CSAPDAHELYZET ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSAPDAHELYZET ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek"

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, 167. szám Ö N K O R M Á N Y Z A T I F O L Y Ó I R A T Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET CSAPDAHELYZET Kijavított adózási törvényhibák 5 A lakosság elöregedése tény 10 Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! 14

2 Kis számban folytat le közbeszerzési eljárásokat, és úgy érzi nincs kellő tapasztalata? Hirdetményeit gyakran viszszakapja a szerkesztőbizottságtól? Vagy sok eljárást folytat le, és szeretné, ha ezek nyilvántartása áttekinthetőbb lenne? A Közbeszerzés? Segítünk! program mindegyik problémára megoldást kínál! Azok az ajánlatkérők, amelyek kevés eljárást folytatnak le évente, és ezek nagy része egyszerű eljárás, elsősorban a program Közbeszerzési Segédlet című, szöveges ismertetőjét tudják használni. A Kbt. az egyszerű eljárás, illetve a nemzeti eljárások szabályainak ismertetésekor folyamatosan visszahivatkozik a törvény IV. fejezetében található rendelkezésekre. A jogszabály alkalmazása így nehézkes és sok hibára adhat lehetőséget. A Segédlet visszahivatkozások nélkül ismerteti az eljárás minden egyes lépését, és azokhoz részletes magyarázatokat fűz. Természetesen a közösségi eljárásrend szabályai is megtalálhatók. Külön rész foglalkozik a tervpályázati eljárásokkal, és a keretmegállapodásos eljárással is. A program hirdetménykitöltő része az ajánlatkérő által megadott négy feltétel (értékhatár, az eljárás típusa, a beszerzés tárgya, az eljárás fajtája) alapján kiválasztja a megfelelő hirdetményt, és csak azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek az adott eljáráshoz kapcsolódnak. Felhívja a figyelmet olyan hibákra, mint pl. ha a bontás és a dokumentáció átvételének határideje nem egyezik meg, vagy a meghívásos eljárásban megadott keretszám kevesebb, mint öt. A munkát a CPV kereső is nagymértékben megkönnyíti. Nem kell végigolvasni a dokumentumot, a tárgy megnevezésének beírásával a program az összes olyan CPV kódot (a kiegészítő kódokat is) megadja, amelyben az adott szó szerepel. Szolgáltatásnál még a csoportszámot is megadja, amely megkönnyíti a vonatkozó mellékletbe sorolást. A Címlistába az eljárások szereplőinek minden adata rögzíthető, ezeket a program a hirdetmények kitöltésekor automatikusan felhasználja. Ugyanígy a Válaszszerkesztőbe is beírhatók a gyakran használt szövegrészek (pl. kizáró okok előírása). A folyamatban lévő eljárások nyilvántartása könnyen áttekinthető, abból az illetékes ügyintéző távollétében is azonnal megállapítható, hogy az eljárás melyik szakaszban van. Az egyes beszerzésekhez kapcsolódó összes irat (jegyzőkönyvek, hiánypótlási felhívások, kérdésekre adott válaszok) egy helyen megtalálhatók. A program természetesen nemcsak az eljárást megindító hirdetményeket tartalmazza, hanem az írásban megküldendő ajánlattételi felhívásokat, az eljárás eredményéről, a szerződés módosításáról és a teljesítésről szóló hirdetményeket, illetve az összegezéseket is. A program az eljárást megindító hirdetmény azon részeit, amelyek a többi hirdetményben is megjelennek, automatikusan átemeli, ezáltal meggyorsítja a kitöltés munkáját. Az elkészült hirdetményről az is könnyen megállapítható, hány karaktert tartalmaz. A Közbeszerzési Segédlet a Kbt. mellett a végrehajtási jogszabályokra, a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatóira, a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaira, tájékoztatóira és egyéb dokumentumaira is hivatkozik. A Segédlet már az európai uniós támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza! Programunkat önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, állami intézmények, és ajánlatkérőként eljáró gazdasági társaságok is használják. A CD csak az általános közbeszerzési eljárásban alkalmazott hirdetményeket tartalmazza! A program használatának rendszerkövetelményei: Windows 98/ME/2000/XP operációs rendszer 800x600-as képernyőfelbontás MS Word/Excel 97/2000 vagy azzal kompatibilis szöveg-, illetve táblázatszerkesztő A CD ára: forint + ÁFA A program megrendelője letölthető a honlapról, illetve kérhető a 06 (88) telefonszámon. Kiadja a BVM 21. Bt. Közbeszerzési szakértő: Dr. Hubai Ágnes, hivatalos közbeszerzési tanácsadó

3 MÁRCIUS Kijavított adózási törvényhibák Belátva a korábbi hibákat, a parlament az önkormányzatok és országos érdekvédelmi szövetségeik szorgalmazására több ponton módosította az adótörvényeket. Így kedvezőbbek lettek az ingatlanadózással, az önkormányzati lakásbérbeadással és az étkeztetéssel kapcsolatos szabályok. 5 TARTALOM PARL AMENT Kijavított adózási törvényhibák 5 Segítő kéz az önkormányzatoktól, bírság a felügyelettől 5 Referendum után 6 Tiltakozó orvosok 6 Debrecen perli az OEP-et 7 KOR-KÉP A lakosság elöregedése tény 10 Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! 14 Válás, kiválás 15 Sikeres működési költségcsökkentés Siklóson 16 Csapdahelyzet 17 Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! A közelmútban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. 14 Csapdahelyzet Az Állami Számvevőszék már tavaly, a évi költségvetésre vonatkozó zárszámadásában arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy a finanszírozási feszültségek és az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információk hiánya 2008-ban is növeli az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának kockázatát. A számvevők már a 2006-os költségvetési évre vonakozóan megállapították, hogy a hosszú lejáratú hitelállomány néhány önkormányzatnál koncentrálódott. Új jelenség, hogy az önkormányzatok ezen belül különösen a megyei önkormányzatok zártkörű kötvénykibocsátása élénkül, az 5 10 év múlva esedékes törlesztési kötelezettség fedezete a (jelenleg ismert feltételek mellett) nem tervezhető kellő biztonsággal. A települési önkormányzatok között 45 százalékkal nagyobb arányban adósodtak el, a kötvény-kibocsátási hullámmal a helyzet rosszabbnak látszik, csökken az esély arra, hogy kikerüljenek az adóságcsapdából. 17 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: március 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Az Európai Táj Egyezményről 22 Átadták az Ybl Miklós-díjakat 23 A Helyi Építészeti Örökség idei építészeti nívódíj pályázati felhívása 23 Átadták a Kós Károly Díjakat 25 Átfogó változások a kiemelt építési beruházások gyorsításáért 25 Hogyan növeljük otthonunk értékét? 26 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Erőszak a családon belül 1 Százéves a nőnap 2 New York február 25 március 7. 4 Pályázati felhívás 5 Magyarország Gyorsított eljárás kellene 7 Segítünk, ha Ön is akarja! 7 Megrendelő 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás március ÖN KOR KÉP 3

4 ÖNKORNET HÍREK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselőtestületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivítás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, a február 20. és március 19. közötti időszakban hat településen tartottak időközi választásokat. Dobán új polgármestert és képviselőket választottak. Az Ajkai kistérségben fekvő, 540 lakosú Dobán a képviselők több fejlesztési kérdésben nem értettek egyet a polgármesterrel, ezért 2007 decemberében feloszlatták magukat. A március 2-ára kiírt időközi választáson a választásra jogosult 440 főből 278 voksolt, az érvényes szavazatok száma 274 volt. A választáson két független polgármesterjelölt indult, egyikük, Kató Tiborné a korábbi független polgármester volt, a másik Horváth Zoltán, aki a 2006-os választáson is jelölt volt. Az érvényes szavazatok 73,36 százalékát Horváth Zoltán független jelölt szerezte meg, így a március 2-ai voksolás szerint a község első embere ő lett. A képviselőjelöltek száma kilenc volt. A lemondott öt képviselő közül négyen indultak újra, akik közül három főt újra megválasztottak. Lakatos Dezsőt, az új gadnai polgármestert négy jelölt közül választották meg. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei, 270 fős településen azért kellett kiírni időközi választást, mert a képviselő-testület korábban feloszlatta magát. A választást március 19-én tatották meg. A 162 választásra jogosult polgár négy független polgármesterjelölt Görög István, Lakatos Attila, Lakatos Dezső és Szemán Emil (korábbi polgármester) közül választhatta meg a település első emberét. Az öt képviselői helyre tizenketten pályáztak. A választás csaknem 86 százalékos részvételi arány mellett zajlott le, 139 érvényes szavazat érkezett. Jágónak képviselő-testületét új tagokkal választották meg. A Dombóvár melletti Jágónak község önkormányzatának ban megválasztott öt független képviselője közül ketten már korábban lemondtak tisztségükről, tavaly decemberben pedig személyes ellentétek miatt lemondott a testület megmaradt három képviselője is. Az önkormányzat ezzel működésképtelen lett, és nem voltak kislistás jelöltek sem, akik a lemondottak helyébe léphettek volna, ezért kellett a településen időközi választást kírni. A névjegyzékbe felvett választópolgárok száma a március 9-ei választási napra 209 fő, az érvényes szavazólapok száma 136 volt. A korábbi képviselő-testület tagjai közül hárman indultak újra a választáson, de a szavazópolgárok a 11 jelölt közül öt új tagot választottak meg. Kocsolán erős volt a küzdelem, mégsem sikerült polgármestert választani. Szavazategyenlőség miatt nem sikerült polgármestert választani a Tolna megyei Kocsolán, ahol decemberben feloszlatta magát a kilenctagú önkormányzati képviselőtestület. Az 1008 választásra jogosult szavazópolgár 58 százaléka járult az urnákhoz, az 580 leadott szavazócédulából 12 volt érvénytelen. A három polgármesterjelölt közül a korábbi polgármester, Horváth Zoltán és Trick Jánosné független jelölt is szavazatot kapott. A harmadik polgármesterjelölt, a szintén független Lajos Anikó 144 szavazatot szerzett. Az újabb időközi választás május 31-én lesz, addig a negyedik ciklusát töltő polgármester viszi az ügyeket az új képviselő-testülettel, amelynek három tagja korábban is képviselő volt. Nagybörzsönyben Batizi Zoltán független jelölt nyerte az időközi önkormányzati választást. A Pest megyei településen a képviselő-testület még tavaly decemberben feloszlatta magát arra való hivatkozással, hogy nem tud együttműködni a polgármesterrel. A március 2-ai szavazáson az arra jogosult 629 fő 67,2 százaléka, 423 fő vett részt, az érvényes szavazatok száma 420 volt. A választáson öt jelölt indult, négyen közülük függetlenként, egy jelölt pedig a Magyarországi Zöld Párt, Zöldek színeiben. A választáson fölényesen nyert az eredetileg régész képesítésű Batizi Zoltán, aki az érvényes szavazatok valamivel több, mint felét, 221 szavazatot szerzett meg. Ugron Zoltán Mány új polgármestere. A Bicskei kistérséghez tartozó, 2350 fős Mányban a független polgármester, Vadas Imre egészségügyi problémáira hivatkozva december 1-jén mondott le, ezért március 9-ére időközi választásokat írtak ki. A 2315 lakosú Fejér megyei településen 1786-an szerepeltek a névjegyzékben, szavazatát 963 fő adta le, ebből 944 volt az érvényes szavazat. A választópolgárok három független jelöltre is szavazhattak. Március végén további három településen lesznek időközi választások, mindhárom esetben a polgármester lemondása miatt. Hernáncécén, Nagysimonyiban és Rákócziújfalun is 30-án tartják a választást. 4 ÖN KOR KÉP március

5 PARLAMENT Kijavított adózási törvényhibák Belátva a korábbi hibákat, a parlament az önkormányzatok és országos érdekvédelmi szövetségeik szorgalmazására több ponton módosította az adótörvényeket. Így kedvezőbbek lettek az ingatlanadózással, az önkormányzati lakásbérbeadással és az étkeztetéssel kapcsolatos szabályok. Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 132 tartózkodással fogadta el március elején az adótörvények módosítását. A május 1-jétől érvényes változtatások 2009-től továbbra is lehetővé teszik az önkormányzatok számára, hogy a helyi építményés telekadót az alapterület, valamint a korrigált forgalmi érték alapján is kivethessék, azzal, hogy a számított értékalapú adóztatásra is lehetőség lesz. Másik jelentős módosítás, hogy az ingatlan-bérbeadásra az adófizetési kötelezettséget oly módon is lehet választani, hogy az csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra terjedjen ki. Így az önkormányzatoknak Segítő kéz az önkormányzatoktól, bírság a felügyelettől A március 9-ei ügydöntő népszavazás után több településen is bejelentették, hogy eltörlik a vizitdíjfizetési kötelezettséget. A legelső ilyen bejelentést a hódmezővásárhelyi kórház igazgatója tette a város polgármesterének és képviselő-testületének egyetértésével. Ezután a fővárosi V. kerületi önkormányzat vállalta magára a lakosok helyett a vizitdíj megfizetését. Nem kell vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni március közepétől a betegeknek a szolnoki Hetényi kórház és rendelőintézetben sem. Az emiatt keletkező bevételkiesést, várhatóan 4 4,5 millió forintot a megyei önkormányzat pótolja jelentette be Fejér Andor, a közgyűlés elnöke. Jász-Nagykun- Szolnok megyében egyébként a népszavazást követően három településen, Jászladányban, Jászszentandráson és Tiszatenyőn függesztették fel a vizítdíj szedését. Az orvosok kieső bevételét itt is az önkormányzatok pótolják. Solymáron is eltörölték a vizitdíjat. A Pest megyei településen az orvosok a polgármesteri keretből kapják meg a fejenkénti 300 forint rájuk eső kompenzációját. Az egészségügyi tárca vezetője bejelentette: bírságra számíthatnak azok a kórházak és szakrendelők, amelyek nem szednek vizitdíjat. Horváth Ágnes szerint április 1-jéig, a vizitdíjat eltörlő törvénymódosítás életbe lépéséig, minden intézménynek és háziorvosnak kötelező szedni a díjat. Miskolcon, az országban elsőként felszerelt automatákkal egyébként könnyű dolga lesz a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórháznak, mert a nyolc szerkezet szoftverét átállították, így a gépek ezentúl parkolóautomataként működhetnek. nem kell megemelniük a szociális bérlakások bérleti díját az áfa összegével. Tizenötmilliárd forintos kihatása van annak a változatatásnak, hogy január 1-jétől áfamentes körbe került a bölcsődei, óvodai, iskolai, diákotthoni, kollégiumi étkezés. Így ez az összeg nem a központi költségvetésbe kerül, hanem ottmarad az önkormányzatoknál. Remélem, ez a törvénymódosítás bebizonyítja, hogy van értelme az együttműködésnek a parlamenti patkó két oldala között hangoztatta a vitában a szocialista Szabó Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke. A fideszes Tállai András viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy most a kormányzat elsietett, hanyag jogszabály előkészítésének a hibáit korrigálták. Hargitai János (KDNP) egyenesen adótörvény-alkotási ámokfutásról beszélt. A választások előtt még nagy, ötéves adóreformot és adócsökkentést ígértek, ám a választások után ezt egy tollvonással eltörölték. Most többek között teljesen átírták az áfatörvényt. Ha egy vállalkozó követni tudja, ami az Országgyűlésben adójogszabályok kapcsán történik, azt jutalmazni kell sommázta véleményét az ellenzéki képviselő. A szabad demokraták élesen tiltakoztak az ellen, hogy az önkormányzatok nem csak értékalapú ingatlanadót vethetnek ki. Ám a szocialista frakció önkormányzati vezetőinek nyomására ellenzéki közreműködéssel átment a módosítás. Kóka János, az SZDSZ elnöke ezt úgy kommentálta, hogy az egységes ingatlanadó fontos része volt a koalíciós megállapodás kiegészítésének. A liberálisok szerint a magyar adórendszer egyik legnagyobb hibája, hogy túladóztatja a jövedelmeket, miközben a nagyobb vagyonokat nem terheli megfelelő adóval. Álláspontjuk továbbra is az, közölte a pártelnök, hogy az értéklapú ingatlanadó kiválthatna más, jelenleg is meglévő, ingatlanokkal összefüggő adónemeket, jelentősen egyszerűsítené és igazságosabbá tenné az ingatlanok adóztatását március ÖN KOR KÉP 5

6 PARLAMENT Referendum után Áprilistól megszűnt a vizitdíj és a kórházi napidíj, szeptembertől pedig nem kell tandíjat fizetni az egyetemeken és főiskolákon. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy dolgozza ki az egészségügyi ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert, és az erről szóló dokumentumot április végéig terjeszsze a parlament elé. A Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán megkérdőjeleződött az egészségbiztosítási rendszer részleges privatizációja is. 6 A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére a március 9- ei népszavazáson 3,3 millióan szavaztak. Vagyis a választásra jogosultak több mint fele ment el az urnákhoz, és mindhárom kérdésben szinte ugyananynyian, azaz az összes választó százaléka mondott igent. A népakarat kifejezése három évig köti az Országgyűlést. Az Országos Választási Bizottság hitelesített adatai szerint a tandíj kérdésében an szavaztak igennel, míg en nemmel. A vizitdíj kérdésében az igen szavazatok száma , míg a nemeké A kórházi napidíjat érintő kérdésre pedig en voksoltak igennel és an nemmel. (A népszavazás részletes eredményét lásd a 9. oldalon.) A kormány ezt követően azonban nem a népszavazási kérdésben szereplő január 1-jétől, hanem már idén áprilistól eltöröltette a díjakat a parlamenttel. A háziorvosok kieső bevételének egy részét a gyermekorovosoktól tervezik átcsoportosítani, amelyből az érintett szakmai berkekben és ÖN KOR KÉP március az ellenzéki oldalon nagy felzúdulás kerekedett. Az ellenzék szerint a kormánynak kötelessége pótolni idén a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszűnésével kieső bevételeket, a kormánypártok ugyanakkor úgy látják, mivel a népszavazáson nem költségvetési tételekről döntöttek a választók, a megszűnő díjak hiányát nem lehet a büdzséből mások rovására elvenni. Gyurcsány: nincs bennem dac Tudomásul veszem a választók döntését, és minimális dac sincs bennem az eredmény miatt mondta a referendum utáni első parlamenti napon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Majd hozzátette, nem örül az eredménynek, mert szerinte az árt Magyarországnak, elbizonytalanítja a külföldi befektetőket. Sőt, azt is állította, hogy hazánk várható nemzetközi hitelpiaci leminősítésében ez is komoly szerepet játszik. Elismerte azonban, hogya koalíció 2002 és 2006 közötti tevékenységével, az illúziókeltéssel hozzájárult ahhoz, hogy olyan kérdéseket lehetett feltenni a választóknak, amelyekről a népszavazáson döntöttek. Felelős polgári demokráciában véleménye szerint nem lehet olyan kérdést feltenni a választóknak, hogy akarnak-e az emberek valamilyen közszolgáltatásért kevesebbet fizetni, adót, vagy járulékot csökkenteni. A kormányfő nem lelkesedett Dávid Ibolya MDF-elnök felvetéséért, miszerint össze kell hívni egy olyan független szakértő tanácskozást, ahol az ország legjobb szakemberei tesznek alternatív javaslatot az egészségügy és az oktatás terén kialakult problémák megoldására. Egyetért azzal, mondta a kormányfő, hogy sok szakértőt meg kell hallgatni, de amit szakmailag lehet tudni, azt borzasztóan nehéz elfogadtatni a hétköznapokban válaszolta a kezdeményezőnek, hangsúlyozva, hogy végül mégiscsak a törvényhozásnak kell vállalnia a kényelmetlen döntéseket. Véleménye szerint nem az az igazi probléma, hogy nem lehet látni, milyen gondja és baja van a magyar egészségügynek, hanem az, hogy a gyógymód, amit alkalmazni kellene, nem szereti az ország. A miniszterelnök közölte, hogy az oktatási és az egészségügyi miniszter dolga, hogy leüljön konzultálni az érintett szakmai csoportokkal. Elismert vereség A népszavazással több napon át is foglalkozott a T. Ház. Napirend előtt politikai nyilatkozatok hangzottak el, míg a referendum utáni második napon már a díjak eltörléséről szóló törvényjavaslat szakmai vitájában csaptak össze az ellenvélemények. A politikai reakciók keretében Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője elsimerte, hogy a népszavazás eredménye kétségkívül vereség az MSZP-nek. Míg Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője továbbra is azt szorgalmazta, hogy többen fizessenek adót és járulékot. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy forrást kell találni a népszavazás miatt kieső bevételek pótlására. Akik igennel szavaztak, egyáltalán nem azt gondolták, hogy ingyenes az egészségügy és az oktatás. Sőt, épp elég sokat fizetnek ezekért a szolgáltatásokért, akkor nem kellene róluk még Tiltakozó orvosok. Jogtalan lenne, ha a gyermekek ellátására szánt összeget ahogy azt az az egészségügyi tárca tervezi kárenyhítés címén szétosztanák a kórházak, a szakrendelők és az összes háziorvos között reagáltak a kormányzati elképzelésre az orvosok és a parlamenti ellenzék. Szerintük erre a lépésre nem kötelezi semmi a kormányt. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt javasolta, emeljék a háziorvosok finanszírozását a kétszeresére, a vizitdíjbevétel kieső része nélkül ugyanis a praxisok jelentős része csődbe megy. A kamara által elkészített finanszírozás egy átlagos praxis esetében körülbelül havi 1,13 millió forintot jelentene a mostani megközelítőleg ezer forintos havi pénz helyett.

7 PARLAMENT egy bőrt lehúzni érvelt az ellenzéki politikus. A KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Semjén Zsolt úgy vélte, a kormány vagy végrehajtja a döntéseket, vagy lemond. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya úgy látta, válság alakult ki az egészségügyben és az oktatásban, amelyre sem a kormány, sem a Fidesz nem tud megoldást találni, ezért kellene létrehozni a már említett független szakértői testületet. Horváth: cserbenhagyásos gázolás A törvényjavaslat vitájának expozéjában az egészségügyi miniszter élesen elítélte az ellenzék magatartását. A népszavazás nagyon nehéz helyzetet teremtett az egészségügyben, amiért nem a szavazók, hanem a voksolást kezdeményező pártok a felelősek. Horváth Ágnes cserbenhagyásos gázolásnak nevezte, hogy a Fidesznek szerinte nincs érdemi javaslata a kialakult problémák megoldására. A tárcavezető ezért szakmai párbeszédet kezdeményezett a károk enyhítésére. Ő negyven hatvanmilliárdos, míg az ellenzék húszmilliárdos kieső forrásról beszélt. Horváth Ágnes arról egyeztetne az orvosszakmával, hogyan és mikortól töröljék el a házi gyermekorvosok, a gyermekszakrendelők, a gyermekkórházak kompenzációját. Hozzátette: egy másik párbeszéd keretében meg kell vitatni, mi legyen azokkal, akiknek a vizitdíj kapcsán szociális kompenzációban részesültek, ami nagyjából kétmillió embert érint. Mint mondta, a február 14-ei állapotot tervezik viszszaállítani, de a nyugdíjszerű ellátásnál nem veszik vissza a kompenzációt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkanélküli ellátásban részesülőknél nem biztos, hogy indokolt meghagyni a kompenzációt. A kormány álláspontját ismertetve Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár a Fidesz által felvetett megoldásra azt mondta: a játékadóból befolyó bevétellel nem lehet a népszavazással megszüntetett díjakat pótolni, mert az vagy adóemeléshez vezetne, vagy más költségvetési tételek kárára történne. Többet egyeztetne a kormány A kormánynak az a dolga, hogy végrehajtsa a szavazók többségének akaratát. Ugyanakkor az is dolga, hogy megnézze, működőképes-e az egészségügy és a felsőoktatás. A kabinet ezért az eddiginél több egyeztetést szeretne az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozókkal jelentette be a vitában Lendvai Ildikó, az MSZP-frakció vezetője. De hozzátette, nincs az a társadalmi párbeszéd, ami önmagában több pénzt teremtene. Ő is hangsúlyozta, hogy a kieső pénzek pótlása csakis a már létező pénzek átcsoportosításával lehetséges, s nem lehet forrásokat másoktól elvenni a népszavazás döntése következtében. A kormány a népszavazás eredménye miatt nem akarja csökkenteni a minimál nyugdíjak összegét sem. A Debrecen perli az OEP-et. Debrecen önkormányzata pert és versenyhivatali eljárást indított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellen, hogy a háziorvosok megkaphassák a vizitdíj miatt kieső bevételt jelentette be Kósa Lajos polgármester. A Fidesz alelnöke szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és tisztességtelen piaci magatartás miatt indítják a pert, a illetve versenyhivatali eljárást az OEP ellen, mert álláspontjuk szerint a pénztár háziorvosokkal kötött formaszerződése valójában diktátum. Ennek alapján az OEP jogszabályi változás esetén a szerződés finanszírozási oldalát egyoldalúan módosíthatja, egyeztetési kötelezettség nélkül. szocialista vezérszónok szerint a Fidesz nem gondolhatja komolyan, hogy a kormányzati tájékoztatásból kellene a pénzt elvenni. A játékadóból befolyó összeget átcsoportosítására pedig azt mondta, ez az összeg eddig is szerepelt a költségvetésben, tehát nem új pénzt talált az ellenzék. Kökény Mihály (MSZP) arról beszélt, hogy nem tudták elmagyarázni az embereknek, miért fontos a vizitdíj, ezért a képviselő is nagyobb társadalmi párbeszédet szorgalmazott. Frakciótársa, Nyul István felszólalásában kiemelte: az egészségügyi reformlépéseket nem lehetett tovább halogatni. Nem titkolt cél volt, hogy minél kevesebb ember kerüljön kórházba. A betegek többsége pedig szerinte elfogadta a vizitdíjat. A szocialista politikus rámutatott: az átalakítás után csökkent az orvos beteg találkozók száma és javult az orvosok munkakörülménye. A hálapénz, mint korrupció A népakarat tisztelete mellett is ki kell jelenteniük, hogy nem értenek egyet a többség döntésével közölte Kóka János frakcióvezető. Indoklása szerint a szabad demokraták továbbra is szeretnének küzdeni a korrupció ellen, mert a hálapénz a korrupció maga. Viszont nem szeretnék késleltetni a választók akaratának megvalósulását, ezért támogatják azt a koalíciós indítványt, amely a díjak bevezetése előtti állapot visszaállítására törekszik. A pártelnök szerint a népszavazáson az orvosok, a kórházak, a betegek, a diákok és az egyetemi tanárok vesztettek, de a referendumnak van egy nagy nyertese, Kádár János. Az SZDSZ elnöke ugyanis úgy látta, az utóbbi időben az ellenzéki pártok az ő útmutatása alapján állították össze politikájukat. Frakciótársa, Béki Gabriella azt hangsúlyozta, hogy a népszavazással jelentős kár keletkezett ideológiai téren, nemcsak anyagilag. Nem sikerült megtalálni a közös és az egyéni teherviselés helyes arányát, illetve a vizitdíj bevezetése nem hozta meg azt a szemléletváltást, ami alapján az önrésznek létjogosultsága van az egészségügyi ellátórendszerben indokolt a képviselő. Rossz az a kérdésfeltevés, vélte, hogy miért kell vizitdíjat fizetni, ha úgyis vonnak járulékot. Ezzel összefüggésben március ÖN KOR KÉP 7

8 PARLAMENT azt a példát hozta fel, hogy a gyógyszerek egy része is kap állami támogatást, vagy szintén állami pénzből működik a MÁV, mégis fizetni kell a patikákban a gyógyszerekért és a a vonatjegyért. Végül közölte, a kormánynak kötelessége a kárenyhítés lehetőségét keresni, de nem biztos, hogy ebben a törvényjavaslatban. Fidesz: a kormány bünteti a népet A kormánypártok sértettek a népszavazás eredménye miatt, ezért meg akarják büntetni a népet vélte Mikola István, fideszes egészségpolitikus annak kapcsán, hogy a kormányzat nem szándékozik teljes egészében kompenzálni az orvosok, kórházak kiesett bevételeit. Az ellenzéki képviselő, mint a Fidesz törvényjavaslatának egyik készítője azt mondta, pártja a 2008-as költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol, elsősorban olyan kiadásokból, amelyeket már tavaly is indokolatlannak tartott. Például a Miniszterelnöki Hivatal forrásaiból, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordítanák oktatási és egészségügyi fejlesztésekre. Varga Mihály hozzátette: más források is felbukkannak, hiszen Horváth Ágnes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta, hogy több pénzt akarnak költeni az egészségbiztosítási törvény kommunikációjára, valamint az is kiderült a népszavazás előtt négy nappal, hogy az új tulajdonosi program kapcsán 1,6 milliárd forintot akarnak elkölteni, a költségvetés tartalékból történő átcsoportosítással. A fideszes Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj csak az emberek terheit növelte, de gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását adóés járulékcsökkentés nélkül nem lehet elérni. Szerinte Magyarországon olyan rendszert akarnak a kormánypártok kialakítani, és az emberekre ráerőltetni, amely nagy mértékben elvonja a jövedelmeiket, de ezért semmilyen közösségi szolgáltatást nem nyújt cserébe. A népszavazáson az emberek erre is nemet mondtak vélte. Példaként hozta az OECD 2007-es jelentését, amely megállapítja, hogy Magyarországon fizetik a második legmagasabb adó- és járulékterhet. 72 ezer forintot minden átlagjövedelemből ma is elvon az állam, míg a munkaadók átlagosan 255 ezer forintot fizetnek. Jól lehet látni, hogy többszörösen megfizetünk mindenért fogalmazott a politikus. A kieső bevételt pótolni kell A szintén fideszes Pesti Imre azt vetette fel, hogy az egészségbiztosítási törvény viszszavonásával lehetne pótolni a szükséges forrásokat. Ha nem lép hatályba a több-biztosítós rendszerről szóló törvény érvelt, akkor a biztosítók nem visznek el milliárd forintot, és akkor lesz miből pótolni a kieső bevételeket. Folytatás a 16. oldalon Folytatja a Magyar Posta Postapartner Programját Új postapartnerek júliustól Szerződéskötés június Újabb négy megyében, Baranyában, Csongrádban, Fejérben, Veszprémben, illetve Budapesten keresnek 218 posta üzemeltetésére partnert, miután a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta a program országos kiterjesztését. A Magyar Posta 2007 októberében hirdette meg a program első ütemét. A társaság négy megyében Hevesben, Komárom-Esztergomban, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben 291 posta üzemeltetését ajánlotta fel vállalkozóknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak közbeszerzési eljárás keretében. A pályázat megjelenését élénk érdeklődés követte. A részvételi szakaszban 252 posta iránt 448 jelentkezés érkezett, vagyis van olyan vállalkozó, amelyik egyszerre több postát is szívesen működtetne. A közbeszerzési eljárás még folyik, az új postapartnerek leghamarabb 2008 júliusától működhetnek. A Postapartner programot a szaktárca jelentős munkaügyi programmal, a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitelkonstrukciókkal támogatja. Az első két ütem tapasztalatait részletesen kiértékeli a társaság, majd ezek ismeretében dönt a Postapartner Program további ütemeiről. A pályázati dokumentáció és további információ a weboldalon érhető el. László Márta Előminősítési szakasz október január 1. ütem Tárgyalási szakasz május Részvételi szakasz január március Ajánlattételi szakasz április 8 ÖN KOR KÉP március

9 ÖNKORNET HÍREK Egyetért-e Ön azzal, hogy az Önkormányzat a Gyarapodás Programjának megvalósítását felgyorsítsa? erről szavaztak a polgárok Esztergomban a március 9-én megtartott helyi népszavazáson. A Meggyes Tamás polgármester nevét fémjelző, A Gyarapodás Programja című, közel kétszáz oldalas kiadvány címszavakban foglalja össze a városfejlesztési munka stratégiai elemeit. A polgármesternek a szavazás előtti nyilatkozata szerint, amennyiben a többség igent mond, társadalmi vitára lehet bocsátani olyan beruházásokat, mint a sportcsarnok vagy a fedett uszoda építése. A program felgyorsítása egyés ötmilliárd forint közötti többletkiadást jelenthet, hitelből vagy PPP konstrukcióban megvalósuló beruházásokkal. A város választásra jogosult polgárának 51,26 százaléka, fő jelent meg a helyi népszavazáson. A válaszadók 66,01 százaléka, 8147 fő igennel, 30,98 százaléka, 3823 fő nemmel válaszolt. A Tolna megyei, 2100 lakosú Döbröközön a március 1-jei helyi népszavazást két kérdésben írták ki: 1. Akarja-e Ön, hogy a jövőben Döbrököz Község Önkormányzatának Képviselő-testületi üléseiről kábeltévén keresztül, állandó tájékoztatást kaphasson a falu lakossága? 2. Akarja-e Ön, hogy Döbrököz Község Hegyi Óvodája 2007/2008-as tanévtől önálló intézményként továbbra is működjön? A település önkormányzata 2005-ben az úgynevezett Hegyi Óvoda megszüntetéséről döntött. Az érintett harminc család amelyeknek több kilométeres gyaloglást jelentett az intézkedés akkor egy közhasznú alapítvány támogatásával elérte, hogy további két tanévig működhetett az intézmény. Tavaly májusban, az alapítványnak a támogatási szerződés meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította a képviselő-testület, azzal az indokkal, hogy nem tud megfelelő anyagi támogatást igazolni. A szülők ekkor gyermekenként havi kétezer forint befizetését vállalták, mégis elutasították a kérelmüket. A nyár folyamán hiába kerestek meg több hatóságot, az óvodát július 1-jével bezárták, az alapítvány által juttatott felszerelést elszállították a másik óvodába. Ekkor a Döbröközi Hegyi Gyermekekért Alapítvány elindította a népszavazási kezdeményezést, amelyet ezév március 1-jére kiírtak. Az 1731 szavazásra jogosult állampolgárból 315-en adták le szavazatukat, ez nem érte el az ötven százalékot, ezért a népszavazás eredménytelen. Az első kérdésre 284, a másodikra 287 igen szavazat érkezett. Az országos ügydöntő népszavazás eredményei Megye Részvételi arány (%) Érvényes szavazatok száma Képzési Napidíj Vizitdíj hozzájárulás Bács-Kiskun 51, Baranya 49, Békés 49, Borsod-Abaúj-Zemplén 47, Csongrád 49, Fejér 50, Győr-Moson-Sopron 52, Hajdú-Bihar 51, Heves 47, Jász-Nagykun-Szolnok 47, Komárom-Esztergom 46, Nógrád 49, Pest 51, Somogy 51, Szabolcs-Szatmár-Bereg 50, Tolna 51, Vas 55, Veszprém 51, Zala 51, Megye Igen (%) Az alapítvány most egyházi és alapítványi óvodaként a Kolping Szövetséggel közösen szeretné tartós bérleménybe megszerezni az épületet, hátha így fenntarthatóvá válna az intézmény, valamint pályázati úton szeretne buszt vásárolni, ami szállíthatná a gyerekeket, most ugyanis a menetrend szerinti járatokon utaznak. Napidíj Nem (%) Igen (%) Vizitdíj Nem (%) Képzési hozzájárulás Igen (%) Nem (%) Bács-Kiskun 88,32 11,68 86,87 13,13 87,24 12,76 Baranya 83,98 16,02 82,45 17,55 81,69 18,31 Békés 86,42 13,58 85,02 14,98 85,64 14,36 Borsod-Abaúj-Zemplén 85,45 14,55 84,08 15,92 84,13 15,87 Csongrád 84,72 15,28 82,89 17,11 82,43 17,57 Fejér 84,17 15,83 82,12 17,88 82,23 17,77 Győr-Moson-Sopron 85,99 14,01 83,96 16,04 83,23 16,77 Hajdú-Bihar 89,59 10,41 88,39 11,61 88,13 11,87 Heves 84,06 15,94 82,28 17,72 82,31 17,69 Jász-Nagykun-Szolnok 85,74 14,26 84,32 15,68 84,7 15,3 Komárom-Esztergom 81,65 18,35 79,87 20,13 79,84 20,16 Nógrád 86,53 13,47 85,2 14,8 85,44 14,56 Pest 84,19 15,81 82,29 17,71 82,16 17,84 Somogy 86,62 13,38 85,25 14,75 85,29 14,71 Szabolcs-Szatmár-Bereg 89,02 10,98 87,89 12,11 88,57 11,43 Tolna 86,72 13,28 85,44 14,56 86,17 13,83 Vas 87,28 12,72 85,85 14,15 85,43 14,57 Veszprém ,41 16,59 82,59 17,41 Zala 86,93 13,07 85,39 14,61 85,41 14, március ÖN KOR KÉP 9

10 KOR-KÉP A lakosság elöregedése tény Tizenöt éve fogadták el a Szociális törvényt amelyről szakemberek úgy nyilatkoznak, hogy akkor a törvény megfelelő eszköz volt a növekvő szociális problémák kezelésében. A személyes gondoskodás terén nagy előrelépést jelentett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény megjelenése, amely három évvel az önkormányzatok megalakulása után jött létre. Akkor a személyi jövedelemadók 50 százalékát még az önkormányzatok kapták. Azóta sok minden változott, és az önkormányzatok sem kapják meg a személyi jövedelemadó ötven százalékát. A településpolitikusok részéről gyakori észrevétel, hogy az érvényben lévő szociális törvény (Szt.) az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza, időszerű lenne egy új szolgáltatási törvény megalkotása. Ha az új törvény még nincs is kész, a jelenlegi törvény módosítása tavaly év végén megtörtént, változások történtek az ellátórendszer működtetésében is. Hogy ezek a változások jók vagy nem jók a kistelepülések önkormányzatainak, arra választ kapunk a Községek, Kistelepülések, Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnökétől, aki egy hosszabb elemzésben tárja elénk mindazokat a problémákat, amelyek az idősek gondozásával összefüggésben napi szinten jelen vannak egy-egy település életében. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai, s benne a magyar társadalom elöregedése folyamatos és ezzel összefüggésben az eltartási terhek növekednek. A szociális ellátásban részülők között az idősek aránya magasabb a fiatalabb korosztályokénál. Míg a nagy városok intézményi szociális ellátása teljes körű, addig vidéken a legtöbb helyen az alapellátások biztosítása is nehézségekbe ütközik. Ezért különösen méltányolandó, ha intézményi ellátást biztosítanak olyan kistelepülések, melyeknek törvény adta feladatuknál fogva nem kötelező intézményt működtetni. Wekler Ferenc véleménye az, hogy a városban lakókon kívül külön figyelmet kellene fordítani a falun és a kistelepülésen élő emberek helyzetére. A KÖSZ lapzártánkkal egy időben tartott szakmai konferenciáján a szociális törvény módosításáról és az ellátási rendszer változásairól volt szó. Kiss Györgyné Cziráki Andrea, a szociális minisztérium főosztályvezetője ismertette a 2007-es év végén módosított szociális törvény változásait. (Megjegyezzük, hogy az új szolgáltatási törvény kidolgozása folyamatban van, a tervezetet a kormány még a nyár előtt a megtárgyalja). A tanácskozáson a polgármesterek is elmondták mindazokat a problémákat, amelyek nap mint nap gondot okoznak nekik. A KÖSZ elnöke által ismertetett szakmai vélemény tartalmazza azokat a felvetéseket is, amelyek a tanácskozáson elhangzottak. Érdemes megfontolni...! Diagnózis: Az európai, s benne a magyar társadalom elöregedése folyamatos, és ezzel összefüggésben az eltartási terhek növekednek. A szociális ellátásban részülők között az idősek aránya magasabb a fiatalabb korosztályokénál. Jelenleg az aktív ágyon kezelt betegek 30 százaléka 65 év feletti, azonban a 65 év feletti korcsoport 52 százaléka fordul meg egy év alatt kórházi aktív osztályon. Az aktív osztályos ellátás teljes költsége 2006-ban 351 milliárd forint volt, amelyből 121 milliárdot fordítottunk a 65 év felettiek kezelésére. Jelenleg 45 ezer 65 év feletti él tartós bentlakásos szociális intézményben, és csak 3500-an vannak átmeneti ellátást nyújtó szociális intézményben. A települések közel 30 százalékában nem lehet igénybe venni a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtást, étkeztetést) annak ellenére, hogy az évi III. törvény kötelező jelleggel ezt már 15 éve előírta. A lakosság elöregedése tény. Több figyelmet, odafordulást, konkrét ellátást igényelnek, így valósulhat meg náluk az emberi esélyegyenlőséget biztosító etikai alapkövetelmény. A helyzet kezelésére több megoldás létezhet, a jelenlegi ellátórendszer ezt azonban igen nagy költséggel képes csak véleményünk szerint nem megfelelően kezelni. 10 ÖN KOR KÉP március

11 KOR-KÉP Azok a települések, amelyek rendelkeznek ápolást-gondozást nyújtó szociális intézménnyel a január 1-től hatályos jogszabály alapján csak a napi négy órát meghaladó gondozási szükségletű időseket vehetik fel, illetve ha a jogszabályban meghatározott egyéb körülmény fennáll, akkor az ápolási-gondozási igénytől függetlenül is felvehető például, aki 75 év feletti, egyedül élő, felügyeletre szoruló. Míg a nagyvárosok intézményi szociális ellátása teljes körű, addig vidéken a legtöbb helyen az alapellátások biztosítása is nehézségekbe ütközik. Ezért különösen méltányolandó, ha intézményi ellátást biztosítanak olyan kistelepülések, melyeknek törvényi kötelezettségüknél fogva nem kötelező intézményt működtetni. A városban lakókon kívül külön figyelmet kellene fordítani a falun és a kistelepülésen élő emberek helyzetére. Ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmények A kormány intézkedéseivel az idősotthonok helyett a jövőben az otthoni szociális gondozást akarja fejleszteni. Az ún. emelt szintű bentlakásos ellátás szociális rendszerben tartása fokozatosan megszűnik, és az átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények fejlesztése teljesen elmarad. (A jelenlegi tapasztalataink szerint éppen annak okán, hogy az átmeneti ellátás igénybevételéhez nem kell gondozási szükségletet vizsgálni, a bentlakásos idősotthoni férőhelyek terhére az átmeneti ellátás kerül fejlesztésre. Ezzel csökkenthető az üresen álló férőhelyek száma, tehát az intézmény működtetése gazdaságosabb. Az átmenti ellátás igénybevételének tartama alatt pedig elvégezhető a gondozási szükséglet vizsgálata.) Az átmeneti ellátás fejlesztése azért lenne fontos, mert jelenleg csak az átmeneti ellátást igénylő idős emberek nem tudják az ellátásokat igénybe venni (pl. combnyaktörést követően további három hét ápolást igényelne az idős, majd azt követően önállóan viszszahelyezhető lenne az otthonában). A szakosított ellátások tekintetében a törvény legfontosabb változása, hogy a jövőben csak az kerülhet államilag támogatott bentlakásos otthonba, aki napi 4 óránál hosszabb ápolásra szorul. Véleményünk szerint egy intézményi elhelyezés nem tehető függővé aszerint, hogy kinek mekkora a gondozási szükséglete órákban mérve. A településeken biztosított szolgáltatás esetén a helyi emberek idősek otthonában történő elhelyezésének lehetősége a fentiek értelmében teljesen leszűkül. A jogszabályi változások következtében azonban 2008-tól az ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményekben nemcsak bekerülni lesz nehéz, hanem bent maradni is. A kormány jelentősen csökkentette az emelt szintű otthonok támogatását Ezzel elsősorban a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények kerülnek veszélybe, ugyanis az állami normatíva jelentősen csökkent. A tényleges költségekből az idén először az önkormányzati intézményekben is a lakóknak kell megfizetni az állami normatíva levonása után megmaradó összeget. (Egyrészt, azzal, hogy a fenntartók jelentős része viszszaminősítette az emelt szintű intézményt normál idősek otthonává, ily módon több normatívához juthat az ellátottak után. Az valóban elgondolkodtató, hogy a létrehozott emelt szintű bentlakásos intézmények visszaminősítése nem visszalépés-e a szolgáltatás színvonalának szempontjából. Másrészt, az Szt január 1. napjától rendelkezett úgy, hogy a térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Éppen a január 1-jétől hatályos Szt (10) bekezdés ad arra lehetőséget, hogy alacsonyabb összegű térítési díjat is megállapítson a fenntartó. Az emelt szintű ellátást biztosító intézményekben gondozott személyek ellátását a térítési díj függvényében, erősen differenciált hozzájárulással támogatja a költségvetés. Így a térítési díjakat oly mértékben szükséges megemelni, hogy az ellátottak nagy része, illetve családja nem tudja vállalni az ellátás megfizetését. A felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legelesettebb állapotú és legrászorultabb idősek az önkormányzati intézményekben vannak. A kormányzati támogatás csökkentésének a hatása az emelt szintű férőhelyek nagymértékű viszszaminősítésében is megmutatkozik. A települési önkormányzatok által fenntartott intézmények várólistáján hatalmas a várakozás, nagy az igény a bekerülésre. Ennek ellenére a kormány intézkedéseivel az idősotthonok helyett a jövőben az otthoni szociális gondozást akarja fejleszteni. A várakozók száma csökkenthető, ha elkezdődne a betegek/gondozottak irányítása, azaz állapotuknak megfelelően kerülnének elhelyezésre egészségügyi vagy szociális intézmények március ÖN KOR KÉP 11

12 KOR-KÉP ben. Az egészségügyi struktúra átalakítással jelentős számú hosszú ápolási idejű ágy (krónikus, rehabilitációs és ápolási) került kialakításra, kihasználtságuk kb százalék. Ez azt jelenti, hogy ha költségesebb ápolási ellátásra (szakápolásra) szorul az idős ember, amelyet otthonában (otthoni szakápolásra) nem tud igénybe venni, akkor lehetőség van az ápolási vagy krónikus osztályokon történő elhelyezésre. Ehhez azonban szorosabb együttműködés szükséges. Tömegesen zárhatnak be az idősek átmeneti szállásai is, mivel tízezer lakos helyett csak harmincezer fő felett lesz kötelező működtetni őket. A jogszabály január 1-jétől hatályos, szabályai szerint az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, mit tesznek ezekkel az ellátásokkal, azonban a kistelepülések anyagi helyzetét tekintve nem lesz lehetőségük fenntartani a meglévő intézményeket, annak ellenére, hogy a kistelepülések életkor szerinti megoszlását tekintve hatalmas az igény erre. Az idősek ragaszkodnak otthonaikhoz Az szociális törvény módosításai egyaránt az alap- és nappali ellátások fejlesztésére vonatkozó stratégiát valósították meg, hiszen ezek a szolgáltatások a lakókörnyezetben, ismert és biztonságos keretek között biztosítják a rászorulók részére szükséges szolgáltatásokat. S ennek révén megelőzhetők vagy későbbi időpontra tolódhatnak a bentlakásos intézményi elhelyezések. Emellett az alapellátás erőteljesebb szerepvállalása maga után vonja annak figyelemmel kísérését, hogy az egyes szolgáltatások területi elérhetősége hogyan valósul meg annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki nagyon nagymértékű különbségek az egyes települések között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából. A jogszabály-módosítás a gyakorlatban azonban még kérdéseket vet fel, amelyekre a szakemberek választ keresnek. Szakértői bizottság működik január 1-jétől az idősek otthonába történő elhelyezés gondozási-ápolási szükséglet elbírálására. Köztudott, hogy az idősek ragaszkodnak otthonukhoz, egy élet munkájának eredményéhez és emlékeihez, csak végső esetben döntenek az intézményi elhelyezés mellett. Napjainkban tehát az idősek tartós bentlakásos intézményben történő elhelyezése különösen a térítési díj emelése miatt általában indokolt, és az esetek többségében sürgős. Gyakran előfordul, hogy az elhelyezést kérő egyik napról a másikra 24 órás felügyeletet igényel, mert szellemileg leépült, fizikailag legyengült állapotba került, vagy betegsége alapján felkészülnek arra, hogy bekövetkezhet egy lassú leépülési folyamat, amely összetett gondozást-ápolást igényel. Bármennyire ragaszkodik otthonához, megoldásként ez esetben az idősotthon jöhet szóba, különösen akkor, ha nincs családtag, aki otthonában ellássa, illetve nem képes/képesek a magángondozás finanszírozására. A családok az esetek többségében nem engedhetik meg maguknak, hogy az idősgondozására otthon maradjanak. Vagy azért, mert féltik a meglevő biztos munkahelyüket, (ahová fél év, egy év múlva már aligha mehetnek vissza), vagy képtelenek a 24 órás helytállást felvállalni, illetve anyagilag sem képesek elviselni az idős ember otthoni ápolásának költségeit. A jelenlegi igénybevételi eljárás jelentősen megnövelheti az intézménybe történő felvétel várakozási idejét, különösen akkor, ha soron kívüli sürgős elhelyezés szükséges. Otthoni szociális gondozás Az alapszolgáltatások közül a főbb változások a házi segítségnyújtást érintik. Álláspontunk szerint indokolt a házi segítségnyújtás további fejlesztése, azonban aggályos, hogy január 1-jétől csak azok vehetik igénybe, akiknek a gondozási szükséglete nem haladja meg a napi négy órát. Illetve, akinek négy óránál hosszabb időben állapítja meg a szakértő bizottság a házi segítségnyújtás vizsgálata alkalmával a gondozási szükségletét; bár az sem kötelezhető arra, hogy bentlakásos intézménybe költözzön, csak a házi segítségnyújtást négy óránál hosszabb idegig nem veheti igénybe. A települések szolgáltatását igénybe vevők köre teljesen leszűkül ezáltal, s mintegy megkérdőjelezi a házi segítségnyújtás fenntarthatóságát is. Aggályos, hogy aki valóban rászorul a négy órányi ellátásra, az legalábbis a mi klienskörünkből kiindulva, nem képes azt kifizetni. Ha több személy jelentkezne négy órás igénnyel, ez azt is magával hozná, hogy több szociális gondozó ápolót kellene alkalmazni, státusbővítésre viszont nincs anyagi lehetőség. A megnövekedett ápolási-gondozási igény esetén figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a tárgyi erőforrás fejlesztésre pénzeszközök nem állnak rendelkezésre, a fejlesztési programokban nem kerültek figyelembevételre, pl. az ápolást segítő eszközök, a betegemelők, az antidecubitor matracok, a speciális ágyak stb. Számos olyan főként idős ember veszi igénybe a házi segítségnyújtást, akinek a gondozási szükséglete meghaladja ugyan a napi négy órát, azonban az idősek otthonában történő elhelyezése nem lehetséges: (1.) várólistára kerül, (2.) anyagi körülményei nem teszik lehetővé, (3.) csak napközben van egyedül és szorul segítségre január 1-jétől új szabály, hogy a gondozási szükségletet egy szakértői bizottság véleményezi. Ezáltal az 12 ÖN KOR KÉP március

13 KOR-KÉP eljárás rendkívül bonyolulttá válik. A rászorultság megállapítása nem csak objektív, hanem szubjektív elemeket is magában foglalhat. További problémát jelent a szolgáltatások finanszírozása terén bevezetett szabályozás. A településeken nagymértékben biztosított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás a évtől kapacitásszabályozás alá vont ellátás lesz. A 2008-tól az új ellátottakra jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén és a évben ellátottakra is alanyi jogon csupán a normatíva 50 százaléka jár. A további 50 százalékra pályázni lehet. Ez főként a kistelepüléseken teljes mértékben megkérdőjelezi az ellátás fenntarthatóságát. További észrevételek A kormányzati elképzelés az, hogy a fejlesztési programokban a szociális alapellátások kiszélesítése történjen meg. Ez az irány látható is a regionális fejlesztési programokban, ugyanakkor az átmeneti ápolást-gondozást igénylő idősek ellátása megoldatlan, hiszen az átmeneti ellátórendszer (max. 1 év az ellátás felső időhatára) szűk kapacitású és a meglévő szolgáltatók nagyjából ugyanúgy működnek, mint a tartós elhelyezést nyújtó intézmények, ezért hamar megtelnek és lassan szabadulnak fel a férőhelyek. A fent jelzett beteg/gondozotti irányítás elindításával lassan megindulhatna az átmeneti ellátórendszer tehermentesítése, illetve a jogszabályban megfogalmazott szakmai tartalommal való feltöltése. Javaslatok A jelenlegi szociális ellátások normatív támogatásában a legnagyobb gondot a bentlakásos, emelt szintű szolgáltatásoknál látjuk. Itt az önkormányzatok már meglévő szerződésekkel rendelkeznek, amelyeket nem is kívánnak és nem is tudnak egyoldalúan módosítani. Az forintos támogatás nagymértékben csökkent (tavalyi forintról, az inflációt és a béremeléseket nem számolva), és a térítési díjjal együtt is csak nagy ráfizetéssel lehet fenntartani. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a már szerződött és bentlakó térítési díját sem lehet emelni, mert a havi forintnyi térítési díj felett 1000 forintként 700 forinttal csökken a normatíva, azaz alig változik az egy főre jutó bevétel (vagyis nincs is értelme díjat emelni). Tehát egyértelmű, hogy csak komoly veszteséggel lehet az emelt szintű ellátást fenntartani. Javaslatunk: ha már az állam nem kívánja nagyobb mértékben támogatni ezt az ellátást, akkor a jelenleg bentlakó, szerződéssel rendelkezők esetében ne tegye be ezt a csökkenő normatívakorlátot, és engedje meg, hogy a térítési díjat magasabb szinten akár havi forint, vagy afölötti összegben határozza meg a fenntartó. Ebben az esetben a jelenleg bentlakó eldöntheti, hogy fenn kívánja-e tartani a szerződést és vállalja az emelt díjat, vagy pedig az általános ellátás feltételeit elfogadva alacsonyabb térítési díjjal marad bent az intézményben. Egyben javasolnánk, hogy ha csak kismértékben kívánják ezt a szintű szolgáltatást támogatni, akkor az újonnan belépőkre határozzanak meg egy alacsonyabb normatívaösszeget, amit célszerű volna az általános normatívának valamilyen százalékában meghatározni. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy van olyan ellátásra szoruló, aki megfelel az intézményi ellátás feltételeinek, de magas jövedelemmel rendelkezik, és vállalná akár a jelenlegihez képest igen magas térítési díj megfizetését (pl. hadigondozottak). Véleményünk szerint a normatíva nagysága csak a hatalmas intézményeket részesíti előnyben, nem valósul meg a minimálisan elvárható cél, hogy az idősember lakókörnyezetében vagy ahhoz közel (főleg az aprófalvas településeken) élje le utolsó éveit, emberhez méltó körülmények között. Érdemes volna megfontolni, hogy a kistelepüléseken bevezetésre kerüljön egy ún. kistelepülési normatív kiegészítő pótlék a kompenzálás végett. Tekintettel a helyhiányra, amely elsősorban a kistelepüléseken élőket sújtja, tekintettel a finanszírozási nehézségekre, változatlanul szükségesnek tartjuk az egyszerűsített, saját településen kialakított gondozóházak létrehozását. A gondozóházak kialakítása az alapszolgáltatások térben és időben történő együttes megjelenítése, amely a szociális alapszolgáltatásokat a nappali ellátásokig (házi gondozás, étkeztetés, családsegítés, idősek és demensek nappali ellátása) tartalmazza. A demens nappali intézményt a statisztikák szerint nagyobb egységben (pl. három ezer főnként) érdemes létrehozni, mert egy-egy településen nem él annyi Alzheimerdemenciában szenvedő idős, akik számára rentábilisan fenntartható lenne a nappali klub, még akkor sem, ha a normatív finanszírozás, számításaink szerint fedezi az ellátásuk költségeit (465 ezer Ft/fő/év). A gondozóházak létrehozása során vizsgálandó, hogy az intézményfenntartó társulási forma számára igényelhető kiegészítő önkormányzati normatíva, milyen mértékben biztosítja a fenntarthatóságot. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az NFT forrásaiból a bentlakásos otthonok férőhelyeinek bővítését (különös tekintettel az átmeneti bentlakást nyújtó intézmények) támogassa a kormány a kistelepülések, önkormányzatok által fenntartott intézményeiben. Dr. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke március ÖN KOR KÉP 13

14 Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! A közelmútban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. A településpolitikusok azt szeretnék elérni, hogy a közhasznú munka értelmes cselekvést jelentsen a rászorulóknak. Az elmúlt húsz harminc évben nagyot fordult a világ, téved, aki azt hiszi, ma csak szakképzetlen, iskolázatlan emberek kerülnek olyan helyzetbe, hogy akár évekig nincs munk ahelyük. A munka világából kiszorultak között vannak érettségizettek, szakmunkások, de található olyan diplomás is, akinek még soha nem volt munkahelye Ez a helyzet demoralizáló, nemcsak annak rossz, aki az önkormányzat kenyerét eszi, de a szűkebb környezetére is rossz hatással van. Találunk olyan családokat, ahol a gyerekek rendszerint azért késnek el az iskolából, mert a családból senki nem dolgozik, így a gyermek munkakezdése sem fontos mondja Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere. Polgármester úr, nem félnek attól, hogy sokan félreértik a kezdeményezésüket? Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! Vegyük végre észre, hogy a körülmények megváltoztak, a jelenlegi szabályok nem motiválják a munkavállalókat abban, hogy a minimálbérért dolgozzanak, amikor ennek kilencven százalékát segély formájában is megk aphatják. Itt az ideje, hogy a paragrafusok dzsungelében rendet rakjunk! S olyan jogszabályt alkossunk, amely segít a településpolitikusoknak abban, hogy a környezetükben a helyiekkel összefogva a település érdekében jól cselekedjenek. Ma már a közhasznú munka nem csak utcaseprést vagy árokásást jelent. Vannak például munkanélküli szakápolók, számítógép kezeléséhez értő érettségizett fiatalok. Segíteni szándékozunk nekik. Azt szeretnénk, ha akár havi 20 óra munkával is, de kivívnák a környezetük tiszteletét, hiszen megdolgoztak a járandóságért, tettek valamit a közösség érdekében. Persze, ehhez a környezetünkben élők szemléletének is változnia kell, no meg azokénak, akik a jogszabályokat megalkotják... A jogszabálymódosításhoz kész szöveget vittek a miniszterelnöknek? Nem gondoljuk, hogy a normaszöveg megalkotása a mi feladatunk lenne. Vannak erre jól felkészült szakemberek. Ha azonban ez hiányzik ahhoz, hogy végre történjék valami, mi ezt is megírjuk A miniszterelnök arra kért bennünket, hogy javaslatainkkal segítsük a szakemberek munkáját. Hogyan tovább? Most mit csinálnak? Amikor bejelentkeztünk a miniszterelnökhöz, akkor Éles András polgármester társammal még csak ketten voltunk. Ma már több mint negyven polgármester csatlakozott hozzánk, és közösen alakítjuk ki javaslatainkat. Napokon belül felveszszük a kapcsolatot az összes polgármesterrel, kérjük, hogy ők is csatlakozzanak... A településen, illetve a régióban hány embert érint ez a probléma? Az önkormányzatok milyen megoldást javasolnak a változtatásra? Mintegy ezer országosan azoknak a száma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, ez településünkön csaknem 300 főt jelent. Az érintettek a családtagjaikkal számolva országosan elérik az egymilliót. Mit tartalmaz a miniszterelnöknek átadott levél? Levelünkben a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás módosítását javasoltuk. Többek között fontosnak tartjuk a rendszeres szociális segély folyósítási feltételének, a munkavégzés gyakorlatának felülvizsgálatát. (Lásd levél.) A segélyezésnek sok formája van, sokan keverik ezeket. Tegyünk rendet a fogalmak között. Amiről most szó van, az tulajdonképpen mit jelent és milyen kötelezettséggel jár az ön- 14 ÖN KOR KÉP március

15 KOR-KÉP - TELEPÜLÉSÜGY Tisztelt Miniszterelnök Úr! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 37/ A. - 37/H. -i tartalmazzák a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozást. A társadalmakban a szociális biztonsági rendszereket azért alakítják ki, hogy védelmet nyújtsanak a társadalmi egyenlőtlenségből eredő szegénység és más társadalompolitikai kockázattal szemben, s ezzel megakadályozzák a társadalom szövetéből történő kiszakadást. Az Alkotmány 17. -ban foglaltaknak megfelelően a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. A rendszeres szociális segély azon aktív korú személyeknek és családjuknak nyújtott támogatás, akiknek megélhetése más módon nem biztosított, vagyis nincs munkájuk és a törvényben meghatározott mértékű jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkeznek A szociális törvény előírja, hogy a segélyezett köteles az önkormányzattal, illetve a kijelölt intézménnyel együttműködni, a számára felajánlott munkát elfogadni. Gyakran azonban nincs elegendő munkalehetőség, és az is előfordul, hogy az érintettek megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól, esetleg éppen azért, mert illegális módon végeznek munkát Ezért javasoljuk a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeit, a munkavégzés gyakorlatát felülvizsgálni a következők figyelembevételével. 1. Indokolt megnövelni és gyakoribbá (esetleg havi gyakoriságúvá) tenni a rendszeres szociális segélyezettek által teljesítendő munkavégzést, lehetőséget teremtve arra, hogy ezt kisebb napi munkaidőkeretben is teljesíteni tudják. Ez egyrészt segítséget nyújt a munkából kieső embereknek, hogy ne veszítsék el azokat a rutinokat, készségeket, amelyek szükségesek a tartós foglalkoztatáshoz, másrészt megerősíti az önkormányzati közfeladatok ellátását, a szokásos kommunális feladatok mellett több munkaóra fordítható a magukat nehezen ellátók gondozására, a házi segítségnyújtásra. Aki nem végzi el az előírt munkát, ne legyen jogosult a rendszeres szociális segélyre. 2. Akik egészségügyi állapotuk átmeneti, vagy tartós megromlása miatt nem tudják a munkát elvállalni, legyen módjuk azt foglalkozás-egészségügyi orvosi igazolással igazolni. De minimálisra kell szorítani annak lehetőségét, hogy mondvacsinált ürügyekkel, hamis papírokkal bárki kibújhasson a kötelezettség teljesítése alól, esetleg éppen azért, mert feketén dolgozik. 3. Az önkormányzatoknak a közcélú munkára rendelkezésre álló forrásaikat természetesen első helyen e rétegek munkához juttatására kell felhasználniuk, az eredetileg megfogalmazott szándékoknak megfelelően. Szükség lesz a források kibővítésére, a közcélú és a közhasznú munka bekapcsolására, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatékony együttműködésére is. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, a rendszeres szociális segélyt szabályozó jogszabály változtatására tett javaslatainkat megvizsgálni szíveskedjen! Csige Tamás, Hajdúdorog Város Polgármestere Dr. Éles András Hajdúnánás Város Polgármestere kormányzatokra nézve? Ha növekszik a rászorultak száma, Önök ezt hogyan tudják követni? A rendszeres szociális segély 90 százalékát az állam, 10 százalékát a települési önkormányzatok állják. A jogosultság a törvényi szabályozás alapján a hivatal állapítja meg. A minimális változásra lehetőséget nyújt a város költségvetése (kb. 1,5 milliárd). Ha drasztikus a növekedés, akkor valami nagy baj történt, például bezár egy üzem. De mi inkább csökkenteni kívánjuk az ellátottak számát azáltal, hogy munkaalkalmat biztosítunk. Ezt követően esetleg könnyebb lehet majd az elsődleges munkaerőpiacon az elhelyezkedés. Csiky Ildikó Válás, kiválás Öt település nem változtatna a jelenlegi helyzeten, tíz település nem tartja időszerűnek a kérdést, egy település megyét váltana A különválás oka, hogy a régióknak szánt uniós támogatások elosztásánál a megye rosszul jár. A gazdaságilag fejlettebb Budapest miatt a források elosztásánál kevesebb támogatásra számíthat a megye, mintha önálló régió lenne. A jelenlegi helyzetben a megye 1,3 millió lakosa évente több 10 milliárd forintnyi támogatástól esik el. A Pest megyei önkormányzatok közel nyolcvan százaléka támogatja, hogy településükön népszavazás döntse el, kiváljon-e a megye a Budapesttel közös régióból. A Pest Megyei Önkormányzat tavaly november végén levelet küldött a Pest megyei települések önkormányzatainak. Arra voltak kíváncsiak, mely települések vennének rész egy elválásról szóló helyi népszavazáson. Összegzés szerint 163 település válaszolt, és ezek közül 147 támogatta, hogy helyi népszavazáson döntsenek a települések lakói arról, ki akarnak-e válni a Budapesttel közös Közép-magyarországi Régióból. www. Mindössze öt település Budaörs, Csomád, Pécel, Szigethalom és Üröm válaszolta kategorikusan azt, hogy nem kíván kiválni a régióból. Nagykőrös megyét váltana, a Dél-magyarországi Régióhoz szeretnének csatlakozni. Tíz település Sóskút, Rád, Káva, Kartal, Herceghalom, Fót, Bugyi, Gödöllő, Pusztazámor és Pusztavacs testülete jelenleg nem tartja időszerűnek a kiválás kérdését. A Hírextra információja szerint Százhalombatta érdekes döntést hozott: nem támogatjáka helyi népszavazás kiírását, viszont az önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlésnél kezdeményezi önálló Pest megyei tervezési, területfejlesztési és statisztikai régió létrehozását és az Országgyűlés ezzel kapcsolatos korábbi döntésének megváltoztatását. Csehországban hasonló helyzet volt, Prágát önálló régióvá alakították, hogy növeljék a rászoruló agglomerációs települések támogatási esélyeit. Ezt a modellt szerezné követni a Pest megyei települések többsége is. Nápszavazással döntenének az önálló régióról..hu március ÖN KOR KÉP 15

16 KOR-KÉP - GAZDÁLKODÁS Folytatás a 8. oldalról Parlament: Referendum után A kormánypártok egyébként a befektetői elbizonytalanodásra is hivatkozva el is kezdtek tárgyalni a törvény esetleges visszavonásáról, avagy módosításáról. A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy mégse engedjék be a magántőkét az egészségbiztosításba, ezt azonban az SZDSZ nem tudja elfogadni. A vitára visszatérve, Nagy Kálmán, a KDNP vezérszónoka azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy a kormánypártok nem értik a népszavazás üzenetét. A képviselő szerint a referendum során a gazdagok és a szegények, illetve a fiatalok és az öregek szolidárisak akartak maradni egymáshoz. A konvergenciaprogram keretében 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, ezt tegyék vissza szólította fel a képviselő a kormányt. Hargitai János (KDNP) szerint, ha a vizitdíj, a kórházi napidíj és tandíj által befolyt összegeket nem pótolja viszsza a kormány, akkor nem marad működőképes az oktatási és egészségügyi rendszer Csáky András, az MDF első vezérszónoka is úgy látta, hogy a kormányzat teljesítményéről, nem pedig a konkrét kérdésekről döntöttek a szavazók március 9- én. Pártja álláspontja is az, hogy a kormánynak kötelező pótolnia a kiesett bevételeket. Németh Era Sikeres működési költségcsökkentés Siklóson 131 millió forint évenkénti megtakarítást tártak fel Befejeződött Siklós város gazdasági átvilágítása, melyet a MultiContact Consulting Kft. végzett. A város sikeres működésének komoly lendületet ad az évenkénti 131 millió forint megtakarítás, amire a cég javaslatot tett. A képviselő testület elé került átvilágítás négy nagy témakörre fókuszált. Megvizsgálta a hivatal működését (29 millió forint megtakarítási javaslat), az oktatási intézményeket (55 millió forint megtakarítási javaslat), a nem szakmai feladatokat (15 millió forint megtakarítás javaslat), a szinergiákat (2 millió forint megtakarítási potenciál) illetve az adóbevétel növelési lehetőségeket (30 millió forint bevétel növelési javaslat). Mindegyik terület komoly megtakarítási potenciált jelentett, melyet Siklós város tanácsadói segítséggel ki is aknázott. Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy büszkék a tanácsadói munka eredményeire. Kiemelte, hogy az ügyfél kérésének megfelelően fontos szempont volt a gyors, és alapos átvilágítás. Pető Gábor pozitívumként említette, hogy a tanácsadók több szcenáriót dolgoztak ki, így módjukban állt a képviselőknek megszavazni egy olyan javaslatot, amely ötvözte a gazdasági racionalitást és a humánus megoldást. A MultiContact Consulting ügyvezetője elmondta, hogy a cég által kidolgozott gazdasági racionalizálási módszer lényege, hogy a közszolgálati intézmények által végzett közszolgálati tevékenységekre fókuszálva tesz javaslatot a jelenlegi működésnél minőségileg jobb, hatásosabb struktúra kidolgozására. A cég minden egyes tanácsadás esetében egyedi terméket dolgoz ki, melynek része egy ingyenes felmérés az önkormányzatoknál. Pető Gábor kihangsúlyozta, hogy a MultiContact árgaranciát vállal, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cég által feltárt évenkénti megtakarítás nem éri el az egyszeri megbízási díjat, akkor nem tartanak igényt semmiféle díjazásra. Az ügyvezető igazgató megköszönte Várpalota város segítőkészségét, ami nélkül nem tudták volna ilyen rövid idő alatt befejezni az átvilágítást. Tel: (1) ÖN KOR KÉP március

17 Csapdahelyzet Az Állami Számvevőszék már tavaly, a évi költségvetésre vonatkozó zárszámadásában arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy a finanszírozási feszültségek és az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információk hiánya ban is növeli az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának kockázatát. A számvevők már a 2006-os költségvetési évre vonakozóan megállapították, hogy a hosszú lejáratú hitelállomány néhány önkormányzatnál koncentrálódott. Új jelenség, hogy az önkormányzatok ezen belül különösen a megyei önkormányzatok zártkörű kötvénykibocsátása élénkül, az 5 10 év múlva esedékes törlesztési kötelezettség fedezete a (jelenleg ismert feltételek mellett) nem tervezhető kellő biztonsággal. A települési önkormányzatok között 45 százalékkal nagyobb arányban adósodtak el, a kötvény-kibocsátási hullámmal a helyzet rosszabbnak látszik, csökken az esély arra, hogy kikerüljenek az adóságcsapdából. Tavaly év végére a kötvények kibocsátásából származó eladósodás mértéke már meghaladta az 50 milliárd forintot, azóta ez az arány csak növekszik. Saját kötvényt kibocsátó önkormányzatok az ország minden pontján akadnak. A tehetősebbek képesek beruházni is a befolyt összegből, de a szegényebb önkormányzatok szinte kizárólag önfenntartásra és adósságtörlesztésre fordítják a kötvények bevételét. Ha megnézzük a megyék idei költségvetését, azt tapasztaljuk, hogy, a jelentős mértékű kötvénykibocsátást többnyire úgy indokolják, hogy önerő hiányában képtelenek volnának igénybe venni az uniós forrásokat. Domokos László, Békés megye közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő, a kötvénykibocsátásról szóló közgyűlési tárgyalásakor arra figyelmeztetett, hogy a kormány a közeljövőben korlátozni kívánja a hitelfelvételt. A Pénzügyminisztérium a hitelfelvételre vonatkozó korlátozási szándékát a konvergenciaprogrammal indokolta. A szakértők szerint a kötvénykibocsátás azért is népszerű, mert nem kell a közbeszerzéssel bajlódni, a bankoknak pedig jó üzlet lehet, március ÖN KOR KÉP 17

18 KOR-KÉP - GAZDÁLKODÁS hiszen a megyei jogú városoknál és a megyéknél szinte kizárt a csődhelyzet. Ugyanakkor az önkormányzat számára mégis kockázattal jár, mivel a kötvények rendszerint devizaalapúak, így még árfolyamkockázattal is kell számolni. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mit gondolnak a megyei önkormányzatok a kötvénykibocsátásról? Mennyire tartják jónak ezt a megoldást, mennyire segíti gazdálkodásukat, menynyire biztosít önerősgaranciát a pályázatokhoz. Idézünk néhány országos önkormányzati szövetségi véleményt is, amelyek arról szólnak, hogy tizennyolc évvel az önkormányzatok megalakulása után, tovább már nem halasztható az önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálata, és végre dönteni kellene a finanszírozásról is. Feladat, hatáskör, finanszírozás Az érdekszövetségek megoldást sürgetnek A megyei önkormányzatok feladatukkal arányos finanszírozást várnak a kormányzattól nyilatkozta Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Véleménye szerint jelenleg a költségek olyan alacsony finanszírozása tapasztalható, mellyel óhatatlanul abba a helyzetbe kerülünk, hogy egy korrekt költségvetés kidolgozása helyett kénytelenek vagyunk azon gondolkodni, mekkora hiteleket szabad felvennünk mondta a politikus tavaly októberben, a baranyai önkormányzat Európában a megye című konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón. Az elnök szerint a os választásokat követően 10 milliárd forintot vontak meg a megyei önkormányzatoktól, arra hivatkozva, hogy túlvállalták magukat. Emellett érzékenyen érintette őket, hogy az illetékhivatalok átkerültek APEH-hez, emiatt millió forint forrástól estek el. Ódor Ferenc, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke is, úgy vélte: rövidlátó politikai szándékok miatt nem lehet mindenestől tönkretenni az önkormányzati rendszert (...). Megfojtani, aztán rámutatni, nézzék, nem képes ellátni feladatát. Hangsúlyozta, hogy a megyéknek olyan feladataik vannak, mint az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, melyeket mindenképpen el kell végezniük. A feladatokról, a hatáskörökről és a területi egységek nagyságáról lehet értelmesen vitatkozni, de a megyékre, mint az önkormányzati rendszer középszintjére feltétlenül szükség van. Legalábbis addig, amíg ennél jobb alternatívát nem tudnak felmutatni hangsúlyozta a politikus. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter tavaly ősszel, a TÖOSZ elnökségi ülését követő sajtótájákoztatón azt mondta: A 17 éve létrejött önkormányzati rendszerben lényeges reform még nem volt, mert a jelentősebb törvénymódosításokhoz kétharmados parlamenti többség kellene, amit eddig nem sikerült elérni. Több fontos kérdés megoldásra vár, például az önkormányzati középszint megerősítése, ami önkormányzati régiók vagy nagymegyék létrehozását jelentené. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára egy megyei konferencián úgy nyilatkozott, hogy: a Medgyessy-kormánynak megvolt a szándéka a közigazgatás átalakítására, de 2002-óta a politikai egyetértés hiánya miatt erre nem került sor, ez az önkormányzatok folyamatos gyengüléséhez vezetett. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke így nyilatkozott: Az önkormányzatoknak is legyen egyetértési, döntési joguk! Véleménye szerint mindenféleképpen romlott idén az önkormányzatok pozíciója, a Pénzügyminisztérium adatai szerint 3,3 százalék a Magyar Önkormányzatok Szövetségének adatai szerint viszont 7 10 százalékkal csökkent a finanszírozás mértéke mondta a szövetség elnöke egy zalaegerszegi rendezvényen. Az önkormányzatok feladatai a törvényi változások miatt nőttek, ehhez képest az állami források beszűkültek. Amíg nem történik meg az önkormányzati feladatok és hatáskörök egyértelmű áttekintése, és nem döntenek a finanszírozásról, addig felesleges reformokat tervezni. Mindeddig nem történt érdemi változás, ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány érzéketlen az önkormányzatok kéréseivel, igényeivel szemben fejtet te ki Gémesi György. Az önkormányzati szövetségek májusban javas- 18 ÖN KOR KÉP március

19 KOR-KÉP - GAZDÁLKODÁS latot készítenek arról, hogy a helyhatóságoknak is legyen egyetértési, döntési joguk az önkormányzati reformokkal kapcsolatban közölte. Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint nehéz helyzetbe hozza a kistelepüléseket az oktatás finanszírozási rendszere. Véleménye szerint a falvak jövőjének záloga a helyi iskola fennmaradása. Az új szisztéma szerint ha nem tudják kiállítani az optimális osztálylétszámokat, az intézményfenntartók veszítenek az állami támogatásból. A helyzet megoldására kénytelenek más önkormányzatokkal társulni az iskolák fenntartásában. A faluszövetség elnöke azt mondja, hogy ezekben a formációkban már elveszhet a kicsik önállósága. Megyei körkép Hárommilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki a Baranya Megyei Önkormányzat. Idén 17 milliárd forintból gazdálkodik és 1,4 milliárd forint hiánnyal számol. A megyei önkormányzat évi beruházási célhitelei kiváltására, a évi fejlesztések és pályázatok forrásainak biztosítására, valamint az önkormányzat december 31-ig felhalmozott működési hiányának rendezésére 3 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásáról döntött. Ötmilliárd forint értékben kötvényt bocsát ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Az előterjesztésről hosszú vita után még tavaly döntött a megyei közgyűlés. A megyei önkormányzatnak a tervezett saját beruházásaihoz, intézményi fejlesztéseihez benyújtandó pályázatok önrészének biztosításához, valamint az európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előfinanszírozásához kell az ötmilliárd forint értékű kötvénykibocsátás. Bányai Gábor, a közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a 2008-as költségvetéssel a megyei önkormányzatokat és rajtuk keresztül a megyéhez tartozó oktatási és egészségügyi intézményeket padlóra küldi, mert az megvonásokat tartalmaz. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a megye az oktatási és az egészségügyi ágazatban, de már nagyon kevés a forgalomképes vagyona, így már nincs mit értékesíteni. Az előterjesztés szerint az ötmilliárd forint értékű 20 éves futamidejű kötvény törlesztése öt év türelmi idő után kezdődik. A kibocsátás devizaneme lehet forint, euró vagy svájci frank, melyről a banki ajánlatok függvényében döntenek. Egyensúlyi költségvetést fogadott el Békés megye nyolcmilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki. Az idei költségvetés több mint 31 milliárd forintos bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. A közgyűlés a költségvetési terv első változatában még 700 millió forint hiánnyal számolt, de a megszorító intézkedésekkel sikerült az egyensúlyt megtalálni magyarázta Domokos László, a közgyűlés elnöke a költségvetés elfogadása előtt. Az elnök a 700 milliós hiányt a kormány megszorító intézkedéseivel magyarázta. A hiány csökkentése érdekében a költségvetés előkészítése során több átszervezésről döntöttek, így a megye fenntartásában működő szociális, gyermekvédelmi, fogyatékosügyi és kulturális intézmények körében megkezdődtek az átszervezések, ennek eredményeként állt elő az egyensúly. A megye nem akar lemondani az uniós fejlesztési lehetőségekről, ezért tavaly döntött arról, hogy erre a célra összesen 8 milliárd forintért kötvényt bocsát ki. Ebből a forrásból biztosítják a pályázatokhoz szükséges önrészt. A kibocsátásra több bankot kívánnak bevonni, s arra számít a megye vezetése, hogy a svájci frank alapú kötvényt öt év türelmi idő után húsz év alatt kell megfizetni. Öt+hárommilliárdos kötvénykibocsátás terveznek Borsod megyében. Az egyik legnagyobb költségvetésű, mintegy 40 milliárd forintból gazdálkodó borsodi önkormányzat két fordulóban, a működőképesség fenntartása érdekében kötvényt bocsát ki. Ötmilliárd forintnyi értékkel kezdenek, majd újabb hárommilliárdos kötvény kibocsátását tervezik. Ötmilliárd forint értékben kötvény kibocsátásáról döntött a Csongrád Megyei Önkormányzat jelentette be a döntést Magyar Anna, a közgyűlés elnöke. A kötvényből befolyó összeggel a korábbi hiteleket váltják ki, illetve a tervek szerint olyan beruházási, pályázati tevékenységeket segítenek, amelyek költségeket csökkentenek, mint például egy energetikai beruházást. A kötvények nem kisbefektetőkhöz kerülnek, hanem a tranzakcióval megbízott pénzintézet jegyzi be az egészet. A bankot három pályázó közül választották ki. A pénzt svájci frankban kapja az önkormányzat, és az első öt évben csak a kamatot törleszti. Az első kamatfizetés ideje 2008 áprilisa, a teljes futamidő pedig 2027 februárjáig tart majd. Fejér megye kétmilliárd forint fejlesztési célú kötvényt bocsát ki. A 2006-os évhez viszonyítva idén 800 millióval kevesebb állami támogatást kap az önkormányzatunk, ebből 600 millió a normatív állami támogatás csökkenésének mértéke az említett időszak óta. Ebben a kormányzati döntések következtében kialakult drámai helyzetben kellett a költségvetésünket megalkotni mondta a közgyűlés elnöke. Dr. Balogh Ibolya hangsúlyozta, a 2008-as évben valamivel több illetékbevételre számíthatnak, amennyiben persze hinni lehet a kormány ígéretének. Kiemelte: meg kell ragadni március ÖN KOR KÉP 19

20 KOR-KÉP - GAZDÁLKODÁS minden bevételt növelő, és kiadást csökkentő lehetőséget. A tavalyi évben 34 milliós megtakarítást értek el az intézmény-átalakítások révén. A 2 milliárd forintos értékű kötvényt fejlesztés céljából bocsátják ki. Győr-Moson-Sopron megye nem kényszerült hitel felvételére, kötvény kibocsátásra. A megyei önkormányzat évi költségvetésének kiadását 19,084 milliárd forintban, bevételét 17,734 milliárd forintban, hiányát 1,35 milliárd forintban határozta meg. Ez évi költségvetés bevételi is kiadási főösszege 19,98 milliárd forint, idén 2,1 százalékkal csökken a megyei önkormányzat központi finanszírozása. Hajdú-Bihar Megye Közgyűlése hárommilliárd forint értékben kötvényt bocsát ki. A megyei önkormányzat idén 16 milliárd 216 millió forintból gazdálkodik, 600 millió forint hitelt vesz fel a működési költségek fedezésére, elsősorban fejlesztésekre 3 milliárd forint értékben kötvényt bocsát ki. Rácz Róbert hangsúlyozta: az idei költségvetésben az eddigieknél is nehezebb az egyensúly megteremtése. A központi finanszírozás egyre csökkenő mértékben fedezi a kiadásokat, az önkormányzat bevételi lehetőségei korlátozottak, a tartalékai kimerültek. A megyei önkormányzat feladatköre 90 százalékban az intézmények működtetésére terjed ki, ám az állami támogatás drasztikus megvonása miatt 1,3 milliárdos hiánnyal kell számolniuk részletezte az elnök. Elmondása szerint a hazai és az európai uniós pályázatokhoz az önerő megteremtése indokolja a külső források bevonását. Nyolcszázmilliós hitelt vesz fel Heves megye. Tizennyolcmilliárd forintból gazdálkodik Heves megye önkormányzata, s a közgyűlés a működési hiány fedezetére csaknem nyolcszázmillió forintnyi hitel felvételét tervezi. Jász-Nagykun-Szolnok megye négymilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki. Több mint 17 milliárd forintos kiadással, 16,3 milliárd forintos bevétellel és 834 millió forint tervezett hiánnyal számol a megye idei költségvetése. A 17,2 milliárd forintos kiadási oldalon a személyi juttatásokra 8,4 milliárd, a munkaadókat terhelő járulékokra 2,6 milliárd, míg a dologi kiadásokra 4,6 milliárd forintot fordít az önkormányzat. A közgyűlés beruházási feladatai megvalósítása érdekében 4 milliárd forint névértéken svájci frankban húszéves futamidőre és ötéves türelmi idővel kötvény kibocsátását szavazta meg. Komárom-Esztergom megye ötmilliárd forint értékű kötvény kibocsátását tervezi. A megye költségvetésének számított hiánya 5,58 milliárd forint, melyből 5 milliárd a fejlesztési forrásokra kibocsátott kötvény összege. A 2008-as működési hiány valójában csak 217 millió forint, mivel a további deficitet egy idősotthon elhelyezésére megvásárolt épület 300 millió forintos hitele jelenti. A kötvénykibocsátásból pályázatok önrészét fedeznék. Másfélmilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki Nógrád Megye Önkormányzata, mert nincs pénze fejlesztésekre. A konstrukciót a hitelfelvétel helyett választották. A közgyűlés a tervezett fejlesztésekhez szükséges saját erőt sem bevételeiből, sem a még értékesíthető ingatlanvagyonból nem tudja biztosítani, ezért kell külső forrást bevonni, a kötvénykibocsátás pedig kedvezőbb, mint a hitelfelvétel. A megyében működő nyolc banktól beérkező ajánlat alapján választják ki a lebonyolítót. A zártkörű, 1,5 milliárd forintos kötvénykibocsátás futamideje 20 év lesz, a törlesztést öt év múlva kezdik meg. Pest megye bevételi főösszege több mint harmincötmilliárd. Pest megyében mintegy félmilliárd forinttal csökkent az átadott állami támogatás. Ez azt jelenti, hogy például az oktatásban, az állami normatíva idén már csak mintegy felét fedezi a tényleges költségeknek. Pest Megye Önkormányzata az ország romló gazdasági helyzete, a magas infláció, a közüzemi szolgáltatások nagymértékű áremelése és a központi kormányzat forráskivonó politikája ellenére szilárd jelentette ki Szűcs Lajos, a közgyűlés elnöke, aki úgy nyilatkozott, hogy a romló körülmények ellenére nem engednek a szolgáltatások színvonalából. Az önkormányzat célja a biztonságos, tervezhető működés, a struktúra ésszerű, nem fűnyíróelvű átalakításával, a párhuzamosságok megszűntetésével. A Somogy megyei közgyűlés újabb négymilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki. A megyei önkormányzat idén 26 milliárd forintból gazdálkodik. A jelenlegi költségvetésben 705 millió forintos hitelfelvétel szerepel, a költségvetés forráshiánya több mint másfél milliárd forint. Gelencsér Attila szerint tartalmában, lehetőségeiben az idei költségvetés jobb, mint az előző évi volt; csökkennek a szigorításokat, az elvonásokat tartalmazó intézkedések, e mellett széles körben lesz lehetőség pályázatok révén intézményi, önkormányzati fejlesztésekre. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy ezzel a költségvetéssel és a kötvénykibocsátással megteremthetik az esélyét nemcsak a saját intézményeikkel szembeni több évtizedes adósságuk törlesztésének, hanem annak is, hogy javuljon a megyében a foglalkoztatási helyzet, és stabilizálják a munkahelyeket. A testület a költség- 20 ÖN KOR KÉP március

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-021 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-021 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/32-14/2009. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-021 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

Ebéd térítési díj/adag (Ft)

Ebéd térítési díj/adag (Ft) Bezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központjában 2010. évben fizetendő térítési díjakról szóló 6/2010. (IX.09.) rendelete Bezi Község Önkormányzata

Részletesebben

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete Egységes szerkezet Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV.19.) a 18/2011. (XII.16.) a 5/2012. (IV.26.) a 4/2013. (III.29.) és a 3/2015. (III.30.) rendeletekkel módosított

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK

AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK Sényő Község Önkormányzatának 1/2008. (I. 31.) számú rendeletének 1. számú melléklete AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK Önköltségszámítás 2008. január 01. Az 1993. évi III. törvény, valamint 29/1993. (II. 17.)

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s

Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115.

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115. Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. március 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. március 26-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. március 26-i ülésére

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

A rendelet megalkotására a szociális törvény alapján minden évben április 01. napjáig sor kell, hogy kerüljön.

A rendelet megalkotására a szociális törvény alapján minden évben április 01. napjáig sor kell, hogy kerüljön. Tisztelt Képviselőtestület! A TJ ESZI által nyújtott ellátások térítési díj meghatározására vonatkozó rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt, vagy ennek hiányában a társulás székhelye

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (...) rendelete

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (...) rendelete Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (....) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról Kelebia Községi Önkormányzat

Részletesebben

Záradék: A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetése március... napjáig az Enyingi Polgármesteri Hivatal honlapján megtörtént.

Záradék: A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetése március... napjáig az Enyingi Polgármesteri Hivatal honlapján megtörtént. RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2016. (III..) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások intézményi térítési díjairól Enying

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 44/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: a személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

SZIVAR VÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYÚJTÓ

SZIVAR VÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYÚJTÓ i Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése SZIVAR VÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYÚJTÓ vj XW\ +&[ 1WJÓ, KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG na ^ 2009 ÁPR. 1 6 1108 Budapest, Újhegyi sétány

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Tisztelt Népjóléti Bizottság!

Tisztelt Népjóléti Bizottság! Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere ~.U. t1~~ It-~ ~V\., t -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület Népjóléti Bizottság részére Tárgy: Javaslat

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához Előterjesztés Önkormányzata Képviselő- testületének 2012. március..-i ülésére Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2009. (I. 23.) számú R E N D E L E T E az intézményi

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT Pásztói polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT A személyes

Részletesebben

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak Egységes szerkezetbe foglalta: Pádár Gabriella Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2015. június 29. Hatályos 2015. július 1-től Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló

Részletesebben

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet módosítására

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet módosítására E L Ő T E R J E S Z T É S a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

-1'!3. számú előterjesztés

-1'!3. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je -1'!3. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére aszociális szolgáltatásokról szóló 39/2004. (VI. 24.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 8/2008 (III.1. ) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 19/2007 (XII.14.) rendelettel módosított 11/2007. (IX.21.) rendelet módosításáról 1..

Részletesebben

Sorszám: Táry: Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjainak módosítása Előterjesztő: Dr. Földesi Szabolcs jegyző.

Sorszám: Táry: Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjainak módosítása Előterjesztő: Dr. Földesi Szabolcs jegyző. Sorszám: Táry: Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjainak módosítása Előterjesztő: Dr. Földesi Szabolcs jegyző Készítette: Véleményező Bizottság: Szociális és Egészségügyi Bizottság

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A szociális és gyermekvédelmi ellátási formákról, támogatásokról

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali helyisége ( 8782 Zalacsány, Zrínyi u. 6. I. emelet házasságkötő terem)

Jegyzőkönyv. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali helyisége ( 8782 Zalacsány, Zrínyi u. 6. I. emelet házasságkötő terem) 1 Jegyzőkönyv Készült: Zalacsány Önkormányzat Képviselő-testületének, Almásháza Önkormányzat Képviselő-testületének, Tilaj Önkormányzat Képviselő-testületének és Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 10/1996. (III. 1.) számú r e n d e l e t e az intézményi térítési díjak megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére 148/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: A központi háziorvosi ügyelet finanszírozására

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Községi Képviselő-testület Csögle Szám: 229-4/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Csögle

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére SIÓFOK VÁROS JEGYZŐJE 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére Tárgy: Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról,

Részletesebben

A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásában a rendeletalkotásra kijelölt Önkormányzat, Ábrahámhegy Önkormányzata.

A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásában a rendeletalkotásra kijelölt Önkormányzat, Ábrahámhegy Önkormányzata. 4. NAPIREND Ügyiratszám: 2-140-6./2014. ELŐTERJESZTÉS A Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. február 13. - i nyilvános ülésére Tárgy: A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás fenntartásában

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 31-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 31-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 31-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

E L Ő T E RJ E S Z T É S

E L Ő T E RJ E S Z T É S E L Ő T E RJ E S Z T É S Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 1. napján tartandó ülésére a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2009.(II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat Ikt. sz.: 1/288-1/2015/I. Üi.: dr. Ákosi Ádám Gábor Rendelettervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére 5. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 29-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII.

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Zirc Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa Elnökétől 8420 Zirc, Rákóczi tér 15/b Tel.: 06-88/575-385 Fax: 06-88/575-386 E L Ő T E R J E S Z T É S

Zirc Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa Elnökétől 8420 Zirc, Rákóczi tér 15/b Tel.: 06-88/575-385 Fax: 06-88/575-386 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa Elnökétől 8420 Zirc, Rákóczi tér 15/b Tel.: 06-88/575-385 Fax: 06-88/575-386 Ikt.szám: 37-3/2012. 2. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S A Zirc Kistérség

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt. sz.: I. 2-460/2006. Üi.: Csomor Ágnes/Szászné Rendelet-tervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről Rendeletek: 10/2014. (XII. 23.) sz. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014.(VII.21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014.(VII.21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014.(VII.21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A szociális ellátások intézményi térítési díjairól szóló 6/2013.(IV.15.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Részletesebben

Előterjesztés. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2013. március 29-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2013. március 29-i rendkívüli ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu Előterjesztés Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I-1- /2012. ELŐTERJESZTÉS Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén. 7/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Csanádapáca Község Önkormányzat Házasságkötő

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

Szociális szolgáltatások változásai. Debrecen

Szociális szolgáltatások változásai. Debrecen Szociális szolgáltatások változásai Debrecen Szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások A 2009. január 1-től hatályba lépett Szt. szabályok az irányadók, nincs újabb strukturális változás 2009-től.

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Hatályos: 2015. április 1. Egységesítve: 2015. március 1. az önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A képviselő-testület 2012. január 25-i ülésére. Tárgy: Berecz Skolasztika Szociális Intézmény intézményi térítési díjak módosítása

ELŐTERJESZTÉS. A képviselő-testület 2012. január 25-i ülésére. Tárgy: Berecz Skolasztika Szociális Intézmény intézményi térítési díjak módosítása 5. ELŐTERJESZTÉS A képviselő-testület 2012. január 25-i ülésére Tárgy: Berecz Skolasztika Szociális Intézmény intézményi térítési díjak módosítása Ikt. sz{m: 298-18/2012. Előterjesztés jellege: Rendelet-tervezet

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

Alapelltásás 1. Étkeztetés. Szociális étkeztetés a.a Ebéd. 2. Házi segítségnyújtás. 783 fő. Ebéd házhoz szállítással. 700 Ft. 2.

Alapelltásás 1. Étkeztetés. Szociális étkeztetés a.a Ebéd. 2. Házi segítségnyújtás. 783 fő. Ebéd házhoz szállítással. 700 Ft. 2. Alapelltásás 1. Étkeztetés 2. számú melléklet Szociális étkeztetés a.a Ebéd 783 fő 181901 e Ft népkonyha -13735 e Ft ebéd szállítással -73965 e Ft tényleges önköltség 94201 e Ft 94201 e Ft Szolgáltatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére ELŐTERJESZTÉS Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére Tárgy: Megállapodás a Fogyatékosok Napközi Otthona szolgáltatásainak igénybevétele tárgyában Előterjesztő: Előkészítő: dr. Gál Éva Zsuzsanna

Részletesebben

TÁRGY: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKÉRT FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 4/2012.(II.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TÁRGY: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKÉRT FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 4/2012.(II.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ELŐTERJESZTÉS EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. ÁPRILIS 4-EI RENDKÍVÜLI NYÍLT ÜLÉSÉRE SORSZÁM:. MELLÉKLETEK: 0 db TÁRGY: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKÉRT FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL

Részletesebben

I.fejezet A rendelet hatálya

I.fejezet A rendelet hatálya Bőcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007.(IV.26.) számú rendelete A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról Bőcs Községi Önkormányzat

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások Mezei Rita Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály 2012. február 1 I. Az 1993. évi III. törvény (Szt.) szociális

Részletesebben

Tárgy: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2013.(X.28.) önkormányzati rendeletének módosítása

Tárgy: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2013.(X.28.) önkormányzati rendeletének módosítása Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Hajdúhadház Város Önkormányzata

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Szám: /2015. NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE E l ő t e r j e s z t é s Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 11-i ülésére Tárgy: Hozzájárulás a Veszprémi Kistérség

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2015. (IV. 28.) önkormányzati rendelete a Zuglói gyermektáborok igénybevételének módjáról, feltételeiről, a fizetendő térítési

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 26/2014. (VI.30.) Ör., a 16/2015.(III.26.) Ör., és a 4/2016. (II.25.) Ör-rel módosított

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 26/2014. (VI.30.) Ör., a 16/2015.(III.26.) Ör., és a 4/2016. (II.25.) Ör-rel módosított Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 26/2014. (VI.30.) Ör., a 16/2015.(III.26.) Ör., és a 4/2016. (II.25.) Ör-rel módosított 10/2014. (III.27.) önkormányzati rendelete a Családsegítő

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. augusztus 6-án (kedd) 18:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2013. augusztus 6.

Részletesebben

1. 4. a ) az Integrált Szociális Intézmény (a továbbiakban: ISZI) Dunaföldvári Idősek Otthonában napi 2867 Ft-ban, havi 86.

1. 4. a ) az Integrált Szociális Intézmény (a továbbiakban: ISZI) Dunaföldvári Idősek Otthonában napi 2867 Ft-ban, havi 86. 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 4/2001. (III. 2.) önkormányzati rendelete 1 a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2 0 1 1. Beszámolási időszak: 2011. január

Részletesebben

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK Ikt.szám: 53-20/2013. PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HATÁROZATOK SZÁMA: 557, 558, 559, 560/2013. (IX. 11.) 2 Jegyzőkönyv Készült

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátásokról és a helyi lakáscélú támogatásokról szóló 19/2005.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Bezi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Bezi, Szabadság u 59. 9/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bezi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 9-én a bezi Községházban megtartott

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

1. ÁTLAGOS ÁPOLÁST GONDOZÁST IGÉNYLŐ ELLÁTÁS

1. ÁTLAGOS ÁPOLÁST GONDOZÁST IGÉNYLŐ ELLÁTÁS ELŐTERJESZTÉS EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. FEBRUÁR 12-EI RENDES NYÍLT ÜLÉSÉRE SORSZÁM:. MELLÉKLETEK: 0 db TÁRGY: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKÉRT FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL

Részletesebben

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG 1 INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG A szociális ellátás kulcskérdései Mikor egy szociális szolgáltatást értékelni akarunk, akkor a következő szempontokat szokták vizsgálni: Szolgáltatások

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzőjétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404

Sárospatak Város Jegyzőjétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 Sárospatak Város Jegyzőjétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 J A V A S L A T - a Képviselő-testületnek

Részletesebben

A rendelet hatálya. A személyes gondoskodás formái

A rendelet hatálya. A személyes gondoskodás formái Buj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Buj Község

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS FORMÁI 1.. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 2..

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS FORMÁI 1.. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 2.. Ladánybene Község Önkormányzat 15/2009. (XI.26.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról Ladánybene Község Önkormányzatának

Részletesebben