E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat március IX. évfolyam 3. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A HÓNAP TÉMÁJA A NAV adóztatási szervére vonatkozó ellenőrzési irányok Írta: Botházy Béla vezető főtanácsos NAV Ellenőrzési Osztály Az idei évben is a szokásos módon, február elején jelent meg a NAV 4001/2013. tájékoztatása a évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról. Az előző évihez hasonlóan a évi tájékoztatás is a NAV legfontosabb feladataként határozza meg azt, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adómorál javításán keresztül járuljon hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. Ez összhangban áll azzal a mindenkori kiemelt kormányzati törekvéssel, amely a közteherviselés szélesítésére, a fekete-, illetve szürkegazdaság méretének csökkentésére irányul. A NAV a célok eléréséhez a már sokszor hivatkozott kockázatelemzéssel, az adózói magatartásformák és a károkozási potenciál mértéke és valószínűsége alapján differenciálja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások felhasználását. Tartalom 1 A HÓNAP TÉMÁJA A NAV adóztatási szervére vonatkozó ellenőrzési irányok SZJA Magyar munkavállalók külföldi és külföldi munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez kapcsolódó személyi jövedelemadózási szabályok és adó-ellenőrzési tapasztalatok az adóegyezmények tükrében 8 ÁFA Pénzforgalmi áfa egyes kérdései 11 ART. Az adóhatósági igazolások kiadásának szabályváltozásairól 13 OLVASÓI KÉRDÉSEK 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű áfát tartalmazó előlegszámla Osztalék kifizetése után a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás összegének megállapítása Magánszemély által kft-nek adott kölcsön Külföldi tulajdonos által nyújtott tagi hitelt devizában Lapszámunk szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft. Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek658 A kézirat lezárásának dátuma: február 26. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

2 A jogkövetésre nyitott ügyfeleknél a tájékoztatás és a prevenció érvényesül. A kisebb jogsértésekkel érintett adózókkal szemben, vagy alacsonyabb károkozási potenciál esetén kap szerepet a jogkövető magatartás elősegítése. Az adózók számára ez pozitív és előre mutató üzenet. Amennyiben az ellenőrzések során a kisebb jogsértésekkel és/vagy kisebb összegű adókülönbözetet eredményező megállapításokkal érintett ügyekben mégsem ezt tapasztalnák, a tájékoztatás hivatkozási alap lehet, de jogforrásnak nem tekinthető. A tájékoztatásban foglaltak szerint a NAV stratégiai célkitűzése, hogy az adóztatás frekventált területein folyamatosan és nagy erőkkel jelen legyen, ellenőrzéseit a jövőben is elsősorban a jelentős kockázatot hordozó adózókra összpontosítsa. Ez a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások célszerű felhasználása miatt valóban azt teszi szükségessé, hogy megfelelő ellenőrzöttségi szint fenntartása mellett a jogkövetésre nyitott adózókat segítse, a különösen kockázatosnak minősülő, valamint az eleve csalárd ügyletekre alapított vállalkozások tevékenységét pedig fokozottabban ellenőrizze, illetve a csalárd tevékenységet gyors intézkedéssel megakadályozza. Az ellenőrzési tevékenység 2012-ben hatályba lépett, átfogó törvénymódosítás révén megerősített eszköztára 2013-ban tovább bővül. A belföldi áfaösszesítő-jelentés bevezetésével a kockázatelemzésben új fejezet nyílik, amely fiktív számlákon alapuló adó-visszaigénylések megakadályozását is segíti. Az illetékességi szabályváltozások értelmében a gyors és hatékony feladatvégzés, valamint a felesleges adminisztrációs terhek elkerülése érdekében a vizsgálatokat főszabályként az alapellenőrzést végző adóigazgatóság folytathatja le. A tájékoztatásban nagy hangsúlyt kap a 2013-ban a vámhatóságtól az állami adóhatóság hatáskörébe került adónemek különböző típusú ellenőrzése. Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a hatáskörbővüléssel járó feladatainak ellátására. Kiemelt vizsgálati célok: A kiemelt vizsgálati célok megvalósulását továbbra is a kockázatkezelés, kockázatelemzés alkalmazásával éri el az adóhatóság. A kockázatkezelés speciális területe a cégbejegyzésre kötelezett adózók esetében az adószám megállapítását, illetve az adóregisztráció körébe eső személyi változások esetében a változásbejegyzést követően végzett elemzés. A hiányzó költségvetési bevételek pótlásának, a korábban eltitkolt adó minél nagyobb hányadban történő megállapításának támogatása érdekében a kockázatkezelésnek és a kiválasztásnak az ellenőrzéseket a jövőben is a legnagyobb valószínűséggel, legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre kell irányítania. Mivel a szándékos adóelkerülőknél az utólag, több évre megállapított nagy összegű adókülönbözet beszedése kétséges, az ellenőrzésre kiválasztásban egyre nagyobb szerepet kell kapnia az adóelkerülő tevékenység megkezdését követő gyors reagálásnak. A kiemelt vizsgálati célok között a vámhatóságtól az állami adóhatóság hatáskörébe került adónemek (környezetvédelmi termékdíj, energiaadó, népegészségügyi termékadó) Az életútjuk, kapcsolatrendszerük vagy költségvetési kapcsolatuk mérete okán jelentős kockázatú áfaalanyok, valamint az előzőek körébe nem tartozó, de az aktuális adataik alapján jelentős új kockázatokat mutató áfaalanyok, áfaregisztráltak, továbbá a kockázatosnak minősülő társaságok haszonhúzó tagjait és a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek A vállalkozás alakulásának időszakában, valamint az alakulást követően a vállalkozás működésének időszakában különösen a felsorolt (pl. adóminimalizáló, székhelyszolgáltató címén bejegyzett stb.) adózók március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 A mögöttes érdekkörök (tagok, vezető tisztségviselők) feltérképezésére, az egyéb (székhely, kézbesítési meghatalmazott, könyvelő) vonatkozásban mutatkozó azonosságok, valamint az azonos érdekkörbe tartozó adózók gazdasági kapcsolatainak Az adózói életút bármely szakaszában vizsgálandó kockázatos adózói kapcsolatok vonatkozásában felmerülő esetenként speciális kockázati elemek részletesen felsorolásra kerülnek. A kiválasztás hatékonysága természetesen akkor a legnagyobb, ha az adózó több kockázati tényezővel is érintett. Az adóhatóság által következetesen alkalmazott kockázatkezelés körében történt kiválasztásokkal a vállalkozásból adózatlanul történt jövedelemkivonás megállapításával érintett haszonhúzó magánszemélyek tekintetében a büntető-, polgári jogi következmények érvényesítését is megalapozzák, illetve a meg nem fizetett adóhiányra tekintettel a tagok az adóregisztrációs eljárás szempontjából akadályhordozókká válnak, amely gátolja az új adókikerülési célzatú társas vállalkozások létrehozását, és jelentős visszatartó erővel bírhat. Néhány évig is eltartó tisztulási folyamat bizonyosan kell ahhoz, hogy bárki számára látható eredménye legyen a törvénymódosítások révén megerősített eszközök alkalmazásának, de hosszabb távon bizonyosan eredményes lesz. Az adókikerülést célzó, a munkaerő-kölcsönzés látszatának fenntartásával megvalósuló foglalkoztatások feltárása érdekében fontos a foglalkoztatásra, munkaerő kölcsönbe adásra és vételre vonatkozó bejelentések, valamint a járulékbevallások összefüggéseinek vizsgálata, elemzése. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe az utólagos ellenőrzésre történő kiválasztás, valamint az adóellenőrzések megalapozásában kiemelkedő. Az elsősorban operatív, adatgyűjtésre, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatok a preventív hatást, az adózók ellenőrzöttségi szintjének megőrzését, illetve a vámhatóságtól az adóhatóság hatáskörébe utalt adónemek és az újonnan bevezetett adók esetében a bevallások utólagos ellenőrzését és az önkéntes jogkövetés előmozdítását célozzák ban hangsúlyos a pénztárgépekkel kapcsolatos előírások betartásának vizsgálata, fokozott az információs technológiai eszközök alkalmazásával végzett ellenőrzések szerepe, valamint a támogatással finanszírozott beruházások helyszíni ellenőrzése, mivel az adózók egy része továbbra is a támogatás jogosulatlan igénybe vételével, és az általános fogalmi adó adónemben realizált adóelőny útján kíván lépéselőnyre szert tenni a tisztességes piaci szereplőkkel szemben. Számítani lehet többek között a különadókkal kapcsolatos kötelezettségek (ezen belül is különösen az energiaellátó vállalkozási tevékenységet végzők kötelezettségei) esetében, valamint a transzferár dokumentációkkal összefüggésben az újonnan bevezetett adók közül különösen a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos bevallási-, valamint az adókötelezettség megállapítására, ellenőrzésére alkalmas nyilvántartás-vezetési kötelezettség ellenőrzésére, továbbá a kisadózók tételes adója tekintetében a személyi jövedelemadóból, illetve a társasági adóból történő évközi áttérés szabályai alkalmazásának vizsgálatára. Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata a sokszereplős lánckereskedelmi ügyletek hatékonyabb felgöngyölítését segíti. Az ellenőrzési típus törvény által biztosított előnyeit elsősorban a csalárd értékesítési láncolatok felderítéséhez nélkülözhetetlen kapcsolódó vizsgálatok során indokolt hasznosítani. E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám 3

4 A bevallások vizsgálatára irányuló ellenőrzések között kiemelt helyet foglalnak el az áfa, szja, környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és a népegészségügyi termékadó adónemben végzendő kiutalás előtti ellenőrzések. Az adóhatóság 2013-ban előtérbe helyezi a jelenhez közelebb álló időszakra vonatkozó ellenőrzéseket. A számlagyárak, csalárd értékesítési láncolatok, körbeszámlázásos ügyeletek felderítésében fontos szerepet kap a belföldi áfaösszesítő-jelentés adatainak hasznosítása. Az adóhatóság a jogszabályi változások alapján nyert új eszközökkel az egyes ügyek összefüggéseit és kapcsolódási pontjait még gyorsabban és hatékonyabban tárhatja fel. A csalárd adózók gyakran váltanak tevékenységi kört. A fordított áfa bevezetése az egyes termékértékesítésekre azt eredményezi, hogy más területen keressenek lehetőséget. A jogalkotó és az adóhatóság ezt felismerte, így a jogszabályváltozások és az ellenőrzési irányok ennek visszaszorítására irányulnak. Új feladatként jelenik meg a pénzforgalmi szemléletű adózás ellenőrzése. A társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések során a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés, az értékvesztés, a K+F költségek elszámolásának, a veszteségelhatárolás szabályszerűségének ellenőrzése kerül előtérbe. A fejlesztési adókedvezmény-igénybevétel feltételeinek teljesítését a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adóhatóság az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba történő befizetések növelését 2013-ban is biztosítani kell. A fekete foglalkoztatás visszaszorítása és a járulékalap helyes meghatározásának ellenőrzése a szociális hozzájárulási adó bevételeket is növeli. A személyi jövedelemadó-ellenőrzések körében a költségvetésnek szándékosan kárt okozó magánszemélyek vizsgálata a hangsúlyos. A jövedelmét minimalizáló egyéni vállalkozók ellenőrzéséhez fokozott érdek fűződik, de a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának vizsgálata sem marad el. A tájékoztatás az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket és az ellenőrzéstípusok tervezett arányszámait is tartalmazza. Ezek közül említést érdemel a nagykereskedelem, húskészítmény, műanyag csomagoló eszköz, műanyag építőanyag gyártása. Az összes ellenőrzésből 62% bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, ebből 48,5% a legnagyobb adóteljesítményű adózók körébe nem tartozó adózóknál végzett, az áfa adónemre is kiterjedő utólagos vizsgálat, 4,9% a vagyongyarapodási vizsgálat. SZJA Magyar munkavállalók külföldi és külföldi munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez kapcsolódó személyi jövedelemadózási szabályok és adóellenőrzési tapasztalatok az adóegyezmények tükrében Írta: Morvai Edina adótanácsadó - WTS Klient Adótanácsadó Kft. Amennyiben egy magyar munkavállaló külföldön dolgozik, vagy egy külföldi munkavállaló Magyarországon dolgozik, a helyes adóztatás megállapításához meg kell vizsgálni a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit, az érintett két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt, valamint értelmezési kérdések esetén az OECD Modellegyezmény magyarázatát. Jelenleg az március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 adóhatóság tájékoztatója alapján Magyarországnak több mint 70 országgal van adóegyezménye, mely szám folyamatosan növekszik. Az egyezmények általában az OECD Modellegyezményen alapulnak, és nagyjából hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, de a konkrét kérdésben mindig az adott országgal hatályos egyezményt kell megvizsgálni. Az OECD Modellegyezmény 15. cikke fogalmaz meg rendelkezéseket a nem önálló munkából származó jövedelmekkel kapcsolatban. Ezen cikk 1. bekezdése alapján a 16., 18. és 19. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló jellegű díjazása csak az adott Államban adóztatható meg, kivéve, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban folyik. Amennyiben a munkavégzés így történik, az abból származó díjazás adóztatható a másik Államban. A 2. bekezdésben a következő kivétel fogalmazódik meg: tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett államban adóztatható meg, amennyiben a.) a kedvezményezett a kérdéses adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül nem tölt összesen 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat a másik államban, és b.) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik nem belföldi illetőségű a másik államban, és c.) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye viseli. Az utóbbi bekezdés a feltételek együttes teljesülése esetén lehetővé teszi, hogy a munkavégzésből származó jövedelem nem a munkavégzés államában, hanem továbbra is a magánszemély illetőségének országában adózzon (mindezzel a túlzott adminisztráció is csökkenthető). A hivatkozott 15. cikk gyakorlati alkalmazása az alábbi példákkal szemléltethető. Valamennyi konkrét kiküldetés adókezelését javasoljuk egyedileg megvizsgálni nemzetközi adótanácsadóval. 1) Német állampolgár végez munkát Magyarországon Ebben a példában a német munkavállaló június 1-jétől kezdte meg magyarországi tevékenységét egy német cégtől magyar leányvállalathoz történő kiküldetés keretében, úgy, hogy a fizetését közvetlenül a német cégtől kapta. Példánkban az egyszerűség kedvéért az elemzést a magyar jogszabályokat felülíró egyezményes rendelkezések alapján végezzük el. Első lépésként meg kell vizsgálni a magánszemély adóügyi illetőségét. Ehhez meg kell nézni a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXXXIV. törvényt (továbbiakban: Egyezmény). Ezen Egyezmény 4. cikke tartalmaz rendelkezéseket az adóügyi illetőség megállapítására vonatkozóan. Ennek alapján a következő szempontokat kell sorrendben megvizsgálni: lakóhely, székhely; amennyiben ez alapján mindkét államban belföldi illetőségű, állandó lakóhely; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, létérdek központja (ahová a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik); amennyiben ez alapján nem állapítható meg, szokásos tartózkodási hely; amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, állampolgárság; amennyiben mindkét állam állampolgára, vagy egyiké sem, az állomok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. A példánkban bemutatott magánszemély a 2012-es évben német állampolgár, állandó lakóhelye május 31-ig Németországban, majd ezt követően Magyarországon volt. Létérdekeinek központja ezen dátumok alapján szintén megoszlott Magyarország és Németország között. Ezen ismeretek alapján meghatározható, hogy a magánszemély osztott adóügyi illetőségű volt a 2012-es évben, azaz január 1. és május 31. között német, majd ezt követően június 1-től december 31-ig magyar. Ameny- 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

6 nyiben ezt már meghatároztuk, meg kell vizsgálni, hogy milyen jövedelmeket szerzett a magánszemély az érintett időszakokban. Példánkban szereplő magánszemélynek volt nem önálló munkaviszonyból származó jövedelme a 2012-es év minden hónapjában, valamint kamatjövedelmet is szerzett mind a magyar, mind a német illetősége időszakában. A fenti információk ismeretében a magánszemély nem önálló munkavégzésből származó jövedelme június 1-jétől kezdődően Magyarországon adózik, mivel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény alapján az ilyen típusú jövedelem alapvetően ott adózik, ahol a munkát végzik (a magánszemélynek negyedévente személyi jövedelemadó előleg megállapítási és fizetési kötelezettsége merül fel). Erre vonatkozó rendelkezéseket az egyezmény 14. cikkének (1) bekezdése tartalmaz: A 15., 17., 18. és 20. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban. A bevezetőben is említett Modellegyezmény kommentárja 15. cikkének második bekezdésében foglalt kivételes szabályok sem alkalmazhatóak, tekintve, hogy a magánszemély 183 napnál többet tartózkodott Magyarországon. A magyar munkavégzéshez kapcsolódóan a munkavégzés megkezdése előtt érdemes még egy kérdést tisztázni, mégpedig azt, hogy Magyarországon kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat. Amenynyiben a példában szereplő munkavállaló Németországban szeretne biztosított maradni (alapszabály szerint a munkavégzés tagállamában merülne fel a biztosítási kötelezettség), akkor szüksége van a német hatóság által kiállított A1-es igazolásra, amely adott időtartamra igazolja, hogy a magánszemély továbbra is Németországban fizeti meg a járulékokat, és ez alapján Magyarországon is jogosult lesz ellátásokra. Egyéb jövedelmek esetében felmerülhet még az EHO fizetésének kötelezettsége is. Ha a magánszemély rendelkezik A1-es igazolással, akkor az egyéb jövedelmekre vonatkozó EHO-t sem kell megfizetnie. Következő lépésként meg kell vizsgálni, hogy egyéb jövedelmeinek (kamatjövedelmek) adóztatására melyik ország jogosult. Az egyezmény 11. cikke (1) bekezdése alapján a kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik államban adóztatható. Tehát ha lefordítjuk ezen rendelkezést, akkor a kamat, amely Németországban keletkezik, és amelynek haszonhúzója magyar illetőségű, akkor csak Magyarországon adóztatható. Ezek alapján azon kamat után kell a példában szereplő személynek Magyarországon adót fizetni, amelyet a magyar illetősége időszakában szerzett meg a magánszemély. Ekkor az a mérvadó, hogy a kamatot mikor kapta meg, mikor írták jóvá a számláján. Tehát azokat a kamatösszegeket kell átszámolni a bevételszerzés időpontjában érvényes MNB-árfolyamon forintra, illetve szerepeltetni a magyar adóbevallásában, amelyeket június 1. és december 31. között szerzett meg. Előfordulhat, hogy a külföldi munkavállaló egyéb jövedelme esetében a külföldi bank levonja az adót, viszont az Egyezmény alapján Magyarországon kell megfizetni és bevallani. Ebben az esetben a magánszemély a kint levont adót visszakérheti, vagy ha a kifizetés időpontjában igazolható a magyar adóügyi illetőség, kérheti a külföldi banktól, hogy ott az adó ne kerüljön levonásra. Ilyen esetekben a technikai részleteket a külföldi bankokkal egyeztetni kell. Egyéb jövedelmekkel kapcsolatban a gyakorlatban már előfordult, hogy a külföldi adóhatóság megkeresésére a magyar adóhatóság ellenőrzést indított, és megvizsgálta, hogy például egy adott kamatjövedelem szerepel-e a magyar adóbevallásban, mivel azt az információt kapták a külföldi adóhatóságtól, hogy az az adott országban nem került bevallásra. 2) Magyar állampolgár végez munkát Németországban Ebben a példában egy magyar munkavállaló Németországban dolgozik április 1-jétől a magyar társaság anyavállalatánál, bérét továbbra is a magyar társaságtól kapja. A munkavállaló egész évben rendelkezett állandó lakóhellyel Magyarországon, majd március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 2012. április 1. és december 31. között Németországban is ben csak Magyarországon tartózkodott, 2013-ban pedig várhatóan január 1-től március 31-ig fog dolgozni Németországban, aztán hazatér Magyarországra. Létérdekeinek központja nyilatkozata alapján április 1. előtt Magyarországon volt, ezt követően pedig Németországban, mivel családjával együtt költözött ki Németországba, és német bankszámlát is nyitott. A megadott információkból január 1-jétől március 31-ig biztosan megállapítható, hogy a magánszemély magyar illetőségű. Jelen esetben a kérdéses időszak az április 1. és december 31. közötti. A már korábbiakban említett Egyezmény 4. cikke értelmében először meg kell vizsgálni a magánszemély állandó lakóhelyét. Mivel ebben a példában április 1-jétől mindkét államban rendelkezett állandó lakóhellyel a magánszemély, ezért következő lépésként a létérdek központját kell vizsgálni. Az OECD Modellegyezmény is vizsgálja azt az esetet, hogy hogyan kell megállapítani egy magánszemély létérdekének központját. Ez alapján figyelembe kell venni a magánszemély családi és társadalmi kapcsolatait, foglalkozását, politikai, kulturális és egyéb tevékenységét, üzleti tevékenységének helyét, azt, hogy honnan irányítja vagyona kezelését. Ezt megvizsgálva a példában szereplő magánszemély a német tevékenysége alatt életvitelszerűen Németországban élt, társadalmi kapcsolatai oda kötötték, illetve onnan irányította vagyona kezelését is. Ennek egy esetleges adóellenőrzés során jelentősége lehet, mivel ekkor igazolni kell azt, hogy a létérdek központja valóban Németország. Erre megfelelő lehet bármilyen olyan dokumentum, nyugta, számla, tagsági igazolás, mely az érintett időszakban keletkezett Németországban. Ezek alapján meghatározható, hogy a példában szereplő magánszemély április 1-jétől december 31-ig német illetőségű volt. Amennyiben a fentiek alapján nem lett volna meghatározható a létérdek központja, úgy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak a magánszemély, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art. ) definíciója alapján a szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol az adott naptári évben az adott állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama összességében a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva eléri vagy meghaladja a 183 napot. A magánszemély évben több mint 183 napot tartózkodott Németországban és az Egyezmény alapján, amennyiben az előző ismérvek alapján nem lett volna meghatározható egyértelműen az illetőség, akkor a szokásos tartózkodási hely lenne az irányadó. Tehát a magánszemély ez alapján is a megadott időszakban német illetőségűnek minősülne. A fentiek alapján a magánszemély német tevékenységére jutó bére után Németországban kell adóznia és bevallást beadni, a magyar tevékenységre jutó időszakra pedig Magyarországon. Ha a példában szereplő magánszemély létérdekének központja évben végig Magyarország lenne, és ez alapján magyar adóügyi illetőségűnek minősülne a teljes naptári évben, az Egyezmény 14. cikkének (2) bekezdését kellene vizsgálni: az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. Tehát ha az érintett magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősülne egész évben, akkor meg kellene vizsgálni a fenti három szabály együttes teljesülését a német tevékenységre tekintettel kapott jövedelem kapcsán. Mivel a munkavállaló már a 2012-es évben több mint 183 napot tartózkodott Németországban, ezért a 2012-es évben az erre az időszakra jutó jövedelmét Németországban kell adóznia (azaz az adóztatás nem maradhat Magyarországon, az illetőség államában a német tevékeny- 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

8 ség időtartamára). A 183 nap számításánál a ki- és beutazás napját mindkét ország esetében figyelembe kell venni, valamint bármely, az adóévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakon belül vizsgálandó a 183 napos szabály teljesülése. A január 1-jétől hatályos Egyezmény, valamint az adóhatóság által kiadott 2012/50. adózási kérdés értelmezése alapján a magánszemély 183 napos tartózkodását az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül szükséges vizsgálni, tehát a 2012-ben megszerzett jövedelmek adókötelezettségének megállapítása során a 2011-es időszakot érintően is vizsgálni kell a magánszemély tartózkodási helyét, és a évben az adott államban töltött napokat is figyelembe kell venni. Mivel egy kiküldetés megkezdése előtt gyakran nem látható biztosan, hogy 183 napnál többet fog-e tölteni a munkavállaló külföldön, ezért a kiküldő társaságnál havonta levonásra kerül a személyi jövedelemadó előlegének összege. Ekkor általában a naptári évet követően válik ismertté a tény, hogy egy bizonyos összeget külföldön kell adózni, viszont az erre jutó adó levonásra került, melyet utólag korrigálni kell. A korrekció hatásaként a kiutalás előtt az adóhatóság az esetek többségében ellenőrzést indít, melyben előfordulhat, hogy a magánszemélynek szükséges bizonyítani a visszaigénylés tényének jogosságát. Ekkor minden körülményt megvizsgálnak, és kérik annak igazolódokumentumait. Ebben az esetben indokolt a külföldi illetőség igazolására hivatalos megerősítést kérni, melyet a külföldi adóhatóságnál lehet kérvényezni, valamint egy olyan naptárat is szükséges biztosítani, melyben az év folyamán vezetik, hogy az adott munkavállaló mely napokat melyik országban töltötte. Ezeken kívül minden kapcsolódó dokumentumot is be kell nyújtani, mint például kiküldetési szerződést, nyilatkozatokat stb. A gyakorlatban az is előfordul, hogy az adóhatóság kéri, hogy a külföldön esetlegesen már beadott bevallás, illetve befizetett adót igazoló dokumentum (banki igazolás, külföldi jövedelemigazolás) is kerüljön benyújtásra. A Modellegyezmény magyarázata alapján továbbá meg kell vizsgálni, hogy a munkavégzést a munkavállalót fogadó társaság szempontjából munkaviszony keretében végzett tevékenységnek kell-e tekinteni, vagy a két társaság között létrejött szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásnak, azaz ki minősül gazdasági munkáltatónak. Ehhez a felek közötti szerződéses viszonyok tartalmi vizsgálatát kell elvégezni. Ennek alapján előfordulhat, hogy nem az lesz a munkáltató ezen vizsgálatot követően, akivel a munkavállaló szerződést kötött, hanem az, akinél a munkát végzi. Mindez azt is eredményezheti, hogy egy rövid távú kiküldetés esetén is a munkavégzés államában merül fel az adóztatási pont. A Modellegyezmény kommentárja több szempontot is megad ezen vizsgálat elvégzésére. Ezen szempontokat együttesen kell vizsgálni és mérlegelni. Ugyanezen vizsgálati módszereket és a gazdasági munkáltató koncepciójának jövőbeni alkalmazását erősítette meg az adóhatóság egy október 31-i tájékoztatójában. Minden kiküldetés esetében az adott országgal meglévő egyezmény részletszabályait kell vizsgálni. Egyezmények hiányában természetesen a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Az ismertetett példák csak ízelítőül szolgálnak, és könnyű belátni, hogy a különböző jövedelemtípusok, a juttató cégek jogállása, a tevékenység végzésének helyszíne és a felek közötti szerződések sokszínűsége miatt nem egyszerű a helyes adóztatási pont megtalálása. A szabályozás bonyolultsága miatt mind a küldő, mind a fogadó országban érdemes adótanácsadó segítségét kérni. Tehát az ilyen esetek megelőzésére, illetve felkészülésként az adóellenőrzésre célszerű minden későbbiekben igazoló dokumentumként szolgáló iratot megőrizni az elévülési időn belül március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 ÁFA Pénzforgalmi áfa egyes kérdései Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az áfa-tv. XIII/A. fejezete foglalja össze a pénzforgalmi elszámolás szabályait, amelyek az adófizetési kötelezettség megállapításánál január 1-jétől alkalmazhatók. Bár még nagyon rövid idő telt el január 1-je óta, de már számos előírás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban bizonytalanságok merülnek fel. Ennek szemléltetésére a terjedelmi korlátokra tekintettel négy esetet hozok fel. a) eset A pénzforgalmi elszámolást választó adózóknak az áfa-tv h) pontja alapján azon számlán, amelyre a pénzforgalmi áfa szabályai az irányadóak, a pénzforgalmi elszámolás kifejezést kell feltüntetni. Az Art (1) bekezdés e) pontja alapján a számla előírásoktól eltérő kiállítása esetén az adóhatóság jelentős összegű mulasztási bírságot szabhat ki. E rendelkezés alapján a következő esetekben az adóhatóságnak elvileg mulasztási bírság kiszabására van módja: az adózó kötelezett lett volna a számlán a pénzforgalmi elszámolás kifejezés feltüntetésére, de ezt nem tette meg; vagy nem pénzforgalmi elszámolás kifejezést vezette fel a számlára, hanem más szövegű, de azonos értelmű kifejezést (pl. pénzforgalmi adózás, vagy pénzforgalmi áfa ); az adózónak nem volt jogalapja [ilyen esetre hoz példát a b) pont] arra, hogy a számlán feltüntesse a pénzforgalmi elszámolás kifejezést, de ezt mégis megtette. A mulasztási bírság kiszabásának jogossága szempontjából kizárólag az utóbb említett eset tekinthető egyértelműnek. Az elsőként említett eset első fordulata esetében ez már nem mondható el, hiszen az áfa-tv. 196/B. (4) bekezdése ehhez a mulasztáshoz negatív adózási következményt (a számlában felszámított adó tekintetében az adófizetési kötelezettsége időpontját nem lehet a pénzforgalmi adózás szabályai szerint meghatározni) kapcsol, tehát ezen túl más szankció kilátásba helyezése nem minősíthető méltányos szabályozásnak. A második fordulatban felhozott esetnél is ugyanez leszögezhető, ugyanis az említett kifejezések azonos értelemmel bírnak, tehát a mulasztási bírság kiszabása szintén nem minősíthető indokoltnak. Amíg a kétséges esetek megítélésére nincs központilag kialakult joggyakorlat, addig várhatóan az adóhatóság tisztviselői vonalasan járnak el, azaz a törvényi rendelkezéseket mechanikusan alkalmazzák, legfeljebb olyan esetekben, amikor nyilvánvalóan nem lenne jogszerűen lehetőség mulasztási bírság kiszabására, akkor azt relatíve alacsony összegben határozzák meg. b) eset A pénzforgalmi áfával kapcsolatos szabályok kizárólag olyan termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat terhelő egyenes adózás útján megállapítandó áfával kapcsolatos adófizetési kötelezettség meghatározásánál lehetnek irányadók, amelyek esetében az áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja december 31-ét követő időpontra esik. Tegyük fel, hogy a pénzforgalmi áfát január 1-jétől választó vállalkozás december 21-én termékértékesítést teljesített egy másik áfa adóalany részére. A vállalkozás az ügyletről január 3-án bocsátotta ki a számlát, amelyen a pénzforgalmi elszámolás kifejezést feltüntette. A vevő a számlát befogadta, és annak áfával növelt összegét kifizette. A vevő ezt követően jelezte a vállalkozás részére, hogy egyes leszállított termékek a szerződésben rögzített minőségi követelményeknek nem felelnek meg. A vállalkozás elfogadta a vevő kifogásait, január 28-án módosító számlát bocsátott ki, amelyben az adóalapot és adót is csökkentette. A vállalkozás alkalmazhatja-e az áfa-tv. 196/B. (2) bekezdés ca) pontjában foglalt rendelkezéseket a módosító számla adótartalmának elszámolásánál? 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

10 Olyan számla ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a 169. h) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként abban az adó-megállapítási időszakban köteles figyelembe venni, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti. Ha a példaként felhozott esetet nézzük, akkor az áfa-tv. 196/B. (2) bekezdés ca) pontjában foglalt feltételek fennállnak, hiszen a módosított számlában a pénzforgalmi elszámolás kifejezés feltüntetésre került. Azonban a számlamódosítással érintett ügylet az áfa-tv. értelmében január 1-je előtt került teljesítésre, amelynél nem alkalmazhatóak a pénzforgalmi áfa szabályai, ezért az a módosító számla esetében sem lehet irányadó. Továbbá a vállalkozás jogalap nélkül tüntette fel a számlán a pénzforgalmi elszámolás kifejezést. A vállalkozásnak az áfa-tv. 78. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a módosító számla adótartalmának elszámolásánál, amely alapján fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban a módosító számlának a vevő általi kézhezvételének időpontját magában foglaló bevallásban számolható el. Tegyük fel, hogy a vállalkozás 2013-ban havi áfabevallás benyújtására kötelezett. A módosító számlát a vevő január hónap folyamán kézhez veszi, a vállalkozás a visszatérítési kötelezettségét február hónapban teljesíti. A pénzforgalmi áfa szabályainak téves alkalmazása alapján a fizetendő adó február havi bevallásban lehetne csökkenteni. Ebben az esetben az Áfa-tv. 78. (3) bekezdése alapján a vállalkozás fizetendő adóját már január havi bevallásában jogszerűen csökkenthetné. A példa arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénzforgalmi áfát választó adózóknak a évben a számlázás során nem szabad automatikusan eljárniuk [lásd a) pont]. c) eset A b) pontban említettem az áfa-tv h) pontját, és az arra hivatkozó áfa-tv. 196/B. (2) bekezdését. Felmerül az a kérdés, hogy a módosító és érvénytelenítő számlán (továbbiakban: számlával egy tekintet alá eső okirat) fel kell-e tüntetni a pénzforgalmi elszámolás kifejezést. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalmát az áfa-tv (1) bekezdésének alpontja határozza meg. Ezek között nem lehet olyan értelmű rendelkezést találni, amely előírná a pénzforgalmi elszámolás kifejezés feltüntetésének kötelezettségét. Az áfa-tv. szerint nincs törvényi akadálya a kötelezően előírt adatokon túl más adatok szerepeltetésének, ha ezek felvezetése nem kifejezetten megtévesztés, vagy más, nem rendeltetésszerű joggyakorlás célját szolgálja. Az áfa-tv (2) bekezdése azt írja elő, hogy egyebekben a számlával egy tekintet alá eső okiratra a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az áfa-tv (2) bekezdése szerinti egyebek szófordulat azt jelenti, hogy a kötelező adattartalmon túl más tekintetben (pl. az okirat kibocsátására előírt határidő) a számlával kapcsolatos rendelkezések irányadók a számlával egy tekintet alá eső okiratra. Álláspontom szerint számlával egy tekintet alá eső okiraton nem kötelező, de nem is tiltott a pénzforgalmi elszámolás kifejezés feltüntetése. Tekintettel arra, hogy nincs kötelező előírás, ezért a pénzforgalmi elszámolás kifejezés helyett az a) pontban említetteken túl bármely más formátumú adatközlés is lehetséges (pl. a konkrét jogszabályhelyre történő hivatkozás). Ennek következtében az adóhatóságnak nincs módja mulasztási bírságot kiszabni a számlával egy tekintet alá eső okirathoz kapcsolódóan a pénzforgalmi elszámolás kifejezés feltüntetése, vagy ennek elmaradása, valamint eltérő szövegezés használata miatt. d) eset A jövőben előfordulhat az az eset, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozás olyan követe március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 lésének behajthatatlanságát lesz kénytelen megállapítani (pl. a felszámolótól kapott igazolás alapján), amellyel kapcsolatban áthárított áfa tekintetében jogosult az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját a pénzforgalmi adózás szabályai szerint meghatározni. Az általános szabályok szerint a követelés behajthatatlansága az adóalanyt nem mentesíti az adófizetési kötelezettség teljesítése alól. Az áfa-tv. XIII/A. fejezete kifejezetten nem szabályozza a behajthatatlan követelés fogalmát (vagy azt, hogy mely jogszabály alapján lehet a követelést behajthatatlannak tekinteni), és azt sem, hogy a behajthatatlan követelés esetén keletkezik-e adófizetési kötelezettség, s ha igen, akkor mely időpontban. Az áfa-tv. 196/B. (3) bekezdés b) pontja szerint az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés engedményezés, elengedés miatt vagy más módon szűnik meg. Ez a szabály irányadó olyan módosító számla adótartalmának elszámolásánál is, amely a vevő által fizetendő áfával növelt ellenértéket növeli. A pénzforgalmi adózást alkalmazó vállalkozások számára lényeges kérdés, hogy a követelés behajthatatlanságának tényállása a más módon szűnik meg kitétel alá sorolható-e. Az adóhatóság által közzétett tájékoztató anyagok erre nem térnek ki. Tekintettel arra, hogy a követelés behajthatatlanságának ténye csak bizonyos idő után állapítható meg, ezért ezzel kapcsolatban az adóhatóságnak a közeljövőben mindenképpen egyértelmű tájékoztatást kellene adnia. ADÓZÁS RENDJE Az adóhatósági igazolások kiadásának szabályváltozásairól Írta: dr. Kovács Ferenc NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó A évben több változás történt az adóhatóság által kiadott igazolások szabályozása vonatkozásában, melynek elsődleges indoka az adóadminisztráció egyszerűsítése, illetve az adózók jobb kiszolgálása. Jelen cikk e módosításokat részletezi. I. Általános szabályok A Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program egyik célja az adóigazolás, együttes adóigazolás és a jövedelemigazolás kiállítására irányuló eljárással kapcsolatos lakossági adminisztráció csökkentése volt. Ennek megfelelően módosításra került az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) igazolásokra vonatkozó szabályrendszere (85/A. ), mely közérthető formában, logikus szerkezetben szabályozza újra az adóhatósági igazolás jogintézményét. Egyes jogszabályok alapján az adózó számos eljárásban köteles nemleges adóigazolás vagy együttes adóigazolás benyújtására. A évi módosítással e kötelezettség szűnik meg oly módon, hogy a nemleges adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. [Art. 85/A. (7) bekezdés] Az adóhatóság által kiadható igazolástípusok nem változtak, vagyis továbbra is: adóigazolás együttes adóigazolás jövedelemigazolás illetőségigazolás kérhető az alsó fokú adóztatási szervtől, vagyis a megyei (fővárosi) adóigazgatóságoktól, illetve a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságától. Az adóhatóság az igazolásokat a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogsza- E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám 11

12 bályban előírt adattartalommal állítja ki. [Art. 85/A. (1) bekezdés] Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar, vagy az adózó kérésére magyar és angol nyelven állítja ki. [Art. 85/A. (3) bekezdés] Fontos változás, hogy január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő. [Art (9) bekezdés] A kérelmet elektronikusan az adózó, illetve képviselője nyújthatja be, aki az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval rendelkezik, illetve képviselő, meghatalmazott esetében az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus regisztrációs űrlapon ( T180 számú nyomtatvány) bejelenti, hogy az általa képviselt adózók tekintetében az elektronikus adóhatósági szolgáltatások közül az adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kérelmezése tekintetében is eljár, vagy teljes körű (minden elektronikusan intézhető adóügy tekintetében érvényes) meghatalmazással rendelkezik január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egy típusú nyomtatványon indíthatja meg az adózó. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a számítógépes kitöltést támogatja, és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé. A nyomtatványgarnitúra tartalmazza az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolás kiadásához szükséges kérelmeket, a kérelmek mellékletét képző pótlapokat, nyilatkozatokat, hozzájárulást, a hiánypótlásra felszólító levelekre megküldhető teljesítésigazolás lapot, a kiadott döntésekkel (igazolás, határozat, végzés) kapcsolatos fellebbezés lapot. Az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózók a kérelmeiket változatlanul, akár kötetlen formában személyesen (előzetes időpontfoglalással, vagy ügyfélfogadási időben az ország bármely ügyfélfogadási irodájában megjelenve), illetve postai úton is előterjeszthetik. A nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban célszerű megemlíteni, hogy az igazolás célját megadni nem kötelező, de az igazolás kiadásának szükségességét változatlanul valószínűsíteni kell. Ez annyit jelent, hogy nem kell pontosan megjelölni, hogy milyen célra kéri az adózó az igazolást. Abban az esetben viszont, ha adózó olyan konkrét célt/eljárást jelöl meg, ahol az eljáró hatóság igazolást nem kér (pl.: NAV saját eljárásaiban) az igazolás kiadását az adóhatóság megtagadja. Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelemben lehetőség van időpont megjelölésére is, kitöltése esetén ezen időpontra vonatkozó adatok alapján igazolja az adóhatóság az adótartozást, vagy a köztartozást, illetve annak hiányát. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelemben kötelező megadni a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét. A jövedelemigazolás kiadása iránt benyújtott kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik adóévről kéri az adózó az igazolás kiállítását. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölhető, hogy az illetőségigazolást magyar, vagy magyar és angol nyelven kéri a benyújtó. A kérelem megjegyzés rovatában, egyéb az adóhatósági nyilvántartásban szereplő és az igazolás céljához kapcsolódó adatok igazolását lehet kérni, pl. bővített adóigazolás kiadása a bevallás adatok feltüntetésével. Ez jellemzően Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos igazolásoknál fordul elő itt a bevallásadatok feltüntetése kötelező is, de több pénzintézet a hitelek elbírálásához is feltételként szabja. A jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása illetékmentes, az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása illetékköteles, melynek mértéke 3000 Ft. Az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azaz ugyanazon eljárásban (egy kérelemben) kért több azonos tartalmú példány után 3000 Ft illetéket kell fizetni, azonban a több kérelemben, illetve az egy kérelemben több jogcím/igazolás tartalom után az illetéket külön-külön kell megfizetni március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 Az igazolás kiadásának határideje január 1-jétől 8 napról 6 napra csökkent. [Art. 5/A. (5) bekezdés] A határidőt az eljáró adóigazgatóság vezetője indokolt esetben, egy ízben, az ügyfél értesítése mellett, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Adateltérés vagy hiányosság esetén az adózót értesítő levélben szólítja fel az adóhatóság az eltérés, hiányosság rendezésére, és ebben az esetben az igazoláskiadási határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás időtartama az ügyintézési időbe nem számít bele. II. Az igazolások típusai, jellemzői Az adóigazolásnak két fajtája van: általános és nemleges adóigazolás. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. [Art. 85/A. (4) bekezdés] A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján, vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Nemleges adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Az adózó együttes (azaz adó- és vámtartozást, vagy annak hiányát igazoló) adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolásnak is két fajtája van: általános és nemleges együttes adóigazolás. Az általános együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adó- és vámtartozást, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat, illetve a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási kötelezettség elmulasztását. [Art. 85/A. (5) bekezdés] A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás ilyen célból kizárólag együttes adóigazolás kérhető iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is. [Art. 85/A. (6) bekezdés] A nemleges együttes adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az együttes adóigazolás kiállításának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása nincs, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozás hiányát is. Nemleges együttes adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkezett személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét, és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás az adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az evaalanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ez után megállapított adót (evát), egyebekben az evaalapot nem képző jövedelemről (bevételről) az általános szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. [Art. 85/A. (9) bekezdés] 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

14 Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. [Art. 85/A. (10) bekezdés] OLVASÓI KÉRDÉSEK 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű áfát tartalmazó előlegszámla Kérdés: Az előlegszámlák, amik átlépik a 2 millió Ft-os áfa összeget, jelenteni kell az adott hónapban az áfabevallásban, vagy a végszámlánál kell jelenteni az egész ügyletet? Nálunk egy olyan ügylet van, hogy több előlegszámlát állítunk ki, de a tényleges teljesítés június hónapban történik, ekkor kapja meg a vevő az áruját. Válasz Az áfa-tv. az előleg fizetését teljesítésként értékeli. Ebből adódóan, ha a kibocsátott előlegszámla adótartalma eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség. Az adatszolgáltatási kötelezettséget minden egyes előlegszámla vonatkozásában külön-külön kell megvizsgálni. Ennek megfelelően az ügylet tényleges teljesítését dokumentáló számlában (végszámlában) fel kell tüntetni a teljes adóalapot és az azt terhelő adót, amelyből le kell vonni a korábban kapott előlegeket, így a számla az áfa-tv. szerinti adóalap és az előlegek nettó áfa nélküli értéke közötti különbözetet terhelő áfa vonatkozásában fennálló adófizetési kötelezettséget dokumentálja. A kérdésben foglaltak szerint az előleg pénzügyi teljesítésének és a tényleges teljesítés áfa-tv. szerinti időpontja nem ugyanazon bevallási időszakra esik. Ebből adódóan az előlegről kibocsátott 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű áfát tartalmazó számla vonatkozásában az adatszolgáltatás a tényleges teljesítés áfa-tv. szerinti időpontját magában foglaló bevallási időszakban nem teljesíthető. A végszámla kibocsátásakor a teljes adóalapot terhelő adó alapján kell figyelembe venni az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából. Például a teljes ügyleti érték ft forint áfa, január hónapban a vevő által fizetett előleg forint, amely Ft áfát foglal magában, a teljesítés időpontja május hónap. A január havi áfa bevallásban az előlegszámla tekintetében nem áll fenn tételes adatszolgáltatási kötelezettség, mivel az előlegszámlában áthárított adó összege nem érte el a 2 millió forintot. Azonban a május havi bevallás teljesítendő tételes adatszolgáltatásban a végszámlában a teljes adóalap után felszámított áfát szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy a május havi bevallásban fizetendő adóként csak Ft-ot ( Ft ) kell elszámolni, mivel a teljes adóalap után felszámított áfa elérte a 2 millió forintot ( forint). Amennyiben az ügyleti érték csak Ft Ft, akkor május hónapban nem áll fenn tételes adatszolgáltatási kötelezettség. A tényleges teljesítés áfa-tv. szerinti időpontjában az áfa-tv. szerinti adóalap és az előlegek nettó áfa nélküli értéke közötti különbözetet terhelő áfa vonatkozásában keletkezik adófizetési kötelezettség március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 Osztalék kifizetése után a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás összegének megállapítása Kérdés A kft. tulajdonosai osztalékelőleget fizettek a évben, szja levonásra került, erre eho-t nem fizettek ezt ugye csak akkor kell, amikor az előleg valóban osztalékká válik, a évi eredmény felosztásakor, a évben. Kérdés: Mely időpontban keletkezik az eho fizetési kötelezettsége, és milyen határidőt kell betartani? (Például mérleg szerinti eredmény felosztásáról szóló taggyűlést kell alapul venni? Ezt követően x időpontig kell fizetni a 14% ehót vagy a magánszemély az éves szja bevallásában vallja be, és ekkor fizeti?) Válasz Az osztalékelőleg a legfőbb szerv (a taggyűlés) jóváhagyó döntése után lesz osztalék. Ebből adódóan az osztalékelőlegnek osztalékká minősítésekor kell az osztalék bruttó összege alapján az eho-tv. 3. (3) bekezdés c) pontja szerint a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás összegét 2013-ban megállapítani. Az ehót az osztalékká vált, korábban kifizetett osztalékelőlegből a kft. nem tudja levonni, ezért az eho-tv. 11. (2) és (8) bekezdése alapján a magánszemélynek kell az osztalék megszerzésekor az ehót megfizetni ehoelőlegként, s a évre vonatkozó szja bevallásában kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani és az ehoelőlegként befizetett összeget meghaladó részt befizetni. Magánszemély által kft-nek adott kölcsön Kérdés Magánszemély kölcsönt ad egy kft.-nek. A kapott kölcsönre fizetett kamatra vonatkozóan milyen előírások vannak (Pl lehet-e nulla a kamat)? A kölcsönre kapott kamatra milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek és milyen a kft.-nek? Ezeket a kötelezettségeket mikor kell megfizetni? Van-e különbség a megítélésben és a fizetési kötelezettségben, ha a kölcsönt idegen személy vagy ha a kft. tagja nyújtja? Válasz A magánszemély adhat kamatmentesen kölcsönt a kft.-nek. Amennyiben a magánszemély kamat fejében kíván kölcsönt nyújtani a kft.-nek, akkor a kamat mértékével kapcsolatban a Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ha a magánszemély kamat fejében adott kölcsön, akkor az adott üzleti évre a számviteli törvény szerint elszámolt kamata a kft.-nél a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, amellyel az adóalapot akkor sem kell megnövelni, ha a magánszemély és a kft. között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. A magánszemély által az adott naptári évben megszerzett kamat egyéb jövedelem, amelyre az összevonandó jövedelemre vonatkozó előírások szerint kell adózni az adott évre vonatkozó szja bevallásban. Amennyiben a kölcsönt társaság nyújtja, akkor a kamat mértékére a Ptk. rendelkezései az irányadóak, ha a kölcsön nyújtása nem meríti ki az engedélyhez kötött pénzügyi tevékenység kategóriáját. Ellenkező esetben a pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabályok az irányadóak. Ebben az esetben is az adott üzleti évre a számviteli törvény szerint elszámolt kamata a kft.-nél a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség. Azonban meg kell vizsgálni, hogy a kft. és a kölcsönt nyújtó társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e egymással. Ha igen, akkor a kölcsönszerződés megkötését követő 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenti azt a tényt, hogy a kapcsolt vállalkozások egymással szerződéses viszonyba léptek. Továbbá a Tao. tv. 18. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján abban az esetben, ha a felek által alkalmazott kamatszint eltér a független felek által alkalmazott kamatszinttől, akkor a különbözet folytán felmerült kamatösszeggel az adóalapot növelni kell (a szokásoshoz képest magasabb kamatszint a kft. számára többletköltséget generált, így csökkent az 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó március, IX. évfolyam 3. szám

16 adózás előtti eredmény), illetve csökkenteni lehet az említett jogszabályi rendelkezésekben előírt dokumentum birtokában (a szokásoshoz képest alacsonyabb kamatszint a kft. számára kisebb költséget generált, így nőtt az adózás előtti eredmény). Mindezen túl azt is meg kell vizsgálnia a kft.-nek, hogy a tao-tv. 18. (5)-(8) bekezdéseiben rögzített nyilvántartási kötelezettség terheli-e. Külföldi tulajdonos által nyújtott tagi hitelt devizában Kérdés: Külföldi tulajdonos ad tagi hitelt devizában magyarországi cégének, és a szerződésben benne van, hogy beruházásra adja december 31-ével a devizában fennálló tartozást átértékeljük, és így árfolyamveszteség keletkezik. Ezt el lehet-e határolni? Mert olyan előadást is hallottunk, hogy akkor lehet elhatárolni, ha bank adta mint beruházási kölcsönt. Válasz: A kérdésben érintett számviteli elszámolás a következő. A következőkben leírt számviteli elszámolást kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a beruházási hitel a mérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. Továbbá a mérleg-fordulónapi értékelés során a cégnek valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét és kötelezettségét a mérleg-fordulónapi devizaárfolyamon át kellett számítani, és az így mutatkozó árfolyam-különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. és az eredményre gyakorolt hatásának jelentősnek kellett lennie. Ezen túlmenően, a társaság szintjén számított árfolyam-különbözet összevontan árfolyamveszteséget jelentett, és ez az árfolyamveszteség meghaladta a devizában kapott hitel miatti kötelezettséghez kapcsolódó árfolyamveszteséget, legalább az öszszevont árfolyamveszteség és a devizás hitel miatti árfolyamveszteség azonos összegű, továbbá ha kevesebb az összevont árfolyamveszteség, mint a devizás hitel miatti árfolyamveszteség, akkor maximum az összevont árfolyamveszteségnek megfelelő nem realizált árfolyamveszteség a sztv. 33. (2) bekezdése szerint elhatárolható. Ezen elhatárolás esetén céltartalékot kellett képezni az sztv ának (4) bekezdése szerint, az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék összege különbözetének megfelelő összeget pedig az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. A számviteli törvény a fentiek szerint beruházási hitelhez kapcsolódó devizakötelezettséget említ. Amennyiben a tulajdonos részéről hitelnyújtás történt tehát nem tagi kölcsönt adott!, akkor a fenti rendelkezések alkalmazhatók. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, harmadik szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft március, IX. évfolyam 3. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat 2013. március IX. évfolyam 3. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Általános tudnivalók A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) alsó fokú adózatási szervei 1 a - megyei (fővárosi)

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról I. Általános tudnivalók A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) alsó fokú adóztatási szervei 1 a - megyei

Részletesebben

Belföldi áfa összesítő jelentés

Belföldi áfa összesítő jelentés Belföldi áfa összesítő jelentés Készítette: Balogh Szabolcs NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatása Kiutalás Előtti Ellenőrzési osztály 2. A belföldi áfa összesítő jelentésre vonatkozó jogszabályi háttér: Az

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról I. Általános tudnivalók Fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Általános tudnivalók

Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Általános tudnivalók Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Általános tudnivalók Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság)

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról

Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról Tisztelt Ügyfelünk! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve a nyilvántartásában szereplő adatok igazolására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám A NAV adóztatási tevékenységével összefüggésben, kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számok 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁGI REGISZTRÁCIÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉHEZ

10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁGI REGISZTRÁCIÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉHEZ Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁG REGSZTRÁCÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK TRONKUS NTÉZÉSÉHEZ az elektronikus adóbevallásra, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett,

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

hungary Az adózás rendjéről szóló törvény 2016-os módosításai 2015/2016 Tisztelt Ügyfeleink!

hungary Az adózás rendjéről szóló törvény 2016-os módosításai 2015/2016 Tisztelt Ügyfeleink! OLDAL 1/5 DECEMBER 2015 Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban az adózás rendjéről szóló törvény (ART) legfontosabb változásaira szeretnénk felhívni a figyelmüket, amelyek 2016-tól lépnek érvénybe. A jogszabály

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

BENYÚJTANDÓ: 2015. január 15-ig (Évközben megszűnő/szüneteltető KATA adóalanyoknak a változás/megszűnés hónapját követő 15 napon belül!

BENYÚJTANDÓ: 2015. január 15-ig (Évközben megszűnő/szüneteltető KATA adóalanyoknak a változás/megszűnés hónapját követő 15 napon belül! Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal 9072 Nagyszentjános, Vasút út 1. tel: +36-96/544-030 fax: +36-96/544-031 e-mail:info@nagyszentjanos.hu, jegyzo@nagyszentjanos.hu BENYÚJTANDÓ: 2015. január 15-ig

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő

Részletesebben

Hazai transzfer ár szabályozás. WTS Klient Adótanácsadó Kft. 2013. május 14. Budapest

Hazai transzfer ár szabályozás. WTS Klient Adótanácsadó Kft. 2013. május 14. Budapest Hazai transzfer ár szabályozás WTS Klient Adótanácsadó Kft. 2013. május 14. Budapest Miről lesz szó? Az adózók által leggyakrabban feltett kérdések elemzése» I. Hogyan változott a magyar szabályozás 2003

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS. adóévről POGÁNY községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről KÖRJEGYZŐ

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben