A kis- és középvállalkozások sűrűségének és eloszlásának alakulása a Közép, Északnyugat és Nyugat régiók kisvárosaiban

Átírás

1 Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban POSDRU/92/3.1/S/50583 A kis- és középvállalkozások sűrűségének és eloszlásának alakulása a Közép, Északnyugat és Nyugat régiók kisvárosaiban - kutatásjelentés, 1.1. tevékenység május -

2 Az elemzés első szakaszában a mikro-, kis- és középvállalkozások számát, sűrűségét és helyzetét vizsgáljuk a kutatásban érintett három fejlesztési régióban. A Közép, Északnyugat és Nyugat régiók helyzetét hasonlítjuk az országos átlaghoz illetve a többi régióhoz. A második szakaszban a mikro-, kis- és középvállalkozások számát, sűrűségét és helyzetét elemezzük a fent említett fejlesztési régiók megyéinek a szintjén. A helyi aktív gazdasági egységek számát tekintve az látszik, hogy 2009-ben a választott régiókban az ezer főre jutó aktív gazdasági egységek száma meghaladja az országos átlagot, amely 25 egység/1000 lakos: az Északnyugat régióban a legmagasabb (28,5), ezt követi a Nyugat régió (27,3) és a Közép régió 26,8 egység/ 1000 lakos számértékkel. Hasonló eredményekhez jutunk ha az aktív lakossággal számolunk, a régiók sorrendje viszont megváltozik: a Közép régió az ezer aktív lakosra jutó 61,2 aktív gazdasági egységgel a Nyugat régió elé kerül, melynek esetében ez az érték 59,7. Más régiókhoz hasonlítva Erdélyben és Bánátban nagyobb az egy főre jutó gazdasági egységek száma, kivételt ebben a tekintetben a főváros képez. Az 1. táblázat az ezer aktív lakosra jutó mikro-, kis- és középvállalkozások számát mutatja a fejlesztési régiók szintjén 2009-ben. A mikrovállalkozások esetén az országos átlagot, amely 54,1 aktív egység, az Északnyugat régió haladja meg, a Közép és Nyugat régiók viszont kevéssel az átlag alatt helyezkednek el, körülbelül 53 egység/ 1000 aktív lakos számértékkel. Ugyanakkor a főváros és a Délkelet régió kivételével a többi régió mikrovállalkozásainak a száma jóval az erdélyi régiók értékei alatt helyezkedik el. A választott régiók nemzeti szinten az élen járnak az ezer aktív lakosra jutó kis- és középvállalkozások számát illetően is (1. táblázat). 1

3 1. Táblázat Az ezer lakosra illetve aktív lakosra jutó aktív gazdasági egységek száma a fejlesztési régiókban a nagyságrend szerinti kategóriákban, 2009 Fejlesztési régiók Gazdasági egységek száma Egységek száma / 1000 Kis- és középvá llalkozás ok Egysége k száma / 1000 aktív Kis- és középvállal kozások száma / Helyi mikrovállalkozások száma / Kisvállalkozások száma / 1000 aktív Középvállalkozások száma / 1000 aktív lakos összesen lakos száma/ 1000 lakos lakos 1000 aktív lakos aktív lakos lakos Összesen ,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 ÉSZAKNYUGAT ,6 28,5 62,7 62,5 55,8 5,8 1,0 KÖZÉP ,8 26,7 61,2 61,0 53,9 5,9 1,2 ÉSZAKKELET ,4 16,4 46,1 46,0 41,0 4,2 0,8 DÉLKELET ,4 23,3 59,7 59,6 53,3 5,3 1,0 DÉL-MUNTÉNIA ,3 18,3 46,9 46,8 41,4 4,5 0,9 BUKAREST-ILFOV ,8 57,7 104,2 103,9 92,9 9,1 1,9 DÉLNYUGAT ,8 17,7 43,0 42,8 38,5 3,7 0,7 OLTÉNIA NYUGAT ,3 27,2 59,7 59,4 52,9 5,4 1,1 Az Északnyugat régióban szám szerint 77731, a Közép régióban 67734, a Nyugat régióban pedig aktív gazdasági egység működött 2009-ben. Az aktív gazdasági egységek nagyrésze (88-89 százalék) 0-9 alkalmazottal, 9 százalékuk alkalmazottal, 1,5 százalékuk alkalmazottal rendelkezik, viszont a nagyvállalalatok aránya, amelyek több, mint 250 alkalmazottal rendelkeznek, nem haladja meg a 0,4 százalékot az ország egyik fejlesztési régiójában sem. Az aktív gazdasági egységek nagyságrend szerinti kategóriákban történő eloszlását tekintve azonban nem léteznek számottevő regionális különbségek (2. táblázat). 2. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek száma a fejlesztési régiókban a nagyságrend szerinti kategóriákban, százalékban, 2009 Régió Összesen szám százalék ÖSSZESEN ,9 9,1 1,8 0,3 Románia ÉSZAKNYUGAT ,0 9,2 1,5 0,2 KÖZÉP ,1 9,6 2,0 0,3 ÉSZAKKELET ,9 9,2 1,6 0,3 DÉLKELET ,2 8,9 1,7 0,3 DÉL-MUNTÉNIA ,2 9,5 1,9 0,4 BUKAREST-ILFOV ,2 8,7 1,8 0,3 DÉLNYUGAT ,5 8,5 1,5 0,4 OLTÉNIA NYUGAT ,6 9,1 1,9 0,4 2

4 Az aktív gazdasági egységek gazdasági ágazatok szerinti eloszlását tekintve országos szinten a következő a helyzet: az egységek 11 százaléka az iparban és az energia-, víz- és csatornahálózati ellátásban, 10,9% az építőiparban, 36,9% a kereskedelemben, 18,9% a piaci szolgáltatásokban (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai), 19,5% a közszolgáltatásban: közigazgatás, tanügy, egészségügy és kultúra, illetve 2,8% a mezőgazdaságban működik. Az Északnyugat és Közép régiókban az iparban (12,4 és 13,7%), az építőiparban (13,7 és 11,6%), a piaci szolgáltatásokban (20,5 és 19,6%), vagyis a termeléssel és fejlesztéssel, illetve innovációval kapcsolatos ágazatokban működő helyi aktív egységek aránya nagyobb, mint az országos átlag esetén, ugyanakkor viszonylag kisebb a közszolgáltatásokban és a kereskedelemben működő egységek aránya (3. táblázat). Amennyiben az abszolút értékeket nézzük, ez utóbbi ágazatokat tekintve sem maradnak le az erdélyi régiók az országos átlagtól, mindössze a régiók esetén más az egységek ágazatok szerinti struktúrája és figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy e régiók egy főre jutó helyi gazdasági egységeinek a száma meghaladja az országos átlagot, és a fővároson kívül a többi régiók értékeit. A Nyugat régióban a helyi aktív egységek aránya az országos átlag felett helyezkedik el az iparban (11,7%), a piaci szolgáltatásokban (19,9%), a mezőgazdaságban (3,7), és más területeken, a kereskedelem kivételével (34,5%), amelynek esetén a régió az országos átlag alatt helyezkedik el. 3. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek száma főbb nemzetgazdasági ágazatok és fejlesztési régiók szerint, 2009 Régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkod ás és halászat Ipar és erőforrás -ellátás Építőipar Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN Románia 2,8 11,0 10,9 36,9 18,9 19,5 100,0 ÉSZAKNYUGAT 2,5 12,4 13,7 33,2 20,5 17,7 100,0 KÖZÉP 2,9 13,7 11,6 33,7 19,6 18,4 100,0 ÉSZAKKELET 3,5 12,7 10,3 40,4 17,1 16,0 100,0 DÉLKELET 4,1 10,5 9,6 41,6 18,7 15,4 100,0 DÉL-MUNTÉNIA 4,4 11,5 11,6 42,2 16,2 14,1 100,0 BUKAREST-ILFOV 0,6 7,5 10,3 33,0 19,6 28,9 100,0 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 3,0 11,1 9,1 44,6 18,5 13,6 100,0 NYUGAT 3,7 11,7 10,6 34,5 19,9 19,6 100,0 Össze sen 3

5 Az általunk vizsgált fejlesztési régiók megyéi az ezer lakosra és aktív népességre jutó helyi aktív gazdasági egységek száma és nagyságrendje szerint 2009-ben három csoportra oszthatók: - Nagy helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, több, mint 30 egység/ 1000 lakos és több, mint 65 egység / 1000 aktív lakos: Kolozs (39,9, illetve 79,6), Temes (35,7 illetve 72,7), Brassó (33,7, illetve 80) és Bihar (31,4, illetve 65,2) - Közepes helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, egység/ 1000 lakos és egység / 1000 aktív lakos: Hargita (25,9), Maros (24), Szeben (28,3), Arad (27,5). - Alacsony helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, kevesebb, mint 23 egység/ 1000 lakos és kevesebb, mint 58 egység / 1000 aktív lakos: Beszterce- Naszód (21,7), Máramaros (21,5), Szatmár, Szilágy, Fehér (22), Kovászna (21), Krassó-Szörény (16,8), Hunyad (22,3) 4. Táblázat. Az 1000 lakosra és aktív népességre jutó aktív gazdasági egységek száma, nagyságrend szerinti kategóriák és megyék szerint, 2009 Megyék Összesen Vállalkozá sok száma / 1000 lakos Vállalkozás ok száma / 1000 aktív lakos Mikrovállalk ozások száma /1000 aktív lakos Kis- és középv állalkoz ások száma/ 1000 lakos Kis- és középváll alkozáso k száma / 1000 aktív lakos Kisvállalk ozások száma /1000 aktív lakos Középváll alkozások száma /1000 aktív lakos ÖSSZESEN ,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 Bihar ,4 31,3 65,2 65,0 58,2 5,7 1,0 Beszterce- Naszód ,7 21,7 50,8 50,7 45,9 4,1 0,7 Kolozs ,9 39,8 79,6 79,5 71,3 6,9 1,2 Máramaros ,5 21,4 52,7 52,6 46,4 5,4 0,8 Szatmár ,9 22,8 53,4 53,3 46,3 5,9 1,0 Szilágy ,0 22,0 49,3 49,2 43,9 4,6 0,6 Fehér ,7 22,6 46,6 46,4 41,1 4,4 0,9 Brassó ,7 33,6 80,0 79,8 70,9 7,3 1,6 Kovászna ,1 21,1 50,3 50,2 43,5 5,6 1,1 Hargita ,9 25,9 58,3 58,1 51,2 6,0 0,9 Maros ,0 23,9 55,9 55,7 49,4 5,3 1,1 Szeben ,3 28,2 64,9 64,6 56,8 6,2 1,5 Arad ,5 27,4 58,7 58,5 52,0 5,5 1,0 Krassó- Szörény ,8 16,8 41,7 41,6 37,3 3,6 0,7 Hunyad ,3 22,2 50,9 50,7 44,8 4,9 1,0 Temes ,7 35,6 72,7 72,4 64,6 6,4 1,4 4

6 Az alkalmazottak számának függvényében a helyi aktív egységek hasonló eloszlást mutatnak: 85-90% rendelkezik 0-9 alkalmazottal, 8-10% alkalmazottal, míg a maradék 1-3% több alkalmazottal rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos megyei szintű különbözőségek alacsonyak, néhány megyében az alkalmazottal rendelkező egységek aránya kevéssel (0,5-1 százalékkal) az országos átlag felett helyezkedik el. Ezek az alábbiak: Kovászna (2,2), Szeben (2,3), a alkalmazottal rendelkező egységek esetén pedig Máramaros (10,2), Szatmár (11,1), Kovászna (11,2) és Hargita (10,3). 5. Táblázat Az aktív gazdasági egységek aránya, megyék szerint a nagyságrendek szerinti kategóriákban, 2009 Megyék ÖSSZESEN Románia 88,9 9,1 1,8 0,3 Bihar 89,3 8,8 1,6 0,3 Beszterce-Naszód 90,4 8,0 1,4 0,2 Kolozs 89,6 8,7 1,5 0,2 Máramaros 87,9 10,2 1,6 0,3 Szatmár 86,7 11,1 1,9 0,2 Szilágy 89,1 9,4 1,2 0,2 Fehér 88,2 9,5 1,9 0,4 Brassó 88,6 9,1 2,0 0,3 Kovászna 86,4 11,2 2,2 0,3 Hargita 87,9 10,3 1,6 0,3 Maros 88,4 9,5 1,9 0,3 Szeben 87,6 9,6 2,3 0,4 Arad 88,6 9,4 1,7 0,3 Krassó-Szörény 89,3 8,5 1,8 0,4 Hunyad 88,0 9,7 2,0 0,4 Temes 88,8 8,9 1,9 0,4 Az aktív gazdasági egységek nemzetgazdasági ágazatok szerinti eloszlását vizsgálva azt követtük nyomon, hogy mely megyék esetén nagyobb az országos átlagnál az alábbi három területen működő egységek aránya. Az ipar, valamint az energia-, vízés csatornahálózati ellátás esetén a vizsgált megyék nagyrésze az országos átlag felett helyezkedik el. A legnagyobb értékek Beszterce-Naszód (15,8), Fehér, Kovászna (15,5), Hargita (18), Maros (14), Krassó-Szörény (14,5) megyékben fordulnak elő. Az építőipar esetén a megyék nagyrésze szintén az országos átlag feletti értékkel rendelkezik (a legmagasabb Szatmár (17,8) és Máramaros (15,5) megyékben). A piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai szolgáltatások) terén Szeben (22), Bihar (21,7), Kolozs (21,3), Máramaros (20,4), Fehér (20,3), Arad (20,8) és Krassó-Szörény (20) megyék járnak az élen. 5

7 6. Táblázat Az aktív gazdasági egységek száma a főbb nemzetgazdasági ágazatok szerint, megyei bontásban, 2009 Megyék Mezőgazdas Ipar és Építőipar Keres Piaci Közigazgatás, Összesen ág, erdőgazdálk odás és halászat erőforrás -ellátás kedel em szolgáltatások (bankipénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN Románia 2,8 11,0 10,9 36,9 18,9 19,5 100,0 Bihar 3,0 11,2 10,6 36,4 21,7 17,1 100,0 Beszterce- Naszód 3,5 15,8 13,7 36,5 16,1 14,5 100,0 Kolozs 1,3 10,6 13,7 30,3 21,3 22,8 100,0 Máramaros 2,5 15,1 15,5 33,0 20,4 13,5 100,0 Szatmár 4,5 13,6 17,8 31,5 19,5 13,1 100,0 Szilágy 2,8 13,4 14,6 35,5 19,2 14,5 100,0 Fehér 3,9 15,7 12,4 33,1 20,3 14,5 100,0 Brassó 1,9 10,8 11,3 34,0 19,9 22,2 100,0 Kovászna 4,8 15,5 10,4 36,6 18,5 14,2 100,0 Hargita 3,5 18,0 12,2 34,1 17,5 14,7 100,0 Maros 3,3 14,1 11,1 35,5 18,5 17,5 100,0 Szeben 2,4 13,3 12,1 29,9 22,0 20,3 100,0 Arad 4,9 12,4 9,9 33,5 20,8 18,5 100,0 Krassó- Szörény 3,2 14,5 10,1 37,0 20,1 15,2 100,0 Hunyad 2,7 12,9 10,2 38,9 19,3 16,0 100,0 Temes 3,5 10,1 11,4 32,6 19,6 22,8 100,0 A főbb nemzetgazdasági ágazatok között lényeges különbségek vannak az alkalmazottak számát illetően. Az 50 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező egységek főként a kereskedelemben, a piaci és közszolgáltatásokban vannak jelen, a közepes és nagyvállalatok ezzel szemben inkább az iparban működnek. Ebben a tekintetben számottevő megyei szintű különbségek mutatkoznak. (ld táblázatot az 1. sz. mellékletben) Az aktív gazdasági egységek számának éves változási rátáját elemezve az látható, hogy 2003-ban nemzeti szinten 11 százalékos növekedést mutatott és 2008-ig további évi 5-10 százalékos növekedés volt jellemző. Ezt követően azonban (vélhetően a gazdasági válság következtében) 2009-re a gazdasági egységek száma két százalékkal csökkent. 6

8 Az erdélyi régiókban 2003-ban az országos átlagnál nagyobb növekedésnek lehettük szemtanúi, későbbi években viszont az országos átlaghoz hasonló növekedés volt jellemző. A növekedés tekintetében a megyék szintjén nagy különbözőségek figyelhetők meg: 2003-ban például Máramaros megyében 30%-os, míg Bihar megyében csak 7%-os növekedést regisztráltak. A 2009-es gazdasági válság okozta csökkenések a régióban az országos átlagnál 1-2%-kal nagyobbak voltak. Ebben a tekintetben Fehér megye jelent kivételt, ahol nem csökkent a helyi egységek száma (7. táblázat) 7. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, Megye ÖSSZESEN 100,0 111,3 112,5 109,4 106,7 108,1 106,8 98,0 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 113,9 110,5 110,0 107,1 109,9 107,9 96,6 Bihar 100,0 107,3 110,0 107,3 106,5 109,7 106,3 96,9 Beszterce-Naszód 100,0 110,2 112,8 110,4 105,2 108,9 109,0 97,5 Kolozs 100,0 113,0 116,9 111,3 107,1 111,5 108,9 97,3 Máramaros 100,0 130,9 92,9 111,0 108,4 108,3 107,7 94,1 Szatmár 100,0 111,7 113,2 109,6 107,6 109,1 107,2 95,6 Szilágy 100,0 115,1 119,8 111,3 108,1 108,6 108,9 97,9 KÖZÉP Régió 100,0 112,2 113,8 109,2 106,1 108,2 106,0 97,5 Fehér 100,0 112,6 115,1 110,8 105,2 110,0 108,1 100,4 Brassó 100,0 111,4 113,8 108,3 105,5 107,8 106,0 96,9 Kovászna 100,0 105,7 109,2 103,8 104,9 107,6 103,6 97,3 Hargita 100,0 112,9 113,6 110,5 106,5 106,8 106,9 96,6 Maros 100,0 112,0 115,4 110,3 106,6 107,8 105,2 97,7 Szeben 100,0 116,3 113,5 110,1 107,3 109,6 106,0 96,9 NYUGAT Régió 100,0 113,8 114,6 110,8 108,2 107,1 105,9 97,7 Arad 100,0 112,5 117,7 112,5 109,3 106,8 104,7 97,6 Krassó-Szörény 100,0 114,3 112,9 110,3 105,3 105,7 105,7 96,4 Hunyad 100,0 108,9 111,3 107,5 105,2 103,5 104,1 96,8 Temes 100,0 117,1 115,2 111,8 109,8 109,4 107,4 98,4 ÉSZAKKELET Régió 100,0 108,8 111,2 108,4 106,4 107,2 106,7 97,3 DÉLKELET Régió 100,0 108,2 111,2 107,4 105,4 106,8 106,8 98,1 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 107,6 109,8 107,2 106,5 108,1 108,5 98,4 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 115,0 116,2 112,4 107,6 109,1 106,4 99,1 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 107,5 109,5 106,5 104,5 106,1 106,1 98,4 A gazdasági egységek számának változása lényegesen eltér a gazdasági szektorok szerint. A es években az erdélyi megyékben az építőipari vállalkozások száma látványos, 25-30%-os növekedést mutatott, legnagyobb mértékű Arad, Bihar, Máramaros és Fehér megyékben volt. Az építőiparban 2009-ben 2008-hoz képest 7

9 országos szinten 18%-os növekedés, az erdélyi megyék esetén pedig 14-15%-os növekedés volt jellemző. 8. Táblázat Az építőiparban működő gazdasági egységek számának alakulása fejlesztési régiók és megyék szintjén, Megye ÖSSZESEN 100,0 125,2 121,6 119,0 118,9 129,3 108,0 118,5 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 130,7 126,7 126,5 124,0 135,1 110,0 115,0 Bihar 100,0 140,2 125,6 120,9 123,6 135,3 109,1 114,3 Beszterce-Naszód 100,0 117,7 125,7 142,9 124,9 146,1 112,9 123,6 Kolozs 100,0 125,9 134,7 123,5 124,3 133,3 112,0 114,7 Máramaros 100,0 140,1 101,6 132,0 127,6 139,0 108,8 114,8 Szatmár 100,0 126,7 129,4 122,1 120,4 132,2 105,8 113,3 Szilágy 100,0 129,0 157,3 141,4 122,5 130,3 110,4 111,9 KÖZÉP Régió 100,0 127,1 124,3 118,0 118,4 129,2 107,0 116,4 Fehér 100,0 142,9 133,1 117,4 118,2 136,2 110,3 119,3 Brassó 100,0 122,0 126,7 112,9 114,3 122,0 106,3 119,8 Kovászna 100,0 126,1 106,9 112,5 114,3 136,1 101,8 110,6 Hargita 100,0 132,6 116,7 125,8 131,3 134,0 111,8 116,7 Maros 100,0 123,1 126,9 120,6 116,5 129,9 107,9 117,1 Szeben 100,0 129,1 124,2 122,3 121,3 130,2 103,8 110,8 NYUGAT Régió 100,0 129,0 123,8 118,7 120,1 127,4 104,8 111,5 Arad 100,0 133,7 140,4 123,3 123,9 134,2 100,9 110,1 Krassó-Szörény 100,0 120,2 116,0 116,6 114,8 127,2 109,3 104,9 Hunyad 100,0 120,1 114,9 116,7 116,3 119,6 101,7 112,6 Temes 100,0 134,5 123,7 118,1 121,4 127,8 107,1 113,2 ÉSZAKKELET Régió 100,0 122,3 115,7 119,3 124,4 136,1 108,9 119,8 DÉLKELET Régió 100,0 115,5 117,9 115,6 119,5 132,2 107,9 121,9 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 126,4 120,9 117,5 120,3 134,9 109,6 121,9 BUKAREST-ILFOV Régió DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 126,9 121,6 118,2 112,1 119,5 107,3 121,0 100,0 117,0 117,1 113,3 120,5 129,9 107,3 121,1 A kereskedelem esetében a vizsgált időszakban mérsékelt növekedés figyelhető meg, kis különbözőségekkel, főként 2003-ban. A krízis hatásai mérsékelten negatívak voltak, főként az Északnyugat régióban (2009-ben 10 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma), ezen belül különösen Bihar, Máramaros és Szatmár megyékben, ahol a csökkenés elérte a 13 százalékot (9. táblázat). 9. Táblázat A kereskedelemben működő helyi egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, Megye ÖSSZESEN 100,0 101,6 106,5 104,9 102,8 102,7 102,8 91,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 104,5 104,1 105,5 103,0 104,1 103,2 89,9 Bihar 100,0 93,7 104,1 102,4 102,8 102,2 102,0 89,9 Beszterce-Naszód 100,0 105,7 108,8 108,7 103,1 105,2 104,7 91,2 Kolozs 100,0 106,5 106,7 105,6 101,1 104,7 103,5 90,6 Máramaros 100,0 124,7 89,9 108,3 105,4 104,8 104,0 87,4 8

10 Szatmár 100,0 100,3 108,9 107,1 103,9 105,6 102,1 87,6 Szilágy 100,0 111,3 112,6 105,3 106,2 104,1 104,5 92,8 KÖZÉP Régió 100,0 103,0 109,0 106,2 102,8 103,0 103,0 91,5 Fehér 100,0 105,4 109,9 108,9 101,3 104,4 104,3 94,3 Brassó 100,0 99,9 106,9 103,4 101,2 101,4 102,7 89,8 Kovászna 100,0 100,7 107,3 102,2 103,3 104,8 100,7 92,7 Hargita 100,0 102,9 112,2 110,3 104,4 103,8 105,3 91,9 Maros 100,0 105,7 112,6 108,3 104,1 103,6 101,8 91,4 Szeben 100,0 105,7 107,0 106,2 103,7 102,9 103,8 91,6 NYUGAT Régió 100,0 103,6 110,1 106,9 103,9 102,2 103,3 91,9 Arad 100,0 102,7 113,5 110,6 106,2 102,1 103,6 92,8 Krassó-Szörény 100,0 105,4 109,8 107,0 102,0 100,5 102,0 91,8 Hunyad 100,0 99,9 108,6 104,5 101,3 99,3 101,3 89,5 Temes 100,0 105,8 109,3 106,5 104,6 104,4 104,6 92,7 ÉSZAKKELET Régió 100,0 101,7 107,3 104,9 102,9 102,0 103,1 89,9 DÉLKELET Régió 100,0 101,4 107,6 104,0 102,5 101,8 102,6 90,3 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 98,8 104,6 103,4 103,0 102,3 104,0 92,5 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 100,2 105,6 105,1 103,2 103,8 102,1 95,4 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 101,5 105,1 103,5 101,3 100,8 101,6 91,1 A piaci szolgáltatások területén (turisztikai, banki-pénzügyi, ingatlan, információs és távközlési szolgáltatások), a kiválasztott régiók megyéiben az országos trendekhez képest 10 százalékkal nagyobb volt a növekedés a as évek nagyrészében, főként a es években, amikoris egyes megyék esetén a növekedés elérte a 35-40%-ot (Bihar, Máramaros, Hargita, Temes) (10. táblázat). Ugyanakkor az egységek számának drasztikus csökkenése jelenik meg a gazdasági válság megjelenésével Romániában. Így a piaci szolgáltatások terén működő aktív egységek száma országos szinten 47,8%-kal, az Északnyugat régióban 52,7%-kal, a Közép régióban 51,3%-kal, a Nyugat régióban pedig 51,5%-kal csökkent, elsősorban az ingatlanpiac összeomlásának a következtében. Az ingatlanügyi szolgáltatások terén 2008-ban működő aktív egységek száma ról, re csökkent 2009-ben, amely 85%-os csökkenésnek felel meg. Mérsékelt, 15% körüli csökkenések jelentek meg a szállítás és raktározás ágazat esetén is. Ez a változás, kisebb variációkkal a vizsgált régiókban is bekövetkezett. 10. Táblázat A piaci szolgáltatások terén működő helyi gazdasági egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, Megye ÖSSZESEN 100,0 132,6 124,8 117,7 111,6 112,9 109,2 47,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 135,0 121,6 116,0 110,4 113,7 109,8 52,7 9

11 Bihar 100,0 142,6 121,8 115,2 110,8 117,0 109,6 58,0 Beszterce-Naszód 100,0 121,6 121,1 114,5 107,6 111,8 108,6 59,9 Kolozs 100,0 129,7 130,7 118,4 110,7 115,9 111,3 43,2 Máramaros 100,0 146,1 101,1 114,6 110,9 108,8 108,6 59,4 Szatmár 100,0 134,0 118,5 111,8 110,7 107,1 107,5 61,9 Szilágy 100,0 131,6 128,5 115,5 107,8 110,1 108,7 59,6 KÖZÉP Régió 100,0 131,4 122,9 115,0 110,6 112,7 107,6 51,3 Fehér 100,0 120,2 126,0 116,3 110,7 115,5 111,5 60,2 Brassó 100,0 134,8 124,5 116,4 110,4 112,8 106,7 45,1 Kovászna 100,0 121,0 114,6 108,2 110,5 109,2 107,8 54,7 Hargita 100,0 137,7 119,5 114,7 108,9 108,6 105,9 53,3 Maros 100,0 130,4 122,5 114,2 111,0 111,8 107,3 53,9 Szeben 100,0 133,9 124,3 115,1 111,6 115,3 107,8 52,0 NYUGAT Régió 100,0 132,5 124,4 118,9 112,9 111,4 107,7 51,5 Arad 100,0 131,6 128,0 119,9 113,5 110,3 105,5 55,0 Krassó-Szörény 100,0 130,9 119,2 119,7 108,5 111,2 108,6 63,3 Hunyad 100,0 124,8 116,1 113,2 109,7 106,8 107,1 59,4 Temes 100,0 137,2 127,4 120,4 114,6 113,7 108,8 45,0 ÉSZAKKELET Régió 100,0 130,2 123,0 118,2 111,7 111,5 108,5 54,3 DÉLKELET Régió 100,0 124,9 120,2 114,9 109,5 111,2 109,6 60,2 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 127,5 123,2 117,3 113,1 115,2 112,7 55,5 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 140,3 131,5 121,1 112,9 113,5 109,0 31,4 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 123,0 120,6 114,1 109,3 113,5 110,2 64,3 Az egy gazdasági egységre számított átlagos üzleti forgalom a alkalmazottal rendelkező kis- és középvállalkozások esetén között évente fokozatosan lejről lejre növekedett. A Bukarest-Ilfov régió után a Nyugat régióra jellemző a legmagasabb átlagos üzleti forgalom (2002-ben, lej), a növekedési ritmusa azonban a vizsgált periódusban csupán 103,1% volt. A növekedésben a Nyugati régiót maguk mögött hagyták Dél-Munténia, Közép és Délkelet régiók, a regionális különbségek pedig minimalizálódtak, ugyanis azokban a régiókban, amelyek 2002-ben alacsonyabb üzleti forgalommal rendelkeztek, nagyobb növekedési ritmus volt jellemző. Az Északnyugat régióban a as periódusban a növekedés az országos átlag alatt helyezkedett el (136 százalék) de hangsúlyosabb volt, mint a másik két erdélyi régióban, az egy egységre jutó üzleti forgalom pedig 2008-ban elérte a lejt. 10

12 11. Táblázat Az egy gazdasági egységre jutó üzleti forgalom az ország fejlesztési régióiban, folyó árak (RON) Növek edés 2002/ 2008 ÖSSZESEN ,2 ÉSZAKNYUGAT Régió KÖZÉP Régió ,7 ÉSZAKKELET Régió ,8 DÉLKELET Régió ,3 BUKAREST- ILFOV ,4 DÉL- MUNTÉNIA Régió ,1 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió ,2 NYUGAT Régió ,1 Az egy aktív gazdasági egységre jutó helyi befektetések nagyságát is elemeztük a fejlesztési régiók szintjén. Országos szinten 2003-ban a befektetések egy egységre jutó értéke RON volt, 2008-ban pedig elérte a lejt. A Bukarest-Ilfov régióban a befektetések általában háromszor nagyobbak az országos átlagnál. Az erdélyi régiókban 2003-ban az értékek RON között változtak, az ország más régióiban, a Délkelet régió kivételével, ennél kisebbek voltak. A legnagyobb befektetéseket a as években jegyezték az országban, a beruházás volumene 2007-ben érte el a Nyugat régióban a maximumát, lej/egység értékkel, amely az országban a legmagasabb volt Bukarest-Ilfov ( lej/egység) után ben masszív nettó beruházáscsökkenés jelent meg az ország összes régiójában, legnagyobb mértékben a fővárosban, illetve a Közép és Délnyugat Olténia régiókban (12. táblázat). 12. Táblázat Az aktív helyi gazdasági egységekre jutó nettó beruházások a fejlesztési régiók szintjén (RON) ÖSSZESEN ÉSZAKNYUGAT KÖZÉP ÉSZAKKELET DÉLKELET BUKAREST-ILFOV DÉL-MUNTÉNIA DÉLNYUGAT OLTÉNIA NYUGAT

13 A nettó beruházások nagyságrendek szerinti elemzése során észrevehetjük, hogy a 0-9 alkalmazottal rendelkező vállalkozások esetén nagy növekedések voltak jellemzők a as periódusban a kiválasztott régiókban, ugyanis 5 év alatt 3-4-szeres növekedés jelentkezett. Ugyanakkor 2009-ben mindhárom régióban körülbelül 40%- os csökkenés jött létre. A fővároson kívül egyedül a Nyugat régió maradt az országos átlag, és ugyanakkor 30%-kal a másik két erdélyi régió átlagértékei felett, lej/ egység értékkel (12. táblázat). A nettó beruházások értéke a főváros után a Közép- és a Délnyugat-Olténia régióban voltak a legmagasabbak, ez utóbbi helyzetelőnye azonban kizárólag a régióban jelenlevő, több, mint 250 alkalmazottal rendelkező nagyvállalalatokba való beruházásokból származik. A világválság úgy tűnik, hogy a alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásokba való nettó beruházások szintjét befolyásolta a legnagyobb mértékben, főként az Északnyugat régióban, ahol a ban regisztrált lej/egység beruházás-érték 2009-re lejre esett vissza. Ugyanez az érték a Nyugat régióban a 2008-as lej/egységről lej/egységre, a Közép régióban pedig lej/egységről lej/egységre csökkent (ld táblázatok az 1. sz. mellékletben). A regisztrált egyéni vállalkozások száma 2002-t követően nagyon különbözőképpen alakult: jelentős variációval 11,3 egység/1000 főről 2009-re 12,8 egység/1000 főre növekedett, a legnagyobb növekedés pedig az erdélyi régiókban következett be: az Északnyugat régióban 13 egység/1000 főről 16,2 egységre, a Közép régióban 16,4 egységre, a Nyugat régióban 13 egységre, míg a Bukarest-Ilfov régióban 17,8 egységre nőtt. A megyék szintjén a legnagyobb értékeket Kolozs megyében jegyezték (22,9), ezt követik Arad (18,3), Bihar (18,1) és Szeben (17,6) megyék (13. táblázat). A családi vállakozások esetén számbeli csökkenés következett be: a 2002-ben jegyzett 7 egység/1000 főről 2009-re 1,5 egységre csökkent, és ugyanez a folyamat érvényesült az ország többi megyéjében is. Máramaros megye rurális területein a családi vállalkozások nagyon népszerűnek bizonyultak, 2002-ben ezer lakosra 18,4 egység jutott, ez az arány azonban 2009-re 2,5 egységre, Fehér, Brassó és Bihar megyékben kevesebb, mint 1 egységre csökkent (14. táblázat). 12

14 13. táblázat Ezer főre jutó egyéni vállalkozások száma megyék és fejlesztési régiók szintjén, Egyéni vállalkozás/1000 lakos ÖSSZESEN 11,3 11,3 11,3 10,8 9,6 10,0 12,1 12,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 13,0 13,0 13,0 12,6 13,3 13,7 15,5 16,2 Bihar 12,6 12,7 12,7 12,6 11,3 11,7 16,7 18,1 Beszterce-Naszód 7,8 7,5 7,5 7,3 7,0 7,3 9,8 11,1 Kolozs 14,9 15,1 15,1 14,6 21,1 21,4 24,2 22,9 Máramaros 10,1 10,1 10,2 9,4 11,9 12,4 9,1 10,4 Szatmár 14,0 14,0 14,1 13,3 9,0 9,3 11,9 13,1 Szilágy 19,5 19,6 19,7 19,3 14,1 14,7 14,6 16,0 KÖZÉP Régió 16,1 16,1 16,2 15,6 12,8 13,3 15,7 16,4 Fehér 26,3 26,2 26,3 26,3 14,2 14,8 17,2 17,4 Brassó 10,2 10,2 10,1 10,0 11,5 11,9 13,5 13,4 Kovászna 16,9 16,9 17,0 16,3 10,9 11,2 14,8 16,4 Hargita 9,4 9,4 9,4 9,3 16,8 17,4 20,2 21,4 Maros 17,9 17,9 18,0 16,0 11,6 12,0 14,0 15,2 Szeben 17,8 17,8 17,8 17,8 13,0 13,4 16,8 17,6 NYUGAT Régió 13,6 13,6 13,7 13,0 10,2 10,6 12,8 13,1 Arad 16,0 16,1 16,1 15,2 17,0 17,6 18,1 18,3 Krassó-Szörény 7,1 7,1 7,2 6,3 5,0 5,2 10,2 10,4 Hunyad 18,2 18,4 18,5 17,5 6,8 7,1 9,2 9,5 Temes 11,7 11,7 11,7 11,6 10,6 10,8 13,1 13,2 ÉSZAKKELET Régió 8,9 8,9 8,9 7,8 7,9 8,2 8,4 9,5 DÉLKELET Régió 11,2 11,2 11,3 11,0 8,6 8,9 10,5 11,1 DÉL-MUNTÉNIA Régió 9,5 9,5 9,5 9,1 9,0 9,3 10,4 10,8 BUKAREST-ILFOV Régió 9,6 9,7 9,7 9,7 8,6 8,8 16,8 17,8 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 10,2 10,3 10,3 10,0 7,4 7,7 9,0 10,0 14. táblázat Ezer főre jutó családi vállalkozások száma megyék és fejlesztési régiók szintjén, Családi vállalkozás /1000 fő ÖSSZESEN 7,0 7,4 7,6 6,8 5,4 5,4 2,2 1,5 ÉSZAKNYUGAT Régió 8,6 9,1 9,3 9,1 6,8 6,8 2,3 1,7 Bihar 1,1 1,5 1,6 1,7 1,3 1,3 1,3 0,4 Beszterce-Naszód 11,2 11,5 11,7 11,4 5,6 5,6 2,2 1,4 Kolozs 4,1 4,5 4,6 4,5 3,5 3,4 1,5 0,6 Máramaros 18,4 19,2 19,5 19,2 19,1 19,1 2,6 2,5 Szatmár 11,4 11,9 12,3 11,3 4,6 4,6 4,6 4,2 Szilágy 11,1 12,1 12,4 12,1 8,2 8,3 3,1 2,7 KÖZÉP Régió 6,9 7,1 7,3 7,2 5,4 5,4 2,5 1,7 Fehér 9,4 8,8 8,9 9,0 2,6 2,6 1,4 0,6 Brassó 1,7 1,9 2,0 2,1 1,5 1,5 1,2 0,4 Kovászna 5,3 5,7 5,8 5,6 5,3 5,3 3,4 1,6 Hargita 9,3 10,3 10,6 12,7 10,4 10,4 6,9 5,4 Maros 10,3 10,6 10,8 9,0 8,4 8,3 2,8 2,0 Szeben 6,1 6,5 6,6 6,8 5,2 5,2 1,3 1,1 NYUGAT Régió 8,6 8,9 9,1 7,3 7,2 7,1 2,0 1,1 Arad 11,3 11,9 12,2 11,5 11,0 11,0 5,4 2,4 13

15 Krassó-Szörény 11,7 12,1 12,3 6,1 12,9 13,0 0,9 0,1 Hunyad 13,0 13,6 13,8 11,4 7,4 7,5 1,4 1,3 Temes 1,7 1,8 1,9 1,9 1,4 1,4 0,7 0,6 ÉSZAKKELET Régió 8,0 8,6 8,8 7,1 5,0 5,0 3,3 2,5 DÉLKELET Régió 5,7 6,1 6,3 6,1 5,0 5,0 1,6 1,2 DÉL-MUNTÉNIA Régió 7,0 7,4 7,6 6,7 5,6 5,6 1,6 1,1 BUKAREST-ILFOV Régió 2,8 2,9 3,0 2,9 2,6 2,5 0,4 0,3 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 7,6 8,1 8,3 7,6 5,7 5,7 3,2 2,0 14

16 Következtetések Az általunk vizsgált három régióban a gazdasági egységek ezer lakosra vetített száma a es években 2-3 egységgel meghaladta az országos átlagot. A vállalkozói aktivitás tehát Bukarest régió kivételével lényegesen nagyobb volt, mint az ország többi régiójában. A vállalkozások méret szerinti eloszlását tekintve nincsenek lényeges különbségek az ország egyes régiói között.: a gazdasági egységek nagyrésze (88-89 százalék) 0-9 alkalmazottal működő mikrovállakozás, 8-9 százaléka kisvállalkozás (10-49 alkalmazottal), 1-2 százalék középvállalkozás ( alkalmazottal), a nagyvállakozások aránya (több, mint 250 alkalmazottal) pedig nem éri el a 0,5 százalákot sem. A piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, ingatlanügyi, információs, távközlési és turisztikai) terén működő vállalkozások átlagon felül vannak jelen az Szeben (22), Bihar (21,7), Kolozs (21,3), Máramaros (20,4), Fehér (20,3), Arad (20,8), és Krassó- Szörény (20) megyékben. A vállalkozások méretére vonatkozó elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy míg a kevesebb, mint 50 alkalmazottal rendelkező vállalkozások főként a kereskedelemben, a piaci szolgáltatások és a közszolgáltatások terén, a közép-és nagyvállalkozások nagy arányban (22-35 százalékban) az iparban működnek és nagy változékonyságot mutatnak a megyék szintjén. A gazdasági egységek számának időbeni változását vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások száma 2002 és 2008 között fokozatosan növekedett (különösen megugrott a számuk a piaci szolgáltatások terén, a periódus elején), ez a változás azonban a megyék szerint meglehetősen differenciált. Ebben a folyamatban a világválság negatív hatása igen látványos: az ingatlanügyletek terén 2009-ben a gazdasági egységek száma drasztikusan (85 százalékkal) csökkent mind a országos, mind az általunk vizsgált régiók szintjén. Más szolgáltatási szektorokban a kép jóval differenciáltabb: bizonyos területeken csökkenés, míg másokban enyhe növekedés figyelhető meg. Az építőiparban például 2009-ben országosan 18 százalékkal, az erdélyi régiókban pedig százalékkal nőtt a gazdasági egységek száma. A Nyugat, Közép és Északnyugat régiókban a helyi gazdasági egységek üzleti forgalma a as periódusban jóval nagyobb volt, mint az ország többi 15

17 részében. Ez a helyzet 2009-re azonban megváltozott: a regionális különbségek csökkentek, az ország többi régiói ebben a tekintetben felzárkóztak az erdélyi megyékhez. A vizsgált három régióban a nettó beruházások az ország többi régiónál dinamikusabb növekedést mutattak a as periódusban (kivételt ez esetben is Bukarest jelent), főként a kis- és középvállalkozások terén. A több, mint 250 alkalmazottal rendelkező nagyvállalkozások esetében azonban a Kárpátokon túli régiókban (Délnyugat-Olténia) történt nagyobb beruházás. A világválság a kisvállalkozásokba való nettó beruházások szintjét érintette a legnagyobb mértékben, főként az Északnyugat és Nyugat régiókban. Az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma nagymértékben megnőtt a kétezres években. Ez a jelenség az erdélyi régiók specifikumának tekinthető, ahol egyes megyékben, mint Kolozs, Arad, Bihar elérte a 18 egység / 1000 lakost, amely jóval az országos átlag felett helyezkedik el. A családi vállalkozás, mint jogi forma, ezzel szemben egyre kevésbé népszerű, számuk fokozatosan csökkent az ország összes megyéjében. 16

18 1. sz. Melléklet. Régiók 1. Táblázat. Az aktív mikrovállalkozások (0-9 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, fejlesztési régiók szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 2,7 9,0 10,6 37,9 19,4 20,5 ÉSZAKNYUGAT 2,5 10,0 13,7 33,8 21,1 18,9 KÖZÉP 2,8 11,1 11,5 34,5 20,3 19,8 ÉSZAKKELET 3,4 10,7 9,8 41,7 17,5 16,9 DÉLKELET 4,0 8,4 9,3 43,0 19,1 16,1 DÉL-MUNTÉNIA 4,2 9,1 11,1 44,1 16,7 14,8 0,6 6,4 9,9 33,4 19,7 30,0 3,0 9,2 8,5 46,1 19,1 14,1 NYUGAT 3,5 9,3 10,3 35,4 20,6 20,9 Megyék 2. Táblázat. Az aktív mikrovállalkozások (0-9 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, megyék szerint, 2009 Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem BUKAREST- ILFOV DÉLNYUGAT OLTÉNIA Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem ÖSSZESEN 2,7 9,0 10,6 37,9 19,4 20,5 Bihar 2,9 8,6 10,5 37,4 22,4 18,2 Beszterce- 3,3 13,4 13,7 37,6 16,5 15,4 Naszód Kolozs 1,4 9,0 13,7 30,2 21,7 24,1 Máramaros 2,5 12,5 15,3 34,0 21,3 14,4 Szatmár 4,5 10,3 17,8 32,2 20,8 14,2 Szilágy 3,0 10,5 14,8 36,6 19,7 15,4 Fehér 3,5 12,7 12,5 34,2 21,3 15,7 Brassó 1,7 8,7 11,1 34,5 20,3 23,7 Kovászna 4,8 12,3 10,2 38,3 19,1 15,3 Hargita 3,5 15,2 12,2 35,0 18,1 16,0 Maros 3,3 11,5 10,9 36,3 19,1 18,8 Szeben 2,4 10,3 12,0 30,6 22,7 21,9 Arad 4,8 9,6 10,0 34,3 21,5 19,9 Krassó-Szörény 3,0 12,4 9,4 38,0 21,1 16,0 Hunyad 2,7 10,3 9,7 40,0 20,4 17,0 Temes 3,4 8,0 10,9 33,5 20,1 24,1 17

19 Régiók 3. Táblázat. Az aktív kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, fejlesztési régiók szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 3,6 23,8 13,7 31,5 16,1 11,3 ÉSZAKNYUGAT 2,6 27,9 14,4 30,7 15,9 8,4 KÖZÉP 3,8 28,7 12,7 30,5 15,9 8,4 ÉSZAKKELET 4,3 26,1 13,6 32,4 14,8 8,9 DÉLKELET 5,4 24,4 12,1 32,4 16,5 9,2 DÉL-MUNTÉNIA 6,6 25,5 15,2 31,0 13,1 8,6 BUKAREST- ILFOV 0,8 15,2 14,2 31,4 19,0 19,3 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 3,2 23,7 14,0 35,6 14,2 9,3 NYUGAT 5,0 26,0 13,2 30,1 15,5 10,1 Megyék 4. Táblázat. Az aktív kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, megyék szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 3,6 23,8 13,7 31,5 16,1 11,3 Bihar 3,7 29,2 12,0 30,6 17,1 7,4 Beszterce- Naszód 6,0 34,3 13,6 28,3 11,6 6,2 Kolozs 0,9 22,0 13,4 33,7 18,5 11,5 Máramaros 2,5 31,2 17,7 27,4 14,6 6,5 Szatmár 4,2 29,9 18,5 29,1 12,4 5,9 Szilágy 1,2 34,0 13,3 29,2 14,7 7,6 Fehér 6,2 32,2 12,6 28,1 14,1 6,8 Brassó 3,4 22,5 13,1 32,8 17,5 10,6 Kovászna 5,3 31,5 12,0 28,3 14,8 8,2 Hargita 4,0 34,5 12,2 29,9 13,9 5,4 Maros 3,0 29,0 12,1 33,0 14,8 8,1 Szeben 2,9 29,8 13,2 27,3 18,0 8,8 Arad 6,1 29,8 9,4 30,2 16,7 7,9 Krassó-Szörény 4,7 27,6 16,4 32,1 11,9 7,3 Hunyad 3,3 27,4 13,9 33,5 12,5 9,5 Temes 5,4 22,8 14,3 28,1 17,1 12,3 18

20 5. Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a mikrovállalkozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) 0-9 személy Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a kisvállalkozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) ÖSSZESEN SZAKNYUGAT KÖZÉP ÉSZAKKELET DÉLKELET BUKAREST ILFOV DÉL MUNTÉNIA DÉLNYUGAT OLTÉNIA NYUGAT személy ÖSSZESEN ÉSZAKNYUGAT KÖZÉP ÉSZAKKELET DÉLKELET BUKAREST- ILFOV DÉL MUNTÉNIA DÉLNYUGAT OLTÉNIA NYUGAT Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a közép-vállakozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) személy ÖSSZESEN ÉSZAKNYUGAT KÖZÉP ÉSZAKKELET DÉLKELET DÉL MUNTÉNIA BUKAREST ILFOV DÉLNYUGAT OLTÉNIA NYUGAT

21 Megyék és régiók 8. Táblázat. A vállalkozások ezer lakosra illetve aktív lakosra jutó aránya Románia fejlesztési régióiban és megyéiben Összes vállalkozás/ 1000 lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 lakos Összes vállalkozás/ 1000 aktív lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 aktív lakos Mikrovállalkozások /1000 aktív lakos Kisvállalkozások /1000 aktív lakos Középvállalkozások /1000 aktív lakos ÖSSZESEN 25,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 1. Makrorégió 27,7 27,6 62,0 61,8 54,9 5,8 1,1 ÉSZAKNYUGAT 28,6 28,5 62,7 62,5 55,8 5,8 1,0 Bihar 31,4 31,3 65,2 65,0 58,2 5,7 1,0 Beszterce-Naszód 21,7 21,7 50,8 50,7 45,9 4,1 0,7 Kolozs 39,9 39,8 79,6 79,5 71,3 6,9 1,2 Máramaros 21,5 21,4 52,7 52,6 46,4 5,4 0,8 Szatmár 22,9 22,8 53,4 53,3 46,3 5,9 1,0 Szilágy 22,0 22,0 49,3 49,2 43,9 4,6 0,6 KÖZÉP 26,8 26,7 61,2 61,0 53,9 5,9 1,2 Fehér 22,7 22,6 46,6 46,4 41,1 4,4 0,9 Brassó 33,7 33,6 80,0 79,8 70,9 7,3 1,6 Kovászna 21,1 21,1 50,3 50,2 43,5 5,6 1,1 Hargita 25,9 25,9 58,3 58,1 51,2 6,0 0,9 Maros 24,0 23,9 55,9 55,7 49,4 5,3 1,1 Szeben 28,3 28,2 64,9 64,6 56,8 6,2 1,5 2. Makrorégió 19,4 19,4 52,3 52,2 46,6 4,7 0,9 ÉSZAKKELET 16,4 16,4 46,1 46,0 41,0 4,2 0,8 Bákó 17,4 17,3 53,2 53,0 47,6 4,5 0,9 Botosani 9,9 9,9 28,5 28,3 24,5 3,2 0,7 Iasi 20,8 20,8 55,4 55,3 49,3 5,1 0,9 Neamt 17,7 17,6 48,8 48,7 43,6 4,3 0,8 Suceava 16,4 16,4 45,7 45,6 40,6 4,4 0,6 Vaslui 11,7 11,7 32,6 32,5 29,1 2,8 0,6 DÉLKELET 23,4 23,3 59,7 59,6 53,3 5,3 1,0 Braila 20,2 20,1 52,9 52,7 46,6 4,9 1,2 Buzau 21,4 21,4 54,1 54,0 49,0 4,1 0,9 Konstanca 33,1 33,0 75,6 75,4 66,9 7,2 1,3 20

22 Megyék és régiók Összes vállalkozás/ 1000 lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 lakos Összes vállalkozás/ 1000 aktív lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 aktív lakos Mikrovállalkozások /1000 aktív lakos Kisvállalkozások /1000 aktív lakos Középvállalkozások /1000 aktív lakos Galac 20,9 20,8 58,9 58,7 52,7 5,1 1,0 Tulcea 19,4 19,3 53,2 53,0 47,1 4,9 0,9 Vrancea 17,4 17,4 45,1 45,0 40,7 3,7 0,5 3. Makrorégió 34,4 34,3 75,3 75,0 66,9 6,7 1,4 DÉL-MUNTÉNIA 18,3 18,3 46,9 46,8 41,4 4,5 0,9 Arges 23,0 22,9 55,4 55,2 48,5 5,6 1,1 Calarasi 16,0 16,0 47,1 46,9 41,6 4,5 0,7 Dambovita 14,4 14,3 36,1 36,0 32,3 3,0 0,7 Giurgiu 15,5 15,4 46,9 46,8 42,3 3,7 0,8 Ialomita 15,5 15,4 40,7 40,6 35,6 4,2 0,7 Prahova 22,6 22,4 57,7 57,4 50,2 5,9 1,2 Teleorman 13,4 13,3 31,3 31,2 28,3 2,4 0,5 BUKAREST-ILFOV 57,8 57,7 104,2 103,9 92,9 9,1 1,9 Ilfov 43,3 43,1 83,6 83,2 72,4 8,5 2,4 Bukarest municípium 60,2 60,0 107,3 106,9 96,0 9,2 1,8 4. Makrorégió 22,2 22,1 51,1 50,9 45,5 4,5 0,9 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 17,8 17,7 43,0 42,8 38,5 3,7 0,7 Dolj 20,5 20,4 48,8 48,6 43,6 4,2 0,8 Gorj 17,6 17,5 43,1 42,9 38,8 3,5 0,6 Mehedinti 14,2 14,1 33,5 33,3 29,8 3,0 0,5 Olt 14,4 14,3 38,1 38,0 34,7 2,8 0,5 Valcea 19,8 19,8 44,8 44,7 39,6 4,3 0,8 NYUGAT 27,3 27,2 59,7 59,4 52,9 5,4 1,1 Arad 27,5 27,4 58,7 58,5 52,0 5,5 1,0 Krassó-Szörény 16,8 16,8 41,7 41,6 37,3 3,6 0,7 Hunyad 22,3 22,2 50,9 50,7 44,8 4,9 1,0 Temes 35,7 35,6 72,7 72,4 64,6 6,4 1,4 21

23 2. számú melléklet. A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Központ régiókban Régió Megye Siruta Város Lakosság (2002) Vállalkozások száma (2009) Vállalkozások / 1000 lakos C HR MUNICIPIUL MIERCUREA CIUC C AB 1017 MUNICIPIUL ALBA IULIA C BV ORAŞ PREDEAL NV BN MUNICIPIUL BISTRIŢA C HR MUNICIPIUL ODORHEIU SECUIESC V HD MUNICIPIUL DEVA NV MM MUNICIPIUL BAIA MARE NV CJ ORAŞ HUEDIN NV BH ORAŞ ALEŞD NV BH ORAŞ BEIUŞ NV SM ORAŞ NEGRESTI-OAS C AB 1874 MUNICIPIUL SEBEŞ NV SJ MUNICIPIUL ZALAU V CS ORAŞ BAILE HERCULANE V AR 9690 ORAŞ SEBIŞ C HR ORAŞ BAILE TUSNAD C CV MUNICIPIUL SFANTU GHEORGHE C HR ORAŞ GHEORGHENI V HD ORAŞ SIMERIA NV BH MUNICIPIUL SALONTA V HD ORAŞ HATEG NV CJ MUNICIPIUL DEJ V CS MUNICIPIUL CARANSEBES V TM MUNICIPIUL LUGOJ NV BN ORAŞ BECLEAN C BV ORAŞ RASNOV V TM ORAŞ SANNICOLAU MARE V HD MUNICIPIUL ORASTIE C BV ORAŞ RUPEA C BV MUNICIPIUL FAGARAS NV CJ MUNICIPIUL TURDA V HD MUNICIPIUL BRAD C HR ORAŞ BORSEC NV BN ORAŞ NĂSĂUD NV SM MUNICIPIUL CAREI C HR ORAŞ CRISTURU SECUIESC NV BH ORAŞ MARGHITA C AB 1455 ORAŞ CÂMPENI NV CJ MUNICIPIUL GHERLA C CV ORAŞ COVASNA

24 Regiune Judeţ Siruta Oraş Populaţie (2002) Numărul întreprinderi (2009) Întreprideri / 1000 locuitori C AB 1151 ORAŞ ABRUD C BV MUNICIPIUL SACELE NV BH ORAŞ ŞTEI V CS MUNICIPIUL RESITA V AR 9574 ORAŞ LIPOVA V TM ORAŞ FAGET C CV MUNICIPIUL TIRGU SECUIESC V AR 9459 ORAŞ CHIŞINEU-CRIŞ C MS MUNICIPIUL REGHIN V HD MUNICIPIUL PETROSANI C HR ORAŞ VLAHITA NV SJ ORAŞ SIMLEU SILVANIEI V CS ORAŞ OTELU ROSU C SB MUNICIPIUL MEDIAS NV CJ MUNICIPIUL CAMPIA TURZII C SB ORAŞ CISNADIE NV MM MUNICIPIUL SIGHETU MARMATIEI C BV MUNICIPIUL CODLEA V HD MUNICIPIUL HUNEDOARA V TM ORAŞ JIMBOLIA C HR ORAŞ TOPLITA V TM ORAŞ DETA V AR 9538 ORAŞ INEU V TM ORAŞ BUZIAS C AB 1213 MUNICIPIUL AIUD C MS MUNICIPIUL SIGHISOARA NV MM ORAŞ VISEU DE SUS NV BN ORAŞ SÂNGEORZ-BĂI NV MM ORAŞ BORSA C CV ORAŞ BARAOLT C AB 1348 MUNICIPIUL BLAJ C SB ORAŞ TALMACIU C BV ORAŞ ZARNESTI C MS ORAŞ SOVATA NV MM ORAŞ TARGU LAPUS NV BH ORAŞ VALEA LUI MIHAI NV MM ORAŞ BAIA SPRIE NV MM ORAŞ SEINI V HD ORAŞ CALAN V AR 9627 ORAŞ NĂDLAC V AR 9654 ORAŞ PÂNCOTA NV SJ ORAŞ JIBOU C MS ORAŞ LUDUS NV SJ ORAŞ CEHU SILVANIEI C AB 1794 ORAŞ OCNA MUREŞ V CS ORAŞ BOCSA C BV ORAŞ VICTORIA

25 Regiune Judeţ Siruta Oraş Populaţie (2002) Numărul întreprinderi (2009) Întreprideri / 1000 locuitori C SB ORAŞ AVRIG V CS ORAŞ MOLDOVA NOUA V AR 9495 ORAŞ CURTICI C AB 8096 ORAŞ TEIUŞ C AB 1696 ORAŞ CUGIR V CS ORAŞ ORAVITA NV BH ORAŞ VAŞCĂU C CV ORAŞ INTORSURA BUZAULUI V HD ORAŞ GEOAGIU NV BH ORAŞ NUCET C SB ORAŞ AGNITA C AB 2915 ORAŞ BAIA DE ARIEŞ V HD ORAŞ URICANI NV SM ORAŞ TASNAD C SB ORAŞ OCNA SIBIULUI C HR ORAŞ BALAN NV BH ORAŞ SĂCUENI C MS MUNICIPIUL TARNAVENI NV MM ORAŞ CAVNIC V HD ORAŞ VULCAN V CS ORAŞ ANINA C AB 1936 ORAŞ ZLATNA V HD ORAŞ ANINOASA V HD ORAŞ PETRILA C SB ORAŞ DUMBRAVENI C MS ORAŞ IERNUT V HD ORAŞ LUPENI C SB ORAŞ COPSA MICA Adatforrás: - Lakosságszám: Institutul Naţional de Statistică: Recensământul populaţiei şi al locuinţelor, martie 2002, volumul 1. Structura demografică - Vállalkozások száma: Ministerul Finanţelor Publice -

26 3. számú melléklet A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Közép fejlesztési régiók településein Fejlesztési régió Megye Siruta Város Lakosság (2002) Vállalkozások száma (2009) Vállalkozások / 1000 lakos C AB 1017 MUNICIPIUL ALBA IULIA C AB 1071 CIUGUD C AB 1151 ORAŞ ABRUD C AB 1213 MUNICIPIUL AIUD C AB 1348 MUNICIPIUL BLAJ C AB 1455 ORAŞ CÂMPENI C AB 1696 ORAŞ CUGIR C AB 1794 ORAŞ OCNA MUREŞ C AB 1874 MUNICIPIUL SEBEŞ C AB 1936 ORAŞ ZLATNA C AB 2130 ALBAC C AB 2309 ALMAŞU MARE C AB 2381 ARIEŞENI C AB 2577 AVRAM IANCU C AB 2915 ORAŞ BAIA DE ARIEŞ C AB 2988 BERGHIN C AB 3039 BISTRA C AB 3397 BLANDIANA C AB 3459 BUCIUM C AB 3761 CENADE C AB 3805 CERGĂU C AB 3841 CERU-BĂCĂINŢI C AB 3958 CETATEA DE BALTĂ C AB 4008 CIURULEASA C AB 4106 CÂLNIC C AB 4142 CRICĂU C AB 4188 CRĂCIUNELU DE JOS C AB 4240 DAIA ROMÂNĂ C AB 4268 DOŞTAT C AB 4302 FĂRĂU C AB 4366 GALDA DE JOS C AB 4482 GÂRBOVA C AB 4525 GÂRDA DE SUS C AB 4703 HOPÂRTA C AB 4767 HOREA C AB 4927 IGHIU C AB 4981 ÎNTREGALDE C AB 5103 JIDVEI C AB 5167 LIVEZILE C AB 5210 LOPADEA NOUĂ C AB 5309 LUNCA MUREŞULUI C AB 5336 LUPŞA C AB 5577 METEŞ C AB 5700 MIHALŢ C AB 5755 MIRĂSLĂU C AB 5826 MOGOŞ C AB 6048 NOŞLAC C AB 6119 OCOLIŞ C AB 6164 OHABA C AB 6217 PIANU C AB 6271 POIANA VADULUI

27 3. számú melléklet A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Közép fejlesztési régiók településein C AB 6397 PONOR C AB 6468 POŞAGA C AB 6547 RĂDEŞTI C AB 6592 RIMETEA C AB 6627 RÂMEŢ C AB 6761 ROŞIA MONTANA C AB 6930 ROŞIA DE SECAŞ C AB 6976 SĂLCIUA C AB 7044 SĂLIŞTEA C AB 7099 SĂSCIORI C AB 7197 SCĂRIŞOARA C AB 7348 SÂNCEL C AB 7384 SÂNTIMBRU C AB 7446 SOHODOL C AB 7767 STREMŢ C AB 7810 ŞIBOT C AB 7865 ŞONA C AB 7945 ŞPRING C AB 8014 ŞUGAG C AB 8096 ORAŞ TEIUŞ C AB 8158 UNIREA C AB 8229 VADU MOŢILOR C AB 8354 VALEA LUNGĂ C AB 8425 VIDRA C AB 8826 VINŢU DE JOS V AR 9262 MUNICIPIUL ARAD V AR 9280 FÂNTÂNELE V AR 9333 LIVADA V AR 9360 ŞOFRONEA V AR 9397 VLADIMIRESCU V AR 9459 ORAŞ CHIŞINEU-CRIŞ V AR 9495 ORAŞ CURTICI V AR 9538 ORAŞ INEU V AR 9574 ORAŞ LIPOVA V AR 9627 ORAŞ NĂDLAC V AR 9654 ORAŞ PÂNCOTA V AR 9690 ORAŞ SEBIŞ V AR 9743 ALMAŞ V AR 9798 APATEU V AR 9832 ARCHIŞ V AR 9887 BATA V AR 9930 BELIU V AR BIRCHIŞ V AR BÂRSA V AR BÂRZAVA V AR BOCSIG V AR BRAZII V AR BUTENI V AR CĂRAND V AR CERMEI V AR CHISINDIA V AR CONOP V AR COVĂSINŢ