Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya
|
|
- Veronika Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Budapest TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE
2 2010. augusztus 31. Az előtanulmányt a Telakka Bt az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából a TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése c. projekt keretében készítette. A tanulmány szerzője: Simonovits Bori A kérdőívek kidolgozásában résztvevő szakértők: Berki Erzsébet, Boda Dorottya, Neumann László, Sik Endre és Soltész Anikó A kvalitatív vezérfonalakat készítette: Simonovits Bori 2
3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A kutatás előzményei és módszertani háttere Hazai előzmények Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A mintavétel és kutatási design Kvantitatív mintavétel... 9 Versenyszféra... 9 Civil szféra A közszféra A kvalitatív kutatás designja A fókuszcsoportos beszélgetések Félig-strukturált interjúk A kutatás főbb témakörei Kérdőívek A kvalitatív kutatás Felhasznált irodalom Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR) Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása Függelék: Szűrőkérdőívek a fókuszcsoportok toborzásához Mellékletek Melléklet: A kvalitatív kutatáshoz használt vezérfonalak Melléklet: A kvantitatív kutatás kérdőívváltozatai
4 1. Bevezetés Jelen tanulmány célja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából végzett Esélyegyenlőség a munka világában c. kvalitatív és kvantitatív módszertant ötvöző, szeptembere és decembere között megvalósuló kutatássorozat adatfelvételének módszertani előkészítése. A kutatássorozat a TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése c. projekt keretében valósul meg. Az empirikus adtafelvétel célja, a munkaerő-piacon tapasztalható diszkriminatív munkaerőpiaci gyakorlatok feltérképezése, valamint az esélyegyenlőség eléréséért tett intézkedések megismerése kvantitatív (kérdőíves adatfelvétel) és kvalitatív (interjú és fókuszcsoport) eszközökkel. A kérdőíves kutatás továbbá kiemelten foglalkozik majd az esélyegyenlőség szempontjából hangsúlyos, rugalmas munkavégzési lehetőségekkel is, továbbá kitér a vizsgált szervezetek főbb pénzügyi jellemzőire, a munkaügyi kapcsolatokra, és a munkaerő-felvételi gyakorlatokra is. Rákérdezünk továbbá a munkahelyi kommunikációt és a bérezést érintő legfontosabb kérdésekre, valamint a panasz- és fegyelmi eljárásokra és végül a pénzügyi válság szervezeti legfontosabb hatására is. A kvantitatív kutatás módszertana, az ún. kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazon témákról megismerhessük mindkét fél véleményét, mely az esélyegyenlőség és az esetlegesen előforduló diszkriminatív gyakorlatok feltérképezése szempontjából különösen fontos. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkáltatóktól és munkavállalóktól gyűjtött információk alapján, két sokszor gyökeresen eltérő nézőpontot ismerhetünk meg, így lehetőségünk nyílik a válaszok összehasonlítására, és a kutatási kérdések sok-szempontú elemzésére. Ugyanezt az elvet tartottuk szem előtt a kvalitatív kutatási modul kidolgozáskor is: a fókuszcsoportok egy része a munkáltatói oldalt (HR szakemberek, multinacionális cégek vezetői stb.), másik része pedig a különböző védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalói oldalt (kisgyermekes anyák és 45 éven felüli munkavállalók) valamint a pályakezdőket, egyetemistákat szólaltatja meg, így lehetőséget teremtve a különböző nézőpontok, munkaerő-piaci tapasztalatok összevetésére. A félig-strukturált interjúk alanyai, a témánk szempontjából kiemelten fontos, hátrányos helyzetű munkavállalókból rekrutálódnak: 4
5 interjú alanyaink között lesznek azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók, akik feltételezésünk szerint, alulreprezentáltak lesznek a kvantitatív adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek (romák, kisgyermekesek, 45 évnél idősebbek valamint fogyatékossággal élők). 2. A kutatás előzményei és módszertani háttere 2.1 Hazai előzmények Jelen kutatás, mind témájában mind módszertanában, szorosan kapcsolódik a Társadalmi Párbeszéd Központ megbízásából a TÁMOP 2.5.2: A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása elnevezésű projekt keretében végzett Munkahelyi Foglalkoztatási viszonyok című átfogó kutatáshoz, melynek során 1000 versenyszférában működő telephely került lekérdezésre 2010-es év folyamán. Az 1000 versenyszférában tevékenykedő telephelyi kérdezést egészíti ki a 100 közintézmény és 90 civil szervezet körében tervezett adatfelvétel, valamint a tíz fókuszcsoportot és 30 interjút magában foglaló kvalitatív kutatási modul. Az esélyegyenlőség témája szempontjából legfontosabb kutatási előzmény, a SEED Alapítvány 2006-os kutatása 1, mely kérdőíves és fókuszcsoportos eszközökkel vizsgálta a munkahelyi esélyegyenlőség kérdéseit. A projekt kiemelt témája volt a férfi-női esélyegyenlőség, de érintette az egyéb (nem társadalmi nemi alapú) egyenlőtlenségeket is. A kutatás során összesen 400 profit-orientált és non-profit cég, illetve közintézmény vezetőjét kérdezték meg, valamint tíz fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek. A szervezetek vezetőinek zöme úgy vélte, hogy a fogyatékossággal élők, a romák és az idősekkel szemben szinte általános (80% feletti) a hátrányos megkülönböztetés, de a társadalmi helyzet, a bőrszín és a nemi alapú diszkrimináció is, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint hat a munkaerőpiacon. Szervezettípus szerint elmondható, hogy a vállalkozásokban dolgozók 55%, a közalkalmazottak 64%, a civil szervezetekben pedig a foglalkoztatottak 75%-a szerint a nők hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A fókuszcsoportos beszélgetések során az érintettek különböző csoportjait szólaltatták meg: vállalkozások férfi és női vezetőit, 1 A projekt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gender Mainstreaming EWIV osztrák civil szervezet, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, valamint lengyel és észt esélyegyenlőségért felelős kormányzati szervezetek együttműködésében valósul meg. 5
6 kisgyerekes anyákat, egyetemistákat, HR-szakembereket, köztisztviselőket, multinacionális cégek vezetőit, segítő civil szervezetek képviselőt, valamint a Strukturális Alapok operatív programjainak horizontális témafelelőseit kérdezték meg a munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség témájában Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Az ún. kapcsolt kérdőíves módszert a foglalkoztatási viszonyok témájában az elmúlt években számos nyugat-európai országban (Franciaországban, Angliában, Németországban és Svédországban), valamint Kanadában és az Egyesült Államokban is alkalmazták már. A többnyire reprezentatív adatfelvételek során a munkáltatókra, a munkavállalókra és a munkahelyekre vonatkozó releváns kérdésekről, úgymint bérezési gyakorlat, munkahelyi körülmények, munkaidő kérdései, munkahelyi rugalmasság, esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés vagy a munkavállalók munkához való viszonya témakörökben kérdezték meg a munkavállalói és a munkáltatói oldalt. A munkavállalók és a munkáltatók szempontjait egyaránt feltáró kérdőíves kutatások közül számunkra példaértékű vizsgálat az Egyesült Királyságban a nyolcvanas évek óta rendszeresen megismételt Workplace Employment Relations Survey (WERS), melynek során a munkavállalói és a munkáltatói oldal mellett, a szakszervezetek és érdekképviseletek képviselőit is megkérdezték. A WERS kutatás elemzési egysége a munkahely (pontosabban a vállalati telephely), és országosan reprezentatív adatokkal szolgálnak a kis- és középvállalkozások öt főnél többet foglalkoztató munkahelyeinek foglalkoztatási viszonyairól. Emellett a kutatás lehetőséget teremtett időbeli összehasonlításra: a longitudinális kutatássorozat részben tekinthető panel kutatásnak, mivel a kutatássorozat indulásakor, 1998-ban résztvevő munkahelyek 77%-a vett részt a 2004-es kutatásban, a fennmaradó 23%-ot pedig újonnan megkeresett munkahelyek jelentették. 6
7 2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy a különböző munkaerő-piaci szereplők válaszait összehasonlító elemzés valósulhasson meg. A speciális adatfelvételi technika nemzetközi kutatási tapasztalatiról a MEADOW projekt módszertani tanulmányában 2 olvashatunk részletesen. A MEADOW projekt alapvető célja, olyan megbízható statisztikai adatokra és kutatási eredményekre épülő módszertan kialakítása, amely az Európai Uniós szakpolitikai kezdeményezések számára nyújt segítséget, annak érdekében, hogy azok valóban hozzájárulhassanak a munkahelyi rugalmasság és a szervezetek alkalmazkodó képességének, valamint a munka minőségének javításához. A projekt során nagy mintás adatfelvételre ugyan nem került sor, de a kialakított módszertani irányelvek tesztelésére igen. A módszer tesztelése második felében zajlott, a résztvevő országok nyelvére lefordított munkáltatói- és munkavállalói kérdőívek lekérdezésével. A szerzők alapvető különbséget látnak aközött, hogy a munkáltatóból vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt. A MEADOW projekt kutatói a rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozása és a módszerek különböző szempont szerinti csoportosítását követően, összehasonlítják a kapcsolt kérdőívek módszerének alkalmazási és megvalósítási lehetőségeit: alapvető különbséget tesznek aközött, hogy a kutatás során a munkáltatóból, vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt, majd mindent összevetve az előbbi mellett teszik le a voksukat. A bemutatott kutatások többségénél a munkáltató jelenti az elsődleges elemzési egységet, melynek számos előnye van. Először is a munkáltató beazonosítása után, a munkavállalók azonosítása és bevonása a kutatásba viszonylag egyszerű; a klaszterezett minta könnyen és olcsón kezelhető, és kevesebb kontakt-személlyel (munkáltatók) kell felvenni a kapcsolatot. Másrészt, ha nem áll rendelkezésre a munkáltatókat és munkavállalókat együttesen kezelő regiszter, egy longitudinális survey során, könnyebben nyomon követhetők a munkáltatók, mint a munkavállalók. Harmadrészt, a minta reprezentativitása is könnyebben biztosítható, ha a munkáltató az elsődleges mintavételi egység, mint ha a munkavállaló. 3 Végül pedig egy pragmatikus érv: ez a kutatási design költséghatékonyabb, mint a fordítottja. 2 N. Greenan, K. Kraan,
8 A felsorolt előnyök ellenére természetesen számos nehézséggel és módszertani problémával állunk szemben a munkáltatókra vonatkozó mintavételi eljárás kialakításakor is. A legnagyobb probléma, hogy többnyire nem áll rendelkezésünkre egy egységes munkáltatói regiszter, sem egy naprakész adatbázis, amely alapján a különböző telephelyek beazonosíthatók lennének. Vannak ugyan elérhető üzleti regiszterek, de általában ezek nem terjednek ki például a közszférára. Az egyes nemzeti statisztikai hivatalok által előállított adatbázisok pedig csak korlátozottan hozzáférhetők. A legalapvetőbb torzítási probléma abból fakad, hogy ha a munkáltató jelöli ki a válaszadókat egy előre elkészített lista alapján, akkor valószínűsíthető, hogy felülreprezentáltak lesznek a munkáltatójukkal és a munkájukkal általában elégedettebb munkavállalók (ez a szakirodalomban social climate bias -ként ismert jelenség). De még ha véletlenszerűen választjuk is ki a munkavállalókat, akkor is fennáll a torzítás esélye, ha a munkáltató állította elő a kiválasztás alapjául szolgáló mintavételi keretet. A mi esetünkben alapvető problémát csak a civil szféra esetében jelent a szükséges adatbázishoz való hozzáférés hiánya. A mintavételi keret kialakításához rendelkezésünkre áll a KSH által nyilvántartott, csaknem szervezet adatait tartalmazó Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR), ez azonban nem tartalmaz foglalkoztatottak számára vonatkozó információt. 3 Ha a mintavételi keretből vett minta csak az elsődleges mintavételi szintjén van meghatározva, akkor a mintavételi arányok szóródása mindig magasabb a második szinten. Ezen a szinten ugyanis kétféle nemválaszolásból adódó torzítással kell számolnunk. 8
9 3. A mintavétel és kutatási design 3.1 Kvantitatív mintavétel A őszi kvantitatív adatfelvétel 90 civil szervezet és 100 közintézmény országos mintáján kapcsolt kérdőíves technikával történik. A kvantitatív mintavétel során jelen kutatásban csakúgy mint a versenyszférát vizsgáló adatfelvétel során is a munkáltatóból indultunk ki. Annak érekében azonban, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, a foglalkoztatottak számára vonatkozó reprezentativitástól eltekintettünk, és ehelyett az ún. irányított mintavételi technikát alkalmaztuk, mind a versenyszféra mind a közszféra adatfelvétele során. Míg a versenyszféra esetében a telephely szolgált a mintavételi egységként, a közintézmények és a civil szféra esetében ez nem volt megvalósítható: ezekben a csoportokban az elemzés alapegysége az adott szervezet vagy intézmény. A civil szféra mintavétele során az ún. telefonos előszűrést alkalmazzuk majd, mivel a rendelkezésünkre álló adatbázis nem tartalmazza a mintavételhez szükséges alapvető információt, a foglalkoztatottak számát. Versenyszféra A versenyszféra esetében a KSH nyilvánosan elérhető cégadatbázisa szolgált a mintavétel kiindulópontjaként 4. A KSH céginformációs adattára, mely Magyarország összes jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaság vállalkozásának adatait, valamit azok tevékenységeinek TEÁOR-kódjait tartalmazza.. Az adatfelvétel júniusa és szeptembere között zajlik. Az adatbázis nagyjából 300 ezer cég részletes cégadatát tartalmazza: KSH-törzsszám, alakulás dátum, a név, cím, telefonszám, faxszám, gazdálkodási forma, létszám- és árbevételkategória, a tevékenység TEÁOR-kódja szerint. Mivel a versenyszféra mintavételi alapegysége a telephely volt, a KSH céginformációs adatbázisát telephelyes adatbázisának adataival egészítettük ki, melynek alapja a Gazdasági Szervezetek Regisztere, mely gyakorlatilag a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem /III. negyedévi frissített adatbázis 9
10 rendelkező gazdasági szervezetek telephelyeit tartalmazó leválogatás. A leválogatás 2010 márciusában történt. A több, mint 50 ezer telephelyet tartalmazó adatbázis tartalmazza a cég KSH-törzsszámát, nevét, a telephely sorszámát, nevét, létszám-kategóriáját tevékenysége TEÁOR-kódját valamint településkódját. A vizsgálatba vont 1000 cég alatt valójában 1000 telephelyet értettünk, tehát, ha egy cégnek több 20 főnél nagyobb telephelye is van, akkor annak a cégnek maximum három ilyen telephelyét kell lekérdezni, és minden egyes telephely egy-egy esetet jelent az 1000 cégből. A kutatás sajátos igényeinek megfelelően hogy minden fontosabb alpopulációban statisztikai elemzésre alkalmas mennyiségű telephely kerüljön lekérdezésre nem véletlen, hanem irányított mintával dolgozunk. A kutatás során három rétegképző változót használtunk, a foglalkoztatotti létszámot, az ágazatot és a régiót. Mivel a három szempont együttes kezelése egy háromdimenziós kereszttáblában történő gondolkozást igényelt, az előre meghatározott mintanagyság (N=1000) az egyes rétegképző változók esetében felhasználható kategóriák száma komoly korlátot jelent az adatfelvétel során. Mivel a háromdimenziós kereszttábla bizonyos celláiban egy túl részletes kategóriarendszer mellett nem maradna elég telephely, amit valószínűsíthetően le lehetne kérdezni. Ezért először arról született megegyezés, hogy három területi régiót, és három létszámkategóriát fogunk használni a felmérés során. Egy következő lépésben az ágazati besorolás kategóriának meghatározásáról hoztunk döntést annak figyelembevételével, hogy ne legyenek olyan kis ágazati kategóriák, amelyek esetében a telephelyméret és a régió szerint történő bontás során az alpopulációba tartozó telephelyek száma olyan alacsonyra süllyed, hogy az már reális veszélyt jelent a lekérdezhetőséget illetően. Ezért egyrészt az élelmiszeripar és a könnyűipar, másrészt a szolgáltatást és a személyi és közösségi szolgáltatás kategóriáit a mintavétel során összevontuk. 10
11 A rétegképző változók szerinti kategóriák tehát a következők voltak: 1. Foglalkoztatottak létszáma (a telephelyen): a fő b fő c. 250 fő és több 2. Ágazat (TEÁOR-kód alapján) a. alaptevékenység (mezőgazdaság, bányászat, energetika) b. élelmiszer- és "könnyűipar" c. "feldolgozó nehézipar" c. kereskedelem d. szállítás, távközlés e. szolgáltatás 3. Régió (KSH-régiók alapján) a. Közép-Magyarország (Közép-Magyarország) b. Nyugat-Magyarország (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) c. Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) A mintakeret definiálása során a legfontosabb rétegképző változó azaz a foglalkoztatotti létszám megoszlását az elemezhető nagyságú alminták elérése érdekében a úgy határoztuk meg, hogy a fős telephely tegyék ki a minta 35, a fős telephelyek az 50 és a 250 vagy annál több főt foglalkoztató telephelyek a 15%-át. (1. táblázat) 1. Táblázat: A telephelyek valós és mintabeli megoszlása foglalkoztatottak száma szerint foglalkoztatottak száma N Valós arány(%) Megcélzott elemszám Mintabeli arány fő % % fő % % 250 fő vagy annál több 922 5% % Összesen % 11
12 Az összevont régió és ágazati kategóriákban az alkalmazotti létszám kategóriáknak megfelelő populációbeli eloszlás elérését tűztük ki célul a mintában. Civil szféra 5 Mivel a kutatás alapvető célja, az esélyegyenlőség helyzetének feltérképezése a munka világában, ezért a kiválasztás alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan civilszervezetek kerüljenek a mintába, melyek munkáltatók. Ezáltal a nem valódi munkáltatóként funkcionáló, hanem különböző hobby- és egyéb szabadidős tevékenységre szakososodott kis szervezeteket (pl. horgászegyesületek és egyéb sportkörök, melynek tagjai önkéntesként vannak bejelentve) kizártuk a mintavételi keretből. Alapvető problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre a foglalkoztatottak számára vonatkozó információ. Ennek a hiányosságnak az áthidalására, az NSZOR 6 lista alapján vett mintából (kivéve a pártok), az ún. telefonos előszűrés módszerével fogjuk kiszűrni azokat a szervezeteket, melyek nem működnek foglalkoztatóként. Az EBH útmutatásának megfelelően azon civil szervezetek kerülnek a mintába, melyek vagy nonprofit gazdasági társaságként, vagy civil szervezetként vagy társadalmi szervezetként működnek. A közszféra A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató, 20 főnél nagyobb szervezetekre terjed ki. Ez a kérdőívek adaptációja szempontjából azt jelenti, hogy külön kérdőívcsomagot dolgoztunk ki a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók és munkavállalók kérdezésére és külön változatot a kormány- és köz tisztviselőkre. A három típusú munkáltató mintába kerülési valószínűségének meghatározásakor az alapelvünk az volt, hogy körülbelül ugyanolyan arányában kerüljenek a mintába közalkalmazottak, mint kormány- és köztisztviselők együttesen: Így a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók mintába kerülési aránya 50%, a kormánytisztviselőket foglalkoztatóké 15-20% közötti, és a köztisztviselőket foglalkoztatóké 30-35% közötti 5 Az EBH útmutatását a mintaválasztásra a 1. Függelék tartalmazza 6 Az NSZOR listát a 2. Függelék tartalmazza. 12
13 arányban került meghatározásra. A különböző típusú foglalkoztatók elkülönítése a 3. Függelékben található gazdasági forma és TEÁOR kódok alapján kerül meghatározásra a mintavétel során a KSH Intézményi adatbázisa alapján. A foglalkoztattak szerinti megoszlás szintén nem reprezentálja a valós megoszlást, a cél a fent leírt szempontok alapján az volt, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, éppen ezért irányított mintavétellel dolgoztunk ebben az esetben is. 2. táblázat: a közszféra intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása Létszám kategória Elemszám (N) Százalék (%) ismeretlen ,1% nincs munkavállaló 646 4,5% 1-4 fő munkavállaló ,6% 5-9 fő munkavállaló ,3% fő munkavállaló ,3% fő munkavállaló ,2% fő munkavállaló ,0% fő munkavállaló 875 6,1% fő munkavállaló 154 1,1% fő munkavállaló 92 0,6% fő munkavállaló 167 1,2% fő munkavállaló 96 0,7% 1000-x fő munkavállaló 62 0,4% Összesen % Mivel a kiválasztási kritérium a közszféra esetében hasonlóan a versenyszférához, a 20 főnél nagyobb foglalkoztatók voltak, az első négy létszám kategóriát illetve az ismeretlen foglalkoztatotti számú kategóriát is ki kellett zárnunk az alappopulációból, és a fennmaradó 44% maradt a mintavételi keretként szolgáló populáció, melyet három kategóriába vontunk össze. (3. táblázat) 3. táblázat: a 20 főnél többet foglalkoztató közszférába tartozó intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti valós megoszlása és a mintába kerülési aránya Létszám kategória N Valós megoszlás Mintába kerülési arány fő munkavállaló ,6% 33, 3% fő munkavállaló ,9% 33, 3% 250- főnél több 417 6,5% 33, 3% 13
14 munkavállaló Összesen % 100% A közszférába tartozó szervezetek regionális megoszlása a hét régió szerint az alábbi megoszlást mutatja. (4 táblázat), melyet a mintavétel során három nagy kategóriába vontunk össze az alacsony minta-elemszámok miatt (5. táblázat). 4. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása (N,%) Százalékos megoszlás KSH régió Elemszám (N) 1 KÖZÉP-MAGYARO ,0% 2 KÖZÉP-DUNÁNTÚL ,1% 3 NYUGAT-DUNÁNTÚL ,6% 4 DÉL-DUNÁNTÚL ,7% 5 ÉSZAK-MAGYARO ,3% 6 ÉSZAK-ALFÖLD ,0% 7 DÉL-ALFÖLD ,2% Összesen ,0% 5. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása, összevont kategóriákban (N, %) Létszám kategória Elemszám (N) Százalékos megoszlás Közép-Magyarország ,0% Nyugat-Magyarország ,4% Kelet-Magyarország ,5% Összesen % 3.2. A kvalitatív kutatás designja A kvalitatív kutatási modul a kvantitatív adatokból nyert eredmények árnyalására és kiegészítésére, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos vélemények alaposabb megismerésére szolgál. A munkáltatók és HR szakemberek körében szervezett fókuszcsoportos beszélgetések egyrészt az esélyegyenlőség témájával kapcsolatos vélemények, nézetek ütköztetésére, másrészt az esetleges jó gyakorlatok feltérképezésére ad lehetőséget. 14
15 A munkavállalói interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések pedig lehetőséget teremtenek a munkahelyi esélyegyelőség kérdéseivel és rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos vélemények és igények feltárására. A munkaerőpiacról kiszorult hátrányos helyzetű csoportokkal készülő interjúk segítségével feltárhatók a munkaerőpiacra való belépés fő akadályai a különböző védett tulajdonsággal rendelkező csoportok esetében. A fókuszcsoportos beszélgetések A vélemények nyílt vállalása és kötetlen megfogalmazása érdekében a kutatás során homogén munkavállalói és munkáltatói csoportokat szervezünk, a nem és életkor tekintetében azonban a kutatási téma megengedte a heterogén összetételt. Fókuszcsoportok száma: 10 fókuszcsoport (csoportonként 6-8 fő) Fókuszcsoportok helyszínei: Budapest, egy kelet-magyarországi (pl. Nyíregyháza) és egy nyugat-magyarországi (pl. Győr) város. A fókuszcsoportok résztvevőinek tervezett összetételére a 4. Függelék két szűrőkérdőíve tartalmaz részletes információt. A három munkáltatói csoportokban vállalkozások és multinacionális cégek vezetői illetve HR-szakemberek vesznek részt, férfiak és nők vegyesen. Egy-egy csoport Budapesten, Győrben és Nyíregyházán Az összesen hét munkavállalói csoportból háromban kisgyermekes anyák, kettőben pályakezdők és háromban 45 éven felüliek vesznek majd részt az alábbi területi megoszlásban: Kisgyermekes anyák: Egy-egy csoport Budapesten és Győrben; Pályakezdők és egyetemisták (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten és Nyíregyházán; 45 éven felüliek (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten, Nyíregyházán és egy Győrben. Félig-strukturált interjúk Az interjúalanyok azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók lesznek, akik feltételezésünk szerint alulreprezentáltak lesznek a telephelyi kérdőíves adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek. Az összesen 30 db félig strukturált interjú Budapesten készül majd el az alábbi megoszlásban (6. táblázat). 15
16 6. Táblázat: 30 db félig strukturált interjú megoszlása Munkavállalók Inaktívak és munkanélküliek roma nők és férfiak 2 fő 6 fő kisgyermekes anyák 1 fő 6 fő 45 éven felüli nők 1 fő 6 fő fogyatékossággal élő nők és 2 fő 6 fő férfiak összesen 6 fő 24 fő 16
17 5. A kutatás főbb témakörei 5.1 Kérdőívek A kutatás során kidolgozott kérdőívek leghangsúlyosabb témaköre az esélyegyenlőségi tapasztalatok és gyakorlatok, emellett az alábbi témaköröket dolgozzák fel hosszabb-rövidebb kérdésblokkok (zárójelben jelezve ha csak az egyes kérdőívek tartalmazzák az adott témát): a telephely és a szervezet főbb jellemzői (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) személyzeti ügyek és munkaügyi kapcsolatok (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) munkaerő-felvétel, képzés, munkaszervezés konzultáció és kommunikáció munkahelyi képviselet bérezési rendszerek és bérmegállapítások esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen kollektív viták és vitarendezési eljárások (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) panaszeljárás és fegyelmi eljárás rugalmasság és telephelyi teljesítmény változások és válság hatása a munkahelyen (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) A kvantitatív kutatás során az alábbi kérdőívek kidolgozására került sor az előbb vázolt témaköröket érintve. (2. Melléklet) A munkavállalók, a munkáltatók és az érdekképviseleti vezetők párhuzamos kérdezése lehetővé teszi a munkahely különböző szereplőinek véleményének összehasonlító elemzését. Az esélyegyenlőség témájának esetében ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésről információt kapunk a munkáltatói (potenciális elkövetők ) és munkavállalói (potenciális áldozatok ) oldalról egyaránt. (7. táblázat) 17
18 7. táblázat: Telephelyi kérdőív típusok, jellemzésük és tervezett elemszámok: jellemzés 1. dolgozói profil 8 oldalas önkitöltős kérdőív az intézményvezetővel a telephely alapadatairól 2. vezetői kérdőív kb. 1 órás kérdőív az intézmény valamelyik (feltehetően HR-es) vezetőjével 3. érdekképviseleti kérdőív 4. munkavállalói kérdőív (kérdezőbiztossal) kb. 45 perces kérdőív egy helyi szakszervezeti vezetővel és/vagy üzemi tanács vezetővel (kérdezőbiztossal) 8 oldalas önkitöltős kérdőív Tervezett elemszám (db) versenyszféra civil szervezet Közintézmény (közalkalmazottak kormány- és köztisztviselők) Telephely függő Kb (válaszadói hajlandóságtól és telephelymérettő l függ) Nem releváns, (esetleg Kht.- nál) 250 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) Intézményfüggő 900 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) 5.2. A kvalitatív kutatás Annak ellenére, a hogy a kvalitatív kutatás célja a hátrányos megkülönböztetés munkahelyi, és tágabb értelemben munkaerő-piaci gyakorlatának megismerése a potenciális áldozatok és elkövetők részéről, sem az interjúk, sem a fókuszcsoportok bevezetőszövege nem tartalmaz információt erre vonatkozóan. A kutatási téma megjelölésénél a tágan értelmezhető munka világa és foglalkoztatási viszonyok állnak, ezzel elkerülve az esetleges torzítás veszélyét. Mindkét módszer a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok saját tapasztalatainak és nehézségeinek feltárását tűzi ki célul, a munkáltatói fókuszcsoportok pedig a munkáltatók esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseire, az esetlegesen fellelhető jó gyakorlatokra és az esélyegyenlőségi terv meglétére illetve értékelésére kérdeznek rá. A kvalitatív kutatás során készülő interjúk és fókuszcsoportok az következő témaköröket ölelik fel. 18
19 8. táblázat: A félig strukturált interjúk témakörei Inaktív és munkanélküli interjúk: Munkavállalói interjúk: 1. Munkaerő-piaci és anyagi helyzet Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet 2. Munkaerő-piaci tervek, kilátások Munkahelyi biztonság és elégedettség 3. Hátrányos megkülönböztetés Család- és munka összeegyeztetése 4. Család- és munka összeegyeztetése Esélyegyenlőség 5. Esélyegyenlőség Munkahelyre vonatkozó zárt kérdések 6. Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Az interjúk első öt kérdésblokkja javarészt nyitott kérdéseket tartalmaznak, az utolsó két kérdésblokk alapja a kvantitatív kutatásból ismert önkitöltős munkavállalói kérdőív munkahelyre és személyes adatokra vonatkozó kérdésblokkja. 9. táblázat: A fókuszcsoportok tervezett témakörei (megvitatására tervezett időtartam) Munkavállalói csoport: Munkáltatói csoport: 1. Bevezető kérdések (10 perc) Bevezető kérdések (10 perc) 2. Esélyegyenlőség Magyarországon, Esélyegyenlőség Magyarországon, diszkrimináció típusai ( védett diszkrimináció típusai ( védett tulajdonságok ) (10-15 perc) tulajdonságok ) (10-15 perc) 3. Kiválasztási gyakorlat esélyegyenlőségről ismeretek (20-25 perc) 4. Munkaerőpiac és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) Kiválasztási gyakorlat (15-20 perc): Munkáltatói attitűdök és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) 5. Személyes tapasztalatok (20-25 perc) Esélyegyenlőség megvalósulása a munkahelyen (kb. 15 perc) 6. Esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos (jogszabályi) ismeretek és vélemények (20-25 perc) A fókuszcsoportok az egyes témakörök kötetlen megvitatása mellett, különböző gyakorlatokkal és ún. eszközökkel segítik elő a témánk fókuszában álló esélyegyenlőség témakörének minél alaposabb körüljárását. Mivel az esélyegyenlőségi jogszabály ismeretére tételesen nyilvánvalóan nem kérdezhetünk rá, ezért van szükség a különböző fókuszcsoportos szituációban jól működő módszertani segédeszközök például hirdetési újságból kivágott diszkriminatív tartalmú álláshirdetések megvitatása alkalmazására. Ezekhez hasonló 19
20 gyakorlatokkal a közvetlenül nem mérhető ismeretekre és benyomásokra, vagy a burkolt, de ki nem mondott (vagy ki nem mondható) előítéletekbe is bepillantást nyerhetünk.(a kvalitatív vezérfonalakat az 1. Melléklet tartalmazza) 20
4 Többcélú és általános kultúra-, művészettámogatás
Kultúra 1 Hírközlés, tömegkommunikáció 11 Országos, regionális közszolgálati hírközlés 12 Helyi tömegkommunikáció 13 Közösségi televíziózás 14 Kiadói tevékenység támogatása 15 Általános és egyéb hírközlés,
RészletesebbenA nonprofit szervezetek osztályozási rendszere NSZOR NSZOR 16 fordítókulcs
A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere NSZOR NSZOR 16 fordítókulcs Kód Megnevezés NSZOR 16 1. Kultúra (1,2,3) 1 Hírközlés, tömegkommunikáció 11 Országos, regionális közszolgálati hírközlés 0111
RészletesebbenAz esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya
Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Budapest TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE 2010. augusztus
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA
RészletesebbenS Z A K Á G A Z A T I R E N D. Szakágazat megnevezése
3. számú melléklet S Z A K Á G A Z A T I R E N D Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 012200 JUH-, KECSKE-, LÓTENYÉSZTÉS 014100 NÖVÉNYTERMELÉSI SZOLGÁLTATÁS 014200 ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZOLGÁLTATÁS 015000
Részletesebbenszen080114_teaor Vállalkozási tevékenység 1. oldal 2008.01.11 17:41 Készítette: GMF pénzügy TEÁOR'08 kód TEÁOR'08 név
Vállalkozási tevékenység 1. oldal 2008.01.11 név 7240 Adatbázis szolgáltatás, on-line kiadás 6201 Számítógépes programozás 5523 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
RészletesebbenI. Cégformától független adatok
A Cg.08-09-014691 cégjegyzékszámú UNIVERSITAS FIDELISSIMA Kereskedelmi, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 9.) cég 2013. október 13. napján hatályos
RészletesebbenA Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratáról
K i v o n a t Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2010. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Képviselő-testülete 43/ 2010.(03.29. ) Öh. számú A Biatorbágy Város Polgármesteri
Részletesebben(2) A költségvetési szerv rövid nevét törli, megnevezését a következők szerint módosítja: neve: Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendeletének
RészletesebbenCivil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás
RészletesebbenKÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET ALAPÍTÓ OKIRATA
11683/2008. KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET ALAPÍTÓ OKIRATA Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 89. -ának (1) bekezdésében foglaltak
RészletesebbenKivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2013. szeptember 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből:
Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2013. szeptember 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből: 117/2013.(IX.26.) sz. önkormányzati határozat: A Művelődési Ház és Könyvtár Alapító Okiratának
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben
Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben Költségvetési szerv Neve: Köröstarcsa Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Idegen neve: - Rövid neve: - Székhelye: 5622 Köröstarcsa Kossuth tér
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)
ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,
RészletesebbenPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁMOSPÉRCS
Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV törvény 8. (2) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Vámospércs
RészletesebbenA L A P Í T Ó O K I R A T
A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratát
RészletesebbenJ A V A S L A T. SZMSZ módosításra
PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA ELNÖKE Száma: 1-96 /2012. A döntés meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! J A V A S L A T SZMSZ módosításra Készült: a képviselő-testület
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenEnying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata:
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az Enying Város Szolgáltató Intézménye 186/2003.
RészletesebbenA közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács
Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra
RészletesebbenTárolt Cégkivonat. I. Cégformától független adatok
Tárolt Cégkivonat A Cg.02-09-074288 cégjegyzékszámú Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (7815 Harkány, Zsigmondy sétány 1.) cég 2015. október 18. napján
Részletesebben(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.
Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete módosításáról
Részletesebben1. NAPIREND Ügyiratszám: 1/670-4/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület október 28-i rendkívüli nyilvános ülésére.
1. NAPIREND Ügyiratszám: 1/670-4/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2011. október 28-i rendkívüli nyilvános ülésére. Tárgy: Tapolca Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
RészletesebbenMUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E
IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...
RészletesebbenAz alapítvány nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem
Az alapítvány nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem I. 1. Az alapítvány nyilvántartási száma: 2. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről szóló határozat
RészletesebbenLAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE
LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE 6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48. Telefon: 06-(76) - 449-011, 449-003 Fax.: 06-(76) - 449-055 ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben Lakitelek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenNagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A
Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának elfogadása tárgyában (a 331/2009. (VII.10.) KT, 405/2009.(VIII.25.)
RészletesebbenMÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul:
332/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának módosítását 2011. augusztus 1-jei hatállyal
RészletesebbenTáblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005
TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása
Részletesebben1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.
Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,
RészletesebbenENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/1999. (VI. 30.) SZ. HATÁROZATA A VAS GEREBEN MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL
ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/1999. (VI. 30.) SZ. HATÁROZATA A VAS GEREBEN MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról
RészletesebbenPolgármesteri Hivatal Alapító Okirata
Kerekegyháza Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata (Alapító Okirat száma: 32/2003. (III. 05.) sz. Kth.) (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az 53/2010. (III. 31.) sz. Kth-ig
RészletesebbenNagyecsed Város Önkormányzatának 78/2009.(V.26.) KT. h a t á r o z a t a. Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatala alapító okirata megállapításáról
Nagyecsed Város Önkormányzatának 78/2009.(V.26.) KT. h a t á r o z a t a Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatala alapító okirata megállapításáról a KÉPVISELŐ-TESTÜLET I. Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatala
RészletesebbenFelelős: Határidő: 2013. március 14. MÓDOSÍTÓ OKIRAT
93/2013. (II.28.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztés mellékleteiben foglaltak szerinti szöveggel elfogadja az Egri Kulturális és Művészeti Központ módosító
RészletesebbenMÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere
FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenElőterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére
Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség
RészletesebbenA költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
RészletesebbenMÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 5. pontja kiegészül az alábbiakkal:
K I V O N A T Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. február 23i ülésének jegyzőkönyvéből 28/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenKIEGÉSZÍTÉS a IV/1 sz. egyéb előterjesztéshez
KIEGÉSZÍTÉS a IV/1 sz. egyéb előterjesztéshez (Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 04.) módosítása, Alapító okiratok módosítása) A
RészletesebbenEnying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 73/2002. (IV. 24.) számú határozata
Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 73/2002. (IV. 24.) számú határozata A POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló
RészletesebbenStatisztikai adatok a teleházakról
Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás
RészletesebbenSáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete
Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és
RészletesebbenNemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára
Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:
RészletesebbenDUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat
- 1 - DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL Alapító okirat Dunasziget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
RészletesebbenA cég alapvető jellemzői
A cég alapvető jellemzői * 1. Cég adatai Cég neve Irányítószám Település neve Utca, tér Házszám Fő ének TEÁOR'08 kódja * 2. A válaszoló személy Neve Beosztása Telefonszáma E-mail címe 3. Fő e alapján a
RészletesebbenKardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata
2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót
RészletesebbenPOLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA
Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5083. Kengyel, Szabadság u. 10. Tel: 56/583-400. POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenNők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség
RészletesebbenKód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság
Kód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság 117 Betéti társaság 12 Szövetkezet 121 Szociális szövetkezet
RészletesebbenGenerációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.
Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk
RészletesebbenDunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok
Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján
Részletesebben1. A költségvetési szerv elnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatala Alapító Okirata Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselőtestülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Polgármesteri
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Preambulum
ALAPÍTÓ OKIRAT Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban Áht.) 8. (1) bekezdése b) pontja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenKivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből:
Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből: 121/2011.(VI.23.) sz. önkormányzati határozat: A Művelődési Ház és Könyvtár Alapító Okiratának
RészletesebbenNAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 34/2013. (II.28.) HATÁROZATA
KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. FEBRUÁR 28-ÁN MEGTARTOTT MUNKATERV SZERINTI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: 6448-1/2015/XIII. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére
Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító
RészletesebbenMagyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron
RészletesebbenA Képviselő-testület 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
A Képviselő-testület 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 348/2009. (IX.25.) K.t. sz. h a t á r o z a t : Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete:
RészletesebbenKompetencia mátrix. 3. sz. melléklet. Alsózsolca szervezeti egység. Jog és kötelezettség. A szervezet feladatai. Műszaki, kommunális csoport
Alsózsolca szervezeti egység A szervezet feladatai Kompetencia mátri Jog és kötelezettség 3. sz. melléklet Megjegyzés Képviselő testület Helyi kisebbségi önkormányzat testülete Ügyrendi biztosság Pénzügyi
RészletesebbenZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA
ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése
Részletesebben2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. májusi r e n d k í v ü l
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMagyar joganyagok - - alapító okirata 2. oldal Az képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika es
Magyar joganyagok - - alapító okirata 1. oldal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a (a továbbiakban: ) alapító okiratát
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenBETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS
BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenPályázati figyelő 2011. június
1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten
RészletesebbenAlapító Okirat módosítása
Alapító Okirat módosítása Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselőtestülete a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Alapító Okiratát az alábbiak
RészletesebbenA L A P Í T Ó O K I R A T módosításokkal egységes szerkezetben
Kivonat 2. számú melléklet A L A P Í T Ó O K I R A T módosításokkal egységes szerkezetben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010. június 30-án elfogadott módosítással
RészletesebbenRamocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a
Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a A Ramocsaházi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratáról A Képviselő-testület: 1. A Ramocsaházi
RészletesebbenKivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből:
Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből: 189/2011.(XI.24.) sz. önkormányzati határozat: A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosításáról.
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
Részletesebbenegyesülés (EGTC) 151 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet új magyarországi telephelye
GFO 2017-03 GFO 2017-07 GFO 2017-03 megnevezés GFO 2017-07 megnevezés kód kód 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított
ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, a költségvetési
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA
ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A HERCEG BATTHYÁNY FÜLÖP GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL 1. A költségvetési szerv neve: Herceg Batthyány
RészletesebbenTárgy: Intézmények alapító okiratainak módosítása
Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-17117/2014. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Balogh Imre Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l
RészletesebbenOrszágos KID Egyesület
Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)
RészletesebbenCégkivonat. I. Cégformától független adatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégkivonat A Cg.11-09-014785 cégjegyzékszámú Monostori Erıd
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenNemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.
Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenNAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA
A.../2008. (VI.26.) Kgy. határozat melléklete NAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az államháztartásról
Részletesebben3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye pontjában a következőket határozza meg: Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, 8200 Veszprém, Vár u. 6.
192/2009. (XII. 17.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdése g) pontja és a költségvetési szervek jogállásáról és
RészletesebbenENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 186/2003. (VIII. 27.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL
ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 186/2003. (VIII. 27.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról
RészletesebbenFREESOFT NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSE a 2013. április 25.-én tartandó éves rendes közgyűlésre IGAZGATÓSÁG ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATA Készítette: FreeSoft Nyrt. Jóváhagyta: FreeSoft
Részletesebben2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val
1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/
ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ 1. Költségvetési szerv neve: Dunavecse Város Polgármesteri Hivatal * 2. Költségvetési szerv székhelye: Dunavecse, Fő út. 43. Telephelye: Dunavecse, Báthory u. 6.
RészletesebbenElőterjesztői kiegészítés. Tisztelt Közgyűlés!
A közgyűlés időpontja: 2008. december 18. Az előterjesztés címe: Ügyiratszám: 63090/2008 Oldalszám a közgyűlési anyagban: 251. oldal Előterjesztés a támogató szolgáltatás biztosítására benyújtott pályázatról
Részletesebben1. függelék a 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsora 1. Ugron Zoltán Gábor polgármester 2. Fuchs János korelnök 3. Szabó Zoltán alpolgármester
RészletesebbenKUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
Részletesebben