A magyar lakosság eladósodásának folyamata a rendszerváltástól napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar lakosság eladósodásának folyamata a rendszerváltástól napjainkig"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A magyar lakosság eladósodásának folyamata a rendszerváltástól napjainkig Készítette: Tóth Zsuzsanna Budapest

2 Tartalomjegyzék 1. A lakosság helyzetének alakulása a rendszerváltástól a 21. század elejéig A rendszerváltás és annak előzményei, a lakosság eladósodási folyamatának első mérföldköve A rendszerváltáshoz vezető folyamat és annak hatásai A privatizáció és annak hatása a lakosság helyzetére A magyar társadalom szerkezeti átalakulása A jövedelemelosztás alakulása a rendszerváltástól a 21. század elejéig Szegénység alakulása A munkaerő piaci folyamatok a rendszerváltástól a 21. század elejéig - foglalkoztatás és munkanélküliség Munkanélküliség alakulása Munkanélküliség és iskolázottság Foglalkoztatottság alakulása A foglalkoztatottság alakulása szektoronként A fogyasztás alakulása a rendszerváltástól a 21. század elejéig A reálbér alakulása A fogyasztás alakulása a GDP és a reálbér tükrében adott időszakban Külfödi bankok megjelenésének következményei a magyar piacon Előzmények Külföldi bankok megjelenésének formái Megtakarítások, hitelek és pénzhasználati módok A hitelpiac fejlődése a rendszerváltást követően A háztartások kötelezettségei és a hitelpiac fejlõdése A lakossági hitelezés bővülése az ezredforduló óta A lakáshitel-rendszer fejlődése Megtakarítások alakulása A lakossági megtakarítások állománya Az infláció és a kamatszint hatása a lakossági megtakarításokra Pénzhasználati módok alakulása a rendszerváltást követően A lakosság eladósodását mérséklő intézkedések

3 3. A lakosság pénzügyi helyzete 2007-től napjainkig Mi történt eddig? Globális és hazai gazdaságpolitikai háttér napjainkban A jelzálogpiaci válság kialakulása és átterjedése a pénzpiacokra A válság magyar vonatkozásai A BAR listáról A 2006-os év reformprogramja és annak hatásai a lakosságra A bankok és hitelek egyre növekvő szerepe Bankok stratégiái Hitelek Hiteltípusok Devizahitelek elterjedése és azok alakulása A hitelek buktatói Hitelből fizetett hitelek A lakosság eladósodottsága Meddig növekedhet a magyar lakosság hitelállománya és eladósodása? Hitelcélok napjainkban Hitelkockázati tényezők Következtetések...57 Források Függelék

4 1. A lakosság helyzetének alakulása a rendszerváltástól a 21. század elejéig Világgazdasági helyzet áttekintése Szakdolgozatomban a magyar lakosság eladósodásának folyamatát mutatom be a rendszerváltástól egészen napjainkig. A téma aktualitásához jelenlegi világgazdasági helyzetben nem férhet kétség: a legnagyobb külföldi hitelintézetek és biztosítók sorra csődöt jelentenek, a tőzsdén napról napra hatalmas árfolyameséseket tapasztalnak, tehát a helyzet egyre inkább aggasztó. Ezen válság alapvető tanulsága, hogy a szabályozás és a felügyeleti rendszer nem volt elég hatékony ahhoz, hogy időben feltárja a felelőtlen kockázat-vállalást. És habár a pénzügyi válság közvetlen hatása a magyar gazdaságra és bankrendszerre elenyésző, azonban magyar pénzügyi szektor forrásainak jelentős része külföldről, a bankközi piacról származik. A külföldi szerepvállalás elengedhetetlen a fedezeti műveletek végrehajtásához is. A válság következtében azonban a bankok közötti bizalom szétfoszlott, a piac likviditása a súlyos veszteségek következtében rendkívül beszűkült.(nyers; 2008) Magyarországi helyzetkép Magyarországon a lakosság eladósodási folyamata a 80-as évek végén kezdődött, mikor a háztartások bevételi-kiadási szerkezete módosult. A munkanélküliség növelte az inaktívak arányát a családokban. A háztartásokban magasabbak lettek a lakással kapcsolatos kiadások, az állami dotáció folyamatosan csökkent. A 90-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy az államnak, illetve a helyi önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk a lakossági hátralékok kezelésében. Tehát fontosnak tartom azt, hogy nem csak a lakosság jelenlegi helyzetével foglalkozzak, hanem a teljes folyamattal, melynek első mérföldköve a rendszerváltás idejére tehető. Azon rendszerváltás idejére, mely nem csak a politikai rezsim átalakulását vonta maga után, hanem olyan társadalmi átrendeződést és rétegződést is elindított, mely alapjául szolgálhatott egy újfajta szemléletmód kialakulásának is. Egy olyan szemléletmódban, mely tőlünk nyugatra már elterjedt, azonban Magyarország lakossága, ahogyan a többi rendszerváltó ország lakossága is, ezen változásokkal hirtelen szembesült, olyan döntések meghozására kényszerült, melyekben eddig még nem volt jártas. A lakosság helyzete nagyban megváltozott. Némi túlzással ugyan, de mondhatjuk azt, hogy korábban az állami irányítás miatt 4

5 nehezebb volt a szó mai értelmében eladósodni. Azonban még a szocializmusban mindenkinek volt munkahelye és a jóléti intézkedések révén, valamint a rezsim fenntartása érdekében az állam saját magának halmozott fel különböző külföldi hitelek igénybevételével egyre nagyobb adósságot, a lakosság eladósodáshoz vezető tendenciák alapjai mindenképpen azok a társadalomban bekövetkezett anyagi és morális változások, melyek a rendszerváltást követően indultak el. A társadalmi szerkezet átalakulásához tartozik a jövedelemi viszonyok átrendeződése, a munkaerő piaci folyamatok, valamint a fogyasztás alakulása is. Szintén nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdaságpolitikai intézkedések hatásai sem, melyek közvetlenül befolyásolták a lakossági pénzügyek alakulását is. Azonban hatalmas szerepet kapnak ebben a kérdésben a külföldi bankok, melyek megjelenését követően megállíthatatlan hitelezési hullám vette kezdetét. Az addig kialakult megtakarítási szokások megváltoztak, azok nagysága az idő múlásával egyre inkább csökkent. Érdekes azonban, hogy az adósság nagysága viszont ezzel egy időben folyamatosan nőtt. A hiteligénylések száma rohamosan bővül, egyre többen fordulnak legkisebb anyagi problémájukkal is bankjukhoz, mivel a kitartó és intenzív reklám-hadjárat természetesen megtette a hatását. Hogy mire gondolok? Arra, hogy legtöbbünk már képtelen arra, hogy fogyasztását elhalassza. Tehát bármilyen kis összegű kéréssel is gondolkodás nélkül pénzintézetünkhöz fordulunk. És mivel egy ismert definíció alapján a fogyasztás elhalasztásának bére (tehát annak bére, hogy a bank késlelteti a hitelezett pénzösszeg felhasználását) a kamat, így ezen összeget az azonnal fogyasztó lakosság keményen megfizeti. Szakdolgozatomban bemutatom mind a rendszerváltást követően zajló átalakulást, a külföldi bankok megjelenésének hatását, mind a ma is megfigyelhető piaci és pénzügyi trendeket, melyek hatására országunkat is elérte, nem is csekély mértékben a pénzügyi válság, melynek fontos eleme a lakosság adósságállománya is. Azért is elemzem aprólékosan a lakosság munkaerő piaci helyzetét, jövedelemszerkezetét, a különböző gazdaságpolitikai intézkedéseket és azok hatásait, valamint a hitelek különböző formáit és azok elterjedését, hogy végül egy olyan képet adhassak a magyar lakosság jelenlegi pénzügyi helyzetéről, mely nemcsak a napjainkban kialakult krízist mutatja be, hanem segít az ahhoz vezető út megértésében is. 5

6 1.1. A rendszerváltás és annak előzményei, a lakosság eladósodási folyamatának első mérföldköve A rendszerváltáshoz vezető folyamat és annak hatásai A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton következett be és játszódott le a különböző szocialista országokban. Az 1970-es és 1980-as években egyre inkább felszínre kerültek ezen országokban a gazdasági nehézségek, melynek hatására az állami szektor fokozatos leépítését kezdeményezték, elsősorban az ipari, valamint a tercier szektorban. Az egyes szocialista társadalmak összeomlása mellett, azzal egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a "szocialista világbirodalom" Európában. A diktatórikus, kizsákmányoló szocializmus lebontását és a pluralista demokrácia megteremtését 1987 és 1990 között Magyarországon egyfajta sajátos "magyar útnak" tekinthetjük. A forradalmi jelentőségű változások békésen, rendezetten, tárgyalásos formában, az ország kormányozhatóságát és a központi hatalom kormányzóképességét megőrizve, alkotmányos-jogi keretek között zajlottak le. Azonban ezen kezdeti események egy olyan folyamatot indítottak be mind gazdasági, mind pénzügyi, valamint szociális szempontból, mely napjainkban is érezteti hatását, újabb és újabb kérdéseket vet fel, melyek megoldása még várat magára. Ezen komplex folyamat a rendszerváltást követően éreztette hatását a legintenzívebben. Sokak hittek abban az illúzióban, hogy ha a gazdaság zömében magántulajdonba kerül és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett a piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar beköszönt országunkban a jólét, a gazdasági prosperitás. Azonban a kapitalizmus újjáépítése nagyobb áldozatokkal járt, mint azt remélni lehetett és ennek hatását a lakosság is nagyban megszenvedte. A nagyszabású átalakulást súlyos válság kísérte, mely főleg a kilencvenes évek első felét jellemezte. A régi vállalati és termelési struktúrák, valamint kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok folyamatosan megszűntek, átalakultak, mely többször is válaszút elé állította az országot és gyakran komoly veszteségek követték a kezdeti változtatásokat. Azonban nem szabad elfeledkezni az addig felhalmozott adósságok mértékéről sem, melyek szintén 1989 végén kerültek a felszínre, amikor is Németh Miklós kormányfő bejelentette az ország teljes adósságállományát. Tehát az adósság- törlesztés egy olyan árnyként lebegett a magyar gazdaság felett, melynek a fogyasztói jólét látta kárát. 6

7 1989-ben az ország nettó külső adóssága 15 milliárd dollárra, az éves hazai termék bő felére rúgott, és csak 2001-re sikerült 10 százalék alá csökkenteni. (KSH; 1995; Csaba László;2000) (1.Ábra) A bruttó hazai termék (GDP) volumene ,9 1,5 1,3 4,6 4,8 5,2 5,4 4,1 4,1 4,2 4,8 4,1 3,9 1,1 1,9 Forrás: KSH; 2008 A GDP drámai csökkenéséért az volt a felelős, hogy kiestek a tervgazdaság idején csak papíron létező jövedelmek. Ugyanígy tűnt el több nagyvállalat papíron tekintélyes vagyona, a nemzeti vagyon jelentős része is. Biztosan okozott veszteséget a vállalatok széthordása" is, de a vagyonvesztés zöme már jóval korábban bekövetkezett: akkor, amikor még KGSTzsetonnal és állami támogatásokkal tartották fenn a rentabilitás látszatát. A magyar társadalmat érő súlyos veszteségek ellenben nem akkor keletkeztek, amikor azt megtapasztalta, hanem már sokkal korábban. ( Antal László; 2000) A privatizáció és annak hatása a lakosság helyzetére A privatizáció Kelet- Közép Európában, így Magyarországon is úgymond beismerése annak, hogy az állami tulajdonban lévő termelési erőforrások hatékony allokációjára, működésben tartására a központi állam a szervezetei, bürokráciája által nem volt képes. Azonban itt már felmerül az a kérdés, mely kimagasló szerepet játszik a lakosság eladósodásának folyamatában: ki fizeti (meg) a privatizációt? Az új hatalmi éra a középosztály kezébe kívánta helyezni az állami vagyon egy részét, melyet különböző kedvezményekkel támogatott. Azonban a megvalósítást csak néhány esetben sikerült véghezvinni és a társadalom döntő többsége a magánosítási folyamatok kárvallottja, csupán csak egy igazán csekély társadalmi csoport (a magyar lakosság 1-2%-a) lépett a kedvezményezett szerepkörbe. Azonban még ezen haszonélvezők számát is erősen csökkentette az a tény, hogy a megszerzett vagyon működéséhez szükséges tőkének sok esetben híján voltak. 7

8 A politikai motiváltságú liberális gazdaságpolitika a tulajdon megszerzéséhez forrásokat biztosított, azonban ez a vagyontömeg az előző termelési viszonyok között teljesen működésképtelen volt, vagy legalábbis nagyon gyenge teljesítőképességű. Tehát az új piacgazdasági viszonyok között ha az új tulajdonost ezen forrásokkal magára hagyják, nem kapott a folyamatos üzemviteléhez forgótőkét, és elmaradt fejlesztéseinek pótlólagos beruházását nem finanszírozta senki, akkor ezen vagyontömeg ismét csődbe jutott és az újdonsült tulajdonosi réteget is magával rántotta számos esetben a hirtelen jött egzisztenciájával egyetemben. Ezen folyamatot tette még intenzívebbé az importliberalizáció is, mivel a nyugati termelők jó minőségű termékei egyre nagyobb mennyiségben áramlottak be az országba, a magyar termelők áruit pedig feleslegessé tette az állami piacvédelmi beavatkozások hiánya. (Vígvári; 1992) A privatizáció elemei Ábra Kezdeményezett csődeljárások Lefolyatatott csődeljárások ~átszervezések ~felszámolások Forrás: EBRD Transition Report 1997 A hazaiak magánosítását segítette ugyanakkor az egzisztenciahitel - a központi gazdaságpolitikai céloknak alárendelten, néhány kampányelemmel bővítve. Ilyen volt például az alacsony hitelkamat, a kedvező, akár 15 évig is terjedő törlesztési futamidő, a részletfizetési kedvezmény és nem utolsósorban a nagyon alacsony sajáterőigény. Azonban a konstrukció gyenge pontja az volt, hogy a hitel csupán a tulajdon megszerzésére szolgált, a működtetés feltételeit például a forgóeszközök, vagy az elmaradt fejlesztések finanszírozását már nem segítette elő. A kivásárolt cégek folyamatos működését nagymértékben nehezítette még az adózás, a járulék magas szintje és gyakori kiszámíthatatlan ingadozása is. Ez nemcsak a megtermelt jövedelem feletti rendelkezést szorította szűk keretek közé, hanem a felvevőpiacot 8

9 is behatárolta. Így egy ördögi kör alakult ki, mert amit az állam az egyik oldalon adott, azt visszavette a működés során Mivel számos logikai ellentmondás épült be ebbe a konstrukcióba, ez egyre inkább társadalmi feszültségekhez vezetett. Ugyanis a központi gazdaságpolitika célja az volt, hogy a hazai polgári középréteg érdekében jöjjön létre a tulajdonosváltás, azonban ez csak jelentős pénzügyi kedvezmények biztosításával jöhetett léte, melynek forrásait, fedezetét a gazdaságból kellett előteremteni, elsősorban a társadalmi és gazdasági csoportok terhére. A pótlólagos fejlesztések finanszírozása viszont elmaradt, így ezen vállalkozások sorra csődbementek. ennek eredményeképpen nőtt a költségvetési hiány, újabb adóemelésre volt szükség, mely piacszűkítést eredményezett és láncreakciószerűen még több vállalkozó jutott csődbe, a lakosság adósságállománya pedig fokozatosan növekedni kezdett. Súlyos anyagi terheket rótt a költségvetésre az a körülmény is, hogy a hazai befektetők részére folyósított hiteleket a magyar bankrendszer sok esetben gyenge színvonalú hitelezési gyakorlata biztosította. A banki hitelezési körülményeket jól tükrözi, hogy az év végén az Állami Bankfelügyelet statisztikája szerint a magyar állami nagybankok kihelyezett hitelállományának mintegy 50%-a volt kétes vagy behajthatatlan, azaz minimum 60 napot késett, vagy megtérülés szempontjából kétségessé vált. A kisbankok hitelállomány pedig még ennél is kedvezőtlenebb volt. A behajthatatlan hitelállomány körében a privatizációs hitelek is számottevő részarányt képviseltek. (Lenthner; 2006) A privatizáció társadalmi terheit tovább növeli, hogy az egzisztencia hiteleken túl a magánosítási folyamat elősegítésére más jelentős kötelezettségvállalások és hitelfolyósítások is történtek. Ilyen volt például 1991-ben a Deutsche Ausgleichsbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött 100 millió DEM összegű kölcsönszerződés is, mely a Magyarországon induló vállalkozások számára biztosított tartós finanszírozását segítet, melyből az úgynevezett START- hitelek kerültek folyósításra. Azonban még az E hitel esetében, ha egy vállalkozó nem fizette vissza tartozását, a magyar belső államadósság nem csökkent, addig a STARThitelnél az MNB-nek fizetnie kellett a Deutsche Ausgleichsbanknak, ami már a központi költségvetést és a nemzeti deviza mérleget terhelte, melynek kárát közvetve szintén a magyar lakosság szenvedte el. 9

10 Magyarországi privatizáció-összefoglalás Elsődleges privatizációs technika Tulajdon-jog tipikus gyakorlója a privatizált vállalatoknál Országspecifikus jellemzők Előnyök Hátrányok Piaci értékesítés Külföldi befektetők Bankrendszer korai privatizációja, régió legszigorúbb csődtörvénye, privatizációs bevételek jelentős szerepe a makrostabilizációban Forrás: Tóth; Baksay; Bilek; Czakó; Gáspár; Orbán; A magyar társadalom szerkezeti átalakulása Jelentős priv. Bevételek, döntően outsider értékesítés, gyors struktúraváltás Bizonytalan társadalmi támogatottság, korrupciós gyanúk, fejlesztések hiánya, fedezetlen hitelek A rendszerváltást követően a társadalmi szerkezet erőteljes átalakulásba kezdett, új társadalmi rétegek alakultak ki, illetve egy erőteljes rétegződés vette kezdetét. Még a szocialista társadalomban a hatalom egy szűk elit kezében volt, addig a társadalom összes többi rétege hátrányos helyzetű volt. A rendszerváltást követően azonban a jóléti olló szétnyílt a legfelső és a középréteg között, melynek vesztese a középréteg lett és ennek következtében az egyenlőtlenségek nagymértékben megnőttek. Azonban ahhoz nem férhet kétség, hogy a rendszerváltás nyertesei az elit tagjai lettek. Hátrányos helyzetbe kerültek, illetve voltak az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkások, közülük is a szakképzetlen munkások, míg a magas jövedelműek, magas iskolai végzettségűek, nagyvállalkozók, vezetők és értelmiségiek között a szokásosnál is többen voltak a nyertesek. Kialakult a nyertesekből a jómódú felső rész, a nagy vesztesekből a leszakadó alsó rész és egy veszélyeztetett középső rész. Ez arra engedett következtetni, hogy nem a nyugati-európai típusú modern társadalmi szerkezet felé indult el a társadalmi átalakulás. Kialakult egy új elit, ahová elsősorban üzleti élet, azon belül is a pénzügyi világ, a bankok vezetői tartoztak. Az 1990 után kormányra került politikai elit, mely hatalmát és presztízsét már a rendszerváltást megelőzően megszerezte, először megkísérelte a főhatalmat megragadni, azonban be kellett látnia, hogy ehhez ki kell egyeznie a gazdasági élet vezető pozícióit elfoglaló technokrata 10

11 elittel. Ezt követően után ezek hatalma tovább nőtt és egyre inkább főhatalomra jutott a vele fokozatosan összefonódó politikai elittel szemben is.(andorka; 2006) Azonban még az elit tagjait nem veszélyeztette a későbbi eladósodás lehetősége, addig a korábban említett leszakadó társadalmi osztályok egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az alábbi ábrán is jól látható az iskolázottság alacsony aránya: tehát az, hogy nagyon magas azok száma, akik még középfokú iskolázottsággal sem rendelkeznek. Pedig már 2001-ben járunk, több, mint tíz évvel a rendszerváltás után. Innen is látszik, hogy nagyon nehézkes a felzárkózás a fejlettebb országok színvonalához. Szintén sajnálatos az a tény is, hogy a felsőoktatásban tanulók aránya viszont jóval az Uniós átlag alatt van. Hogy mi lehet, illetve lehetett ennek az oka? 3.Ábra: Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon A rendszerváltást követően a lakosság egyre romló gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetét nagyban nehezítette, rontotta az a tény, hogy a magyar társadalom az emberi erőforrás területén is egyre inkább elszakadt a nálunk fejlettebb országoktól. Azoknak a száma, akik a főiskoláig is eljutottak, nagyon csekély, mivel nem volt egy kidolgozott hitelrendszer a főiskolai, egyetemi hallgatóknak, hogy fizetni tudják a tandíjukat. Továbbá nehezítette a helyzetet az is, hogy a kisebb települések nem tudtak iskolákat fenntartani, a vidéki családoknak pedig nem volt elég 11

12 pénzük, hogy gyermekeiket támogassák, hogy egy másik, távolabbi városban tanulhassanak. Az életszínvonal emelkedése és a szegénység csökkentése érdekében arra is szükség volt, hogy a társadalomban egy modernebb mentalitás és modernebb értékek rögzüljenek. Azonban ez a rendszerváltást követő években hiánycikk volt és csak az ezredforduló tájékán kezdett enyhülni az addig berögzült szellem, azonban kijelenthetjük, hogy a folyamat még nem ért véget és további változásra is szüksége van a társadalomnak. A magyar társadalomban kisebb fontosságot tulajdonítottak a szabadságnak, felelősségvállalásnak és az egyéni kezdeményezésnek, amelyek a modern gazdaság és társadalom sikeres működéséhez szükségesek. Az emberek kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érezték magukat. Szükséges az állampolgárok kölcsönös bizalma, szolidaritása, az üzleti élet szereplőinek bízniuk kell abban, hogy üzletfelük megtartja a szerződéseket, a politikai élet szereplőinek nem kell a politikai ellenfelektől tartaniuk. Tehát a magyar társadalom tagjain múlott és múlik, hogyan alakul a gazdaság, az életszínvonal, a társadalmi szerkezet, az oktatás, az egészségügyi ellátás.gondolkodásmód és mentalitás. A társadalmi szerkezet átalakulása kapcsán nagyon fontos megemlíteni azon szerkezeti változásokat is, melyek azt mutatják, hogy az aktív keresők között folyamatosan tovább csökkent a mezőgazdasági munkások, a parasztok hányada és általában csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Csökkent az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya is. Ugyanakkor jelentős ütemben nőtt a vezetők, az értelmiségiek, az önálló iparosok, kereskedők és vállalkozók aránya. Mindez a polgárosodási folyamatok szempontjából igen kedvező volt, még akkor is, ha egyelőre a fluktuáció is nagy volt. Ezek a jelenségek egyébként sok tekintetben megváltoztatták az addig kialakult társadalmi rétegszerkezetet is. A kedvező makrogazdasági folyamatok a mikro- és a lakossági szférában alig voltak érezhetők, következésképpen a különböző társadalmi jelenségekre és folyamatokra gyakorolt hatásaik is csak alig észlelhetők. Ezt részben az okozta, hogy az 1995-ös sokszor túlzott megszorítások a lakosság jelentős részének életszínvonalbeli viszonyait nem várt mértékben rontották. Egyik hatása a megindult növekedésnek mindenesetre a lassan fokozódó munkaerő iránti kereslet, amely a jövőben tovább növekedett.(kolosi; Tóth; Vukovich;1998) 12

13 1.3. A jövedelemelosztás alakulása a rendszerváltástól a huszonegyedik század elejéig A magyar lakosság eladósodásának egyik lényegi eleme a jövedelmi egyenlőtlenségekben keresendő. Akár szociálpszichológiai szempontból is vizsgálhattam volna ezt a kérdést, mivel az egyre nagyobb egyenlőtlenségek is (melyek főként a rendszerváltást követően kerültek felszínre és váltak egyre szembetűnőbbé és gyakoribbá) nagyban sarkallták arra a kevésbé tehetős réteget, hogy úgymond lépést tartsanak azokkal, akik jobb anyagi háttérrel magasabb életszínvonalat is el tudtak érni. A szociális háló gyengülése, valamint a demokratikus átmenet és a gazdasági rendszerváltozás a jövedelmi egyenlőtlenségek jelentős növekedésével járt. A folyamat már korábban elkezdődött, azonban a rendszerváltást követő gazdasági sokk idején érte el tetőpontját, majd ezt követően stagnált. Mint a korábbiakban már többször is előtérbe került, ebben a kérdésben is kiemelendő, hogy a jövedelemelosztás belső szerkezetének változását kezdetben a középosztály jövedelmének erőteljes süllyedése jellemezte, ezáltal pedig egyre inkább eltávolodott a felső osztálytól. Azonban nem csak a közép- és felsőréteg közötti különbség nőtt, hanem a közép- és alsóréteg közötti távolság is. Az egyenlőtlenségek kialakulására azonban több tényező is hatott, mely lehetővé tette, hogy az osztályok között átmenet jöhessen létre. Ide tartozott például a privatizáció, foglalkoztatottság esése, infláció, kereskedelmi átrendeződés mellett a társadalmi és egyéni meghatározottságok (kor, nem, lakhely, etnikum stb.) valamint egyéni erőforrások és erőfeszítések (iskolázottság, egészség, társadalmi tőke, kapcsolati tőke stb.) is befolyásolták. (Tóth; 1996) Tehát megállapíthatjuk azt, hogy 1990 óta a gazdagok jövedelme nőtt, a szegényebbeké pedig még tovább csökkent. A jövedelmi egyenlőtlenségek 1989 és 1993 között nőttek a legjobban, 1997-ig pedig lassulva ugyan, de továbbra is emelkedő tendenciát mutattak. A KSH adatai szerint 1987-ben a népesség legfelső tizedének jövedelme a legalsó tizedének 4,6- szerese volt, és 9,2-szerese lett 1997-re. Nemzetközi összehasonlításban ez radikális egyenlőtlenségnövekedésnek számít. (Kovács; 2008) 13

14 4.Ábra Év Decilis Az egyes decilisek átlagjövedelmei (HUF) Alsó decilis Felső decilis Átlag Forrás: Tóth; 2006 A 4. Ábra alapján is jól látható, hogy az alsó decilis jövedelme már 1987-ben is jóval alacsonyabb volt a felső decilis jövedelméhez viszonyítva. Azonban ha az arányokat évről évre megvizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy a jövedelmi különbségek egyre magasabbal lettek: még 1987-ben az felső decilis jövedelme 4,6 szorosa volt az alsóénak, addig ez a szám 1992-re már 5,9-re emelkedett, tehát 5 év leforgása alatt csaknem másfél százalékkal nőtt. Az idősort tovább vizsgálva az előző arány 1996-ben már 7,5 volt, majd tovább nőtt és 2000-ben a felső decilis jövedelme már elérte az alsóhoz viszonyított 7,6-es arányt. Azonban jól látható, hogy 1996-ot követően a jövedelem különbségek növekedése némileg lassult, de nem állt meg ra már 8-szor nagyobb volt a felső decilis jövedelme a legalsóhoz képest, majd 2006-ban eddig példátlan módon egy tizeddel csökkent, azaz 7,9-re esett vissza. Ez azonban 14

15 még koránt sem akad okot a túlzott elbizakodásnak, mivel még mindig nem közelíti meg a szocialista rezsim idejében mért szintet, de mindenesetre pozitívumként értékelendő. A középső (4;5;6,) decilisek vizsgálatánál is hasonló a helyzet. Még az 1980-as évek végén ezen decilisek nagysága körülbelül a duplája volt az alsó és fele a felső decilisének, addig az évek múlásával napjainkra már csaknem háromszorosa az alsó és harmada a felső decilisének. (Havasi;2002) Ebből következik, hogy országunk GINI-együtthatója 1 szintén növekvő tendenciát mutat, tehát a jövedelem-eloszlásban az egyenlőtlenségek nőnek. (5.Ábra) (5. Ábra) Jövedelem-eloszlási egyenlőtlenségek Magyarországon (Tárki; 2006) Szegénység alakulása A szegénység alakulásának vizsgálata mindenképpen fontos ahhoz, hogy megértsük a későbbiekben azt a folyamatot, mely a lakosság eladósodáshoz vezet. És a szegénység nem más, mint ezen folyamat kezdete, mivel ezen csoport az, melynek rendelkezésre álló jövedelme nem elegendő a létfenntartásra, tehát további anyagi forrásra szorul. De tulajdonképpen mit is jelent az, hogy valaki szegény? A szegénység az anyagi javaktól való megfosztottság pedig. Megkülönböztetünk abszolút szegénységet, ami alapvető létfenntartási bizonytalansággal jár és relatív szegénységet, ami az adott társadalomban létminimum szűkösebb anyagi helyzetet jelöli. (Ferge; Tausz;Darvas;2002) Az alábbi táblázat remekül szemlélteti a szegénységhez vezető folyamatok a jövedelmi egyenlőtlenségek vonatkozásában. A munkaerőpiac kapcsán a foglalkoztatási esélyek polarizációja valamint a bérkülönbségek növekedése járult hozzá ahhoz, hogy a szegény réteg összetétele megváltozott, valamint erőteljesen növekedett. 1 A Gini-együttható a jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségének fokát méri. A jövedelmek teljes egyezősége esetén nullával egyenlő, a teljes egyenlőtlenség (amikor minden jövedelem egy kézben összpontosul) esetén pedig egy az értéke 15

16 TÉNYEZŐ FOLYAMAT HATÁSOK MUNKAERŐPIAC A BÉRKÜLÖNBSÉGEK NÖVEKEDÉSE SZEGÉNYSÉG: NÖVEKEDÉS ÉS ÖSSZETÉTELVÁLTOZÁS Azonban kik azok, akik a leginkább veszélyeztetettek, akik leginkább esnek áldozatául a szegénységnek? A gyermeküket egyedül nevelő szülők háztartásai amely háztartástípusban sokkal nagyobb a nők aránya az átlagosnál sokkal magasabb szegénységkockázattal rendelkeznek. A másik háztartástípus az idős egyedül élők. Ha egy egyedülálló nő 70 év feletti, nagy az esély rá, hogy a szegényke közé tartozik. (Hegedűs; Spéder; 2000) Az alábbi (6.) táblázat is mutatja, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan kiegyenlített volt a férfiak és nők jelenléte a szegénységben. A különbségek alapja az, hogy a szegények nagy része a munkaerő piacon kívül áll, és a foglalkoztatáson kívül állóknak különböző szerepek állnak rendelkezésre. (6.Ábra) A szegény személyek részaránya a felnőtt (16+) népességben, és a foglalkoztatottak között, nemek szerint 1992 és 1998 között Felnőtt népesség Férfiak 9,2 10,7 11,4 9,1 Nők 11,4 10,4 10,9 10 Foglalkoztatottak Férfiak 4 5,6 5,6 3,5 Nők 2,5 3,2 3,2 4,5 Teljes népesség 11, ,9 11,2 Forrás:KSH 16

17 1.4. A munkaerő piaci folyamatok a rendszerváltástól a 21. század elejéig foglalkoztatás és munkanélküliség Munkanélküliség alakulása A rendszerváltást követően a lakosságra a legnagyobb sokként a munkanélküliség drasztikus emelkedése hatott. Ám mivel a munkanélküliség a rendszerváltást megelőzően ugyan létezett, de ez rejtett munkanélküliség volt, tabunak számított, ezért a rendszerváltást követően olyan társadalmi és gazdasági nehézségek kerültek a felszínre, melyek már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Azonban a munkahely elvesztése és az újra munkába állás lehetősége különböző mértékben érintette az egyes korcsoportba tartozókat. A gazdaságilag aktív népességen belül között 60 %-kal csökkent a részmunkaidőben vagy teljes mértékben foglalkoztatott nyugdíjasok száma. Azonban szintén nehézzé, vagy csaknem lehetetlenné vált az 50 évnél idősebb nők vagy 55 évnél idősebb férfiak újra-elhelyezkedése is. (7. Ábra) Forrás: OECD A legkorább adat 1992-ből áll rendelkezésre, de érdekes megjegyezni azt is, hogy a rendszerváltás előtt, ahogy azt korábban is említettem, a munkanélküliségi rátát 0%-ra határozták meg. Ehhez képest valóban hatalmas emelkedést jelentett az 1992-es 11%-os, majd a csaknem 14%-os munkanélküliség. A tendencia egészen 2004-ig csökkent, majd azóta ismét emelkedni kezdett, 2006-ban csaknem 7 % volt. Fontos megemlíteni azt is, hogy tanulmányok alapján a pályakezdő, valamint az idősebb korosztályban volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta a legmagasabb. Érdekes az a tény is, hogy a passzív munkanélküliek, 17

18 tehát azok, akik lemondtak arról, hogy munkát találjanak, vagy kikerültek a regisztrált munkanélküliek közül, elég nagy arányban tartoztak a gazdaságilag legaktívabbnak tekinthető éves korosztályba (Forrás: KSH), számuk csaknem 30 ezerre volt tehető 1995 tájékán. Természetesen az országot régiónként is megviszgálhatnánk, mivel a piacgazdaságba történő átmenet és szerkezet váltás nagy hatással volt például a mezőgazdaságban dolgozók nagyszámú munkahelyvesztésére is, mely tekintetben kiemelendő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Munkanélküliség és iskolázottság A megjelenõ társadalmi változások különösen sújtották a gyermek- és ifjúsági korosztályokat, melyek speciális helyzetükbõl adódóan kiszolgáltatottak és védtelenek voltak a változások negatív hatásaival szemben. Ezen korosztály pedig már a nyugat-európai fogyasztási szokásokat próbálta, azaz igyekezett követni, ami pénzügyi helyzeténél fogva nagyban befolyásolta az eladósodási folyamat elindulását. A rendszerváltást követően és napjainkban is az ifjúsági korosztály számára a legégetőbb probléma a munkanélküliség, melyet nagyban befolyásolt az iskolázottság mértéke. A munkanélküliség leginkább azokat a rétegeket veszélyezteti (Lásd 8. Ábra), melyek nem rendelkeznek a továbbtanuláshoz elõírt iskolai bizonyítvánnyal, a szakképzõ intézményekbõl lemorzsolódtak szakképesítés nélkül, vagy akik a képzési szükségleteket meghaladó szakmákban szereztek szakmunkás-bizonyítványt. A táblázat alapján, azok, akik még befejezett általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, nagyon nagy arányban válnak többször is munkanélkülivé. De szintén magas ez a szám a csak befejezett általános, illetve némileg csekélyebb a szakmunkás végzettségűeknél. kijelenthetjük, hogy azok vannak a legkedvezőbb helyzetben, akik főiskolát vagy egyetemet végeztek. (Kertesi; Varga;2005) Foglalkoztatottság alakulása A foglalkoztatottság mértéke sajnálatos a rendszerváltást követően nagyban visszaesett. közvetlenül a rendszerváltás után a csökkenés még nem volt olyan drasztikus mértékű, mint amennyire a gazdaság teljesítménye visszaesett. Azonban az ezt kövező években, 1993-tól viszont az erőteljesen meginduló létszámleépítéseknek köszönhetően a foglalkoztatottság mértéke nagyban visszaesett, a mélypontot pedig tájékán érte el, csaknem 52 %-kal. Ha a rendszerváltást követő öt évet tekintjük át, mintegy 1,4 millió fővel csökkent a 18

19 foglalkoztatottak száma, ami a társadalomra sokként hatott, hiszen itt nem csupán erről a 1,3 millió emberről volt szó, hanem a családjaikról is, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerültek és sokak a szegénység áldozataivá váltak. A foglalkoztatottsági ráta az 1997-es mélypont után lassú növekedésnek indult és 2000-ben elérte az 56 százalékot, majd 2006-ban az 57 százalékot. Azonban még ekkor sem sikerült megközelíteni az kilencvenes évek szintjét. (9.Ábra) 9. Ábra Forrás: OECD A foglalkoztatottság alakulása szektoronként A foglalkoztatás csökkenése azonban már korábban is elkezdődött, a rendszerváltás csupán felgyorsította ezen folyamatokat. A 80-as években kibontakozó gazdasági válság hatására az alacsony hatékonysággal működő üzemeket bezárták és csökkentették a foglalkoztatottak számát is, főleg a mezőgazdaságban és a nehéziparban. A 10. táblázatban is látható, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya drasztikusan csökkent már az 50-es évek végétől, majd 2001-re csaknem a tizedére esett vissza. Ezzel egy időben a tercierizálódás folyamatosan erősödött. A 90-es évek második felétől pedig elsősorban az anyagi szolgáltatások súlya nőtt a legszembetűnőbben. A foglalkozási átrétegződés folyamata is új szakaszba lépett, azaz 2001-re már az ország teljes területén a szolgáltató szektor vált abszolút domináns ágazattá.(ksh; Mayer; 2002) 19

20 (10.Ábra)A foglalkoztatottak megoszlása az összevont nemzetgazdasági ágak között Fő-nemzetgazdasági ág Magyarország Mezőgazdaság 53,80 38,50 24,7 18,9 15,5 5,5 Ipar 21, ,8 41,9 37,9 32,9 Forrás: Népszámlálás 2001; KSH szolgáltatások 24,6 28,5 31,5 39,1 46,7 61,6 Nem szabad megfeledkezni a regionális különbségekről sem melynek alapja a főváros és a vidék közötti dualitás: Budapesten már egy évtizeddel korábban a szolgáltató szektor tömörítette a legtöbb foglalkoztatottat. A leginkább előnyös helyzetben a fejlett struktúrájú és jó helyi adottságokkal rendelkező északnyugat-dunántúli megyék állnak, ezekkel szemben pedig azon megyék állnak, ahol a meghatározó a mezőgazdasági jelleg volt, még annak ellenére is, hogy ezen karakterüket már erőteljesen leépítették. (Lőcsei; 2001) 1.5. A fogyasztás alakulása a rendszerváltástól a 21. század elejéig Amikor a fogyasztás alakulását vizsgáltam, már egyre inkább előtérbe került a kezdeti célkitűzés, azaz a lakossági eladósodás kérdése. Érdekes tendenciák és változások világítottak rá a lakosság helyzetének alakulására. A tanulmányokból az is kiderült, hogy a rendszerváltás után csaknem 12 év kellett ahhoz, hogy elérje az ország az 1989-es év életszínvonalát. Azonban a fogyasztás vizsgálatánál mindenképpen át kell tekinteni a reálbérek alakulását annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk A reálbér alakulása Az 1994-s választási emelkedéstől eltekintve a reálbér-index mindig messze elmaradt a GDP szintjétől és ezt ben sem hozta be. A 11. ábrán is jól látható, hogy 1997 óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, azaz a keresetek értéke. Azonban az 1989-es reálbérekhez képest a 2004-es reálbérek csupán 10%-kal érnek többet és csak 2002-ben sikerült elérni a rendszerváltás előtti reálbérszintet, vagyis életszínvonalat, tehát több, mint 10 éven keresztül ez akkori színvonal alatt állt a reálbér. 20

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac?

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Bár a válság kitörése előtt hazánkban nem alakult ki - a számos európai országban is megfigyelt - ingatlanpiaci buborék, 2008 óta egészen az elmúlt évig meredeken

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése 2002-ben is az volt az alapvetõ célkitûzés, hogy a magyarországi piacon bankunk tovább növelje részesedését mind a magán-, mind a vállalati

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A pénzbolt vásárlói Budapest, 2007. június 19. Dr. Orosz András

A pénzbolt vásárlói Budapest, 2007. június 19. Dr. Orosz András A pénzbolt vásárlói Budapest, 2007. június 19. Dr. Orosz András 1 Mit is gondolnak rólunk Legyél mindig kedves a bankárokkal. Legyél mindig kedves az alapkezelőkkel. Legyél mindig kedves a médiával. Ebben

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Magyar bankok: itt a feketeleves

Magyar bankok: itt a feketeleves Magyar bankok: itt a feketeleves 2013.02.26 11:05 Palkó István Az elmúlt tíz év során csak kétszer szenvedett el százmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget a magyar bankszektor: a válság kezdetén és

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben