1. Előadás. Statisztikai alapfogalmak. A statisztikai munka fázisai. Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei. Statisztikai sorok, táblák.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Előadás. Statisztikai alapfogalmak. A statisztikai munka fázisai. Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei. Statisztikai sorok, táblák."

Barnabás Orosz
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. Előadás Statisztikai alapfogalmak. A statisztikai munka fázisai. Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei. Statisztikai sorok, táblák.

2 A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire

3 A statisztikai tevékenység fejlődése már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika (Conring) XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika (Graunt, Petty, Halley)

gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.

4 A statisztikai tevékenység fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűségszámítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev, Gauss) Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

Gauss) Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás XIX.

5 Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése céljából Bél Mátyás ( ): leíró statisztika képviselője Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása Schwartner Márton ( ) XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági jellemzése Politikai aritmetika: Hatvani István ( ), halandóság elemzése, Standardizálás

Schwartner Márton (1759-1823) XVIII. sz.

6 1775. Kötelező a Statisztika oktatása a Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia II. József, első szervezett népességösszeírás Fényes Elek ( ) 6 kötetes Magyarországi bemutatás, földrajztudós, MTA Országos Statisztikai Hivatal elnöke 1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette 1869 Első teljes körű népességösszeírás 1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal, vezetője: Kőrösy József ( ) demográfus

7 Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: o nagy múltú szervezet, o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, o szakmailag önálló, o országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: o o o o o o adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

felügyelete alá tartozik, o szakmailag önálló, o országos hatáskörű szervezet.

8 Központi Statisztikai Hivatal

9 KSH kialakulásának kronológiája 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia statisztikai alapelvek.

közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.

10 A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az

11 Hivatalos statisztikai szolgálat Társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra, önkormányzatokra, tevékenységeikre vonatkozik. Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése. Elemei: o KHS o Minisztériumok o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei o Egyéb országos hatáskörű szervek

Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése.

12 1993. XLVI. törvény A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.

13 1993. XLVI. törvény a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.

használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban

14 A statisztikai tevékenység ágai népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

15 Statisztikai munka fázisai 1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan) 2. Adatgyűjtés (teljes, részleges) o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..) o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés, mérőműszer) o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése) 3. Feldolgozás 4. Elemzés 5. Közzététel

16 Statisztikai alapfogalmak Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

17 A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

18 A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy a közös tulajdonságok megadása.

19 Az ismérvek tipizálása 1. Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

20 Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3.

21 Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

22 Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

23 Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

24 Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

25 A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része, sor a tábla vízszintes része, rovat a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat a sorok előtt találhatók, összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

26 Statisztikai sorok/táblák tartozékai cím mértékegység időpont, időszak üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat forrás megjelölés

27 Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Régiók Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né II. né. Közép-Magyarország 8,9 8,9 Közép-Dunántúl 10,4 9,3 Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3 Dél-Dunántúl 11,8 11,9 Észak-Magyarország 16,0 16,6 Észak-Alföld 14,3 14,5 Dél-Alföld 10,3 10,6 Országos átlag 11,1 10,9 Forrás:

28 Magyarország néhány adata (2010) Megnevezés Adatok Területe (ezer km 2 ) 93,0 Évközepi népesség (millió fő) 10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő) 2701,9 Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés ( ) 9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4 Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: *EUROSTAT előrejelzés

29 A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Volumenindex 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő -paritáson (PPP) EU ,2 22, USA ,5 20, Japán 111 7,7 6, Kína 217 7,2 11, India 176 3,6 4, Forrás:

30 A munkanélküliség alakulása Magyarországon Időszak Munkanélküliségi ráta (%) I. n.év 9,7 II. n.év 9,6 III. n.év 10,4 IV. n.év 10, I. n.év 11,9 II. n.év 11,2 III. n.év 10,9 IV. n.év 10, I. n.év 11,7 II. n.év 10,9

31 Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010 Árufőcsoport (%) Élelmiszerek 103,2 Szeszes italok, dohányáruk 108,2 Ruházkodási cikkek 99,6 Tartós fogyasztási cikkek 100,2 Háztartási energia 106,3 Egyéb cikkek, üzemanyagok 108,8 Szolgáltatások 104,3 Összesen 104,9 Forrás:

32 Regionális munkaügyi adatok II. negyedév Területi árindex Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek Közép-Magyarország 1225,2 119,6 Közép-Dunántúl 443,4 45,5 Nyugat-Dunántúl 407,8 32,1 Dél-Dunántúl 334,8 45,2 Észak-Magyarország 383,2 76,3 Észak-Alföld 505,5 85,5 Dél-Alföld 476,8 56,4 Összesen 3776,8 460,6 Forrás:

Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport 2009.

33 Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport EU ,0 Ausztria 100,4 Bulgária 102,5 Csehország 100,6 Észtország 100,2 Görögország 101,3 Lengyelország 104,0 Magyarország 104,0 Németország 100,2 Olaszország 100,8 Portugália 99,1 Románia 105,6 Szlovákia 100,9 Szlovénia 100,9 Egyesült Államok 99,6 Japán 98,6 Forrás:

Hasonló dokumentumok

1. előadás Horváthné Csolák Erika

1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd ppt: Dr. Varga Beatrix anyaga A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen