BEVEZETÉS. Kóródi Márta 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS. Kóródi Márta 1"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, Kóródi Márta 1 A TURISZTIKAI PIAC TRENDETLENSÉGEI SZÁLLÁSHELYEK Miközben a turizmust a jövő iparának, az országok, térségek húzóágazatának, a gazdaság teljesítményétől és térségi fejlettségtől független kitörési pontnak nevezik, ténylegesen a kiterjedt hatásának köszönhetően, a turisztikai teljesítmény közelítően sem mérhető, néhány, a turizmus csak részben, egyes területeken kimondottan kisebb részben jellemző mutatókkal jellemezhető. A turisztikai trendekkel egyező jelenségekre utalnak-e ezek a mutatók? Melyek azok a valószínűsített trendek, amelyek valóban megjelentek és melyek, amelyek nem, vagyis a trendek, vagy a trendetlenség jellemzi-e a turisztikai piac legjobban mérhető szegmentumát, a szálláshelyeket? Mi okozza a trendetlenséget, az alkalomszerű eltérések mennyire meghatározóak, befolyásolják-e a teljesítmény eltérését, vagy előre bekalkuláltak? Ezekre a kérdésekre keresi a tanulmány a választ összehasonlítva a tervezett fejlődési irányokat a ténylegesen megvalósulttal. TRENDLESSNESS ON THE TOURISM MARKET - ACCOMMODATIONS The tourism is often referred to the industry in the future, the key sectors of the economy of countries, regions, or the breaking point regardless of performance of regional developmental. Due to its extensive power, the tourism can be measured only approximately, tourism industry can be characterized by specific indicators, which are partially described some areas. These indicators, do they refer to the same phenomenon of tourism trends? What are the probable trends that really appeared, and which are not available? The most measured segment of the tourism market, the accommodation can characterize by trends, or trendless. What causes the trendless? How are relevant the occasional differences? Do they influence the performance, or have they been calculated in advance? These are the questions the study aims to answer compared to the planned development directions with the actually delivered. BEVEZETÉS A világ turizmusán belül a szállodaipar önmagában is milliós ágazat, akár a szállodai egységek száma, akár a vendégszám, vagy a bevétel tekintetében, vagyis a kapacitás és a teljesítmény viszonylatában. Korszerű szállodaipar nélkül nincs versenyképes turizmus mondják annak a turisztikai szektornak az irányítói, amely jelenleg több, mint 5%-kal járul hozzá a GDP-hez, ami a multiplikátor hatások miatt csaknem eléri a 9%-ot, közvetlenül több, mint 300 ezer, közvetve félmillió főt foglalkoztat és évente 1200 milliárd forintot meghaladó öszszegben jelent bevételt az ország számára. A szállodai kínálat fejlődése a befektetésekben 1 Szolnoki Főiskola, tanszékvezető főiskolai tanár, oktatási és tudományos rektorhelyettes A cikket lektorálta Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, PhD.

2 megjelenő tőke és szolgáltatási színvonal miatt meghatározó fontosságú, gazdasági fenntarthatóságuk visszahat a turizmusra. A szállodaipar komplex nemzetközi környezetben működik, ugyanazok a trendek hatnak rá, amelyek befolyásolják a gazdaság, a többi vállalkozás helyzetét. Az összefoglaló tanulmány nem szigorúan statisztikai értelemben vizsgálja a trendeket, javarészt a gazdálkodás különböző területein érvényesülő tendenciák rendszerezése a szekunder információ feldolgozás. A trendeket általában a piac alakulásának valószínűsítésére alkalmazzák, meghatározva, hogy melyek azok a tartós irányzatok, amelyek a bázis időszakból kiindulva érvényesülni fognak a jövőben. A jóslatok beválásának vizsgálata azonban többnyire elmarad, pedig a rendelkezésre álló adatok alapján minősíteni lehet az előrejelzéseket. Alkalom kínálkozhat a világtrendek és az adott ország viszonylatában, vagy a vizsgált területen előrejelzett és bekövetkezett változások viszonylatában. Az UNWTO és az ETC megatrendjei jelentik a kiindulást, az MSZSZ trendriportjai a teljesülést a vizsgálat során, melyet kiegészítenek a szakértők és a tanácsadó, elemző cégek, valamint a szállodák megállapításai. ANYAG ÉS MÓDSZER Az elemzés módszertana két jól elhatárolható részből épül fel. Az első egységben a szekunder információk feldolgozásával időrendben és funkcionálisan tematizálva kerülnek összegzésre a szálláshelyszolgáltatásban a szakértő elemzők által beazonosított jelenségek az okokkal és következményekkel kiegészítve. A fő adatforrások a Magyar Szállodaszövetség, az STR, a Xellum Kft. felmérései, a HOTREC, UNWTO és az ETC, valamint a Magyar Turizmus ZRT kutatásai voltak. A második részben a MSZSZ havi trendriportjai alapján végzett elemzések egészítik ki az előrejelzések beválásairól tett megállapításokat. A trendeket alkalomszerűen módosító rendezvények hatása sem megszokott, a Forma1 torzító hatása három év viszonylatában elemezve mutatja, hogy nem minden mutatóra érvényesül törvényszerűen a növekedés. ELŐREJELZÉSEK, TRENDEK A SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÁS EGYES SZEGMENTUMAIRA VONATKOZÓAN A vizsgálat nem terjed ki a befolyásoló tényezők változásának elemzésére, vagyis a turizmus külső környezetéhez tartozó politikai, gazdasági, szociális és környezeti trendekre, az életstílust és a fogyasztási szokásokat alakító tényezőkre, valamint a turisztikai szolgáltatókat közvetlenül érintő más elemekre, mert azok hatása megjelenik a szállodaipar jelenségeiben, a kapacitások létesítési döntéseiben és a vendégek utazási döntéseiben. Néhányat azonban fontos kiemelni. A demográfiai tényezők közül a népesség öregedése meghatározó szereppel bír mind rövid, mind hosszú távon. A javuló egészségi állapot, a nyugdíjak reálértékének csökkenése mellett a nyugdíjkorhatár emelkedése is fontos szempont a resort szállodák célcsoportjának kijelölésében. A fiatalabb korosztályok tekintetében a fő jellemzők a növekvő jövedelem, az egyedülállók számának emelkedése, a szociális és szakmai hálózatok kialakulása, amelyek mind az utazások számának növekedését valószínűsítik. Együttesen jelenik meg az időhiány 2

3 és a szabadidő növekedésének ellentmondásos jelensége, az attraktív élmény intenzív átélése iránti igény a rövid utazásokon. Ezzel párhuzamosan erősödik az egészségtudatosság, amely az utazások szerves részévé válik, amiből következően az aktív turizmusfajták kombinációja iránt növekszik a kereslet. Ezért lehetnek sikeresek a konferencia-wellness vegyes profilú szállodák. A gyors, induláshoz közeli utazási döntések a hétvégi programokat illetően, kevésbé tervezhetővé teszik a szolgáltató kapacitásokat is. A globalizációs hatások ugyanakkor negatívan érintik a szolgáltatások nemzeti jellemzőit, amit a márkajelleg erősödése ellensúlyozhat. A szállóvendég nem igényli a nemzeti sajátosságok koncentrált jelenlétét, az étkezésekben azonban szívesen veszi a helyi specialitásokat. Piaci trendek Az elemzés kiinduló időszaka az közötti öt év, a világ turizmusának növekedése nem gyűrűzött be időben, mindössze 2001-től fordult meg a hazai trend és kezdődött el a mértéktartó fejlődés korszaka. Majd 2002 és 2004 között is a magyarországi szállodák kapacitása minden mutatót tekintve 2% körüli növekedést mutatott ben az átlagnál jóval dinamikusabban növekvő 4 és 5 csillagos szállodaszám a minőségi fejlesztésre utal, illetve erősíti ezt a gyógyszállodai kapacitás bővítése is, mindhárom 13%-ot meghaladó ütemben. A teljesítménymutatók nem követték a kapacitás bővülését, csak 2004-ben kezdtek el javulni, de pl. a 2,7%-pontos foglaltságnövekedéssel is csak 46,4%-ra növekedett a kapavitás kihasználtsága, az ADR 5,7%-kal növekedve is csak Ft lett, a REVPAR is a 12,1%-os növekedés után csak 5507 Ft lett. A kategóriánkénti foglaltság az alsó két szegmensben nem növekedett, a REVPAR azonban csak az egycsillagos házaknál jelzi fenntarthatóság hiányát, amit a bevétel ismét mindkét kategóriánál erősít. Ekkor a nemzetközileg érvényesülő trendeknek megfelelően a szállásbevételek háromnegyede származott külföldi vendégektől, ugyanakkor a belföldiektől származó szállásdíjbevétel átlag feletti növekedési ütemet mutatott. A vendégforgalmi adatok a nemzetközi trendeknek megfelelően alakultak, a külföldi vendégek aránya meghaladja a belföldiekét, külön9sen a szállodákban, ahol még a európai átlagot is meghaladó volt az arány. A Colliers 2008-ban az európai szállodapiacon alacsonynak tartotta a foglaltsági szinteket és a REVPAR-t is. Ekkor még kissé növekedett az ADR, de a következő évben a magas kategóriák az élesedő versenyben a megfelelő töltöttségért nagy árengedményekre kényszerültek. A hotelláncok esetében az ADR csökkenés az év első felében az átlagnál nagyobb volt, míg a szezonban már számíthattak a márkanévből és a bevétel-menedzsment rendszerekből származó előnyökre. A magyarországi szűk ötcsillagos piacon kívül is élet-halál harc dúl. A 4 csillagos szegmensbe tartozó szállodák is nehézségekkel néznem szembe két tűz között a vendégek egy része a válság hatására magasabb színvonalú 3 csillagos hotelt választhat, ugyanakkor az 5 csillagos szállodák a nyomott áraikkal igyekeznek magukhoz csábítani a megmaradt, árelfogadóbb, eredetileg négycsillagos vendégeket. Két kategória is halászik a zavarosban, miközben azt hangsúlyozzák a befektetői piacnak, hogy a négycsillagos szálloda a legkevésbé kockázatos, a legstabilabb, legkiszámíthatóbb piaccal rendelkezik. A tanulmány eredményeit a gyakorlat is visszaigazolja, a hotelek sikerét a minőség, a helyszín és a szolgáltatások összetétele határozza meg. 3

4 Az egy szobára jutó bevétel (REVPAR, Revenue per Available Room) csökkenése a hotelláncok egységei estében jelentősebb volt, mint a piac egészét tekintve. Ahogy a hamarosan beköszöntő nyári szezonban a turisták száma nő, várhatóan a hotelláncok teljesítménye is javul, mert profitálhatnak márkanevükből és bevétel-menedzsment rendszereik erősségéből. A Strategic Pricing in European Hotels: tanulmány rá,mutatott, hogy sokkal inkább az árak jelentették ebben az időszakban a kulcsot a bevételek megfelelő szinten tartásához mint a kapacitáskihasználtság. Vagyis azok a szállodák, amelyek alacsonyabban tartották az ADR-t mint versenytársaik, valamivel magasabb foglaltságot értek el vetélytársaiknál, a REVPAR-juk azonban meglehetősen alacsonyan maradt. A kutatás azt tartja kívánatosnak, hogy tartsák magasan az árakat, vállalva az alacsonyabb kapacitáskihasználtságot, így érhetnek el magasabb bevételt. Amiatt jobb stratégia, mert az árcsökkentés nem generál akkora keresletet, hogy az kiegyenlítse az árbevételi oldalon való visszaesést. A szállodaszegmensen belül a jelenség hasonlóan érvényesül a láncok tagszállodái és a független szállodák esetében is. Ugyanakkor a ház méretével sajátosan összefügg a jelenséggel, a rentabilitásukat tekintve mindig is megkérdőjelezett kis- és közepes méretű hotelek relatíve magasabb foglaltságot értek el, amikor versenytársaik alá mentek áraikkal, mint a hasonlóan cselekvő nagykapacitású szállodák. A kastélyszálló szegmentumot rendkívül kedvezőtlenül érintették a változások, a 25% alatti átlagos foglaltság az üzembezárási pont körüli tartós üzemeltetést és bezárásokat eredményezett. A kapacitás és a teljesítmény viszonylatában az első trendetlenség a magasabb kategóriákkal szemben megnyilvánuló kereslet változásában érhető tetten. A kapacitást az előjelzéseknek megfelelően bővítették átlagon felüli ütemben, a kereslet visszaesése azonban mind a külföldi, mind a belföldi vendégéjszakák tekintetében jelentős volt, nem követte a kapacitás alakulását. Ez felvetette a Magyar Szállodaszövetség részéről a kapacitásbővítés indokoltságának megkérdőjelezését, a kínálatfejlesztés irányának, a trendeknek a helyességét is, a menynyiség fejlesztés helyett a minőségi, szolgáltatásbővítésen alapuló fejlesztések szükségességét. A trendek a forint gyengülését jósolták, ami a szállodai bevételeket emelte volna. A külföldi vendégszám csökkenése miatt azonban ez a mutató sem a trendeknek megfelelően alakult, a nemzetközileg alacsony árak mégsem jelentettek kellő vonzerőt, ami imázs, kommunikációs és termékproblémát is jelezhet. A válság azonban nem javított a helyzeten, következményei között azonosíthatóak be egymással is szorosan összefüggve a minőségromlás, a létszámleépítések, a felújítások elhalasztása ben nálunk, is, mint az egész világon, kivétel nélkül minden hotel szegmensben tapasztalható volt a gazdasági világválság hatása és az árak visszaesése. Az egyik legnagyobb vesztes a konferencia turizmus volt, a cégek házon belül oldották meg azokat a kisebb rendezvényeket, workshopokat amelyeket az előzőekben a szállodai szolgáltatások igénybe vételével bonyolítottak, illetve elálltak a konferenciaszervezéstől és részvételtől valamint több rendezvény is összevonásra került, vagy törölték. A befektetési tanácsadók szerint az egyedi fejlesztések lehetnek életképesek ebben a gazdasági helyzetben, ezen belül is a boutique szállodák, mivel az új, ilyen jellegű szállodák üzemeltetési költsége jóval alacsonyabb lehet, mint egy hasonló szoba számmal rendelkező klasszikus szállodáé. A kulcsszó mindenképp az egyediség. Ez olyannyira vonzó, hogy a napi költés elérheti a eurót (utóbbi pl. egy golfszállodában), míg a budget szállodák- 4

5 ban euró között mozog. Fontosak az egyedülálló megafejlesztések is, amelyek desztináció marketing szempontjából töltenek be kimagasló szerepet egy-egy térségben. A 2010-es Magyar Hotel Monitor elemzései lapján nem várt eredmény, hogy a vidéki szállodák átlagos foglaltsága meghaladta a budapesti hotelekét és érdekes adat, hogy a 4*-os vidéki szállodák átlagára alig alacsonyabb a fővárosi szállodapiacot jellemző áraknál. Egyértelműen megjelennek a szállodák realizált árainak és forgalmának emelkedéséhez hozzájáruló rendezvények. Európában 2010-ben a gazdaság élénkülésének következtében a turizmus megindult, s közelítően visszaállt a pénzügyi, gazdasági válságot megelőző szintre. A márciusi adatoktól kezdődően az árak stabilizálódnak, meghaladják az utóbbi 12 hónap árait, de még mindig a válság előtti szinten vannak. Általános vélekedés szerint a szállodaárak az aktuális gazdasági fejlődés indikátorának tekinthetőek. Bár a Magyar Hotel Monitor első félévében minden kategóriában javuló tendenciákat jeleztek, az ADR továbbra is csak megközelíteni tudta a 2009-es értékeket, mert az átlagosnál magasabb foglaltságot csak ezekkel az alacsonyabb árakkal lehetett elérni. A kategóriánkénti differenciálódás az ötcsillagos házak előnyét igazolják, a REVPAR közel 10%-kal haladta meg az előző évit. Az is megegyezik a korábbi trenddel, hogy a budapesti szállodák 15-17%-kal alacsonyabb ADR-t érnek el, mint 2009-ben, míg a vidék házak alig 2-4%-kal maradnak csak el attól. Ez magyarázható a hosszú hétvégékkel, amik egyértelműen a vidéki szállodáknak kedveznek. A wellness/gyógyszállodák ADR és REVPAR tekintetében elmaradnak a többi szállodatípusból, ugyanakkor a kihasználtságot és a TREVPAR-t illetően felülmúlják azok teljesítményét. A év első negyedévében a hotel.info szállodai szobafoglalási oldal ár-szolgáltatás arányának elemzése szerint Magyarországon Győrt Budapest, majd Miskolc követi, meglepő a Balaton környéki szállodák lemaradása. Az erősödő piaci verseny specializált termékek kialakítására kényszerítette a szállodákat is, ami kivételes kockázatot jelentett, mert csak egy-egy szűk, jól körülhatárolható piaci szegmens igényeit elégítik ki, ilyenek a 2005 után Magyarországon is megjelent budget, suite, repülőtéri, butik és a tervezett kaszinószállodák. A szállodaláncok márkakiterjesztése az ötcsillagos szállodák apartmanházainak elterjedésében nyilvánult meg, amely a kínálat diverzifikálását jelentette. A timeshare a trendekhez képest minimális mértékben terjedt el, az ország nem célterülete ennek a vendégszegmensnek. A szállodaipar felé terjeszkedés más, többnyire a beszállítói és a szórakoztató szférából volt jellemző, kezdetben a Disney szállodák, a Mövenpick szállodák szintén a márkakiterjesztés fogalomköréhez kapcsolódtak, napjainkban a divatipar jól csengő márkái jelennek meg szállodaként (Bulgari, Versace, Zara). Évek óta tartó tendencia a wellness szállodai kínálat indokolatlan növekedése ben a szobaszám 23.1 %-os növekedést jelentett, amit nem indokol sem a befektetői, sem a keresleti oldal. Ez utóbbit megerősíti az országos átlagot el nem érő foglaltság és REVPAR. Ugyanakkor a wellness szállodák üzemeltetése lényegesen költségesebb egy átlag városi szálloda üzemeltetésénél, ami a romló bevételi pozíció mellett a jövedelmezőség kritikus szintre csökkenésében is megnyilvánul. Fogyasztói trendek A vendégek egyre tapasztaltabbakká, informáltabbakká válnak, a szolgáltató-vendég viszonyában a tartalmi elvárások fokozódnak, gyakran az ár-értékarány terhére, vagyis az áraktól függet- 5

6 lenül igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat. A fogyasztói oldalon is megjelenik a globalizáció, az életstílus is egységesedett, a megismerési vágy ezáltal visszafogottabb, illetve rövidebb idő alatt megtapasztalható a meglátogatott desztinációban élők életstílusa. Töretlen a biztonságos veszélyhelyzetek (például a kalandutak) iránti kereslet, a megismételhetetlenül egyszeri történések megélése, amelyek közé a katasztrófaturizmus is besorolható. A szállodák e termékek esetében nem önállóan értékesítenek, az ilyen utak összeállítása változatlanul az utaztatási szolgáltatók felségterülete maradt. Elképzelni sem lehetett az utazási döntésben a virtuális terek, csatornák és főként a közösségek szerepének tapasztalható erősödését. Az internet használatával megdőltek az utazási motivációról és szokásokról alkotott elméletek, ráadásul olyan ütemben, amihez alkalmazkodást a szállodák nem tudták követni kellően. Így találni kőkorszakinak mondható szállodai honlapot is a virtuális sétát kínáló, érzéseket keltő, élményeket ígérő honlapokig, ahol azonnal a szállodában érzi magát a vendég, megérkezéskor pedig már ismerősen azonosulhat a virtuális után a tényleges valósággal. Az élményígéretek és megvalósulásuk összhangja fokozottan előtérbe került. A kommunikációs felületek kiszélesedése az ár és termék összehasonlíthatóságát is megteremti, ami a verseny élesedését eredményezi. A közlekedési trendek azonban nem a megjósolt szerint alakultak, a vasút racionalitáson alapuló igénybe vétele nem növekedett, azonban a közlekedési eszköz, mint termékalkotó egyes élményutazásokon megtartotta dominanciáját (hajók), amelyek egyben a szálláshelyi komplex funkciót is ellátják. Üzemeltetési trendek Az üzemeltetési trendek között egyre határozottabb az, hogy a legtöbb nagy szállodalánc nem törekszik a tulajdonlásra, előnyben részesítik a kisebb kockázatot jelentő pénzügyi kötelezettséggel járó konstrukciókat. A piaci részesedés növeléséhez sem feltétlenül szükséges a tulajdon, a lízing, a menedzsmentszerződések és a franchise alkalmazása is biztosít kellő terjeszkedési és márkaérték-növelési lehetőséget. A magyar piacon is megjelentek a menedzsmentszerződések, kihasználva az alacsonyabb kockázatban és a költségracionalizálásban rejlő előnyöket. Ismertté és elismertté váltak ugyan a hotel menedzsment cégek, de a birtoklás, a lízing és a franchising még mindig elterjedtebb konstrukció, a láncváltás sem olyan gyakori, mint a világ szállodaiparában. A standardizálásban is kétirányú változás figyelhető meg, egyrészt lazulnak az egységesítés elvei, a működtetésre tevődik át a hangsúly, másrészt az új, sztenderdizált szállodákban erősödik és még az építészeti paraméterekre is szigorúan kiterjed. Az elektronikus értékesítés a vártnál nagyobb szerepet játszik, főként amiatt, mert a GDS-eknek utasoldali felhasználását is lehetővé tették, illetve a CRS-ek online is elérhetőek a vendégek számára. A szolgáltatáson spóroló szállodák es foglalási rendszert működtetnek felismerve, hogy óriási piacvesztéssel kellene szembenézniük a csatorna mellőzése esetén. A törzsvendégprogramok differenciálódtak, költés, visszatérés, vagy tartózkodási idő alapúak, főként a golfszállodákban és egyes resortokban a fizetett klubtagság is lehetséges, ösztönző erejük csökkent, mert nem eléggé személyre szabottak, ritka az egyedi ajánlat, inkább teher, mint előny a szállodák számára. A technológia fejlődése és a szállodai design szorosan összefüggnek, trendjeik nagymértékben befolyásolják a hotel, mint termék alapvető elemeit, pl. az internet-hozzáférést, szórakozást, a szobákat, a fürdőszobákat, az F&B megoldásokat, amelyek a szállodai tartózkodás megítélését alapvetően meghatározzák. A fürdőszoba-design jelenlegi trendje sok acél-, aranyozott vagy krómozott felületet ír elő, kedveltek a különféle speciális zuhanyok, a fűtött pad- 6

7 ló, de a harmadik évezred első tíz éve az ágyak, ágybetétek forradalmának is tekinthető a számos, szállodákban is alkalmazható fejlesztés miatt. A szállodák biztonsággal kapcsolatos fejlesztéseinek korlátja a szálloda maga, a diszkréció és a megfigyelőkamera-rendszer erősen ellentmond egymásnak, ugyanakkor a biztonság biztosításának külső jelei, a hozzáférések fokozott ellenőrzése (poggyász, parkolás, safe) megnyugtató biztonságérzetet nyújt a vendégnek. Ugyanakkor a high-tech megoldásokkal szemben is inkább a vendégek bizalmatlanok, mint a szállodák (biometrikus azonosítás, infravörös hozzáférési jogosultság ellenőrzése, smart card, ujjlenyomat-ellenőrzés stb.), ezért bevezetésük üteme lassú. A szállodaüzemeltetés fix költségeinek aránya és így a kockázat is magas. A költségszerkezet rugalmasabbá tételének technikája a humán és szállítói outsourcing. Mindkettő igen leterjedt komplett tevékenységek esetében is, pl. vendéglátás. A spa szolgáltatások önállósodtak, bevételnövekedésük folyamatos, részesedésük stabil, jelezve, hogy része a szállodai turisztikai terméknek, mint a vendéglátás, vagy a közlekedés. Bármennyire is kommunikálják környezettudatosságukat a szállodák, a környezetvédelmi kérdések a szakértők szerint eddig nem befolyásolták nagymértékben a szállodaipart. A szállodások csak jelentős megtakarítás esetén mutatnak érdeklődést. EREDMÉNYEK A szállodai kapacitás 5 év alatt ( ) szobával, 8.7 %-kal nőtt, míg az összes vendégéjszaka szám növekedése csak 2,6%, amin belül a belföldi részesedés növekedési üteme az üdülési csekknek köszönhetően jóval meghaladja a külföldi részarány dinamikáját. A szállodai teljesítmények csökkentek az elmúlt öt évben, mind a foglaltság, mind az átlagár, mind a REVPAR tekintetében. A szállodabevételek több, mint felét a fővárosban realizálták, végbement a trendként jelzett átstrukturálódás, de a kereslet összetételében bekövetkezett változások végül is nem találkoztak ezzel a trenddel, így kedvezőtlen mutatókat eredményeztek. A szállodai jövedelmezőség több tényező együttes hatására visszaesett olyan szintre, amely több szálloda esetében már nem biztosít fenntartható gazdálkodást. Magyarországon 2011 augusztusáig a külföldi kereslet növekedése lelassult, a belföldi kereslet csökkent, a kedvező változások megtorpantak. Az árfolyamváltozások is elbizonytalanítják a piacot, a megarendezvények elmaradása egy-egy évben jelentős visszaesését okozhat. (1. ábra) A fő küldő desztinációk 90%-ában növekvő érdeklődés tapasztalható. A fellendülés ellenére 2011 I.-III: negyedévében tovább növekedett a szállodai felszámolási, végelszámolási, csődeljárások száma, ami utal az ágazatban vállalkozásainak romló jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetére. A szállodai kapacitás összetételben változott, a minősítetlen szállodák száma növekedett, főként költségmegfontolásokból nem élvezik a minőségi garancia keresleti előnyeit. A wellness szállodák száma töretlenül növekszik, egyes gyógyszállodák átalakulása is növeli a profilba tartozó házak számát. Visszafordulni látszik a belföldi vendégéjszakaszám trendje. Az átlagárak azonban még mindig nem növekednek 7

8 db HUF 1.ábra. A vendégéjszakák, bruttó átlagát és a REVPAR alakulása (2009.ápr.-2011aug.) Forrás: Xellum Kft. adatai alapján saját szerkesztés A Forma1 autóverseny négy napja 201-ben és 2011-ben is a szobafoglaltságot és a REVPAR-t tekintve az előző időszakhoz viszonyítva növekvő, a szobaárak tekintetében csökkenő mutatókkal rendelkező időszakban került megrendezésre. Az esemény egyediségéből és vonzerejéből következően nagyságrendi különbséget várnak a szállodák a mutatók alakulásában. Ez 2010-ben a foglaltságnál be is következett, a REVPAR is jelentősen növekedett, de az átlagár volt annyival magasabb, hogy a csökkenést ellensúlyozta volna, így, bár a havi átlagárat jóval meghaladó, de az előző évitől mégis jelentősen elmaradó átlagárat realizáltak az esemény időszakában a szállodák (2. ábra.) 2. ábra. Évenkénti különbségek az időszak átlagos mutatóihoz viszonyítva (%) Forrás: Xellum Kft adatai alapján saját szerkesztés 2011-ben csak ez utóbbi, negatív jelenség folytatódott, de kisebb ütemben, míg a foglaltságra és átlagárra az előző évben még érvényes folyamatok megfordultak, a teljesítmény romlott 2011-ben mindkét mutató tekintetében, a különbség az időszaki átlag és a rendezvényátlag között csökkent. 8

9 3.ábra. Az időszaki változások és az esemény hatásának iránya és mértéke (%) Forrás: Xellum Kft adatai alapján saját szerkesztés KÖVETKEZTETÉSEK Feltételezhető, hogy amennyiben a világgazdasági helyzet tartósan javul, az pozitív hatással lehet a magyar gazdaságra és turizmusra is jóslatból a szállodaipar örök optimizmusa sejlik. A belső tényezők, a termékfejlesztés, élménytervezés, a konkrét teendők azonban nem rajzolódnak ki markánsan. Új szállodát építeni nem megalapozott a keresleti oldalról, a szolgáltatási színvonal javítása lehet vendégkör megnyerő, ami egyben a minőségromlásból következő pozícióvesztést is megállíthatja. A vizsgálatokból arra is lehet következtetni, hogy a régebben jól tervezhető rendezvények hatása ma már bizonytalanná vált, nehéz megállítani a válság időszakában elindult negatív árspirált, időszakonként hasonló folyamatok indulnak el, ami a trendeket befolyásolja. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] AVELINI HOLJEVAC, I. 2003: A vision of tourism and the hotel industry in the 21st century - International Journal of Hospitality Management Vol. 22 (2) pp COLLIERS BRE Hotels tanulmánya a budapesti hotelpiacról (2009) ápr, máj. [2] MESTER Tünde (2005) Nemzetközi trendek a szállodaiparban-i. in.: Turizmus Bulletin [3] MESTER Tünde (2006) Nemzetközi trendek a szállodaiparban-ii. in.: Turizmus Bulletin [4] Travel Industry Monitor, (2005), Mintel International Group Ltd. [5] Turizmus 2004, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, (2005) [6] Turizmus Magyarországon , Magyar Turizmus Rt/ZRT., Budapest, ( ) [7] European Travel Commission [8] A hazai szállodaipar jelenlegi helyzetének értékelése. A Magyar Szállodaszövetség helyzetértékelése és javaslatai a magyar szállodák válságból való kilábalására. MSZSZ, Budapest, 2010 március, június [9] Havi és időszaki trendriportok és trendriport értékelések MSZSZ letöltve [10] WATKINS, E. 2010: Trend spotting at HITEC Lodging Hospitality; 8. pp [11] YEOMAN, I. 2008: Tomorrow s tourist: Scenarios & trends - Elsevier, Oxford, UK 9

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 1 3.8. Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete. 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete

15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete. 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete 15. Szállodák bevétel-gazdálkodásának elmélete 1 1. Marketing terv és bevételtervezés Bevétel elmélete 2. Bevételének növelési lehetőségei Bevétel növelése 3. Szálláshelyek piacvesztésének okai Keresletcsökkenés

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 11. Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before Revenue Management diagram HU and International E C K P Z N No A M 2014 oct 34 026 27 406 44 650 45 882 0 32 810 0 36 604 44 705 2014 nov 18 322 20 508 33 257 30 485 0 39 728 0 24 342 27 800 2014 dec 18

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Kereslet és kínálat alakulása magyarországi szállodaiparban

Kereslet és kínálat alakulása magyarországi szállodaiparban 1960-2015 1 Keresleti piac Kínálati piac 250 2012-13 (-4%) 1992-94 (+39%) 200 1982 (+15%) 150 1968-69 (+26%) 2009 (-8%) 100 1990-91 (-13% ) 50 1980 (-12%) 1973 (-5%) 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Piac elemei juhasz-laszlo-phd-2016.pdf

Piac elemei  juhasz-laszlo-phd-2016.pdf The Origin of Species 1859 Charles Darwin modern evolúciós elmélet alapja a fejlődését a versengés vitte előre 1 Az új tanulmány szerint nagy evolúciós ugrások akkor történnek, mikor az állatok új, még

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. SWOT analysis & evaluation. How and for what to use SWOT

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. SWOT analysis & evaluation. How and for what to use SWOT Master of Arts 1 International Hotel Management and Hotel Companies Management SWOT analysis & evaluation How and for what to use SWOT 1 Stratégiai térképkészítés 2 Stratégiai térkép Kik a vállalat legfontosabb

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Horwath HTL Hungary & Russia

Horwath HTL Hungary & Russia Horwath HTL Hungary & Russia 2007. április 12. 0 A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC KÍNÁLATK LATÁNAK ÉS KERESLETÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSA Magyar Szállodaszövetség Marketing és Informatikai Bizottság kibővített szekcióülés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25.

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25. Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök i régióülés Mercure City Center 2014. március 25. 2 Szállodai kapacitás 2012-2013 - július Szállodai kapacitás - KSH 2012 2013 index 5* 3550 1 512 42,6% 4* 9801 6 684 68,2%

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

TOP márkák kialakulási időpontjai Radisson 1909, Hilton 1919, Choice Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957

TOP márkák kialakulási időpontjai Radisson 1909, Hilton 1919, Choice Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957 TOP márkák kialakulási időpontjai 1900- Radisson 1909, Hilton 1919, Choice 1939 1939 1 1946 Best Western1946, IHG 1946 1950 Holiday Inn 1952, Ramada 1954, Marriott, Hyatt 1957 1960 Four Season 1961, Accor

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

AZ MSZSZ ÁLTAL 2011. MÁJUS 4.-ÉN TARTOTT BUDAPEST TURIZMUSA KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓJA

AZ MSZSZ ÁLTAL 2011. MÁJUS 4.-ÉN TARTOTT BUDAPEST TURIZMUSA KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓJA AZ MSZSZ ÁLTAL 2011. MÁJUS 4.-ÉN TARTOTT BUDAPEST TURIZMUSA KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓJA 1. Budapest turizmusának helyzetértékelése 1.1. Budapest szerepe a magyarországi szállodaiparban - 2010 decemberében

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Budapesti régióülés. Park Inn by Radisson Budapest 2013. április 17.

Budapesti régióülés. Park Inn by Radisson Budapest 2013. április 17. Budapesti régióülés Park Inn by Radisson Budapest 2013. április 17. 2 Szállodai kapacitás 2011-2012. december Budapest Szállodai kapacitás - KSH Budapest 2011 2012 Index (%) 5* 3 422 3550 103,7% 4* 9 083

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG JELENTÉSE

A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG JELENTÉSE A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG JELENTÉSE A Danubius Hotels Rt. felügyelôbizottságának jelentése a Társaság 22. évi mérlegével és az igazgatóság beszámolójával kapcsolatban A felügyelôbizottság a 22. év során az

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Távközlés, internet 2006. III. negyedév

Távközlés, internet 2006. III. negyedév www.ksh.hu A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LEGFRISSEBB ADATAIBÓL Következik: Előzetes adatok az ipari termelés változásáról 2006. december 7. Közzététel: 2006. december 6. Sorszám: 210. Távközlés, internet

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Székelyföldi statisztikák

Székelyföldi statisztikák HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 066 07700/110, Fax.: +4 066 07703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

http://www.hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/credo-dr.-juhasz-laszlo-phd-hotel-2022.pdf 1 Hotel 2022 - Dr. Juhász László PhD Hotel Expert Credo Szállodaüzemeltetési ismeretek kiterjesztése minél többen

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DIGITÁLIS MARKETING ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK MIT ÉS HOGYAN HASZNÁLJAK?

DIGITÁLIS MARKETING ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK MIT ÉS HOGYAN HASZNÁLJAK? DIGITÁLIS MARKETING ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK MIT ÉS HOGYAN HASZNÁLJAK? Online marketing fogalmak Marketing értékesítés Online marketing termékek és szolgáltatások reklámozása és eladásösztönzése az interneten

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

MSZÉSZ XLI.Közgyűlés. Elnöki beszámoló Dr. Niklai Ákos. Hotel Lycium**** - Kölcsey Központ, Debrecen 2014. november 13.

MSZÉSZ XLI.Közgyűlés. Elnöki beszámoló Dr. Niklai Ákos. Hotel Lycium**** - Kölcsey Központ, Debrecen 2014. november 13. MSZÉSZ XLI.Közgyűlés Elnöki beszámoló Dr. Niklai Ákos Hotel Lycium**** - Kölcsey Központ, Debrecen 2014. november 13. 2 TRENDEK A NEMZETKÖZI TURIZMUSBAN Visszatért az utazási kedv, a turisták tudatosabbak,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve (csoportja): Szállásadás AV_TND117 (nappali), AV_TLD117 (lev.) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Hevessy Gábor, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány)

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben