Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában"

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, Pénzügyi és Számviteli Intézet Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában Belső konzulens neve, beosztása: Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docens Külső konzulens neve, beosztása: Echter István, a Magyar Távirati Iroda Zrt.. Projektelszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatója Önálló szervezeti egység vezetőjének neve, beosztása: Dr. Zéman Zoltán egyetemi docens, intézetigazgató és Dr. Illés B. Csaba egyetemi docens, intézetigazgató Készítette: Reizinger Gabriella Gödöllő 2010

2 Köszönetnyilvánítás A következő diplomadolgozat 2010 tavaszán, a Szent István Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetében, illetve a Pénzügyi és Számviteli Intézetében készült. Szeretném köszönetemet kifejezni belső konzulensemnek Dr. Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docensnek, illetve Echter Istvánnak, a Magyar Távirati Iroda Zrt. Projekt-elszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatójának, hogy a diplomadolgozat megírásához széleskörű támogatást nyújtottak, mindig rendelkezésre álltak és személyes beszélgetések során segítették munkámat. Köszönettel, Reizinger Gabriella

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Projektmenedzsment helye a szervezetben A projektek csoportosítása Projektfinanszírozás Miért hasznos a projektfinanszírozás? A projektfinanszírozás történeti áttekintése Projektfinanszírozás sajátosságai A projektfinanszírozás szereplői A projektfinanszírozás dokumentumai A projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi lehetőségek A projektfinanszírozás helye a banki hitelezési ügyletekben A finanszírozó bank kiválasztása A projektfinanszírozás kockázatai A projektfinanszírozás biztosítéki rendszere A projektfinanszírozás folyamatának specialitásai A projektfinanszírozás előnyei a befektetők számára Közbeszerzés A projekt megvalósításának szakaszai A Magyar Távirati Iroda Zrt. bemutatása Fő tevékenysége Az MTI Zrt. háttere Szervezete Menedzsment, rendelkezésre álló források Az MTI Zrt. finanszírozási helyzete Az MTI Zrt. projektszabályozása Fotodigitalizálási projektek Az MTI Zrt. fotóarchívumának története Szükséglet elemzése Az archívum elhelyezése Digitalizálási folyamat SHPAENA Projekt EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Partnerség és együttműködés bemutatása Projekt alapadatai Digitalizálási folyamat bemutatása Finanszírozási források meghatározása Pénzügyi elemzés Teljes költségvetés ÁFA

4 Maradványérték Bevételek Alaptevékenység költségei Jövedelemtermelő jelleg vizsgálata Költségek elemzése Projekt költségvetés A forrásösszetétel kalkulációja Eszközbeszerzés Az értékcsökkenés kalkulációja A társasági adó kalkulációja Bevételek elemzése Költség- haszon elemzés Kockázatelemzés Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata A projekt jelenlegi állapota A digitalizálási folyamat folytatása Javaslatok, konklúzió Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek Függelék

5 1. Bevezetés Projektekkel manapság mindennapi életünk számos területén találkozhatunk, de ez közel sem új találmány. Már az ókori piramisok építése idején is szükség volt pontos tervezési és irányítási munkákra. A projektmenedzsment nem más, mint egy feladat megvalósítása adott idő alatt, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. A szervezetek számára a projektek gyakran jelentik az olyan kihívásokra adandó válaszok eszközeit, melyeket a meglévő szervezeti struktúrában nem képesek megoldani. A projektek mozgatórugója a finanszírozás. Dolgozatom témájául a Magyar Távirati Iroda Zrt. gyakorlatában kialakult projektfinanszírozást választottam. Különösen érdekes a téma, egy közszolgálati szervből átalakult, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában levő részvénytársaság esetében. Az alábbiakban elhelyezem a projektmenedzsmentet a szervezet feladati között, majd bemutatom a főbb projekttípusokat. Középpontba a projektek finanszírozási oldalát állítottam, a szakirodalmi részben bemutatom mi az általános gyakorlat ezen a téren. A Magyar Távirati Iroda Zrt. finanszírozásának különlegessége abban rejlik, hogy az irányadó jogszabályok szerint feladatai ellátására szükséges mértékű céltámogatásban kell részesíteni, azonban annak a meghatározása, hogy mi tekinthető szükséges mértéknek az alapítás óta várat magára. A nemzeti hírügynökségről szóló törvény jelentős feladatok elvégzésével látta el a Magyar Távirati Zrt. t, azonban a meghatározott feladatok ellátásának egy részére kielégítő fedezettel nem rendelkezik. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy ez a probléma milyen módszerrel hidalható át. Fontos közszolgálati feladat a társaság tulajdonában levő archívumok kezelése, valamint elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, ez azonban tőkeigényes feladat. A Magyar Távirati Iroda Zrt. ezen feladatának kíván eleget tenni, amikor kiegészítő források megszerzése érdekében különféle pályázatokat dolgoz ki. Dolgozatom egy esettanulmány vizsgálatával zárom, amely a Magyar Távirati Iroda Norvég Alap segítségével finanszírozott projektjének megvalósítását elemzi. Azért esett erre a projektre a választásom, mert ez egy jelenleg is futó projekt, így közvetlen közelről vizsgálhatók a munkafolyamatok és nyomon követhető ezek elszámolása is. 5

6 2. Projektmenedzsment helye a szervezetben Egy szervezet célja feladatai ellátása, legyen az profitorientált vagy sem. Ezeket a szervezet külső és belső adottságai alakítják ki, ha közülük valamelyik megváltozik, a szervezet feladatai is változnak. Teljesítendő cél lehet egy termék előállítása, értékesítése, vagy egy szolgáltatás teljesítése. Az idő múlásával a teljesítendő feladatok módosulhatnak, s ezzel együtt a teljesítés körülményei is változhatnak, pl. új piacokat szerez meg a szervezet, új gyártókapacitások jönnek létre, megváltozik a tulajdonosi struktúra, vagy a vállalat összetétele. A változások mellett is működőképesnek kell maradnia a szervezetnek, ily módon ellátva adott időszak napi feladatait és közvetlen céljait. Mindezek alapján a szervezetnek két féle feladatot kell ellátnia, a napi feladatait, amelyek rövid távúak, de folyamatos teljesítést igényelnek adott belső körülmények között és a hosszú távúakat, amelyek a napi feladatok változását vagy azok teljesítési körülményeinek változását valósítják meg. Mindezekből tisztán láthatjuk, hogy egy szervezet vezetése többdimenziós feladat. A vezetés egyik dimenziója az operatív menedzsment, ami biztosítja az aktuális közvetlen célok és a napi feladatok folyamatos és eredményes teljesítését. Ezeken felül figyelembe kell venni a szervezet folyamatos változását is. A vezetőségnek tisztában kell lennie a szervezet belső adottságaival és folyamatosan nyomon kell követnie a környezet változását is, ezek alapján kell meghatároznia a szervezet jövőbeni céljait és változási pályáját, a vezetésnek ezt a dimenzióját stratégiai menedzsmentnek nevezzük. A szervezet működőképessége nagymértékben függ attól, miként valósítják meg a stratégiai feladataikat. Ezek egy ideig megjelenhetnek a napi, operatív szinten is. Egyszerre több stratégiai részcélt is kialakíthat a szervezet, amelyek párhuzamosan és egymással átfedésben is megvalósulhatnak. Vannak olyan célok is, amelyek időben és szakmai tartalom tekintetében is elkülönülnek egymástól, s ezek már egy jól körülhatárolható, komplex, egyszeri feladatkört teljesítenek, ami már eltér mind az operatív-, mind a stratégiai menedzsmenttől, így eltérő módszereket és technikákat is alkalmazhatnak. Ebben a vezető dimenzióban beszélünk projektmenedzsmentről. Ez a hármas felosztás gyakorlatilag minden szervezetben felismerhető, azonban az, hogy a dimenziók mennyire különülnek el egymástól, nagymértékben függ a szervezet méretétől. (Görög,2001) Mindezek alapján a projektmenedzsment az operatív és stratégiai szint közti átmenetként jelenik meg, hordozva mindkettő elemeit. Egyesíti a hosszú és 6

7 rövid távú feladatokat oly módon, hogy a stratégiai szinten elkészült projekteredmény a napi folyamatok szintjén jelenik meg. Ez látszólag nem mutat különbözőséget a fent említett kategóriáktól, azonban a projekt fogalma rávilágít a feladat lényegére. Az alábbiakban több forrásból szerepelnek definíciók a projektre vonatkozóan: A projekt egy időben behatárolt erőfeszítés egy egyedi termék, szolgáltatás vagy eredmény létrehozása céljából. (PMBOK, 2006) A projekt olyan tevékenység, amelyet csak egyszer végzünk el Minden projektnek van eredménye, illetve kezdési és befejezési időpontja. A projektek jelentőségét akkor érthetjük meg, ha felismerjük, hogy mindegyik valamely egyedi terméket valósít meg. (Verzuh,2006) a projekt minden olyan tevékenység, amely a szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak és (hasonlóan a stratégiai célfeladatokhoz) egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul (Görög, 2001) A projektre tehát a következők jellemzőek: üzleti igény kielégítésére szolgáló eredményt hoz létre az eredmény paramétereiben és előállításában is egyedi, egyszeri és komplex időtartama korlátos, van kezdete és vége erőforrásokat használ fel Az üzleti érték (business value) jelenti a pénzügyi értéken túl a pénzben nem annyira kifejezhető szervezeti értékeket is. Általában az egyedi, egyszeri és komplex feladat végrehajtásából adódóan - ha csak nem egy projektszervezetről van szó - a projektek szervezetileg elkülönülnek, más dimenzió alapján strukturálódnak, mint a szervezet többi funkciója. A projekt különböző szakterületen dolgozó, vagy különböző beosztású embereket vegyít egy csoportba, akiknek közös céljuk és feladatuk az eredmény létrehozása. Ugyanez az egyediség, egyszeriség és komplexitás különbözteti meg a projektet az operatív folyamatoktól, amelyek ugyanazon termék, szolgáltatás vagy eredmény újra és újra történő előállítását szolgálják állandóságra, tartósságra, egyszerűsítésre és hatékonyságra törekedve. A projektek három, esetenként négy korláttal vagy dimenzióval jellemezhetőek. Ezek a terjedelem (scope), időtartam (time), költség (cost) és újabban a minőséget (quality), melyet a terjedelemből kiemelve kezelhetünk. 7

8 1. ábra: A projektet azonosító elsődleges projektcélok és egy lehetséges kombinációjuk Forrás: Görög M p. A terjedelem (scope) azt fejezi ki, hogy a projekt milyen célokat tűz ki, minek a megvalósításáról, milyen eredmény eléréséről is van szó; a projekttermékre vonatkozó specifikáció. A gyakorlatban ez nem más, mint az amit a felhasználó/megrendelő kapni szeretne. Az időkorlát (time) azt az időmennyiséget jelenti, amely rendelkezésre áll a projekt cél elérésére a projekt indításától kezdve. Ez egy becsült érték a projektet végrehajtótól arra vonatkozólag, hogy a projektcélt mennyi idő alatt tudja elérni. A becslés többféleképpen történhet: a nagyobb tevékenységekre adott tapasztalati úton történő becsléssel, vagy a tevékenységek lebontásával kapott altevékenységekhez szükséges idők alapos becslésével, vagy összeadásával alulról felfelé építkezve. Az idő nem tekinthető költségnek vagy erőforrásnak, mert a projektmenedzsernek nincs befolyása a felhasználás ütemét illetően. Az időkorlát megrendelő szempontjából a saját ítélete arra nézve, hogy a projekt eredménye meddig jelent neki valódi üzleti értéket. A költség (cost) a projektcél elérése érdekében tett összes kiadás, az erőforrások ára, az emberi munka ára, előre nem látott költségek. A megrendelő szempontjából ez az az összeg, amelyet hajlandó kiadni (kockáztatni) az áhított üzleti értékért. A minőség (quality) a projektcélra vonatkozó jellemző. A minőséget lehet a terjedelem részeként kezelni, lévén egy specifikáció tartalmazhat minőségre vonatkozó kritériumokat. Azonban vannak olyan tevékenységek, amelyeknek az eredménye a beléjük fektetett időtől függenek. A terjedelem és a minőség külön kezelésére az adja az okot, hogy a rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függően nem csak a végtermék funkcionalitása függ, hanem a funkcionalitás megvalósításának minősége is. Vannak bizonyos dolgok, amiket megfelelő idő és költség rendelkezésre állása mellett megfelelő minőségben lehet előállítani, míg azok hiányában csak gyengébb minőségben. A terjedelem költség idő és minőség állandó kompromisszumkényszerben állnak egymással. Több idő vagy több költség lehetővé teszi a nagyobb terjedelem vagy jobb minőség elérését. Ugyanazt az eredményt lehet produkálni rövidebb idő alatt magasabb költségen, vagy hosszabb idő alatt kisebb költségen, stb. (Görög, 2001) 8

9 3. A projektek csoportosítása A projektek különböznek egymástól mind az elérendő célt, mind a cél érdekében kijelölt megvalósítási utat figyelembe véve, ezért szükségessé válik csoportosításuk. Az elérendő eredmények alapján a különféle tartalmú projekteket a következő kategóriák szerint célszerű csoportosítani: beruházási projektek kutatási és fejlesztési projektek szellemi szolgáltatási projektek A beruházási projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek eredményeként valamilyen termék előállítására, vagy valamilyen szolgáltatás teljesítésére alkalmas létesítmény jön létre, vagy már meglévő létesítmény kerül átalakításra, bővítés, felújítás, esetleg megszüntetés formájában. A beruházási projektek eredménye műszaki és teljesítményparaméterekkel jól leírható, s ez jellemző a teljesítésükre felhasznált erőforrásokra is. A kutatási és fejlesztési projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek eredményeként: új termék vagy új technológia jön létre meglévő termék vagy technológia javulása következik be új termék gyártása vagy új technológia alkalmazása kerül bevezetésre a termékek gyártási költsége csökkenthető új értékesítési vagy beszerzési piacok kerülnek megszerzésre stb. A kutatási és fejlesztési projektek eredménye is jól mérhető kvantitatív módon. Ebben a csoportban azonban már jellemző, hogy a materiális jellegű erőforrások mellett egyre inkább megjelennek a szellemi jellegű erőforrások. A szellemi szolgáltatási projektek csoportjába tartozónak tekinthetőek azok a projektek, amelyek eredményeként egy szervezet működési körülményeinek és működése keretfeltételeinek új minősége jön létre. Ezek a projektek mennyiségekkel gyakran nem írhatók le, eredményességük közvetett módon mutatható ki. Ezen projektek teljesítésének meghatározó erőforrása a szellemi erőforrás. (Görög, 2001) 9

10 4. Projektfinanszírozás Egy adott gazdasági egység által megvalósított beruházás (projekt) finanszírozása, amelyet a hitelező úgy tekint, hogy (elsődlegesen) annak létrejövő jövedelemtermelő képessége, cash flow-ja szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai (jogosultságai) pedig a kölcsön biztosítékául. (Gáldi, 2002) A projektfinanszírozás a hitelezés egyik speciális ága, a bankok egyedi projekteket finanszíroznak, de ez esetben a projekt jövőbeli teljesítményét vizsgálják, nem a hitelt igénylő vállalat múltját. A projektfinanszírozás különösen nagy vonzereje abban rejlik, hogy nem jelenik meg a hitel összege a projektszponzor mérlegében, illetve kimutatásaiban, ezáltal nem befolyásolja hátrányosan a vállalat hitelképességét, valamint magas tőkeáttétel jellemzi. A hitel aránya a megvalósítandó beruházás költségeinek legalább 50%-át teszi ki, de nem ritka a 80%-os hitelarány sem. Mivel ilyen magas a bankok szerepvállalása a beruházásokban, a projekt megvalósításával kapcsolatos döntések szinte mindegyikében vétójoggal rendelkeznek. A hitelező szempontjából a legfontosabb követelmény, hogy a projekt jövőbeli cash flow áramlása stabil legyen. (Madácsi, 2008) 4.1. Miért hasznos a projektfinanszírozás? Egy vállalat meglévő üzleti tevékenysége mellett, s nem önálló, elkülönített projektfinanszírozási ügyletként is finanszírozhat egy projektet. Ebben az esetben a vállalat a rendelkezésre álló készpénzállományát és a hitelkeretét használja a projektköltségek fedezésére. Ha szükséges, megemeli a hitelkeretét, vagy alaptőke-emelést hajt végre. Feltéve, hogy mindezt a vállalat mérlege és bevételei lehetővé teszik. A projektek vállalati hitelekkel történő finanszírozása általában egyszerű, gyors és olcsó. A projekttársaságnak, ellentétben egy vállalati hitelfelvevővel nincs üzleti múltja, ezért ez nem lehet alapja a hitel elbírálásának. A hitelezőknek azonban biztosnak kell lenniük abban, hogy a felvett hitelt visszafizetik, hiszen a kockázatukat a projektfinanszírozásra oly jellemző magas tőkeáttétel még tovább növeli. Biztosnak kell lenniük abban, hogy a projekt határidőre és a tervezett költségvetésen belül elkészül, a műszaki terv helyes, a projekt a tervek szerint fog működni, a projekt üzemeltetéséből elegendő nettó pénzáramlás termelődik az adósságszolgálat pontos teljesítésére. A hitelezőknek fokozott gondossággal kell megvizsgálniuk a projektszerződések feltételeit, mivel ezek határozzák meg a költségeket és a működési pénzáramlást, s ezek alapján lehet a projekt kockázatait 10

11 számszerűsíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a projekt kockázatát ne a projekttársaság viselje, hanem a többi érintett fél, vagy ha ez nem lehetséges, akkor másféle módon kell a kockázatot csökkenteni. Ezt a tevékenységsorozatot nevezzük fokozott vagy elvárt gondossággal elvégzendő munkafolyamatnak. A projektfinanszírozás lassú és bonyolult folyamat, korlátozza a vezetést, mi több igen költséges finanszírozási módszer. A hitelezők haszna, a költségeiken felül, 2-3-szor nagyobb, mint a vállalati hiteleknél. Arról nem is beszélve, hogy a költségeik is számottevően magasabbak, hiszen a fokozott gondosságot igénylő munkák, a külső tanácsadók bevonásával végzett ellenőrzések jelentősen megemelik a költségeket. (Yescombe, E. R., 2008) 4.2. A projektfinanszírozás történeti áttekintése A projektfinanszírozás az elmúlt huszonöt évben bekövetkezett térnyerése alapvetően két okkal magyarázható; az egyik a közszolgáltatások deregulációja, a másik az állami tőkebefektetések privatizációja. A projektfinanszírozás elterjedését segítette a nagyprojektek finanszírozásának nemzetközivé válása is, így a vezető projektfejlesztők ma már nemzetközi portfólió-állománnyal rendelkeznek, s amit az egyik projekt kapcsán az egyik országban megtanultak, azt egy másik projekten, egy másik országban is hasznosítják. A bankokról és a pénzügyi tanácsadókról is elmondható ugyanez. A különböző kormányhivatalok és állami szervek szintén profitálnak a projektfinanszírozási tapasztalatok cseréjéből. A projektfinanszírozás, mint kifejezetten tőkeigényes iparágak hosszú távú finanszírozására alkalmas módszer, fontos szerepet játszott a században lejátszódott változások előidézésében. Ez elsősorban azokra az iparágakra vonatkozik, ahol a megfinanszírozott beruházásból származó pénzáramlás viszonylag jól tervezhető volt. A projektfinanszírozás történeti fázisai: A modern projektfinanszírozás a természeti erőforrások kitermelésének finanszírozásával kezdődött. Az 1930-as években a texasi olajmezők kitermelésénél alkalmazták, később Ausztráliában és számos más fejlődő országban a gázmezők és más természeti források kitermelésére létrehozott projektek lendítették fel a projektfinanszírozást. Az USA-ban az 1978-as Közszolgáltatói szabályozási törvény hatálybalépése után került sor először önálló energetika projektek finanszírozására. Az 1990-es évek elején, mikor az Egyesült Királyságban a kormány jóváhagyta a Magánfinanszírozási kezdeményezés programját, az 11

12 állami infrastruktúra-építkezések, és szociális infrastruktúraépítkezések finanszírozása kapott lendületet. Az 1990-es évek végén a mobiltelefon-hálózatok világviszonylatban bekövetkezett robbanásszerű fejlődését finanszírozták projektfinanszírozási konstrukciókban. A projektfinanszírozásban kezdetektől fogva az energiatermelés játszotta a főszerepet, azonban akkoriban az Egyesült Államok legnagyobb energiaellátó vállalata, az Enron bukásával az iparág súlyos vereséget könyvelhetett el. Ha abból indulunk ki, hogy a projektek összköltségének átlagosan 80%-át finanszírozzák hitelekből, akkor 2007-ben a magánhitelezők projektfinanszírozással mintegy 300 milliárd dollár értékű új beruházást finanszíroztak. (Yescombe, E. R., 2008) 1. Táblázat: A magánbefektetők projektfinanszírozás keretében igénybe vett hitelállománya, (millió dollár) Energiaipar Szociális infrastruktúra & ingatlanfejlesztés Közlekedés Olaj- és gázkitermelés Petrolkémia Ipar (nyersanyagfeldolgozás) Telekommunikáció Bányászat Mezőgazdaság & erdészet Összesen Forrás: Yescombe, E. R., 18. p. 12

13 4.3. Projektfinanszírozás sajátosságai Minden ügyletnek megvannak a sajátosságai, ezért a projektfinanszírozás struktúrája nem csak iparáganként más és más, de projektenként is eltérő képet mutat. A projektfinanszírozást, egy elkülönített projekttársaságnak nyújtják, ez egy speciális célú társaság, aminek a projekt képezi egyetlen tevékenységét. A projektfinanszírozást új projektekhez veszik igénybe, s nem már működő üzleti vállalkozásokhoz. A hitelek saját tőkéhez viszonyított aránya magas, a projektfinanszírozási hitelek elérhetik a projekt összköltségének a 70-90%-át. A projekt hiteleire a projekttársaság nem, vagy csak korlátozott mértékben vállal garanciát. A kölcsöntőke és a kamatok törlesztése a projekt jövőbeni pénzáramlásából történik, a hitelezők nem támaszkodhatnak sem a projekt vagyonára, sem a megelőző időszak pénzügyi eredményeire. A hitelezők számára a legfontosabb biztosítékot a projekttársaság szerződései, licencei, a természeti erőforrások tulajdonjoga vagy azok hasznosításának jogai jelentik. A projekttársaság vagyona valószínűleg sokkal kevesebbet ér, mint maga a hiteltartozás. Ez azonban csak akkor derül ki, ha a projekttársaság fizetésképtelensége miatt a vagyon eladásra kerül. A projekt élettartama véges, egyrészt azért, mert a szerződések és a licencek határozott időre szólnak, másrészt azért, mert a természeti erőforrások is előbb-utóbb kimerülnek. A projektfinanszírozásra felvett hiteleket még a projekt élettartama alatt teljes egészében vissza kell fizetni. Ezek után világosan láthatjuk, hogy a projektfinanszírozás nem azonos a vállalati hitellel, mert akkor a vállalat mérlegét vizsgálják elsősorban, valamint a korábbi időszakok pénzáramlásának és nyereségének alakulása alapján készítenek előrejelzést. Azzal a feltételezéssel is élhetnek, hogy a vállalat belátható időn belül nem szűnik meg, így meglevő hiteleit tovább görgetheti. A projektfinanszírozás több alkotóelemből épül fel, az egyes projektfinanszírozási tranzakciókban azonban nem mindegyik elem található meg. 13

14 Maga a projektfinanszírozás két részből áll: Saját tőkéből, amit a befektetők invesztálnak a projektbe; Projektfinanszírozási hitelekből, amit egy vagy több hitelezői csoport nyújt. A projekt nettó működési pénzáramlásából először a projektfinanszírozás keretében felvett hiteleket törlesztik, így a beruházók befektetéseinek a megtérülése még inkább a projekt sikerétől függ. A projektfinanszírozást a projekttársaság által megkötött szerződések teszik lehetővé, oly módon, hogy a projekttársaság kockázata áttevődik a projektszerződések többi szereplőjére. A hitelezőknek is részben ezek a szerződések nyújtanak garanciát. Projektszerződések fajtái: Projektmegállapodás, ami lehet felhasználói szerződés, amelynek értelmében a projekt által előállított termékek értékesítése hosszú távra rögzített árképlet alapján történik, illetve kormányzati vagy más állami szervvel kötött koncessziós szerződés, ami felhatalmazza a projekttársaságot a projekt megépítésére, vagy szolgáltatás nyújtására. Illetve lehetnek egyéb projektszerződések, például kulcsrakész műszaki, berendezési és építési szerződés vagy fővállalkozói szerződés; beszállítói szerződés; üzemeltetési és karbantartási szerződés; vagy állami támogatási megállapodás, amelynek értelmében az állam különböző támogatásokat nyújt, például adókedvezményt ad vagy garanciát vállal a projektbe történő befektetésre vonatkozóan. (Yescombe, E. R., 2008) 4.4. A projektfinanszírozás szereplői A projektfinanszírozás egyik specialitása, hogy létrehoznak egy önálló gazdasági társaságot, amely a projekt lebonyolításáért felelős, ezt nevezzük projekttársaságnak. Erre azért van szükség, mert ez által a hitelezők önálló biztosítékkal rendelkeznek, s az anyavállalat esteleges csődje nem sodorja veszélybe ezt a társaságot, ezáltal növeli a hitelező biztonságát és alacsonyabb kockázatúvá teszi a kihelyezett hitelt. Emellett azért is fontos a projekttársaság létrehozása, mert ily módon a projekt megvalósításával kapcsolatos pénzügyi folyamatok nem keverednek össze az anyavállalat egyéb pénzügyi tevékenységével. Minden résztvevővel a projekttársaság áll szerződéses viszonyban, így könnyebben áttekinthetők a projektet terhelő költségek és bevételek. A projektszponzor az a szereplő, aki a legtöbb esetben kezdeményezi a projektet, mert leginkább neki áll érdekében a projekt pénzügyi megvalósítása. Rendszerint pénzügyi befektető, vagy termelővállalat tölti be a projektszponzor szerepét. Míg a pénzügyi befektető befektetett tőkéjének 14

15 megtérülését várja a projekttől, addig a termelővállalat egy olyan termékre számít, amelyet a termelésben tud hasznosítani. Gyakran előfordul az az eset, hogy egy több cégből álló konzorciumot hoznak létre a beruházás lebonyolításához, de egy projektet egy projektszponzor is megvalósíthat. A projektszponzor feladata a projekt előkészítésével kapcsolatos teendők ellátása, a projekt beindítása, menedzselése és szükség esetén egy konzorcium megszervezése. A hitelező intézet a projektszponzortól általában megköveteli, hogy bizonyos mértékű saját erővel járuljon hozzá a projekttársaság működéséhez. Ezt a legtöbb esetben a projektszponzor tőkeemeléssel vagy tagi kölcsön nyújtásával biztosítja. A projektfinanszírozás során mind a projektszponzor, mind a bankok szakértőket kérnek fel, hogy a munkájukat segítsék, ők a tanácsadók. Erre azért van szükség, mert egyik fél sem rendelkezik kellő számú és megfelelő minőségű szakemberrel, akik a projekt megvalósítását felügyelnék. A legfontosabb követelmény a tanácsadókkal szemben, hogy mind a projektszponzortól, mind a hitelező intézménytől független, ezen felül mindkét fél által elfogadottak legyenek. A projektfinanszírozás során az alábbi tanácsadókkal találkozhatunk: pénzügyi tanácsadó, aki az optimális finanszírozási struktúrát alakítja ki; jogi szakértő, aki a megfelelő szerződéses héttér kialakításáért felelős; műszaki szakértő, aki a projekt tervezése során nyújt tanácsot; valamint a biztosítási szakértő, aki a biztosítások megkötésén keresztül minimalizálja a kockázattípusokat. A hitelező bankok a kölcsön összegétől függően vagy egyedül finanszírozzák a projekteket, vagy több bankból álló szindikátust hoznak létre, hogy megosszák a hitelezésből eredő kockázatot. Míg a projekt megvalósításának kezdeti időszakában egyre növekszik a kockázat- mivel ekkor még csak költségei vannak a beruházásnak-, a projekt tárgyának befejeztével egyre csökken a hitelező kockázata, ugyanis a kivitelezés lezárult, illetve a beruházás már bevétellel rendelkezik. Ennek következtében a hitelezők válthatják egymást a projektfinanszírozás ideje alatt, amit refinanszírozásnak nevezünk. A projekttársaság külső forrást kétféleképpen vonhat be, banki hitelt vesz fel, vagy értékpapírt bocsát ki. Az auditorok feladata egy adott szakterület munkájának véleményezése, tevékenység ellenőrzése, illetve felülvizsgálata, szerepük nagyon hasonlít a tanácsadókéra. A projektfinanszírozás esetében találkozhatunk pénzügyi, műszaki, valamint modell auditorral. A projektből származó termék vevője lehet egy piaci szegmens, de lehet egyetlen vállalat is, vagy maga az állam. Akkor nevezzük a termékek vásárlóját offtakernek, ha ő a termék egyedüli vásárlója. A hitelező bank általában hosszú távú szerződést ír alá az offtaker- rel, amelyben rögzítik a projektből származó termékek árát. Ennek segítségével az áringadozásból származó kockázatot áthárítja a bank az offtaker- re, ezen felül biztosítja a projekt pénzáramlásának hosszú távú stabilitását is. (Madácsi, 2005) 15

16 4.5. A projektfinanszírozás dokumentumai A projektfinanszírozás során különböző dokumentáció típusokkal találkozhatunk, az alább felsoroltak kerülnek leggyakrabban alkalmazásra. A bemutatkozó dokumentum a következő információkat tartalmazza a megvalósítandó projekttel kapcsolatban: javasolt finanszírozás és a hitel feltételeinek összefoglalása, a projekttársaság bemutatása, a projekttársaság javasolt tőkeszerkezete, a projekt által előállított termék és annak piaca, marketingtevékenység, a piacon megfigyelhető verseny, a projekttársaság felépítése, vezetése, üzleti kockázatok, múltbeli és egyéb pénzügyi információk, tervek és előrejelzések. Az átvilágítás során a projektszponzort és a finanszírozó intézményeket veszélyeztető kockázatokat tárják fel. A legtöbb esetben a pénzügyi és a jogi átvilágítást alkalmazzák, ugyanis ez a két terület kulcsfontosságú a projektfinanszírozás során. Amennyiben a bank támogatja a projektet egy indikatív ajánlatot tesz a hiteligénylőnek, mely ajánlat azonban csak informatív jellegű, nem jelent kötelezettségvállalást. Ez az ajánlat magában foglalja a bank által elképzelt finanszírozási struktúrát amit előzetesen a projekttársaság eljuttat a hitelintézetnek-, a finanszírozás feltételeit, valamint a hitel árazását. Amennyiben a projektszponzor és a bank megegyezik a hitelnyújtás feltételeiben, a bank kötelező ajánlatot ad ki. Ez az ajánlat kötelezettségvállalást jelent a hitelező részéről a benne foglalt feltételek szerint, és a leendő hitelszerződésnek a legfontosabb elemeit tartalmazza, ezáltal mintegy kivonatolva a későbbi hitelszerződést. A kötelező ajánlat után kerül sor a term sheet aláírására. A term sheet aláírásával párhuzamosan a projektszponzor átadja a banknak a mandátumlevelet. A hitelszerződés és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződések biztosítják a szerződő feleket a jogaikról és kötelezettségeikről. Az egyéb projektszerződések közé tartoznak a fővállalkozóval, az alvállalkozókkal, tanácsadókkal, szakértőkkel, üzemeltetőkkel és vevőkkel kötött szerződések. Fontos ezeknek a szerződéseknek kitérnie a résztvevő cégek kötelezettségeire, jogaikra, az esetleges késedelmes teljesítés szankcióira, valamint a biztosítékokra. Általában a finanszírozó bank engedélye szükséges e szerződések megkötéséhez, ám a kisebb horderejű döntéseket a projektszponzor szabadon hozhatja meg. A pénzügyi modell felméri a projekt szempontjából releváns kockázati tényezőket, és vizsgálja a tényezők hatását a projekt megvalósításának folyamatára. Továbbá célja az adott projekt várható bevételeinek és ráfordításainak felmérése, ennek alapján az adósságszolgálati mutató meghatározása. A pénzügyi modell tartalmazza a makrogazdasági 16

17 előrejelzéseket, a költségterveket, a bevételi terveket, a hitellel kapcsolatos táblázatokat (hitelek lehívása, törlesztése, kamatfizetések), valamint az amortizáció számítási módszerét. Elkészítésre kerül még a cash-flow táblázat, az eredménykimutatás terv, a mérlegterv; különböző pénzügyi mutatók kerülnek kiszámításra, valamint az érzékenységvizsgálatok eredményeit is feltűntetik a legfontosabb mutatókra vonatkoztatva. Ezeket az úgynevezett alap- és háttértáblázatok tartalmazzák. (Madácsi,2005) 4.6. A projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi lehetőségek Projektfinanszírozás során három fő pénzügyi forrás alkalmazását érdemes megemlíteni, ezek a következők: saját erő felhasználása, értékpapírok kibocsátása és hitel igénybevétele. A saját erőt legtöbbször a projektszponzor társaságban történt tőkeemeléssel, vagy tagi hitel útján biztosítják. Ezek közül a tagi hitel nyújtása az elterjedtebb, mivel egyszerűbb a dokumentációja és a lebonyolítása, ezen kívül gyorsabban lehet így hitelhez jutni. A tulajdonosok által nyújtott hitel ebben az esetben junior hitelnek minősül, ez annyit jelent, hogy alá van rendelve a bank által nyújtott hiteleknek, annak visszafizetésére csak a banki hitelek visszafizetése után nyílik lehetőség. A külső források között jelentős szerepet foglalnak el az értékpapírok, ezt nevezzük nem hiteljellegű külső finanszírozásnak. Azonban az az általános megfigyelés, hogy a pénzügyi instrumentumok használata csak nagyobb projektek esetében tapasztalható, mivel az értékpapír-kibocsátás nagyon költséges, így csak egy bizonyos méret felett költséghatékony. A hiteljellegű külső finanszírozás esetében két lehetőséggel élhet a vállalat, ezek a hátrasorolt kölcsön és a banki hitel. A hátrasorolt kölcsön, amit más néven kvázi sajáttőke-hozzájárulásnak is neveznek, előbbre sorolt a saját tőkéhez képest, azonban hátrébb sorolt, mint a senior hitel. A hátrasorolt hitelnek megvan az az előnye, hogy rögzített kamatozású, hosszú lejáratú, fedezet nélküli, valamint a saját tőke/idegen tőke kiszámításakor a saját tőke részeként kezelik a bankok. Ezt a típusú kölcsönt olyan pénzügyi befektetők nyújtják a projekttársaságnak, amelyek kamatjövedelmet várnak a projekt megvalósításától, vállalva a kudarc lehetőségét is. Más néven kockázati tőketulajdonosoknak is nevezik őket. Ezzel szemben a bankhitel általában rövidebb vagy azonos élettartamú, mint a projekt, és a legtöbb esetben senior hitelnek minősül. A senior hitel a kielégítési rangsorban első helyen álló olyan hitel, amelynek minden más hitel- és tőke-visszafizetés alá van rendelve. A fentiekből jól látható, hogy a projektfinanszírozás során számos pénzügyi instrumentum alkalmazható, ezek minden kombinációja elérhető a 17

18 projektszponzor számára, így minden ügylet egyedi finanszírozást jelent. A fent említettekből láthatjuk, hogy a projektfinanszírozás jó példa a strukturált finanszírozásra. A strukturált banki finanszírozás olyan banki finanszírozás, amelynek során az adott ügylet sajátosságait figyelembe véve alakít ki a bank egy személyre szabott hitelt. Így bonyolultabb műveleteket is finanszírozhat egy bank, a hitelek testre szabásával. (Madácsi, 2008) 4.7. A projektfinanszírozás helye a banki hitelezési ügyletekben Manapság a kereskedelmi bankok folyamatos versenyben állnak egymással, alkalmazkodniuk kell a piacon felmerülő új igényekre, hogy a piacgazdaság elvárásai mellett sikereket tudjanak elérni. A mai értelemben vett projektfinanszírozásnak nincs nagy múltja a magyarországi kereskedelmi bankok gyakorlatában. A rendszerváltás után indult meg hazánkba a külföldi tőke beáramlása, csak ezután erősödött meg a vállalati szektor, s vált szükségessé nagyobb volumenű projektek finanszírozása. Sor került a megfelelő jogi háttér megteremtésére, az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, az infláció csökkenése valamint a belső megtakarítások növekedésének hatására megnőtt a kihelyezhető összegek mértéke, így lehetőség nyílt a hosszú távú tervezésre. Ma már több kereskedelmi bank foglalkozik projektfinanszírozással, s hitelportfoliójukban ez a finanszírozási forma egyre nagyobb arányt képvisel. Az ügylet finanszírozási igényének nagyságától és egyéb sajátosságaitól függően a bankok egyedül nyújthatnak projektfinanszírozási hitelt, illetve nagy összegű hitelfelvételek esetében nyíltpiaci szindikálással vagy a bankok szűkebb körének bevonásával. (Takács, 2001) 4.8. A finanszírozó bank kiválasztása A projektek finanszírozási gyakorlatában nagy jelentőséggel bír a finanszírozó bank kiválasztása. Fontos a résztvevő felek bizalmi viszonya, mert sok esetben múlik a projekt kivitelezésének folyamatossága a gyors és gördülékeny döntéshozatalon. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a finanszírozó intézmény kiválasztása során felmerülő legfontosabb tényezők. A legfontosabb a hitel ára. Ez alatt az igénybe vett hitel kamata és a bank által felszámított jutalékok, illetve díjak értendők. Ez a szempont tekinthető a legfontosabbnak a hitelt nyújtó intézmény kiválasztása szempontjából. Érdemes azonban még figyelni a bank méretére is. Nagy volumenű projektek esetében elkerülhetetlen ugyan a hitelek szindikálása, de fontos szempont, hogy a finanszírozó intézmény mekkora hitelkapacitással rendelkezik. Nagyobb biztosítékot jelent az is, ha a 18

19 bank már finanszírozott a projektszponzoréhoz hasonló beruházást. A hitelen kívül számtalan más szolgáltatásra is szüksége lehet a projekttársaságnak a projekt lezárásáig. Ha ezeket ez igényeket is kielégíti a finanszírozó intézmény, akkor nem kell további bankokat felkeresni különböző problémák felmerülésekor. Fontos még a jó munkakapcsolat kialakítása. A projektszponzornak olyan bankra van szüksége, aki nem avatkozik bele a napi tevékenység végzésébe, vagy a projekttel kapcsolatos vezetési döntésekbe. Mivel egyes szakaszokban napi kapcsolatban áll egymással a hitelintézet és a projekttársaság elengedhetetlen a köztük levő jó viszony kialakítása. (Madácsi, 2005) 4.9. A projektfinanszírozás kockázatai A projekt megvalósítása során számos kockázattal találkozhat mind a projektszponzor, mind a támogató bank, ezek közül a legfontosabbak az alábbiakban kerülnek kifejtésre. Fontos megemlíteni az országot, ahol a projekt megvalósításra kerül. Figyelembe kell venni az adott ország politikai és és gazdasági helyzetét, ez esetben beszélünk országkockázatról. Előfordulhat például, hogy az adott ország gazdasági recesszióba kerül, ezért megtagadja a külföldi hitelezőknek a hitel visszafizetését. Emellett politikai megfontolásokból is bevezetheti egy ország a kötött devizagazdálkodást, így befolyásolva a külföldi deviza kiáramlását az országból. További kockázatot jelent a projekt állam által történő kisajátítása, bizonyos gazdasági célok elérése miatt. A projekt megvalósítása során figyelembe kell venni a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot, ami a következő elemeket foglalja magában: a befejezés kockázata, költségtúllépés, késedelem a kivitelezésben, műszaki hibák, tervezési hibák, minőségi hibák, jogosítványok és engedélyek, környezetvédelmi előírások, vis major kockázata. Ezek elkerülésére különböző módszereket kell kidolgozni, valamint az esetlegesen bekövetkező kockázatok kezelésére tartalékot kell képezni. A pénzügyi kockázatok közé soroljuk az árfolyamkockázatot, az inflációs kockázatot és a kamatkockázatot. A fenti tényezők hatása azért jelentős, mert nem csak a projektekkel kapcsolatos ráfordításokat érintik a kivitelezés és a hiteltörlesztés költségei miatt, hanem a projekt jövőbeli bevételei is befolyásolják, ezáltal veszélybe kerülhet a megfelelő törlesztés a projekttársaság részéről. Az üzleti kockázat a nem megfelelő előrejelzések és a piaci környezet változásának a következményeként jelenhet meg a megvalósítás során. 19

20 A szabályozási környezet változása szintén negatív hatással lehet a projekt kivitelezésére, üzemeltetésére és jövedelmezőségére, ezért fontos megemlíteni a jogi kockázatokat is. Ezen kívül előfordulhat, hogy sem a projektszponzor, sem a hitelező intézmény nem a projekt befogadó országából származik, így nincsenek tisztában az adott országban alkalmazott jogszabályokkal, ezért minden esetben tájékozódni kell az adott országban irányadó jogszabályokról. A jogi kockázatok közé tartozik az is, hogy a biztosítéki szerződésben foglaltak érvényesíthetőek-e az adott országban. (Madácsi) A projektfinanszírozás biztosítéki rendszere A biztosítéki rendszer ad módot arra, hogy a projektfinanszírozás mérlegen kívüli finanszírozássá váljon, mivel nem jelenik meg a projektszponzor kimutatásaiban. A strukturált szerződéses rendszer a projekt minden szereplőjére és résztvevőjére kitér mind a jogokat, mind a kötelezettségeket illetően, valamint egyértelmű felelősségi és kártérítési viszonyokat állapít meg. A projektfinanszírozás során az alábbi eszközöket használják a bankok a biztosítéki rendszer minél hatékonyabb kialakításához: jelzálog, kezesség, garancia, kötelezettségvállalások, engedményezés, óvadék, letét, vételi jog, zálogjog és a közjegyző előtt írt szerződések. (Madácsi, 2008) A projektfinanszírozás folyamatának specialitásai A finanszírozó bank folyamatos megfigyelés alatt tartja a hitelt felhasználó társaságot, annak érdekében, hogy biztosítsa a hitel megfelelő törlesztését, illetve ha valami rendellenességet tapasztal megtehesse a kívánt lépéseket, hogy az általa nyújtott hitel visszafizetésre kerüljön. Ezt a tevékenységet nevezzük projekt monitoringnak. A folyamat során a hitelező intézmény számára mérlegek, eredmény- és cash flow- kimutatások, a projekt életciklusának fő szakaszairól pedig zárójelentések készülnek. A projekttársaság meghatározott időközönként közli a bankkal a világbanki mutatókat, ami a kiemelt jelentőségű pénzügyi mutatókat öleli fel. A monitoring folyamatába a bank saját szakembergárdáján kívül külső szakértőket is bevonhat. A bank előírhatja a projekttársaságnak, hogy a különböző bevételi típusokat más-más számlán vezesse, mivel így könnyebben azonosítható a problémás bevételi forrás. Látható, hogy ez a módszer munkaigényesebb, azonban a hiteligénylő számára is számos előnnyel jár, mivel ennek segítségével a napi likviditástervezés könnyebben követhető, illetve a projekt bevételi oldala is egyszerűbben áttekinthető. 20

A projektfinanszírozás kérdései

A projektfinanszírozás kérdései Az ötlettől a megvalósításig A projektfinanszírozás kérdései dr. Kálmán Tamás projektmenedzser GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Budapest, 2012. november 7. 2 Definíció szerint A projektfinanszírozás sajátosságai

Részletesebben

Kilyénfalvi Béla ügyvezető igazgató ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe 2010. március 31.

Kilyénfalvi Béla ügyvezető igazgató ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe 2010. március 31. Click A projektfinanszírozás to edit Master title alapjai style Click to edit Master subtitle style Kilyénfalvi Béla ügyvezető igazgató ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe 2010. március 31. 2009. március

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Köszönetnyilvánítás 11 Ajánlás 13 Előszó 15 Bevezetés 19 Executive Summary 23. I. A strukturált ügyletek pénzügyi és hazai jogi háttere 27

Köszönetnyilvánítás 11 Ajánlás 13 Előszó 15 Bevezetés 19 Executive Summary 23. I. A strukturált ügyletek pénzügyi és hazai jogi háttere 27 Köszönetnyilvánítás 11 Ajánlás 13 Előszó 15 Bevezetés 19 Executive Summary 23 I. A strukturált ügyletek pénzügyi és hazai jogi háttere 27 I/A Üzleti alapelvek 29 1. A strukturált finanszírozás mint finanszírozási

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21.

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. IV. Energy Summit Hungary 2013 Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. Bevezetés Amiről az előadás nem fog szólni

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása

A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása dr. Kandrács Csaba Hitelezés 2015. Sofitel Hotel, Budapest, 2015. május 7. A vállalati hitelállomány javulást mutat, de továbbra is lassú a portfoliótisztulás

Részletesebben

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 17 Lízing. Füredi-Fülöp Judit

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 17 Lízing. Füredi-Fülöp Judit Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek IAS 17 Lízing Füredi-Fülöp Judit A standard célja, hatóköre Lízingügyletek értelmezése Elszámolási sajátosságainak szabályozása és összefoglalása Közzétételi

Részletesebben

Gulyás Olivér Osztályvezető gulyas.oliver@mkb.hu

Gulyás Olivér Osztályvezető gulyas.oliver@mkb.hu Megújuló energiaprojektek a finanszírozó szemszögéből Gulyás Olivér Osztályvezető gulyas.oliver@mkb.hu Napi Gazdaság - Energetikai konferencia 2010. december 1. Bevezetés Projektfinanszírozásról általában

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Integráló építménytervezés I. XI. előadás MET.BME.HU 2012 / 2013 I. Szemeszter ERDÉLYI GÁBOR ingatlan befektetési vezető Raiffeisen Ingatlan Alap

Integráló építménytervezés I. XI. előadás MET.BME.HU 2012 / 2013 I. Szemeszter ERDÉLYI GÁBOR ingatlan befektetési vezető Raiffeisen Ingatlan Alap Integráló építménytervezés I. XI. előadás MET.BME.HU 2012 / 2013 I. Szemeszter ERDÉLYI GÁBOR ingatlan befektetési vezető Raiffeisen Ingatlan Alap Marktstudie 30.06.2010 30.06.2010 1 1 TARTALOM I. Rész

Részletesebben

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató

Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató . Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató Alapítás Az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával A társadalmi vállalkozásokat érintő pénzügyi tervezés 2013. február 22. Pénzügyi terv A pénzügyi

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Vállalkozás Forrásbevonás Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek célja a profitszerzés.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának

Részletesebben

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14.

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. Problémás hitelek számvitele, valamint a gyűjtőszámla-hitel konstrukció és a devizahitel előtörlesztés számviteli kezelése (magyar számvitel és IFRS)

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 009 Hungarian Accounting Advisory Group A pénzügyi kimutatások prezentálásának és közzétételének trendje a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok esetében A projekt

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Tőkefinanszírozás. Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3.

Tőkefinanszírozás. Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3. Tőkefinanszírozás Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3. 1. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap működésének általános keretei Az Alapot a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli, alapítói

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Szabadság és Reform Intézet

Szabadság és Reform Intézet Felsőoktatási PPP-k edina.berlinger@uni-corvinus.hu Szabadság és Reform Intézet Befektetés vagy Kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője c. konferencia Téves eszmék a felsőoktatásban 1. Túl sok a diplomás.

Részletesebben

Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT

Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 37-64 /2015. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT A Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. naptári

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1. napirendi pont Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend

Részletesebben

B E V É T E L E K Ezer forintban

B E V É T E L E K Ezer forintban 1.1. melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím Ezer

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. ülésének könyvéből. 76/2012. (VI. 25.) határozata: Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012. június 25-ei ülés napirendi pontjait az alábbiak szerint elfogadja: 1. Lejárt határidejű határozatokról

Részletesebben

Projektismeretek, projektmenedzsment

Projektismeretek, projektmenedzsment Projektismeretek, projektmenedzsment Újbuda Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2010. 01. 29. Projekt fogalma Projekt: Meghatározott eredmények elérése (projekt termékek létrehozása) érdekében, adott erőforrással

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA NAGY KÁLMÁN ügyvezető igazgató CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek

4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek Kedvezményes kamatozású vállalati forint Akár 80%-os finanszírozási arány AVHGA kiegészítô kezesség esetén 4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai I.

Vállalati pénzügyek alapjai I. Vállalatgazdaságtan II. Vállalati pénzügyek alapjai I. Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba, egyetemi tanár Előadó: Vida Adrienn, PhD hallgató 2007. december 10. Tematika Pénzügyi tervezés Pénzügyi tervek

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13.

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű ingatlanforgalmazó

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben