Építési mûszaki ellenõri szakképzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Építési mûszaki ellenõri szakképzés"

Átírás

1 Építési mûszaki ellenõri szakképzés JOGI ISMERETEK TERC

2 Sorozatszerkesztõ: Dr. Neszmélyi László okl. építõmérnök Szerzõ: Dr. Csanádi Károly ügyvéd Dr. Csanádi Károly, 2008 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Fôosztály, 2008 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által jóváhagyott kézirat kiadását gondozta a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ISBN Nyomdai elõkészítés: Duotone Repro Kft. Nyomtatta és kötötte: Mesterprint Kft. Felelõs vezetõ: Mádi Lajos

3 Tartalom ELÕSZÓ JOGI ALAPISMERETEK Jogrendszer Jogalkotás, jogforrás, a jogszabályok hierarchiája Az állami irányítás egyéb jogi eszközei A jogszabályok érvényessége, hatályossága, kihirdetése Természetes személyek és szervezetek jogképessége, képviselete Jogalanyok, jogviszonyok, jogi tények Társasági jogi ismeretek Cégjogi ismeretek POLGÁRI JOGI ISMERETEK A szerzõdések általános szabályai Szerzõdéskötés, a szerzõdések módosítása, megszûnése Általános szerzõdési feltételek A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek A szerzõdés teljesítése A szerzõdésszegés és jogkövetkezményei Hibás teljesítés, szavatossági jogok Pénztartozás teljesítése, kamat Elévülés A szerzõdések típusai Vállalkozási szerzõdés Fõvállalkozási, generálkivitelezési (generáltervezési) szerzõdés Építési szerzõdés Szerelési szerzõdés Közüzemi szerzõdés Adásvételi szerzõdés Szállítási szerzõdés Fuvarozási szerzõdés Bérleti szerzõdés (dologbérlet) Megbízási szerzõdés Tervezési szerzõdés Tervezõi mûvezetési szerzõdés... 3

4 2.3. Felelõsség szerzõdésen kívül okozott kárért A kártérítés általános szabályai Veszélyes üzem mûködésébõl eredõ károk Az alkalmazott, a szövetkezeti tag, a képviselõ és a megbízott károkozása Épületrõl lehulló tárgy által okozott kár A felelõsség módja, a kártérítés mértéke Használati jogok Földhasználat Telki szolgalom Használati jog alapítása MUNKAJOGI ISMERETEK Jognyilatkozatok Munkaviszonyból származó igény elévülése, határidõk számítása Munkaviszony alanyai A munkáltatói jogok gyakorlása Munkaviszony létesítése A munkaszerzõdés módosítása A munkaviszony megszûnése és megszûntetése Tanulmányi szerzõdés Eljárás munkaviszony megszûnése, illetve megszûntetése esetén Kártérítési felelõsség A munkavállaló kártérítési felelõssége A munkáltató kártérítési felelõssége A vezetõ állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések Munkaügyi vita Kollektív munkaügyi vita Munkaügyi jogvita AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás tartalma, tárgya Az ingatlan-nyilvántartás elvei Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet Az ingatlan-nyilvántartás rendszere Az ingatlan-nyilvántartás részei A tulajdoni lap Az okirattár Az ingatlan-nyilvántartási térkép A törölt bejegyzések jegyzéke Az ingatlan-nyilvántartás módja Ingatlan-nyilvántartási eljárás... 4

5 4.7. A használati jogok bejegyzésének szabályai Földhasználati jog Telki szolgalmi jog A használat joga Közérdekû használati jogok Jogorvoslatok Fellebbezés Bírósági jogorvoslati kérelem Törlési és kiigazítási perek Perfeljegyzés AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS JOGI ISMERETEK Az építésügyi igazgatás szervezete, feladata Az állam építésügyi feladatai A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai A fõvárosi, a települési és a megyei önkormányzat építésügyi feladatai Az építésügyi hatóság Az építésfelügyelet Az építésfelügyeleti ellenõrzés Építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányúló bejelentés Építésfelügyeleti intézkedések Mûemlékvédelmi szervezet feladata Építésügyi hatósági eljárások Telekalakítás Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások Építésügyi hatósági eljárások fajtái A tervdokumentáció záradékolása és kezelése Elvi engedélyezési eljárás Telekalakítási engedélyezési eljárás Építési engedélyezési és bejelentési eljárás Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás Rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési és bejelentési eljárás Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás Fennmaradási engedély Hatósági ellenõrzés Ellenõrzõ hatóság Az egyes építésügyi hatóságok ellenõrzései Mûemlékvédelmi hatósági ellenõrzés Építésügyi hatósági kötelezés... 5

6 5.9. Építésügyi bírság Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményei Gazdasági kamarák Szakmai kamarák feladatai Területi szakmai kamara Országos szakmai kamara AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGI ISMERETEK Az építõipari kivitelezési tevékenység résztvevõi Építtetõ Beruházáslebonyolító Tervezõ Tervellenõr Kivitelezõ Felelõs mûszaki vezetõ Tervezõi mûvezetõ Építési mûszaki ellenõr A vállalatba adás A közbeszerzés, mint vállalatba adási módszer Közbeszerzési eljárás alá nem tartozó építési-szerelési munkák vállalatba adása A munkaterület átadás-átvétele Építési tevékenység megkezdése és az adatváltozás bejelentése Az építési munkák dokumentumai építési napló, felmérési napló, bontási és építési hulladék nyilvántartólap Építési napló Az építési napló vezetésének szabályai Felmérési napló Építési és bontási hulladék nyilvántartó lap Mûszaki átadás-átvételi eljárás, hiánypótlás és biztosítékai Birtokba adás, használatbavételi engedély kérelem Szervizkönyv FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOK A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme A fogyasztók tájékoztatása, címkézés Megfelelõség tanúsítása, használati és kezelési útmutató A fogyasztói jogok érvényesítése A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere... 6

7 8. TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS ÉS A VERSENYKORLÁTOZÁS TILALMA A tisztességtelen verseny tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalma Versenyfelügyeleti eljárás Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában A vizsgálati kifogás Az eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat Közigazgatási per A Gazdasági Versenyhivatal döntéseinek végrehajtása KÖZBIZALOM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Közokirat-hamisítás Magánokirat-hamisítás KÖZEGÉSZSÉG ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Környezetkárosítás Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése GAZDASÁGI BÛNCSELEKMÉNYEK Jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése A számvitel rendjének megsértése Csõdbûncselekmény Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban PÉNZÜGYI BÛNCSELEKMÉNYEK Adócsalás Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás VAGYON ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Hûtlen kezelés Hanyag kezelés Vásárlók megkárosítása A MUNKA, TÛZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI ISMERETEI Az Európai Unió munkavédelemre vonatkozó szabályai... 7

8 Építési kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerzõdések munkavédelmi követelményei A munkavédelmi általános követelmények A létesítés, a munkavédelmi üzembehelyezés, a veszélyes munkafolyamat technológia, anyag A létesítés követelményei A munkavédelmi üzembe helyezés A veszélyes munkafolyamat, technológia, anyag A munkavédelmi, tûzvédelmi hatósági ellenõrzés, biztonsági felülvizsgálat Munkavédelmi hatósági ellenõrzés Biztonsági felülvizsgálat Tûzvédelmi hatósági ellenõrzés A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések, bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A munkavédelem és tûzvédelem munkahelyi rendszerének felépítése Munkavédelmi érdekképviselet Tûzvédelmi szervezet...

9 Elõszó A jegyzet május 31-én hatályos jogszabályoknak megfelelõen tartalmazza az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ, az állam által elismert építési mûszaki ellenõri szakképesítés szakmai követelményeinek megfelelõ tananyagot. Az ezt követõ idõben a szakterületre vonatkozó hatályos jogszabályok változása a Magyar Közlönybõl, a tárcaközlönyökbõl és az elektronikus jogszabálygyûjteményekbõl kísérhetõ figyelemmel. A feldolgozott joganyag az építési mûszaki ellenõröket felruházza közérthetõ, a célnak megfelelõen rendszerezett jogi ismeretekkel, amelyek segítségével napi munkájuk során jogi kérdésekben önállóan kialakíthatják álláspontjukat. Az építési mûszaki ellenõr munkavégzésével kapcsolatos jogi környezetet közérthetõen és szakszerûen, de a jogi szakkifejezések használatával tárgyaljuk. A könyv jogi témakörönként legalább egyszer tartalmazza annak a jogszabálynak a számát és megnevezését, amely a feldolgozott tananyag forrása. Az egyes témaköröket részletesebben, másokat terjedelmi okok miatt csak a legfontosabb ismeretek szintjén tárgyaljuk. Az építési mûszaki ellenõrök szûkebb szakterületének határait meghaladó vagy ahhoz kapcsolódó szabályok ismertetését a tájékozottság iránti igény és az a tény indokolja, hogy jelentõs azoknak a mérnököknek és technikusoknak a száma, akik a mûszaki ellenõri feladataik mellett vagy munkaidejük teljes tartama alatt az építtetõk központjában a beruházások, rekonstrukciók, felújítások elõkészítésével, valamint ezek lebonyolításának szervezésével foglalkoznak, illetõleg vezetõi feladatokat látnak el és ritkán vagy egyáltalán nem végeznek hagyományosan mûszaki ellenõri munkát. A vizsgára való felkészültség legyen olyan színtû, hogy az építési mûszaki ellenõr biztonsággal érvényesíthesse szakterületén a jogszabályok rendelkezéseit, hogy helyesen értelmezze a jogi tanácsot, és hogy tudja, mikor kell jogi szakértõt igénybe venni egy adott probléma kezeléséhez. Az építési mûszaki ellenõr az építtetõ helyszíni megbízottja, bizalmasa, aki megbízója képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével és ellenõrzésével, komplex ismereteinek felhasználásával segíti az építési beruházás vagy más építési-szerelési munka építtetõ igényeinek megfelelõ szakszerû és gazdaságos megvalósítását. A jogérvényesítés szervezetek által valósul meg. A gazdasági élet szereplõi és a különbözõ intézményeknél foglalkoztatottak a napi munkájuk során a megszerzett jogismeretük felhasználásával kapcsolódnak a jogrendszerhez. A jogérvényesítés igényli a hatályos jog naprakész ismeretét, vagyis a jogszabályváltozások figyelembevétele és alkalmazása egyaránt fontos az építési mûszaki ellenõrök számára! A jegyzethez tartozó CD-melléklet nyomtatványokat, táblázatokat, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekre vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Dr. Csanádi Károly ügyvéd 9

10 10

11 1. Jogi alapismeretek 1.1. Jogrendszer A jogrendszer magában foglalja a jogszabályokat, a jogintézményeket és a jogi döntések rendjét. A jogintézmény egy meghatározott társadalmi viszony (pl. adásvétel) rendezését szolgáló jogszabályok csoportja. A jogi döntés olyan jogszolgáltató tevékenység, amelynek során a jogalkalmazó szervek (pl. a bíróságok) az eldöntésre váró eset tényeit egybevetik vagy megkülönböztetik a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. Érvényes és hatályos egymással összefüggõ jogi normák összessége jelenti a jogrendszer lényegét. A jogrendszer a belsõ rendezettségébõl adódóan jogágakra tagozódik (polgári jog, büntetõjog, munkajog, gazdasági jog, cégjog, adójog stb.) Jogalkotás, jogforrás, a jogszabályok hierarchiája A jogalkotás a törvényhozó (népképviseleti szerv), valamint állami szerv és a helyi önkormányzat képviselõtestületének jogszabályalkotó tevékenysége. Jogforrás egyrészt a jogalkotó szerv, amelybõl a jog származik, másrészt a megjelenési forma, amelybõl megismerhetõ. A nemzetközi egyezmények is jogforrásnak minõsülnek. Az általánosan kötelezõ magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerzõdést a tartalmának megfelelõ színtû jogszabályba foglalva kell kihirdetni. A jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. tv.) szerint az Országgyûlés törvényt, a kormány rendeletet, a miniszterelnök, a kormány tagjai (miniszterek) miniszteri rendeletet és az önkormányzat rendeletet alkot. A rangsorban a törvényt a még hatályban lévõ törvényerejû rendeletek követik (pl. a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr., amely egyebek mellett a vállalkozási és társasági szerzõdésekre vonatkozó jog alkalmazásáról is rendelkezik). A törvény (tv.), a törvényerejû rendelet (tvr.), a kormányrendelet (Korm.rendelet), a miniszteri rendelet és az önkormányzati rendelet jogszabálynak minõsül. A rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály tartalmilag nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi. 11

12 1.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei A határozat, utasítás, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás nem tartozik a jogszabályok körébe. Az Országgyûlés és a kormány határozatban szabályozza saját mûködését, illetõleg az általa irányított szervek feladatait. A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje az irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke osztályozást, számjelet tartalmazó kötelezõ rendelkezést statisztikai közleményként adja ki (pl. Szolgáltatások Jegyzéke, TEÁOR, FEOR) A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje irányelvet és tájékoztatót adhat ki. Az irányelv ajánlást tartalmaz a jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére. A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelõs szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertetõ közleményt adhat ki. A közleménynek kötelezõ ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése [1996. évi LVII. tv. 36. (6) bekezdés]. A jogérvényesülés a polgárok jogkövetõ magatartásán alapul, amikor a jogszabályok tartalma külsõ beavatkozás nélkül is realizálódik. A jogérvényesítést szervezetek végzik a jogalkalmazás alkotmány felhatalmazása alapján, törvényi szabályozás keretei között a hivatásszerûen (pl. bíróságok által) végzett jogszolgáltató tevékenységet jelenti A jogszabályok érvényessége, hatályossága, kihirdetése A jogszabályok érvényessége és hatályossága annak a feltétele, hogy a jogszabály rendelkezései a gyakorlatban alkalmazhatók legyenek. A jogszabály akkor érvényes, ha jogalkotásra feljogosított szervezet bocsátotta ki, a jogalkotásról szóló törvényben elõírt eljárási szabályoknak megfelelõen. A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra (a jogszabály személyi hatálya). Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki (a jogszabály területi hatálya). A jogszabály hatályba léptetésérõl a jogalkotó rendelkezik. Ez általában a jogszabályok záró rendelkezéseiben szerepel. A jogszabályban meg kell határozni hatálybalépésének napját. Egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különbözõ idõpontokat is meg lehet állapítani. A jogszabály hatálybalépésének idõpontját úgy kell meghatározni, hogy legyen elegendõ idõ az alkalmazására való felkészülésre (pl. 8, 30, 60, 90 nap). A jogszabályt és a végrehajtási szabályt egy idõben kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott idõ lejárt (idõbeli hatály). 12

13 A jogszabály leggyakrabban a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetését megelõzõ idõre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabályt átfogó módosítása esetén egységes szerkezetben is közzé kell tenni. A miniszteri rendelet melléklete ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában is kihirdethetõ. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépésig a mellékletet közzé kell tenni. Önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos lapjában, illetõleg helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata állapít meg Természetes személyek és szervezetek jogképessége, képviselete A jogalanyoknak azt a képességét, miszerint jogaik és kötelezettségeik lehetnek, jogképességnek nevezzük. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlõ. Jogképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idõpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás idõpontjának a születéstõl visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy késõbb történt. A születés napja a határidõbe beleszámít. A természetes személy jogképessége az elhalálozással szûnik meg. Az eltûnt személyt bírósági határozottal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltûnésétõl számítva 5 év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg, ha ez nem vezet eredményre, a halál idõpontja az eltûnést követõ hónap 15. napja. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkezõ bizonyításig halottnak kell tekinteni. Ha a holtnak nyilvánított elõkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények ha jogszabály kivételt nem tesz semmisek. A jogi személy jogképes, ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fûzõdhetnek. A hatályos jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Jogképessége van a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságoknak is (kkt., bt.). Az állam mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban, ha a jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. 13

14 A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. A jogi személy létesítésérõl szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és ha errõl külön jogszabály nem rendelkezik képviselõjét. Jogi személy jogutóddal vagy jogutód nélkül szûnhet meg. A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselõje jogosult. Ha nem õ az aláíró és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírására van szükség. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektõl a rendelkezésektõl eltérhet. A kft. ügyvezetõje önállóan képviselheti a gazdasági társaságot, ha a képviseleti jogosultságát így tartalmazza a társasági szerzõdés, illetõleg a cégjegyzék. Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A jogszabály vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége, csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A szervezeti egység vezetõje az egység rendeltetésszerû mûködése által meghatározott körben a jogi személy képviselõjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet Jogalanyok, jogviszonyok, jogi tények Polgári jogviszonyok alanyai a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és az állam. Jogviszonyban a felek jogosultságokkal és kötelezettségekkel ruházzák fel egymást. A szerzõdéses felek jogviszonyban állnak. Azokat a történéseket és magatartásokat, amelyek jogviszonyokat keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek, jogi tényeknek nevezzük. Az emberi magatartáson kívül jelentõs jogi tény az idõ, mint például a jogvesztõ határidõ lejárta, illetõleg az elévülési idõ. Hatósági vagy bírósági határozat fellebbezésére nyitva álló idõ elmulasztása jogvesztõ Társasági jogi ismeretek A gazdasági társaságokról szóló évi IV. tv. szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezõ gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és mûködését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, 14

15 kötelezettségeit, továbbá felelõsségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszûnését. Jogalanyiság tekintetében nincs különbség, a gazdasági társaságok minden formája jogalany. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes a cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzõdést köthet, munkáltató lehet, pert indíthat és perelhetõ. Jogi személyiségû gazdasági társaság a korlátolt felelõsségû társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mûködtethetõ. Jogi személyiségû gazdasági társaságoknak a tagoktól elkülönült vagyona van, és ehhez igazodik a felelõsségük is. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért a kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges, a bt. legalább egy tagjának (beltag) a felelõssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A gazdasági társaságok polgári jogi jellegû személy- és vagyonegyesítõ társulások. Az alapítás, mûködés, jogok, kötelezettségek, átalakulás, jogutód nélküli megszûnés tekintetében elsõsorban a Gt. elõírásait kell alkalmazni, az ott nem szabályozott személyi és vagyoni viszonyokra a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Polgári Törvénykönyv a gazdasági társaságokról szóló törvény mögöttes joga. A gazdasági társaság alapításához a formától függõen társasági szerzõdésre, alapító okiratra vagy alapszabályra van szükség. A tagok (részvényesek) a Gt. törvény és más jogszabályok keretei között a létesítõ okirat tartalmát szabadon állapíthatják meg. A társasági szerzõdésre jellemzõ, hogy a felek azonos érdekpóluson állnak, a szerzõdés nem zárul le, a fél a társaság tagja lesz. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közremûködõ tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerzõdés alapján a társaság javára tevékenykedõk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági társaság a társasági szerzõdés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától elõtársaságként mûködhet. A vezetõ tisztségviselõk a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az elõtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fûzött bejegyzés alatt ( b.a. ) toldattal kell jelezni. Az elõtársasági jelleg feltüntetésének 15

16 elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minõsülnek. Ha a gazdasági társaságot a cégbíróság jogerõsen bejegyzi, az elõtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszûnik, és a megkötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minõsülnek. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerõsen elutasítják, a tudomásulvételt követõen az elõtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles mûködését haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az elõtársaság vezetõ tisztségviselõi korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégtörvény (Ctv.) szabályai szerint. A gazdasági társaságra, valamint tagjaira, vezetõ tisztségviselõire és felügyelõbizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képezõ jogok, tények és adatok nyilvánosak Cégjogi ismeretek A vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét szabályozza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. tv. (Ctv.). A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg (pl. kft. esetében az ügyvezetõ). A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történõ aláírásra való jogosultság. A szakmai gyakorlatban megkövetelt cégszerû aláírásnak a gazdasági társaság kézzel vagy géppel írt, elõírt, elõnyomott vagy nyomtatott cégnevét és a képviseletre jogosult személy(ek) aláírását kell tartalmaznia a hiteles cégaláírási nyilatkozattal egyezõ módon és formában (cégnév + aláírás). Cégaláírási nyilatkozatot a közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta tartalmazza. Az ügyvéd az aláírásmintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, ha a cég létesítõ okiratát vagy létesítõ okirata módosítását is õ készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi. Egyéb esetekben közjegyzõi aláírás-hitelesítés szükséges. A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult külön jogszabály szerinti elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkezõ elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerû aláírásának minõsül. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Az önálló és az együttes cégjegyzési jog is korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 16

17 A céget a megyei (fõvárosi) bíróság mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékbõl, valamint a cégjegyzékben szereplõ adat, jog vagy tény igazolására szolgáló mellékletekbõl, illetve egyéb olyan okiratokból (cégiratok) áll, amelyeknek benyújtására a céget közérdekbõl törvény kötelezi. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok, az elektronikus úton benyújtott és elektronikus okirattá átalakított cégiratok is teljeskörûen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Teljeskörûen nyilvános a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat, névjegy vagy cégbizonyítvány kiadása kérhetõ közokirati formában, papíralapon és elektronikus úton. A közokiratnak teljes bizonyító ereje van. A cégnév céginformáció arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban vagy az elnevezés áll-e névfoglalás alatt. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A névjegy a cég elnevezésének, székhelyének, statisztikai számjelének, adószámának, pénzforgalmi jelzõszámának hatályos és törölt adatait tartalmazza. A cégbizonyítvány pedig a kérelemtõl függõen a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). Kérhetõ adat a székhely, az ügyvezetõ, a tevékenységi kör és a társaság tagjai. A cégmásolatban, cégkivonatban és a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett feltüntetik az adat bejegyzésének, illetve törlésének az idõpontját is. A cégnyilvántartásban a törölt adatok is megállapíthatók maradnak. A cégbíróságon a létesítõ okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegérõl, valamint a letétbe helyezett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról is kérhetõ hiteles másolat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálat röviden: Céginformációs Szolgálat Ügyfélszolgálati Irodáján (1051 Budapest, Nádor u. 32.) a cégjegyzékben szereplõ fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól tájékoztatást lehet kérni. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Céginformációs Szolgálat kérelemre hiteles vagy nemhiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról és biztosítja a betekintést. A cégjegyzék adatait és azok változásait ideértve a cég törlését is a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra. A Cégközlöny megjelenik CD-n, de elérhetõ a honlapon is. A betekintés, informálódás és az egyes lapszámok letöltése ingyenes. 17

18 Ellenõrzõ kérdések 1. Mi a jogrendszer? Mit nevezünk jogforrásnak? Ki minõsül jogalanynak? Mit nevezünk jogképességnek? Mi a jogviszony fogalma? Mit nevezünk jogi ténynek? 2 Mit jelent a jogszabályok hierarchiája és mely jogszabályokra vonatkozik? Állítsa össze az építésügyi jogszabályok rangsorát! Melyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei? 3. Melyek a jogszabályok érvényességére és hatályosságára vonatkozó szabályok? Hogyan történik a jogszabályok kihirdetésére? 4. Melyek a jogi személy jellemzõi? Milyen szabályok vonatkoznak az egyes gazdasági társaságok alapítására? 5 Melyek az építési mûszaki ellenõri tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott feltételei és követelményei? (jogszabály alapján, CD melléklet) 6. Milyen feltételek teljesítése szükséges az építési mûszaki ellenõr névjegyzékbe vételéhez? Mely esetekben törlik a névjegyzékbõl a nyilvántartásban szereplõ személyt? (jogszabály alapján, CD melléklet ) 7. Melyek az építési mûszaki ellenõr kötelezõ megbízásának esetei? Melyek az építési mûszaki ellenõr jogszabályban meghatározott feladatai? (Jegyzet pontja és a jogszabály alapján, CD melléklet ) 8. Melyek a cégaláírási nyilatkozatra vonatkozó szabályok? Mit tartalmaz a cégkivonat, cégmásolat és a cégbizonyítvány? 18

19 2. Polgári jogi ismeretek 2.1. A szerzõdések általános szabályai A szerzõdések legmagasabb szintû szabályozását a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A szerzõdéses szabályok részben valamennyi szerzõdésre vonatkozó közös szabályok, másrészt csak az egyes szerzõdésfajtákra (vállalkozási, építési, szerelési, tervezési stb. szerzõdés) a nevesített szerzõdésekre tartalmaznak rendelkezéseket. A szerzõdés jogintézménye azt jelenti, hogy megállapodás jön létre érdekeikben különbözõ személyek között, akik jogi értelemben függetlenek, és egymással mellérendelt viszonyban vannak. A szerzõdést jogalanyok hozzák létre, õket feleknek nevezzük; egyik fél a jogosult, a másik fél a kötelezett. Egyes szerzõdésekben a felek helyzete meghatározott (vállalkozási szerzõdésben: megrendelõ-vállalkozó, megbízási szerzõdésben: megbízó-megbízott). A szerzõdésbõl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerzõdéskötési szabadság elve alapján a felek általában szabad akaratukból kötnek szerzõdést, de jogszabály a szerzõdés kötését kötelezõvé teheti, valamint szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbõl szerzõdéskötés nélkül is keletkezhet. Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerzõdésben kikötött szolgáltatás a szerzõdés tárgya lehet valamely dolog átadása, tevékenység, tevékenységtõl való tartózkodás és más magatartás. A szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerzõdésekre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha az eltérést jogszabály nem tiltja. Jogszabály azonban meghatározhatja a szerzõdés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerzõdésnek akkor is részei, ha a felek eltérõen rendelkeznek. Semmis a szerzõdés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul. Szerzõdésben meghatározott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, kivéve, ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl más nem következik. A feltûnõen nagy értékkülönbség bíróság elõtt megtámadható. A másik szerzõdõ fél helyzetének kihasználásával, feltûnõen aránytalan elõnnyel kötött szerzõdés semmis (uzsorás 19

20 szerzõdés). A semmis szerzõdés érvénytelenségére ha a törvény kivételt nem tesz bárki határidõ nélkül hivatkozhat. Bírósági úton nem lehet érvényesíteni többi között azokat a követeléseket, amelyek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja Szerzõdéskötés, a szerzõdések módosítása, megszûnése A szerzõdés kettõ vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jön létre. A szerzõdés létrejöttéhez mindig annyi egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges, ahány fél részt vesz a szerzõdésben. Joghatása (jogi következménye) az egybehangzó akaratnyilatkozatnak van. A szerzõdés a legfontosabb jogügylet. Kivételesen akarategyezõség nélkül is létrejöhet polgári jogi kötelem meghatározott személyek között. Aki ugyanis másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károsult a károkozótól vagyoni értékû szolgáltatást, kártérítést követelhet. Szerzõdést kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet. Jogszabály bizonyos esetekben elõírja a szerzõdés írásban történõ megkötését (ingatlan adásvételi szerzõdése).szóbeli szerzõdés esetében bírósági eljárásban a felperesi tényállítások nagyon nehezen vagy egyáltalán nem bizonyíthatók. A felek jogbiztonsága érdekében az építési-szerelési szerzõdéseket írásban célszerû megkötni. A szerzõdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minõsített kérdésekben meg kell állapodniuk, kivéve az olyan kérdéseket, amelyekrõl jogszabály rendelkezik. A szerzõdõ feleket együttmûködési kötelezettség terheli a szerzõdéskötést megelõzõen is, tájékoztatniuk kell egymást a szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl. A felek együttmûködési kötelezettségét a Ptk. általános polgári jogi alapelvként is meghatározza. Szerzõdéskötési kötelezettség esetén a felek az eltérõ szerzõdési nyilatkozat egyeztetését kötelesek megkísérelni. Amennyiben a felek nem állapodnak meg, bíróság a szerzõdést jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja, kivéve, ha a szerzõdéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerzõdés teljesítésére nem képes vagy az nemzetbiztonsági érdeket sértene. Aki a szerzõdés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Akit a másik fél vagy tudomásával harmadik személy megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerzõdés megkötésére, az szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja (érvénytelen szerzõdés). A szerzõdés megtámadására a sérelmet szenvedett fél, valamint az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fûzõdik. A megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd annak eredménytelensége esetén haladéktalanul bíróság elõtt kell érvényesíteni. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az eredeti állapot (szerzõdéskötés elõtti helyzet) helyreállítása. 20

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK Mit ellenőriz az Építésfelügyeleti hatóság? Hatóságok Építésigazgatás (általános építmények) Első fokú hatóságok Járási székhely Járási (kerületi) Hivatal jegyzője (198) (38+21) Általános építésügyi hatósági

Részletesebben

TARTALOM. I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11

TARTALOM. I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11 2 TARTALOM I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11 1.1. Jogrendszer 11 1.2. A jogalkotás fogalma és alapvető követelményei 11 1.2. Jogforrás, jogszabályok hierarchiája 11 1.4. Közjogi szervezetszabályozó

Részletesebben

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került.

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010232/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Remedia Patika

Részletesebben

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: PJ/26126-18/2011. Tárgy: a Debrecen 92,3 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménye A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Az építési napló elektronizálása Az építésügyi jogszabályok tekintetében 2013. január 1-jétől igen nagy változás fog életbe lépni, ugyanis az elektronizálás

Részletesebben

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető);

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető); YBL - SGYMMEN235XXX - Jogi ismeretek III. Tantárgyfelelős: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tárgyelőadó: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tantárgyi leírás Oktatási cél: A kurzus célja a speciálisan a kivitelezési

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. I. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Az ajánlati felhívás III.2.3/M.1. pontja az igazolási mód vonatkozásában az alábbiakat tartalmazza:

Az ajánlati felhívás III.2.3/M.1. pontja az igazolási mód vonatkozásában az alábbiakat tartalmazza: I. kérelmi elem: Az ajánlati felhívás III.2.3/M.1. pontja az igazolási mód vonatkozásában az alábbiakat tartalmazza: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M.1. A

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról (T E R V E Z E T) Budapest Főváros

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Bem utca páratlan oldali járda építési munkák

Bem utca páratlan oldali járda építési munkák AJÁNLATKÉRÉS Bem utca páratlan oldali járda építési munkák Tárgyú eljáráshoz 1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail címe: Neve: Répcelak Város Önkormányzata Képviseli: Dr. Németh

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/661-1/2015/I Tárgy: Makó Budo Klub helyiségigénye Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Bérleti szerződés tervezet Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 460-10/2012. 4. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez LOTUS QUICK

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás ügyintézése Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a gyorsabb ügyintézés érdekében - (személyesen) írásban lehet benyújtani a tájékoztatókban

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Tárolt Cégkivonat A Cg.01-09-885017 cégjegyzékszámú MK Profit

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság. Cg.OS-09-01956S/4 szám VÉGZÉS A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság a(z) Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

1. számú nyilatkozat

1. számú nyilatkozat 1. számú nyilatkozat cégjegyzékszám:.) a... (a továbbiakban: ) 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában akként nyilatkozom, hogy: (a) nek Budapest Főváros Önkormányzatával szemben nincs három hónapnál régebben

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Hídellenőrzési szolgáltatások 2015/S 155-285673

Magyarország-Budapest: Hídellenőrzési szolgáltatások 2015/S 155-285673 1/5 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:285673-2015:text:hu:html Magyarország-Budapest: Hídellenőrzési szolgáltatások 2015/S 155-285673 Magyar Közút Nonprofit Zrt.,

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 HU 81 A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát is.

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Aszód Város Önkormányzata Átdolgozott Szabályzat (4. pályázati elem) BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 A gazdaság verseny tisztaságának

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

I. Általános tudnivalók a fedezetkezelői számláról

I. Általános tudnivalók a fedezetkezelői számláról TÁJÉKOZTATÓ a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházást

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben