SZAKDOLGOZAT. Borbély Andrásné

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Borbély Andrásné"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Borbély Andrásné MISKOLC 2013

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KEZDETEI EURÓPÁBAN ÉS HAZÁNKBAN SZERZŐ: BORBÉLY ANDRÁSNÉ MTB SZAK, III. ÉVFOLYAM LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. LEHOTAY VERONIKA EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC 2013

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY THE BEGINNINGS OF THE SOCIAL SECURITY IN EUROPE AND IN OUR COUNTRY BA IN PUBLIC EMPLOYMENT AND SOCIAL INSURANCE ADMINISTRATION Part-time course AUTHOR: BORBÉLY ANDRÁSNÉ CONSULTANT: DR. LEHOTAY VERONIKA Instructor MISKOLC 2013

4 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 I. A társadalombiztosítás történelmi előzményei Szociális gondoskodás az őskori közösségekben Ókori szociális gondoskodás Mezopotámia, Egyiptom, Ókori Kína Görög városállamok Athén, Spárta A Római Birodalom szociális gondoskodása Középkori társadalmak szociális megnyilvánulásai II. A beteg- és baleseti ellátások kezdetei Európában Az európai országok társadalombiztosítási előzményei A német társadalombiztosítás kialakulása A szovjet szociális ellátási rendszer kialakulása Az új-zélandi modell Az angliai TB előtörténete és a Beveridge-terv A jóléti állam modellje III. A kötelező beteg- és balesetbiztosítás kialakulása hazánkban Önkéntes társulás a bányamunkás közösségekben Az ipari munkások segélyezési formái a XIX. század végéig A kötelező beteg- és balesetbiztosítást megelőző intézkedések Az ipari és gyári alkalmazottak kötelező betegbiztosításáról Az ipari munkások és kereskedelmi alkalmazottak kötelező betegségi- és baleseti biztosításáról A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló évi XXI. törvénycikk Az egészségbiztosítás és balesetbiztosítás további fejlődése a társadalombiztosítási ellátások közül IV. A nyugdíjbiztosítási rendszer kialakulásának előzményei Európa országaiban Németország Dánia Belgium Hollandia nyugdíjrendszerének története Svédország Nagy-Britannia Ausztria Finnország Szlovákia V. A nyugdíjbiztosítási rendszer kialakulása hazánkban Hazánk nyugdíjbiztosításának előzményei 1867-ig A nyugellátás alakulása a dualizmus időszakában A nyugdíj alakulása a két világháború közötti időszakban Változások az közötti időszakban A kötelező nyugdíjrendszer fejlődése 1945 után VI. Kitekintés: a társadalombiztosítás napjainkban Az egészségbiztosítás korunk igényei alapján A nyugdíjbiztosítás felmerülő problémái napjainkban Összegzés Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék Mellékletek

5 Egy a törvény: nincs halandó, ki az életét baj nélkül éli végig, bárhol él. (Szophoklész) 1 Bevezetés Ahhoz, hogy az ember a létfenntartása ne kerüljön veszélybe az elhasznált javakat folyamatosan pótolnia kell, elsősorban a saját munkájával. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor megélhetési zavarok támadnak létében, azaz nem képes a szükséges javakat saját munkaerejével előállítani. Ezeken az időszakokon segíti át a szociális intézmény, mely a megélhetési zavarok elhárítására hivatott. A szükséges források előteremtésének legegyszerűbb megoldása a tartalékképzés, ami a történelem során társadalmi csoportonként más és más. Dolgozatomban bemutatom a társadalombiztosítás előzményeit, és fejlődési fázisait. A társadalombiztosítás meghatározása, a jövőben véletlenszerűen vagy biztosan bekövetkező biztonsági kockázatokból eredő hátrányt próbálja az egyén valamilyen módon kivédeni. Maga a társadalombiztosítás 2 pillérből tevődik össze: egészség- és balesetbiztosítás valamint nyugdíjbiztosítás. A társadalombiztosítás intézményesítésének története megmutatja, hogyan jutottak el a segítő családi közösségektől a társadalom széles körén át az állami segítségnyújtáshoz mindkét területen hazánkban és Európa országaiban. A társadalombiztosítás, a jogszabályalkotás számára csak a XX. században vált általános meghatározássá. Előtte a betegbiztosítás magánbiztosítási megjelenése állt fent. Kezdetben a társadalombiztosítás minimálfeltétel, amelytől a munkáltató nem térhet el. A XIX. században tartalmazták a munkáltatók kötelezettségeként munkaszerződésekbe belefoglalva a biztosítási feltételeket alkalmazottaik részére. A munkáltatók számára a XIX század közepétől törvényben szabályozták, hogy milyen juttatásokat nyújtson a balesetben megsérült, vagy betegségben szenvedő munkavállalóik részére. A kötelező biztosítási rendszer törvényi szabályozásával a munkaszerződésekből kikerültek a minimálfeltételek. A munkaadónak járulékot kellett fizetnie, ami fedezi a felmerült költségeket. Szakdolgozatom első fejezete a korai szociális intézkedések bemutatására irányul, mely már az őskortól fennállt és egészen a középkorig számba veszem a 1 Szophoklész: Antigoné. Európa Kiadó, Budapest, o. 4

6 családokon belüli segítségnyújtás sokféleségét, illetve az ókortól kezdve az akkori államok szociális intézkedéseit taglalom országonként. A balesetbiztosítási ágazat kialakulásának előzményeként a munkabalesetekben a hiányos szabályozás miatt, a kárt szenvedett munkások kezelési költségeit és az egyéb felmerült kiadásait nem vagy részlegesen térítette meg a munkáltató. Munkahelyi balesetek előfordulása esetén a munkáltatónak automatikus kártérítési kötelezettsége állt fent a XIX. századi szabályozásnak köszönhetően, kivéve, ha a baleset megtörténte a munkavállalónak felróható ok miatt következett be (pl. ittas állapot vagy gondatlanság). Dolgozatom második fejezetében szemléltetem az egészségbiztosítás és balesetbiztosítás kezdeti megnyilvánulásait Magyarországon egészen a XX. század első harmadáig. Bizonyos korszakokat fontosnak tartva kiemelek, mert meghatározóak azok az intézkedések, melyeket törvényileg alátámasztott, így komoly előrelépést nyújtott elsősorban a munkásosztály, később a többi társadalmi csoport egészségbiztosítási területén, későbbiekben a balesetbiztosítás szintje is hozzáemelkedett a jogi szabályozással. A harmadik fejezetben Európa országainak társadalombiztosítási folyamatának kialakulását mutatom be. Így betekintést nyerünk a munkások folyamatosan növekvő önállóságára, amint egyre inkább magukhoz ragadják a hatalmat, hogy jelentősebb eredményeket érjenek el az egészség- és balesetbiztosítás területén. A két alapvető modellt részletezem jobban, ami a mai rendszerek meghatározó alapjainak számít, ez a német Bismarck szociálpolitikája, és az angol Beweridge jóléti társadalmakra jellemző szociális reformja. Ezek az alapelvek más európai országokban az egészségbiztosítás és balesetbiztosítás kialakulásának állomásait jelentik, melyet az államok a saját rendszerükhöz igazítva alkalmaztak. A mai ember élete három jól elkülöníthető szakaszból áll, melyből a gyermek és időskor számít inaktívnak az újratermelésnél, mivel ezekben az életszakaszokban jellemzően a fogyasztási folyamat jelenik meg, másrészt az aktív életszakaszban élő dolgozó ember folyamatosan állítja elő újra és újra, a társadalom fogyasztásához szükséges javakat. Az első szakasz a növekedés és az ismeretek bővítése, a tanulási folyamatról szól. A szülők feladata ebben az életszakaszban az iskoláztatási, megélhetési, képzési igényéről való gondoskodás. A finanszírozás nagyrészt a családon belül történik, az állami szerepvállalás korszakonként eltérő. A harmadik 5

7 szakaszban az idős ember korlátozott mértékben képes előállítani a megélhetéséhez szükséges javakat. A történelmi idők folyamán a XIX. század elejéig a gazdálkodás alapegységét a család jelentette. Több generáció együttélése volt jellemző. Az aktívak biztosították az inaktívak megélhetését is. A mai fejlett társadalmakban nem jellemző a többgenerációs együttélés. Az időskorúak a megélhetésükről aktív korukban gondoskodnak, ennek egyik formája a takarékosság. A családon belüli szolidaritás, amely régebbi korokra jellemző, átrendeződött egy állami rendszer kereteihez, a jövedelemátcsoportosítás társadalmi keretek közt zajlik. A nyugdíjrendszerek feladata, hogy megfelelő jövedelmet nyújtson az idősek részére. Fontos szempont, hogy a nyugdíj egy hasonló megélhetési szintet biztosítson, ami közelít a munkában eltöltött idő életszínvonalához. A modern társadalom nyugdíjrendszerei alapján a mindenkori gazdaságilag aktívak gondoskodnak a társadalom gazdasági értelemben inaktív tagjairól. A nyugdíjrendszer a szociális biztonsági rendszer alapvető elemei közé tartozik, és fontos a nyugdíjrendszert nem a szociális háló részeként nyilvántartani, mivel a nyugdíjrendszer funkciója, hogy az időskorukra megtakarítani szándékozók befizetéseinek biztonságosabb intézményesített hátteret biztosítson. Az időskori megélhetésről való gondoskodás hozzájárulási formája, a saját jövedelemből való megtakarítás. Dolgozatom nyugdíjbiztosítással foglalkozó részének a negyedik fejezetében azt a fejlődési folyamatot kívánom bemutatni, mely a magyarországi viszonyokat illetően a bányatársládáktól az államilag finanszírozott nyugellátásig vezette el. Az állami nyugellátást megelőző rendelkezések és intézkedések történelmi és jogi hátterét mutatom be a XIX. század közepétől a XX. század első harmadáig Magyarországon, mely levezetés megmutatja, hogy egyre szélesebb rétegek csatlakoznak be a nyugdíjrendszerbe, végezetül a totális társadalmi rendszert bevonva az intézményesített hálózatba. Milyen módon jutunk el a társládáktól, az egyleteken, egyesületeken át az államilag finanszírozott nyugdíjrendszerig? Az ötödik fejezetben a nyugdíjrendszerek kialakulásának történeti fejlődése során bekövetkezett változásokat szemléltetem Európa országaiban. Az iparosodás és a gépesítés hatására, a kialakult munkásréteg megélhetése bizonytalanná vált, hiszen a gépek több emberi munkaerő megspórolását jelentették. A kialakult bizonytalan 6

8 helyzet lázadásra késztette az embereket, akik szakszervezetekbe tömörülve kívánták kifejezésre juttatni tiltakozásukat. A növekvő társadalmi nyomás hatásaként állami beavatkozásra sarkalta az országokat, így csökkentve a bizonytalanság érzetét és biztos hátteret kialakítva az inaktív időszakot élőknek. A rendelkezések hatásaira folyamatos változások történtek, és mind szélesebb társadalmi rétegeket vontak be a nyugdíjbiztosítás intézményébe. A fejlődést bemutatva, hogyan jutottak el a különböző államok társadalmai a bányatársládák egyszerű juttatásaitól, az intézményesített állami nyugdíjrendszerhez, amely minden állampolgára számára támaszt nyújtott, azaz szociális biztonságot adott az időskori inaktivitás éveire. A társadalombiztosítás folyamatosan változik, mind fejlettebb rendszereket biztosítanak az államok polgáraik számára. A hatodik fejezetben kitekintésként napjaink társadalombiztosítását foglalom össze, itt is különválasztva az egészségbiztosítás fejleményeit és a nyugdíjbiztosítási rendszerek mai felmerülő igényeit. Az egészségbiztosítás- és balesetbiztosítás szabályozása az európai társadalmak helyi sajátosságainak megfelelően változik. Hazánkban komoly gondokat vet fel a finanszírozás kérdése az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás területén. A nyugdíjban részesülők kor és nem szerinti összetételének vizsgálata, amely folyamatos felülvizsgálatra szorul az igények és a korhatár terén. A rendszerekben rejlő hibalehetőségeket törvényi szabályozással, azok módosításával, és a pénzügyi alapok átcsoportosításával igyekeznek megoldani, biztosabbá szervezni. Minden rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. A 2 pilléren nyugvó rendszer előnye, hogy maga a munkavállaló is takarékoskodik az inaktív időszakát megelőzően és a kötelező járulékbefizetés mellett egyéni megtakarítással szert tesz nyugellátása melletti kiegészítő jövedelemre. A nyugellátás, melynek kiszámítása országonként eltér és jogosultsági feltételek is különbözőek adja a folyamatos ellátást. Vannak országok, ahol a 3 pilléres rendszereket támogatják, ott a kötelező járulékbefizetés és öngondoskodás mellett harmadikként belép a kötelező pénztári tagság is, amely szintén biztonságos megélhetést nyújt az inaktív szakaszban. A történelem folyamán felmerülő szociális igények mind kedvezőbb változást hoztak a társadalmak életébe. 7

9 I. A társadalombiztosítás történelmi előzményei Fontosnak tartom megemlíteni, hogy már a legkorábbi társadalmaktól igény volt a szociális biztonság megteremtésére, melyet ezekben az időkben leginkább a család vagy a kisebb közösségek nyújtottak családtagjaik vagy közösségek tagjai részére. Az ókorban bizonyos állami szerepvállalás is történt szociális téren. A középkorban a keresztény hittel azonosulva fejlődött tovább a szociális megnyilvánulás, de az állam helyett a keresztény egyházak feladatai közé sorolták a szociális tevékenységet, majd a középkor vége felé újra az állam sorolta feladatai közé, amit törvénykezéssel és átfogó jogszabályok alkotásával támasztott alá, így megoldva a szociális intézményrendszerek kötelező voltát és a központi szabályozását. 1. Szociális gondoskodás az őskori közösségekben Már az ősközösségek hordáinál is megtalálhatjuk barlangrajzok nyomán, hogy a kőkorszakban a megsebesült vagy elhunyt mamutvadász családját megsegítették, mivel annak gyermekei voltak a következő generáció vadászai. A közösségi gondoskodást részesítették előnyben a betegek és az idősek esetében is. A nagy-britanniai York Egyetem kutatócsoportja a szociális gondoskodás kialakulását és megjelenését kutatja az őskori közösségek életében. Régészeti leletek feltárásával találtak bizonyítékokat, hogy már i.e. 1,8 millió évtől beteg társaikat ápolták, gondoskodtak fogyatékos társaikról is. 2 A kutatók szintekre osztották a feltárt leletek alapján a gondoskodás megnyilvánulásait. Neander-völgyi emberek maradványai mutatták meg, hogy a közösség gondoskodása nélkül nem maradhattak volna életben, mint a súlyos agyi rendellenességgel született 5-6 év körüli gyermek lelete, és végtag rendellenességgel született 20 éves férfi csontváza, aki még látássérült is volt a kutatók megállapítása szerint. Spanyolország területén az évvel ezelőtt élt mozgássérült idős férfi maradványait tárták fel, aki súlyos gerincdeformálódása miatt nem vadászhatott és terheket sem vihetett, mégis idős korában hunyt el és az ősközösség tagjainak együttérzéséből fakadóan ellátásban részesült. 3 2 Farkas Ildikó: Gondoskodó ősemberek. In: História, (32. évf.) sz o. (A továbbiakban: Farkas, 2010.) 3 Farkas, o. 8

10 Ebből következik, hogy a közösség összetartó ereje már az ősközösségi társadalomban is meghatározó volt a gondoskodásnál, ápolásnál, hiszen az életképtelen vagy súlyos károsodással született egyedeket nem pusztították el, hanem segítette a közösség, azaz a család tagjai. Megetették, gondoskodtak róla, a fenti leletek bizonyítéka szerint. A megrokkant társaikat is segítették, ápolták, gondozták, akik maradandó sérüléseiket vadászat vagy más horda támadása során szenvedték el. 2. Ókori szociális gondoskodás Ebben a korszakban bizonyos társadalmi rétegnek esélye nem volt a minimális megtakarításra vagy beteggondozásra, szociális juttatásra. Ez a réteg a rabszolgák csoportja volt. Rájuk, mint tulajdonra tekintettek, nem rendelkeztek jogokkal. Ez minden ókori államot érintett, melyeket megemlítek Mezopotámia, Egyiptom, Ókori Kína A közfelfogás szerint a családi, közös munkára ösztönözte az embereket az állam. A családi gazdálkodást úgy finanszírozták, hogy a központi raktárakból osztottak vetőmagot, ami a következő év termésének alapját jelentette mindhárom birodalomban. Szervezett szociális gondoskodásra nem volt így szükség, mert szűkölködő réteg a szabadok társadalmában nem volt jellemző. Teljes foglalkoztatottság és létbiztonság volt. Igyekeztek mindenki részére arányosan juttatni, így biztosítva a családok megélhetését. Ennek érdekében i.e Hammurapi törvénykönyve kötelezővé tette a segítségadást. 4 Egyiptomban aszály idején juttatott a fáraó a családoknak a központi raktárakból élelmiszert, azaz gabonát, hogy átvészeljék az ínséges időszakot. A rászorulókról nem társadalmi szervezetek, hanem a család gondoskodott. Az elhalt gyermekéről, feleségéről a család gondoskodott, így nem aprózódott a családi birtok. 5 A fogyatékkal élőket a társadalom teljes értékű tagjának tekintették, erre példa a híres törpe, Szeneb, aki fogyatéka ellenére előkelő nőt vett feleségül, magas rangú pap lett, és jelentős vagyont halmozott fel. 6 Az ókori Kínában a társadalom kiindulás alapja a tisztelet a másik ember iránt és a közösség tevékenységében való részvétel. Itt földosztással rendezték az állami 4 Dieter Kurth: Az ókori Egyiptom titkai. Tesloff és Babilon. Budapest, o. (A továbbiakban: Kurth, 2007.) 5 Kurth, o. 6 Daniel Gimeno: Ókori Egyiptom. Kossuth Kiadó, Budapest, o. 9

11 szinten való központi gondoskodást. A földosztásnál figyelembe vették az adott tartomány lakossági számát és az életkort, ezek aránya adta meg a megművelendő földterület nagyságát Görög városállamok Athén, Spárta Az ókori Hellászban történelmileg kialakult intézményrendszere első helyen az egészségügy kialakulása. Az orvosi ellátás kezdetben ingyenes, 8 később a páciensek természetben vagy pénzzel fizettek. Hippokratész az első orvos, aki a honorárium kikötésénél a rászorultságot vizsgálta. Intézményes gondozás volt az ún. aggok háza (gerusia), 9 melyben idős, egyedülálló polgárok gondozása zajlott. Homérosz említi az Odüsszeiában a közösségi szobát, ahol a hajléktalanok díjtalan szálláshoz jutottak. Igénybe vehették időnként a nyilvános közfürdőket is. Háború idején jellemző volt a hadirokkantakról, hadiárvákról, veteránokról gondoskodás, törődés. Athénben minden háborús sebesült csekély összegű jutalmat kapott hazája védelméért. Természetbeni juttatásként részükre ingyenes orvosi ellátás és gyógyszerek jártak. Az elárvult gyermekeket, így a fiúkat 18, lányokat 14 éves korukig pénzbeli ellátásban, nevelésben részesítették, illetve a lányok férjhezmenetelekor hozományt kaptak. 10 Békeidőben a testi fogyatékosokat is segélyezték. Az i.e. 4. században létrejött ókori proletariátus már gondoskodott az öregekről és a munkanélküliekről is. Minden testi fogyatékos polgár, akinek nem volt hozzátartozója állami támogatást kapott, mely szerény létfenntartásra volt elég. Mértéke 1 és 3 obulus között volt, melyet öthetente folyósítottak nekik. Az ötszázak tanácsa minden folyósítás előtt döntött a segélyesek felől. A finanszírozását a közjóléti adóból fedezték. 11 Ennek hatására i.e. 500 körül a görög városállamokban a filantrópia intézményesült. Adományokból a közjót és a szegényeket szolgálták. Kötelezettségről szóló 7 Pornói Imre: Bevezetés a szociális gondoskodás elméleti és történeti alapjaiba Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza o. (A továbbiakban: Pornói, 2006.) 8 Czúcz Ottó: Szociális jog I. Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest o. (A továbbiakban: Czúcz, 2003.) 9 Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből. Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, (4. évf.) 3. sz. ( o.) 94. o. (A továbbiakban: Molnár, 1992.) 10 Molnár, o. 11 Molnár, o. 10

12 rendeletet adott ki Szolón i.e ban, amely a szülőtartásról szólt. Eszerint, ha az apa mesterséget adott fia kezébe, akkor a fiúnak kötelessége volt őt eltartani. Másik pénzbeli juttatás a theorika volt, amelyet színházi időszakban adták polgáraiknak. Később ennél a segélyezési formánál is szigorították a feltételeket, mert sokan tartottak rá igényt. 12 A természetbeni segélyek közé tartozott a rendszeres gabonaosztás is. Egyesületek, alapítványok is kialakultak, így az eranosz egyesület, mely szeretetet jelent, és tagjai egymást segítették váratlan körülmény folytán bekövetkezett megszorult helyzetben. Az egyesület bevételei közé tartoztak a belépési díjak és havi tagdíjak. A tag halálakor az egyesület sírhelyet, síremléket emelt, illetve a hozzátartozókat egyszeri pénzsegélyben részesítette, amit nem kellett visszafizetni. Alapszabálya volt, melyben meghatározták a tagok létszámát, havi tagdíjat és a nyújtott szolgáltatásokat. Természetbeni juttatásként ingyenes orvosi ellátás is járt és saját tagjainak nyújtott jogvédelem A Római Birodalom szociális gondoskodása A legnagyobb szociális rendszerrel a Római Birodalom rendelkezett. Rómában a közegészségügy intézményeként i.e.1 századtól közfürdők (balnaeae), majd később a császárkorban fürdő-és szórakozóhelyek (thermae) 14 a test és szellem felüdülésére voltak hivatottak. Tekintettel arra, hogy a Római Birodalom idején örökös háborúk voltak, magas volt a hadirokkantak, árvák, özvegyek száma. Rómában a veteránokat (colonus) főként a hadirokkantakat a városi, községi orvos ingyen kezelte és gyógyszert biztosított díjmentesen számára. A visszailleszkedést szolgálta a földparcellák osztása katonai rangjuknak megfelelően. 15 A katonákat kötelezték takarékpénztárak létesítésére, ahol a főparancsnok által juttatott ajándék felét voltak kötelesek elhelyezni. 16 Békebeli időkben léteztek még a kereset kiegészítésként rendelkezésre álló pénzbeli juttatások, az ún. congrariumok, 17 és természetbeni juttatásként a társadalom rászorulóinak a gabonaellátást biztosították, de a sokgyermekes családok kaptak egyéb élelmiszert is, mint étolaj, bor, gyümölcs, só, ami később 12 Taine Hippolit Adolf: A görög művészet bölcselete. Franklin-Társulat, Budapest, o. 13 Molnár, o. 14 Molnár, o. 15 Molnár, o. 16 Molnár, o. 17 Molnár, o. 11

13 kenyérosztásban (panis civilis 18 ) nyilvánult meg. A későbbiek során a háborús időszakok lezárása után a vagyonos polgárok ingyenes földhasználatot biztosítottak a szegény polgároknak. Szociálpolitikai előzményként önsegélyező pénztárak (collégia tenuiorum) megalakítását végezték, ezeket nem az állam kezdeményezte, hanem a szegényebb sorsú római polgárok. Ezek az önsegélyező pénztárak a rokkantságra, balesetekre alakultak ki önkéntes alapon. A temetések esetére collegia funeratica elnevezéssel jöttek létre szintén önkéntes szerveződésként. A köztársaság utolsó századára szabályosan szervezett egyesületek jöttek létre. 19 Marcus Aurelius császár uralma alatt, i.sz ig ezek az intézmények jogi személyként működtek, betegség vagy baleset bekövetkeztekor pénz- és élelmiszertámogatásban részesültek a tagok, illetve az orvosi és gyógyszerköltségeiket is állta az egyesület. Halálesetnél átalányösszeget kaptak a tagoktól a temetési költségre és a hátramaradott hozzátartozók támogatására. Az állam is létrehozott jótékony célú állami alapítványokat (alimentatio), kizárólagosan a fiatalkorúak tartására szóltak. 20 A birodalom hanyatlásával megszűnt ez a támogatási forma. A magánalapítványok közül fontos megemlíteni a piae causae-t, azaz a kegyes alapítványok létrejöttét, melyek leginkább házingatlanok voltak és karitatív célt szolgáltak, az oltalomra szoruló szegények ellátása volt a feladatuk, mint imaházak, szegényházak, gyermekmenhelyek, öregek otthona. 21 Nagy Constantinus császár, aki között uralkodott, a segélyezés a kereszténység elterjedésének hatására egyházi keretek közé került. 22 A szociális gondoskodást ezután már az egyházak, azaz a kereszténység feladatai közé sorolták, amit a következő fejezetben bővebben kifejtek. 18 Molnár, o. 19 Czúcz, o. 20 Molnár, o. 21 Molnár, o. 22 Czúcz, o. 12

14 3. Középkori társadalmak szociális megnyilvánulásai A kora középkori társadalmat jellemezte, hogy egyik oldalon az arisztokrácia, míg a jobbágyság a másik oldalon állt. A jobbágynak nem volt lehetősége tartalékképzésre, addig a földesúrnak szüksége nem volt rá. A középkor korai szakaszában keresztényi megnyilvánulásként, a kialakult szerzetesrendek tekintették feladatuknak az ispotályok, azaz a korabeli kórházak létesítését és adományokból történő fenntartását, ahol ápolták a betegeket és gondozták az időseket. Az első kórházi intézmények az egyház révén jöttek létre, szerzetesrendi testvérületek 23 feladataként. 24 Először ők gondoskodtak a rászorultakról. London keleti részében alapították a XII. században a londoni St. Mary Spital néven ismert ágostonos kolostort, szeretetházat és kórházat. A középkorban Anglia legnagyobb kórházának számított, a betegeknek, szegényeknek, öregeknek és otthontalanoknak adott ápolást és ellátást egészen az évi bezárásáig. 25 Nem volt szükség születésszabályozásra, örökös járványok voltak, és állandó háborúk. A társadalom alapegysége a család maradt, mivel a szegények szolidaritása csak a szegények között érvényesül, illetve valósulhat meg. 26 A középkor későbbi szakaszában a kézművesség kialakulásával jön létre a polgárság, illetve a céhek. A polgárságot jellemezte az arisztokrácia teljes kiszolgáltatottsága, és a zárt vidéki közösségekben való egymásra utaltság. A céhek közösségeiben már fellelhető a XII. századtól az azonos foglalkozást űzők körében a gondoskodás igénye céhládák formájában, amihez a szinte családias környezetben a céhben dolgozó legények is hozzájárultak, cserében betegségük vagy baleseti sérülésük esetén orvosi kezelésük egy részét fedezték belőle, de a céhek ünnepségeit is ebből rendezték. Erős szervezetként említhető még a bányászok hozzájárulása, a XII. századtól már írásos emlékek vannak, akik keresetük egy részét rendszeres tagdíjként fizetve bányatársládákban vagy bányabukszában tartották és azt a célt szolgálta, hogy 23 Egyházi hatóságtól hivatalosan jóváhagyott, többnyire laikus hívekből álló vallásos társulat, melyet elöljáró vezet. (Magyar Katolikus Lexikon: ) 24 Czúcz, o. 25 Farkas Ildikó: A középkori Európa betegségei. In: História, (32. évf.) sz o. 26 Dr. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése. Osiris Kft. Bp o. ( A továbbiakban: Botos, 1998.) 13

15 betegség vagy sérülés idején a kezelési költséget fedezzék belőle, vagy haláleset bekövetkeztekor a hátramaradottak minimális segélyt kapjanak. 27 Európában az egyházak a keresztényi tradíció szerint feladatuknak tartották a szegényekkel való törődést. De voltak városok, mint Nürnberg az 1522-es évben rendeletileg intézkedett, amikor a szegények száma a kialakult egyházi szociális szokásokhoz képest hirtelen megemelkedett. A nagyvárosokban több társadalmi réteg alkotott közösséget. A legalacsonyabb társadalmi réteg a koldusok, felette a cselédség, e felett a vándorló iparos legények, céhek legényei és mesterei, a nemesség többféle megjelenési formája, kialakuló tehetősebb kereskedői réteg alkotta a városi népességet. A közegészségügyi ellátások minimális volta és a kedvezőtlen lakókörnyezet következtében sokszor alakultak ki járványok, melyek megtizedelték a lakosságot. Családi és lakóközösségek felbomlottak. Megindult az urbanizálódás folyamata. Közösségi szolidaritás megszűnőben volt Emberi munkaerők felcserélhetőekké váltak gépire. A munkás pótolhatóvá váltak. Munkakörülmények drasztikusan romlottak. Gyermekek, nők dolgoztatása vált egyre általánosabbá az olcsó munkaerő és a kisebb bérezés miatt órás munkaidőt vezettek be, alacsony bérek mellett. Tömeges elszegényedés történt. A marginális szociálpolitika már nem volt elegendő. Önsegélyező egyletek jöttek létre, ezek az egyletek társadalmi választ adtak egy társadalmi bizonytalanságra. Céhek egylete tagjainak támogatást nyújtott temetkezési segélyek biztosítására, a tagok maguk kezelték a pénzalapot. Elszegényedéshez vezető folyamatok bekövetkezése esetén, melyek a kenyérkereső halála, nyugdíjaskor elérése, munkanélküliség, átmeneti betegség, baleset, tartós betegség, rokkantság. Ezekre az esetekre nyújtott kisebb nagyobb támogatást. Demokratikus egyletek nevezték az oltalmazó szervezeteket, önkéntes tagsággal működtek. Évente megválasztották a vezetőt, kis létszámmal tevékenykedtek. Célul tűzték ki a biztos kis veszteséget a bizonytalan nagyobb veszteséget kivédve ezzel az intézkedéssel. Hátránya közé tartozott, hogy ugyanazon a munkahelyen azonos volt a kockázat. Ha baleset történt az több tagot is érinthetett. Átlagosan az életkor emelkedésével az időseknek jutott a több támogatás, a fiataloknak kevesebb juttatás maradt, ezért a régi egyletek fizetésképtelenné váltak, így az öregek számára nem maradt elég forrás a kasszában. Elvándorlás miatt a tagok addig befektetett pénze 27 Dr. Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története. Táncsics Kiadó Bp o. (A továbbiakban: Laczkó, 1968). 14

16 elveszett. Az egyletek szövetkeztek egymással és átvették egymás elszámolásait. Bürokratikus egyletekké változtak. Társasági funkciója nem volt, viszont magas taglétszám volt jellemző. Anonim módon történtek a befizetések. Ügyvivő foglalkozott az egylet ügyeivel. Hátrányára változott a szakszervezetekkel való összefogása miatt is. Önérdekeiket érvényesítették a szakszervezetek az egyletek pénzén, mely tetteik miatt a munkáltatók betiltották működésüket. 28 Az európai országokban az ipari fejlődés hatásaként folyamatosan emelkedett a munkások létszáma. Egyre nagyobb gondot okozott a szegénység. A munkások csekély bérükből nem, vagy alig tudtak megtakarítani, ha váratlanul bekövetkezett betegség vagy baleset, akkor ellátás nélkül maradtak. Ezt a fejlődést és a késői középkorból a kapitalista társadalomba való átmenetet, valamint a kialakuló új társadalombiztosítási formákat, az ezeket szabályozó törvényeket mutatom be a következő fejezetben. 28 Marcel van Der Linden: A munkás önsegélyező egyletek: történeti áttekintés, Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, (5. évf. ) 5. sz. ( o.) 100. o. (A továbbiakban: Linden, 1994.) 15

17 II. A beteg- és baleseti ellátások kezdetei Európában Európa államaiban a társadalombiztosítás kialakulása a kezdeti időszakban a gazdasági ágazatok közül az iparban és a kereskedelemben, mint egyes foglalkozási ágra jellemző. A bányászatban a társládák alakultak meg, míg a kereskedelemben a céhek mesterei illetve legényei tömörültek különböző egyletekbe. Ezek az egyletek és társládák jellemzően magánbiztosítási formák voltak, és alkalmazott szabályaik folyamatosan alakultak biztosabb alapok felé. Az első törvények is az egészségbiztosítást, későbbiek a balesetbiztosítást, majd utoljára a nyugdíjbiztosítást vonták állami keretek közé. Az ipari forradalom következtében, olyan húzóágazatok alakultak ki, mint a textilipar valamint a vas- és fémkohászat. Megjelentek az első gyárüzemek, amelyek fokozatosan kiszorították a céheket, kisebb üzemeket. Megtöbbszöröződött a munkások létszáma, kialakult az ipari munkásság ben Rerum Novarum címmel jelent meg XIII. Leó pápai enciklikája, benne a munkások helyzetéről írt, és kiemelte, hogy tisztességes bért, egészséges munkakörülményeket és heti egy pihenőnapot kell biztosítani a munkásoknak. Kollektív a felelősség és a munkavégzők szociális biztonságáért maga az állam is felelősséggel tartozik. 1. Az európai országok társadalombiztosítási előzményei A kapitalista államok tőkései egyre inkább kizsákmányolták a munkásokat. A bérek süllyedtek, a dolgozók napi órát dolgoztak sokszor embertelen körülmények között. A gyárosok szívesen alkalmaztak nőket és gyermekeket. Erzsébet királynő idejében hozott iparszabályzat azon rendelkezését, mely az ipar bármily ágának gyakorolhatását hét évi tanonczidő eltöltésétől tette függővé. Szintoly kevéssé lett megtartva ugyanazon iparszabályzat másik fontos rendelkezése, melynek értelmében az alkalmazott tanonczok száma a felszabadult munkások számának háromszorosát meg nem haladhatta volna. 29 Nem biztosították számukra a testi épségüket védő elemi feltételeket, ami idő előtti megrokkanásukhoz, munkaképességük elvesztéséhez vezetett. De ennek következtében veszélyeztetett volt a felnövekvő nemzedék is, hiszen a korai munkavállalás, súlyos egészségi károsodásokhoz vezetett és ezek a gyermekek későbbi utódjai már rosszabb kilátásokkal születtek. 29 Ecseri Lajos: A munkássegélyezés ügye Magyarországon tekintettel a munkásbiztosítás kérdésére. Pesti Könyvnyomda Rt. Budapest o. (A továbbiakban: Ecseri, 1884.) 16

18 Ennek ellensúlyozására tömörültek a munkások önsegélyező pénztárakba, azonban az alacsony bérekből csak minimális járulékot tudtak fizetni, volt rá példa, hogy a pénztár kimerült. Az európai államok törvénykezésében ennek hatására merült fel az ipari és gyári munkások segélyezése. 30 Franciaországban az 1848-as forradalom után háromféle segélypénztár működött, mert a megtiltott egyesülési jog a munkássegélyezés ügyét is visszavetette. Az állami hatalom később enyhített a törvény szigorán és engedélyezte kizárólag betegsegélyezés céljából egyletek létrejöttét, amit közhasznú szervezeteknek hívott és szabályait hatóságilag határozta meg. Az egyleti tagok csak a befizetésük teljesítéséig részesültek segélyben. Az országban csak 9 közhasznú egylet működött. Ezekkel párhuzamosan alakultak meg az elismert egyletek, amelyeknek a működését a hatóság nem szabályozta, és részben betegsegélyezéssel, részben rokkantság esetére való biztosítással foglalkoztak. Ez volt a legelterjedtebb forma a 8242 pénztárból 5969 ilyen volt. A harmadik csoportba az engedélyezett egyletek tartoztak, amelyeket a megyei főnök engedélyezett, a tagok 80%-át a földművelők alkották, így ez a típus a vidéken élő mezőgazdasági dolgozók biztosítási lehetőségét adta, számuk 2264 volt. 31 Angliában a munkások segélyezése megegyezett a szegényügyi ellátásra vonatkozó előírásokkal. A gyáripar elnyomta a kisiparosokat. Itt is az önsegélyező egyesületek megalakítása történt. Munkásbiztosítással és segélyezéssel foglalkozó egyesületek száma emelkedett, 1887-ben számuk körül volt Nagy-Britannia területén. Mellettük még számos szakszervezeti Trade Union alakult, melyek tagjaiknak betegségük alatt segélyt folyósítottak. 32 Belgiumban az 1800-as évek végén a betegsegélyezés gyakorlati teendőit az egyletek vállalták fel. Voltak törvényileg elismert működésű egyletek és kisebb egyleti társulások, melyek nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, de az alkotmányuk 20. cikkelyében rögzítettek biztosították az egyesülési jogot. Az ben kelt törvény szerint az alapszabályukat bemutatni és számadásaikat fel kell terjeszteni kötelesek a hatóság felé az államilag elismert egyletek Laczkó, o. 31 Laczkó, o. 32 Laczkó, o. 33 Laczkó, o. 17

19 Ausztriában már az 1837-február 18-án kiadott törvény és az 1854-es bányatörvény segítette az iparban dolgozó munkások biztosítási pénztárainak alakítását.1888-ban elfogadták a kötelező betegsegélyezési biztosításról szóló törvényt, amely augusztus e-jén lépett hatályba. A németországi alapelvekkel megegyezett, és hasonló szabályozáson alapult. Önként csatlakozhattak a pénztárakhoz más iparosokhoz tartozó munkások, a munkaadók beleegyezésével földművelő és erdészeti munkások is beléphettek, amennyiben elmúltak 35 évesek. A szolgáltatások közül a betegsegélyt legfeljebb 20 hétig folyósította, táppénzt a napibér 60%-ában állapította meg, ami a betegség első napjától járt. A járulék maximumát 3%.ban írta elő, a biztosítási szervezetet kerületenként alakították ki A német társadalombiztosítás kialakulása A XIX. század közepén a gyáripari termelés fejlődésével a jobban kiépült német területeken megjelent az ipari munkásság, olyan társadalmi és gazdasági háttérrel, hogy bármilyen betegség esetén veszélybe kerül a megélhetése. A nagyszámú munkásréteg erősen hátrányos szociális körülmények között volt kénytelen élni. A gyáripart felváltotta a nagyipari tömegtermelés. A húzóágazatok az elektrotechnika, vegyipar és gépjárműipar lett, a foglalkoztatottak száma nőtt. Kialakultak ipari centrumok és ennek következtében nagyvárosok. A népesség növekedésének hatására elindult a német társadalombiztosítás fejlődése. Szakmai szerveződések történtek az ipari munkásság körében, mely elősegítette egy szolidáris, segélyező tevékenység létrejöttét. Megalakultak az első betegsegélyező pénztárak, nyugdíj és rokkantpénztárak. Így mutattak irányt az államnak a szociális ügyek kérdésében. A korábbi korok előzményei után, mint a porosz iparrendtartás, és a bányatörvények, a németeknél birodalmi szinten megindult a társadalombiztosítás rendszerére vonatkozó jogszabályok kidolgozása. Ebben egyik kiemelkedő személyiség Ferdinand Lasalle, aki rámutatott az önsegélyezési rendszer hibájára, hogy csak az egyes munkások helyzetén segít, ehelyett az állam segélyező szerepét helyezte előtérbe, és a munkásság helyzetének jobbítását államilag támogatott munkás termelőszövetkezetek létrejöttétől várta Laczkó, o. 35 Laczkó, o. 18

20 1871 őszén Otto von Bismarck vaskancellár észlelte, hogy a birodalomban erősödtek a szocialista szervezkedések. A meglátása szerint az állam és a társadalom számára a legnagyobb veszélyt a szociáldemokrácia jelentette. Ezek keretek között tartására határozta el, hogy a megalakuló szocialista mozgalmak követeléseinek engedve, hogy megreformálja egészségbiztosítást, ezzel kedvezőbb lehetőségeket biztosítva a munkásoknak. 36 Szociális olajcseppeknek nevezte a munkavédelmi és jóléti intézkedéseket, amit a gőzgépműködtetéséhez szükséges olajozás, műveletéhez hasonlított ben megalakult a Német Szociálpolitikai Egyesület, amelynek vezetőjévé Gustav Schmollert választották, aki eredményesen küzdött a munkások szociálpolitikai érdekeiért ben a súlyos gazdasági válság társadalmi feszültségeket okozott, emiatt előtérbe kerültek a szociális reformok az egészségbiztosítás területén áprilisában megszavazták a törvényt, amely a helyhatóságoknak előírta a kötelező biztosítási pénztárak bevezetését, és a pénztáraknak jogi személyiséget biztosított ban és 1881-ben Bismarck két törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, mindkettőt a kötelező üzemi balesetbiztosítás tárgyában, az ok egy újabb bányabaleset volt. A parlamenti viták után július 6-án szavazták meg azt a törvényjavaslatot, amely 1885-ben lépett hatályba. Közben 1882-ben került beterjesztésre és június 15-én elfogadták a munkások betegbiztosításáról szóló törvényt, ami december 1-jén lépett életbe. 38 a német társadalombiztosítási rendszer első eleme, a betegségbiztosítás az alapját képezi. Szolgáltatásai közé tartozott az ingyenes orvosi kezelés a betegség kezdetétől, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz szintén térítésmentesen, keresőképtelenség esetén a harmadik naptól tápdíj, ami a napi bér felének felelt meg, üzemben bekövetkezett balesetnél az ötödik héttől a bér háromnegyed részével egyenlő összeg. A betegsegélyezés maximum 13 hétig tartott. A járulékot a munkaadó fizette, de joga volt a járulék kétharmadát levonni a biztosított béréből. A járulék mértékét a segélypénztárak alapszabálya határozta meg törvényi kereten belül Czúcz, o. 37 Laczkó, o. 38 Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Századvég Kiadó Bp o. (A továbbiakban: Tomka, 2003.) 39 Laczkó, o. 19

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

2. A magyar társadalombiztosítás története

2. A magyar társadalombiztosítás története 2. A magyar társadalombiztosítás története Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakítása több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2003. (II. 28.) számú rendelet módosításáról. Sárkeresztúr

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Jobbágyi Község Önkormányzata 22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az önkormányzati segély kialakításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról Jobbágyi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Előterjesztés. Beleg Község Önkormányzata Polgármesterétől 7543. Beleg, Kossuth utca 96. Tel.: 82/385-454 E-mail: hivatal@beleg.hu

Előterjesztés. Beleg Község Önkormányzata Polgármesterétől 7543. Beleg, Kossuth utca 96. Tel.: 82/385-454 E-mail: hivatal@beleg.hu Beleg Község Önkormányzata Polgármesterétől 7543. Beleg, Kossuth utca 96. Tel.: 82/385-454 E-mail: hivatal@beleg.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2015. február..-i ülésére Tárgy: A szociális ellátásokról

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

Tájékoztató a 2010. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről

Tájékoztató a 2010. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről Tájékoztató a. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről Tisztelt Képviselő-testület! A. évben Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. törvény 16.

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 8/2008 (III.1. ) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 19/2007 (XII.14.) rendelettel módosított 11/2007. (IX.21.) rendelet módosításáról 1..

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül:

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül: HALÁSZTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2010. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 7/2009. (III. 27.) ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Kőszárhegy Község Önkormányzatának

Részletesebben

AEGON. Vitál Életbiztosítás

AEGON. Vitál Életbiztosítás AEGON Vitál Életbiztosítás A felelősségteljes gondoskodás családról való gondoskodás A család mindennél fontosabb A család mindennapi örömeink forrása, ezért mindannyiunk számára óriási kincs, amelyről

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára

DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára Üzleti jelentés 2013 Általános rész A Pénztár az Önkéntes, Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szólótörvény hatálya alá tartozó egészségpénztár. A Pénztár alakulásának

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rendelkezések

I. fejezet Bevezető rendelkezések NYÁRLŐRINC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 11/2001. (XI. 30.) SZ. ÖR. RENDELETE A KÉPVISELŐTESTÜLET HIVATALÁNAK KÖZTISZTVISELŐIT MEGILLETŐ JUTTATÁSOKRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Biztosítás/Társadalombiztosítás Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Banki, pénzügyi, számviteli adóigazgatási

Részletesebben

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20.

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének../. (.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól Előterjesztő:

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-26/2015. Tárgy: Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló

Részletesebben

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól 6. Napirend Tisztelt Képviselő-testület! BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)és a többször

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról és eljárásról Szár Községi Önkormányzat

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások rendjéről szóló, 7/2012. (V. 3.) rendelet módosításáról Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz.

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz. 1 Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz. rendelete Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető Módosítva: 17/2003. (IX.

Részletesebben