Szeretettel várjuk a XYLEXPO vásáron Milánóban 2008 május között!

Átírás

1

2 Szeretettel várjuk a XYLEXPO vásáron Milánóban 2008 május között!

3

4 4 impresszum tartalom Fölfelé, kéz a kézben Az Expowood kapcsán a vidombáki Poloexpóra figyelt márciusban a faipar, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a látottak, tapasztaltak megalapozott optimizmusra adnak okot. Egészséges, fejlõdõben levõ szervezet benyomását keltette az ágazat, több jelenség, történés is egyértelmûen ezt mutatja. Jó néhány kiállító cég képviselõi számoltak be azon tapasztalatukról, hogy nemcsak számszerûen, hanem minõségileg is nõ, fejlõdik a vásár közönsége. Egyre több az olyan faipari vállalkozó, aki nem találomra járja a vásárt, nem ötletszerûen vásárol, hanem konkrét elképzelésekkel érkezik, céltudatosan keres, de nem hamarkodja el a választást, igyekszik tájékozódni, minél alaposabban feltérképezni a kínálatot. Ez a szélesedõ, mûvelt vállalkozói réteg egyre nagyobb hangsúlyt helyez a minõségre, hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, ha egy jobb alapanyag vagy szerszám beszerzésére van lehetõség. A hazai piac, a termelõk igényeinek növekedését, ugyanakkor a vásár fejlõdését, ázsiójának emelkedését jelzi az is, hogy az Expowoodon elsõ alkalommal több cég is számvezérlésû megmunkálóközpontokat mutatott be, ami mostanáig a Bife monopóliuma volt. Nem véletlen az sem, hogy a külföldi kiállítók száma nagyobb volt, mint az elõzõ években bármikor. Ez egyrészt annak tudható be, hogy Románia egyre vonzóbb célpont mind több nyugati, faipari gépeket, berendezéseket, alapanyagokat gyártó cég számára, de annak is, hogy a vásár immár több, mint az ágazat egy regionális seregszemléje, országos jelentõségû rendezvény. Két párhuzamos folyamatnak vagyunk szemtanúi, részesei: fejlõdik a hazai faipar, és vele együtt nõ az Expowood. Pengõ Zoltán INTARZIA Havonta megjelenõ, független faipari szaklap IGAZGATÓ Pál Zsuzsanna , zspal@imageline.ro KERESKEDELMI IGAZGATÓ Péter István Zsolt marketing@imageline.ro FÕSZERKESZTÕ Pengõ Zoltán fabula@imageline.ro SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR Mihály Erika FORDÍTÓ Murányi János MUNKATÁRS Pápay Márta KORREKTOR Oláh István PR REFERENS Nagy Enikõ , pr@imageline.ro Minden jog fenntartva. A kiadványban közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók sem részleteikben, sem egészükben, és nem átadhatók semmilyen (elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy egyéb) formában, mert az Imageline Kft. tulajdonát képezik. A közölt információk helyességéért a teljes felelõsség a cikkek szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A folyóiratban megjelent cikkek és fényképek teljes vagy részleges átvétele illetve reprodukálása a szerkesztõség írásbeli jóváhagyása nélkül tilos. ISSN: MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS DESIGN Ács János, Trucza Mária Szende, Józsa István dtp@imageline.ro TERJESZTÉS ÉS ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL Barabás Mózes , abonamente@imageline.ro TITKÁRNÕ Okos Magdolna , office@imageline.ro WEBMASTER Demény Huba web@imageline.ro KIADJA AZ IMAGELINE KFT. RO Székelyudvarhely, Postafiók. 72 Bethlen Gábor u. 55., Hargita megye Tel.: , Fax: Nyomda: Infopress Rt, Székelyudvarhely Reklámjegyzék Anticimex 25 Cressent 32 EET 31 Forest 25 Halex 16 Infowood 13 Leitz România 2 Palisander 3 P & P Mixt események Expowood: Siker minden téren 5 Bútorok fenyõbõl, fémbõl, vízi jácintból 10 Magyarok az Expowoodon 11 info-flash Ikea Romania a 20. helyen a cég világranglistáján 7 A Quadra Invest növeli képviseletei számát 7 Növekszik a C.O.S. profitja 7 Az Elvila erõteljesen terjeszkedik a bútorpiacon 8 Két Mobexpert gyár is bezárhatja kapuit 8 A Silvarom kevesebb mint egy év alatt alkalmazottainak felével maradt 8 A Barlinek befektet a Diana Forest Bacãu bõvítésébe 8 Shinnoki: új építkezési és berendezési furnérpanel 9 Világszinten is erõs ágazat a faipar 9 cégismertetõ Antares: Alkalmazkodni a piaci igényekhez 14 Rausolid Innovatív anyag igényeseknek 26 a fa kultúrája Életre szóló szerelem a fafaragással 17 A fenyõ és a székely (4.) 19 design MAXIMILIAN home (2) 21 apróhirdetések 23 faanyagvédelem Faanyagvédelmi munkák az építéskivitelezésben 5. rész 28 Megjelenik minden hónap 20-án Lapzárta elõzõ hónap 5-én

5 esemény 5 Expowood: Siker minden téren REKORDSZÁMÚ KIÁLLÍTÓT ÉS LÁTOGATÓT VONZOTT AZ IDEI VÁSÁR Száznál is több kiállító, sokmillió euró értékû modern gép és berendezés, több mint ötezer látogató, mindezeknek együttesen betudhatóan az eddigi legsikeresebb Expowood vásárra került sor március 6. és 9. között Vidombákon. A megnyitón Pál Zsuzsanna igazgató arra hívta fel a figyelmet, a vásár kinõtte a Poloexpót A részvevõ cégek négyzetméteren mutatták be termékeiket, ami harmadával több, mint az elõzõ évi kiállítási felület. A faipari seregszemlének otthont adó Poloexpo központ kihasználtsága elérte a maximumot, a vásár további fejlõdéséhez az infrastruktúra bõvítésére vagy egy új helyszínre van szükség. Arra a tényre, hogy egy Nagy volt a nyüzsgés a vásárcsarnokban és környékén modern, nagy befogadóképességû kiállítási központ a kialakítása, mely a vásárturizmus fejlõdését vonná maga után, nemcsak a faipar, hanem Brassó érdeke is, Pál Zsuzsanna szervezési igazgató hívta fel a figyelmet a megnyitón elmondott beszédében. A felvetéssel egyetértett Nicolae Þucunel, a Brassói Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Aristotel Cãncescu, a megyei önkormányzat elnöke is. Ez utóbbi ígéretet tett rá, hogy a következõ választási ciklusban pályázati pénzbõl próbálnak meg létrehozni egy minden igényt kielégítõ vásárközpontot. Külföldiek és CNC-k Az Expowood minden eddiginél több külföldi kiállítót vonzott: 13 határon túli cég saját standdal képviseltette magát, s a 30-at is meghaladta azok száma, melyek romániai képviseletük révén voltak jelen. A vásár kilencéves történetében elsõ alkalommal több cég is számítógépes vezérlésû megmunkálóközpontokat mutatott be. A cégek képviselõinek egyöntetû véleménye szerint a CNC-k kiállítását az tette indokolttá, hogy a hazai piac lendületesen fejlõdik, egyre nagyobb az igény ezekre a gépekre,

6 6 esemény ugyanakkor a vásár jelentõsége is évrõl évre nõ, a rangsorban közvetlenül a Bife után következik, látogatói szakemberek, növekvõ igényekkel és piacismerettel. Azt, hogy a kiállítók helyesen döntöttek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy néhányan már a vásárban eladták a mostanáig csak a bukaresti Bife-n kiállított gépet. A Fabula és az Intarzia Fabula elõfizetõi számára az idei vásár is tartogatott izgalmakat, sort került ugyanis a 2008-as Legyen ön is a nyertesek között kampány elsõ sorsolására. A szerencse négy erdélyi elõfizetõre mosolygott, akik euró összértékben nyertek ajándékokat. A sorsolásra március 8-án került sor, a nyertes szelvényeket látogatók húzták ki a Poloexpo folyosóján elhelyezett urnából. Négy szerencsés elõfizetõ A Ventil Veneta által felajánlott kétzsákos, mobil elszívó Kolozs megyébe került, a Mondo Sedia kft.-hez. Nagyon örülök a nyereménynek, mivel éppen szándékoztam vásárolni egyet. Nemrég szereztünk be egy szalagfûrészt, amihez szükség van egy elszívóra, nyilatkozta Lucian Fleºer, a székgyártással és forgalmazással foglalkozó, magyarlónai székhelyû cég igazgatója. A Seta Machinery Supplier által felajánlott SBS 700 típusú körfûrészlap-élezõ gép a nagykárolyi Lorant kft.-nek jutott. Komáromi István tulajdonos elmondása szerint jó hasznát fogják venni a gépnek, ugyanis van bõven éleznivaló. A nyolc alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, mely rendelésre gyárt bútort, fejlesztés alatt áll, a közeljövõben fog egy nagyobb mûhelybe költözni. Szeretnénk kilépni a mikrokategóriából, nyilatkozta Komáromi István. A gyermekbútorokat gyártó árapataki Maximo Impex kft. egy öt darabból álló, univerzális körfûrészlapkészletet nyert a Leitz Románia cég jóvoltából, míg a nagykárolyi székhelyû Mil Trade kft. nyereménye egy, a Palisander által felajánlott Virutex AG98+ RC21+ AU93= AG52F élfóliázó készlet. Mivel ez utóbbi cég kiállítóként részt vett a vásáron, képviselõi a helyszínen átvették a nyereményt. Nem számítottunk rá, hogy a nyertesek között leszünk. Nagyon örülünk, meg fogjuk találni a módját, hogyan hasznosítsuk a nyereményt, mondta Szaniszló Csaba, a cég székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetõje. A kampány fõdíját szeptemberben, a Bife-n fogjuk kisorsolni. Ezen a sorsoláson mindazon elõfizetõk szelvényei részt fognak venni, akik szeptember 6-ig megrendelik lapjaink valamelyikét. Ez alkalommal elõször a szerencsés nyertes megválaszthatja, mit visz haza: egy K975 Professional körfûrészt vagy egy kis mûhely felszerelésére alkalmas, négy gépbõl álló együttest (N4400 szalagfûrész, AF-10 mobil elszívó, A3-31 kombinált gyalu és szélezõgép, B3 Winner Confort körfûrész-marógép). Bármelyik variánst is választja majd a szerencsés elõfizetõ, euró értékû szerszámgéppel lesz gazdagabb. Pengõ Zoltán Szaniszló Csaba, a Mil Trade kft. képviselõje a helyszínen vette át a nyereményt

7 info-flash 7 H í r e k i n f o w o o d. r o Hírrovatunk írásai a faipari internetes portálon is olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket (kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) a közérdeklõdésre számot tartó írásokat az Intarzia Fabula oldalain is közöljük. IKEA ROMANIA A 20. HELYEN A CÉG VILÁGRANGLISTÁJÁN A bãneasai IKEA üzlet mûködésének elsõ évében a vásárlók zöme Bukarestben saját lakással rendelkezõ ügyfél volt. A vevõk inkább a hasznos, és kevésbé a formatervezés szempontjából extravagáns termékeket keresték. Az Ikea bútor-viszonteladó a napokban ünnepelte elsõ romániai üzlete megnyitásának elsõ évfordulóját. Az egyévi fennállás alatt az üzletben megfordult 2,7 millió ügyfél 80%-a bukaresti illetõségû. A másik 20% fõleg Ploieºti-rõl, Piteºti-rõl és Brassóból jött, de szép számmal érkeztek érdeklõdõk Kolozsvárról vagy Nagybányáról is. Összességében véve a látogatók személyenként átlag 32 eurót költöttek bútorokra, kellékekre és dekortárgyakra. Az Ikea üzlet vásárlói túlnyomórészt hasznos dolgokat vettek, kevésbé érdekelték õket a kirívó formatervezésû darabok. Bútorokról szólva legtöbbet a Pax szekrényekbõl adtak el: darabot, ezenkívül Billy könyvszekrényt és 1900 Ektorp kanapét. Ami a lakberendezési kellékeket illeti, legkeresettebbek a konyhai berendezések voltak, így a dekorelemek közül a vázák és díszpárnák márciusában az Ikea Romania vezetõi még úgy becsülték, hogy egyévi mûködésük nyomán 40 millió euró bevételre lehet számítani, de ezt az összeget már az elsõ hat hónapban bevételezték. A bukaresti üzlet, elsõ 12 havi 87 millió euró volumenû forgalmának eredményeként, a cég világhálózatának ranglistáján az elõkelõ 20. helyet foglalja el. Az összehasonlítás kedvéért megemlítendõ, hogy a világ legnagyobb Ikea üzlete, a chicagói, évente 200 millió dollár értékû bútort ad el. A QUADRA INVEST NÖVELI KÉPVISELETEI SZÁMÁT A Quadra Invest bútorgyártó cég ez évben három újabb üzletet nyit Bukarestben, Nagyszebenben és Târgoviºtén, a European Heritage márkanév alatt: ez a cég romániai eladásainak arányát 10%-ról 20%-ra fogja emelni. Ez idáig a cégnek egyetlen üzlete mûködött Bukarestben. A múlt évben 5,6 millió eurós üzleti forgalmat könyveltünk el, míg erre az évre 6,5 millió eurós szintet irányoztunk elõ. Legfontosabb külpiacaink Anglia, Írország és Németország. Mi a luxusbútorok középkategóriájában szereztünk magunknak helyet, jelentette ki Daniela Baisan marketingigazgató. A Quadra Invest cég European Heritage márkanév alatt mutatta be és forgalmazza termékeit világszerte. A bukaresti üzlet a Home & Design Mall keretében nyílik meg, a nagyszebeni pedig a Mobilia komplexumban, míg Târgoviºtén májusban egy bemutató üzletet létesítenek. Az a tény, hogy országszerte növekedett a cégszékhelyek építésének üteme, azzal jár, hogy növekedtek a mérsékelt áron beszerezhetõ, de minõségi bútorok és lakberendezési kellékek iránti igények. Rendkívül változatos és különféle stílusokat felölelõ árukínálatunk éppen ezeket az igényeket igyekszik kielégíteni, mondta a Quadra Invest fejlesztési igazgatója, Ralph Polko. Az exportra szánt termékek kollekcióját, ami fenyõbútorokat, bõrrel és szövettel kárpitozott bútorokat, illetve dekorációs termékeket tartalmazott, az utóbbi négy év folyamán 18. századi stílusú bútorokkal egészítették ki. Ezzel a bõvített kínálattal fognak szerepelni a romániai piacon is. NÖVEKSZIK A C.O.S. PROFITJA A Corporate Office Solutions, a hazai piac egyik legnagyobb irodabútor-gyártó cége 2008-ban 11%-ra becsült nettó profitra számít. A múlt évi helyzethez viszonyítva, amikor is a cég 8%-os profitot könyvelt el, az idénre 3%- os növekedést irányoztak elõ végére 17 millió euró üzleti forgalomra lehet számítani. A lej árfolyamcsökkenése a múlt év végén komolyan érintette profit szempontjából cégünket. Az évet 14,5 millió eurót kitevõ üzleti forgalommal zártuk, viszont az idei célkitûzésünk 15%-kal nagyobb, jelentette ki a Corporate Office Solutions partner-menedzsere, Christophe Weller. A cég képviselõi még kiemelték, hogy becsléseik alapján a tavalyra 15 millió eurós forgalmat tervszerûsítettek, ami nem valósult meg, mivel több olyan A kategó-

8 8 info-flash riájú irodaprojekt kivitelezését elhalasztották, amelyre a cégnek szerzõdései voltak. tet akarunk megnyitni az egész ország területén, a hálózatot a jövõ év végéig 100 üzletre szeretnénk bõvíteni, jelentette ki a cégcsoport franchise és eladói osztályának képviselõje, Florin Moldovan, idézi a Mediafax. Kiemelendõ, hogy az Elvila nem kér franchise belépési illetéket. A rendszert a bútorgyártó és -viszonteladói piac más szereplõi is használják, mint a Staer vagy Neoset, az Ikea svéd viszonteladó pedig egész világhálózatát franchise rendszerben fejlesztette ki. Amikor a franchiseról beszélünk, nem fontos, ki a tulajdonos; ne feledjük, hogy az Ikea is franchise cég. Ez a rendszer biztosítja a legkönnyebb terjeszkedési módozatot, állítja a Mobexpert csoport elnöke, Dan Sucu. Noha a Mobexpert is fontolgatja, hogy üzleti tevékenységét franchise alapra helyezi, a cégnek egyelõre nincs szándékában több mint 21 nagy üzlet fenntartása Romániában, tette hozzá Sucu. A Staer galaci bútorgyártó, noha van egy franchise üzlete is, egyelõre fõként saját üzlethálózata révén igyekszik terjeszkedni. Franchise üzletek megnyitásához arra lenne szükség, hogy nagyon komoly partnereink legyenek, és a cég, amely erre a rendszerre alapozza tevékenységét, nagyon szigorú monitorizálási rendszert is ki kell hogy fejleszszen, szögezte le a Staer marketing igazgatója, Mirela Gotescu. A Neoset cég is rendelkezik franchise hálózattal, de a társaság vezérigazgatója, Nikosz Klepasz szerint a cég elõnyben részesíti a saját tulajdonú üzlethálózat kifejlesztését. Egy franchise fejlesztésû Elvila üzlethez szükséges átlagbefektetés mintegy eurót tesz ki. zuk, jelentette ki Sucu, aki nem kívánta megnevezni a szóban forgó gyárakat. A Mobexpert, a hazai piac egyik vezetõ cége ben 168 millió eurós üzleti forgalmat valósított meg, 12%-kal nagyobbat, mint 2006-ban, és erre az évre 185 millió eurót tervezett be. A hazai bútorpiac volumene amelynek további fontos szereplõi az Ikea, Elvila, Italsofa és Alprom a Romániai Bútorgyártók Szövetségének (APMR) becslése szerint,1,1 milliárd eurót tesz ki. AZ ELVILA ERÕTELJESEN TER- JESZKEDIK A BÚTORPIACON Az Elvila csoport a következõ két évben 100 franchise üzletbõl álló hálózatot szándékozik kiépíteni: a projekt hozzájárulhat a cég gyors terjeszkedéséhez és piaci részesedésének növeléséhez. Jelenleg a cég 50 üzletbõl álló hálózattal rendelkezik, ezek közül 25 saját tulajdonban van, míg a többi franchise rendszerben mûködik. Ebben az évben újabb 20 franchise üzle- KÉT MOBEXPERT GYÁR IS BE- ZÁRHATJA KAPUIT Elõfordulhat, hogy a céget ért veszteségek következményeként a Mobexpert két romániai gyárát is bezárja. A két érintett üzemegység több mint kétmillió eurós veszteséget könyvelt el A két veszteséges gyárral könnyen megeshet, hogy bezárja kapuit, jelentette ki a cég elnöke és tulajdonosa, Dan Sucu. Van két gyárunk, amely elég sok fejtörést okoz nekünk, pedig a cég eléggé támogatta õket ben a két üzemegység együttes vesztesége meghaladta a kétmillió eurót, szögezte le Sucu. Vannak válságkezelési terveink, de ha ezek nem hozzák meg a várt eredményt, az a döntés is megszülethet, hogy bezárjuk a gyárakat. A termékek minõségével nincs baj, de sokkal drágábbak, mint amit a piac megenged. A döntést még ez év folyamán meghoz- A SILVAROM KEVESEBB MINT EGY ÉV ALATT ALKALMAZOTTAI- NAK FELÉVEL MARADT A Silvarom bútorgyártó, a hazai szakágazat egyik fõszereplõjének több mint 300 alkalmazottja hagyta ott a céget, hogy az építõiparban vagy külföldön keressen munkát. Az utóbbi hat hónap folyamán a Silvarom alkalmazottainak közel fele nyújtotta be felmondását. A cég alkalmazottainak száma a tavaly év közepén nyilvántartott 725 fõrõl 400-ra apadt. Sokuk külföldre távozott, de nagy számban mentek át az építõiparba is, ahol kétszer annyit lehet keresni, mint amennyit mi ajánlunk. Ez a felmondási hullám kissé meglepetésszerûen ért minket, mondta a Silvarom gazdasági igazgatója, Ioan Mãrginean. A bútoripari ágazatban a havi nettó átlagkereset 220 euró, míg az építõiparban eurót fizetnek havonta. A Silvarom képviselõje azt is hozzátette, hogy ez idáig még nem fordult elõ egyetlen esetben sem, hogy valaki visszatért volna a céghez. A BARLINEK BEFEKTET A DIANA FOREST BACÃU BÕVÍTÉSÉBE A lengyel padló- és parkettagyártó Barlinek több mint 20 millió eurót fog befektetni a nemrég megvásárolt bákói Diana Forest korszerûsítésébe és bõvítésébe. A Barlinek képviselõi bejelentették, hogy több mint 20 millió eurót fordítanak a bákói cég mûszaki felújítására és termelõkapacitásának növelésére. A lengyel cég már meg is kezdte a termelést a Diana Forest üzemegy-

9 info-flash 9 szerkezetét. A termékeket készletrõl árulják, ami jelentõsen lerövidíti a beszállítás idõtartamát. ségében, a termékválasztékot az év közepére véglegesítik ban a bákói gyár 23 millió euró jövedelmet hozott. A Diana Forest Bacãu törzstõkéje 99%- ának megvásárlásáról szóló egyezményt, a Barlinek által közreadott adatok szerint, december 31-én írták alá a Spanyolországban bejegyzett Eurogalia és Triple Gest cégekkel. A romániai vállalatot a lengyelek a spanyol Martinsa-Fadesa cégcsoporttól vették meg 23 millió euróért. A Barlinek fõ részvényese Michal Solowow, akinek a vagyona 1,9 milliárd dollárt tesz ki: ennek köszönhetõen a lengyel üzletember a Forbes folyóirat adatai szerint a 652. helyet foglalja el a világ leggazdagabb embereinek ranglistáján. SHINNOKI: ÚJ ÉPÍTKEZÉSI ÉS BERENDEZÉSI FURNÉRPANEL A természetes fafurnérok európai piacvezetõ cége, a Decospan piacra dobta az új Shinnoki családot, olyan építkezési és beltéri rendeltetésû furnérozott panelek skáláját, amelyek nem igényelnek utólagos felületkezelést. A Shinnoki furnérozott paneleket a szakma újításként könyveli el: a termékek egyesítik magukban a kiváló minõséget és az esztétikus megjelenést a vonzó és korszerû formatervezéssel, új lehetõségeket nyitva meg a szakágazat számára. A Shinnoki család termékeinek gyártásakor alternatív módon kombinált különféle rönkfákat használnak optikailag folytonos felületek kialakítása érdekében. A cég képviselõi siettek kiemelni, hogy az eljárás abszolút premiernek számít a furnérok világában: egyenletes minõséget biztosít anélkül, hogy a faanyag elveszítené természetes aspektusát. A gyártó elmondása szerint a Shinnoki termékek fõ kvalitásai a természetes faanyagból áradó melegség, családias hangulat és hitelesség, valamint annak eredendõ tartóssága és rugalmassága. A panelek gyártására alkalmazott új technológia emellett nem szennyezõ, és nem jár káros termékek kibocsátásával. A Shinnoki kollekció 16 referenciamodellbõl áll, amelyek mindegyike korszerû és vonzó megjelenésû: a sajátságos felületkezelés érintetlenül meghagyja a fa természetes VILÁGSZINTEN IS ERÕS ÁGAZAT A FAIPAR Ez a végkövetkeztetése a svájci szakemberek által végzett szakágazati tanulmánysorozatnak. A Svájci Erdõgazdálkodási Szövetség nemrég faipari piacelemzéseket végzett. Az erre vonatkozó legfrissebb adatok tükrében a faipar világszinten a húzó ágazatok közé tartozik. A svájci szövetség elemzése rámutat arra, hogy a Kyrill orkán által okozott károk következtében a gömbfakészletek szinte teljesen kimerültek. A nyersanyagellátás egyenlõtlen, sõt helyenként kimondottan nehéz a svájci fûrészárugyárak többsége esetében. A svájci tanulmányok szerint, miközben világszinten jelentõs mértékben növekedett az eladott fenyõféle fûrészáruk volumene, 2008 folyamán további pozitív fejlemények várhatók a faipar világpiacán, fõként a rönkfa, fûrészáru és ipari faanyag iránti kereslet növekedése várható. Ugyanez a tanulmány kiemeli, hogy bár a bükk rönkfa feldolgozásának mértéke számszerûen nehezen felbecsülhetõ tényezõ, mégis számítani lehet a bükkfa mint ipari alapanyag iránti érdeklõdés növekedésére is.

10 10 esemény Bútorok fenyobol, fémbol, vízi jácintból 98 CÉG ÁLLÍTOTT KI A TAVASZI CONMOB BÚTORVÁSÁRON Erdély legnagyobb bútorvásárát tartották március 5 9. között a Expo Transilvania Rt. kolozsvári kiállítócsarnokában. Kerekes Sándor megyei önkormányzati alelnök is részt vett a megnyitón Az immár 14-ik alkalommal megrendezett Conmob bútoripari vásáron 98 hazai cég kínálta megvételre termékeit, nagyrészt ugyanazok melyek részt vettek a 2007-es õszi vásáron is. A négyzetméteres kiállítási felületen a gyártók mellett a forgalmazók is jelen vannak, így a hazai bútorok, kiegészítõk mellett külföldi termékeket is megtekinthettek a látogatók. Kolozsvár rohamos fejlõdése, a nagyarányú építkezések miatt a kincses város a legmegfelelõbb helyszín egy ilyen jellegû vásár számára, hangsúlyozta a megnyitón Mircea Todea, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, akinek véleményét Hegedûs Lajos alprefektus, illetve Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke is osztotta. Liliana Mihai, a Romániai Bútorgyártók Szövetségének tanácsosa az iparág rohamos fejlõdésérõl számolt be a jelenlévõknek. Rámutatott, 2006-hoz képest a bútoripar tavaly 7-8 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetett el. Az új technológiák megjelenésével ugyanakkor további fejlõdésre lehet számítani, ugyanis a hazai termékek mind minõség, mind funkcionalitás szempontjából felveszik a versenyt a külföldi modellekkel. Lendületesen fejlõdik a bútorimport is, aminek a valutaárfolyamok ingadozásai sem tudnak gátat vetni, bár emiatt egyes forgalmazók rövid idõre lemondtak a külföldön gyártott bútorok behozataláról, mutatott rá a szakember. Nyomulnak a külföldiek A külföldi áru térhódításáról amúgy a Conmob látogatói is meggyõzõdhettek, hiszen a székelyföldi fenyõbútorok közvetlen szomszédságában a bambuszból, vízi jácintból és trópusi akácból készült vietnami bútorok kaptak helyet. A kínálat az iparág összes szegmensét lefogta, a klasszikus keményfa bútoroktól a modern, fém- és üvegmodellekig. A nappali-, hálószoba- és konyhabútorok mellett az irodai és kerti berendezések is helyet kaptak, illetve a különbözõ kellékek, kárpitok, matracok, kovácsoltvasból készült kiegészítõk közül is válogathattak a látogatók, potenciális üzletfelek. Ülõbútorokból nagy volt a választék a Conmobon Pap Melinda

11 esemény 11 Magyarok az Expowoodon AZ ANYAORSZÁGI CÉGEK SZÁMÁRA EGYRE VONZÓBB A ROMÁNIAI PIAC 13 külföldi cég képviseltette magát saját standdal az idei Expowoodon, köztük három magyarországi. Mindhárom anyaországbeli vállalkozás vezetõi nagy lehetõséget látnak Romániában, szeretnék megvetni a lábukat a hazai piacon. GÉPEK RAKLAPGYÁRTÁSHOZ Az Empal Bt. számára nem teljesen szûz terület a román piac, ám a szélesebb közönségnek elsõ alkalommal az Expowoodon mutatkoztak be. A raklapgyártáshoz használt gépek gyártásával és forgalmazásával, raklapelemkereskedéssel és raklapjavítással foglalkozó cég tavaly tette meg az elsõ lépéseket Romániában. Elsõ partnerük egy temesvári cég volt, melynek egy raklapgyártó gépsort adtak el. A vésérba magyar raklapokat hozott mutatóba az Empal Bt. Magyari Levente Magyari Levente, az Empal Bt. romániai képviselõje szerint nem meglepõ, hogy a temesváriak õket választották, hiszen Jánoshalma, ahol a vállalkozás székhelye van, közelebb esik a bánsági nagyvároshoz mint Bukarest, ami a szervizelés tekintetében fontos szempont. A cég Delta (olasz), Wlater (lengyel), Cekamon (holland) és saját fejlesztésû Kisa típusú raklapszegezõ és raklapelemfûrészelõ gépeket, valamint Faba (lengyel) fûrészlapokat forgalmaz. A Faba gépek gyártását idén kezdték el féle raklapgyártógép van a piacon. Ezekbõl raktunk össze egy jót, mondja Magyari Levente. Az Empal jellemzõen automata, számítógépvezérlésû gépeket forgalmaz. Eltûnés vagy fejlõdés Magyarországon már beállt a piac, stabil. Annyi gyártó van, amenynyire szükség van. Romániában az ipar nagyon fejlõdik, a raklapigény nincs kielégítve. Az a tendencia, hogy sok kisiparos, aki otthon szegezi össze a raklapokat, vagy eltûnik, vagy fejlõdni szeretne, magyarázza a képviselõ, miért fordultak a romániai piac felé. Az Expowoodon való részvétel az itteni piac felmérése szempontjából volt fontos, a tapasztalatok pedig egyértelmûen pozitívak voltak. Az Empal már a tavasz folyamán meg szándékozik nyitni romániai képviseletét, melynek székhelye Hargita vagy Kovászna megyében lesz. Romániában leginkább a középkategóriás gépek hiányoznak. Mi ezt célozzuk meg, s arra törekszünk, hogy az árainkat alacsonyan tartsuk, összegzi a cég üzleti stratégiáját Magyari Levente.

12 12 esemény BÚTORALKATRÉSZ FUTÁRSZOLGÁLATTAL Az At-x kft. számára a vidombáki vásáron való részvétel volt az elsõ találkozás a romániai piaccal. Az 1995-ben indult oroszlányi vállalkozás importból származó bútoralkatrészek (szekrényajtók, fogantyúk, fiókbetétek stb.) és ajtók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. A 15 alkalmazottat foglalkoztató cég tavaly mintegy 740 millió forintos forgalmat bonyolított le. Szeretnénk a termékeinkkel kielégíteni az itteni igényeket. Magyarországon termékeink a felsõ minõségi és árkategóriába tartoznak. Itt azt mondják, hogy olcsók, nyilatkozta Székely Attila tulajdonos. Az At-x által forgalmazott bútoralkatrészek zömének származási helye Lengyelország és Olaszország, kisebb hányadukat Kínából importálják. A szekrényajtók között van fenyõbõl, tölgybõl, égerbõl és akácból készült, de MDF-bõl gyártott is, nyers, illetve felületkezelt változatban. A fóliás MDF ajtókat alap- valamint antikolt változatban kínálják a bútorgyártóknak. A kínálatból nem hiányoznak a hajlított ajtók sem, melyeket a kis bútorgyártó cégek maguk nemigen tudnak legyártani. Kelet-Európa legnagyobb raktárkészletével rendelkezünk, állítja Székely Attila. A folyamatosan bõvülõ, nagyon széles választék infrastrukturális feltételét egy négyzetméteres, felerészben fûtött raktár adja. A fûtés az ajtófrontok minõségének megõrzését szolgálja, mondja az üzletember. Raktárkészlet, kiszolgálás, tapasztalat A cég vezetõsége nagyon jó üzleti kilátásokat vél felfedezni Romániában. Ùgy néz ki, Románia nagyon jó piac lesz. Friss piac és relatíve telítetlen. Nagyobb piaci részesedést szeretnénk szerezni, mint otthon. Ott nagyon nagy energiát kell befektetni, ha fejlõdni akar egy vállalkozás, fejti ki Székely Attila. Romániában az oroszlányi vállalkozás, mely a közeljövõben saját céget fog bejegyezni erdélyi székhellyel, ugyanazt a stratégiát fogja alkalmazni mint otthon: felveszik a rendeléseket, a kívánt árut pedig futárszolgálat juttatja el a megrendelõhöz. Romániába a kezdeti idõszakban hetente egyszer fog érkezni áru, a késõbbiekben elképzelhetõ a heti kétszeri szállítás is. Az At-x elsõsorban közvetlenül a kistermelõknek kíván értékesíteni, de nem zárják ki az együttmûködést viszonteladókkal sem. Az oroszlányiak nagy potenciált látnak a nálunk jelenleg még viszonylag ritka konyhastúdiókban, melyeknek robbanásszerû szaporodására számítanak. Raktárkészlet plusz megfelelõ kiszolgálás plusz tapasztalat, így összegzi a siker feltételeit Székely Attila, aki szerint az otthoni recept be fog válni Romániában is. AKRILLAPOK, NEM CSAK MUNKAPULTNAK Dekoratív fogantyúk Az Acryl Europe kft. egy nálunk még csak szûk körben elterjedt bútoripari alapanyagot, akrillapokat hozott a vidombáki vásárba. A vállalkozás tulajdonosa, Tornáczky Gábor, bútorgyártóként ismerte meg az anyagot s mint felhasználó, elégedetlen volt a beszállítók szolgáltatásaival. Nagyon drága volt az anyag, a szállítási idõ pedig nagyon hoszszú, négy-öt hét. Akkor jött az ötlet, hogy foglalkozzunk mi ezzel, s csináljuk jobban, mint az aktuális piaci kínálat márciusa óta csak akrillal foglalkozunk. A többi forgalmazónál ez melléktermék volt, nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemel, meséli az üzletember. Az Acryl Europe jelenleg hat cég termékeit forgalmazza: LG Hi-Macs (dél-koreai), Kerrock (szlovén), Corian (amerikai), Samsung Staron (dél-koreai), BASM (kínai), Hanex (koreai). Bár a származási országok változatosak, a termékek között nincs lényeges minõségi eltérés, mondja interjúalanyunk. A mesterséges ásványi anyagból készült félkészterméket fõleg hézagmentes, nagyon higiénikus felületek (konyhai munkalapok, mosdók, laboratóriumi bútorok stb.) kialakításá- Az At-x standja, középen Székely Attila tulajdonos A hajlított ajtók sem hiányoznak a kínálatból

13 esemény 13 Tudást is kínálnak Idén januárban az Acryl Europe kft. bejegyezte romániai leányvállalatát, kolozsvári székhellyel. Az elhatározás, hogy Romániában próbálkozzanak, azt követõen született meg, hogy román nyelvû internetes keresõprogramokba beütöttek akrillapmárkákat s szinte egyáltalán nem volt találat. Az itteni kínálat nem túl széles, jó ötlet volt, hogy ide jöjjünk. Elsõsorban feldolgozókat keresünk, de viszonteladókban is gondolkodunk. Jövedelem-, életszínvonal-, igényességfüggõ, hol adható el, a multik terjeszkedése pedig elõ fogja segíteni a terjedését. Célkitûzéseink a raktárkészlet, a széles kínálat és a gyors kiszolgálás. Tudást is kínálunk az ügyfeleknek, arra vonatkozó információt, mit tudnak, mire jók az akrillapok. Nagyon bízunk az anyagban, vázolja a romániai kilátásokkal kapcsolatos elképzeléseit Tornóczky Gábor. Pengõ Zoltán Az Acryl Europe standja ra használják, bár felhasználási lehetõségei roppant változatosak. Ebben az anyagban sokkal nagyobb potenciál rejlik, minthogy konyhai munkapultként végezze. A konyhapult degradálja ezt az anyagot. Nyugat-Európában külön dizájnpályázatot írnak ki akrillapok felhasználására. Dubaiban van egy szálloda, melynek a teljes bútorzata, padlója és falburkolata összefüggõ akrillapokból áll, Németországban az úgynevezett genetikai építészet kedvelt alapanyaga, mondja Tornóczky Gábor. Akrillapok nagy választékát kínálja a magyarországi cég

14 14 cégismertetõ Antares: Alkalmazkodni a piaci igényekhez A FÉMVÁZAS SZÉKEK MELLETT IDÉNTÕL FAVÁZAS ÜLÕALKALMATOSSÁGOKAT IS GYÁRTANA A KOLOZSVÁRI CÉG A bútoripar újabb területeit hódítaná meg az egyik legnagyobb hazai irodaszékgyártó, az Antares Románia kft. Laczkó Csaba vezérigazgató szerint a kolozsvári székhelyû cég legfõbb erénye ugyanis, hogy rugalmas, és azonnal alkalmazkodik a piaci igényekhez. Laczkó Csaba vezérigazgató Az Antares Románia 1998-ban alakult az Antares International nemzetközi vállalat részeként, amely Csehország, Szlovákia és Magyarország után hazánkat is megcélozta. Azóta Bulgáriában is képviseletet nyitott, és alakulóban van a cég szerbiai leányvállalata is, mesélte Laczkó Csaba. A vezérigazgató 1998-ban harmadmagával kezdte a munkát, jelenleg 150 alkalmazottja van a cégnek, és az idei évre tervezett fejlesztés révén újabb alkalmazásokra kerül majd sor. Modern, ergonomikus székek készülnek az Antares kolozsvári gyárában Bár az Antares Románia kezdetben a Csehországban gyártott termékek behozatalával és forgalmazásával foglalkozott, a hazai vezetõk alkalmazkodtak a piaci változásokhoz, és úgy döntöttek, a behozatal mellett szükség van gyártásra is. Így 2000-ben Kolozsváron is beindult a termelés, 2001-ben pedig Bukarestben is nyitottak egy fiókot. A fõvárosi Antares fióknál szintén folyik kisebb volumenû termelés, és egy nagyobb raktár is mûködik, melybõl a déli megyéket látják el áruval. Az értékesítés kezdetben viszonteladókon keresztül zajlott, a bõvülõ termelés és szélesedõ termékskála révén azonban a megcélzott vásárlóréteg is sokszínûbb lett. Míg kezdetben fõleg a bútorüzleteket, lakberendezéssel foglalkozó cégeket célozták meg termékeikkel, jelenleg elsõsorban az építészeknek, ingatlan-befektetõknek szánják azokat. Célcsoporthoz alkalmazkodó kollekciók A megcélzott vásárlóréteghez alakították a fõnöki székekbõl, konferenciatermek bútorzatából álló kollekcióikat is, a különbözõ termékcsaládokkal más-más csoportot célozva meg. A Studio Plus kollekció az igényesebb felhasználóknak készül, akik sokat adnak a termék minõségére, de a kényelem mellett az esztétikai szempontok, a kivitelezés milyensége és a technikai újdonságok is fontosak számukra. Mivel hajlandóak ezért áldozni is, ezek a termékek magasabb árfekvésûek. Az Office Standard kollekció a középréteget célozza meg, a jól bevált megoldásokra alapoz. A Packs termékcsalád

15 cégismertetõ 15 Favázas székek Az itthon gyártott termékekhez az alkatrészeik zömét külföldrõl szerzik be. Bár az elmúlt idõszakban tapasztalt valutaárfolyamingadozások kellemetlenül érintik õket, Laczkó Csaba szerint itthon egyelõre nincsenek olyan minõségû termékek, amelyekkel dolgozni tudnának. A naponta eladott mintegy szék 90 százaléka saját gyártmány, amit a kolozsvári üzemben szerelnek össze. A költségek miatt is kedvezõbb Romániában állítani elõ a termékeket, de így flexibilisek is tudunk maradni, hiszen a rendelések árfutási határideje miatt kedvezõbb számunkra, ha itthon pár nap alatt elõ tudjuk állítani a terméket, míg a külföldrõl való behozatal néhány hétbe is beletelne, meséli Laczkó Csaba. A vezérigazgató szerint a cég fõ jellemzõje a rugalmasság, tudatosan törekszenek arra, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. Például az Antares Románia az elsõ cégek között volt, amely kiszállította az árut klienseinek, a jól mûködõ logisztika révén hetente az ország minden megyéjébe eljutnak. Laczkó Csaba szerint az is szakmai elégtételt biztosít számukra, hogy számos kliensükkel megalakulásuk óta együttmûködnek. A meglévõ termék fejlesztése mellett a cég nagy hangsúlyt fektet az új piaci igények kielégítésére is. A jelenlegi fém- és mûanyagvázas székek mellett idén a favázas székek gyártására is áttérnek, ugyanis egyre nagyobb a kereslet ezek iránt. Laczkó Csaba szerint a szállodák, éttermek, gyorsétkezdék a fémvázas székek helyett már ezeket részesítik elõnyben, de a konferenciatermek berendezésekor is ez a tendencia érvényesül. Az alkatrészeket a favázas székek esetében is máshonnan szereznék be, a kolozsvári üzemben csupán a kárpitozás zajlana. A projekthez most keresik a partnereket, és bár szívesen dolgoznának hazai cégekkel, Laczkó szerint a szállítási határidõk be nem tartása, illetve a minõségi ingadozások miatt sok esetben a külföldi gyártók mellett kell döntsenek. Az új, favázas székeket tartalmazó kollekció bemutatását õszre tervezik. Ekkor rukkolnának elõ az éttermek, vendéglõk számára tervezett fémvázas székek kollekciójával is. pedig a takarékosabb vásárlói rétegnek készül számukra elérhetõ áron. A kínálat több mint kétszáz modellt tartalmaz, így a viszonteladók mellett, akik kitartanak a bejáratott 15 modellnél az új modellekkel a felhasználókat, építészeket, fejlesztõket, beruházókat célozzák meg. Számukra két bemutatótermet is nyitottak, a kolozsvári üzemben, illetve Bukarestben. A hagyományos célközönség a hipermarketek és a viszonteladók révén juthat hozzá a neki szánt termékekhez. A saját gyártmányok mellett a cég külföldrõl, Csehországból importál termékeket, ugyanakkor az olaszországi Moving cég kizárólagos forgalmazója. Bár exportálnak is Bulgáriába, Laczkó Csaba szerint ez nem túl jelentõs, évi euró a forgalmuk. Folyik a munka a kárpitosmûhelyben Nagy tervek Laczkó Csaba szerint a cég életében nem is az új kollekcióknak a bevezetése jelenti a kihívást, hanem az, hogy hogyan tudnak megfelelni az új helyzetnek. Másképpen mûködik egy olyan cég, amely mindig megtalálja a formát, a struktúrát, a mûködési módot, amely épp megfelel a piaci igényeknek vallja az Antares Románia ve- Székek minden színben

16 16 cégismertetõ zérigazgatója, aki maga is erre törekszik. Mint mondta, tavaly modernebbre cserélték az általuk használt számítógépes programokat, idén pedig azt szeretnék elérni, hogy a raktár logisztikai mûködési vonala kódok szerint történjen. Laczkó szerint ez a cég belsõ életében sokkal nagyobb kihívás, mint az új kollekciók bevezetése. A vezérigazgató ugyanis azt állítja, az Antares Románia sikere elsõsorban annak köszönhetõ, hogy az elmúlt tíz év alatt sikerült egy jó csapatot kialakítani. A tervek között Laczkó elsõsorban a professzionalizmus növelését, a meglévõ struktúra optimalizálását jelölte meg, amire a bérek szintjén is hajlandók áldozni. Emellett mintegy 30 százalékos eladásnövekedést terveznek, illetve a személyzet 6-8 százalékos bõvítését is el szeretnék érni. Laczkó Csaba szerint ebben a munkaerõhiány, a szakképzett munkaerõ elvándorlása nagy problémát okoz számukra. A harmadik célkitûzés egy új gyártóvonal bevezetése, ugyanis a cég saját maga szeretné elõállítani a székek béleléséhez használt szivacsot, amelyet jelenleg tömbben vásárolnak. Egy olyan gépsort szeretnének beszerezni, amely a hulladék újrahasznosítására is alkalmas, ugyanis jelenleg nem találnak vevõt a szivacshulladékra. Emellett az épület felújítását is tervezik, az elmúlt két év alatt, amióta ideköltöztek, belül sikerült részben renoválni a korábban a Clujana cipõgyár által használt épületet, de ez a külsõ felújításra is megérett. Laczkó Csaba úgy véli, az Antares Románia nincs hátrányos helyzetben amiatt, hogy székhelye Kolozsváron van, ellenben be kellett látniuk, hogy tetszik, nem tetszik, Bukarest nélkül nem lehet megmaradni a piacon, hiszen a fontos döntések ott történnek, ezért is határoztak úgy, hogy a fõvárosban is létrehoznak egy fiókot. Szerinte a cég elõnyt kovácsolhat a kolozsvári jelenlétbõl, hiszen mint mondta, Kolozsvár az ország legdinamikusabban fejlõdõ városa. Jó, hogy itt vagyunk, így ebbõl a piacból nagyobb a részesedésünk, fejtette ki. A fiatalokat is megcélozzák Az új kihívásokhoz, trendekhez való alkalmazkodás mellett az Antares Románia a fiatalok továbbképzéséhez is hozzájárul. Személyzeti politikánkhoz hozzátartozik, hogy jó együttmûködést alakítsunk ki a fiatal szakemberekkel, egyetemi hallgatókkal, hiszen általuk mi is frissek maradunk, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a jövõben õk lesznek felelõs beosztásban vallja Laczkó Csaba. A cég 2005 óta a kolozsvári Mûszaki Egyetem építészeti karának dizájnkatedrájával, illetve a Ion Andreescu Vizuális Mûvészetek Akadémiájával közösen minden tavasszal dizájnversenyt szervez, amire idén a brassói faipari mérnöki kar diákjai is beneveztek. A résztvevõknek tavaly a kolozsvári Karolina-térre kellett egy terasznak a berendezését megtervezniük, a versenyre több mint 30 pályamunka érkezett. Az idei verseny eredményhirdetése május harmadik hetében lesz, gyõztese pedig részt vehet egy milánói dizájnkiállításon. Pap Melinda A székeket javarészt külföldi alkatrészekbõl állítják össze

17 a fa kultúrája 17 Életre szóló szerelem a fafaragással SZÉKELY KAPUTÓL AJÁNDÉKPLAKETTIG MINDENT FARAGOTT MÁR JAKAB FERENC FARKASLAKAI MESTER Közhely, de igaz: aki gyerekkorában megszeret valamit, azzal egész életére elkötelezi magát. A fúró-faragó gyermek is egy életre szerelmese marad a fának, legyen akár élõfa, akár munkadarab. Jakab Ferenc nyugalmazott farkaslaki tanító, egykori iskolaigazgató nevét ez a szeretet tette ismertté nemcsak szûkebb hazájában, de az ország határain is túl, szerte Európában. A nyolcvanon túl járó mester 66 éve megszállottja a famunkának: a vele folytatott beszélgetésbõl született alábbi írás mondhatni egyszerû élettörténetnek is felfogható, de ez az életút tanulságai, példaértéke okán mindenképpen tiszteletre, sõt követésre méltó. Jakab Ferenc A mi családunk Kányádba való. Apám a mezõgazdaság mellett famunkával is foglalkozott, nagyszerû ács volt, messze földre is hívták dolgozni. A falubeli asszonyok is állandóan jöttek: Lajos bácsi, kéne egy kendertiló! vagy: Csináljon nekem egy osztovátát meg léhelõt! Apám még festett-faragott cifrajármot is készített, az utolsót vagy harminc éve el is kunyerálta egyik orvos barátom, és lehet, Kiváló acélból, rendelésre készültek a mester szerszámai hogy azóta már valamelyik magyarországi múzeumba került. Nem csoda, hogy mióta az eszemet tudom, állandóan fúrtam-faragtam. Kicsi szekeret, sõt biciklit is csináltam fából igaz, az elsõ próbánál öszszetörött, de megcsináltam! és adottságaimra apám meg az emberek is felfigyeltek: Lajos bácsi, ebbõl a gyerekbõl valami nagy mester lesz! Hát nem tudom, hogy így van-e, de én még most is, nyolcvanon túl, alig várom, hogy vésõt vehessek a kezembe. Sándorfalvi és telekfalvi minták A díszítõfaragást 1942-ben kezdtem, akkor jártam a polgári iskolába. Telekfalváról hozott eljegyzési ajándékról, egy fatálcáról loptam le a híres sándorfalvi meg telekfalvi faragók mintáit. Bicskával faragtam, ezt ma is õrzöm, mint a szemem fényét, de az elsõ munkámat is megtartottam: rengeteg hasonlót faragtam még az évtizedek során, és küldtem mindenfelé ajándékba is, ehhez viszont most is ragaszkodom ben kerültem a keresztúri tanítóképzõbe, ott hozzáértõ faragómesterek, kiváló szobrászok tanították kézimunkaórákon a fa- meg agyagmunkát. Mi a nagyobbak munkáit próbáltuk leutánozni, valósággal belehajszoltuk magunkat a faragászatba, és ez a hajsza (lelki értelemben) ma is tart. Aki a keresztúri tanítóképzõben végzett, az mind értett a faragáshoz, sokuk kiváló fafaragó lett: Varga Károly (a csíkszeredai faragóegyesület ma a nevét viseli), Jakab József, Bálint Dezsõ,

18 18 a fa kultúrája Tankó Albert csak pár név az onnan indult és ma mindenfelé ismert udvarhelyszéki mesterek közül. Minden év végén a díszteremben kiállításunk volt, nekem egy munkámat még Belgrádba is elküldték egy nemzetközi kiállításra. Mi Varga Karcsival és Jakab Jóskával hárman megfaragtuk a végzõsök tablójának keretét 2,60-szor 2,20 méteres méretben, itt a fényképe. A negyvenes évek végi szellemben kellett hogy dolgozzunk, politikai íze kellett hogy legyen, másképp nem engedték: fent középen a Román Népköztársaság címere, körben füstölgõ gyárból kiguruló traktor, felvonuló zászlós tömeg, belefaragtuk a békét galamb képében, de beleloptuk a régi székely népi motívumokat is ilyen világot éltünk akkor, csak így lehetett a népmûvészetet továbbéltetni. Faragó iskolaigazgató Aztán Homoródszentmártonba, majd Derzsbe kerültem tanítónak, ez utóbbiban iskolaigazgató is voltam, nem sok idõm maradt a faragásra, de egy két faliújság-keret, éltanulók táblájának meg a tanáriban levõ órarendnek a kerete csak tartotta bennem ha pislákolva is a lángot. Az órarendben sem szerepelt a famunka, de azért a gyerekekkel az osztályokba fásládát, fogasokat készítettünk, egy pár még mindig megvan belõlük. Lehet ezen mosolyogni, de az ötvenes-hatvanas években többet nem lehetett. Végül Farkaslakára kerültem kultúrigazgatónak, házat építettem, jöttek a gyerekek. Amíg tanítottam, itt is csak apróbb dolgokra futotta, de azokból sokat készítettem: tükörkeret, kistálca, pipa, falilámpa. Hazafias munka is volt, pionírfaliújság ráma, meg egy nagyobb munka: dr. Jakab Zsigmond állatorvossal (híres farkaslaki faragóember, de nem rokonom, itt is sok a Jakab nevû család) megfaragtatták velünk a községi faliújság keretét: Zsiga egy székely kaput tervezett, annak Jakab Ferenc faragta székely kapu rendje-módja szerint (a hetvenes években már ilyent is lehetett), és ráfaragtunk minden mesterséget, amiket a farkaslakiak évszázadok óta ûznek: földmûvelés, állattartás, fakitermelés meg szénégetés, gyümölcstermesztés. Ez is létezik még, ott van a polgármesteri hivatal raktárában, jó lenne restaurálni, mert most is jó szolgálatot tenne. Érdekes, hogy mások a pihenés végett várják a nyugdíjba vonulást, én meg azért vártam, hogy végre legyen idõm kedvemre faragni. Boldog ember vagyok, 1988-ban ez álmom valóra vált, most már húsz éve annyit bíbelõdöm a fával, amennyit bírok. Kezdtem nagyobb darabokkal, függönytartókkal, bútorokkal is foglalkozni. Nem mondom, kicsit izgultam, mert nem ugyanaz véletlenül elrontani egy pár centis sulykot, vagy egy nagy szekrényt, amin az asztalos is rengeteget dolgozott! De nem lett baj, ebbe is belehajszoltam és beledolgoztam magam. Az udvarban a fatartóban ott a gyalupad, amit nagyapámtól örököltem, a nyárikonykában a faragópadom, vésõim, ezeket Tulceáról a hajógyárból rendeltem, kiváló acélból kovácsolták õket. Nem is tudom hány van, apámnak is volt mokány vésõje, kupás, sima, félgömbölyû, mikor milyen kellett egy munkához, meg sok gyalu falcgyalu, eresztõgyalu, aztán sokféle fûrész meg egyéb. Jó mesternek a jó keze mellett mindenre kell legyen kiváló szerszáma. A baj csak az, hogy télidõben itt, a hidegben nem lehet dolgozni, és a napok ilyenkor nagyon nehezen telnek. Népmûvészettõl az iparmûvészetig 1990 után megindult a külföldi turisták áradata, az én munkáimnak is híre ment, kezdtek jönni a megrendelések, fõleg Magyarországról. Egy volt tanítványommal, aki asztalos lett, összedolgozunk: õ megadott méretre elkészíti a bútorokat, asztalt, széket, ágyat, falitékát, saroktékát, én meg ráteszem a díszítõfaragást. De helyi megrendeléseket is kaptam ben felépítették az új siklódi templomot, engem kértek meg, hogy készítsek oda faragott tárgyakat: nagy, többkarú csillár az úrasztala fölé, 22 falilámpa, kopjafamotívumokkal, a hátlap a Kossuth-pajzs az én motívumaimmal, és végül az orgonakarzat homlokzatára Erdély címere, a székely címer, meg Udvarhelyszék címere. Az udvarhelyi múzeumba mentem hiteles adatokért, mert ezek akkor még nem nagyon voltak ismertek. Ez már inkább az iparmûvészet felé mutat, de ma már nem lehet csak régi hagyományos darabokat készíteni, viszont jó ízléssel, kellõ tudással itt fel lehet használni a régi népi mintakincset. Azt kell csinálni, amit kérnek (mondjam úgy divatos szólással, hogy amit a piac diktál?). Például a polgármester megrendelésére megfaragtam a Tamási Áron szülõházának képét: hol 20-at, hol 30-at, máskor 50-et rendel-

19 a fa kultúrája 19 tek, és a hivatal vendégeinek adták ajándékba. Van itt egy érdekesség is. A lányom soproni tanára, egy orvosprofesszor, aki 2000-ben Sopronban megszervezte a magyarországi orvosok konferenciáját, a 300 résztvevõnek ajándékba ezt a kis emlékplakettet rendelte: rajta a soproni Hûség Tornya. Megcsináltam, és aztán jött a visszajelzés: a munka nagy sikernek örvendett, de sokkal inkább azon ámuldoztak, hogy volt ennek az embernek türelme ugyanazt a dolgot több mint 300-szor ilyen aprólékosan megfaragni?! Mert ez nem agyag, amibõl egyetlen negatívval annyit nyomsz, amennyi kell, ezekkel mind különkülön el kellett bíbelõdni. Mondjam még azt is, hogy minden gyerekemnek, a rokonságnak teljes szobabútorokat faragtam? Nagyváradra a Góbé csárdába lámpákat, csillárokat? És még ki tudná összeszámolni mennyi mindent. Mert ez már a múlté, de most jön a jóidõ és itt a sok megrendelés. Faragott bútort kérnek Magyarországra mindenfelé, sõt Svédországból is érkezett felkérés ilyen holmira. Még a gyerekeim házaiba is kellene ez meg az. Csak erõm meg egészségem legyen annyit dolgozni, amennyit kellene. Mert amit az ember szeret, anélkül nem tud meglenni. Fõleg, ha másoknak is örömöt szerez vele Ui.: Feri bácsi, tiszta szívbõl kívánjuk, hogy még sokáig örvendeztesse meg az embereket a fa iránti imádatából született hasznos dolgokkal. Murányi János A FENYÕ ÉS A SZÉKELY(4.) RITUÁLIS FAVÁGÁS Illusztráció: Kós Károly A fa gyakorlati hasznosítása mindenkor a kivágásával kezdõdött. A régi emberek tisztelték és becsülték környezetüket, és nagy alapossággal kémlelték ki az élõvilág titkait. Igyekeztek kiismerni a természet rejtélyeit, s úgy hasznosították a maguk javára, hogy szolgái maradhassanak a természetnek emberi méltóságuk csorbulása nélkül. Ismerték a legmegfelelõbb idõpontot, amikor érdemes volt kivágni a fát. Erre vonatkozóan a népi megfigyelés és tapasztalás hihetetlenül gazdag ismeretanyagot halmozott fel, melyekbõl kiérzõdik a hajdani animizmus és fetisizmus szellemisége is. Ma már hihetetlennek tûnik, hogy valaha a fa kivágása elõtt a favágó letérdelt elõtte, kérlelve a fa szellemét, hogy bocsássa meg tettét. S cselekedetének valamennyi mozzanatát egy kioltott életnek kijáró tisztelet jellemezte.

20 20 a fa kultúrája A pogány szlávok, litvánok és a mai Svédország területének õslakói a szent ligetek valamennyi fáját szentnek tartották és imádták õket. Azt tartották, hogy egyetlen ág letörését az erdõk istene, a ligetek tündére vagy a fa szelleme halállal sújtja. Görögország és Itália térségeiben a fa védelmének szabályai az Aszklépiosz szentélyeiben fogalmazódtak meg. Egy ciprusfa kivágásáért például ezer drachma (görög pénz) bírság járt. Az észak-amerikai indiánok a fák árnyékát a lelkének hitték, s a hatalmas fák árnyékában kérték ki szellemeik tanácsát. A kelet-afrikai wanikák, akik ugyancsak hittek a fák szellemeiben egy kókuszdiófa elpusztítását ugyanakkora bûnnek tartották, mint az anyagyilkosságot, mivel a fa ugyanúgy táplálja õket, mint ahogy az anya gondoskodik gyermekérõl. A néprajzi szakirodalom gazdag forrásanyagot õriz a favágást megelõzõ kiengesztelõ áldozatok lefolyásáról. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy szerte a földgolyón a fát az emberhez hasonló lélekkel rendelkezõ (amit árnyéknak neveznek), fizikai fájdalmat érzõ, a halál ellen kiáltásokkal tiltakozó, végsõ esetben a pusztításért bosszút álló lényként kezelték. Ezért a fa kivágásának szabályai igen szigorúak voltak. A kihágásokat szigorúan büntették. Mielõtt egy fát kivágtak volna, rituális szertartással tudatták a fa szellemével, hogy szükségképpen teszik, és megígérték, hogy a belõle készülõ tárgyat a fa szelleme dicsõségére használják, s maradékait a tûzanyának adják. Ez a magatartás köszön vissza a Kalevalában, amikor Väinämöjnen csónaképítés elõtt megkérdi a tölgyfát, hogy jó csónak lenne-e belõle: Válhatik-e tölgy, belõled zsákmányszerzõ csónak alja, harci hajó alsó fája? Lehet bizony belõlem Egy hajónak alsó fája, nincs kirepedve a kérgem, odvas sem vagyok belülrõl Leírni is borzalom, hogy a faimádás korában milyen szigorú törvények kerültek alkalmazásra a germánoknál. Aki például lehúzta a fa kérgét, az életével fizetett. Köldökét kivágták, a fa kéregtelenített részére szegezték, s a tettest addig hajszolták körbe a fa körül, amíg belei a törzsre tekeredtek. Ez a több mint szigorú eljárás, a fogat fogért, szemet szemért, életet életért eszmekörben mûködött. Dalmáciában a favágó a kidöntött fán egy tyúknak a fejét levágta ugyanazzal a fejszével, amivel a fát. Ezzel engesztelte ki a fa lelkét. Felsõ-Pfalzban (Németország) mielõtt kivágták volna a fát, bocsánatot kértek tõle. A közép-afrikai baszobák tyúkot vagy kecskét áldoztak a kivágandó fa gyökerénél. A favágó az elsõ fejszecsapás után ráhelyezte száját a fán keletkezett sebre, nedvébõl magába szívott, s ezzel vértestvére lett a fának. Csak ezután vágta ki, mint vele egyenrangú felet. A hinduk fatisztelete a fák ünnepélyes esketéséig terjedt. Szertartások keretében összefûzték ékes szalagokkal a nõnek és férfinek minõsített fákat. Malaku szigetén ma is a virágzó szegfûfákat a terhes nõkkel azonos tiszteletben és bánásmódban részesítik. A közelükben nem gyújtanak tüzet, nem lármáznak, elõttük nem járnak fedett fõvel, nehogy megijedjen a fa, és elhullassa virágait, mint egy hasonló helyzetû terhes nõ. A közép-ausztráliaiak fatisztelete már csak azért is fokozottabb, mert úgy vélik, hogy ha meghal egy ember, lelke egy fába költözik át. Ezt a felfogást a Fülöp-szigeteken is vallják. Úgy vélik, hogy az õsi szellemek is fákban laktak. Amikor a szél a leveleket susogtatja, tisztelettel viseltettek, mert ilyenkor az õsök üzennek. Minden falunak szent fája volt, ami elõtt áldozatot mutattak be. Koreában a fákba költözött szellemeknek a fa alá ételeket tettek. A Palau-szigetek lakói ha kivágtak egy fát, elõbb imák sorával felkérték a szellemét, hogy távozzon a fából, és keressen magának új lakhelyet. Ugyanígy járnak el a celebeszi tobungkuk és tomorik is, létrát is támasztottak a törzshöz a távozás megkönnyítésére. Szumátrán a mandelingek lehajoltak a fák elõtt, felvettek egy lehullott levelet, és arról hosszan olvasták a szellemnek, hogy a hollandok utasítására cselekszenek. A borneói kajanok a házépítéskor kivágott fák szellemének azzal kedveskednek, hogy egy évig nem ölnek állatot. Kisné Portik Irén okleveles néprajzkutató