Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Gazdasági elemzések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Gazdasági elemzések"

Átírás

1 Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Gazdasági elemzések Írta: Dr. Kasza Jenő Dr. Maczó Kálmán

2 1. A gazdálkodó egységek jellemzői: Profil: Amit az alapítólevélben, társasági szerződésben, alapszabályban megfogalmaznak. Ez természetesen az idők folyamán változhat. Kapacitás: Gépi és emberi erőforrások halmazából adódó tervezési, gyártási, szolgáltatási lehetőség. A tényleges kapacitás értékét a technikai színvonal jelentős mértékben befolyásolja. Technikai színvonal: A tervező, termelő berendezések technikai jellemző adata. Minőséget, kapacitást, a költségek összetételének alakulását befolyásoló tényező. A termelés rendszere: Miszerint dolgozik a cég. Rendelésre, vagy raktárra történik a gyártás. A géppark összetételét, a termelési terv készítését módosító tényező. Rugalmasság: Hogyan tud idomulni a változó környezeti feltételekhez, a szabályozó törvények módosításához. Tőkeerő: A fejlődés lehetőségeit befolyásoló paraméter. A jelenlegi hitelfelvételi lehetőségek rendkívül kockázatosak, vállalkozásellenesek. A vállalkozás formája: Vonatkozik a vállalkozás jellegére, szervezeti felépítésére egyaránt. Vállalkozási formák: Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások - ténylegesen egyéni -szövetkezetek -családi vállalkozások -holdingok -egyéni ipari vállalkozások -gazdasági társaságok -bedolgozó formák -állami vállalatok A gazdasági társaságok: Nem jogi személyű BT KKT Jogi személyű KFT RT Főbb jellegzetes szervezeti formák: Statikus szervezetek: Dinamikus szervezetek: - lineáris -divizionális - funkcionális - mátrixos - törzsegységi - projekt. 2

3 Vállalkozások meghatározott célok (szükségletek kielégítése, profitszerzés) érdekében létrehozott erőforrások halmaza. 2. Az erőforrások csoportosítása. 2.1 Jelleg szerinti megkülönböztetés. - anyagi jellegű - technikai jellegű - emberi - pénzügyi (financiális) - kereskedelmi - katalitikus 2.2 Kvantifikálhatóság szerint - rendelkezésre állás mértéke szerint - igénybevétel szerint Erőforrás jellege Rendelkezésre állás mértéke (időszak) Fajlagos felhasználás Anyagi jellemző t, kg, m /időszak t, kg, m/db. Technikai jellemző gépóra/időszak gépóra/db. Emberi jellemző hó, fő/időszak hó, fő/db. Pénzügyi jellemző Ft/időszak Ft/db. Kereskedelmi jellemző Ft/időszak Ft/db. Katalitikus jellemző Ft/időszak Ft/db 2.3 A lekötés módja szerint Determinisztikus erőforrások: Pl. a termeléshez szükséges anyagok, a termelésben dolgozók bére speciális szerszámok, készülékek, stb. Sztochasztikus erőforrások. Állandóan lekötött erőforrások, havi díjas dolgozók, létesítmények gépek fenntartásához szükséges pénzeszközök, stb. Ezek tartósan lekötött eszközök. 3

4 Determinisztikus kapcsolat Volumen és összetétel függvénye A rendszerbe bevitt erőforrások Terhelés függvénye Változó költségek Termék Sztochasztikus kapcsolat Kiépítettség függvénye A rendszerben lekötött erőforrások Fenntartás függvénye Állandó költségek K változó K állandó Összes költség. 3. Erőforrás termék kapcsolatok: - táblázatosan: E/T Gépóra/db. T 1 T 2 T 3 T n go E 1 a 11 a 12 a 13 a 1 n b 1 E 2 a 21 a 22 a 23 a 2 n b 2 E n a n 1 a n 2 a n 3 a nn b n - lineáris egyenlőtlenségi rendszer: a 11 x 1 +a 12 x a 1n x n b 1 a 1 n x n +a nn x n + +a nn x n b n A x b A vállalkozásokkal kapcsolatos főbb gazdasági számítások: A vállalkozásokkal kapcsolatos gazdasági számítások az alábbiakban csoportosíthatók: - a befektetésekkel kapcsolatos számítások, - a folyamatos üzemvitellel kapcsolatos számítások. - Költség elemzések, költségszámítások eredményszámítások. A három fő terület természetesen kombináltan is előfordul, ezekre az anyagban természetesen kitérünk. (pl. készletállomány gazdálkodás) 4

5 Költségtani alapfogalmak: Költség: Termékek előállítására, szolgáltatás nyújtására fordított erőforrás pénzben kifejezett ellenértéke. Időszakra és szervezeti egységre vonatkozó adat, dimenziója: Ft./év, Ft. /hó, stb. Önköltség: Meghatározott termék egységének előállítására, szolgáltatás nyújtására fordított munka ellenértéke. Dimenziója: Ft./db., Ft/kg. stb. fajlagos adat. Ráfordítás: A vállalat fő tevékenységére felhasznált erőforrások természetes egységben kifejezett mértéke. Nyereség: Ha az árbevétel nagyobb mint az összes költség. N=Á-K ö (ha ez az érték természetesen nagyobb mint 0, ellenkező esetben veszteségnek nevezzük) Költségszint: Az árbevétel és az összköltség viszonya. K ö K sz = 100 Á Lényeg, hogy csak olyan gazdálkodó egységnek (vállalat, gyár, üzem) lehet nyeresége, amelynek költségei más szervezeti egységektől elkülöníthetően mérhetők. Amelyiknek van, annak a munkája közvetve járul hozzá a nagyobb szervezeti egység eredményéhez. Terméknek, szolgáltatásnak kalkulált nyeresége van, ami a használt vetítési alap miatt torzított lehet. Lényeg, hogy először a cég végeredményét nézzük, utána foglalkozzunk a részletekkel. 5

6 A költségek kategorizálása: Költségnemek szerinti csoportosítás: Anyagjellegű ráfordítás - alapanyagok - félkész, késztermékek - segédanyagok - egyéb anyagok. Személyi jellegű ráfordítás - törzsbér - kiegészítő fizetések - pótlékok - TB járulék. (értéke jelenleg 33%, Ft. Alapellátási díj) Értékcsökkenési járulék (amortizáció) A leírási kulcsot üzemidőtől függetlenül kell használni. A leírás formája szabadon választható. Lényege, hogy a munkához vásárolt tartós eszközök értékét elnyújtva kifizettetjük a vásárlókkal. A leírás módjai a következők lehetnek: - lineáris, - degresszív - progresszív - maradvány értékű - stb. Egyéb költségek: - anyagjellegű költségek (újítás, találmány) - bérjellegű költségek ( jubileumi díjak) - nem anyagjellegű költségek (hirdetések, megbízások) - stb. Ezek a költségek részarányáról adnak tájékoztatást. Elemzésekre használják. Költséghányad: költségnem Költségnem hányad= 100 összesköltség (pl. az iparban az anyagköltség 60-90%, a bérköltség 5-10%) 6

7 Másik felosztás: Közvetlen költségek: Egyértelműek, kimutatható hogy melyik munka miatt merültek fel. - közvetlen anyagköltség - közvetlen bérköltség - bérjárulékok (TB+pótlékok) - gyártási különköltség - értékesítési különkölrség - egyéb közvetlen költség. Ezek munkafüggő pénzek. Közvetett (általános, állandó, fix költségek): Egy gazdasági rendszer létezésének, fenntartásának, működésének költségei. Ezek fenntartás jellegű pénzek, mindenképpen kell fizetni. Relatívan munkafüggő pénzek, minél nagyobb a leterhelés, egy munkára annál kevesebb általános költség jut. Fontos tehát a kapacitások minél jobb kihasználása. Értéke állóeszköz eladás-vásárlás, vagy külső beavatkozás (áremelések) következtében változhat. Ezek szervezeti egységek költségei. - épületekkel összefüggő pénzek - gépekkel összefüggő pénzek - egyéb költségek - (amortizáció, karbantartási költségek, havidíjasok bére, szállítási, raktározási költségek, fűtés-világítás, víz-csatornadíj, büntetések, bírságok, stb.). Tömegszerűség hatása: - egyféle termék, minden arra írható. - Többféle termék, a költségek elszámolhatósága a cég adottságától függ. A költségelszámolás hierarchiája: Költséghelyekből (szervezeti egységekből) adódik. - üzemi általános költség (üzemi adottságok, le kell bontani termékekre) - gyáregységi általános költség (a gyáregységek irányítási és egyéb költségei) - Központi irányítás ( a központi irányítás költségei) Költségviselő: Adott termék, vagy szolgáltatás. A költségeket a lehető legnagyobb pontossággal egyértelműsíteni és lebontani szükséges a különböző munkákra. 7

8 Az általános költségek felosztása: Szervezeti egységenként kell megvalósítani. Az általános költségeket az adott szervezeti egységre jellemző vetítési alap szerint képzett pótlékkulcsokkal osztják fel. felosztandóösszeg Pótlékkulcs= 100 vetítésialap Ahol a felosztandó összeg az adott szervezeti egység általános költsége, a vetítési alap pedig valamilyen rá jellemző mennyiség, közvetlen bér, gépóra, megtett távolság, kórházi ágyak száma, közvetlen anyag, stb. Ezeket egy év adataiból számolják ki, és így egy évre érvényes pótlékkulcsokat kapunk. Bérarányos vetítési alapot használva: általánosköltség Pótlékkulcs= 100 közvetlenbér Hagyományos költség elszámolási eljárások: Pótlékoló kalkuláció: Alapsémája a következő: Közvetlen költségek - közvetlen anyagköltség - közvetlen bérköltség - bérjárulékok ( TB +pótlékok) - gyártási különköltség - értékesítési különköltség - egyéb közvetlen költség Közvetlen költségek (önköltség) összesen - üzemi általános költségek - selejt (a szűkített önköltség százalékában) Szűkített önköltség - központi irányítás általános költségei Elkülönített költségek - műszaki fejlesztés (az anyagköltséggel csökkentett ár százalékában) - garancia (az ár százalékában) - egyéb elkülönített költség Teljes önköltség - nyereség (az ár százalékában) Termelői (nettó ) ár. 8

9 Egyéb önköltség számítási módok: 1. Egyszerű osztókalkuláció: Ott alkalmazzák, ahol egyféle egyszerű terméket gyártanak vagy forgalmaznak. - fuvarozás - szállítás - malomipar - ivóvízdíj - bányászat összesköltség önköltség= mennyiség 2. Egyenértékszámos osztókalkuláció: A vezértípus önköltségét számolják ki, majd az egyenértékszám (bonyolultsági szorzó) segítségével határozzák meg a többi termék önköltségét. 3. Előkalkuláció: Ajánlatkérésre, fejlesztési elképzelésre készített előzetes ár. Mivel a termék még nincs kész, már gyártott termékek adataiból indulnak ki, főleg a változások adatait számolják. Célszerűen mérnökök kell, hogy készítsék. 4. Utókalkuláció: Elkészült termék árának meghatározása, bizonylatok és egyéb gyári adatok (rezsiszorzók, stb.) alapján. A hagyományos (pótlékoló) kalkulációs eljárások problémái: - bármi legyen a vetítési alap, torzít - a közvetlen bér részarány általában kicsi, így vetítési alapként való használata úgyszintén torzító hatású - statikus jellegű, egy évre érvényes számokkal dolgozik - nem ösztönöz változtatásokra, nem tükrözi a tényleges költségek arányát a termékek között - a részekből indul ki, emiatt jól működő gazdasági egységnél a rendszer szempontjából jónak ítélhető terméket rossznak minősít. 9

10 Példák a pótlékoló kalkuláció alkalmazására és problémáira: Megjegyzés: a példák jelentős egyszerüsitéseket tartalmaznak. Anyagköltség 100 Bérköltség 100 Üzemi ált. költs. 600% Gyári ált. költs. 200% Nyereség 200 Árbevétel Megoldás: Anyagköltség 100 Bérköltség 100 Üzemi ált. költs. 600 Gyári ált. költs. 200 Nyereség 200 Árbevétel 1200 A dolgozók 20% béremelést kapnak. Ebből a következő problémák adódnak: Megállapodtunk az árban, vagy nem. (természetesen a béremelés az általános költségeknél is jelentkezik, de ezt most nem vesszük figyelembe) Megállapodott ár Szabad ár Anyagköltség 100 Anyagköltség 100 Bérköltség 120 Bérköltség 120 Üzemi ált. 720 Üzemi ált. 720 Gyári ált. 240 Gyári ált. 240 Nyereség 20 Nyereség 240 Egységár 1200 Egységár 1420 Látható, hogy a kalkuláció rendszeréből adódóan egy évközi fizetésemelés veszteségessé tehet munkákat. Problémákat okozhatnak az évközben bekövetkező különféle áremelések is. (Energia, víz-csatornadíj, bérleti díjak, béremelések, anyagár változások, stb.) 10

11 A technika hatása a költségek összetételének alakulására: Ha veszünk egy fejlett technológiával rendelkező, nagy tudású, ezzel együtt egy drága gépet, ez a következő változásokat okozza a költségeinkben. Megnő az általános költség értéke a magas amortizációs és karbantartási költségek miatt, de jelentősen csökkennek a bérköltségek a gyártási idő csökkenése miatt. Mindezek végső következménye a nyereség jelentős emelkedése. Kiinduló állapot Gépvásárlás Anyagköltség 200 Anyagköltség 200 Bérköltség 200 Bérköltség 100 Üzemi ált. k. 600% 1200 Üzemi ált. k. 1000% 1000 Gyári ált. k. 200% 400 Gyári ált. k. 200% 200 Nyereség 400 Nyereség 900 Árbevétel 2400 Árbevétel 2400 Az általános költségek belső összetételére azt a következtetést vonhatjuk le, nem baj ha értéke magas, ha ez magas technikai berendezések költségeiből adódik. A cég végeredményének illetve a részeredmények együttes, rendszerszemléletű kezelése: Egy adott cég végeredménye részeredmények összege. Kiindulási alap mindig a végeredmény kell hogy legyen. Ha értéke pozitív, különös gondunk nincs. Ebből kiindulva kell a részeredményeket elemezni valamint következtetéseket levonni. A költségek kezelése: A pótlékoló kalkuláció a költségeket megadott szabály szerint felosztja termékekre. Lényeges, hogy számunkra kiindulási alap a cég eredmény kimutatása legyen, ha ez pozitív eredményű, különösebb gondunk nincs. Ráérünk ezután foglalkozni a részletekkel. Előfordulhat ugyanis, hogy a kalkuláció a rendszer szempontjából jónak minősíthető terméket veszteségesnek ítél meg. Ha az ilyen termék gyártását abbahagyjuk, nagyobb kárt okozunk, mintha nem csinálnánk semmit. Példa: Egy adott üzletág termékeinek egyszerűsített pótlékoló kalkulációja, illetve ezek összesítése a következő: 11

12 A B C D E Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. (400) (800) (800) (600) (600) 3200 költs. 400% Gyári ált. (200) (400) (400) (300) (300) 1600 költs. 200% Nyereség Nyereség A cégünk végül is jól áll. Több, mint 10% a nyereség. Szemet szúr viszont a B jelű termék. Gyártásának abbahagyása esetén elmaradnak a közvetlen költségek, az árbevétel. Az általános költségek viszont maradnak. Ezeket a többi terméknek kell viselni. Következmény: A B C D E Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. (400) (800) (800) (600) (600) 3200 költs. 400% Gyári ált. (200) (400) (400) (300) (300) 1600 költs 200% Nyereség Árbevétel Mivel az általános költségek maradnak, a cégünk nyeresége elszállt. Pozitív eredményű cégnél az elemzés menete a következő kell, hogy legyen: 12

13 A /B/ jelű termék esetében Árbevétel 1200 Közvetlen költségek 300. Fedezeti összeg 900 Tehát a /B/ jelű termék a rendszer szempontjából jónak minősíthető. Hozza a közvetlen költségeit (300 egység), emellett az általános költségekből is elvisz 900 egységet. A gyártás abbahagyása esetén ezt a többi terméknek kell vinnie. Ameddig nincs helyette jobb munka, tovább kell készíteni. Amortizáció. Eszközök: Befektetett eszközök immateriális javak tárgyi eszközök bef. pénzeszközök Tárgyi eszközök készletek követelések értékpapirok Tárgyi eszköz élettartama: Az élettartam fennmaradásáig, beleértve a javításokat, pótlásokat, stb. Tárgyi eszköz elhasználódása: Fizikai, erkölcsi. Használati idő: hány évig tartjuk üzemben (műszakszám függő) Döntés: 1. meddig használjuk 2. elszámolt amortizáció Leírási módszerek Lineáris módszer A = B M n 13

14 Élettartam Leírási kulcs % Leírás összege Könyv szerinti érték Degresszív módszerek: Maradvány módszer: Leírási kulcs: = 1 n a kulcsok összege 1 = 150 % = 30 % 5 Élettartam Kulcs % Összeg Könyv sz. ért Kumulált módszer: Élettartam Kulcs % Leírás Könyv sz. ért :15= :15= :15= :15= :15=

15 Itt a 15 az élettartamok (évek) számainak összege. Annyit lehet leírni, amennyiért megvettük, ezen túlmenően a későbbi bővítés, felújítás, stb. költségei. Ha a maradványérték felett értékesítünk valamilyen berendezést a későbbiekben, a vételár és az eladási ár közötti különbség adóköteles pénz. Elszámolás: év év felett 3 év A gazdálkodó egységek eredményének kimutatása, főbb értékelő mutatói: I. Költségstruktúra rendszerű eredmény kimutatás: 1. Árbevétel (ek) 2. közvetlen költségek + elábé (eladott árúk beszerzési költsége) 3. Fedezeti részarány 4. - Általános költségek 5. Eredmény 6. ± Egyéb bevételek/kiadások 7. Nyereség (bruttó) Ez a kimutatás kitűnő lehetőséget nyújt a nyereségérzékenység elemzésére ( ± értelemben) áremelés, közvetlen és általános költségek változtatása, volumenváltozás esetében. (lásd a fedezeti költségszámítás részt) II. Mérleg: Statikus eredmény kimutatás, mindig egy adott időpontra vonatkozik. (általában december 31. re. Egy adott év zárómérlege egyben a következő év nyitómérlege. 15

16 A mérleg adataiból a cégre számos következtetést lehet levonni. Jelen esetben csak azok kerülnek említésre amelyek elsősorban személyi használatra alkalmazhatók. mérl. szer. eredm. Tőkehozam= 100% vagyon Ez arra jó, hogy megmutatja, fektessünk pénzt a cégbe vagy nem. Ha értéke nagyobb, mint a bankkamat, akkor igen. Likviditás I = Likvideszközök Rövidlej. kötelezetts. Ha értéke kisebb egynél, a cég fizetésképtelen. Ebben az esetben nem célszerű ide dolgozni menni. Likvideszk. összesen Likviditás II = Rövidlejj. kötelezett. Ez azt jelzi, hogy folyamatos munkarend mellett fizetőképes-e a cég. Ha értéke nagyobb egynél, akkor igen. A nyereségadózás szabályai: Az adózás értékei mindig egy évre vonatkoznak. A számok évről évre változhatnak. Termelés/szolgáltatás eredménye Nyereségadó Gazdálkodás eredménye Pénzügyi tev. Eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Rendkívüli eredmény Fejlesztések, osztalék, stb. Mérleg szerinti eredmény Amennyiben a cég osztalékot is fizet, a kifizetett összeget 35% osztalékadó és 11% TB járulékfizetési kötelezettség terheli az osztalék összegét. Amennyiben a cég pénzét visszaforgatja, ezek a fizetési kötelezettségek elmaradnak. 16

17 Árformák, árrendszerek: 1. Termelői ár: Valamilyen termék előállítása, vagy szolgáltatás nyújtása, összes költség + nyereség. 2. Monopol ár: Amikor egy termelő, vagy szolgáltató van a piacon. Ebben az esetben annyit kér, amennyit akar. Lásd: Magyar Posta, Elektromos Művek. 3. Árkartell: Amikor néhány hasonló profilú szolgáltató van a piacon. Ezek rövid idő alatt megegyeznek áraikban. Lásd: biztosítótársaságok. 4. A piac értékítélete által kialakított ár: A piac hatása az ár alakulására. 5. Megállapodott ár : Az ár alku tárgya a vevő és az eladó között. Példa a fogyasztói ár meghatározására. Fogyasztói ár = Termelői ár + ÁFA + Árrések + Egyéb adók Az ÁFA értéke 12, vagy 25%. Az árrések nagysága az adott kereskedő gátlástalanságától függnek (helyi adottságok, monopolhelyzet), az egyéb adók az adóhivatal fantáziájának szüleményei. Megjegyzés: együttműködés a piacon csak hasonló fajsúlyú cégek között lehetséges. Pl. a kiskereskedők lehetőleg egymáshoz igazítják áraikat. Azonban abban az esetben, ha egy nagyáruház jelenik meg a környéken, (Pólus Center, Duna Pláza, Europark, stb.) ilyesmiről szó sem lehet.ezek letarolják a kis cégeket. 17

18 Termelői (nettó) ár + ÁFA 25% = Eladási ár = 1250 Nagykereskedelem árrés 20% ÁFA befizetés = 1500 Kiskereskedelem árrés 30% ÁFA befizetés = 1950 Ez egy viszonylag szolid ár. Erre még különféle egyéb adók is rájöhetnek. A kiskereskedelem ÁFÁ-ja, valamint az egyéb adók természetesen a fogyasztót terhelik. A befektetések forrásai: 1. Saját erőből történő befektetés: A legkényelmesebb forma. Nem vagyunk kitéve a pénzintézetek magas kamatainak. Egy követelmény, hogy a pénzünket minél gyorsabban költsük el, főleg ha magas az infláció, az időérték okozta többletigény miatt. 2. Hitelfelvétel: Jelenleg nem ajánlott, a magas hitelkamatok miatt. Ha mindenféleképpen hitelfelvételre kényszerülünk, minél rövidebb időre vegyük fel a hitelt, különben a visszafizetendő összeg nagysága miatt. 3.Külföldi tőke bevonása: Viszonylag kedvező. Ha az idegen tőke részaránya a 30%-ot meghaladja, erre a részre a cég meghatározott időre adókedvezményt kap..4. Állami nagyberuházás: Hatásfoka viszonylag alacsony. (lásd: Bős-Nagymaros, eocénprogram, stb.) A befektetésekkel kapcsolatos számítások: Mielőtt a befektetések számításaival foglalkoznánk, célszerű néhány a pénz különböző formáival, értékeivel, megjelenési formájával, valamint a befektetések forrásaival kapcsolatos fogalmat áttekinteni. Abszolút érték, időérték. Abszolút érték az, ami a bankjegyre rá van írva. Ennek értéke az időben változik, főleg ha magas az infláció. Ami ma Ft., az jövőre már csak esetleg Ft.-ot ér vásárlóerőben. Hasonló játszódik le valuták egymás közötti viszonylatában is. 18

19 Nominál érték, reál érték. Nominál érték általában az amit ígérnek Reál érték = nominál érték infláció Tehát 1998-ban 16%-os infláció mellett, amikor a nyugdíjasoknak 19% nyugdíjemelést adtak, a nyugdíjuk vásárlóereje 3%-kal nőtt. Megtévesztő tehát a 19%, ami látszólag magas érték, valójában ez csak 3%-ot ér. Ez vonatkozik a pénzintézeteknél elhelyezett pénzünk kamataira is. Ugyanis létezik nominál kamat és reálkamat is. Aki például 1998-ban az OTP-nél helyezte el pénzét, egy hónapos tartós lekötés esetén 12,5%-ot kapott. Az infláció átlagos értéke 16% volt, így pénzének értéke 3,5%-ot romlott. Ez a folyamat az 1980-as évek közepétől tart. Azonban mihelyst a reálkamat pozitív lesz, az aktuális pénzügyminiszter azonnal kitalálja a kamatadót. Pénzváltozás (hozam) sorrend. Legkisebb értékkel első helyen az infláció kell, hogy szerepeljen. Pl. Ausztriában kb.1%. Ezt kell követnie a betéti kamatoknak, néhány százalékkal magasabb értéken. (3-5%) ezt kell felülmúlni a hitelkamatoknak (7-10%) értékkel. Ahol ez a sorrend felborul, az infláció okozta károkat pénze elértéktelenedésével a lakosság fizeti meg. A pénz időértékével kapcsolatos számítások és hasznosításuk: A pénz jövőértéke: N FV= C ( 1+ R) Ahol FV a pénz jövőértéke C a mai pénzem R a kamat N pedig az évek száma. A kamat és az infláció értéke gyakran megegyezik. Azt mutatja meg, hogy a mai pénzem helyett bizonyos idő után, adott feltételek mellett mennyinek kell, lennie,(mennyit hoz) vagy ha a kamat azonos az inflációval, mennyi legyen, hogy vásárló értéke megegyezzen a mai pénzemmel. Amennyiben a kamatok, vagy az infláció értéke évről évre változnak, a képlet az alábbiak szerint módosul: FV= C (1+R 1 )(1+R 2 ) (1+R N ) Ez vonatkozik a további számításokra is. 19

20 A pénz jelenértéke: 1 PV = C N (1 + R) Ahol PV (present value) a pénz jelenértéke. Azt mutatja, hogy egy későbbi ígéret, egy elvárt hozam ma mennyit ér. Nettó jelenérték: NPV = - C 0 + C 1 (1 + R) C ( 1+ R) C ( 1+ R) + + C N ( 1+ R) N Általában kötött idejű befektetések esetében használjuk. (pl. gépvásárlás). A hozamokat visszadiszkontáljuk a befektetés idejére, (C 1, C 2, C N egyforma is lehet), és ha C C 0 akkor a befektetés megéri. Természetesen lehetőleg jóval nagyobb legyen. Annuitásszámítás: T = H (1 + R) (1 + R) N N R 1 Ahol: T az éves törlesztő részlet H a felvett hitel nagysága R a kamat N az évek száma. A jelenlegi magas hitelkamatok mellett rendkívül kockázatos a hitelfelvétel. Rendkívül nehéz haszon mellett a kamatokat is kitermelni. Ha mindenáron erre kényszerülünk, minél rövidebb időre vegyük fel. Az annuitás jelenértéke: ( 1+ R) NPV A = C N 1 R Ahol: C az évente befizetett összeg R az ígért kamat (hozam) N az évek száma. A folyamatos, évenkénti befektetések számítása. (nyugdíjszámítás) 20

21 Néhány példa a pénz időértékével kapcsolatos számításokra: 1. Kölcsönadunk Ft.-ot kettő évre. A pénzromlás R 1 = 16%, R 2 =11%. Mennyit kell visszakapnunk, hogy pénzünk megőrizze vásárlóértékét? FV = (1+0,16)(1+0,11) = Ft. 2. Ha két év múlva nominálértékben kapom vissza a pénzemet, mennyit ér az ma? 1 PV = (1 + 0,16)(1 + 0,11) = Ft. 3. A pénzemet különböző formában őrizhetem. Otthon, OTP-ben, vehetek értékpapírt, változó kamatra. Hasonlítsuk össze a három esetet. R 1 =16%, R 2 =11%, R 3 = 9%. Az OTP egy hónapos tartós lekötés esetén 12,5%-ot ad. Értékpapír vásárlása esetén évente megkapom a kamatot, az utolsó évben a tőkét is. (Félő, hogy a pénzintézetek az infláció csökkenésével együtt a kamatokat is csökkentik) C = Ft. 3.1 Eset. 3.2 eset. PV = (1 + 0,16)(1 + 0,11)(1 + 0,09) = Ft. 3.3 eset. PV = (1 + 0,125) (1 + 0,16)(1 + 0,11)(1 + 0,09) = Ft. Befektetek Ft.-ot. 1. év év év = (1 + 0,16) = (1 + 0,16)(1 + 0,11) = (1 + 0,16)(1 + 0,11)(1 + 0,09) = Összesen Összesen =

22 Látszólag tehát tisztességes kamatot kapok három év alatt. A pénzintézet viszont semmi mást nem csinál, mint pénzcserét. A befektetett pénzemet kicseréli olyan értékre, ami megfelel mai pénzben a befektetett értékemnek három évvel ezelőtti értékének. Példa a hiteltörlesztésre: Hitel összege Ft. Kamat: 25% Év Törlesztő részlet Visszafizetendő A jelenlegi magas hitelkamatok miatt kockázatos a hitelfelvétel. Ha mégis rákényszerülünk, inkább vállalva a magasabb törlesztő részletet, rövid futamidőt válasszunk. Nézzük meg azt az esetet, amikor a kamatok a normálisnak tekinthető 10%-os értékre csökkennek. (remélhetőleg minél előbb) Hitel összege: Kamat: 10% Év Törlesztő részlet Visszafizetendő Látható, hogy mindjárt vonzóbb a hitelek felvétele. Ha például lakásvásárlásra vesz fel valaki hitelt, éves szinten Ft. Kifizetése iszonyatos terhet jelent, Ft. Viszont már elviselhető érték. A számok természetesen éves törlesztő részleteket jelentenek. A számokból kiindulva a vállalkozások fejlődését illetve beindítását a kamatok csökkenése jelentősen segíti majd. 22

23 Határköltségre épülő gazdasági kalkuláció: A számítás alapgondolata: Versenypiaci környezetben az ár nem kizárólagosan a vállalat belső ügye, az ár a piacon dől el, az ár vagy árverseny, vagy piaci áralku tárgya. Felépítése: Néhány kiegészítés: Közvetlen költségek összesen Fedezeti részarány Realizált ár (piaci ár) - a realizált ár a piac értékítéletének mérőszáma. - alsó határa a közvetlen költség, (mint határköltség), felső határa az áralku eredménye. - a határköltség és a realizált ár különbsége a fedezeti részarány. - A fedezeti részarány tartalmazza a hozzájárulás mértékét, azaz a termék azon képességét, hogy az elszámolási időszak vágán milyen mértékben tud hozzájárulni az általános költségek egalizálásához és a nyereség képzéséhez. - A termék fedezeti részaránya időben változó lehet (akár 0 is). Következésképpen önmagában nem minősíti a vállalat jövedelmezőségét. - A vállalat jövedelmezőségét a hozzájárulás mértékének tömege biztosítja. Az áralku stratégiai jellegű ártípusai: - Minimális ár = közvetlen költség (határköltség), mint az áralku alsó határa. (kapacitás felesleg, vagy egyéb stratégiai indok esetén vállalható) - Küszöbár = amely a közvetlen költségeken felül olyan mértértékben járul hozzá a cég jövedelmezőségéhez, amely (hozzájárulási) mérték csak az általános költségek egalizálásához elégséges. (a nyereséghez nem). - Célár = a piacon elérhető legkedvezőbb ár. A célár esetén a hozzájárulás mértéke már nemcsak az általános költségek fedezését, hanem a nyereség képződését is szolgálja. Megjegyzés: egy adott termék ára élatciklusa során a minimális ár és a célár között szabadon mozoghat. 23

24 Példa a határköltség számítására: A B C Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Közvetlen költségek összesen Üzemi általános költség Gyári általános költség Rendelés állomány A minimális ár meghatározása: Minimális ár = közvetlen költség összesen. A = 100 Ft/db. B = 130 Ft/db. C = 150 Ft/db. A cég eredmény kimutatása: Árbevétel = Közvetlen költségek = Fedezet = 0 Általános költségek Nyereség = A küszöbár meghatározása: Küszöbár = a termék ára a határköltségen túl csak az általános költségek egalizálásához szükséges részarányt tartalmazza. A számítás módja: a hozzájárulás %-os mértékének meghatározása ( H % ka ), amivel a közvetlen költségeket meg kell növelni, hogy a nyereség 0 legyen.( az elszámolási időszak végén). 24

25 ált.költségek % = 100% közvetlenköltségek H ka H % ka = a közvetlen költségekhez hozzáadandó érték. Jelen esetben: 300 H % ka = 100= 75% 400 A termékek adatai A B C Közvetlen költségek H % ka = 75% Küszöbár Ft/db A cég költségsrtuktúrája: Árbevétel = Közvetlen költs = Fedezet Ált költségek Nyereség 0 A célár meghatározása: Célár : a termék ára a határköltségen túl már nemcsak az általános költségek egalizálásához, hanem a nyereség képződéséhez is hozzájárul. A számítás módja azon %-os érték meghatározása, amely értékkel meg kell növelni a közvetlen költségeket, az elérni kívánt cél érdekében. ált.költségek + nyereség = = 100% közvetlenköltségek H ca H % ca = azon %-os érték, amellyel a közvetlen költségeket meg kell növelni. 25

26 A következő példában az elérni kívánt cél 100 egység nyereség H % ca = = 100% A termékek adatai A B C Közvetlen költs H % ca %=100% Célár Ft./db A cég eredmény kimutatása: Árbevétel = Közvetlen költségek = Fedezeti összeg = Általános költségek Nyereség Egy adott cégnél jó, átlagos és kevésbé jó termékek egyaránt előfordulnak. A gazdálkodás lényege az egész rendszer végeredménye, gazdaságos működése. Feladat: Az A jelű termék kifutó munka, csak minimális áron értékesíthető. (keressük azt, ami kiválthatja). Milyen áron szükséges értékesíteni B és C termékeket, hogy a kívánt 100 egység nyereséget elérjük? % = H ca = 160% Ugyanis az A munka árbevétele elviszi a közvetlen költségeit. Tehát a 160% csak a B és C jelű munkákra vonatkozik. A termékek adatai A B C Közvetlen költs H % ca = 160% Egységár A cég eredmény kimutatása: Árbevétel = Közvetlen költségek = Fedezet Általános költségek Nyereség

27 A fedezeti költségszámítás. A fedezeti költségszámítás abban különbözik a tradicionális költségszámítási módszerektől, hogy jobban figyelembe veszi a különböző költségfajták természetét, a különböző költségfajták reagálását a volumenben bekövetkezett változásokra. Probléma a reagálás mértékének meghatározása. Mi és mennyire függ a termeléstől. Költségreagálások: Fontos a munka (termelés) során az előírt anyag és időértékeket betartsák. Eltérés esetén többletköltség (veszteség) keletkezik. 1. Proporcionális (közvetlen) költségek: Elvileg 1 : 1-ben követik a termelés változását. - alapanyag költségek - bérköltség - technológiai energia (bizonyos esetekben nem mérhető) - külön költségek. - stb. Ábrázolva: K p Ft/év K P Volumen Proporcionális (közvetlen) költségnek azokat nevezzük, amelyek a munka (gyártás) leállításával megszűnnek. 27

28 2. Progresszív költségek: Általában túlterhelés miatt keletkeznek (túlóra, drágább anyag, stb.). Ábrázolva: K prog Ft/év 3.Degresszív költségek: Volumen A költségek a volumennel nem 1 : 1arányban nőnek. A degresszív költség költségintervallumra jellemző. (pl. a bérköltség bizonyos % után degresszív) Ábrázolva: K deg Ft/db. v 1 v 2 volumen 3. Fix (általános) költségek: A munkától (gyártás, szolgáltatás, egészségügy, stb) függetlenül fizetni kell, vagy megjelennek, mint költségek. - bérleti díjak - havi díjasok bére, TB-je, - fűtés, világítás, - karbantartás, - amortizáció - adók, - stb. 28

29 Ábrázolva: K fix Ft/év volumen Im Iim IIIm Nagysága bizonyos esetekben jelentős mértékű. Értéke a cég működésének eredményét befolyásolja. Figyelni kell a belső összetételére, akkor jó, ha értéke magas, ha ez magas technikai gépek miatt van. (ez bizonyos esetekben jelentős mértékben kihat a közvetlen költségek nagyságára) Értékét külső és belső beavatkozások egyaránt módosíthatják. (ár, béremelések, stb) Fajlagosan ábrázolva: K fix Ft/db. Volumen Érdekes megállapítást tehetünk. Az általános költségek relatívan munka függő pénzeknek tekinthetők, ugyanis minél több munkát végzünk, egy munkára annál kevesebb általános költség kerül. Fontos tehát a kapacitások minél jobb kihasználása. A költségreagálások számszerűsítése: K A költségváltozási tényező: δ = K p össz Fix költség esetén (független a volumentől) δ Kfix = 0 29

30 Közvetlen (proporcionális) költség esetén δ kp = 1 Progresszív költség esetén: δ KPROG f 1, ennek alkalmazására ált. nem kerül sor. Degresszív költség esetén 1 f δ deg f 0 Ennek megfelelően az alábbi variációk fordulhatnak elő: 1. K ö = K p +K f, 2. K ö = K p +K deg, ahol K deg =K pred +K Fred 3. K ö = K pere det i +K deg +K Fere det i, ahol K deg = K pred +K fred Ezek tervezési számításoknál nehezen kezelhetők. Egyszerű ott a dolgunk, ahol csak főleg közvetlen és általános költségekkel kell csak számolni. K p = δ K ö K F = (1-δ )K ö Degresszív költségek esetén: K pr = δ K deg K Fr = (1-δ ) K deg A költségváltozási tényezők mindig csak időszaki költségekre vonatkoznak. Táblázatosan: Megnevezés Időszakos Ft/időszak Egységre Ft/db. Eredeti proporcionális ktg. (pl. anyag) K pe K pe Redukált prop. ktg. K pr K pr Összes prop. költség (K pe +K pr ) K p K p Epedeti fix költség K fe Redukált fix költség (degresszívből) K fr Összes fix költség (K fe +K fr ) K f Összes költség (K p +K f ) K ö 30

31 Minél közelebb vagyunk a termeléshez, δ értéke annál nagyobb. δ üzemi =0,6-0,8 δ =0,4-0,6 gyáregységi δ =0,2-0,4 vállalati A vállalati rendszer egészére vonatkozó számítások. Az ÁKFN struktúra. A gazdálkodás pénzbe kerül. A gazdálkodó egység eredményét pénzben jellemezni és ábrázolni kell. 1. Vállalati eredmény: Nyereség: a vállalat egészére vonatkozó mutató, amely a gazdálkodás egy adott pillanatára vonatkozik. A rendszer bevételeinek és kiadásainak különbségét mutatja meg. N=Á-K ö 2. Statikus eredmény: Pl. a mérleg. Egy adott pillanatban jelzi a vállalat vagyoni helyzetét. A könyvvitel funkciója: egész évben regisztrálja a vállalat vagyoni helyzetében bekövetkező változásokat. 3. Dinamikus számítási modellek: Ismerni kell a vállalat egészére vonatkozó proporcionális és fix költségek összességét. (közvetlen és általános költségek)a vállalat egészére vonatkozó δ -t megkapjuk a K p δ = alapján. K Az ÁKFN struktúra szerkezete: -komponensei: Á-K p =F F-K f =N Á= ái xi K p = k pi xi K f =const. ö 31

32 -a fedezet fogalma: F= f i x i - kettős funkciója: Á-K p =F F=K f -N Grafikus ÁKFN struktúra: Á K p Á N K f N F K p K f K ö Veszteség nyereség F + N - N A fedezet grafikus megjelenítése: Á K p Á N K f F N F K p K f 32

33 A nyereségreagálás: A termékekkel kapcsolatban három pénzértékmutatót kezelnek: - ár/értékesjtési egység - k p /értékesítési egység - f/értékesítési egység - f=ár-k p (Ft/db) Termékeknél fajlagos fedezetet határozunk meg. A fix költségeket nem osztjuk a termékekre. F váll = fi xi (Ft./időszak) N váll max fi xi max Az ÁKFN struktúra lehetővé teszi a vállalat reagáló képességének, volumenérzékenységének vizsgálatát. Kiinduló Változás Új struktúra % Á K p F K f N N=Á-K ö K ö =K p + K f ÁKFN szerint: Á-K p =F N=F-K f Az ÁKFN alapján összefüggés határozható meg,hogy a komponenes változása hogyan hat ki a vállalati rendszer nyereségére. (Milyen változás szükséges a kívánt nyereség eléréséhez) Cél a nyereség megduplázása N 1. Á= 100% Á 100 = 100 = + 10% áremelés 1000 N K p = 100% = 100% = 16,6% prop. költség csökkentés K 600 p 33

34 vol = N 100% = 100% = 25 F 400 % volumenváltozás N Kf 100 %= 100% = 33,3% fix költség csökkentés. K 300 f Az alábbi számokon érdemes elgondolkodni. Kiinduló A nyereség megduplázása 10% árem. -16,6% K p -25% vol. -33,3% K f Á K p F K f N Melyiknek mi a feltétele. Mit és mikor lehet tenni Kapacitások kihasználtsága. A volumen csökkenhet is. Milyen volumencsökkenés kell ahhoz, hogy cégünk bajba kerüljön. Munkapont és a fedezeti pont távolsága: A munkapont akkor azonos a fedezeti ponttal, ha a nyereség 0. Az előző példából kiindulva: N 100 vol = 100% = 100% = 25% F 400 Igy az ÁKFN struktúra Á = 750 K p =450 F = 300 K f =300 N = 0 Tehát, ha a cégünk értékesítése 25%-kal csökken, nagy bajba kerülünk. Ebben az esetben a fedezet csak a fix költségeket ellensúlyozza. 34

35 A különböző felszereltséggel rendelkező cégek differenciált reagáló képessége: Ábrázolva: A B C Á K p F K f N F F A vállalat B vállalat C vállalat volumen Következtetések: Az alacsony technikai felszereltséggel bíró cégnek rengeteget kell dolgoznia, hogy nyereségét megduplázza. Viszont jelentős értékesítés csökkenést képes elviselni. Gondosan kell kezelnie a közvetlen költségeket. A magas technikai adottságokkal bíró könnyen duplázza nyereségét, viszont kevés értékesítés csökkenés a fedezeti pontba, vagy az alá viszi, tehát rendkívül érzékeny a kapacitások kihasználására. 35

36 Ha elvégezzük az előző számítást, az alábbi értékeket kapjuk a nyereség duplázására: % A B C Áremelés Volumen növelés ,1 Prop. költs. csökk. -12, Fix. költs. csökk ,5 Fix költségekkel kapcsolatos számítások: Ha növeljük a termelést, ehhez második, illetve harmadik műszakra, vagy befektetésre van szükség. Ez fix k9ltség növekedéssel jár. A fix költség belépése csökkenti a nyereséget, ez csak bizonyos volumennövelés után áll helyr költségek K 2 f Á K p K 3 f K 1 f Alapelvek a fix költségek kezeléséhez: volumen 1. A termelés mennyiségének növekedéséből kapott eredmény haladja meg a beruházási összegek értékét. 2. Változtatni kell a fix költségek belső összetételén (a magas technikai színvonalú gépek miatti fix költségeknek kell növekedniük). 3. Jól kell ismerni a kapacitás adatokat, nehogy felesleges gépvásárlással növeljük a fix költségeket. 36

37 Termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos számítások. A hagyományos költségtan célja a termékek és szolgáltatások fajlagos teljes önköltségének megismerése. Sarkalatos pontja az általános költségek felosztásának mikéntje, s ehhez kapcsolódó vetítési alapok.nem szerepel benne jellemző értékként az ár. Hibái: 1. A bérigényes termékeket mutatja rosszabbnak (ha a vetítési alap a közvetlen bér) 2. Nem mutatja a termékszerkezet váltás következményeit. 3. Pozitív cég eredmény esetén negatív kalkulációjú, de a rendszer szempontjából jónak minősíthető terméket rossznak ítél. Ennek elhagyása azonban a gazdasági rendszerünket még rosszabb helyzetbe hozza. 4. Minden változtatás minden munkára hatással van. F váll. = Σ f x i i Gyártmánykarakterisztikák. A termék jósági fokáról, a rendszerbe való illesztésükről ad képet. Legegyszerűbb formája: Termék Eladási ár Prop. költs. Realizálási Gyártási idő F/gépóra Ft/db. k p Ft/db. fedezet á-k p =f A B C A termék jóságát érzékeltető mutatók: 1. Fedezetbonitás: - fajlagos fedezettömeg: f(ft/db. - fedezettömeg: F= Σ fi xi - f/á 100% viszonyítani a vállalati F/Á 100% értékhez. - előállítási fedezetek f/munkaigény, pl. f/gó, f/nó, f/ütemidő stb. 37

38 Prioritási mutató: f F á A termékek fedezeti vektorai: f 4 x 4 f 3 x 3 A 1 A 2 Á 3 4 Á Nyereség f 2 x 2 f 1 x 1 Az ABC analízis: Megmutatja, hogy az egyes termékcsoportok fedezeti összege hogyan járul hozzá a vállalati fedezettömeg képződéséhez. Fedezeti összegek f 6 f 1 f 3 f 4 f 5 f 2 T 2 T 5 T 4 T 3 T 1 T 6 Az árbevételekkel kapcsolatos számítások: Termékek Kiindulás a gazdasági kalkuláció. Az árbevételek tervezéséhez a fedezetek ismerete szükséges. 38

39 A fedezetek értéke a következő lehet: - abbahagyni a gyártást f = 0 ha van szabad kapacitás, gyártani kell + itt rangsorolni szükséges. Jellegzetes erőforrás-termék kapcsolatok. 1. Nem konvertálható. Egy gép-egy termék. Cél, gyártani, ha a fedezet +, vagy 0 (szabad kapacitás esetén) Ha a fedezet negatív, értékesítési minimumot gyártani, ha nincs a gyártást abba kell hagyni. 2. Konvertálható. Egy gép, több termék. - azonos gépóra igénybevétel: rangsor a fedezet abszolút értéke alapján. - különböző gépóra igénybevétel: rangsor a f - alapján. gépóra Rangsor mindig csak az értékesítési minimumok (kötelezettségek) teljesítése után lehetséges. Több gép, több termék: Van gyártási szűk keresztmetszet: Rangsor az előző pont alapján. Nincs szűk gyártási keresztmetszet: Rangsor optimum számítás alapján. 39

40 A rendszermátrix felépítése. 1. Gyártási operációs tér: E/T T 1 T 2 T 3 T n Σ gó E 1 a 11 a 12 a 13 B 1 E 2 a 21 a 22 a 23 B 2 E 3 a 31 a 32 a 33 B 3 E m a m 1 a m 2 a m 3 a mn B m 2. Piaci adottságok: rendelések/lehetőségek. Min. Max. xxxxx xxxxx 3. Gazdasági adatok: fedezet f/gó xxxxx xxxxx Ahol: E 1, E 2..erőforrás csoportok. T 1, T 2..termékek. a 11, a 12 melyik termék melyik gépen mennyi időt vesz igénybe. (gó/db) Min. gyártási kötelezettségek. Max. gyártási lehetőségek. (mennyit lehet eladni.) 40

41 Néhány alapfogalom 1 ÁKFN (Árbevétel-Költség-Fedezet-Nyereség) struktúra: Kifejezi, hogy minden vállalkozó adott ÁKFN struktúrával jellemezhető, ami egyben meghatározza reagáló képességét/készségét is az ÁKFN komponensek változtatása vagy változása esetén. Az ÁKFN struktúra mint mérce segítséget nyújt a termékbonitás vizsgálathoz is. Állandó költségek: Azok a költségek (költségcsoportok), amelyek a termelés mennyiségi változásaival egy meghatározott szintig összegükben nem változnak. E költségeket fix költségeknek is nevezik. Ha a termelés volumene egy határt elér, a termelés csak ezen költségek ugrásszerű növekedésével valósítható meg. Ebből következő lépcsőzetesen változó költségnek is nevezik az állandó költséget. Előfordul az is, hogy a termelés csökkenése, megszüntetése miatt az eszközök feleslegessé, kihasználatlanná válnak. Ezen eszközök állandó költségének nincs termékfedezete. Ezt a költséget költségremanenciának (költségvisszamaradásnak) nevezzük. Amortizáció: Egy termelési eszköz eredeti beszerzési összegének azon hányada, amelyet a vállalat minden egyes számviteli időszakban elszámol az eszköz önkényesen megválasztott időtartama alatt. Az értékcsökkenési leírás történhet lineárisan - évente ugyanakkora összegben -, degresszíven - az első években nagyobb, majd egyre csökkenő összegben -, teljesítményarányosan, illetve kisebb értékű eszközök esetén egy összegben. 2 Amortizációs kulcs: A vállalkozó saját maga határozza meg az állóeszköz várható élettartama alapján. A várható élettartamot a vállalkozó a tárgyi eszközök fizikai elhasználódása, erkölcsi elavulása alapján az adott vállalkozási tevékenység jellemzői figyelembevételével állapíthatja meg. A nyereségadó alapja meghatározásához természetesen előírható, hogy milyen összegű amortizáció fogadható el. Ez azonban már nem számviteli kérdés, hanem az adózás témakörébe tartozik. Degresszív költségek: Azok a költségek, amelyek a termelés változásával összegükben kisebb mértékben nőnek, vagyis a költség emelkedése alacsonyabb a termelés növekedési üteménél. Költséghely: A költséghelyek a költségekért felelős vállalati belső szervezeti egységeket jelenítik meg. 3 Költségviselő: A termékcsoport, termelési folyamat stb., amelyre az ún. alapköltségek (közvetlen költségek) felmerülésük pillanatában közvetlenül elszámolhatók. Közvetlen költség: Az eszköz/termék előállítása, üzembehelyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása érdekében közvetlenül felmerült költségek. Közvetett költségek: Az a költség, amelyről a ráfordítás pillanatában nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik terméket és milyen arányban terhel. A közvetett költségekkel elsősorban költséghelyeket terhelik, majd innen osztják fel különféle módszerekkel a termékre (termékekre). 4 Progresszív költségek: Azok a költségek, amelyek összegükben a termelés változásával nagyobb mértékben nőnek, a költségemelkedés mértéke nagyobb a termelés volumenének növekedésénél. Proporcionális költség: Azok a költségek, amelyek szorosan követik a termelés volumenében vagy összetételében bekövetkezett változásokat. Változó költség: E költségek valamilyen módon követik a termelés mennyiségi változását. A változó költségek a termelés volumenének és összetételének változásához viszonyítva több csoportba sorolhatók. Megkülönböztetünk proporcionálisan (arányosan), degresszíven és progresszíven változó költségeket. 1 Forrás: Dr. Sztanó Imre: A számviteli fogalmak magyarázata, Különlenyomat a Számvitel, adózás és vállalkozás című könyvből, Láng Kiadó, Budapest, Forrás: február 3 Forrás: február 4 Forrás: február 41

Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling

Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás Költség és eredmény controlling Költségnemek A vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Az elsődleges elszámolás a felmerülés okára és nem a felmerülés

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan. Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Távoktatás. Dr. Kasza Jenő - Dr.

Vállalatgazdaságtan. Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Távoktatás. Dr. Kasza Jenő - Dr. Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Távoktatás Dr. Kasza Jenő - Dr. Lehotai László Vállalatgazdaságtan Műszaki menedzser szak 2. kiadás Budapest, 2004 1 Tartalomjegyzék.

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi

Részletesebben

Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.

Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költséggazdálkodás 2 Költséggazdálkodás Tény: a működéssel költségek merülnek fel Cél: okok minél pontosabb ismerete Módszer: ok okozati összefüggések

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Éves beszámoló összeállítása és elemzése I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Üzleti számvitel működés

Üzleti számvitel működés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.

Részletesebben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben

7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK

7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? A VÁLLALAT MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA 2 1 A KÖLTSÉG A HOZAMOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ, (TÖBBNYIRE)

Részletesebben

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Számvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium

Számvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium 1. Feladat Egy vállalat néhány éve alapanyagot vásárolt, amelynek beszerzési értéke 100 000 forint volt. Az alapanyag felhasználásával gyártott termékre nincs kereslet, egy vevő kivételével, aki az általa

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Értékcsökkenés (amortizáció)

Értékcsökkenés (amortizáció) Értékcsökkenés (amortizáció) Fogalmak: A befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki-gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke. Az eszközök pénzben kifejezett értékének

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Üzleti tervezés. Dr. Bozsik Sándor 2015.09.07. Alapítsunk vállalkozást! Vállalkozás

Részletesebben

1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK

1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK 1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK A. BEFEKTETT ESZKÖZÖK 846.663 952.892 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 31.343 23.945 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékû

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Kiadás Költség Ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Éves beszámoló elemzése

Éves beszámoló elemzése MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Beszámolási kötelezettség A formája Éves elemzése Éves Egyszerûsített éves Egyszerûsített

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Költségelszámolás II.

Költségelszámolás II. Költségelszámolás II. Számvitel I. 2004. november 17. Joó Ágnes 1 őző előadáson kiosztott feladat megoldásának befejezése: osztott feladat megoldása: költséghely, költségviselő elszámolással a. Társasági

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Eszközgazdálkodás alapok ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei ESZKÖZÖK - Tárgyi eszközök 1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása 2. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 3. Tárgyi eszközök

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla

Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdészeti társas vállalkozások gazdasági helyzete és teljesítménye 1.1. Erdészeti vállalkozások (kettős

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása

Részletesebben

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Adózott eredmény Kötelezettségek Társasági

Részletesebben

5. A költségek elemzése 5.1. Költségelemzés abszolút adatokkal

5. A költségek elemzése 5.1. Költségelemzés abszolút adatokkal 5. A költségek elemzése 5.1. Költségelemzés abszolút adatokkal 501. A számla nettó értéke 34 800 : 1,2 = 29 000 Ft 502. I. negyedévi hívásdíj 158 500 : 1,08 = 146 759,30 Ft 503. A számla bruttó értéke

Részletesebben

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:

Részletesebben

Költségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.

Költségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4. ZH - számolós feladatok Tartalomjegyzék 1. Készletgazdálkodás 2 1.1. Egy keresked az új................................... 2 1.2. Egy üzem egyik terméke................................

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat

Gyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat 1. feladat Egy vállalkozás 1.000 darab terméket állít elő. Az eladási ár 25.000 Ft/db. A közvetlen költség 10.000 eft, a közvetett költségek összege 10.000 eft, amelyből elvileg felosztható 2.000 eft.

Részletesebben

Főkönyvi kivonat - nem részletezett

Főkönyvi kivonat - nem részletezett 1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11 IMMATERIÁLIS JAVAK 12 INGATLANOK ÉSINGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI JOGOK 13 MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 14 EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK 95821154,00 6287982 32941334,00

Részletesebben

Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem

Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem Pénzügyi számvitel 1 A pénzügyi számvitel fogalma A pénzügyi számvitel fogalma: a pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű,

Részletesebben

Vállalkozások pénzügyei

Vállalkozások pénzügyei Vállalkozások pénzügyei Készítette: Hutfleszné Horváth Katalin A Vállalkozások pénzügyei almodul egyik meghatározó területe a kalkulációs ismeretek. Az alábbiakat mindenekelıtt a tervezés szempontjából

Részletesebben

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23. 2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.5 Költségek, költségkalkuláció és árképzés A vállalkozások tevékenységük folytatásához különféle erőforrásokat használnak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA MAGYAR KERESKEDELM ÉS PARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBEL FELADATSOR MEGOLDÁSA Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: A kereskedelmi vállalkozás gazdálkodása

Részletesebben

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S

K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Új elvek a költségszámításban Nemcsak az érdekel minket, hogy mi mennyibe került? Az is érdekel minket, hogy mi mennyibe

Részletesebben

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 9. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDSZEREI 3 GYAKORLÁS 2 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ ÉVES MŰKDÉS HATÓTÉNYEZŐIT RÉSZLETEZI 3 PÉNZÜGYI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI

Részletesebben

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely A kalkuláció A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének tervezett vagy tényleges erőforrás igényét veszi száma. tágabb értelemben vezetői

Részletesebben

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Példa a közbenső eredmények konszolidálásához

Példa a közbenső eredmények konszolidálásához Példa a közbenső ek konszolidálásához 1) Az AV (anya) 800 Ft/db előállítási költséggel 2000 db terméket gyártott és az év folyamán értékesített az X (leány)-nak 1000 Ft/db + áfa egységáron. A számla a

Részletesebben

Az eredmény elemzés szakaszai. Eredményelemzés

Az eredmény elemzés szakaszai. Eredményelemzés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredmény elemzés szakaszai Eredményelemzés I szakasz /Tervezés/ II szakasz Végrehajtás Cél

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 23147647-8810-572-01 Statisztikai számjel 01-09-955179 Cégjegyzék száma Hegyhát Nonprofit Kft 1121. Budapest, Hegyhát út 25-27. Egyszerűsített éves beszámoló 2015 A közzétett adatok könyvvizzsálatal nincsenek

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

2012. évi üzleti terve

2012. évi üzleti terve 2012. évi üzleti terve (Vezetői összefoglaló) Miskolc, 2012. május 16. Üzleti Terv 2012 - Tagvállalat Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Árbevétel Költségtakarékossági intézkedések

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now. 070421/1. példa Termékek Termelési érték (eft) Árindex Közvetlen bérköltség (eft) Terv Tény % Terv Tény A 60 000 84 000 105 9 000 11 760 B 18 000 15 000 100 1 800 1 800 C 40 000 35 280 98 4 800 5 292 Az

Részletesebben

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ 1. Feladat SZÁMVITEL ALAPJAI Cash Flow példa Mérlegadatok: Bázis Tárgy Befektetett eszközök: Ingatlanok: 375 476 Műszaki berendezések: 340 292 Szellemi termékek: 510 400 Forgóeszközök: Készletek: 420 350

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2017.

Kiegészítő melléklet 2017. Adószám: 2584638-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-13973 KÖRÖSLADÁNYI NAPELEMPARK KFT 5516 Körösladány, Dózsa Gy út 2. Kiegészítő melléklet 217. Fordulónap: 217 december 31. Beszámolási

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország EBC*L MINTA-VIZSGAFELADATSOR ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK (Válaszonként 4 pont érhető el) Pontok 1. Mit értünk kis értékű eszközök fogalma alatt? Azok a javak, melyek a vállalkozást hosszú ideig szolgálják, de beszerzési

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügy alapok előadás. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügy alapok előadás. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Pénzügy alapok előadás ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei PÉNZÜGYEK Költséggazdálkodás Ráfordítások költségek kiadások Költségek csoportjai Költségfüggvények ÁKFN struktúra Fedezetszámítás

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár évi Éves beszámolója

Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár évi Éves beszámolója Mérleg - Eszközök Eszközök (akítvák) összesen 9 112 702 9 321 848 Befektetett eszközök 5 633 784 3 169 541 I. Immateriális javak 32 128 1. Vagyoni értékű jogok 0 0 2. Szellemi termékek 32 128 3. Immateriális

Részletesebben

A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető

A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető Irányadó jogszabály 2000.évi C. törvény a számvitelről 2016.évtől alkalmazandó szabályváltozások

Részletesebben

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2018. évi Egyszerűsített éves beszámoló Berhida, 2019. május 16. Elnök 1/a melléklet MÉRLEG Fordulónap: 2018.12.31 adatok

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 0 1-0 9-9 1 3 6 5 7 1 1 S.sz. A tétel megnevezése Előző év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 894 282 0 818 312 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 127 898 0 38 989 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Tárgyalásra kerülő témakörök Költség- és saját teljesítmény elszámolás lehetőségei

Részletesebben

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Statisztikai számjel: 19383578-9499-569-19 Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2017. évi

Részletesebben

A konszolidált éves beszámoló elemzése

A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a

Részletesebben

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE A STANDARD CÉLJA A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti terve (Vezetői összefoglaló) Miskolc, 2014. március 19. Üzleti Terv 2014 - Tagvállalat Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre

Részletesebben

Cégjegyzék szám

Cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: A beszámoló: Lehet például: Üzleti év Időszak Keltezés helye dátuma 1 1 9 9 0 7 7 8 7 2 2 0 1 1 4 0 6 0 6-1 0-0 0 0 2 7 9 Előtársasági beszámoló

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa)

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa) I Számvitel 1/6 PallasSzámvitel feladatok Fogy ár: 960 Ft Feladat: Gépbeszerzés: 3600000 Ft Aktiválás: 2003.05.31 Leírási kulcs: 20% lineáris Értékesítése: 2007. nov.1 Leírása: Évi ÉCS-leírás 3600*0,2=

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak.

A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. 6.3.6. A standard költségszámítás és vezetői döntéstámogatás A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. Az angolszász irodalomban a vezetői

Részletesebben