Készítette: Ráczné Váradi Éva igazgató intézményegység-vezetők szakmai munkaközösségvezetők és a nevelőtestület

Átírás

1 Szerencs, Készítette: Ráczné Váradi Éva igazgató intézményegység-vezetők szakmai munkaközösségvezetők és a nevelőtestület 1

2 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/ 2

3 TARTALOM 1.BEVEZETŐ Helyzetelemzés, jövőkép Küldetésnyilatkozatunk Az oktatás struktúrája Az intézmény vezetői szervezet Személyi és tárgyi feltételek Az intézményegységek általános céljai és feladatai AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárások, módszerek Személyiségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A szülő, a tanuló és a pedagógus, az intézmény partnereivel való együttműködés formái A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai

4 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai A választott kerettanterv feletti szabadon tervezhető óraszám A két tanítási nyelvű osztályok óraterve Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái, módszerei, rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Értékelés Az értékelés célja Az értékelés alapelvei Értékelési rendszerünk szempontjai Az értékelés fajtái Értékelés pedagógiai szakaszok szerint Az értékelés tantárgyi elvei A tantárgyi érdemjegyek pótlásának módjai és lehetőségei Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módjai A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei, formái A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Erkölcstan oktatása Mindennapos testnevelés Mindennapos művészeti nevelés Idegennyelv-oktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola egészségnevelési programja

5 3.12. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskola környezeti nevelési programja A mindennapos iskolai testedzés programja A tanulók fizikai állapotának mérésének módszerei Záradékok

6 1. BEVEZETÉS 1.1. Helyzetelemzés, jövőkép Városunk Szerencs, a Hegyalja kapujában lévő fejlődő, szép virágos kis vidéki város Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. A lakosság egy része a város üzemeiben, intézményeiben és vállalkozóknál, másik része ingázva más városokban dolgozik. Elég jelentős a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, elszegényedett családok száma. A Rákóczi Zsigmond Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Óvoda és Bölcsőde augusztus 1-jén kezdi meg működését, mint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Új korszak kezdődik a város közoktatásának történetében. Az új intézmény olyan intézmények hagyományaira, munkájára épül, ahol jó szakmai munka megalapozhatja a jövő sikereit. Az új szervezeti formához igazodva a múlt újabb és újabb kihívásokra, megfelelésekre kötelez mindnyájunkat. Egy sikeres közös jövő megvalósításán dolgozunk majd együtt, amelyek első állomása az új pedagógiai program megalkotása. Megannyi szép és nemes cél közepette fejlődünk. Intézményegységeink szakmai önállóságukat megtartva, de együttműködve egy dokumentumban meghatározottak szerint, tevékenységüket összehangolva végzik munkájukat. Ezek a dokumentumok a következők: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Az épületbe belépő gyerekek adottságuk, és fejlettségük alapján 3 szintbe sorolhatók: Speciális szükségletet igénylők /integráltan oktatott SNI-s tanulók/ Átlagos képességűek Jó képességű, tehetséges gyerekek Nekünk célunk és feladatunk, hogy mindenki megkapja a képessége szerinti legszükségesebb tudást. Fejlesszük, kiemeljük és kibontakoztassuk képességeiket, készségüket. Teljes pedagógiai hittel bízunk abban, hogy a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Óvoda és Bölcsőde a minőségi működés folyamatos erősítésével, a partnerközpontúság érvényesítésével, a motivációs légkör megteremtésével képes lesz megtartani és fejleszteni rugalmasan működő, versenyképes tudást biztosító jellegét. A versenyképes ismeretek körében kiemelt szerepet tulajdonítunk az idegen nyelvnek, a művészeti oktatásnak és a tehetséggondozásnak. 6

7 1.2. Küldetésnyilatkozatunk Nem tananyagot tanítunk, hanem gyermekeket! Iskolánk pedagógusai elkötelezték magukat arra, hogy nevelő-oktató munkájukat szolgáltatásnak tekintik, melyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végeznek. Teljes tudásukkal és energiájukkal segítik tanítványaikat abban, hogy szilárd alapismeretek birtokában a felnőttek világában boldogulni tudó, harmonikus, kiegyensúlyozott, környezettudatos emberekké váljanak. Iskolánk pedagógus közössége vállalja, hogy minden belső és külső tevékenységében igyekszik minél teljesebb mértékben megfelelni partnerei elvárásainak, rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz. Iskolánk működése elsősorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket megértő légkörben szolgálni. Vállaljuk, hogy tanítványainkat színvonalas, a tantárgyi követelmények objektív teljesítésére alapozó, szilárd alapműveltséghez juttatjuk, és elősegítjük a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, pályaorientációjuk támogatását, de ezzel egyidejűleg a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását is. Sajátos nevelési igényű, szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulóink integrált nevelésére és oktatási eredményességére nagy figyelmet fordítunk. Szeretnénk megalapozni a jövő emberének sokoldalú személyiségét, aki környezetével összhangban él, minden cselekedetét áthatja a környezettudatos magatartás, tudatosan őrzi egészségét, és konstruktív életvitellel rendelkezik. Nevelőmunkánkban a szülőkkel együtt törekszünk az nevelő-oktatómunka folyamatos fejlesztésére, és egységének megteremtésére. Olyan iskolát szeretnénk kialakítani, ahol a gyermek szeretete és az empátia mindannyiunk által elfogadott közös érték. Mindezeket szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, egymás sikereit értékelő pedagógusi közösségben és a velük, együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. 7

8 1.3. Az oktatás struktúrája Iskolák 8 évfolyammal működik. Az általános iskolában évfolyamonként kettő három osztály található. Az osztályokban folyó speciális képzések. Első évfolyamtól angol-magyar két tanítási nyelvű. 3. évfolyamtól emelt szintű nyelvoktatás szülői igény szerint. Tehetséggondozó program. Intézményünk Akkreditált Kiváló Tehetségpont a következő területeken: - Nyelvészeti ( magyar és idegen nyelvek ) - Logikai-matematikai - Térbeli vizuális - Testi-kinesztetikus - Zenei tanulási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása részleges és teljes integrációban hátránykompenzálás: - alsó tagozatban osztályonként differenciált képességfejlesztés - felső tagozatban igény és lehetőség szerint magyar, matematika tantárgyakból Az alapfokú művészetoktatás struktúrája: zeneművészet képző- és iparművészet színművészet és bábművészet táncművészet Tanszakok évfolyamainak száma: a mindenkori Alapító Okirat szerint Az alapképzést kiegészítő nem kötelező tanórai foglalkozások - énekkar - iskolai sportkör - gyógytestnevelés - úszás Iskolán kívüli szabadidős tevékenység - Színházlátogatás - Nyári táborok, - Őszi-tavaszi erdei iskola 8

9 1.4. Az intézmény vezetői szervezete 9

10 1.5. Személyi és tárgyi feltételek Jelenlegi létszám: 59,9 általános iskolai pedagógus: 37,4 művészeti intézményegység 17,5 további foglalkoztatottak 5 Szakos ellátottságunk 100%-os. Valamennyi pedagógus teljesítette a továbbképzési tervet. 6 fő szakvizsgázott, és 6 fő egyetemi végzettséget szerzett. Jelenleg is 6 fő vesz részt mesterképzésben. Épületünk 25 éves fennállását ünnepelte 2012 októberében ban újították fel, külső nyílászáró cserét és színezési munkát végeztek, ez utóbbi szakszerűtlen kivitelezés miatt 2010-ben ismét elvégzésre került. A tantermek, helységek felszereltsége megfelelő, de a nagy igénybevétel miatt a padlózat, a tanulópadok, a székek, és a belső nyílászárók folyamatos cseréje, javítása szükséges. A karbantartási munkálatokat állapottól függően szorgalmi időszakban és a tanítási szünetekben végezzük. Általános iskolai oktatásunkat jól felszerelt szaktantermek biztosítják. Pályázat útján tudtuk 15 tantermünket interaktív tálával felszerelni, és kialakítani második számítástechnikai szaktantermünket. Az alapfokú művészetoktatás nem önálló épületben működik, de biztosítjuk tanszakoknak megfelelően a jól felszerelt szaktantermeket /képzőművészet-műhelyek, dráma terem, néptánc terem, szolfézs és hangverseny terem/ ban egy önkormányzati pályázatnak köszönhetően hangszigetelt zenetermek kialakítására lesz lehetőség a mellettünk lévő óvodai átépítése során. Intézményünk önálló könyvtárral rendelkezik, minden tanuló és pedagógus számára elérhető az állománya. A költségvetési törvényben biztosított összegből évente gyarapítjuk a kötetszámot. Az elektronikus információhordozók nyújtotta előnyöket a nevelő-oktató munkában a lehetőségekhez mérten biztosítja. Épületünkben 12x24-es tornaterem mellett szabadtéri atlétika, kézi és kosárlabda pálya, valamint díszburkolat áll a tanulók rendelkezésére. Az intézményegységek melegítőkonyhával, az iskola ebédlővel is rendelkezik. 10

11 1.6. Az intézményegységek általános céljai és feladatai Az összevont intézmény nevelési programját és helyi tantervét intézmény egységenként tervezzük. Cél és feladatrendszerünkben megfogalmazunk általános elveket, ami minden intézmény típusra vonatkozik, de a képzés jellegéből adódóan minden intézményegység saját célokat és feladatokat is meghatároz. Szakmai önállóságukat megtartva összehangolják, segítik egység munkáját. Cél: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermek testi és lelki egészségének megóvása, személyiségük fejlesztése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll. Az iskola célja, hogy segítse a gyermekek speciális képességeinek fejlődését. A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismertetek elsajátítása, olvasás, írás, számolás, kommunikációs készségek kialakítása, kulcskompetenciák fejlesztése a tanulók életkori sajátosságainak illetve egyéni fejlesztés ütemének megfelelően. A modernizációs műveltség megalapozása, az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata számítástechnika felhasználó készségének és egy idegen nyelv alapvető kommunikációs szintjének elsajátításával, a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatásával az általános iskolai tanulmányok befejezéséig. Feladatok: Az önálló tanulás készségeinek és az önművelés iránti igény kialakítása, felkészítés az élethosszig tartó tanulás szükségességére. Tudását és képességeit használja a mindennapi életben, növelve ezzel magabiztosságát és továbbtanulási esélyeit. A tanköteles korosztály művelődési szakaszainak megalapozása, a zene, tánc, képzőművészet és dráma egyetemes értékeinek megismertetésére. Ezen művészeti ágak kulturális értékeinek befogadásán túl, az alapvető eszközök elsajátítása, az ön kifejezése, a személyiség kreatív kibontakoztatása érdekében. Differenciált fejlesztés révén szociális, szociokulturális hátrányok kompenzálása, a tehetségígéretű tanulók gondozása. Az önálló életkezdéshez szükséges ismertetek, jártasságok megalapozása, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás közvetítése. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése révén elősegítjük az egyént abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Munkakultúra megalapozása, melyet függetlenség, kreativitás és innováció jellemez. A lakóhely és a szülőföld szeretetére nevelése Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokás rendszer kialakítása Közös munkánk célja az összevont intézmény eredményes működtetése, olyan nevelési oktatási rendszer megteremtése, amely kielégíti a lakossági igényeket. Az intézmény egésze, valamennyi egysége rendszeresen tájékozódjon az intézmény felhasználók igényeiről, ehhez igazítva céljait, feladatait. 11

12 Az intézményegységek feladataikat együttműködés keretében valósítják meg. Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel, kooperáció fejlesztésével. A pedagógiai munka középpontjában a speciális képességek fejlesztése álljon. Hatékony tanítási-tanulási eljárások alkalmazása. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, ez által motivált munkában alakítsa a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsa elő az érzelem világának gazdagodását. Fejleszteni, bővíteni a taneszközöket. A hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése, az integrált intézmény által nyújtható szolgáltatásokkal. 12

13 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Egy adott életkor szemléletmódjának és gyakorlatának legáltalánosabb vonásait határozza meg. Az iskola típusának megfelelő értékrend meghatározása. A gyermekközpontúság életkori sajátosságoknak megfelelő bánásmód. Mentálhigiéniás és szociális hátrányok kompenzálása. Tehetségek felismerése, gondozása. A gyermeki személyiség tudatos felismerése és fejlesztése. Nemzeti, nemzetiségi, helyi és iskolai kultúra, hagyományok ápolása. A kulcskompetenciák fejlesztése, melyeknek birtoklása alkalmassá teszi a tanulót a gyors és hatékony alkalmazkodásra állandóan változó világban. Esély a fogyatékkal élőknek. Tanulók és pedagógusok belső és külső motivációjának erősítése. Harmonikus kapcsolattartás szülőkkel és a segítő intézményekkel Céljaink Az általános iskola funkciójából adódóan az iskola nyújtson a tanulóknak biztos, szilárd alapismeretet, amelyek a fiatalok számára a további ismeretek bővítéséhez, az önképzéshez szolgálhatnak alapul. Az iskolai tevékenységek minden eleme a harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. A művészeti iskolai képzés közvetlenül kapcsolódik az általános iskolai oktatáshoz. Célunk és feladatunk a fent említetteken kívül az alapműveltséghez kapcsolódóan a választott művészeti ágban való jártasság biztosítása, a képességek készséggé fejlesztése, tehetséggondozás, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése mind a tradicionális, mind a modern művészetekben. Alapvető készségek biztosítása. Képességek fejlesztése: 1. Felzárkóztatás, korrepetálás segítségével érjük el, hogy a lemaradók érjék utol társaikat 2. Tehetséggondozó program segítségével adjunk lehetőséget a tehetség kibontakoztatására 3. A két-tanítási nyelvű osztályokba járók képesek legyenek az idegen nyelven való 13

14 ismeretszerzésre, kommunikációra, gondolkodásra. Az idegen nyelvi kommunikációs fejlesztése során a tanulók legyenek képesek az üzenetek megértésére, beszélgetés kezdeményezésére, folytatására és lezárására, szöveg olvasására, értésére és alkotására valamint a segédeszközök megfelelő használatára. Tartsák tiszteletben a kulturális sokféleséget! Törekedjenek a nyelvvizsga letételére. Tehetséggondozás A szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások Felkészítés az ismeretszerzésre Feladataink Az igényes, társadalmi beilleszkedésre és az emberek közötti kapcsolatkialakításra, alkalmazkodásra képes személyiség fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, melynek segítségével az egyén elsajátítja a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, a közjó iránti elkötelezettséget és tevékenységet, mely révén hatékony és építő módon vehet részt társadalmi és szakmai életben. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépségei iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása /tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása/. Az egészségvédelem /az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése /. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye /önbecsülés, önbizalom /. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért /önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás /. Nyitottság az élményekre, a tevékenységre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainknak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbség és más népek nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 14

15 Az alkotmányosság, a törvényesség az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére Eljárások, módszerek A gyermekközpontú iskola érvényre jutása érdekében szükség van a pedagógusok szemléletformálására: továbbképzések, előadások, tréningek szervezése A tanulás folyamatában kölcsönös kapcsolat kialakítása tanár, diák szülő között. Így különösen tanulási módszerek, a szociális háttér és az egyéni képességek megismerése. Továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése. Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotokra kedvező döntéseket hozni. Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi- lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamati. Tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal /alkohol, drog, dohányzás, mozgásszegény életmód, elégtelen táplálkozás, stb./ Hátrányokkal küzdő tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása /mentálhigiéné szociális helyzet, etnikum, stb / Testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek önismereti és képességfejlesztő foglalkozások fejlesztése. Általános műveltség a látókör szélesítése érdekében kulturális lehetőségek biztosítása /könyvtár, színház, hangverseny, múzeum, tanulmányi kirándulás, erdei iskola/ A nemzeti identitás erősítése érdekében a gyermek ápolja anyanyelvét, ismerje lakóhelyét, hazájának történelmét, múltját, jelenét és jövőképét. Ezek elérhetők tanulmányi kirándulásokon, városnéző sétákon, vetélkedőkön tudatos szervezéssel, hagyományaink ápolásával. Védje és óvja környezetét, tartsa tiszteletben az egyén tulajdonát, érezzen felelősséget lakóhelye és települése esztétikájáért, tisztaságáért. Fejlessze természettudományos kompetenciáját, melynek segítségével megérti az emberi tevékenység okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősséget. Kísérje figyelemmel szűkebb környezetében zajló társadalmi, politikai, gazdasági eseményeket. Olyan attitűd kialakítása a tanulókban, mely révén el tudják fogadni a másságot és ez által képesek segíteni a különböző kultúrájú és szociális helyzetű társaik beilleszkedését az iskola közösségbe. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Nevelő-oktató munkánk akkor tekinthető sikeresnek, ha különböző képességi szinten lévő gyerekek teljesítik a következőket: 15

16 Speciális képzést igénylők Normál képességűek Tehetséges gyerekek Betartják a tankötelezettségi 100 %-ban felvételt nyernek Gimnáziumokban, más törvényt a választott középiskolába középiskolákban, művészeti 8.évfolyam végére teljesítik a Elérik,az alapvető iskolákban tanulnak tovább tantervi követelmény követelményszintet idegen Törekszenek a nyelvvizsga minimumát nyelvből is letételére Minden tantárgyból Alapvető számítástechnikai Törekednek magas szintű megfelelnek a helyi ismeretekkel rendelkeznek számítástechnikai ismeretek tantervben megfogalmazott Törekednek szűkebb megszerzésére továbbhaladási feltételnek, környezetük megóvására Aktívan részt vesznek ehhez biztosítjuk számukra Pozitív személyiségi jegyeket tanulmányi és egyéb nevelőtestületünkből a értékként fogadják el versenyeken fejlesztőpedagógus, a Kialakul bennünk az gyógypedagógus szakértő élethosszig tartó tanulás segítségét, valamint a helyi iránti igény Nevelési Tanácsadóban Elérik a helyi tanterv dolgozó logopédus és optimum követelményeit. pszichológus fejlesztő Tudatos magatartással felelős foglalkozásait megbízás életvitel kialakítására alapján törekszenek, ismerik a kulturált viselkedés, az Elsajátítják az alapvető emberek közötti kapcsolat és együttélési normákat a közösséghez szükséges Az egészséges életmód, viselkedést, magatartást. egészségvédelem alapvető Rendelkeznek olyan szokásai rögzülnek alapismeretekkel, ami Sikeres felvételt nyernek a képesség teszi őket választott középiskolába középfokú ismeretek elsajátítására. Határozott elképzelésük van a közelebbi és távolabbi jövőjükről. 16

17 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel azért kell foglalkozni, mert az iskola csak így töltheti be feladatát. Alapelv: Teljes körű személyiségfejlesztés Az ember személyisége sokféle személyiségjegyből tevődik össze, - velünk született és szerzett testi és lelki sajátosságok, adottságok összessége amely a körülményektől, az adott helyzettől is függ. Ugyanakkor változik is az ember, egy-egy korábbi jellemző tulajdonsága megváltoztatható. Tökéletes, hibátlan ember tehát nincs. Nekünk mégis arra kell törekedni, hogy oktató-nevelő munkánk során a gyerekekben a legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki. A gyermeki személyiség kifejlesztése csak türelmes, összehangolt, és az ezen alapuló feltételeket magába foglaló nevelőmunka eredménye lehet. Új típusú társadalmunk új típusú embereket követel. Ezek a következők: az egységes követelményrendszer, a differenciálás lehetősége, a sokoldalú ismeretszerzés biztosítása, a színes, élmény dús, változatos, játékos iskolai élet, az értékek felismerése és az azokkal történő azonosulás, az együttműködési készség kialakítása és gyakoroltatása. Olyan gyerekeket kell nevelnünk, akik megtalálják, az élet értelmét és tudnak értelmesen élni. Célok: Személyiségfejlesztő munkánkat meghatározza az a tény, hogy merre halad a világ, milyen helyet foglal el országunk a világban. Az iskola közvetítse azokat a kulcskompetenciákat, amelyek hozzájárulnak a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez és a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A tanulók jövőképének alakításával készítsük elő pályaválasztásukat. Az ember céltudatos lény! Ne éljenek cél nélkül! Ismerjék meg önmagukat és válasszák meg a legjobb eszközt a cél eléréséhez! Legyenek kitartóak, szorgalmasak, elkötelezettek a cél érdekében. Az ember társas lény! Az emberi együttélés szabályokat követel. Tudjon alkalmazkodni, együttműködni, kommunikálni. Fejlesztjük önálló ismeretszerző képességüket, megtanítjuk őket okosan tanulni. A hatékony, önálló tanulás fejlesztésével az egyén legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, egyénileg és csoportban egyaránt, valamint képes az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. Tanulással, környezete rendbetartásával készüljön a fizikai és szellemi munka gyakorlására. Önálló aktív, felelősségteljes személyiséggé váljon. 17

18 Formálódjon gyermekeink tudatában a hazafiság gondolata, a hazaszeretet érzése. A cselekvő hazaszeretet jelenti az állampolgári kötelességek ellátását, a törvények betartását. Folyamatosan irányítjuk figyelmünket a világ megismerésére. A mindennapi élet problémáinak megoldására a matematikai kompetencia fejlesztésével készítjük fel a tanulót, így az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematika elveket és folyamatokat, az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Felvilágosító munkával és pozitív példamutatással elérjük, hogy ifjúságunk éljen egészségesebben, mozogjon többet, töltse értelmesebben szabadidejét. Az alapvető emberi értékek felszínre hozása, megerősítése gyakorlatban való alkalmazási képességének kialakítása Kommunikációs zavarok megelőzése, konfliktusok kezelése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésével tegye lehetővé gondolatainak, véleményeinek, érzéseinek kifejezését szóban és írásban, ami helyes és kreatív nyelvhasználatot igényel. Ezek a tanórán kívül is jól fejleszthetők. Feladatok Keressük meg a gyermek személyiségében rejlő magatartását meghatározó okokat. Vizsgáljuk meg motiváltságát, akarati tulajdonságait /osztályfőnöki és szaktanári feladat is/. Segítsük elő a reális önértékelés önbecsülés képességének kialakítását, önbizalmának építését. Problémamegoldó képességek fejlesztése. Olyan tulajdonságok megerősítése, fejlesztése, melynek segítségével felelősségteljes döntést tud hozni. A családból hozott pozitív hatások felerősítése, negatív szokások ellensúlyozása. A család, a környezet, az iskola nevelői tényezőinek összehangolása. Konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakorlatban történő alkalmazása. A megismerési vágy fejlesztése. Tapasztalat, és értelmező tanulás elsajátítása. Önismeret fejlesztés. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A motiválás, melynek célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Módszerek Személyes fejlődéssegítő beszélgetés Megfigyelés 18

19 Fejlesztő interjú /a pozitívumok, az értékek fejlesztésén van a hangsúly / Irodalmi, filmélményekhez köthető önismerettel kapcsolatos beszélgetések Társ- és társismereti tréningek /önjellemzés, szituációs játékok / Mintanyújtás, modellközvetítő viselkedés Mintanyújtás, modellközvetítő viselkedés Élménybeszámoló, ötletbörze Differenciálás az egyéni képességekhez igazodó munkaformák alkalmazása A célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek: - Hagyományőrzési tevékenység - Diákönkormányzat - Napközi otthon - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások - Iskolai sportkör - Versenyek, vetélkedők, bemutatók - Tanulmányi kirándulások - Erdei iskola - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás, - Szabadidős foglalkozás, - Iskolai könyvtár - Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - Hit- és vallásoktatás 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösség lényege az, hogy az egyén teljes életet éljen benne. Az együttműködés legmagasabb formája nagyfokú öntevékenységet, és innovációt feltételez. A közösségfejlesztés: értékteremtő közösségek létrehozása és fejlesztésére irányuló tudatos tevékenység. Általános ismérvei: közös érdek, közös értékrend, közös célok és döntések, közös erőfeszítések. A tanuló a közösségben a közösség által nevelődik, hiszen az egyén észrevétlenül is igazodik, alkalmazkodik a közösség által megfogalmazott szabályokhoz. A személyiség számára előnyös, ha minél nagyobb és minél több rétegű az embert körülvevő közösségek hálója és minél intenzívebben a kommunikációs kapcsolatos és az érzelmi viszonylatok. 19

20 Célok: A tanórai és tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó közösségek kialakítása, működtetése, fejlesztése Az önkormányzás képességének kialakítása: célkitűzés, tevékenykedés, értékelés, ellenőrzés A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának erősítése /csalás, osztályközösség, kortárs csoport, lakóközösség / A család, mint a legfontosabb erőforrás szerepének tudatosítása, az egyén elsődleges mikroközössége Társas kapcsolatok kialakításának segítése az osztályban, iskolai környezetben A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása Az iskola demokratikus működésének biztosítása A demokrácia értékként való elfogadása Az emberek személyiségi jogainak tisztelete Fejlődjön ki a civil társadalom életében való részvétel igénye Az európai identitástudat kialakítása Feladatok: Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével - viselkedésével - beszédstílusával - társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez/kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint, ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele, a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni, és irányítani képes személyiséggé válásig. 20

21 Az önkormányzás képességének kialakulása: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez, szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé, válásának kialakítása, ápolása. Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátíttatása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása. Egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Erősítsük a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét. Tiszteljék társaikat, törődjenek egymással, segítsük a másság elfogadását. A mi tudat élményének megteremtése, erősítése. Alakuljanak ki vélemények, érvek kifejtésének megvédésének képességei, technikája. Konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai. Közös felelősségteljes döntéshozatal megtanítása. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok-kötelességek tudatosítása. A DÖK hatékony működésének segítése. A gyermeki-emberi és diákjogok megismertetése, állampolgári jogok gyakorlása, tisztelete. Az emberek egyenjogúságának elismerése. Különböző kultúrák megismerése, elfogadása, pl. külföldi kapcsolatok. Az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozást az egymásért való felelősség érzését. Ismerje meg a társas együttélés szabályait! Ismerje meg kulturális örökségének jellemző sajátosságát, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! Váljon érzékennyé környezete állapota iránt! Tanuljon meg tanulni! Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. 21

22 Módszerek: Beszélgetés, megelőzés módszerének alkalmazása Személyes példamutatás Dicséret, jutalmazás Információcsere Tanórán és tanórán kívüli oktatási-nevelési feladatok meghatározása, rögzítése az éves munkatervben Szituációs játékok Közösségfejlesztő tréningek, programok Szociometriai felmérések Élménybeszámolók Együtt végzett munkafolyamat közösségi célokért pl. osztálykirándulás Drámajátékok Videofilmek megtekintése, megbeszélése Beszámolók, külföldi partnerkapcsolatok ápolása Önismereti programok Szabadidő szervezés A szabadidő hasznos eltöltésére szervezett programok A közösségformálás színterei Diákönkormányzat Intézményünkben a diákönkormányzat működését együtt kívánjuk megtervezni és megszervezni. Neve: Rákóczi Zsigmond Általános Iskola Diákönkormányzata Célja és feladata: diákélet szervezése tanulói érdekek képviselet tanulmányi, kulturális, sport és szabadidős programok szervezése tanulói jogok gyakorlása Tanulói jogok: Véleményezés és javaslattételi jog Oktatási, nevelési intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi Kérdésben A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál A tanulók helyzetét érintő, értékelő beszámolók készítésekor, elfogadásakor, módosításakor 22

23 Tanulói pályázatok,. Versenyek meghirdetésének megszervezésénél Könyvtár, sportlétesítmények használati rendjének kialakításánál Egyetértési jogot gyakorol Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, módisításakor Házirend elfogadásakor és módosításakor Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor /költségvetésből, ha lehetséges/ Döntési jogköre kiterjed Saját működésére és hatáskörének gyakorlásra A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználására Egy tanítás nélküli nap programjára Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére A diákönkormányzat tájékoztatásának formái: - Iskolarádiós információ - Faliújság - Diákközgyűlés - Versenyek - győzteseinek köszöntése - Panaszmeghallgatás Hagyományápolás A közösség által megfogalmazott értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. Ápolásuk állandóságot és folytonosságot teremt az iskola életében. Az elmúlt 25 évének hagyományait továbbra is ápolni szeretnénk, miközben újakat teremtünk, formálva egyéni arculatunk. Ide soroljuk: szimbólumainkat hagyományos kapcsolattartási formáinkat rendezvényeinket, ünnepeinket belső kommunikációs formáinkat Szimbólumaink: Rákóczi Zsigmond tevékenységét a névadónk napján ünnepeljük Iskolai egyenruha és nyakkendő: sötét nadrág/szoknya, fehér ing/blúz, feliratos, emblémával ellátott nyakkendő. Az első évfolyamon iskolanyakkendővel fogadjuk iskolánk tanulóivá az első osztályosokat Rákóczi plakett és pénzjutalom a végzős diákoknak és az év legkiemelkedőbb pedagógusoknak, valamint a nyugdíjba vonuló kollégáknak 23

24 Emlékplakett és pénzjutalom az Művészetis tanulójá -nak Díszoklevél és könyvjutalom a 8 évig kitűnő tanulóknak, a búcsúzó Szülői munkaközösségi vezetőnek A krónika és az album őrzi az iskolák életének emlékeit, melyben a legfontosabb események találhatók meg évenként. A Költészet Napján hagyományosan Szépkiejtési Versenyt hirdetünk a környék iskoláinak. Rendezvényeink, ünnepségeink Iskolai rendezvények: Ünnepélyes tanévnyitó Ünnepélyes tanévzáró Ballagás Pedagógus nap Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink: Október 6. Az aradi vértanúk napja 1956.okt.23. Köztársaság kikiáltásának évfordulója 1848.márc. 15. Április 11. A Költészet napja Június 4. Nemzeti Összetartozás napja Egyéb ünnepek: Mikulás Karácsony Családdal kapcsolatos rendezvények: Május első vasárnapja: Anyák napja Május utolsó vasárnapja: Gyermeknap Egyéb megemlékezések: Október: Állatok világnapja Október: Hallowen Február: Farsang Március 22. Víz világnapja Április 22. Föld világnapja Május: Madarak és fák napja Június: Környezetvédelmi nap 24

25 2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 25

26 Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek iskolába kerülése nagy változást jelent mind a kisgyermek, mind a család életében. Ennek a változásnak a mértéke és hatása azonban nagyon különböző lehet. Az örömteli iskolába járástól a sikeres tanulástól kezdve, a kisebb-nagyobb kudarcokon át a komoly problémákig. A sikeres tanulás alapja az életkornak megfelelő beilleszkedési és beszédmegértési teljesítmény, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb folyamatok jó működése. Ha itt zavarok vagy elmaradások vannak, azok egyértelműen vezetne k a következményes problémák kialakulásához. Mint pl. a szorongás, a bizonytalanság, az agresszivitás. Ez okozza a kapcsolatteremtési zavarokat. A család, amelyben a problematikus gyerek él, rendszeres pszichés és szociális terhelésnek van kitéve, ezért megnehezül a családon belüli szociális emocionális fejlődés. Célunk megteremteni az alapot az önirányításhoz, ahhoz, hogy saját hangulatait, érzelmeit uralni tudja, a stresszt, a félelmet jól le tudják tanítványaink küzdeni. A negatív érzésekből fel kell tudni épülni, nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak kell maradni. Ennek tudatosítása és gyakorlása érdekében feladatunk: 26

27 A tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében iskolánkban gyógypedagógus aki egyben fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal. A tanulók jobb megismerése érdekében a szülőkkel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. A nevelési problémák megelőzése és orvoslása érdekében korrekt kapcsolatot alakítunk ki a helyi óvodákkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal és a szerencsi Polgármesteri Hivatal mellett működő Gyermekjóléti Szolgálattal. A tanítási órákon differenciált foglalkozás keretében az egyéni képességeket figyelembe véve szervezzük a tanórai munkát. Őszinte kommunikáció, következetes nevelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés a cél. A tanulásban gyorsabban haladók, tehetségesek számára különböző foglalkozásokat ajánlunk, /két tanítási nyelvű képzés, emelt szintű képzés és tehetséggondozó programban való részvétel./ A lemaradók vagy lassabban haladók számára korrepetálásokat, évfolyamonként felzárkóztató foglalkozást, az osztályt-ismétlők részére délutáni felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítjük a tanulók sikerélményhez jutását. A napközi otthoni foglalkozások során egyénre szabott tanulási módszereket igyekszünk kialakítani. Az életvezetési ismeretek témaköreinek felhasználásával segítjük a magatartási problémák feloldását, ez lehetőséget teremt a pozitív magatartásformák kialakítására, gyakoroltatására. Az iskolában tapasztalt tanulmányi munkával és viselkedési formákkal kapcsolatos eredmények és problémák személyes megbeszélése érdekében fogadóórákat tartunk, szükség esetén, családlátogatáson veszünk részt. Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg az emberi viselkedés alapvető személyiségi és szociálpszichológiai törvényszerűségeit, /a magatartás etikai követelményeit. / A szülői értekezletek jó színterei az iskolai életben tapasztaltak megbeszélésére, igyekszünk javaslattal élni a nevelési problémák megoldására. A szülők pedagógiai, pszichológiai ismereteinek bővítése érdekében alkalmanként és folyamatosan szülői fórumokat szervezünk. Feladatunk, hogy fejlesszük a tanulók empatikus tolerancia képességét, alkalmassá tegyük a konfliktushelyzetek kezelésére, megoldására. Alkalmassá kell nevelnünk a közösségi és az egyéni értékrend meghatározására a tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében, a pedagógus kollégák konzultálnak és segítséget kérnek a gyógypedagógustól illetve fejlesztő pedagógustól. 27

28 A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Egy nemzet nagyságát az határozza meg, hogy mennyi lángelmét géniuszt termelt ki, és milyen tiszteletben részesíti őket. /Emerson/ Tanulóink képességeik, szorgalmuk és eredményességük alapján sokban különböznek. Gyakran találkozunk olyan gyerekekkel, akik az átlaghoz szabott követelményeknek nem vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni. Mások éppen sokkal többre lennének képesek, mint amit elvárnak, megkövetelnek tőlük. Az iskola alapelveiben meghatározott képességfejlesztést az ilyen tanulók számára is biztosítani kell, csak éppen az átlagtól való eltérésüknek megfelelően. Az átlagtól való eltérést mutatnak a kiemelkedő képességű tanulók, a tehetséges gyerekek. A tehetséges gyerekek azok, akik kiváló képességeik révén kiemelkedő teljesítményt produkálnak. Kiemelkedő teljesítményre azok képesek, akik a következő terület bármelyikén kinyilvánított vagy potenciális képességekkel rendelkeznek. Általános intellektuális képesség Specifikus tárgyi képesség Kreatív és produktív gondolkodás Vezetési képesség Vizuális vagy előadó művészet iránti képesség Ennek megfelelően az iskola a következőkben nyújt segítséget: Általános segítség Tantestületünk kiemelt feladatának tartja a tehetséges tanulók továbbfejlesztését, a tehetségek képességek szerinti kibontakoztatását, ehhez széleskörű tudással, speciális pedagógiai képességgel rendelkező pedagógus szükséges. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ez által gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Első osztálytól az idegen nyelvi képzés magas szintű biztosítása érdekében magyar-angol két tanítási nyelvű oktatást szervezünk. E képzés keretében alsó tagozaton a rajz, az ének a környezetismeret és a testnevelés, felső tagozaton a történelem és a számítástechnika, drámajáték tantárgyak oktatását angol nyelven tervezzük. Emelt szintű képzést biztosítjuk 3.osztálytól 8.osztályig nyelvből szülői igény esetén A tehetséggondozás színterei az iskolai sportkörök, melyet minden évben a tanulói igényeknek megfelelően szervezünk. A művészeti nevelés a tehetséggondozás egyik kiemelt területe. Összevont intézményünkben a néptánc, a drámajáték és a képzőművészet és zeneművészet biztosítja a képességek és készségek fejlesztését. 28

29 Sikeres pályázatok esetén tehetséggondozó műhelyek és táborok szervezése. Bekapcsolódunk az országos megyei és helyi tanulmányi, kulturális és sport versenyekbe, melyre a felkészülés a különböző tehetséggondozó körökben illetve egyedi megbízás alapján történik. Az iskola a versenynevezési díjak 50 %-át a tanulóktól átvállalja. Az iskolában szervezett tanórán kívüli szabadidős rendezvények /kirándulások, múzeum, színházlátogatások, nyelvi délután, egészséges táplálkozással kapcsolatos vetélkedők, diákönkormányzat rendezvények, erdei iskola, művészeti bemutatók, stb./ elősegítik különböző tehetségek kibontakoztatását. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek iskolai könyvtár - /a házirendben előírt használata / segítik a tehetség fejlesztését. Az eredményes továbbtanulás érdekében a tanulói érdeklődésnek megfelelően tanórán és tanórán kívül igyekszünk új ismereteket nyújtani. A tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében Iskolasegítő Alapítványt hoztunk létre. A kiemelkedő tanulmányi eredményt és teljesítményt nyújtó tanulókat helyi kitüntetésben _ Rákóczi Plakettel jutalmazzuk ben megalapítottuk Az év művészeti iskolása díjat Speciális segítség intézményi szintű Tehetséges tanulók oktatásához szükséges speciális pedagógiai képességek megszerzése A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek kialakítása Tantervi stratégiák kialakítása, kidolgozása a tehetségek fejlesztéséhez A tehetségfejlesztés kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés Olyan készségek kialakítása, melynek révén képesek lesznek a tanulók kreatívan, önállóan a maguk megelégedésére keresni az ismeretek. Tehetséggondozást célzó tevékenységek Tanulmányi versenyek, vetélkedők Pályázatok, pályázat írása Énekkar Sportkör Házi és iskolák közötti versenyek Diáknap bemutatkozási lehetőség /művészeti, tudományos, egyéb / A művészetek megismertetésével elősegítjük az e téren tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását, pl. fellépésekkel, új technikák megismertetésével, pályázatok készítésével. 29

30 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulóinak egy része hátrányos helyzetű. Többségük családi élete megfelelő, a szülők a lehetőségekhez képest biztosítják az elfogadható színvonalú családi életet. A kedvezőtlen körülmények mint pl. munkanélküliség,, csonka család, ebből fakadó megélhetési nehézségek együttesen okozzák a gyermekek beilleszkedési zavarait, a deviáns magatartást és az alulteljesítést. A tanulási nehézségek enyhítése érdekében az arra rászorulókat felzárkóztatásban részesítjük. Ennek területei: egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése részképesség fejlesztése különórákon egyéni tanulási módszerek kialakítása egyéni haladás segítése, és felzárkóztató programok készítése iskola oktatási eszközeinek, létesítményeinek egyéni és csoportos használata felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások szervezése továbbtanulás irányítása Célok: Magatartási problémák megoldása, az ebből fakadó tanulási kudarc mérséklése. A részképesség-zavarok csökkentése, megszüntetése. A tanulók tanulási teljesítményükben minél jobban közelítsék meg a megfelelő szintet. Ennek megvalósításához a következő feladataink vannak: Általános feladat: A kudarcok okainak felderítése, tanulságainak hasznosítása az önnevelésben /egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság / A tanulás tanítása: tanulási szokások, módok, technikák elsajátíttatása Az egyedi problémákkal való foglalkozás módjának megtervezése Azokban a tantárgyakban, amelyekben legnagyobb a lemaradás, felzárkóztató programok készítése, szervezése Az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása a hátrányok csökkentésére Részleges integrációmegvalósítása, melynek során magyar és matematika órán a lemaradó tanulók kiscsoportos felzárkóztatása valósul meg Az adott tanév feladatai az éves munkatervben rögzítettek 30

31 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával kapcsolatos feladatok Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok egyaránt vonatkoznak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan) oktatott tanulókra. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az iskolavezetés támogatja pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. Célunk: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Feladatunk: az SNI tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a fejlődés lehetséges üteméhez, részleges integrációmegvalósítása, melynek során magyar és matematika órán a lemaradó tanulók kiscsoportos felzárkóztatása valósul meg a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák beépítése pedagógiai programunk tartalmi elemeibe, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, együttműködünk az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményekkel. A megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógusaink magas színvonalú szakmai gyakorlattal végzik munkájukat ezen a területen speciális tankönyvek, tanulási segédletek alkalmazásával. A fogyatékosság típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai terapeuta kompetenciája, feladata: a programok, programcsomagok összeállítása, a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés 31

32 közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus konduktív nevelés esetén konduktor együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus, gyógypedagógiai terapeuta segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. 32

33 A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A köznevelési törvény által megadott egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszámát integráltan nevelkedő tanuló esetében a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság véleménye alapján, a tanuló fejlesztésében közreműködő szakirányú végzettségű gyógypedagógus pedagógiai vizsgálatának figyelembevételével történik. A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket a pedagógiai programunk és helyi tanterv kialakításakor figyelembe vesszük. A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény szükségessé teszi: a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. 33

34 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, jogi tudnivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatkoztak biztosítani. A gyermekvédelem sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Célok: A gyermekek problémáit minél korábban felismerni és kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Lényeges, hogy a felderített eset után időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. A gyermeket elsősorban a család gondozza, nevelje. Ehhez pedagógiai segítséget adunk. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását az igazgató által megbízott igazgató helyettes éves munkaterv alapján végzi, amely egyben az iskolai éves munkaterv melléklete. A gyermekvédelmi munka minden osztályfőnök munkaköri leírásában is szerepel. Ez irányú munkánk alapelve, hogy olyan pedagógiai tevékenységet kell kialakítanunk, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek a tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva kitaszított helyzetbe kerüljön. Iskolánknak valamennyi gyermek egészséges fejlődését elő kell segítenie, s törekednünk kell arra, hogy a tanulók a hátrányos helyzetükből adódó hiányosságait részben vagy egészben pótoljuk. Prevenciós programok: A társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés Elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus, bűnözés, kábítószer fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és követelmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása. Speciális gyermekvédelem A veszélynek kitett gyermekekkel pl.: nehezen nevelhető, lelkileg sérült, a család életmódja miatt hátrányban élő, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő való egyéni foglalkozás, segítségadás, érdekérvényesítés. A segítségadásnál a család magánéletének tiszteletben tartását figyelembe vesszük. 34

35 Feladatunk A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, megszüntetése. Minden pedagógus közreműködik e feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat az igazgató által megbízott igazgató helyettes koordinálja. A felelős alapvető feladata a pedagógusok ilyen irányú munkájának segítése. Ezen belül, feladatai közé tartozik különösen: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak - A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról Az osztályfőnökök gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai: - Felméri az osztályban tanuló gyerekek közül kik a hátrányos, illetve a jegyző jelzése alapján halmozottan hátrányos helyzetű tanulók - Folyamatosan figyelemmel kíséri tanulmányi munkájukat, szabadidős tevékenységeik megtervezésében segítséget nyújt - Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel - Indokolt esetben jelzéssel él a szülők vagy a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit. Meg kell keresni a problémák okait. Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereine. Mindezen feladatok végzése közben a család magánéletét és autonómiáját tiszteletben kívánjuk tartani. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: 35

36 Nevelési tanácsadóval Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal Polgármesteri hivatal gyámügyi osztályával Gyermekorvossal, iskola védőnővel Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink Az elmúlt néhány évtized hazánkban olyan társadalmi, gazdasági és értékrendbeli változásokat hozott létre, amelyekhez nekünk felnőtteknek is nehéz alkalmazkodni. Az anyagi javak előtérbe kerülésével háttérbe szorultak a családon belüli kapcsolatok. Nőtt a csonkacsaládokban felnövők, a munkanélküli szülők gyermekeinek aránya. Az ilyen családból érkező gyermekek esetében gyermekvédelmi szempontból hátrányos helyzetnek tekintjük. Figyelemmel kísérjük a gyermekvédelmi kedvezményben részesített tanulókat, tartjuk a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Intézményünk tanulóinak egy része évenként változó arányban hátrányos helyzetű: Okok: - Felbomlott a család - A szülők tartósan betegek - Kisebbségi etnikai hátrány miatt - A rossz életkörülményeket, munkanélküliséget - A helytelen életmódot, nevelési hiányosságokat, hiányos családszerkezetet - Egészségügyi problémákat, fogyatékosságokat - Családot összetartó érzelemhiány - A tanuló nem rendelkezik életkorának megfelelő képességgel - Részképesség zavara van, nincs kellően motiválva a tanulásra Célok: A tanuló szociális körülményeinek megismerése, beilleszkedésének elősegítése, szociális hátrányok enyhítése, a szülővel történő beszélgetés és családlátogatás során. A gyermek élethelyzetétől függően kezdeményezzük napközi otthoni ellátását, szükség esetén a térítési díj a települési önkormányzat által történő átvállalását, felvilágosító munka megszervezése. Veszélyeztetettség esetén jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Szociális hátrányokból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése és a helyes értékrend kialakítása A költségekkel járó tanórán kívüli tevékenységbe történő bekapcsolódást /erdei iskola, kirándulás, stb/ az Iskolasegítő Alapítvánnyal, Jótékonysági koncertekkel, a hely önkormányzat támogatásával különböző címen kért segélyekkel segítjük elő. 36

37 Reggeli ügyelet biztosítása, amennyiben 10 fő igényli. Minden tanulónak esélyt adni a szociokulturális hátrányok leküzdésére Feladatok: Tanulmányi munkájukat korrepetálások és felzárkóztató foglalkozások által is segítjük. Személyiségi jogok tiszteletben tartásával az osztályfőnökök mérjék fel a hátrányokat A hátrányokkal küzdő tanulóknak egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk Szülői értekezleten fogadó órákon, családlátogatásokon adjunk felvilágosítást a szociális juttatások lehetőségeiről. Olyan szemlélet kialakítása a tanulókban, amelyek segítségével képesek elfogadni szociális hátránnyal küzdő társukat. Napközis tanulói foglalkozások szervezése A tanulókat szükség esetén a problémák megoldását segítő intézményekbe irányítjuk Családból hozott negatív szokások ellensúlyozása A kortárs nyomás, a deviáns vészhelyzetek megelőzése /drog, alkohol, dohányzás / Személyes példamutatással pozitív értékek közvetítése Pályázatok figyelése, felhívás pályázat lehetőségekre A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Önismereti csoportok létrehozása Drog és bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Mentálhigiéniás programok Komplex tehetséggondozó programok Táborozások, kirándulások Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon. A tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen szempont alapján szigorúan tilos! A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák 1. Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Mentálhigiénés programok, drog- és bűnmegelőzési programok 4.. Pályaorientációs tevékenység 5. Komplex tehetséggondozó programok ( zenei-művészeti, sport, két-tanítási nyelvű képzés, tehetséggondozó blokkok, szakkörök működtetése) 6. Kirándulások, országjárások, erdei iskola 7. Színház, mozi látogatások 8. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon 9. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 37

38 10. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön ingyenes étkezés lehetőségére való figyelemfelhívás 11. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 12. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 13. Táborozási hozzájárulások 14. A tanulók számára kiírt ösztöndíjprogramok figyelemmel kísérése (pl.: Útravaló) 15. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon Módszerek: Szülői értekezletek Fogadóórák Fejlődést segítő beszélgetések Önismereti foglalkozások Felvilágosító előadások Fórumok, (szülőknek, gyerekeknek) Tapasztalatcserék Tájékoztató kiadványok eljuttatása szülőknek, gyerekeknek 2.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézményi döntési folyamatban a tanulók a diákönkormányzat munkáján keresztül vesznek részt, amely a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben eljárhat. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 38

39 az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét meghívjuk. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra hozzák A szülő, a tanuló és a pedagógus, az intézmény partnereivel való együttműködés formái Együttműködés, kapcsolat a szülőkkel Oktatási és nevelési folyamat középpontja a gyermek. A nevelésnek két fő színtere az iskola és a család. A feladatok teljesítéséhez céljaink eléréséhez harmonikus partnerkapcsolatra van szükség, hogy a pedagógiai programot a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ezért az iskola-szülő kapcsolatban a kölcsönösséget tartjuk a legfontosabbnak, ez az együttműködés alapja, a sikeresség záloga. Célunk a szülő törvény által biztosított jogának biztosítása. Korrekt, kölcsönös bizalomra épülő pedagógus-szülő kapcsolatra való törekvés. A fellépő ellentétek megbeszélésével, kompromisszummal való feloldása A szülő szerepvállalása, a szülő igényének megjelenítése az iskola életében A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: Két tanítási nyelvű programban való részvétel lehetőségét Nyelvi emeltszintű képzést Tehetséggondozó programban való részvételt Napközi otthonos ellátást Tanórán kívüli foglalkozások lehetőségét A szülő, mint tanulási folyamat segítője Támogathatja az iskolai alapítványt, /pénzbeli támogatás/ Gazdagíthatja az iskola eszköztárát /tárgyi támogatás/ Segítheti az iskola esztétikai arculatának kialakítását /szellemi, társadalmi munka/ 39

40 Az iskolában működő szülői szervezetek Szülői szervezet /SZMK/ Alapítvány: Rákóczi Zsigmond Iskolasegítő Alapítvány A szülők tájékoztatásának formái - Szülői értekezlet 3 alkalommal évenként munkatervben meghatározva - Rendkívüli szülői értekezlet szükség szerint - Szülők Fóruma új követelmények bemutatása, előadások szervezése - Szaktanári fogadóóra- heti 1 alkalommal minden szaktanár és az iskolavezetés adott időpontban - Fogadóóra: novemberben 1 alkalommal minden nevelő, a nevelők által meghatározott időpontban - Nyílt tanítási napok márciusban - Családlátogatások szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel Együttműködés, kapcsolat a tanulókkal - Osztályfőnökön keresztül - Közös tevékenységek alkalmával - Diákönkormányzat munkája rendezvényei kapcsán - Iskolagyűlések segítségével - Egyéb rendezvényeken Diákönkormányzat tevékenysége: gyakorolja a tanulók jogaiból és kötelességeiből adódó feladatait Fórumai: diáktanács ülés iskolagyűlés diákközgyűlés Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja minden tanuló. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban, az iskolai és iskolánk kívüli sportversenyekre. Az iskola biztosítja a sportpályák, sportudvar használatát, a foglalkozást vezető pedagógust, Az úszásoktatást alsó tagozatban testnevelés órák keretében, felső tagozatban év elejei felmérés alapján a beérkezett igény szerint. Az utaztatást önkormányzati támogatás esetén. 40

41 Tanfolyamok Bármely pedagógus vagy külső szervező indíthat tanfolyamot. A jelentkezés egy félévre szól, tanfolyami díj ellenében. Tanulóinknak és dolgozóinknak szervezett tanfolyamokon a helységeket és az eszközöket térítésmentesen biztosítjuk. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedőt, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösség valamint a szaktanárok végzik, a Tankerület valamint a Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet felkérésére. Emellett házi versenyeket szervezünk saját munkatervünk alapján. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülésére a nevelő-oktató munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal egy vagy kétnapos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásokon a részvétel a költségek és a helyszín, valamint a szülőkkel való egyeztetés után kötelező. Ha rendkívüli indok miatt a tanuló nem vesz részt a kiránduláson, akkor a másik osztály tanítási óráin kell részt vennie. A kirándulások tervezése a munkatervben meghatározottan előre történik. A kirándulás napja munkanapra essen, amit szervezésnél figyelembe kell venni: Honismeret a szűkebb pátriától haladva a távolabbi hazai tájak felé megismerve szülőföldünk természeti, gazdasági környezetét. Ennek első lépése a település megismerése A tízezer lépés Szerencsen című projekt keretén belül. Erre a harmadik évfolyamon nyílik lehetőség. Az általános műveltség növelése, viselkedéskultúra javítása múzeumlátogatás is szerepeljen a programokban. Egészséges életmódra nevelés gyalogtúra és kerékpár túra segítségével. Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül, természeti környezetben szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az alsó tagozatban tegyük lehetővé az erdei iskola két alaklommal történő megszervezését a tanulók számára, ha erre anyagilag van lehetőség. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket közös megegyezés után a szülők fizetik. 41

42 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadások Egy-egy tantárgy kiválasztott témájának feldolgozását, a követelmény teljesítését szolgálják a közművelődési intézményekben illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes, ha költségekkel jár, a szülő fedezi. Szabadidős foglalkozások, táborok A szabadidő hasznos eltöltését, kulturált szórakozást kívánja elősegíteni a nevelőtestület a tanulókkal szervezett programokkal, pl. túrák, nyári táborok, színház és mozi látogatás, táncos rendezvények. Már hagyományosak a nyelvi, a környezetvédelmi és a Balaton melletti szórakoztató táborok. Ezeken a részvétel önkéntes és önköltséges. Az Iskolasegítő Alapítvány a táborokat minden évben támogatja. Könyvtár A tanulók egyéni tanulást, az önképzést az iskolai könyvtár segíti. Az intézmények könyvtárait számító gépen összekapcsoljuk, hogy tanítványaink, pedagógusaink le tudják hívni és ki tudják kölcsönözni a saját épületben nem lelhető könyveket, folyóiratokat. Szakmai együttműködés, szervezetek 1. Igazgató tanács A tanácsülésen résztvevők: elnök:igazgató tagjai: igazgatóhelyettes és intézmény egység vezetők állandó meghívottak: tanácskozási joggal szülői munkaközösség, szakszervezet, közalkalmazotti tanács. Elnöke, esetenként munkaközösség- vezetők. Az igazgató tanács szükség szerint ülésezik. 2. Az igazgató tanács véleményezi és értékeli: Az intézményt érintő működési kérdéseket Az intézmény dolgozóit érintő élet és munkakörülményeket, befolyásoló kéréseket Fejlesztési, felújítási terveket Költségvetési tervjavaslatot Iskolaszintű szabályzatokat, éves beszámolót Mindazokat a javaslatokat, melyet az igazgató vagy az igazgató tanács tagjai a tanács elé terjesztenek 42

43 3. Az igazgatótanács állást foglal Mindarról, amiről a vezetői értekezlet vagy az igazgató állásfoglalást kér A dolgozók erkölcsi és anyagi elismeréseinek lehetőségeiről Szüli szervezet igazgatótanácsnak tett javaslatairól Az intézmény épületeinek és eszközeinek használatáról 4. Igazgató tanács dönt az intézményegység vezető pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről az intézményegység vezető helyettesek személyéről a jogszabálynak megfelelő intézményegység vezető pályázat elfogadásáról az intézményegység vezetővel szembeni fegyelmi eljárás-büntetés megállapításáról vezetői megbízásról való lemondásról. /az igazgató tanács átruházhatja a jogkört az igazgatónak/ az egyes intézmények feladatinak összehangolásáról a nagy rendezvények, ünnepségek, versenyek, vetélkedők központi szervezéséről Az összevont intézmények kitüntetési feltételeiről és odaítéléséről. Feladattervről és éves munkatervről Saját ügyrendjéről Minőségbiztosítás éves munkatervéről 2.8. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 43

44 Osztályozó, javító, különbözeti vizsga A félévi és tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: - felmentették az évközi értékelés alól, - magántanuló, - a megengedettnél többet hiányzott és a nevelőtestület engedélyezi a vizsgát Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy ezt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló a szülő írásbeli kérelmére idegen nyelvből, az igazgató által meghatározott módon. Az osztályozó, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályok Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsga időpontját az intézmény vezetője éves munkatervében határozza meg. Az osztályozó vizsga eljárásait a miniszteri rendelet szabályozza. Az osztályozó vizsgáról legalább két héttel előtte értesíteni kell a tanulót Az osztályozó vizsga nem ismételhető. Az osztályozó vizsga elnöke az igazgatóhelyettes Tagjai: a tantárgynak megfelelően a szaktanárok Azoknál a tantárgyaknál, ahol dolgozatírás van, az osztályozó vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Az intézmény vezetője az osztályozó vizsga egyes tantárgyai (ének-zene, rajz, idegen nyelv testnevelés, technika) alól felmentést adhat. Az osztályozó vizsga osztályzatait a bizottság állapítja meg. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Javítóvizsga A javítóvizsga időpontját az intézményvezető határozza meg a munkatervében. A javítóvizsga bizottságának elnöke az igazgatóhelyettes, tagjai az osztályfőnök, a szaktanár és lehetőleg azonos szakos pedagógus. Javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A feladatok megoldásához elegendő időt kell biztosítani. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. A javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. 44

45 Mind az osztályozó, mind a javítóvizsgára készülő gyereket a vizsgáztatásra kijelölt pedagógus legalább két órában felkészíteni köteles Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánkba elsősorban lezárt tanév végén van átvétel, évközben történő lakhelyváltoztatás esetén kivételt teszünk. Jelentkezés: személyesen, az utolsó tanév bizonyítványával vagy annak másolatával. Feltételei: elsődlegesen az iskola körzetéhez tartozó tanulókat vesszük fel. Speciális képzésre való jelentkezés: jó tanulmányi eredmény Sajátos nevelési igényű tanulókat iskola körzetén kívül alapító okiratunk értelmében nem vesszünk fel A felvételi eljárás különös szabályai A tanulók felvétele és mentesítése A tanulók iskolába történő felvételéről az igazgató/intézményegység vezető dönt a. Az első osztályokba való felvételről az óvodai vagy a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján történik a döntés A művészeti képzésre jelentkezők a keretszámok erejéig felvételt nyernek. Túljelentkezés esetén képességvizsgálat alapján bizottság dönt a felvételről, melynek tagjai az intézményegység vezető, a szaktanár és a munkaközösség vezető. A mindennapi iskolába járás alóli felmentésről és a magántanulói státuszról a szülő kérésére az igazgató dönt. Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő 3 napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A magántanulói státuszról ezek után dönt az igazgató. Az igazgató köteles tájékoztatni a szülőt és tanulót a magántanuló jogairól és kötelességeiről. Az egyes tárgyak /testnevelés, idegen nyelv, magyar nyelv/ értékelése alól megfelelő orvosi és a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményének kikérése után ad mentesítést az igazgató. A mentesítés csak az értékelésre vonatkozhat. Az óralátogatás alól a tanuló nem kaphat mentesítést. A más iskolából, településről érkező tanulók osztályba sorolásáról az intézmény azonos évfolyamain tanulók osztályváltoztatási kérelméről az osztályok létszáma és a szülő kérése alapján az igazgató/ intézményegység vezető dönt. A tanulók csoportba sorolásáról és a változtatási kérelemről a szakmai munkaközösség, a pedagógus és az osztályfőnök véleményének meghallgatása után, az igazgató/ intézményegység vezető dönt. 45

46 Tanulói jogviszony keletkezése A tanuló /magántanuló/ az iskolával tanulói jogviszonyba áll. A jogviszony felvétel v agy átvétel útján keletkezik A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt A tanulói jogviszony a beírás napján jön létre. A tanuló jogviszonyon alapuló jogait ettől a naptól kezdve gyakorolhatja.. A beiratkozás meghatározott időben történik, az időpontokat helyben, szokásos módon kell közzétenni. A felvett tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt. Belépés az iskola első évfolyamába Felvételt nyer az iskola első évfolyamára minden tanuló, aki az iskola beiskolázási körzetében él. A két tanítási nyelvű osztályba szülői kérés alapján kerülnek be a tanulók, túljelentkezés esetén a törvényben előírtak alapján járunk el. A törvény és a fenntartó által elírt létszámhatárig minden gyermek beiskolázható, akinek szülei az iskolát választották. További feltétel: a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvélemény, illetve a Nevelési Tanácsadó véleménye, ahová az óvoda vizsgálatra küldte a gyermeket. Belépés felsőbb évfolyamba Felvételt nyer minden tanuló, aki a városba költözik. A tanuló osztályba sorolása a létszám függvényében történik. Ha más iskolából érkezik a tanuló, elbeszélgetünk vele és szüleivel az iskola elvárásairól, házirendről. Ha valamely tantárgynál hiányosság várható, az ismeretek pótlásának rendjéről megállapodunk /. Pl. osztályozó vizsga, különbözeti vizsga/ Nyelvi és művészeti képzésbe való bejutási lehetőség Emelt szintű nyelvi képzés és két tanítási nyelvű osztályba való jelentkezés / hátrányos helyzet és képesség figyelembe vétele alapján/ Művészeti iskolába: jelentkezés alapján /szükség esetén meghallgatás Napközibe és menzára való felvétel elvei A szülő írásbeli igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. 46

47 A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő írásban. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje írásban. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik rosszabb szociális körülmények között élnek. munkanélküli szülők gyermeke hátrányos, veszélyeztetett tanulók Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor, év végén osztályzattal minősíti. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten megvitatja, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamom félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. Tanulmányi követelmények nem teljesítése A tanév végi elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható. (Több elégtelen esetén a tantestület döntésétől függően a tanuló javító vizsgát tehet, vagy a tanköteles tanulónak évfolyamot kell ismételni. Szülői kérésre a szaktanárokkal való egyeztetés után több tantárgyból is javító vizsga tehető. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a igazgató döntése alapján történik. 47

48 Magántanuló A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni.. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell írásban. Akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és módon számot kell adni tudásáról. A magántanuló félévkor és a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei A tanuló, illetve szülei a beiratkozásnál az iskola pedagógiai programját ismerve hoznak döntést az adott osztályban kerülésről. Ha a tanuló, illetve szülei más osztályba kérik az áthelyezést, akkor a következő feltételeket kell vizsgálni: - van-e lehetőség a tanulólétszám függvényében a másik osztályba való kerülésre, - az adott osztályba való átlépés milyen tanulmányi kötelezettségvállalással történik, - a fenti feltételek pozitív teljesülése esetén a végső döntést a tantestület hozza. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót átvették másik iskolába az utolsó év elvégzése után kizáró fegyelmi határozattal. 48

49 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

50 Erkölcstan Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Differenciált képességfejlesztés Szabadon tervezett órakeret Összes óra

51 Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+0, Idegen nyelvek Matematika 4+0,5 3 +1, ,5 Erkölcstan Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek 2+0,5 2 2 Természetismeret 2 2+0,5 Fizika 2 1 Kémia 1+0,5 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret 2 2,5 3 3 Összes óra 28 27, A két tanítási nyelvű osztályok óraterve Óraterv két tanítási nyelvű 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Választható órakeret Összes óra

52 Óraterv két tanítási nyelvű 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+0, Idegen nyelvek Célnyelvi civilizáció Matematika 4+0,5 3 +1, ,5 Erkölcstan Történelem, társadalmi és 2+1 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2+0,5 Fizika 2 1 Kémia 1+0,5 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Választható órakeret Összes óra Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái, módszerei, rendje Formái: Egyéni Csoportos Egész osztályt érintő Egész évfolyamot érintő 6-8.évf. vizsga /idegen nyelv,, természet ismereti tárgyak/ Iskolai és otthoni munkára alapuló Módszerei: Igaz-hamis állítás Hibás állítás javítása Esszé TOTÓ Jegyzetelés röpdolgozat feladatlap vaktérkép felelet kiselőadás 52

53 Szöveg kiegészítés Szógyűjtés Tollbamondás Vázlatírás Fogalmazás Olvasónapló írása Témazáró dolgozat Teszt Rövid és egy-egy anyagot átfogó tudáspróba gyűjtőmunka meseelemzés összehasonlító elemzés kísérlet leírása élménybeszámoló projekt készítés tömörítés számmagyarázat Rendje: A tananyag feldolgozásában a kiemelten fontos részek elsajátításának ellenőrzésekor Egy-egy témakör összefoglalása után Félévi vagy év végi ütemezéssel Értékelési skálák kialakítása: A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához 100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 75 % 4 (jó) 74 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 30 % 2 (elégséges) 0 % - 29% 1 (elégtelen) A feladatok nehézségi fokát figyelembe véve ettől eltérhetünk. Az értékelés rendszeressége és formái 2-8. évfolyamig minden teljesítményt érdemjeggyel (1-5) értékelünk tanév közben. Félévkor és tanév végén osztályozzuk a tanulók teljesítményét. Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, illetve az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja - a kerettantervhez igazodóan 53

54 - a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje. A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében a részt vett minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk. - Érdemjegyek száma havonta: heti 1 órás tárgynál 1 jegy heti 2 órás tárgynál 1 jegy heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább 2-3 jegy Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé történő átszámítások azonban mindenkor a nevelőtestület egyeztetésével elsődlegesen az adott szakmai munkaközösség döntésével valósulhat meg. Moduláris oktatás értékelése Beintegrálva a tantárgynál értékeljük: Mozgókép- és vizuális kultúra rajz tantárgy Egészségtan 6. évfolyam természetismeret Egészségtan 8. évfolyam technika és életvitel Önálló tantárgyként értékeljük: Hon- és népismeret, informatika számjeggyel Etika részt vett bejegyzéssel 3.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának, beszámoltatásának elvei és korlátai A tanulók tantárgyi felkészülésükhöz szóbeli és írásbeli feladatot kapnak. Az írásbeli feladatok szolgálják a szóbeli tudnivalók elmélyítését, ezért annak mennyisége a mindenkori tananyaghoz, valamint a tanulók teherbíró képességéhez igazodjon. Mind az otthoni, a napközis és tanulószobai felkészülés mellett legyen ideje a pihenésre, a kikapcsolódásra, a testi és szellemi regenerálódásra. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál 54

55 A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az őszi és a tavaszi szünetre illetve hétvégére sem adható több házi feladat, mint egyik tanítási napról a másikra. Amennyiben pénteken és hétfőn is van tantárgyi óra, házi feladat nem adható. A házi olvasmányok elolvasását lehetőleg a szünetekre adjuk. A feladat elvégzését jutalmazzuk, az elmaradást ne büntessük, hanem hosszabbítsuk meg a határidőt. Naponta két témazáró dolgozatnál ne írassunk többet. A két témazáró mellett a tanulók ne írjanak más dolgozatot. A SNI tanulókat nehéz helyzetbe hozhatja pl. beszédhiba, részképesség zavar, stb. ezért számukra egyéni számonkérési forma biztosítása szükséges. Minden esetben vegyük figyelembe a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál a szakértői véleményben foglalt javaslatokat Értékelés Iskolánk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. A kerettantervnek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kapcsolódó elemeivel Az értékelés célja Tágabb értelemben hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Szűkebb értelemben a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor tanulnak motiváltabban, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az: - sokoldalú, - objektív, - ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, - igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, - változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) - rendszeres. 55

56 Az értékelés alapelvei Általános alapelvek: Pozitív teljesítés Optimális teljesítés Személyiségfejlesztés Önértékelő képesség kialakítása Az értékelés legyen Folyamatos, rendszeres, aktuális, tervszerű, kiszámítható nem kampányszerű Sokoldalú Változatos vizsgálja a neveltségi szintet, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat Kiszámítható segítse elő a rendszeres munkavégzés és felelősségtudat kialakulását Konkrét tárgyszerű, tárja fel a hibákat, azok okait, támaszkodjon a pozitívumokra, legyen segítőszándékú Egybehangzó objektív, igazságos, méltányos Kollektív a tanulók is értékelhetik egymás teljesítményét A feladatlapokat, felméréseket, amelyeket leosztályozunk, tanév végéig meg kell őrizni Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatok érdemjegyét a szaktanár az osztálynaplóval egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is írja be és írja alá A házi feladatok minden esetben javítani kell Fontos, hogy a tanuló tudja milyen teljesítményt, fejlődést várunk tőle A sikeres és sikertelen munkát egyaránt értékeljük Új tantárgynál az első két hónapban kerüljük a számjegyek osztálynaplóba való beírását A helyesírási hibákat minden tantárgynál ki kell javítani, de szaktárgyi jegybe nem számítható be Egy napon kettőnél több témazáró megírására ne kerüljön sor Az értékelés közlésére osztálynaplót és ellenőrzőt alkalmazzuk, a nevelő által készített egyéni feladatlapot javítás után a szülő is megtekintheti Az 1. osztályban szöveges értékeléssel minősítünk. A 2. évfolyamtól érdemjegyekkel /1-5 fokozatú skála / Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése Értékelési rendszerünk szempontjai Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban? 56

57 Fontos! Az értékelésnek bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás Az értékelés fajtái 1./ Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. Egy-egy új tantervi téma kezdetén. Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) 2./ Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3./ Összegző lezáró minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél a minősítés. Alkalmazása: Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). 4./ Külső értékelés Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések bemenet: tanélv eleji felmérések kimenet: 4-6 és 8.évfolyamon tanév végén 57

58 Értékelés pedagógiai szakaszok szerint a./ Az 1. évfolyamon félévkor és a tanév végén, a második évfolyam első félévében nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk. A második évfolyam tanév végétől érdemjegyekkel az 5 fokú skálának megfelelően. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés tágabb, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első két évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első két évfolyam az iskolai élet stabilizálásának kezdő szakasza. Pedagógiai alapelvünk: Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés. Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. Az értékelés alapja a helyi tantervben megfogalmazott -, kerettantervi továbbhaladási feltételeket is magába foglaló a tantervi követelmény minimum szintje, illetve a helyi tantervben megfogalmazott optimum szint. Kötelező érvényű az alsó tagozatos tanulók idegen nyelvi oktatásának szabályozásában, hogy a tanuló ebből a tárgyból nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. b./ Az alapfokú nevelés második szakaszában 2-8. évfolyamain minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk (ötfokozatú skála, - 1-5) a tanév folyamán. A félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. (1-5) Az értékelés tantárgyi elvei A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. a./ A szöveges értékelés területei: kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya, kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény, feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán, órai munkák, órai aktivitás, íráskép, füzetvezetés b./ Érdemjeggyel történő értékelés: témazárok, dolgozatok írásbeli, szóbeli feleletek kiemelkedő órai munka 58

59 memoriterek színvonalas kutatási munkák c./ Írásbeli felmérések Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!). Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Az alsó tagozat 4. évfolyamának végén írásbeli záró dolgozattal győződünk meg az elért készségszintről magyar nyelvtanból szövegértésből és matematikából. d,/ Írásbeli és szóbeli beszámoltatás célja Adjanak hiteles átfogó képet a tanulók ismereteiről, jártasságáról és készségeik kialakulásának mértékéről, tegyék lehetővé ezek szaktanári értékelését. Igazolják vissza a tanulót érintő pedagógiai folyamat eredményét vagy eredményességét, alapozzák meg az esetleg szükséges kiigazításokat A tantárgyi érdemjegyek pótlásának módjai és lehetőségei Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló egészségügyi okok miatt, pszichés problémái miatt, az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár indokolt esetben adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás idejét, formáit, módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól természetesen a törvényesség keretein belül a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést. 59

60 Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módjai Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: piros szín alkalmazása - felmérők, témazárók - félévi és tanév végi osztályzatok kék színnel - szóbeli, írásbeli feleletek zöld színnel - gyűjtőmunkák A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere 1./ - Az értékelés szempontjai és formái: a./ Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést, amikor az iskolát képviseli. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2) b./ Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2) A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.) 2./ A magatartás és szorgalom minősítésének fokozati és az ezekkel kapcsolatos követelmények 60

61 3.5. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai a./ Jutalmazások: 1./ Szaktanári írásbeli dicséret 2./ Osztályfőnöki írásbeli dicséret 3./ Igazgatói írásbeli dicséret 4./ Nevelőtestületi dicséret (A 4. fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) b./ Fegyelmezések: 1./ - Szóbeli figyelmeztetés lehet - szaktanári - ügyeletes tanári - osztályfőnöki 2./ - Írásbeli figyelmeztetés lehet: - szaktanári - ügyeletes tanári 3. Két írásbeli figyelmeztetés után a következő egymásra épülő fokozatot adja osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés 3./ - Igazgatói figyelmeztetés 4./ - Igazgatói intés 5./ - Igazgatói megrovás 6./ - Nevelőtestületi megrovás 7./ - Fegyelmi eljárás A 6-7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell! A fegyelmi vétségeket osztályonként pontozó füzetben vezetjük, tíz szaktanári bejegyzés az írásbeli figyelmeztetések következő fokozatát vonja maga után. A fegyelmi fokozat a vétség súlyosságától is függ A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor, év végén osztályzattal minősíti. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten megvitatja, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamom félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor, év végén osztályzattal minősíti. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten megvitatja, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamom félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. 61

62 Tanulmányi követelmények nem teljesítése A tanév végi elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható. Több elégtelen esetén a tantestület döntésétől függően a tanuló javító vizsgát tehet, vagy a tanköteles tanulónak évfolyamot kell ismételni. Szülői kérésre a szaktanárokkal való egyeztetés után több tantárgyból is javítóvizsga tehető. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a igazgató döntése alapján történik. Magántanuló A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni.. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell írásban. Akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és módon számot kell adni tudásáról. A magántanuló félévkor és a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei A tanuló, illetve szülei a beiratkozásnál az iskola pedagógiai programját ismerve hoznak döntést az adott osztályban kerülésről. Ha a tanuló, illetve szülei más osztályba kérik az áthelyezést, akkor a következő feltételeket kell vizsgálni: - van-e lehetőség a tanulólétszám függvényében a másik osztályba való kerülésre, - az adott osztályba való átlépés milyen tanulmányi kötelezettségvállalással történik, - a fenti feltételek pozitív teljesülése esetén a végső döntést a tantestület hozza. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót átvették másik iskolába az utolsó év elvégzése után kizáró fegyelmi határozattal. 62

63 3.7. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a tantárgyak oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: A jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le, az egyes tantárgyak tartalmát. A tankönyv tartalma, illusztrációi, a feladatok megfogalmazása, kivitele /betűméret/ feleljenek meg a tanulók életkorának. A tankönyvek felépítése segítse az önálló tanulást, a differenciált foglalkozást, az ismeretek rögzítését. A tankönyv biztosítson elegendő ismeretet a megértéshez, feladatai az alkalmazást tegyék lehetővé. A tankönyv kivitele, tartalma motiválja a tanulót /keltse fel érdeklődését/ feladatrendszere segítse a tanulók gondolkodásának fejlesztését /kreativitás fejlesztése/ A tankönyv tegye lehetővé készség és képesség fejlesztését. Nyelvi megformáltsága segítse a tanítást-tanulást /igényes, változatos, gazdag szókincs, életkornak megfelelő, egyértelmű legyen. A tanulmányi segédletek, taneszközök, segítsék elő a helyi tantervben megfogalmazott követelmények elsajátításait. Azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árat részesítsük előnyben. Az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik, és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnybe részesíteni. A taneszközöket a tantervben szereplő taneszköz listából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 63

64 3.8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Valamennyi évfolyamon: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 64

65 a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; Erkölcstan oktatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítünk. Lehetőség szerint az alsó tagozatban az osztályfőnökök tartják ezeket az órákat, elősegítve ezzel is a tanulók megismerését és nevelését. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A kollégák közül többen is vállalták ezen a területen a továbbképzéseket. Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden intézményünkben az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe tartozik. Beiratkozáskor és tanév elején felmérjük az igényeket hit- és erkölcstan oktatás területén a szülők írásban nyilatkoznak a választott formáról A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az alsó tagozat tanulói heti 4 alkalommal az órarend szerint vesznek részt testnevelés órán. Ezeket egészítjük ki a délutáni napközis, ISK és néptánc foglalkozásokkal a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében. A testnevelés órát nem tartalmazó napokon számos szervezett sportfoglalkozást kínálunk fel tanulóinknak, amelyek valamelyikén a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint minden alsós tanulónak részt kell vennie. A felső tagozatban a heti kötelező három óra mellett minden évfolyamon ISK foglalkozások vannak heti rendszerességgel. Néptánc foglalkozásokon vehetnek részt tanítványaink a művészeti képzés keretein belül. A gyógy-testnevelést, évfolyamonként a képzett pedagógusaink segítségével oldjuk meg. Versenysportok: kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, birkózás, úszás, súlyemelés, mezei futás. Ezek a sportágak szakosztályokon belül is működnek, melyeken tanulóink jelentős százaléka részt vesz. 65

66 Úszásoktatásban lehetőség szerint minden évfolyam részesüljön, hiszen a helyi lehetőséget aktívan ki kell használni. Célunk, hogy a negyedik évfolyam végére minden gyermek tanuljon meg úszni. A szakmai tervet a testnevelők állítják össze a tantervi követelmények figyelembe vételével Mindennapos művészeti nevelés Intézményünkben közös igazgatással működik alapfokú művészeti iskola, mely zeneművészet képző- és iparművészet színművészet és bábművészet táncművészet tanszakokon nyújt képzést a jelentkező tanulóknak. A mindennapos művészeti nevelés megvalósulása nem jelent gondot, hiszen a tanulók jelentős része igénybe veszi a művészeti iskola kínálta lehetőségeket. Számos rendezvény szerepel éves munkatervünkben, melynek előkészületei és megvalósulása során is sokat teszünk a hagyományok ápolása és a művészeti nevelés területén. A város rendezvényein is eredményesen szerepelnek diákjaink színvonalas művészeti műsorokon. Szakképzett drámapedagógusunk új törekvéseként jelenik meg minél több tantárgy módszertani felépítésében a drámapedagógia alkalmazása, mint jelentős kompetenciafejlesztő tevékenység. A program átfogó jellegű, kidolgozása folyamatos, melyben aktívan együttműködnek a szaktanárok Idegennyelv oktatás Iskolánkban két tanítási nyelvű képzés folyik, melynek tantárgyi és követelményrendszerét külön program határozza meg. A két tanítási nyelvű képzésben nem részesülő tanulók 4. osztálytól választhatják a német vagy az angol nyelvet a kötelező nyelvoktatásnak megfelelő óraszámban. Alsó tagozatban német nyelvi tehetséggondozó műhelyben vehetnek részt a tanulók, amely jó folytatása az óvodából érkező német nemzetiségi csoportban foglalkozó gyerekeknek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, 66

67 az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítjük: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, méltóságát sértő bánásmód során. A továbbtanulásra való felkészítéssel kapcsolatos esélyegyenlőség biztosítási feladatok célja: pályaorientáció eszközével a tanulók pályaválasztásának segítése, a továbbtanulás segítése a tanulók fejlesztésével, a tanórán kívüli foglalkozásokkal Az iskola a továbbtanulásra történő felkészítési feladatai során: megszervezheti a felkészítő foglalkozásokat, a könyvtári könyvállomány segítségével hozzájárulhat a tudás elmélyítéséhez, számítógépes rendszerével (programok és az internet segítségével) további lehetőséget nyújthat azon tanulóknak, akik számára csak az iskola adhatja meg a bővebb ismeretszerzési lehetőségeket, 67

68 a hátrányos helyzetű, de tehetséges, szorgalmas gyermekek számára megteremti a nyugodt felkészülés lehetőségét a tanulószoba igénybevételi lehetőségével A pedagógus feladata, hogy felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról ezt neked tudnod kell, a másik oldalról ha akarnék, sem tudok segíteni ), a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott szülői elvárásokat, munkája során felismerje a gyermekre nehezedő indokolatlannak tűnő szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az iskolával rész), tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást, gyengébb képességű tanulónál javasolja a korrepetáláson, felkészítésen való részvételt, teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat, valamint az egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok, az iskolában biztosított internet hozzáférés, az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb. látogatás) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztályba és csoportba sorolás elvei, feltételei Az első évfolyamra való beiratkozást a szabad iskolaválasztás elve alapján a fenntartó irányítja. Az osztályba sorolás a választott képzésnek megfelelően történik, az osztályok, nyelvi csoportok kialakítása során figyelembe vesszük, hogy a hátrányos helyzetű tanulók létszáma arányos legyen. A csoportbontás elvei A törvényben meghatározott feltételeket alkalmazzuk mindazon tantárgyaknál, ahol erre lehetőség adódik. Különös tekintettel a technika, informatika és a nyelvi órákra. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A két tanítási nyelvű képzésesetén az irányelveknek megfelelően alkalmazzuk a csoportbontás elveit a hatékony és eredményes képzés érdekében. 68

69 Az alapképzést kiegészítő nem kötelező tanórai foglalkozások besorolásának szempontjai Napközi otthoni nevelés A napközi célja, hogy a gyermekek számára biztosítsa a felügyeletet, a gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, a házi feladatok elkészítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a sokoldalú személyiségfejlesztést. A napközi feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelő munkát folytassa, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, neveljen az önellenőrzésre, az időtervezésre, fejlessze tovább a helyes higiéniás szokásokat, neveljen az egészséges életmódra. Szervezze meg a tanulók pihentető, regeneráló és kulturált szabadidő eltöltését a csoportközi foglalkozásokon. A csoportközi foglalkozásokon, ügyességi-, játékos- és kulturális vetélkedők, évszakokhoz és ünnepekhez kapcsolódó manuális foglalkozások, személyiségfejlesztő játékok, relaxálás, színi előadások, stb. szerepelnek. Ismereteiket bővítjük, viselkedés kultúrájukat fejlesztjük a színház, bábszínház, mozi, kiállítások és egyéb kulturális intézmények látogatásával. Napközis tanulóink részére az iskola zárásáig délutáni ügyeletet tartunk fenn, és napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosítunk. A napközi rendje: Ebédelés Levegőzés-szabadfoglalkozás Tanulás Uzsonna Szabadidős-foglalkozások Felzárkóztatás (Az időbeosztás a tanulók órarendjének függvényében változhat.) A napi munkarend utolsó szakasza igen fontos. A gyerekek létszáma ekkor teszi lehetővé, hogy egyénileg is hatékonyabban segítsük a rászorulókat, s a tehetségesek számára is az érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet biztosítsuk. A tanulók felvétele a napközibe a szülők írásbeli kérelme alapján történik. A csoportok szervezésénél törekszünk az egy osztály - egy napközis csoport megvalósítására. 69

70 3.11.AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ EGÉSZSÉG EGÉSZSÉGFJLESZTÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ ISKOLA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJA AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI ÁLTALÁNOS CÉLOK HELYI CÉLOK 3. HELYZETELEMZÉS A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI-FÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK ADOTTSÁGAI AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, TÁRGYI FELTÉTELEI 2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS AZÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÁN ALSÓ TAGOZATBAN FELSŐ TAGOZATBAN AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK SZEREPE A TESTNEVELÉS ÓRÁK SZEREPE EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÉN KÍVÜL 3. CSELEKVÉSI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGTERV MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ 4. KAPCSOLATÉPÍTÉS HELYI BELSŐ RÉSZTVEVŐK KÜLSŐ KAPCSOLATOK 7. ESZKÖZÖK, SEGÉDANYAGOK A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ 8. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 9. MELLÉKLETEK 70

71 1.BEVEZETÉS Jogszabályi háttér Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a évi LXI. törvényben történt meg (az évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával), amelynek 48. (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot Az egészség Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindnyájunkra Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. 71

72 1. 5. Az iskola szerepe A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik az ott felnövekvő nemzedékben. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 6. Az egészségfejlesztő iskola Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJA Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. 72

73 Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési programunkban megjelennek az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Általános célok NAT: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják Helyi célok, feladatok Nevelési és pedagógiai programunk biztosítja: - a sokoldalú személyiségfejlesztést - az emberi együttélés szabályainak elsajátítását - a folyamatosan változó világ megismerését 73

74 - felvilágosító munkával és pozitív példamutatással szeretnénk elérni, hogy tanulóink éljenek egészségesebben, mozogjanak többet, töltsék értelmesen szabadidejüket. Feladatunknak tekintjük: - az igényes, társadalmi beilleszkedésre és emberek közötti kapcsolatkialakításra és alkalmazkodásra képes személyek fejlesztését - az élet tiszteletét és védelmét - az ember testi és lelki egészségét, - az egészség megőrzésének fontosságát - az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítását - a testmozgás iránti igény felkeltését - az önellátás képességeinek kialakítását /tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása / - az egészség védelmét /az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése/ 3. HELYZETELEMZÉS 3.1. A település természeti-földrajzi környezete A Hegyalja kapujának is nevezett Szerencs város az Alföld és az Északiközéphegység találkozásánál fekszik. Fontos közlekedési csomópont, jelentős forgalmú ipari település a Szerencs-patak és a Takta folyó egybefolyása közelében. Északnyugatról a Szerencsi-dombság határolja és az Árpád hegy oldaláról gyönyörű kilátásban tárul fel Szerencs és környéke. Iskolánk a város déli részén a 37-es főút közelében helyezkedik el. Bár a levegő szennyezése ezért elég nagyfokú iskolánk parkosított zöld környezettel ellensúlyozza ezt Az iskola bemutatása, tárgyi feltételei - Iskolánk tágas udvara, füvesített és aszfalt sportpályái a mozgásigény kielégítését szolgálják. - Az osztálytermek berendezése általában megfelelő, de ezen a területen még van tennivalónk, - hiszen a székek és asztalok mérete nem mindig megfelelő a tanulók testmagasságához képest. - A tantermek világosak, a megvilágítás megfelelő. - Az osztályfőnökök az ülésrend kialakításával és időszakonkénti változtatásával lehetővé teszik a megfelelő tanulást. - Az alsó tagozatos kollégák ügyelnek arra, hogy a tanulóknak minél kevesebb felszerelést kelljen magával hoznia, így az iskolatáska súlya nem haladja meg az optimális értéket. - A napi munkarend és órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. 74

75 4.EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Egészségnevelés tanórán Alsó tagozatban OSZTÁLY TANTÁRGYAK TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Egészségtan Közlekedési ismeretek TERMÉSZET-ISMERET 1. OSZTÁLY Higiénés szokások Gyalogos közlekedés Érzékszerveink Táplálkozás Utazási szabályok Az emberi test fő részei 2. OSZTÁLY Személyi higiénia A gyalogos közlekedés Életközösségek szabályai Ruházat tisztántartása Tömegközlekedés Környezetvédő tevékenységek Mozgás, fizikai aktivitás Testünk és Egészséges táplálkozás életműködéseink 3. OSZTÁLY Egészségmegőrzés Biztonságos gyalogos közlekedés Testi-lelki egészségünk Fertőző betegségek Fényjelző készülékek jelzései A mi világunk: Gyermekbalesetek Kerékpáros közlekedés tágabb és szűkebb Az érzékszervek védelme Tisztaság, tisztálkodás környezetünk 4. OSZTÁLY Egészséges életmód Szárazföldi, vízi és légi közlekedés A környezet tisztántartása Menetrendek jelzésrendszere Betegségek megelőzése A kerékpáros közlekedés szabályai Egészségkárosító szerek Egészséges táplálkozás Tápanyagok Tájékozottság a lakóhely szolgáltatásai terén Természeti értékeink Önismeret, harmónia Felső tagozatban OSZTÁLY TANTÁRGY 5. OSZTÁLY TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL KÖRNYEZET ISMERET Egészségtan Közlekedési ismeretek Különböző A család egészsége Tömegközlekedés élőhelyek 75

76 Személyi higiénia Gyalogos közlekedés élővilága Táplálkozási szokások Magatartásformák Élelmiszerek alkotórészei A kerékpározás forgalmi Szelektív hulladékgyűjtés szabályai 6. OSZTÁLY TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL EGÉSZSÉGTAN Testápolás a kamaszkorban Baleset megelőzés A biztonság megőrzése Környezetünk tisztántartása Biztonságos közlekedés Táplálkozás Tápanyagok, táplálékok Segítségnyújtás Mozgás ás személyes higiéné Ételkészítési eljárások Veszélyes anyagok Konyhatechnikai műveletek Családi élet és Lakás és iskola higiéné Hulladékkezelés kapcsolatok A környezet higiéniája 7. OSZTÁLY TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Személyes higiéné a pubertás korban Közlekedési szabályok helyes megítélése Egészségrontó hatások A közúti közlekedés szabályai Az öltözködés szabályai A kerékpáros közlekedés szabályai Helyes étkezési szokások kialakítása Az étrendkészítés szabályai Konyhatechnikai eljárások A lakberendezés szabályai, ergonómiája 8. OSZTÁLY TECNIKA ÉS ÉLETVITEL EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA A jó családi környezet Közlekedési partnerkapcsol A táplálkozás Az ételtől a tápanyagig Társas kapcsolatok atok Mozgás és Az emberi Káros szenvedélyek A személyes higiéné test Táplálkozási szokások közlekedésben Veszélyes anyagok egészsége Étkezéskultúra, étrend való biztonságos és Az emberi szexualitás Élelmiszerek tárolása, felelősségteljes Családi élet és tartósítása részvétel kapcsolatok Anyagcsere, tápanyagok A városi, a Környezetünk Energiatakarékosság Hulladékkezelés Növényvédelem Önismeret vidéki és a jövő közlekedési eszközei 76

77 Osztályfőnöki órák szerepe Az osztályfőnöki órák tanmenetében évfolyamonként évi 10 órában foglalkozunk az egészséges életmódra nevelés alapvető témaköreivel az alábbi tematika alapján: 4. OSZTÁLY ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK 1.Testi lelki változásaim 2. Egészségem őre 3. Gyógyító természet 4. Aktív pihenés 5. Táplálkozás, vitaminok 6. Hogyan védjük meg környezetünket? 7. Jól érzem magam 8. Jól érzem magam a környezetemben 9. Élvezeti szerek 10. Környezeti hatások 5. OSZTÁLY ÉLETMÓDOK ÉS AZ EGÉSZSÉG 1. Mi az egészség? 2. Életmódok és lehetőségek 3. Egészséges életmód kialakítása 4. Életmód és táplálkozás 5. Az életmód és a biztonság megőrzése 6. Az életmód és a veszélyes anyagok 7. Életmód és kapcsolatok 8. Növekedés, életmód változás 9. Életmód és a környezet kapcsolata 10. Életmódjavító szerződések 6. OSZTÁLY KORLÁTOK ÉS LEHETŐSÉGEK 1. Amiről én döntök, és amiről nem 2. Légy bátor IGEN-t mondani! 3. Lény bátor NEM-et mondani! 4. Táplálkozási szokásaim 5. Mozgás és személyes higiéné 6. Veszélyes anyagok: dohányzás, alkohol 7. Veszélyes anyagok: kábítószer 8. Környezetem és én 9. Vajon jól döntöttem? 10. Következmények 7. OSZTÁLY FÜGGETLENSÉGI TÖREKVÉSEK ÉS AZ EGÉSZSÉG 1. Változások kora. Hogyan nézek ki? 77

78 2. Hogyan érzem magam? 3. Hogyan látom a családomat? És ők engem? 4. Hogyan látom a barátaimat? És ők engem? 5. Változások a kapcsolataimban: barátok és ellenségek 6. Barátság vagy szerelem? 7. Kihívás vagy szenvedély? 8. A veszélyes anyagok és a kapcsolatok 9. Biztonság a változásokban 10. Előretekintés-visszatekintés 8. OSZTÁLY FELELŐSSÉGED A JÖVŐDÉRT 1. Környezetünk védelme egyéni felelősség 2. Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan 3. Alternatív étrendek 4. Változtassunk táplálkozásunkon 5. A testmozgást sosem késő elkezdeni 6. Változott-e az életmódom? Mit változtatnék? 7. Életünk 10 év múlva. Hogyan legyünk sikeresek 8. Eltérés a normáktól: alkohol, drog 9. Önismeret, kommunikáció,pályaválasztás 10. Maradj a napos oldalon Testnevelés órák szerepe A Közoktatási Törvény módosítása során az oktatási tárca jogszabályai előírják az alsó tagozatban a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást a tanulók testi, lelki fejlődésének elősegítése érdekében. A felső tagozatban heti 3 a testnevelés órák száma, de a tanórán kívüli foglalkozások széles skáláját kínálja iskolánk minden tanulójának mozgásigényeik kielégítésére: ISK: sportcsoport foglalkozásai szolgálják. Versenysportok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, birkózás, úszás, súlyemelés, mezei futás. Szakosztályi szinten működik: asztalitenisz és birkózás Gyógy-testnevelés: évfolyamonként heti 1 óra Művészeti oktatás keretén belül néptánc órák Tanórán kívül: Napközi: Iskolánkban a tanítók, a szaktanárok és a napközis nevelők között jó az együttműködés. Közös tervezés során alakítják ki a tanulók egész napos programját, így a délutáni csoportfoglalkozások kitűnően egészítik ki a tanórai programot. A napközi kiváló helye a játékoknak és a játékos gyakorlatoknak egyaránt. Sporttevékenységek: mindennapos testedzés, tömegsport, versenysport, 78

79 Gyógy-testnevelés, ISK, néptánc Kirándulások: túrák, táborok, osztálykirándulások, úszótanfolyamok Egészségnap: vetélkedők, versenyek Kiállítások: felvilágosító témájú rajz- és plakátkészítés, pályázatok Előadások: védőnő, szakorvos, fogorvos, rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ CSELEKVÉSI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGTERV MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ CÉLOK FELADATOK MÓDSZEREK FELELŐSÖK HATÁRIDŐ 1. Az egészséget támogató környezet kialakítása Megszüntetjük a tanulók által használt összes helyiségben a veszélyeztető tényezőket. Folyamatos ellenőrzés Munkavédelmi felelős, minden dolgozó Rövid távú Az észlelt hiba esetén 2. Az esélyegyenlőség megvalósítása A tanév első napján és minden kirándulás előtt balesetvédelmi oktatásban részesítjük a tanulókat. Tiszta, virágos környezetet biztosítunk: - aula, körfolyosó díszítése - élősarok kialakítása a tantermekben Megfelelően felszerelt orvosi szobával biztosítjuk tanulóink jobb ellátását. Tájékoztatjuk tanulóinkat a gyermekvállalás felelősségéről a csecsemőgondozási tanfolyamokon és 8. osztályban az osztályfőnöki órákon osztályos tanulóink rendelkezzenek alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel Halmozottan hátrányos, sajátos nevelést igénylő tanulóink személyi és környezeti higiénia és az egészséges életmód területén történő Balesetvédelmi oktatás Virágosítás, fásítás Osztálytermek pontozása Egészségügyi hálózat segítsége Csecsemőgondozási verseny előadások Meghívott szakemberek, előadások, versenyek Rendszeres előadások, beszélgetések, versenyek Osztályfőnökök, kirándulásvezető A tanév első napja, a kirándulások előtt Egészségnevelő, osztályfőnökök Iskolaorvos, védőnők A tanfolyam vezetője, az osztályfőnökök Szakemberek, mentősök Védőnők, egészségnevelő, osztályfőnökök Rövid távú Szeptember vége Rövid távú Folyamatos Rövid távú Május vége Rövid távú Május vége Rövid távú Folyamatos 79

80 3. Egészségfejlesztés a mindennapokban 4. Az egészséges életmód programjai, a rizikófaktorok csökkentése 5. elkerülhető károsodások megelőzése 6. Erőforrások fejlesztése felzárkóztatás. Vállaljuk, hogy tanulóink bevonásával részt veszünk a szülők tájékoztatásában. Felvilágosító munkát végzünk: három osztályunk minden évben részt vesz a DADA programban Prevenció: osztályfőnöki, technika és életvitel órákon foglalkozunk a káros szenvedélyek elleni védelemmel Fórumok szervezése szülők részére a megelőzés fontosságáról és lehetőségeiről Az egészséges táplálkozás megvalósítása Az aktív testmozgás megszerettetése és elterjesztése a tanulók és a szülők körében Az iskoláskorúak mozgásszervi elváltozásainak megelőzését illetve mérséklését a gyógytestnevelés órákkal kívánjuk biztosítani Támogatjuk a védőnőket a tanulóink kötelező szűrővizsgálataiban Dolgozóinkat továbbra is bevonjuk a városunkban szervezett szűrővizsgálatokba Szorgalmazzuk a kollégák szakirányú továbbképzését Iskolai könyvtárunkban egészségnevelési sarkot hozunk létre Egészségnevelési programok szervezése, szűrővizsgálatok beszélgetés Filmvetítés, plakátverseny, kortárs csoportok előadása Fórumok, szülői értekezletek meghívott előadókkal Előadások, pályázatok, vetélkedők, termékbemutatók Versenysportok, sportdélutánok, néptánc, úszótanfolyamok, erdei iskola Megfelelő gyakorlatok végzése szűrővizsgálatok szűrővizsgálatok Továbbképzése: elsősegélynyújtás, mentálhigiénia, drog-prevenció, konfliktuskezelés Könyvtárlátogatások Iskolavezetés, egészségnevelő, osztályfőnökök Rendőrség, gyermekvédelmi felelős Szaktanárok, osztályfőnökök, kortárs csoportok vezetői Iskolavezetés, drogkoordinátor Egészségnevelő, élelmezésvezető Testnevelők, szakoktatók, osztályfőnökök Testnevelők, szakemberek Védőnő, egészségnevelő, osztályfőnökök Iskolavezetés, egészségnevelő Iskolavezetés Könyvtáros Rövid távú Aktuális programok előtt Rövid távú Május vége Rövid távú Május vége Rövid távú Március vége Rövid távú November vége Rövid távú Folyamatos Rövid távú Folyamatos Rövid távú Folyamatos Rövid távú folyamatos Rövid távú folyamatos Rövid távú Május vége 80

81 Iskolapszichológusi álláshely betöltésével biztosítjuk tanulóink szakellátását Álláshely betöltetése Fenntartó Középtávú szeptember KAPCSOLATÉPÍTÉS Helyi belső résztvevők: az iskola valamennyi dolgozója és diákja Külső kapcsolatok PARTNERLISTA KAPCSOLATTARTÓ NEVE MIT NYÚJT? MIT AD? KÜLSŐ BELSŐ Szülők Iskolaszék Iskolaorvos, védőnők SZM aktívák Osztályfőnökök Aktív részvétel, szakértelem SZM vezetőség Iskolavezetés Jogosítványokkal ruház fel Iskolaorvos, Tantestület, Szűrővizsgálatok, védőnők egészségnevelő elsősegély, szakértői Iskolapszichológus Pszichológus Iskolavezetés, osztályfőnökök, egészségnevelő Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat ÁNTSZ Rendvédelmi szervek A szakszolgálatok vezetői és munkatársai Megyei, helyi képviselők Rendőrök, tűzoltók Iskolavezetés, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök Igazgató Igazgató feladatok Lelki problémák feldolgozása, tanácsadás, továbbképzés, osztályfőnöki órák tartása Gyermekvédelmi munka, államigazgatási ügyintézés Szakellátás, szakmai segítség Ifjúságvédelem, bűnmegelőzés, továbbképzés, előadások 7. ESZKÖZÖK, SEGÉDANYAGOK A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ Növények, ládák, virágföld Orvosi szoba felszerelése Egészségügyi ládák Könyvek, plakátok, segédanyagok, videofilmek sporteszközök Egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzések finanszírozása 81

82 8 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS: A minőségirányítási programban meghatározott területeket ellenőrizzük az ott leírtak alapján, majd áttekintjük és értékeljük a teljesítményeket a tervezett és megvalósult programok arányában. Szükség szerint beavatkozunk, esetleg módosítjuk a célmeghatározásokat a tantestület egyetértése alapján. Az új indikátorrendszer kidolgozása után vállaljuk az egészségterv megvalósulásának mérését. 9. MELLÉKLETEK Szerencs Város Egészségterve 1.Az egészséget támogató környezet kialakítása - Gyermekek és iskoláskorúak védelmének biztosítása a, A biztonságos óvodai, iskolai környezet kialakítása b, Az orvosi és védőnői szobák kialakítása, felszerelése - Az esélyegyenlőség megvalósítása A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság körében végzett egészségnevelési feladatok bővítése, egészség, betegség fogalmának tudatosítása, a személyiség és környezeti higiéné fontosságának hangsúlyozás, szenvedélyek elleni küzdelem és alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. - Egészségfejlesztés a mindennapokban A családok és az oktatási intézmények bevonása a lakosság egészségmegtartó és betegség megelőző képessége érdekében. - Az egészséges életmód programjai, a rizikófaktorok csökkentése a, dohányzás visszaszorítása b., drog prevenció c, egészséges táplálkozás megvalósítása a városban d, iskolai étkeztetés kiterjesztése e, aktív testmozgás elterjesztése f, az iskoláskorúak mozgásszervi elváltozásainak megelőzése, ill. mérséklése a testnevelés oktatás mindennapossá tételével. -.Elkerülhető károsodások megelőzése 82

83 2. Szűrővizsgálatok bevezetése - Népegészségügyi és egészségügyi intézmények fejlesztése a, gyermek-egészségügyi ellátásban résztvevők szakirányú képzése, továbbképzése b., személyi ellátottság helyzetének javítása c, elméleti és módszertani anyagok összeállítása és beszerzése az egészségfejlesztéshez d, monitorozás: indikátorrendszer, informatika e, a gyermekek és ifjúság egészségi állapotára vonatkozó adatok felmérése és elemzése f, új indikátor rendszer kidolgozása az egészségterv megvalósításának méréséhez 83

84 3.12. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás oktatásának hazai helyzete szükségessé tette, hogy helyet kapjon az általános iskolák pedagógiai programjába is. A diákokban is rendkívül nagy az érdeklődés és az elszántság az elsősegély elsajátítása iránt, így reméljük, hogy az iskolai terv megvalósítása nem jelent majd gondot a 8. évfolyamon. Bevezetés A laikus elsősegélynyújtás hazánkban elképzelhetetlenül rossz helyzetben van. Tudja ezt minden, az említett témában jártas szakember, akárcsak azt, hogy a változtatások bevezetését a közoktatásban kell elkezdeni. Nincs könnyű helyzetben az általános vagy középiskola, ha elsősegélynyújtást kíván oktatni. A diákok magas óraszámuk miatt leterheltek, kevés az idő újabb tananyag részek beemelésére, ezért nevelőtestületünk jóváhagyásával az nyolcadik évfolyamon meghagytuk a technika, életvitel és gyakorlat heti egy órában történő oktatását, és az életvitel témakörökhöz csatoltuk az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Célunk: A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát Ismerjék fel a vészhelyzeteket Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése Képességfejlesztés A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe Készségszinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültséget értjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást. Kompetenciák fejlesztése: 1. Probléma-felismerés; 2. Gyors és szakszerű cselekvés 3. Embertársaink iránti érzékenység; 4. Bajba jutottakkal szembeni együttérzés; Tanterv A tanterv 14 tanóra terjedelmű (egy tanóra 45 perc), ez magába foglalja a mentőállomáson tett látogatást. A tanterv az alábbi részelemeket tartalmazza tanóránként: cím, téma, szemléltetés, gyakorlat, szakirodalom, szakkifejezések, tantárgyi kapcsolatok, szükséges eszközök. Tantervhez kapcsolódó feladatlapok A nyomtatott feladatlapok lehetőséget nyújtanak a foglalkozások jegyzetelésére, kitöltendő ábrákat és feladatokat tartalmaz. Valamennyi tanórához tartozik egy-egy feladatlap. 84

85 Tanterv Szám Cím Téma Szemléltetés, gyakorlat, irodalom 1. Az elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás fogalma, Elsősegély-nyújtási kötelezettség, Elsősegély-nyújtás helyzete Magyarországon, A segítségnyújtás fokozatai 2. Vérzések A vérzések típusai, A vérzéscsillapítás lehetőségei, Fül-, orr-, szájvérzés, Egyszerűbb kötözési módok 3. Légutak Szabad légutak vizsgálata, légúti akadályok eltávolítása, szabad légutak biztosítása 4. Utcai balesetek Helyszínbiztosítás, betegvizsgálat, állapot stabilizálás, mentőhívás 5. Mozgásszervek sérülései A csontrendszer sérülései, ellátásuk 6. Égési sérülések Égési sérülések típusai, égési sérülések ellátása, Szeml.: garfikonok, táblázatok 1 Szeml.: anatmómiai ábra, számítógépes ábrák; Gyak.: fedőkötés készítése, nyomókötés készítése, fejkötés készítése; Irod.: Internet 2, szakkönyv 3 Szakkifejezés Elsősegélynyújtás, Hajszáleres vérzés, vénás vérzés, artériás vérzés, artériás nyomópont, artéria, véna, hajszálér, fedőkötés, nyomókötés Szeml.: imitátor; Hármas érzékelés, Irod.: szakkönyv 3 fej hátraszegés, Heimlich-féle mufogás, Rautekféle mufogás, stabil oldalfektetés Szeml.: imitátor; Gyak.: helyszínbiztosítás, stabil oldalfektetés, mentőhívás; Irod.: szakkönyv 3 Szeml.: imitátor, számítógépes ábrák, képek; Gyak.: kéz kötözése háromszögletű kendővel Irod.: szakkönyv 3 Szeml.: digitális képek, imitátor Gyak.: fedőkötés Helyszínbiztosítás, eszméletlen, reflexek, légzésvizsgálat, keringésvizsgálat, stabil oldalfektetés Törés, ficam, rándulás, nyílt törés, zárt törés Elsőfokú égés, másodfokú égés, harmadfokú égés, Tantárgyi kapcsolat Biológia: az ember keringési szervrendszere Biológia: az ember légzési szervrendszere Biológia: az ember vázrendszere Biológia: az ember kültakarója Szüks. eszközök Számítógép és projektor vagy írásvetítő Anatómiai ábra, számítógép és projektor, Betadine, mull-lap, mullpólya Mull-lap, polifoam vagy takaró Polifoam vagy takaró Háromszögletű kendő, Betadine, mull-lap, mullpólya, számítógép és projektor Számítógép ás projektor, mull-lap, mull- 85

86 népi babonák az égési sérülések ellátására 7. Mérgezések Mérgezések fogalma, gázmérgezések, 8. Vegyszer okozta sérülések 9. Az Országos Mentőszolgálat szervezeti felépítése 10. Magyarország mentőtörténelme 11. Központi Irányító Csoport munkája 12. Mentőautók felszereltsége 13. Gyakorlati számonkérés 14 Elméleti számonkérés gyógyszermérgezés, alkoholmérgezés Vegyi anyagok a háztartásokban, vegyi anyagok a bőrön, vegyi anyagok a tápcsatornában Segélynyújtási szituációk Feladatlap és záró kérdőív kitöltése Irod.: szakkönyv 3 negyedfokú égés, folyadékvesztés Szeml.: számítógépes animáció Gyak.: szituáció Mérgezés, szénmonoxid, széndioxid, hemoglobin, Biológia: az ember emésztő szervrendszere Irod.: szakkönyv 3 metil-alkohol, etilalkohol Kémia: szén- Szeml.: digitális Sav, lúg, sósav, képek kénsav, Gyak.: szimuláció salétromsav, Irod.: szakkönyv 3 akkumulátorsav, vízkőoldó, hypo Szeml.: számítógépes ábrák Szeml.: látogatás a Mentőmúzeumban Szeml.: látogatás a Központi Irányító Csoportnál Szeml.: egy mentőautó megtekintése monoxid, szén-dioxid, alkoholok pólya, Betadine Számítógép és projektor Biológia: az Számítógép és ember projektor kültakarója, az ember emésztő szervrendszere Kémia: savak és lúgok, kémhatás 86

87 1.Tanegység: Elsősegélynyújtás Elméleti alap: Elemek: - elsősegélynyújtás fogalma; - elsősegélynyújtás lényege; Elméleti háttér: Elsősegélynyújtáson értjük azt a cselekedetet, amikor egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek segítünk, illetve ellátjuk. A megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. A felkészülés lehetőségei hazánkban igen rossz helyzetben vannak. Nincs iskolás korban zajló oktatás, nincs szervezett felnőttképzés, a munkahelyi oktatás hiányos. A jó elsősegélynyújtó mindent megtesz a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzése érdekében, de ismervén korlátait, csak a szükséges beavatkozásokat végzi el. Nem kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges, vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegélynyújtási műfogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. Elsősegélynyújtás 1. Mit értünk elsősegélynyújtáson? Egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek nyújtott segítség, illetve ellátás 2. Sorold fel a segítségnyújtás lépéseit! 1. Sérülés/betegség felismerése; 2. segítséghívás; 3. segélynyújtás 3. Milyen tulajdonságai vannak egy jó elsősegélynyújtónak? 1. Megfelelő elméleti és gyakorlati tudás; 2. Kapcsolatteremtő képesség; 3. Gyors helyzetfelismerés; 4. Nyugalom; 5. Határozottság Elsősegélynyújtás 1. Mit értünk elsősegélynyújtáson? 2. Sorold fel a segítségnyújtás lépéseit! 3. Milyen tulajdonságai vannak egy jó elsősegélynyújtónak? 87

88 2.Tanegység: Vérzések Elméleti alap: Az ember keringési rendszere középiskolai biológia tankönyvek Elemek: - az ember keringési rendszere; - vérzések típusai; - vérzések ellátása; - speciális vérzések; Elméleti háttér: Az ember keringési rendszerének központja a szív, amely percenként 5 liter vért juttat a szervezetbe. A szívből kilépő ereket artériának nevezzük, a test irányába tartó artériák oxigénben dús vért szállítanak. Az artériák apró hajszálerekre ágaznak, ezek fala érintkezik a sejtekkel, így megtörténik a gáz- és anyagcsere. A testből a szén-dioxidban dús vért a vénák szállítják a szív felé. Hajszáleres vérzés esetén a sebzés és a vérzés gyenge. Fertőtlenítés után fedőkötéssel fedjük a sérült testrészt. A vénás vérzés mélyebb sérülések esetén keletkezik, a vérzés mennyisége jelentős is lehet. Az ellátás első lépéseként a sérült testrészt emeljük a szív fölé, majd fertőtlenítés után nyomókötéssel fedjük. Az átvérzett kötést ne cseréljük le, helyezzünk rá újabb kötést. Az artériás vérzéskor a mély sebből élénkpiros vér, lüktetve távozik. Legfontosabb teendőnk a sérült nyugalomba helyezése, a sérült testrész felemelése és az artériás nyomópont elnyomása. Felkar ütőere a felkar belső oldalán, hajlító izom alatt futó árokban nyomjuk a csonthoz. Combütőér lágyékhajlat felett, ököllel nyomjuk a medencecsont irányába. Az artériás nyomópont elnyomásával párhuzamosan segítőtársunk készítsen nyomókötést. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A fertőtlenítés mellőzhető, de lehetőleg ne feledkezzünk meg róla. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához a gézlapra, keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, s ezt szorosan, körkörösen rögzítjük a mullpólyával. Belső vérzést közvetlenül nem tudjuk vizsgálni, csupán az erre utaló tüneteket kereshetjük. Ezek közé tartozik a belső sérülés lehetősége, sápadtság, verejtékezés. Speciális vérzésként említjük az orrvérzést, amely esetében normál fejtartás mellett az orrcimpákat szükséges befogni 15 percen keresztül. Itt ismertetjük a fülvérzést - fej sérült oldalra történő billentése, fedőkötés és a szájvérzést fej enyhén előre hajtása, steril gézlap. 88

89 Vérzések 1. Melyik szervrendszer része a vér? Keringési szervrendszer 2. Mi a vér és az említett szervrendszer feladata? Légzési gázok szállítása, tápanyagok és bomlási termékek szállítása (hormonok száll., homeosztázis stb.) 3. Mi az említett szervrendszer központi szerve? szív 4. Nevezd meg az ábra részeit! Forrás: 5. Milyen gázban dús vért szállít a testartéria? oxigénben 6. Milyen gázban dús vért szállít a tüdőartéria? Szén-dioxidban A vérzések típusai: 1. hajszáleres jellemzői: enyhe, kis intenzitású vérzés 2. vénás jellemzői: sötétpiros, intenzív vérzés 3. artériás jellemzői: élénkpiros, lüktető 4. belső vérzés jellemzői: közvetlen tünete nincs, csak közvetett 1. fertőtlenítés 2. fedőkötés 1. HAJSZÁLERES VÉRZÉS vérzés ellátása: 89

90 2. VÉNÁS VÉRZÉS ellátása: 1. nyugalomba helyezés, sérült testrész szív fölé helyezése 2. fertőtlenítés 3. nyomókötés vagy fedőkötés 3. ARTÉRIÁS VÉRZÉS vérzés ellátása: 1. nyugalomba helyezés, vérző testrész felemelése, artériás nyomópont elnyomása 2. nyomókötés 3. orvosi segítség, mentőhívás 4. BELSŐ VÉRZÉS vérzés ellátása: 1. nyugalomba helyezés 2. sokkhelyzet kialakulásának csökkentése, állapotrosszabbodás felismerése 3. orvosi segítség, mentőhívás Speciális vérzések és ellátásuk Orrvérzés: normál, kissé előrehajtott fejtartás, orrcimpák befogása 15 percig Fejvérzés: kezdetben általában élénk vérzés, fej szív fölé helyezése álló vagy fekvő testhelyzetben, sapkakötés felhelyezése Kérdések, feladatok 5. Mi a különbség a fedő- és a nyomókötés között? a nyomókötés lényege, hogy a sebre nagyobb nyomást gyakorolva több rétegű kötés, erős vérzések ellátása szolgál 6. Milyen fertőtlenítőszereket ismersz? Sorold fel őket hatékonyságuk alapján! Betadine, jód, etil-alkohol, csapvíz 90

91 Vérzések 7. Melyik szervrendszer része a vér? 8. Mi a vér és az említett szervrendszer feladata? 9. Mi az említett szervrendszer központi szerve? 10. Nevezd meg az ábra részeit! Forrás: Milyen gázban dús vért szállít a testartéria? 12. Milyen gázban dús vért szállít a tüdőartéria? A vérzések típusai: 1. jellemzői: 2. jellemzői: 3. jellemzői: 4. jellemzői: 1. vérzés ellátása: vérzés ellátása:

92 3. vérzés ellátása: vérzés ellátása: Speciális vérzések és ellátásuk Orrvérzés: Szájvérzés: Fejvérzés: Kérdések, feladatok 13. Mi a különbség a fedő- és a nyomókötés között? 14. Milyen fertőtlenítőszereket ismersz? Sorold fel őket hatékonyságuk alapján! 92

93 3.Tanegység: Légutak Elméleti alap: Az ember légzése középiskolai biológia tankönyvek; Elemek: - az ember légzőrendszerének felépítése; - légutak biztosítása; - stabil oldalfektetés; - Eschmark-féle műfogás; - légúti akadály eltávolítása; Elméleti háttér: Az ember légútja az orr-, illetve a szájüreggel kezdődik. A légvétel az orrüregen keresztül egészségesebb, mert az orrszőrök kiszűrik a szennyeződések egy részét, másrészt a gazdag hajszálérhálózat a kórokozók elleni védelemben és a levegő felmelegítésében jelentős szerepet játszik. A garat a légcső és a nyelőcső keresztezési pontja, a gége a hangképzés szerve. A légcső falát porcgyűrűk merevítik, innen a levegő a tüdőbe jut. A légutak két irányba ágazása a főhörgőknél történik, további elágazási pontok a hörgők, a gázcsere pedig a léghólyagocskák falán keresztül történik. Eszméletlen sérültnél mindig fennáll a légutak elzáródásának lehetősége, mivel az életfontosságú reflexek működése zavart szenved. Elernyednek az izmok, ennek következtében a nyelv elveszítheti természetes izomtónusát és a nyelvgyök hátracsúszva légúti akadályt képez. A légzés vizsgálat kezdő lépése az átjárható légutak ellenőrzése. Nézzünk be a szájába, keressünk benne olyan objektumokat (letört fog, műfogsor, rágógumi stb.), amelyek elzárhatják a légutakat. A légzés vizsgálatának legegyszerűbb esetben, ha a sérült a hátán fekszik. Ilyenkor hátraszegve tartott fej mellett fülünket az orra elé helyezzük, hallgatjuk és érezzük arcunkon, ahogy áramlik a levegő, közben szemünkkel a mellkas mozgását figyeljük. Ún. hármas érzékelés. Ha a sérült nem a hátán fekszik és a fektetés nem ajánlott akkor is törekedjünk a hármas érzékelésre! A kielégítő légzésű és keringésű beteg légútjait folyamatosan biztosítani kell. Általában a talált helyzetben történő ellátásra kell törekedni. Ha mozdítani kell erre a legalkalmasabb testhelyzet a stabil oldalfekvés. A sérült megmozdítása előtt azonban ki kell zárni azon sérüléseket (gerinctörés, medencetörés, nyílt hasi sérülés stb.), amelyek kizárják a beteg mozgatását. A stabil oldalfektetés lépései: 1. lábak felhúzása, 2. ellentétes oldali kar csípő alá helyezése, 3. közelebbi kézfej ellentétes vállra helyezése, 4. beteg átfordítása a kialakított lábfogás és az áthelyezett kéz, felkar részének megfogásával, 5. váll kioldása, 6. fej hátraszegése, a kéz fej alá helyezése, 7. alul lévő láb behajlítása, felül lévő láb kinyújtása, 8. alul lévő kéz behajlítása. Abban az esetben, ha a sérült mozgatása nem lehetséges az ún. Eschmark-féle műfogást alkalmazzuk. A sérült feje mögé térdelve a felső fogsora elé emeljük az alsót és így tartjuk. Az eszméletlen beteg izmai annyira tónustalanná válnak, hogy a művelet könnyen kivitelezhető. A műfogás során a nyelv olyan helyzetet foglal el, hogy nem tudja elzárni a légutat. A légutak elzáródásának belső és külső oka egyaránt lehet. Előfordulhat, hogy valaki félre nyel, a tápcsatorna helyett a légcsőbe kerül a táplálék. A légutak legszűkebb része a 93

94 hangrés. Általában itt szorul meg az idegen anyag. A gyors és szakszerű beavatkozás életmentő lehet. Először tenyerünkkel üssük meg a beteg lapockáját kétszer, határozottan, de nem erősen. Ha nem jártunk sikerrel alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást. Keressük meg a szegycsontját, a szegycsontja alatt egyik kezünket ökölbe szorítva a másikat ráhelyezve, határozott mozdulattal először a gerincoszlop felé, majd felfelé gyakorlunk nyomást. A műfogás fekvő sérülten is elvégezhető. Ebben az esetben a tenyerünket helyezzük a szegycsont alá, majd először lefelé, aztán felfelé gyakoroljunk nyomást a mellkasra. A Heimlich-féle műfogás nem alkalmazható gyermeken! Gyermekek esetében a legcélravezetőbb, ha a sérültet hason fekve combunkra fektetjük és lapockák közötti részen ütést mérünk a hátukra, ha nem tudjuk kézzel eltávolítani. Légutak 1. Az ábra segítségével nevezd meg az ember légzőrendszerének szerveit! Forrás: Szabad légutak vizsgálata és biztosítása Szájüreg megtekintése, hátraszegett fejhelyzet mellett Hármas érzékelés fogalma Látom a mellkas mozgását, érzem arcomon a kilégzést (levegőáramlás), hallom a kilégzést Stabil oldalfektetés lépései: 1. lábak felhúzása 2. ellentétes oldali kar csípő alá helyezése 3. közelebbi kézfej ellentétes vállra helyezése 4. beteg átfordítása a kialakított lábfogás és az áthelyezett kéz, felkar részének megfogásával 5. váll kioldása 6. fej hátraszegése, a kéz fej alá helyezése 94

95 7. alul lévő láb behajlítása, felül lévő láb kinyújtása 8. alul lévő kéz behajlítása Eschmark-féle műfogás kivitelezése Eszméletlen sérültnél az alsó állkapcsot a felső állkapocs elé emeljük és felnyomva tartjuk. Heimlich-féle műfogás kivitelezése Megkeressük a szegycsontját, a szegycsontja alatt egyik kezünket ökölbe szorítva a másikat ráhelyezzük, határozott mozdulattal először a gerincoszlop felé, majd felfelé gyakorlunk nyomást Légutak 1. Az ábra segítségével nevezd meg az ember légzőrendszerének szerveit! Forrás: Szabad légutak vizsgálata és biztosítása Hármas érzékelés fogalma Stabil oldalfektetés lépései:

96 Eschmark-féle műfogás kivitelezése Heimlich-féle műfogás kivitelezése 96

97 4.Tanegység: Utcai balesetek Elméleti alap: Az ember légzése középiskolai biológia tankönyvek; Az ember keringése középiskolai biológia tankönyvek; Elemek: - utcai balesetek helyszínbiztosítása; - elsősegélynyújtó védelme; - eszméletlenség vizsgálata; - sérülések vizsgálata; - mentők értesítése; Elméleti háttér: Utcai balesetek, rosszul létek esetén nagyon fontos a gyors és szakszerű segélynyújtás megszervezése. Első teendőnk a helyzet gyors felmérése, további sérülések, balesetek megelőzése, valamint saját testi épségünk megóvása. Cél: annak felmérése, milyen mélységben kellünk. Segélyhívás miatt, vagy a sérült/ek/ állapota olyan, hogy beavatkozás is szükséges. Nyugodtan és gyorsan tájékozódjunk arról, hogy mi történt. Kérdezzük meg a szemtanúkat, vegyük szemügyre a helyszínt. Az alábbi kérdésekre keressünk választ: Van-e további veszély? Van-e valaki közvetlen életveszélyben? Tud-e valaki segíteni a jelenlévők közül? Szükséges-e szakember segítsége? A helyszínbiztosításához lehetőleg vonjunk be másokat is, sötétben és rossz látási viszonyok között használjunk világítóeszközöket. Minden esetben törekedjünk arra, hogy a sérültet lehetőleg ne kelljen elmozdítani, ezt bízzuk szakemberre. Ha ez elkerülhetetlen használjuk a megfelelő műfogásokat! Az elsősegélynyújtó védelme is a legfontosabb szempontok közt szerepel. Csak akkor közelítsük meg a helyszínt, ha testi épségünk nincs veszélyben. Ne kíséreljük meg a helyszín megközelítését, ha robbanásveszély áll fenn, ha csak extrém megközelítési mód adódik (pl.: szakadék). A sérültek vizsgálatához használjunk gumikesztyűt, de lehetőleg semmilyen esetben ne érjünk vérző sebhez. Az eszméletlenség vizsgálatának első lépése, hogy megszólítjuk a sérültet. Jó napot! Mi történt? Ha válaszol eszméleténél van, próbáljuk minél alaposabban kikérdezni. Figyeljünk arra, hogy tudata ép vagy zavart. Tudja-e mit beszél? Emlékszik-e mi történt? Ha a sérült nem válaszol vizsgáljuk meg a légzését és a keringését. A légzés vizsgálat kezdő lépése az átjárható légutak ellenőrzése. Nézzünk be a szájába, keressünk benne olyan objektumokat (letört fog, műfogsor, rágógumi stb.), amelyek elzárhatják a légutakat. A légzés vizsgálatának legegyszerűbb esetben, ha a sérült a hátán fekszik. Ilyenkor a fej hátraszegését követően fülünket az orra elé helyezzük, hallgatjuk és érezzük, hogy áramlik a levegő, közben szemünkkel a mellkas mozgását figyeljük. Ez az un. hármas érzékelés. Ha a sérült nem a hátán fekszik és a fektetés nem ajánlott akkor is törekedjünk a hármas érzékelésre! Megfelelő légzés esetén a nyaki ütőér tapintásával vizsgáljuk a pulzust. Mutató- és középsőujjunkat helyezzük a gégére (ádámcsutka), majd óvatosan csúsztassuk a gége és a fejbiccentőizom árkába. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. Indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb. 97

98 Megfelelő légzés és keringés esetén, eszméletlen sérültnél a légutak átjárhatóságát a mentők megérkezéséig biztosítani kell. Ezt stabil oldalfektetéssel, illetve Eschmark-féle műfogással érhetjük el. Eszméletlen és eszméleténél lévő sérültnél is keressünk sérüléseket. Kisebb-nagyobb vérzéseket, ezek a ruhán keresztül is látszódnak, illetve a csontok áttapogatásával töréseket. Mindig kérdezzük meg, hogy fáj-e valahol. Fáj-e érintésre? Nyomásra? Fontos a sérülés kialakulásának érzékelése. Bizonyos baleseti mechanizmus esetén feltétlenül tekintsük a sérültet súlyos állapotban lévőnek (pl. magasból esés, járműből történt kizuhanás, gázolás, kitekeredett testhelyzet észlelése). Ha úgy ítéljük meg, hogy mentőt kell hívni ne késlekedjünk. A 104-es szám jelentkezése után az alábbi információkat kell közölnünk: Mi történt? Hol történt? Hány sérült van? Milyen a sérülések jellege? Szükséges-e műszaki mentés? Utcai balesetek 1. Utcai baleset során mit értünk a helyszín biztosításán? Az a tevékenység mely során biztosítjuk a sérült és a segélynyújtó biztonságát. A lehető legkevésbé változtassunk a helyszínen. 2. Milyen módszerekkel tudsz helyszínt biztosítani? Megkérünk valakit, hogy jól láthatóan jelezze a gyalogosoknak, autóknak a vészhelyzetet. Kézjelekkel, világító eszközzel, elakadás háromszöggel biztosítjuk a helyszínt. A sérült vizsgálatának lépései, ellátásuk 1. Eszméletlenség vizsgálata eszméletlen magánál van Életjelenségek vizsgálata Ha lélegzik 2. stabil oldalfektetés lehetőségének beteg kikérdezése, Mi történt? vizsgálata (nincs gerinctörés, nincs ép tudat, zavart tudat többszörös csonttörés stb.) 3. stabil oldalfektetés vagy Eschmark- vérzések keresése, ellátása féle műfogás 4. mentők értesítése törések keresése, ellátása 98

99 5. szükség esetén mentők értesítése Mentők értesítése Mikor értesítsük a mentőket? Körülnézés és felmérés után, ha megfelelő információval rendelkezünk. Milyen telefonszámon? 104 Mit kell mondanunk? Mi történt? Hol történt? Hány sérült van? Milyen a sérülések jellege? Szükséges-e műszaki mentés? 99

100 5.Tanegység: Mozgásszervek sérülései Elméleti alap: Az ember vázrendszere középiskolai biológia tankönyvek Elemek: - az ember vázrendszerének felépítése; - az ember nagyobb csontjai; - rándulás, ficam, törés, nyílt törés; - mozgásszervek sérüléseinek ellátása; - gyakoribb hibaforrások; Elméleti háttér: A vázrendszert ért traumás behatások súlyossága igen tág határok közt mozoghat. Kisebb-nagyobb végtagsérülést már mindenki szenvedett, ezek többsége a könnyű sérülések közé sorolandó. A fontosabb szerveinket védő csontok sérülése, így a koponya és a gerinc komoly, életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Az ízületeket ért ütés kimozdíthatja a csontvégek porccal borított ízületi felszínét az ízületi vápából, majd az a hatást követően visszaállhat eredeti pozíciójába. Ez esetben rándulásról beszélünk. Ha az ízület nem áll vissza eredeti helyzetébe, kórosan rögzül ficamról beszélünk. A csontok rugalmassága korlátozott, különösen idősebb korban, ha a csontot ért behatás meghaladja a rugalmasság felső határát, eltörik. Abban az esetben, ha a törött csont felett a bőr folytonossága megszakad nyílt törésről beszélünk. A koponyacsontok sérülése esetén helyezzük nyugalomba a beteget, erős vérzés esetén emeljük meg a fejet óvatosan, majd hívjunk segítséget. A felső végtag függesztőöve, felső végtag sérülései esetén (rándulás, ficam, törés) a sérült testrészt könyöknél behajlítva háromszögletű kendővel rögzítsük a test előtt. Ha a sérülés jellege nem engedi az említett pozitúrában történő rögzítést (pl.: könyökficam) ne erőltessük a végtagot, rögzítsük a lehető legkényelmesebb helyzetben. Bordatörés gyanúja alkalmával ültessük féligülő helyzetbe a sérültet, majd hívjunk segítséget. Az alsó végtag és medencesérülés esetén ne mozgassuk a sérültet, bízzuk azt a szakemberekre. Gerinctörés gyanúja esetén teljes mozgatási tilalom érvényes. Ennek felismerésében segíthet a beteg panasza, vizsgálatunk, illetve jellegzetes baleseti mechanizmus. Ne mozgassuk a beteget, de szükség esetén takarjuk be, óvjuk környezeti ártalmaktól (szél, eső, napsütés). Hívjunk menőt. Arcsérülés ellátása: 1. erősebb vérzés kivételével lehetőleg NE mozgassuk a sérültet; 2. ellenőrizzük a légutakat (vér, köpet, hányás); 3. hívjunk mentőt; 4. óvatosan helyezzünk hideg borogatást a sérült testrészre; Kulcscsont, váll, felkar, könyök, alkar, kéz sérüléseinek ellátása: 1. ültessük le a sérültet; 100

101 2. kérjük meg, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét; 3. háromszögletű kendővel rögzítsük a kart a mellkashoz; 4. juttassuk kórházba; TILOS megpróbálni a deformált végtagot eredeti állapotába visszaállítani! Mellkas sérülésének ellátása: 1. ültessük féligülő helyzetbe a sérültet; 2. hívjunk segítséget; Gerincsérülés ellátása: 1. kerüljük a sérült bármiféle mozgatását; 2. hívjunk mentőt; 3. óvjuk a sérültet a környezeti ártalmaktól (szél, eső, napfény); Medence, comb, lábszár, lábfej sérüléseinek ellátása: 1. támasszuk meg két oldalról; 2. hívjunk segítséget; 3. kerüljük a felesleges mozgatást; 4. óvjuk a sérültet a környezeti ártalmaktól (szél, eső, napfény); TILOS megpróbálni a deformált végtagot eredeti állapotába visszaállítani! Nyílt törések ellátása: 1. fertőtlenítsük a sebet; 2. helyezzünk a sebre fedőkötést; 3. folytassuk az ellátást zárt törésnek megfelelően; Gyakoribb hibaforrások: - sérült csont felesleges mozgatása, helyreállításának megpróbálása; 101

102 Mozgásszervek sérülései 1. Az ábra segítségével nevezd meg az ember csontjait (ami az ábrán szerepel)! Forrás: x-ray-skeleton-skeleton.html Törés, ficam, rándulás 2. Definiáld az alábbi fogalmakat! Törés: Ha a csont folytonossága megszűnik Ficam: A csont végét borító ízületi felszín elhagyja az izületi vápát és nem tér vissza eredeti helyzetébe Rándulás: A csont végét borító ízületi felszín elhagyja az izületi vápát, de visszatér eredeti helyzetébe Nyílt törés: A törött rész fölött a bőr folytonossága megszakad. Végtagsérülések ellátása 3. Jelöld az ábrán, hogyan rögzítenéd társad alkarját, ha ráesett volna! Közel derékszögben behajlítva a könyököt, a mellkasához. Gerincsérülés 102

103 4. Milyen közvetlen és közvetett tünetei lehetnek a gerincsérülésnek? Közvetlen: gerincfájdalom, végtag zsibbadása, végtag érzéketlensége Közvetett: gerincsérülés lehetőségének fennállása, idegen tárgy a gerinc alatt 5. Miért veszélyes a gerincsérültet megmozdítani? Az elmozduló csigolyák elszakíthatják a gerincvelőt (idegkötegeket). Mozgásszervek sérülései 1. Az ábra segítségével nevezd meg az ember csontjait (ami az ábrán szerepel)! Forrás: Törés, ficam, rándulás 2. Definiáld az alábbi fogalmakat! Törés: Ficam: Rándulás: Nyílt törés: Végtagsérülések ellátása 3. Jelöld az ábrán, hogyan rögzítenéd társad alkarját, ha ráesett volna! 103

104 Gerincsérülés 4. Milyen közvetlen és közvetett tünetei lehetnek a gerincsérülésnek? 5. Miért veszélyes a gerincsérültet megmozdítani? 104

105 6.Tanegység: Égési sérülések Elméleti alap: Az emberi kültakaró középiskolai biológia tankönyvek Elemek: - az emberi kültakaró fogalma; - az emberi kültakaró rétegei: hám, irha, bőralja; - az egyes rétegek jellemzői, szövettani felépítés, jellegzetes alkotóik; - égési sérülések csoportosítása mélységük szerint; - az egyes típusok jellemzői; - égési sérülések kiterjedése; - égési sérülések ellátása; - gyakori hibaforrások - orvosi segítség szükségességének megállapítása; Elméleti háttér: Az égési sérülések mindennapjaink gyakori sérülései közé tartoznak, de szerencsére többségük csak enyhe, házilag is kezelhető. Az égést okozó tényezők alapján megkülönböztetünk száraz égést (láng, forró tárgyak, cigaretta, súrlódás), forrázást (gőz, forró folyadék), elektromos égést (áram, villám), vegyszer okozta égést (maróanyagok, gyomirtók), sugárzás okozta égést (napégés, UV okozta égés). Az égés elsősegélye a kiváltó októl függetlenül ugyanaz. Az égési sérülések diagnosztizálásakor két szempontot kell figyelembe vennünk: a mélységüket és a kiterjedésüket. Elsőfokú égéskor kültakarónknak csak a legfelső, ún. hámrétege szenvedett károsodást. Ezek felületes égések, bőrpír, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi őket. Ilyennel találkozhatunk leginkább napégés és kisebb háztartási balesetek során, de szerencsére a tanórai égéseknek is ez a leggyakoribb típusa. Másodfokú égéskor bőrünk második rétege, az ún. irharéteg is megsérül. A sérülést jellegzetes hólyagok kísérik. Harmadfokú égésnél a bőr legalsó, bőralja rétege is égést szenved. A bőr viaszos, sápadt lesz, a hólyagok felszakadnak, az érzékelés rendszerint megszűnik. Negyedfokú égés esetén a bőr elszenesedik, ez a legsúlyosabb égési sérülés. Égési sérülések kiterjedése: Az égés kiterjedését a 9-es szabállyal határozhatjuk meg. Eszerint a tenyér a testrész 1%-ának felel meg, a törzs elülső része 2x9=18%, a törzs hátulsó felszíne 2x9=18%, felső végtag 9% (2x9=18%), comb 9% (2x9=18%), lábszár 9% (2x9=18%). Égési sérülések ellátása: 105

106 1. lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat 2. hűtsük hideg vízzel minimum percig; 3. nyugtassuk meg, szükség esetén fektessük le a sérültet; 4. ha nem mentővel szállítják orvoshoz, fedje fedőkötéssel; TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni tejföl, étolaj stb. kivétel egyes fertőtlenítőszerek! TILOS a testrészekre égett ruhát eltávolítani! Gyakoribb hibaforrások: - sérült túlhűtése, különösen körültekintően járjunk el a törzs hűtésekor; - sérült területre valamilyen anyagot juttatunk; Kórházban kezelendő égési sérülések: - gyermek a sérült; - harmadfokú; - arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte; - másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (egy tenyérnyi); - elsőfokú égés esetén, ha kiterjedés a bőrfelület 5%-nál nagyobb (öt tenyérnyi); - ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése; Égési sérülések 1. Az ábra segítségével nevez meg az emberi kültakaró rétegeit! Égési sérülések típusai és jellemzőjük 1.ELSŐFOKÚ jellemzője: bőrpír 2.MÁSODFOKÚ jellemzője: hólyagos bőrfelület 3.HARMADFOKÚ jellemzője: kilyukadt hólyagok 4.NEGYEDFOKÚ jellemzője: elszenesedett bőrfelület Égési sérülések kiterjedése 2. Jelöld az ábrán a különböző testfelületek százalékos területét! A tenyér a testrész 1%-ának felel meg, a törzs elülső része 2x9=18%, a törzs hátulsó felszíne 2x9=18%, felső végtag 9% (2x9=18%), comb 9% (2x9=18%), lábszár 9% (2x9=18%). 106

107 Égési sérülések ellátása 1. hideg vizes hűtés 2. fertőtlenítés 3. fedőkötés 3. Döntsd el az alábbi állítások közül melyik Igaz-Hamis! a.) az égési sérülések nagy folyadékvesztéssel járhatnak I b.) napozáskor nem lehet másodfokú égési sérülést szenvedni H c.) a tejföl nem alkalmas az égési sérülések ellátására I d.) másodfokú égési sérüléskor, illetve a testfelület 9%-nál nagyobb kiterjedésű égésénél mindenképp célszerű szakorvoshoz fordulni I Égési sérülések 4. Az ábra segítségével nevez meg az emberi kültakaró rétegeit! Égési sérülések típusai alapján és jellemzőjük 1. jellemzője: 2. jellemzője: 3. jellemzője: 4. jellemzője: Égési sérülések kiterjedése 107

108 5. Jelöld az ábrán a különböző testfelületek százalékos területét! Égési sérülések ellátása Döntsd el az alábbi állítások közül melyik Igaz-Hamis! e.) az égési sérülések nagy folyadékvesztéssel járhatnak f.) napozáskor nem lehet másodfokú égési sérülést szenvedni g.) a tejföl nem alkalmas az égési sérülések ellátására h.) másodfokú égési sérüléskor, illetve a testfelület 9%-nál nagyobb kiterjedésű égésénél mindenképp célszerű szakorvoshoz fordulni 108

109 7.Tanegység: Mérgezések Elméleti alap: Az emberi tápcsatorna középiskolai biológia tankönyvek; Az ember légzőszervrendszerének felépítése középiskolai biológia tankönyvek; Az ember keringési szervrendszerének felépítése középiskolai biológia tankönyvek; Szén-monoxid, szén-dioxid, klórgáz középiskolai kémia tankönyvek; Alkoholok középiskolai kémia tankönyv; Elemek: - az emberi tápcsatorna felépítése: szájüreg-nyelőcső, gyomor, vékonybél-vastagbél; - az ember légzőszervrendszerének felépítése: orrüreg/szájüreg, garat, gége, légcső, főhörgők, hörgők, léghólyagocskák; - az ember keringési szervrendszerének felépítése: szív, erek, légzési gázok szállítása, tápanyagszállítás; - gázmérgezések; - gyógyszermérgezések; - alkoholmérgezés; - gázmérgezésének ellátása; - gyógyszermérgezések ellátása; - alkoholmérgezés ellátása; - gyakori hibaforrások; - orvosi segítség szükségességének megállapítása; Elméleti háttér: 1. Gázmérgezések A környezetszennyezés mindennapos beszédtéma napjainkban. A gépjárművekből, üzemekből, de a háztartásban használatos vegyszerekből is szabadulhatnak fel veszélyes gázok. A gépjárművek kipufogójából kikerülő szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, azonban kis mennyiségben is veszélyes lehet. A zsúfolt közutakon kívül a garázsban is felhalmozódhat szén-monoxid, a hibás kipufogók a gépjármű utasterébe is bejuttathatják e veszélyes gázt, jellegzetes helyszín, ha télen az égéstermék felszaporodik rossz fűtőeszköz, vagy kéményhiba miatt. A szén-monoxid mérgezés kezdeti tünete a fejfájás, hányinger. A sérült ellátása előtt győződjünk meg saját biztonságunkról, majd vigyük szabad levegőre, hívjunk segítséget. A szén-dioxid az égések és a légzés végterméke, de szabad térben általában nem tud felhalmozódni. A szén-dioxid mérgezések leggyakoribb helyszíne a borospincék, ahol a must erjedésekor termelődik, s mivel nehezebb az oxigénnél a pince alsóbb légrétegeiben halmozódik fel. Remélhetőleg mindenki számára ismerős az ún. gyertyapróba, amikor úgy megyünk le a pincébe, hogy légzőnyílásainktól alacsonyabban égő gyertyát tartunk. Oxigén hiányában a gyertya elalszik, ezzel jelezve a veszélyt. A szén-dioxid mérgezés tünete a szédülés, majd eszméletvesztés, mert a tömény szén-dioxid gátolja az agyi légzőközpontot.. Körültekintően siessünk a sérült segítségére, nehogy mi is eszméletünket veszítsük! A mentést szükség esetén bízzuk a tűzoltókra. Ez életveszélyes helyszín! 109

110 A szén-monoxid mérgezés esetén az elsődleges veszély, hogy a szén-monoxid jobban kötődi az oxigénszállításért felelős hemoglobinhoz (a vérben), így megakadályozza az oxigénfelvételt. Ebben az esetben mérgezésről beszélünk. A szén-dioxid esetében a rosszul létet az oxigén hiánya fogja okozni, ez esetben a fulladás veszély megakadályozása az elsődleges szempont. Beavatkozásunk egyik fő szempontja tehát a friss levegő biztosítása, ahol az eddiginél nagyobb töménységben van jelen az oxigén. Uszodák fertőtlenítésére, illetve háztartási vegyszerek összeöntésekor felszabaduló vegyület a klórgáz. A tüdőbe kerülve az ott lévő vízpárával reakcióba lép és sav keletkezhet. A keletkező sav súlyosan károsíthatja a tüdőt, a kialakuló tüdővizenyő halálos is lehet. A klórgáz mérgezés tünetei: szédülés, hányinger, fejfájás, köhögés, fokozódó nehézlégzés, fulladás. A sérült levegőztetését és a segítséghívást mielőbb kezdjük meg. Ellátás menete: 1. győződjünk meg saját biztonságunkról, nehogy mi is gázmérgezést szenvedjünk; 2. vigyük szabad levegőre; 3. hívjunk segítséget; 4. kísérjük figyelemmel légzését és a pulzusát; 2. Gyógyszermérgezés Gyógyszermérgezést okozhat a gyógyszerek túladagolása, több gyógyszer kölcsönhatása, figyelmetlenség, öngyilkossági szándék. A sérült ellátása mellett fontos teendőnk kideríteni milyen gyógyszert vett be. A magánál lévő sérültet kérdezzük ki, keressünk gyógyszeres dobozokat. A gyógyszermérgezést nagyon sokféle tünet kísérheti. A leggyakoribb tünetek, amelyek együtt, de külön-külön is előfordulhatnak: hasi fájdalom, hányinger, hányás, zavartság, szédülés, letargia-hiperaktív magatartás, hallucinációk. Ellátás menete: 1. ha a gyógyszerek beszedése 30 percen belül történt az eszméleténél lévő sérültet próbáljuk meg langyos sós vízzel hánytatni; 2. kérdezzük meg mit vett be, keressünk gyógyszeres dobozokat; 3. hívjunk segítséget; 4. kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni! 3. Alkoholmérgezés Az alkoholmérgezés a leggyakoribb mérgezések közé tartozik. Veszélyes, sőt halálos lehet az emberi fogyasztásra alkalmatlan metil-alkohol fogyasztása, de az etil-alkohol (hétköznapi értelemben vett alkohol) túladagolása is. Kevesen tudják, de a részegség is könnyen vezethet végzetes eseményhez, elzáródhatnak a beteg légútjai, de a kihűlés veszélye is fennáll. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok, akik rövid idő alatt sok alkoholt fogyasztanak pl. házibuli. Ellátás menete: 1. próbálkozzunk meg a langyos sósvizes hánytatással, ha eszméleténél van a sérült; 110

111 2. fektessük hasra, vagy oldalra, nehogy a hányadék a légútjaiba kerüljön; 3. ügyeljünk, nehogy kihűljön; 4. hívjunk segítséget; 5. kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni! Gyakoribb hibaforrások: - gázmérgezésénél nem figyelünk eléggé saját biztonságunkra; Kórházban kezelendő vegyszer okozat sérülések: - valamennyi mérgezés kórházi megfigyelést igényel; Mérgezések 1. Milyen mérgező gázokat ismersz? Szén-monoxid, klórgáz, kén-dioxid 2. Milyen szituációkban vagy gázmérgezésnek kitéve? Kipufogó gázok, háztartási vegyszerek helytelen keverése, égéstermékek felszaporodása 3. Milyen esetekben fordul elő gyógyszermérgezés? Öngyilkossági szándék, gyerekeknél figyelmetlenség, játék 4. Milyen esetekben fordul elő alkoholmérgezés? Nem győződik meg az illető, hogy mit iszik (metil-alkohol). Túl sok etil-alkoholt fogyaszt. Gázmérgezések 5. Mi a különbség a gázmérgezés és a fulladás között? Gázmérgezés esetén a mérgező gáz akadályozza az oxigénfelvételt, fulladáskor oxigénhiány vagy oxigén bejutási probléma miatt nem jut a szervezet oxigénhez. 6. Melyik gáz esetén beszélhetünk gázmérgezésről és melyik esetén fulladásról? Magyarázd a válaszod! Szén-monoxid esetén gázmérgezésről beszélünk, a szén-monoxid jobban kötődik a hemoglobinhoz (200-szor), mint az oxigén. Szén-dioxid esetén oxigénhiány lép fel, a széndioxid nehezebb az oxigénnél, alul halmozódik fel, kiszorítja az oxigént. A szén-dioxid ezenkívül gátolja a légzőközpontot. 7. Szituáció: egy garázs ablakán bepillantva járó motorú autót látsz és egy földön fekvő embert. Mit teszel? Megpróbálom kinyitni a nyílástárókat. Ha van segítségem, a sérült közel van az ajtóhoz nagy levegő vétele után kihozom. Ha kockázatosnak ítélem meg értesítem a tűzoltókat. A talált állapotnak megfelelő ellátást végzek. 111

112 8. Szituáció: társad rémülten szól, hogy borospincéjükben földön fekvő embert talált. Mit teszel? Igen veszélyes helyszín. Értesítem a tűzoltókat. 9. Milyen tanácsokkal látnád el városban aktívan kerékpározó ismerősödet? Kerüld a forgalmas utakat! Ne kerékpározz gépjárművek mögött! Használj szájmaszkot! Fejfájás, hányinger gázmérgezésre utalhat. Gyógyszermérgezés 10. Szituáció: egy ismerősöd kisírt szemekkel keres fel, hogy 5 perccel ezelőtt öngyilkossági szándékkal bevett egy doboz nyugtatót. Mit teszel? Megpróbálom langyos sósvízzel hánytatni. Értesítem a mentőket. 11. Szituáció: kollégiumi szobába belépve földön fekvő, eszméletlen társadra bukkansz. Mellette üres gyógyszeres doboz és búcsúlevél. Mi teszel? Biztosítom a légútjait, stabil oldalfektetés. Értesítem a mentőket. Felügyelet alatt tartom. Alkoholmérgezés 12. Mi a különbség a metil- és az etil-alkohol között? Külső tulajdonságaikban? Kémiai tulajdonságaikban? Mindkettő színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Külsőleg nem lehet elkülöníteni őket. Kémiailag összetételükben van különbség. A metil-alkohol kis mennyiségben is mérgező. 13. Mire használják a metil- és mire az etil-alkoholt? Metil-alkoholt oldószerként használják, etil-alkoholt fertőtlenítésre, emberi fogyasztásra. 14. Szituáció: egy házi bulin társad túl sok alkoholt fogyaszt. Tántorog, nehezen beszél. Mit teszel? Ha együttműködő megpróbálom hánytatni langyos sósvízzel, vagy saját ujjával garatingerléssel. Nyugalomba helyezem, lehetőleg hason vagy oldalt, hogy a légútjai biztosítva legyenek. 112

113 Figyelemmel kísérem állapotát. 15. Szituáció: utcán sétálva földön fekvő eszméletlen embert találsz. Erős alkoholszaga van, mellette üres üvegek. Mit csinálsz? Biztosítom a légútjait, stabil oldalfektetés. Óvom a kihűléstől. Értesítem a mentőket. Figyelemmel kísérem állapotát. Mérgezések 15. Milyen mérgező gázokat ismersz? 16. Milyen szituációkban vagy gázmérgezésnek kitéve? 17. Milyen esetekben fordul elő gyógyszermérgezés? 18. Milyen esetekben fordul elő alkoholmérgezés? Gázmérgezések 19. Mi a különbség a gázmérgezés és a fulladás között? 20. Melyik gáz esetén beszélhetünk gázmérgezésről és melyik esetén fulladásról? Magyarázd a válaszod! 21. Szituáció: egy garázs ablakán bepillantva járó motorú autót látsz és egy földön fekvő embert. Mit teszel? 22. Szituáció: társad rémülten szól, hogy borospincéjükben földön fekvő embert talált. Mit teszel? 23. Milyen tanácsokkal látnád el városban aktívan kerékpározó ismerősödet? 113

114 Gyógyszermérgezés 24. Szituáció: egy ismerősöd kisírt szemekkel keres fel, hogy 5 perccel ezelőtt öngyilkossági szándékkal bevett egy doboz nyugtatót. Mit teszel? 25. Szituáció: kollégiumi szobába belépve földön fekvő, eszméletlen társadra bukkansz. Mellette üres gyógyszeres doboz és búcsúlevél. Mi teszel? Alkoholmérgezés 26. Mi a különbség a metil- és az etil-alkohol között? Külső tulajdonságaikban? Kémiai tulajdonságaikban? 27. Mire használják a metil- és mire az etil-alkoholt? 28. Szituáció: egy házi bulin társad túl sok alkoholt fogyaszt. Tántorog, nehezen beszél. Mit teszel? 15. Szituáció: utcán sétálva földön fekvő eszméletlen embert találsz. Erős alkoholszaga van, mellette üres üvegek. Mit csinálsz? 114

115 8.Tanegység: Vegyszer okozta sérülések Elméleti alap: Az emberi kültakaró középiskolai biológia tankönyvek; Az emberi tápcsatorna középiskolai biológia tankönyvek; Az emberi szem felépítése középiskolai biológia tankönyvek; A kémhatás középiskolai kémia tankönyvek; Savak és lúgok középiskolai kémia tankönyvek; Elemek: - az emberi kültakaró fogalma; - az emberi kültakaró rétegei: hám, irha, bőralja; - az emberi tápcsatorna felépítése: szájüreg-nyelőcső, gyomor, vékonybél-vastagbél; - az emberi szem felépítése: szaruhártya, szivárványhártya, pupilla, szemlencse; - vegyszer a bőrön; - vegyszer okozta bőrsérülések ellátása; - vegyszer a tápcsatornában; - tápcsatorna vegyszermérgezésének ellátása; - vegyszer a szemben; - vegyszer okozta szemsérülések ellátása; - gyakori hibaforrások; - orvosi segítség szükségességének megállapítása; - háztartási vegyszerek; Elméleti háttér: 1. Vegyszer a bőrön A gyenge savak (ph= 5-7 között) és a gyenge lúgok (ph= 7-9 között) általában csak bőrpírt okoznak, a közepes erősségű savak (ph= 3-5), a közepes erősségű lúgok (ph= 9-11), az erős savak (ph=1-3) és az erős lúgok (ph= 12-14) azonban komolyabb szövetkárosodást okozhatnak. Bőrmarás tünetei elszíneződés, hólyagok, hámlás, duzzadás, maró fájdalom. Az ellátás célja a bőrre került vegyszer hígítása. Első lépésként ajánlott a vegyszert száraz ruhával letörölni mivel egyes vegyszerek (pl.: kénsav) hőfejlődés mellett reagál a vízzel, így égési sérülést okozhat. Az iskolai elsősegélyszekrényben előírás, hogy legyen savmarás ellen 2%-os nátrium-hidrogénkarbonát-oldat, lúgmarás ellen 0,5%-os ecetsav-oldat. Mindkettő gyógyszertárban beszerezhető. Ellátás menete: 1. lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat; 2. töröljük le a sérült testrészt száraz ruhával; 3. öblítsük le a sérülést alaposan, bő vízzel; 4. helyezzünk a sérülésre fedőkötést; 5. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést; TILOS a bőrre került vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra savat önteni! 115

116 2. Vegyszer a tápcsatornában Ha vegyszer jut a tápcsatornába az a szájüregen és a nyelőcsövön át a gyomorba kerül. A gyomornak normális esetben erősen savas (ph=1) a kémhatása. Az elsődleges veszélyt a szájüreg és a nyelőcső sérülése okozza, valamint a gyomorban lévő sav mennyiségének hirtelen emelkedése, illetve lúgossá válása. Cél a gyomorba került vegyszer hígítása vízzel. Először próbakortyolgatást végezzünk, ennek célja megállapítani, hogy a nyelő- és a légcső fala átmaródott-e, illetve nem záródott-e el a légút. Ebben az esetben a víz a légutakba kerül. Ellátás menete: 1. nyugtassuk, meg, ültessük le a sérültet; 2. próbakortyolgatás; 3. kíséreljük meg hígítani a gyomorba került vegyszert vízzel; 4. hívjunk mentőt; 5. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést; TILOS a sérültet hánytatni! TILOS a vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra savat itatni! 3. Vegyszer a szemben A szembe került vegyszerek különösen veszélyesek, könnyen maradandó károsodást okozhatnak. Tünetek: erős fájdalom, sérült nem tudja kinyitni a szemét, pír, duzzanat, bőséges könnyezés. Cél a szem öblítése. Ha rendelkezésünkre áll a szembe került savat 2%-os bóraxoldattal semlegesítjük, a lúgot 2%-os bórsav-oldattal. Mindkettő gyógyszertárban beszerezhető. Ha nincs, vagy beszerzése bizonytalan, akkor azonnal vízzel kell kimosni a sérült szemet. Ellátás menete: 1. nyugtassuk meg a sérültet; 2. öblítsük a sérült szemét gyengén folyó víz alatt; 3. helyezzünk fedőkötést a sérült szemre; 4. forduljunk orvoshoz; 5. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést; Gyakoribb hibaforrások: - a vegyszermarás ellátásakor nem gondoskodunk saját biztonságunkról (pl.: gumikesztyű); Kórházban kezelendő vegyszer okozat sérülések: - nagy kiterjedésű bőrmarások; - tápcsatornába került vegyszer; - szembe került vegyszer; Háztartási vegyszerek: Akkumulátorsav=kénsav; vízkőoldó=sósav; elemek, tisztítószerek=savak, mosogatószerek=lúgok; hypo=lúg; különböző festékoldók 116

117 Vegyszer okozta sérülések 1. Sorolj fel háztartásban előforduló maróanyagokat! Nevezd meg milyen sav, illetve lúg a hatóanyaga! Akkumulátorsav kénsav, vízkőoldó sósav, elemek kénsav, hypo - lúg Vegyszer a bőrön Ellátás menete: 6. lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat 7. töröljük le a sérült testrészt száraz ruhával 8. öblítsük le a sérülést alaposan, bő vízzel 9. helyezzünk a sérülésre fedőkötést 10. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést; Vegyszer a tápcsatornában Ellátás menete: 6. nyugtassuk, meg, ültessük le a sérültet 7. próbakortyolgatás 8. kíséreljük meg hígítani a gyomorba került vegyszert vízzel 9. hívjunk mentőt 10. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést Tilalmak: 1. hánytatás 2. semlegesítés savval vagy lúggal 2. Mi a próbakortyolgatás jelentősége? Ellenőrizzük, hogy a nyelőcső nem lyukadt ki, illetve nem záródott-e el. A nyelőcső sérülése esetén a víz a légutakba kerülhet. 117

118 Vegyszer a szemben 3. Nevezd meg a szem részeit! Forrás: Ellátás menete: 6. nyugtassuk meg a sérültet 7. öblítsük a sérült szemét gyengén folyó víz alatt 8. helyezzünk fedőkötést a sérült szemre 9. forduljunk orvoshoz 10. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést 118