KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MEGHIRDETETT KUTATÁSI TÉMÁK 2008 TALAJTAN, AGROKÉMIA, KÖRNYEZETI KÉMI PH.D. PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MEGHIRDETETT KUTATÁSI TÉMÁK 2008 TALAJTAN, AGROKÉMIA, KÖRNYEZETI KÉMI PH.D. PROGRAM"

Átírás

1 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MEGHIRDETETT KUTATÁSI TÉMÁK 2008 TALAJTAN, AGROKÉMIA, KÖRNYEZETI KÉMI PH.D. PROGRAM - Talajok, üledékek és vizek szennyeződésének vizsgálata Témafelelős: Dr. Heltai György, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora A témakör keretében a talaj/víz/üledék rendszer környezeti állapotának és szennyeződéseinek feltárására és monitorozására alkalmas módszerek fejlesztésére irányuló kutatásokba lehet bekapcsolódni. E kutatások szorosan kapcsolódnak az Európai Unió Víz Keretirányelveinek (EU-VKI) bevezetését szolgáló monitorozásmódszertani problémák megoldásához. E témakörbe a következő disszertáció témák tartoznak: különböző környezetterhelésű vízgyűjtő területeken végzett részletes feltáró monitorozás alapján a vízminőségi osztályok definiálásához szükséges referencia állapot értékek meghatározása, hibaintervallum becslés alkalmazása a megbízható besoroláshoz szükséges térbeli és időbeli mintázási gyakoriság megállapítására, az üledékelemzések felhasználása a szennyezések kvantitativ becslésére, transzportjának és időbeli kialakulásának meghatározására, vízrendszerek antropogén terhelésének kvantitatív becslése vízelemzéssel és terhelő források emissziós adatainak értékelésével, üledék- és vízszennyezések ökotoxikológiai jellemzése analitikai és bioteszt módszerrel. 1. GY. HELTAI, K. PERCSICH, I. FEKETE, B.BARABÁS, T. JÓZSA: Speciation of waste water sediments, Microchemical Journal, 61, 45-53, (2000) Impact factor = 0,884 Idézetek: 1.1. Chakraborty, P.: Anal. And Bioanal. Chem., 388, (2007) Das, AK.: Talanta, 71, (2007) Moreda-Pinerio, J.: Spectrochim. Acta, B61, , (2006) Chakraborty, P.: Anal. And Bioanal. Chem., 386, (2006) Kaszuba, JP.: Geochem. Geophys. Geosys., 7, No. Q (2006) Kalembkiewicz, J.: Polish J. Env. Stud., 14, (2005) Filgueiras, A.V.: J. Environ. Monitor., 4, (2002). 2. HELTAI, Gy., PERCSICH, K., HALÁSZ, G., JUNG, K., FEKETE, I.: Estimation of ecotoxicological potential of contaminated sediments based on a sequential extraction procedure with supercritical CO 2 and subcritical H 2 O solvents, Microchemical Journal, 79, (2005). Impact factor = 1,106 Idézetek: 2.1. Kronholm, J.: Trac-T. In Anal. Chem., 26, (2007) Osan, J.: Spectrochim. Acta, B62, , (2007) Woelfl, S.: Spectrochim. Acta, B61, , (2006) Kraft, C.: Acta Hydrochim. Et Hydrob., 34, , (2006). 3. ALGAIDI, A.A., BAYOUMI HAMUDA, H.E.A.F., NÓTÁS, E., KRISTÓF, K., KAMPFL, Gy., HELTAI, Gy.: Effect of some heavy metals on soil microbial biomass, Bulletin of the Szent István University, (2005). 4. LÁSZLÓ, B., SZILÁGYI, F., SZILÁGYI, E., HELTAI, Gy., LICSKÓ, I.: Implementation of the EU Water Framework Directive in monitoring of small water bodies in Hungary, I. Establishment of survilliance monitoring system for physical and 1

2 chemical characteristics for small mountain watercourses, Microchemical Journal, 85, 65-71(2007) Impact factor = 1, ABDORHIM, H., BAYOUMI HAMUDA, H.E.A.F., KHALIF, A.A., OLDAL B., KECSKÉS M., HELTAI Gy.: Szennyvíziszap kezelés hatása egy étkezési szárazbabfajta növekedésére és rizoszférájának mikrobiális változására, Agrokémia és Talajtan, 54, (2005). - Környezetanalitikai módszerfejlesztések Témafelelős: Dr. Heltai György, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora A környezetanalitikai módszerfejlesztések témakörben környezeti minták (talaj, üledék, víz, biológiai) speciációs analízisére alkalmas műszeres analitikai technikák valamint mintaelőkészítési-extrakciós eljárások kidolgozására és validálására irányuló kutatásokba lehet bekapcsolódni az alábbi disszertáció témákban: - Spektrokémiai elemspecifikus detektálási technikák és elválasztási módszerek összekapcsolása fémes és nemfémes elemek kémiai specieszeinek meghatározására környezeti rendszerekben. Nagyhatékonyságú mintabeviteli módszerek kifejlesztése a plazmaemissziós atomspektrometriai elven működő elemspecifikus detektálás (ICP- AES, MIP-AES) illesztésére gázfejlesztéses, gázkromatográfiás és folyadékkromatográfiás elválasztásokhoz. - Nehézfém-szennyezések környezeti mobilitásának jellemzése a talaj/víz/üledék rendszerben újtípusú szekvens extrakciós módszer kidolgozásával szuperkritikus /szubkritikus CO 2 /H 2 O oldószerekre alapozva. 1. HELTAI, Gy., FEHÉR, B., JÓZSA, T., PERCSICH, K.: CrIII/CrVI speciációs elemzése MIP-AES és ICP-AES elemspecifikus detektálással, Magyar Kémiai Folyóirat, 106, (2000). Impact factor = 0,131 Hivatkozás: Evans E.H.: J.Anal.Atom.Spectrom., 16, 672 (2001). 2. HELTAI G., FEHÉR B., PERCSICH K., BARABÁS B., FEKETE I.: Application of sequential extraction with supercritical CO 2, subcritical H 2 O, and an H 2 O/CO 2 mixture for estimation of environmentally mobile heavy metal fractions in sediments. Journal of Analytical and Bioanalytical Chemistry, 373 (2002) Impact factor = 1, FEHÉR B., HELTAI GY.: CCD-detektor és adatfeldolgozó rendszer fejlesztése a nitrogén stabilis izotópjainak optikai emissziós spektrometriás meghatározásához. Magyar Kémiai Folyóirat (2002), 108, Impact factor = 0,27 4. HELTAI, Gy.: Chemical interpretation of a new sequential extraction scheme based on supercritical CO 2 and subcritical H 2 O solvents, Bulletin of the Szent István University, (2005). 5. G. HELTAI, B. FEHÉR, M. HORVÁTH: Coupling of microwave induced plasma optical emission spectrometry with HPLC separation for speciation analysis of Cr(III)/Cr(VI), Chemical Papers, 61(6), (2007). Impact factor = 0,36 2

3 - Különböző nitrogén források transzformációja a talaj- növény-légkör- rendszerben Témafelelős: Dr. Heltai György, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora A téma keretében agroökoszisztémák nitrogéntranszformációs folyamatainak kísérleti vizsgálatára és elméleti modellezésére nyílik lehetőség. E kutatások több évtizede folyó trágyázási tartamkísérletekhez kapcsolódva ökológiai szemléletű közelítésben értékelik a nitrogén-tápanyagellátási módok hatását a talaj/növény/légkör rendszerben. Különböző szintű kísérleti modellekben szabadföldi, tenyészedény (mezokozmosz) és laboratóriumi (mikrokozmosz) vizsgáljuk a szervetlen és szerves N-források hatását az egymással kapcsolt C/N ciklusok dinamikájára, a növényi tápanyagfelvételre és a környezeti veszélyt jelentő nitrogénveszteségek (nitrát kimosódás, NOx-gázok felszabadulása) mértékének becslésére. Kiemelt kérdésként kezeljük a klímaváltozás és az agroökoszisztémákban zajló C/N ciklusok kapcsolatának kutatását. Fontos kutatási terület e témakörön belül a modellkísérleteink értékeléséhez szükséges analitikai metodikák kidolgozása és optimálása. A dinamikus és kumulatív nitrogénáramok követésére a stabil 15 N-izotópos nyomjelzéstechnikát alkalmazási módszereit kell fejleszteni, az NOx és CO2 produkció értékelésére gázkromatográfiás és kemilumineszcenciás módszerek applikálását kell megoldani a különböző kísérleti modellekhez. 1. NÓTÁS, E., DEBRECZENI, K., FISCHL, K., HELTAI, GY.: Transformation of nitrogen fertilizers in greenhouse experiments. Agrokémia és Talajtan, (2002) 51(1-2), BÁLINT, Á., HELTAI, GY., NÓTÁS, E., TARR, ZS., JUNG, K.: Modelling of environmental impact of different N-sources in soil/atmosphere system. Microchemical Journal, (2002) 73, Impact factor = 1, NÓTÁS E., DEBRECZENI K., FISCHL K, HELTAI Gy.: Különböző nitrogénműtrágyák és eltérő talajnedvesség szintek hatása a talaj-növény-légkör rendszer N-mérlegére, Növénytermelés, 52, (2003). Impact factor = 0, KRISTÓF, K., KAMPFL, Gy., ALGAIDI, A.A., BÁLINT, Á., BAKONYI, G., HELTAI, Gy.: Study of several factors of influencing the N 2 O and CO 2 release of cultivated soil in microcosm experiments, Bulletin of the Szent István University, (2005). 5. KAMPFL, Gy., KRISTÓF, K., ALGAIDI, A.A., BAYOUMI HAMUDA, H.E.A.F., HELTAI, Gy.: Study of NOX and CO2 production of cultivated soil in closed microcosm experimental system, Microchemical Journal, 85, (2007). Impact factor = 1,806 - Adszorpció, deszorpció a talajban Témafelelős: Dr. Füleky György, C.Sc., intézetigazgató,egyetemi tanár A tápelemek (foszfát, nitrát, kálium ion stb.), valamint a toxikus nehézfémek (réz, cink, ólom, kadmium ionok) elsődlegesen adszorpcióval kötődnek meg a talajalkotórészekben, néha különböző kötéserősséggel. A doktorképzés során a felvételt nyert hallgató különböző tulajdonságokkal rendelkező talajokban vizsgálhatják a fenti ionok megkötődését, és az azzal ellentétes folyamatot, az ionok oldatba kerülését. A témában több évtizedes laboratóriumi és matematikai statisztikai, valamint modellezési tapasztalattal rendelkezünk 3

4 - Konda N. L.-Füleky Gy.-Morovján Gy.:Subcritical Water Extraction to Evaluate Desorption Behavior of Organic Pesticides in Soil. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 50, pp (2002) - Füleky Gy.-Takács M.-Nand R.: Effect of heavy metal pollution and acidification on the copper and zinc adsorption of the soil. Bulletin of the Szent István University Gödöllő, pp (2002) - Németh-Konda L.-Füleky Gy.-Morovján Gy.-Csokan P.: Sorption behaviour of acetochlor, atrazine, carbendazim, diazinon, imidacloprid and osoproturon on Hungarian agricultural soil. Chemosphere 48, (2002) - Füleky Gy., Rétháti G., Stefanovits P. (2005): Réz és cink adszorpció jellegzetes magyarországi talajokon. Acta Agronomica Óváriensis Vo. 47. No pp. - Lévay N., Füleky Gy., Rétháti G., (2006): Zinc sorption of some European volcanic soils. Bulletin of the Szent István University, Gödöllő, pp. - A talajok tápelemszolgáltató képességének leírása Témafelelős: Dr. Füleky György, C.Sc., intézetigazgató,egyetemi tanár Elsősorban a Tanszéken kidolgozott új fizikai-kémiai és biológiai módszerekkel vizsgálhatják a PhD hallgatók a talajok tápelem szolgáltató képességét, annak időbeli lefolyását, kinetikáját. A forróvizes extrakciós módszer (HWP) világszerte új megközelítési lehetőséget biztosít mind elvében, mind technikájában a fenti folyamatok vizsgálatára és matematikai leírására. - Sárdi K.-Füleky Gy. (2002): Comparison of extractants used for evaluating the bioavailability of soil P and K. Communications in Soil science and Plant analysis, 33, (15-18), pp Füleky Gy. (2002): Magyarország talajainak tápelem-szolgáltató képessége. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaság-Tudományi Kar és MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottsága, Az agrokémia időszerű kérdései Debrecen, nov. 6. pp Gy. Füleky, (2005): Exhasution of Available Soil Potassium. Nawozy I Nawozenie, Fertilizers and Fertilization. Institut Uprawy Navozénia I Gleboznawstwa, (Institute of Soil Science and Plant Cultivation) No. 3. Rok VII pp. - K. Berecz, J. Balázs, I. Németh and Gy. Füleky (2005): Studying the Direct and Residual Effect of Long-Term Fertilization Using Ammonium Lactate and Hot Water Extraction Methods. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Vol. 36. No pp. - Gy. Füleky (2006): Phosphorus Supply of Typical Hungarian Soils. Agrokémia és Talajtan, Vol 55. No. 1 June, pp. - A komposztálás során végbemenő folyamatok vizsgálata Témafelelős: Dr. Füleky György, C.Sc., intézetigazgató,egyetemi tanár A világ környezetgazdálkodásában egyre nagyobb szerepet játszó komposztálás, az azt befolyásoló tényezők vizsgálata napjainkban elengedhetetlen. A komposztálás folyamata során képződő és átalakuló szén és nitrogén vegyületek meghatározása, időbeli változása, a komposztálás befejeződését jelző egyszerű méréstechnika kidolgozása képezi a témát választó hallgató feladatát. 4

5 - Füleky Gy.-Kovács D.-Aleksza L.-Dér S. (2003): Use of hot water percolation (HWP) method for compost analysis. Fourth International Conference of ORBIT. Part 1 pp Kovács D., Kardos Gy-né, Füleky Gy. (2005): A feltárás és komposztálás hatása a csontok trágyaszerként történő alkalmazhatóságára. Agrokémia és Talajtan Vol. 54. No B. Szűcs., M. Simon, G. Füleky (2006): Anaerobic pre-treatment Effects on the aerobic Degradability of Waste Water sludge. (edited by Dr. Ekhard Kraft) ORBIT 2006 Biological Waste Management From Local to Blobal part 2. Composting Quality, Application and Benefit szeptember 13-15, Weimar pp. - Kovács N. Füleky Gy. (2006): Zink adszorpció és deszorpció komposztokon. Napjaink környezeti problémái globálistól lokálisig Nemzetközi Konferencia Keszthely, (CD), 1-9. p. - N. Kovács - Gy. Füleky (2006): Sorption capacity of zinc (Zn) in compost materials. TEFC - Trace elements in the food Chain. International Symposium on Trace Elements in the Food Chain. Hungary, Budapest, Régészeti talajtani vizsgálatok az egykor volt környezeti állapot rekonstrukciójánál Témafelelős: Dr. Füleky György, C.Sc., intézetigazgató,egyetemi tanár A környezetmérnök hallgatók számára meghirdetett Környezetrekonstrukció tantárgyhoz, valamint a doktorképzésben található Régészeti talajtan tantárgyhoz kapcsolódó talajtani terep és laboratóriumi talajvizsgálatok képezik a leendő hallgató feladatát. A helyszíni felvételezés, valamint a talajvizsgálatok és más kisegítő vizsgálatok segítségével rekonstruálhatóvá válik, vagyis a talajban tükröződik az egykor volt környezeti állapot. - Füleky Gy. (2003): Soils and environment of the bronze aga tell in Százhalombatta. Soils and Archaeology (Ed) Füleky Gy. pp Takács K.-Füleky Gy. (2003): Remains of a Mediaeval drain system in the Danube Valley. Proceedings of the 1 st International Coference on Soils and Archaeology, Százhalombatta May 30.-June 3. Szent István University Gödöllő, Matrica Museum Százhalombatta Ed: Füleky Gy. pp Füleky Gy. (2004): The Measure of Anthropization: Phosphate Content of Soil. Soil Anthropization VIII. Bratislava, Slovakia, p. Proceedings. - Gy. Füleky (2005): Soils of the Bronze Age tell in Százhalombatta. Emergence of European Communities Archaeological Research Report. Százhalombatta Archaeological Expedition, Report 2 Field Seasons Matrica Museum Százhalombatta p. - Gy. Füleky, M. Vicze (2005): Four thousand years of the soil cover at Százhalombatta. Zu den Wurzeln europäischer Kulturlandschaft experimentelle Forschungen. Wissenschaftliche Tagung Schöntal 2002 Tagungsband. Materialhefte zur archäologie in Baden-Würtenberg, Heft 73.Konrad Theiss Verlag Stuttgart p. - A fenntartható talajhasználat kialakításához szükséges adatrendszer kereteinek fejlesztése Tanzániában Témafelelős: Csákiné dr. Michéli Erika, tanszékvezető, egyetemi tanár, MTA doktora A téma aktualitása: A megfelelő talajinformáció hiánya világszerte, különösen Afrika egyes régióiban közvetlen vagy közvetett oka a nem megfelelő talajhasználatnak, a sok esetben 5

6 egyébként is kedvezőtlen adottságú területek talajegradációjának, leromlásának és ez által az elszegényedésnek, éhezésnek. Több globális világméretű talajvédelemre irányuló program (UNCCD, LADA) sürgető igényt teremtett megbízható, hozzáférhető és könnyen értelmezhető talajadatok iránt. A témavezető több, az afrikai országok talajinformációját alapozó programban vett részt. Ezek egyike teremtette meg a meg a kapcsolatot a Sokoine University of Agriculture, (Morogoro, Tanzánia) Talajtani tanszékével, melynek együttműködésével tervezett a kutatás. A kutatás rövid ismertetése: A létet meghatározó talajhasználat fenntarthatósága és a talajvédelem döntésekre és intézkedésekre alapul. A kutatás célja e döntéseket támogató adatrendszer kereteinek megalapozása, fejlesztése és tesztelése. Az adatrendszer a talaj és klíma adatokon túl, a globális (Afrikát különösen érintő) gazdasági változások társadalmi paramétereire is irányul. A kutatómunka jelentős időtartamú tanzániai tartózkodással és adatgyűjtéssel jár, melynek költségeit részben a doktori program keretei, másrészt a témavezető koordinálásában folyó nemzetközi (e_soter) project biztosítják. - Michéli E., P. Schad, O. Spaargaren, F. Nachtergaele, D. Dent (eds). (2006) IUSS Working Group WRB. 2006: World reference base for soil resources 2nd edition. World Soil Resources Reports No FAO, Rome. ISBN Micheli E.: A talajosztályzozás fejlődése és helyzete a 21.században.In: Stefanovits P., Micheli E. (Szerk.): A talajok jelentősége a 21.században. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. (ISBN ) ( ). - Michéli, E. (200X): Chagga Gardens Sustainable land use on the soils of the Southern slopes of the Kilimanjaro. In: European Soil Bureau Network European Commission: Soil Atlas of Africa. Office of Official of the Publications of the European Communities, Luxembourg. (szerkesztés alatt) - Michéli E. Classification of Soils: World Reference Base for Soil Resources p in Chesworth W. (editor) Encyclopedia of Soil Science. Encyclopedia of Earth Sciences Series. Springer Michéli E.: The WRB (World reference base for soil resources) for Africa. Proceedings and training material. FAO EASCO (East and Southern Sub-Committee ) conference and training on Harmonization and Dissemination of Soil Knowledge for sustainable Land Management: training on World Reference Base (WRB) and land use planning 2005 (30th May-8 June) Tanzania, Kenya - A hazai talajvédelmet szolgáló korszerű felvételezési és talajinformációs rendszer alapjainak kidolgozása Témafelelős: Csákiné dr. Michéli Erika, tanszékvezető, egyetemi tanár, MTA doktora A téma aktualitása: A talajokról rendelkezésre álló információ feltétlen szükséges a szabályozás, a földhasználat illetve a mezőgazdasági és ipari fejődés környezetei hatásainak felmérésében, nyomon követésében. A megfelelő talajinformáció hiánya rossz döntéseket, talajaink, illetve felszíni vizeink degradációját, leromlását okozhatja úgy helyi, mint regionális és globális méretekben. Az EU Talajvédelmi Stratégiájának (és más nemzeti, európai és világméretű programok) megalkotása sürgető igényt teremtett megbízható, hozzáférhető és könnyen értelmezhető talajadatok iránt. Magyarországon hosszúidőkre visszanyúló tradíciói vannak a térképezésnek, azonban az utóbbi 2-3 évtizedben nem történt jelentős alapkutatás a modern talaj-felvételezés és adatértelmezés támogatására. 6

7 A kutatás rövid ismertetése: A kutatás egy hasonló című OTKA pályázathoz kapcsolódik, melynek célja korszerű felvételezés és talajinformációs rendszer elemeihez (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatértelmezés, adatszolgáltatás) szükséges alapok és módszerek kidolgozása. A kutatómunka modern terepi, laboratóriumi és informatikai eszközökre és berendezésekre alapoz. A végtermék egy olyan módszertani keret, amely megteremti az alapjait gazdaságosan és eredményesen működő talaj-felvételezési és monitoring programoknak, melyek korszerű, jól értelmezhető adatokat szolgáltatnak a különböző célú alkalmazások számára. A PhD kutatás elsősorban a felvételezés és az adatértelmezés területéhez kapcsolódik. Feladat részben modernizált, felvételezési módszerek kidolgozása, másrészt hazai talajosztályozási rendszerünk egyes alacsonyabb szintű kategóriáinak digitálisan értelmezhetővé, ill. más rendszerekkel kompatibilis és a hazai talajinformáció igénynek megfelelő fejlesztése. - Michéli E., P. Schad, O. Spaargaren, F. Nachtergaele, D. Dent (eds). (2006) IUSS Working Group WRB. 2006: World reference base for soil resources 2nd edition. World Soil Resources Reports No FAO, Rome. ISBN E. Michéli, M. Fuchs, P. Hegymegi, P. Stefanovits (2006): Classification of the Major Soils of Hungary and their Correlation with the World Reference Base for Soil Resources (WRB) Agrokémia és Talajtan. Vol. 55. No Michéli, E. (2005) : Soil Classification (pp 22-31). In: European Sopil Bureau Network European Commission: Soil Atlas of Europe. Office of Official of the Publications of the European Communities, Luxembourg. (ISBN X, EUR EN), - Michéli E. Classification of Soils: World Reference Base for Soil Resources p in Chesworth W. (editor) Encyclopedia of Soil Science. Encyclopedia of Earth Sciences Series. Springer Micheli E.: A talajosztályzozás fejlődése és helyzete a 21.században.In: Stefanovits P., Micheli E. (Szerk.): A talajok jelentősége a 21.században. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. (ISBN ) ( ). - A bükkábrányi eltemetett miocén erdő talajviszonyainak rekonstrukciója Témafelelős: Csákiné dr. Michéli Erika, tanszékvezető, egyetemi tanár, MTA doktora A téma aktualitása: 2007 júliusában a Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi lignitbányájában fedőletakarítás közben szálban álló, miocén kori erdő maradványai kerültek elő, melyhez hasonlatosan öreg, hatalmas méretű fákból álló, anyagában megőrződött erdő nem ismert másutt a Földön. A lelet, a befogadó rétegsor és a kapcsolódó kérdések (kor, eltemetődés, megőrződés, környezeti rekonstrukció) kutatására az ELTE Paleontológia Tanszékének vezetésével OTKA pályázatot (K 73195) nyertünk. A kutatás rövid ismertetése: Tanszékünk és a meghirdetett PhD program célja a miocén erdő talajviszonyainak rekonstrukciója, jellemzése, osztályozása és a jelenleg élő mocsári ciprusok talajaival való hasonlítása. A kutatás eszköztárában a paleotalajtanban használatos szerves anyag összetételre (FTIR, NMR) az ásványi részre (RTG) valamint a morfológia bélyegek vizsgálatára (SEM, reológia) használatos módszerek szerepelnek. A várható eredmények a Kárpát-medence klíma változási eseményeire is új ismeretekkel szolgálhatnak. 7

8 - Micheli E., Mindszenty A.: A negyedidőszaki környezetváltozások hatása a talajképződésre. A Mátra és a Mátraelőtér példáján. Földtani Közlöny (2003) Horvath, Z; Micheli, E; Mindszenty, A; et al. Soft-sediment deformation structures in Late Miocene-Pleistocene sediments on the pediment of the Matra Hills (Visonta, Atkar, Verseg): Cryoturbation, load structures or seismites? TECTONOPHYSICS, 410 (1-4): DEC Horváth Z; Mindszenty A; Michéli E; Berényi Üveges J. Posztpannóniai környezetváltozásra utaló terepi és mikromorfológiai sajátosságok a visontai lignitösszlet fedőrétegsorában. Negyedidőszaki környezet-változások a Pannon-medencében. Földtani Közlöny. 132: Berényi Üveges J; Németh T; Michéli E; Tóth M. Talajképződési folyamatok rekonstrukciója morfológiai, talajtani és ásványtani vizsgálatok alapján egy visontai paleotalaj szelvényében. Agrokémia és Talajtan Michéli E., P. Schad, O. Spaargaren, F. Nachtergaele, D. Dent (eds). (2006) IUSS Working Group WRB. 2006: World reference base for soil resources 2nd edition. World Soil Resources Reports No FAO, Rome. ISBN Környezetkímélő növénytáplálás Témafelelős: Dr. Csathó Péter, tudományos főmunkatárs, MTA doktora Az MTA TAKI-MTA MgKi költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszere a kisparcellás (IMPHOS) szabadföldi tesztkísérletekben kiválóan vizsgázott, és ajánlásait mára több százezer hektáron alkalmazzák. Következő lépésként üzemi kísérletekben való tesztelése is indokolt, ahol a MÉM NAK intenzív rendszer ajánlása lehet a kontrollkezelés. A fajtakísérletekhez hasonlóan, az ország jellegzetes talajain, legfontosabb szántóföldi növényeinkkel célszerű üzemi kísérletsorozat beindítása. A terméseredmények értékelésén túl indokolt a gazdaságossági számítások elvégzése is. A kutatási téma előzményei: Az utóbbi 40 évben beállított hazai szabadföldi trágyázási kísérletek adatbázisában kapott összefüggésekre alapozott új, MTA TAKI-MTA MgKi költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer a kisparcellás (IMPHOS) szabadföldi tesztkísérletekben kiválóan vizsgázott, és ajánlásait mára több százezer hektáron alkalmazzák. - 1) Csathó, P Őszi búza N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés, 52: (4 független citáció) - 2) Tunney H., Csathó, P. and Ehlert, P. 2003: Approaches to calculating P balance at the field-scale in Europe. Journal of Plant Nutrition and Soil Science 166: Impakt faktor: (8 független citáció) - 3) Csathó, P. és Radimszky, L A magyar mezőgazdaság környezetvédelmi és agronómiai megközelítésű NPK tápelem-mérlege 1901 és 2000 között. Szemle. Agrokémia és Talajtan, 54: (4 független citáció) - 4) Csathó, P., Árendás, T., Fodor, N. és Németh, T A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben. Szemle. Agrokémia és Talajtan, 56: ) Csathó, P., Sisák, I., Radimszky, L., Lushaj, S., Spiegel, H., Nikolova, M.T., Nikolov, N., Čermák, P., Klir, J., Astover, A., Karklins, A., Lazauskas, S., Kopinski, J., Hera, C., Dumitru, E., Manojlović, M., Bogdanović, D., Torma, S., Leskošek, M. 8

9 (deceased, 2006) and Khristenko, A Agricultureas a source of phosphorus causing eutrophication in Central and Eastern Europe. Soil Use and Management, 23 (Suppl. 1): Impakt faktor: 0, Talajok folyamatos szemcseméret eloszlásának vizsgálata Témafelelős: Dr. Czinkota Imre, Ph.D., egyetemi docens A tanszék munkacsoportja által kifejlesztett módszer és eszköz lehetőséget teremt a talajok folyamatos szemcsméret eloszlásgörbéjének meghatározására. Ez, a pontosabb eredmények mellett, lehetőséget teremthet arra, hogy az eddig vizsgált összes különböző kategóriarendszerekben kapott adatokkal kompatibilis eredményeket kapjunk. A doktori téma célja, hogy a módszert validáljuk és igazoljuk az adott mérési módszer alkalmasságát az említett célra. A munka során több különböző talajmintát vizsgálnánk meg több módszerrel (illetve ha hozzáférhető, begyűjtenénk az eddigi eredményeket) és statisztikai módszerekkel igazolnánk a módszer alkalmasságát. Természetesen a munka során metodikai fejlesztéseket is tervezünk elsősorban a mintaelőkészítés terén. - Nemes A. - Czinkota I. - Czinkota Gy. - Tolner L. - Kovács B. 2002: An Automated System for the Quasy-Continous Measurement of Particle Size Distribution Proc. World Conf. on Soil Sciences, Bangkok, p Nemes A. - Czinkota I. - Czinkota Gy. - Tolner L. - Kovács B.:2002: Outline of an automated System fro Quasy-Continous Measurement of Particle Size Distribution Agrokémia és Talajtan, 51(2002)1-2, pp Kovács B, Czinkota I, Tolner L, Czinkota Gy. 2006: Fit Mthod for Calculating Soil Particle SizenDistribution from Particle Density and Settling Time Data Agrokémia és Talajtan, Tom Kovács B. Czinkota I. Tolner L. Czinkota Gy.- Szacsuri G. Czanik P.. Automatikus szemeloszlás-meghatározás: Mélyépítés I. (január-március), pp Kovács B. - Czinkota I. - Tolner L. - Czinkota G.: The determination of particle size distribution (PSD) of clayey and silty formations using the hydrostatic method, Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged Vol. 45/2, pp Szintetikus kísérletek a növényi és állati eredetű indolizidin- és kinolizidin-vázas vegyületek, valamint származékaik előállítására Témafelelős: Dr. Scheiber Pál, C. Sc., egyetemi tanár Az indolizidin- és kinolizidin-vázas vegyületek a növény- és állatvilágban elterjedt anyagok. Jelentőségüket döntően erős és sokrétű biológiai aktivitásuknak köszönhetik: egyesek közülük rendkívül mérgező hatású anyagok, mások pedig daganatellenes, enziminhibitor, immunszabályzó, vírusellenes, stb. hatásuk révén a gyógyászat számára kínálnak hatásos szereket. Átfogó megismerésüket nemcsak kiemelkedő biológiai hatásosságuk és környezet-toxikológiai szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy számos képviselőjük rendkívül csekély koncentrációban fordul elő a természetben (pl. egyes indolizidinvázas toxinok Dendrobates fajokban), amely behatóbb tanulmányozásukat eleve meghiusítja. Emiatt laboratóriumi előállításuk fokozott figyelmet keltett, amely területen világszerte jelentős kutatás folyik. A doktori munka célja olyan új és hatékony szintézis-módszerek kifejlesztése, amelyek 9

10 - egyszerű, könnyen hozzáférhető anyagokból, néhány lépésben és kellő mennyiségben eredményezik az indolizidin és kinolizidin alapvázakat tartalmazó új molekulákat, - primer termékei természetes molekulákká alakíthatók, ill. új, gyógyszerkémiai szempontból feltétlenül figyelmet érdemlő származékok szintézisét teszik lehetővé. A tervezett munka várható eredményei jelentősen gazdagíthatják a természetes anyagok kémiáját, és gyakorlati hasznosíthatóságot ígérnek a gyógyszerkémia területén. A doktori téma művelése megfelelő szintű szerves kémiai felkészültséget igényel. - P. Nemes, Z. Vincze, B. Balázs, G. Tóth, P. Scheiber: Novel Microwave-assisted [3+3] Cyclocondensations with Cyanomethylene Tetrahydroisoquinoline, Synlett, 2003, , (IF: 2,838) - Z. Vincze, P. Nemes, B. Balázs, G. Tóth, P. Scheiber: Cerium(III) catalyzed cyclizations with 1-cyanomethylene-isoquinoline. Substituent controlled formation of fused pyrrols and pyridines, Synlett, 2004, , (IF: 2,838) - T. R. Varga, P. Nemes, Z. Mucsi, P. Scheiber: A concise synthetic pathway towards 5- substituted indolizidines, Tetrahedron Letters, 48 (2007) , (IF: 2,509) - M. V. Pilipecz, Z. Mucsi, P. Nemes, P. Scheiber: Chemistry of nitroenamines. Synthesis of pyrrolizine derivatives, Heterocycles, 71, (2007), (IF: 1,077) - Zoltán Vincze, Zoltán Mucsi, Pál Scheiber, Péter Nemes: 1,6-Electrocyclization of 1- Azatriene Derivatives, Eur. J. Org. Chem., 2008 (közlés alatt, published online: Jan ), (IF: 2,769) - Immunanalitikai módszerek fejlesztése és alkalmazása környeztanalitikai célokra Témafelelős: Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, MTA doktora A mezőgazdasági gyakorlat számára fontos antropogén környezetszennyezők, toxinok vagy bioindikátor anyagok kimutatására szolgáló enzimjelzéses immunoassay (ELISA) vagy immunszenzor eljárások kialakítása és/vagy alkalmazása biológiai mintákon. A munka kiterjedhet ilyen immunanalitikai rendszer de novo kialakítására, az ehhez szükséges biokémiai lépésekkel (haptén és immunogén szintézise, fehérjetisztítási lépések, immunizálás, szérum jellemzése, módszeroptimálás stb.), illetve már kidolgozott vagy a kereskedelmi forgalomból beszerezhető immunanalitikai rendszer(ek) alkalmazására környezeti állapotfelmérésekben, környezetanalitikai vizsgálatokban, az ehhez szükséges biokémiai lépésekkel (a módszerérzékenység és kimutatási határ vizsgálata, keresztreakciók, oldószer- és mátrixhatások stb.). A vizsgálatokba bevont környezeti és biológiai minták magukban foglalhatnak felszíni-, talaj- és ivóvízmintákat, talajmintákat, valamint a vizsgálati igényektől függően termény- és egyéb növénymintákat, állati szövetmintákat. - Székács, A.; Le, H.T.M.; Szurdoki, F. és Hammock, B.D. (2003) Optimization and validation of an enzyme immunoassay for the insect growth regulator fenoxycarb. Anal. Chim. Acta, 487, Székács, A.; Trummer, N.; Adányi, N.; Váradi, M. és Szendrő, I. (2003) Development of a non-labeled immunosensor for the herbicide trifluralin via OWLS detection. Anal. Chim. Acta, 487, Székács, A.; Fónagy, A.; Fekete, G.; Szentkirályi, F. és Bernáth, B. (2004) Ökotoxikológiai és rovarmonitorozási vizsgálatok az agroökológia szolgálatában. "Agro-21" Füzetek, 37,

11 - Oldal, B.; Maloschik, E.; Uzinger, N.; Anton, A. és Székács, A. (2006) Pesticide residues in Hungarian soils. Geoderma, 135, Maloschik, E., Ernst, A.; Hegedűs, Gy.; Darvas, B. és Székács, A. (2007) Monitoring water polluting pesticides in Hungary. Microchem. J., 85, A talaj és talajhasználat jelentősége a klímaváltozások következtében kialakuló vízháztartási szélsőségek mérséklésében. Témafelelős: Dr. Várallyay György az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor Az éghajlati előrejelzések a szélsőséges események valószínűségének és káros kockázatának fokozódását prognosztizálják. Ez számos területen eredményezi majd a vízháztartási szélsőségek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés aszály) gyakoriságának, tartamának, s káros környezeti/gazdasági hatásainak növekedését. Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy a talaj hazánk legnagyobb potenciális természetes víztározója. Ennek a potenciálnak hatékony kihasználását azonban gyakran akadályozzák a felszínre jutó víz talajba szivárgását, ill. a talajban történő hasznos tározását korlátozó tényezők (felszíni vagy felszín közeli, közel víz át nem eresztő réteg; fagyott talajfelszín; telített pórustér; stb.). Ezek jelentős része azonban kivédhető, megelőzhető, vagy legalábbis egy bizonyos határig mérsékelhető. Kutatási témát a vízháztartási szélsőségek talajtani okainak, ill. ezek mérséklésének részkérdéseiben tudnék ajánlani, s a munkát irányítani. - Várallyay, Gy., Climate change and soil processes. Időjárás (3 4) Várallyay Gy., A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály, Budapest Gödöllő. 167 p. - Várallyay, Gy., Soil water management and the environment. In: Environmental Science and Technology in Hungary. (Ed.: Láng, I.) (CD ROM) - Várallyay Gy., Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan. 54. (1 2) Várallyay Gy., Klímaváltozások lehetséges talajtani hatásai a Kisalföldön. AGRO-21 Füzetek Várallyay, Gy., Soil degradation processes and extreme soil moisture regime as environmental problems in the Carpathian Basin. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy., A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó. Hidrológiai Közlöny. 87. (5) A talaj szerkezeti állapotának, s nedvességforgalmi következményeinek elemzése Témafelelős: Dr. Várallyay György az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor A talaj szerkezeti állapota nagymértékben befolyásolja a talajban végbemenő anyagés energiaforgalmi folyamatokat (elsősorban a talaj nedvességdinamikáját, vagy az elemek biogeokémiai ciklusait); a talaj multifunkcionalitását; a talajjal kapcsolatos agrotechnikai műveletek szükségességét, energiaigényét, hatékonyságát. Kutatási témát a talajszerkezet állapotának korszerű jellemzésében; valamint a talajszerkezet leromlásának kivédésére ill. mérséklésére szolgáló beavatkozások elemzésében tudnék ajánlani és a munkát irányítani. - Várallyay Gy., Magyarország talajainak érzékenysége szerkezet-leromlásra és tömörödésre. Környezet- és Tájgazdálkodási Füzetek, II./1., Rajkai, K., Végh, K. R., Várallyay, Gy., Farkas, Cs., Impacts of soil structure on crop growth. International Agrophysics,

12 - Várallyay Gy., A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok. 1. (1) Várallyay Gy., A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály, Budapest Gödöllő. 167 p. - Farkas Cs, Várallyay Gy. Tóth E., The effect of some conventional and soil conserving tillage systems on soil hydraulic properties and soil water regime of a loamy Mollisol. In: Proc. 4th Intern. Congress of ESSC, May, 2004, Budapest Várallyay Gy., A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 2004; 37. szám: Szikes talajok szélsőséges vízgazdálkodásának, okainak és/vagy következményeinek elemzése. Témafelelős: Dr. Várallyay György az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor A szikes talajok kialakulásában meghatározó szerepet játszanak a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai. A szikes talajok szélsőséges vízháztartása viszont meghatározó tényezője azok egyéb ökológiai körülményeinek, s gyenge termékenységének. Kutatási témát ezen kölcsönhatások vizsgálatában tudnék ajánlani, és a munkát irányítani. Különös tekintettel a szikes területek hasznosításának két különböző irányára (mezőgazdasági termelés szikes ökoszisztémák megőrzése, fenntartása), ill. a két irány európai súlypont-áthelyeződésére. - Várallyay Gy., Szikesedési folyamatok a Kárpát-medencében. Agrokémia és Talajtan. 48. (3 4) Várallyay, Gy., Environmental stresses induced by salinity/alkalinity in the Carpathian Basin (Central Europe). In: Proc. 17th IUSS Congress, Bangkok, Abstracts Vol. III. Symposium No. 33. p Várallyay, Gy Environmental stresses induced by salinity/alkalinity in the Carpathian Basin (Central Europe). Agrokémia és Talajtan. 51. (1 2) Várallyay, Gy., Environmental stresses induced by salinity/alkalinity in the Carpathian Basin. In: Proc. XVII. Román Talajtani Konferencia, Temesvár, aug Talajtani Társaság kiadványai. 34A. Vol Nitrogén ciklus kísérleti és elméleti modellezése - Témafelelős: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. A talaj/növény/légkör rendszerben sokszorosan egymásba kapcsolódó ciklusok határozzák meg a nitrogén és nitrogénvegyületek mozgását és átalakulásait. Az intenzív mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben terheli a ciklusok egyensúlyát, s egyre nagyobb környezeti veszélyeket idéz fel. A nitrát kimosódásért, a talajok savanyodásáért, s a légkörbe kerülő gázalakú veszteségekért (ammónia, nitrogénoxidok) főleg a nagyarányú nitrogénműtrágya felhasználást teszik felelőssé, de olyan rendszerekben, ahol nagymennyiségű szerves trágyát használnak (különösen Nyugat- Európában) e problémák szintén jelentkeznek. A fenntartható gazdálkodási stratégiák megkövetelik a növénytáplálás ökológiai szemléletű megalapozását, a természetes ciklusok kapcsolatrendszerének jobb megismerését. E felismerésből kiindulva a nitrogénvegyületek mozgásának és kémiai átalakulásainak vizsgálata a talajban ma is aktuális feladat(a nitrogén megoszlása a növények számára felvehető és hozzá nem férhető formák között, veszteségek (kimosódás, gázalakú veszteségek)). E témakörben ma az alábbi fontosabb kérdések állnak az érdeklődés homlokterében: Milyen kémiai 12

13 formák tekinthetők felvehetőnek, hogyan mozdulnak el ezek a talajban, s eközben milyen kémiai átalakulásokban vesznek részt? Többnyire a kioldható NO 3 --tartalmat tekintik a tápanyagszolgáltató képesség mértékének, de az oldható NH 4 +-tartalmat, illetve a hidrolizálható nitrogéntartalmat szintén ajánlják e célra. A gyakorlati értékelésben az NO 3 --ion mobilitása és az NH 4 +- ion mobilizációw immobilizáció egyensúlya az agyagásványokkal problémát okozhat. Egyre több figyelmet szentelnek az aktív organikus nitrogéntartalom és a humuszfrakciók megváltozásával kapcsolatos kérdéseknek is ez azonban már átvezet a mikrobiológiai transzformáció területére. Analitikai metodikai szempontból problematikusnak tekinthető a fenti mennyiségek mérésére külön-külön jól alkalmazható paraméterek együttes kvantitatív értelmezése (pl. oldható és hidrolizálható talaj N- formák), s ezért szükséges az analitikai metodika felülvizsgálata és fejlesztése. A talaj különböző nitrogénformái (ammónium, nitrát, szerves-n) közötti mikrobiológiai átalakulások rendkívül nagy szerepet játszanak az aktuálisan hozzáférhető nitrogénformák arányainak kialakításában, s a veszteségek (kimosódás, denitrifikációs gázveszteségek meghatározásában. A klimatikus és agronómiai körülmények (nedvesség, hőmérséklet), a rendszerbe juttatott nitrogénforrások és egyéb anyagok mennyiségétől függően (pl. C/N arány) e folyamatok rendkívül változatos időskálán érvényesülhetnek, a szezonális ciklusoktól kezdve a néhány óra alatt lezajló változásokig. Ez is szerepet játszik abban, hogy a kimosódásról és gázalakú veszteségekről nehéz általánosan érvényes adatokat találni, azonban mindkét jelenséget súlyos környezeti problémaként kezelik. A mikrobiológiai nitrogéntranszformációs folyamatok nyomon követésére a stabil izotópos nyomjelzéstechnikát már régóta használják. A kvantitatív leírást az ún. "átfolyós tartály" modellre alapozva, az izotóphígulás mérése alapján végzik. Eleinte "kéttartályos" modelleket alkalmaztak, az egyik tartály a felvehető nitrogént (NO 3 -, NH 4 +), a másik pedig a nem felvehető nitrogént (szerves-n, kötött NH 4 +) tartalmazta. A mineralizációwimmobilizáció folyamatot elsőrendű kinetikai differenciál egyenletekkel írták le. Ebből az egyszerű modellből a nitrogén transzformációs folyamatok bruttó sebességét lehetett kiszámítani. Újabban egyre több részfolyamatot (nitrifikáció, denitrifikáció, asszimilatív NO 3 --redukció, stb.) vesznek figyelembe, s többnyire a "háromtartályos" modellt alkalmazzák, amelyben a nitrát-, az ammóniumés a szerves-n "tartályait" kapcsolják össze elsőrendű kinetikai differenciál egyenletrendszerrel. A szerves nitrogén "tartályt" további két részre, az aktív szervesés a passzív szerves-n frakcióra osztva veszik figyelembe. Ezek a modellek még mindig nem fejezik ki a rendszer valódi komplexitását. További nehézségeket jelent a diffúziós és egyéb elmozdulások matematikai modellezése. Az egyszerűbb megoldások keresése e téren ma is aktuális feladat. Emellett számos kísérleti technikai kérdést is tisztázni kell még. Ilyen tanulmányokhoz többnyire talajoszlop inkubációs kísérleteket végeznek. Nyomjelzéses kísérleteknél lényeges kérdés a jelzett nitrogénvegyület hozzáadásának időpontja, ha a légszáraz talaj újranedvesítésével indítottuk a transzformációs folyamatokat. Általában az ún. stacionárius közelítés használatos, azaz egy aktiválási periódus után történik a "tartály" feltöltése. Így viszont a gyors változásokról nem kapunk információt, amely pedig száraz éghajlati viszonyokra vonatkozóan értékes lehet. - MÉSZÁROS, CS. FARKAS I., BÁLINT Á., BÚZÁS J.: Modelling of the coupled heat and mass transfer through porous media on the base of the wave approach. Drying Technology, : (1-2) (impakt faktor: 0,820) 13

14 - KIRSCHNER, CS. MÉSZÁROS, Á. BÁLINT, K. GOTTSCHALK, I. FARKAS: Surface changes of temperature and matter due to coupled transport processes through porous media. J. Phys. A:Math. Gen. 37. (2004) (impakt faktor: 1.357) - BALINT A, GYARMATI B, FODOR I, KISS R.: : Examination of several heavy metals in plants and soil of a shelter-belt, Cereal Research Communications 35 (2): Part 1, JUN I KIRSCHNER, Á BÁLINT, R CSIKJA, B GYARMATI, A BALOGH, CS MÉSZÁROS: An approximate symbolic solution for convective instability flows in vertical cylindrical tubes.. J. Phys. A:Math. Gen. 37. (2007). (impakt faktor: 1,566) - CS. MÉSZÁROS, Á. BÁLINT, I. KIRSCHNER, K. GOTTSCHALK, I. FARKAS: Mathematical Modeling of Drying Processes Using Methods of the Nonequilibrium Thermodynamics and Percolation Theory. Drying Technology, 25: 1 8, 2007 (impakt faktor: 1,029) 14

15 MEZŐGAZDASÁGI-, KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS TALAJBIOTECHNOLÓGIA PH.D. PROGRAM - A nehézfém-stressz hatása a vetőmagok és növények mikrobiális oltásának hatékonyságára Témafelelős. Dr. habil. Bayoumi Hamuda Hosam C.Sc. A rhizobioremediációs hatékonyság leírásával foglalkozó számos tanulmány született, melyeket főleg mesterségesen létrehozott ideális körülmények között végeztek. Azonban az olyan környezeti tényezők, mint a ph, a hőmérséklet, tápanyag-ellátás, talajszennyezés, stb. változó értékeket mutatnak a különböző területeken és nagyban befolyásolják a rhizobioremediációs folyamatokat is. A vetőmagok mikrobiális oltásának fő célja, hogy a belőlük kifejlődő növényeket az oltóanyagként használt mikroorganizmusok kolonizálják. A tanulmány célja, megismerni és feltárni az Európában termesztett főbb gabonafélék rizoszférájában élő vad törszek és a mezőgazdaságban alkalmazott biológiai oltóanyagok ökológiai kölcsönhatását, a nehézfém-szennyezés függvényében. A tervezett vizsgálatok multidiszciplinárisan összehangolt megközelítéssel próbálnak olyan összefüggéseket és megoldásokat találni, melyek elősegíthetik a kifizetődő biztonságos mezőgazdasági környezet megteremtését. Célok: - Közönséges és nehézfémmel szennyezett mezőgazdasági területeken a természetes és oltott rizoszféra-közösségek becslése. A mikrobiális oltóanyagok hatásosságáról és sorsáról árulkodó indikátorok keresése. - Mikrobiális oltóanyagok (bioműtrágyák: Azotobacter, Rhizobium, stb.) kifejlesztése, a túlélés és ellenállóság megfigyelése, különböző mezőgazdasági területeken. - A bioműtrágyák rizoszféra biológiai összetételére és biokémiai változásaira (enzimaktivitás) kifejtett hatásainak tanulmányozása, valamint az alkalmazás környezeti biztonságának becslése. - A mikroorganizmusok változatossága és működésük sajátosságai az Európai gabonafélék rizoszférájában. Biopeszticidek (Pseudomonas, Trichoderma, stb.) és bioműtrágyák természeti változatosságának kulcsfontosságú biokémiai és genetikai jellemzőinek valamint a rizoszférában betöltött szerepének a meghatározása. - Ezen bio-összetevők hatásának felmérése a főbb európai gabonafélék rizoszférájába élő bakteriális és gombaközösségekre, normál és nehézfémmel szennyezett mezőgazdasági területeken. - Abdorhim Hamed - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Khalif A. Abdoussalam - Oldal Bálint - Kecskés Mihály - Heltai György (2005): Szennyvíziszap-kezelés hatása egy étkezési szárazbabfajta (Phaseolus vulgaris L.) növekedésére és rizoszférájának mikrobiális változására. Agrokémia és Talajtan, 54: Abdorhim H. - Khalif A.A. - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Heltai Gy. - Kecskés Mihály (2006): Improvement of microbial characterization and CO2-release in rhizospheres of spring wheat and field growing common bean by sewage sludge application. Scientific Bulletin of Szent István University, Gödöllő, Hungary. pp: Kampfl Gy. - Kristóf K. - Algaidi A.A. - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Heltai Gy. (2007): Study of NOx and CO2 production of cultivated soil in closed microcosm experimental system. Microchemical Journal, 85:

16 - Talajbiotechnológiai célra alkalmazható hasznos mikroszervezetek nehézfémtűrése Témafelelős. Dr. habil. Bayoumi Hamuda Hosam C.Sc. A talaj nehézfémszennyezése következtében az érzékeny élőlények aktivitásának csökkenése, esetleges pusztulása drasztikusan megváltoztathatja a talaj mikrobiális biodiverzitását, a szorosan egymásra épülő biogeokémiai folyamatokat. A kieső mikrobák egy részének szerepét átvehetik ugyan mások, de igen keveset tudunk arról, hogy az adott funkciót végző mikrobák körének erős szűkülése milyen mértékben teszi labilissá, további környezeti stresszekre fokozottan érzékennyé a talajéletet. Ezért szükségesnek tanulmányozni a talajban élő, talajoltásra alkalmas hasznos mikroszervezetek nehézfém-érzékenységét. Célkitűzés: - Izolált és törzsgyűjteményben meglévő pl. Pseudomonas, Rhizobium, Bacillus és Trichoderma törzsek felhasználásával kompatibilitási vizsgálatok elvégzése. - Biológiai aktivitás nehézfém-érzékenységének és antagonista hatás felmérése: Pseudomonas és Bacillus baktériumoknál az antibiotikum-, foszformobilizáló-, növényi növekedési hormon-termelő- és a sziderofortermelés, Rhizobium (N 2 - kötő) baktériumnál a gümőképzés, Trichoderma gombánál az antimikrobiális anyagok termelése. - A mikrobakomponensek nehézfém-érzékenységének felmérése különböző összetételű keverékben. - A mikrobakeverékek talajban mutatott nehézfém-reakciójának felmérése. - Hasznos mikroszervezetek törzsek szideroformelésének vizsgálata. - Hasznos mikroszervezetek törzsek antagonista hatásának vizsgálata Pythium ultimum, Rhizoctonia solani, Fusarium solani, F. oxysporum növénypatogénekkel szemben. - Talaj-, illetve növények oltására potenciálisan alkalmas felhasználható hasznos mikroszervezetek, nehézfémtoleráns mikrobakeverék. - Hegedűs Antal - Oldal Bálint - Kecskés Mihály - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. (2005): A búzafajták talajeredetű Fusarium spp. okozta gyökérkárosodásának megelőzése antagonista baktériumtörzsek felhasználásával. Növénytermelés, 54: Khalif A.A. - Abdorhim H. - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Kecskés M. (2006): Fe3+ and V3+ suppress the antagonistic activity of fluorescent Pseudomonas strains against some phytopathogenic fungi. Scientific Bulletin of Szent István University, Gödöllő, Hungary. pp: Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Palágyi A. - Algaidi A.A. - Tóth N. - Hamid Y.S. - Heltai Gy. (2006): Enzymatic activities and microbial contents as reliable indicators to evaluate the resilience of soil quality and the growth of alfalfa. Proceedings of VI. National Scientific Conference with International Participation "Ecology & Health 2006" 18th May Plovdiv, Bulgaria. pp: Környezeti tényezők hatása a Trichoderma-Rhizobium kombinált előfordulására pillangósnövények rizoszférában Témafelelős. Dr. habil. Bayoumi Hamuda Hosam C.Sc. Napjainkban egyre általánosabb és erősebb társadalmi elvárás a környezetkímélő mezőgazdaság. A növény mikroba kapcsolat monitorozása a környezeti állapotról információt adhat. Ez a mezőgazdaságban felhasznált kemikáliák mennyiségének csökkentése révén valósítható meg. A kétféle alkalmazási célt jelentő mikrobák együttes felhasználása a környezetet még jobban kímélő növénytermesztési technológiák létrejöttét, egészségesebb élelmet és tisztább környezetet tehet lehetővé. Célkitüzések: 16

17 - A Trichoderma fajok előfordulásának felmérése különböző talajtípusokban és nehézfémmel szennyezet talajokban nevelt pillangósvirágú növények rizoszférájában, különös telitettel a gümők felszínére. - A Trichoderma és Rhizobium közötti kompatibilitás felmérése in vitro. - A gombatörzsek talajban, ill. a rizoszférában való rekolonizációja szempontjából fontos ökofiziológiai paramétereinek felmérése. - Pillangósnövények oltására potenciálisan alkalmas Trichoderma-Rhizobium kombinációk előállítása. - Trichoderma és Rhizobium izolálása és azonosítása a nehézfémmel terhelt talajmintákból. - Trichoderma-Rhizobium kompatibilitási teszt elvégzése. A kompatibilis törzsek ökofiziológiai paramétereinek meghatározása. - A pillangós növények növekedésére gyakorolt hatásának megállapítása és a serkentő tőrzsek szelekciója. - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Kecskés M. - Khalif A. A. - Orosz E. - Talha E. - Abdorhim H. (2003): Effect of some nitrification inhibitors on Vicia faba - Rhizobium symbiosis. Scientific Bulletin of North University of Baia Mare, Baia Mare, Romania. XVI./C.: ISSN László - Biró Borbála - Bayoumi Hosam E.A.F. - Kecskés Mihály (2007): Activation of native Rhizobium population with composted and digested wastes on two alfalfa varieties. Cereal Research Communication, 35: Algaidi A.A. - Bayoumi Hamuda H.E.A.F. - Nótás E. - Kristóf K. - Kampfl Gy. - Hamid Y.S. - Heltai Gy. (2007): A szennyező nehézfémsók hatása a talajbaktériumok mennyiségére, és a talajlégzésre in vitro körülmények között. Agrokémia és Talajtan, 56: Bioremediáció hatékonyságának fokozása mikrobiológiai módszerekkel Témafelelős: Dr. Márialigeti Károly, egyetemi docens, C.Sc. A környezetszennyezések kármentesítésének sok esetben leghatékonyabb módja a mikrobiológiai bioremediáció. Akár biostimulációról, akár bioaugmentációról legyen szó a szennyezőanyag átalakításának, lebontásának folyamatában szerepet játszó mikrobaközösségek részletes megismerése, a közösségi anyagcsere folyamatainak feltárása az alapja a hatékony beavatkozás megtervezésének. Mind a mikrobaközösségek összetételének, mind pedig a közösségi anyagcsere folyamatainak megismerésében a legmodernebb molekuláris mikrobiológaiai eljárások alkalmazásval, ill. ezen eljárások és a hagyományos mikrobiológiai technikák kombinálásával lehet eredményesen dolgozni. - Kukolya, J., Nagy, I., Láday, M., Tóth, E., Oravecz, O., Márialigeti, K., Hornok, L Thermobifida cellulolytica sp. nov., a novel lignocellulose decomposing actinomycete. In. J. Syst. Evol. Microbiol., 52, IMP: 2,873 - Nikolausz, M., Sipos, R., Révész, S., Székely, A., Márialigeti, K Observation of bias associated with re-amplification of DNA isolated from denaturing gradient gels. FEMS Microbiol. Lett., 244, IMP: 1,806 - Révész, S., Sipos, R., Kende, A., Rikker, T., Romsics, Cs, Mészáros, É., Mohr, A., Táncsics, A., Márialigeti, K Bacterial community changes in TCE biodegradation detected in microcosm experiments. Int. Biodet. Biodegr., 58, IMP: 0,582 17

18 - Sipos, R., Székely, A.J., Palatinszky, M., Révész, S., Márialigeti, K., Nikolausz, M Effect of. primer mismatch, annealing temperature and PCR cycle number on 16S rrna gene-targetting bacterial community analysis. FEMS Microbiol. Ecol., 60, IMP: 2,787 - Vargha, M., Takáts, Z., Márialigeti, K Degradation of atrazine in a laboratory scale model system with Danube sediment. Wat. Res., 39, IMP: 2,304 - Talajművelési módok hatása a talaj biológiai aktivitására Témafelelős: Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi docens, C.Sc. Növénytermesztési szempontból a talajok minőségének egyik legjelentősebb jellemzője a talajtermékenység. A környezeti feltételek,a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, adottságai potenciális termékenységet biztosítanak a termesztett növények számára, amelyet az alkalmazott agrotechnikai eljárásokkal befolyásolhatunk. A talaj termékenysége semmiképpen sem vonatkoztatható el a benne zajló biológiai és biokémiai folyamatoktól sem, így a termékenység természetes faktorától a talaj biológiai életétől. A biológiai élet döntően a gyökérzónában, a talaj humuszos rétegében zajlik, így a humuszos réteg mélysége, a humusz mennyisége és minősége a talajbiológiai folyamatokat alapvetően befolyásolja. A talaj termőképessége szoros kapcsolatban van a talajban élő szervezetekkel, azok számával, életműködésével. Számukra, faji összetételükre nagy hatást gyakorolnak a különböző emberi beavatkozások, így a gazdálkodási módok, a különböző agrotechnikai tényezők. Eltérő lehet a hatás a különböző mennyiségben és minőségben alkalmazott műtrágyák, szerves trágyák, növényvédő szerek, baktériumtrágyák, egyéb, innováció során kifejlesztett eljárások, anyagok alkalmazása esetén is. A rövid célkitűzés összegzése: Egy talajtípuson belül a művelési ágak, ezen belül a talajművelési módok hatásának vizsgálata a talaj biológiai aktivitására, a kölcsönhatások értelmezése különböző növénykultúra talajában. A hagyományos talajbiológiai módszerek mellett új, perspektivikus mérési módszerek bevezetése és alkalmazása a talajbiológiai aktivitás nyomon követésére, a biológiai sokféleség, vagy biodiverzitás mérésére. - Zsuposné Oláh Ágnes (2002): Talajt javító és kímélő technológiák talajbiológiai tesztelése. In.: Talajjavítás-talajvédelem Tudományos ülés, ISBN Debreceni Egyetem ATC. Szerkesztő: Pepó Péter, Jávor András, p - Zsuposné Oláh Ágnes (2005): The effects of agrotechnical factors on the biological activity of a meadow chernozem soil (Vertisols). International Scientific Conference. Innovation and Utility in the Visegrad Fours. ISBN Ö, ISBN Zsuposné Oláh Ágnes (2006): The effect of cultivation methods on some parameters of carbon cycle in meadow chernozem soil (Vertisols)." Natural Resources and Sustainable Development". International Scientific Session. Oradea-Debrecen, ISBN- 10: , p. - Fontosabb talajenzimek és aktivitásuk mérése Témafelelős: Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi docens, C.Sc. A talaj a benne élő mikroorganizmusok természetes környezete, melyek tevékenységükhöz kedvező fizikai és kémiai környezetet igényelnek. Minél intenzívebb a mikroorganizmusok működése, annál nagyobb a talaj biológiai aktivitása. A mikroorganizmusok a talajbiótának tömeg szerint legnagyobb frakcióját képviselő szervezetei. A talaj-mikroorganizmusok a kardinális fontosságú, 18

19 biológiailag szabályozott működésű, enzimekkel katalizált anyagcsereutak résztvevői, amelyek kihatásukban a talaj működésére, a talajtermékenység alakulására, a földművelés hatékonyságára, a trágyázási rendszerek eredményességére meghatározóak. Az enzimek fontos szerepet játszanak a szerves kötésben lévő tápelemek körforgalmában. A mikrobiális biomassza, valamint az enzimaktivitások az ökológiai stabilitás érzékeny faktoraiként használhatóak. A talajok aktivitás mérésének számos kutató szerint a legbiztosabb módszere az enzimaktivitások mérése. A rövid célkitűzés összegzése: A legfontosabb oxidoreduktáz (dehidrogenáz, kataláz), és hidroláz (foszfatáz,celluláz, szacharáz, ureáz), enzimek aktivitás mérése különböző talajtípusokon. A hagyományos módszerek mellett új mérési módszerek bevezetése, összehasonlítása a talajbiológiai aktivitás nyomon követésére - Zsuposné Oláh Ágnes - Kátai János - Bessenyei Mihály (2002): A talaj biológiai aktivitásának vizsgálata talajműveléses tartamkísérletben. Tartamkísérletek, Tájtermesztés, Vidékfejlesztés. ISBN , p. - Rő Talajtípusokonlukácsné, Veres E. - Zsuposné Oláh Ágnes (2005): Examination of soil enzyme activities in an ecological farming system. Sustainable Agriculture Across Borders in Europe. International Conference. Debrecen-Oradea p. - Zsuposné Oláh Ágnes - Csubák, M. (2005): The biological activity and the humus quality in different soils. Natural Resources and Sustainable Agriculture.International Scientific Session and Reviewed Papers. Oradea-Debrecen, p. RO ISBN , HU ISBN Lukácsné, Veres E. - Zsuposné Oláh Ágnes (2006): Examination of biological activity in chernozems. Vth. Alps-Adria Scientific Workshop, Opatija, Croatia ISSN 0133/ p. - A talajjavítás hatása és következményei a C és N-körforgalmában részt vevő baktériumokra Témafelelős: Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi docens, C.Sc. A N- és C körforgalomban nagy jelentőséggel bírnak azok a mikroorganizmusok, melyek a szervesanyagok lebontásában és átalakításában vesznek részt, valamint azok, melyek a levegő N-jének megkötésén fáradoznak. A talajba kerülő elhalt szerves anyagok transzformációs folyamatait számos talajfaktor serkenti, vagy lassítja. A talajok kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságai nagyban befolyásolják a mikroorganizmusok számát, és aktivitását, a talajjavítás mindkét paraméterben jelentő változást idéz elő. A mikroorganizmusok száma, aktivitása nagyban befolyásolja a talajok termőképességét. A biológiai aktivitás több módszerének mérése választ adhat a különböző talajtípusokon alkalmazott javítóanyagok közvetlen és tartamhatását illetően. A rövid célkitűzés összegzése: Az újabban alkalmazott talajjavító anyagok, biotechnológiai módszerek és innovációs anyagok hatásának vizsgálata a talajok biológiai tulajdonságaira, a N- és C körforgalmában résztvevő baktériumokra, cellulóz és fehérjebontás intenzitására. A mikrobiális biomassza mennyiségének direkt és indirekt módszerekkel történő meghatározása. A hagyományos talajbiológiai módszerek mellett új, perspektivikus mérési módszerek bevezetése és alkalmazása a talajbiológiai aktivitás nyomon követésére. 19

20 - Zsuposné Oláh Ágnes (2002): Javítás hatása a talajtulajdonságokra és a talajmikrobákra agyagbemosódásos barna erdőtalajon in: Talaj és környezet tudományos ülés, ISBN Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. Szerkesztő: Prof. Dr. Kátai János, p. - Zsuposné Oláh Ágnes (2003): The effect of amelioration on the chemical properties and biological activity of soil on meadow type soil. "Natural Resources and Sustainable Development". International Scientific Session. Oradea-Debrecen, p. - Zsuposné Oláh Ágnes (2005): The effect of cultivation methods on the decomposition of cellulose on meadow chernozem soil. in: Cereal Research Communication. IV. Alps-Adria Scientific Workshop Portoroz, Slovenia. ISSN 0133/ p. - Zsuposné Oláh Ágnes (2006): The effect of cultivation methods on some parameters of carbon cycle in meadow chernozem soil (Vertisols)." Natural Resources and Sustainable Development". International Scientific Session. Oradea-Debrecen, ISBN- 10: , p. - A fitoremediációs technikák eredményességét befolyásoló hasznos mikroszervezetek a növény-talaj rendszerben Témafelelős: Dr. Biró Borbála, tudományos főmunkatárs, MTA doktora. A fitoremediációnak számos módszere ismert. Leginkább alkalmazott az ún. fitoextrakció, ahol a szennyezőanyagok növény általi minél nagyobb mennyiségben való felvétele, a fitostabilizáció, ahol a szennyezőknek a gyökérrendszer általi megkötése és a fitovolatilizáció, ahol a szennyezőnek (pl. szelén) a növény segítségével történő légneművé válása a követendő eljárás. Ezeket a technikákat hasznos mikroszervezetek segíthetik, mint pl. a gazdanövényt tápelemekkel, nitrogénnel és foszforral ellátó mikroszimbionták. A nitrogénkötők lehetnek szabadon, asszociációban, vagy szimbiózisban élők. A hasznos, stressz-puffer szerepű gombák is élhetnek a gyökérendszer különböző régióiban. Ismert a rhizoszféra mikroorganizmusok növényi növekedési hormon-termelő képessége is. A dolgozat: - tartamhatású hazai és európai kísérleti háttérrel, bi- és multilaterális nemzetközi konzorciumhoz kapcsolódva monitorozza a hasznos mikroszervezetek előfordulását és működőképességét, - a stressz-toleráns mikroorganizmusok törzsgyűjteményét hozza létre, és a teljesítőképességüket vizsgálja különböző szinteken, - a mikroorganizmusok közötti együttműködési lehetőségeket elemzi és a növényi és a mikroba, vagy az együttes stratégiákat - kiterjed a talaj-klimatikus befolyásoló tényezőkre és végül az irányított alkalmazásokra törekszik. - Vivas A., Vörös I, Biró B., Campos E., Barea J.M., Azcón R. (2003): Symbiotic efficiency of autochthonous arbuscular mycorrhizal fungus (G. Mossae) and Brevibacillus sp. isolated from cadmium polluted soil under increasing cadmium levels. Environment Pollut. 126: Biró B, Posta K, Füzy A, Kádár I, Németh T. (2005): Mycorrhizal functioning as part of the survival mechanisms of barley (Hordeum vulgare L) at long-term heavy metal stress. Acta Biol. Szegediensis, 49: Simon L., Tamás J., Kovács E., Kovács B., Biró B. (2006): Stabilisation of metals in mine spoil with amendments and growth of red fescue in symbiosis with mycorrhizal fungi. Plant Soil Environment, 52:

EMLÉKEZTETİ. Környezettudományi Doktori Iskola Tanácsülése (SZIE MKK Növénytermesztési Intézet Könyvtára, 2010. február 16.

EMLÉKEZTETİ. Környezettudományi Doktori Iskola Tanácsülése (SZIE MKK Növénytermesztési Intézet Könyvtára, 2010. február 16. EMLÉKEZTETİ Környezettudományi Doktori Iskola Tanácsülése (SZIE MKK Növénytermesztési Intézet Könyvtára, 2010. február 16. 13 30 óra) A Környezettudományi Doktori Iskola Tanácsa, amely 12 fıbıl áll, a

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Dr. Varga Zoltán publikációs listája

Dr. Varga Zoltán publikációs listája Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. február 11. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság és

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Plazmaemissziós spektrometriai módszerek és elválasztási technikák összekapcsolása speciációs analitikai célokra

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Plazmaemissziós spektrometriai módszerek és elválasztási technikák összekapcsolása speciációs analitikai célokra SZENT ISTVÁN EGYETEM Plazmaemissziós spektrometriai módszerek és elválasztási technikák összekapcsolása speciációs analitikai célokra DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Fehér Balázs Gödöllő 2009 A doktori iskola

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. http://vm.mtmt.hu/www/index.php?authorid=10022469

PUBLIKÁCIÓS LISTA. http://vm.mtmt.hu/www/index.php?authorid=10022469 PUBLIKÁCIÓS LISTA PUBLIKÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁS cikk: 17 konferencia absztrakt: 43 cikk (17) http://vm.mtmt.hu/www/index.php?authorid=10022469 Gábor Géczi, Márk Horváth, Štefan Dráb, Žigmund Tóth, László Bense

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Személyi adatok

Szakmai önéletrajz. Személyi adatok Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: Mérőné Dr. Nótás Erika Végzettség: PhD környezettudomány (Szent István Egyetem) dr. univ. (oec.) - áruismeret (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) MSc (Egyetemi

Részletesebben

Környezettudományi Intézet Szakdolgozat, diploma és TDK dolgozat témacímek 2011

Környezettudományi Intézet Szakdolgozat, diploma és TDK dolgozat témacímek 2011 Környezettudományi Intézet Szakdolgozat, diploma és TDK dolgozat témacímek 2011 Környezetmérnök hallgatóknak Egykor volt környezeti állapot rekonstrukciója talajtani és régészeti vizsgálatokkal Dr. Füleky

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

J E L E N T K E Z É S I L A P fokozatszerzésre

J E L E N T K E Z É S I L A P fokozatszerzésre Személyi adatok: J E L E N T K E Z É S I L A P fokozatszerzésre EDHT-./ / Név: Tóth Nikoletta /Leánykori név/: OM azonosítója: Anyja neve: Rapcsok Éva Állampolgársága: magyar Születési hely: Eger év 1978

Részletesebben

Környezettudományi Intézet összesített publikációs listája (2004-2010)

Környezettudományi Intézet összesített publikációs listája (2004-2010) Környezettudományi Intézet összesített publikációs listája (2004-2010) Hazai és nemzetközi tudományos dolgozatok Abulikemu A, Halász G, Csámpai A, Gömöry Á, Rábai J (2004): Improved synthesis of perfluorooctylpropyl

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei. SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.

PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez. FARKAS GABRIELLA PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez. könyv, könyvrészlet oktatási anyag folyóiratcikkek

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására Sándor Zsolt Témavezetı: Dr. Kátai János DEBRECENI EGYETEM Hankóczy Jenı Növénytermesztési-,

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. január 24. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló

Részletesebben

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL III/2a feladat. A remediáció elmélete és gyakorlata I. EU együttmőködés: Áttekintés az innovatív

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban

Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. Előzmények Az Élő Bolygó Környezetvédelmi Kutató Kft., a Floridai Egyetemmel 1997-ben kidolgozta egy új zeolit

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

DOKTORI TÉMAÖSSZEFOGLALÓK

DOKTORI TÉMAÖSSZEFOGLALÓK SZENT ISTVÁN EGYETEM KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA IX. FÓRUMA DOKTORI TÉMAÖSSZEFOGLALÓK Gödöllı 2010 Környezettudományi Doktori Iskola vezetıje: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. Talajtan, agrokémia,

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

dinamikus rendszerben

dinamikus rendszerben BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI

AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Miskolci Egyetem,Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 315-324. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Virág Margit okl.geológusmérnök, vízkészletgazdálkodási-

Részletesebben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata

Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

ENZIMJELZÉSES IMMUNANALITIKAI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA FENOXIKARB ÉS ATRAZIN NÖVÉNYVÉDŐSZER-HATÓANYAGOK KIMUTATÁSÁRA

ENZIMJELZÉSES IMMUNANALITIKAI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA FENOXIKARB ÉS ATRAZIN NÖVÉNYVÉDŐSZER-HATÓANYAGOK KIMUTATÁSÁRA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar EZIMJELZÉSES IMMUAALITIKAI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA FEOXIKARB ÉS ATRAZI ÖVÉYVÉDŐSZER-HATÓAYAGOK KIMUTATÁSÁRA Doktori értekezés

Részletesebben

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása

Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása Ph.D. Tézisek Készítette: Bagi Zoltán Témavezetı: Prof. Kovács Kornél Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék Szeged 2008 1

Részletesebben

Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szanyi Ágnes

Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szanyi Ágnes Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szanyi Ágnes Erősen nemideális négykomponensű elegyek elválasztása extraktív heteroazeotrop desztilláción alapuló új hibrid eljárásokkal Témavezető: Dr. Mizsey Péter egyetemi tanár

Részletesebben

metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu

metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu SZEMÉLYI ADATOK Születési idő, hely: 1988. június 27. Baja Értesítési cím: H-6720 Szeged, Dóm tér 7. Telefon: +36 62 544 339 E-mail: metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu VÉGZETTSÉG: 2003-2007: III. Béla Gimnázium,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására

Részletesebben

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary. A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor

Részletesebben

Pályázó: Dr. Farkas Anikó. Publikációs jegyzék Dr. Farkas Anikó

Pályázó: Dr. Farkas Anikó. Publikációs jegyzék Dr. Farkas Anikó Publikációs jegyzék Dr. Farkas Anikó Lektorált tudományos cikk hazai folyóiratban 2 Farkasné Szerletics A. 2002. Művelési rendszerek értékelése gyomszabályozási szempontból gödöllői barna erdőtalajon.

Részletesebben

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és

Részletesebben

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.

Részletesebben

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23. D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája Magyar nyelvű tudományos folyóiratok Agrártörténeti Szemle Agrártudományi Közlemények Agro-21 Füzetek Agrokémia és talajtan Állattani

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON NYÍREGYHÁZA 2007 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének

Részletesebben

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

Süle Zoltán publikációs listája

Süle Zoltán publikációs listája Süle Zoltán publikációs listája Statisztikai összegzés Referált nemzetközi folyóiratcikkeim száma: 3 (+1) Nemzetközi konferenciakiadványban megjelent publikációim száma: 14 Hazai konferenciakiadványban

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian PERSONAL INFORMATION Dr. János Szlávik 3300 Eger, Tompa Mihály u. 8. +36-36-520-400/3082 +36-30-4365-541 szlavik@ektf.hu www.gti.ektf.hu Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian WORK

Részletesebben

11 Arany Janos st., RO-400028, Cluj-Napoca, Romania

11 Arany Janos st., RO-400028, Cluj-Napoca, Romania Fermentációs folyamatokból visszamaradt élesztősejtek bioszorpciós tulajdonságainak vizsgálata Biosorption and characteristics of residual beer yeast cells from fermentation processes Utilizarea în biosorbție

Részletesebben

Curriculum vitae. CEEPUS ösztöndíj a Varsói Agrártudományi Egyetemen, 2007. márciusában (1 hónap)

Curriculum vitae. CEEPUS ösztöndíj a Varsói Agrártudományi Egyetemen, 2007. márciusában (1 hónap) Curriculum vitae Személyes adatok Név/Keresztnév BALLA EMESE Lakcím 537050 Gyergyócsomafalva, 1475 szám, Hargita megye. E-mail ballaemese@kv.sapientia.ro Állampolgárság Román, magyar Nemzetiség Magyar

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 55 (2006) 2 479 486

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 55 (2006) 2 479 486 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 55 (2006) 2 479 486 Válasz Tóth Gergely és Máté Ferenc megjegyzéseire Egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítésének igénye, lehetősége és lépései közleményünk

Részletesebben

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében PhD értekezés tézisei KÉSZÍTETTE: Pálinkás

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi

Részletesebben