centrope Regionális Fejlesztési Monitoring Fókuszjelentés a területi integrációról. Vezetoi összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "centrope Regionális Fejlesztési Monitoring Fókuszjelentés a területi integrációról. Vezetoi összefoglaló"

Átírás

1 centrope Regionális Fejlesztési Monitoring Fókuszjelentés a területi integrációról. Vezetoi összefoglaló

2 centrope partner Ausztria Burgenland állami tartomány Alsó-Ausztria állami tartomány Bécs város és állami tartomány Eisenstadt város St. Pölten város Csehország Észak-moráviai régió Brno város Vysočina régió (megfigyelői státusz) Magyarország Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Győr város Sopron város Szombathely város Szlovákia Pozsony önigazgatási régió Trnava önigazgatási régió Pozsony város Trnava város centrope Agency centrope Koordinációs Iroda: Europaforum Wien, centrope helyi irodák: Osztrák iroda: Regionalmanagement Burgenland, Vienna Business Agency, Regionalmanagement Niederösterreich, Cseh iroda: HOPE-E.S., v.o.s., Magyar iroda: CEURINA NKft, Szlovák iroda: Slovenský Dom centrope, A centrope capacity Regionális Fejlődési Monitoring kísérleti projektjének konzorciuma Osztrák Gazdaságkutatási Intézet Mendel Egyetem Brno, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar Szlovák Tudományos Akadémia, Gazdaságkutató Intézet Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Nemzetközi Gazdaságtudományok Bécsi Intézete 2012 A teljes jelentés letölthető a oldalról. Az Európai Unió CENTRAL EUROPE alapjának támogatásával. Impresszum A centrope capacity partnerség nevében kiadja a centrope ügynökség. A tartalomért felelős: Petr Rozmahel (coordinator), Ludek Kouba (MENDELU), Karol Frank (EU-SAV), Peter Huber (WIFO), Lados Mihály (MTA RKK NYUTI), Poman Römisch (wiiw) Szerkesztette: Johannes Lutter, Europaforum Wien Layout és illusztrációk: claramonti grafik, Bécs. Nyomda:Simply More Printing, Bécs

3 Tartalom Bevezetés: Területi integráció madártávlatból 02 Kulcsfontosságú eredmények: Erős európai integráció bővíthető belső összeköttetések 03 Közvetlen külföldi befektetés: mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek 04 Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések 07 Regionális külkereskedelem 10 A munkaerő mobilitása a centrope térségben 13 Politikai következtetések 17 Közvetlen külföldi befektetések 17 Munkaerő-mobilitás 20 centrope

4 Bevezetés: területi integráció madártávlatból Jelen beszámolóban területi integráció alatt gazdasági integrációt értünk az EU négy szabadságelvének (vagyis az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása illetve a személyek szabad mozgása az európai gazdasági térségen belül) megfelelően. Mindenekelőtt a centrope-régiók területi integrációját vizsgáljuk madártávlatból, különös tekintettel a térség országai között megvalósuló területi integrációra. Másrészt górcső alá vesszük az Európai Unióba (EU) illetve a világ többi részébe történő területi integrációt, de nem fókuszálunk az egyes projektek vagy régiók részletes leírására. A területi integráció fentiekben vázolt interpretációja azzal magyarázható, hogy a gazdasági elméletek számos okot neveznek meg annak indoklására, miért gyakorol pozitív hatást az ily módon értelmezett integráció a gazdaságra. Fokozza a versenyt a cégek, a régiók és az országok között, lehetővé teszi a nagyobb mértékű szakosodást bizonyos termékek és szolgáltatások vonatkozásában, lehetőséget nyújt a gazdasági egységek méretében rejlő költségelőnyök kiaknázására, javítja a termelési tényezők hatékonyabb elosztását, továbbá lehetőséget teremt olyan humán interakciókra, amelyek ösztönzik a tanulási folyamatokat. Mindezek a tényezők javítják a régiók versenyképességét és jövedelmi szintjét. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések illetve a külkereskedelem kiterjedésére és struktúrájára, valamint a centrope-térség különböző területei között zajló munkaerő-piaci mozgásokra fókuszálunk. Ezeket az információkat a határokon átívelő munkaerő-piaci mozgással illetve a régión belüli vállalati együttműködéssel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó interjúadatokkal támasztjuk alá, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az előnyökben rejlő lehetőségekbe, és reálisabb képet alkothassunk a régió erőteljesebb integrációját akadályozó tényezőkről. A brosúra, amit a kezében tart egy összegzést ad a Fókuszjelentés a területi integrációról c. jelentésről, amely a centrope Regionális Fejlesztési Monitoring kísérleti projekt keretein belül került kidolgozásra. A jelentés teljes verziója ingyenesen letölthető: 02

5 Kulcsfontosságú eredmények: Erős európai integráció bővíthető belső összeköttetések A jelen tanulmányban tárgyalt témák terjedelme ugyan erősen változik, és az eredmények mind a régión belüli, mind a többi régió felé irányuló mozgások esetében (a javak, a tőke áramlása és a munkaerő-mozgás tekintetében) eltérő képet és árnyalatnyi különbségeket mutatnak, mégis érdemes néhány általános következtetést ismertetni. Az első megállapítás: a centrope az elemzett folyamatoktól függetlenül gyorsan integrálódott a világgazdaságba és az EU gazdasági rendszerébe. A centrope mint több országot magába foglaló térség az EU átlagánál gyorsabban vagy ahhoz hasonló ütemben valósítja meg az integrációt a határokon átívelő folyamatok tekintetében, bár a régió új tagállamokban található nagy területei csak két évtizeddel ezelőtt kezdtek integrálódni az európai gazdaságba. A második: komoly különbségek tapasztalhatók a régión belüli integrációs folyamatban. Mindezek jól tükrözik, és néha meg is haladják a jövedelmi viszonyokban és a gazdasági feltételekben mutatkozó lényeges eltéréseket. Például az idegen országban született lakosok átlag feletti aránya a centrope-on belül kizárólag annak köszönhető, hogy a centrope ausztriai részén magas a külföldön született lakosok hányada, miközben a beáramló közvetlen külföldi befektetések magas aránya főként az új tagállamoknak és Bécsnek köszönhető. Hasonlóképpen: a külkereskedelemtől való erőteljes függőség a centrope ipari régióinak exportfüggőségével magyarázható, miközben mindez nem érvényes az erősebben agrár- és szolgáltatásorientált régiókra. A harmadik felismerés: a centrope-on belüli kapcsolatok egy világosan körvonalazott hierarchikus mintát követnek. Ezt jól példázza a határokon átívelő migráció és a régión belül végrehajtott befektetések rendszere. A régiók közötti migráció jelentős mértékben a centrope ausztriai részei felé irányul, miközben a bejövő befektetések a centrope ausztriai részei felől az új tagállamok felé irányulnak, fordított irányú mozgás alig figyelhető meg. A negyedik: míg a centrope összességében megfelelő módon integrálódott az EU-ba és a világgazdaságba, a belső integráció sokkal kevésbé hangsúlyos. Mindez a kereskedelem kivételével gyakorlatilag az összes folyamatra igaz. Megállapításaink a centrope világgazdaságban mutatott versenyképességét illetően jelzésértékűek beleértve az egyes régiókat is, amelyek egyértelműen kihasználják komparatív előnyeiket. Ugyanakkor a centrope belső integráltságának alacsony foka felveti azt a kérdést, hogy a politika kötelessége-e vagy csupán lehetséges feladata a régió belső integrációjának fokozása, és (igen válasz esetén), mely területeken van leginkább szükség az említett lépésekre. E kérdések megvitatásához elengedhetetlen a centrope-on belül zajló, határokon átívelő folyamatok részletesebb elemzése, mivel az integráció struktúrája jelentős eltéréseket mutat e folyamatok, az egyes ágazatok és a régiók tekintetében. 03

6 Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek Csúcs-telephely a befektetések számára Ha az 1 millió lakosra eső közvetlen külföldi befektetések alapján hasonlítjuk össze a centrope-ot az EU többi régiójával, világosan látszik, hogy ez a térség az FDI egyik legkedveltebb célpontja az EU-n belül, különösen a pozsonyi régió, Győr-Moson- Sopron megye és Bécs. 261 NUTS 2 régió EU-szintű összehasonlításában a pozsonyi régió az FDI legnépszerűbb célpontja: egymillió lakosonként FDI -projekttel a as időszakban, Bécs pedig a EU NUTS 3 régió összehasonlításában (1. táblázat) 16 centrope NUTS 3 régió közül 5 (pozsonyi régió, Győr-Moson-Sopron megye, Bécs, Vas megye és a trnavai régió) az első 10%-ban szerepel az FDI célpontját jelentő NUTS 3 régiók között, további három pedig (Dél-Csehország Bécs körzete és St. Pölten) a legjobb 25% között található, és csak kettő (Waldviertel és Közép-Burgenland) van az átlag alatt. Bár kiemelten magas a centrope vonzereje a közvetlen külföldi befektetések tekintetében, azok megle- hetősen eltérő mintákat követnek az egész régióban. Mindez a működési feltételek terén megmutatkozó különbségekkel magyarázható. A régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket öt különböző ágazatra bontva (építőipar és egyéb szolgáltatások, cégközpontok és üzleti szolgáltatások, kiskereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások, magas és közepes technológia-igényű iparágak illetve az alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság 1. táblázat), látható, hogy a legtöbb projektre az építőipar és a hozzákapcsolódó szolgáltatások területén került sor (217 ilyen projekt valósult meg az összesen 793-ból 2003 és 2010 eleje között). Kevesebb projektet (188) jegyeztek fel a kiskereskedelemben és a szállításban, 178 befektetést hajtottak végre a cégközpontokkal kapcsolatban, az üzleti szolgáltatások terén és az innovációs szektorban, 144 projektet a magas és közepes technológia-igényű iparágakban illetve 76-ot az alacsony technológia-igényű termelő ipari ágazatokban. E befektetések centrope-on belüli elosztása ugyanakkor nem azonos mintát követ. Az FDI-projektek nagy többségének kivitelezésére a két fővárosban, Pozsonyban és Bécsben került sor. Mindez a bécsi és a pozsonyi régiót a kiemelt városi agglomerációk közé emeli a különböző szolgáltatási ágazatokat érintő FDI tekintetében (Pozsony a 3. helyet foglalja 04

7 Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek el, Bécs a 13. az építőipar és a szolgáltatási szektorban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket tekintve; Pozsony a 7., Bécs a 8. helyen áll a cégközpontokat érintő közvetlen külföldi befektetések vonatkozásában; a kiskereskedelem és a szállítás terén pedig Pozsony az 1., Bécs a 12. helyen áll). Ebből is látszik az erőteljes szolgáltatási orientáltság és a fontos kapufunkció a két fővárosban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ezzel szemben a termelő jellegű FDI-projektek inkább a centrope új tagállamaira jellemzők. A kevésbé urbanizált, de erőteljesen iparosított térségekben (pl: Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, Trnavában és Dél-Csehországban) valósultak meg ilyen projektek, függetlenül attól, hogy milyen mértékben technológiafüggő iparágakról volt szó. A termelői szektorban eszközölt közvetlen külföldi befektetések terén ezek a régiók kivétel nélkül az első 5%-ban találhatók az 1303 NUTS 2 régió között, ahol közvetlen külföldi befektetésekre került sor a magas technológia-igényű iparágakban. Az alacsony technológia igényű FDI befogadó régiók között egyedül Dél- Csehország nem tartozik a legjobb 5%-ba. Ebből adódóan az FDI a centrope gazdasági fejlődésének fontos forrását jelenti. Ez elsősorban a világgazdaságba történő mély integrációnak köszönhető. Mindegyik centrope régióban Németország az első vagy második legjelentősebb befektető, és a centrope-ban végrehajtott közvetlen külföldi befektetési projektek majdnem negyede német gyökerekkel rendelkezik. Egyes FDI projektek szempontjából az USA a 2. legfontosabb ország 116 projektjével, illetve Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig (1. ábra) Forrás: fdimarkets.com, saját számítások. 05

8 Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek a centrope-ban megvalósított összes FDI 15%-ával. Az USA Dél-Csehországban a legfontosabb befektető. A belső integráció kevésbé hangsúlyos, illetve strukturális szempontból meglehetősen hierarchikus. Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a centrope-ban, ritka a centrope új tagállamaiból kiinduló és valamely másik centrope-ot érintő közvetlen külföldi befektetés. Kizárólag Dél-Csehország hajt végre ilyen jellegű komoly befektetéseket. 06 Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a centropetérség egészében, 2003 és 2010 között (1. táblázat) Építőipar & kapcsolódó szolgáltatások Cégközpontok, üzleti szolgáltatások, innováció Forrás: fdimarkets.com, saját számítások, HQ= cégközpontok Magas és közepes technológia-igényű iparágak Alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (2. táblázat) Export Együttműködés ebből Összesen Külföldi kapcsolt vállalkozások Alvállalkozás franchise Teljes gazdaság Kiskereskedelem és szállítás Projektek száma centrope a centrope térséghez viszonyított százalékos arány Burgenland 0,9 0,0 1,4 2,6 0,5 Alsó-Ausztria 4,6 3,0 9,0 11,8 8,5 Bécs 44,2 58,3 11,1 5,3 37,2 Dél-Csehország 9,7 7,7 20,8 10,5 8,5 Győr-Moson- 6,0 7,1 22,9 31,6 9,0 Sopron Vas 3,2 0,0 13,2 9,2 2,1 Pozsony 28,6 23,2 6,9 13,2 26,6 Trnava 2,8 0,6 14,6 15,8 7,4 Egyéb jellegű együttműködés Győr-Moson- Sopron 18,5 14,7 3,2 7,2 5,8 Vas 15,4 9,8 2,8 4,7 3,3 Bécs 23,1 13,7 9,7 5,1 3,1 Burgenland 14,0 7,0 4,9 2,8 2,8 Alsó Ausztria 17,0 11,7 10,5 8,1 4,9 Dél-Csehország 35,6 11,1 7,6 3,5 0,5 Pozsonyi régió 17,1 6,8 4,3 1,8 1,2 Trnavai régió 13,2 3,0 1,7 1,0 0,3 Összesen 20,4 10,2 6,5 3,9 2,4 Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások

9 Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések A nemzetközi piacokba való integráció fontosabb, mint a centrope-on belüli együttműködés. A cégek együttműködési tevékenységéről készült széles skálájú vizsgálatok megerősítik ezeket az eredményeket. Ezen adatok alapján a centropetérség egy erősen nyitott régió a vállalatok export- és együttműködési tevékenysége tekintetében (2. táblázat). A jellemző módon inkább hierarchikus kapcsolatokkal rendelkező vállalatok többsége számára fontosabb az európai piacokra illetve a világpiacra történő integráció, mint a centrope-régión belüli együttműködés. A gazdasági társulások (egyszemélyes társaság vagy egyéb vállalatokkal közösen alkotott vegyesvállalat formájában) tekinthetők a legfontosabb együttműködési formának a centrope-térségen belül. A centrope-régió megkérdezett vállalatainak 6,5%-a legalább egy külföldi kapcsolt vállalkozással vagy vegyesvállalattal rendelkezik, összesen 1,126 ilyen kapcsolatról számoltak be a centrope több, mint 4000 vállalatát érintő felmérésben. Az alvállalkozói és a franchise rendszer valamint az együttműködés egyéb formái ezzel szemben kevésbé fontosak. A centrope-térség vállalatainak 3,9%-a legalább egy franchise- vagy alvállalkozói szerződést kötött egy külföldi partnerrel, és 2.4%-a valósítja meg az együttműködés valamely más formáját. Az adatok szerint az együttműködési formák között 637 volt franchise illetve 354 a külföldi partnerekkel folytatott egyéb jellegű együttműködés. A régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések illetve együttműködési tevékenységek többségét a piaci jelenlét motiválja. Az együttműködés elkezdésének (vagy a befektetésnek) két legfőbb oka az ügyfelekhez való közelség és a külföldi piacban rejlő potenciál. A régió kínálta költségelőnyök állnak a harmadik helyen, illetve olyan jellegű okok következnek a sorban azonos különbséggel, mint a hálózati előnyök (pl. a szállítói hálózatok a régión belül), a versenytársak által követett stratégiákra adott válasz, valamint a piacra történő belépéssel összefüggő akadályok leküzdése. Ezzel szemben az együttműködés technológiai vagy humán erőforrás alapú ösztönzői a tulajdonnal kapcsolatos valamint az egyéb együttműködéssel foglalkozó lista végén találhatók. A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés a harmadik legkevésbé fontos ok illetve a külföldi kutatás-fejlesztési kapacitás a legkevésbé lényeges szempont. Mindez a technológiai alapú okok meglepően alacsony szintjét mutatja. 07

10 Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések Ugyanakkor a régióban együttműködési tevékenységet folytató vállalatok közül csak kevésnek vannak problémái a kooperációval. Az együttműködés valamely formáját megvalósító vállalatok csupán 8.0%-ának vannak jelenleg gondjai a legfontosabb problémával kapcsolatban, vagyis a váltási árfolyamkockázatot és a mentalitásbeli különbségeket illetően. Az általános árfolyamkockázat, a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi akadályok jelentik a legfontosabb problémát az együttműködésben részt vevő vállalatok szerint. Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik a különböző típusú vállalatok között az együttműködés jellegét illetően, továbbá a kooperációra ösztönző tényezők és az említett problémák vonatkozásában. Különösen a kicsi és fiatal vállalatok képeznek speciális csoportot a határokon átívelő együttműködési tevékenység tekintetében. Ezen cégek együttműködési tevékenysége az átlagnál gyakrabban fókuszál a centrope-térségen belüli együttműködésre, illetve ezen vállalkozások számára a piacra történő belépés valamint a technológiai okok fontosabb tényezőnek számítanak a kooperáció elkezdésekor, mint a többi vállalat esetében. Ezek a vállalatok gyakrabban számolnak be arról, hogy problémákkal küzdenek az együttműködés terén. Elsősorban a jelenleg is együttműködési tevékenységet folytató, kevesebb, mint 10 munkavállalót foglalkoztató kis vállalatok több, mint 12%-a szembesül a jogi feltételrendszer, az együttműködési minőség és a kulturális különbségek okozta problémákkal. A nagy vállalatok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a piaci jelenlétnek, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségekre a kooperáció motivációs tényezői között. Ezen cégek számára a külföldi piacban rejlő potenciál és az ügyfelekhez való közelség a költségelőnyök mögött helyezkedik el az együttműködésre ösztönző elemek sorában. Az említett vállalkozások nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférésre. Ezenkívül saját bevallásuk szerint általában kevesebb problémájuk akad az együttműködéssel, mint a kisebb vállalatoknak. Továbbá van még néhány fontos különbség az ágazatok és a tulajdonformák között. A belföldi tulajdonban levő cégek és a több üzemből álló vállalatok cégközpontjai aránytalanul gyakran vesznek részt kutatás-fejlesztési együttműködésben és építőipari vállalkozásokban (amelyek piaci kiterjedése korlátozottabb, mint a termelő tevékenységet folytató cégeké), de a részben vagy teljes mértékben külföldi tulajdonban levő vállalatok gyakrabban hajlandók együttműködni valamely más centrope-országgal, mint harmadik országból származó partnerekkel. enter the growth market. enter centrope. 08

11 Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján (2. ábra) Piaci potenciál külföldön Ügyfelekhez való közelség Költségelőnyök külföldön Hálózati előnyök külföldön A piacon való megjelenítést nehezítő akadályok leküzdése A versenytársak stratégiájára adott válasz A szállítás biztosítása A külföldi munka csak befektetéssel biztosítható Szállítás a hazai piacra Piaci jelenlét harmadik országban Jogi előnyök A közszféra elérése ügyfélként Adók, támogatások A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés Egyéb K+F kapacitás külföldön 0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0, vagy több munkavállaló munkavállaló munkavállaló 0 9 munkavállaló S: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek a felsorolt kategóriákat nevezték meg fontos motívumként, a válaszok nem zárják ki egymást. 09

12 Regionális külkereskedelem A centrope nagyfokú kereskedelmi integrációja. Külkereskedelmi szempontból a centrope-térség egyrészt erősen exportorientált régiókból áll (Dél- Csehország, Győr-Moson-Sopron, Vas és a trnavai régió), másrészt olyan régiókból tevődik össze, amelyek kisebb aktivitást mutatnak a külkereskedelem terén vagy azért, mert inkább a szolgáltatások felé orientálódnak, mint a pozsonyi régió vagy Bécs, vagy kevésbé iparosodottak, mint Burgenland. Összességében a kereskedelmi minták és a külkereskedelem mértéke közvetlen összefüggést mutat a centroperégiókban eszközölt közvetlen külföldi befektetések típusával. Az exportorientált régiókban elsősorban a termelői szektorban kerül sor közvetlen külföldi befektetésre. A multinacionális cégek elkötelezettsége ezekben a régiókban egyértelműen a kedvező termelési feltételeknek, a nyugati határ közelségének és a viszonylag alacsony bér- és termelési költségeknek köszönhető. Bár a legtöbb terméket, amelynek gyártása a közvetlen külföldi befektetés keretében történik, Európa vagy a világ különböző országaiba exportálják, ami világosan kiderül a kereskedelmi statisztikákból is. Kis mértékben mindez érvényes a pozsonyi régióra, amely annak ellenére, hogy főváros viszonylag komoly bevételekhez jutott a termelői ágazatban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően. A régiók általános külkereskedelme főként közepes-magas illetve közepes-alacsony képzettségű szakemberek által gyártott termékekre épül, ami összhangban van a közvetlen külföldi befektetések jellegével; Nyugat-Dunántúl szintén tekintélyes mennyiséget exportál a jelentős technológia-igénnyel készült termékekből. Ebből adódóan az európai szabványok szerint jónak mondható a centrope-térség kereskedelmi integrációja. Külkereskedelmi szempontból a centropeországok sokkal fontosabbak egymás számára, mint ahogy azt a GDP sugallja. Miközben a centrope országok az EU GDP-jének kevesebb, mint 3%-át biztosítják, a centrope-térség az EU-27-országokba irányuló exportjának 12-40%-át a többi centroperégióba irányítja. A földrajzi közelség természetesen fontos szerepet játszik, akárcsak a történelmi szálak vagy egy csaknem közös nyelv, például Szlovákia és Csehország esetében, ahol a kereskedelmi integráció erősebb, mint bárhol másutt a centrope-térségben. 10

13 Regionális külkereskedelem A centrope régiók exportja az EU-27 és a centrope országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve (3. táblázat) Burgenland EU-27 26,9 28,9 30,3 30,1 30,8 31,9 32,5 32,9 33,9 35,3 28,7 CZE 0,9 1,0 1,1 1,1 1,2 1,2 1,3 1,4 1,6 1,9 1,5 HUN 1,7 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,5 1,6 1,8 1,3 SVK 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 0,8 Alsó-Ausztria EU-27 26,2 29,0 31,3 32,1 32,1 33,0 32,5 33,5 34,0 36,4 28,6 CZE 1,0 1,2 1,2 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,8 2,2 1,7 HUN 1,9 2,1 2,1 2,0 1,8 1,8 1,7 1,8 1,8 2,1 1,5 SVK 0,4 0,5 0,6 0,6 0,6 0,7 0,9 0,8 1,0 1,2 0,9 Bécs EU-27 11,5 13,1 13,7 14,2 14,6 15,4 15,2 15,1 15,4 16,3 13,3 CZE 0,5 0,6 0,6 0,5 0,6 0,7 0,7 0,7 0,8 1,1 0,9 HUN 0,9 1,0 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 1,0 0,7 SVK 0,2 0,2 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,4 0,5 0,6 0,4 Délkelet-Csehország EU-27 40,7 46,4 48,2 45,5 48,5 57,4 56,9 59,6 62,6 68,7 56,0 AUT 2,9 3,2 3,2 3,0 3,5 3,9 3,6 3,5 3,4 3,8 3,1 HUN 0,7 0,9 0,9 1,2 1,1 1,6 1,7 1,9 2,1 2,1 1,6 SVK 3,8 4,1 4,4 4,1 4,4 5,3 5,7 5,7 6,3 7,4 5,8 Nyugat-Dunántúl EU-27 71,0 81,3 85,4 80,4 64,9 73,6 83,3 94,1 95,9 98,8 81,1 AUT 7,3 7,3 6,5 5,6 5,6 4,9 4,5 4,6 4,2 5,0 3,9 CZE 1,0 1,4 1,7 1,7 1,7 2,1 3,3 4,4 5,1 5,4 3,2 SVK 0,7 0,7 1,0 1,1 1,5 1,5 2,8 4,4 5,4 6,1 5,2 Pozsonyi régió EU-27 23,0 30,0 29,6 27,7 30,5 30,2 27,4 30,6 31,5 34,3 27,0 AUT 2,7 3,8 3,6 3,4 3,3 4,4 3,7 3,6 3,6 4,5 3,6 CZE 5,7 7,3 7,2 6,1 6,1 5,9 5,7 6,0 5,6 6,5 5,1 HUN 1,6 2,2 2,1 2,1 1,7 1,7 2,1 2,6 2,5 3,0 2,2 Nyugat-Szlovákia EU-27 52,6 60,7 64,3 65,9 70,8 68,5 70,0 73,5 78,8 86,4 74,0 AUT 4,4 5,2 5,4 5,2 5,7 5,3 5,1 4,1 4,6 5,0 4,4 CZE 9,2 9,6 9,7 9,4 8,5 8,4 9,3 10,0 9,8 11,5 10,2 HUN 2,2 2,7 3,3 3,5 3,6 3,7 4,3 4,7 5,3 6,3 5,6 Forrás: Eurostat, saját számítások. 11

14 Regionális külkereskedelem CENTROPE régióból másik CENTROPE régióba irányuló export (4. táblázat) Burgenland Niederösterreich Wien GDP %-a centrope 0,7 0,8 0,7 1,0 0,4 0,5 Részesedés a teljes exportból Dél-Kelet-Csehország 24,8 28,1 25,7 27,7 25,0 29,3 Nyugat-Dunántúl 38,9 20,2 40,5 20,3 39,5 20,3 Pozsonyi Régió 11,2 15,9 10,2 15,5 10,8 15,3 Nyugat-Szlovákia 25,1 35,8 23,5 36,5 24,6 35,1 Dél-Kelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi Régió GDP %-a centrope 3,6 4,6 3,6 4,9 2,9 2,4 Részesedés a teljes exportból Burgenland 2,4 1,9 5,3 2,1 3,9 4,4 Alsó-Ausztria 14,9 11,4 33,7 13,3 23,0 25,7 Bécs 17,8 13,8 44,3 16,2 23,4 25,7 Dél-Kelet-Csehország 6,1 10,3 40,1 32,8 Nyugat-Dunántúl 3,1 4,5 3,3 18,3 Pozsonyi Régió 19,2 21,2 7,4 39,8 9,5 11,3 Nyugat-Szlovákia 42,5 47,2 Nyugat-Szlovákia GDP %-a centrope 4,0 4,1 Részesedés a teljes exportból Burgenland 3,6 2,9 Alsó-Ausztria 22,4 18,1 Bécs 26,7 21,8 Dél-Kelet-Csehország 38,5 39,1 Nyugat-Dunántúl 8,9 18,1 Forrás: Eurostat, saját számítások. 12

15 A munkaerő mobilitása a centrope-térségben A migrációs minták a brain drain veszélyét mutatják. Miközben a közvetlen külföldi befektetések és a kereskedelem előtt tornyosuló akadályok már az EU-csatlakozást megelőzően elhárultak a centropetérségben, a határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkozó intézményi korlátozások az utóbbi időkig akadályozták a munkaerő mozgását a régióban. Ennek ellenére átlagosnak mondható a külföldiekkel szemben tanúsított nyitottság a centrope-térségben. Mivel Ausztriában magas a külföldi születésű lakosok aránya, összességében a centrope-térség teljes munkaképes populációjának 8.1%-ról mondható el, hogy külföldön született. Mindez csak kevéssel alacsonyabb az EU-országok 8,6%-os átlagánál. A centrope-térség belső kapcsolatrendszere ugyanakkor meglehetősen gyenge a munkaerőpiaci migráció tekintetében. A centrope-térség NUTS2 régióinak valamelyikében lakó személyek mintegy 1,2%-a született a lakhelyül szolgáló centrope-országon kívül. Még Bécsben is csak a lakosság 2.6%-a született valamely más centrope-országban. Bár a munkaerőpiaci integráció valamivel egyértelműbben nyomon követhető az ingázás terén, a régió még messze van az igazi integráció szint- jétől. A centrope egyik NUTS2-régiójában dolgozó alkalmazottak 1.8%-a ingázott a határon túlra ben. Ez az érték 0.7%-kal meghaladja az EU27-es átlagot illetve az első 10-ben elhelyezkedő Európai NUTS 2-régió között található centrope-térségeket a határon túlra történő ingázás vonatkozásában. Ez az arány jóval azon ingázási érték alatt van, amely olyan erősen urbanizált régiókról feltételezhető lenne, mint amilyen a centrope-térség, feltéve, ha a régió egy országot fedne le. Ugyanakkor a nemzeti határok még mindig jelentős akadályt képeznek a határon túlra irányuló munkaerő-mobiltiás tekintetében a centrope-térségben. Továbbá: a határon túlra történő ingázás és migráció egy meglehetősen hierarchikus mintát követ a régióban. Különösen a határon túli migráció vonatkozásában volt érvényes, hogy a mozgás jelentős részben az új tagállamok felől Ausztriába irányult, nagyon csekély mértékű volt a migráció az új tagállamok által képviselt régiók között, valamint rendkívül alacsony mértékű volt a migráció Ausztriából az új tagállamok irányába. A helyzet némileg különbözik az ingázás vonatkozásában. A történelmi kapcsolatoknak köszönhetően valamivel hangsúlyosabb a határon túlra történő ingázás az új tagállamok között (elsősorban Szlovákiából Csehországba, illetve Magyarországra is), ebben a vonatkozásban Ausztria kevésbé jól integrált. Eltekintve a centrope magyarországi régiója felől 13

16 A munkaerő mobilitása a centrope-térségben Ausztriába irányuló ingázástól, amelynek részleges liberalizálása speciális intézményi határozatok révén megtörtént, az Ausztria irányába történő határon túli ingázás meglehetősen alacsony mértékű, illetve a határon túlra történő ingázás a centrope-térség ausztriai részéről az új tagállamokba szinte nem is létezik. A centrope tehát még messze van a kétoldalú ingázástól valamint a cirkuláris és időszakos munkaerő-mobilitásra jellemző migrációs folyamatoktól, amelyek különösen jellemezték a regionális fejlődést számos esettanulmányban. A régió egészének nézőpontjából sokkal fontosabb az Európa egyéb részeibe (illetve a világ többi részébe) történő kivándorlás, mint a belső migráció és az ingázás. A centropetérség valamely országában született személyek körülbelül 10%-a jelenleg valamely másik EU27-országban él (lásd 4. ábra). Amíg néhány eredményre a munkaerő mobilitását érintő, csak nemrég megszüntetett intézményi akadályok, valamint a centrope-térség ausztriai része és az új tagállamok között ténylegesen meglévő bérkülönbségek miatt lehetett számítani (amely a centrope ausztriai régióiból az új tagállamok felé irányuló mozgást anyagi szempontból kevésbé teszi vonzóvá), a tanulmány egyik legaggasztóbb felfedezése az agyelszívás magas foka a régióban. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a centrope-térségbe vándorlók között, mint az anyanyelvűek körében, a centrope-térség EU27-országaiban élő, külföldi születésű lakosok körében nem éri el az átlagot a felsőfokú végzettségű személyek aránya. Ráadásul majdnem kétszer olyan magas a felsőfokú végzettségűek aránya a centrope-országokból érkező bevándorlók között, mint az összes centrope-régió bevándorlói körében, kiévve a szlovákiai részt. A tehetségekért folytatott világméretű verseny tekintetében a centrope ebből adódóan csekély mértékű versenyképességgel rendelkezik. Nincs bizonyíték a centropeon belüli munkaerő mobilitás növekedésére. Valószínűleg nem fognak megváltozni ezek a tények azoknak a május elsején hatályba lépő intézményi változtatásoknak köszönhetően sem, amelyek a centrope-térségen belül történő munkaerő-áramlást szabályozzák. Az ingázási és migrációs hajlandósággal kapcsolatos adatok azt bizonyítják, hogy alacsony a régió migrációs potenciálja óta csökkent, és gyakran a centrope-térségen kívül eső országokba irányul végén az új tagállamokban a munkaképes korú lakosság 1,1%-a tartotta fontosnak a határon túli mobilitást. Ez az érték alacsonyabb volt, mint Bécsben (ahol a lakosság 3,1%- ának volt ilyen jellegű kívánsága). A mobilitás vágyát valamilyen konkrét lehetőség ismeretében megfogalmazó személyek mintegy egyharmada szeretne Ausztriába költözni. Az Auszriába irányuló ingázás az egyetlen terület, ahol valamilyen változás várható a korábbi mintákhoz képest. Ebben a vonatkozásban gyenge növekedésre lehet számítani. Továbbá: a centrope új tagállamaiból kivándorolni szándékozók nagy csoportot alkotnak, akiket erőteljes mértékben vonzanak a fogadó országban fennálló jobb gazdasági körülmények, miközben az osztrák munkavállalók döntésében fontosabb szerepet játszik a tapasztalatszerzés. Ezzel szemben teljesen eltérőek a motivációk azok esetében, akik nem hajlandók költözni. A külföldi munkavállalás elutasításának legfontosabb okai között személyes tényezők és a munkavállalás nem pénzügyi természetű költségei említhetők, mint például a család és a személyes kapcsolatok elvesztésétől való félelem, a hazaszeretet illetve a lényeges helyi tényezők ismerete. Az anyagi jellegű tényezők között csak az ingatlantulajdon (egy ház, egy otthon vagy egy kert 14

17 A munkaerő mobilitása a centrope-térségben tulajdonlása) és a humántőkébe eszközölt befektetések hiánya, például az idegennyelv-tudás hiánya, tekinthető lényeges faktornak. Azok a munkavállalók, akik a centrope-országokban történő munkavállalást preferálják, többnyire a földrajzi közelség és a magas bérszínvonal miatt szeretnének a szóban forgó országban dolgozni. Egy konkrét ország választását befolyásoló számos egyéb fontos motívum, mint például a nyelvtudás, a célországban letelepült családtagok, rokonok és barátok hasonló mértékben fontos a centrope-térségbe tartozó és a centrope-régión kívüli országok esetében. Az összes, humántőke megszerzésével kapcsolatos fontos ok, mint például a nyelvtanulási szándék, vagy az oktatási illetve továbbképzési lehetőségek inkább a centrope-térségen kívül található országokba történő migráció irányába hatnak. Ebből adódóan azok a munkavállalók, akiket elsősorban a humántőke megszerzése motivál, kevésbé vonzó célállomásnak tekintik a centrope-országokat, mint a többi EU 27 országot. A külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (2007) (4. ábra) Határon átnyúló ingázás Forrás: ELFS, Megjegyzés: Németország és Írország nem szerepel a listán a hiányzó adatok miatt, munkaképes korú populáció = 14 és 64 év közti lakosok. 15

18 A munkaerő mobilitása a centrope-térségben Bildungsstruktur der EinwanderInnen, AuswanderInnen und vor Ort Geborenen (Abbildung 5) 100% 90% 80% 14,5 17,2 34,2 11,2 15,8 27,5 11,0 18,2 30,6 13,0 26,2 12,0 70% 60% 50% 40% 59,7 46,3 41,9 70,1 59,4 53,6 58,0 55,1 53,6 64,9 54,2 60,2 30% 20% 10% 25,9 36,5 23,9 18,7 24,8 19,0 31,0 26,7 15,9 22,1 19,6 27,9 0% Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Ausztria Cseh Közt. Magyarország Szlovákia Alacsony Közepes Magas Forrás: ELFS (2007), saját számítások Megjegyzés: Kivándorlás az országos adatok alapján. 16

19 Politikai következtetések: A közvetlen külföldi befektetések Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a centrope-térség egy rendkívül nyitott régió. A térségben működő vállalatok illetve a régióban élő lakosság többsége számára az európai és a globális piacokra történő mélyebb integráció fontosabb, mint a centrope-térségen belüli integráció. Következésképpen a régió még messze van a szoros köteléktől, valamint azoktól a nem hierarchikus, régión belüli hálózatoktól, amelyek a technológiára és a tapasztalatcserére fókuszálnak, ami az olyan régiókkal, mint például a Szilikon-Völgy vagy Kis-Olaszország kapcsolatos esettanulmányok szerint gyakran a regionális siker meghatározó elemének tekinthető. Ez azonban nem jelenthet komoly problémát, mivel a centrope-térség egy kis régió, amely számára a világgazdaságba történő integrálódás sokkal fontosabb a belső integrációnál. A fentiekben említett különleges eseteket másoló stratégia követése valószínűleg kevés sikerrel kecsegtet, mivel ezeket a példákat nehéz utánozni. A centrope-térségen belüli integráció elmélyítésével kapcsolatos pragmatikusabb felfogásnak a korlátozott számú politikai kezdeményezésre kell fókuszálni, amelyek a régió szempontjából különleges jelentőségű problémák megoldására törekszenek. enter the growth market. enter centrope. 17

20 Politikai következtetések: A közvetlen külföldi befektetések centrope mint a közvetlen külföldi befektetések (FDI) célpontjának marketingje Eredményeink azt jelzik, hogy az FDI bevonzása egészséges stratégia a centrope számára, amely révén biztosítható a gazdasági növekedés és fejlődés. Ebből adódóan van némi potenciál olyan közös kezdeményezések számára, amelyek a centrope-ot a közvetlen külföldi befektetések célpontjaként próbálják népszerűsíteni. Valójában e kezdeményezések során figyelembe kell venni az FDI-ért a centrope régiók által folytatott versenyt. A centrope-régiók vagy országok ugyanis nem hajtanak végre befektetéseket más centrope-régiókban, inkább egymással versenyeznek a világ más részeiből érkező közvetlen külföldi befektetésekért. Az egyik megoldás az lenne, hogy figyelembe vesszük az FDI-típusok heterogenitását, mivel például Bécs vagy a pozsonyi régió az eltérő funkcionális specializációnak köszönhetően olyan FDI-struktúrával rendelkezik, amely erőteljesen fókuszál a cégközpontokra, az üzleti és innovációs szolgáltatásokra, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Trnava, Dél-Csehország illetve esetleg Alsó-Ausztria és Burgenland főként a termelő tevékenységet folytató multinacionális vállalatok odacsalogatásáért harcol. Másik lehetőség szerint az FDI-ért folytatott küzdelem nemcsak a centropera korlátozódik, hanem a centrope-régiók az öszszes többi régióval is versenyeznek. Így az Az egyik lehetőség a régió közvetlen külföldi befektetések szempontjából heterogén jellegére való fókuszálás. említett kezdeményezések magas árbevételt eredményeznek majd, ha a közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatos döntések korai stádiumaiban születnek meg, amikor a vállalatok kiválasztanak egy nagyobb régiót, amelyen belül befektetést szeretnének végrehajtani és/vagy amikor a figyelem az FDI-piac egyes részeire irányul (pl. országokra vagy ágazatokra), ahol csak kevés FDI származik távoli országokból. A centrope mint a közvetlen külföldi befektetések célpontját jelentő régió vonzerejének növelése A marketingen kívül a régió meglevő FDIvonzerejét is fenn kell tartani. Ezzel kapcsolatban az újabb tanulmányok számos, a közvetlen külföldi befektetések szempontjából lényeges elemet határoztak meg. Ezek között említhetők a jó szállítási infrastruktúra, az ipari klaszterek és/vagy a külföldi cégek által alkotott, már létező klaszterek, a lakosság képzettségi szintje, az adókulcsok és a belföldi piacok nagysága. A vállalatok vezetői gyakran említik a piac méretét vagy a piacok növekedési potenciálját, a gyártási költségeket, a szállítók jelenlétét, az egyetemeket, a kutatást és a lakosság képzettségét az FDI fontos tényezői között. Az említett meghatározó elemek közül sok (például az adópolitika, a munka- illetve gyártási költségek, valamint a piac mérete) nem politikafüggő, illetve a centrope-régiók ellenőrzésén kívül esik. Egyéb tényezők, mint például az infrastruktúra, az oktatás, a nyelvi készségek, ezzel szemben politikai kontroll alatt állhatnak, bár nehéz befolyást gyakorolni ezekre az elemekre a határokon átívelő regionális politika eszközével. Végül néhány tényező, amelyekkel kapcsolatban a határokon átívelő együttműködés némi eredményt hozhat. Ilyen az ipari klaszterképzés, egyéb multinacionális cégek és beszállítók jelenléte, amelyeknek érdemes figyelmet szentelni a határokon átívelő stratégiák kidolgozásakor. 18

ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG

ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG 1030 WIEN, ARSENAL, OBJEKT 20 TEL. 798 26 01 FAX 798 93 86 ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG Beszámoló a területi integrációról vezetői összefoglaló Roman Römisch (wiiw) May 2011 Beszámoló

Részletesebben

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia találkozási térségében a centrope régió új és virágzó transznacionális régióvá

Részletesebben

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás Nyilvános konferencia Egy határok nélküli régió Workshop Telephely marketing és branding a centrope térségben

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

oktatás és munkaeropiacok

oktatás és munkaeropiacok centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Humán toke, oktatás és munkaeropiacok Vezetoi összefoglaló centrope partner Ausztria Burgenland állami tartomány Alsó-Ausztria állami tartomány

Részletesebben

meet innovation. meet centrope. 2012. május 21. Brno program

meet innovation. meet centrope. 2012. május 21. Brno program 2012. május 21. Brno program Politikai Bizottság I Városháza, Brno A centrope versenyképességének fokozása I A centrope-on belüli hosszútávú együttműködés irányába Nyilvános Konferencia I MUNI Campus,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Külföldi munkavállalási hajlandóság

Külföldi munkavállalási hajlandóság Külföldi munkavállalási hajlandóság Magyarországi helyzetkép szlovák és cseh összehasonlításban ----------------------------------------------------------------------- Előadás a Mobilitás és flexibilitás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

meet europe. meet centrope. 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program

meet europe. meet centrope. 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program Politikai Bizottság Az infrastruktúra-fejlesztés és a megközelíthetőség fellendítése I A legtöbbet kihozni a 2014-2020-as EU programozási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország I N I N T T E E R R R E E G G I I I I AA Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! Konferencia Munkaerő-piaci monitoring LAMO Projekt Az EU-bővítés folyamatában végbemenő

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG

ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG 1030 WIEN, ARSENAL, OBJEKT 20 TEL. 798 26 01 FAX 798 93 86 ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG Beszámoló a CENTROPE térség regionális fejlesztésérõl Petr Rozmahel (Co-ordinator), Luděk Kouba

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja workshop 2003. Június 4. AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA BEMUTATKOZÁS 1991. Nemzetközi Technológiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége Dr. Klara Kotai-Szarka Management Consulting tevékenysége: - Kis- és középvállalatok Ausztriában történö vállalkozásával, határon átnyúló szolgáltatásával,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben