A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN"

Átírás

1 ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁRÓL ELEMZÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÉKÉSI ATTILA ÁPRILIS

2 A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák ( ) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM A franchise szabályozásai Európában (elemzés, 2008) Színesfém-begyőjtés és kereskedelem (elemzés, 2008) A fogyasztóvédelemrıl (elemzés, 2007) Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007) A bormarketingrıl (elemzés, 2007) Parlamenti ajándékboltok (elemzés, 2007) A kiotói jegyzıkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007) A gazdasági reklámtevékenységrıl (sajtószemle, 2005) A kereskedelemrıl (elemzés, 2005) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005) A versenytörvényrıl (elemzés, 2005) KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK LEGFRISSEBB ANYAGAINK Frusztrációk a parlamentek körül társadalmi és média-megítélés Európában (elemzés) Az államelismerés parlamenti dimenziója á propos Koszovó (elemzés) A franchise szabályozásai Európában (elemzés) Parlamenti képviselık egészségügyi okokból történı tartós távollétének szabályozásai (elemzés) 2

3 Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a kutatószolgálati elemzés a T/5448 számú, A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslathoz készült. Bemutatja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni küzdelem európai uniós és magyarországi szabályozását, annak rövid történetét, valamint a fogyasztóvédelmi politikán belül elfoglalt helyét. Az elemzés tanulmányokra támaszkodva vázolja fel az általános uniós joggyakorlat mellett néhány tagország konkrét szabályozását is. Külön fejezetben mutatja be az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelvének legfontosabb rendelkezéseit. A fogyasztóvédelemrıl 2007-ben dr. Péter Kitti kutatószolgálati jelentés írt, amit jelen elemzésben is felhasználtunk. A Képviselıi Kutatószolgálat ) és a háttéranyag szerkesztıje készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (Békési Attila , 3

4 Tartalomjegyzék Fogyasztóvédelem az Európai Unióban... 5 A fogyasztóvédelmi politika fejlıdése... 5 A Közösségi fogyasztóvédelmi program ( )... 7 A belsı piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve - részletek... 9 Fogalom-meghatározások...9 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma...10 Megtévesztı tevékenységek...10 Megtévesztı mulasztások...11 Agresszív kereskedelmi gyakorlatok...12 Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás alkalmazása...13 Az Irányelv helye a közösségi jog eddigi rendszerében Néhány uniós tagállam gyakorlata Ausztria...15 Egyesült Királyság...16 Finnország...16 Franciaország...16 Hollandia...17 Németország...17 Portugália...18 Svédország...19 Az újonnan csatlakozott tagállamok gyakorlata: a cseh példa...20 Hazai szabályozás A fogyasztóvédelmi jog fejlıdése a kilencvenes években A tisztességtelen verseny tilalmának kialakulása a magyar versenyjogban Az évi V. törvénycikk...23 Az évi IV. törvény...24 Az évi LXXXVI. törvény...25 Az évi LVII. törvény...25 Hatóságok az irányelvi szabályok kikényszerítésére Gazdasági Versenyhivatal...27 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete...28 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

5 Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Az Európai Unió polgárai fogyasztókként kulcsszerepet játszanak az Unió határok nélküli belsı piacán. Tény ugyanis, hogy a fogyasztók aktív részvétele nélkül nem lehet teljesen sikeres az egységes belsı piac mőködése. A fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai Közösségek belsı piacán azért van szükség, mert az egyes tagállamok eltérı szabályozása mellett nem érvényesül egyformán mindenütt az Unió által elvárt, a fogyasztói érdekek magas szintő védelme. Az Európai Unió polgárai részére biztosítani kell, hogy fogyasztói minıségükben eljárva az egységes európai piacon bármely tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a legtisztességesebb tájékoztatáshoz. 1 A fogyasztóvédelmi politika fejlıdése Az Európai Unió már régen felismerte a fogyasztóvédelem jelentıségét. A közösségi politika kialakulását megelızıen azonban óriási különbségek mutatkoztak az egyes országok fogyasztóvédelmi rendszereiben és az ezt megvalósító jogi eszközökben. Ezek a különbségek nagyban hozzájárultak a közösségi szintő politika kialakulásához, mely annak biztosítására jött létre, hogy a fogyasztók egyre fontosabb szerepet játszhassanak az egységes belsı piacon, miközben magas szintő védelmet élveznek. A Római Szerzıdés (RSZ) még nem említette a fogyasztóvédelmet. Az állam- és kormányfık 1972-es csúcstalálkozóján merült fel elıször egy közös politika kialakításának szükségessége. Nem sokkal ezután jelent meg az Európai Bizottság elsı az közötti idıszakra szóló akcióprogramja, mely az alapvetı jogok öt kategóriáját fogalmazta meg. Ezek a következık: az egészségvédelemhez és biztonsághoz való jog; a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelméhez való jog; jog a kárigény érvényesítéséhez; az információhoz és oktatáshoz való jogosultság és a képviselethez vagy meghallgatáshoz való jog. A második és a harmadik akcióprogramot követıen 1986 hozott jelentıs változást. Bevezették a fogyasztó fogalmát és felhatalmazták a Bizottságot különbözı javaslatok kidolgozására a fogyasztók védelme és egy magas szintő védelem alapjainak megteremtése érdekében. A RSZ további módosításai révén került be és fejlıdött a fogyasztóvédelem, mint önálló közösségi politika, meghatározva alapvetı jogi kereteit. Emellett a Szerzıdés általános elvei is megállapítják, hogy a Közösség köteles hozzájárulni a fogyasztóvédelem megerısítéséhez. A fogyasztóvédelmi politika az évek során ún. horizontális politikává vált. A Bizottság akcióprogramjai 1990-tıl a korábbi öt helyett három éves intervallumokra születtek annak érdekében, hogy növelni tudják a jogalkotás hatékonyságát. Az egyes akcióprogramok nyomán számos olyan kötelezı jogszabályt alkottak, amelyek jogharmonizációra szólították fel a tagállamokat. 1 Dr. Péter Kitti: Kutatószolgálati jelentés a fogyasztóvédelemrıl (Képviselói Kutatószolgálat ) 5

6 Megszülettek a termékek általános biztonságára, az élelmiszerek címkézésérıl, a fogyasztói hitelekrıl és a fogyasztói szerzıdések tisztességtelen szerzıdési feltételeirıl szóló irányelvek. Megfogalmazódott a fogyasztói igényérvényesítés és a pénzügyi szolgáltatások javításának igénye. Elıtérbe került a pénzügyi szolgáltatások és élelmiszerek területén felmerülı problémák kezelése és a kelet-európai országok segítése a fogyasztóvédelem területén. Az elızıek mellett az egészségvédelem és a biztonság magas szintjének biztosítása, valamint a fogyasztók gazdasági érdekeinek fokozott védelme is hangsúlyos szerepet kapott. A os akcióprogram prioritásainak kialakítása során a bıvítésbıl és az egységes belsı piac megvalósulásából adódó kihívásokra kellett választ adni. Ennek érdekében a fogyasztók számára egyszerőbb és egységesebb szabályozás kialakításának szükségességét fogalmazta meg a Bizottság. Hangsúlyozásra került az is, hogy megfelelı intézkedéseket kell tenni az információ könnyebb elérhetısége, valamint egy hatékony jogérvényesítési mechanizmus érdekében. Mindezek figyelembevételével a fogyasztóvédelmi politika stratégiájának három terület került a középpontjába: egy magas szintő közösségi fogyasztóvédelmi politika kialakítása, a fogyasztóvédelmi elıírások hatékony végrehajtása és a fogyasztói szervezetek bevonása a közösségi politikákba. A közösségi fogyasztóvédelmi politika fejlıdésének következı állomásaként április 6-án az Európai Bizottság az alábbi két részbıl álló dokumentumot jelentette meg: közleményt az "Egészség- és Fogyasztóvédelmi Stratégia" címmel, illetve javaslatot "Közösségi program az egészség- és a fogyasztóvédelemre vonatkozóan a közötti idıszakra" címmel, egy határozat megalkotására. A parlamenti Elnökök Értekezlete június 30-án azonban úgy határozott, hogy az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló határozati javaslatot két különálló részre bontja, a következıképpen: európai parlamenti és tanácsi határozat "Az egészségügy területén közösségi cselekvési program ( )" címmel, amelynek elkészítésével a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságát bízta meg, és európai parlamenti és tanácsi határozat "A fogyasztóügyi politika területén közösségi cselekvési program ( )" címmel, amelynek az elkészítésével a Parlament Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságát bízta meg. 6

7 A Közösségi fogyasztóvédelmi program ( ) Kiegészíti, támogatja és nyomon követi a tagállami politikákat és hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint információhoz való joguk erısítéséhez, oktatásukhoz és ahhoz, hogy megszervezzék saját érdekeik védelmét. Az elızıekben meghatározott célok elérése érdekében a javaslat célkitőzései az alábbiakban foglalhatóak össze: 2 a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, elsısorban jobb tudományos alap, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén. a fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, elsısorban a jogalkalmazói együttmőködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés révén. A két célkitőzés összesen 11 cselekvést ölel fel, vagyis olyan tevékenységet, amelyekre vonatkozóan az Európai Bizottság pénzügyi támogatásban részesíti a tagállamokat. Ezek a következık: 3 I. célkitőzés: A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, fıleg a pontosabb adatok, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén. 1. cselekvés: Olyan adatok és információk győjtése, cseréje és elemzése, amelyek alapként szolgálhatnak a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásához, valamint a fogyasztói érdekeknek más közösségi szakpolitikákba történı integrálásához. 2. cselekvés: Olyan adatok és információk összegyőjtése, cseréje és elemzése, valamint értékelési eszközök kidolgozása, amelyek alapként szolgálnak a fogyasztási cikkek és szolgáltatások biztonságáról, ideértve a termékekbıl származó vegyi anyagoknak való fogyasztói kitettséget, egyes fogyasztási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba hozható kockázatokat és sérüléseket, és a figyelmeztetı bejelentések technikai elemzését. 3. cselekvés: Tudományos tanácsadás és kockázatértékelés támogatása, ideértve a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról szóló 2004/210/EK bizottsági határozattal létrehozott független tudományos bizottságok feladatait is. 4. cselekvés: Jogalkotási és más szabályozási kezdeményezések kidolgozása és a társszabályozási és az önszabályozási kezdeményezések elısegítése. 5. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás európai fogyasztói szervezetek mőködéséhez. 2 A Közösségi Cselekvési Program magyar nyelven a következı címen található: 3 Az EU fogyasztóvédelmi politikája, a Közösségi fogyasztóvédelmi program ( ) - Szociális és Munkaügyi Minisztérium 7

8 6. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintő szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselı európai fogyasztói szervezetek mőködéséhez. 7. cselekvés: Kapacitásépítés a regionális, nemzeti és európai fogyasztói szervezetek számára, különösen a munkatársak képzésével, valamint a legjobb gyakorlat és szakértelem cseréje révén, fıleg az Európai Unióhoz május 1-jét követıen csatlakozott tagállamok fogyasztói szervezetei számára. II. célkitőzés: A fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, különösen jogalkalmazási együttmőködés, tájékoztatás, oktatás és jogérvényesítés révén. 8. cselekvés: Cselekvések a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok, különösen az általános termékbiztonságról szóló, december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelıs nemzeti hatóságok közötti együttmőködésrıl szóló, október 24-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet eredményes alkalmazásának javítása érdekében. 9. cselekvés: Jogi és technikai szakértelem, ideértve tanulmányokat is, a tagállamok fogyasztóvédelmi jogszabályainak, különösen a belsı piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelıs nemzeti hatóságok közötti együttmőködésrıl szóló 2006/2004/EK rendeletnek és a nemzeti fogyasztóvédelmi politikáknak az átültetésekor, végrehajtásakor és alkalmazásakor a nyomon követés és értékelés terén. 10. cselekvés: Cselekvések az információkra, tanácsadásra és jogérvényesítésre vonatkozóan. 11. cselekvés: Cselekvések a fogyasztók oktatásával kapcsolatban. 8

9 A belsı piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve - részletek Fogalom-meghatározások "Ezen irányelv alkalmazásában: 4 a) "fogyasztó": az a természetes személy, aki az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézmőipari vagy szakmai tevékenységén kívül esı célok érdekében jár el; b) "kereskedı": az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézmőipari vagy szakmai tevékenységével összefüggı célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedı nevében vagy javára jár el; c) "termék": az áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, valamint a jogokat és kötelezettségeket is; d) "az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai" (a továbbiakban: "kereskedelmi gyakorlatok"): a kereskedı által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció beleértve a reklámot és a marketinget is, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történı eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával; e) "fogyasztók gazdasági magatartásának jelentıs torzítása": a kereskedelmi gyakorlat olyan célból történı alkalmazása, hogy érzékelhetı módon rontsa a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, és amely ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönzi a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg; f) "magatartási kódex": az a megállapodás vagy nem tagállami törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezés által elıírt szabályegyüttes, amely meghatározza azon kereskedık magatartását, akik egy vagy több sajátos kereskedelmi gyakorlat vagy üzletág vonatkozásában e kódexet magukra nézve kötelezınek ismerik el; g) "a magatartási kódex felelıse": az a jogalany, ideértve a kereskedıt vagy kereskedık csoportját is, aki illetve amely felelıs a magatartási kódex kidolgozásáért és felülvizsgálatáért és/vagy e kódex azon személyek általi betartásának nyomon követéséért, akik azt magukra nézve kötelezınek ismerik el; h) "szakmai gondosság": a szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása ésszerően elvárható a kereskedıtıl a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszemőség általános alapelvének megfelelıen, a kereskedı tevékenységi körében; i) "felhívás vásárlásra": a termék tulajdonságait és árát az alkalmazott kereskedelmi kommunikációs eszköznek megfelelıen feltüntetı kereskedelmi kommunikáció, amely ezáltal lehetıvé teszi a fogyasztó számára a vásárlást; 4 1. FEJEZET, 2. cikk 9

10 j) "nem megengedett befolyásolás": a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erıszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentısen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét; k) "ügyleti döntés": a fogyasztó által arra vonatkozóan hozott döntés, hogy vásároljone, és ha vásárol, akkor hogyan és milyen feltételek mellett, egy összegben vagy részletekben fizessen-e, a terméket megtartsa vagy elidegenítse-e, a termékkel kapcsolatos szerzıdéses jogát gyakorolja-e, valamint hogy a fogyasztó a cselekvés vagy a cselekvéstıl való tartózkodás mellett döntsön-e; l) "szabályozott szakma": olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelyhez való jogosultság, illetve amelynek gyakorlása vagy gyakorlásának valamely formája közvetlenül vagy közvetve, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések értelmében különleges szakmai képesítéshez kötött." A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma "(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni. 5 (2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben: a) ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, b) a termékkel kapcsolatban jelentısen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását. (3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek valószínősíthetıen csak a fogyasztóknak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapjául szolgáló termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelmően azonosítható csoportjának gazdasági magatartását torzítják jelentısen és oly módon, hogy azt a kereskedınek ésszerően elıre kellene látnia, az adott csoport átlagtagja szempontjából kell értékelni. Ez nem érinti azokat a megszokott és jogszerő reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendı kijelentéseket alkalmaznak." Megtévesztı tevékenységek "(1) Megtévesztınek minısül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerően helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínősíthetıen arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg: 6 a) a termék létezése vagy természete; 5 2. FEJEZET, 5. cikk 6 2. FEJEZET, 6. cikk 10

11 b) a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetıség, az elınyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a tartozékok, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és idıpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenırzés eredménye és fıbb jellemzıi; c) a kereskedı kötelezettségvállalásainak mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai és az értékesítési folyamat természete, közvetlen vagy közvetett szponzorálásra, illetve a kereskedı vagy a termék jóváhagyására vonatkozó bármely kijelentés vagy jelzés; d) az ár vagy az ár kiszámításának módja, vagy különleges árkedvezmény megléte; e) valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége; f) a kereskedı vagy képviselıjének személye, sajátosságai és jogai, úgymint személyazonossága és vagyona, képesítései, jogállása, engedélye, társulása vagy kapcsolata, illetve ipari, kereskedelmi vagy szellemi tulajdonjogai, valamint díjai és kitüntetései; g) a fogyasztó jogai, beleértve a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti csere vagy visszatérítés jogát, vagy azon kockázatok, amelyekkel szembesülhet. (2) Megtévesztınek minısül a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az tényszerő összefüggésében, sajátosságaira és körülményeire figyelemmel, az átlagfogyasztót ténylegesen vagy valószínősíthetıen olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, és amely magában foglalja a következıket: a) a termék marketingje, ideértve az összehasonlító reklámot, amely annak bármely más termékkel, védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy egy versenytárs bármely más megkülönböztetı jelzésével történı összetévesztését eredményezi; b) a kereskedı által a magára nézve kötelezınek elismert magatartási kódexben szereplı kötelezettségvállalások be nem tartása, amennyiben: i) a kötelezettségvállalás nemcsak szándék, hanem egyértelmő, ellenırizhetı elkötelezettség, és ii) a kereskedı a kereskedelmi gyakorlat során jelzi, hogy rá nézve a kódex kötelezı." Megtévesztı mulasztások "(1) Megtévesztınek minısül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján figyelembe véve annak valamennyi jellemzıjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentıs információkat hagy ki, és ezáltal a körülményektıl függıen ténylegesen vagy valószínősíthetıen ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna FEJEZET, 7. cikk 11

12 (2) Megtévesztı mulasztásnak minısül az is, ha a kereskedı az (1) bekezdésben említett jelentıs információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthetı, vagy idıszerőtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekbıl nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínősíthetıen ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy idıbeli akadályokat támaszt, ezen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedı annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy fennállt-e mulasztás a tájékoztatás tekintetében. (4) Vásárlásra való felhívás esetén az alábbiakra vonatkozó információ minısül jelentısnek, amennyiben az a körülményekbıl nem tőnik ki: a) a termék lényeges tulajdonságai, a kommunikációs eszköznek és a terméknek megfelelı mértékben; b) a kereskedı postai címe és azonosítási adatai, úgymint kereskedıi neve, illetve, adott esetben, annak a kereskedınek postai címe és azonosítási adatai, akinek a nevében eljár; c) az adóval növelt ár, vagy amennyiben a termék jellegébıl adódóan az árat nem lehet elıre ésszerően kiszámítani az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerően elıre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel; d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektıl; e) a visszalépési, valamint az elállási vagy felmondási jogot biztosító termékek és ügyletek esetén ezen jog megléte. (5) Jelentısnek minısülnek továbbá a közösségi jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körő felsorolását a II. melléklet tartalmazza." Agresszív kereskedelmi gyakorlatok "Agresszívnek minısül az a kereskedelmi gyakorlat, amely ténybeli összefüggésében figyelembe véve valamennyi jellemzıjét és körülményét zaklatás, kényszerítés ideértve a fizikai erıszak alkalmazását is, illetve nem megengedett befolyásolás útján ténylegesen vagy valószínősíthetıen jelentısen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát vagy magatartását, s ezáltal ténylegesen vagy valószínősíthetıen az átlagfogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna." FEJEZET, 8. cikk 12

13 Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás alkalmazása "Annak meghatározásakor, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést beleértve a fizikai erıszakot is, illetve nem megengedett befolyásolást, a következıket kell figyelembe venni: 9 a) idızítése, helye, jellege és alkalmazásának idıtartama; b) fenyegetı vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás; c) bármely, a kereskedı által ismert konkrét szerencsétlenség vagy a fogyasztó ítélıképességét súlyosan korlátozó körülmény kihasználása, amelyet a kereskedı a fogyasztó termékkel kapcsolatos döntésének befolyásolása céljából tesz; d) bármely súlyos vagy aránytalan, nem szerzıdéses akadály, amelyet a kereskedı támaszt, amikor a fogyasztó a szerzıdéses jogaival kíván élni, beleértve a szerzıdés megszüntetésének, illetve egy másik termékhez vagy másik kereskedıhöz való áttérésnek a jogát; e) bármely jogellenes cselekmény megtételével való fenyegetés." Az Irányelv helye a közösségi jog eddigi rendszerében Ami a közösségi szinten eddigi legnagyobb szabályalkotást, a megtévesztı és összehasonlító reklámról szóló irányelvet illeti, az Irányelv a fogyasztók és a kereskedık számára eddig egységes keret szétbomlását eredményezi. A 84/450/EGK irányelv 1. cikkét ugyanis az Irányelv olyképpen módosítja, hogy a 84/450/EGK irányelv célja, hogy (csak) a kereskedıket védje meg a megtévesztı reklámmal és annak tisztességtelen következményéivel szemben, valamint hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett az összehasonlító reklám megengedett. A megtévesztı kereskedı és a fogyasztó közötti viszonylatra most már az Irányelv szabályai vonatkoznak, míg minden más tranzakció az eddigi 84/450/EGK irányelv törzsanyaga" alá esik. 10 Az Irányelv egyedüli célja a fogyasztók gazdasági érdekeinek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól való megvédése. Az Irányelv hatályát azonban korlátozza, hogy 3. cikkének (4) bekezdése szerint az Irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb közösségi szabályok közötti összeütközés esetén az utóbbiak az irányadóak, és e különös vonatkozások esetében azokat kell alkalmazni. Ilyenféle szabályok tekintélyes számban fordulnak elı, ezek például a televízió- vagy internetterületen, a távértékesítéssel, bizonyos termékekkel kapcsolatban folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoznak FEJEZET, 9. cikk 10 Dr. Vígh József Ferenc: A fogyasztó védelme érdekében tett újabb lépés az EU jogalkotásában: irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról In: Külgazdaság, 2007 / szám, 105. oldal 13

14 Néhány uniós tagállam gyakorlata 2007-ben, a tagállamokban a versenyjoggal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan igen eltérı jogszabályok voltak hatályban. Ez a különbség arra vezethetı vissza, hogy a versenymagatartásokat a tagállamok közjog, magánjog és a büntetıjog elıírásai is szabályozzák. 11 Egyes tagállamokban a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályokat egy törvényben foglalták össze, amely mind a fogyasztókat, mind a versenytársakat védi a tisztességtelen verseny ellen (pl. a svéd piaci törvény, a belga törvény, amely a versenymagatartást és a fogyasztók tájékoztatását szabályozza, valamint a német, görög és osztrák tisztességtelen piaci magatartást szabályozó törvények). Néhány jogszabályi elıírás a versenytársak és a fogyasztók közötti ("B2C" 12 ) kapcsolatot, míg más elıírások a vállalatok közötti ("B2B" 13 ) üzleti magatartást szabályozzák. A fogyasztók védelme érdekében további elírásokat találhatunk meg a szerzıdési- és a büntetıjog, továbbá a fogyasztóvédelem speciális ágazati elıírásai körében. A legtöbb tagállami törvény generálklauzulája mind a fogyasztók, mind a versenytársak védelmét szolgálja, és megtilt minden tisztességes verseny elleni vétséget. A belga törvény kivételt jelent a tagállami törvények között, mivel a két majdnem azonos generálkazula közül az egyik a fogyasztók érdekeit védi, a másik a versenytársak érdekeit. A generálklauzulát további speciális szabályok egészítik ki, pl. a megtévesztı reklámmal és különös forgalomba hozatali módozatok szabályozásával, pl. házalókereskedelemmel. Olaszországban és Hollandiában található eltérés a fentiekben részletezett szabályozási technikáktól, mivel a tisztességtelen piaci magatartás szabályait a mindenkori Polgári Törvénykönyv, Olaszországban a Codice Civile, Hollandiában a Burgeríijk Wetboek tartalmazza. Az olasz generálklauzula a tisztességes magatartást írja elı (Codice Civile Cikk), míg a tisztességes verseny alapelvei Hollandiában a büntetıjogból (Burgeríijk Wetboek 6:162 Cikk) vezethetık le. Fontos kiemelni, hogy Írországban és az Egyesült Királyságban egészen eltérı rendszer alakult ki, mivel sem a piaci magatartásra, sem a tisztességtelen versenyre nem létezik olyan összehasonlítható törvényi szabályozás, mint a többi tagállamban. A common law hagyományoknak megfelelıen számos bírósági ítélet alkotja a jogi keretet, amelyet néhány törvényi elıírás egészít ki. A common law forrásokon belül megtalálható mind a szerzıdések joga, mind a büntetıjog. Összefoglalva megállapítható, hogy generálklauzula-szerő szabályozási mód nem létezik az Egyesült Királyság jogrendszerében, és az ágazat specifikus szabályok sem mutatnak fel egy átfogó, követhetı szabályozási koncepciót. 11 Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztóvédelem kapcsolata a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tükrében In: Tisztességtelen verseny - fogyasztóvédelem, Szerk.: Dr. Vörös Imre, 2007., MTA Jogtudományi Intézet oldal 12 B2C = Business To Consumer (az üzleti szektor és magánszemélyek közti ügylet) 13 B2B = Business To Business (az üzleti szektor képviselıi közti ügylet) 14

15 Ausztria A versenyjogot a Bundesgesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (UWG) szabályozza, amely egy generálklauzulát (l. ), speciális csoportokra vonatkozó elıírásokat (2. ), továbbá részletes szabályalkotásra vonatkozó felhatalmazást tartalmaz (31., 32. ). Az osztrák UWG összességében védi a verseny tisztaságát. Alapvetıen nem szolgálja a fogyasztók védelmét, azonban a törvény modern interpretációja abból indul ki, hogy a törvény hatálya kiterjed mind a vállalatok és fogyasztók viszonyára, mind a versenytársak egymás közötti viszonyára. A fogyasztók vonatkozásában ez mindenesetre indirekt következik, amennyiben a fogyasztókkal szembeni magatartás kihat a versenyre is. 14 A törvény felhatalmazza az Osztrák Fogyasztóvédelmi Szövetséget, hogy megtévesztı reklám esetén bírósághoz forduljon. A törvény 28. részletes iránymutatást tartalmaz arra nézve, hogy mi minısül megtévesztınek. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény mind specifikus, mind pedig általános iránymutatást tartalmaz a megtévesztı magatartásokkal kapcsolatosan. A megtévesztı állításokról szóló általános szabály (2. ) szerint a saját kereskedelmi helyzetre vonatkozó megtévesztı állítások nem megengedettek. Az osztrák jogászok azon a véleményen vannak, hogy az Irányelv nem támaszt átültetési feladatot a megtévesztı elhallgatás, az agresszív üzleti gyakorlatok és a feketelista tekintetében sem, mivel a tisztességtelen verseny elleni törvény generálklauzulája megfelelı védelmet biztosít. 15 Belgium Belgiumban a fogyasztók védelmét alapvetıen a kereskedelmi gyakorlatokról és a fogyasztó tájékoztatásáról és védelmérıl szóló törvény biztosítja. A törvény kettıs célja a verseny és a kereskedelmi kapcsolatok tisztességének, valamint a fogyasztók védelmének és megfelelı tájékoztatásának biztosítása. Önálló fejezetben foglalkozik a reklámtevékenységgel. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok cím alatt két rendelkezést tartalmaz. Megtilt minden, a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes aktust, mellyel egy vállalkozás sérti vagy sértheti a versenytársak szakmai érdekeit. Megtiltja továbbá azokat a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes magatartásokat, melyekkel a fogyasztók érdekeit sértik vagy sérthetik. Jogszabályi iránymutatás hiányában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmának értelmezése teljes mértékben a bíróságok feladata. Az Irányelv rendelkezéseit a kereskedelmi gyakorlatokról és a fogyasztó tájékoztatásáról és védelmérıl szóló törvény módosításával ültetik át. Az irányelvi tilalmak közül vannak olyanok, melyeket már most is tartalmaz a törvény, ezek azonban általános jellegőek és kevésbé részletezettek. Érdekes módon a feketelistás tényállásokat kettéválasztják az átültetés során, vagyis a megtévesztı és az agresszív magatartásokat különbözı címek alá sorolják be Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztóvédelem kapcsolata In: Tisztességtelen verseny 15 Telegdi Réka: Az európai fogyasztóvédelmi jog új irányvonala Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (Gazdasági Versenyhivatal, 2007.) 16 U.o. 15

16 Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban nincs olyan általános törvény, amely a tisztességtelen verseny kérdését szabályozná. A jelenlegi rendszer a common law szabályain és további normákon alapul. További jellegzetessége az angol rendszernek, hogy a versenyhatóság által is támogatott önszabályozási normák széles körben elterjedtek. A common law általános szabályait ágazat specifikus szabályok egészítik ki, amelyeket azonban nem szı át egy átfogó egységes versenyjogi koncepció. A kontinentális jogalkotás versenyjogi normáinak leginkább a Fair Trading Act (1973) felel meg, amelynek értelmében a versenyhatóság vezetıje fogyasztókkal kapcsolatos versenyjogi kérdésekben utasításokat adhat ki. Ez összességében azt jelenti, hogy a törvény általános kötelezettségként nem ír elı tisztességes versenymagatartást, hanem a végrehajtó hatalmi ág képviselıjét hatalmazta fel, hogy egyedi utasításokat hozzon, azonban ez alapján eddig kevés utasítást adtak ki. Habár nincs olyan általános szabály, amely a tisztességtelen versenyt alapvetıen megtiltaná, mégis létezik bizonyos fajta kontrollja a piaci magatartásnak. Tisztességtelen magatartás lehet egy szerzıdésszegés is, amelyet egyedi esetben mint büntetıjogi alapon keletkezı igényt lehet érvényesíteni egy vállalkozás ellen. 17 Finnország Finnországban két törvény szabályozza a tisztességtelen piaci magatartást. Az egyik törvény a fogyasztók védelmét szolgálja a tisztességtelen piaci magatartástól, a másik a piac védelmében a kereskedık védelmét szolgálja a tisztességtelen versenytársaktól. Mindkét törvény tartalmaz egy generálklauzulát, amely a tisztességtelen piaci magatartás tilalmát írja elı. Szintén közös mindkét törvényben, hogy olyan ágazatspecifikus szabályok egészítik ki, amelyek bizonyos termékek reklámozását és forgalmazását rendezik. 18 Franciaország Franciaországban fontos szerepet játszik a büntetıjog a tisztességtelen piaci magatartás szabályozási területén. A francia bíróságok ezekbıl a szabályokból fejlesztették ki a tisztességtelen piaci magatartás ("Concurrence déloyale") összkoncepcióját, amely a Code Civile büntetıjogán alapul, és közvetlenül csak a fogyasztók védelmét szolgálja. A versenytársak csak közvetetten profitálnak ebbıl az igazságszolgáltatásból. A francia jogrendszerben a másik pillér a Code de la Consommation (1993), amely a tisztességes magatartásra vonatkozó szabályok egész sorát tartalmazza és a fogyasztók védelmét szolgálja. A Code la Consommation mellett a Code Civilnek a szerzıdéskötésre vonatkozó általános szabályai játszanak fontos szerepet a tisztességtelen piaci magatartás jogában. 19 A francia fogyasztóvédelmi törvénykönyv a fogyasztókat érintı tárgyköröket átfogó módon szabályozza Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás In: Tisztességtelen verseny 18 U.o. 19 U.o. 20 Telegdi Réka: Az európai fogyasztóvédelmi jog új irányvonala... 16

17 Tilos a termék eladását vagy a szolgáltatás nyújtását törvényes indok nélkül a fogyasztótól megtagadni vagy feltételhez kötni; valamint a fogyasztó elızetes megrendelése nélkül, fizetési kötelezettséggel járó terméket kiszállítani vagy szolgáltatást nyújtani. A harmadik tilalom a piramisjáték-szerő értékesítési módszerekre, a negyedik a gyenge vagy tudatlan személy kihasználására vonatkozik. Az Irányelv átültetését a francia kormány a fogyasztóvédelmi törvénykönyv átfogó módosítása keretében tervezi. Kifejezett megfogalmazást nyer majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok általános tilalma, valamint a megtévesztı és agresszív kereskedelmi gyakorlatok tilalma. A feketelistát a törvénykönyvhöz kapcsolódó végrehajtási rendeletben veszik majd át. A módosítás során bevezetik a tilalmazott kereskedelmi gyakorlatok megszüntetéséreirányuló eljárást, amelyben a jogsértı a polgári bíróság által kiszabott bírsággal sújtható. Hollandia Hollandiában nem hoztak még általános törvényi szabályozást a tisztességtelen versenymagatartásra, azonban számos törvényi és önszabályozó kodifikáció, szabály létezik. A versenyjog alapelveit azonban napjainkig a büntetıjog központi elıírásaiból vezetik le. Ebben az értelemben a versenyjog a holland polgári jogban integrálódott: mind a tisztességtelen verseny, mind a versenytársak joga alapvetıen íratlan szabályokon alapul, amelyeket az általános büntetıjogi vétségek generálklauzulájából vezettek ide. 21 Németország Az 1909 óta hatályos német versenytörvényt július 8. napján váltotta fel az új német versenytörvény (a továbbiakban: UWG), amelyet a megalkotói a modernizáció jegyében készítettek el. Az UWG megalkotása során négy célt követtek a törvényalkotók, a "liberalizációt", az "europaizálást", a "transzparenciát" és a "fogyasztóvédelmet". A liberalizáció alatt a német jogászok a majdnem százéves német versenytörvény szükséges modernizációját, elavult fogalmak megszüntetését értették. Az UWG célja a versenytársak, a fogyasztók és a további piaci résztvevık védelme a tisztességtelen versenytıl. Védi továbbá a közösség érdekét a tisztességtelen versenytıl. A fogyasztók ilyen szintő védelme most jelent meg elsıként a német jogban. Újszerő az UWG 4. -ban, hogy a törvényalkotó nem lezárt katalógusként felsorol tizenegy esetet, amelyek a verseny megsértését jelentik. Újszerőnek a definíciók törvényi szintre emelése tekinthetı, tekintettel arra, hogy a tizenegy tiltott versenymagatartást a német bíróságok a gyakorlatban, többek között a közösségi irányelvek alkalmazása során alakították ki. A tizenegy definíció a jogalkalmazás átláthatóbbá tételét szolgálja és a tisztességtelen piaci magatartás pontosabb megindokolását szolgálja. 22 Példaként említve néhányat: azok a cselekmények, amelyek alkalmasak a fogyasztó vagy más piaci szereplı döntési szabadságát meghatározott módon korlátozni; vagy amelyek egyes fogyasztói csoportok tapasztalatlanságát, valamint a hiszékenységet, félelmet, vagy kényszerhelyzetet használják ki; ha az ármegjelölések vagy a nyereményjátékok részvételi feltételei nincsenek egyértelmően megfogalmazva; továbbá a versenytárs szándékos akadályozása Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás U.o. 23 Telegdi Réka: Az európai fogyasztóvédelmi jog új irányvonala 17

18 A német versenyjogban két csoportot különböztetnek meg, amelyek versenyjogi jogsérelem esetén igényérvényesítésre jogosultak. Egyrészt a versenytársak jogosultak abbahagyás iránti, valamint kártérítés iránti igényt elıterjeszteni. Az versenytársi igényérvényesítésnek, tehát az aktív legitimációnak egyedüli feltétele, hogy az igényt érvényesítı versenytársnak konkrét versenyjogi viszonyban kell állnia a jogsértıvel. Fontos kiemelni, hogy a versenytársak elsısorban fogyasztókat érintı jogsérelmek esetén is érvényesíthetnek igényeket. A megtévesztı és zaklató jelegő reklám tilalma elsısorban a fogyasztókat védi. Egyidejőleg azonban minden versenytársat is sérthet egy megtévesztı reklám, amennyiben egy vállalkozás megtévesztés segítségével a fogyasztók magatartását befolyásolhatja. 24 A versenyjogi igényérvényesítık másik csoportját az egyesületek és a kamarák alkotják. Fontos szereplıi az igényérvényesítık körének az úgynevezett versenytársi szövetségek, amelyekben vállalkozások egyesülnek, hogy a versenyjogi jogsérelmet elkövetı versenytársak ellen fellépjenek. Emellett aktívak a fogyasztóvédelmi egyesületek, szövetségek, amelyek fogyasztói jogsérelem esetén lépnek fel. A versenytársi szövetségek és fogyasztóvédelmi egyesületek azonban kártérítési igénnyel soha nem léphetnek fel, csak a jogsértı magatartás abbahagyását kérhetik, így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a versenyjogi jogsérelmek megszőnjenek. Két ok hozható fel a jelenlegi rendszer kialakulására. A versenyjogi jogsérelmek nagy része szórványos, és a fogyasztókat kis mértékben érint. Egy fogyasztót érintı megtévesztı reklám, vagy egy zaklató jellegő otthoni telefonhívás esetén a fogyasztó kevésbé érdekelt abban, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. Másrészt a jogalkotók azt gondolták, hogy a fogyasztók sok pert indítanának, amennyiben igényérvényesítésre lenne lehetıségük. A joggyakorlat alakította ki a peren kívüli megegyezés rendszerét, amelyben a jogosult felszólítja a jogsértıt, hogy egy alávetési nyilatkozatban kötelezze magát, hogy a magatartást abbahagyja és ennek megszegése esetén kötbért fizet. Amennyiben mégis megtörténne a jogsértı magatartás folytatása, a jogsértı a kikötött kötbért köteles megfizetni. Egy ilyen alávetési nyilatkozat aláírása esetén további peres eljárásnak nincs helye. Amennyiben peres úton érvényesítik az igényeiket a jogosultak, az esetben nagyon gyakori, hogy ideiglenes intézkedés kibocsátásával lezárul az ügy. Ideiglenes intézkedést a német bíróságok gyakran szóbeli meghallgatás nélkül is kibocsátanak. A jogosult sok esetben, még a kérelem elıterjesztésének (!) napján, nem nagy költség ráfordítással megkapja az ideiglenes intézkedést, és sok esetben ezzel le is zárul az eljárás, és a további fı bírósági eljárás lefolytatására már nincs szükség. Portugália A portugál jogrendszerben a fogyasztóvédelmi és versenyszabályok csak igen töredékesen találhatók meg. Nincs a versenyjogot szabályozó általános törvény, azonban számos speciális norma vonatkozik a versenyre, a versenytársakra és a fogyasztóvédelemre, továbbá a szabadalomra és szerzıi jogra. Az ipari vállalkozások szellemi tulajdonára vonatkozó törvény (Codigo da Propriedade Insutrial) a tisztességtelen verseny vonatkozásában tartalmaz egy generálklauzulát, amelyet a lehetséges versenyellenes magatartást megvalósító tényállások listája egészít ki. 24 Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztóvédelem kapcsolata... 18

19 Tisztességtelen reklámra vonatkozó szabályokat a portugál alkotmány is tartalmaz, valamint a 330/90. számú rendelet is. Az alkotmány a fogyasztók alapvetı információs jogát írja elı, valamit megtiltja a megtévesztı, indirekt és burkolt reklámot. A fogyasztóvédelmi törvény (Leida Defeso do Consumidor) a tájékoztatási kötelezettséget és a termékreklámozást szabályozza. Svédország Az április 27.-én elfogadott svéd piaci törvény (Marknadsföringslagen) egyike a legmodernebb ilyen típusú törvényeknek. A központi, széles körő generálklauzula (4. ) mellett tartalmaz egy "kis" generálklauzulát (6. ) is a megtévesztı reklámról, valamint további speciális elıírásokról is. A generálklauzulát tartalmilag és tényállásilag részletesen szabályozó speciális szabályok megsértése kártérítés megállapításához vezethet, azonban ez nem érvényes magának a generálklauzulának a megsértése esetén. Ebbıl szempontból a svéd jog különbözik valamennyi generálklauzulát tartalmazó jogrendszertıl. 25 Továbbiakban a svéd törvény mind a fogyasztók, mind pedig a versenytársak védelmét is szolgálja. A svéd törvény mégis különbözik abban, hogy a fogyasztók védelmét expressis verbis kiemeli és a középpontba állítja. Ezen túlmenıen a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet egy nagyobb koncepcióba helyezi, hogy a fogyasztók, az ipar és a kereskedelem érdekeit a termékek reklámozása területén támogassák. A kormány által elrendelt hatásvizsgálat szerint az Irányelv teljes átültetése új piaci törvény megalkotását teszi szükségessé. Hasonlóan a hatályos törvényhez, az új piaci törvény is rendelkezéseket tartalmaz majd mind a fogyasztókra, mind a vállalkozásokra vonatkozóan. A védelem a gazdasági érdekeken túl kiterjed az egészségre és a biztonságra is. Az új jogszabály az Irányelv mellett a reklámirányelvet is implementálni fogja. A jelenlegivel ellentétben, az új törvény a szerzıdés megkötése utáni kereskedelmi gyakorlatokat is szabályozni fogja. Az irányelvbeli generálklauzulát változtatás nélkül átveszik majd, a megtévesztı mulasztás tilalmát azonban információadási kötelezettségként fogják szabályozni Dr. Kelemen Kinga: A tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztóvédelem kapcsolata Telegdi Réka: Az európai fogyasztóvédelmi jog új irányvonala 19

20 Az újonnan csatlakozott tagállamok gyakorlata: a cseh példa Az újonnan csatlakozó tagállamokkal kapcsolatban 2007-ben megállapítható volt, hogy az egyes országok jogrendszere nagymértékben eltér a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kezelésében. Az EU irányelveknek a fogyasztóvédelembe vagy helyi piaci jogszabályokba való átültetése eltérı módon valósult meg, ezek legtöbbje csak minimális harmonizációt biztosít. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tekintetében a tagállamok joga mind általános, mind pedig specifikus szabályokat is megfogalmaz. A legtöbb tagállam jogrendjében megtalálható a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó generálklauzula, melyeket kiegészítenek és pontosítanak részletes szabályok. Ezek a szabályok jórészt követik fogyasztóvédelemrıl és a belsı piacról szóló EU irányelveket. A generálklauzula értelemszerően csak akkor érvényes, ha nincs a konkrét esetre vonatkozó külön rendelkezés (lex specialis derogat legi generali). Az új tagállamok létezı generálklauzulái olyan elvekre hivatkoznak, mint a jó kereskedelmi gyakorlat, különösen a honos mores versenytárs, tisztesség és jó erkölcs, üzleti integritás, a jóhiszemőség elve vagy a jó üzleti gyakorlat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó nemzeti szabályok a különbözı országokban, terjedelmükben is eltérnek. Céljuk lehet az egyes piaci szereplık, mint a fogyasztók (vagy vásárlók) vagy kereskedık védelme, illetve a piac mőködésének védelme. Elfogadott álláspont, hogy a piac megfelelı mőködése végsı soron mind az eladóknak, mind pedig a vevıknek is érdeke. Az Irányelv által szabályozott magatartások közül megemlíthetı, hogy a legtöbb tagállamban nincsenek specifikus szabályok az agresszív gyakorlatra, de a szükséges szankciókat számos helyen biztosítja a kereskedelmi vagy polgári jog. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szankcionálása és a vonatkozó szabályok betartatása többféle úton lehetséges. Számos tagállamban állami hatóságoké a feladat, míg másutt a magánjogon van a hangsúly. Más tagállamokban büntetıjogi szankciók is fenyegetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elkövetıit. Egyes tagállamokban állami hatóság vagy hatóságok feladata, hogy az érintettetek (fogyasztók vagy cégek) panaszait kivizsgálja. A panaszokat önszabályozó módon is lehet kezelni, amikor a fogyasztó egy harmadik, semleges félen keresztül kérhet kártérítést. A panaszt benyújthatják fogyasztók, versenytársak, szakmai vagy fogyasztói szervezetek, a követelés pedig kártérítés vagy ideiglenes intézkedés lehet. Az új tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó jogszabályai lényegesen eltérnek. A B2C jogszabályokat több megközelítésben fogadták el a tagállamok. A legtöbb ország egy vagy két törvénybe vonta össze a fogyasztók és versenytársak tisztességtelen piaci magatartás elleni védelmét. Ilyen a cseh kereskedelmi törvény és a fogyasztóvédelmi törvény, az észt fogyasztóvédelmi törvény, a magyar versenytörvény és a fogyasztóvédelmi törvény, a litván fogyasztóvédelmi törvény, a máltai fogyasztói törvény, a lengyel tisztességtelen verseny elleni törvény, a szlovák kereskedelmi törvény és fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szlovén fogyasztóvédelmi törvény és kereskedelmi törvény. 20

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról l szóló. gyakorlatában

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról l szóló. gyakorlatában A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról l szóló törvény alkalmazása az NFH gyakorlatában dr. Szöll llısy András Hatósági és s Jogi FıosztF osztály UCP és s KözérdekK

Részletesebben

vonatkozó jogszabályait, ideértve a fogyasztók gazdasági érdekeit közvetlenül sértı

vonatkozó jogszabályait, ideértve a fogyasztók gazdasági érdekeit közvetlenül sértı Az (2005. a kereskedelmi belsı Európai május piacon Parlament 11.) az üzleti és vállalkozások a Tanács 2005/29/EK fogyasztókkal irányelve 2002/65/EK parlamenti gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK szemben

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

CLV Partners Ügyvédi Iroda

CLV Partners Ügyvédi Iroda CLV Partners Ügyvédi Iroda 1 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv (Grt.) Termék-specifikus szabályozás (Gyftv; Hpt;) b2b b2c A tisztességtelen

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-78/2008/8. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Apáthy Endre kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt

Részletesebben

és s a fogyasztói lyvezetı Budaörs, 2012. április 25.

és s a fogyasztói lyvezetı Budaörs, 2012. április 25. A szavatosság-jótáll llás s szabályai és s a fogyasztói panaszok intézésének nek rendje Dr. Fülöp F p Zsuzsanna szóviv vivı,, osztályvezet lyvezetı Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Budaörs, 2012. április

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2011. I. NEGYEDÉV

HÍRLEVÉL 2011. I. NEGYEDÉV S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

2008. évi XLVII. törvény. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

2008. évi XLVII. törvény. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról Az Országgyőlés a fogyasztók érdekeinek védelme, a tisztességes piaci magatartás elımozdítása és a tisztességtelen

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

működéséhez szükséges mértékű közösségi szintű tisztázásával, és a jogbiztonság követelményének betartásával szüntethetők meg.

működéséhez szükséges mértékű közösségi szintű tisztázásával, és a jogbiztonság követelményének betartásával szüntethetők meg. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK

Részletesebben

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó

Részletesebben

A K ÉS TÁRSAI MEGOLDÁS Kft.t (székhelye: 7632 Pécs, Tolsztoj u. 2., adószáma: 11540531-2-02, a továbbiakban: vállalkozás) arra.

A K ÉS TÁRSAI MEGOLDÁS Kft.t (székhelye: 7632 Pécs, Tolsztoj u. 2., adószáma: 11540531-2-02, a továbbiakban: vállalkozás) arra. Iktatószám: Tárgy: BAO/001/00567-0001/2014 Kötelezésre szóló határozat A K ÉS TÁRSAI MEGOLDÁS Kft.t (székhelye: 7632 Pécs, Tolsztoj u. 2., adószáma: 11540531-2-02, a továbbiakban: vállalkozás) arra Kötelezem,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW

INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW PÉTER JÁRMAI University of Miskolc, Faculty of Law, Hungary Abstract in original language: Ebben a tanulmányban arra vállalkoztam, hogy

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/031-57/2011. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Darabos János ügyvezetı által képviselt Aqua Plastech Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Hajdúsámson), a Darabos

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK Bogya Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály bogyaz@eh.gov.hu Az önellátó energiagazdálkodás feladat vagy lehetıség? Önkormányzati konferencia Német - Magyar

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/012-36/2012. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. U. Gy. vezetı jogtanácsos által képviselt TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. (Budaörs) eljárás alá

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Gazdasági Versenyhivatal ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Őrlap a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Az EU közbeszerzési politikájának

Az EU közbeszerzési politikájának Az EU közbeszerzési politikájának modernizálása Az Egységes piaci intézkedéscsomag elkötelezettsége "Átdolgozott és modernizált közbeszerzési jogi keretek, melyeknek célja, hogy alátámasszák egy olyan

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft.

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: Vj/068-46/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató 1 Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató [ a tagja ] Elıfizetıi tájékoztatója az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény 138. (2) bekezdése alapján vezetékes mősorjel-elosztási (nyilvános

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122.

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122. A PESTI HITEL Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Panasz-ügyintézési szabályzata A Pesti Hitel ZRt. az ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján, az azokban meghatározott

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-25/2008/7. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Autó Triplex Kft. (Budapest) kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 24-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 24-i ülésére 3. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 24-i ülésére Tárgy:Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I P7_TA-PROV(2013)0116 Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I Az Európai Parlament 2013. április 16-i jogalkotási

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

TERVEZET! MUNKAANYAG. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. /KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS/ Budapest, 2009.

TERVEZET! MUNKAANYAG. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. /KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS/ Budapest, 2009. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1028/2009. TERVEZET! MUNKAANYAG az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek Készítette: Mohácsy Barnáné Szakmai

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselı-testületnek - Sárospatak Város Rendelıintézete

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban

Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban A jótállás (köznapi nyelven: garancia) kétféle lehet: önkéntes, illetve kötelezı. Utóbbiról akkor beszélünk, ha a jótállást jogszabály

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin az Országgyőlés elnöke részére H e l y b e n Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT.

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. A fogyasztóvédelemrıl és panaszkezelésrıl szóló 15/2014. számú vezérigazgatói utasítás 1. számú melléklet Panaszkezelési Tájékoztató A Takarékbank Zrt. aláírásával

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP 1. A PÁLYÁZÓ ADATAI: 1.1. NEVE: 1.2. ALAPÍTÁS IDİPONTJA: (év, hó, nap) 1.3. SZÉKHELY: 1.4. TELEPHELY: 1.5.

PÁLYÁZATI ADATLAP 1. A PÁLYÁZÓ ADATAI: 1.1. NEVE: 1.2. ALAPÍTÁS IDİPONTJA: (év, hó, nap) 1.3. SZÉKHELY: 1.4. TELEPHELY: 1.5. PÁLYÁZATI ADATLAP Tata Város Képviselı-testülete által a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és családi gazdaságok számára, a helyi vállalkozások

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/011-027/2011. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. K. A. jogi igazgató által képviselt Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest) eljárás alá

Részletesebben

f o g y a s z t ó v é d e l m i i r o d a

f o g y a s z t ó v é d e l m i i r o d a f o g y a s z t ó v é d e l m i i r o d a Ügyszám: Vj-132/2007. A Gazdasági Versenyhivatal a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eljárás alá vont vállalkozások ellen fogyasztói döntések

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól A 36/2013. (IV. 23.) önkormányzati határozat melléklete Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Részletesebben

GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA

GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA Dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd együttműködésben a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Irodával 2007. február 22. Reklámozási szabályok rendszere ágazati szabályozás Korábbi

Részletesebben