Pilismaróti Hírek. Helytörténeti ünnepi szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pilismaróti Hírek. Helytörténeti ünnepi szám"

Átírás

1 Pilismaróti Hírek Pilismaróti Hírek augusztus 20. A Maróti Hírek jogutódja XV. évfolyam 1. szám Helytörténeti ünnepi szám Tartalomjegyzék: - Toronyóra, amire büszkék voltak őseink - A katolikus templom órájának javítása - Épített tárgyak a pilismaróti erdőkben - Pilismarót közigazgatása től a rendszerváltozásig - Helytörténeti kiállítás 2005-ben - Községünk 2006-ra tervezett felújításai, beruházásai - Hittel a megkezdett úton - Még egyszer a maróti estékről - Bozóky Mihály iskola hírei - Mesevár Óvoda hírei - Legyetek jók, ha tudtok Alapítvány hírei os év a Mazsorett csoport életében - Szabó András szegedi sikere - Apró hírek Gyülekezés az augusztus 20-i új kenyér ünnepére 1956-ban Tisztelt Olvasóink, ünneplő Pilismarótiak! Hagyományainkhoz híven, a helytörténeti ünnepi szám megjelentetésével hozzájárulni kívánunk, államalapító nagy királyunk, Szent István király méltó megünnepléséhez Hasonlóan az előző évihez, nemcsak a régmúlt eseményeit próbáljuk az írásokon keresztül felidézni, hanem a 2006-os esztendő első félévének rövid krónikáját is az olvasók elé tárjuk Az ünnepi programok keretében ebben az évben 6 év után ismét megszervezzük az Elszármazott Pilismarótiak találkozóját. Különszámunk cikkei talán segítséget nyújtanak a közös emlékek felidézéséhez, programjaink pedig ahhoz, hogy a hazalátogatók az itt élőkkel együtt egy tartalmas, szép, újabb barátságok létrejöttét elősegítő hétvégét tölthessenek el falunkban. Természetesen ezek a programok nem belterjesek, a Szent Istváni intelmek értelmében szívesen látjuk azokon a községünkbe látogató vendégeinket is. Szeretettel várunk mindenkit az augusztus 17-i Kiállítás megnyitóval kezdődő, és az augusztus 20-án az Érsekújvári Rock Színház művészeinek előadásával befejeződő rendezvényeinken. Benkovics László polgármester 1

2 Régmúlt: Lukácsné Varga Eszter: Toronyóra, amire büszkék voltak őseink Élt a faluban egy molnármester, Szalay Antal, aki hosszú ideig bérlője volt az uradalmi patakmalomnak. Mivel gyermeke nem volt, élete vége felé úgy döntött, hogy vagyonát, 400 váltóforintot a maróti katolikus egyházra hagyja. Végrendeletében kikötötte, hogy a pénzből egy fertályos toronyórát készíttessenek. A fertályos azt jelentette, hogy nem csak egész órakor ütött megfelelő számú ütéssel, hanem negyedóránként is elhangzik egy ütés. A község vezetői élükön Gyöngyössy János plébánossal, Versegi József bíróval és Bozóky Mihály jegyzővel rögtön költségvetést kértek a katolikus kézművesektől (lakatosoktól, ácsoktól, a kötélcsinálótól, kőfaragótól, piktortól) és egy esztergomi óracsináló mestertől. A toronyóra szerkezete, négy festett lapja, a kötelek, a 3 kősúly (pundusz), a hozzávaló drótok, szegek, tartó rudak, deszkák és egyéb tartozékok a szerelő munkák díjával együtt 1060 váltóforintba kerül. Az adományozott pénz nem volt elég, ezért gyűjtést szerveztek a faluban. Volt, aki 2-4 krajcárt, volt, aki 1-2 Ft-ot adott. A népesebb katolikus közösség 293 Ft 54 krajcárt adott össze. A felekezeti ellentétek dacára a reformátusok is adakoztak, 38 Ft 37 krajcárt gyűjtöttek. Még mindig hiányzott jelentős összeg, ezért a község vezetői 1825-ben az uradalom felsőbb szervéhez, a Nagyméltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanács Kegyelmes Uraihoz fordultak alázatos kérésükkel : hogy a még hátra lévő összeggel segítsék ki a községet. Kérelmükhöz csatolták az adományozók listáját is. A helytartótanács döntése nem ismeretes, de az bizonyos, hogy az óra 180 évvel ezelőtt elkészült. Kő súlyai kötélen lógtak a toronyban. A harangozó azokkal rendszeresen felhúzta a szerkezetet, mint ahogy a régi faliórákat is felhúzták, ha lejártak. A súlyok ma is megvannak. A mechanikus szerkezet forgó részeit rendszeresen olajozni kellett. Az órát, többször javították, a 19.század végén fel is újították. Fenntartásának, javításának, felújításának költségeit az egész község viselte a beszedett községi adókból. Ez nyomon követhető a bírói számadáskönyvekből, később a községi költségvetésekből, elszámolásokból. Amíg működött, ütéseit mindenki figyelte, mindenkinek irányadó volt. A szegény adózó nép, az egész falu dicsekedhetett vele írták elődeink. Büszkék voltak rá.. Az óra római számlapja és mutatói Milyen jó lenne, ha a községnek ismét volna működő toronyórája! 2

3 Kónya Mihály: A katolikus templom órájának javítása Az óraszerkezet 1938-ban működött utoljára. A falu szülötte, Gazdag István akkor Nagykanizsán élt és dolgozott, mint állatorvos segéd tavaszán elhatározta, hogy Ő, mint a falu távolba szakadt gyermeke nosztalgiából és a toronyórák iránt érzett szeretetből működővé fogja tenni a szerkezetet. A nyár elején el is jött Marótra a nővéréhez, Gazdag Apollóniához a szülői házba. Azonnal nekiállt az óraszerkezet bontásához, és a rárakódott piszok és galambürülék letisztításához. Azután a szerkezetet lehozták a toronyból, és Póliék udvarába szállították. Esztergályos barátja segítségével a hibás alkatrészeket újra cserélték. A szerkezet-felhúzó dobra is új kötél került. Lelszereltük az óra számlapjait is, és az én udvaromba szállítottuk, újrafestésüket Beer Miklós akkori plébános úrral egyetértésben magam készítettem el. A szerkezet tisztításában többen is segédkeztek: id. Füstös János, ifj. Tóbiás Sándor, a lakatosmunkákban Nyári János. A fertályóra ütőszerkezetét alkatrészek hiányában Pista nem tudta rekonstruálni, pedig nagyon szerette volna. Az óraszerkezet javítása. Balról ifj Tóbiás Sándor, középen Füstös János, jobbra Kónya Mihály Tudomásom szerint a szerkezet búcsúra (augusztus 10-ére) készült el. A toronyba való visszaállítás után felszerelték a kősúlyokat is, és az ingát is. Az óra felhúzása után sok beállító igazítás után csodák csodájára az óra működött! Működtetését a továbbiakban Füstös János vállalta: 24 óránként fel kellett mennie a toronyba a szerkezethez, és a nehéz kősúlyt, az un. punduszt egy hajtókar segítségével felhúzta, és az óra máris működött. Sajnos megromlott egészségi állapota miatt Jánosnak egy idő után abba kellett hagynia. Azóta az óra sajnos ismét nem mutatja az idő múlását. Pedig nagyon jó lenne! Szomorú, hogy azóta sok nagyon lelkes segítő és az óra javítója már nincs közöttünk. Emlékezzünk rájuk mi, akik még megmaradtunk. Lejegyezte 2006 nyarán: Kónya Mihály. Márkosi Lajos Lukácsné Varga E: Épített tárgyak a pilismaróti erdőkben A Pilisi Parkerdő Zrt. Maróthoz tartozó hegyeiben, völgyeiben ember által alakított, épített tárgyak is találhatók. Ilyenek pl. a Hirsch-ormon lévő emlékoszlop, a Millenáris emlékoszlop, a Halastó, a Hoffmann-kunyhónak nevezett egykori menedékház. A rómaiak hadi utat építettek az erdőn keresztül, a Hoszúhegy ormánál egy erődítményt. Azóta természetesen több, szilárd burkolatú út is épült, általában az üzemi kívánalmaknak megfelelően, melyek a pilisi erdei feltáró úthálózatnak a részei. Ide tartozik a Malomvölgyben 3

4 a Két bükkfa nyeregig vezető erdei üzemi út is. Egykor iparvasút is átszelte az erdőt. Emberi beavatkozás eredményei a jelzett turistautak is. Több helyen kristálytiszta forrásvíz buzog a felszínre, kis erecskékben csörgedezik tovább a malomvölgyi, a Miklós deák völgyi patakba és az egykor bővebb vizű bitóci és a basaharci patakokba. A forrásokat, a víznyerő helyeket a 19. században némelyiket már jóval előbb kiépítették, kikövezték, hogy könnyebben hozzáférhetők legyenek, ivóvízhez juthassanak az arra járó szomjazók, a közelben dolgozó erdei munkások. A térképek a kisebbeket forrásoknak, a bővebb vizű, jobban kiépítetteket kutaknak nevezik. Ilyenek a bitóci patakot tápláló Csorgókút, Savókút, Bodzakút. A Miklós deák völgyi patakot a Péntek-forrás, az Aranka-forrás, a Kádár-kút táplálja. A malomvölgyi patak a Pilisszentlélek közelében lévő Fényesforrásból ered, s a közelben több kisebb erecske is bele csordogál. Táplálója még a Leánykút, Csorgókút, Cserkút, Füzeskút, Barátkút, Pásztorkút. A Parkerdőben gondosan épített vadetetők, vadászkunyhók, vadász leshelyek is megtalálhatók. A Hoffmann-fogadó mellett ifjúsági vándortábor működött hosszabb ideig. A Miklós deák völgyben csemetekertet, karácsonyfa nevelőt létesítettek. A Malomvölgy elején erdészlakot építettek. Az erdőkben épített objektumok közül idők folyamán több is elpusztult. Ilyen az erdő szélére épített kettős malom, a Malomvölgyben létesített Mózer-malom, Mózer-kert. Volt valahol az erdőben egy vadászház is, amiről egy 1840-es törvényszéki jegyzőkönyvből tudhatunk: Lik Ferenc maróti jobbágy valamilyen sérelme miatt azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a vadászházat. Büntetésül 20 pálcaütést kapott. Az alábbiakban néhány építmény történetét igyekszünk feltárni dokumentumokra, visszaemlékezésekre támaszkodva. Patakmalmok Ma már csak kevesen tudják, hogy az erdőszélen, a Malomvölgy bejáratánál évszázadok óta patakmalom, később egymás mellett két malom is működött. A török időkben többször is elpusztult a fából épült, patak vizével meghajtott gabonát őrlő patakmalom. A török kiűzése után a Pálos Szerzetesrend visszakapta maróti birtokát. A pálosok priorja 1759-ben szerződést kötött Plancz Urbannal, a faluban élő serfőző mesterrel, kocsmabérlővel, hogy a Madarászhegy közelében a pusztamalom (az elpusztult malom) helyén építsen egy gabonaőrlő patakmalmot és molnárházat ben pedig ennek közelében egy kallómalom felépítését engedélyezte. Ezt is a patak vize hajtotta olyan módon, hogy a patakról csatornán vezették a vizet a malomkerékre. Ennek a kiépített csatornának a vize a mai Ady úti (Öregek felőli) házak kertjeinek végén folydogált, és a Miklós deák völgyi patakba torkollott. Ez volt a Gubacspatak. Ma már nem létezik. Mi a kallómalom? A községben, az században több szövőmester, takács dolgozott, akik nemcsak a Kenderesben termesztett kenderből szőttek vásznat, hanem birkagyapjúból is készítettek posztót. A kallómalomnak az volt a feladata, hogy a vízi energiával meghajtott malomkerék egy ütögető szerkezetet mozgasson, és a vastag gyapjúposztót nedves állapotban ütögetéssel tömörítse, kikészítse, azaz kallolja. A pálos szerzetesek ilyen gyapjú posztóból készült csuklyás csuhát, ruházatot viseltek, ezért a nép fehér barátoknak nevezte őket. Az erdő szélén felépült két malmot kettős malomnak nevezték. Ma már nyomai sem láthatók. Az erdőben, a Malomvölgy kiszélesedő részén egy másik gabonaőrlő malom is létesült. Az 1763-ban keltezett szerződés szerint itt Benkovics Márton építhetett egy patakmalmot és molnárházat. A 19. században egy Mózer nevű bérlő volt ennek a malomnak az újjáépítője és bérlője. Innen a Mózer-malom, Mózer-kert elnevezés. 4

5 (A fent említett malmokon kívül a községben a két patak összefolyásánál a középmalom, a majorkert alsó végénél az alsómalom működött.) A kallómalom már jóval előbb, a gabonaőrlő malmok, pedig az 1870-es évektől technikailag elavultak, lepusztultak és megszűntek. Az as években a Mózer-kert és malom helyén alakították ki a leventék gyakorló terét, majd a községi futballpályát. A II. világháború után a fakitermelés, szállítás technológiája a gépi eszközök alkalmazása miatt jelentősen megváltozott, ezért a Mózerkertet olyan erdei rakodóvá alakították át, ahol a kivágott fát a szakmai és kereskedelmi igényeknek megfelelően szállításra előkészítik és tárolják. Erdei keskenyvágányú vasút Ma már nyomát sem találjuk annak az erdei keskenyvágányú, 11 kilométeres iparvasútnak, amelyet 1920-ban építettek. Egy erdei iparvágány felépítését már az 1900-as évek elején tervezte az uradalom. Ám akkor a maróti szekeres gazdáknak Hollósy Károly református lelkész vezetésével sikerült megakadályozni felépítését. Ezáltal a fogatos gazdák fuvarozási lehetősége, keresete megmaradt. Az I. világháború után a közalapítványi uradalom eladta a fakitermelés, értékesítés jogát egy részvénytársaságnak a Shullerek Hoffmann-kunyhó Fűrész Disznósárok területén. A nehezen megközelíthető terepen jelentős mennyiségű idős faállomány volt. Jól jött a munkalehetőség a község munkásainak, jól jött volna a fogatos gazdáknak is a fuvarozás. De a részvénytársaság ragaszkodott egy kisvasút megépítéséhez, mert ezzel a szállítás gyorsabb és olcsóbb volt. A gazdák Hollósy vezetésével ismét sokféle hatóságnál tiltakoztak, a községi képviselőtestület is igyekezett megakadályozni a kisvasút létesítését. Mindez hiába való volt, katonai érdekekre hivatkozva miniszteri, megyei utasításokkal és karhatalom felügyeletével gyorsan felépült az iparvasút, és ez szállította a kivágott fát a Duna-parti uszályrakodóra. Erdei kisvasút nyomvonala egy 1923-ban készült térképen (sérült) A Fűrész tisztáson volt a központ. Ide fabódékat építettek irodának, szállásnak, raktárnak, kovácsműhelynek és 20 pár ló számára istállónak. A rönköket csúszdákon engedték le a lejtős terepen, vagy lovakkal húzatták a rakodóra. A vágányokat lejtősre építették, ezáltal a 12 megrakott, összekapcsolt vagon két fékező ember közreműködésével magától leszaladt az uszályrakodóra. A lovas fiúknak és a lovaknak az volt a feladatuk, hogy az üres kocsikat egyenként visszahúzassák az erdei rakodóra. A fuvaros gazdák ugyan érdekeiket nem érvényesíthették, de a fakitermelés néhány évig sok embernek munkát, keresetet biztosított, fellendítette a községet. 5

6 Pilismaróti Hírek augusztus 17. Halastó A Miklós deák völgyben, nagyon szép környezetben, az 1930-as években létesítették a Halastavat. Kőgáttal és zsilippel fogták fel a völgy patakjának vizét. Abban az időben az iskolások szívesen kirándultak ide a Madarak és fák napját megünnepelni. A tóparti réten egy kis ünnepséggel, játékkal, növények, állatok, a tó élőlényeinek megfigyelésével ünnepelték a természetet. A tó közelében elhaladó jelzett turista úton turisták, kirándulók szívesen megpihentek itt. Erdei szakmai programok kiinduló pontja volt közötti időszakban különböző fajú hallal, főleg pisztránggal telepítették be a tavat. Abban az időben több párt és állami vezető szívesen kereste fel a tavat horgászás céljából. A 60-as évek végén épült a tó partján egy kis horgásztanya. Ugyancsak rangos vendégek és külföldi vadászok számára készült a Miklós deák völgy végében a régi, boronafából (rönkökből) készített vadászház mellett az új hamvaskői vadászház sajnos tájidegen stílusban. A község rendszeresen a tó mellett tartotta a május elsejei ünnepségeket, majálisokat. Néhány éve egy május elsejei felhőszakadás nemcsak az ünnepi vidámságot zavarta meg, hanem megrongálta a kőgátat is. Jelenleg nincs benne víz. Talán egy tájesztétikai rendezéssel eldől a sorsa. Emlékoszlopok Ugyancsak a Miklós deák völgyben, öreg fenyők alatt látható az a kőoszlop, amelyet 1896-ban a maróti erdészek állítottak föl a honfoglalás ezer éves évfordulója és Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter tiszteletére. A maróti közalapítványi uradalom ugyanis a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott Az oszlopot 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás évében felújították. A világkiállítás alkalmából nemzetközi programot is szerveztek a völgyben. Az oszlop ismételt felújítására, környezete szépítésére a honfoglalás évfordulója alkalmából, 1996-ban került sor. A felújított emlékoszlop 1996-ban A Hirsch-oszlop csak gyalogtúrával érhető el. A látvány turistának, kirándulónak megéri a fáradtságot. A Miklós deák völgyön tovább haladva a nagykiterjedésű hamvaskői rétre érünk. Keleti peremén található a kitűnő vizű Aranka-forrás. Fischle Frigyes egykori közalapítványi erdőmester feleségéről kapta a nevét a 19. sz. végén. Innen egy szép erdőben tovább sétálva, jelentős emelkedőn feljuthatunk a Hirsch-oromra (előbb Ecset-hegy volt a neve). Ez 420 m magas, meredek, sziklás, keskeny hegyorom, ahonnan gyönyörű kilátás 6

7 nyílik a Duna kanyarjára. Nevét Hirsch István közalapítványi fő-erdőtanácsosról kapta. A honfoglalás ezer éves évfordulója és a főtanácsos tiszteletére itt is felállítottak egy emlékoszlopot. Az obeliszk felirata ma is olvasható: MAGYARORSZÁG ezer éves fennállása alkalmából Nagys. HIRSCH ISTVÁN m. k. közalap. főerdő tanácsos úr tiszteletére emeltette a pilis-maróthi m. kir. közalap erdészeti személyzet FISCHLE FRIGYES főerdész, RILL VIKTOR erdész, KIJÁTZ JÓZSEF főerdőőr, HOPP FERENC főerdőőr, ROTH JÁNOS erdőőr, VÖRÖS JÓZSEF, RENCZ GUSZTÁV, UJLAKI JÁNOS, KALOCSAI ISTVÁN, TÁLLAY IMRE, HERR FERENC, ROSZTOCSIL JÓZSEF, SZINEK NÁNDOR, FÖRSTER JÓZSEF, BERGER LAJOS, ROTH VINCE erdőőrök, STUMPF ANTAL erdőlegény, BANDÓ KÁROLY útkaparó. A honfoglalás évfordulóján magyarságunk és erdész elődeink előtt tisztelegve újította fel a Pilisi Parkerdő RT Hoffmann Elődje a Hoffmann-gunyhó (kalyiba, kunyhó) volt. Az es években a fővárosiak körében szokássá vált hét végén kirándulni a környező hegyekbe. Sorra alakultak turista egyesületek, és anyagi támogatásukkal több helyen is egyszerű menedékházat létesítettek. A kibontakozó turista mozgalmat és menedékház építést a pilismaróti erdőgondnokság erdészei és Hoffmann Sándor közalapítványi fő-erdőmester is támogatta. Ekkor létesült az un. Hoffmann-gunyhó, a Két bükkfa nyeregben a Megszökő (ma Mexikó) és a dobogókői menedékház is. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet sövénykerítéssel vettek körül. Eleinte erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd június 15-én, a természetjárók népes csoportjának jelenlétében átadták az egyre terebélyesedő turista társadalomnak. Kezelője a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya lett. Neve az erdészeti közalapítvány pilismaróti erdőgondnokának emlékét őrzi. Az Esztergom és Vidéke című újság a Hoffmann-kunyhó átadásról akkor így számolt be: Kárpát Turista Egyesület júniusában avatta fel. Az egyesület tagjai vonattal jöttek Szobra, onnan komppal átjöttek a Dunán, és a Malomvölgyön értek a gunyhóhoz. A maróti erdészek ebéddel várták őket. Kis ünnepséget tartottak, majd Dobogókőre, onnan Pilisszentkeresztre mentek. Innen kocsikkal Pomázra, onnan vonattal a Fővárosba. Az akkori faház egyszerű berendezésű szoba-konyhából állt. Meg lehetett itt szállni, kulcsát a Magyar Turista Egyesület központjából kérhették el a tagok. 7

8 Hoffmann-gunyhó 1900 előtti képe erdészének lakása is fölépült. A gunyhó 1911-ben Az eredeti faépület az 1930-as évek végén még állott Hoffmann-puliba felirattal. Hogy mikor bontották le, vagy mikor pusztult el, arról nem sikerült adatot szerezni. A háború után terméskőből építették föl az új menedékházat, később, pedig különböző tákolmányokat ragasztottak hozzá. Időközben vele szemben a kerület Az 50-es évek közepén Pilismarót Dobogókő közötti, egykori Trefort út átépítésekor, majd néhány év múlva a környékbeli erdőkben zajló fakitermelés miatt ideiglenes munkásszállásnak, a melléképületet a fogatok istállójának használták. A fakitermelés befejeztével ezek az épületek több évig üresen állottak, és kezdtek rohamosan tönkre menni. A 70-es évek végén Makovecz Imre tervei szerint a volt munkásszállóból menedékház, az istálló helyén, pedig étterem épült. A Pilisi Parkerdő akkor a természettel ismerkedő fiataloknak, a bakancsos turistáknak és a néhány napot helyben pihenni kívánó kirándulóknak kínált a gyönyörű környezetben mérsékelt árak mellett szállást és étkezési lehetőséget. Néhány év múlva kiderült, hogy a szerény turistaszolgáltatások a gyorsan növekvő igényeket nem elégítik ki. Ezért kisebb, vendéglátói szemléletű átalakítás történt, és erdei fogadó kategóriába sorolták. Később bérbe adták, de ezek a változatok sem váltak be. Mai formáját 2001-ben, jelentős átépítés után nyerte el. Az Erdészet kezelésében sokrétű hazai és külföldi szakmai programok színhelyéül szolgál. Kőbányák, a Hideglelős-kereszt Az emberi beavatkozás eredménye a falu közelében, a Hábódon létesített kisebb és nagyobb kőbánya, valamint, Basaharctól Esztergom felé, a 11-es út melletti kőbánya is (Kőalja). Ezek uradalmi kőbányák voltak, a 19. században már üzemeltek. Vízi úton sok követ elszállítottak a Pest-budai építkezésekhez és az esztergomi bazilika építéséhez. Az úrbérrendezés után a kőaljai kőbánya a gazdaközösségé, a közbirtokosságé lett. Égnek meredő sziklája régen a Duna fölé nyúlt. A sziklaoromra 1784-ben Nagy Mihály szentgyörgymezei lakos vasból készült keresztet helyeztetett. A kereszt elhelyezéséhez többféle magyarázat kapcsolódik: Úgy tartják azért került a sziklaoromra, hogy a dunai hajósokat figyelmeztesse, ne feledkezzenek meg imádkozni. Mások szerint hálából, hogy elkerülte Nagy Mihály és családja a kolerajárványt. A nép hiedelmeket is fűzött a kereszthez: Akinek hideglelése van, és a keresztet megkerüli, biztosan elveszti, meggyógyul, hacsak nem szédül a Dunába. Továbbá azt is, hogy egyszer egy vadász innen akarta kedvesét féltékenységből a Dunába lökni, de a lány megkapaszkodott a keresztbe és a dühöngő, féltékeny szerelmes egyedül zuhant a mélységbe. A kereszt már nem az eredeti helyén áll, mert a kőfejtés elérte azt a sziklát, ahol állt, és 1906-ban hátrább helyezték. A 60-as években, amikor a termelőszövetkezet termelte ki a követ, ismét távolabb helyezték. Ma az országútról nem látszik a fák lombja miatt. Közelében, a hegytetőn római kori katonai erődítmény romjai, kövei találhatók, amely része volt a Duna menti védelmi vonalnak, a limesnek. 8

9 Évszázadok alatt más létesítményeket is létrehoztak elődeink, de azokról alig-alig vannak ismereteink. Lukácsné Varga E: Pilismarót közigazgatása 1945-től a rendszerváltozásig A tanulmány I. részében részletesebben igyekszem bemutatni községünk közigazgatást, annak változásait, az új létesítményeket. A II. részben mindezt csak nagy vonalaiban mutatom be. I. rész A front alatt, az orosz katonai megszállás idején 1944, dec. 26-tól 45. március 22-ig a község vezetői a lakosság érdekében helyükön maradtak, noha minden az orosz katonai parancsnoktól függött. Valójában a parancsnok utasításait kellett végrehajtaniuk, csak ritkán sikerült alkudozásokkal, taktikával valamit enyhíteni a parancsokon. Mezei Mihály volt a főjegyző, Róka János a bíró, Bandó Bálint törvénybíró, Benkovics János, Róka Sándor, Brigan Géza, Nyári István, Pintér D András, Versegi András az esküdtek, Molnár István a gazdaközösség termelői, állattenyésztési ügyeit képviselte. Róka János bíró Amikor megérkeztek az orosz katonák, kérdezés nélkül betelepedtek a házakba, az udvarokba. A parancsnok kiadta az utasítást a bírónak az éjszakai kijárási tilalom kihirdetésére, fegyverek, szúróeszközök beszolgáltatására. Naponta mozgósítani kellett az embereket hadirobotra. A robotolók géppisztolyos katonák kíséretében az erdőben húzódó frontvonalon futóárkokat, bunkereket, ágyúállásokat építettek, halottakat temettek, mások a faluban létesített ideiglenes hadikórházban, tiszti fürdőhelyen dolgoztak. A község iparosai a hadseregnek, a tiszteknek dolgoztak. Parancsra fogatosokat kellett előállítni fuvarozás céljából, állatokat és más élelmiszereket kellett rekvirálni a hadsereg élelmezésére. A parasztság csaknem teljes szarvasmarha és ló állományát elvesztette. Hadi célokra még lepedőket is gyűjtettek a faluban. Ezen kívül a frontkatonák részéről folyt a zabrálás, a szajrézás, az emberek értékeinek lopása, erőszakos elvétele, pincék feltörése, elásott, eldugott holmik felkutatása, legyen az akár gabona, füstölt hús, zsír, akár ruhanemű vagy bor. Az elöljáróság nem tehetett ellene semmit. A fiatal nők különösen veszélyben voltak a háború embertelenségeiben elvadult, szexre kiéhezett katonák miatt. Padláson, kamrákban bujkáltak, öregnek öltöztek, maszkírozták magukat. Sohasem lehetett tudni, mikor törnek részeg, géppisztolyos katonák egy-egy családra, és követnek el erőszakot. Emiatt halt meg Göbölös Istvánné, amikor menyét, Molnár Zsófiát védelmezte, és az erőszakoskodó géppisztolyos katona lelőtte. Móczik Györgyöt, a falu molnárát is azért lőtte le egy bárisnyát, nőt kereső részeg katona az utcán, mert azt mondta, hogy bárisnya nincs, nem mutatott neki házat, ahol találhat. Félelem uralkodott a faluban. Még szerencse, hogy málenkíj robotra a községből nem hurcoltak el embereket. A község lakosságából 25 katona és elhurcolt zsidó lelte halálát a frontokon, illetve koncentrációs táborban. Sokan hadifogságba estek. Rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák sorsa örökre megpecsételődött az esztelen háború miatt. A közigazgatás újjászervezése, Községi Nemzeti Bizottság A front elvonulása után a község közigazgatását úgynevezett Nemzeti Bizottság (NB) vette át, tagjait falugyűlésen választották. A kibontakozó új, demokratikus rendszerben ez amolyan népi, önigazgató testület volt. Tagjai részben a régi elöljáróságból, gazdákból, kisgazdákból kerültek ki, többen viszont napszámosok, munkások, iparosok voltak: Róka 9

10 János volt bíró, Benkovics János, Brigan Géza, Pintér D. András, Nyári István, Molnár István, Dr. Gaál Sándor (orvos), Lik Dániel, ifj. Fuzik János, Komeniczki Mihály, Kósa István, Lesenszki István, Dolák Gergely, Fehér József, Nyári János, Benkovics István, ifj. Lik Zsigmond, Urbán Lajos, Péntek János, ifj. Pintér D. János, Gulyás Ferenc, ifj. Göbölös János, Vörös József, Varga István, Kocsis János, Krakoviczer József. A tagok különböző Pártokhoz tartoztak. Voltak közöttük a községben 45 áprilisában megalakult Magyar Kommunista Párt (MKP) tagjai, Szociáldemokrata Párt (SZDP) tagok is. A gazdák a Független Kisgazda Párt (FKgP), a kisbirtokosok inkább a Nemzeti Paraszt Párt (NPP) hívei, szimpatizánsai voltak. A községi NB végrehajtotta az újjáalakult felsőbb szervektől érkező utasításokat, intézte a lakosság ügyeit. Fontos feladata volt, az úgynevezett igazolások elvégzése: azaz voltak-e olyan vezetők, lakosok a községben, akik együttműködtek a nácikkal, a nyilasokkal. A lelkészeket, tanítókat és több községi vezetőt, továbbá Dr. Gaál Sándor helyettes orvost is leigazolták (ő a Nyugatra menekült Dr. Bády Imrét helyettesítette).a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a szegény földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelet végrehajtására április elején megalakították a községi Föligénylő és Földosztó Bizottságot. Ez számba vette a kiosztható uradalmi földeket, összeírta a földigénylőket, és eldöntötte, ki kaphat földet és mennyit. Tagjai voltak: Kiss Pintér János (mérnök) elnök, Lik Dániel, Göbölös András, Nyári János, Szikorszki József, Szabó Lajos, Makrai Zsigmond, Kósa Lajos, Dolák Gergely. Pilismaróton elég kevés kiosztható föld volt. A több mint 70 igénylő különböző nagyságú területet kapott. Volt, aki csak házhelyet (a Majorkertben vagy a Hábódon), volt, aki szántót vagy rétet a határ különböző területein. Termelési Bizottságot is létrehoztak, amely igyekezett elősegíteni a fakitermelést, a tavaszi mezőgazdasági munkák beindulását, az újgazdák munkáját. Sok nehézséggel kellett megküzdeni: nem volt elég igavonó állat, nem volt vetőmag, a határ bizonyos részein lőszerek felrobbanásától lehetett tartani. A boltok üresek voltak, nagy gond volt a nincstelenek élelmiszer ellátása, a munka nélkül maradt téglagyári munkások keresethez juttatása. Az iskolák beindítása is a sürgősen megoldandó feladatok közé tartozott. A koaliciós községi vezetés A háború utáni nehéz években, az országban koalíciós kormányzás volt. Az MKP legfőbb törekvése az volt, hogy a többi párttal szemben vezető szerephez jusson, és érvényesítse irányítását a helyi pártszervezeteken keresztül a legkisebb községben is. A régi jegyzőket, szolgabírókat, a vármegyei tisztikart a Horthy-rendszer kiszolgálóinak, a népi demokrácia ellenségeinek, megbízhatatlan, reakciós elemeknek kiáltották ki, és fokozatosan leváltották őket. Helyükbe un. népi kádereket neveztek ki, akikben származásuk, gondolkodásuk, magatartásuk miatt politikailag megbíztak. Az másodrendű volt, hogy a képzettségük milyen szintű volt. Továbbtanulási lehetőséggel, tanfolyamok elvégzésével igyekeztek biztosítani a hiányzó közigazgatási és politikai ismereteket. A nyár folyamán a Nemzeti Bizottság átadta a közigazgatást az újonnan megválasztott népi demokratikus képviselőtestületnek, a bírónak és az esküdteknek. A közigazgatási apparátus felépítése nagyjából a régi mintáját követte, de személyi összetétele, politikai beállítódása lényegesen más volt, mint régen. A bíró ifj. Lik Dániel lett (aki egyben az MKP párttitkára is volt), Dolák Gergely törvénybíró (MKP), Varga P János pénztáros (FKgP), Fehér József közgyám (FKgP). Esküdteknek választották: Brigan Gézát (SzocD), ifj.urbán Lajost (FKgP), Takács Sándort (?), Krakovitzer Józsefet (MKP). A népi képviselő-testületi tagok között gazda, kisgazda, munkás, iparos egyaránt megtalálható volt. Lik Dániel bíró 10

11 A község régi jegyzője Mezei Mihály volt, akinek állása valamikor megüresedett. (Egyelőre nem tudni, hogy miért és mikor.) 1945 júliusában Dr. Jankovics Miklóst választották meg vezető jegyzőnek, mert a NB. őt leigazolta. Előzőleg segédjegyző, majd Mezeit helyettesítő jegyző volt a községben. Az új vezetőség átvette a Nemzeti Bizottság közigazgatási feladatait, egyben megköszönte munkáját, hogy ebben a nehéz időkben, amikor az önkormányzati testületek nem működhettek, a községet átsegítette az átalakulás és az önkormányzat helyreállításával járó nehéz munkában. (27. kgy. /1945. júl. 29.) Ám hogy ez mennyire lett önkormányzat vagy egyre inkább a felülről jövő diktatórikus irányítás végrehajtására kényszerültek, azt a következő évek történései egyértelműen megmutatják között a községben sorra alakultak az új szervezetek: mint a FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, elnök Kosznovszki Mihály), az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhöz Juttatottak Orsz. Szöv., elnöke Göbölös András), a DÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Orsz. Szöv. vezetője Göbölös András, Krakoviczer József). Ez utóbbi szervezetnek jelentős beleszólása volt a község irányításába, a munkanélküliek munkához juttatásába, a továbbtanulás lehetőségébe. További társadalmi szervezetek is alakultak: MNDSZ (Magy. Demokratikus Nőszövetség, vezetője Mohacsekné Lukács Margit, későbbi neve Németh Istvánné) az MSZT (Magyar- Szovjet Társaság, Hártó József), EPOSZ (egyesült parasztifjúság, Mészáros József, Gál István), KIOSZ (kisiparosok, Varga István, Lesenszki István), Úttörő ifjúsági szervezet (Peöcz László) Ekkor még működhettek a régebben létrehozott egyházi és társadalmi szervezetek is. Pl. a katolikus Mária Leányegylet, a RN (Református Nőszövetség, Pintér Gyuláné)), a Hubertus Vadásztársaság (Lőrincz István, Urbán Lajos), Szabadságharcos Szövetség (Urbán Lajos), Vöröskereszt (Dr. Bády László), Temetkezési Egyesület (Dömötör György), a Hangya Szövetkezet, stb. Az MKP (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja, MDP ) vezetői voltak a Lik Dániel, Fejes László, Rácz Mihály, Róka Sándor, Kocsis Jánosné. A Kisgazda Pártot (FKgP) Fehér József, Molnár István, a Paraszt Pártot (NPP) Varga József, Göbölös András vezette a községben. Alig egy éves működés után a felsőbb szervek Dr. Jankovics Miklós jegyzőt váratlanul leváltották, és Dikász Rezső bajnai községi írnokot bízták meg jegyzőnek. A konfliktushelyzetet érzékelteti, hogy a községi képviselőtestület név szerinti szavazással egyhangúlag tiltakozott a diktatórikus intézkedés ellen: Dikászt nem tartja alkalmasnak a vezető jegyzői állás betöltésére. A határozatról a községet nem értesítették, nem kérték ki véleményét, hogy kit akar jegyzőnek, és mert a jegyzői munkakör, a hivatal átadása a felettes hatóság szóbeli rendeletére történt, a községet hivatalosan nem is értesítették. A hivatalt átvevő helyettes vezető jegyző nem rendelkezik sem kellő gyakorlattal, sem pedig előképzettséggel, és jegyzői oklevele sincs Visszahelyezését mindenképpen kívánja a község lakossága. Jankovics Miklóst gyermekkora óta ismerik, a községi közigazgatásban nemcsak most, hanem az években is működött a lakosság osztatlan megelégedésére. Jelenlegi működése is mindenkor a köz érdekében volt, és a demokrácia alapelveinek mindenkor megfelelt. Visszahelyezésével a köz nyugalma is helyreállna írták a jegyzőkönyvbe. (34. kgy. /1946. aug. 24. ; szept. 3-ai állásfoglalás; 5000/1946. sz. r.) A tiltakozás hiábavaló volt, Dikász maradt. Amíg a közigazgatási tanfolyamot végezte, Takács László segédjegyző helyettesítette. Korpás Pál is volt rövid ideig adóügyi jegyző a községben. 11

12 Az elöljáróság legfőbb feladata az adófizetés, a terménybeadások szorgalmazása, közmunkák, közfuvarok szervezése, a 47-es, 49-es országos képviselő-választások lebonyolítása, a fentről jött egyéb utasítások végrehajtása volt. Továbbra is nagyon sok gond volt a közellátás biztosításával, a munkanélküliek keresethez juttatásával. A községben a felekezeti iskolákat összevonták, később államosították (1948). Ezáltal megvalósulhatott a magasabb színvonalú, osztályokra bontott, szaktanári rendszerű általános iskolai oktatás, egyben bevezették a német nyelv oktatását. Államosítás után az orosz nyelvet kellett tanítani. Megszervezték a felnőttek oktatását. A további években a községből sokan ingyenesen, ösztöndíjjal tovább tanultak, közép- és felsőfokú iskolát végeztek tavaszán új képviselő-testületet és elöljáróságot választottak: bíró Fehér József (FKgP) lett. A járási főjegyző kérésére közgyámnak nőt választottak, Tóbiás Lajosnét. Ő az első női képviselő a községben. A járási küldöttnek azonban nem minden megválasztott képviselő személye tetszett, ugyanis nagyobb aktivitást kért a képviselőtestülettől, hogy a nem idevaló személyeket mielőbb távolítsák el soraikból. Ez a bizalmatlanság már része volt az országban kiéleződő politikai harcnak, bizalmatlanságnak, ellenségeskedésnek. Fehér József, az utolsó községi bíró (csoportképből kivágás) Hatalmi fordulat, a községi tanács létrejötte Közben az országban 1948/49-ben jelentős fordulat következett be. Az MKP egyesült a Szociáldemokrata Párt bal szárnyával, és kommunista vezetéssel létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A többi pártot és a régi társadalmi szervezeteket felszámolták, ezáltal kialakult az egypártrendszer, a proletárdiktatúra pártállama. A pártok, szervezetek helyettesítésére megszervezték a Hazafias Népfrontot, aminek az volt a feladata, hogy összefogja, mozgósítsa, a pártonkívüli lakosságot, mindazokat, akik politikai, ideológiai nézeteiktől függetlenül békét, jobb életet, az ország fejlődését kívánják. Az MDP tehát teljesen átvette a hatalmat az országban, sőt valójában a Rákosi vezette szűk csoport kezébe került ben elfogadták az ország új alkotmányát. Ez papíron demokratikus jogokat biztosított, ám a mindennapi gyakorlatban Rákosiék kemény diktatúrát valósítottak meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és a szovjetek támogatásával. Az önkormányzatiság maradványait is fölszámolták, a közigazgatást végletesen centralizálták, bürokratizálták A községben, államosították a felekezeti iskolákat, a katolikus kultúrházat, több lakóházat, traktort, cséplőgépet, a Mócsai-malmot ben Pilismaróton is megalakult a községi Népfront Fejes László párttitkár elnökletével. A községi tanács megalakulását megelőzte a megyei, járási tanácsok létrehozása, majd a községi tanácsválasztásokat bonyolították le. A Népfront szervezte lakossági jelölőgyűlések jelöltjeit egyeztetni kellett a helyi pártszervezettel. Ezután lezajlott a titkos szavazás: a községben 51 tanácstagot, 26 póttagot, 7 Végrehajtó Bizottsági tagot választottak október 27-én alakult meg a községi tanács testülete és a Végrehajtó Bizottsága (VB). A községi tanács elnöke Takács László (jegyző) lett, a VB titkár Borlai Rozália. Takács László elnöktől azonban politikai okokból 1952-ben megvonták a bizalmat, és Mikolai András községi lakost (a helyi Földm. Szöv. ügyvezetőjét) nevezték ki tanácselnöknek. Őt azonban hamarosan egyéves iskolára küldték, melynek elvégzése után a 12

13 Dorogi Járási Tanácshoz helyezték. Pergel Istvánnét, a helyi Földműves Szövetkezet dolgozóját 1953-ban nevezték ki VB titkárnak januárjától Mikolai elnök helyett Németh Istvánné lett a tanácselnök 1956 októberéig. (Előbb a postahivatal ügyintézője volt. 45 után igen aktívan részt vett a községi közéletben. Jelentős szerepe volt a napközi otthonos óvoda létrehozásában. Vezetésével a nőszövetség több kulturális rendezvényt, segélyező akciót szervezett a szegény falusi gyermekek számára.) A centralizált irányítás, az országban uralkodó bizalmatlanság, gyanakvás, ellenségkeresés politikai légköre miatt óriási méretű volt a bürokrácia. A helyi VB hetenként ülésezett, hivatalból jelen volt a párttitkár és a Népfront elnöke is, Kecskés Rudolf. Tanácsülést havonta kellett tartani, és számtalan politikai nagygyűlésre mozgósították a lakosságot. A tanács legfőbb feladata a fentről érkező utasítások végrehajtása volt. Mindenféle munkatervet, jelentést, összeírást, kimutatást kértek több példányban is. Ezeket sokféle szempont szerint kellett összeállítani. A jelentéseket kis határidővel, gyakran expressz levélben, táviratilag vagy telefonon továbbították. Sokszor már nem is győzték, ilyenkor elmarasztalták őket. Az iratok jelentős része titkos vagy szigorúan titkos minősítést kapott, és szigorú szabályzat szerint kezelték, nehogy a nép ellenségei, az imperialisták kezére kerüljön. Pl. a besorozottak adatai, az állatállomány, termények, egyéb értékek adatai. Vetési, aratási, cséplési, begyűjtési, adózási, ülésezési tervet stb. is kellett készíteni. A tervgazdálkodás miatt egy-egy gazda számára előre meghatározták, hogy mit, mennyit vessen földjére, kiszabták, a gabona, hús, zsír, bor baromfi, tojás, tej kötelező beszolgáltatásának mértékét, a pénzadó nagyságát. Sőt ha a beszolgáltatáson, fejadagon, vetőmagon kívül netán maradt még terménye, azt a Földműves Szövetkezetnek szabad áron el kellett adnia. Dobolás helyett kiépült a községi hangszóró-rendszer. A hangos bemondón adták hírül a tennivalókat, az információkat, hirdetéseket, figyelmeztették a parasztságot munkálataik megkezdésére, a határidőkre. Számtalan munkaversenyt, begyűjtési versenyt szerveztek a gazdák és egyes falvak között. A versenyek értékelés után, a győzteseket dicsőségtáblán példának állították, a lemaradók szégyentáblára kerültek. Ellenőrök gyakran jöttek a járástól, s ha valamivel elégedetlenek voltak, rögtön elmarasztalták a vezetőket is, a községet is. A község vezetőségének egy része VB ülésen ben. Balról jobbra: Tóbiás István, Kecskés Rudolf, a Népfront elnöke, Pergel Istvánné tanácstitkár, Göbölös András a tszcs. elnöke, Németh Istvánné tanácselnök, Kocsis Jánosné párttitkár,? Az emberek szegénységben éltek. A közellátás rossz volt a faluban, zsír, liszt, kenyér, hús, cukor gyakran hiányzott a boltokból. A jobb ellátás érdekében próbáltak intézkedni, de nem sok eredménnyel. Legfeljebb nagy dologidőben, aratás, csépléskor javult az ellátás. A helyi Lenin Útja Tszcs. Támogatása, újabb tagok toborzása a parasztság köréből mindig napirenden volt, de a parasztság ellenállt. A politikai népnevelő munka 13

14 megszervezése, békekölcsönök, tervkölcsönök jegyeztetése, aratás-cséplés idejére tűzőrség szervezése is a tanácsra háruló népszerűtlen feladat volt, melyekre mozgósítani nem volt könnyű a vonakodó lakosságot. A községben nem voltak 50 holdas gazdag, un. zsíros parasztok, akiket kuláknak minősíthettek volna. Takács László tanácselnök hiába jelentette, hogy nincs a községben kulák, mégis kellett kuláklistát produkálni, mert az nem lehet, hogy itt ne legyen. 7 gazdát kuláknak minősítettek, olyanokat, akinek a hold föld mellett kocsmája vagy egyéb vállalkozása volt. Betakarítás után gyakran jött utasítás, hogy a helyszínen számoltassák el terményükkel, állataikkal a kulákokat. A községi rendőrőrs azonban mindig készen állt a támogatásra Az 50-es években a községből, politikai okból Mócsai Bálintné kulákot vadász lőszer rejtegetés vádjával ítélték el. Ugyancsak börtönbüntetést szenvedett Kiss Mihály, mert tiltakozni, mert az ellen, hogy egymás után többször is beosztották tűzőrségre. Szikorszki József is büntetést kapott ökör eladása miatt Nagy Imre ben fellépett a túlkapások, a diktatórikus módszerek, a személyi kultusz, a parasztság kiszipolyozása, a bürokrácia ellen. Reformprogramja azonban nem valósulhatott meg, mert Rákosi irányvonala újra felülkerekedett. Németh Istvánné elnöki jelentéseiben sokszor hivatkozik a nehézségekre, mentegeti a községet, szóvá teszi, hogy a községnek tett ígéreteket nem tartják be (pl. az 54-es árvízkárokat a községre kirótt adóknál, beszolgáltatásoknál nem vették figyelembe). Kérte, hogy a követeléseken, a megszorításokon enyhítsenek. Szóvá tette, hogy fejlesztés alig van a községben, csak az utcai világítás bővítése, az államosított kultúrház átalakítása: színpad, nagy terem, mellékhelyiség kialakítása valósult meg. A munkanélküliség azonban az 50-es években a községben megszűnt. A lakosság nemcsak az erdőgazdaságban talált munkát, hanem a nagyarányú iparosítás, az autóbusz járatok sűrítése lehetővé tette, hogy sokan Esztergom és Dorog üzemeiben dolgozzanak. A földműves családokból is sok fiatal szakmát tanult, és az iparban helyezkedtek el. A nők is egyre nagyobb számban dolgoztak a családi gazdaságon kívül. Az éveken át meg-megújuló tsz agitációknak a parasztság ellenállt, nem lépett be a tszcsbe, ragaszkodott földjéhez, gazdaságához, önállóságához. Szorgalmasan dolgozott, amennyire tudta, teljesítette súlyos beadási kötelezettségeit. Az elégedetlenség, a változás reménye különösen Nagy Imre reformjainak meghirdetése után a felszín alatt azonban parázslott. 56 nyarán a VB javasolta egyesek levételét a kuláklistáról, ősz elején, pedig a kulák minősítés eltörlését szorgalmazták. A felszínen nyugalom volt Ilyen állapotok közepette érte a községet az 1956-os forradalom híre. Október 26-án felvonulással és nagygyűléssel itt is elkezdődtek az események. Felvonuláskor leverték az iskola és a tanácsháza címerét, széttörték a dicsőség- és szégyentáblát, kővel betörték a párttitkár, Kocsis Jánosné ablakát. Német Istvánné tanácselnököt, pedig kérdőre vonták, miért szolgálta ki a Rákosi-rendszert, stb., és leváltották. Ezt követően megválasztották az új közigazgatási szervezetet: a Nemzeti Bizottmányt, elnöke Dr. Korpás Pál (volt községi jegyző) lett. Létrehozták a Nemzetőrséget, előbb Somogyi Márton, majd Lovas Pintér János volt a parancsnok. Feloszlatták a DISZ-t, új ifjúsági szervezet alakult Kossuth Ifjúsága néven. Közben lisztet szereztek a lakosságnak, a tsz. Raktárából, gabonát osztottak a gazdáknak, két teherautónyi élelmet gyűjtöttek a budapesti forradalmároknak. Fegyvereket szereztek a nemzetőrségnek, és megszervezték az állandó őrséget. Vigyáztak arra, hogy fegyveres incidens ne történjen a községben. Pergel Istvánné tanácstitkár továbbra is a helyén maradt, intézte a község, a lakosság ügyeit. 14

15 November 5-én jöttek be a szovjet katonák a községbe, senki nem állt ellent. A Nemzeti Bizottmány feloszlott, a Nemzetőrség őrszolgálata azonban a közbiztonság érdekében december végéig fennmaradt, majd az is megszűnt. A fegyvereket az esztergomi rendőrségen leadták. Községi közigazgatás 1957-től Az 56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Kádár-rendszer kiépítése, megszilárdítása következett. Az MDP-t újjászervezték, Magyar Szocialista Munkáspárt néven (MSZMP) továbbra is érvényesítette vezető szerepét. Előbb nyílt diktatúrát, megtorlásokat alkalmaztak a munkás- paraszt hatalom érdekében. A községből a forradalom vezetői közül néhányan vizsgálati fogságba kerültek, Dr. Korpás Pált börtönbüntetésre ítélték, volt, aki disszidált. Pilismaróton a forradalom leverése után Németh Istvánné nem tért vissza, nyugdíjba vonult. Rövid ideig Újlaki Bálint (a tanács mezőgazdasági előadója) helyettesítette. Pergelné továbbra is, titkár maradhatott. Az MSZMP titkára Kosztán József lett. A község eddigi VB tagjai közül volt aki már október előtt, más az újjászervezés után lemorzsolódott februárjában a járási tanács Boza Miklóst helyezte Pilismarótra VB elnöknek. (Bozát a bajnai tanácstól az 56-os forradalom küldte el. De a hatalom visszaállítása során a járási tanács igyekezett régi embereit újra pozícióba helyezni. Előbb Lábatlanban, azután Pilisszentléleken akarták a tanácshoz tenni, de ezek a községek nem fogadták be, végül Pilismarótra helyezték) Fő feladatai közé tartozott a parasztság termelőszövetkezetbe való beléptetése, amit végre is hajtott. Az adó hátralékosokkal szemben semmiféle lazaságot nem tűrt el, fölemeltette a lakosság községfejlesztési adóját, a köfát. Ezek népszerűtlen intézkedések voltak, nem csoda hát, hogy a község lakossága enyhén szólva nem kedvelte, sőt féltek tőle. A parasztság termelőszövetkezetbe való beléptetése nem ment könnyen. Annál is inkább nem, mert a forradalom után enyhítettek a beszolgáltatási rendszeren, nem szóltak bele a parasztság gazdálkodásába, mint előzőleg, kötelezettségei teljesítése után feleslegét a piacon szabadon értékesíthette. A maróti parasztság reménykedni kezdett, hogy gazdasága fellendülhet, megnőtt a termelési kedv, és sokan intenzív állattartásba kezdtek. A tsz-ekbe való beléptetés erőteljes agitációja országszerte, Pilismaróton is 1958 végén kezdődött a párt és a tanács irányításával. Eleinte két- két fős agitátorok győzködték a gazdákat, egy-egy családhoz többször is elmentek, de nem volt eredménye. Többen az erdőre mentek fát vágni az agitátorok elől. Ezután más módszerrel próbálkoztak, az idegekre igyekeztek hatni: a tanácshoz idézték be az embereket, volt, akit a folyosón órákig várakoztattak, az irodában egyenként győzködték őket. Volt, akit azzal fenyegettek, hogy az iparban dolgozó családtagját elbocsátják, ha nem ír alá. Végül néhány tekintélyes gazda belépése után, sokan aláírták a belépési nyilatkozatot márciusára a parasztság legnagyobb része belépett a tsz-be, beadta földjeit, állatállományát, szerszámait. Ezzel a község un. termelőszövetkezeti község lett. Boza Miklós tanácselnök 15

16 A járási tanács azzal jutalmazta a községet, hogy jobb lett a boltokban az áruellátás, a beszedett községfejlesztési adó mellé a járástól több pénzt biztosítottak fejlesztésekre. Ennek következtében tovább szélesedett a közvilágítás, szilárd járdákat építettek, néhány utat is felújítottak, az orvosi lakást tatarozták, sportöltözőt építettek. A legnagyobb beruházás az volt, hogy az iskola kertjében új épület készült iskolabővítés céljából. Költségeire 300 ezer Ft-ot biztosított a járási tanács. Új iskolaépület ( ) 1957-től az ÉDÁSZ és a dorogi üzemek sürgetésére napirenden volt a Duna-parti üdülőterület kialakítása, parcellázása, üdülőterületté, fürdőhellyé való kiépítése, úttörőtábor létesítése. Közben a tanács apparátusában személyi változások történtek. Boza elnök és Pergel Istvánné VB titkár között nézeteltérés alakult ki, ezért 59 tavaszán az elnök Pergelnét leváltotta titkári tisztségéből (gazdasági előadó lett), és Göbölös Jánost nevezte ki titkárnak (eddig gazdálkodási előadó volt) Őt hamarosan egy éves iskolára küldték, hogy megszerezze a szükséges államigazgatás ismereteket. Amíg távol volt Sáros András adóügyi előadó helyettesítette. Bozától a falu lakossága, a Népfront vezetősége és a VB is szeretett volna megszabadulni. Végül is a felsőbb vezetők 1963 tavaszán leváltották. II. A 60-as évek második felétől az MSZMP reformokkal, s un. puha diktatúra módszereivel a Hazafias Népfrontra, a szakszervezetekre és más, a párt által létrehozott szervezetekre támaszkodva gyakorolta a hatalmat. Lazított a megszorításokon, falun engedte a tsz tagoknak a háztáji gazdálkodást, amit igyekeztek is kihasználni. Boza Miklós leváltása után Göbölös János lett a tanácselnök, a VB titkár Sáros András. Gőbölös elnökként is mindenki Jancsi -ja maradt, és munkájával azon volt, hogy korszerűsödjön, fejlődjön szülőfaluja. Több ciklusban is megválasztották tanácselnöknek: 14 évig egyfolytában állt a község élén ben a Dorogi Járási Tanácshoz került. Dorogra helyezése azzal függött össze, hogy a 70-es években összevonások, egyesítések történtek az országban: iskolákat, tanácsokat, termelőszövetkezeteket vontak össze. Pilismarót és Dömös közigazgatási egyesítésére is sor került. Ekkor viták keletkeztek a járási vezetők és a községi Népfront és VB között, hogy ki legyen az összevont tanács elnöke: Sáros András vagy Göbölös János. Végül is a járás akarata érvényesült, Sáros András lett a két község összevont tanácsának elnöke, Farkas Gábor közös titkár, Göbölöst pedig kinevezték a Dorogi Járási Tanács VB személyzeti előadójának. Sáros András végéig dolgozott közös tanácselnökként. Elnöksége vége felé sokat betegeskedett. Végül is leszázalékolták, majd nyugdíjazták. Utóda Erős Miklós lett 1980-tól 83. dec. végéig. Mindketten igyekeztek a községek javát szolgálni Göbölös János Sáros András 16 Erős Miklós

17 Aztán az országban ismét elkezdődött egy közigazgatási átszervezés: megszüntették a járási tanácsokat, az összevont községi tanácsokat, pedig sok helyen szétválasztották, így Dömös és Pilismarót közigazgatását is. Göbölös jan. 1-től visszakerült Pilismarótra tanácselnöknek, 87-ig, állt a község élén. Erős Miklós, pedig az önálló dömösi tanács elnöke lett. A továbbiakban megkísérlem érzékeltetni, hogy mennyit fejlődött a község a 60-as évektől a rendszerváltásig. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb előremutató változás Göbölös János közel két évtizedes elnöksége alatt következett be, hiszen ez hosszabb időszak volt, mint Sáros és Erős elnökségének ideje. Voltak olyan fejlesztések, amelyeket az egyik elnök elkezdett és a másik fejezett be. Göbölösné Tóth Piroska rendelkezésemre bocsátotta azokat a fotókat, amelyek azt bizonyítják, hogy apró lépésekben ugyan, de haladt a község. Nemcsak a közösség gyarapodott, a lakosság egyéni boldogulását mutatja a megépített sok új lakóház, több régi ház felújítása. A tsz tagok kihasználták a háztáji gazdaság lehetőségeit: málnatermesztéssel, állattenyésztéssel meg tudták növelni jövedelmüket. Az állam kedvezményes kölcsönökkel segítette a házépítést. A háztartások is modernizálódni kezdtek: gáztűzhely, motorbicikli, porszívó mosógép, hűtőszekrény, magnó, televízió egyre több helyen volt. A község fejlődésében igen jelentős szerepet játszott Göbölös dinamizmusa, jó szervező és kapcsolatteremtő képessége, a lakossággal való jó viszonya. A község érdekében felhasználta felsőbb kapcsolatait, sőt a bürokratikus, tervutasításos merev szemlélet helyett előfordult, hogy nem szabályos, hanem merésznek, kockázatosnak mondható megoldásokat is alkalmazott. Abban a korban ezt umbuldának, kiskapunak nevezték. Ezekkel a megoldásokkal az akkori VB tagok és a párt vezetősége is egyetértett, támogatták, mert a közösség javát szolgálták. A létesítmények költségeit az un. községfejlesztési adóból és a járástól, a megyétől kapott támogatásokból fedezték. Kapcsolatai révén azonban többször maradvány-pénzekből további támogatásokat is szerzett a községnek. Ezen kívül sok társadalmi (ingyenes) munkát szervezett a lakosság körében, amelyeken maga is dolgozott a VB tagokkal együtt. Segítségül hívta a helyi termelőszövetkezetet, az erdészetet és néhány dorogi, esztergomi üzemet is, amelyek különféle építési anyagokkal (kő, sóder, homok, fa), fuvarokkal, erőgépek ingyen munkájával (kommunista szombatokon, vasárnapokon) sokat segítettek a közösségi létesítmények kivitelezésében, javításában. Személyiségét érzékelteti, hogy kérésére felesége sokszor főzött, olykor 3 4 vezető fogadására ebédet vagy vacsorát. Költségeit (étel, ital, kávé) sajátjából fedezte, mert akkoriban még reprezentatív költségekre pénzt nem használhattak föl a községi pénztárból. Tanácselnöksége alatt gyakran bezörgettek hozzá éjszaka, mert valaki rosszul lett, vagy szülési görcsei voltak, és mentőkért kellett telefonálni. Ilyenkor Jancsi kiugrott az ágyból, vette a Tanácsháza kulcsát, és telefonált. A községben ugyanis sokáig csak a postán, az erdészetnél, a rendőrőrsön és a tanácsházán volt telefon mondta el felesége. Dokumentumokra támaszkodva megkísérlem bemutatni, hogy milyen létesítmények készültek, mennyit fejlődött a község a közel három évtized alatt A felsorolás nem teljes, és nem időrendben történik: Gáz-csere telep létesült a községben. Orvosi rendelő és az orvosi lakás felújítása, korszerűsítése újra megtörtént. A 11-es út és a Nagyhíd felújítása kapcsán a községi tűzoltó-szertárat a megnövekedett forgalom és balesetveszély miatt lebontották. A tűzoltó eszközök számára a volt zsidó temető helyén konténer szertárat létesítettek. A mellékutcák közvilágításának fokozatos kiépítése, majd a 11-es út világításának korszerűsítése. Járdák, lépcsők, utak építése, javítása, a két patak összefolyásánál a fahíd helyén vasbeton híd építése. Kezdett kiépülni a pilismaróti Duna-parti Üdülőtelep. A maróti aranyparton évek során a dorogi járás több üzemének és intézményének üdülője épült fel, s egyre több magán víkendház is létesült. A Dunakanyar Intézőbizottsága, az üdülőt építő üzemek, intézmények pénzt, erőgépeket biztosítottak az üdülőtelep főbb útjainak és közvilágításának kiépítésére. A községi vezetőség igyekezett a helyzetet kihasználni, s az üzemek, intézmények vezetőivel egyetértésben az üdülőpartra biztosított útépítési és közvilágítási pénzekből jutott mindig egy kevés a községnek is járdára, világítására, útjainak javítására 17

18 és Basaharc közvilágítására. A község a Duna-parton biztosított helyet a járási úttörőtábor kiépítésére, cserébe a pilismaróti úttörők mehettek a vállalatok balatoni területeire táborozni. Házat vásároltak a községi Rendőrőrs és rendőr lakás céljára, melyet felújítottak. Felújították a Dobozi Kultúrotthont, könyvtárszobát és ifjúsági klubszobát alakítottak ki. Korszerű világítással, fűtéssel, bútorzattal, zongorával látták el. A községi könyvtárat évről évre gyarapították. Új, tágas óvoda és játszóudvar épült. Az új óvoda építése azonban nem szabályosan, a tervgazdálkodás előírásai szerint történt, hanem ahogy akkoriban mondták umbuldával. Ugyanis új óvoda építése nem szerepelt a község 5 éves tervében, ezt ugyanis többszöri kérésre sem hagyták jóvá a felsőbb szervek pénzhiányra hivatkozva. Csak a régi (a majorban lévő) óvoda felújítását támogatták. A Végrehajtó Bizottság és Göbölös János azonban egyetértett abban, hogy a község érdekében mégis új óvodát építenek. Úgy futtatták az új óvoda felépítését, mintha a régi felújítása lenne. Az erre adott pénz természetesen kevés volt az újhoz, de az elnök szervező munkája következtében a tsz, az erdőgazdaság és más vállalatok, a helyi iparosok és a lakosság társadalmi munkája segítségével sikerült felépíteni az új óvodát. Ördög István VB tag pl. vállalatától ajtókat juttatott az óvodának, Kosztán József olcsón akciós építőanyagokat a Dorogi TÜZÉP-től. Az elnököt megfeddték ugyan a szabálytalanságért, de látva az új épületet, a beépített értéket, nem akadályozták meg befejezését. Új óvoda átadása 1974-ben. Göbölös János elnök, Peöcz László igazgató. Játék az udvaron. A régi óvoda helyén a tanács és a tsz. összefogásával Öregek Napközi Otthonát létesítették. Rendszeresen megszervezték az Idősek Napját, és ajándékokkal kedveskedtek a munkában megfáradt embereknek. Ide járhattak az idősek ebédelni, illetve innen vitték ki az ebédet a beteg embereknek. Az ételt a Basaharci Idősek Szociális Otthonában főzték, s onnan szállították a községbe. A sportpályán öltözőt építettek. A futballcsapat felszereléssel való ellátása szívügye volt a mindenkori elnököknek. A községi költségvetésben a lehetőségekhez képest mindig biztosítottak ezekre bizonyos összeget. A Földműves Szövetkezet beruházása révén megépült a patak melletti önkiszolgáló ABC. Elkészült a Pilismaróti Takarékszövetkezet épülete is. A község közepén szabályozták, kikövezték a patakmedret, rendezték és parkosították a partot. A községben előbb új, szivattyús közkutakat létesítettek melyeket rendszeresen karbantartottak. A 80- as években lakossági, és állami hozzájárulással végre megépült a községi vízvezeték rendszer. Nemcsak egészséges vizet ihatott a lakosság, hanem a háztartások számára könnyebb lett az élet, a régi házakban is kezdték kialakítani a fürdőszobákat. A dömösi és a maróti iskolát összevonták, szükség volt további tantermekre. Ezért az általános iskolát a 80-as évek elején tovább bővítették. A régi épületet összekötötték a különálló új épülettel. Vízvezetékes mellékhelyiségeket létesítettek a budik helyett. Rendezték az iskolaudvart. A oktatást is igyekeztek korszerű eszközökkel ellátni. Iskolabővítés a 80-as évek elején 18

19 Bizonyára a fenti tanácselnökök is követettek el hibákat, olyat is tettek, ami mások érdekeivel ellenkezett, gáncsoskodóik is akadtak. Pl. Göbölöst névtelenül följelentették, hogy visszaél beosztásával, és házának építését, bővítését a község pénzéből finanszírozza. A feljelentést követően a Népi Ellenőrző Bizottság ellenőrei kiszálltak, és szigorúan kivizsgálták az ügyet. Szerencsére házunk építésével kapcsolatban minden anyag- és munkaszámlát megőriztünk. A NEB nemcsak saját házunk számláit, hanem az új óvoda építési számláit is alaposan átvizsgálta. Bebizonyosodott, hogy tisztességes módon építkeztünk. Sőt az óvoda beépített anyag- és munkaértéke sokkal nagyobb, mint amiről számlái szólnak a sok társadalmi munka és ingyenes építési anyagok miatt. mondta, Göbölösné. A közéleti sok munka, feszültség is hozzájárult ahhoz, hogy betegsége miatt Sáros András leszázalékolással ment nyugdíjba. Göbölös János korkedvezményes nyugdíjazását kérte, és Benkovics László tanácstagot, a Végrehajtó Bizottság tagját javasolta maga helyett tanácselnöknek. Utódjának azonban már nem tudta átadni a hivatalát, mert január végén agytrombózissal kórházba került. Felépült ugyan, de a közélettől visszavonult. Munkájának elismeréseként különféle kitüntetéseket kapott. Mindhárom tanácselnökről elmondhatjuk, hogy elősegítették a község fejlődését, munkájuk méltóvá teszi őket arra, hogy a község megőrizze emléküket. Helytörténeti kiállítás Pilismaróton 2005-ben Augusztus 20.-ához kapcsolódóan rendezték meg Pilismaróton a község lakóitól származó dokumentumok alapján a hagyományosnak tekinthető helytörténeti kiállítást. Ötödik éve gyűjtik össze és mutatják be kiállításon a község, a falusi életforma tárgyi emlékeit, melyet a lakosság jelentős része nagy érdeklődéssel kísér. A kiállítást minden évben más-más tematika alapján állítják össze. Az idei tárlatot a sport, a horgászat-halászat és a vadászat tárgyi emlékei, fényképes anyaga gazdagítja. A régmúlt idők fotóin a kisgyermekkorból származó képeket az óvodáskor, az iskolai évek, a fiatalság emlékei követik, majd a katonasor fotói, a házasság, a család, az idős kor fényképes emlékei láthatók. A művelődési ház színpadán diaporáma mutatja a környékbeli erdők élővilágát, amelynek kitömött állatai szintén a községből származnak. Hártó Éva, a kiállítás szervezője szólt arról, hogy évente más szempontok szerint áll össze az anyag, amelyet bemutatás után visszajuttatnak a tulajdonosoknak, pedig ha lenne lehetőségük, egész évben működhetne a falu helytörténeti múzeuma, hiszen az eddig bemutatott gazdag anyagot a tulajdonosok szívesen adnák kölcsön erre a célra. Csak épület kellene hozzá, amelyet az amatőr helytörténészek megvásárolni nem tudnak. A kezdetek akkorra nyúlnak vissza, amikor Lukácsné Varga Eszter megírta Pilismarót történetét két kötetes munkában, a dokumentumok egy részét is bemutatta kiállításon a könyv megjelenésekor. Akkor jött az ötlet, hogy ezeket a dokumentumokat, tárgyi emlékeket érdemes gyűjteni és bemutatni. Az évek során megrendezett kiállításokon már bemutattuk többek között a lakosság egykori ruhaviseletét, a paraszti élet és munka tárgyi emlékeit, eszközeit, fotókon az iskola, óvoda történetét, a hitélethez kapcsolódó egykori tárgyakat. Szinte nincs olyan téma, amit ne mutattunk volna be. Barátaim segítenek a gyűjtőmunkában és a rendezésben, a lakosság, pedig örömmel fedezi fel a régi korok emlékein rokonságát, szomszédait. Öröm számunkra a rendezés, a 19

20 visszhangja, pedig azt mutatja, szeretik az emberek munkánkat mondta a kiállítás rendezője, Hártó Éva. (Kép és szöveg: ATEK Komárom-Esztergom Megyei HÍRLAP aug.16.) A kiállítás rendezői: Az első sorban Becsei Istvánné, Bartal Lászlóné, Benkovics Lászlóné, Szikorszki János, Hártó Éva, Gaál Istvánné, Dr. Gerecsei Bálintné. A második sorban Pintér Zsuzsanna, Kulik Zsuzsa Bádi Krisztina, Bádi Jánosné Közelmúlt: Községünk 2006-ra tervezett beruházásai, felújításai Településünkön 2000-ben befejeződött a közművek kiépítése, azóta folyamatos törekvésünk, hogy az önkormányzati utakat szilárd burkolattal lássuk el. A tavalyi évben - kihasználva a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt pályázati lehetőséget hat belterületi út felújítására adtunk be pályázatot. Forráshiány miatt csupán az Ady Endre utca és a Köztársaság tér felújítására kaptunk Ft támogatást. Ebben az évben ugyanezen a pályázaton hat utca felújítására pályáztunk, de csak a Miklós deák utca felújítására ítéltek meg Ft támogatást. Szintén az elmúlt évben nyújtottunk be pályázatot a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE pályázatára az Arany János utca kiépítésére. Ezen a pályázaton Ft támogatás odaítéléséről döntöttek, ebből Ft-ot 2005-ben, Ft támogatást 2006-ban kaptunk meg. Az ebben az évben kiírt CÉDE pályázaton a Rákóczi Ferenc út legrosszabb állapotban lévő járdaszakaszainak felújítására pályáztunk sikeresen. Sajnos a megítélt Ft támogatást három évre elosztva kaptuk meg. Több mint tíz éve folyamatosan sikeresen pályázunk a GKM által a kompok-révek felújítására kiírt pályázaton. Az idei évben Ft támogatást kaptunk a Pilismarót-Zebegény közötti révátkelésben közlekedő kishajó üvegezésére, radar beszerzésére, hajókötél és horgony beszerzésére. A Nemzeti Sporthivatal pályázatot írt ki a kistelepülések sportlétesítményeinek felújítására. Ezt kihasználva Ft pályázati támogatást szereztünk a Sportcsarnok parkettacsiszolására, lakkozására, festésére, nyílászárók mázolására. 20

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

A rendszerváltás előtt:

A rendszerváltás előtt: A rendszerváltás előtt: Kiskölked II. József idejében a Körmendi Járáshoz, 1790-1849 között a Körmendi Kerület Körmendi Járásához, 1850-1860 között a Szombathelyi Járáshoz, 1861-1871 között a Körmendi

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Képviselő-testületeinek 2015. szeptember 7.-én 17 órai kezdettel Segesd községben, a Segesd-Taranyi IV. Béla Király Általános Iskola

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG

A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG A felszabadulás utáni korszak történeti feldolgozására és elvi problémáinak tárgyalására való törekvés, egyre nagyobb helyet kap történeti

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

V. 1125. Táborfalva nagyközség iratai 1 1949-1950

V. 1125. Táborfalva nagyközség iratai 1 1949-1950 V. 25. Táborfalva nagyközség iratai 949 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 45. állvány, 3. polc D/ Népi demokratikus kori iratok a/ Képviselőtestületi iratok 949 0,0 fm b/ Elöljárósági iratok 949 0,70

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/ 1921- /-1954/ Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 11-16. polc C/ Polgári kori iratok 1921-1930 a/ Képviselő-testületi iratok 1921-1930 0,03 fm D/ Népi demokratikus kori iratok /1941-/

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend JEGYZŐKÖNYV

8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend JEGYZŐKÖNYV Önkormányzati Képviselő-testület Önkormányzati Képviselő-testület 8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend Száma: 332-16/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült: Kapolcs község Önkormányzata Képviselőtestülete és Vigántpetend

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Szám:D-17-16 /2014. J e g y z ő k ö n y v Készült: Doba Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 5-én 18 órai kezdettel megtartott közmeghallgatásról. Ülés helye: Művelődési Ház Doba, Kossuth u.

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2002. július 11-én megtartott rendkívüli üléséről 1 Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének december 1-jén megtartott közmeghallgatásáról

JEGYZŐKÖNYV. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének december 1-jén megtartott közmeghallgatásáról Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szám: 20/2016. Határozatok száma: 262/2016. (12.01.) Rendeletek száma: JEGYZŐKÖNYV Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. december

Részletesebben

A BEFEJEZÉS

A BEFEJEZÉS A BEFEJEZÉS 2011.07.30. Elfogadták az interjúkat! A projekt megvalósítása lezárult! Melléklet: Ssz Cím Riportalany Interjú idõpontja Diák Tanár 1 Életem Kiszomboron Borbély Jánosné 2010.11.19 Nagy Bendegúz

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

X. évf. 1. sz. 2013. március. www.kiralyhegyes.hu

X. évf. 1. sz. 2013. március. www.kiralyhegyes.hu X. évf. 1. sz. 2013. március www.kiralyhegyes.hu Tisztelt Királyhegyesiek! Örömömre szolgál, hogy 2013. év elején községünk önállóságának stabilitásáról számolhatok be Önöknek. Az elmúlt időszakban számtalan

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból 2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének

Részletesebben

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj Pályázati felhívás! A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Történettudományi Intézet pályázatot hirdet a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára ikészítendő következő

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye g) Still Ferenc iratai (1918 ) , é. n.

XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye g) Still Ferenc iratai (1918 ) , é. n. XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1800 2005 g) Still Ferenc iratai (1918 ) 1922 1990, é. n. Still Ferenc (Vác, 1919. aug. 6 Vác, 2010. jún. 15.), szülei: id. Still Ferenc ácssegéd

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Mérges Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Mérges, Béke tér 14. 10/2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Mérges Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. december 16-án 17. 00 órakor a mérgesi

Részletesebben

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének A./ TÁRGYSOROZATA B./ JEGYZŐKÖNYVE C./ HATÁROZATAI: 1-3. D./ RENDELETEI: - Száma: 1-6/2014. T Á R G Y S O R O Z A T

Részletesebben

Növekvő gyermeklétszámok

Növekvő gyermeklétszámok IX. évf. 5. sz. 2012. augusztus www.kiralyhegyes.hu Növekvő gyermeklétszámok óvodánkban, iskolánkban Palánta ültetvényezések a fóliasátorban Útkarbantartási munkálatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Ingyenes

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében november 4-én.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében november 4-én. JEGYZŐKÖNYV Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében 2014. november 4-én. Jelen vannak: Horváth Sándor Kormos Gábor Köles Ferenc Sánta Mátyás Rózsavölgyi Jánosné

Részletesebben

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM!

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM! A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA KÜLÖNSZÁM 2010. szeptember B E S Z Á M O L Ó Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről Ismét eltelt négy év. Az 1990. szeptember 30-i első szabad önkormányzati

Részletesebben

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82.

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY 1897 2015 TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. ELŐZMÉNYEK Az 1800-as évek második felében Örkény községben Pálóczi Horváth Istvánnak és feleségének köszönhetően

Részletesebben

9/ sz. H A T Á R O Z A T. Muzsla Község képviselőtestülete 9. üléséről

9/ sz. H A T Á R O Z A T. Muzsla Község képviselőtestülete 9. üléséről 9/16122015 sz. H A T Á R O Z A T Muzsla Község képviselőtestülete 9. üléséről 2015. 12. 16. Muzsla község képviselőtestülete a jóváhagyott napirend alapján ülésezett és hozta meg az alábbi határozatot.

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11. számú JEGYZŐKÖNYVE

Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11. számú JEGYZŐKÖNYVE a Képviselő-testületének 11. számú JEGYZŐKÖNYVE 2013. augusztus 26-án 8.00 órától 10,00 óráig megtartott r e n d k í v ü l i képviselő-testületi üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.08.26-én 8.00

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes Tisztelt Vendégeink! Szeretettel köszöntöm mai rendezvényünk valamennyi résztvevőjét. Bánfi Gáborné vagyok az intézmény gazdasági vezetője, 1984 óta dolgozom az intézményben. Szentgotthárd az Őrség észak-nyugati

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950 18871950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 57. polc C) Polgári kori iratok 18871944 (1948) a) Képviselőtestületi iratok 19191931 0,07 fm b) Elöljárósági közigazgatási iratok 18871944

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőr Egyesület beszámolója a 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Tájékoztató. A szerződés időtartama (amennyiben határozott időre kötik) vagy az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje

Tájékoztató. A szerződés időtartama (amennyiben határozott időre kötik) vagy az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje 1. támogatási Egészségügyi Központ Mezőcsát 2009. évi működési támogatás Egészségügyi Központ Mezőcsát 3450 Hősök tere 33. Dr. Siska András Intézetvezető főorvos 2009. jan.01-2009. dec. 31. 700 000 Ft

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Somlóvásárhely Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 8481. Somlóvásárhely, Szabadság tér 1. Szám: 386-5/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Somlóvásárhely Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban

Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban 2017. 05. 13. A Diakónia Keresztyén Alapítvány 51. munkapontját nyitották meg hivatalosan szombaton, május 13-án Mezőpanitban. Az új iroda nyitása, az otthoni

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

SZAKONYFALU. Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 9-én megtartott. nyílt. üléséről készült. j e g y z ő k ö n y v

SZAKONYFALU. Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 9-én megtartott. nyílt. üléséről készült. j e g y z ő k ö n y v SZAKONYFALU Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 9-én megtartott nyílt üléséről készült j e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Szakonyfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás MÁTÉTELKI HÍREK 25. szám Mátételke község Önkormányzatának friss hírei Képvisel -testületünk 2006. október 10-i ülésének anyagából 2006. október 17. Közérdek információk! A választási bizottság tájékoztatása

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Mérges Község Önkormányzat Képviselő-testületének. (közmeghallgatás)

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Mérges Község Önkormányzat Képviselő-testületének. (közmeghallgatás) 1 Mérges Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Mérges, Béke tér 14. 15-A/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Mérges Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 20-án megtartott üléséről. (közmeghallgatás)

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Napirend: 1. Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér peres ügye 2. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás ellátási módjának felülvizsgálata

Napirend: 1. Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér peres ügye 2. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás ellátási módjának felülvizsgálata Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Petőfi S. u. 12. 19./2015. Jegyzőkönyv Készült: Szentkirályszabadja Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. október 22-én 12.00 órai kezdettel megtartott

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 26 - i nyilvános testületi ülésére az 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Beregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete. Épített környezet

Beregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete. Épített környezet Beregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete Paks 1945 utáni épített környezetére vonatkozó adatok kutatása közben az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szám: 15/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. augusztus 10-én (szerda) 7,30 órakor tartott

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Baracsi Szó XXII. évfolyam 9. szám

Baracsi Szó XXII. évfolyam 9. szám Baracsi Szó XXII. évfolyam 9. szám 2014. szeptember Önkormányzati tájékoztató Kedves Olvasó! Az elmúlt négy év során ezen a felületen számoltam be a havi aktualitásokról, történésekről vagy a következő

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben