍPUSOK A FAJTÁN BELÜL 4. Általános szempontok A modern állattenyésztésben egyre inkább a teljesítmény szolgál az állatok és állatállomány megítélésének alapjául és a küllemi bírálat jelentôsége csökkent. Ez ak kor is igaz, ha idônként egy-egy faj ta te nyész té sé ben új ra je - lentôséget kap (holstein-friz, francia húsfajták) a küllem bírálata. A magyar szürke fajta külsô testalakulásának elbírálása jelentôsebb, mint a töb bi faj táé a kö vet kezô in do kok alap ján: A géntartalékok megôrzésében az egyik legfontosabb feladat a fajta jellegének megôrzése, ebben pedig a küllem vizsgálata ill. bírálata sokat segít. Napjainkban az egyhasznú húsmarhatartás elôretörésével fennáll a veszély, hogy más fajták külleméhez szokott szemû szakember ítéli meg a ma gyar szür két is és ez a faj ta jel le gé nek eset leg nem kí vá na tos irány ba tör - ténô megváltozását eredményezheti. A fajtajelleg megtartása és a jelenleg rendelkezésünkre álló variancia fenntartása mellett cél az is, hogy az esztétikailag értékesebb, szebb állatok nagy szám ban le gye nek kép vi sel ve a gu lyák ban és ez a mun ka is a kül - lem bírálatával függ össze. A fajta értékmérô tulajdonságai között az egyik legfontosabb a szervezeti szilárdság. Ez pedig az állat külsejérôl viszonylag jól megállapítható. 44 A jobb húsformákat keresô szakemberek számára a magyar szürke ide gen, mert fi gye lem be kell ven ni, hogy fe je hosszabb, há ta, ágyé ka kes ke - nyebb, mar ja job ban ki emel ked het, csípôje ki ál ló, fa ra el kes ke nye dik, ha sí - téka magasabb, mellkasa laposabb és az egész állat kevésbé telt idomú, kevésbé izmolt. A magyar szürke szarvainak jelentôségét nem szabad alábecsülni, más fajták esetében pedig ezzel már nem foglalkozik hazánkban szinte senki sem. Nehézséget okozhat a magyar tehenek vagy bikák külsô formájának megítélésében az is, hogy szakszerû tartás mellett is változik az állomány kondíciója (nagymértékben befolyásolja az évszak). Márpedig a legjobb bírá ló sem von hat ja ki ma gát a kon dí ció be fo lyá sa alól. Ezért nem sza bad pél - dául az üresen maradt, jó kondíciójú teheneket leszoptatott társaik között bírálni. A tehenek bírálatára a legkedvezôbb idôpont többnyire a nyár. Ilyen kor már jó kon dí ci ó ban van nak és az idôjá rás is több nyi re ked vezô. Té len és ko ra ta vasszal is hasz nos meg néz ni a ma gyar te he ne ket, hogy né - hány, ilyenkor szembetûnô tulajdonságuk felôl tájékozódjunk (szôrzet szí-

47 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül ne, téli szôrzet minôsége, hátvonal, far csontos alapja stb.), általános bírálatra azon ban ez az idôpont nem al kal mas a ked vezôtle nebb össz be nyo más mi - att. A bikák bírálatát viszont a tavaszi vedlés befejezte után lehet a legkedvezôbben elvégezni, mert ilyenkor a fedeztetésre elôkészítve jó kondícióban színüket és formájukat a legszebben mutatják. Nyár végére szôrük kifakul és kondíciójukból is leadnak. To váb bi ne héz sé ge ket okoz az, hogy a faj tá ban több tí pust kell meg - ôriz ni és a tí pu son be lül kell az ál la tok kül le mé nek ér té két meg ha tá roz ni, hi - szen a típusok között értékbeli különbséget nem szabad tenni. Az egész éven át sza ba don tar tott mar hát na gyon hely te len kö té len elôvezetve bírálni, mert így az ide-oda feszengô ellenszegülô állatról nem kaphatunk reális képet. A bírálatot akár karámban akár legelôn (ez a legjobb, bár fáradságos módszer), de mindenképpen szabadon kell elvégezni. A továbbiakban a magyar szürke fajta küllemének leírása a következô forrásokra támaszkodva készült el: KNOSZ 6802 A szarvasmarha törzskönyvi küllemi bírálata szabvány Wellmann Oszkár: A magyar szürke fajtajellegének leírása. Áll. Tenyésztôk lap ja, sz old. A Köztelek c. folyóirat egykori számai Schandl J.: Szarvasmarhatenyésztés. Mg. Kiadó, Bp., Horn A.: (1963) Ál lat te nyész tés II. 72. old. Bodó I.: (1968): A magyar szürke marha küllemének és teljesítményének megítélése. (Doktori disszertáció. Gödöllô) Ez utóbbi nagyrészt néhai Piacsek András, a magyar szürke marha egyik legjobb bírálójának tanításán és tapasztalatain is alapszik. A magyar szürke egyesület által használt bírálati lap (2002). A fajta küllemének leírása Összbenyomás A magyar szürke szarvasmarha bírálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy szilárd szervezetû, viszonylag lassabban fejlôdô fajtáról van szó. Ennek a szívósságnak és igénytelenségnek a fenntartása továbbra is tenyészcél. Ezért nagyon szigorúan kell megítélni azokat a küllemi hibákat, amelyek a szervezeti szilárdság hiányával függenek össze. Nagyon fontos a fajta élénk, térölelô mozgása, lényegesek a száraz ízü le tek, acé los inak és sza la gok. Izom za ta szí vós, de nem nagy tö me gû. A szervezet finomsága tekintetében a fajta nem homogén: vannak nagyon finom szervezetû és durvább típusai, és mind a kettônek megvan a létjogosultsága. 45

48 A magyar szürke szarvasmarha A fajta testarányai eltérnek a kitenyésztett tej- és húsfajtákétól. Elülsô része általában erôteljesebb, hátulja gyengébb (Ezt érzékelteti a régi mon dás elôl orosz lán, há tul ku tya ). A lábai valamivel hosszabbak, mint más fajta esetében, törzse inkább mély legyen, mint széles, fontos viszont, hogy megfelelô hosszúsági méretekkel rendelkezzék a magyar szürke marha. Fejét magasan hordja, megjelenése tetszetôs, tartása szép, nemességet, erôt és szívósságot sugároz. 46 Szín, szôrzet A magyar szürke marha ezüstszürkétôl a sötét daruszínig terjedô színárnyalatokban fordul elô. Az egészen világostól a sötét felé haladva a következô szín vál to za ta it kü lön böz tet het jük meg: A ke sely fe hér (sú lyos faj ta jel leg-hi - ba, csak keresztezett állatokon fordul elô), ezüstfehér, ezüst szürke, darvas, daru, sötétdaru, rigószôrû (ez az utóbbi a magyar szürkében nagyon ritka, a maremmanban gyakoribb). A darvas és ezüstszürke közötti árnyalatot, ha az tö mött szôrû, kékszôrû nek is szok tuk ne vez ni. A bi ka szí ne vál to za to sabb, mint a te hé né, bár a te hén sem tel je sen e- gyszínû. Általában a törzs elülsô része valamivel sötétebb árnyalatú. A bikák ókulája hozzá tartozik a fajtajelleghez. A bika nyaka, az alkar elôrenézô fe lü le te, ki csit a vál la, mar ja is, a mell kas és a has ol dalt és alul, majd kü lö - nösen a konc, fekete színû, vagy legalább többé-kevésbé kormos. A vál lon és a ma ron gyak ran van rôt ár nya la ta a szôrzet nek. Ha ez csak egé szen kis mér té kû, nem hi ba. Ha nagy mér té kû, szennyes szôrnek ne - vezzük és a fajtajelleg értékét csökkenti. A túlságosan kormos, majdnem fekete szín (a sötét daru tehenek megfelelôje bikában) nem nagyon kedvelt, de nem faj ta jel leg hi ba. A fedôszôr nyá ron rö vid, vas tag egye nes. A tö mött szôrzet fon tos és a té li szôr le gyen hosszú, ad jon elég vé del met a mar há nak a hi deg el len. A tehenek szarvtövénél a fejél hosszabb szôre homlokkoszorút alkot, a bi kák fe jén ez, mint gön dör hom lokszôr mu tat ko zik. A szép hom lok szôr - zetet egykor a jó tenyészetek jellemzôjének tartották. A bôr jól pig men tált pa la szür ke szí nû. A ter mé sze tes test nyí lá sok kör - nyé ke sö tét szür ke. Ró zsa szín bôr a com bok kö zött, a he rén, a tôgyön, és a fül ben for dul elô. A he re bo rék al só har ma da azon ban min dig fe ke te. A száj - padlás lehet rózsaszínû, palaszürke és foltos is. A palaszürke szájpadlás a legkedveltebb, ez szelekciós szempont, noha következetes szelekcióra nincs mód. He lyes, ha a bor jak te to vá lá sa kor fel je gyez zük a száj pad lás pig men - táltságát is (szokásos kódjai: SS- palaszürke, SSP-szürke rózsaszín foltokkal SP fele szürke, fele rózsaszín, SPP- ró zsa szín mezôben szür ke fol tok RR teljesen ró zsa szín). A ró zsa szín és tar ka száj pad lás ere de tét nem is mer jük. A tel -

49 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül jesen palaszürke szájpadlás kialakításához valószínûleg nagyon hosszú idôre lesz szükség. Tenyészbikák kiválogatásában ez is egy szempont. A száj köz vet len sze gé lye vi lá gos és ez sö tét szôrû, vagy na gyon kor - mos egye de ken ri gó szá jat ad. A szem pil la, a fül sze gélyszôrei, a va szo - raszôrök és a fa rok bojt fe ke ték. A fül pa macs szôre bar na. A szu tyak fe ke te, kes keny pisz rá val. Az al só ajak is fe ke te, kis szár - csa is elôfor dul. A nyelv hát ólom szür ke. A csül kök és fû kör mök sö tét pa la - szürkék. Az ál la tok szí ne a kor tól függôen is vál to zik. A bor jak szü le tés kor pi - rók színûek. Ez azonban nem egységes. A következô változatokat lehet megkülönböztetni: sötét pirók, pirók, világos pirók, világos (nagyon kevés vöröses árnyalattal) és igen világos (kékes szürke vöröses árnyalat nélkül). Az utób bi két vál to zat nem ked velt, de csak ak kor je lent gon dot, ha nagy gyakorisággal fordul elô az állományban. A pirók szín két-három hónapos korban kezd világosodni, majd szürkülni. 4-6 hónapos korra a borjak teljesen szürkék. A bikák jellegzetes kormos színe sokszor már választáskor megtalálható (és sokszor a világos színû szo pós bor jak lesz nek ilye nek), azon ban több nyi re csak 3-4 éves kor ra ala - kul ki tel je sen. Az évszak is befolyásolja a szôrzet színét. Télen a tehenek sötétebb árnyalatúak. A tavaszi vedlés után a legszebb színûek az állatok, különösen a bi kák, (ami kor el hány ták már az avast ). Az ôszi-té li hosszú szôr rend - sze rint sok kal több rôt ár nya la tú szôrszá lat tar tal maz, ezért a té li szôr szí né - nek elbírálása nagy körültekintést igényel. Ez a színezôdés különösen a homlok és válltáj szôrzetében észlelhetô. Színhibák A túl vi lá gos szí nû ál la to kat nem ked vel jük, mert ál ta lá nos bár tu do má - nyo san nem bi zo nyí tott hi e de lem sze rint ez ki sebb el len ál ló ké pes sé get je - lent. Diszk va li fi ká ló, faj tá ból ki zá ró hi ba a ke sely szôr és a ki ter jedt és éle - sen elhatárolt pigmenthiányos foltok, valamint a tarkaság. Fajtajelleghibának minôsül a fehér vagy erôsen tûzött farokbojt, a bikákon az ókula hiánya, vagy a fejen teljesen egybefolyó fekete szín. Elôfordul néha a teheneken is a bikákéhoz hasonló színezôdés. Aránylag gyakori, hogy a test elülsô része kissé sötétebb árnyalatú. Ezt még nem tekinthetjük hibának. Néha azonban szemfolt, sôt ókula is jelentkezik, más kor pe dig az al kar el ülsô fe lü le tén, vagy a kon con le het lát ni, a csak bi - kákon kívánatos kormosságot. Ma azt a né ze tet vall juk, hogy ez ide gen faj tá ra utal, azon ban csak nagy mértéke esetén tekintendô fajtajelleghibának. 47

50 A magyar szürke szarvasmarha A rôt szí nû hom lok ko szo rú nem ked velt, de nem sú lyos hi ba. A test egyéb ré szén kis fo kú rôtes ár nya la t elnéz hetô, de a szennyes szôr faj ta jel leg - hibának számít. Nem sú lyos hi ba té len a hó kás szí nár nya lat a fe jen, sú lyos faj ta jel leg - hiba viszont az élesen elhatárolt hóka. A tar ka fol to kat mér té küktôl függôen kell sú lyos vagy ke vés bé sú lyos fajtajelleghibának minôsíteni. Színhibának minôsül a piszra száj, ha középen erôsen felhúzódik, vagy a száj szé lén túl szé les. Olyan kes keny nek kell len nie a ró zsa szín sze - gély nek, hogy a fe lü le tes szem lélônek fel se tûn jék. 48 A szarv szí ne A szarv-kö zép szí ne több nyi re fe hér, a he gye fe lé esô kb. egy har ma da fe ke - te. A szarvtô több nyi re pisz kos fe hér. A borjak és növendékek szarva sötétszürke. Két és fél-három éves kor kö rül kezd tisz tul ni és há rom és fél, négy éves kor ra ala kul ki a szarv végleges színe. Az éves növendék szarva sötétszürke. A két évesek szarvának töve már rózsaszínes vagy vöröses foltokkal sej te ti a maj da ni fe hér szar vat. Há rom éves üszôkön már meg le het áll apí ta - ni a szarv szí nét, de vég le ge sen csak 4 éves kor ra tisz tul le. A szarv vé gén van egy szarugöcs, amikor ez eltûnik, akkor mondhatjuk teljesen letisztultnak a szar vat. A szar von is for dul nak elô el térô és hi bás szí nezôdé sek. Ha a felsô egyharmadánál mélyebben húzódik le a szarvvég fekete színe: mélyen kormoltnak, ha pedig a szabályosnál rövidebb a fekete szín, magasan meszeltnek ne vez zük a szar vat. Egyik sem ked velt szí nezôdés, azon ban a faj tá ban megtalálható változatossághoz tartozik. Ma gyar te he ne ink kö zött je len leg elég sok a zöld szar vú. Ha a szarv ezt a szürkés zöld színezôdést mutatja, nem beszélhetünk fajtajelleghibáról. Ez in kább ré gi pri mi tív te nyé sze tek jel lemzôje volt. Ha a zöld szarv szép fé - nyes, olajos szarvnak nevezzük. Átmeneti színek is megkülönböztethetôk: zöldes és nem egészen fehér szarv. Min de zek nél job ban ked vel jük a fe hér szar vat, mert ez a kul - túrváltozat, ez a szebb. A sárga szarv fajtajelleghiba. Azt a szar vat, ame lyen a zöld, vagy zöl des szür ke ré te gek vál ta koz - va többszörös ismétléssel fordulnak elô, Debrecen környékén kártyás szarvnak nevezték. A viaszsárga, vagy sávozott csülök fajtajelleghiba. Többnyire világosabb színû marhákon fordul elô.

51 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül SZARVALAKULÁSOK I. búbos szarv balog szarv lapos szarv villás szarv 49

52 A magyar szürke szarvasmarha Fej A szürke marha feje jellegzetes primigenius koponya-alaknak felel meg: A fej él egye nes, a hom lok la pos, az egész fej meg nyúlt, a kör ke reszt met sze tû szarvak a homlok külsô, felsô szélébôl indulnak ki. Jelenlegi állományunkban nem minden egyeden található meg ez a fejalak tiszta formájában. Rövidebb, idegen beütésre utaló fejformák is vannak. A fej nagy sá ga le gyen a test hez ará nyos, a túl nagy ill. kis fej egya ránt küllemi hiba. A túl nagy fej többnyire felnevelési hibára, a kicsi viszont túltenyésztettségre utal. Na gyon fon tos a szé les szarvtô. Saj nos, a szûk szar vál lás elég gya ko - ri. Régi szakemberek a széles szarvállást a fejlôdési erély nagyságával hozzák pozitív összefüggésbe. Ezt látszik igazolni az a megállapítás is, hogy a kiállításokon díjnyertes bikák és tehenek fényképein többnyire szép tág állású szarvakat és ezzel nagyon széles homlokot találunk. Legszebb, legnemesebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetôvel, kissé kiálló szemboltokkal. Elég sok durva fejû állatunk is van, dom bo rú pro fil vo nal lal. Elôfor dul ho mo rú pro fi lú fej is, ame lyet túl te nyész - tettnek tekintenek általában, de a magyar marha esetében inkább brachyceros beütésrôl lehet szó. A fajtajellegtôl némileg elütô rövidebb arcorri részt többnyire a gyorsabban fejlôdô típus velejárójának tekintik. 50 Szarvak Az alföldi szürke marha tenyésztôi sokszor elônyben részesítették a szép szar vú ál la to kat még gyen gébb tes tal kat ese tén is. Ez ak kor nem volt he lyes, de ma ko mo lyan kell ven nünk ezt a ma gyar mar ha ese té ben, mert a gu lyák szépségét nagymértékben befolyásolja a szarv. A szépségre való tenyésztést pedig egyik tenyészcélnak kell tekintenünk. A szarv színén kívül még a következô tulajdonságait kell elbírálni: hosszát, vastagságát, alakját, felületét és keresztmetszetének alakját. Általában a hosszú szarvat kedveljük, a túl rövid szarv fajtajelleghiba. A bi ka szar va va la mi vel rö vi debb, de en nek is meg kell ha lad nia a fej hosszát. Bi ká kon a túl hosszú szarv nem szép, mert a ne mi jel leg ro vá sá ra megy. A te he nek szar va vé ko nyabb és hosszabb, leg hosszabb, leg na gyobb szarvai az ökröknek vannak. A túl vas tag szar vat ne héz nek, a vé ko nyat könnyû nek mond juk. A nehéz szarv különösen finomabb szervezetû teheneken hiba, mert heterogén jelleget kölcsönöz az állatnak. A bikák szarvai arányosan vastagabbak lehetnek, de a túl dur va szarv a bi ká kon is hi ba. A szarvalakulások bírálatánál leglényegesebb szempont a szarvtô szélessége. Ez meghatározza a szarvalakulást, a fej jellegét és az egész állatról

53 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül SZARVALAKULÁSOK II. csula szarv salap szarv gallyas szarv zsákbabúvó szarv 51

54 A magyar szürke szarvasmarha alkotott összbenyomás szempontjából is döntô. Az eredeti primigenius-jelleg nek is meg fe lel és a szép az a szarv, amely elôször ol dal ra irá nyul és csak azután felfelé. A széles szarvtôbôl induló hosszú, harmonikus alakulású szarvakat nevezzük címeres szarvnak. Nem szépek azok a szarvak, amelyek a koponyából közvetlenül felfelé, vagy hátrafelé irányulnak. 52 A fontosabb szarvalakok Azt a szar vat, amely ol dalt nô és le fe lé ha jol va nem emel ke dik a fej tetô sík ja fö lé, ba jusz szarv nak ne vez zük. Ha az ilyen szarv rö vid, csu tak szarv a ne - ve. A elôbbi nem ked velt, mert az ál lat fe jé nek bu ta ki fe je zést köl csö nöz. A második fiatal állatok esetében kedvezô, mert széles szarvtövet és szarvállást ígér. A fej tetô sík ja fö lé alig emel kedô és tel je sen egye nes szar vat nyár - sasnak nevezzük. Az alföldi tenyésztôk ezt nem kedvelték. Az ennél valamivel feljebb álló, szép és nagyon tág ívelésû szarvalakulás neve táblás szarv. Ez már nagyon kedvelt szarvalakulás, különösen a Királyhágón túl szerették na gyon az ilyen szar vú ál la to kat. Bi ká kon ta lán ez a leg tet szetôsebb ala - ku lás. Ha az ív va la mi vel szû kebb, a szarv tül kös. Ez több ször szûk tôbôl in dul, ilyen kor nem ked vezô szarv for ma. Ha a tül kös szarv szûk fej élbôl in - dul és a he gye össze haj lik, ku ko ra szarv a ne ve. Ez szép ség hi ba. Egyik leg szebb szar va la ku lás a csá kó szarv. Ilyen szarv ról ak kor be - szélünk, ha a széles szarvtôbôl vizszintesen induló szarv majdnem teljesen függôle ge sen foly ta tó dik és ki fe lé ál ló heggyel fe jezôdik be. Ha a szarv kö - zépsô sza ka sza nem függôle ges, ha nem ki fe lé haj lik, a gallyas szarv jön lét - re. Ez is szép ala ku lás és na gyon gya ko ri. Villásnak az olyan viszonylag szûk szarvat nevezzük, amelyik elôbb ol dalt, majd kis sé elôre és föl fe lé nô, és a szá rai né mi leg pár hu za mo sak. A szûk és hátrafelé irányuló szarvat kecske szarvnak nevezzük. A hátra és lefelé irányuló bivalyszarv ritka és nem szép. A lant alakú szarv lantszerûen kiöblösödve felfelé irányul és a hegye elôtt össze szû kül, a vé gei pe dig ki fe lé ál la nak. Ez csak ak kor szép ala ku lás, ha elég szé les az alap ja és na gyon hosszú a szarv, több nyi re azon ban kes - keny tôbôl in dul és nem elég hosszú, ilyen kor nem ked velt ala ku lás. Tu li pán szarv olyan lant szarv, amely nek szá rai nem haj la nak lant sze rû en össze, ha - nem majdnem párhuzamosak és a végei szép, stilizált tulipán módjára kifelé hajlanak. Balog szarvnak a részaránytalan szarvat nevezzük. Többnyire baleset foly tán jön lét re, le het azon ban örök lött is. Hi bás ala ku lás. Pöd rött, pör ge, sod ró vagy sod rott szarv nak a ten ge lye kö rül csa vart szarvat nevezzük. Ha ez csak kis mértékû, csavarodott szarvról beszélünk.

55 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül SZARVALAKULÁSOK RÉGI ELNEVEZÉSEI rengô, lombár nagy csákó sodró fúró 53

56 A magyar szürke szarvasmarha Ha a fej tetô szé les és a szar vak hosszú ak, ez na gyon szép ala ku lás is le het. Szórványosan fordul elô. A tiszta típusokon kívül természetesen nagyon sok átmeneti forma is elôfordul. A szarv felületének a letisztulás után simának és fényesnek kell len nie. Hi ba a ki tö re de zett, sza vas, vagy pud vás szarv. Az ér des, vagy pász - mázott szarv gyakran repedezik. A nem sima, lyukacsos, berepedezett szarvfelület neve még cserepes, hasadozó vagy molyos szarv is. Ezek közül leginkább a molyos elnevezést használjuk. Valamikor a sokszor szarvtöréssel is járó molyosodást a sérülések nyomán behatoló szaprofita gombák által okozott betegségnek tartották és kreolinos kezeléssel hatékonyan védekeztek ellene. A szarv keresztmetszete mindig kör. Az ellaposodó keresztmetszet idegen vérre utal. A magyar marhán szarvidomítót nem szoktunk használni. A hároméves bikák szarvának hegyére szarvgombot helyezünk részben azért, hogy a bi kák ne te gye nek kárt egy más ban, rész ben pe dig azért, hogy a szarv hegye a gyakori földhányás miatt ne rojtozódhassék ki. Nyak A ma gyar szür ke mar ha nya ka több nyi re elég hosszú, de gyak ran kes - keny és izom sze gény. A já ro mél erôs. A bi kák nál elôfor du ló ter helt nya - kat nem ked vel jük. Bár a nyak jó iz molt sá ga nem tar to zik szo ro san a faj - ta jel leg hez, elônyben kell ré sze sí te ni a bí rá lat al kal má val a jól iz molt ál la - to kat. Ez ál ta lá ban min den ütt ér vé nyes az iz molt ság el bí rá lá sá ban. A szí - vós erôs izomzatot kedveljük, nem a tömeges izomkötegeket. A rövid nyak súlyos küllemi hiba. Lebernyeg A szürke marha lebernyege nagy, ez különösen bikákon tûnik szembe. A két elülsô láb között a szegycsonti tájra húzódik. Miatta sokszor nehéz az övméret pontos megmérése. A fejlett, fodrozott lebernyeget, különösen bikákon szép alakulásnak tartjuk, mert ez tömegesebb, hatalmasabb megjelenésûvé teszi a marhát. A túl fejlett lebernyeg teheneken a nemi jelleget rontja. Nagy kendôje van mond ja a pász tor nyelv a nagy le ber nye gû ál la tok - ra. A kivágott, vagy túl kicsi lebernyeg szépséghiba. 54 Váll és mar Az erôtermelô állatoknál fontos testtáj. Akkor alakult kedvezôen, ha jól dôlt, fe szes és iz mos, hosszú la poc kán alap szik. A ma gyar mar ha vál la és lapockája általában nem szokott kifogásolható lenni. Leginkább az izomsze gény ség az a hi ba, ami itt is elôfor dul. A la za la poc ka sú lyo san ki fo gá -

57 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül sol ha tó. Öreg kor ban elô szo kott for dul ni. A ma gyar szür ke mar ha mar ja gyakran erôsen kiemelkedik. Ezt a fajtajelleghez tartozónak kell tekintenünk, de a nem kellôen ki emel kedô mart nem hi bá nak, ha nem tí pus be li el - térésnek ítéljük. Hát Teljesen korrekt egyenes hátvonalat a magyar marhán -általában a podoliai eredetû fajtákon ritkán találunk. A mar magas, vagy mérsékelten ki - emel kedô és a ke reszt csont ki emel kedô vol ta mi att a far búb is ma gas, és ezek között viszonylag alacsonyabb hátat találunk és így ez hajlott vonalat ad. Amennyiben a hátcsigolyák illeszkedése feszes, ez csak szépséghiba. Ha enyhe mértékû, még szépséghibának sem mondhatjuk. Komoly küllemi hi bá ról ak kor van csak szó, ha a ge rin cosz lop ma ga is pu ha, haj lott és nemcsak a tövisnyúlványok különbözô hosszúsága adja a hátvonal egyenlôtlenségét. A két ala ku lás kö zöt ti kü lönb sé get leg in kább já rás al kal má val ve het - jük észre. A puha hát növendék marhák esetében egy-egy legelôszezonban nagyon sokat feszesedhet. Érdekes, hogy kifogásolható puha hát gyakrabban fordul elô bikákon, mint teheneken. A mar-, hát- és ágyékalakulásban gyakrabban elôforduló hiba a keskenység, izomszegénység. Az izomzat általában szívós, de kis tömegû. Ágyék Általában az ágyék elég hosszú, mérsékelten széles és izmoltsága kifogásolható. A kötés feszességének megállapítása nehéz, mert sokszor kifogástalanul szilárd ágyékcsigolya-keresztcsont kapcsolódás esetén is hibás a felsôvonal a kiemelkedô tövisnyúlványok, illetve a keresztcsont miatt. Ezt is mozgásban lehet legjobban elbírálni. A magyar marha horpasza általá - ban elég nagy. Far, konc A ma gyar szür ke mar ha far ala ku lá sa több nyi re egye nes, elég hosszú, izom - sze gény és hát ra fe lé el kes ke nyedô. A far felsô vo na la rit kán tet szetôs. Gya - kori a változó nagyságú, illetve irányú csigolya-tövisnyúlványokon alapuló ún. cif ra far. Csa pott far rit kán for dul elô. Az izom sze gény, or mos, fe de les far elég gya ko ri. Ol dal né zetbôl sok szor lát ha tunk tet szetôs, iz molt nak lát - szó kon cot, com bot, de há tul ról néz ve ilyen kor is leg több ször, a szûk csont - alappal szoros összefüggésben, nem kielégítô az izmoltság, magas a hasíték. Ez a hiba általános és talán ez a fajtajellegben gyökerezô legjellegzetesebb küllemi hiba. 55

58 A magyar szürke szarvasmarha Farok A ma gyar szür ke mar há ra a hosszú, csánk alá érô fa rok jel lemzô. Kü lö nö sen szép nek tart juk a majd nem föl dig érô dús boj tú far kat. Ma gas és elôltû zött farok nem ritka. A túlságosan rövid farkat fajtajelleghibának minôsítjük. Mellkas A faj ta mell ka sa több nyi re nem elég don gás, de mély és hosszú. Ezért a se - kély mell kast szi go rúb ban ítél jük meg, mint a nem elég don gá sat. A szügy általában elég széles és kielégítôen izmolt. A keskeny és izomszegény szügy súlyos hiba. Has Mérete a tartásmódnak megfelelôen változó. Télen a felaszott, majdnem agárhasnak mondható alakulás nem ritkaság olyan egyedeken, amelyeknek nyá ron nagy ter je del mes ha sa van. A ter je del mes nagy has fon tos a le gelô marha esetében, hogy a kevésbé értékes, kiszáradt fûbôl elegendô tápértéket tudjon felvenni. A vágósúly megítélésénél viszont kedvezôtlen tulajdonság. Emiatt sokszor jó kondícióban eladott tehenek is csak III IV. osztályú minôsítést érhetnek el a vágóhídi élve minôsítéskor. Nemzô szer vek Nem szokott általában küllemi hiba elôfordulni ezeken a testtájakon, csupán a péra vízszintesbe hajló elhelyezôdése hiba, idôsebb teheneken. Tôgy Többnyire kisterjedelmû, erôsen szôrözött ún. gulyatôgy. Frissen ellett tehene ken azon ban igen szép, ter je del mes, sok te jet sej tetô tôgyet is gyak ran lá - tunk. A tôgy bírálata ezért elsôsorban ilyenkor végezhetô el. Értékes tulajdonság a magyar marha tôgyalakulásának a részarányosság. Siket tôgybimbó elôfordul. Egy tôgybimbó elzáródása még nem jelent a termelésben észrevehetô hátrányt. A két bimbójú tehenek már többnyire gyengébb borjúnevelôk, az egy bimbójú tehén viszont termelés szempontjából selejtezésre érett. 56 Lábak A végtagok felsô részén nem nagy tömegû, de szívós izomzat található. Az izületek szárazak, nem túlságosan terjedelmesek. Idôs teheneken is sokszor látni olyan szikár ízületeket, mint az üveg. A lábvégek szaruanyaga rendkívül ellenálló. Szabálytalan lábállás viszont elég gyakori, különösen hátul kis fo kú kar dos ság és ga csos ság. Ak kor csú nya ez az ala ku lás, ha az al comb hosszú és a szár arány lag rö vid.

59 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül Nem lát szik bi zo nyí tott nak, hogy a hi bás láb szer ke zet ha ma rab bi el - használódással járna. Valószínûleg az inak, csontozat és izomzat szöveti szerkezete nagyobb szerepet játszik a végtagok tartósságában, mint a kívülrôl is látható összeillesztés, és ízületi szögek éves tehenek selejtezésekor is nagyon ritka eset, hogy a végtagok be teg sé ge, vagy ebbôl eredô idült sán ta ság mi att ke rül vá gó ra az ál lat. Gyakoribbak a törések és zúzódások, vagy más erômûvi behatások folytán ke let kezô hi bák. Mind emel lett a hi bát lan tisz ta izü le tek és hosszú, ki adós lé - pés a fajtajelleghez hozzátartozó fontos bírálati követelmény. Azon kívül, hogy az igásmarha használati értékét, általános felfogás szerint, erôsen befolyásolja, esztétikai szempontból is lehetôleg korrekt lábszerkezetû állatok tenyésztésére kell törekednünk. Bikákon gyakran látható hiba a nyitott csánk, karó vagy székállás. Ez sok esetben szerzett tulajdonság. A csánk megterhelése ugyanis a fedeztetési idény ben és a sok du la ko dás mi att nagy. A nor má lis szö ge lé sû csánk egy re nyitottabbá válik, a láb szinte teljesen kiegyenesedik és a csánk csontjainak összenövése folytán örökös sántaság alakul ki. Nehéz megállapítani, esetenként, hogy az ilyen lábállás kialakításában mennyi szerepe van a verekedésre való hajlamnak és ezzel a fokozott megterhelésnek, vagy esetleg az inak gyengébb szöveti szerkezetében megnyilvánuló örökletességnek. Franciás állás akad, a hegyfaltipró magyar marha ritka. Puha csüd ú- gyszólván nem fordul elô. Mozgás A magyar marha mozgására sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint egyéb fajtákéra. Nagyon fontos, hogy a bírálandó állat élénk mozgású legyen lehetôleg korrekt lábelôrevitellel. A legtöbb magyar marháról azonban elmondhatjuk, hogy elejével szépen fog tért, hátuljával jól szekundál. 57

60 A magyar szürke szarvasmarha 28 Ácsor gó. Primitív típusú tehén Rán cos. Nagytestû, durva szervezetû, igás típusú tehén

61 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül 190 Me szes. Finom tejelô jellegû állat 117 Hár csa. Nagyüzemi uradalmi típusú tehén 59

62 A magyar szürke szarvasmarha Típusok A ma gyar szür ke mar ha kül le mi leg nem egyön te tû, mint aho gyan ez a pri - mitív marhákra általában jellemzô. A különféle típusok, sôt alfajták néhány évtizeddel ezelôtt sokkal jelentôsebbek voltak a fajtában, mint ma. Fennmaradásuk azonban kívánatos volna amennyiben ez egyáltalán lehetséges. A típusok fenntartását az nehezítette, hogy az állomány legnagyobb része évtizedeken át nagyüzemeinkben több-kevésbé hasonló körülmények között volt, míg valaha a különbözô tájak, a különbözô tartási körülmények is nagymértékben befolyásolták az állatok külsô megjelenését, és a tenyésztôk vidékenként más ízléssel hoztak létre eltérô típusokat. A magán gazdák megjelenése ebben a tekintetben kedvezô változást hozhat. A magyar szürke marha típusait leginkább történelmi alapon szokták megkülönböztetni. Eszerint a kisparaszti típus kistestû, szegényes viszonyokhoz alkalmakodott állat volt, míg az uradalmi marha tömeges, nagyüzemi viszonyok közé való. az elôzôt a gaz dák fej ték is az igá zás mel lett, míg az utób bi gu lya tar tás ban, többnyire csak tinók elôállításának és értékesítésének célját szolgálta. A jobb módú gazdák marhája típusában e kettô között állt. A homoki vidékek marháját is meg lehetett különböztetni a jobb termô talajú tájak magyar szürke marhájától. Ennek a csoportosításnak már csak történelmi értéke van, noha a típusok fenntartása kívánatos ma is. Ma már nem lé tezô al faj ta az er dé lyi szür ke mar ha. Ez va la mi vel tes - tesebb zömökebb, rövidebb lábú volt, mint az alföldi változat. Szarvállása szélesebb volt, többször lehetett pigmenthiányt is észlelni ebben a változatban. Magyarországi szakemberek az alföldi változatot tartották tetszetôsebbnek. Az er dé lyi mar ha fejlôdé si eré lye vi szont na gyobb volt, bár lé te zett kisebb testû, hegyi változata is. A tejtermelésben már a századfordulón is egészen kiváló állományai voltak: kg-ot is meghaladó tejtermeléssel. Napjainkban (ill. már a harmincas években) a külföldi rokonfajták kö zül a ma rem man az, ame lyik a faj ta jel leg nagy mér té kû ron tá sa nél kül ha - tott a magyar szürke marhára. Ennek jellegzetes eltérései a következôk: Valamivel nagyobb testû, húsformái kedvezôbbek. Feje kissé hoszszabb, szar va több nyi re na gyon szép fe hér, hosszú és könnyû. Szí ne egye zik a magyar szürkéével, bár a sötétebb árnyalatok gyakorisága nagyobb. Fara szé le sebb, iz mo sabb, mint a ma gyar szür kéé, csa pott far is elôfor dul, rit kább a szabálytalan lábállás. Ezek alapján a maremman állományokat jól meg lehet különböztetni a magyar szürkétôl, az egyedeket azonban nem feltétlenül. A továbbiakban négy típust különböztetünk meg a magyar szürke faj tán be lül. Ezek még lé tezô tí pu sok vol tak, ami kor a mai ma gyar szür ke

63 A magyar szürke marha küllemének leírása, típusok a fajtán belül alap ját adó nagy üze mek ál lo má nyai ki a la kul tak. Az óta egy re ki sebb lét - számban lehet közülük egyiket-másikat megtalálni, mert az egységes tartástakarmányozás és tenyésztôi ízlés a negyedik, nagyüzemi típusnak nevezett változat elterjesztésének irányába hat. Leírásuk és megkülönböztetésük mégis feltétlenül szükséges, mivel a géntartalékok megôrzésének szempontjá ból kí vá na tos vol na, hogy ezek a tí pu sok ne vessze nek ki. 1. Primitív típus. Kis testû, heterogén, küllemileg hibás tehenek tartoznak eb be a tí pus ba. Jel lemzôen igény te le nek és késôn érôk. Ex ten zív, fu kar takarmányozás hozta létre ezt a típust. 2. Igás tí pus. Nagy testû, durva szervezetû állatok tartoznak ide. Maga san ki emel kedô mar, erôstart kó és já ro mél, hosszú szar vak és jó láb szer - kezet tartozik ehhez az ökör-elôállító típushoz. 3. Tejelô típus. Finom szervezetû, nemes tehenek és bikák alkotják ezt a tí pust. Izom sze gény test, szög le tes for mák, vé kony hosszú szarv jel lemzô eset re az ál la tok ra, anél kül, hogy tej re va la ha is sze lek tál ták vol na ezt a cso - portot. 4. Nagyüzemi (uradalmi típus). Nagy testtömegû egyúttal nemes, korrekt kül le mû ál la tok van nak eb ben a tí pus ban több nyi re hosszú fe hér szarv - val. Kí vá na tos a gallyas vagy csá kó szarv. Meg jegy zendô még, hogy ma a nagy üze mi vi szo nyok kö zött a mé re - tek felvétele, hosszadalmas, nehézkes és ezért ritka helyen végzik. A fotometriás eljárások sokat ígérnek, és a digitalizált videóképek alapján történô méretfelvétel már több száz tehénen megtörtént. Fontos figyelembe venni még a tehenek kondícióját is a méretek elbírálásához. Ez különösen az övméretet befolyásolja nagy mértékben. Egy alkalommal 10 tehén télvégi övmérete 186,2 cm volt, és ugyanazokon a teheneken nyár végén, jó kondícióban, 200,2 cm övméretet lehetett átlagosan mér ni. 61

64 A magyar szürke szarvasmarha Bírálati rendszer A ma gyar szür ke mar há ra ké szí tett bí rá la ti rend sze rek kö zül hár mat kell ki - emel ni: a Well mann ál tal 1940-ben ké szí tett az évi MNOSZ szabványt és az 1965-tôl a Hortobágyi ÁG.-ban használt (készítette Bodó Imre) bírála ti rend szert, valamint a francia húsmarha-bírálat alapján készült változatot. Ezek a ma guk ide jé ben meg fe lelôek vol tak, ma azon ban nem hasz nál - hatók, mert túlságosan részletezôk és nem felelnek meg annak a szemléletnek, amely ma az egész világon jellemzi a bírálati rendszereket. Ezért az alábbi bírálati lap a magyar szürke fajtára készült, természetesen a bírálat során elsôsorban a fajtajelleget kell szem elôtt tartani az eddigieknek megfelelôen. A tehén/bika száma: Született: Tulajdonosa: Tenyésztôje: Apja: Anyja: Bírálati lap Neve: Fülszáma: 62 Ráma és Küllemi és Húsformák Fajtajelleg fejlettség szépséghibák marmagasság mellkas szín fej törzshossz dongássága nemesség szarvak alakja mellkas farszélesség szarvak színe mélység hátszélesség izomzat hátvonal Összesen: far izmoltsága szikársága far (max. 30 p.) % combok csontozat elülsô lábak kereksége finomsága hátulsó lábak Összesen: pigmenthiány Összesen: (max. 50 p.) % Összesen: (max. 70 p.) % (max. 60 p.) % Kondíció: Típus: (súly): (méretek): bírálók: Összesített osztályzata: Kelt: 19 hó -n

65 A fajta értékmérô tulajdonságai A FAJTA ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGAI 5. Ebben a fejezetben a magyar szürke fajtát a szarvasmarha-tenyésztésben legfontosabb három termelési ág a tejtermelés, a hústermelés és az erôtermelés szempontjából próbáljuk értékelni. A tejtermelés Régebbi adatok elsôsorban az erdélyi tehenek termelésével kapcsolatban állanak rendelkezésünkre, a hazai irodalom többnyire szórványos befejésekre utal és a fajta képességeit nem jellemzi igazán ben Csongrádon megpróbálkoztak a magyar tehenek fejésével és nem mutatkoztak ezek sem rosszabbaknak a külföldi teheneknél. Az aszályt vi szont job ban tûr ték. Tej ter me lé sük 8 10 mérô (mass) volt. Saj - nos, takarmányozásukról nincs adat ben Magyaróváron magyar tehenektôl 880 pint tejet fejtek (1250 l). Ki tûnô ered mény volt az 1274 pin tes ter me lés (1860 l). Gaz da sá - gossági számításokban 1 q szénára magyar tehén után 8 pint, tiroli után 11.5 pint tejjel számoltak (ÉBER, 1961). Szolnok megyében a XIX. század 60-as éveiben társulat létesült a magyar marha tejre való tenyésztésére, de mûködésének további eredményei nem ismeretesek. 54 mezôhe gye si ma gyar te hén 1878-ban 210 nap alatt át la go san 840 l tejet adott, a borjútejen kívül. Van olyan iro dal mi adat, ame lyik te he nen ként 300 l tej több let tel szá - mol a pi ros tar ka ja vá ra, má sok sze rint ez a kü lönb ség több: ki sü zem ben 400 l, kö zép üzem ben 500 l-nél is több, na gyü zem ben 800 kö rül. Tiszántúli adatok 1935-bôl a népies állomány termelésérôl: Hajdú megyében 16 magyar szürke tehén 1094 l, Szabolcsban 13 magyar szürke tehén 1306 l, Hajdú megyében 482 magyar tarka 1984 l, Szabolcsban 647 magyar tarka 1716 l tejet termelt átlagosan. 63

66 A magyar szürke szarvasmarha Megfigyelték ugyanakkor, hogy Hajdú és Bihar megyében, ahol a magyar tarka tehenek külleme alapján is meg lehetett állapítani a magyar szürke fajta magasabb vérhányadát, a 4% zsír felett termelô tehenek aránya 46 és 54 %, míg az or szá gos át lag ura da lom ban 18%, né pi es ál lo mány ban 40 % volt Ven csellôn volt olyan ma gyar szür ke te hén, ame lyik igá zás mel lett 2580 l te jet ter melt 5.5 % tej zsír ral. VUCHETICH (1935) kísérletrôl számol be, amelyben magyar tehenek l te jet ad tak és 4000 l fel et ti ter me lés is akadt 5 6% tej zsír tar ta lom mal. Olyan iro dal mi adat is akad, amely sze rint a ma gyar te he nek nem há - lálják meg jobb tejtermeléssel a jobb takarmányozást, hanem csak elhíznak tôle (HEGEDÛS, 1891). BATTHA Pál az évi Állattenyésztôk Lapjá-ban be szá mol (248. old.) ar ról, hogy az eg ri káp ta lan Ákos ne vû ma gyar te he ne 23.5 l te jet adott, míg az elôha si te he ne ket 9 10 li ter re tud ták be fej ni. A Túzok ne vû mezôhe gye si te hén 365 nap alatt 4191 l te jet adott 4.9% tej zsír - ral az egri káptalan elsôborjas magyar teheneinek termelése jórészt 2500 l felett volt. Kézi könyveink, tankönyveink a magyar szürke fajta tejtermelôképességét liter körülire becsülik. A fen ti iro dal mi ada tok na gyon el térôek egy más tól. Amúgy sem le het ezek alapján megállapítani a fajta öröklékeny tejtermelô képességét, mert ezt na gyon kü lön bözô ta kar má nyo zá si vi szo nyok kö zött ér ték el. Az min - denesetre megállapítható, hogy jó képességû tehenek mellett nagy számban voltak gyengén termelô egyedek is. Sajnos, nem állanak rendelkezésre összehasonlító kisérleti adatok a magyar marha tejtermelésérôl, azonban a hosszúháti és ohati gazdaság tejtermelésének többéves eredményeibôl is levonhatunk némi következtetést (6 7. sz. táb lá zat). 6. táblázat A Hortobágyi ÁG. magyar szürke teheneinek tejtermelése Az el lenôrzés évei Éves tehenek száma Tejtermelô napok Termelt tej (kg) Termelt zsír (kg) Zsír (%)

67 A fajta értékmérô tulajdonságai 7. táblázat A Hosszúháti ÁG. magyar szürke tehenészetének tejtermelési eredményei Az el lenôrzés évei Éves tehenek száma Tejtermelô napok száma Termelt tej (kg) Termelt zsír (kg) Zsír (%) A legjobb termelési eredményt a hosszúháti 193 Zsuzs ka nevû tehén ér te el: 294 nap alatt 4179 kg tej 205,2 kg zsír ral, 4,9%. A leg jobb elôha si termelés az Ohati ÁG. 427 Adó nevû tehenének nevéhez fûzôdik: 3155 kg tej kg tej zsír 5% 300 nap alatt. Ezeknek a számoknak értékeléséhez három dolgot kell megjegyeznünk: A fen ti ered mé nyek több nyi re olyan tar tá si, ta kar má nyo zá si fel té te - lek között születtek, amelyeket ma korántsem tartanánk megfelelônek. Nyáron fôleg a legelô szolgáltatta az alaptakarmányt, kis kiegészítéssel. Télen széna és répaszelet mellett igen nagy szerepe volt a kukoricaszárnak. Az abraketetés szokványos volt. Joggal lehet feltételezni, hogy jobb takarmányozási viszonyok mellett az eredmények is jobbak lettek volna. A törzskönyvben és évvégi összesítôben nincsenek az éves tehenek kö zött (és így a fen ti szá mok ban nem sze re pel nek) azok a te he nek, ame lye - ket egyáltalán nem lehetett fejni vérmérsékleti okok miatt, vagy amelyek nem ad ták le a te jet bor jú nél kül, ill. vá lasz tás után mind járt ela pasz tot tak. Ennek figyelembevétele viszont csökkenti a fenti adatok értékét. Az állomány olyan vásárolt és saját tenyésztésû egyedekbôl állott, amelyekkel tejtermelésre történô szelekció még nem történt. Kézikönyveink adataival szemben ( l) a fenti adatokból az olvasható ki, hogy a fajta ennél valamivel többre képes l körüli szám jobban megközelíti a valóságot, sôt nem kellene túl szigorú szelekció 2000 liter tejet termelô tehénállomány eléréséhez sem. Az eddigiek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyar marhából is ki lehetett volna tenyészteni olyan törzseket, vonalakat, amelyek a vegyes hasznosítású marhafajták tejtermelését elérték volna ( kg). Ter mé sze te sen ma már ami kor a ré gi ek át la gá nál gyen gébb és kis lét - szá mú ál lo má nyunk van csak nincs ér tel me an nak, hogy eh hez a te nyész - 65

68 A magyar szürke szarvasmarha tési munkához hozzáfogjunk. A jelenlegi állomány által képviselt tejtermelô képesség annyira elmarad a tejtermeléssel hasznosított fajtákétól. hogy a tejtermelés helyett inkább az egyhasznú hústermelésben kell olyan tulajdonságokat keresnünk, amelyek adott körülmények között értékesek lehetnek. A magyar szürke fajta értékelése a specializált hústermelésben Ha húshasznú szarvasmarhafajta megítélésérôl van szó, meg kell különböztetnünk azokat a tulajdonságokat, amelyek az anyaállomány gazdaságos tartá sa szem pont já ból fon to sak és azo kat, ame lyek a vég ter mék elôál lí tás szem - pontjából jönnek számításba. A magyar szürke, mint hústermelés érdekében tartott anyaállomány Az anyaállománnyal szemben támasztott követelmények: nagy hozam, ennek érdekében a) kiváló termékenység b) jó borjúnevelôképesség kis költségek, ezért c) ellenállóképesség d) igénytelenség e) jó gulyakészség f) jó legelôkészség g) gazdaságos testnagyság h) koraérés i) könnyû borjadzás j) hosszú élettertam k) könnyen kezelhetôség 66 Ezeknek a követelményeknek a szempontjából a magyar szürke fajta a következô képet mutatja: a) A ter mé keny sé get ne héz meg ítél ni, mint faj ta tu laj don sá got. A szü - le tett bor jak szá mát ugyan is döntô mér ték ben külsô, nem örök le tes té - nyezôk határozzák meg (idôjárás, takarmányozási, nyomelemellátási problémák, emberi, szubjektív hibák, eltérô technológiák stb.).ezért a fajtára jellemzô átlagszámot nem lehet adni. Volt már 90% feletti termékenyülési ered mény is és sok kal rosszabb is. Van nak te he nek, ame lyek te nyész - év alatt 9 10 bor jút is el le nek, má sok pe dig ki hagy nak egy-egy évet. Ál ta lá - ban a magyar szürke marhát a biztosan vemhesülô, jól termékenyülô fajták közé soroljuk.

69 A fajta értékmérô tulajdonságai A nagy tejtermelés csak kivételesen fordult elô a fajtában. 117 Anna, a Hosszúháti ÁG. kitûnô tehene Ma a fajtában a jó borjúnevelô képesség a tenyészcél 67

70 A magyar szürke szarvasmarha 68 b) A bor jú ne velô ké pes sé get a ren del ke zés re ál ló ada tok alapján szá - mokban is jellemezni lehet. Kezeletlen legelôn, abrakolás nélkül a borjak választási átlagsúlya kg kö zött szo kott len ni. Jó kö rül mé nyek kö zött a leg na gyobb bi - kák meg kö ze lí tik vagy meg ha lad ják a 300 kg-ot is. Rit ka az olyan te hén, ame lyik bor ját nem vál lal ja. Van olyan gaz da ság, amely több év so ro za tá ban a 220 kg-os átlagot eléri 205 napos életkorra korrigálva. A standard súlyokat a törzskönyvezés fejezetben lehet megtalálni. d) A fajta igénytelensége ismert. Számszerû adatokat nem lehet erre adni, mert más fajtával kísérleti körülmények között nem hasonlították össze. Tény, hogy a ma gyar szür ke te he nek szá raz, ki sült le gelôn is jó kon - dícióban vannak és a téli takarmány mennyiségével és minôségével szemben is igénytelenek. Ez azt is jelenti, hogy az átmeneti kondícióveszteséget jól bírják és a jobb takarmánytermô, jobb tápanyagellátást biztosító idôszakban gyorsan feljavulnak. Természetesen takarmány nélkül a magyar szürke teheneket sem lehet tartani, hiszen a biológia minden törvényei fajtára érvényesek. A téli épületek nélküli tartást jól bírja. e) Gulyakészség. A magyar marhát évszázadokon át nagy gulyákban tar tot ták, ezért a tö meg tar tást ki tûnôen bír ja. Nem tu dok olyan ese tet, hogy emiatt tehenet selejtezni kellett volna. A kivert bika többnyire a gulyások hibája is. f) Jó le gelôkész ség. Meg eszi (ha nem kap mást) a ná dat és a ká kát is és a gyen ge le gelôkön is meg él. A le gel te té si idôszak áp ri lis ele jétôl a hó leeséséig tart. Volt már példa márciusi kihajtásra, és január elejéig történô legeltetésre is. A kukoricaszár a fajta legjobb téli takarmányai közé tartozik. g) Általában a kis élôsúlyt tartják az olcsón tartható hústehén kritériumá nak. Ex ten zív kö rül mé nyek kö zött ez nem egé szen így van, mert ilyen helyzetben az egységnyi testsúlyra jutó tápanyag mennyiséggel nem lehet pontosan számolni. Az idôszakosan fellépô ínséget nem a testnagyság, hanem a raktározóképesség szerint tudják az állatok elviselni. A döntô tulajdonság az, hogy a bôsé ges le gelô ide jén tud jon az ál lat elég faggyút rak tá roz ni a szû - kebb takarmányozási idôszakra. A magyar szürke ebben a tekintetben kiváló. Testnagysága kg között van nagymértékben a kondíció függvénye is. A nagyobb ráma, viszonylag kisebb testtömeggel jó keresztezési kombinációk alapja lehet. h) Ko ra é rés. A ma gyar szür ke a köz tu dat ban késôn érô faj ta. Ez a- zonban nagy mértékben függ a tartási körülményektôl. Általában egy-egy üszô évjárat 2/3-ad része két éves kora körül alkalmas a tenyésztésbevételre. A fedeztetési idôszak betartása miatt néhány hónappal korábbi fedeztetésre nem ke rül sor. (Vol ta kép pen nem az elsô el lés idôpont ja a döntô, ha nem az,

71 A fajta értékmérô tulajdonságai 3 Csengôs, a Városföldi ÁG. 32 éves tehene 27-szer ellett. A hosszú élettartam és a sok borjú a fajta értékes tulajdonsága. A Középtiszai ÁG. hatos ökör fogata. A fajta vitathatatlanul kiváló igás ökröket ad. 69

72 A magyar szürke szarvasmarha hogy mennyi költ ség ter he li az elsô el lé sig az üszôt és ez egé szen ex ten zív körülmények között más beállításba helyezi a kérdést...) Volt már példa két éves üszôk el lé sé re is. Nem egy szer meg tör tént, hogy 8 10 hó na pos ma gyar bikaborjú eredményesen fedezett. i) Könnyû bor ja dzás. A ne héz el lés eb ben a faj tá ban na gyon rit ka. Ez úgy ér tendô, hogy a te he nek 100 %-ban em be ri se gít ség nél kül el le nek. További kutatást igényel, hogy ez az elônyös tulajdonság keresztezésben milyen mértékben érvényesül. Az eddigi gyakorlat mindenesetre azt bizonyítja, hogy a magyar szürke tehenek segítség nélkül ellették meg a charolais apaságú borjaikat is. j) Hosszú élettartam. Akkor van jelentôsége, ha az elôállított fiatal vágóállat és a selejt tehenek értéke között nagy a különbség és a tehénállomány lényegesen olcsóbban tartható, mint a növendék üszô. A magyar szürke ese té ben több nyi re errôl van szó. A ma gyar te he nek éves ko ruk - ban még ren de sen el le nek és fel ne ve lik bor ja i kat. Csak a té li gyen gébb kon - díció árulja el az idôsebb állatokat. Ezt az élettartamot kissé javított téli elhelyezés (kiscsoport) és tartás esetén lényegesen lehetne emelni. Volt olyan év, ami kor 50% kö rül volt a 10 év nél idôsebb te he nek ará nya a Hor to bá gyi ÁG. gulyájában. Természetesen ez a tulajdonság nagyrészt az állományrotáció függvénye is. A rekordot a Városföldi Gazdaság 3 Csengôs nevû tehene tart ja, ame lyik 32 évig élt és 27 bor jút el lett. k) Külterjes, kötetlen tartásban és a legelôn a magyar tehenek könynyen kezelhetôk. Értelmes állatok, a tartási rendhez jól alkalmazkodnak, a szokásokat hamar megtanulják. Ritkán akad azonban olyan tehén, amelyik támad, ha a borjához nyúlnak. Élénk vérmérséklete, szarva és rugó-készsége miatt lekötött állapotban igényesebb a gondozóval szemben, mint pl. a magyar tarka. Nem célszerû karikázni a magyar bikákat, ha azok szabadon, csoportos tartásban vannak. A ma gyar szür ke hízékonysága, tulajdonságai a hízlalás során A végtermék elôállítás, azaz a hízlalási fázis során az alábbi tulajdonságokat vehetjük figyelembe: a) elérhetô napi gyarapodás és takarmányértékesítés b) húskitermelés c) húsminôség d) elérhetô súly, hízlalási végsúly e) húsformák f) hús csont arány

73 A fajta értékmérô tulajdonságai a) Összehasonlító kísérletben lekötött tartás mellett 7 magyar szürke bi ka 891 g na pi gya ra po dást ért el 300 na pos híz la lás alatt, 1039 g gya ra po - dást mutató mt kontroll ellenében. Ebben a tekintetben is nagy a variabilitás. Napi 1000 grammot meghaladó gyarapodás is elôfordul hagyományos híz la lá si kö rül mé nyek kö zött. Egy 2002-ben elvégzett kísérlet során a holstein-fríz hízó bikákkal szemben versenyképesnek bizonyult. b) Sok próbavágási adat nem áll rendelkezésre. 58%-ot meghaladó vágósúlyról tudok 500 kg feletti bika esetében. c) A húsminôség objektív összehasonlítására nem áll rendelkezésre adat. A vágások alkalmával kapott szubjektív vélemény megerôsíti azt, hogy mint ha ma rabb faggya so dó mar ha, a faggyút nem az izom ros tok kö zé, ha - nem a bôr alá és a tes tü reg be tá rol ja. d) Bikái minden további nélkül hízlalhatók kg-ra. Az a)-ban jelzett kísérletben a vágósúly 536 kg volt. e) Nagy változatosság mellett általában a magyar szürkére a rossz húsformák jellemzôk. Különösen vonatkozik ez rá a szûk és izomszegény far mi att. f) Ebben a tekintetben jó a fajta, mert kifejezetten vékony csontú. Összefoglalva tehát a magyar szürke fajta, mint marhahús termelésének cél já ra tar tott anya ál lo mány, ál ta lá ban ked vezô tu laj don sá gok kal ren - delkezik, mert extenzív viszonyok között olcsón tartható, takarmánnyal, istállóval szem ben igény te len, jól le gel, könnyen el lik, hosszú élet tar ta mú, el len - álló. Borjúnevelôképessége a tartási viszonyokhoz képest kielégítô. A végtermék (fiatal hízott marha) elôállítás szempontjából a fajtát kedvezôtlenül kell megítélnünk, mert gyarapodása és ezzel takarmány-értékesítése nem megfelelô és húsformái sem jók, bár ez elsôsor ban csak az él ve el adás ese tén je lent hát rányt. Te hát a bor jú elôál lí tás ban a mai vi szo nyok kö zött is re ményt keltô, az in ten - zív hízlalásban viszont a legjobbakkal szemben nem versenyképes a magyar szürke. Egé szen más a hely zet, ha le gelôn híz la lunk, vagy ha a kü lön le ges vegyszermentes natúr ill. biotartás körülményei között megtermelt nagyérté kû hús, vagy feldolgozott termék meg fe lelô áron tör ténô el adá sa szá mí tás - ba jöhet. Egyébként pedig a jó anyai és kedvezôtlenebb hizlalási tulajdonságok közötti egyensúly a költségek és a bevételek arányában dönti el esetenként a gazdaságosságot. 71

74 A magyar szürke szarvasmarha A magyar szürke mint igás állat A ma gyar szür ke mar hát ebbôl a szem pont ból az iro da lom és gya kor lat egya ránt a vi lág leg jobb jai kö zött tart ja szá mon. Élénk vér mér sék le te, té rö - lelô mozgása, igénytelensége, hosszú élettartama miatt igásállatként mindig sokra becsülték a magyar ökröt. HINTZ (1881) és BALOGH (1910) különösen az erdélyi ökröket dicsérik. Volt sok olyan üzem, ame lyik bár sváj ci mar hát te nyész tett, még is ma - gyar ök röt hasz nált igás mun ká ra. Több szerzô (EGÁ N, 1890; SPERKER, 1911) emlékezik arra, hogy csehországi cukorgyáraknak is megérte, hogy Magyarországról és különösen Erdélybôl vásároljanak igás ökröket. Tudták, hogy hízlalás esetén nem érik el a tarka ökrök takarmányértékesítését, de az igás mun ká ban annyi ra jó nak is mer ték, hogy így is fel vá sá rol ták évrôl-évre a tinóévjárat javát. Voltak persze olyanok is, akik jobb hizodalmassága miatt a tarka ökröt kedvelték jobban (MAGYARI, 1941) és megállapították, hogy jó tartási viszonyok esetén korántsem pótolhatatlan az egyébként kiváló magyar ökör (BALOGH, 1910). Mások szerint még a gépesítésnek is kitûnô kiegészítôje lehet (HORVÁ TH, 1955). A szakemberek véleménye szerint százalékkal töb bet tud dol goz ni, mint a nyu ga ti faj ták ök rei (HORVÁTH, 1955) órát is képesek munkában tölteni, míg a tarka ökrök teljesítménye csak 8 10 óra (HEGEDÛ S, 1891). A ló fo gat nál annyi val elônyö sebb, hogy ol - csóbban tartható, kevesebb szakértelemmel lehet kezelni és selejtezéskor jobb az ára. MONOSTORY (1906) szerint a tarkával azonos teljesítményt végez, de gyor sabb moz gá sú an nál. Igénytelenségére jellemzô, hogy a takarmányadagban 1 kg abrakkal töb bet irá nyoz tak elô a tar ka ök rök nek, mint amennyi a ma gyar ök rök nek járt (FONYÓ, 1943). Egye zik a szerzôk vé le mé nye ab ban, hogy a ma gyar ökör hosszú éle - tû és sokáig munkaképes. Jó gulyákból olyan ökrök kerültek ki, amelyek évig is mun ka ké pe sek vol tak (id. gr. Al mássy Kál mán gu lyá ja). SCHANDAL (1954) szerint évig lehetett dolgoztatni velük, RUISZ (1895) év re, BATTHA (1935) pe dig éves kor ra te szi a hasz nál - hatóság végsô határát. Hízlalás esetén természetesen helyesebb valamivel korábban selejtezni. Néhány adat mutatja az ökör létszám alakulását Magyarországon:

75 A fajta értékmérô tulajdonságai A második világháború utáni tapasztalatok is igazolják ezeket. Például fontos munkát végeztek magyar ökreink rizshordás idején, amikor sokszor tengelyig érô sárral kellett a fogatoknak megküzdeniök. Hasonlóan nehéz körülmények között dolgoztak az ökrök a téli takarmányozás ellátásakor is. A faj ta ki vá ló sá ga ezen a té ren te hát nem vi tás, az csak a kér dés, hogy van-e még egy ál ta lán szük ség igás ökör re. Nagyon valószínû, hogy a szántóföldi munka területén nem fog már szerephez jutni az ökör. A mezôgazdaságban dolgozók száma világszerte c- sök ken. Nem le het ne ma már annyi bé rest be ál lí ta ni, aki a ke vés szá mú traktoros helyett elvégezné a talajmunkákat. Ha akadna is valaha elegendô ember erre a munkára, a magas munkabér nagyon megdrágítaná azt. Egyet len olyan mun ka van, ahol még ma is he lyi je lentôsé ge le het az ökörfogatnak, ez a téli takarmányszállítás. Ez a munka rendkívül rosszul gépesíthetô addig, amíg állattenyésztô telepeink nincsenek megfelelô belsô úthálózattal ellátva. A rossz utakon nagy a téli gépelhasználódás. Ezt a mun kát ökör fo gat tal jól meg le het ol da ni. A ló nál ol csóbb ta - karmánnyal, kevesebb gondozással is beéri, és az istállóval szemben kevésbé igényes. Nyáron kiegészítés nélküli legelôn is jó kondícióban tartható. Ha ökörrel takarmányozunk, akkor olyan megoldás is elképzelhetô, hogy nem alkalmazunk külön bérest, hanem az állatgondozók (juhász, gulyás) maguk látják el a takarmány beszállítás feladatát az ökrök segítségével. Szét szór tan te le pí tett juh ho dá lyok nál kü lö nö sen hasz nos ez, ahol a juh ta - kar má nyon el tart hat juk az ök röt is, és az épü let ben job ban bír ja a hideget, mint a ló. Ha ma gyar te he net igá zunk, ki sebb te lep he lye ken még né hány li - ter gye rek tej jut ta tá sát is meg tud juk ol da ni, ami egyéb ként ne he zen tel je sít - hetô napi szállítási feladat lenne. Ezen kívül ebben az esetben melléktermék ként né hány bor jút is ka punk, amely az üze mi kony hán jól ér té ke sít - hetô. (Az elsô vi lág há bo rú elôtt volt olyan te nyé szet, amely csak te he ne it igáz ta, a ti nó kat pe dig jó áron el ad ta (KOVÁCSY, 1901). Kétségtelen, hogy selejtezés után eladáskor a tarka ökör elônyben volt, mert a magyarral, különösen idôs korban, nem lehetett jó vágóminôséget elérni. Rossz takarmányozási viszonyok között, nagy sárban viszont annyival üzembiztosabb a tarkánál (nem sántul le), hogy esetenként mégis ez volt a jobb meg ol dás. Ter mé sze te sen az ál lat te nyésztô te le pek és belsô út há ló zat ki a la ku lá - sával az ökörnek ilyen jelentôsége elveszett. (Sok drága gépnek az élettartamát lehetett volna meghosszabbítani azonban az ökörnek kiterjedtebb alkalmazásával.) Az utóbbi években viszont különbözô kiállításokon, bemutatókon egyre több, szép ökör-fogatot lehet látni. 73

76 A magyar szürke szarvasmarha TENYÉSZTÔI MUNKA 6. A magyar szürke tenyésztésében kitûzhetô tenyészcél A magyar szürke szarvasmarha tenyésztésének célját jelenleg két szempontból szabad megközelíteni: A géntartalékként tartott fajtával szemben támasztott követelmények ( ), mi vel az ál lo mány fenn tar tá sá nak fô cél ja ez. Mint hús mar ha is meg ítél hetô ez a faj ta mi vel, szük ség kép pen húst is termel és napjainkban egyre nagyobb jelentôsége kezd lenni a kis ráfordítást igénylô ol csó rend sze rek nek. ( ) A szür ke mar ha ese tén ez a szempont azért vetôdik fel különösen, mert a fajta-fenntartáson túlmenôen az ál lo mány létszáma örvendetesen növekedett. Tenyészcél a géntartalékok fenntartásában A géntartalékot úgy kell fenntartani, hogy az állomány genetikai összetétele lehetôleg ne változzék, hanem változatlanul maradjon az utókorra. Ez tulajdonképpen ge ne ti kai egyen súly ban tar tott ál lo mányt fel té te lez ne. El mé le ti szak em - berek, tudósok számára ez elegendô létszámot és random párosítást jelent, nem szelektált bikák vadpároztatásos használatával, minél több bikával, lehetôleg 1:1 iva ra ránnyal. Ez el vi leg he lyes vol na azon ban, hamisítást jelentene, mert sohasem tartották így ezt a fajtát a gyakorlati kivitelezés is nagy nehézségeket támasztana. Te hát ha csak annyi tör té nik, hogy nem ma rad meg min den bor jú to vább te - nyésztésre és a tenyésztésre meghagyott bikákat és üszôket nem véletlenszerûen (pl. sorshúzással) válogatjuk ki, akkor már szelektálunk. Le kell szö gez - nünk, hogy a házi állatok tenyésztését nem lehet szelekció nélkül elképzelni, mert ez nagyobb mértékben változtatná, hamisítaná meg az állomány összetételét mint az a sze lek ció, ame lyet a ki tû zött te nyész cél, te hát a vál to zat lan fenn - tartás érdekében folytatunk. Szempontok kellenek tehát az utánpótlás kiválo ga tá sá hoz, a szár ma zás (A), a kül lem (B) és a tel je sít mény (C) alap ján. A) A változatlan fenntartás legfontosabb követelménye, hogy az anyák és apák, amelyek általunk tökéletesen nem ismert gének hordozói, lehetôleg adjanak egy-egy borjút a következô nemzedékbe. Ezt természetesen könynyebb kimondani, mint végrehajtani. Tulajdonképpen a genealogiai vonalak és a tehéncsaládok fenntartása elengedhetetlenül fontos. Természetes, hogy idegen fajtájú állatot legfeljebb haszonállatelôállító keresztezés céljára szabad használni. Keresztezett állatok nem kerülhetnek a tenyészállományba.

77 Tenyésztôi munka Ezen a he lyen nem kí ván juk bi zo nyí ta ni, hogy a faj ta élô ál lo mány - nak az eredeti helyén való fenntartását (in situ módszer) nem helyettesítheti a mélyhûtött szaporítóanyag tárolása (ex situ módszer). Természetesen a kettô kombinációja a legkedvezôbb megoldás, amelyet alkalmazunk. Fontos, hogy az ismert immunogenetikai tulajdonságok, biokémiai polimorfizmusok gyakoriságát (vércsoport, DNS, vér és tejfehérje változatok) is fenntartsuk, tehát egy-egy ritka allélt hordozó állattól feltétlenül olyan utódot kell tenyésztésbe állítani, amely a kérdéses ritka allélt örökölte. B) A kül le mi bí rá lat so rán azt kell szem elôtt tar ta nunk, hogy a leg - fon to sabb a faj ta jel leg fenn tar tá sa, de úgy, hogy ezen be lül a le het sé ges vál - tozatosság is fennmaradjon (színváltozatok, típusok) és ne egységesíthesse, szegényíthesse esetleg egy tenyésztô ízlése a fajta küllemének alakulását. A régies változatokat külön értékként kell kezelni és nem szabad pl. a kedvezô húsformákat, vagy a fehér szarvat a szelekció során elôtérbe hozni. A cél te hát az utó kor szá má ra megôriz ni mind azt a színt és for mát amely fajtánkban ma megvan (kivéve természetesen a fajtajelleghibákat). A különbözô küllemi jellegzetességek (pl. zöld szarv, sodró szarv, sötét daru szín, nagy testû ökörelôállító típus, kistestû primitív típus stb.) gyakoriságának a fenntartása éppen olyan fontos, mint a biokémiai polimorf rendszereké. C) A teljesítmény növelésére irányuló szelekció nagy veszélyeket rejt ma gá ban, ha gén megôrzésrôl van szó. Azok a pri mi tív jel leg hez tar to zó gé - nek vesz het nek el ugyan is, ame lyek az ôsho nos, nem sze lek tált ál lo mány legnagyobb értékei egy távolabbi, ma még ismertelen követelményeket támasztó jövô számára. Ezért csak olyan tulajdonságok ellenôrzése és felhasználása engedhetô meg a szük ség sze rû sze lek ci ó ban ame lyek a fô cél lal, a pri mi tív faj - ta jel le gé nek és éle te re jé nek, bi o ló gi ai ér té ké nek fenn tar tá sá val nem el len - keznek. Fontos tehát a rendszeres ivarzás, fogamzás és ellés, természetesen segítség nélkül. A jó borjúnevelô képesség ugyancsak, ami nem jelenti azt, hogy a nagy 205 na pos súly ra kell sze lek tál ni, ha nem csu pán annyit, hogy a tehén szeresse a borját és nevelje fel egészségesen A bikák esetében a libido és a jó termékenyítôképesség jön számításba. Nem szabad azonban a gyarapodást és a nagyobb élôsúlyt szelekciós szempontnak tekinteni. Feltétlenül meg kell ôriz ni a faj tá ban a pri mi tív ki sebb tí pust is. 75

78 A magyar szürke szarvasmarha A húsmarhaként tartott magyar szürke számára kitûzhetô tenyészcél Az egyedi hústermelés és húsformák tekintetében a magyar szürke fajta nem ver se nyez het a vég ter mék-elôál lí tó hús faj ták kal. Ilyen te nyész cél ki tû - zése még akkor is értelmetlen volna, ha nem vennénk tekintetbe a géntartalékok védelmének elsôdleges szempontjait. Versenyképes lehet viszont extenzív körülmények között az anyai vonallal szemben támasztott követelmények tekintetében, azaz a vemhesülés, a borjadzás és a borjúnevelés terén. Olyan gulyákban, amelyek a fajta fenntartására feltétlenül szükséges lét szám fel ett van nak ez meg en ged hetô, an nál is in kább, mert az alább kör - vonalazott szempontok alig ellenkeznek a genetikai tartalék fenntartásának szempontjaival. A következô tulajdonságok azok, amelyek figyelembe veendôk akkor, ha egy tenyészet a magyar szürke marhával hústermelést kíván folytatni: 1. termékenység, lehetôleg minden évben egy borjú; 2. könnyû ellés, emberi beavatkozás nélkül; 3. borjúnevelô-képesség, nagy 205 napos súly. (Az erre következetesen végzett szelekció a géntartalékvédelem keretében nem engedhetô meg, azonban a tehénlétszám növekedése folytán egyes tenyészetek ezt a tenyészcélt is kitûzhetik); 4. ellenállóképesség, a betegségekkel szemben, idôjárás viszontagságaival szemben; 5. igénytelenség, ezt a tulajdonságot, a low input rendszerekben jól mé ri az élet ben ma radt vá lasz tott bor jú és an nak a sú lya; 6. a hosszú élettartam jelentôsége különösen nagy a haszonállat-elô - állító gulyákban; bikák esetében: 1. termékenység, ne legyen utána sok visszaivarzó; 2. fedezôképesség és készség; 3. kondíciótartás, lehetôleg abrak nélkül se romoljék le túlságosan a bika a tenyésztési idôszak végére; 4. a hosszú élettartam. 76

79 Tenyésztôi munka A vonalak kialakulása és szerepe a magyar szürke tenyésztésében A vonal fogalmának szakszerû értelmezése A vonal ( vérvonal ) szót háromféle értelemben lehet használni: Genetikai vonal egy kiváló ôsre rokontenyésztett állatok csoportját jelenti, amelyek a vonal-alapító tulajdonságait nagymértékben hordozzák. Genealogiai vonal egy apától apai ágon leszármazott (rendszerint csak) hím ál la to kat je lent. Ezek a ge ne ti ka tör vé nyei sze rint, ge ne rá ci ó ról ge ne rá - cióra egyre kevésbé hasonlítanak a vonal névadójára. Tenyészvonal. Új ab ban szok ták ezt a fo gal mat is hasz nál ni. Olyan ál - latcsoportról van szó, amely egy kiváló hímállattól származik és kitûnô, a többiektôl megkülönböztetô tulajdonságait a következetes párosítás és szelekció révén néhány generáción keresztül megôrzi. A magyar szürke marha tenyésztésében idáig elsôsorban genealogiai vonalakkal dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a különbözô vonalakhoz tartozó állatok genetikai értelemben nem különböznek lényegesen egymástól. A magyar szürke vonalak kialakulása Mai vonalaink alapítói a következô bikák: B Buckó (szül. 1945) Te nyész tet te: Csu to rás Gyu la, Kis mar ja. A Hor to - bágyi Állami Gazdaság bikája volt. A vonalat egyedül fia, Buda vitte tovább. Tömeges, rendkívül nemes és kifejezett nemi jellegû, amellett tö me ges, zöld szar vú bi ka volt. Sze líd sé ge mi att ál lan dó ki ál lí tá si bi ka - ként sze re pelt az 50-es, 60-as évek ben. Csont vá za a Mezôgaz da sá gi Múzeumba került. C M Betyár (szül. 1946). Ugyancsak hortobágyi bika, felvásárolva Kismarjáról. A vonalat fia, Csordás vitte tovább. Ezt a bikát a tiszacsegei legeltetési bizottságtól vásárolta vissza a tenyésztô gazdaság. Kissé nôies, szûk szarv tö vû, vé kony hosszú fe hér szar vú, kis sé se kély, ne - mes, átlagos húsformájú bika volt. Maros (szül. 1955) Tenyésztette Fekete László, hajdúnánási gazda. Any ja ki tûnô tej ter melô volt, (300 n kg tej, 4.2% tej zsír) ezért vásárolta meg a bikát a Hortobágyi Állami Gazdaság. Maga Maros (beceneve Tóni) rossz húsformákat mutató, kitûnôen fedezô, jól ter- 77

80 A magyar szürke szarvasmarha B VONAL 20 Buda 271/ Bilincs 151/3

81 Tenyésztôi munka C VONAL 35 Csordás 215/4 44 Csibész 162/4 79

82 A magyar szürke szarvasmarha V VONAL 17 Vándor 78/ Vitéz 303/3

83 Tenyésztôi munka T VONAL 28 Tatár 453/6 151 Dóra, több tenyészbika anyja és nagyanyja 81

84 A magyar szürke szarvasmarha mékenyítô, rendkívüli vitalitású fehérszarvú bika volt. Utódai között sok lényegesen nagyobb tömeget és jobb izmoltságot mutatott, mint a vonalalapító. T V K J O Tuskó (szül. 1948) Mátai nevelésû bika, pontosabb származásáról nincs adat. Te nyésztôjét en nek a bi ká nak sem is mer jük. Ki tûnô fia volt Acél. (Minden T vonalú bika Acél utóda) Acélos, életerôs, kis testtömegû, szikár, zöldszarvú bika volt. Hortobágyról Tarpára, onnan Mezônagymihályra, majd a Középtiszai Állami Gazdaságba került. Az A vo nal is a T vo nal ból szár ma zik, Acél fia, Árpád révén. Vándor (szül. 1948) A törzskönyvi bejegyzések szerint hortobágy mátai nevelésû bika. Nemes, korrekt küllemû, mérsékelt testtömegû, u- gyancsak kiállításra járó fehérszarvú bika volt. Utódai lassú fejlôdésûek voltak. Bikavonalon csak Vértes vitte tovább a vérét. Apjánál gyengébb küllemû, állandóan verekedô zöldszarvú bika volt, amelynek egyet len fia ma radt fent a vo nal ban: Vitéz. Ezután a kistestû, világos szí nû, nem elég kor mos fe hér szar vú bi ka után rend kí vül ne héz volt jó tenyészbikát nevelni, azaz a vonalat fenntartani. A Városföldi Állami Gazdaság bikája volt Bugac. Fia a Középtiszai Állami Gazdaságban, ahová Bugacot áthelyezték, 1961-ben, a Kujon n- e vet kap ta. Nem túl nagy tö me gû át la gos bi ka volt szá mú Jumbo alapította. Általában a jugoszláv import fajtajellege kifogásolható volt rövid szarv, pigmenthiány és kis testtömeg miatt. A vonalat az egyesület nem kívánja fenntartani. Az Ausztriából behozott 6794 Ott mar ne vû, elfogadható fajtajellegû bika alapította. A vonal nem jelentôs. R A vonalalapító Rinaldó (eredeti neve Bastellone, szül. 1970) a ma rem - man bi kák kö zül a leg job ban meg fe lelt a ma gyar szür ke faj ta jel le gé - nek. Nagy tömegû, fehér szarvú, hosszú törzsû, kissé csapottfarú, izmos, szép szí nû, hosszú fe jû bi ka volt. A Hor to bá gyi Ál la mi Gaz da - ság ban fe de zett. A vonalat nem tartjuk fent, noha Rinaldó-nak néhány bika utóda is volt. 82

85 Tenyésztôi munka E D Alapítója az Erode (szül. 1969) maremann bika. A Városföldi Állami Gazdaságban fedezett. Sok sötét színû utódja született és az 1/29 transzlokáció kromoszóma rendellenességet örökítette. Digó (Friolano, szül. 1970) A Hortobágyi Állami Gazdaság importált maremman bikája volt. Igénytelen, rövid törzsû kitûnô hústartó, sötét szí nû bi ka volt. Mint a ma rem man bi kák mind, ez is gyö nyö rû fe hér szarvat viselt. A negyedik maremann bikának, Carló-nak nem volt hímivarú utóda. A maremman eredetû vonalakat nem tartjuk fent. A genealogiai vonalak elsô rendszerezése ANKER Alfonz nevéhez fûzôdik. Ô volt az, aki 1957-ben az ad di gi al kal ma zott év já ra ti kezdôbe tû vel való elnevezéseket megváltoztatta és a vonalalapító kezdôbetûjét használva keresztelte el a bikákat. Ha kellett, átkeresztelte ôket. Így lett például a Bolygóból Vértes, és Acél (elsô évjárat) fiát már Tatárnak ne vez te el. A Haj du - nánásról vásárolt Tónit átkeresztelte Marosnak, mert T vo nal már volt. A harmadik évjáratból született Csordás, Betyár fia azért vit te to vább a C vo - na lat, mert B vo nal már volt (Buckó). A késôbbiekben a Hortobágyi Állami Gaz da ság ezt a rend szert foly tat ta. Ami kor az OTÁ F, illetve az ÁTMI átvet te az ôsho nos ál lo má nyok megôrzé sét, ezt a ge ne a lo gi ai vo nal rend szert ôrizte meg és fejlesztette tovább. A vonalak értékelése és használhatósága A vonalak kombinációi az elsô néhány generáción keresztül lehetôvé tették a szoros rokontenyésztés elkerülését. Rotációs rendszert lehetett készíteni a vonalak egymás utáni sorrendjével. A vonalak kombinációját is lehetett alkal maz ni (pl. Hor to bá gyon M T és B V). Ezek azon ban nem je len tet tek következetes megoldást, vagy a vonalak bármelyikének a rögzítését rokontenyésztéssel. A rokontenyésztés elkerülése volt a haszna, azonkívül, hogy a bikák rendszerezését lehetôvé tette. Mára már a vonalak generációjánál tartunk. Teljesen összekuszá lód tak és ezért nyu god tan ki le het mon da ni, hogy: a fel so rolt ma gyar szürke genealogiai vonalaknak jellemzô tulajdonságai nincsenek és közöttük lényegbevágó különbség nincs. Ezt a tételt bizonyítja a bemutatott származási lap: 83

86 A magyar szürke szarvasmarha Vezér 801 Rózsi Vagány Vôfély 823 Cakkos Morgó 435 Rózsi Vitéz 11 Sete Tüzes 5330 Cakkos Maros 144 Mozsár Tatár 42 Rózsi Vértes Tatár Morgó Acél Acél ap. Vándor ap. Acél ap. Maros ap. Tuskó ap. Tuskó Ez a V vonalhoz tartozó bika, M és T vonalú bikákra rokontenyésztett A kö vet kezô kép há rom bi kát áb rá zol az M vo nal elsô há rom nem - zedékének a képviselôit. Szépen mutatja a három kép, hogy megfelelô párosítással (és némi takarmányozással tartással) milyen változásokat lehet elérni: az igazi primitív formákat mutató Maros utódai között két generáció múlva olyanok is születtek, amelyek mintha valamelyik angolszász húsmarhafajtába tartoztak volna. A vonal tehát külsô formájában nem ôrizte egyáltalán a vonal alapító jellegzetességeit. Összefoglalva, ma már a vonalaknak a párosításban nem vehetjük hasznát, csupán némi rendszerezô szerep marad. A vonalhoz tartozásnak küllemi, termelési vagy genetikai jelentôsége nincs. 84 Nem szabad ebbôl azonban azt a következtetést levonni, hogy genealo gi ai von alak nak nincs sem mi je lentôsé gük a faj ta fenn tar tá sá ban. A Hor - tobágyi és az egész hazai állomány géngyakoriságát nagy mértékben befolyásolták a vonal alapítók. JILLING (1986) kiszámította az alapító bikák pedigrisztikai szerepét ebben az állományban, eredményeit a következô táblázat mutatja:

87 Tenyésztôi munka AZ M VONAL HÁROM GENERÁCIÓN ÁT Maros Morgó Mérges (unoka) Ez a három kép emlékeztet bennünket arra, hogy milyen jó húsmarhát lehetett volna a magyar szürkébôl kitenyészteni, ha idôben hozzákezdünk... 85

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XX. évfolyam 1. szám www.domsod.hu A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2010. január Ára: 150.- Ft Új esztendõ új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon, S ha már több jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat.

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON Ta nul má nyok SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁ GON TA NUL MÁ NYOK Szerkesztette RAINER M.

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap 186. TARTALOMJEGYZÉK 2008: CII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl... 24366 Oldal Ára: 5625, Ft 24366

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

50 év. His tó ria és em lé ke zet

50 év. His tó ria és em lé ke zet 50 év His tó ria és em lé ke zet Fogarasy At ti la A vörösvári gim ná zi um tör té ne te I. Be ve ze tés 1. Az öreg al ma ma ter 2003 de cem be ré ben e sza vak kal ve zet tem be a Vörösvári Új ság ban

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2013. január 15. 2013. 1. szám AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 45/2012. (XII. 29.) AB ha tá ro zat Ma gyar or szág Alap tör vé nye át me

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

Cse resz nyés le pény

Cse resz nyés le pény HOZ ZÁ VA LÓK 6 FÔRE Elôkészítési idô: 15 perc Sütési idô: 35 perc Cse resz nyés le pény 75 dkg fe ke te cse resz nye 6 to jás 12 dkg cu kor 2,5 dl tej 10 dkg liszt 2 dkg vaj 1 kés hegy nyi só Mos suk

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 24., szerda 62. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben