Adó (tax 12. Aranystandard rendszer (gold standard): Adósság, tartozás, kölcsönt ke /debt/: 13. Automatikus stabilizátorok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adó (tax 12. Aranystandard rendszer (gold standard): Adósság, tartozás, kölcsönt ke /debt/: 13. Automatikus stabilizátorok"

Átírás

1 1. Adó (tax): lyan közvetlen ellenszlgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be. Fajtái: 1. Közvetlen adó (SZJA, TAO), vagy közvetett adó: ÁFA, Jövedelemfüggı és autnóm adó (ház, telekadó) 2. Adósság, tartzás, kölcsöntıke /debt/: pénzeszközök kölcsönzése, illetve áruk és szlgáltatásk "hitelbe" történı /azaz a fizetést késıbbre halasztó/ vásárlása esetén keletkezı kötelezettség, illetve felelısség. Az ügylet természetétıl függıen az adósságk legtöbb frmájánál egy meghatárztt idıszakra vnatkzó kamat is fizetendı, valamint a lejárati napját /illetve napjait, ha a visszafizetés részletekben történik/ is rögzítik. Az adósságk egyes fntsabb fajtái /például az államadósságk/ piacképesek, vagyis biznys piackn - mint például az értéktızsdén - frgathatók. A bruttó adósságállmány az adtt rszágnak a külfölddel szemben fennálló összes tartzását jelenti. A nettó adósságállmány az adtt nemzetgazdasággal szemben fennálló követelések és tartzásk különbsége. 3. Adósságszlgálat (Service f debt): a tıketörlesztés és kamat együttes összege egy adtt évben. Az eladósdás mértéke fnts szerepet játszik a nemzetközi gazdasági kckázatk felmérésében. (Pl. a külföldi befektetık, hitelezık az ésszerő kckázatvállaláshz szükséges infrmációk megszerzésére törekednek.) A leggyakrabban alkalmaztt adósságszlgálati mutatók: a./ bruttó adósság a GDP százalékában b./ adósságszlgálat az áru- és szlgáltatás exprt százalékában c./ imprtfedezeti mutató (azt jelzi, hgy az adtt rszág nemzetközi tartalékai átlagsan hány havi imprt finanszírzására elegendıek). 4. Adózás (taxatin): a krmány által magánszemélyekre és szervezetekre kivetett kötelezı adók, amelyeknek az a célja, hgy az állam bevételhez jussn a közjavak és szlgáltatásk finanszírzásáhz, valamint az, hgy kntrllálja a gazdaság magánkiadásainak vlumenét. 5. Aggregált kereslet (AD): a gazdaság egészének tervezett vagy szándéklt összkiadásai egy adtt idıszakban. Ezt az aggregált árszínvnal és az lyan hatásk határzzák meg, mint amilyeneket a beruházásk, a krmányzati kiadásk és a pénzkínálat gyakrlnak. Az AD görbe a javaknak és szlgáltatásknak az emberek által megvásárlni kívánt mennyisége és az aggregált árszínvnal közötti összefüggést mutató görbe. Összetevıi: fgyasztási kereslet, beruházási kereslet, krmányzati kereslet, nettó külföldi kereslet AD = C+I+G+(X IM). 6. Aggregált kínálat (AS): a cégek által kínált egy adtt idıszakban elıállítani kívánt javak és szlgáltatásk összértéke. Az aggregált kínálat a rendelkezésre álló ráfrdításk, a technlógia és az árszínvnal függvénye. Az AD görbe a cégek által kínált reálkibcsátás és az aggregált árszínvnal közötti összefüggést mutatja. 7. Aktív népesség: a munkaképes krú laksság azn része, amely a munkapiacn mint munkavállaló jelenik meg. Zárt gazdaságban a munkakínálat (L S ) maximális nagyságát adják. Munkaképes krú laksság az eltartttak, vagynból élık 8. Aktivitási ráta: a ptenciális munkaerı-állmány relatív mértéke, Aktív népesség / Teljes népesség * 100 % 9. Anticiklikus gazdaságplitika: az állam gazdasági beavatkzása, szabályzása, amelynek célja a knjunkturális ciklus-kilengések mérséklése. 10. Anticipált infláció: a gazdasági szereplık arra számítanak, hgy az árszínvnal a jövıben is úgy alakul, mint a múltban, ezért e szerint kötik munka és hitelszerzıdéseiket. Pl.: Ár-bér spirál esetén az általáns árszínvnal emelkedés vált ki béremelési követeléseket, és ezzel a vállalati szektr költségnövekedésén keresztül gerjeszti az inflációs várakzáskat. Bér-ár spirálról akkr beszélünk, ha a nminálbérek emelkedése költségnövekedést eredményez, és így árfelhajtó hatással jár együtt. 11. Aranydeviza-rendszer: tulajdnképpen a Brettn Wds-i nemzetközi pénzrendszer, amely ig mőködött. (Hivatalsa 1976-ban szüntették meg.) Legfntsabb eleme az arany és az aranyra beváltható deviza, azaz az amerikai dllár vlt. Az USA közpnti bankjának szerepét betöltı FED a $-t az egyes rszágk közpnti bankjai számára- kívánságukra- fix árflyamn beválttta aranyra. USA dllár tartalékvaluta és kulcsvaluta szerepét töltötte be. A pénzrendszer belsı ellentmndása vlt, hgy egy nemzeti valuta a nemzetközi valuta szerepét egyszerre nem képes maradéktalanul betölteni. 12. Aranystandard rendszer (gld standard): lyan rendszer, amelyben mind a belföldi, mind a külföldi frgalmban az arany töltötte be a pénz szerepét. Az rszág törvényes fizetıeszközét, valutaegységét az arany egy biznys rögzített súlymennyiségével egyenértékőnek nyilvánítja. A valuták egymáshz való visznyát az aranyparitás alapján határzták meg. A nemzeti valuták (pénzhelyettesítık) a jegybankkban bármikr, krlátzás nélkül átválthatók. Eredetileg ez jelentette a knvertibilitást. Az elsı világhábrú alatt felfüggesztették, s az 1920-as években módsult frmában próbálták visszaállítani, mint aranyrúd- vagy aranytömb-rendszert, de már csak nemzetközi elszámláskban funkcinált ben végleg megszőnt az aranystandard rendszer. 13. Autmatikus stabilizátrk: beépített stabilizátrként mőködnek a krmányzati adóztatási és kiadási rendszer azn jellemzıi, amelyek reagálnak a GNP vagy a nemzeti jövedelem szintjére, ellensúlyzva a gazdaságt ért skkt. 14. Autnm fgyasztás: C - a jövedelemtıl független fgyasztási kiadáskat jelenti. Y = 0 esetén a finanszírzás készletekbıl vagy hitelekbıl történhet. 15. Állam: a társadalmi-gazdasági rendszer fenntartását szlgáló feladatk ellátása, elısegítése. Gazdasági feladatai: stabilizáció: a gazdaság mőködıképességének biztsítása (anticiklikusság, antiinfláció, hatékny fglalkztatás) elsztás: jövedelemflyamatkkal kapcslats (társadalmi igazságsság) allkáció: frrás biztsítása közjavak termelése, externál hatásk megldása érdekében és az externáliák kezelésére. A költségvetés (az állam) flyótétel egyenlege: Tr + G + SÁ = Th + Tv Az állam beavatkzási eszközei: fiskális (költségvetési) plitika: az állam a költségvetésen keresztül (bevételek és kiadásk) szabályzza a gazdaság mőködését mnetáris plitika: az állam pénzügyi eszközökkel (pénzfrgalm, kamat) szabályzza a gazdaság mőködését, eszközei: tartalékráta plitika, rediszkntláb plitika, nyílt piaci mőveletek, kamatszabályzás, árflyamszabályzás A költségvetési plitika hatását tekintve lehet: expanzív: az aggregált kereslet élénkítése restriktív: az aggregált kereslet csökkentése A költségvetési mérleg lehet: deficites, szufficites, kiegyensúlyztt. 16. Állami gazdaságplitika: az állam gazdasági beavatkzására irányuló cselekvési prgram (célk és eszközök). 17. Állami szektr: a krmányzati szervekben, valamint a különbözı önkrmányzatkban, a jegybankban stb. szervezetileg megjelenı piacn kívüli krdinációs flyamatk összessége. Feladata a gazdaság egészének érdekei szerint közvetlen ellenszlgáltatás nélküli tranzakciókkal (adók, transzferek) átalakítsa a jövedelmek és a termelés összetételét, a frgalmba kerülı pénz mennyiségét szabályzza. Az állami szektr gazdasági döntései a piaci flyamatk szempntjából külsı adttságk. 18. Ár-bér spirál: a nminálbérek és az árszínvnal egymás után következı emelkedése Pl. Ha a közeljövıben áremelkedések várhatók, akkr a munkavállalók képviselıi ezt bekalkulálják a bérkövetelésekbe. Tehát nem a tényleges infláció szintjébıl indulnak ki, hanem figyelembe veszik a jövıben várt inflációt is. A szerzıdésekben figyelembe vett inflációt anticipált inflációnak is nevezik. 19. Árupénz: valamely árucikk pénzként való használata, belsı értékkel rendelkezı pénz. 20. Árupiac: egy nemzetgazdaságban a termékek és szlgáltatásk összes keresletét és kínálatát, valamint azk közötti kapcslatt jelenti. 21. Beruházási függvény: a kamatláb és a beruházási kiadásk közötti mntn csökkenı összefüggés, illetve a beruházási várakzásk és a beruházási kiadásk közötti mntn növekvı összefüggést mutatja. Autnóm beruházás: a kamatlábtól független, csak a várakzásktól függı beruházási kiadásk. 1 2

2 22. Bruttó Hazai Termék (GDP, Grss dmestic prduct): egy rszág területén valamely idıszakban (adtt évben) elıállíttt összes végsı fgyasztásra szánt jószág és szlgáltatás értéke flyó árn. Nettó Hazai Termék (NDP): GDP - amrtizáció. 23. Bruttó kibcsátás: (Grss Output GO): egy nemzetgazdaság egy évi teljes termelését jelenti. Tartalmazza az összes értékesített terméket és szlgáltatást, a készletváltzáskat, a saját fgyasztásra termelt termékeket, valamint a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacn értékesített szlgáltatásk értékét. (ktatás, egészségügy). Ennek megfelelıen halmztt mutató. 24. Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI, Grss natinal incme): az rszág államplgárai által adtt idıszak (év) alatt realizált összes elsıdleges jövedelem. Kiszámítása a GDP-bıl = GDP + beáramló elsıdleges jövedelmek kiáramló elsıdleges jövedelmek. Nettó Nemzeti Jövedelem (NNI): GNI amrtizáció. 25. Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (GNDI): az rszág államplgárai által adtt évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Kiszámítása a GNI-bıl: GNI + beáramló transzferek kiáramló transzferek. Nettó rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (NNDI): GNDI amrtizáció. 26. Defláció: az általáns árszínvnal csökkenése. 27. Dezinfláció: Az infláció csökkentése ill. csökkenése. 28. ECU (Eurpean Currency Unit): Európai Valutaegység: Az EMS részeként létrehztt nemzetközi valuta. Mesterséges pénz, elszámlási egység. Az Európai Közösség összes valutájából a tagrszágk gazdasági erejének súlyzásával létrehztt ksárvaluta, amely számlapénzként mőködött. Párhuzams valuta között. Ez azt jelentette, hgy az EK tagrszágai saját nemzeti valutájuk mellett használták, a nemzetközi fizetési frgalmuk egy részét bnylíttták le vele. Az euró felállításával január 1-jén az ECU-t 1:1 arányban euróra válttták át. 29. Euró: Európai egységes valuta Január 1-jén 11 EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Finnrszág, Franciarszág, Hllandia, Írrszág, Luxemburg, Németrszág, Olaszrszág, Prtugália, Spanylrszág részvételével vezették be. (2001. január 1-jétıl Görögrszág is az Eurland tagja) január 1. és július 1 között a nemzeti valutákkal párhuzamsan használják július 1-jétıl az euró lesz az egyetlen törvényes fizetési eszköz az Eurzóna rszágaiban. 30. Eurland: Az eurót alkalmazó EU-tagállamk. (Eurzónának is nevezik.) 31. Európai Beruházási Bank (EIB, Eurpean Investment Bank): A Római Szerzıdés által létrehztt bank székhelye Luxemburg. Alaptıkéje az EU tagállamk befizetéseibıl áll. Az EIB kölcsönöket nyújt az EU gazdaságplitikájának céljaival összhangban álló beruházásk finanszírzására a tagállamk és a kívülálló rszágk számára. 32. Európai Közpnti Bank (ECB, Eurpean Central Bank): Az ECB az Európai Unió jegybankja. Az EU mnetáris plitikájáért és az euró mőködtetéséért felelıs pénzintézet. Az ECB független az EU tagállamk krmányaitól. Mőködését Június 1-jén kezdte meg, székhelye Frankfurt. 33. Európai Mnetáris Intézet (EMI, Eurpean Mnetary Institute): Az Európai Közpnti Bank elıdje vlt, tıl ig mőködött. Fennállása alatt ösztönözte a tagállamk között a pénzügyi együttmőködést, elıkészítette a pénzügyi unió mőködtetését (ösztönözte a knvergenciát), lefektette az ECB és az ESCB létrehzásáhz szükséges intézményi alapkat. 34. Európai Mnetáris Rendszer (EMS, Eurpean Mnetary System): 1979-ben vezették be az Európai Közösségben. Célja az árflyam stabilitás és a pénzügyi együttmőködés megteremtése vlt az EK tagrszágkban. A rendszer részei: az árflyam mechanizmus (ERM), az európai valutaegység (ECU), az Európai Mnetáris Együttmőködési Alap (EMCF). Az euró bevezetésével jelentısége lecsökkent, mivel ma már csak az eurzónán kívüli EU-tagrszágk valutája és az euró visznyát szabályzza. 35. Európai Unió (EU, Eurpean Unin): 1993-tól az Európai Közösség neve ban, a Maastrichti Szerzıdés más néven Európai Uniós Szerzıdés eredményeképpen jött létre. A Maastrichti Szerzıdés hármpilléres szerkezetet alakíttt ki. Az EU elsı pillére az Európai Közösségek, amely magában fglalja az EK-t, a Mntánuniót, az Euratmt, az EMU-t, a közösségi plitikákat, az uniós államplgárságt. Az EU másdik pillére a krmányközi alapn mőködı közös kül- és biztnságplitika, harmadik pillér a bel- és igazságügyi együttmőködés, szintén krmányközi alapn szervezıdött meg. 36. Expanzió: a kibcsátás (GDP) növekedése. 37. Expanzív mnetáris plitika: Az aggregált kereslet bıvülését (a pénzmennyiség gyrsabb növekedését, alacsnyabb reálkamatt, vagy leértékeltebb árflyamt) eredményezı mnetáris plitika. 38. FED, Federal Reserve System: Szövetségi Bankrendszer. Az USA jegybankjának szerepét tölti be. 39. Fisher-féle frgalmi egyenlet: a frgalmban lévı pénzmennyiség és a frgási sebesség szrzata egyenlı az árszínvnal és a frgalmba kerülı reál makrkibcsátás szrzatával, a tranzakciók pénzszükségletével. 40. Fiskális plitika: költségvetési plitika, azknak az állami kiadásknak és tervezett bevételeknek az együttes hatása, amelyek képesek a makrgazdasági flyamatkat beflyáslni. Legfıbb eszközei: az adók, a szubvenciók. 41. Fgyasztási függvény (cnsumptin functin): azt az összefüggést fejezi ki, amely minden tervezett jövedelemszinthez a tervezett fgyasztást rendeli hzzá. A fgyasztás egy része autnóm, más része a jövedelemtıl függı. C(Y)=C+cY 42. Fgyasztási hányad: az adtt makrjövedelem elfgyasztani szándéklt része. 43. Fgyasztási határhajlandóság: az a szám, amely megmutatja, hgy a gazdaság fgyasztói minden újabb jövedelemegység hányad részét kívánják fgyasztási cikkekre kiadni. 44. Fgyasztóiár-index (CPI): a megélhetési költségek legáltalánsabban használt indexe. A fgyasztói javak rögzített ksarának költségét mérı árindex, amelyben az egyes árucikkek annak megfelelı súllyal szerepelnek, amilyen a részesedésük a kiadáskban. 45. Flyó fizetési mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg része. Adtt évben a külfölddel kapcslats teljesítményt jgcímek szerint mutatja meg. Részei: külkereskedelmi mérleg (termékexprt és termékimprt), nemzetközi fuvarzás és biztsítás, egyéb szállítmányzás, idegenfrgalm, tıkebefektetések utáni jövedelemmzgásk, kamatfizetések. Nem tartalmazza a tıkeimprt, tıkeexprt adatait, valamint a hitelfelvételek és törlesztések adatait. 46. Gazdasági és Mnetáris Unió (EMU, Ecnmic and Mnetary Unin): A Maastrichti Szerzıdés által megfgalmaztt prgram. Az a flyamat, amelynek srán az EU tagállamk gazdasági és pénzügyi plitikáját összehanglják. Az EMU nemcsak pénzügyi uniót és a közös pénz bevezetését jelenti, hanem a tagállamk gazdaságplitikájának egymáshz közelítését, azaz a gazdasági unió megteremtését is célzza. A Maastrichti Szerzıdés elıírta, hgy az EMU hárm szakaszban valósítandó meg: Elsı szakasz: a tıke szabad áramlásának biztsítása a tagállamkn belül, a gazdaságplitikák szrsabb krdinálása, a közpnti bankk közötti együttmőködés szrsabbá tétele az elérendı cél. Másdik szakasz: elérendı cél a tagállamk gazdasági és mnetáris plitikájának knvergenciája, amelyhez biztsítani kell az árak és az államháztartás stabilitását. Harmadik szakasz: Az Európai Közpnti Bank felállítása, a valutaárflyamk rögzítése, az egységes valuta bevezetése. 47. Gazdaságplitika: az állam gazdasági céljainak és azk megvalósításának eszközrendszere. 48. Hazai össztermék: Y = C + I + G + (X IM) 49. Hiperinfláció: Szélsıségesen magas infláció. Rendszerint a havi 50%-t meghaladó árszínvnal-emelkedés jellemzésére használják. A pénz nem, vagy csak részben tölti be ilyen körülmények között egyes funkcióit (fizetési eszköz, frgalmi eszköz, felhalmzási eszköz). 50. IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Világbank/Wrld Bank): A Brettn Wds-i egyezmény keretében létrehztt pénzügyi intézmény. Eredeti célja a másdik 3 4

3 világhábrú utáni újjáépítés vlt. Alapvetıen knkrét beruházáskat finanszírz. Azn tagrszágknak nyújt hitelt, amelyekben a nagyberuházáskhz nem áll rendelkezésre elegendı magántıke. Tagja csak az az rszág lehet, aki az IMF-nek is tagja. Tagjai kvótájuk arányában vesznek részét a szervezet mőködésében. 51. IMF (Internatinal Mnetary Fund): Nemzetközi Valutaalap): az ENSZ szaksíttt pénzügyi szervezete. Nemzetközi bankként mőködik. Célja a fizetési gndkkal küzdı rszágknak kölcsön nyújtása az átmeneti fizetési mérleg prblémák megldására. A tagrszágk kvótájuk arányában juthatnak hitelhez. Az IMF által teremtett nemzetközi fizetési eszköz az SDR. 52. Inaktív népesség: a munkaképes laksság azn része, amely nem szándékzik munkát vállalni. 53. Infláció: az árszínvnal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése. Mértékét tekintve lehet: kúszó (az árszínvnal néhány százalékkal nı), vágtató (két-hármjegyő árszínvnal emelkedés), hiperinfláció (az árszínvnal drasztikus emelkedése). Az infláció kát vizsgálva beszélhetünk: keresleti inflációról: váltzatlan kínálat mellett nı a kereslet kínálati (költség) infláció: a kínálat váltzatlan kereslet mellett csökken 54. IS-LM görbe elemzés: az elemzés lehetıvé teszi, hgy egyértelmően különbséget tegyünk a mnetáris hatásk (amit az LM görbe mutat) és a kiadási, vagyis termékpiaci hatásk között (amelyeket a beruházási-megtakarítási görbe, vagyis az IS görbe mutat). 55. Jegybank /bank f issue/: közpnti bank, nemzeti bank, az a bank, amelyik az adtt rszágban egyedül bcsáthatta ki azt a bankjegyet, amelyet mindenkinek el kellett fgadnia. A jegybankpénz államilag garantált pénz. A jegybank egyben mnetáris hatósági funkciókat is ellát. A törvényes fizetési eszköz kibcsátási jgával kizárólagsan felruháztt bank, Magyarrszágn a Magyar Nemzeti Bank. 56. Kétszintő bankrendszer: A mnetáris plitikáért felelıs közpnti bank nincs közvetlen hitelkapcslatban a vállalatk és a laksság széles körével. 57. Knjunktúra: a kereslet megnövekedésével járó gazdasági fellendülés. 58. Knjunktúra ciklus: az általáns gazdasági tevékenység ingadzásai, amelyeket a kibcsátásnak a legtöbb ágazatban tapasztalható egyidejő bıvülése vagy összehúzódása jellemez. 59. Knvergencia kritériumk (Cnvergence criteria): közeledési kritériumk a mnetáris unió hatékny mőködésének biztsítása érdekében, azaz a tagrszágk gazdaságplitikái és gazdasági eredmények megfelelı mértékben közelítsenek egymáshz. A (pénzügyi) knvergencia kritériumk célja, annak biztsítása, hgy az EMU-n belüli gazdasági fejlıdés kiegyensúlyztt maradjn, és ne vezessen feszültséghez a tagállamk között. Knvergenciakritériumk: Fenntartható mértékő árstabilitás és átlags inflációs ráta, amely a mnetáris unióba való belépést megelızı évben nem haladhatja meg másfél százalékpntnál nagybb mértékben az Európai Unió legalacsnyabb inflációs rátát felmutató hárm rszágának átlags mutatóját. A költségvetési fegyelem fenntarthatósága érdekében, a mnetáris unióba való belépést megelızı évben az államháztartás flyó deficitje nem haladhatja meg a GDP 3%-át, valamint a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál. A hsszú lejáratú nminális kamatláb nem haladhatja meg két százalékpntnál nagybb mértékben, az árstabilitás tekintetében hárm legjbban teljesítı EU tagállam mutatóját a belépést megelızı évben. Az árflyamk stabilitása érdekében a tagállamknak részt kell venniük az EU árflyamegyüttmőködési mechanizmusában. Az EMU-ba belépést megelızı két évben nem kerülhet sr a nemzeti valuta leértékelésére. 60. Knvertibilitás: egy valuta krlátlan átválthatósága más nemzeti valutára. A knvertibilis valuta szabadn átutalható, kivitele ill. behzatala nem krlátztt. 61. Közös költségvetés (Budget): Az Európai Unióban a közös költségvetés mőködtetésének fı célja a közös és közösségi plitikák finanszírzása és támgatása. Jövedelmet csprtsít át a tagállamk termelıi és fgyasztói között. Az EU költségvetése a tagrszágk GNP-jének 1,27%-ában maximált nagyság. Bevételek: 1. Hzzáadtt érték adó (a bevétel mintegy felét biztsítja) 2. Vámk, 3. Mezıgazdasági lefölözések, 4. Tagállamk befizetései GNP-jük arányában. Kiadásk: 1. Közös Mezıgazdasági plitika finanszírzása (a kiadásk mintegy fele) 2. Strukturális alapk kiadásainak finanszírzása 3. Belsı plitikák finanszírzása (pl. kereskedelemplitika) 4. Külsı tevékenység (pl. kívülálló rszágknak juttattt segélyek) 5. Adminisztratív kiadásk (az EU mőködési, igazgatási kiadásai) 6. Tartalékk 7. Új tagállamkra elkülönített kiadásk. 8. Az uniós költségvetéshez való hzzájárulás és a támgatáskból való részesedés visznya alapján kialakultak un. nettó befizetı ill. nettó finanszírztt rszágk 62. Közpnti Bankk Európai Rendszere (ESCB, Eurpean System f Central Banks): Az Eurland-rszágk közpnti bankjai az ECB iránymutatásai szerint végzik tevékenységüket, bankjegyeket kizárólag az ECB engedélyével bcsáthatnak ki. Fıbb feladatk: a fgalmban lévı pénz kezelése, a valutaátváltási mőveletek lebnylítása, a tagrszágk hivatals külföldi tartalékainak raktárzása és kezelése, a fizetési rendszerek mőködésének lebnylítása. 63. Mnetáris aggregátumk: M: frrópénz, az MNB-nél lévı pénz. M1: aznnal felhasználható pénz: készpénz + látra szóló betétek (csak a frgalmban kintlévı érme és bankjegy. M2: M1 + határidıs betétek összessége. M3: M2 + meghatárztt ideig lekötött takaréklevelek. M4: ly mértékben szélesen értelmezett, hgy a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz. Ilyenek a vállalatknál és a laksságnál lévı államkötvények. 64. Maginfláció: Speciális inflációs mutató, amely megtisztítja az infláció alakulását a legváltzéknyabb és a mnetáris plitikától leginkább független tényezık (idényjellegő élelmiszerek: pl. zöldségek, gyümölcsök, a szilárd és cseppflyós főtıanyagk: pl. szén, tőzifa, tüzelılaj, a jármőüzemanyag és a gyógyszerárak) hatásától. 65. Makröknómia: összevnt mutatók segítségével elemzi a gazdaság teljesítményét, állaptát, fejlıdési tendenciáit. 66. Makröknómiai vagy aggregált kereslet: az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplıi adtt árszínvnal mellett szándékznak megvásárlni. 67. Makröknómiai vagy aggregált kínálat: az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplıi adtt árszínvnal mellett hajlandók és képesek elıállítani. 68. Megtakarítás (savings): Mindenfajta jövedelem, amelyet nem fgyasztásra költ el a tulajdnsa. (A beruházásra költött jövedelem is megtakarítás, a készletfelhalmzás is vállalati megtakarítás.) 69. Megtakarítási függvény: a flyó reáljövedelem és a megtakarítási szándék közötti összefüggést mutatja. S(Y)=S+s(Y) S= C 1=c+s 70. Megtakarítási hányad: az adtt makrjövedelem megtakarítani szándékztt része. s = S/Y 71. Megtakarítási határhajlandóság (MPS): azt fejezi ki, hgy egységnyi többletjövedelem mekkra részét kívánják megtakarítani. MPS = S/ Y 72. Mdern pénz: hitelpénz, vagyis lyan bankpasszíva, amely aznnal felhasználható a gazdálkdó számára. 73. Mnetáris bázis (M0): M0 = készpénz + a kereskedelmi bankk jegybanknál hazai valutában vezetett számláinak egyenlege. A közpnti bank a mnetáris bázis nagyságára közvetlen 5 6

4 beflyással van. A mnetáris bázist jegybankpénznek, bázispénznek, nagyerejő pénznek (highpwered mney) is nevezik. 74. Mnetáris pltika: az állam által a közpnti bankn keresztül gyakrlt plitika, amellyel a pénzpiaci keresletet és kínálatt szabályzzák. A mnetáris plitika eszközei: nyílt piaci mőveletek, rediszkntláb-plitika, tartalékráta plitika, árflyamplitika, kamatszabályzás 75. Munka: céliránys emberi tevékenység, ami javak elıállítására irányul. 76. Munkabér: a munka ára. Felsı határát a keresleti tényezık, azaz a vállalkzásk jövedelmezısége beflyáslja. Alsó krlátját az az összeg jelenti, amely megfelelıen kmpenzálja a dlgzó adtt munkával kapcslats rövid és hsszútávú ráfrdításait. 77. Munkaerı-kereslet /demand fr labur/: a vállalati munkaerı-szükségletnek a külsı munkaerıpiacn megjelenı része. 78. Munkakínálat: egy gazdaság számára rendelkezésre álló munkásk száma. Fı meghatárzó tényezıi a népesség, a bérek és a társadalmi tradíciók. 79. Munkakör-értékelési rendszer: a különbözı munkakörök rangsrát állítják fel. A keresleti arányk kialakításában van szerepe. A vállalkzás munkaerı és bérgazdálkdás rendszerébe tartzik. 80. Munkanélküliség: a munkapiac egyensúlytalansága, amikr a munka kínálata meghaladja a munkakeresletet. Fajtái: Önkéntes munkanélküliség:amikr adtt reálbér mellett nem nem vállalnak munkát. Pl. a munkvállaló más munkahely keresése miatt lép ki a munkahelyérıl (kereséses munkanélküliség), munkahelyi feszültségek miatt lép ki valaki a munkahelyérıl (frikciós munkanélküliség) Kényszerő munkanélküliség: adtt reálbér mellett hajlandó lenne dlgzni, de nem talál munkát. Knjunkturális munkanélküliség: a termelés növekedése, vagy visszaesése beflyáslja a fglalkztatttságt. Strukturális munkanélküliség: a gazdasági szerkezet átalakulása miatt egyidejőleg jelenvan a munkaerı hiány és a munkaerı felesleg. Technlógiai munkanélküliség: a technikai haladás következtében a munkát gépek váltják fel. Regisztrált munkanélküli: az állami intézményeknél támgatásért jelentkezı munkanélküli. 81. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliség relatív mértéke: (aktív népesség fglalkztatttak száma) / aktív népesség 82. Munkanélküliség természetes rátája: az a munkanélküliségi ráta, amely mellett a bérekre ható erık egyensúlyban vannak, sem nem növelik, sem nem csökkentik az inflációs rátát. Az a munkanélküliségi ráta, amely mellett a hsszú távú Phillips görbe függıleges. 83. Munkapiac: a munka adásvételének a szintere. A munkakínálatt a háztartásk adják, a kínálat nagyságát az elérhetı jövedelem és az élet minısége határzza meg. Az élet minıségének egyik meghatárzója a jövedelem, a másik a szabadidı. Az egyéni életminıség maximalizálásában a fgyasztó a jövedelem és a szabadidı valamilyen mennyiségét választja ki. Rugalmas munkapiac: a kibcsátás árszínvnalának váltzásával a munkabérek is azns mértékben váltznak. Rugalmatlan munkapiac: a kibcsátás árszínvnala emelkedik, de a munkabér nem váltzik. 84. Nemzetközi Fizetések Bankja /Bank f Internatinal Settlements, BIS/: 1930-ban alapíttt részvénybank, amely közremőködik az államközi valutáris kapcslatk újrarendezésénél, valamint a devizális nehézségek kiküszöbölésénél. 85. Nemzetközi pénzügyi rendszer: lyan mechanizmusk mőködését jelenti, amelyek beflyáslják a nemzetgazdaságk közötti áru- és szlgáltatáskereskedelmet, valamint a pénz-, a hitel-, és a tıkeáramlás flyamatát. 86. Nemzetközi Valutaalap (IMF): 1944-ben jött létre azzal a céllal, hgy biztsítsa és felügyelje az rszágk közötti pénzügyi kapcslatk zavartalanságát, biztsítsák az árflyam-plitikák összehanglását, a fizetési mérlegek egyensúlyba tartását, valamint az árflyamplitikák stabilitását. 87. Nyílt piaci mőveletek: Krmánykötvények eladásával és visszavásárlásával beflyáslja a pénzkínálatt és a kamatlábakat a közpnti bank. 88. Nyittt gazdaság: lyan gazdaság, amely javakat és tıkét ad-vesz más rszágkkal. Zárt gazdaság nem exprtál és nem imprtál, autarkiát valósít meg. 89. OECD: Organizatin fr Ecnmic Cperatin and Develpment rövidítése. Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet. Gazdasági integrációs szervezet, amelynek fıbb céljai: a pénzügyi stabilitás megırzése és a gazdasági növekedés elısegítése; a tagrszágk fejlıdı rszágkba irányuló segítségének ösztönzése és összehanglása, a kereskedelem kiterjesztésének támgatása. 90. Okun törvénye: számszerő összefüggést ír le egy gazdaság jövedelemnövekedése és a munkanélküliség rátája között ( a GDP ciklikus mzgásai és a munkanélküliség között. A munkanélküliség 1 %-kal csökken, ha a jövedelem 2,2 %-kal nı. 91. Pénz: bármi, ami a csere közvetítı eszközeként szlgál, azaz széles körben elfgadtt mint fizetési eszköz. Beszélhetünk M1, M2, M3, M4. Funkciói: Értékmérı: képes mérni az áruk értékét (munkaérték vagy hasznsság alapján) Frgalmi eszköz: képes közvetíteni az áruk cseréjét (Á - P -Á) Kincsképzı ill. felhalmzási eszköz: képes a frgalmn kívül is értéket képviselni, Fizetési eszköz: képes az áru tulajdnsváltását idıben elválasztani a pénz tulajdnsváltásától. Elválik az áru és pénzmzgás. Világpénz: térben és idıben különbözı piackn, így például az rszághatárkn túl is lehet vásárlni, fizetni, illetve értékét megırizni. A pénz mnetarista felfgásban: a vagyntartás egyik frmája és a vagyn frmaváltzásának eszköze. 92. Pénz frgási sebesség: egy adtt idı alatt a pénz egy egysége hány tranzakcióban vesz részt, hányszr cserél gazdát. 93. Pénzhelyettesek: váltó, bankjegy, de csak akkr tölthetik be a pénz szerepét, ha a bankn kívül frgnak. 94. Pénzkereslet: a gazdasági szereplık mekkra pénzösszeget szándékznak tartani, azaz mekkra pénzmennyiség fölött kívánnak bármikr rendelkezni. 95. Pénztartási mtívumk: üzleti tevékenység zavartalan flytatása tranzakciós mtiváció (pótló és bıvítı beruházásk) tartaléklás elıre nem látható események miatt óvatssági mtívum spekulációs mtívum: azért tartják a (kész)pénzt, mert jövedelmezı befektetésre várnak. 96. Pénzkereslet mnetarista felfgásban: függ a permanens jövedelemtıl (Y), az árszínvnaltól (P), a pénz frgási sebességétıl (V), a kamatlábtól (i), az inflációs rátától (αp) 97. Pénzkeresleti függvény (mney demand): pénzkészletek és kamatlábak közötti összefüggés. 98. Pénzkínálat (mney supply): az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdaság rendelkezésére bcsát. Szőkebb értelemben M1, tágabb értelemben M Phillips-görbe: a Phillips által megalkttt azn görbe, amely a munkanélküliség és infláció közötti választási kényszert mutatja. A nminálbérek növekedési üteme és a munkanélküliség rátája között összefüggés. Minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagybb az inflációs ráta. (Rövid távú összefüggés). Módsíttt Phillips-görbe (Samuelsn-Slw): az inflációs ráta és a munkanélküliség ráta közötti empirikus összefüggés. Hsszútávú Phillips-görbe: egy az infláció-tengellyel párhuzams egyenes (az árszínvnal a munkanélküliség természetes rátája mellett emelkedik Reálárflyam: Reálárflyam=(nminális árflyam*külföldi árszínvnal) / belföldi árszínvnal. A gazdasági versenyképesség mutatója, amely a külföldi javak hazai javakban kifejezett értékét adja meg. A reálárflyam felértékelıdése a versenyképesség rmlását, a makrgazdasági kereslet és az infláció csökkenését vnja maga után. A leértékelıdés általában javítja a 7 8

5 versenyképességet, de az árszínvnalat is megnöveli. A mnetáris plitika csak rövid távn képes hatni a reálárflyam alakulására Reálbér (w/p): az a termékmennyiség, amelyet egy biznys munka elvégzéséért kaptt pénzösszegbıl adtt árak mellett megvásárlhatnak Reáljövedelem: az az árumennyiség, amit adtt nmináljövedelembıl a vevık megvásárlhatnak adtt árak mellett Reálkamat: a piaci nminál kamat inflációs rátával deflált nagysága Refinanszírzás: a jegybank által a hitelintézeteknek nyújttt hitelek a hitelintézetek által a vállalkzásknak nyújttt hiteleket a jegybanktól felvett hitelekkel finanszírzzák. A jegybanknak fizetett kamat a refinanszírzási kamat Tıkemérleg: a pénz- és értékpapírtıke nemzetközi áramlását mutatja. Tıkeimprt (tıkebeáramlás) lehet: külföldiek által nyújttt hitel, vagy belföldi vállalatk tulajdnjgának (vagy egy részének megszerzése). Történhet bankhitelezés vagy kötvényvásárlás, részvényvásárlás, vagy új üzem felépítése frmájában. Tıkeexprt (tıkekiráramlás) esetében belföldiek hiteleznek külföldre vagy belföldiek szereznek tulajdnjgt egy külföldi gazdaságban Transzferek: az állam ellenérték nélküli juttatásai a magánszféra számára Válság: lyan idıszak, amikr a munkanélküliség szkatlanul nagy arányú, az üzemek jóval a kapacitásuk alatt mőködnek Valuta: az rszág törvényes fizetıeszköze, illetve annak egysége más rszág fizetési frgalmában. Mindig tényleges pénz jelent Valutaárflyam: valamely nemzeti valutának egy másik valutában kifejezett ára Valuta felértékelés: a valuta hivatals árflyamát a közpnti bank magasabban rögzíti, mint amit a vásárlóereje indklna Valutakígyó: 1972-ben az EK rszágaiban hzták létre. A megállapdás szerint az egyezményt aláíró rszágk valutáik árflyamának egymás közötti ingadzását 2,25 %-s sávban, a dllárral szemben pedig az IMF által 1971-ben engedélyezett 4,5 %-s sávn belül tartják. A rögzített árflyamrendszer ellentétbe került az 1973 után kialakult világgazdasági környezettel. A valutakígyú müködtetését felfüggesztették Valutaksár: Fix árflyamrendszerek esetében a hazai fizetıeszköz árflyamának rögzítése gyakran nem egyetlen valutáhz képest történik. Ilyen esetben a hazai valuta árflyamát több, különbözı valuta árflyamáhz képest tartja a kijelölt szinten a közpnti bank. A kiválaszttt valuták és a hzzájuk tartzó súlyk összessége a valutaksár Valuta leértékelése: a közpnti bank valamilyen gazdaságplitikai cél miatt (például áruexprt ösztönzésén keresztül a fizetési mérleg deficitjének csökkentése) a hazai valuta árflyamát az egyensúlyi szint alatt rögzíti Vám/összeg/ /custms duty/: egyik rszágból a másikba történı áruszállítás esetén az államnak fizetendı összeg, elsısrban a más rszágból bevitt áruk után kell fizetni Világbank (IBRD): az ENSZ szaksíttt pénzügyi szervezete Intézményrendszere: IBRD (Világbank), IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társulás, IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság), ICSID (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Közpntja), MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztsítási Ügynökség) 9

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció 3. témakör A pénz fogalma A pénzzel alapvetıen kétféle gazdasági folyamatban találkoznak: pénzzel bonyolítják le az áruk cseréjét, a tranzakciókat.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Közgazdaságtan 11. elıadás. A makrogazdaság egyensúlya

Közgazdaságtan 11. elıadás. A makrogazdaság egyensúlya Közgazdaságtan 11. elıadás A makrogazdaság egyensúlya Bacsi - Weisz, közgazd.11 1 PÉNZPIACI ALAPFOGALMAK Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben:

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika: 02.26. Európai mdellek 4 fő mdell: - Kntinentális, német-francia mdell - Liberális, anglszász mdell - Mediterrán, déli mdell - Skandináv mdell Kntinentális mdell - Nagyvnalú ellátás - Szigrú munkajgi szabályk

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE Gyömrő Várs Önkrmányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE ezer Ft-ban ESZKÖZÖK Előző évi költségvetési beszámló (+,-) Előző évi auditált beszámló Tárgyévi költségvetési beszámló (+,-) Tárgyévi auditált

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Makroökonómia 1.előadás Bevezetés és alapfogalmak, a makrogazdasági körforgás 2011.02.07.

Makroökonómia 1.előadás Bevezetés és alapfogalmak, a makrogazdasági körforgás 2011.02.07. Makröknómia 1.előadás Bevezetés és alapfgalmak, a makrgazdasági körfrgás 2011.02.07. előadó: Hnvári Jáns Minden tantárggyal kapcslats infrmáció: cspace.bgf.hu A hallgatók bejelentkezése (cspace): felhasználói

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi Makro 7 1 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika

GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika Pénzügyi politika Költségvetési (fiskális) politika Monetáris

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

A gazdaság külsı kapcsolatai.

A gazdaság külsı kapcsolatai. A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Makroökonómia Gyakorló feladatok Makroökonómia Gyakorló feladatok I. Gazdasági körforgás és a nemzetgazdaság teljesítményének mérése 1. Egy gazdaságban 5 terméket termelnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az 5 termék két egymást követő

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás Mikr-, kis- és középvállalkzásknak nyújttt tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, hgy a már mőködı mikr-, kis- és középvállalkzásk ismereteinek bıvítése révén hzzájáruljn

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Termelési tényezık piaca

Termelési tényezık piaca 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

2010.08.30. Forrás: APEH

2010.08.30. Forrás: APEH 2010.08.30. Frrás: APEH Tájékztató a társasági adóalanyk 2010. adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalktásáról, illetve módsításáról

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o Gazdasági és jogi ismeretek 10. o A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 óra A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői,

Részletesebben

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak)

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak) MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Szükített lista elölapja 2014.09.09-án 11:29:57-kor készített szőkítés szempontjai Őrlap 01, 38, 98 MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11

Részletesebben

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül.

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül. Mikr- és kisvállalkzásk technlógia fejlesztése Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A Alapvetı cél A mikr- és kisvállalkzásk jövedelemtermelı képességének növelése technlógiai fejlesztésen, krszerősítésen keresztül.

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL

INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL 1. Cikkely Infrmációk a CAPITAL MARKETS,.c.p., a.s. ügyfelei és ptenciális ügyfelei

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag

Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag A Közbeszerzések Tanácsa által a közbeszerzési referens szakképesítés (OKJ 54 343 03 0000 00 00) Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenység szakmai követelménymoduljának Pénzügyi ismeretek

Részletesebben

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 1. A szlgáltatás célja Helyi (térségi) fglalkztatási tanácsadás 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, szakmai, módszertani segítségnyújtással hzzájárulni az adtt térségben, településen a fglalkztatási helyzet

Részletesebben

Kockázatkezelési irányelvek

Kockázatkezelési irányelvek Kckázatkezelési irányelvek Az FHB Jelzálgbank Nyilvánsan Működő Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20.; a tvábbiakban: Jelzálgbank) a prudens működés érdekében, a kckázatk alacsny szinten tartására

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet)

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) A pénz funkciói Csereeszköz Árösszehasonlító Elszámolási egység Értékmegırzı, értékátruházó Az értékırzı funkció a csereeszköz funkciónak

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

o A biztosítás szerepei o A válság gyors oldalnézetből o A válság hatása a biztosítási szektorra o Kockázatok terítése o Hosszú távú megtakarítások

o A biztosítás szerepei o A válság gyors oldalnézetből o A válság hatása a biztosítási szektorra o Kockázatok terítése o Hosszú távú megtakarítások Lcal knwledge. Glbal pwer. A válsv lság g hatása a biztsítási si szektrra Zatykó Péter AEGON Magyarrszág g Biztsító Zrt. 29.9.29. Lcal knwledge. Glbal pwer. 1 Tartalm A biztsítás szerepei A válság gyrs

Részletesebben

Makroökonómia GT G G T KG K 13 1 2 3 K 2 S K Z S N2 2 é s KS K ZL2 L

Makroökonómia GT G G T KG K 13 1 2 3 K 2 S K Z S N2 2 é s KS K ZL2 L Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2 Mit vizsgál? A gazdasági szereplők összességének vizsgálata Aggregált adatok kezelése Háztartás, mint közgazdasági kategória Vállalati szféra Állami szféra Nemzeti

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1.

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram keretében Innvatív, integrált térségi szlgáltatásk létesítése címő tervezési felhíváshz Kódszám: TIOP- 3.5.1-09/1 A prjektek az Európai

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Gazdasági informatikus hallgatók részére GTGKG112BGI Gazdaságelméleti Intézet, 2014. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Feladatgyőjtemény. Közbeszerzési referens képzés. Pénzügyi gazdasági moduljához. 2011. 1. Pénzügyi ismeretek

Feladatgyőjtemény. Közbeszerzési referens képzés. Pénzügyi gazdasági moduljához. 2011. 1. Pénzügyi ismeretek Feladatgyőjtemény Közbeszerzési referens képzés Pénzügyi gazdasági moduljához 2011. 1. Pénzügyi ismeretek 1. 1000 Ft-os betét értéke mennyi lesz 120 nap múlva, ha az esedékes éves kamatláb 15%? 2. 2500

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Makroökonómia feladatgyűjtemény

Makroökonómia feladatgyűjtemény Fekete Dóra Makroökonómia feladatgyűjtemény 1/ 101 TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET: A MAKROÖKONÓMIA ALAÖSSZEFÜGGÉSEI... 5 I. Szöveges feladatok... 5 Feleletválasztás... 5 Igaz - hamis... 6 Kiegészítés... 7

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás Vállalkzóvá válást elısegítı tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja a munkát keresık vállalkzóvá válásának elısegítése, új vállalkzásk indítása. 1.2. Operatív cél A vállalkzóvá

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA (A békéscsabai AGÓRA intézménytípusú multifunkcinális közösségi közpnt és területi közmővelıdési tanácsadó szlgálat kialakítása) ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK 1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap társfinanszírzásával valósulnak

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben