SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A KERESKEDELEMBEN 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A KERESKEDELEMBEN 1"

Átírás

1 SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A KERESKEDELEMBEN 1 ( Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c. PHARE projekt megrendelésére készült ágazati összegző tanulmány) Az ágazat definíciója, határai A Kereskedelem, javítás (G) statisztikai ágazat az közötti TEÁOR 98 kódnak megfelelő főtevékenységű cégeket tartalmazza, mely ugyan a fogyasztási-cikk javítás szakágazatait is magában foglalja (527X), de azok viszonylag kisebb volumene nem okoz jelentős torzítást az ágazati statisztika használatánál. Jelentősebb statisztikai hiba származik abból, hogy a piac deregulációja nyomán más ágazatokhoz tartozó gyártó és szolgáltató cégek is egyre jelentősebb kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak (a telefonszolgáltatóktól az áramszolgáltatókig), továbbá az Interneten keresztüli kereskedés várható elterjedése is nehezen kezelhető a mai statisztikai rendszer keretein belül. Az ágazat TEÁOR szerinti belső, alágazati tagozódása: jármű és üzemanyag-kereskedelem (50), nagykereskedelem (51), kiskereskedelem (52). A tényleges gyakorlatban a KSH besoroláshoz képest kisebb eltérést jelent, hogy a gépjármű-javítást inkább ipari tevékenységként, az üzemanyag kereskedelmet a kőolajvertikumhoz tartozóként kezeli a gyakorlat. Hasonló a helyzet a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemmel, amely az egészségügy területhez áll közelebb, és a hírlapárusítással, amely a postai szolgáltatás részeként funkcionál. Az érdekegyeztetés eddigi témái között meghatározóak voltak a bolti kiskereskedelem által felvetett kérdések, hiszen ez az a terület, mely különösen munkaerő-igényes. Az érdekképviseletek tevékenysége is erre a területre koncentrálódik, a belkereskedelmi törvényből levezethető egyfajta belső munkadefinícióként kereskedelemnek elsősorban azt tekintik, ami kézzelfogható áruk piaci értékesítését jelenti. 1 A munkaadói és szakszervezeti résztanulmányok alapján készítette Neumann László. 1

2 1. Az ágazat jellege, struktúrája A vállalkozások struktúrája A kereskedelemben összesen 96 ezer társas vállalkozás és 102 ezer egyéni vállalkozó működött 2001 novemberében. Az egyéni vállalkozók közül 63 ezer főfoglalkozású, 22 ezer mellékfoglalkozású volt és 17 ezer fő nyugdíj mellett vállalkozott. A vállalkozások nagy többsége kicsi, mindössze 91 db. 250 fő feletti, 702 db. 50 és 249 fő közötti szervezet található a 198 ezer cég között. A rendszerváltást megelőzően a magántulajdon ebben az ágazatban volt a legmagasabb, és a privatizáció is itt ment végbe leggyorsabban. Ma a kereskedelemben állami tulajdonú vállalkozás már nem működik. A privatizáció mellett az elmúlt tizenöt év kisvállalkozás-alapítási láza, valamint a külföldi tőkebeáramlás folyamatai nyomán jött létre a jelenlegi vállatszerkezetet. Kialakult egy-egy stabil nagy-, kis és középvállalkozói kör, különböző tulajdoni struktúrákkal, elkülönült érdekekkel. Emellett bizonyos árucikkek piacán számottevő a féllegális kínai piacok szerepe. A kisvállalkozások természetesen egyéni magántulajdonban, a középvállalkozások zöme szövetkezeti tulajdonformában, míg a nagy cégek jellegzetesen külföldi többségi tulajdonban működnek. Az első 1996-ban épült fővárosi bevásárlóközpont megnyitása után országos beruházási hullám vette kezdetét. Közel száz eltérő alapterületű üzletközpont működik Magyarországon, s a további ötven építése van folyamatban. Vállalkozásméret és tulajdonosi összetételben tekintetében folyamatos polarizáció megy végbe, úgy, hogy minden vizsgált adat tekintetében az arányok a nagy és külföldi tulajdonú cégek irányába tolódnak. A hazai kis- és középvállalkozások elsősorban tőkeszegénységük okán nem képesek lépést tartani a multinacionális cégek dinamikus fejlődéssel, így a fokozatosan kiszorulnak a piacról. A belkereskedelem szerkezete mára erősen közelít a nyugat-európai arányokhoz: 1999-ben az összes forgalom 9 %-a realizálódott a bevásárlóközpontokban, 2000-ben már 13 %-a (Európában ez a mutató átlagosan 14,2 %.) Az önálló cégek vagy tulajdonosi kapcsolatban álló cégcsoportok forgalom és létszám szerinti sorrendjének első hat helyén kizárólag multinacionális cég található (2000. éves forgalmi adatok; 2001 évi létszámadatok): 1. METRO HOLDING Kft: 259 Mrd Ft; fő 2. TENGELMAN CSOPORT (PLUS-KAISER S, S&C, OBI, INTERFRUCT) 171 Mrd Ft; fő. 3. TESCO-GLOBÁL ÁRUHÁZAK Rt: 150 Mrd Ft; kb fő. 4. REWE CSOPORT (PENNY MARKET, BILLA) 135 Mrd Ft; kb fő. 5. CSEMEGE SZUPERMARKETEK Rt: 105 Mrd Ft; kb fő. 6. SPAR MAGYARORSZÁG Kft: 91 Mrd Ft; fő. A felsorolásban nem szerepelnek a magyar tulajdonú, önálló, kis- és közepes vállalkozások közös kereskedelmi tevékenységre alakult társulások: a CBA ÉLELMISZER Rt (250 Mrd Ft összesített forgalom) és az ÁFÉSZ gazdasági csoport (260 Mrd Ft összesített forgalom). 2

3 A legfrissebb trendek egy kutatóintézet értékelése szerint: 2001-ben a korábbinál sokkal lassabban folytatódik kiskereskedelmi forgalom üzletméret szerinti koncentrációja. A napi fogyasztási cikkekből a hipermarketek részesedése az év végéig várhatóan 16%-ra nő, s egy időre stabilizálódik a szupermarketek, a nagy diszkontok és az önálló kisboltok forgalma től a hipermarketek részesedése várhatóan már csak évi 1 ponttal nő (ez az előző években évi 3-4 százalékpont volt). Az önálló kisboltok piaci részesedése csökkenni fog, miközben nagy strukturális átalakulás megy végbe profiljukban és területi elhelyezkedésükben. 2 A foglalkoztatás struktúrája A KSH lakossági munkaerő-felvétele szerint az ágazat összesen kb. 550 ezer embert foglalkoztat. Az 5 fő feletti vállalkozások novemberében 299,4 ezer főt foglalkoztattak, 5,5 %-kal többet az előző évinél. Az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál tehát még további, mintegy 250 ezer fő dolgozik, részben vállalkozóként vagy családtagként, részben munkavállalóként. A munkavállalók kb. 75 %-a nő, arányuk még magasabb a fizikai állománycsoportban. A kereskedelmi ágazat jellegzetessége, hogy 27 ezer főt (9%) részmunkaidőben alkalmaz, ami a magyarországi ágazatok között kiemelkedő arány, de az EU országokhoz képest még mindig nagyon alacsony. Az 5 fő feletti vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset 2001 első felében Ft volt, 9 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál ( Ft). A kicsik és a nagyok munkaügyi viszonyaiban jelentős különbségek vannak. Egy szakértői becslés szerint, ha bruttó átlagkereset a nagy cégeknél ezer Ft körül lehetett tavaly, akkor az áfészek átlaga 70 ezer Ft körüli volt, ami a nemzetgazdaság versenyszférájának átlagához képest kb. 30 %-os lemaradást jelent. Ezért a minimálbér emelés hatása erős volt a szövetkezeteknél, és még annál is erősebb a kisvállalkozóknál, akik nagy része a minimálbér után adózik és fizet járulékokat. A minimálbér emelés hatására viszont csökkent a nagyok és a kicsik közötti különbség, eladónál, pénztárosnál ez ma már csak néhány ezer forintnyi. Ugyanakkor az ágazat nagy munkáltatói között is érzékelhető a bérkülönbség, mert annak a cégnek, amelyik fejleszt, többet kell fizetni, hogy kapjon embereket az új üzletbe. A fejlődés árnyoldala a fluktuáció, a cégek egymás kiképzett munkaerejét csalogatják el. A bevásárlóközpontokban a munkaerő egy része képzetlen, vagy más szakmából átképzett. A nagymértékű fluktuáció másik oka, hogy a cégek bizonyos munkakörökben csak rövid időre kötnek munkaszerződést. Így tudnak rugalmas munkaerő-felhasználást kialakítani, hiszen annak másik lehetősége, a részmunkaidő korábban nem volt vonzó az adózás miatt. (A részmunkaidősök aránya erőteljesen növekedett a minimál bér emelése miatt 2001-től, különösen vidéken.) A munkavállalói érdekképviselet szerint a teljesen szakképzetlen, árufeltöltői szerepre kárhoztatott munkavállalók tömeges megjelenése kihat az érdekegyeztetés folyamatára is. Az általános műveltség és a szakmai önérzet csökkenése együtt jár érdekérvényesítő képesség gyengülésével mind egyéni, mind kollektív szinten. Szakszervezeti vélemények szerint egyes munkáltatók hajlamosak képzetlen munkavállalókat könnyen lecserélhető egyedeknek tekinteni, ami a kiszolgáltatottságot fokozza, és a gátolja a kollektív jogok érvényesíthetőségét. 2 GKI előrejelzés, november. 3

4 Az ágazat gazdasági helyzete A kereskedelem forgalma nyilvánvalóan szoros kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel és a lakossági vásárlóerő, vagyis a keresetek emelkedésével. A GKI legújabb, novemberi prognózisa szerint a kiskereskedelemi értékesítés volumene a reáljövedelmek dinamikus növekedése következtében 2001-ben és 2002-ben is várhatóan 4-5%-kal bővül. A kereskedelemben megtermelt bruttó hazai termék azonban ennél gyorsabban nő. Ugyancsak a GKI értékelése szerint 2001 elején igen gyorsan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, majd fokozatosan lassult a dinamika. Az első hét hónapban így is 5,7 %-kal haladta meg a forgalom volumene az előző év azonos időszakáét. Ennél gyorsabban nőtt a gépjármű és gépjármű alkatrész (20,2%), és a kultúrcikkek (10,7%) forgalma, lassabban az élelmiszer (4,3%), a bútor, műszaki cikk (2,6%), a gyógyszer (3,0%), a ruházat és lábbeli (1,3%) forgalom. Csökkent az üzemanyag forgalom volumene. Dinamikusan nőtt a használtcikk kereskedők és stagnált a csomagküldő szolgálatok forgalma. Az ágazat és az EU csatlakozás Noha maga a kereskedelmi tevékenység konkrétan nem esik EU harmonizációs kötelezettség alá, a kereskedelem tárgyát jelentő áruk és a kereskedelem működését elősegítő szolgáltatások terén az Európai Unió komoly igényeket támaszt a csatlakozáskor. Az áruk és a csomagolás szabványosítása mellett a fogyasztóvédelmi szolgáltatások, a piacfelügyelet, a minőségbiztosítás, a különböző banki- és pénzpiaci műveletek harmonizálása befolyásolja az ágazat jövőjét. A csatlakozással Magyarország részévé válik az EU belső piacának, ami az eddigi külkereskedelmi tevékenység jelentős részének átértékelését jelenti. A higiéniai- és egészségügyi előírások, az árak és minőség-megőrzési határidők feltüntetése, valamint az élelmiszer-biztonsági (HACCP) rendszer különösen az élelmiszerüzleteknél támasztanak szigorú követelményeket a munkaadókkal és munkavállalókkal szemben. Ezeknek a kereskedelemre vonatkozó EU szabályoknak az átvétele a magyar jogrendbe megtörtént, alkalmazásuk ma már kötelező, betartásukat a hatóságok számon kérik az ellenőrzések során. A magyarországi üzletekben is közvetlenül érvényesítendő uniós szabályok rendkívül nagy kihívást jelentenek a szakképzettség terén és általában a humán dimenzió megfelelő kezelésében A szükséges szervezeti, képzési és munkaügyi, változások támogatásában az állam mellett jelentős szerepet kell kapniuk az ágazat munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteinek is. 4

5 2./ A munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Szakszervezetek a kereskedelemben A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a kereskedelem egyedüli ágazat szakszervezete. A szakszervezet a KPVDSZ felbomlásával, annak jogutódjaként, és a kereskedelemben működő öt önálló tagszervezetté alakulásával, illetve ezek szövetségeként 1989-ben kezdte meg tevékenységét. (Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége). A szövetséget alkotó öt szervezet 1993-ban egyesült jelenlegi nevén és formájában, a kereskedelem ágazati szakszervezeteként. Emellett a tágan értelmezett magánalkalmazotti területek alkalmazottainak bizonyos csoportjait is szervezi (pl. takarékszövetkezeti, kaszinói alkalmazottak, stb.) A KASZ 14 fős központi apparátust tart fenn, és emellett minden megyében van képviselője. A KASZ taglétszáma a folyamatosan tagdíjat fizetők nyilvántartása alapján közel 30 ezer fő. Ezen felül 8-10 ezer fő között változik a szakszervezetbe különböző okokból tagdíjat hosszabb-rövidebb ideig nem fizetők, de tagkönyvüket és tagságukat fenntartók száma. Az 5 fő feletti munkáltatók létszámát figyelembe véve a szakszervezet ágazati szintű szervezettsége % közötti. Munkahelyi szervezeteinek száma 350, és emellett közel ugyanennyi vállalkozásnál vannak egyéni, szervezetet nem alkotó tagjai, elsősorban a kis vállalkozásoknál dolgozók között. A KASZ tagszervező munkája eredményeként munkahelyi szervezetekkel rendelkezik a legtöbb zöldmezős multinacionális vállalatnál is. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a KASZ képviselettel rendelkezik a szervezettség mutatója 40 %-os. Az üzemi tanácsok évi választásainak eredménye jóval magasabb támogatottságot jelez azoknál a cégeknél, ahol volt választás. A KASZ jelöltjeire leadott szavazatok aránya 69,3 % volt. A évi ÜT választásokon a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetén kívül egyetlen más szakszervezeti szerveződés sem állított jelöltet az ágazatban. (A Liga Szakszervezetek 1995-ben két, 1998-ban egy kisebb munkáltatónál állított jelölteket) A KSZSZ tagszervezetei alapító tagokként, majd a KASZ folyamatosan, és jelenleg is az MSZOSZ tagja. Az országos szintű érdekegyeztetés különböző fórumain az MSZOSZ-on keresztül vesz részt. A szakszervezet elnöke parlamenti képviselő az MSZP soraiban. A KASZ 1993-tól tagja a Magánalkalmazottak Nemzetközi Szövetségének (akkori nevén FIET), illetve ezen belül európai szerveződésének (EURO-FIET). A szervezet ben más ágazati típusú szakszervezeti szövetséggel (pl. posta, média, stb.) való egyesülésekor felvette az United Network International (UNI) nevet. A szervezetben, illetve annak kereskedelmi területein a KASZ aktív tevékenységet fejt ki, valamint különböző vezető testületeibe is tisztségviselőket delegál. Az elmúlt 14 év során a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetén kívül több új szakszervezet is próbálkozott a munkavállalók képviseletével a kereskedelemben. Ezek általában egy-egy munkáltatónál kezdték meg működésüket, majd hosszabb-rövidebb időszak után beszüntették tevékenységüket. Hasonló ideiglenes eredményre vezetett az is, amikor egyegy újonnan alakult konföderáció felülről próbálkozott ágazati jellegű szervezetet létrehozni. Előfordul, hogy egy-egy kereskedelmet érintő téma, vagy időnként megszervezett akció, olyan konföderációk programjában is szerepel, melyek ágazati szintű szerveződésként nem jelennek meg a kereskedelemben. Pozitív példaként említhető a Munkástanácsok vasárnapi és ünnepi munkavégzés elleni kampánya, melyben síkra szálltak az üzletek zárva tartásáért. 5

6 Munkaadói szervezetek a kereskedelemben Az ágazatban három munkaadói szervezet működik, melyek közül kettő (az ÁFEOSZ és a KISOSZ) az ÉT alapító tagja volt, és jelenleg is közvetlenül képviseli tagságát az OMTben és szakbizottságaiban, valamint a makroszintű konzultációs fórumokon. A harmadik szervezet (az OKSZ) az MGYOSZ tagja, így az országos tárgyalásokon érdekeit ez a munkaadói csúcsszervezet jeleníti meg. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) ben alakult a SZÖVOSZ szétválásakor, annak egyik jogutódjaként. Az újjáalakulás az egyesülési törvény és az évi szövetkezeti törvény követelményeinek megfelelően történt. Az ÉT-ben a szervezetek közötti megállapodás alapján az ÁFEOSZ képviseli a lakás- és takarékszövetkezeteket is. Ennek megfelelően szervezet érdekképviseleti munkája összesen szövetkezet mintegy munkavállalóját érinti. (A tulajdonosok köre persze jóval szélesebb, 2.5 millió körüli.) Az ÁFEOSZ közvetlen érdekkörébe 1255 szövetkezet, gazdasági társaság és egyéni vállalkozás, valamint 62 iskolaszövetkezeti csoport tartozik, melyek összesen boltot jelentenek Coop Üzletláncra felfűzve, és további mintegy ötezer különálló üzletet, illetve bérletes vendéglátó egységet. Az ÁFEOSZ szervezetéből 1997 nyarán kivált a nagykereskedelemmel foglalkozó COOP-Hungary Rt, melynek vagyonát nevesítették és szétosztották a tagszervezetek (áfészek) között. Az ÁFEOSZ emellett továbbképző céget (SZÖVOK), szakképző iskolát és üdülőt is fenntart. A jelenlegi, 1992 óta működő vezetés sikerének tekinthető, hogy a rendszerváltás után megállt a szövetkezeti mozgalom vagyonvesztése, az áfészek helye a gazdaságban stabilizálódott. Az áfészek, illetve gazdasági társaságaik ma az élelmiszerkereskedelemnek %-át, a teljes kereskedelmi forgalomnak pedig 6-8 %-át adják. A szövetségi rendszer keretében 16 megyei szövetség működik, változatos szervezeti felállásban. Ezek a MESZÖV-ök a résztvevői a megyei munkaügyi, szakképzési és területfejlesztési érdekegyeztetésnek. A helyi áfészek tagjai a megyei szervezetnek és az országos szervezetnek is. A központi apparátus létszáma 23 fő, feladata elsősorban gazdasági érdekképviselet. Az ÁFEOSZ nemzetközi kapcsolataikban inkább a szövetkezeti szervezetek dominálnak, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, illetve annak európai regionális szervezete és fogyasztási szövetkezetekre szakosított szervezetei, mint például az Euro-coop. Az ÁFEOSZ tagja a munkaadók közös, nemzetközi képviseletre létrejött szervezetének, a CEHIC-nek is. Az ÁFEOSZ alapító tagja a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetségnek (KÉSZ). Tagja volt az FVM-en belüli Agrárkoordinációs Fórumnak is, mert a mezőgazdasági felvásárlásban érdekeltek az áfészek, ráadásul kistermelők adják tsz-ek és áfész-ek közös tagságát. Az ÁFEOSZ alapvetően a kereskedelemben működő kis- és középvállalatok képviseletét tekinti feladatának. A kisvállalkozások és a bevásárlóközpontok közötti egyéni konfliktusokban azonban nem vesz részt. Noha számos területen van ellentét a nagy szervezetekkel, az ÁEOSZ érdekképviseleti politikájában igyekszik megtalálni azokat a témákat, ahol közös az érdekeltség, és az általános munkáltatói szempontok mentén képesek együttműködni (mint például a minimálbér, a bérajánlás esetében.) 6

7 Ugyanakkor az áfészek munkaügyi viszonyaikat tekintve is sajátos vonásokkal rendelkező szegmensét adják a kereskedelemnek. A szövetkezetek a kistelepüléseken stabil foglalkoztatást nyújtanak, munkaügyi viszonyaik rendezettek. Egy becslés szerint az áfészek 90 %-ában van kollektív szerződés. Mivel az alkalmazott egyben tag is, a vezetők és beosztottak közötti viszonyok közvetlenebbek, emberségesebbek. Ennek is köszönhető, hogy az áfészekből kb. 3-4 éve a magasabb kereset miatt bevásárló központokhoz átlépett munkaerő ma inkább már visszafelé áramlik a helyi áfész boltokba, ahol a munkába járás egyszerűbb, kevésbé gépies és megterhelő a munka, valamint kedvezőbb a munkaidő beosztás. A Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 1904-ben alakult, majd 1947-ben átalakult, és folyamatosan működött akkor is, amikor a magánszektor politikai megítélése negatív volt. A mai szervezeti felépítése 1991-ben alakult ki. A Szövetség 22 jogilag önálló tagegyesület (19 megyei, 2 budapesti és 1 mutatványos egyesületet) képvisel, illetve koordinálja azok szakmai tevékenységét. Az érdekképviselet specialitása, hogy az ágazat legkisebb szereplőinek szervezete, az ország 270 ezer főnyi kereskedő egyéni vállalkozójának, továbbá a betéti társasági formában működő kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak a képviseletét tekinti feladatának. A KISOSZ-nak jelenleg kb. 35 ezer tagja van. A kötelező kamarai tagság idején alaposan csökkent a létszám mert a kisvállalkozók nem akartak egyszerre kétféle tagdíjat fizetni, de a tavaly bevezetett önkéntes kamarai tagság hatására némileg emelkedett a létszám. A tagság 85%-a egyéni vállalkozó, a többi jellemzően családi Bt. Tagjaik között sajátos színfoltot képviselnek a piacosok. A szervezetnek országos hálózata van: megyei szervezetek és városi irodák (kb. 70 db). A szervezet alapegysége tulajdonképpen a megye, ezen a szinten jelentős apparátus működik, a tagdíj is a megyékhez érkezik, és a megyék hozzájárulnak az országos központ fenntartásához. Ez a bevétel azonban csak a központ költségvetésének mintegy 10 %-át adja, a jövedelem nagyobb része szakképzési tevékenységből, kiadványokból és más szolgáltatásból származik. A tanfolyamok számos kereskedelmi szakmában nyújtanak olyan bizonyítványokat, melyek megszerzése alapvető feltétele az üzletnyitásnak. A Szövetség alapszolgáltatása a Kereskedelmi Élet c. havi újság kiadása, és támogatást ad tagjainak a munkajogi kérdésekben (munkaszerződés megkötése, különböző nyilvántartások vezetése, stb.). A KISOSZ helyi érdekképviselete kiterjed arra, hogy adóellenőrzéskor, munkaügyi ellenőrzéskor a szervezet embere kimegy az üzletbe, és ügyel arra, nehogy olyat írassanak alá vállalkozóval, ami számára hátrányos lehet. Sok helyen a KISOSZ könyvelési szolgáltatást is nyújt a tagjainak. A központ 11 munkatársat foglalkoztat, a megyei apparátusok egyenként 3 és 20 fő közötti létszámmal működnek. Az utóbbiak a különböző megyei érdekegyeztető fórumok rendszeres résztvevői. A központi apparátus az OMT minden bizottságának aktív szereplője. A KISOSZ rendszeresen értékeli a vállalkozásokat érintő gazdaságpolitikai környezetet (így például az EU csatlakozás hatásait) és megfogalmazza javaslatait. Makrogazdasági célkitűzései között legfontosabb a belföldi keresletet élénkítő kormányzati politika támogatása. A KISOSZ álláspontja szerint az élelmiszer-kiskereskedők számára végzetes a nagy bevásárlóközpontok szaporodása, amely már vidéken is erőteljesen érezteti hatását. A kormányzat tíznél több multinacionális láncot engedett be az országba, és az önkormányzatok megfontolatlanul adják el területeiket a bevásárló központoknak. Ezért a szervezet szerint számos nyugat-európai országhoz és Csehországhoz hasonlóan Magyarországon is 7

8 szabályozni kellene, hogy a lakosság számának függvényében hány bevásárlóközpont engedélyt szabad kiadni. A munkaügyi érdekegyeztetés fórumain az érdekképviselet fő mondanivalója, hogy az egyéni vállalkozó egyszerre munkaadó és munkavállaló is. Így a hagyományos munkaügyi érdekellentét értelmezhetetlen, a munkaügyi viszonyoknak ezeknél a cégeknél személyes jellegük van. Bizalmi kapcsolat, személyes nexus alapján veszik fel az alkalmazottakat, és ha konfliktus adódik, azt rendszerint a vállalkozáson belül oldják meg. Így a kiskereskedők üzleteinek munkaügyi viszonyaiban a kollektív szerződés egyáltalán nem játszik szerepet, sőt a KISOSZ szerint tagjai a vállalkozói szabadság sérelmeként értékelnék egy ágazati szinten megkötött szerződés kötelező alkalmazását. Az általános vélekedés szerint a kollektív szerződés nem érdeke a kiskereskedőnek, mert előnye nem származik belőle, csak többletkiadása. Még a nagyobb vállalkozásoknál munkáltatói érdekeltségnek tekintett kárfelelősség szerződéses rendezését sem szorgalmazzák, ugyanis az nem vezetne eredményre jogszabályi megerősítés nélkül ebben a vállalkozói körben. Nincs érdekeltség a munkaidő kollektív szerződéses szabályozása sem, mert a Munka törvénykönyve 2001-es módosításával bevezetett szabályok nem vonatkoznak a vállalkozás tulajdonosaira és azok családtagjaira. Mégis a szervezet tavaly óta részese a KASZ-szal megkötött ágazati bérmegállapodásnak, mert fontosnak tartja az együttműködést a többi érdekszervezettel. A KISOSZ megítélése szerint egyébként a kötelező minimálbér emelése következtében úgyis jelentősebb lesz területükön az átlagos béremelkedés, mint amiről a megállapodás szólt. A KISOSZ tagja a munkaadók közös, nemzetközi képviseletre létrejött szervezetének, a CEHIC-nek, valamint a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetségnek (KÉSZ). Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) 1990-ben alakult meg az akkori Magyar Gazdasági Kamara keretein belül, és ma az MGYOSZ tagszervezete. Értelemszerűen állami vállalatokból állt az alapító tagság. Azóta a privatizáció, a külföldi tőkeberuházások és a hazai vállalkozók próbálkozásai során a tagság teljesen kicserélődött. Az utódszervezetek nagy része persze ma is tag, és a zöldmezős vállalatok nagy része is belépett. Alapvetően a nagy és középvállalati kört reprezentálja a szervezet, a jelenlegi 300 tag között van néhány ÁFÉSZ és néhány kis üzlettel rendelkező vállalkozó is. A multinacionális vállalatcsoportok túlnyomó többsége képviselve van a szervezetben. A létszámot tekintve a tagvállalatok összesen közel 100 ezer embert foglalkoztatnak. A szervezet részben a tagdíjakból, részben a szolgáltatások bevételéből tartja fenn magát. Ez utóbbi rendezvényekből, információs szolgáltatásokból áll. Az OKSZ három főállású munkatársat foglalkoztat, illetve még egy nyugdíjas szakértő dolgozik az apparátusban társadalmi munkában. Természetesen az OKSZ külső szakértőket is igénybe vesz. Vannak helyi képviselők egyes megyékben (általában egy vállalkozó, vagy cégvezető), de megyei apparátusok nincsenek. A szervezet tagja az EuroCommerce-nek. A kapcsolat elsősorban információs jellegű, és az OKSZ lehetőségei mértékében részt vesz a szervezet egyes rendezvényein. Az európai szövetség főtitkára többször járt Budapesten, előadóként bekapcsolódott az OKSZ munkájába. Érdekképviseletként a jogszabályok és a piac figyelése a szervezet fő feladata, aminek alapján véleményt alakít ki, és lobbizik bizonyos szakmai kérdésekben (az üzletnyitás-, 8

9 üzemeltetés feltételei, a hatósági előírások, a fogyasztóvédelem). Emellett a makrogazdasági ügyek (az infláció, az adórendszer, stb.) is fontosak a szervezet számára. A gazdasági érdekképviselethez az MGYOSZ tagjaként, és azon túl is igyekszik szakmai szövetségeseket találni. Ilyen például a Magyar Franchise Szövetség, a Bevásárlóközpontok Szövetsége, de természetesen az ÁFEOSZ, a KISOSZ is. A munka világának kérdéseiről szóló makroszintű tárgyalásokon az MGYOSZ-on keresztül vesz részt a szervezet. Az MGYOSZ és az OKSZ munkaügyi kérdésekben szorosan együttműködik. Közöttük a munkamegosztás alapelve az, hogy az MGYOSZ saját szakértői olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek több szakmát, ágazatot érintenek, viszont az OKSZ szerepe meghatározó a kereskedelem kérdéseiben. Az OKSZ alelnöki szintű képviselettel rendelkezik az MGYOSZ vezetésében. A szervezet szerepel az Országgyűlés hivatalos lobby-listáján, így közvetlenül megkapja a jogszabály-tervezeteket. Versenyügyekben a szervezet elvi szinten mond véleményt, háttér információt ad a Versenyhivatal számára, továbbá javaslatot tehet a jogszabályi változásokra. Kormányzati oldalon mindenekelőtt a GM Fogyasztóvédelmi és Belkereskedelmi Főosztályával jó az együttműködés. Az OKSZ neve rajta van a megfelelő főosztályok egyeztetési listáin, amelyek informálisan alakultak ki, azon az alapon, hogy mindkét oldalnak érdeke meghallgatni, figyelembe venni a másik fél véleményét. A Szövetség álláspontja szerint ágazati kollektív szerződésére eddig nem volt lehetőség. Az OKSZ-hez azonban több olyan cég tartozik, ahol van helyi kollektív szerződés. A cégvezetők egy része érzékeli, hogy számít a jó munkahelyi légkör, és a szakszervezet hasznos lehet az ügyek kezelésében, a konfliktusok elsimításában. * * * * Az ágazat három munkaadói érdekképviselete tehát különböző gazdasági szervezetek képviseletére vállalkozott: a szövetkezeti tulajdonú, a családi tulajdonú kisvállalkozások, illetve a nagyszervezetek három jól elkülöníthető körét alkotják a kereskedelemnek. A képviseltek eltérő köre egyrészt szerencsésnek mondható, mert a három szervezet manapság nemigen csábíthatja el egymás tagságát, másrészt viszont ellentétek forrása is, hiszen a képviselt gazdasági szervezetek erős konkurencia harca sokszor a szervezetek közötti nézeteltérést is jelenti. (Mint láttuk, tipikusan ilyen a hazai kisvállalkozások és a nagy, jellemzően multinacionális cégek ellentéte.) Mivel egyik sem képes legyűrni a másikat, ezt a patthelyzetet felismerve mindhárom szervezet egyfajta korlátozott együttműködési stratégiát alakított ki, magyarán igyekeznek a közös érdekek mentén szövetkezni, és kerülni a konfliktus kiélezését. Ennek tudható be, hogy a szervezetek nem vitatják egymás reprezentativitását a felvállalt érdekképviseleti körben, illetve a kereskedelem egészén belül, és együttműködésüknek igyekeznek formalizált kereteket teremteni. 9

10 Egyéb szervezetek A három munkaadói szervezet januárjában hozta létre együttműködési fórumát, a Magyar Kereskedelmi Testületet (MKT). A Testület alapvető célkitűzése a kereskedelmet érintő gazdaságpolitikai, jogszabályi, minőségbiztosítási, foglalkoztatási, finanszírozási, stb. kérdésekben közös álláspontok kialakítása és képviselete, és a szakmai munka megosztása a szervezetek között. A Testület munkáját éves munkaterv alapján végzi, külön apparátusa nincs, elnökségét félévente rotálják az alapító szervezetek között. Az együttműködés fóruma tehát létrejött, de tartalma a megalakítás óta eltelt rövid időszakban még nem igazán kristályosodott ki. Az ágazat két munkáltatói szervezete, az ÁFEOSZ és a KISOSZ az Magyar Iparszövetséggel (OKISZ-szal) és az IPOSZ-szal együtt alapította meg júniusában a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetségét (KÉSZ). A Szövetség érdekeltsége elsősorban a kis- és középvállalkozókat érintő szabályzórendszer és a pályázatok, pályáztatás ügyeire terjed ki. A tagok minden ilyen kérdésben közösen lépnek fel, egyeztetett álláspontot alakítanak ki. A KÉSZ égisze alatt szervezték meg a regionális hitelgarancia szövetkezeteket is, melyek a négy szervezet tagjainak nyújtanak viszont-garanciát a Hitelgarancia Rt. mögött. A munkáltatói szervezetekkel konkurens intézménynek tekinthetők az Ipari és Kereskedelmi Kamarák, noha mindhárom szervezet vezetői szerint jelenleg korrekt szakmai együttműködés folyik a kamarákkal szakmai kérdésekben. A munkáltatói szervezetek 1994-ben részt vettek a kamarák létrehozásában, ezt követően azonban a kötelező tagság következtében anyagilag megerősödő kamarák komoly kihívást jelentettek. A kötelező tagság megszűntetése után tisztességes versenyhelyzet alakult ki, amiben a munkáltatói szervezetek úgy tűnik megtalálták feladataikat. Már csak azért is, mert a kamara a törvény szerint sem végezhet érdekképviseleti feladatokat. A rivalizálást az is tompítja, hogy a kamarákon belül is megjelenik a kicsik és nagyok közötti érdekellentét, így számos kérdésben azok is képtelenek egységes ágazati véleményt kialakítani. Az ágazat gazdasági érdekképviseletében is szerepet játszó szakmai szervezetek a Magyar Franchise Szövetség és a Bevásárlóközpontok Szövetsége. Előbbi a franchise üzletek ügyének képviseletére alakult, szűk körű szakmai szerveződés, utóbbi pedig a bevásárló központok beruházóit, az itteni üzletek bérbeadóit képviseli. A kezdetben Demján Sándor nevével fémjelzett szervezetnek ma már tagja az Auchan és a Tesco is, hiszen azok saját maguk építik bevásárló központjaikat. 10

11 3. Az ágazati kollektív alku Korábbi kollektív szerződések A kereskedelem területén a szakszervezet és a két nagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet (ÁFEOSZ, OKSZ) között kifejezetten jó, szakmai alapokon álló együttműködés alakult ki, sőt több ágazati szintű kérdésben írásos ajánlás is született. Az elmúlt két évben a KISOSZ-szal is kiegészült a megállapodás. Ugyanakkor ágazati kollektív szerződés, vagy egy-egy részterületeket érintő kötelező megállapodás nincs hatályban. Ezt bizonyítja az a húsz, nyilvánosságra hozott dokumentum, melyek az egyes részterületek témáiban rögzítik az álláspontokat és a megállapodásokat ben jött létre az első ágazati kollektív keretszerződés az ÁFEOSZ és Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezete között a szövetkezeti kereskedelem egészére, mint alágazatra kiterjedően. A szerződés főként útmutatásokat és ajánlásokat tartalmazott, és kiemelten foglalkozott az éves átlagos béremeléssel, valamint a minimálbérrel. A szerződést egy éves hatállyal kötötték meg. Még ugyanabban az évben a szerződés kiegészült a munkavállalók besorolási rendszerére vonatkozó megállapodással elején a felek kibővített tartalommal néhány konkrét meghatározást is tartalmazó új kollektív szerződést kötnek. Lényeges változás, hogy ennek időbeli hatálya négy évre, december 31-ig terjedt. Ugyanebben az évben a besorolási rendszerhez törvényes minimálbér százalékában meghatározott, ajánlott tarifaértékeket is kapcsoltak ben a szakszervezeti oldal átalakulása miatt ezt megerősítette a KASZ aláírása is, sőt mind az átlagos béremelésre, mind a minimálbérre vonatkozó ajánlásokat megfogalmaznak. Ettől az időponttól kezdve azonban annak ellenére, hogy a folyamatos együttműködés fennmarad az ÁFEOSZ és a szakszervezet közötti kétoldalú megállapodások sora megszakad ben született egy megállapodás az OKSZ és a KSZSZ három önálló tagszervezete (Belkereskedelmi Dolgozók Szakmai Szakszervezete, Élelmiszerkereskedelmi Dolgozók Önálló Szakszervezete, Termelőeszköz-kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete) az Ágazati Szakmai Kollektív Keretszerződés megkötéséről. Ez a megállapodás néhány - elsősorban bérezésre és egyéb juttatásra vonatkozó részletesebb témakörben - az adott évre vonatkozott. Emellett rögzítette egy részletes ágazati kollektív szerződés kidolgozásának szándékát, valamint a felek kölcsönösen vállalták, hogy elkészítik az ágazati besorolási rendszert. Erre a megállapodásra, mint megkötött ágazati kollektív szerződésre hivatkozva, annak mellékleteiként készült el először júliusában a besorolási rendszerről, majd márciusában az ehhez kapcsolódó bértarifa rendszerről aláírt dokumentum. Ennek egységes szerkezetbe foglalt változata a megállapodás függelékeként elvileg jelenleg is érvényben van. Noha a szerződések formális felmondására nem került sor, ezek a korai megállapodások gyakorlatilag aktualitásukat veszítették, így ma nincs az ágazatban érvényes ágazati kollektív szerződés. Egyedi jelenségként kezelhető, a KISOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a KASZ megyei szervezete által május 1-ére kidolgozott, és azóta is alkalmazott (ágazati) területi kollektív szerződés. Ez minden lényeges kérdésben, a kollektív szerződéstől elvárt formában fogalmazza meg a felek akaratát. 11

12 Bérmegállapodások ( ) Ágazati bérajánlást az OKSZ kezdeményezett először 1993-ban a korábbi megállapodások mellékleteként ben a szakszervezet az ÁFEOSZ-szal is kötött bérmegállapodást. Az 1995-ös évben országos megállapodás sem született az Érdekegyeztető Tanácsban. Ennek hatására ágazati szinten sem jött létre egyezség májusában az OKSZ és a KASZ közötti megállapodás a szokásos bérezési témakörökön túl közös állásfoglalásaként értékelte a kereskedelem legfontosabb belső és külső körülményeit, beleértve az EU csatlakozás előkészítésében való közös részvétel szándékát is ben újabb éves bérmegállapodást kötött az OKSZ és a KASZ. A március 1-jén kötött bérmegállapodás új vonása volt, hogy aláíróként a munkáltatói oldalon újra részt vett az ÁFEOSZ. Ez évben még a KASZ és az OKSZ külön ajánlást is kiadott a minimálbér törvényesnél magasabb értékű emeléséről. A két munkaadói szervezet közös bérmegállapodásához 2001-ben a nagyarányú minimálbér emelés idején a KISOSZ is csatlakozott. Így ma már a bérmegállapodás is a munkáltatói szakszervezetek közös akciójának tekinthető. A megkötött bérmegállapodások tartalma lényegében a vállalkozás átlagbérének emelésére vonatkozó ajánlás, mely többnyire az ÉT/OMT által ajánlott sávhoz igazodik. Emellett javaslatokat tartalmaznak az egyéni béremelések megállapításának szempontjaira. Gyakorlatilag azonban a vállalkozások tényleges bérnövekedése minden évben túlszárnyalta az ajánlást. Az ilyen bérmegállapodásnak főként lélektani hatása van, orientálja a munkáltatókat, a helyi szakszervezetet segíti a béralkuban, de ugyanakkor a szakszervezetek esetleges maximalista helyi követeléseit is visszafogja. Az utóbbi két év minimálbér-emelése gyakorlatilag értelmetlenné tette a korábbi évekhez hasonló bérajánlást és a megegyezést az ágazati minimálbérről. (A kormányrendelet alkalmazásának hatására a vállalkozások nagy részénél január elsejétől azonnal megvalósul %-os bérnövekedés.) Minimálbér-megállapodások a kereskedelemben Országos KASZ-OKSZ/ÁFEOSZ minimálbér Január 1-től Szeptember 1.-től

13 Keresetnövekedés-megállapodások a kereskedelemben ÉT / OMT /MGYOSZ KASZ-OKSZ/ÁFEOSZ/KISOSZ Országos ajánlás Legkisebb Legnagyobb ,0-22,0 17,5 14,0 22, ,5-16,0 ÉT ajánlás szerinti ,0-15,0 OMT ajánlás szerinti ,0-10,0 10, ,75-12,5 9,75-12, ,0-10,5 8,0-10,5 Megállapodás az üzletek ünnepnapi nyitva tartásáról (1998) Az ünnepnapi nyitva tartás kérdése a bevásárlóközpontok terjeszkedése miatt került napirendre 1997-ben. Miután a munkaügyi felügyelet bírságolt, és a szakszervezet is kampányt indított az ünnepnapokon kinyitó üzletek ellen a Munkaügyi Minisztérium szakmai konferenciát rendezett a munkaszüneti napi foglalkoztatás szabályozásáról, majd tripartit konzultációk kezdődtek. 3 A kormány azonban akkor nem akart jogalkotással beavatkozni a konfliktusra, így az ágazat szociális partnerei közötti tárgyalásokon rendezték a kérdést ban az OKSZ és az ÁFEOSZ kötött megállapodást a KASZ-szal, melyben meghatározták azokat a munkaszüneti napokat, amelyeken kinyithatnak az üzletek, valamint az egyes ünnepnapokon dolgozók többletbérezését. A KISOSZ is támogatta a megállapodást a kisvállalkozók alkalmazottainak vonatkozásában. Ugyanakkor a szakszervezet vállalta, hogy a megállapodást betartó munkáltatókkal szemben nem kezdeményez jogi eljárást. Az egyezményhez egy év múlva csatlakozott a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége is. A megállapodás azonban felborult két évvel ezelőtt. Noha ebben a kérdésben most csend van, érdemes megjegyezni, hogy az Mt évi módosítása sem szabályozta egzakt módon az ünnepnapi nyitva tartást, mert azt pusztán munkajogi kérdésként kezelte, ami nem képes helyettesíteni az általános kereskedelmi szabályozást. A munkaadói érdekképviseletek szerint szerencsésebb lett volna, ha a törvény az 1998-as megállapodásból indult volna ki, vagy a kérdés részletes szabályozását a társadalmi partnerekre hagyta volna. A kollektív szerződés megszűnésének okai, avagy várható-e újabb középszintű ágazati szerződés megkötése? Az ágazati kollektív szerződés megszűnésére többféle magyarázat adható. Az egyik, széles körben elfogadott magyarázat szerint a cégek közötti erős konkurencia harc miatt elképzelhetetlen a bérversenyt kizáró egyezség. Ellentétben más ágazatokkal, itt még a cégek közötti háttér-megállapodás, bérkartell sem alakult ki. Ráadásul a kereskedelmen belől a kicsik és a nagyok közötti ellentét állandósult konfliktusnak tekinthető. Mint láttuk, a KISOSZ sohasem támogatta az ágazati kollektív szerződéskötést, és újabban a szerződés esetleges kiterjesztéstől való félelem is visszatartja a kisvállalkozók szervezeteit, amióta a 3 A konferencia összefoglalását ld.: A munkajog és a munkaszüneti napi foglalkoztatás. Az összefoglalót készítette Berki Erzsébet. Közli: A munka világa 98. MKT-Munkaügyi Kutatóintézet

14 KISOSZ érdekeltségi köréhez tartozó idegenforgalmi ágazatban a miniszter aláírta a kiterjesztési határozatot. (Ezt a kiterjesztést a KISOSZ tulajdonképpen alkotmányellenesnek tartja, oktrojált érdekképviseleti tagságként értelmezi, mert a kiterjesztett szerződésben az szerepel, hogy az ágazatban konfliktus esetén az aláíró két szervezet járhat el.) Az ágazati tarifa megállapodást a nagyobb munkáltatók képviselői sem támogatják, mert tagjaiknál jelenleg nem tudják ugyanazt a bért garantálni Záhonyban, mint Budapesten. Ugyanakkor bizonyos szakértőik szakmai szempontról helyesnek tartanák a tarifa-rendszert, mert csak így válhat a bér normatív költséggé. A korábban megkötött vállalati tarifa megállapodás egyébként a minimálbér-emelések miatt sok cégnél tarthatatlanná vált, ezért felmondták. A kisvállalkozók félelme azzal is magyarázható, hogy egy országos tarifarendszer bevezetése után várhatóan a végrehajtást vizsgáló munkaügyi ellenőrzés is rögtön megjelenne a cégeknél. Szakszervezeti vélemény szerint a kollektív szerződések megkötésének alapvető akadálya az a fajta a rendszerváltás után kialakult közgondolkodás, mely a munkavállalói jogokat kizárólag a hatékonyságot gátló körülményekként értelmezi. Ebben a megközelítésben az érdekegyeztetés, sőt maga a szakszervezet is kiiktatandó tényezőnek minősül, mint a tőke megtérülésének akadálya. Ennek következtében a munkáltatók a kollektív alkut, a megállapodásokat nem előnyeik oldaláról a termelést segítő tényezőként értékelik, hanem kizárólag munkaerő-felhasználási lehetőségeik korlátjaként. A szakszervezet szerint az ágazati megegyezést hátráltatja az is, hogy 1998-tól a kormány valamennyi lépése az érdekegyeztetés formálissá válását, kiürítését célozza. A kormány tényleges partnerként, illetve a gazdaság, számára fontos szereplőjeként szinte kizárólag a munkáltatókat fogadja el, míg a szakszervezeteket politikai ellenfélként kezeli és hatalmi eszközökkel lép fel velük szemben. Ennek következtében folyamatosan romlik a kollektív szerződések jogi környezete, a kormány inkább a munkaadók alkupozícióját erősíti (ld. A munkaidő jogi szabályozását), és megjelentek a szakszervezetek gyengítését célzó szabályok. Általánosan fogalmazva a politikai szándék és munkáltatók érdekeltségének teljes hiánya miatt nem is alakulhatott ki az ágazati kollektív szerződések rendszere. A KASZ véleménye szerint az ágazati szintű párbeszédben esetenként speciális helyzetet teremt az ÁFEOSZ és a KISOSZ közvetlen részvétele az országos érdekegyeztetésben. A szakszervezet álláspontja szerint az ágazati kollektív alku másik problémája abból adódik, hogy a több évtizede kialakult magyar gyakorlat a munkahelyi kollektív szerződések rendszerére épül. A kereskedelemben két-háromszáz ilyen vállalkozási-színtű megállapodás létezik. Csakhogy a jelenleg a szinte teljesen kiszolgáltatott helyzetű munkavállalók munkahelyi szakszervezeti szervei által kötött kollektív szerződések néhány kivételtől eltekintve tartalmilag teljesen kiürültek, azok alapvetően az Mt. negatív irányú eltérést nyújtó lehetőségeit kihasználó szabályainak gyűjteményei. Emiatt sem fűződik a munkáltatóknak közvetlen érdeke ahhoz, hogy egy erős, valóban független szervezettel lefolytatott alku eredményeként létrejövő, korlátokat is tartalmazó ágazati szerződést kössenek. A szakszervezet szerint a vonatkozó munkajogi rendelkezéseket úgy kell módosítani, hogy a felek kölcsönösen érdekeltek legyenek a kollektív szerződés megkötésében. A Munka Törvénykönyvében a munkaviszonyra vonatkozó feltételeket át kell tekinteni olymódon, hogy a jogszabályi alsó határok, mértékek változatlanul hagyása mellett egyes területeken (pl. munkaidőkeret, túlmunkakeret, átirányítás, kirendelés) a kollektív szerződésben az eddigieknél nagyobb mértékben is el lehessen térni. Az ágazati KSZ-ek szerepének megnövekedéséhez vezető szabályokat kellene alkotni. Így felülvizsgálatra szorulna a jóléti 14

15 elvtől való eltérés módja is: az ágazati megállapodást ösztönözné az, ha munkahelyi szinten kizárólag pozitív irányba, országos és ágazati szinten pozitív és negatív irányba is el lehet térni a Munka Törvénykönyve szabályaitól. A munkaadók szerint hosszabb távon lehet esélye egy ágazati megállapodásoknak, amikor a piaci pozíciók megszilárdulnak, és kialakul a kis-, közép- és nagyvállalkozói kör végleges struktúrája éves távlatban várható az is, hogy a ma jellemző mennyiségi- és árversennyel szemben a minőségi kiszolgálás kerül előtérbe, és akkor lesz munkáltatói érdekeltség a munkaerő megtartására és képzésére. Ha a nagyüzemi, személytelen kereskedelmi technológia kezd kifulladni, akkor az áruházakon belül is létrejönnek kis üzletek, a személyes jelleg és az áruismeret felértékelődik. A minőségi munkaerőhiány tehát segítheti majd a szakszervezetet, és a szerződéskötés esélyei javulhatnak. 4. A középszintű szociális párbeszéd fórumai: lehetőségek és korlátok A korábbi konzultációs fórumok tapasztalatai A kilencvenes évek elején kezdeményezte a Minisztérium tripartit ágazati fórumként az Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács (IKÉT) létrehozását. Valójában a Tanácsnak volt egy negyedik oldala is a civil szervezetek számára. Formálisan a Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős osztálya működtette, de sajnos a Minisztériumban az érdemi ügyeket intéző hivatalnokok az IKÉT-et nem vették eléggé komolyan. Ennek oka volt az is, hogy túl széles volt a szakmai spektrum, a Tanács az ipar és a kereskedelem egészét akarta átfogni számos szakbizottsággal. Az IKÉT alapszabályában a szakmai fórumok között szerepelt a Kereskedelmi Bizottság is. A szervezet túl bürokratikus és lassú volt, nehezítette az apparátusi munkát. Jellemző módon az igazán fajsúlyos kérdések nem is jöttek elő az üléseken, vagy csak nagy késéssel, mert ezzel párhuzamosan folyt az apparátusi munka a maga megszokott egyeztetéseivel. Az IKÉT működése 1998 után gyakorlatilag megszűnt. Ezt követően a Gazdasági Minisztériumban főosztályi szinten kezelt kereskedelem szereplőit ad hoc módon hívják össze időről-időre. A megbeszélések résztvevői a felsorolt szereplők mellett, témától függően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Versenyhivatal, illetve az érintett önkormányzati bizottságok képviselői. A munkaadói érdekképviseleteknek ugyanakkor pozitívabb tapasztalataik vannak a kormányzat együttműködési hajlandóságáról a kis- és közepes vállalkozásokat érintő kérdések konzultációjára létrehozott fórum, a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) működéséről. A kormányzat nyilvánvalóan érdekelt volt kisvállalkozói szektor fejlesztésében, és ennek megfelelően aktív szereplője volt a megbeszéléseknek. Az ágazat szereplői 1-2 évenként rendeznek tematikus konferenciákat. Ilyen rendezvények voltak a boltok ünnepi nyitva tartásáról szóló már említett konzultációk, illetve a kereskedelmi alkalmazottakat ért fizikai bántalmazások ügyében a Belügyminisztérium és a Rendőrség részvételével tartott konferencia. 15

16 5./ Participációs intézmények az ágazatban Azokon a munkahelyeken, ahol a KASZ képviselettel (választott szervvel, tisztségviselővel) rendelkezik viszonylag szűk kivételtől eltekintve eredményes és érvényes Üzemi Tanács választást bonyolítottak le. Kivételes esetnek számít, ha olyan munkahelyen is rendeztek Üzemi Tanács választást, ahol szakszervezet nem működik. A fentieken túl az Autonóm Szakszervezetekhez tartozó közlekedési vállalkozásoknál, a postához tartozó területen, valamint a gyógyszer-kereskedelemben volt néhány vállalakozásnál Üzemi Tanács választás, túlnyomórészt szakszervezeti jelöltekre leadott szavazatokkal. A KASZ érdekeltségi körébe tartozó több mint 200 munkahelyen, a mintegy 50 ezer választásra jogosult, 80 %-os választási részvétel mellett, összesen érvényes szavazatot adott le a jelöltekre. A megválasztott ÜT tagok, üzemi megbízottak száma 908 fő, melynek 81,4 %-a a szakszervezet jelöltje. A KASZ értékelése szerint az üzemi tanácsok rendszere az ágazatban nem megfelelően működik. A munkahelyeken kettős érdekképviselet alakult ki, ami a gyakorlat számára feloldhatatlan ellentmondást okoz (két testület közel azonos személyi összetételben, a munkáltató kétirányú egyeztetési kötelezettsége, stb.) Mindezek mellett esetenként a munkáltató az ÜT-t használja fel a határozott érdekképviseletet megjelenítő munkahelyi szakszervezet háttérbe szorítására, ellehetetlenítésére. A legutóbbi választásokon ez a szemlélet a munkáltató által támogatott jelöltek állításában is tetten érhető volt. A szakszervezet tapasztalata szerint előfordult, hogy a munkáltató középvezetőkből hozott létre ÜT-t olyan vállalkozásoknál, ahol a szakszervezet képviselettel nem rendelkezik. Ezt a lehetőséget erősíti az Mt es módosításakor az ÜT-nek adott kollektív szerződés kötési lehetőség, hiszen a profitérdeket szem előtt tartó munkáltatónak érdeke fűződhet ahhoz, hogy a fentiekben vázolt helyzetben tulajdonképpen önmagával kössön kollektív szerződést. Mindez erőteljesen kihat az ágazati szintű párbeszéd és alkurendszerre is, mivel ez a helyzet a munkáltatók számára kedvezőbb, mint megállapodni egy egységes ágazati szakszervezettel. (Megjegyzendő, hogy a német területről érkező cégek vezetői nem értik a magyar viszonyokat, ragaszkodnak a munkahelyen az ÜT-k létrehozásához, és nem akarják elfogadni a munkahelyi szakszervezetek jelenlétét, jogaik gyakorlását.) Ismereteink szerint az ágazatban több olyan transznacionális vállalkozás működik, amelynél az utóbbi években létrejött, vagy a megalakulás közelében van az Európai Üzemi Tanács. Ilyenek a Tengelman csoport illetve a METRO Holding anyavállalata. Mindeddig azonban magyar munkavállalói küldöttek részvétele egyetlen vállalatnál sem valósult meg. 16

17 6. Az ágazati szociális párbeszéd perspektívái Kapcsolat az európai ágazati szociális párbeszéddel A kereskedelemben az európai szinten működő szociális partnerek a munkaadókat képviselő EuroCommerce és a munkavállalókat képviselő Euro-Fiet az ágazat magyar szociális partnereivel kerekasztal összejövetelt szerveztek október 26-án, Budapesten. A találkozót az Európai Bizottsággal közösen rendezték. A konferencia fontos eseménye volt az ágazatban 1983-tól fennálló európai szintű szociális párbeszéd Magyarországra történő kiterjesztésének, a hazai szervezetek becsatlakoztatásának. A szociális partnerek véleményei az ágazati párbeszéd bizottságokról Az ágazat két munkaadói szervezete közvetlenül részt vesz a PHARE programot előkészítő Operatív Bizottság munkájában, az ágazati szakszervezet pedig az MSZOSZ-on keresztül javasolta Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozását a kereskedelemben. Az új fórumok tehát megfelelő támogatottságot élveznek az ágazatban, létrehozásuk során lehet építeni a szakszervezet és a munkaadói szervezetek között kialakult együttműködésre. A szociális partnerek célja az érdemi konzultáció feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor két ponton fenntartások is megfogalmazódnak munkaadói oldalon. Egyrészt a létrehozandó bizottságok bipartit jellege csak bizonyos ügyek megoldását teszi lehetővé, számos más kérdésben a kormányzat részvétele nélkül elképzelhetetlen az előrelépés. (A munkaadók által a tárgyalásokra javasolt témák ugyanis érintik az adózás, a munkaügyi felügyelet és a jogalkotás kérdéseit, vagyis az állam szerepét.) Persze ezekben a kérdésekben is tárgyalhatnak a szociális partnerek a kormánytól függetlenül, de a végső, ügydöntő fázisban a kormányzati jelenlét a működőképesség feltétele. Ezért vagy az ágazati minisztérium vezetése részéről kellene állandó részvétételt biztosítani, vagy más módon kellene intézményesen garantálni, hogy a kormány is tudomást szerezzen a bizottságokban folyó munkáról. Másfelől fenntartások fogalmazódnak meg középszintű és a makroszintű tárgyalások viszonyáról. Nyilvánvalóan az OMT-ben jelen lévő szervezetek nem kívánják itteni tevékenységüket feladni, vagy korlátozni azáltal, hogy az ágazati kérdések megtárgyalására új fórumok jönnek létre. Sarkosabban fogalmazva, a makroszintű fórumok kiürítésének kísérleteként is lehet értékelni a középszintű fórumok létrehozását. A szakszervezet alapvetően a szakmai kérdéseket (pl. leltárfelelősség) az ágazati kollektív szerződésben kívánja rendezni, és Párbeszéd Bizottságtól is alapvetően az ágazati kollektív szerződéskötés esélyeinek javulását várja. Mint láttuk, ehhez egyaránt szükségesnek tartja a politikai támogatást és a jogszabályi változásokat. 17

18 Az ágazati konzultáció munkaadók által javasolt témái, amelyeket a szakszervezet is támogat.! A munkavállaló anyagi felelőssége. A jelenlegi munkajogi megközelítésén túl azoknak a károknak a megtérítését is szabályozni kellene, amelyek az alkalmazott magatartása miatti hatósági fellépés következményeként keletkeznek. ( Ha az alkalmazott nem ad nyugtát, akkor a vállalkozó boltját csukják be )! A munkaidő, munkarend rugalmasabbá tétele. A kereskedelem szezonalitása miatt még a évi Mt módosítás utáni állapotnál is nagyobb fokú liberalizáció lenne indokolt. A törvény engedje meg, hogy a minimál-standard feletti értékekben a munkáltatók megegyezzenek a szakszervezettel. Természetesen jó áron, mert a rugalmasság többletterheit nyilván meg kell téríteni munkavállalónak.! A szezonális munka meghatározása a munkajogi szabályok alkalmazásának szempontjából.! Az üzletek ünnepnapi nyitvatartása. A jelenlegi Mt. szöveg rosszul megfogalmazott, rettenetesen bonyolult a szabályozás. A partnerekre kellene bízni, hogy a körülményekhez (pl. a balatoni szezonhoz) igazítsák a szabályt. A mostani bizonytalan helyzet a legrosszabb a vállalkozónak, mert így a felügyelet könnyen bírságolhat.! A munkaügyi adminisztráció, a munkaidő-nyilvántartás, a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítése.! A munkaügyi felügyelet szabályainak átláthatóvá tétele. Ma a szankciók mértéke megyéről-megyére változik. A jogértelmezésről és a kiszabható bírságról van belső szabályozás, de az nem nyilvános, szemben a jogrend más területeivel.! A foglalkoztatást könnyítő, részmunkaidőt preferáló politika. A részmunkaidő, a családbarát munkahely ösztönzést igényelne, mert az egészségügyi hozzájárulás most ugyanannyi, mint a teljes munkaidõsnél. Ez közős érdek lenne a szakszervezetekkel.! A munkaügyi érdekviták gyors rendezése. A bizottságban meg lehetne akadályozni, hogy az érdekviták jogvitákká alakuljanak. A régi munkaügyi döntőbizottságok mintájára ágazati konfliktuskezelést lehetne bevezetni.! A régi munkakönyvhöz hasonló foglalkoztatási könyv visszaállítása általános munkáltatói érdek.! A szakmán belüli konkurensnél való elhelyezkedés tilalma. Nemcsak a jelenleg szabályozott vezetői körben munkáltatói érdek annak megakadályozása, hogy az alkalmazott kivigye az üzletet.! A szakképzés kérdései. Mindhárom munkaadói szervezet nyújt oktatást a kereskedelmi szakmákban. A szervezetek és az egyes munkáltatók is nagyobb arányban indítanának képzést a mai hiányszakmákban, ha ehhez forrást kapnának. Egy ilyen rendszer kialakítása tipikusan a szakszervezettel, állammal közös megbeszélést igényelne. 18

ÁGAZATI ÉRDEKEGYEZTETÉS A KERESKEDELEMBEN MUNKAADÓI SZEMSZÖGBŐL 1

ÁGAZATI ÉRDEKEGYEZTETÉS A KERESKEDELEMBEN MUNKAADÓI SZEMSZÖGBŐL 1 ÁGAZATI ÉRDEKEGYEZTETÉS A KERESKEDELEMBEN MUNKAADÓI SZEMSZÖGBŐL 1 ( Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c. PHARE projekt megrendelésére készült tényfeltáró tanulmány) 1. Az ágazat jellege, struktúrája

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Szociális párbeszéd a kereskedelemben

Szociális párbeszéd a kereskedelemben Szociális párbeszéd a kereskedelemben A KSH besorolás szerint a G jelű nemzetgazdasági ág megnevezése: Kereskedelem, járműjavítás. (Az előző szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a korábban belkereskedelemhez

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, turizmus ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei - munkaadói részanyag -

A Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, turizmus ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei - munkaadói részanyag - Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése PHARE program előkészítése A Szálláshely,, turizmus ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei - munkaadói részanyag - Készítette: Kovács László

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23. A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott

Részletesebben

TÁMOP A-13/

TÁMOP A-13/ 1 TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés Ágazati kollektív szerződés előkészítése című

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR 98. és az 1582. sz. TEÁOR 98-ba sorolt

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01.

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01. MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók 2010. Április 01. Miről lesz szó? Milyen a munkaügyi kapcsolatok színvonala? Együttműködés hiánya konfliktushoz vezet! Rendezett

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Előadó: dr. Takács Gábor

Előadó: dr. Takács Gábor Kollektív munkajog a közalkalmazotti jogviszonyban Előadó: dr. Takács Gábor gabor.takacs@opussimplex.com Szabályozott területek 2012. évi I. tv. munkaviszony 1992. évi XXXIII. tv. közalkalmazotti jogviszony

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Fejér Jámbor Ferencné Szakszervezet megnevezése:

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Történeti betekintés

Történeti betekintés Történeti betekintés 2011. december 22.-én a munka Törvénykönyvéről a Kormánnyal egyeztető szakszervezeti tömörülések vezetői, a szféra munkaadói tárgyaltak a Versenyszféra és a Kormány közötti egyeztetések

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról 175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági

Részletesebben

KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14.

KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14. KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete PROGRAM-ja végrehajtásának legfontosabb éves feladatai A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének programja figyelembe

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. év Nyíregyháza, 2012.május 18. Losonczi László ügyvezető igazgató 1 AZ MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.

Részletesebben

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI

Részletesebben

A gyógyszertárak szerződéses viszonyai

A gyógyszertárak szerződéses viszonyai A gyógyszertárak szerződéses viszonyai Dr. Sohajda Attila Magyar Gyógyszerészi Kamara SOTE GYTK rezidensképzés Budapest 2015. Szeptember 26. A szerződés fogalma, alapelvei A szerződés két vagy több természetes,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben