magazin Átvernek minket? Tanácsok a vásárlók védelmére digitális fotó Panasonic FZ-18 Canon objektívek nagy tesztje Szoftverek pendrive-ról

Átírás

1 VII. évf. 9. szám, november ára: 990 Ft digitális fotó A fényképezés barátainak lapja magazin online elôfizetéssel: 495 Ft Panasonic FZ-18 Teszteltük: Canon EOS 40D Olympus mju 830 Fujifilm S8000fd Canon objektívek nagy tesztje Szoftverek pendrive-ról Hogyan szkenneljünk dokumentumokat? Átvernek minket? Tanácsok a vásárlók védelmére FÉNYKÉPEK A TENGEREK LEGMÉLYÉRÕL

2

3

4 Erich Lessing Budapest, 1956 november

5 Ha én parlamenti képviselo lennék Varga Miklós ügyvezetô Dékán István fôszerkesztô Bár nagyon szimpatikus a TV2 Napló címû mûsorának szerkesztõi által fõmûsoridõben kezdeményezett szemétszedési akció, ám meglepõ naivitás volt azt gondolni, hogy ettõl kedvünk szottyan kimenni az erdõbe, és nekiesni az ott tornyosuló szeméthegyeknek. (Lásd cikkünket a 60 oldalon.) Szinte el sem hiszem, hogy ezt komolyan gondolta a sok okos tévés ember. A gondolkodásmódunknak kell megváltozni, mondják, de annyi idõnk meg valószínûleg nincs. Sajnos a szelektív szemétgyûjtés, amelyre egyre többet költünk adóforintjainkból, sem jött be, mert még az e téren legaktívabb országokban sem éri el a teljes mennyiség 30 százalékát fajtánként. A probléma mégsem megoldhatatlan, sok-sok éve kitalálták már. Miért is szeretik a jól ismert mûanyag palackokat a gyártók? Mert könnyen szállítható és olcsó. Tegyük hozzá: nekik. A megoldás a régen bevált betétdíj. Lássuk be, hogy a hulladék visszaszállítása senkinek nem szórakozás, ezért fizessük ki az árát, és a dolog mûködni fog. Ez persze rengeteg kellemetlenséggel és költséggel jár kedvenc gyártóinknak. Emiatt a gyártók által könnyen megnyerhetõ parlamenti képviselõink soha nem fogják megszavazni a betétdíjat mindenféle mondvacsinált érvet kitalálva. Pedig ha bevezetnék, nemcsak a szemét jó része tûnne el, hanem egy másik probléma is megoldódna: hajléktalanjaink megfelelõ keresethez jutnának. De a sok munkanélküli is kimehetne szemetet szedni az adónkból fizetett munkanélküli segélyért, a betétdíjakból meg visszatérülhetne a kifizetett segély összege. Ez volna az olcsó és rendkívül hatásos szelektív begyûjtés. Ha én parlamenti képviselõ lennék, a betétdíjat nemcsak a mûanyag palackokra vezetném be, hanem minden másra is, ami szemét, és a környezetre ártalmas. Az elemekre és akkumulátorokra, az ártalmas vegyszerekre, minden mûanyag termékre, és a többi szörnyûségre. Persze ha képviselõ lennék, akkor inkább mégsem foglalkoznék ilyen dolgokkal, mert korrupt lennék, és kizárólag a saját meggazdagodásommal törõdnék. Sõt nagyon csodálkoznék azon, hogy az emberek nagy része mégis elmegy szavazni a választásokon, pedig nem kötelezõ, fõleg ha nincs, akire jó szívvel voksolhatna. Vajon gondolták-e ezt a parlamenti demokráciáért küzdõ forradalmárok 1956-ban? De végtére is nem vagyok parlamenti képviselõ, így más módon kell meggazdagodnom. Ehhez az elsõ lépés már megtörtént, postázták az elsõ százdolláros csekkem az istockphoto.com honlap készítõi az Egyesült Államokból. Bizonyára emlékeznek olvasóink az illusztrációfotózásról írt cikksorozatunkra (DFM 2006/ /2. számig), az ott adott tanácsokat kíváncsiságból én is kipróbáltam, bár még amatõr fotósnak is csak jóindulattal nevezném magam. És lám, a feltöltött mindössze három képbõl az egyiket majdnem százan megvásárolták (igaz fél év alatt), aminek az eredménye csekk formájában hamarosan megérkezik. Tanácsolom mindenkinek (kivéve a parlamenti képviselõket), hogy próbálja ki, és keressen pénzt. Hogy legalább az adóját befizethesse. Varga Miklós

6

7 tartalom 54 Szoftver: Iroda és fotólabor a zsebben 64 Eszközök: HP Photosmart A Interjú: A fogyasztóvédelemrõl 82 Fényképezõgépek: Canon EOS 40D Fotográfia: Ködben, párában és ellenfényben Levelezés Hírek, újdonságok Galéria Erich Lessing: Interjú Ne hagyjuk magunkat félrevezetni! A fogyasztóvédelemrõl..36 Tippek, trükkök Photoshop Elements: A színek javítása Tanuljunk olvasni dokumentumok szkennelése Szoftver Corel Paint Shop Pro Photo X Iroda és fotólabor a zsebben GIMP Portable Az ász visszatér Dfine 2.0 zajszûrõ Pályázat Ne szennyezz! Fotópályázat az élhetõ környezetért Eszközök HP Photosmart A Canon alapzoomok tesztje Fényképezõgépek Olympus mju Fujifilm FinePix S8000fd Panasonic Lumix DMC FZ Canon EOS 40D Összehasonlítás Fényképezõgépek adatai Képértékelés Portfólió Claire Nouvian: A legmélyebb tengerek élõlényei Fotográfia A kompozíció és a színek hangsúlyai Kompozíció Mante professzorral: A fények ünnepe Ködben, párában és ellenfényben A tükörreflexes fényképezõgépek konstrukciója Videó Samsung VP HMX10C PAL Ajánló Fotókiállítások Fotópályázatok Könyvek Weboldalak Apróhirdetések Fotó és irodalom Bodor Ádám: Tudnivalók a szénégetõkrõl (Gyimes)

8 Levelezes-gretsy k 10/18/07 11:04 AM Page 1 Postaláda Pentax objektív Tisztelt Szerkesztõség! Lapjukat rendszeresen megvásárolom, mert amatõr létemre igen sok információhoz jutok belõle. Tanácsot szeretnék kérni objektívvásárlási ügyben. Régi Pentax márkahívõként most egy Pentax *ist D-t használok. Az objektívkínálatban felfedeztem, hogy Pentax DA 16 50/2,8 ED AL IF SDM megnevezéssel egy új objektívet fejlesztett ki a gyár a K10-es vázhoz. Az objektív adatai szimpatikusak, ezért gondoltam, hogy vásárolnék egyet. Kérem, adjanak tanácsot, hogy használható-e az objektív az általam kedvelt *ist D-hez is. Válaszukat elõre is köszönöm, tisztelettel: Bratincsák György Tisztelt Bratincsák György! Mivel a Pentax jelenleg csak APS C szenzorméretû digitális tükörreflexes fényképezõgépet gyárt, ezért a DA jelû, vagyis digitális objektívjei is ezt a rendszert támogatják. Ebbõl az következik, hogy ezek az objektívek az összes Pentax digitális vázhoz (köztük a *ist D-hez is) használhatók. Üdvözlettel: kgy Érdeklõdés Fuji s9600 ügyben Tisztelt Szerkesztõség! Azért írok, mert van egy Fuji FinePix S9600-as gépem, amivel nagyon meg vagyok elégedve. Viszont olvastam valahol, hogy van benne képstabilizátor is. Én kerestem, de nem leltem. Tudnának-e segíteni? Tisztelettel: Nagy Szilárd, Tapolca Digitális Fotó Magazin 2007/9. Kedves Nagy Szilárd! A FinePix S9600-as gépben bár a 300 mm-es tele állás ezt indokolná sajnos nincs sem optikai, sem CCD-eltolásos képstabilizátor, ezért nem találta. Elképzelhetõ, hogy az Ön által olvasott leírásban a magasabb érzékenység (ISO-érték) beállításának lehetõségét, illetve a magasabb érzékenységnél tapasztalható kedvezõ zajszinteket aposztrofálták helytelen módon képstabilizálásnak. Valóban, a magasabb érzékenység rövidebb expozíciós idõk használatát teszi lehetõvé, amely végeredményben segít bemozdulásmentes képeket készíteni, de attól még nem nevezhetõ képstabilizálásnak. Üdvözlettel: Szita Péter 6 Filmes kérdések Tisztelt Szerkesztõség! Egy rég megválaszolatlan kérdést szeretnék feltenni Önöknek, mely a filmforgatás technikai problematikájával foglalkozik, és még nem sikerült rá választ beszereznem. A kérdésem a következõ: A hagyományos celluloidszalagra történõ filmforgatást nem egy filmben ötvözték vagy keverték a digitális technikával. Arra volnék kíváncsi, hogy a digitális úton létrehozott jelenetek, amelyek a számítógép merevlemezén foglalnak helyet, hogyan kerülnek át a celluloidfilm-szalagra. Hogyan lehetséges az, hogy az eleve analóg kamerákkal filmszalagra rögzített képkockák és a közéjük bevágott digitális képkockák közt a nézõ nem lát minõségi különbséget? A mozivászon hatalmas mérete ellenére mégsem látni pixeleket az analógról digitálisra váltott képeknél. Hogyan lehet ilyen óriási felbontást a kisméretû celluloidfelületre átvinni, hiszen minden ismert képmegjelenítési technika pixelekbõl építi fel a képet, és az analóg film felbontását, ha jól tudom, jelenleg meg sem közelíti a digitális technika. Válaszukat elõre is köszönöm, üdvözlettel: Mészáros Zoltán Tisztelt Mészáros Zoltán! A digitális technikát már nemcsak a filmtrükkök és animációk beillesztésénél használják. A legtöbb esetben a filmnyersanyagra forgatott jeleneteket azonnal beszkennelik, majd a film teljes vágását és az effektezést, valamint a hangkeverést számítógépeken végzik, aztán az eljárás végén az egészet visszaírják filmszalagra. Van, hogy azonnal digitális kamerával rögzítenek, így készült pl. a Star Wars második és harmadik része, amelyekben egyébként is nagyon sok a digitális trükk. A digitális eljárás (amelynek neve Digital intermediate, DI) lehetõvé teszi, hogy a teljes film vagy az egyes jelenetek szín- és tónusvilágát széles határok között módosítsák, ilyen pl. a Da Vinci nevû színkorrektorrendszer is ( amelyet a Magyar Filmlaboratóriumban is évek óta használnak. A digitális feldolgozás során tetszõleges helyre beszúrhatják a digitális trükköket, így tökéletesen összehangolható a digitálisan létrehozott, és a valóban lefotografált részletek képi világa. Itt történik a blue-boksz hátterek beillesztése is, amely képünkön látható. Az úgynevezett nonlineáris, számítógépes rendszeren történõ vágás is egyszerûbb munkát tesz lehetõvé, és sokkal több utólagos módosítási lehetõséget nyújt. A filmekhez messze nem szükséges akkora felbontás, mint azt gondolnánk. Az állandóan változó, mozgó képen a szemünk nem képes azonosítani a pixeleket. A digitális eljárások során ma a leginkább a 2K-nak nevezett (2048 pixel széles kép, oldalaránytól függõen 2,5 3,1 megapixel) felbontásban szkennelik és írják vissza filmre a kockákat. Az elsõ teljesen számítógéppel generált film, a Toy Story (1995) kockáit viszont még ennél is kisebb, 1536x922 pixeles (1,42 megapixeles) felbontásban generálták le és írták filmszalagra. A 2K-nál négyszer több pixelt kínál az ezekben az években terjedõ 4K szabvány, amely 4096 pixel széles képet, így A szerkesztôség fenntartja a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A levelek tartalmával a szerkesztôség nem feltétlenül ért egyet.

9 Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményét ben: oldalaránytól függõen megapixel felbontást nyújt. Az elsõ olyan film, amelynek a szkennelése, számítógépes szerkesztése és a filmre való visszaírása során végig 4K felbontást használtak, a Pókember 2 volt 2004-ben. Ma már kaphatóak 4K felbontású digitális kamerák is. (A legújabb eszközökrõl pl. a honlapon találhat bõvebb információt!) A kész digitális anyag filmre való levilágítására egy speciális eszköz, az úgynevezett filmrecorder szolgál, amely a további másolási fázisok kiindulópontjaként szolgáló filmszalagra, az úgynevezett internegatívra világítja a kockákat. A ma elterjedt filmrecorderek mûködése lézeres technológián alapul, ilyen pl. az Arri Laser is, amelyrõl a oldalon olvashat bõvebben. A rendszer kék, zöld és vörös lézersugarak segítségével rajzolja fel a kockákat egymás után a filmszalagra, amelyet azután már hagyományos módon hívnak elõ. (Hasonló lézeres technológiával készítik egyébként digitális fotóinkból a papírképeket a fotólaborok.) Az Egyesült Államokban gyorsan terjednek a digitális vetítõkészülékkel rendelkezõ filmszínházak is, amelyek szabványos 2K vagy 4K felbontású filmek vetítésére képesek. Ezek nagy elõnye, hogy megspórolható velük a drága vetítési kópiák elkészítési költsége, a film gyorsabban, több helyen vetíthetõ. Üdvözlettel: Szita Péter Miért vaku a vaku? Tisztelt Szerkesztõség! A tárgyban szereplõ kérdés elég bután hangzik, de talán mégis érdekesebb, mintha mondjuk, egy székrõl kérdezem meg ugyanezt, vagyis, hogy miért szék a szék. A vaku valahogy nem tûnik magyar eredetû szónak (villanófény), ugyanakkor az angol (flash) és a német (Blitz) nem lehet az átvétel forrása. Egy régi fotótörténeti könyvben találtam egy érdekes mondatot, amelyben a vaku mellett zárójelben ez is ott van: vakublitz. A vákuum szóval való rokonság gyanús, de ugye nem errõl van szó? Tisztelettel kérem, hogy amit tudnak, osszák meg velem. Köszönettel egy elõfizetõjük: Lanczkor Attila Én pedig az olvasók és a szerkesztõség nevében is köszönöm az érdekes, tanulságos kérdést. Igenis arról van szó, hogy a vaku a légüres tér, illetve alacsony nyomású légritkított tér jelentésû latin vákuummal függ össze! A vaku ugyebár a fényképezéshez pillanatnyi erõs fényt adó lámpát jelent. A német Vakublitz a Halász Földes Uzonyi-féle, új Német magyar nagyszótár szerint vakublicc(!), villanófény. Nos, ez a Vakublitz a Vakuumblitzbõl rövidült alak, s ebbõl további rövidüléssel immár a magyarban alakult ki a vaku forma. Annak megértéséhez pedig, hogy mi köze a villanófénynek a vákuum szóhoz, talán az a legjobb, ha idézem Tótfalusi István Idegenszó-tár címû munkájából a vakunak a következõ, az imént adottnál részletezõbb jelentését: légüres térben való elektromos kisüléssel mûködõ fényképészeti villanófénylámpa. Ugye, így már mindjárt világos az összefüggés? Grétsy László A lapunkban megjelent kép- és szöveganyagok bármilyen formában és médiában csak a kiadó és a jogtulajdonos engedélyével hozhatók nyilvánosságra. A Digitális Fotó Magazinban közölt hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget. A Digitális Fotó Magazin az egyetlen fotóújság, amelyet a Matesz auditál és a terjesztési adatai nyilvánosak. Megtekinthetôk: internet oldalon. Digitális Fotó Magazin Megjelenik évente 10 alkalommal Kiadja a Digitálfotó Kft Budapest, Szerb u Telefon: Felelôs kiadó: Varga Miklós, a kft. ügyvezetô igazgatója Fôszerkesztô: Dékán István Szerkesztôk: Koczina Gyula, Szita Péter Címlap design: Varga Miklós Munkatársak: Bajic Iván, Bérces Balázs, Csányi Vilmos, Dékán Ágnes, dr. Elek István, Féjja Sándor, Grétsy László, Halász Éva, Hidegkuti Gergely, Torsten A. Hoffmann, Jakab Zsolt, dr. Kalotás Zsolt, Kulcsár István, Lugosi Lugo László, Prof. Harald Mante, Mucsy Szilvia, dr. Nagy Tamás, Süle Szilvia, Sümegi András, S. Varga Ilona A Lion, Szabó Zsolt, dr. Szinger András, Tôry Klára, Weisz Tamás Mûvészeti szerkesztô: Takács Adrienne Tervezôszerkesztô: Bahurek Gabriella Szerkesztôségi titkár: Halász Éva Korrektorok: Kerekes Andrea, Tóth Andrea Címlapkép: Dave Wrobel Szerkesztôség: 1053 Budapest, Fejér György u. 10., Telefon: info@fotomagazin.hu Internet: ISSN: A külföldi szerzôk cikkeit fordította: dr. Horváth Katalin Terjesztési vezetô: Marosvölgyi Viktória Hirdetésfelvétel: a kiadó címén, Király Erika, telefon: , kiralyerika@digitalfoto.info.hu, Venczák Marianna, telefon: , vmarianna@digitalfoto.info.hu Terjesztô: Hírker Rt., Lapker Rt. és az alternatív terjesztôk Nyomda: Prospektus Nyomda Veszprém, Felelôs vezetô: Szentendrei Zoltán Megrendelhetô: 1056 Budapest, Szerb u Telefon: , fax: A Digitális Fotó Magazin a TIPA magyar tagja Következô számunk november 30-án jelenik meg.

10 Postaláda A októberi szám címlapfotója Tisztelt Szerkesztõség! Kissé figyelmetlenül vettem meg a DFM elõzõ számát (melyet az egyik legjobbnak tartok a témában). Éppen a lapjuk kiválósága miatt lepõdtem meg nagyon, amikor tüzetesebben is megnéztem a címlapot. A téma a Képi abszurd, ennek illusztrálását szolgálná ez az obszcén, sokak érzésvilágát sértõ, és ugyanakkor meglehetõsen szellemtelen kép (ilyenbõl 12 egy tucat a pornóiparban). Sajnálatos, ha a legkiválóbb magyar fotószaklapok egyike kénytelen ilyen közönséges módszert választani, hogy a potenciális vásárlók szemét megfogja. Úgy gondolom, a pán-médiaigénytelenség korában ezt éppen önök nem engedhetik meg maguknak. Tudni kell, hol a határ az eladási számért vívott küzdelemben. Remélem, a jövõben nagyobb körültekintést gyakorolva eveznek át a blikkfang és az ízléstelenség Szküllája és Kharübdisze között. Maradok tisztelettel, Jarecsni János Makroelõtét utazó zoomon Tisztelt Szerkesztõség! Magazinjukat még csak nyár óta veszem, de teljes mértékben meg vagyok vele elégedve, sokat tanulok belõle. Nemrég vettem egy Tamron es utazó objektívet, többek között utazásokhoz és tapasztalatszerzéshez. A mostani számuk alapján gondoltam, veszek egy elõtétlencse-sorozatot a makrovilágba való betekintéshez. A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e erre az objektívre elõtétlencsét vásárolnom? A +2 dioptriás lencse a leképezési arányt (1:3,5) milyenre módosítja? Melyik ad jobb képet, ha ehhez veszek egyet, vagy egy másik objektívet és a hozzá való elõtétlencseszettet vásárolom meg? Köszönettel újdonsült olvasójuk: Koncz Sándor zetten jól sikerült, de a nagylátószögû vége felé kevésbé. Bár saját tapasztalatom nincs az említett objektívrõl, a tesztek alapján úgy gondolom, közepes és hosszú gyújtótávolságok mellett egy D-s elõtétlencsével jó képminõséget fog adni. Az elõtétlencsék elsõsorban kis telékkel használhatók jól, a nagylátószögû objektívekkel (fix gyújtótávolságúakkal és zoomokkal egyaránt) gyenge eredményt adnak, a Tamron tõl pedig végképp nem lehet sokat várni rövid gyújtótávolságnál elõtétlencsével. A választott elõtétlencse vagy lencsekészlet típusa közömbös. Bármelyiket meg lehet vásárolni, amelyik a szûrõmenetbe megfelelõen csatlakoztatható. A kapott leképezési arány nemcsak a lencse törõerõsségétõl függ, hanem az objektíven beállított fókusztávolságtól és tárgytávolságtól is. Ha feltételezzük, hogy az objektíven a tárgytávolság végtelenre van állítva, akkor a nagyítás M = F*D/1000, ahol F a fókusztávolság, D a lencse törõerõssége dioptriában. Az élesen jelentkezõ tárgy távolsága ekkor t = 1/D méter. Például 135 mm-es fókusztávolságnál egy +2D-s lencsével M = 135 mm*2/1000 = 0,27, azaz a leképezési arány: 0,27 = 1:3,7. Ha az objektíven a végtelennél kisebb tárgytávolságot állítunk be, akkor a nagyítás növekszik, és az élesség helye is közelebb kerül a kamerához. A szóban forgó objektívvel 250 mm-es állásban és a beállítható 0,45 mm-es legkisebb tárgytávolságnál kb. 2,4-szeres nagyítás érhetõ el egy +2 dioptriás lencsével a valódi képméretre vonatkoztatva, 24 cm-es tárgytávolság mellett. Ha a felvételt 10x15 cm-es méretben nyomtatja ki, akkor az eredõ nagyítás kb. 16-szoros lesz, APS C méretû képérzékelõt feltételezve. Ebben a nagyításban egy erdei vöröshangya cm, vagyis teljesen kitölti a képet! Üdvözlettel: Sümegi András Nikon telék közül választanék Digitális Fotó Magazin 2007/9. 8 Tisztelt Koncz Sándor! Az objektív elejére szerelt egyszerû elõtétlencse valamelyest lerontja az objektív korrekcióját, ami a színhiba növekedésével és a sarkok életlenedésével jár. A korszerûbb, két tagból álló akromatikus elõtétlencséknél ez a hatás kisebb. A képminõség gyengébb lesz, mint egy profi makroobjektívé, de a minõség/ költség arány nagyon jó, hiszen egy elõtétlencse sokkal olcsóbb, mint egy makroobjektív. Az elõtétlencse használata mellett szól még, hogy az egy kicsiny, könnyû tartozék, amely jól elfér az úticsomagban. Bár sokan elõítélettel viseltetnek az elõtétlencsékkel szemben, feltétlenül javasolható megoldás amatõr makrofényképezéshez. A képminõség nagyban függ attól, hogy milyen objektívvel használjuk a lencsét. A Tamron mm 1/3,5 6,3 Di II LD Aspherical [IF] macro AF zoom a kategóriájában jónak mondható. Csúnyán hangzó és hosszú nevébõl is látszik, hogy a gyártó sok mindent megtett annak érdekében, hogy az amatõr igényeket maximálisan kielégítse. Találunk alacsony színszórású lencsetagot (erre utal az LD jelölés) és aszferikus tagot is az objektívben. Ám az ilyen nagy átfogású zoomok tervezése mindig nehéz feladat, erõs kompromisszumok kísérik. Nem kivétel ez alól a Tamron szóban forgó objektívje sem. Tele tartományban kifeje- Tisztelt Szerkesztõség! Amatõr szinten foglalkozom polgári repülõgépek fotózásával, Nikon D50 vázzal és egy Nikkor G objektívvel. Szeretném ezt az objektívet lecserélni egy stabilizátoros lencsére, nagyobb gyújtótávolsággal. A Nikon VR és a Nikon VR + TC 17E II között vacillálok, nem tudom, megérné-e a as, tud-e annyival többet, mint amenynyibe kerül? Kérem, legyenek segítségemre általános véleményükkel a két optikáról, illetve ha tudnak ajánlani másik, hasonló paraméterekkel megáldott objektívet, kérem, nevezzék azt meg! Köszönettel: Bodorics Tamás Tisztelt Bodorics Tamás! A két stabilizátoros telezoom között sok különbség van. Önnek igazán a VR objektív lenne az elõrelépés. A VR ugyanolyan amatõr objektív, mint amilyet most használ, csak van benne optikai képstabilizátor. A as objektívet már inkább a profik használják, és nemcsak az ára miatt. Ha késõbb vázban, esetleg szenzorméretben is tovább szeretne lépni, akkor csakis a drágább objektívet javasoljuk. Minõségi elõrelépést is az jelentene. Üdvözlettel: kgy A szerkesztôség fenntartja a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A levelek tartalmával a szerkesztôség nem feltétlenül ért egyet.

11

12 Postaláda Digitális Fotó Magazin 2007/9. 10 A szerzõi jog története és az ingyenes fájlcsere Tisztelt Szerkesztõség! Semmi szándékom nincs elvenni tanult és nagyra becsült kollégám, dr. Szinger András kenyerét. Az alábbi írás nem jogi vélemény vagy állásfoglalás az internetes fájlcserélõ hálózatokkal kapcsolatosan, csak történelmi, filozófiai elmélkedés. Meggyõzõdésem ugyanis, hogy ha a dolgokat kialakulásuktól kezdve, történeti, oksági összefüggéseikben tudjuk szemlélni, az segít a megértésben, a különféle megközelítések értékelésében, és az indulatok és elõítéletek helyükön való kezelésében is. Dr. Mann Judit, jogtanácsos ARTISJUS Belföldi Jogosulti Kapcsolatok Osztálya Reklamációs és Tájékoztatási Csoport Tájkép Gutenberg után (Mottó: A szerzõvel úgy kell bánni, mint a hímes tojással: ha õ nem alkot, mibõl él az ipar? Tournier úr, francia szerzõi jogász) A közelmúlt szeptemberi verõfényes napjaiban a Rajna vidékén, Németország és Franciaország határán jártam, ahol a gyönyörû, középkort idézõ német városokban, Heidelbergben, Mainzban, Wormsban, Speyerben, és a francia oldalon, Strasbourgban, Colmarban, Mulhouse-ban, a hatalmas, csodálatos román kori és gótikus katedrálisok tövében mindenütt szembejött velem Johannes Gutenberg. Tereket neveztek el róla, azokon magasra emelt talapzaton szobrai állnak, múzeumokat, tudományos intézeteket szentelnek munkásságának, általános tisztelet övezi személyét és tevékenységét. Szerzõi jogi szívem örült ennek láttán. A Gutenberg által fejlesztett nyomdagépek tették lehetõvé a mûvek növekvõ példányszámú elõállítását, ami az ókori és középkori kézi másolások után az emberiség elsõ kulturális forradalmát jelentette. Mivel minderre a feudális uralkodók égisze alatt került sor, kezdetben a példányok nyomdai elõállításának kizárólagos joga is a királytól elnyerhetõ privilégium volt. Ez volt a példányok jogának, a copyrightnak az eredeti értelme. Ahogyan a polgári társadalom megerõsödött, és megzabolázta a feudális hûbéruralkodók hatalmát, úgy erõsödött és nyert teret a szerzõi jog elméletében az az alapvetés, hogy a kizárólagos jog, a mûvek hasznosításának monopóliuma azt illeti meg, aki azokat megalkotta, azaz a szerzõt. Tõle nyerhet az iparos, a vállalkozó a mûre vonatkozóan olyan piaci pozíciót, amely a potenciális versenytársakat kizárja a mû hasznosításának jogából, azaz olyan mértékben szünteti meg a piaci versenyt, amilyen terjedelmû (idõtartamú, területû stb.) monopóliumot a vállalkozó meg tud fizetni a szerzõnek. Ez a megfizetés, a kizárólagos jog ellenértéke a szerzõi jogdíj, amely a szerzõ megélhetését és az újabb alkotások létrehozásának anyagi alapját szolgálja. A mûvet élvezni vágyó közönség pedig csak úgy juthat a mûhöz, ha fizet. Megveszi a mûpéldányt, a belépõjegyet. Azaz a pénzével fenntartja a rendszert, biztosítja a vállalkozó tisztes hasznát, amelybõl az a szerzõt is részelteti, és további beruházásokat eszközölhet a kulturális iparba. A mûszaki fejlõdés persze Gutenberg után sem állt meg, folyamatosan adott az alkotók és a mûveket felhasználó iparosok kezébe újabb és újabb eszközöket, amelyekkel újfajta mûveket lehetett létrehozni, és azokat mind hatékonyabban terjeszteni. Megjelent a fényképezés, a film, a hangrögzítés, a rádió, a televízió, a számítástechnika, és mindaz, ami ezekbõl mára kialakult. Ezek a találmányok, eszközök a maguk idejében ugyancsak felvetettek szerzõi jogi kérdéseket, megoldandó jogi feladatokat, de ezeket a jogalkotás az érdekek kiegyensúlyozásával mindaddig kezelni tudta, amíg az alapvetõ szerzõi jogi paradigma (gondolati rendszer) változatlan maradt a XX. század világrengetõ újdonságai közepette is. Azaz amíg a szerzõ alkotását az iparos vitte a közönség elé, és a közönség tagjai csak az iparoson keresztül, az õ általa ellenõrzött módon juthattak a mû élvezetéhez, nekik maguknak nem volt saját, hatékony mûszaki lehetõségük a mûvekhez való hozzáférésre és azok terjesztésére. A mostani, némi világvége-hangulattal vegyes bizonytalanságot az okozza, hogy az utóbbi két évtizedben a mûszaki fejlõdés éppen a mûélvezõ közönséget kezdte bombázni mindenféle rafinált eszközökkel, amelyekkel élvezhetõ minõségben lehetett a mûveket elõbb csak másolni, azután már önálló, digitális magánhálózatokon terjeszteni is. A közönség pedig az ingyenes hozzáférés és megosztás igézetében vevõ is lett ezekre az új eszközökre, technikákra. Megnövelve ezzel azok elõállítóinak (multik) profitját, miközben kurucos hevülettel ostoroznak más multikat, amelyek nem átallják pénzért árulni azt a zenei albumot, amelyet pedig a fájlcserélõ rendszerbõl ingyen le lehet tölteni. Mit hoz a jövõ? Lesz-e a szerzõi jognak megoldása a magánhálózatok kezelésére, vagy ez a része a mûvek felhasználásának sikerrel bújik a magánszféra védelme mögé? Sikerül az információhoz való hozzáférés jogává csupaszítani a szerzõk és iparosok kizárólagos jogait? Én nem tudom. De két dolgot nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Az egyik az, hogy a letölthetõ, megosztható zenei fájlra nemcsak egyszerûen ráfütyülik a zenét, hanem bonyolult stúdióberendezésekkel, nem megvetendõ elõadó-mûvészi teljesítménnyel teszik azt élvezhetõvé, sõt hasznosíthatóvá. Ez az elõadó-mûvészi, hangfelvétel-gyártói teljesítmény nincs ingyen, akár a multi, akár valamely kisebb, független hangfelvételgyártó hozta is létre. Ha lenullázzuk a gyártót, hosszabb távon nem lesz fájl, amit cserélgetni lehetne. A másik pedig az, hogy a szerzõi mû nem puszta információ, hanem teljesítmény. Az elmúlt három évszázad szerzõi közül azokról tudunk, és azokra emlékszünk, akik világokat teremtettek; a szerzõi jog tisztelte õket annyira, hogy célja volt õket ebben támogatni: hosszú védelmi idõvel és a megélhetésüket segítõ jogdíjjal. Ha a produktumot a hozzáférésünk legalizálása érdekében információvá degradáljuk, akkor létrehozóinak célja a világok teremtése helyett elõbb-utóbb nem lesz más, csak tizenöt perc hírnév, és akkor az a produktum olyan is lesz.

13

14 Postaláda Digitális Fotó Magazin 2007/9. 12 Photoshop: Fontos-e a mûveletek sorrendje? Tisztelt Szerkesztõség! A Photoshop használatával kapcsolatos kérdésem lenne Önökhöz. Szeretném megtudni, hogy egy kép utólagos korrekciója, szerkesztése során milyen sorrendben kell vagy célszerû az egyes mûveleteket elvégezni? Persze itt elsõsorban olyan esetre gondolok, ahol szükséges több korrekciós mûvelet elvégzése, vagy esetleg jobb hatásokat lehet elérni velük. Ugyanis többször felmerült már bennem a gyanú, hogy a nem helyes sorrendben elvégzett képjavító eljárásokkal valójában többet árthatok a felvétel minõségének, mint amennyit használok vele. Gondolom, több olvasóban is felmerült már ez a kérdés, akik végigcsinálták a Photoshop alapjait bemutató cikksorozat mûveleteit, amit rendkívül hasznosnak és könnyen értelmezhetõnek tartok, szemben a vaskos könyvek fejet zsongító információhalmazával. Gratulálok hozzá! Megtisztelõ válaszukat elõre is köszönöm, üdvözlettel: Fanta János Kedves Fanta úr! A mûveletek sorrendjével kapcsolatos szabályok közül talán az a legfontosabb, hogy az élesítést mindig a munkafolyamat végére hagyjuk. Különösen akkor van ennek jelentõsége, ha korábban átméreteztük a képet, vagy különbözõ torzításokat, például perspektívakorrekciót végeztünk, amivel valamelyest rontottunk a kép minõségén. Az összes elvégzendõ mûveletet meghatározott sorrendbe állítani nem szükséges, hiszen ezzel csak a saját munkánkat nehezítenénk meg. Egy összetett montázskép készítése során például lehet, hogy már a munkafolyamat elején retusálunk, majd késõbb újabb hibák jelennek meg, melyeket ismét el kell tüntetnünk a már használt eszközökkel. Arra azonban ügyeljünk, hogy bizonyos parancsokat ne adjunk ki többször feleslegesen. A már említett torzításokra ez hatványozottan igaz. Ha például egy képrészletet oldalra kell döntenünk, és egy kicsit el is kell forgatnunk, ezeket az átalakításokat egy füst alatt hajtsuk végre, ne külön-külön, az Alkalmaz gombot pedig csak egyszer, az összes torzítási feladat végén nyomjuk meg, így a képrészlet kevésbé fog roncsolódni. Ha egy fotó kontrasztját vagy tónusát módosítottuk, de késõbb meggondoltuk magunkat, ne a Kontraszt és Szintek csúszkák ellenkezõ irányba történõ elhúzásával állítsuk vissza a korábbi állapotot, hanem használjuk inkább az Elõzmények palettát. Ugyanez a telítettségre és a különbözõ színmódosító eljárásokra is elmondható. Ezáltal jobban megõrizhetjük fotónk eredeti minõségét. Talán mondanom sem kell, hogy a legnagyobb hiba ilyen szempontból az, ha a vágással vagy az átméretezés parancsával kisebbre alakított képet késõbb újra felnagyítjuk. Ez óhatatlanul erõs minõségromlással járhat. A legjobb tehát, ha már a munkafolyamat elején eldöntjük, hogy milyen méretû képre lesz szükségünk. Üdvözlettel: Bajic Iván Nyelvi kalandozások Grétsy tanár úrral A következõkben egy nem nagy horderejû, de a Digitális Fotó Magazin olvasóit feltehetõleg érdeklõ helyesírási és hozzátehetném: helyesejtési kérdéssel foglalkozom egy néhány bekezdésnyi cikk erejéig. Egy 19. századi anekdotából kiszakadó szállóigeszerû szólással élve: lássuk a medvét! A foto- változat egy görög elemekbõl álló nemzetközi szóból keletkezett rövidülés útján. A szócsalád alapja a fényképezés jelentésû angol photography, amelyet J. Herschel ( ) angol fizikus alkotott a görög fosz, fotosz fény és grafia írás jelentésû szóból. A szó az angolon kívül a németben, franciában, olaszban, oroszban stb. is megvan; igazi nemzetközi mûveltségszó. Hozzánk német közvetítéssel jutott el már a 19. század közepén, de latinosított végzõdéssel, míg a rövidült foto alakra, amely szintén számos nyelvben megvan, 1910-tõl van adatunk. Az indoeurópai nyelvekben a photo, Photo végsõ o-ja rövid magánhangzó, ám a magyarban a szó végi o néhány indulatszó (no, nono) kivételével szinte törvényszerûen megnyúlik. Magyar beszédben még azokat a szavakat és neveket is jobbára hosszú ó-s végzõdéssel ejtjük, amelyeknek írásmódját nem is igazítjuk magyarrá, pl. allegro, Cato, Cicero, Torino stb. Ez a magyarázata annak, hogy a múlt század második felére kialakult nálunk egy érdekes kettõsség. Lényege az, hogy az önállóan elõforduló vagy összetétel utótagjaként szereplõ, elsõsorban fénykép jelentésû fotó szót hosszú ó-val írjuk általában úgy is ejtjük, a foto- kezdetû szóösszetételekben azonban, amelyekben a foto- jelentése kb. ez: a fénnyel kapcsolatos, írásban is, beszédben is rövid o-val élünk. Tehát egyrészt fotó, mûvészfotó, természetfotó, másrészt pedig fotocella, fotogén, fotográfus, fotoszintézis stb. Az az eset sem ritka azonban, hogy a szóösszetétel elõtagjaként álló foto- is hosszú ó-s formában szerepel: fotócikk, fotókiállítás, fotómodell, fotónyomtató, fotóriporter, fotósorozat, fotótipp stb. (Példáimat részben a lapból vettem.) Ez utóbbiak látszólag ellentmondanak annak az említett szabályszerûségnek, hogy a magánhangzó megnyúlása csak a szó végi o-kra vonatkozik, de ez csak a látszat. A valóság az, hogy a fotó nem csupán fénykép jelentésben él, hanem összetételi elõtagként fényképezési, fényképezéssel kapcsolatos értelme is van. Az ilyen fotó-kat hosszú ó-val írjuk, s úgy is ejtjük. Természetesen akad néhány határeset is. Ilyen pl. a fotóamatõr, amely rövid és hosszú magánhangzóval egyaránt elõfordul beszédünkben is, szótárainkban is. Ezen nem kell fönnakadni; lehet, hogy újabb egy-két évtized elteltével már nem lesz ingadozás e szóban. Mint ahogy az sem hiba, hanem inkább érdekesség, egyúttal nyelvünk örökös változásának bizonyítéka, hogy míg e folyóirat elõdjének címe még ez volt: Foto, rövid o-val, addig ezé már, ugyebár: Digitális Fotó Magazin!

15

16 Digitális Fotó Magazin 2007/9. 14 Szoftverfrissítések Canon EOS 400D A Canon új firmware-t készített az EOS 400D-hez. Az új szoftver segítségével a nemrég bejelentett új, illetve felújított objektívek adatait lesz képes kezelni a gép, valamint lehetõség lesz lengyel nyelv használatára a menüben. A három Canon objektív: az EF S mm/f3,5 5,6, az EF S mm/ f4 5,6, valamint az EF 14 mm/f2,8l II USM. A szoftver letölthetõ a gyártó weboldaláról. Az otthoni telepítés menete és a benne rejlõ veszélyek szintén a gyár weboldalán olvashatók. Sigma SD14 Az SD14 v1.05 firmware frissítése után ISO 50 érzékenység is használható kiterjesztett módban, valamint megnövelték a gép szoftveres stabilitását, így biztosabb a mûködés a fényképezõgép használata során. A frissítéséhez szükséges állomány letölthetõ a Sigma weboldaláról. Szintén a Sigma oldalán lehet tájékozódni a frissítés menetérõl és az elkerülendõ veszélyekrõl. Gigabites segességû USB-csatlakozás Megalakult az USB 3.0 szabvány támogatóinak csoportja. A részt vevõ cégek a következõ hónapokban meghatározzák az irdatlanul gyors USB-csatlakozó mûszaki paramétereit, így az elsõ eszközök 2009-ben megjelenhetnek. Most még jól elvagyunk a másodpercenként 480 megabitnyi adatot átengedõ USB 2.0-s csatlakozóval, de a nagy felbontású filmek elterjedése után ez a sebesség igen kevésnek tûnik majd. Néhány számítástechnikai óriáscég HP, Intel, Microsoft, NEC, NXP Semiconductors és a Texas Instruments létrehozta az USB 3.0-val foglalkozó csoportot. Azt mondják, hogy az USB 3.0 tízszer gyorsabb lesz, mint az USB 2.0, tehát másodpercenként 4,8 gigabit adatot másolhatunk majd át. Így egy 27 gigabájtos film átmásolása alig több mint egy perc lesz, míg a mostani USB 2.0-n a mûvelet legalább tizenöt percet vesz igénybe. Új Epson kivetítõk és házimozirendszerek Az OpticFilm 7200, 7200i és 7200i SE után most megjelent az OpticFilm 7300, 7500 AI és 7500i SE típus. Az új készülékek újdonsága, hogy a LaserSoft Imaging által kifejlesztett SilverFast AI 6.5 szoftvert használják, amely a korábbi verzióhoz képest már lehetõvé teszi a többszörös expozícióval (Multi- Exposure), valamint a többszörös mintavételezéssel (Multi-Sample) történõ szkennelést is. Az említett funkciók növelik a képek dinamikatartományát, és csökkentik a filmek szemcsésségébõl adódó zajosodást, anélkül, hogy a képrészletek eltûnnének. A 7300-as Négy HD-felbontású készüléket kínál az Epson, különbözõ felhasználói rétegek számára. Az EMP TW2000 a legigényesebb projektor, legfontosabb jellemzõje az 1920x1080 képpontos HD-felbontás, :1 kontrasztarány és az 1600 ANSI lumen fényerõ. Rugalmas elhelyezést tesz lehetõvé a vízszintes és függõleges lencsemozgatás és a 2,1-szeres optikai zoom. A képminõség finomhangolása hattengelyes színkorrekcióval és egyedi gammakorrekcióval történik. Hét különbözõ színmód közül választhatunk a különféle vetítési környezetekhez. Csendes vetítési lehetõség is van, mindössze 24 db zajjal. A legolcsóbb készülék az EMP DM1, otthoni szórakoztatórendszer, amelyben az Epson 3LCD HD-kompatibilis projektora (848x480-as felbontás), DivX-filmeket is lejátszó DVD-olvasója, valamint 2 sztereó hangszóró található (2x8 W). Kompakt és hordozható szórakoztatóközpont fogantyúval és hordtáskával. A csúcskészülék ára még nem ismeretes, az EMP DM1 ajánlott ára: forint. Bõvítette a tajvani Plustek a filmszkennercsaládját nem, a 7500-as rendelkezik hardveres (infravörös) por- és karceltávolítással. Az SE jelzésû egy csökkentett tudású kivitel, amely nem tartalmazza a SilverFast AI 6.5 szoftver összes képmódosítási lehetõségét. A Plustek OpticFilm 7200i-rõl a májusi számunkban olvashatnak. CatCam, a macskakamera A macskák CatCamet vennének, de mivel nem ismerik ki magukat sem a buksza zárján, sem a hitelkártyán, álljon itt néhány információ a gazdik számára. A mûanyag dobozban, amelyet hurkokkal a nyakörvhöz rögzítünk, a VistaQuest 1005, egy 1,3 megapixeles digitális fényképezõgép található. Egy mikrokapcsolóval módosítva a gép a kívánt idõközökben exponál, így nyomon követhetjük négylábú kedvencünk kalandos útjait. SD kártyán tárolva a képek még lemerült akkumulátor esetében sem vesznek el. Ára: körülbelül 9000 forint, összeszerelhetõ készletben körülbelül 6200 forint, megrendelhetõ a cég weboldalán. ben értesítjük a magazin megjelenése elôtt 1 nappal. Ha kéri ezt az ingyenes szolgáltatást, küldje el címét az mviktoria@digitalfoto.info.hu címre.

17 World Press Photo A hírkategória nyertese: Szigetvári Zsolt Lezajlott a világ újságíróinak legjobb riportképeibõl rendezett kiállítás. A hivatalos megnyitó ismét Budapesten volt, a képek innen indultak útjukra a világ többi fõvárosába. A megnyitó idõpontját az idén egy hónappal elõbbre hozták, mert a tavalyi sajnálatos budapesti események miatt csökkent a kiállítás látogatottsága. A véletlen furcsa fintora, hogy éppen az ezeket a zavargásokat megörökítõ képsorozat nyerte el a hírkategória elsõ díját. Az alkotója Szigetvári Zsolt. A 2006-os év eseményeit bemutató 50. World Press Photo versenyre 124 országból 4448 fotós újságíró küldött riportképet. A kiállítás képeit egy nemzetközi zsûri képbõl válogatta Amszterdamban, ez év februárjában. A zsûrizés digitális formában történt, ahol tíz kategória díjait 58 fotóriporternek ítélték oda. Különleges fotópapír tintasugaras nyomtatókhoz A Photolux cég által forgalmazott termék különlegessége abban rejlik, hogy lehetetlenné teszi a rányomtatott képek másolását, sokszorosítását. A selyemfényû papírt portréképek nyomtatásához optimalizálták, és egy raszteres védelemmel látták el. Eredeti kép Szkennelt kép A raszter a nyomtatott kép beszkennelésekor válik láthatóvá (mint a nyomdai raszterrács), és élvezhetetlenné teszi a beolvasott képet. A gyártó ezzel a technológiával nyújt védelmet a fényképészeknek abban, hogy felvételüket illetéktelenül lemásolják. A fotópapír Studio Portrait Siendra néven kerül forgalomba. Tömege 240 gramm/négyzetméter. Az 50 darabos A/4-es csomag ára körülbelül 8000 forint. Mûvészet mobiltelefonnal Patrice Elmi fotómûvésznõ bebizonyítja, hogy mobiltelefonnal is fantasztikus képeket lehet készíteni. Elmi mobiljával a képkompozíciót és megvilágítást illetõen a régi alapelvek szerint fotózik. Megtanulta, hogyan vegye figyelembe a mobiltelefonnal járó korlátozásokat, mint például a zoomfunkció hiányát, vagy a csekély, 1,3 megapixeles felbontást. A képek megtekinthetõk a címen.

18 Digitális Fotó Magazin 2007/ gigapixel méretû képek Az olasz Haltadefinizione csapat bebizonyítja, hogy nincs szükség csoda-fényképezõgépre óriási felvételek készítéséhez. Állításuk szerint a világ jelenlegi legnagyobb digitális fotójáról van szó. Közel 1200 külön képbõl áll, melyeket egy speciális állványra szerelt, távvezérlésû Nikon D2X géppel készítettek. A kész kép adatai: színcsatornánként 16 bit, pixellel ( x65 984). haltadefinizione.deagostini.it Terapixeles fotó A lenti weboldalon rácsodálkozhatunk, hová fejlõdött a digitális fényképezõgépek felbontása. Itt található az interneten az elsõ 1 terapixeles fotó, amely BigTIFF-formátumban, tekintélyes GB mérettel dicsekedhet, és 225 darabból állították össze. A világon az elsõ egybillió pixel felbontású kép részletgazdagságát egy speciális szkennelési módszerrel érték el. Gyorsabb CF, mint amit az USB lehetõvé tesz A Lexar után egy másik gyártó is benyomult az ultragyors memóriakártyák területére: a Transcend felvette termékválasztékába a CompactFlash kártyákat, amelyeket 266-szoros sebességbesorolás jellemez. Elméletileg másodpercenként akár 40 megabájt adatot tudnak rögzíteni. A gyártó Firewire- vagy IDE-képes kártyaolvasóval történõ olvasásra ajánlja, ezáltal profitálhatunk a magas adatátviteli teljesítménybõl a képek PC-re való átvitelekor a hagyományos USB-kártyaolvasók állítólag nem elegendõk. A kártyák ára 33 eurótól (2 gigabájt teljesítmény) 106 euróig (8 gigabájt teljesítmény) terjed. Giorgio Armani Samsung luxusmobil A Giorgio Armani-csoport, a világ egyik vezetõ divattervezõ vállalkozása és a Samsung Electronics bemutatta az új Giorgio Armani Samsung luxusmobilt. A Giorgio Armani által tervezett és a Samsung Electronics közremûködésével létrehozott mobil elsõsorban azoknak a vásárlóknak készült, akiknek egyaránt fontos a készülékük magas szintû technikai tudása, impozáns megjelenése és tetszetõs külseje. A készüléken megtalálhatóak a legújabb multimédiás alkalmazások. Fényképezhetünk a három megapixeles kamerával, kedvünkre válogathatunk a zenelejátszóra feltöltött számokból, illetve szörfözhetünk a világhálón is az internetes keresõ segítségével. A mobil memóriája microsd kártyával bõvíthetõ, illetve bluetooth sztereó headset is kapcsolható hozzá. Ráadásképpen Giorgio Armani speciális, bõrbõl készült telefontartót is tervezett a készülék biztonságos tárolásához. Az új mobil 2007 novemberétõl, a Giorgio Armani nevével fémjelzett boltokban lesz kapható a legtöbb európai országban. Hasselblad H3D II 3 colos LCD, funkcionális kezelõszervek, a korábbinál jobb CCD-hûtés és egyéb innovatív megoldások jellemzik a neves svéd gyártó új digitális gépét. A mostani modell a H3D továbbfejlesztett változata. A H3D II 3 colos kijelzõt kapott, a kezelõszervek többsége az LCD körül helyezkedik el. Az érzékenység és a fehéregyensúly így közvetlenül a gombok segítségével is változtatható, nem kell a menüben lépkedni ezekért a paraméterekért. Szintén újdonság, hogy a korábbi változathoz képest javítottak a zajcsökkentõ algoritmuson, valamint egy, a vignettálást csökkentõ programot is beépítettek a gépbe. Az új modell támogatja a Global Image Locator szolgáltatást, amely a kép készítésének helyét tárolja a beépített GPS segítségével. A GPS-koordináták ismeretében akár egy internetes térképen is bejelölhetõek az egyes képek készítési helyei. A H3D II CompactFlash kártyát használ, de az Image Bank külsõ merevlemez is használható hozzá. A Hasselblad H3D II 22 megapixeles változata a legolcsóbb gép, több mint 5,5 millió forintba, a 31 megapixeles kivitel körülbelül 6,7 millió forintba, és a legdrágább, a 39 megapixeles pedig több mint 8 millió forintba fog kerülni.

19 Canon Selphy ES2 és ES20 Hamarosan két új hõszublimációs fotónyomtatóval bõvíti kínálatát a Canon. A Selphy ES2 és ES20 egyaránt kompakt méretû, és 300x600 dpi felbontású. A maximális nyomatméret 100x148 mm, amelyre szegély nélküli képeket nyomtathat akár 16,7 millió színárnyalattal. Mûködésükhöz a Canon speciális papír- és tintakészletét kell megvásárolnunk, amely a három alapszín mellett egy védõréteget is a papírra visz, így védve képeinket az UV-sugárzás, a víz, vagy az ujjlenyomatok károsító hatásaitól. Mindkét készüléket a Canon fényképezõgépeknél már megszokott DiGIC II feldolgozó processzorral látták el. A Selphy ES2-t kihajtható, 3 col képátlójú LCD-vel szerelték, míg az ES20 fix, 2,5 colos monitort kapott. A nyomtatást számítógéphez vagy PictBridgekompatibilis eszközhöz csatlakoztatva, illetve a beépített memóriakártya-olvasó segítségével kezdeményezhetjük. A nagyobb modell a Canon új Easy Scroll Wheel megoldásával irányítható, így egyszerûsítve a kezelését. Elõnye még a beépített IrDA (infra-) kapcsolat, amellyel vezeték nélkül is csatlakozhatunk az ezt támogató készülékekhez (pl. laptophoz). Az ES2 és az ES20 is támogatja a bluetooth vezeték nélküli kommunikációt, ehhez viszont egy külön adaptert kell megvásárolnunk. Az ES2-höz ezen kívül külön akkumulátor is beszerezhetõ, így vezetékes áram nélkül is használhatjuk. Bakteriális tárolóeszközök Japán kutatók egy csoportjának sikerült baktériumok segítségével adatokat tárolni. Az adatokat a genetikai kódba írják be. Az információk addig maradnak fenn, amíg az organizmusok élnek, esetleg több millió évig is. A baktériumok programozásához a kutatók azt az elvet használják, hogy a genetikai kódot az A, T, G és C betûkkel ábrázolják. Így a baktériumok DNSkötegeiben adatok, például zene, videók, dokumentumok és más tartalmak tárolhatók. A baktériumok rendkívül hosszú élettartamának köszönhetõen olyan hosszú távú adattároló jön létre, amely messze felülmúlja a mechanikus tárolóeszközöket. A baktériumos tárolási technika kritikusai azt hozzák fel kifogásként, hogy ha esetleg mutációra kerül sor a baktériumoknál, az információ elveszhet. Ennek megakadályozására az információt egyidejûleg négy helyen raktározzák a baktériumban.

20 Get Power A fotóriporterek számára nagyon fontos dolog az általuk használt készülékek áramellátása. A két munka között az akkumulátorok autóban való feltöltéséhez használható a Get Power, amely az autó akkumulátorának 12 voltos egyenáramát alakítja át 230 voltos váltóárammá. Csak be kell dugni a szivargyújtóba, és máris töltõdhet a kamera akkumulátora. Ehhez természetesen szükség van az eredeti töltõre is. Vám a digitális fényképezõgépekre? A Japán és az EU közötti Informatikai Megállapodás (ITA) szerint eddig nem kellett a digitális fényképezõgépekre behozatali vámot fizetni. Most azonban az EU Nómenklatúra Bizottsága felülvizsgálja ezt, mert a digitális fényképezõgépek videókat is tudnak felvenni (a DSLR-ekre ez nem vonatkozik), akárcsak a digitális kamerák, amelyekre 4,9 százalékos behozatali vám fizetendõ. A mostanáig vámmentes LCD monitorok is vita tárgyát képezik, mert ezeket televízióként lehet használni, amelyeknek az EU-ba való behozatalát 14 százalékos vám terheli. Hajlítható színes kijelzõk A Sony bemutatott egy flexibilis színes kijelzõt, amely videót reprodukál, miközben meg van hajlítva. Prototípusként egy 2,5 colos méretû képernyõt mutattak. A flexibilis OLED-panel valamivel nagyobb, mint egy mobiltelefon képernyõje, és 160x120 pixel felbontású. Eddig még nincsenek konkrét terméktervek, a lehetõségek azonban változatosak. Többek között különösen vékony és ellenálló multimédia-lejátszókat lehetne elképzelni. E technika számára a képernyõk terén is kínálkoznak felhasználási lehetõségek. Élességállítás PC-rõl A jövõ fotópapírja? Flexibilis és majdnem papírvékonyságú LCD-felületeket fejleszt az LG Philips monitorgyártó. Jelenleg még csekély a felbontás (320x240 pixel) és a méret (4 colos képátmérõ), de már 2010-ben a flexibilis színes kijelzõk fogják meghatározni a mindennapi életet. A vállalat közli, hogy az ilyen E- papírok elõállításához részben a hagyományos monitorok gyártásához meglévõ gyártósorok is használhatók, így a fogyasztók felé az ár már a kezdetektõl elfogadható szinten tartható. A Breeze Systems elkészítette a DSLR Remote Pro v1.5 új változatát, amely a Canon EOS 40D és EOS 1D Mark III fényképezõgépeket is támogatja. A frissítés érdekessége, hogy a fenti modellekkel USB-kapcsolaton keresztül lehetséges az élõképet is megtekinteni számítógépen, de még az élességállítás is elvégezhetõ egérrel vagy kurzormozgató billentyûkkel az élõkép alapján. Digitális Fotó Magazin 2007/9. 18 HIRDETÉS A HDTV terjedésével a Sharp elindítja az LCD tévék európai gyártását A Sharp új LCD gyárat nyitott a lengyelországi Torun városában. Európa jelenleg a lapos képernyõs televíziók legnagyobb felvevõ piaca. A világon eladott televízió készülékek 40%-át itt értékesítik, 2007-ben az európai kereslet 50%-kal nõtt nyilatkozta Andreas Kellner, a Sharp szórakoztatóelektronikai üzletágának értékesítési menedzsere. Jelen pillanatban milyen változások határozzák meg a világ televízió piacát? A legfontosabbak a nagyképernyõs lapos televíziók csökkenõ árai, az analógról a digitálisra történõ váltás, és a HD (nagy felbontású) tévék megjelenése. Mi a helyzet az európai HD piacon? Ez korábban ördögi kör volt. Régebben az emberek azért nem vásároltak HD tévét, mert csak néhány csatorna sugárzott HD tévéadást, a mûsorszolgáltatók viszont nem akartak a még kevéssé elterjedt technológia miatt jelentõs fejlesztéseket eszközölni. A változás azonban megindult, elsõ lépésként a HD képes készülékek kezdenek általánossá válni, és egy pár év múlva azok a csatornák, amelyek nem HD-ben szolgáltatják a mûsoraikat, olyanná válnak, mintha a színes televízió idejében feketefehér mûsort sugároznának. A HD tévé lefedettsége 2010-ben, Európában el kellene hogy érje a háztartások 20%-át. Hogyan reagál a Sharp az európai piaci kereslet drasztikus növekedésére? A Sharp elnöke, Mikio Katayama és a lengyel kormány képviselõje, augusztus 28-án formális keretek között megnyitotta a Sharp új LCD TV gyárát. A közel 44 millió Eurós beruházást követõen az új gyár lehetõvé teszi az LCD TV iránti megnövekedõ kereslet gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálását. A Sharp globális ellátó stratégiájának lényege az integrált gyártás, például az LCD modulok és a kész LCD TV gyártásának egy üzembe történõ összevonása. Tudatos döntés értelmében építettük fel új gyárunkat Kelet-Európában. Lengyelország, Csehország, Magyarország, vagy Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol gyors ütemben nõ az LCD tévék iránti kereslet. A japán Kameyama I és II elnevezésû LCD gyárak a Sharp büszkeségei, hiszen ezek nem is lehetnének a jelenleginél környezetbarátabb üzemek. A lengyelországi gyár is követi ezt a példát? Teljes mértékben. Az összes Sharp gyárban a legjobb minõség és a legnagyobb hatékonyság elérése a cél. A lengyelországi Sharp Crystal Park 177 hektáron épült, a gyárához közel kaptak helyet a beszállítók is, így a rövidebb szállítási távolság gyorsabb ellátást és a CO2 kibocsátás, valamint a szállítási idõ csökkentését is jelenti.