Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)"

Átírás

1 Ikt. szám: 6-18/2014/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (3300 Eger, Faiskola utca 15.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye gazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. A tájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága szeptember 23-i ülésén tárgyalja. Eger, szeptember 17. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HEVES MEGYE GAZDASÁGI ÉVKÖNYV ver Eger, 2014.augusztus 13.

3 TARTALOM TARTALOM... 2 Bevezető Heves megye jövőképe Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálás Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezetés térszerkezet Heves megye Gazdasági Állapotrajza Heves megye alapadatai A népesség alakulása Foglalkoztatás Gazdasági szervezetek Beruházás Ipar A GDP alakulása Gazdasági teljesítmények alakulása Kistérségi elemzés Külföldi tőkebefektetések K+F Összegzés Mellékletek Heves megye mezőgazdaságának helyzete 2013-ban Agrárolló alakulása 2013-ban Növénytermesztés Szőlőtermesztés Állattenyésztés Heves megye vállalkozásainak egyedi gazdálkodási eredményeinek elemzése (TOP 100) A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Heves megyében Eger Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

4 7 A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által megfogalmazott fejlesztési területek Hiány-szakképesítések Heves megyében a 2014/15 tanévben A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) javaslatai az éves szakképzési szerkezetre, a beiskolázási irányokra és arányokra vonatkozóan Heves Megye negyedévi gazdasági folyamatai További mellékletek Összeállították: Fülöp Gábor főtitkár Bánfi Sándor gazdasági igazgató HKIK HKIK Az elemzéshez szükséges forrásokat biztosították: Központi Statisztikai Hivatal HKIK adatbázis, saját elemzés APEH NAV HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ( ) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ( ) EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS ITS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL MEGYEI STATISZTIKAI PROFIL A SMART SPECIALISATION STRATEGY (S3) MEGALAPOZÁSÁHOZ HEVES MEGYE 3

5 Bevezető Fontosabb megállapítások, megerősödő trendek: Az Észak-magyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyben helyezkedik el negyedévének kedvező folyamatai : nőtt az élve születések száma, az előző év I. negyedévéhez képest a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké ennél nagyobb arányban csökkent, azt álláskeresők számából jelentősen csökkent a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma, nőtt az ipar és építőipar termelése, javult a termelékenység. Nőtt az exportteljesítmény, megállt a belföldi eladások csökkenése. A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A KSH adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,85 százalékos részarányával évben 575 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 2,05 százaléka. A megtermelt GDP mind arányában mind volumenében évtől romlik. A megye lakossága öregszik,, folytatódik a demográfiai apály, nő az elvándorlási hullám, erősödik az urbanizáció. A nem urbánus településeken az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik. A foglalkoztatottak nagy aránya ingázik. Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony, az átlagosnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. Ahol működik vállalkozás, az jellemzően mikroméretű, és szolgáltatási tevékenységet végez. A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felhasználása nem a jövő megalapozását segítik elő. A bankrendszer hitelkínálatának bővülésére nem került sor, ez rontja a gazdaság pozícióit, a rendszer szereplői az MNB Növekedési Hitelprogramját nem minősítik egyértelműen kedvezőnek. Különösen az export- és piacképes fogyasztási cikkeket, beruházási javakat előállító cégek jutnak forráshoz, ha akarnak. Bizonyos ágazatokban és a projektfinanszírozásnál zuhant a hitelezés egyes adminisztrációs kötöttségek szigorításával őszén egyes szakértők számítanak a hiteligénylések növekedésére, mert az utolsó negyedévben várható az európai uniós pályázatok kiírása, így nőhet a kereslet az európai uniós támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek iránt. Másrészt a növekedést valószínűsíti az is, hogy a hitelintézetek az utolsó negyedévre időzítették a program keretében történő hitelkiváltásokat( a MNB NH hitelkeret kihasználtsága 30%-os) Kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét. A működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevétel 4

6 exponenciálisan nő, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átveszi az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Erősödik e vállalkozások részéről a beszállító igény, azonban ebben még a megyén kövüli szereplők aránya dominál Rendkívül nagyszámú mikro vállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; A működő vállalkozások ezen belül a kisvállalkozások alakulásukat követően egyre kisebb részben képesek fennmaradni. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéniekénél. A túlélés, fejlődés eszköze a vállalati együttműködések, klaszterszerveződések térnyerése lehet. Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói. A városok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és azok vonzáskörzete illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság teljesítményének közel 80%-át, ezen belül a hatvani térség dinamikus fejlődése töretlen. Észak és dél hevesi térségek leszakadása elsősorban az elmaradott infrastruktúra(úthálózat), a pangó beruházási kedv, az aktív munkaerő állomány csökkenése és szakemberhiány, munkanélküliség következtében tovább folytatódik. Bár a nagy ipari projektek, amelyek további gazdasági tevékenységeket ösztönöznek. meghatározó szerepe megmarad, de leginkább a kevésbé fejlett térségek fejlődési potenciáljának hasznosítása elsősorban kisüzemi módszerekkel, agrárterületeken képzelhető el elsődlegesen állami, önkormányzati támogatásokkal, ösztönözve a helyi gazdasági rendszer megfelelő alkalmazkodását a változó gazdasági környezethez. A megyében tapasztalható munkanélküliség mellett hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből, továbbra is magas az alulképzettek száma. Foglalkoztatás-bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (a sok szereplős, centralizált döntési struktúrájú elsődlegesen nem gyakorlatorientált iskolarendszer fejlődési kockázatot rejt). Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartósan jó megoldás, ha üzleti szféra igényeihez illeszkedik A területfejlesztési programok támogatásai a versenyképességi alapmutatókat érdemben nem javították, a területi különbségek növekedtek. A gazdaságfejlesztés koordinációs problémái továbbra is jelen vannak. A helyi szintű problémák megoldására tett javaslatok elvesznek a bürokrácia útvesztőjében, döntések nem születnek, mert a javaslatok nem jutnak el a döntéshozókig. Éppen ezért az alulról szerveződő gazdasági-társadalmi kooperáció támogatása elengedhetetlen. 5

7 1. Heves megye jövőképe Heves megye jövőképeként (2030) a Heves megye Területfejlesztési koncepciója a következőket fogalmazza meg: Heves megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje. Heves megye megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik. ( Kivonat Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója c. anyagból) A megye 3 átfogó célja: Komplex, integrált és foglalkozás-intenzív gazdaság Produktív, képzett a környezetével harmóniában élni képes társadalom Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet A megye stratégiai céljai: Területi célok: Hatvan-Gyöngyös-Eger gazdasági tengely erősítése Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Dél-Heves és Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Komplex célok: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálás Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet 6

8 1.1 KITÖRÉSI PONTOKRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉS Heves megye as tervezési időszakára vonatkozóan a Koncepciójában stratégiai célként fogalmazta meg a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztést. A prioritás átfogó célja Heves megye gazdasági életének fellendítése, a térségi és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének támogatása, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése a vállalkozási környezet javítása révén. További cél az energetikai szerkezetváltás és a stabil energiagazdálkodás megteremtése, amelynek eredményeként csökkenhet a megye energiaimport függősége. Magyarország célul tűzte ki a év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Heves megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó vállalkozások fejlesztése, munkahely teremtési képességük megerősítése, továbbá a megyében jellemző élelmiszeripari, gépipari és turisztikai vállalkozások fejlesztésének segítése. Heves Megye vállalkozásai jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a vállalkozások könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia-és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, MNB gazdaságélénkítő hitelcsomag) a következő években várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. Az energetikai beruházások egyrészt a megye vállalkozásai számára nyújtanak további lehetőséget a versenyképességük növelése érdekében, másrészt a helyi energia ellátást biztosító kiskapacitású erőművek révén a megye önkormányzatai számára válhat elérhetővé az energiafüggőség csökkentése és az energetikai kiadásaik minimalizálása. Heves megye legnagyobb foglalkoztatója a Mátrai Erőmű Zrt. fejlesztései révén a stabil energiabázis további biztosításának megteremtésével a hagyományos erőművi kapacitás megerősítésre kerülhet. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban az élelmiszeripari KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez. 1.2 SOKSZÍNŰSÉGÉBEN HARMONIKUS MEGYE, MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ POZÍCIONÁLÁS 7

9 Heves megye természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál-és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein I. félévben 197,8 ezer vendég, 421,3 ezer vendégéjszakát töltött el, amelyek száma 16 16%-kal emelkedett 2012 I. félévéhez képest. A belföldi vendégek számának alakulásában szintén 15%-os növekedés figyelhető meg. A külföldről idelátogató vendégek 95%-ban európai országokból érkeztek a megye kereskedelmi szálláshelyeire, a legtöbben Lengyelországból. Heves megyében a kereskedelmi szálláshelyeken januárjúniusban 5,6 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott a fennmaradó rész szállásdíjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fontos szempont, hogy fejlesztések a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonalitás csökkentésére irányuljanak. Olyan turisztikai termékcsomagok és turisztikai fejlesztések támogathatók, amelyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és melyek révén új munkahelyek jönnek létre az idegenforgalmi szektorban. Az egyedi, önmagában is piacképes turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig, az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota megközelíthetőség, közlekedés) melyeket az Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet c. prioritás, Az elérhetőség feltételeinek javítása c. intézkedése tartalmazza. A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező szolgáltatás, attrakció, szállás -szinergiája alkotja, melyek együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitást. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely hozzájárulhat Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban. 8

10 1.3 HELYI ADOTTSÁGOKRA ÉPÜLŐ VIDÉKFEJLESZTÉS, FOGLALKOZTATÁS CENTRIKUS AGRÁRVERTIKUM A mezőgazdaság nem csak Heves megye, de gyakorlatilag egész Magyarország számára jelentős gazdasági potenciált jelent. A megye talajadottságai kedvezőek a szántóföldi növények termesztéséhez. A szőlőtermesztéshez szükséges legkedvezőbb adottságok mind jelen vannak, ennek köszönhetően két,kiemelkedő gazdasági lehetőségeket magában rejtő borvidék is található a megyében. A borvidékek különbözőrészeinek (pl. Debrői körzet) markáns önálló jellege erősítendő, így növelhető a megye borászati jövedelmezősége. A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő termelés szükséges (pl. kevesebb búzafajta), mely a gazdálkodók részéről nagyobb együttműködést és egységesítést igényel. Több szempontból is fontos az integráció, melyben a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) és az integrátorok kulcsszerepet játszhatnak. Jelenleg 3500 hektáron folyik a nagy élőmunka-igényű gyümölcstermesztés, melyet érdemes növelni. Ez gazdaságélénkítést és munkahelyek létrejöttét eredményezné. 500 hektáron végeznek dinnyetermesztést,melynek bővítése szintén munkahelyek létrejöttével járna. A megyében üzemel Magyarország legnagyobb gombatermesztéssel foglalkozó üzeme. Az üzem a kutatástól a konzervkészítésig felöleli az ágazatot. A klímaváltozásból adódó magasabb átlaghőmérséklet, nagyobb potenciális párolgás, szélsőségesebb csapadékeloszlás és a kevesebb nyári csapadék okozta problémák nagymértékben sújtják az agrárszektort,melyek kezelésére célszerű az öntözési rendszerek korszerűsítése valamint tározók építése. Sok esetben az agrárvállalkozások gyenge versenyképességét az elavult technológia eredményezi, azaz a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítendő technológiai fejlesztések szükségesek. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetkímélő gazdálkodásiformák elterjesztésére is. A kutató intézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítésével elérhető, hogy a kutatási eredmények mihamarabb átültetésre kerüljenek a gyakorlatba. Az állattenyésztés terénis fejlesztésekre van szükség, hiszen a mutatók elmaradnak a lehetőségektől. A megye állatállománya csökken,ez akadályozza az egyébként jó potenciálokkal rendelkező tejipar fejlődését is, mely ágazat versenyképességéhez továbbra is nagy szükség van a tejtámogatásokra. Építeni kell továbbá a magyar hús iránti egyre növekvő külföldi keresletre. Kiemelt jelentősége lehet a magas genetikai értékű húsmarha- és juhtenyésztésnek, ugyanis ez utóbbi amellett, hogy kiaknázatlan piaci lehetőségeket rejt (pl. bárányhús), az ágazat hozzájárul a környezetvédelemhez (fenntartható gyepgazdálkodás).a prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási 1.4 ÉRTÉK- ÉS EGÉSZSÉGTUDATOS, SZOLIDÁRIS, INNOVÁCIÓ FOGADÁSRA NYITOTT TÁRSADALOM Ezen prioritás a helyzetelemzésben feltárt társadalmi folyamatokat érintő hiányosságokra, nehézségekre kíván reagálni, hiszen Heves megye népessége 9

11 az országos adatokkal összhangban fogy ( között 5,2 %-al) főként a megye északi részén nagyfokú elöregedés jellemző (bélapátfalvi és pétervásárai járás hányaduk 16%), a megye városainak népesedési viszonyai rendkívül kedvezőtlenek. A legjelentősebb népesedési veszteség a legnagyobb munkanélküliséggel terhelt, a legalacsonyabb képzettségi színvonalú népesség által lakott, a legelöregedettebb településeket jellemzi. A legsúlyosabb munkanélküliséggel sújtott térségekben egyes települések szegregációs spirálba kerültek, a tartósan munkanélkülivé vált, alacsonyan képzett és sok esetben hátrányosan megkülönböztetett emberek lakhatási körülményei és egészségi állapota rosszabb a többségi társadalom tagjaira jellemző átlagnál. A többségi és kisebbségi társadalom tagjai közötti szakadék mélyül, a kirekesztés fokozódik, az integráció egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért javulás csak hosszú távon, az oktatás és foglalkoztatás biztosításától remélhető. Ezen prioritás keretei közt a humán erőforrások fejlesztése áll a középpontban. A prioritás a család mint érték előtérbe helyezését, az egészséges társadalom kialakítását, a társdalmi különbségek mérséklését és ezáltal a szegénység megszüntetését, a sportos életmódra nevelő programokat, a korszerű gyakorlati tudás biztosítását, a kultúra szerepének növelését fogalmazza meg. A prioritásban kialakításra kerülő hat beavatkozás keretében az egyének és a társadalmi hálózatok megerősítése és infrastrukturális beavatkozások révén javul a megye népességének változásokhoz való alkalmazkodóképessége, képzési szintje, illetve fizikai és mentális egészsége. A prioritás megvalósulása, illetve nyújtott szolgáltatásai révén növekszik a népesség aktivitása, javulnak foglalkoztatási esélyei, illetve nő a megye népességmegtartó ereje. 1.5 Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezetés térszerkezet. A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. Heves megye versenyképes gazdasága megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltételei a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, az élhetőbb környezet kialakításában, az életminőség feltételeinek javításában, a települések, térségek sokszínű együttműködésében és a hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatásában testesülnek meg. Mindezek megvalósítása érdekében a helyzetértékelésben és a területfejlesztési koncepcióban meghatározottak céloknak megfelelően az alábbi intézkedések kerültek megfogalmazásra: Az elérhetőség feltételeinek javítása Stratégiai erőforrások megóvása, természet- és környezetvédelem Fenntartható település- és térszerkezet Infokommunikációs fejlesztések 10

12 2 Heves megye Gazdasági Állapotrajza HEVES MEGYE ALAPADATAI 1. táblázat: Heves megye statisztikai alapadatai Heves megye Országos Országos adat (megye) átlag Települések száma Megyei jogú városok száma Városok száma Nagyközségek száma Községek száma Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az Észak-magyarországi régióban található Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területi kiterjedés szempontjából 16. a megyék sorában, az ország területéhez viszonyítva 3,9%-át foglalja el, mindössze négyzetkilométer. A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja. 2.2 A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Heves megye lakónépessége január 1-jén 306 ezer fő volt, az ország népességének 3,08%-a ben a halálozások száma meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1500 fővel csökkent az év során höz képest 2,5%-kal kevesebb, 2600 gyermek jött a világra, a halálozások száma 4100 fő volt. (A megyék közül Hevesben mérséklődött leginkább (7,7%-kal) a halálesetek száma 2012 évhez képest.) 1. diagram: Népesség száma az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer fő) Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád 11

13 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az elmúlt években tapasztalható változásokat az 1. diagram és a 2. táblázat szemlélteti. Láthatjuk, hogy a hosszabb távú tendenciák hasonlóak a vizsgált megyékben, így Heves megyében is visszaesést jeleznek a táblázat értékei, 2008-hoz képest mintegy 2,5%-os csökkenést, ami az országos átlaghoz képest jelentősebb változás, de a régió megyéihez viszonyítva kedvezőbbnek ítélhető. 2. táblázat: Népesség száma az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer fő) Megnevezés Év Borsod- Abaúj- Zemplén Népesség száma ezer fő január 1-én Heves Nógrád Észak- Magyarország megye Országosan Változás 2013-ig 2008=100% 97,35% 97,55% 96,54% 97,25% 98,78% Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja tehát az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. Az itt élők számának csökkenésében szerepet játszik többek között a fejlettebb régiókénál kedvezőtlenebb gazdasági környezet és az ezzel összefüggő szűkösebb foglalkoztatási lehetőségek. 2.3 FOGLALKOZTATÁS A hazai munkerőpiac területi különbözőségei továbbra is igen jelentősek, az elmúlt években csekély mértékben érezhető csak változás. A foglalkoztatási rátát tekintve 2013-ban is a főváros (64,5%) és Győr-Moson-Sopron megye (63,8%) emelkedett ki, a sor legvégén tőlük jelentősen, akár bázisponttal elmaradva Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék höz képest 2013-ban a foglalkoztatottak száma jellemzően minden megyében és régióban nőtt, az emelkedés mértékében azonban voltak különbségek. Legnagyobb létszámbővülés Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon realizálódott egy év alatt, ami a közfoglalkoztatási programok felfutásával lehet összefüggésben. Győr-Moson-Sopron megye a foglalkoztatási ráta mellett a munkanélküliségi ráta tekintetében is kiemelkedik, 5,8%-os rátával büszkélkedhet, ezzel szemben Észak- Magyarországon illetve a keleti megyékben ennél két, két és félszer magasabb rátát is tapasztalhatunk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16,1%, Nógrád megye 15,3%, Hajdú- Bihar megye 14,9%, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7%). Heves megye regionális 12

14 helyzetére jelentős hatást gyakorol Borsod és Nógrád megyék gazdasági állapota, mely a fentiek alapján is lemaradónak minősíthető. Heves megyében a munkaerő-piaci folyamatok 2013-ban kedvezően alakultak végén a éves népesség 56%-a, azaz 129,8 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, ez 6,5%-kal több az előző év azonos időszakánál. A foglalkoztatottak száma 10%- kal bővült, a gazdaságilag inaktívak száma 8,6%-kal csökkent. Ha hosszabb távon is vizsgáljuk a megye illetve a régió megyéinek foglalkoztatási adatait, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mutatók a 2008-as válság 2009-es begyűrűződését követően egy 2012-es megtorpanástól eltekintve pozitív irányba mozdultak el. 2. diagram: Az aktivitási arány változása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 58,0 56,0 54,0 52,0 50,0 48,0 46,0 44, Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján A régió megyéit összehasonlítva elmondható, hogy a vizsgált években valamennyi mutatót tekintve Heves megye volt legkedvezőbb helyzetben, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország egyik legelmaradottabb régióját elemezzük (2. és 3. diagram). Jól tükrözik ez utóbbit, ha a megyék közötti országos sorrendet is felállítjuk, melyben az aktivitási arány tekintetében Heves megye 14., foglalkoztatási ráta tekintetében 16. és szintén 16., ha a munkanélküliségi rátát értékeljük. Borsod és Nógrád megyék minden esetben Heves mögé szorultak. (A sorrend a KSH által közölt legfrissebb, évi adatok alapján készült.) 13

15 3. diagram: A foglalkoztatási arány alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25, Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján Érdekesen alakul a megye munkanélküliségi rátája 2008 és 2013 között (4. diagram). A válság kitörését követően 2010-re sikerült a ráta értékét pozitív irányba mozdítani, azonban ezt követően újabb visszaesést tapasztalhatunk, ami csak 2013-ban váltott ismét kedvező irányba ra így a korábban lényegesen kedvezőtlenebb értékkel rendelkező szomszédos megyék felzárkóztak Heves mellé, sőt 2013-ban Borsod-Abaúj- Zemplén megyében már csak 10,6% volt a ráta értéke. (Az országos átlag ugyanekkor 9,1%) 4. diagram: A munkanélküliségi ráta változása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján A fenti diagramok érékelését segíti az 1. számú mellékletben található táblázat, mely gazdasági aktivitás fent ábrázolt mutatóit mutatja be az Észak-Magyarországi régió megyéiben 2008 és 2013 között. 14

16 5.1 diagram: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint Heves megyében (a éves népességből), fő Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások Ipar, építőipar Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján Az 5.1diagram, valamint a 2. számú melléklet nemzetgazdasági áganként mutatja be a foglalkoztatási adatokat. Heves megyében az elmúlt években a szolgáltatások területén foglalkoztatták a legtöbb munkavállalót, azonban 2012-re folyamatosan csökken a számuk. Növekedést az ipar, építőipar nemzetgazdasági ág esetén tapasztalunk, de a 2012-es érték még mindig nem éri el a válság előtti 2008-as értéket. Az 5. számú diagram azt is jól szemlélteti, hogy a megye foglalkoztatásában legkisebb súllyal a mezőgazdaság szerepel, bár némi növekedés itt is észlelhető. 5.2 diagram: Foglalkoztatottak végzettség szerinti aránya Heves megyében (a éves népességből), % Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye 15

17 2.4 GAZDASÁGI SZERVEZETEK Heves megyében 2013-ban gazdasági szervezetet, az országos 2,83%-át tartották nyilván. Számuk az elmúlt években folyamatos növekedést mutat, mely követi a regionális és országos trendeket (2008-hoz képest 7%-kal több a regisztrált vállalkozások száma Heves megyében). 6. diagram: A regisztrált vállalkozások számának változása az Észak- Magyarországi régió megyéiben (db) Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 3. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása az Észak- Magyarországi régió megyéiben (db) Megnevezés Év Borsod- Abaúj- Zemplén Regisztrált vállalkozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Heves Nógrád Észak- Magyarország megye Országosan Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató A regisztrált vállalkozások nagy hányada a megyében 1-9 fős, mely tartalmazza a regisztrált egyéni vállalkozókat, adószámos magánszemélyeket és őstermelőket is (ez utóbbi két kategóriába tartozó vállalkozások számának aránya 47 %-ra emelkedett), számuk jelentősen nem változott az elmúlt években. Az önálló vállalkozók 42%-át mellékfoglalkozásúként, 30%-át főfoglalkozásúként, 28%-át nyugdíj mellett vállalkozóként jegyezték be. Megállapítható, hogy a tőkekövetelményeket nem előíró, egyszerűbb egyéni vállalkozói forma a népszerű a megyében. Vélhetően ez a tendencia nem fog változni a 2014-ben hatályossá váló, a társas vállalkozásokra vonatkozó szigorúbb szabályozás miatt. Az egyéni vállalkozók nagyobb súlyának oka lehet egyébként a főtevékenység mellett kiegészítő és 36 órát elérő foglalkoztatás mellett működő vállalkozások jelenléte is. Ezzel szemben folyamatos visszaesést látunk a kis-, közép- és nagyvállatoknál egyaránt. Különösen szembetűnő a 250 és több főt 16

18 foglalkoztatók számának látványos csökkenése, hiszen 2011-re 2008-ról majdnem a felére esett számuk. 7. diagram: A regisztrált vállalkozások számának alakulása a foglalkoztatottak száma szerint Heves megyében (db) és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma fős regisztrált vállalkozások száma fős regisztrált vállalkozások száma 250 és több fős regisztrált vállalkozások száma Forrás:(TeIR) KSH-MRSTAR 2.5 BERUHÁZÁS Heves megyében 2013-ban a KSH által megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 24%- kal többet, mint az előző évben (országosan 15%-os a bővülés). A megyében a fejlesztésekre fordított összeg az országos 2%-a volt. Heves megyében az egy lakosra jutó beruházások összege 239 ezer forint, hazai átlagban 368 ezer forint volt. A beruházások 66%-a az iparban valósult meg, ezen belül a korszerűsítésekre szánt összegek legnagyobb aránya a feldolgozóiparba került. Hosszabb távú értékelést végezve hasonló tendenciát tapasztalunk, mint a foglalkoztatási mutatók változását elemezve: a 2009-es jelentős visszaesést követően 2012-ig növekszik a beruházások teljesítményértéke és az egy lakosra jutó teljesítményérték, majd egy újabb visszaesést követően 2013-ra ismét pozitív irányba mozdul. A 4. táblázat adatait a 8. és 9. diagram láttatja. 17

19 4. táblázat: A beruházások teljesítményértékének alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben Megnevezés Év Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Országosan Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft megye ,5 208,4 103,8 194,7 335, ,8 175,3 78,0 153,4 300, ,4 191,8 79,8 180,1 304, ,2 204,8 84,2 204,2 320, ,5 192,4 84,0 168,5 308, ,8 238,9 108,3 200,2 368,4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 8. diagram: A beruházások teljesítményértékének alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (millió Ft) Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 9. diagram: Egy lakosra jutó teljesítményérték alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer Ft) Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád 18

20 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató A 8. diagram alapján a régió megyéit összevetve látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye évről évre magasan a legtöbb beruházást végzi, azonban ennél lényegesen árnyaltabb képet ad a 9. diagram, ahol a méretbeli különbségek kiszűrését követően több évben is jobb mutatót tudott Heves megye elérni. 2.6 IPAR Heves megye ipari teljesítménye( KSH besorolás alapján a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar a víz és hulladékgazdálkodás nélkül) 2010 óta folyamatosan növekedett. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 2013-ban a termelés értéke 860,4 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 8,6%-kal magasabb az előző évinél. Ennél nagyobb növekedést Bács-Kiskun és Vas megye produkált. (Országosan a kibocsátás összehasonlító áron 1,4%-kal emelkedett.) A megye gazdaságában az ipar szerepe jelentős, ezt mutatja, hogy a 2013-as értéket vizsgálva az egy lakosra jutó termelési érték (2820,8 ezer forint) 18%-kal magasabb a hazai átlagnál (6. táblázat). A termelés növekedését az export jelentős és a belföldi értékesítés szűkebb bővülése együttesen eredményezte. 5. táblázat: Az ipari termelés értékének alakulása Heves megyében és országosan (millió Ft) Év Heves megye Országosan Ipari termelés értéke, millió Ft Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 10. diagram: Az ipari termelés értékének alakulása Heves megyében (millió Ft) Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 19

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Idegenforgalom...3 Gazdasági szervezetek...4

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött

Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött Heves megye high-tech minőségű exportorientált feldolgozóipari megye. Az elmúlt 10-12 éves fejlődés megteremtette

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 213/2 Központi Statisztikai Hivatal 213. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2017. IV. 2018. I. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása

A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben