Építési mûszaki ellenõri szakképzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Építési mûszaki ellenõri szakképzés"

Átírás

1 Építési mûszaki ellenõri szakképzés JOGI ISMERETEK TERC

2 Sorozatszerkesztõ: Dr. Neszmélyi László okl. építõmérnök Szerzõ: Dr. Csanádi Károly ügyvéd Dr. Csanádi Károly, 2008 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Fôosztály, 2008 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által jóváhagyott kézirat kiadását gondozta a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ISBN Nyomdai elõkészítés: Duotone Repro Kft. Nyomtatta és kötötte: Mesterprint Kft. Felelõs vezetõ: Mádi Lajos

3 Tartalom ELÕSZÓ JOGI ALAPISMERETEK Jogrendszer Jogalkotás, jogforrás, a jogszabályok hierarchiája Az állami irányítás egyéb jogi eszközei A jogszabályok érvényessége, hatályossága, kihirdetése Természetes személyek és szervezetek jogképessége, képviselete Jogalanyok, jogviszonyok, jogi tények Társasági jogi ismeretek Cégjogi ismeretek POLGÁRI JOGI ISMERETEK A szerzõdések általános szabályai Szerzõdéskötés, a szerzõdések módosítása, megszûnése Általános szerzõdési feltételek A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek A szerzõdés teljesítése A szerzõdésszegés és jogkövetkezményei Hibás teljesítés, szavatossági jogok Pénztartozás teljesítése, kamat Elévülés A szerzõdések típusai Vállalkozási szerzõdés Fõvállalkozási, generálkivitelezési (generáltervezési) szerzõdés Építési szerzõdés Szerelési szerzõdés Közüzemi szerzõdés Adásvételi szerzõdés Szállítási szerzõdés Fuvarozási szerzõdés Bérleti szerzõdés (dologbérlet) Megbízási szerzõdés Tervezési szerzõdés Tervezõi mûvezetési szerzõdés... 3

4 2.3. Felelõsség szerzõdésen kívül okozott kárért A kártérítés általános szabályai Veszélyes üzem mûködésébõl eredõ károk Az alkalmazott, a szövetkezeti tag, a képviselõ és a megbízott károkozása Épületrõl lehulló tárgy által okozott kár A felelõsség módja, a kártérítés mértéke Használati jogok Földhasználat Telki szolgalom Használati jog alapítása MUNKAJOGI ISMERETEK Jognyilatkozatok Munkaviszonyból származó igény elévülése, határidõk számítása Munkaviszony alanyai A munkáltatói jogok gyakorlása Munkaviszony létesítése A munkaszerzõdés módosítása A munkaviszony megszûnése és megszûntetése Tanulmányi szerzõdés Eljárás munkaviszony megszûnése, illetve megszûntetése esetén Kártérítési felelõsség A munkavállaló kártérítési felelõssége A munkáltató kártérítési felelõssége A vezetõ állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések Munkaügyi vita Kollektív munkaügyi vita Munkaügyi jogvita AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás tartalma, tárgya Az ingatlan-nyilvántartás elvei Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet Az ingatlan-nyilvántartás rendszere Az ingatlan-nyilvántartás részei A tulajdoni lap Az okirattár Az ingatlan-nyilvántartási térkép A törölt bejegyzések jegyzéke Az ingatlan-nyilvántartás módja Ingatlan-nyilvántartási eljárás... 4

5 4.7. A használati jogok bejegyzésének szabályai Földhasználati jog Telki szolgalmi jog A használat joga Közérdekû használati jogok Jogorvoslatok Fellebbezés Bírósági jogorvoslati kérelem Törlési és kiigazítási perek Perfeljegyzés AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS JOGI ISMERETEK Az építésügyi igazgatás szervezete, feladata Az állam építésügyi feladatai A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai A fõvárosi, a települési és a megyei önkormányzat építésügyi feladatai Az építésügyi hatóság Az építésfelügyelet Az építésfelügyeleti ellenõrzés Építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányúló bejelentés Építésfelügyeleti intézkedések Mûemlékvédelmi szervezet feladata Építésügyi hatósági eljárások Telekalakítás Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások Építésügyi hatósági eljárások fajtái A tervdokumentáció záradékolása és kezelése Elvi engedélyezési eljárás Telekalakítási engedélyezési eljárás Építési engedélyezési és bejelentési eljárás Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás Rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési és bejelentési eljárás Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás Fennmaradási engedély Hatósági ellenõrzés Ellenõrzõ hatóság Az egyes építésügyi hatóságok ellenõrzései Mûemlékvédelmi hatósági ellenõrzés Építésügyi hatósági kötelezés... 5

6 5.9. Építésügyi bírság Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményei Gazdasági kamarák Szakmai kamarák feladatai Területi szakmai kamara Országos szakmai kamara AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGI ISMERETEK Az építõipari kivitelezési tevékenység résztvevõi Építtetõ Beruházáslebonyolító Tervezõ Tervellenõr Kivitelezõ Felelõs mûszaki vezetõ Tervezõi mûvezetõ Építési mûszaki ellenõr A vállalatba adás A közbeszerzés, mint vállalatba adási módszer Közbeszerzési eljárás alá nem tartozó építési-szerelési munkák vállalatba adása A munkaterület átadás-átvétele Építési tevékenység megkezdése és az adatváltozás bejelentése Az építési munkák dokumentumai építési napló, felmérési napló, bontási és építési hulladék nyilvántartólap Építési napló Az építési napló vezetésének szabályai Felmérési napló Építési és bontási hulladék nyilvántartó lap Mûszaki átadás-átvételi eljárás, hiánypótlás és biztosítékai Birtokba adás, használatbavételi engedély kérelem Szervizkönyv FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOK A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme A fogyasztók tájékoztatása, címkézés Megfelelõség tanúsítása, használati és kezelési útmutató A fogyasztói jogok érvényesítése A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere... 6

7 8. TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS ÉS A VERSENYKORLÁTOZÁS TILALMA A tisztességtelen verseny tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalma Versenyfelügyeleti eljárás Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában A vizsgálati kifogás Az eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat Közigazgatási per A Gazdasági Versenyhivatal döntéseinek végrehajtása KÖZBIZALOM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Közokirat-hamisítás Magánokirat-hamisítás KÖZEGÉSZSÉG ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Környezetkárosítás Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése GAZDASÁGI BÛNCSELEKMÉNYEK Jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése A számvitel rendjének megsértése Csõdbûncselekmény Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban PÉNZÜGYI BÛNCSELEKMÉNYEK Adócsalás Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás VAGYON ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK Hûtlen kezelés Hanyag kezelés Vásárlók megkárosítása A MUNKA, TÛZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI ISMERETEI Az Európai Unió munkavédelemre vonatkozó szabályai... 7

8 Építési kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerzõdések munkavédelmi követelményei A munkavédelmi általános követelmények A létesítés, a munkavédelmi üzembehelyezés, a veszélyes munkafolyamat technológia, anyag A létesítés követelményei A munkavédelmi üzembe helyezés A veszélyes munkafolyamat, technológia, anyag A munkavédelmi, tûzvédelmi hatósági ellenõrzés, biztonsági felülvizsgálat Munkavédelmi hatósági ellenõrzés Biztonsági felülvizsgálat Tûzvédelmi hatósági ellenõrzés A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések, bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A munkavédelem és tûzvédelem munkahelyi rendszerének felépítése Munkavédelmi érdekképviselet Tûzvédelmi szervezet...

9 Elõszó A jegyzet május 31-én hatályos jogszabályoknak megfelelõen tartalmazza az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ, az állam által elismert építési mûszaki ellenõri szakképesítés szakmai követelményeinek megfelelõ tananyagot. Az ezt követõ idõben a szakterületre vonatkozó hatályos jogszabályok változása a Magyar Közlönybõl, a tárcaközlönyökbõl és az elektronikus jogszabálygyûjteményekbõl kísérhetõ figyelemmel. A feldolgozott joganyag az építési mûszaki ellenõröket felruházza közérthetõ, a célnak megfelelõen rendszerezett jogi ismeretekkel, amelyek segítségével napi munkájuk során jogi kérdésekben önállóan kialakíthatják álláspontjukat. Az építési mûszaki ellenõr munkavégzésével kapcsolatos jogi környezetet közérthetõen és szakszerûen, de a jogi szakkifejezések használatával tárgyaljuk. A könyv jogi témakörönként legalább egyszer tartalmazza annak a jogszabálynak a számát és megnevezését, amely a feldolgozott tananyag forrása. Az egyes témaköröket részletesebben, másokat terjedelmi okok miatt csak a legfontosabb ismeretek szintjén tárgyaljuk. Az építési mûszaki ellenõrök szûkebb szakterületének határait meghaladó vagy ahhoz kapcsolódó szabályok ismertetését a tájékozottság iránti igény és az a tény indokolja, hogy jelentõs azoknak a mérnököknek és technikusoknak a száma, akik a mûszaki ellenõri feladataik mellett vagy munkaidejük teljes tartama alatt az építtetõk központjában a beruházások, rekonstrukciók, felújítások elõkészítésével, valamint ezek lebonyolításának szervezésével foglalkoznak, illetõleg vezetõi feladatokat látnak el és ritkán vagy egyáltalán nem végeznek hagyományosan mûszaki ellenõri munkát. A vizsgára való felkészültség legyen olyan színtû, hogy az építési mûszaki ellenõr biztonsággal érvényesíthesse szakterületén a jogszabályok rendelkezéseit, hogy helyesen értelmezze a jogi tanácsot, és hogy tudja, mikor kell jogi szakértõt igénybe venni egy adott probléma kezeléséhez. Az építési mûszaki ellenõr az építtetõ helyszíni megbízottja, bizalmasa, aki megbízója képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével és ellenõrzésével, komplex ismereteinek felhasználásával segíti az építési beruházás vagy más építési-szerelési munka építtetõ igényeinek megfelelõ szakszerû és gazdaságos megvalósítását. A jogérvényesítés szervezetek által valósul meg. A gazdasági élet szereplõi és a különbözõ intézményeknél foglalkoztatottak a napi munkájuk során a megszerzett jogismeretük felhasználásával kapcsolódnak a jogrendszerhez. A jogérvényesítés igényli a hatályos jog naprakész ismeretét, vagyis a jogszabályváltozások figyelembevétele és alkalmazása egyaránt fontos az építési mûszaki ellenõrök számára! A jegyzethez tartozó CD-melléklet nyomtatványokat, táblázatokat, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekre vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Dr. Csanádi Károly ügyvéd 9

10 10

11 1. Jogi alapismeretek 1.1. Jogrendszer A jogrendszer magában foglalja a jogszabályokat, a jogintézményeket és a jogi döntések rendjét. A jogintézmény egy meghatározott társadalmi viszony (pl. adásvétel) rendezését szolgáló jogszabályok csoportja. A jogi döntés olyan jogszolgáltató tevékenység, amelynek során a jogalkalmazó szervek (pl. a bíróságok) az eldöntésre váró eset tényeit egybevetik vagy megkülönböztetik a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. Érvényes és hatályos egymással összefüggõ jogi normák összessége jelenti a jogrendszer lényegét. A jogrendszer a belsõ rendezettségébõl adódóan jogágakra tagozódik (polgári jog, büntetõjog, munkajog, gazdasági jog, cégjog, adójog stb.) Jogalkotás, jogforrás, a jogszabályok hierarchiája A jogalkotás a törvényhozó (népképviseleti szerv), valamint állami szerv és a helyi önkormányzat képviselõtestületének jogszabályalkotó tevékenysége. Jogforrás egyrészt a jogalkotó szerv, amelybõl a jog származik, másrészt a megjelenési forma, amelybõl megismerhetõ. A nemzetközi egyezmények is jogforrásnak minõsülnek. Az általánosan kötelezõ magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerzõdést a tartalmának megfelelõ színtû jogszabályba foglalva kell kihirdetni. A jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. tv.) szerint az Országgyûlés törvényt, a kormány rendeletet, a miniszterelnök, a kormány tagjai (miniszterek) miniszteri rendeletet és az önkormányzat rendeletet alkot. A rangsorban a törvényt a még hatályban lévõ törvényerejû rendeletek követik (pl. a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr., amely egyebek mellett a vállalkozási és társasági szerzõdésekre vonatkozó jog alkalmazásáról is rendelkezik). A törvény (tv.), a törvényerejû rendelet (tvr.), a kormányrendelet (Korm.rendelet), a miniszteri rendelet és az önkormányzati rendelet jogszabálynak minõsül. A rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály tartalmilag nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi. 11

12 1.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei A határozat, utasítás, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás nem tartozik a jogszabályok körébe. Az Országgyûlés és a kormány határozatban szabályozza saját mûködését, illetõleg az általa irányított szervek feladatait. A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje az irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke osztályozást, számjelet tartalmazó kötelezõ rendelkezést statisztikai közleményként adja ki (pl. Szolgáltatások Jegyzéke, TEÁOR, FEOR) A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje irányelvet és tájékoztatót adhat ki. Az irányelv ajánlást tartalmaz a jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére. A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelõs szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertetõ közleményt adhat ki. A közleménynek kötelezõ ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése [1996. évi LVII. tv. 36. (6) bekezdés]. A jogérvényesülés a polgárok jogkövetõ magatartásán alapul, amikor a jogszabályok tartalma külsõ beavatkozás nélkül is realizálódik. A jogérvényesítést szervezetek végzik a jogalkalmazás alkotmány felhatalmazása alapján, törvényi szabályozás keretei között a hivatásszerûen (pl. bíróságok által) végzett jogszolgáltató tevékenységet jelenti A jogszabályok érvényessége, hatályossága, kihirdetése A jogszabályok érvényessége és hatályossága annak a feltétele, hogy a jogszabály rendelkezései a gyakorlatban alkalmazhatók legyenek. A jogszabály akkor érvényes, ha jogalkotásra feljogosított szervezet bocsátotta ki, a jogalkotásról szóló törvényben elõírt eljárási szabályoknak megfelelõen. A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra (a jogszabály személyi hatálya). Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki (a jogszabály területi hatálya). A jogszabály hatályba léptetésérõl a jogalkotó rendelkezik. Ez általában a jogszabályok záró rendelkezéseiben szerepel. A jogszabályban meg kell határozni hatálybalépésének napját. Egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különbözõ idõpontokat is meg lehet állapítani. A jogszabály hatálybalépésének idõpontját úgy kell meghatározni, hogy legyen elegendõ idõ az alkalmazására való felkészülésre (pl. 8, 30, 60, 90 nap). A jogszabályt és a végrehajtási szabályt egy idõben kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott idõ lejárt (idõbeli hatály). 12

13 A jogszabály leggyakrabban a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetését megelõzõ idõre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabályt átfogó módosítása esetén egységes szerkezetben is közzé kell tenni. A miniszteri rendelet melléklete ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában is kihirdethetõ. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépésig a mellékletet közzé kell tenni. Önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos lapjában, illetõleg helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata állapít meg Természetes személyek és szervezetek jogképessége, képviselete A jogalanyoknak azt a képességét, miszerint jogaik és kötelezettségeik lehetnek, jogképességnek nevezzük. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlõ. Jogképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idõpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás idõpontjának a születéstõl visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy késõbb történt. A születés napja a határidõbe beleszámít. A természetes személy jogképessége az elhalálozással szûnik meg. Az eltûnt személyt bírósági határozottal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltûnésétõl számítva 5 év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg, ha ez nem vezet eredményre, a halál idõpontja az eltûnést követõ hónap 15. napja. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkezõ bizonyításig halottnak kell tekinteni. Ha a holtnak nyilvánított elõkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények ha jogszabály kivételt nem tesz semmisek. A jogi személy jogképes, ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fûzõdhetnek. A hatályos jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Jogképessége van a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságoknak is (kkt., bt.). Az állam mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban, ha a jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. 13

14 A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. A jogi személy létesítésérõl szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és ha errõl külön jogszabály nem rendelkezik képviselõjét. Jogi személy jogutóddal vagy jogutód nélkül szûnhet meg. A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselõje jogosult. Ha nem õ az aláíró és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírására van szükség. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektõl a rendelkezésektõl eltérhet. A kft. ügyvezetõje önállóan képviselheti a gazdasági társaságot, ha a képviseleti jogosultságát így tartalmazza a társasági szerzõdés, illetõleg a cégjegyzék. Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A jogszabály vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége, csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A szervezeti egység vezetõje az egység rendeltetésszerû mûködése által meghatározott körben a jogi személy képviselõjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet Jogalanyok, jogviszonyok, jogi tények Polgári jogviszonyok alanyai a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és az állam. Jogviszonyban a felek jogosultságokkal és kötelezettségekkel ruházzák fel egymást. A szerzõdéses felek jogviszonyban állnak. Azokat a történéseket és magatartásokat, amelyek jogviszonyokat keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek, jogi tényeknek nevezzük. Az emberi magatartáson kívül jelentõs jogi tény az idõ, mint például a jogvesztõ határidõ lejárta, illetõleg az elévülési idõ. Hatósági vagy bírósági határozat fellebbezésére nyitva álló idõ elmulasztása jogvesztõ Társasági jogi ismeretek A gazdasági társaságokról szóló évi IV. tv. szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezõ gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és mûködését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, 14

15 kötelezettségeit, továbbá felelõsségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszûnését. Jogalanyiság tekintetében nincs különbség, a gazdasági társaságok minden formája jogalany. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes a cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzõdést köthet, munkáltató lehet, pert indíthat és perelhetõ. Jogi személyiségû gazdasági társaság a korlátolt felelõsségû társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mûködtethetõ. Jogi személyiségû gazdasági társaságoknak a tagoktól elkülönült vagyona van, és ehhez igazodik a felelõsségük is. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért a kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges, a bt. legalább egy tagjának (beltag) a felelõssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A gazdasági társaságok polgári jogi jellegû személy- és vagyonegyesítõ társulások. Az alapítás, mûködés, jogok, kötelezettségek, átalakulás, jogutód nélküli megszûnés tekintetében elsõsorban a Gt. elõírásait kell alkalmazni, az ott nem szabályozott személyi és vagyoni viszonyokra a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Polgári Törvénykönyv a gazdasági társaságokról szóló törvény mögöttes joga. A gazdasági társaság alapításához a formától függõen társasági szerzõdésre, alapító okiratra vagy alapszabályra van szükség. A tagok (részvényesek) a Gt. törvény és más jogszabályok keretei között a létesítõ okirat tartalmát szabadon állapíthatják meg. A társasági szerzõdésre jellemzõ, hogy a felek azonos érdekpóluson állnak, a szerzõdés nem zárul le, a fél a társaság tagja lesz. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közremûködõ tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerzõdés alapján a társaság javára tevékenykedõk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági társaság a társasági szerzõdés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától elõtársaságként mûködhet. A vezetõ tisztségviselõk a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az elõtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fûzött bejegyzés alatt ( b.a. ) toldattal kell jelezni. Az elõtársasági jelleg feltüntetésének 15

16 elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minõsülnek. Ha a gazdasági társaságot a cégbíróság jogerõsen bejegyzi, az elõtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszûnik, és a megkötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minõsülnek. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerõsen elutasítják, a tudomásulvételt követõen az elõtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles mûködését haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az elõtársaság vezetõ tisztségviselõi korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégtörvény (Ctv.) szabályai szerint. A gazdasági társaságra, valamint tagjaira, vezetõ tisztségviselõire és felügyelõbizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képezõ jogok, tények és adatok nyilvánosak Cégjogi ismeretek A vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét szabályozza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. tv. (Ctv.). A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg (pl. kft. esetében az ügyvezetõ). A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történõ aláírásra való jogosultság. A szakmai gyakorlatban megkövetelt cégszerû aláírásnak a gazdasági társaság kézzel vagy géppel írt, elõírt, elõnyomott vagy nyomtatott cégnevét és a képviseletre jogosult személy(ek) aláírását kell tartalmaznia a hiteles cégaláírási nyilatkozattal egyezõ módon és formában (cégnév + aláírás). Cégaláírási nyilatkozatot a közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta tartalmazza. Az ügyvéd az aláírásmintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, ha a cég létesítõ okiratát vagy létesítõ okirata módosítását is õ készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi. Egyéb esetekben közjegyzõi aláírás-hitelesítés szükséges. A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult külön jogszabály szerinti elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkezõ elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerû aláírásának minõsül. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Az önálló és az együttes cégjegyzési jog is korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 16

17 A céget a megyei (fõvárosi) bíróság mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékbõl, valamint a cégjegyzékben szereplõ adat, jog vagy tény igazolására szolgáló mellékletekbõl, illetve egyéb olyan okiratokból (cégiratok) áll, amelyeknek benyújtására a céget közérdekbõl törvény kötelezi. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok, az elektronikus úton benyújtott és elektronikus okirattá átalakított cégiratok is teljeskörûen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Teljeskörûen nyilvános a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat, névjegy vagy cégbizonyítvány kiadása kérhetõ közokirati formában, papíralapon és elektronikus úton. A közokiratnak teljes bizonyító ereje van. A cégnév céginformáció arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban vagy az elnevezés áll-e névfoglalás alatt. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A névjegy a cég elnevezésének, székhelyének, statisztikai számjelének, adószámának, pénzforgalmi jelzõszámának hatályos és törölt adatait tartalmazza. A cégbizonyítvány pedig a kérelemtõl függõen a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). Kérhetõ adat a székhely, az ügyvezetõ, a tevékenységi kör és a társaság tagjai. A cégmásolatban, cégkivonatban és a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett feltüntetik az adat bejegyzésének, illetve törlésének az idõpontját is. A cégnyilvántartásban a törölt adatok is megállapíthatók maradnak. A cégbíróságon a létesítõ okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegérõl, valamint a letétbe helyezett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról is kérhetõ hiteles másolat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálat röviden: Céginformációs Szolgálat Ügyfélszolgálati Irodáján (1051 Budapest, Nádor u. 32.) a cégjegyzékben szereplõ fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól tájékoztatást lehet kérni. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Céginformációs Szolgálat kérelemre hiteles vagy nemhiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról és biztosítja a betekintést. A cégjegyzék adatait és azok változásait ideértve a cég törlését is a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra. A Cégközlöny megjelenik CD-n, de elérhetõ a honlapon is. A betekintés, informálódás és az egyes lapszámok letöltése ingyenes. 17

18 Ellenõrzõ kérdések 1. Mi a jogrendszer? Mit nevezünk jogforrásnak? Ki minõsül jogalanynak? Mit nevezünk jogképességnek? Mi a jogviszony fogalma? Mit nevezünk jogi ténynek? 2 Mit jelent a jogszabályok hierarchiája és mely jogszabályokra vonatkozik? Állítsa össze az építésügyi jogszabályok rangsorát! Melyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei? 3. Melyek a jogszabályok érvényességére és hatályosságára vonatkozó szabályok? Hogyan történik a jogszabályok kihirdetésére? 4. Melyek a jogi személy jellemzõi? Milyen szabályok vonatkoznak az egyes gazdasági társaságok alapítására? 5 Melyek az építési mûszaki ellenõri tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott feltételei és követelményei? (jogszabály alapján, CD melléklet) 6. Milyen feltételek teljesítése szükséges az építési mûszaki ellenõr névjegyzékbe vételéhez? Mely esetekben törlik a névjegyzékbõl a nyilvántartásban szereplõ személyt? (jogszabály alapján, CD melléklet ) 7. Melyek az építési mûszaki ellenõr kötelezõ megbízásának esetei? Melyek az építési mûszaki ellenõr jogszabályban meghatározott feladatai? (Jegyzet pontja és a jogszabály alapján, CD melléklet ) 8. Melyek a cégaláírási nyilatkozatra vonatkozó szabályok? Mit tartalmaz a cégkivonat, cégmásolat és a cégbizonyítvány? 18

19 2. Polgári jogi ismeretek 2.1. A szerzõdések általános szabályai A szerzõdések legmagasabb szintû szabályozását a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A szerzõdéses szabályok részben valamennyi szerzõdésre vonatkozó közös szabályok, másrészt csak az egyes szerzõdésfajtákra (vállalkozási, építési, szerelési, tervezési stb. szerzõdés) a nevesített szerzõdésekre tartalmaznak rendelkezéseket. A szerzõdés jogintézménye azt jelenti, hogy megállapodás jön létre érdekeikben különbözõ személyek között, akik jogi értelemben függetlenek, és egymással mellérendelt viszonyban vannak. A szerzõdést jogalanyok hozzák létre, õket feleknek nevezzük; egyik fél a jogosult, a másik fél a kötelezett. Egyes szerzõdésekben a felek helyzete meghatározott (vállalkozási szerzõdésben: megrendelõ-vállalkozó, megbízási szerzõdésben: megbízó-megbízott). A szerzõdésbõl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerzõdéskötési szabadság elve alapján a felek általában szabad akaratukból kötnek szerzõdést, de jogszabály a szerzõdés kötését kötelezõvé teheti, valamint szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbõl szerzõdéskötés nélkül is keletkezhet. Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerzõdésben kikötött szolgáltatás a szerzõdés tárgya lehet valamely dolog átadása, tevékenység, tevékenységtõl való tartózkodás és más magatartás. A szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerzõdésekre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha az eltérést jogszabály nem tiltja. Jogszabály azonban meghatározhatja a szerzõdés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerzõdésnek akkor is részei, ha a felek eltérõen rendelkeznek. Semmis a szerzõdés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul. Szerzõdésben meghatározott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, kivéve, ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl más nem következik. A feltûnõen nagy értékkülönbség bíróság elõtt megtámadható. A másik szerzõdõ fél helyzetének kihasználásával, feltûnõen aránytalan elõnnyel kötött szerzõdés semmis (uzsorás 19

20 szerzõdés). A semmis szerzõdés érvénytelenségére ha a törvény kivételt nem tesz bárki határidõ nélkül hivatkozhat. Bírósági úton nem lehet érvényesíteni többi között azokat a követeléseket, amelyek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja Szerzõdéskötés, a szerzõdések módosítása, megszûnése A szerzõdés kettõ vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jön létre. A szerzõdés létrejöttéhez mindig annyi egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges, ahány fél részt vesz a szerzõdésben. Joghatása (jogi következménye) az egybehangzó akaratnyilatkozatnak van. A szerzõdés a legfontosabb jogügylet. Kivételesen akarategyezõség nélkül is létrejöhet polgári jogi kötelem meghatározott személyek között. Aki ugyanis másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károsult a károkozótól vagyoni értékû szolgáltatást, kártérítést követelhet. Szerzõdést kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet. Jogszabály bizonyos esetekben elõírja a szerzõdés írásban történõ megkötését (ingatlan adásvételi szerzõdése).szóbeli szerzõdés esetében bírósági eljárásban a felperesi tényállítások nagyon nehezen vagy egyáltalán nem bizonyíthatók. A felek jogbiztonsága érdekében az építési-szerelési szerzõdéseket írásban célszerû megkötni. A szerzõdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minõsített kérdésekben meg kell állapodniuk, kivéve az olyan kérdéseket, amelyekrõl jogszabály rendelkezik. A szerzõdõ feleket együttmûködési kötelezettség terheli a szerzõdéskötést megelõzõen is, tájékoztatniuk kell egymást a szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl. A felek együttmûködési kötelezettségét a Ptk. általános polgári jogi alapelvként is meghatározza. Szerzõdéskötési kötelezettség esetén a felek az eltérõ szerzõdési nyilatkozat egyeztetését kötelesek megkísérelni. Amennyiben a felek nem állapodnak meg, bíróság a szerzõdést jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja, kivéve, ha a szerzõdéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerzõdés teljesítésére nem képes vagy az nemzetbiztonsági érdeket sértene. Aki a szerzõdés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Akit a másik fél vagy tudomásával harmadik személy megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerzõdés megkötésére, az szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja (érvénytelen szerzõdés). A szerzõdés megtámadására a sérelmet szenvedett fél, valamint az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fûzõdik. A megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd annak eredménytelensége esetén haladéktalanul bíróság elõtt kell érvényesíteni. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az eredeti állapot (szerzõdéskötés elõtti helyzet) helyreállítása. 20

A Kormány 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43.

A Kormány 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43. A Kormány 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2006. évi IV. törvény DR SZALAI ERZSÉBET 1 A gt-k ismétlése és + ismeretanyag - alapítók és korlátok - alapítói vagyon - létesítő iratra vonatkozó szabályok - vezető tisztségviselők

Részletesebben

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

HATÁROZAT. kötelezi, 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:

HATÁROZAT. kötelezi, 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: Iktatószám: Tárgy: BA/001/00854-0013/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a Gigamatrac Kft.-t

Részletesebben

REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA. WEBER- nél

REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA. WEBER- nél REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA a WEBER- nél 1., A reklamáció bejelentése a szerződött fél felé. Ez történhet szóban, vagy írásban (levél, e-mail). Szóbeli bejelentést utólag írásban meg kell erősíteni. 2.,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása Az igazságügyi miniszter 39/2015. (XII. 21.) IM rendelete az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK Mit ellenőriz az Építésfelügyeleti hatóság? Hatóságok Építésigazgatás (általános építmények) Első fokú hatóságok Járási székhely Járási (kerületi) Hivatal jegyzője (198) (38+21) Általános építésügyi hatósági

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

TARTALOM. I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11

TARTALOM. I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11 2 TARTALOM I. Jogi ismeretek 9 Előszó 9 1. Jogi alapismeretek 11 1.1. Jogrendszer 11 1.2. A jogalkotás fogalma és alapvető követelményei 11 1.2. Jogforrás, jogszabályok hierarchiája 11 1.4. Közjogi szervezetszabályozó

Részletesebben

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került.

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010232/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Remedia Patika

Részletesebben

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés Pázmándi Kinga Jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatályos rendszere 2014. március 15.-étől Ptk.: Harmadik Könyv: Jogi

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: PJ/26126-18/2011. Tárgy: a Debrecen 92,3 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménye A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. I. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

V É G Z É S. 5. A cég székhelye 5/ Szekszárd, Széchényi utca 30.

V É G Z É S. 5. A cég székhelye 5/ Szekszárd, Széchényi utca 30. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010230/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Ezüst Patika

Részletesebben

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította 2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) A 2013. 01. 01-től hatályba lépő rendelkezések

Részletesebben

K I V O N A T. Javaslat energiamenedzsment megbízási szerződés aláírására

K I V O N A T. Javaslat energiamenedzsment megbízási szerződés aláírására BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: 35/2010 K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. december 14-én megtartott rendes nyilvános ülésén készült

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. Preambulum. meghatározott pályázattal kapcsolatban az alábbi feladatok ellátását:

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. Preambulum. meghatározott pályázattal kapcsolatban az alábbi feladatok ellátását: MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Név: Újhartyán Községi Önkormányzat Székhely: 2367 Újhartyán Fő u. 21. Képviseli: Schulcz József polgármester mint megbízó, továbbiakban megbízó valamint

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető);

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető); YBL - SGYMMEN235XXX - Jogi ismeretek III. Tantárgyfelelős: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tárgyelőadó: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tantárgyi leírás Oktatási cél: A kurzus célja a speciálisan a kivitelezési

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS

SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS Ha a szolgáltatott dolog minőségileg hibás, az szerződésszegést jelent és a hibás teljesítés következményeit, szavatossági, jótállási igényeket von maga után. A szavatosság és a

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megvitatni és az alábbi határozatot meghozni: Határozat

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megvitatni és az alábbi határozatot meghozni: Határozat Ásotthalom Község Önkormányzata Polgármesterétő l 21/2008 Témafelelős: Dr. Csúcs Áron Ikt. szám: 32- /2008. Véleményező bizottság: PTB, TVMB Tárgy: Az ÁSOTT-TELSZO Nonprofit Kft. értékesítésére pályázat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire

Részletesebben

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS 1 EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Pécsi Kreatív Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékszáma: 02-09-066283 képviseli: Hadobás Béla ügyvezető mint átvevő társaság (továbbiakban:

Részletesebben

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Az építési napló elektronizálása Az építésügyi jogszabályok tekintetében 2013. január 1-jétől igen nagy változás fog életbe lépni, ugyanis az elektronizálás

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. (székhely: 1117 Budapest, Fehérvári út 12.; cégjegyzékszám: 01-09-913332; adószám: 21814097-2-43, képviseli:

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2012. DECEMBER 19. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 460-10/2012. 4. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez LOTUS QUICK

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/661-1/2015/I Tárgy: Makó Budo Klub helyiségigénye Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Bérleti szerződés tervezet Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő

szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő Definíció: Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció,

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Javaslat tulajdonosi hozzájárulás adására a.. helyrajzi számú, természetben a (cím). szám alatti lakás bérlője részére. Vagyonkezelési Osztály

Javaslat tulajdonosi hozzájárulás adására a.. helyrajzi számú, természetben a (cím). szám alatti lakás bérlője részére. Vagyonkezelési Osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. GAZDASÁGI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Javaslat tulajdonosi hozzájárulás

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat Szám: 50.362/2010. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat a Létesítmény és Sport Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatójának megválasztására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

1. számú nyilatkozat

1. számú nyilatkozat 1. számú nyilatkozat cégjegyzékszám:.) a... (a továbbiakban: ) 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában akként nyilatkozom, hogy: (a) nek Budapest Főváros Önkormányzatával szemben nincs három hónapnál régebben

Részletesebben

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás ügyintézése Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a gyorsabb ügyintézés érdekében - (személyesen) írásban lehet benyújtani a tájékoztatókban

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben