A MODUL TANANYAGA IMPORT-EXPORT ÜGYLETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MODUL TANANYAGA IMPORT-EXPORT ÜGYLETEK"

Átírás

1 Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: LLP HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA IMPORT-EXPORT ÜGYLETEK Modulvezetı: Gwenaëlle ORUEZABALA (FR-UPX) További modultagok: Csaba SÓLYOM (HU) Madhu BANERJEE (UK) Anatoli BEIFERT (DE) Christian MAUPETIT (FR-ESCEM) További szerzık, a korábbi projekt modul tagjai 1 : Tamás BOGNÁR (HU) Lutgart SPAEPEN (BE) Wassim SLEIMAN (FR) 1 A tananyag tartalma az alábbi szerzők korábbi munkájára alapozva készült: Lutgart Spaepen (vezető), Wassim Sleiman, Bognár Tamás. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 5 A modul leírása... 5 A modul céljai... 5 A modul szerkezete... 6 Munkamódszer... 9 Értékelés... 9 Ajánlott irodalom... 9 B) INDIKATIV TARTALOM FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA: ÁTTEKINTÉS A vállalkozások nemzetközi tevékenységének áttekintése A Michael Porter féle gyémánt modell Következmények a kormányzati feladatokra nézve Kritikai észrevételek Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A NEMZETKÖZI PIACRA-LÉPÉS FELADATAI A nemzetközivé válás elméleti keretei, az Uppsala modell A tulajdonosi-függőségi lánc és a pszichikai távolság Az Uppsala modell alapkoncepciója Az Uppsala modell kritikai értékelése A KKV-k nemzetközi stratégiái Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: NEMZETKÖZI PIACKUTATÁS A KKV-K RÉSZÉRE A piackutatás módjai Másodlagos piackutatás Elsődleges piackutatás Piackutatási módszerek A PEST elemzés módszere A PESTELI modell A SWOT analízis A KKV-k rendelkezésére álló források Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZI PIACRA LÉPÉSÉNEK INDÍTÉKAI, KORLÁTAI A nemzetközi piacra lépés indítékai Vállalati belső tényezők

3 Külső tényezők A kkv ügyvezető igazgatójának kulcsszerepe a nemzetközi tevékenységben A nemzetközi piacra lépés korlátai és, hogy győzheti le ezeket egy KKV A felmerülő problémák A KKV-k nemzetközivé válását befolyásoló tényezők Hogyan hidalhatók át a problémák a 6P szabály az akadályok leküzdésében Tudja az Internet támogatni a KKV-k nemzetköziesedését? Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSÉHEZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A nemzetközi tevékenységet segítő európai támogatási politikák áttekintése A KKV-k politikájának sikertényezői A nemzetköziesedés irányelveinek holisztikus megközelítése Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K KÜLPIACRA-LÉPÉSI STRATÉGIÁI A nemzetközi piacra lépés alapvető módjai Fúziók vagy felvásárlás Export Zöldmezős fejlesztés Közös (vegyes) vállalat A közös vállalkozások létesítésével jelentkező kockázatok és eredmények Stratégiai szövetségek Konzorciumok és hálózatok Franchise rendszerek Licencek és alvállalkozások Milyen piacra lépési módot válasszon a KKV? Gyakorlati példa Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K TERMÉKSTRATÉGIÁI A termékstratégia fő koncepciója A forgalmazott áruk három szintje A termékek életciklusa Szabványosítás kontra adaptáció (standardization versus adaptation) A nemzetközi piacok növekedésének tervezése: az Ansoff mátrix Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁI

4 8.1. A kultúra sokoldalú hatásai Interkulturális kommunikáció Hofstede interkulturális elemzése és annak kritikája A kkv-k és az interkulturális kommunikáció Gyakorlati példa Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZI ÁRPOLITIKÁJA Az árképzés fő stratégiai szintjei A nemzetközi árképzés megközelítési módjai Az árkialakítás meghatározó tényezői Gyakorlatok Önellenőrző kérdések: Esszé jellegű kérdések: Hivatkozások FEJEZET: ESETTANULMÁNYOK A KKV-K NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Esettanulmány: a Jeanjean borászat esete Esettanulmány: A Clegg nagykereskedelemi élelmiszer-ellátó C) NEMZETI SPECIFIKÁCIÓK FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁG MAGYARORSZÁG NAGY BRITANNIA

5 A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása Az Import-export modult olyan egyéni hallgatóknak tervezték, akik el kívánják mélyíteni a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos ismereteiket, és ilyen tevékenységet folytató vállalatoknál akarnak dolgozni. A modult tanuló diákoknak alapszakos (bachelor) szintű diplomával és az angol nyelvből jó beszéd és íráskészséggel kell rendelkezniük. Az Európai Bizottság meghatározása szerint a mikro, kis és közepes vállalkozások (az un. kkv-nak) legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegük főösszege a 40 millió euró alatt marad. Az európai cégek számára az Európai Unió 1992 óta realitás, a nemzetközi üzleti környezet ebben a szabadkereskedelmi övezetben sokat változott. A kis és a közepes vállalkozások számára nemzetközi tevékenységük kiterjesztése egyszerűbbé vált, és könnyebb új lehetőségeket találni a külpiacokon. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekedett fenyegetettségük is, hogy e KKV-knek helyt kell állniuk a nemzetközi versenyben. Számos elméletet és koncepciót javasoltak a vállalkozások nemzetközivé válásának leírására. Ezek között az úgynevezett szint modellek az Uppsala modell (Johanson & Vahlne, 1977) és az innovációs modellek (Bilkey & Tesar, 1977; Cavusgil, 1980; Reid, 1981; Czinkota, 1982) kaptak nagyobb figyelmet. Ezek az elméletek azt feltételezik, hogy a vállalatok nemzetközivé válásának folyamata akkor sikeres, ha bizonyos meghatározott lépésekben egy útvonal mentén halad előre. E lépéssorozat ismerete fontos minden kkv számára, amikor a külpiacra indulás kihívásával kapcsolatos stratégiai döntését meghozza. Ahelyett, hogy csupán import és export üzleti technikákkal foglalkoznánk, úgy gondoljuk, hogy egy átfogóbb oktatómodulra van szükség a vállalatok nemzetközivé válásának bemutatására. Ezért olyan javaslatot alakítottunk ki, amelyik olyan koncepciókra elképzelésekre és gyakorlatokra fókuszál, amelyek a kkv-k nemzetközivé válására lényeges hatást gyakorolnak. A koncepciókat esettanulmányokkal illusztráljuk, hogy a hallgatók olyan kérdésekkel is foglalkozzanak, mint: - Mi a KKV-k nemzetközivé válásának célja? - A KKV-k hogyan tudják elindítani és kifejleszteni nemzetközi tevékenységüket? - Milyen eszközökkel tudják az európai kormányok segíteni a KKV-et ebben a tevékenységükben? A modul céljai E modul célja hogy a hallgatók felismerhessék a nemzetközivé válás jelentőségét, és azokat az állandó tényezőket, amelyek a KKV-k nemzetköziesedési (nemzetközi piacra lépési) döntéseit és stratégiáit befolyásolják. A tanulás célja, hogy a hallgatók megszerezzék az ilyen döntések meghozatalához szükséges tudást és gyakorlatot. 5

6 Kurzusunk végén a hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy: - Felismerjék és meg tudják magyarázni a globalizáció hatásait, valamint annak következményeit a KKV-k stratégiájára - Azonosítani tudják a KKV-k számára hozzáférhető különböző nemzetköziesedési folyamatokat, amelyekkel ki tudják használni a külpiacok való behatolás előnyeit - Felismerjék és meg tudják magyarázni, hogy valamely stratégia miért előnyösebb egy adott helyzetben a másiknál. - Képesek legyenek nemzetközi menedzsment problémák elemzésére és megoldására a feldolgozott esettanulmányok alapján. A modul szerkezete Az Import-export ügyletek modul kreditértéke 5 ECTS. A modul az alábbi 10 fejezetből áll: 1. fejezet: KKV-k tevékenységének nemzetközivé válása: áttekintés Tartalom: Az anyag a nemzetközi kereskedelemben való részvétel nemzetgazdasági értelmét, a kisvállalkozóknak az exportba való bekapcsolódásának célszerűségét vizsgálja. Kritikailag értékeli a nemzetköziesedési elméleteket. Tanulmányi célkitűzés: Megérteni a nemzetközi tevékenység természetét Kulcskérdések a tanuláshoz: Miért nemzetköziesednek a vállalkozások (miért indulnak külpiacra áru, szolgáltatás és tőkepiacra egyaránt)? Mit tesznek a kormányok a KKV-k nemzetköziesedésének támogatására? 2. fejezet: A nemzetközi piacra-lépés feladatai Tartalom: Az anyag azt tárgyalja, hogy hogyan kapcsolódnak be a cégek a nemzetközi piacokba és melyek e bekapcsolódás előnyei és hátrányai. Tanulmányi célkitűzések: Megértetni és megvitatni, hogy miért és hogyan indítják és fejlesztik ki a vállalkozások nemzetközi tevékenységüket. Kulcskérdések a tanuláshoz: Hogyan nemzetköziesednek a vállalkozások (hogyan lépnek ki a külpiacokra)? Melyek a nemzetközi tevékenységbe való bekapcsolódás előnyei és hátrányai? 3. fejezet: Nemzetközi kutatás a KKV-knak - a KKV-k nemzetközi piackutatásai Tartalom: Az anyag hagyományos nemzetközi kutatási módszereket és tárgyal és javaslatot tesz a KKVk számára gyakorlatiasabb a kisvállalkozások korlátozott emberi és pénzügyi erőforrásaihoz jobban illeszkedő módszerek alkalmazására. Bemutat alapvető külpiaci információ-forrásokat, adatbázisokat. 6

7 Tanulmányi célkitűzések: Megértetni a hallgatókkal, hogy hogyan végzik a vállalkozások a nemzetközi piackutatást Segíteni a hallgatókat abban, hogy azonosítani tudják a fontos információforrásokat, adatbázisokat Kulcskérdések a tanuláshoz: Melyek a kisvállalkozások helyzetéhez illeszkedő piackutatási módszerek? 4. fejezet: A KKV-k nemzetközi piacra lépésének indítékai és korlátai Tartalom: A tananyag a KKV-k nemzetköziesedésének motivációival, a nemzetközi tevékenység korlátaival a kezdeti problémákkal és a folyamatosan felmerülő kérdésekkel foglalkozik. Tanulmányi célkitűzések: A nemzetközi tevékenységben megjelenő korlátozások és ellentmondások felismerése, megkerülésük és áthidalásuk módjainak értékelése Kulcskérdések a tanuláshoz: Hogyan ösztönzik a nemzetközi tevékenységek a KKV-t? Hogyan lehet áthidalni és megkerülni a korlátozásokat? 5. fejezet: A KKV-k nemzetközi piacra lépéséhez nyújtott állami támogatások Tartalom: Az anyag a kisvállalkozások tevékenységének nemzetközivé válásához nyújtott kormányzati támogatásokat tárgyalja Franciaországban, Magyarországon és Belgiumban. Értékeli a KKVk nemzetköziesítésével kapcsolatos európai támogatási politikát. Tanulmányi célkitűzések: Az európai országokban a kisvállalkozások támogatására irányuló állami politikák azonosítása és hatékonyságuk mértékének behatárolása. Az Európai Unió kisvállalkozásokkal kapcsolatos politikájának felismerése és megértése. Kulcskérdések a tanuláshoz: Hogyan támogatják a kormányok a KKV-k nemzetköziesedését (nemzetközi piacra való kilépését)? 6. fejezet: A KKV-k külpiacra lépésének stratégiái és csatornái Tartalom: Az anyag felvázolja a kisvállalkozások számára lehetséges piaci belépési alternatívákat, vizsgálja az egyes alternatívák előnyeit és hátrányait és vizsgálja azokat a piaci körülményeket, amelyek fennállása mellett egy bizonyos piacra-lépési stratégia adekvát lehet. Tanulmányi célkitűzések: Elemezzük a piacválasztást és a megfelelő piacra lépési módszereket. Kulcskérdések a tanuláshoz: Milyen piacra lépési módot válasszon a KKV, ha külpiacra szándékozik belépni? Milyen kontingencia/hálózati kilátások vannak a KKV-k számára? 7

8 7. fejezet: A KKV-k termékstratégiái Tartalom: Az anyag bemutatja és elemzi a nemzetközi piacokra jellemző termék stratégiákat, amelyekhez a KKV-nak is alkalmazkodniuk kell beleértve a standardizálás/módosítás vita kérdéseit. Tanulmányi célkitűzések: Megérteni és elemezni a nemzetközi termék/szolgáltatás döntések természetét Kulcskérdések a tanuláshoz: Valóban megéri a standardizálás a befektetett munkát? 8. fejezet: A KKV-k nemzetközi kommunikációs stratégiái Tartalom: A nemzetközi piacokra jellemző kommunikációs stratégiák megvitatása, beleértve a standardizálást/lokalizációt, a kommunikációs mix integrálását stb. is. Megvizsgáljuk a kommunikáció terén jelentkező új irányzatokat és a kultúraközi kommunikáció jelentőségét. Tanulmányi célkitűzések: A nemzetközi kommunikációs stratégiák megismerése, megvitatása Kulcskérdések a tanuláshoz: Lehet az üzenet/a médium/és a módszer differenciálatlan? 9. fejezet: A KKV-k nemzetközi árpolitikája Tartalom: Az anyag árképzési elveket és az árkialakítás befolyásoló tényezőit, illetve a nemzetközi piacokon való árstratégiákat tárgyalja Tanulmányi célkitűzések: Nemzetközi árkialakítási elképzelések és megoldások megvitatása Kulcskérdések a tanuláshoz: Hogyan képezhetők realisztikus árak a nemzetközi piacokra? 10. fejezet: Esettanulmányok a KKV-k nemzetközi helyzetéről Tartalom: Ez a fejezet modell esettanulmányokat tartalmaz annak érdekében, hogy inspirálja hallgatóinkat saját esettanulmányaik elkészítésére. Tanulmányi célkitűzések: A KKV-k nemzetközivé válásának elmélete megerősítése illetve az ehhez kapcsolódó téves elméletek cáfolata Kulcskérdések a tanuláshoz: Hogyan viszonyul a gyakorlat az elmélethez? 8

9 Munkamódszer A kurzus tananyag az alapvető koncepciókat adja, amelyek a tanulmányozott anyaghoz tartoznak. Minden egyes fejezet végén egy gyakorlatot talál a hallgató, hogy azzal saját tudását ellenőrizhesse. Az elmélet és a gyakorlat minél jobb összekapcsolására, a modul végére számos esettanulmány beépítését tervezzük. A bemutatott koncepciók megértésének segítésére ajánlott irodalmat javasolunk. A kurzus hallgatóinak ezeket az anyagokat ettől a modultól függetlenül is fel kell dolgozniuk. Értékelés Mindegyik hallgatónak fel kell dolgoznia egy esettanulmányt a modul végén, amelyet oktatójától online kapott. A feldolgozás értékelési kritériumai a következőkre minőségi tényezőkre fókuszálnak: - a probléma, a környezet és az üzlet elemzése - a vizsgált megoldási alternatívák és javaslatok relevanciája, és megvalósíthatósága (realitása) az adott helyzetben - a javasolt megoldás relevanciája és a javasolt megoldás gyakorlati megvalósítási tervének értékelése Ajánlott irodalom Croué, C. (2006). Marketing International. Un consommateur local dans un monde global. Ed. De Boeck Daniels, J.D., Radebaugh, L.H. (1998). International Business: Environments and Operations. Reading, Massachusetts: Addison Wesley. Ghauri, P., Usunier, J-C. (2004). International business negotiations. Ed Pergamon. Harris, P., McDonald, F., (2004). European business and Marketing. Sage publications Johansson, J. (2003). Global Marketing, third edition, McGraw-Hill. McDonald, F., Dowling, P., Burton, F. (2002). International Business. Ed. Thomson. Muehlbacher, H., Leihs, H., Dahringer, L. (2006). International Marketing : a global perspective. 3rd edition. Ed. Thomson Learning. Prime, N., Usunier, J-C. Marketing international. Développement des marchés et management multiculturel. Ed. Vuibert, 2004 Rugman, A. M., Brewer, T.L. (2001). Oxford Handbook of International Business. New York: Oxford University Press. Usunier, J-C., Lee, J. (2005). Marketing across cultures. 4th edition. Prentice Hall A témához kapcsolódó érdekes honlapok Az Európai Bizottság hivatalos honlapja: Az ENSZ Világkereskedelmi Szervezetének (World Trade Organization) honlapja 9

10 B) INDIKATIV TARTALOM 1. FEJEZET: A KKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA: ÁTTEKINTÉS 1. A vállalkozások nemzetközi tevékenységének áttekintése 2. A M. Porter-féle gyémánt modell a nemzetközi versenyelőny négy fő eleme 3. Következmények a kormányzati feladatokra nézve 4. Kritikai megjegyzések 5. Gyakorlatok 6. Hivatkozások 1.1. A vállalkozások nemzetközi tevékenységének áttekintése Az 1980-as és 90-es években egy sor különféle tényező kombinációjának eredményeként példátlan növekedés következett be a nemzetközi üzleti élet fejlődésében. Ezek: - Nemzetközi kereskedelmi egyezmények, mint pl. a GATT, a General Agreement ón Tariffs and Trade - A globális piac létrejötte, ahogyan azt a WTO a nemzetközi kereskedelmi szervezet létrejöttén keresztül tapasztalhatjuk. - Az egységes piac létrejötte Európában - A Közép- és Kelet-Európai piacok megnyitása és ezen államok többségének csatlakozása az Európai Unióhoz - A regionális kereskedelmi egyezmények számának és jelentőségének növekedése, mint pl. az Észak Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (North American Free Trade Area, NAFTA), Japán és az újonnan iparosodott kelet-ázsiai országok együttműködési szervezete az Ázsiai és Csendes Óceáni Gazdasági Együttműködés Szervezete (Asia- Pacific Economic Cooperation, APEC). A dereguláció folytán a globális piacon belül nagyobb verseny alakult ki. Az 1980-as és 90-es években világszerte nagy szerepet játszott a privatizáció a tulajdonlás, a hatékonyság és a teljesítmény terén egy sor nemzetközi szektorban. Az állami vállalatok magánkézbe adása mellett a dereguláció is szerepet játszik abban, hogy a magán cégek versenyezhessenek a korábban államilag védett piacokon. A dereguláció segít lecsökkenteni a különbséget a nemzetközi szabályozó rendszerek között, és így a korábban államilag szabályozott piacok mindinkább nemzetközivé és decentralizálttá válnak. Ez egyértelműen mutatja, hogy ez a folyamat a nemzetközi üzletek növekedéséhez vezettek. A műszaki, technológiai fejlődés elősegítette, hogy a piacok közötti határvonalak eltűnjenek. Ez több módon segítette az üzlet növekedését, lehetővé téve az összehasonlító előnyt az áruk előállításában, az árképzésben, így a korábban nem nyereséges piacokat is érdemes figyelembe venni, vagy úgy, hogy új piacokra exportálnak a vállalatok, vagy terjeszkednek fúzió, felvásárlás vagy vegyes vállalat formájában. 10

11 A műszaki-technikai fejlődés elősegítheti, hogy a vállalat teljesen új árut állítson elő, és ezzel új nagy piacokat nyisson meg. Ezek az új piacok viszont új befektetéseket vonzanak és ezzel új belépőket a már meglevő és az új piacokra. Több szerző készített tanulmányt arról, hogy hogyan viselkednek a vállalatok az új versenyképes piacokon. Egyikük Michael Porter, aki 1980-ban felvázolt egy hasznos modellt, amellyel elemezni lehet azt a környezetet, amelyben a vállalatoknak versenyezniük kell. Egyik legjelentősebb publikációja e téren a The Competitive Advantage of Nations (Nemzetek verseny-előnyei), Free Press, New York, A Michael Porter féle gyémánt modell Porter átfogó tanulmányt készített 10 országról, amelyből megtudhatjuk, hogy mi vezet a sikerhez. Porter úgy gondolja, hogy a klasszikus elméletek a komparatív előnyökről nem adekvátak, sőt, rosszak. Porter szerint egy nemzetgazdaság akkor tesz szert versenyelőnyre, ha a cégei versenyképesek. A cégek viszont innovációk által lesznek versenyképesek. Az innováció az áruk, illetve a gyártástechnológia megújítását innovációját jelenti. A gyémánt a nemzetgazdaságok versenyelőnyének négy meghatározója. A nemzetgazdasági versenyelőny négy attribútumát a Porter féle gyémánt-modellben foglalja össze, ezek: a) a tényező kondíciók (vö. a nemzetgazdaság cégeinek pozíciója a gyártásban; képzett munkaerő és infrastruktúra helyzete) b) a keresleti feltételek (vö. igényes vásárlók a hazai piacon) c) a kapcsolódó és támogató iparágak helyzete d) a cégstratégia, a cégstruktúra és a verseny (vö. a cégalapítás feltételei, a hazai verseny természete) Tényező kondíciók: A tényező kondíciók az előállítás tényezőire vonatkoznak a munkaerő, a föld, a természeti erőforrások, a tőke és az infrastruktúra tényezőire. Ez hasonló a hagyományos gazdasági elméletekhez, de Porter úgy érvel, hogy a termelés kulcstényezőit (vagyis a különleges tényezőket) meg kell teremteni, azokat nem örököljük. A termelés különleges tényezői a képzett munkaerő, a tőke és az infrastruktúra. A nem-kulcstényezőket, vagy általános tényezőket, mint a képzetlen munkaerő, a nyersanyag, bárki beszerezheti, így azok nem eredményeznek versenyelőnyt. Azonban a speciális tényezők masszív befektetést igényelnek. Nehezebb őket megduplázni. Ez versenyelőnyt eredményez, mert ha más nemzetek nem tudják őket megduplázni, akkor értékesek. Porter úgy érvel, hogy a források hiánya gyakran segíti a nemzetgazdaságokat, hogy versenyképessé váljanak. (Ezt szelektált tényezőjű hátránynak nevezi). A bőség pazarlást generál, míg a hiány innovatív gondolkodást. Az ilyen országok kénytelenek újítani, hogy megbirkózzanak erőforráshiányukkal. Mennyire igaz ez? Svájc volt az első ország, amely munkaerőhiányt tapasztalt. Felhagytak a munkaigényes óragyártásukkal és újszerű, csúcsminőségű órákra tértek át. 11

12 Japánban drága a föld, ezért a gyárterületek is nagyon drágák. Emiatt áttértek az éppidőben készletezésre, (a japán cégeknek nem lehet túl nagy helyigényű készletük, így muszáj volt megújítaniuk készletezési technikájukat.) Svédországban rövid az építkezési szezon, és magasak az építési költségek. E két tényező miatt van igény az előre gyártott házak iránt. Keresleti feltételek Porter úgy érvel, hogy az igényes hazai piac fontos eleme a versenyképességnek. Azok a cégek, amelyek igényes hazai piacra lelnek, könnyebben adnak el magas minőségű árut, mert a piac igényli a magas minőséget és az ilyen vevők kiszolgálása lehetővé teszi, hogy a vállalat megértse a vevő szükségleteit és vágyait. (ugyanez az érv magyarázza az ILPC elmélet első lépcsőjét, amikor a terméket először kifejlesztik, azután tökéletesítik, és csak aztán kerül a válogatós fogyasztókhoz. Ha egy nemzetgazdaság megkülönböztető értékei elterjednek más országokban, akkor a helyi cégek versenyképesek lesznek a globális piacon. Egyik példa erre a francia boripar. A franciák igényes borfogyasztók; az ő igényeik késztetik a francia bortermelőket, hogy magas minőségű bort állítsanak elő. Kapcsolódó és támogató iparágak Porter azt is állítja, hogy a kapcsolódó és támogató iparágak egész sora szükséges a cégek versenyképességéhez. Ez a magába foglalja a beszállítókat és az azokhoz kapcsolódó iparágakat. Ez inkább regionális, mint országos szinten jelentkezik. Ilyen az USA-ban a Szilikon-völgy, a detroiti autógyártás, és Olaszországban a bőrcipők és más bőrárukat gyártó iparágak. Az azonos területen lévő versenytársak jelenlétét (a vertikálisan fel- és/vagy lefelé kapcsolódó iparágakat) klaszternek nevezzük. Melyek az ilyen helyi klaszterek előnyei és hátrányai? A klaszter, mint helyi csoportosulás közel visz a versenytársakhoz, amelynek vannak néhány fontos előnye, mint pl.: a potenciális műszaki tudás nagy magasságokat érhet el, a régiót a fogyasztók körében ismertté teheti egy bizonyos magas minőségű termék, így ez piaci erővé is válhat, a felhasználható potenciális munkaerő kapacitás a régiót is ismertté teheti. A versenytársak közelsége ugyanakkor hátrányokkal is járhat, mint pl.: a versenytársak esetleg elszipkázhatják előlünk a jó munkaerőt a verseny nyilvánvaló növekedése esetleg csökkenti a profitot A globális verseny területének gazdaságföldrajza paradoxon. Széles körben elismert tény, hogy a technológiai fejlődés és a verseny erősen lecsökkentette a hagyományos helyi szerepeket. Ennek ellenére, az egymáshoz kapcsolódó vállalatok csoportjai, vagy földrajzi koncentrációik megtalálhatók minden szinten: a helyi, a nemzeti, az országos illetve fővárosi gazdasági életben, különösen a fejlettebb országokban. A csoportok érvényesülése fontos betekintést enged a verseny mikro ökonómiájába, és a hely szerepébe a versenyelőnyben. Most, hogy a csoportosulás régi okainak jelentősége eltűnni látszik a globalizációban, ezeknek a versenyre való újabb hatásai nagyobb jelentőségre tettek szert az egyre komplexebb, tudás-alapú és dinamikus gazdaságban. A csoportok új 12

13 gondolkodást képviselnek a nemzeti, országos és helyi gazdaságról, szükségessé téve, hogy a cégek, a kormányzat, és más intézmények új szerepet vállaljanak a versenyképesség növelésében. Cégstratégia, struktúra és verseny Tőkepiacok: A hazai tőkepiacok hatással vannak a cégek stratégiájára. Egyes országok tőkepiacai hosszútávon, míg mások rövidtávon gondolkodnak. Az iparágak változóan ítélik meg, mennyire hosszú táv a hosszú lejárat. Az olyan rövidtávon tervező országok, mint az USA, versenyképesebbek olyan iparágakban, ahol a befektetés rövid távú. A hosszútávon tervező országok, mint pl. Svájc, olyan iparágakban versenyképesebbek, ahol befektetés hosszú távra szól, mint pl. a gyógyszeripar. Az egyéni karrier lehetőségei: Az egyének döntéseiket lehetőségeikre és presztízsükre alapozzák. Egy ország akkor versenyképes egy iparágban, ha a kulcsemberek olyan pozíciókat töltenek be, amelyeket elismernek. Tarthatónak tűnik ez az USA-ban és Kanadában? Melyek a legmagasabb presztízsű foglalkozások, munkahelyek? Mi a helyzet a karrier lehetőségeket illetően Ázsiában és a fejlődő országokban? Struktúra: Porter úgy érvel, hogy minden iparágban más a jó management stílus. Bizonyos országokban bizonyos stílust preferálnak. Ezekben az országokban versenyképesebb az iparág, ahol az a vezetési stílus preferált. Például Németországban inkább a hierarchikus felépítést kedvelik, nagy műszaki tudású vezetőkkel, míg Olaszországban inkább a kisebb, családi cégeket. Verseny: Porter szerint az intenzív verseny motivál az innovációra. A verseny különösen erős Japánban, a legtöbb iparágban. A nemzetközi verseny nem annyira intenzív és ösztönző. A nemzetközi versenyben a cégek között elég nagy a különbség a vállalatok között ahhoz, hogy a vezetők felmentsék magukat, ha a versenytársaik legyőzik őket. A gyémánt, mint rendszer A gyémánton lévő pontok egy rendszert alkotnak, és önmagukat erősítik. A hazai verseny a végtermékért ösztönzi a köztes termékek iparágainak létrejöttét. Az igényes hazai verseny igényesebb fogyasztók megjelenését segíti elő, akik elvárják a fejlesztést és az innovációt. A gyémánt elősegíti a csoportok kialakulását. Porter egy részletes példát hoz a képlet illusztrálására. A példa pedig az olaszországi kerámia csempeipar. A véletlen szerepe a Porter modellben A véletlenszerű események vagy hasznukra válnak, vagy ártanak a vállalat versenyképességének. Ezek lehetnek fontos műszaki áttörések, találmányok, háborús események, rombolás, a valutaárfolyamok drasztikus változásai. Az ember csodálkozhat, hogyan erősíti önmagát az agglomeráció Egy nagy átfogó ágazat jelenléte egy adott területen megnöveli a speciális tényezők kínálatát (iparág-specifikus képzettségű dolgozók iránti igény), minthogy így magasabb lesz a fizetésük, és kevésbé kell félniük az elbocsátástól. 13

14 Azok a cégek, amelyek az iparág számára szükséges anyagokat, alkatrészeket, félkész termékeket állítanak elő, vagy szereznek be, ugyancsak beruháznak a területen. Ők is a szállítási költségeken, a tarifákon, a raktározáson, a cégek közötti kommunikáció költségein stb. akarnak megtakarítani, Az iparág termékeit továbbfelhasználó cégek számára is kedvező befektetési terület ez a régió, hiszen megtakarítások érhetők el. Végül, olyan cégek is befektetnek, akiket a speciális tényezők vonzanak oda, az elsődleges és másodlagos (kiszolgáló) iparágak vállalatai, a kapcsolódó iparágak gyártói, (ti. azok, akiknek hasonló vevőbázisuk van), ami további befektetéseket generál. A fentiek alapján értékelhetjük a Porter modellt a KKV-k szempontjából: A költségek területén elérendő vezető szerep a cégektől a versenytársak szempontjából jelentős költségelőnyt igényel. Mivel a KKV-k pénzügyi erőforrásai korlátozottak, ezért az alacsonyan tartott költségek stratégiáját követik, keveset költenek marketing tevékenységre és erősen kitettek a helyi vagy nagy multinacionális cégek olyan támadásának, amely ideiglenesen árcsökkentéssel szorítja ki őket a piacról. Az egy vagy több szűk termékszegmensre fókuszáló termékkoncentráció magas szintű vevőszolgálatot és műszaki szerviztevékenységet feltételez, ami erősen erőforrás igényes lehet. A KKV-knak ezért jól meghatározott piaci részre kell koncentrálniuk, még ennek dacára sem lesz könnyű helytállniuk a helyi és a nemzetközi versenyben. A differenciálódáshoz szisztematikusan növekvő innovációra van szükség, hogy növelni lehessen a vevő számára a hozzáadott értéket. Ha a KKV-k a vevői igényekre rugalmasan reagálni képes, adaptív stratégiát alakítanak ki, akkor képesek megfelelni a nemzetközi piacok a menedzsment idő és erőforrás területén támasztott magas követelményeinek Következmények a kormányzati feladatokra nézve A kormányzatoknak jelentős a szerepük Porter gyémánt modelljében. Mindenki máshoz hasonlóan Porter is úgy véli, hogy a kormányok olyan dolgokat tesznek, amelyeket nem kellene, és nem tesznek olyanokat, amelyeket viszont tenniük kellene. Véleménye szerint a kormányoknak katalizálni (ösztönözni) és hívni kell a vállalatokat, hogy magasabb szintű és eredményesebb munkát akarjanak végezni. A kormányok különféle módokon befolyásolhatják a Porter-féle négy meghatározó tényezőt: - Közvetlen illetve közvetett támogatás, pénz, ill. infrastruktúra formájában. - Rugalmas adókulcsok, a vállalathoz, ill. a tulajdoni viszonyokhoz igazítva. - Olyan oktatáspolitika, amely a dolgozók képzését segíti. - Speciális faktorok létrehozására koncentrálnak. (Hogyan tegyék ezt?) - Szigorú szabványokat vezetnek be. (Ez nem tűnik eléggé ösztönzőnek. Mi ennek a logikája? Talán a magas műszaki és termelési szabványok, köztük környezetvédelmi előírások) Ezeken az intézkedéseken keresztül derül ki, melyek azok az iparágak, amelyet érdemes támogatni az innovációban. Milyen módszereket válasszanak? Mi történik, ha nem megfelelő iparágat választanak? 14

15 1.4. Kritikai észrevételek Noha Porter elméletét elismerik, sok kritika is éri. a) Porter esettanulmányokra alapozta elméletét és ezek csak a fejlett országokra érvényesek. b) Porter szerint csakis a külső, FDI beruházások számítanak a versenyelőny megteremtésében, a befelé irányuló FDI nem növeli jelentősen a belső versenyt, mert a hazai cégek nem tudják megvédeni saját piacukat és elvesztik piaci részesedésüket, végül hanyatlásnak indulnak. Mindenképp kevés az empirikus bizonyíték ezek alátámasztására. c) A Porter modell nem érinti a multinacionális cégek szerepét, pedig bőséges bizonyíték van arra, hogy a gyémánt modellt a hazaiakon kívüli, külső tényezők is befolyásolják Gyakorlatok Ismereteik elmélyítésére a hallgatók végezhetnek egy kis kutató munkát a KKV-k nemzetközi tevékenységeinek jelentősége és ennek a Porter féle gyémánt modellel való kapcsolata vonatkozásában saját országukra nézve. Keressenek példákat a modell állításaira vagy éppen cáfolatára vonatkozóan, és értékeljék ki ezek sikerességét és gazdasági kihatását. 1. gyakorlat: Kérdések: Meggyőzőek Porter érvei? Melyekkel ért egyet? Melyeket nem tartja meggyőzőeknek? Mintamegoldás: Értékeljük Porter modelljét a KKV-k viszonylatában. Minden átfogó stratégiai megoldás nagy kihívást jelent a KKV-knak. M. Porter úgy tartja, hogy négy fontos tényező alakítja a környezetet, amelyben a vállalatok működnek; ezek elősegítik vagy akadályozzák a versenystratégia kialakítását: a) A tényezők pozicionálása - egy nemzet termelési tényezőinek megfelelő pozicionálása, pl. a képzett munkaerő vagy a termelés infrastruktúrája, amelyek szükségesek az adott ágazatban való versenyzéshez. b) Keresleti feltételek hazai kereslet az adott ágazat termékeire vagy szolgáltatásaira. c) Kapcsolódó és támogató iparágak a nemzetközileg versenyképes, ellátó és kapcsolódó iparágak jelenléte vagy hiánya d) A cég stratégiája, struktúrája, és a verseny a vállalatok szerveződésének és vezetésének feltételei, és a hazai verseny természete. Porter ezekről az attribútumokról gyémántként beszél. Azt mondja, hogy a cégek sikere olyan ágazatokban valószínű, ahol kedvező a gyémánt megítélése. Szerinte a gyémánt kölcsönösen erősítő rendszer, amelyben az egyes tényezők hatnak egymásra. Ezeken kívül még két fontos változó befolyásolhatja a nemzeti gyémántot: 15

16 Az alkalom és a vezetés. Azok a lehetőségek, mint pl. a nagyobb innovációk, átalakíthatják az ágazat szerkezetét, és alkalmat adhatnak más ágazatok ellátására. A KKV-kra vetítve fontos: 1. A költségstratégia amely megkívánja, hogy a vállalat kevesebb költséggel dolgozzon, mint a versenytársai a korlátozott pénzügyi források miatt a KKV-k alacsony költségstratégiát kell, hogy alkalmazzanak, keveset költenek marketingre, így sebezhetőbbek a hazai és a multinacionális versenytársak árcsökkentéseivel szemben, amelyek így ki is szoríthatják őket a piacról. 2. Az üzleti fókusz (koncentráció egy vagy több szűk üzleti szegmensre) a szegmensek gyakorta átívelnek az országhatárokon. A fókuszálás miatt a KKV-k gyakran forrásigényes műszaki megoldásokra kényszerülnek, hogy magas szinten ki tudják szolgálni az ügyfeleiket. Ha a KKV nem talál nagyon speciális piaci rést, amelyben termelését folytathatja, nehezen tud védekezni a helyi, ill. a nemzetközi konkurencia versenykihívásával szemben. 3. A differenciálás rendszeres lépcsőzetes újítást kínál, a folyamatos ügyfél általi hozzáadott érték biztosítására. Amíg a KKV-k rugalmasak, alkalmazkodóak, és jól reagálnak a vásárlói igényekre, a magas színvonal fenntartásának a költségei erősen terhelik a vezetést és a forrásokat. 2. gyakorlat: A KKV-k nemzetköziesítésével kapcsolatban hol kritizálható Porter modellje? Önellenőrző kérdések: 1. Egészítse ki a következő mondatot az alábbiakkal: GATT, WTO. A nemzetközi kereskedelem vámfeltételeinek javítását az ENSZ nemzetközi szervei, először a (GATT) szervezet, majd később a. (WTO) szervezet keretében végrehajtott fordulók keretében sikerült elérni. 2. Helyezze el helyesen a következő két fogalmat az alábbi mondatban: közös piac, szabadkereskedelmi társulás. A. (szabadkereskedelmi társulás) az országok közötti nemzetközi együttműködés lazább formája, a vámunión keresztül létrehozott. (közös piac) pedig a mélyebb gazdasági integráció reprezentánsa. 3. Ellenőrizze, hogy igazak-e az alábbi állítások! A műszaki, technológiai fejlődés elősegíti a piacok egységesülését és ezzel globalizálódásukat. (igaz) 16

17 A kapcsolódó és támogató iparágak nélkül is lehet versenyképes egy nemzetgazdaság. (hamis) A kormányzatok csupán közvetlen, vissza nem térítendő támogatásokkal tudják javítani a kkv-k versenyképességét. (hamis) A vállalatok versenyképességét hosszabb távon javítja, ha egy ország szigorú műszaki, minőségi szabványokat és környezetvédelmi előírásokat vezet be. (igaz) A rugalmas adózás és adókulcsok nem, csupán az alacsony adók javítják a vállalkozások versenyképességét. (hamis) Esszé jellegű kérdések: Konkrét példákon keresztül mutassa be a globális és az egységes európai létrejöttét és jellemzőit, valamint a közép és kelet-európai országok EU csatlakozásának hatását a nemzetközi kereskedelem fejlődésére! Mutasson be illetve értékeljen konkrét hazai példákat a Porter-féle gyémánt-modell termelési-tényező kondíciók például az infrastruktúra helyzetének bemutatására! Írjon le konkrét példát a hazai keresleti feltételek alakulására vonatkozóan! Elemezze a magyar gépjárműipar teljesítményét befolyásoló beszállítói és kapcsolódó iparágak helyzetét, abban a nagy és a kkv-k szerepét! Elemezze a gépjárműgyártáshoz kapcsolódó vállalkozások cégstruktúráját, stratégiáját, és versenyhelyzetét! 1.6. Hivatkozások Tankönyvi hivatkozások: Dr. Roóz József: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt kiadó Bp pp rész Az üzleti vállalkozások környezete Fülöp Gyula: Vállalati gazdálkodás az Európai Unióban Aula kiadó Bp fejezet: A nemzetközi üzleti tevékenység jellemzői 2. fejezet: A tranzakciós keretek az európai integrációban (pénzügyi rendszer, jogi környezet, iparpolitika, kereskedelempolitika, infrastruktúra, 4. fejezet: Felmérések esettanulmányok útmutatók. Gyakorlati tudnivalók az EU-ról GKM kiadvány Bp pp 476, Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról HvgOrac kiadó Bp Dr. Csaba László: A fölemelkedő Európa Akadémiai kiadó Bp pp 482 Elektronikus források: STADAT és tájékoztatási adatbázis 17

18 2. FEJEZET: A NEMZETKÖZI PIACRA-LÉPÉS FELADATAI 1. A vállalkozások nemzetközivé válása rövid elméleti áttekintés Az Uppsala modell A tulajdonosi-függőségi lánc és a pszichikai távolság Az Uppsala modell lényege Az Uppsala modell kritikai értékelése 2. A KKV-k nemzetközi stratégiái 3. Gyakorlatok 4. Hivatkozások 2.1. A nemzetközivé válás elméleti keretei, az Uppsala modell A vállalkozások széleskörű érdeklődése a nemzetközivé válás folyamata iránt különböző elméleti modellek kialakításához és elterjedéséhez vezetett, amelyekben a kutatók arra keresnek magyarázatot, hogy hogyan léphetnek ki a cégek a nemzetközi piacokra. A számos ilyen modell közül mi csak egyre koncentrálunk, mivel úgy gondoljuk, hogy ez a modell hatott leginkább a vállalkozások nemzetközivé válásának folyamatára illetve a folyamat megfigyelésére és megértésére. Az Uppsala modellt a 70-es évek közepén állították fel Johanson és Vahlne svéd tudósok. A modell elméleti alapja a vállalatok jellemző viselkedési mintájának leírása és vizsgálata. A modell a vállalatok nemzetközivé válását, mint egy olyan folyamatot ragadja meg, amelyben a vállalat fokozatosan növeli nemzetközi szereplését. Az Uppsala modellben ezt két tényező a pszichikai távolság és a tulajdonosi-függőségi lánc jeleníti meg. E folyamat során kölcsönhatás alakul ki a vállalkozás külföldi piacokról szóló ismeretei és a külpiacokon végzett tevékenysége valamint a cég erőforrásainak növekvő külpiaci elkötelezettsége között. A modell központi kérdése a vállalatok tanulási folyamatának bemutatása és annak vizsgálata, hogy ez hogyan hat befektetési hajlandóságukra. Az Uppsala modellben a másik fontos szempont az, hogy ez egy dinamikus modell és így a nemzetköziesedését folyamatként tudja ábrázolni A tulajdonosi-függőségi lánc és a pszichikai távolság Az Uppsala modell a vállalkozások nemzetköziesedésének két fontos elemét tárgyalja. Az első szerint e folyamatban, a külföldi tevékenységekben való részvételi elkötelezettség az un. tulajdonosi-függőségi lánc szerint fejlődik ki, amely fokozatosan, minden elért lépcsőfokon egyre növekvő elkötelezettséggel alakul ki ben Johanson és Wiedersheim-Paul négy lépcsőfokot nevezett meg: 1. Nincs rendszeres exporttevékenység 2. Önálló képviselők (ügynökök) segítségével bonyolított exporttevékenység 3. Külföldi leányvállalat létrehozása 4. Külföldi termelő/összeszerelő tevékenység A második elem azt magyarázza meg, hogy a vállatoknak egyre nagyobb a felfogásbeli (pszichikai) és sok esetben a földrajzi távolsága az új piacoktól. A pszichikai távolságot így fogalmazza: 18

19 Tényezők összessége, amelyek megakadályozzák, hogy az információk áramoljanak a piacról és a piacra. Ezek a nyelvi, oktatásbeli különbségek, eltérések az üzleti gyakorlatokban, kultúrában és ipari fejlettségben. (Johanson és Vahlne, 1977, in Johanson and associates, 1994, p51) Következésképpen, minél kevesebbet tud a piacról egy vállalat, annál nagyobb a pszichikai távolsága és a bizonytalanság érzése. Ily módon, olyan piacokra lépnek be a cégek, amelyeket ismernek, és ahol kevesebb a bizonytalan elem. Amint a modellből látható, a bizonytalanságérzet minimalizálásának és a lehetőségek meglátásának legjobb módja a gyakorlati próbákkal alátámasztott tudás, amelyet személyes tapasztalatokon keresztül lehet leginkább megszerezni adott piacokon. Ezért fontos a fokozatosság és a lépésről-lépésre történő beilleszkedés a külföldi piacokba Az Uppsala modell alapkoncepciója Az Uppsala modell négy alapelemre épül: - a piaci elkötelezettség, - a piac ismerete - aktuális tevékenységek - elkötelezettséget változtató (általában növelő) döntések A modell szerzői e négy alapelemet állapot- (státusz) és változás- hatótényezőre osztották fel. A két állapot tényező a piac iránti elkötelezettség, ami nem más, mint a források koncentrációja a külföldi piacon, és a piac ismerete, ami azt a tudást jelenti, amellyel a vállalat rendelkezik bizonyos külföldi piacokról és azok tevékenységeiről egy adott időben. A két változás-tényező a piaci elkötelezettségről szóló aktuális tevékenységeket és döntéseket foglalják magukba. Ez utóbbi arról szól, hogy mekkora erőforrásokat koncentrál a cég a külföldi piaci tevékenységekre. A négy alapelem egymással szorosan összefügg, egymást befolyásolja, és egymás lététől függ Az Uppsala modell kritikai értékelése Az Uppsala modell szerint csak akkor lehet szó nemzetközivé válásról, ha vannak ismereteink a piacról. Ez pedig a két változás-tényező meghatározásával kezdődik: a vállalatok elkötelezettségre vonatkozó döntésével, amely a külföldi piacokra és az aktuális tevékenységekre irányul. A modellben felvázolt fokozatos nemzetközivé válás lassú folyamat, amelynek lassúsága nem annyira szándékos stratégia, inkább a változásban lévő vállalat alkalmazkodásán múlik a környezeti feltételekhez. Ez a piac nem-ismeretéből adódik, és a nemzetközivé válásra vonatkozó döntések hatásainak bizonytalanságból. A folyamat, ha egyszer elindult, megy a maga útján, különösebb stratégiai döntés nélkül. A modell azt is feltételezi, hogy a nemzetköziesedés hasonló fejlettségű országokban indul meg, ahol a pszichikai távolság nem túl nagy (nyelv, kultúra, stb..), azért, hogy minimalizáljuk a befektetés szükségességét és kockázatát. Az Uppsala modell a leghagyományosabb nemzetközivé válási modell, de ugyanakkor nem alkalmazható a mai dinamikus globalizációs folyamatokban. A modell csak az általános útját 19

20 vázolja fel a nemzetköziesedésnek, noha számos vállalat sikereket ért el, úgy hogy más utat választott. Előfordulhat, hogy nem is az exporttal kezdődik a folyamat, hiszen ez csak egyike a lehetséges módoknak. Például lehetséges, hogy nemzetközi hálózatokon belüli vállalatok között olyan kereskedelmi kapcsolat lakul ki, amelyben kicsi a kockázat. Különféle paraméterek meghatározhatják a vállalat dinamikáját; az operatív környezet, az ipari szerkezet, kormánydöntések, stb A KKV-k nemzetközi stratégiái Vegyük szemügyre a KKV-k számára elérhető nemzetközi stratégiákat: hagyományos export-import tevékenység nemzetközi rés-marketing, ami egy adott termék vagy szolgáltatás külföldi marketingjét jelenti, a piacra való belépés és a rendelkezésre álló marketing mix opciók teljes skáláját használva hazai fejlesztésű piaci-rés szolgáltatások potenciális ügyfelek részére direkt marketing, beleértve az e-kereskedelmet piggybacking, vagyis egy multinacionális vállalat nemzetközi ellátási láncolatában való részvétel, - a beszállítói lánc nemzetköziesedése révén - a multinacionális vállalatok outsourcing tevékenységeinek eredményeként. A multinacionális cégek outsourcing tevékenységének fő okai a vállalat számára realizálható előnyökből származnak. Az outsourcing a KKV-k számára o kihívást jelentenek, amelyek előnyöket kínálnak, o az outsourcing a KKV-nak hátrányt is okozhat Hogyan ábrázolhatók KKV-k tevékenysége nemzetközivé válásának jellegzetes lépései? 1. a nemzetközivé válás szándékának megjelenése 2. kezdeti kapcsolat egy nagyobb céggel 3. a formális és informális kapcsolatok hálózatának fejlesztése, mely a piac és a potenciális piaci belépés feltételeinek és módjának megismeréséhez vezet 4. a kis cég láthatóvá tétele a nagy nemzetközi piacokon 5. saját piaci fejlesztésükben növekvő önállóság és áruik és szolgáltatásaik piacra kerülése feletti ellenőrzés iránti igény - alaptermékeik diverzifikálására - új piacok keresésére - saját kereskedelmi és marketing irodák felállítására a külpiacon VAGY - a fő hálózati partner ellenőrzésével a termék és piac diverzifikációja lehetőségeinek megteremtése - a kezdeti kapcsolatokra limitált növekedési korlát feloldása Melyek a KKV-k bukásának okai a nemzetközi tevékenység terén? 1. nem sikerül hatékonyan átlátni a nemzetközi környezetet 2. túlzott függés egy termék piaci sikerétől 20

A MODUL TANANYAGA IMPORT-EXPORT ÜGYLETEK

A MODUL TANANYAGA IMPORT-EXPORT ÜGYLETEK Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz II. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozástan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozástan Tanszék: Vállalkozás és Emberi Erőforrások

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13.

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. 0) Nemzetközi piacra lépés és partnerkeresés 1) Miért kell stratégia a külföldi

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

CONTENT PAPER OF THE MODULE KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG

CONTENT PAPER OF THE MODULE KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses Reference Number of the Project: 134350- LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Title of the Project: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp

Részletesebben

III. évfolyam Gazdálkodás Menedzsment szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan I. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam Gazdálkodás Menedzsment szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan I. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24. ÜZLETI TERVEZÉS Csepregi László 2011. március 24. Csepregi László Közgazdász A szakértőről Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kisvállalkozás-Fejlesztési Központ PhD (doktorandusz) hallgató

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

Exportfórum, 2014. február 27.

Exportfórum, 2014. február 27. 1 Exportfórum, 2014. február 27. A sikeres export feltételei Csak felkészülten érdemes! Balogh Ilona ügyvezető igazgató helyettes Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Budapest, 2014. február

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Tantárgyi program 2013/2014. I. félév

Tantárgyi program 2013/2014. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2013/2014. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben