agrárium 23. évf. 2013/8. augusztus Ára: 499 Ft

Átírás

1 23. évf. 2013/8. augusztus Ára: 499 Ft

2

3 Tisztelt Olvasó! Lapunkban beszámolunk arról a fura helyzetrôl, ami napjainkra a gabonapiacon kialakult. Szerzôdés szinte alig érvényesül, a kereskedôk napi ajánlatokkal keresik a termelôket, miközben maga az ár hektikusan, szinte naponta ugrál ide-oda attól függôen, hogy éppen milyen hírek érkeznek a búzabetakarítás eredményeirôl vagy a hôségverte kukoricatáblák állapotáról. Ez az egész állandó huzakodás azért folyhat évrôl évre termelô és kereskedô között, mert immár másfél évtizede nem létezik olyan átgondolt és végrehajtható agrárpolitikai koncepció, amely az esetünkben gazdaság-földrajzilag hatékonynak aligha tekinthetô, kényszerû export kiváltását megalapozhatná. Huszonegy-két éve alig volt néhány százezer tonna gabona a kivitelünk, mert megette a mainál négyszer nagyobb (s nem mellesleg olcsó szovjet olajat is termelô ) hízó- és baromfiállomány, ma pedig millió tonnákat viszünk évrôl évre oda, ahol nem mi diktáljuk az árakat. Lehetnek jó éveink, de általában úgy kell számolnunk, hogy a világpiaci árból lejön még a gyakran körülményes szállítás költsége is. Közben viszont dübörög befelé az olcsó külföldi disznó- és csirkehús, ami ráadásul akár a mi relatíve olcsó gabonánkon is hízhatott. Hogy ne így legyen, formába kéne hozni végre a magyar állattenyésztést, ám ez e pillanatban kizárólag az olcsó, hatékony hústermelésre képes nagyüzemek sok milliárdba kerülô korszerûsítésével, netán akár külföldi tôkébôl is épülô új óriáshizlaldák üzembe állításával képzelhetô el olyanokéval, amelyek filléres árui megkeserítik a magyar feldolgozók életét. Ám a hivatalos szakállamtitkári nyilatkozat szerint bizonyos kétségkívül létezô környezetvédelmi problémák miatt a jövôben ilyen telep nem kaphat engedélyt. Helyette marad az évrôl évre ismétlôdô lutrijáték a gabonaexport éppen aktuális viszonyaival. Valakinek biztosan tetszik ez, de a játéknak elôbb-utóbb véget vet a versenytársaink egyre olcsóbb tengeren túli áruja. Vagy: a most szervezôdô kamarai ágazati egyeztetés netán újrarajzolja a viszonyokat. Tisztábbá teszi például és nemcsak a termelôk hátrányára. Igazán jól ezzel járnának a gabonások és az állattartók is. Kamara 4 Alulról kell építkezni 5 Augusztus 15-tôl igényelhetô a kertészeti géptámogatás Agrárgazdaság 6 Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással Növénytermesztés 11 Zöldség-gyümölcs ágazatunk elsô félévi teljesítménye 15 Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor Feldolgozóipar 21 Árubôség, kellô feldolgozói kapacitás kérdôjelekkel Talajerôpótlás melléklet 30 Fô szántóföldi növényeink tápanyag-utánpótlása 36 A tápanyagpótlás gépei 42 Talajvédelem, avagy környezetbarát növénytáplálás 44 A baktériumtrágyák jelentôsége Tartalom Öntözés 51 Öntözés a földhasználat alapján Kaleidoszkóp Vetômag melléklet 2 Az ôszi vetômagok kiválasztása 5 Aratás utáni számvetés 7 Szerzôdések helyett kivárás 8 A búza kórokozói és kártevôi 12 Az ôszi búza gyomirtása 17 Ôsi búzából készült hazai biosör Állattenyésztési melléklet 3 Állattenyésztési támogatások és hitellehetôségek 2013-ban 5 Az élôállatok és állati termékek piaca: szarvasmarha, sertés 7 A sertések költséghatékony takarmányozása 8 Helyzetkép a magyar juhágazatról 12 A hazai baromfifeldolgozó ipar tartalom Állattenyésztési melléklet 8 3

4 4 Kamara Alulról kell építkezni A 2013 márciusában megválasztott új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara vidékfejlesztésért felelôs alelnöke Ifj. Hubai Imre, akit az új kamarai alelnökök közül elsôként kértünk bemutatkozásra és a kamara vidékfejlesztési céljainak felvázolására. Kérem, röviden mutassa be eddigi szakmai életútját! A vidék szülötteként egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó vagyok Karcagon. Szüleimmel közösen, céges formában 1993 óta gazdálkodunk Karcag és Berekfürdô határában. A kezdeti 500 m 2 -es fóliából tevékenységünk mára egy 4300 hektáros biodinamikus gazdasággá nôtte ki magát. Növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, kertészettel, élelmiszer-feldolgozással, kisés nagykereskedelemmel, turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatással, hagyományôrzô rendezvények szervezésével foglalkozunk óta elnökségi tagja vagyok a Magyar Nemzeti Vidéki hálózatnak, itt a versenyképességért felelôs szakosztály társelnökeként dolgozom. Mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelôs alelnöke hogyan látja a magyar vidék jelenlegi helyzetét? Óriási tartalékok rejlenek a vidékben, amit mozgósítani, mobilizálni kell annak érdekében, hogy a vidék ki tudja rángatni saját magát abból a helyzetbôl, amiben van. Ehhez nyilván nélkülözhetetlenek bizonyos állami és uniós források. A lelkes kezdeményezések ugyanis elhalnak, ha nincs meg hozzájuk a kellô finanszírozás. Hagyni kell alulról szervezôdni ezeket a vidékfejlesztési stratégiákat, kezdeményezéseket, hiszen az emberek tudják, hogy mire van szükségük, és fel kell terjeszteni egészen a döntéshozókig. Vannak súlyos nemzetgazdasági programokat igénylô vidékfejlesztési stratégiák is, amelyekhez milliárdokat kell megmozgatni akár egyetlen térség felhozásához is. Ez is hozzá tartozik a vidékfejlesztéshez, de én inkább azzal szeretnék foglalkozni, ami az emberek szívében-lelkében megfogalmazódik. Ezeket a kéréseket meg kell hallgatni, rendszerezni kell, egy irányba kell állítani, és ami megvalósítható, azt meg is kell valósítani. Ha ez a kapcsolat a város és a vidék között oda-vissza jól mûködik, hamar el lehet jutni egy olyan nyugvópontra, amivel ki tud egyezni a politika, a nemzetgazdaság és a vidéken élô 8 milliós lakosság is. Milyen lehetôségek nyílnak az új Kamara szolgáltatásai, tevékenységei között a vidékfejlesztés számára? Minden szolgáltatás, amely a kamarai tagság érdekeit szem elôtt tartva születik meg és megoldást ad a problémákra, az kapcsolódik a vidékfejlesztéshez is. Legegyszerûbben megfogni persze nyilván a pénz oldaláról lehet. Azt gondolom, hogy a vidékfejlesztésért felelôs alelnöknek elsôsorban azért kell dolgoznia, hogy a kamarai tagok olyan szabályok mentén dolgozhassanak, amelyek segítséget és a lehetô legszélesebb körû állami és társadalmi elismerést adják a termékeik megtermeléséhez, feldolgozásához és célba juttatásához. Például, hogy a helyi termékek bekerülhessenek és bent is maradhassanak a közétkeztetésben, a helyi élelmiszer-forgalomban. Ha valaki eldönti, hogy a termelésbôl elôrébb lép eggyel, és a feldolgozás, a kereskedelem láncolatát elviszi egészen a vendég vagy a fogyasztó asztaláig, kosaráig, akkor összekapcsolódhat a többi szolgáltatóval, termelôvel, aki hasonlóan gondolkodik, mint ô. Közösen szervezhetnek piacot, közösen szervezhetnek rendezvényeket, olyan vevô- és termelôtalálkozókat, ahol a vevô igényei is visszacsatolásra kerülnek a termelô felé. Így könnyen piacképessé válik egy olyan egyszerû termék is, amelyrôl addig nem is gondolták volna, hogy formálni lehet vele a település arculatát, vagy egy vidékfejlesztési stratégiát lehet építeni rá. Azt kell valahogy elérni, hogy a vidéki élet minôsége ne az aktuális politikai akaratoktól függjön, hanem világos, kiszámítható, évtizedekre elôre eldöntött és végrehajtható legyen. Ennek a koncepciónak, ennek a stratégiának a megalkotása az én felelôsségem is, és ehhez olyan bizalmat, olyan felhatalmazást kaptam a kamara tagságától, amelynek szeretnék is megfelelni. Hogyan látja a LEADER jövôjét? Azt gondolom, hogy a LEADER mindig annyit ér, amennyit a tagsága kihoz belôle. Ahol a tagság jó munkaszervezeti vezetôket választott, azok az akciócsoportok nyilván eredményesebbek és látványosabban mûködnek, mint ott, ahol ezek a személyek esetleg nem voltak alkalmasak a feladatra. Nyilván nem mindenki tagja a LEADER akciócsoportoknak, aki az adott területen él, viszont egy ilyen akciócsoport mindenkiért kell, hogy dolgozzon. A vezetôknek felelôsségük van abban, hogy ne mulasszák el az igényeket felmérni, az igényekhez igazítani a kiírásokat és kihelyezni azokat a forrásokat, amelyeket az Unió kimondottan erre a célra biztosít. Az ô felelôsségük, hogy ez a pénz ne vesszen el, hanem az ô környezetüket, az ô településüket fejlessze, annak a gazdaságát, annak a kulturális életét erôsítse. A LEADER az egész EU-ban nagyon jól mûködik, mindenki nagyon ragaszkodik is hozzá. Az más kérdés, hogy racionalizálni kell, és az élethez kell igazítani. Jó döntés volt ebbe az irányba elindulni, mert mint a forrásokból látjuk, jóval erôteljesebb lett a helyi közösség alkotó véleménye a gazdaságfejlesztésben. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a helyi közösség dönthessen a saját jövôjérôl, és még nagyobb pénzek fölött diszponálhasson a helyi közösség, ezt látjuk. Az agrárgazdasági kamara tagságának pedig tennivalója van ezen a területen. SZB

5 Kamara 5 Augusztus 15-tôl igényelhetô a kertészeti géptámogatás Segít a kamarai tanácsadó! A 62/2013. (VII. 24.) VM-rendelet alapján augusztus 15-tôl igényelhetô vissza nem térítendô támogatás környezetbarát kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzésére. A kertészetek szakmai színvonalának javítását célzó, az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott támogatásra csak meghatározott mezôgazdasági tevékenységeket végzô termelôk jogosultak. A jogcím keretében kizárólag az Irányító Hatóság 168/2013 (VII. 25.) közleményében szereplô kertészeti gépekre és technológiai berendezésekre kérhetô támogatás. A kertészeti traktorok esetében kitétel, hogy teljesítményékük legfeljebb 75 kw lehet. A támogatás feltétele, hogy az igénylô kertészeti üzemméretének az idén meg kell haladnia a 4 EUME értéket, az induló vállalkozásoknak pedig nyilatkozniuk kell, hogy ezt legkésôbb a mûvelet megvalósítását követô elsô naptári évben elérik. A 4 EUME értéket az üzemeltetési kötelezettség idôtartamának egésze alatt fenn kell tartani. A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, ûrlapkitöltô szolgáltatás segítségével, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. A támogatási kérelmeket 15-én 8 órától forráskimerülésig, de legkésôbb október 18-án 18 óráig lehet beadni. A támogatási kérelemhez csatolni szükséges dokumentumokat elektronikus úton, szkennelés útján elôállított, jól olvasható formában kell mellékelni a kérelemhez. Meghosszabbított határidô a tagdíjbevallásra 31-ig meghosszabbítja az adategyeztetés és tagdíjbevallás határidejét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tagdíj befizetésére továbbra is augusztus végéig van lehetôségük a gazdálkodóknak. Az adategyeztetést és a tagdíjbevallást elektronikusan, a oldalon lehet megtenni. Amennyiben valakit a kamarai törvény nem kötelez a tagságra, úgy ennek az oldalnak az üzenetküldôjén keresztül kérheti regisztrációjának törlését. Ebben az esetben nem kell bevallást tennie. Fontos tudni, hogy a tagdíj önbevalló lapot aláírva mindenképpen el kell juttatni a kamara adott megyei igazgatóságára. A tagdíj befizetésének két módja lehetséges: vagy átutalással a számlaszámra, vagy sárga csekken, melyet a NAK megyei igazgatóságán vehetnek át. A támogatás forrása az Európai Központi Bank január 1-jei hivatalos középárfolyamán átszámítva 24 milliárd forint. A támogatás mértéke a támogatási kérelem alapján jóváhagyott összes elszámolható kiadás 35%-a. Az igényelhetô támogatás összege kisértékû gépbeszerzés esetén legfeljebb Ft, nagyértékû gépbeszerzésnél ennek tízszerese, maximum Ft lehet. Induló vállalkozás nagyértékû gépbeszerzésre támogatási kérelmet nem nyújthat be. Az ügyfél a támogatási határozat jogerôre emelkedésétôl számított 6 hónapon belül köteles az elsô kifizetési kérelmet benyújtani, és a támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg legalább 10%-ával elszámolni. A mûveletet december 31-ig meg kell valósítani. A támogatásban részesülô termelônek a támogatott gépet rendeltetésszerûen, a vonatkozó engedélyek és elôírások betartásával, kertészeti tevékenysége keretében mûvelt területen vagy a gép tárolási helyén kell üzemeltetni. A támogatási kérelem benyújtását megelôzô naptári év foglalkoztatott átlaglétszámát az üzemeltetési kötelezettség idôtartama alatt legalább szinten kell tartani. A támogatási kérelmeket az MVH bírálja el. A támogatási kérelmekre vonatkozó döntést a kisértékû és a nagyértékû beszerzésekre vonatkozóan külön benyújtási sorrend alapján hozza meg a hivatal. Egy ügyfél ugyanazon jóváhagyó támogatási határozathoz kapcsolódóan az elsô kifizetési kérelem benyújtását követôen három havonta küldhet be kifizetési kérelmeket, az utolsót legkésôbb január 31-ig kell beadni. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával június július

6 6 Agrárgazdaság Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással Vonzóbb finanszírozási lehetôséget és új, termelô munkahelyek létrejöttét eredményezheti az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium saját költségvetése terhére duplájára növelte az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatásának mértékét. A folyószámlahitel így jelenleg 4 százalékos kamat mellett érhetô el a gazdálkodóknak és a feldolgozóknak. Kedvezô változást jelent az Agrár Széchenyi Kártya feltételrendszerében, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium pozitívan reagált a KAVOSZ azon kérésére, amely a kamattámogatás növelésére irányult jelentette ki Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a napokban egy budapesti sajtótájékoztatón. A finanszírozási forma kamattámogatása július 18-tól 2 helyett 4 százalék, amely mind az új, mind a meglévô igénylésekre érvényes. A hiteligénylés elôre megszabott feltételekhez kötött; az igénylônek egyebek mellett 15 millió forint hitelösszegig egy, azon felül pedig két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott regisztrációs számmal kell rendelkeznie, nem lehet lejárt köztartozása vagy késedelmes hiteltartozása. Mint Krisán László kifejtette, az agrárszektor kiemelt fontossággal bír a magyar gazdaság egészének szempontjából, ezért fontos, hogy a két éve a lehetô legszélesebb kör számára elérhetôvé tett finanszírozási forma az ôstermelôktôl a vállalkozásokig minden agrártermék-elôállítással és -feldolgozással foglalkozó igénylô számára elérhetô. A vezérigazgató fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a támogatási formát az uniós intézményekkel is sikerült elfogadtatni. A képen balról jobbra: Dr. Dávid Ferenc, Dr. Feldman Zsolt, Krisán László, Dr. Parragh László, Gyôrffy Balázs Eddig 5 milliárdnyi hitel Az Agrár Széchenyi Kártya sikerérôl szólva Krisán László kijelentette: mára a kártyát több mint kétezer gazdálkodó igényelte, a partnerek több mint 80 százaléka egyéni vállalkozó. A kihelyezett összeg mára meghaladta az 5 milliárd forintot, az átlagos kihelyezés 6 millió forint, amely alacsonyabb a hagyományos Széchenyi Kártya hasonló összegéhez képest. Eltérés van a futamidôben is: az Agrár Széchenyi Kártya egy, kettô vagy három évre igényelhetô. A hiteleket hozzávetôleg 40 százalékban a takarékszövetkezeti hálózat tagjai, nagyjából ugyanilyen arányban pedig az OTP helyezte ki. A Széchenyi Kártya Program többi eleméhez hasonlóan az Agrár Széchenyi Kártya kérelmezôi a hiteligényükkel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (VOSZ), a Területi Kereskedelmi és Iparkamarákhoz, illetve a KAVOSZ Zrt. irodáihoz fordulhatnak országszerte, közel 300 helyen. Az Agrár Széchenyi Kártyát jelenleg az OTP Bank, a Takarékbank és az általa képviselt takarékszövetkezetek, a Volksbank és a DRB Bank forgalmazzák A magyar mezôgazdaság finanszírozási igénye éves szinten milliárd forint körül mozog, ennek 40 százalékát a bankszektor biztosítja hangsúlyozta az eseményen Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelôs helyettes államtitkára. A politikus szerint az minden ellenkezô híreszteléssel szemben az egyik legstabilabb, hitelezési szempontból az egyik legkevésbé kockázatosnak számító ágazat.

7 Agrárgazdaság 7 Ezért is fontos, hogy a meglévô finanszírozási hátteret növelni tudjuk. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az Agrár Széchenyi Kártya széles vállalkozói kör számára elérhetô, és komoly ösztönzést jelent a most megnövelt kamattámogatás is állapította meg Feldman Zsolt, aki hozzátette: a támogatás mértéke idén 120 millió forint, jövôre ez akár a duplájára is nôhet, amire megvan a tárcánál a fedezet. Új munkahelyek A válság kirobbanása óta a magyar gazdaság egyik nagy problémája az elérhetô források beszûkülése, a korábbi 8 ezer milliárd forint körüli összeg harmadával, negyedével csökkent fogalmazott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint elmondta, ennek visszapótlása fontos feladat, amelynek terén a KAVOSZ jó munkát végzett. Versenyképes gazdaság nincs prosperáló nélkül, és ez fordítva is igaz fogalmazott az eseményen Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fôtitkára, hozzátéve, hogy bár az GDP-arányos részesedése mára alacsonyabb a korábbi évtizedekhez képest, az agrárexport teljesítménye jelentôsen hozzájárul a gazdaság egészének állapotához. Külön kiemelte a fôtitkár azt, hogy a most jobb feltételekkel elérhetô Agrár Széchenyi Kártya olyan munkahelyeket teremthet a mezôgazdaságban, amelyek a szakképzetlen fizikai dolgozók számára is lehetôséget jelenthetnek. Jó üzenet a vállalkozók számára a kondíciók javítása, és fontos, hogy a programot karakterükben nagyon eltérô szervezetek együtt tudják sikerre vinni állapította meg Dávid Ferenc. Egyszerû és gyors A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üdvözli a minisztérium döntését, amellyel megnövelte a kamattámogatás mértékét jelentette ki felszólalásában Gyôrffy Balázs, a köztestület elnöke. Hozzátette: az új, jobban strukturált Agrárgazdasági Kamara szívesen részt vesz az ilyen kezdeményezésekben. Az elnök utalt rá, hogy Magyarországon az agrártermelés és az élelmiszeripar tôkeellátottsága hagyományosan rossz. Az ot 90 százalékban a bankok, 10 százalékban a takarékszövetkezetek finanszírozzák, az egyes pénzintézetek portfólióját tekintve viszont a takarékszövetkezetek hitelállományának 20 százaléka az ba áramlik. A bankoknál ez az arány jóval alacsonyabb. A bankok egyértelmûen a magas kockázatú besorolást alkalmazzák rájuk, ezért aztán jóval magasabb kockázati felár található a pénzügyi termékekben. Ezért is bír nagy fontossággal, hogy ezeket a termékeket, ha van rá mód és lehetôség, kamattámogatással tudjuk kedvezôbb piaci helyzetbe hozni. Gyôrffy Balázs fontosnak tartotta leszögezni: a hitelbírálat egyszerû és gyors, a finanszírozási program pedig azonos feltételekkel érhetô el a növénytermesztôk és az állattenyésztôk számára. -vé- Szeptembertôl újra Axiál Fendt Ösztöndíj Az Axiál Kft. és a Fendt a következô iskolai évre újra kiírja közös ösztöndíját, melyet a tavalyi évben indítottak útjára együttmûködésük 10. évfordulója alkalmából. Az ösztöndíjprogram végzésük évében lévô vagy végzés elôtti gépész, agrár- vagy kereskedelmi orientációjú mérnökhallgatóknak kínál szakmai fejlôdési lehetôséget. Az idei évben is két diáknak van lehetôsége elnyerni az ösztöndíjat, akik a program elsô három hónapjában az Axiál Kft.-nél töltik gyakornoki idejüket, majd pedig a német gyártónál hat hónapot. Az ösztöndíj legfôbb célja, hogy olyan szakértô és már gyakorlattal rendelkezô szervizmérnököket vagy termékspecialistákat képezzenek, akik korszerû és széles körû ismeretekkel rendelkeznek, és ismerik mind a világ egyik legnagyobb mezôgazdasági gépgyártójának, mind pedig Magyarország egyik piacvezetô gépforgalmazójának és szolgáltatójának gondolkodását, piaci stratégiáját. Az Axiál Kft.-nél töltött 3 hónap alatt a pályázó betekintést kap az alkatrész-, illetve gépkereskedelem, a szerviz, a raktározástechnika, a logisztika és a marketing munkájába. Aktívan részt vesz a gépbemutatókon és mind több üzletág napi munkájában. Közremûködik kiállításokon, annak megszervezésében és lebonyolításában. Megismeri az Axiál Kft. szervezeti felépítését, tevékenységét, termékpalettáját és piaci információkat kap a konkurenciáról és a különféle értékesítési hálózatok mûködésérôl. A Fendt gyárban töltött legalább 6 hónap alatt a nyertes pályázó érdeklôdési körének és személyiségének megfelelô hangsúllyal betekintést kap a gyártási folyamatba, annak megszervezésébe, a megrendelések feldolgozásába, megismeri a gyár termékkínálatát, értékesítési filozófiáját, illetve a futó marketingakcióit, és megismerkedik különféle eladási technikákkal. Részt vesz különféle gyûléseken és bemutatókon, képzéseken és az egyes részlegeknél eltöltött idô alatt konkrét feladatokat old meg segítséggel, illetve önállóan. Kérésre, illetve témaválasztástól függôen lehetôség van esetlegesen arra is, hogy a pályázó a diplomamunkáját a gyárban, német nyelven megírja. Retorikai és prezentációs képességfejlesztés, személyes meggyôzôképesség és vezetési ismeretek megszerzésére is mód nyílik a gyakorlat során. Az Axiál Kft. és a Fendt a gyakornoki program 9 hónapjára ösztöndíjat biztosít a hallgatóknak, és annak végeztével az Axiál Kft. 2 évre konkrét állást kínál a programban részt vett pályakezdôk számára. A pályázattal kapcsolatos további információkért forduljon bizalommal Kresz Gáborhoz, az Axiál Kft. Fendt-temékspecialistájához. Tel.: / , kreszg@axial.hu A pályázat benyújtásának határideje: szeptember 30.

8

9

10

11 Növénytermesztés 11 Zöldség-gyümölcs ágazatunk elsô félévi teljesítménye Megkezdôdött a magyar dinnye promóciója egy fôvárosi bevásárlóközpontban található CBA-üzletben, ahol a vásárlók 125 forintos kilónkénti áron vehették meg a gyümölcsöt. Az itt megtartott sajtótájékoztatón Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke emlékeztetett arra, hogy tíz éve a magyar görögdinnye termôterülete még elérte 10 ezer hektárt, Magyarország pedig a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportôre volt, 2010-re azonban a termôterület 5 ezer hektár alá csökkent. A Vidékfejlesztési Minisztérium ekkor hirdette meg a nemzeti dinnyeprogramot, aminek eredményeként a negatív folyamatok megfordultak, és a terület nagysága százalékkal újra nôtt. A terv az, hogy 6 8 ezer hektár legyen a magyar görögdinnye termôterülete, és Magyarország lássa el görögdinnyével Európát abban az idôszakban, amikor a déli országokból származó gyümölcs elfogy a piacról. Mártonffy Bélát az esemény kapcsán FruitVeB idei zöldség-gyümölcs ágazati prognózisáról kérdeztük. Gyümölcstermesztés Hogyan indult az év a gyümölcságazat szempontjából? Az idén a mostoha tavaszi idôjárás megviselte a gyümölcsültetvényeket. A március 15. körüli ºC közötti fagyos napok, majd virágzáskor a méhek helyenkénti hiánya, a magas hômérséklet és az alacsony relatív páratartalom okozott gondot. Ennek figyelembevételével gyümölcsfajtánként jelentôs eltérések figyelhetôk meg. Míg az almafajták közül legkevésbé az Idared és a Pinova fajtákat érintette az idôjárás, addig a Mutsu, a Jonagold, a Red Delicious nagyobb mértékben károsodott. A Gála és a Jonathan a közepesen érintett fajták közé tartozik. Az idei évben érdekességként jelentkezett a hosszú kocsányok kialakulása, Jonagold fajtán nem ritka a 70 milliméteres kocsányméret. A szükséges magszám általában megvan a gyümölcskezdeményekben, így valószínûsíthetô a normális gyümölcsméret. Ezt azonban a nyári idôjárás és a csapadék még jelentôsen befolyásolhatja. Csakúgy, mint a végsô terméshozamot a varasodás terjedése is, mert az idei idôjárás kedvez a betegségnek. Ezenkívül több ültetvényben sajnos a tûzelhalás következtében is jelentôs mértékû kiesések lehetnek. Mennyire biztosított a feldolgozóipar ellátása? A legnagyobb feldolgozócégek is csak százalék körüli alapanyag-ellátást látnak biztosítottnak a szabolcsi termôtájon, ezért várhatóan külföldrôl és az ország távolabbi részeibôl is behozatalra szorulnak majd. A legtöbb termékbôl elfogytak a készletek, ôszre teljesen üresek lesznek a raktárak. Az ország többi termôtáján általában jobbak a kötések, összességében a tavalyi termés duplája várható, de nem szabad elfelejteni, hogy a fagykárok miatt tavaly milyen jelentôs kiesések voltak. A varasodás itt is jelen van, és mivel ezeken a tájakon korábban indult a szezon, már jelentkeztek a kártételei. Megállapítható, hogy az öntözetlen ültetvényekben a tavalyi aszályos idôjárás is a virágszám csökkenését okozta. Az is látható, hogy ahol nem volt erôs vegetatív növekedés, ott szinte kivétel nélkül ritkítani kellett, ami fajta- és alanyhasználati, továbbá technológiai kérdés. Stratégiai kérdés a jövôben a varasodás mellett a jégvédelem is, aminek támogatását meg kell erôsíteni a kertészeti fejlesztési programokban is. Milyen termések prognosztizálhatók az egyes gyümölcsfajok esetében? Meggy esetén eléggé összetett a helyzetkép, de öszszességében a tavalyi évhez hasonló termés várható. A késôi meggyfajták rosszul kötöttek az egész országban, amihez a méhproblémák is nagyban hozzájárultak. Általában az akácvirágzás idejére vannak csúcson a méhállományok, de mivel egy generáció kiesett, és emellett igen gyors ütemû volt a virágzás, idejük sem volt elvégezni a munkát szorgos barátainknak. Az elôzôek miatt a gyümölcsméret sok termôtájon gyengébbnek ígérkezik, ami szintén mennyiségi kiesést okozhat.

12 12 Növénytermesztés A cseresznye is rosszul kötôdött sok területen, de a helyzet jobbnak ígérkezik a tavalyi szezonhoz képest, hiszen akkor nagyon komoly kiesések voltak a tavaszi fagykárok következtében. A kajszi vonatkozásában a tavalyi évhez képest összességében jobb termés várható. A szilvánál az elôzetes várakozások a tavalyihoz hasonló termést mutattak, de mivel több jelentôs fajta is megfagyott, Kelet- Magyarországon nagyon alacsonyak a terméskilátások, és emellett mindenütt sok az ikerszilva, így összességében a tavalyi évhez képest százalékkal kevesebb termés várható. Sajnos a bogyós gyümölcsök közül a szamócán és a bodzán kívül más fajból szinte már nem is létezik valódi árutermelésünk, így az áruházlánci értékesítés is minimális a magyar termelésbôl. Idén alacsony szamócaárak alakultak ki az importáru behozatala miatt. A termelés ugyan emelkedett, de még mindig messze van a potenciális lehetôségeinktôl. Dióban elôzetesen jobbak a kilátások, az idén a fô kérdés a gyümölcsméret és a régebb óta jellemzô növényvédelmi problémák kezelhetôsége lesz. Zöldségtermesztés Milyen volt az évkezdet a zöldségágazatban? Az elmúlt év legfényszegényebb telét éltük át az idén. A késôn jött napfény késleltette a növények fejlôdését a fóliasátrakban is, nem úgy kötöttek a növények, ahogy azt a gazdák várták. Ennek ellenére májusra a hajtatott növényeknél már pozitív volt a kép, belföldön megjelentek a tanúsított magyar termékek, és a kis helyi piacokon is kaphatóak az ízletes hazai zöldségek. A hosszú téli hónapok után, amelyeket egyértelmûen a zöldségek importja jellemzett, április közepén megindult a hazai szezon. Innentôl kezdve megfelelô mennyiségben van paprika, saláta, paradicsom, de május elejétôl a kínai kel is kapható és folyamatos az ellátás. A szabadföldi termesztést illetôen 3 4 hetes csúszással indult a vetés (hagymafélék, zöldborsó, korai káposzta, zeller stb.), de az egy hónapos késésbôl a természet az elmúlt idôszakban sokat behozott. Mivel áprilistól volt fény, csapadék és magas hômérséklet is, összesen legfeljebb másfél-két hetes késésben vagyunk az átlagostól, ami már nem olyan jelentôs. A viszonylag hosszú vetési perióduson belül vethetô zöldségfélék, mint a sárgarépa és a káposzta esetén szerencsénk van, de van egy-két olyan növény, mint például a zöldborsó, amellyel nem jártunk jól az idén. Ezeknek a zöldségeknek kötött a vetési ideje, és mivel márciusban nem lehetett vetni, csak áprilisban, a tervezett termôfelületnek csak százalékát tudták elvetni a gazdák. Egy másik probléma, hogy a szakaszok érése ilyenkor összecsúszik, ami a feldolgozóiparnak okozott gondot, de a frisspiacon is kevesebb ideig lehetett zöldborsót kapni, mivel egyszerre jelent meg a kínálat. Miként alakult a zöldségfélék piaci helyzete? A spárga esetében is késôn indult a szezon, nyomottak voltak az árak, amelyek késôbb sem változtak semmit. Az exportpiacainkon a spárgafogyasztási szezon általában pünkösd körül véget ér, ezért az idén elég szûk intervallumban tudtunk értékesíteni, így az idei év nem volt túlságosan sikeres a termesztôk számára. Ennek a rendkívül egészséges zöldségfélének sajnos még mindig igen alacsony a hazai fogyasztása, ezért jobban oda kellene figyelni a belsô, hazai piacra, és megismertetni a terméket, hogy itthon is jobban megkedveljék a fogyasztók. A csemegekukorica termelésével szerencsére különösebb gond nem mutatkozik, mert hosszú idôn keresztül, április végétôl július végéig vetjük, aminek egy része még elôttünk van. Hasonló a helyzet a babféléknél is, így ezeknél a nagy magvú növényeknél biztató a kép, számukra egyelôre jó az idôjárás is. A gyökérzöldségeket és hagymaféléket is elvetették, szintén egy hónapos késéssel, de azok is sokat behoztak. A petrezselyem, sárgarépa, hagyma, jól keltek, idôben kapták a csapadékot és ahol szükséges, öntözik. Hajtatott répagyökér már van a piacon, a korai retek szezonja pedig már le is futott. Örvendetes módon nôtt a dinnye vetésterülete, ami az elmúlt két évben a Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott sikeres marketing- és promóciós programoknak is köszönhetô. A termelôk bizakodnak, folytatódik a jó minôségû magyar dinnye elôállítása és promóciója is. A korai ültetés és vetés késett, ami a betakarítás két, két és fél hetes kitolódását jelenti. A gazdák gondos növényápolása következtében egészségesek a növények, sok rajtuk a terméskötés, ami a tavalyinál bôségesebb termést ígér. A szezon várhatóan szeptember közepéig ki fog tolódni, s ha az idôjárás kedvezôen meleg lesz, az jó piaci lehetôségeket teremthet. vébé

13

14 14 Pr Sultan Top Nem költség, befektetés! A repce termesztése hazánkban a korábbi extenzív technológiáról áttért az intenzív, számos technológiai elem felhasználását és pontos betartását igénylô technológiára, amelynek köszönhetôen a hektáronkénti termésmennyiség 2 tonna fölé emelkedett. A vetésterület csak átmenetileg csökkent 200 ezer ha alá 2012-ben, ennek oka az ezt megelôzô év rendkívül aszályos idôjárása volt. A világ olajosmagés növényolaj-igénye az elôrejelzések szerint további emelkedést mutat, ami a kereslet élénkülését jelentheti a következô idényre. Az intenzív repcetermesztés a fajtaválasztással kezdôdik, majd a magágy-elôkészítéssel folytatódik. A hazai vetômagválasztékban ma már jelentôs arányban képviseltetik magukat a hibridrepcék, amelyek nagyobb termés elérésére képesek, ugyanakkor komolyabb odafigyelést igényelnek. Míg a genetikai háttér akár 25%-ban befolyásolhatja a termést, a gyomirtás elmaradása vagy sikertelensége 25 30%-os terméskiesést is okozhat. A dupla gabona, illetve cukorrépa sortávolságára vetett modern hibridek erôteljes növekedésükkel jobb gyomelnyomó képességgel rendelkezhetnek, mint a korábbi fajták. Ezt a tulajdonságukat leginkább jó tápanyag-ellátottságú, megfelelô nedvességtartalmú talajon tudják érvényesíteni. Az ilyen talajok kedveznek a repcével együtt csírázó T1-es (pl. pásztortáska, tyúkhúr), valamint a késôbb megjelenô T2-es gyomfajoknak is (galaj, pipitérfajok, pipacs, széltippan). A jelentôs bevétellel kecsegtetô termésátlagok eléréséhez már ekkor megfelelôen kell gondoskodnunk a növényrôl, hogy a rendelkezésre álló tápanyagok és a víz felhasználása a repcénk számára biztosított legyen. Az ôszi káposztarepce termesztésének eredményességét döntô hányadban az agrotechnika- és növényápolás határozza meg. Ennek nélkülözhetetlen eleme az ôszi gyomirtás. A Makhteshim Agan SULTAN GYOMIRTÁSI rendszere tökéletesen alkalmazkodik az eltérô gyomviszonyokhoz, a változatos idôjárási körülményekhez és a különbözô termelôi igényekhez. Cégünk ajánlatában markánsan elválik a preemergens és a posztemergens technológia. A klasszikus metazaklór hatóanyag-tartalmú SULTAN 50 SC hosszú és megbízható tartamhatással rendelkezik, így képes a repcét a vetéstôl gyommentesen tartani. Új készítményünk a SULTAN TOP a repce gyomirtásának két legerôsebb hatóanyagát az eddig megismertektôl eltérô arányban tartalmazza. A talajon keresztül aktív metazaklór biztosítja a készítmény hosszú tartamhatását, míg a quinmerak hatóanyagnak köszönhetôen a SULTAN TOP minden eddiginél hatékonyabb állománykezelést biztosít a repcében. Ennek magyarázata, hogy a levélen keresztüli aktivitással is rendelkezô quinmerak nagyobb koncentrációban van jelen a készítményben (1. ábra). Az intenzív növekedési stádiumban lévô gyomok a két hatóanyagnak köszönhetôen mind a gyökér, mind a hajtás növekedésében gátoltak. Ez az együttes hatásmechanizmus teszi a SULTAN TOP készítményt kiválóan alkalmassá a repce ôszi posztemergens gyomirtására. Érzékeny egyszikû gyomnövények: kakaslábfûfajok, muharfajok, ujjasmuharfajok, egynyári perje, parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan. Érzékeny kétszikû gyomnövények: galajfélék, ebszikfû, kamilla, tyúkhúr, árvacsalán, veronika-fajok, disznóparéj, libatop, pásztortáska, mezei szarkaláb. 1. ábra. Repce gyomirtók hatóanyagtartalma az engedélyezett posztemergens dózisokban Állománykezelés esetén a készítményt a repce 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a gyomok szikleveles korától 1 2 leveles koráig 2,0 l/ha dózisban javasoljuk kijuttatni. Komplett Sultan Gyomirtási Rendszerünk megismeréséhez keresse kereskedelmi képviselôinket vagy látogasson el a oldalra. Dr. Lukács Domonkos fejlesztési menedzser Makhteshim Agan Hungary Zrt.

15 Növénytermesztés 15 Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor A zöldség- és gyümölcságazat 2014 és 2020 között egymillió tonnával kívánja növelni jelenleg 2,5 millió tonnás termelését, és ezzel százezer új munkahelyet teremt jelentette be a magyar nemzeti hírügynökség tudósítójának Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitWeb) elnöke. A legfontosabb feladat szerinte az, hogy megteremtsék a versenyképes árutermelés feltételeit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ehhez minden segítséget meg kíván adni. A törekvés indokolt. E két ágazat termékei a kombájnolható gabonákhoz képest általában többszörös nyereséget hoznak a gazdálkodónak. Kellene a többletjövedelem és kellene a falvak népének a munkahely ez a kormányzat egyik legfontosabb törekvése. Bonyolult piac Nem kis fába vágja a fejszéjét ugyanakkor az, aki a magyar zöldség-gyümölcs ágazat érdemi fejlesztésében gondolkodik. Az elmúlt években, illetve napjainkban is jelentôs változások jellemzik a nemzetközi zöldség-gyümölcs piacot. A felmérések szerint a korábbi 60:40 százalékos feldolgozottfriss piaci arány egyre inkább a friss termékek keresletének irányába tolódik el, amely tendencia Magyarországon is nyomon követhetô (FruitVeB, adata, 2012). A hazai fogyasztás viszont kedvezôtlen, a kínálat nem egyenletes. Fontos lenne a választék bôvítése (több ún. finom zöldség, pl. paradicsom, paprika, spárga stb.), valamint az év folyamán egyenletesebb (friss) kínálat biztosítása. A fogyasztás zöme nyár végére esik, amikor e termékek olcsóbbak, a drágább kora tavaszi idôszakban a legalacsonyabb az egy fôre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A hazai fogyasztás bôvítését szolgálja a FruitVeb Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta 3 3 félét programja, amely 1997 óta az AMC támogatásával mûködik és 2013 eleje óta már a nagy nézettségû televíziós csatornák felületein is megjelenik. A magyar kertészeti termelés külkereskedelmi egyenlege évtizedek óta pozitív, ugyanakkor a belsô fogyasztás egyre nagyobb hányadát biztosítjuk importból, beleértve az itthon is megtermelhetô zöldség- és gyümölcsféléket. A magyar zöldség- és gyümölcsexport 80%-a EU-tagországokba irányul, ezért fontos számunkra, hogy az Unió önellátottsági szintje gyümölcsbôl csupán 90 százalék körül alakul, zöldségbôl pedig 100 százalék körüli. Az EU-27 tagországok mintegy fele nem önellátó zöldségbôl, ami kedvezô a 160 százalékos önellátottsággal rendelkezô hazai termelés számára. Kivitelünk 2000 óta mind a tíz legfontosabb célpiacunkon növekedett, különösen a csatlakozást követôen. Az utóbbi években a jelentôsebb magyar exportcikkek (elsô tíz termék) közül érdemben csak a meggy, a fagyasztott csemegekukorica, az almalé, a borsó- és csemegekukorica-konzerv kivitele növekedett, miközben visszaesett a friss gomba és az ecetes uborka exportja. Hiányos árualap A piacok megszerzéséért kíméletlen harc folyik, talpon maradásra csak annak van esélye, aki megfelelô idôben, kiváló minôségû, speciális termékeket kínál versenyképes áron, sikeres marketingstratégia mellett. Almát exportálni a nyugateurópai és tengerentúli országokba is nehéz a folyamatos és olcsó kínálat miatt (pl. lengyel és kínai alma jelenléte), ezért új piacokat kell keresni. A hazai zöldség- és gyümölcságazat legfontosabb importterméke a banán. Az import tízes listáján az exporttal ellentétben nyolc friss termék található, valamint egy konzervipari (narancslé sûrítmény) és egy fagyasztott (burgonya). A csatlakozás után mindegyik beszállító ország drasztikusan növelte zöldség-gyümölcs exportját hazánkba. Az importon belül feltûnô a gyümölcsfélék túlsúlya, míg a zöldségtermékek közül a paradicsom, paprika és burgonya behozatala emelkedett leginkább. Általában az importárak azonos minôség estén alacsonyabbak, mint a hazai árak (azonos idôszakot vizsgálva), elôfordul azonban, hogy az itthon is termelhetô gyümölcsfélék közül többet (pl. alma, ôszibarack/nektarin, görögdinnye, körte), a hazainál magasabb áron importálunk. Ennek okai: a hiányos hazai árualap, a hazaitól eltérô fajtaválaszték, esetenként a jobb minôség és tetszetôsebb csomagolás. A magyarországi zöldség- és gyümölcstermelôknek komoly problémát okoznak a gyorsan változó piaci igények, ami megnehezíti a termelôi döntéseket, a tervezést. Ezért elengedhetetlen a piaci viszonyokhoz történô rugalmas alkalmazkodás. Az árfluktuáció, a konkurens importáruk gyakran bizonytalanságot és nyomott belföldi árakat eredményeznek. Az EU-n belül elsôsorban Lengyelország, Ausztria, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Németország árui találhatók meg a hazai üzletek pultjain, de a világ más élenjáró gyümölcs- és zöldségtermelô országaiból ér-

16 16 Növénytermesztés kezô áruk tartós jelenlétével is számolni kell. A kiszámíthatatlan idôjárási jelenségek (aszály, kánikula vagy éppen a csapadékbôség) hatására elcsúszhat a szezonkezdet, így a rövid szezonidôszak miatt ôsszeérik a termés, ami gyakran piaci zavarokhoz vezet (pl. a zöldborsó, görögdinnye, meggy, kajszi, ôszibarack esetében). A palántázott területek palántával való ellátása százalékban saját elôállítású, hagyományos módon történik, még mindig nincs elég kereslet a korszerû palántanevelô telepeken elôállított, megbízható, jó minôségû palánták iránt. További probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelô nagyságrendben egységes minôségû áru, mert nagyon sok fajtát termesztenek elaprózott területeken. Ez a trend 2013-ra változott ugyan, de még mindig kevesebb a termelés, mintsem azt potenciálunk lehetôvé tenné. Ahol nem mûködik tész, ott az értékesítés rendkívül szervezetlen, alig van nagyobb felvásárló. Ilyen körülmények között a kisebb mennyiségeket a helyi piacokon terítik, míg a nagyobb volument (pl. dinnye) szezonban kamionos ömlesztett vagy konténeres formában adják el. A nagyobb árukoncentrációt, a folyamatos kínálatot, az értékesítési biztonságot kizárólag a szervezett termelôi együttmûködés biztosíthatja, az elaprózott birtokszerkezetre ez hatványozottan érvényes. A válogatásban, csomagolásban jelentkezô kézimunkaerô-hiány rendkívül heterogén minôségû termékek értékesítését eredményezi, így akaratunkon kívül hozzájárulunk a gyenge minôségû, olcsó áru térnyeréséhez. Versenyképes áron a jó minôségû, szépen csomagolt termékek értékesíthetôk. Féllábú feldolgozás A hazai élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás aránya 9 százalék a bruttó termelési érték tekintetében. A konzerv- és hûtôipar dolgozza fel a zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát. A gyümölcsök esetében e magas arányszám elsôsorban azzal magyarázható, hogy a termés háromnegyedét adó alma százalékát ipari almaként dolgozzák fel. A zöldségfélék közül a zöldborsó 96 százaléka, a csemegekukorica 100 százaléka megy ipari feldolgozásra. A konzervipar forgalma mintegy milliárd forint évente, a bevétel 80 százaléka exportból származik A termékkínálat egyre koncentráltabb lett, fôleg a zöldségek esetében, a csemegekukorica és a zöldborsó mögött alig akad egyéb jelentôs mennyiségû termék (pl. zöldbab, savanyúságok). A három legnagyobb piaci szereplô (Globus, Univer és Bonduelle) a konzervpiac közel kétharmadát tartja a kezében. Rajtuk kívül néhány cég mondhat még magának jelentôs, 1 2 milliárd forint körüli éves árbevételt. Energiaigényes tevékenységrôl lévén szó a konzervgyártókat igen hátrányosan érinti az energiaárak tartós és jelentôs emelkedése. Ennél is nagyobb gondjuk azonban az alapanyagoldal nehézségei, ára, ingadozó minôsége és mennyisége, a magas hitelkamatláb, valamint a forint árfolyamának erôteljes ingadozása, ami kiszámíthatatlanná teszi az exportbevételt. A tartósítóipar az elmúlt évtizedig integrátori feladatokat látott el, a vállalatok koordinálták az alapanyag-termelést, szaktanácsadást végeztek, elôfinanszíroztak, betakarítógépeket vettek. Ma ezek a feladatok kicsúsztak a kezükbôl, ami az alapanyag-beszerzési nehézségeken meg is látszik féllábúvá vált az ágazat. Ma például a korábbinál jóval kevesebb fûszerpaprikát termelünk Magyarországon, ezért szükség van a külföldi fûszernövény behozatalára. A Magyarországon forgalmazott paprikaôrlemények döntô része a hazainál olcsóbb, importált összetevôt tartalmaz. Ha a szó közgazdasági értelmében is valóban hungaricum lenne a szegedi fûszerpaprika, akkor nem lehetne importból származó paprikaôrleménnyel keverni. A szabályozás változásával várhatóan 2009-tôl kezdve a paprika termôhelyét és az ôrlés helyét is jelölni kell a csomagoláson. A feldolgozóüzemeket érinti a szezonális munkaerô hiánya is, ami részben arra vezethetô vissza, hogy a legtöbb feldolgozó csak a törvényileg meghatározott minimálbért képes fizetni az alkalmi munkásoknak. A folyamatosan változó fogyasztói igények kielégítése nagy kihívást jelent a fagyasztóüzemek számára, hiszen nagy értékû, hosszú távú befektetésnek minôsülô fagyasztó- és csomagológépekkel kell lefedniük a folyamatosan változó vásárlói preferenciákat. A fagyasztóüzemek és a frissáru-csomagoló üzemek esetében gyakran nem elegendô a hûtô- és a fagyasztókamrák kapacitása, ezért tárolási problémák adódnak, amelyek csökkentik a kibocsátás volumenét, továbbá behatárolják a folyamatos raktárkészletet. Van tehát hova fejlôdnie az ágazatnak a FruiWeb kezdeményezése mindenesetre ebbe az irányba mutat. T. T.

17 Gépesítés 17 Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: Fix változat: 2 16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti kg-ot is OPTImális választás! Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó a zúzási magasság hidraulikával állítható alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kw. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m 2 szerelômûhely, korszerû porfestô, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerû színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôségügyi rendszer felügyeli.

18 18 Gépesítés Mitôl is egyedi, mitôl is intelligens ez a gép? Sok egyszerû, praktikus és jól átgondolt mûszaki megoldás mellett a gép intelligenciája elsôsorban az automatikus törôlécállításnak köszönhetô, amellyel az összes kukoricabetakarító gép közül csak az Olimac Drago rendelkezik. A lényeg: a rendszer minden egyes sorban önállóan mûködik, a többi sortól függetlenül. Az éppen betakarításra következô kukoricanövény szárának vastagságához történik a törôlécek közötti távolság beállítása. Forradalmian új ez a megoldás, amely lehetôvé teszi az összes kukoricacsô begyûjtését a táblán elhelyezkedô kukoricanövényekrôl. A szár lehúzását végzô törôhengerek is extra hosszúságúak, amely szintén hozzájárul a veszteségmentes betakarítási folyamathoz. Energiatakarékos, vízszintes mûködésû szárzúzó kések szántásra tökéletesen alkalmas tarlót készítenek elô. Ebben a rendszerben a kukoricacsövek letörése a kukoricanövényrôl rendkívül kíméletesen történik. Az Olimacnál abszolút nem keletkezik veszteség, gyorsan végbemehet a tökéletes kukoricabetakarítás. Petróczy László: 06-30/ Pannonagri Kft Tata, Toldi M. u. 15/A. Tel.: 34/ ; fax: 34/ pannonagri@t-online.hu;

19 Gépesítés 19 A hazai mezôgépipar Gazdasági mutatók: A hazai mezôgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dolgozik. A mezôgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezôgépgyártás ipari termelése évben 162 milliárd Ft volt, amibôl belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft. A évhez képest 10%-os volt a mezôgépipar termelésének a növekedése. A mezôgépipar gyártmánycsoportjai: Talajmûvelô gépek: ekék, tárcsák, magágykészítô gépek, kultivátorok Vetôgépek: gabonavetô gép és szemenkénti vetôgép, mulcsvetôgép Szerves- és mûtrágyaszóró gépek Növényvédô gépek: szántóföldi, kertészeti permetezôk Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona-, kukorica-, napraforgó-adapter Szálastakarmány-betakarító gépek Szárzúzók, mulcsozó gépek Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tárolósilók Erdészeti gépek: pásztakészítôk, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru A fentiek alapján elmondható, hogy a hazai mezôgépipar a mezôgazdaság számára jó minôségben munkagépeket gyárt, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezôgéptípusok száma mintegy körülire tehetô. A mezôgépipar beszállító gyárai: CLAAS HUNGARIA Kft. a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt; LINAMAR HUNGARY Zrt. OROS DIVÍZIÓ kukorica- és napraforgó-adaptereket gyárt. A másik két divízió jármûalkatrészek gyártója, beszállítója; A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ôs traktorokhoz a Claas és John Deere cégek számára; REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtómûveket, kardántengelyeket és gépelemeket; FRANK HUNGÁRIA Kft. talajmûvelô szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cégnek szállít. Cél: A mezôgazdasági termelés szereplôi a hazai mezôgépipartól jelenleg a munkagépigényüknek 25%- át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett szeretnénk elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%- ra nôjön. Ezt lehetôvé teszi a jó minôségû, kedvezô áron elôállított hazai gyártású mezôgazdasági munkagépek típusválasztéka. A fenti információkkal a teljesség igénye nélkül a hazai mezôgépipar teljesítôképességét kívántuk megismertetni az olvasóval. A MEGOSZ honlapja: Fekete Gyula MEGOSZ fôtitkár

20 20 Gépesítés Megnyitott a 16. és 17. AXIÁL-telephely Július 1-jén nyitotta meg kapuit a 16. és a 17. AXIÁL-telephely. A Kaposvár mellett található kaposfôi telephely egyelôre a dombóvári fióküzleteként, míg a Miskolc mellett található füzesabonyi önálló telephelyként üzemel. Az AXIÁL Kft. stratégiájának egyik kiemelkedôen fontos eleme az alkatrész- és szervizszolgáltatások fejlesztése, a gazdálkodókhoz való közelség, illetve igényeik legmagasabb szinten történô kiszolgálása. Ebbôl kifolyólag hajt végre a vállalat folyamatos fejlesztéseket meglévô telephelyein, valamint hoz létre újakat. Ennek legfrissebb példái a Kaposfô és Füzesabony településeken kialakított AXIÁL-telephelyek. A Kaposvártól 10 km-re fekvô kaposfôi telephely az elkerülô út nyugati, Nagykanizsa felôli részén helyezkedik el. Kezdetben a Dombóváron mûködô AXIÁL-telephely fióküzleteként, ahol négy alkatrész-értékesítô kolléga kezdi meg tevékenységét a hónapban. Elsôként az alkatrészüzlet és raktár került kialakításra a m 2 alapterületû ingatlanon, amelybôl az összes épület hasznos alapterülete 704 m 2 -t tesz ki. A Miskolc mellett található Füzesabony ad otthont az AXIÁL Kft. 17. telephelyének, amely a városból kivezetô 31-es út mellett fekszik. A 6900 m 2 -es területen 92 m 2 üzlet-, 38 m 2 iroda- és 600 m 2 raktárhelyiséget alakítottak ki, amelyben hat dolgozó, köztük három alkatrész-értékesítô, egy alkatrész-kiszállító, 2 mobil szervizszerelô kezdte meg munkáját a napokban. Elérhetôségek: Cím: 7523 Kaposfô, hrsz GPS: , Tel.: 82/ Fax: 82/ Mobil: 30/ Ügyfélkapcsolati vezetô: Mangó János 30/ Cím: 3390 Füzesabony, hrsz. 586/15. GPS: , Tel.: 36/ Fax: 36/ Mobil: 30/ Ügyfélkapcsolati vezetô: Molnár Péter 30/