Adó (tax 12. Aranystandard rendszer (gold standard): Adósság, tartozás, kölcsönt ke /debt/: 13. Automatikus stabilizátorok

Átírás

1 1. Adó (tax): lyan közvetlen ellenszlgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be. Fajtái: 1. Közvetlen adó (SZJA, TAO), vagy közvetett adó: ÁFA, Jövedelemfüggı és autnóm adó (ház, telekadó) 2. Adósság, tartzás, kölcsöntıke /debt/: pénzeszközök kölcsönzése, illetve áruk és szlgáltatásk "hitelbe" történı /azaz a fizetést késıbbre halasztó/ vásárlása esetén keletkezı kötelezettség, illetve felelısség. Az ügylet természetétıl függıen az adósságk legtöbb frmájánál egy meghatárztt idıszakra vnatkzó kamat is fizetendı, valamint a lejárati napját /illetve napjait, ha a visszafizetés részletekben történik/ is rögzítik. Az adósságk egyes fntsabb fajtái /például az államadósságk/ piacképesek, vagyis biznys piackn - mint például az értéktızsdén - frgathatók. A bruttó adósságállmány az adtt rszágnak a külfölddel szemben fennálló összes tartzását jelenti. A nettó adósságállmány az adtt nemzetgazdasággal szemben fennálló követelések és tartzásk különbsége. 3. Adósságszlgálat (Service f debt): a tıketörlesztés és kamat együttes összege egy adtt évben. Az eladósdás mértéke fnts szerepet játszik a nemzetközi gazdasági kckázatk felmérésében. (Pl. a külföldi befektetık, hitelezık az ésszerő kckázatvállaláshz szükséges infrmációk megszerzésére törekednek.) A leggyakrabban alkalmaztt adósságszlgálati mutatók: a./ bruttó adósság a GDP százalékában b./ adósságszlgálat az áru- és szlgáltatás exprt százalékában c./ imprtfedezeti mutató (azt jelzi, hgy az adtt rszág nemzetközi tartalékai átlagsan hány havi imprt finanszírzására elegendıek). 4. Adózás (taxatin): a krmány által magánszemélyekre és szervezetekre kivetett kötelezı adók, amelyeknek az a célja, hgy az állam bevételhez jussn a közjavak és szlgáltatásk finanszírzásáhz, valamint az, hgy kntrllálja a gazdaság magánkiadásainak vlumenét. 5. Aggregált kereslet (AD): a gazdaság egészének tervezett vagy szándéklt összkiadásai egy adtt idıszakban. Ezt az aggregált árszínvnal és az lyan hatásk határzzák meg, mint amilyeneket a beruházásk, a krmányzati kiadásk és a pénzkínálat gyakrlnak. Az AD görbe a javaknak és szlgáltatásknak az emberek által megvásárlni kívánt mennyisége és az aggregált árszínvnal közötti összefüggést mutató görbe. Összetevıi: fgyasztási kereslet, beruházási kereslet, krmányzati kereslet, nettó külföldi kereslet AD = C+I+G+(X IM). 6. Aggregált kínálat (AS): a cégek által kínált egy adtt idıszakban elıállítani kívánt javak és szlgáltatásk összértéke. Az aggregált kínálat a rendelkezésre álló ráfrdításk, a technlógia és az árszínvnal függvénye. Az AD görbe a cégek által kínált reálkibcsátás és az aggregált árszínvnal közötti összefüggést mutatja. 7. Aktív népesség: a munkaképes krú laksság azn része, amely a munkapiacn mint munkavállaló jelenik meg. Zárt gazdaságban a munkakínálat (L S ) maximális nagyságát adják. Munkaképes krú laksság az eltartttak, vagynból élık 8. Aktivitási ráta: a ptenciális munkaerı-állmány relatív mértéke, Aktív népesség / Teljes népesség * 100 % 9. Anticiklikus gazdaságplitika: az állam gazdasági beavatkzása, szabályzása, amelynek célja a knjunkturális ciklus-kilengések mérséklése. 10. Anticipált infláció: a gazdasági szereplık arra számítanak, hgy az árszínvnal a jövıben is úgy alakul, mint a múltban, ezért e szerint kötik munka és hitelszerzıdéseiket. Pl.: Ár-bér spirál esetén az általáns árszínvnal emelkedés vált ki béremelési követeléseket, és ezzel a vállalati szektr költségnövekedésén keresztül gerjeszti az inflációs várakzáskat. Bér-ár spirálról akkr beszélünk, ha a nminálbérek emelkedése költségnövekedést eredményez, és így árfelhajtó hatással jár együtt. 11. Aranydeviza-rendszer: tulajdnképpen a Brettn Wds-i nemzetközi pénzrendszer, amely ig mőködött. (Hivatalsa 1976-ban szüntették meg.) Legfntsabb eleme az arany és az aranyra beváltható deviza, azaz az amerikai dllár vlt. Az USA közpnti bankjának szerepét betöltı FED a $-t az egyes rszágk közpnti bankjai számára- kívánságukra- fix árflyamn beválttta aranyra. USA dllár tartalékvaluta és kulcsvaluta szerepét töltötte be. A pénzrendszer belsı ellentmndása vlt, hgy egy nemzeti valuta a nemzetközi valuta szerepét egyszerre nem képes maradéktalanul betölteni. 12. Aranystandard rendszer (gld standard): lyan rendszer, amelyben mind a belföldi, mind a külföldi frgalmban az arany töltötte be a pénz szerepét. Az rszág törvényes fizetıeszközét, valutaegységét az arany egy biznys rögzített súlymennyiségével egyenértékőnek nyilvánítja. A valuták egymáshz való visznyát az aranyparitás alapján határzták meg. A nemzeti valuták (pénzhelyettesítık) a jegybankkban bármikr, krlátzás nélkül átválthatók. Eredetileg ez jelentette a knvertibilitást. Az elsı világhábrú alatt felfüggesztették, s az 1920-as években módsult frmában próbálták visszaállítani, mint aranyrúd- vagy aranytömb-rendszert, de már csak nemzetközi elszámláskban funkcinált ben végleg megszőnt az aranystandard rendszer. 13. Autmatikus stabilizátrk: beépített stabilizátrként mőködnek a krmányzati adóztatási és kiadási rendszer azn jellemzıi, amelyek reagálnak a GNP vagy a nemzeti jövedelem szintjére, ellensúlyzva a gazdaságt ért skkt. 14. Autnm fgyasztás: C - a jövedelemtıl független fgyasztási kiadáskat jelenti. Y = 0 esetén a finanszírzás készletekbıl vagy hitelekbıl történhet. 15. Állam: a társadalmi-gazdasági rendszer fenntartását szlgáló feladatk ellátása, elısegítése. Gazdasági feladatai: stabilizáció: a gazdaság mőködıképességének biztsítása (anticiklikusság, antiinfláció, hatékny fglalkztatás) elsztás: jövedelemflyamatkkal kapcslats (társadalmi igazságsság) allkáció: frrás biztsítása közjavak termelése, externál hatásk megldása érdekében és az externáliák kezelésére. A költségvetés (az állam) flyótétel egyenlege: Tr + G + SÁ = Th + Tv Az állam beavatkzási eszközei: fiskális (költségvetési) plitika: az állam a költségvetésen keresztül (bevételek és kiadásk) szabályzza a gazdaság mőködését mnetáris plitika: az állam pénzügyi eszközökkel (pénzfrgalm, kamat) szabályzza a gazdaság mőködését, eszközei: tartalékráta plitika, rediszkntláb plitika, nyílt piaci mőveletek, kamatszabályzás, árflyamszabályzás A költségvetési plitika hatását tekintve lehet: expanzív: az aggregált kereslet élénkítése restriktív: az aggregált kereslet csökkentése A költségvetési mérleg lehet: deficites, szufficites, kiegyensúlyztt. 16. Állami gazdaságplitika: az állam gazdasági beavatkzására irányuló cselekvési prgram (célk és eszközök). 17. Állami szektr: a krmányzati szervekben, valamint a különbözı önkrmányzatkban, a jegybankban stb. szervezetileg megjelenı piacn kívüli krdinációs flyamatk összessége. Feladata a gazdaság egészének érdekei szerint közvetlen ellenszlgáltatás nélküli tranzakciókkal (adók, transzferek) átalakítsa a jövedelmek és a termelés összetételét, a frgalmba kerülı pénz mennyiségét szabályzza. Az állami szektr gazdasági döntései a piaci flyamatk szempntjából külsı adttságk. 18. Ár-bér spirál: a nminálbérek és az árszínvnal egymás után következı emelkedése Pl. Ha a közeljövıben áremelkedések várhatók, akkr a munkavállalók képviselıi ezt bekalkulálják a bérkövetelésekbe. Tehát nem a tényleges infláció szintjébıl indulnak ki, hanem figyelembe veszik a jövıben várt inflációt is. A szerzıdésekben figyelembe vett inflációt anticipált inflációnak is nevezik. 19. Árupénz: valamely árucikk pénzként való használata, belsı értékkel rendelkezı pénz. 20. Árupiac: egy nemzetgazdaságban a termékek és szlgáltatásk összes keresletét és kínálatát, valamint azk közötti kapcslatt jelenti. 21. Beruházási függvény: a kamatláb és a beruházási kiadásk közötti mntn csökkenı összefüggés, illetve a beruházási várakzásk és a beruházási kiadásk közötti mntn növekvı összefüggést mutatja. Autnóm beruházás: a kamatlábtól független, csak a várakzásktól függı beruházási kiadásk. 1 2

2 22. Bruttó Hazai Termék (GDP, Grss dmestic prduct): egy rszág területén valamely idıszakban (adtt évben) elıállíttt összes végsı fgyasztásra szánt jószág és szlgáltatás értéke flyó árn. Nettó Hazai Termék (NDP): GDP - amrtizáció. 23. Bruttó kibcsátás: (Grss Output GO): egy nemzetgazdaság egy évi teljes termelését jelenti. Tartalmazza az összes értékesített terméket és szlgáltatást, a készletváltzáskat, a saját fgyasztásra termelt termékeket, valamint a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacn értékesített szlgáltatásk értékét. (ktatás, egészségügy). Ennek megfelelıen halmztt mutató. 24. Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI, Grss natinal incme): az rszág államplgárai által adtt idıszak (év) alatt realizált összes elsıdleges jövedelem. Kiszámítása a GDP-bıl = GDP + beáramló elsıdleges jövedelmek kiáramló elsıdleges jövedelmek. Nettó Nemzeti Jövedelem (NNI): GNI amrtizáció. 25. Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (GNDI): az rszág államplgárai által adtt évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Kiszámítása a GNI-bıl: GNI + beáramló transzferek kiáramló transzferek. Nettó rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (NNDI): GNDI amrtizáció. 26. Defláció: az általáns árszínvnal csökkenése. 27. Dezinfláció: Az infláció csökkentése ill. csökkenése. 28. ECU (Eurpean Currency Unit): Európai Valutaegység: Az EMS részeként létrehztt nemzetközi valuta. Mesterséges pénz, elszámlási egység. Az Európai Közösség összes valutájából a tagrszágk gazdasági erejének súlyzásával létrehztt ksárvaluta, amely számlapénzként mőködött. Párhuzams valuta között. Ez azt jelentette, hgy az EK tagrszágai saját nemzeti valutájuk mellett használták, a nemzetközi fizetési frgalmuk egy részét bnylíttták le vele. Az euró felállításával január 1-jén az ECU-t 1:1 arányban euróra válttták át. 29. Euró: Európai egységes valuta Január 1-jén 11 EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Finnrszág, Franciarszág, Hllandia, Írrszág, Luxemburg, Németrszág, Olaszrszág, Prtugália, Spanylrszág részvételével vezették be. (2001. január 1-jétıl Görögrszág is az Eurland tagja) január 1. és július 1 között a nemzeti valutákkal párhuzamsan használják július 1-jétıl az euró lesz az egyetlen törvényes fizetési eszköz az Eurzóna rszágaiban. 30. Eurland: Az eurót alkalmazó EU-tagállamk. (Eurzónának is nevezik.) 31. Európai Beruházási Bank (EIB, Eurpean Investment Bank): A Római Szerzıdés által létrehztt bank székhelye Luxemburg. Alaptıkéje az EU tagállamk befizetéseibıl áll. Az EIB kölcsönöket nyújt az EU gazdaságplitikájának céljaival összhangban álló beruházásk finanszírzására a tagállamk és a kívülálló rszágk számára. 32. Európai Közpnti Bank (ECB, Eurpean Central Bank): Az ECB az Európai Unió jegybankja. Az EU mnetáris plitikájáért és az euró mőködtetéséért felelıs pénzintézet. Az ECB független az EU tagállamk krmányaitól. Mőködését Június 1-jén kezdte meg, székhelye Frankfurt. 33. Európai Mnetáris Intézet (EMI, Eurpean Mnetary Institute): Az Európai Közpnti Bank elıdje vlt, tıl ig mőködött. Fennállása alatt ösztönözte a tagállamk között a pénzügyi együttmőködést, elıkészítette a pénzügyi unió mőködtetését (ösztönözte a knvergenciát), lefektette az ECB és az ESCB létrehzásáhz szükséges intézményi alapkat. 34. Európai Mnetáris Rendszer (EMS, Eurpean Mnetary System): 1979-ben vezették be az Európai Közösségben. Célja az árflyam stabilitás és a pénzügyi együttmőködés megteremtése vlt az EK tagrszágkban. A rendszer részei: az árflyam mechanizmus (ERM), az európai valutaegység (ECU), az Európai Mnetáris Együttmőködési Alap (EMCF). Az euró bevezetésével jelentısége lecsökkent, mivel ma már csak az eurzónán kívüli EU-tagrszágk valutája és az euró visznyát szabályzza. 35. Európai Unió (EU, Eurpean Unin): 1993-tól az Európai Közösség neve ban, a Maastrichti Szerzıdés más néven Európai Uniós Szerzıdés eredményeképpen jött létre. A Maastrichti Szerzıdés hármpilléres szerkezetet alakíttt ki. Az EU elsı pillére az Európai Közösségek, amely magában fglalja az EK-t, a Mntánuniót, az Euratmt, az EMU-t, a közösségi plitikákat, az uniós államplgárságt. Az EU másdik pillére a krmányközi alapn mőködı közös kül- és biztnságplitika, harmadik pillér a bel- és igazságügyi együttmőködés, szintén krmányközi alapn szervezıdött meg. 36. Expanzió: a kibcsátás (GDP) növekedése. 37. Expanzív mnetáris plitika: Az aggregált kereslet bıvülését (a pénzmennyiség gyrsabb növekedését, alacsnyabb reálkamatt, vagy leértékeltebb árflyamt) eredményezı mnetáris plitika. 38. FED, Federal Reserve System: Szövetségi Bankrendszer. Az USA jegybankjának szerepét tölti be. 39. Fisher-féle frgalmi egyenlet: a frgalmban lévı pénzmennyiség és a frgási sebesség szrzata egyenlı az árszínvnal és a frgalmba kerülı reál makrkibcsátás szrzatával, a tranzakciók pénzszükségletével. 40. Fiskális plitika: költségvetési plitika, azknak az állami kiadásknak és tervezett bevételeknek az együttes hatása, amelyek képesek a makrgazdasági flyamatkat beflyáslni. Legfıbb eszközei: az adók, a szubvenciók. 41. Fgyasztási függvény (cnsumptin functin): azt az összefüggést fejezi ki, amely minden tervezett jövedelemszinthez a tervezett fgyasztást rendeli hzzá. A fgyasztás egy része autnóm, más része a jövedelemtıl függı. C(Y)=C+cY 42. Fgyasztási hányad: az adtt makrjövedelem elfgyasztani szándéklt része. 43. Fgyasztási határhajlandóság: az a szám, amely megmutatja, hgy a gazdaság fgyasztói minden újabb jövedelemegység hányad részét kívánják fgyasztási cikkekre kiadni. 44. Fgyasztóiár-index (CPI): a megélhetési költségek legáltalánsabban használt indexe. A fgyasztói javak rögzített ksarának költségét mérı árindex, amelyben az egyes árucikkek annak megfelelı súllyal szerepelnek, amilyen a részesedésük a kiadáskban. 45. Flyó fizetési mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg része. Adtt évben a külfölddel kapcslats teljesítményt jgcímek szerint mutatja meg. Részei: külkereskedelmi mérleg (termékexprt és termékimprt), nemzetközi fuvarzás és biztsítás, egyéb szállítmányzás, idegenfrgalm, tıkebefektetések utáni jövedelemmzgásk, kamatfizetések. Nem tartalmazza a tıkeimprt, tıkeexprt adatait, valamint a hitelfelvételek és törlesztések adatait. 46. Gazdasági és Mnetáris Unió (EMU, Ecnmic and Mnetary Unin): A Maastrichti Szerzıdés által megfgalmaztt prgram. Az a flyamat, amelynek srán az EU tagállamk gazdasági és pénzügyi plitikáját összehanglják. Az EMU nemcsak pénzügyi uniót és a közös pénz bevezetését jelenti, hanem a tagállamk gazdaságplitikájának egymáshz közelítését, azaz a gazdasági unió megteremtését is célzza. A Maastrichti Szerzıdés elıírta, hgy az EMU hárm szakaszban valósítandó meg: Elsı szakasz: a tıke szabad áramlásának biztsítása a tagállamkn belül, a gazdaságplitikák szrsabb krdinálása, a közpnti bankk közötti együttmőködés szrsabbá tétele az elérendı cél. Másdik szakasz: elérendı cél a tagállamk gazdasági és mnetáris plitikájának knvergenciája, amelyhez biztsítani kell az árak és az államháztartás stabilitását. Harmadik szakasz: Az Európai Közpnti Bank felállítása, a valutaárflyamk rögzítése, az egységes valuta bevezetése. 47. Gazdaságplitika: az állam gazdasági céljainak és azk megvalósításának eszközrendszere. 48. Hazai össztermék: Y = C + I + G + (X IM) 49. Hiperinfláció: Szélsıségesen magas infláció. Rendszerint a havi 50%-t meghaladó árszínvnal-emelkedés jellemzésére használják. A pénz nem, vagy csak részben tölti be ilyen körülmények között egyes funkcióit (fizetési eszköz, frgalmi eszköz, felhalmzási eszköz). 50. IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Világbank/Wrld Bank): A Brettn Wds-i egyezmény keretében létrehztt pénzügyi intézmény. Eredeti célja a másdik 3 4

3 világhábrú utáni újjáépítés vlt. Alapvetıen knkrét beruházáskat finanszírz. Azn tagrszágknak nyújt hitelt, amelyekben a nagyberuházáskhz nem áll rendelkezésre elegendı magántıke. Tagja csak az az rszág lehet, aki az IMF-nek is tagja. Tagjai kvótájuk arányában vesznek részét a szervezet mőködésében. 51. IMF (Internatinal Mnetary Fund): Nemzetközi Valutaalap): az ENSZ szaksíttt pénzügyi szervezete. Nemzetközi bankként mőködik. Célja a fizetési gndkkal küzdı rszágknak kölcsön nyújtása az átmeneti fizetési mérleg prblémák megldására. A tagrszágk kvótájuk arányában juthatnak hitelhez. Az IMF által teremtett nemzetközi fizetési eszköz az SDR. 52. Inaktív népesség: a munkaképes laksság azn része, amely nem szándékzik munkát vállalni. 53. Infláció: az árszínvnal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése. Mértékét tekintve lehet: kúszó (az árszínvnal néhány százalékkal nı), vágtató (két-hármjegyő árszínvnal emelkedés), hiperinfláció (az árszínvnal drasztikus emelkedése). Az infláció kát vizsgálva beszélhetünk: keresleti inflációról: váltzatlan kínálat mellett nı a kereslet kínálati (költség) infláció: a kínálat váltzatlan kereslet mellett csökken 54. IS-LM görbe elemzés: az elemzés lehetıvé teszi, hgy egyértelmően különbséget tegyünk a mnetáris hatásk (amit az LM görbe mutat) és a kiadási, vagyis termékpiaci hatásk között (amelyeket a beruházási-megtakarítási görbe, vagyis az IS görbe mutat). 55. Jegybank /bank f issue/: közpnti bank, nemzeti bank, az a bank, amelyik az adtt rszágban egyedül bcsáthatta ki azt a bankjegyet, amelyet mindenkinek el kellett fgadnia. A jegybankpénz államilag garantált pénz. A jegybank egyben mnetáris hatósági funkciókat is ellát. A törvényes fizetési eszköz kibcsátási jgával kizárólagsan felruháztt bank, Magyarrszágn a Magyar Nemzeti Bank. 56. Kétszintő bankrendszer: A mnetáris plitikáért felelıs közpnti bank nincs közvetlen hitelkapcslatban a vállalatk és a laksság széles körével. 57. Knjunktúra: a kereslet megnövekedésével járó gazdasági fellendülés. 58. Knjunktúra ciklus: az általáns gazdasági tevékenység ingadzásai, amelyeket a kibcsátásnak a legtöbb ágazatban tapasztalható egyidejő bıvülése vagy összehúzódása jellemez. 59. Knvergencia kritériumk (Cnvergence criteria): közeledési kritériumk a mnetáris unió hatékny mőködésének biztsítása érdekében, azaz a tagrszágk gazdaságplitikái és gazdasági eredmények megfelelı mértékben közelítsenek egymáshz. A (pénzügyi) knvergencia kritériumk célja, annak biztsítása, hgy az EMU-n belüli gazdasági fejlıdés kiegyensúlyztt maradjn, és ne vezessen feszültséghez a tagállamk között. Knvergenciakritériumk: Fenntartható mértékő árstabilitás és átlags inflációs ráta, amely a mnetáris unióba való belépést megelızı évben nem haladhatja meg másfél százalékpntnál nagybb mértékben az Európai Unió legalacsnyabb inflációs rátát felmutató hárm rszágának átlags mutatóját. A költségvetési fegyelem fenntarthatósága érdekében, a mnetáris unióba való belépést megelızı évben az államháztartás flyó deficitje nem haladhatja meg a GDP 3%-át, valamint a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál. A hsszú lejáratú nminális kamatláb nem haladhatja meg két százalékpntnál nagybb mértékben, az árstabilitás tekintetében hárm legjbban teljesítı EU tagállam mutatóját a belépést megelızı évben. Az árflyamk stabilitása érdekében a tagállamknak részt kell venniük az EU árflyamegyüttmőködési mechanizmusában. Az EMU-ba belépést megelızı két évben nem kerülhet sr a nemzeti valuta leértékelésére. 60. Knvertibilitás: egy valuta krlátlan átválthatósága más nemzeti valutára. A knvertibilis valuta szabadn átutalható, kivitele ill. behzatala nem krlátztt. 61. Közös költségvetés (Budget): Az Európai Unióban a közös költségvetés mőködtetésének fı célja a közös és közösségi plitikák finanszírzása és támgatása. Jövedelmet csprtsít át a tagállamk termelıi és fgyasztói között. Az EU költségvetése a tagrszágk GNP-jének 1,27%-ában maximált nagyság. Bevételek: 1. Hzzáadtt érték adó (a bevétel mintegy felét biztsítja) 2. Vámk, 3. Mezıgazdasági lefölözések, 4. Tagállamk befizetései GNP-jük arányában. Kiadásk: 1. Közös Mezıgazdasági plitika finanszírzása (a kiadásk mintegy fele) 2. Strukturális alapk kiadásainak finanszírzása 3. Belsı plitikák finanszírzása (pl. kereskedelemplitika) 4. Külsı tevékenység (pl. kívülálló rszágknak juttattt segélyek) 5. Adminisztratív kiadásk (az EU mőködési, igazgatási kiadásai) 6. Tartalékk 7. Új tagállamkra elkülönített kiadásk. 8. Az uniós költségvetéshez való hzzájárulás és a támgatáskból való részesedés visznya alapján kialakultak un. nettó befizetı ill. nettó finanszírztt rszágk 62. Közpnti Bankk Európai Rendszere (ESCB, Eurpean System f Central Banks): Az Eurland-rszágk közpnti bankjai az ECB iránymutatásai szerint végzik tevékenységüket, bankjegyeket kizárólag az ECB engedélyével bcsáthatnak ki. Fıbb feladatk: a fgalmban lévı pénz kezelése, a valutaátváltási mőveletek lebnylítása, a tagrszágk hivatals külföldi tartalékainak raktárzása és kezelése, a fizetési rendszerek mőködésének lebnylítása. 63. Mnetáris aggregátumk: M: frrópénz, az MNB-nél lévı pénz. M1: aznnal felhasználható pénz: készpénz + látra szóló betétek (csak a frgalmban kintlévı érme és bankjegy. M2: M1 + határidıs betétek összessége. M3: M2 + meghatárztt ideig lekötött takaréklevelek. M4: ly mértékben szélesen értelmezett, hgy a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz. Ilyenek a vállalatknál és a laksságnál lévı államkötvények. 64. Maginfláció: Speciális inflációs mutató, amely megtisztítja az infláció alakulását a legváltzéknyabb és a mnetáris plitikától leginkább független tényezık (idényjellegő élelmiszerek: pl. zöldségek, gyümölcsök, a szilárd és cseppflyós főtıanyagk: pl. szén, tőzifa, tüzelılaj, a jármőüzemanyag és a gyógyszerárak) hatásától. 65. Makröknómia: összevnt mutatók segítségével elemzi a gazdaság teljesítményét, állaptát, fejlıdési tendenciáit. 66. Makröknómiai vagy aggregált kereslet: az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplıi adtt árszínvnal mellett szándékznak megvásárlni. 67. Makröknómiai vagy aggregált kínálat: az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplıi adtt árszínvnal mellett hajlandók és képesek elıállítani. 68. Megtakarítás (savings): Mindenfajta jövedelem, amelyet nem fgyasztásra költ el a tulajdnsa. (A beruházásra költött jövedelem is megtakarítás, a készletfelhalmzás is vállalati megtakarítás.) 69. Megtakarítási függvény: a flyó reáljövedelem és a megtakarítási szándék közötti összefüggést mutatja. S(Y)=S+s(Y) S= C 1=c+s 70. Megtakarítási hányad: az adtt makrjövedelem megtakarítani szándékztt része. s = S/Y 71. Megtakarítási határhajlandóság (MPS): azt fejezi ki, hgy egységnyi többletjövedelem mekkra részét kívánják megtakarítani. MPS = S/ Y 72. Mdern pénz: hitelpénz, vagyis lyan bankpasszíva, amely aznnal felhasználható a gazdálkdó számára. 73. Mnetáris bázis (M0): M0 = készpénz + a kereskedelmi bankk jegybanknál hazai valutában vezetett számláinak egyenlege. A közpnti bank a mnetáris bázis nagyságára közvetlen 5 6

4 beflyással van. A mnetáris bázist jegybankpénznek, bázispénznek, nagyerejő pénznek (highpwered mney) is nevezik. 74. Mnetáris pltika: az állam által a közpnti bankn keresztül gyakrlt plitika, amellyel a pénzpiaci keresletet és kínálatt szabályzzák. A mnetáris plitika eszközei: nyílt piaci mőveletek, rediszkntláb-plitika, tartalékráta plitika, árflyamplitika, kamatszabályzás 75. Munka: céliránys emberi tevékenység, ami javak elıállítására irányul. 76. Munkabér: a munka ára. Felsı határát a keresleti tényezık, azaz a vállalkzásk jövedelmezısége beflyáslja. Alsó krlátját az az összeg jelenti, amely megfelelıen kmpenzálja a dlgzó adtt munkával kapcslats rövid és hsszútávú ráfrdításait. 77. Munkaerı-kereslet /demand fr labur/: a vállalati munkaerı-szükségletnek a külsı munkaerıpiacn megjelenı része. 78. Munkakínálat: egy gazdaság számára rendelkezésre álló munkásk száma. Fı meghatárzó tényezıi a népesség, a bérek és a társadalmi tradíciók. 79. Munkakör-értékelési rendszer: a különbözı munkakörök rangsrát állítják fel. A keresleti arányk kialakításában van szerepe. A vállalkzás munkaerı és bérgazdálkdás rendszerébe tartzik. 80. Munkanélküliség: a munkapiac egyensúlytalansága, amikr a munka kínálata meghaladja a munkakeresletet. Fajtái: Önkéntes munkanélküliség:amikr adtt reálbér mellett nem nem vállalnak munkát. Pl. a munkvállaló más munkahely keresése miatt lép ki a munkahelyérıl (kereséses munkanélküliség), munkahelyi feszültségek miatt lép ki valaki a munkahelyérıl (frikciós munkanélküliség) Kényszerő munkanélküliség: adtt reálbér mellett hajlandó lenne dlgzni, de nem talál munkát. Knjunkturális munkanélküliség: a termelés növekedése, vagy visszaesése beflyáslja a fglalkztatttságt. Strukturális munkanélküliség: a gazdasági szerkezet átalakulása miatt egyidejőleg jelenvan a munkaerı hiány és a munkaerı felesleg. Technlógiai munkanélküliség: a technikai haladás következtében a munkát gépek váltják fel. Regisztrált munkanélküli: az állami intézményeknél támgatásért jelentkezı munkanélküli. 81. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliség relatív mértéke: (aktív népesség fglalkztatttak száma) / aktív népesség 82. Munkanélküliség természetes rátája: az a munkanélküliségi ráta, amely mellett a bérekre ható erık egyensúlyban vannak, sem nem növelik, sem nem csökkentik az inflációs rátát. Az a munkanélküliségi ráta, amely mellett a hsszú távú Phillips görbe függıleges. 83. Munkapiac: a munka adásvételének a szintere. A munkakínálatt a háztartásk adják, a kínálat nagyságát az elérhetı jövedelem és az élet minısége határzza meg. Az élet minıségének egyik meghatárzója a jövedelem, a másik a szabadidı. Az egyéni életminıség maximalizálásában a fgyasztó a jövedelem és a szabadidı valamilyen mennyiségét választja ki. Rugalmas munkapiac: a kibcsátás árszínvnalának váltzásával a munkabérek is azns mértékben váltznak. Rugalmatlan munkapiac: a kibcsátás árszínvnala emelkedik, de a munkabér nem váltzik. 84. Nemzetközi Fizetések Bankja /Bank f Internatinal Settlements, BIS/: 1930-ban alapíttt részvénybank, amely közremőködik az államközi valutáris kapcslatk újrarendezésénél, valamint a devizális nehézségek kiküszöbölésénél. 85. Nemzetközi pénzügyi rendszer: lyan mechanizmusk mőködését jelenti, amelyek beflyáslják a nemzetgazdaságk közötti áru- és szlgáltatáskereskedelmet, valamint a pénz-, a hitel-, és a tıkeáramlás flyamatát. 86. Nemzetközi Valutaalap (IMF): 1944-ben jött létre azzal a céllal, hgy biztsítsa és felügyelje az rszágk közötti pénzügyi kapcslatk zavartalanságát, biztsítsák az árflyam-plitikák összehanglását, a fizetési mérlegek egyensúlyba tartását, valamint az árflyamplitikák stabilitását. 87. Nyílt piaci mőveletek: Krmánykötvények eladásával és visszavásárlásával beflyáslja a pénzkínálatt és a kamatlábakat a közpnti bank. 88. Nyittt gazdaság: lyan gazdaság, amely javakat és tıkét ad-vesz más rszágkkal. Zárt gazdaság nem exprtál és nem imprtál, autarkiát valósít meg. 89. OECD: Organizatin fr Ecnmic Cperatin and Develpment rövidítése. Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet. Gazdasági integrációs szervezet, amelynek fıbb céljai: a pénzügyi stabilitás megırzése és a gazdasági növekedés elısegítése; a tagrszágk fejlıdı rszágkba irányuló segítségének ösztönzése és összehanglása, a kereskedelem kiterjesztésének támgatása. 90. Okun törvénye: számszerő összefüggést ír le egy gazdaság jövedelemnövekedése és a munkanélküliség rátája között ( a GDP ciklikus mzgásai és a munkanélküliség között. A munkanélküliség 1 %-kal csökken, ha a jövedelem 2,2 %-kal nı. 91. Pénz: bármi, ami a csere közvetítı eszközeként szlgál, azaz széles körben elfgadtt mint fizetési eszköz. Beszélhetünk M1, M2, M3, M4. Funkciói: Értékmérı: képes mérni az áruk értékét (munkaérték vagy hasznsság alapján) Frgalmi eszköz: képes közvetíteni az áruk cseréjét (Á - P -Á) Kincsképzı ill. felhalmzási eszköz: képes a frgalmn kívül is értéket képviselni, Fizetési eszköz: képes az áru tulajdnsváltását idıben elválasztani a pénz tulajdnsváltásától. Elválik az áru és pénzmzgás. Világpénz: térben és idıben különbözı piackn, így például az rszághatárkn túl is lehet vásárlni, fizetni, illetve értékét megırizni. A pénz mnetarista felfgásban: a vagyntartás egyik frmája és a vagyn frmaváltzásának eszköze. 92. Pénz frgási sebesség: egy adtt idı alatt a pénz egy egysége hány tranzakcióban vesz részt, hányszr cserél gazdát. 93. Pénzhelyettesek: váltó, bankjegy, de csak akkr tölthetik be a pénz szerepét, ha a bankn kívül frgnak. 94. Pénzkereslet: a gazdasági szereplık mekkra pénzösszeget szándékznak tartani, azaz mekkra pénzmennyiség fölött kívánnak bármikr rendelkezni. 95. Pénztartási mtívumk: üzleti tevékenység zavartalan flytatása tranzakciós mtiváció (pótló és bıvítı beruházásk) tartaléklás elıre nem látható események miatt óvatssági mtívum spekulációs mtívum: azért tartják a (kész)pénzt, mert jövedelmezı befektetésre várnak. 96. Pénzkereslet mnetarista felfgásban: függ a permanens jövedelemtıl (Y), az árszínvnaltól (P), a pénz frgási sebességétıl (V), a kamatlábtól (i), az inflációs rátától (αp) 97. Pénzkeresleti függvény (mney demand): pénzkészletek és kamatlábak közötti összefüggés. 98. Pénzkínálat (mney supply): az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdaság rendelkezésére bcsát. Szőkebb értelemben M1, tágabb értelemben M Phillips-görbe: a Phillips által megalkttt azn görbe, amely a munkanélküliség és infláció közötti választási kényszert mutatja. A nminálbérek növekedési üteme és a munkanélküliség rátája között összefüggés. Minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagybb az inflációs ráta. (Rövid távú összefüggés). Módsíttt Phillips-görbe (Samuelsn-Slw): az inflációs ráta és a munkanélküliség ráta közötti empirikus összefüggés. Hsszútávú Phillips-görbe: egy az infláció-tengellyel párhuzams egyenes (az árszínvnal a munkanélküliség természetes rátája mellett emelkedik Reálárflyam: Reálárflyam=(nminális árflyam*külföldi árszínvnal) / belföldi árszínvnal. A gazdasági versenyképesség mutatója, amely a külföldi javak hazai javakban kifejezett értékét adja meg. A reálárflyam felértékelıdése a versenyképesség rmlását, a makrgazdasági kereslet és az infláció csökkenését vnja maga után. A leértékelıdés általában javítja a 7 8

5 versenyképességet, de az árszínvnalat is megnöveli. A mnetáris plitika csak rövid távn képes hatni a reálárflyam alakulására Reálbér (w/p): az a termékmennyiség, amelyet egy biznys munka elvégzéséért kaptt pénzösszegbıl adtt árak mellett megvásárlhatnak Reáljövedelem: az az árumennyiség, amit adtt nmináljövedelembıl a vevık megvásárlhatnak adtt árak mellett Reálkamat: a piaci nminál kamat inflációs rátával deflált nagysága Refinanszírzás: a jegybank által a hitelintézeteknek nyújttt hitelek a hitelintézetek által a vállalkzásknak nyújttt hiteleket a jegybanktól felvett hitelekkel finanszírzzák. A jegybanknak fizetett kamat a refinanszírzási kamat Tıkemérleg: a pénz- és értékpapírtıke nemzetközi áramlását mutatja. Tıkeimprt (tıkebeáramlás) lehet: külföldiek által nyújttt hitel, vagy belföldi vállalatk tulajdnjgának (vagy egy részének megszerzése). Történhet bankhitelezés vagy kötvényvásárlás, részvényvásárlás, vagy új üzem felépítése frmájában. Tıkeexprt (tıkekiráramlás) esetében belföldiek hiteleznek külföldre vagy belföldiek szereznek tulajdnjgt egy külföldi gazdaságban Transzferek: az állam ellenérték nélküli juttatásai a magánszféra számára Válság: lyan idıszak, amikr a munkanélküliség szkatlanul nagy arányú, az üzemek jóval a kapacitásuk alatt mőködnek Valuta: az rszág törvényes fizetıeszköze, illetve annak egysége más rszág fizetési frgalmában. Mindig tényleges pénz jelent Valutaárflyam: valamely nemzeti valutának egy másik valutában kifejezett ára Valuta felértékelés: a valuta hivatals árflyamát a közpnti bank magasabban rögzíti, mint amit a vásárlóereje indklna Valutakígyó: 1972-ben az EK rszágaiban hzták létre. A megállapdás szerint az egyezményt aláíró rszágk valutáik árflyamának egymás közötti ingadzását 2,25 %-s sávban, a dllárral szemben pedig az IMF által 1971-ben engedélyezett 4,5 %-s sávn belül tartják. A rögzített árflyamrendszer ellentétbe került az 1973 után kialakult világgazdasági környezettel. A valutakígyú müködtetését felfüggesztették Valutaksár: Fix árflyamrendszerek esetében a hazai fizetıeszköz árflyamának rögzítése gyakran nem egyetlen valutáhz képest történik. Ilyen esetben a hazai valuta árflyamát több, különbözı valuta árflyamáhz képest tartja a kijelölt szinten a közpnti bank. A kiválaszttt valuták és a hzzájuk tartzó súlyk összessége a valutaksár Valuta leértékelése: a közpnti bank valamilyen gazdaságplitikai cél miatt (például áruexprt ösztönzésén keresztül a fizetési mérleg deficitjének csökkentése) a hazai valuta árflyamát az egyensúlyi szint alatt rögzíti Vám/összeg/ /custms duty/: egyik rszágból a másikba történı áruszállítás esetén az államnak fizetendı összeg, elsısrban a más rszágból bevitt áruk után kell fizetni Világbank (IBRD): az ENSZ szaksíttt pénzügyi szervezete Intézményrendszere: IBRD (Világbank), IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társulás, IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság), ICSID (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Közpntja), MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztsítási Ügynökség) 9