II. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia Nyíregyháza, november 21.

Átírás

1 II. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia Nyíregyháza, november 21.

2

3 II. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia Nyíregyháza, november 21.

4 II. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia Előadásainak Közleménye Szerkesztette: Kerekes Benedek Technikai közreműködő: Antal Tamás Borítóterv: Sziky Viola A konferenciát szervezte: Nyíregyházi Főiskola Közreműködő intézmények: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola A konferencia védnöke: Doktoranduszok Országos Szövetsége A konferencia helye és ideje: Nyíregyháza, november 21. ISBN A kötetet kiadja: A Nyíregyházi Főiskola Tudományos Tanácsának támogatásával a Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza, 2009 Készült: IMI Print Kft.

5 Tartalom Előszó... 9 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK...11 Barabásné Kárpáti Dóra SZERHASZNÁLAT ÉS CSALÁDI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ELTERELT FIATALOK KÖRÉBEN...13 Erdeiné Nyilas Ildikó KISS ÁRPÁD NEVELÉSETIKÁJA, ABSZOLÚT PEDAGÓGIÁJA...19 Barabás László AZ ELSŐ NÉMETTANÁR-TOVÁBBKÉPZÉS SZATMÁRBAN, 1925/ Huszti Éva A SZOCIOMETRIÁTÓL A NETWORK NAPLÓIG. AZ EGYÉNI KAPCSOLATI HÁLÓK MÉRÉSE...31 Jóna György AZ AMERIKAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS JELENE...39 Vincze Krisztián A DARWINI FEJLŐDÉSELMÉLET ÉRTÉKELÉSE ÉS HELYE A KERESZTÉNY FILOZÓ- FIÁBAN...47 Marsi Edit AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS, MINT A SZERZŐDÉS TÁRGYA...53 Szoboszlai Katalin HAJLÉKTALAN NŐK A TÁRSADALOMBAN...59 R. Fedor Anita A RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS, MINT A CSALÁD ÉS MUNKA KÖZÖTTI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉNEK EGYIK LEHETŐSÉGE...69 Árokszállási Andrea PÁLYAKÉP AZ EGÉSZSÉGÜGYI HALLGATÓK KÖRÉBEN...75 Balogh István NARRÁCIÓ ÉS NARRATÍVA A. BELIJ PÉTERVÁR CÍMŰ MŰVE I. FEJEZETÉBEN...81 Dr. Horváth László FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDJAIK SZOCIÁLIS SEGÍTÉSE...87 Lőw Gábor Újváriné Siket Adrienn EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKÁS KOMPETENCIÁINAK VIZSGÁLATA, KUTA- TÁSI TAPASZTALATOK

6 HUMÁNTUDOMÁNYOK Bajusz Bernadett KELEMEN LÁSZLÓ A TANÁRKÉPZÉS ELMÉLETÉRŐL ÉS GYAKORLATÁRÓL A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Aranyosi Zsuzsanna DIVAT-ÖLTÖZÉK KOMMUNIKÁCIÓS SZEREPE A 21. SZÁZADBAN Gerliczkiné Schéder Veronika A FIATALKORI BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEI ÉS MÓDSZEREI A PSZICHOLINGVISZTIKÁBAN Bicsák Zsanett Ágnes A NEOHUMANISTA JOHANN FRIEDRICH HERBART Havasi Tamás ÖNREPREZENTÁCIÓ AZ INTERNETEN Matthew Britschgi INTERLANGUAGE PRAGMATICS AND FOSSILIZATION Riskó Enikő HANS HENNY JAHNN FOLYÓ PART NÉLKÜL CÍMŰ TRILÓGIÁJÁNAK TÉMA- ÉS MO- TÍVUMVILÁGA Szepessy Béla TRADÍCIONÁLIS GRAFIKA-COMPUTER GRAFIKA Tukacs Tamás NOSZTALGIA AZ 1930-AS ÉVEK ANGOL REGÉNYIRODALMÁBAN JAMES HILTON: A KÉK HOLD VÖLGYE Arany János SZÖVEG ÉS ZENE ÖSSZEFÜGGÉSEI KODÁLY ÉNEKES DARABJAIBAN Juhász Erika A JELES NAPOK HAGYOMÁNYAINAK JELENKORI MEGJELENÉSI FORMÁI HAJDÚ- BIHAR MEGYÉBEN Vargáné Nagy Anikó JAUSZ BÉLA IGAZGATÓI TEVÉKENYSÉGE A DEBRECENI MAGYAR KIRÁLYI KÖ- ZÉPISKOLAI TANÁRKÉPZŐ INTÉZET GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁBAN

7 MŰSZAKI, AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Barna Sándor Anton Attila Simon László NEHÉZFÉMEKKEL SZENNYEZETT TALAJOK STABILIZÁCIÓJA VÍZTISZTÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ CSAPADÉKOKKAL Szabó Miklós Szabó Béla Németh Imre TALAJMŰVELÉSI MÓDOK HATÁSA A SZŐLŐ GYOMNÖVÉNYZETÉRE Britschgi Réka AZ ABC MÓDSZER ALKALMAZHATÓSÁGA A FELSŐ-TISZA VIDÉK ÁRTEREINEK REHABILITÁLÁSÁBAN Szabó Béla, Szabó Miklós, Tóth Ferenc, Vágvölgyi Sándor A NAPRAFORGÓMOLY ELLENI AGROTECHNIKAI VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK ÉR- TÉKELÉSE Antal Tamás SZABOLCSI MEGGYFAJTÁK DEHIDRÁLÁSI TAPASZTALATAI Csajbók Zoltán ORVOSI PROTOKOLLOK INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI REPREZENTÁCIÓJA Takács Péter A KUDO-MATHURIA PROTOKOLL VIZSGÁLATA AZ AVISPA PROTOKOLLELLEN- ŐRZŐ RENDSZERBEN Sitkuné Görömbei Cecília AZ INFORMATIKA ALAPJAINAK OKTATÁSI TAPASZTALATAI Ferenczi István KORSZERŰ, VALÓS IDEJŰ (RT) IPARI ETHERNET KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZE- REK Falucskai János VÁLTOZÓ HOSSZÚSÁGÚ KÓDOK Csajbók Zoltán, Takács Péter, Kristóf Zsolt, Bodnár Károly ELEARNING RENDSZEREK BIZTONSÁGI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Sápiné Kovács Zita - Pénzes Andor A DÖMÖSI-FÉLE TITKOSÍTÁSI RENDSZER BIZTONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

8 INTERDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNYOK Csutkai Réka A MUNKAERŐHIÁNY OKA ÉS LEHETSÉGES KEZELÉSE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉ- GIÓ NAGYVÁLLALATAINÁL Komáromi István AZ ÉPÍTETT ÉS A SZELLEMI ÖRÖKSÉG SZEREPE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE IFJÚSÁGI TURIZMUSÁBAN Gerda István Zsolt A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ÉS AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI ESZ- KÖZÖKKEL ELLÁTOTTAK SZÁMA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Kőműves Zsuzsanna Judit A REJTETT ÉS VERBÁLIS ERŐSZAK JELEIHEZ VALÓ VISZONYULÁS VIZSGÁLATA SZOCIÁLPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN Hegedűs László MINŐSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZERKERESKEDELEMBEN..299 Oroszné Ilcsik Bernadett A MEZŐGAZDASÁGBAN ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMÁNAK ÉS BRUTTÓ ÁT- LAGBÉRÉNEK STATISZTIKAI ELEMZÉSE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉ- BEN Ujváriné Siket Adrienn A HUMÁNERŐFORRÁS HELYZETE, ÖSSZEFÜGGÉSE A PÁLYAELHAGYÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Pásztor Szabolcs A MAGYAR-UKRÁN HATÁRSZAKASZ KISTÉRSÉGEINEK HELYZETKÉPE AZ EZ- REDFORDULÓ UTÁN Tarekné Tilistyák J., Csáki J., Dinya Z., Máthé E., Steinbach S. ELŐKÉSZÍTETT, NYERS BURGONYA MINŐSÉGI PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLA- TA

9 Előszó A Nyíregyházi Főiskola szervezésével és rendezésében a Debreceni Egyetem, Orvosés Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kara és a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola közreműködésével november 21-én került sor a II. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferenciára, a Nyíregyházi Főiskmola Műszaki és Mezőgazdasági karán. Ezt a tudományos fórumot már második alkalommal sikerült megrendezni. Az első, hagyományteremtő konferenciának decemberében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara biztosított lehetőséget és helyet Nyíregyházán. Az évenkénti doktorandusz konferencia a nyíregyházi felsőoktatási intézmények kiváló együttműködésének az eredménye. A konferencia célja az, hogy a helyi főiskolák doktoranduszaiként tevékenykedő PhD/ DLA hallgatóknak nívós szakmai fórumot és publikálási lehetőséget biztosítsunk a kutatási (művészeti) tevékenységük és eredményeik bemutatására. A fiatal tudósjelöltek második összejövetelén négy szekcióban (társadalomtudományok, humántudományok, műszaki, agrár- és természettudományok, interdiszciplináris tudományok) összesen 46 magas színvonalú előadás hangzott el. Ebben a kötetben a konferencián előadott, majd egyenként lektorált dolgozatok jelennek meg a Nyíregyházi Főiskola Tudományos Tanácsának támogatásával, a Bessenyei György Könyvkiadó gondozásában. Köszönetet mondok a szerzőknek és az egyes cikkek szakmai lektorainak a gondos és lelkes munkájukért, valamint elismerésem fejezem ki a kötet technikai szerkesztésében közreműködő kollégámnak és mindazoknak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a kiadvány megjelenéséhez. Nyíregyháza, május Dr. habil Kerekes Benedek Tudomány- és kutatásszervezői főigazgató a Tudományos Tanács elnöke és a kötet szerkesztője 9

10

11 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

12

13 SZERHASZNÁLAT ÉS CSALÁDI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ELTERELT FIATALOK KÖRÉBEN Barabásné Kárpáti Dóra főiskolai tanársegéd, PhD. hallgató Nyíregyházi Főiskola, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Vezetés- és Humántudományi Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálatomban szereplő 144 személy mindegyike kipróbált, vagy rendszeresen használ valamilyen tudatmódosító szert. Többségük fiatal felnőtt. A kedvelt szerek: döntően a marihuana és az ecstasy. A megkérdezettek mindegyike fogyaszt alkoholt. A fiatalokat a szerfogyasztás tekintetében 3 csoportba soroltam (alkalmi fogyasztók, problémás fogyasztók, függők). Vizsgálatom megerősítette azt a feltételezésemet is, hogy az elterelésbe nem csak olyan fiatalok kerülnek, akik életükben 1-szer 2-szer kipróbálták a szert. Az interjúalanyok családszerkezetét vizsgálva nem találtam lényeges különbséget az elmúlt 30 napra és az elmúlt évre vonatkozó együttélési adatok tekintetében. A családtagok alkohol-és drogfogyasztása nagyobb összefüggést mutat a legális szerek fogyasztásával, mint a tiltott szerekkel. A szülőkhöz kapcsolódó családi problémák összefüggést mutatnak a fiatalok tiltott és legális szerfogyasztásával, különösen hangsúlyos az apa szerepe. A legtöbb családi probléma a problémás-és függő csoportba tartozók között mutatkozott. Ugyanakkor meglepő, hogy a party drogot fogyasztók szerteágazóbb, sokrétűbb családi problémát hordoznak, mint a marihuánát használók. Családi rizikótényezők a droghasználat kialakulásában A fiatalok családi hátterét vizsgáló eddigi kutatások több tényezőt vizsgáltak: 1. Családszerkezet: A kábítószer-fogyasztás egyik oka a családstruktúra rendezetlensége. A nem teljes család már eleve sok esetben növeli a kockázatot, de ugyanakkor a teljes családokban sem mindig harmónikus az együttélés. (Formoso-Gonzales-Aiken, 2000) A WHO (1999) a megbomlott családi struktúra rizikóhatását emeli ki. Az egyszülős családok nagy rizikóhatást mutatnak, de a családi struktúra újraalakulása még ennél is nagyobb kockázati hatással bír. (Brassai-Pikó, 2005) 2. Családon belül előforduló devianciák: A családon belüli deviancia, illetve a káros fogyasztási szokások is növelik a szerfogyasztás valószínűségét. Az adatok arra utalnak, hogy a középiskolás fiatalok egy je- 13

14 lentős része családi kapcsolatban él az egyes problémás viselkedési formákkal. ( Elekes, 2005) Azonban nemcsak a szülők, hanem az idősebb testvér káros fogyasztási szokása is szignifikáns kapcsolatot mutat a fiatalok szerfogyasztásával. (Elekes, 2005) 3. Családon belüli diszharmóniák: Különösen meghatározó a szülőkkel való kapcsolat minősége. A szülőkkel való jó kapcsolat protektív (védő) tényezőnek, míg az ettől negatív irányba eltérő kapcsolat kedvez a szerkipróbálásnak. (Brassai-Pikó, 2005; Bácskai-Gerevich, 2000, ) A családi konfliktusok, a rossz viszony a szülőkkel vagy a szülők között, a bizalom hiánya a családban szintén szorosan összefonódik a problémaviselkedéssel. ANYAG ÉS MÓDSZER Cél: Adatgyűjtés arról, hogy a családi tényezők hogyan hatnak az alkohol-és egyéb drogfogyasztásra. Ezen belül 3 problémakört vizsgálok: családszerkezet, szülőkkel való kapcsolat, családtagok szerfogyasztó magatartása. Arra kerestem a választ, hogy kimutatható-e szignifikáns összefüggés a családi problémák valamint az alkohol-és drogfogyasztás között az ambulancián megjelenő fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében. Melyik csoport rendelkezik a legtöbb családi problémával? Ezenkívül úgy gondolom, hogy az elterelésbe nem csak olyan fiatalok kerülnek, akik egyszer-kétszer kipróbálták a szert. Módszerként az EuroADAD kérdőív feldolgozását alkalmazom, ami nyolc témával kapcsolatos kérdéscsoportot ölel fel /általános információ, egészségi állapot, iskola, társas kapcsolatok, család, pszichológiai állapot, jogi helyzet, alkohol-és drogfogyasztás/ (Gerevich- Bácskai Rózsa, 2004) Statisztikai eljárás: regreszióanalízis. EREDMÉNYEK A minta általános jellemzése Vizsgálatom alapját a Nyíregyházi Drogambulancián ben felvett Euroadad interjúk képezik. A minta nagysága 144 fő. A mintában 15 nő és 129 férfi szerepelt, melynek 73,6%-a 18 év feletti, 26,4%-a év közötti. Foglalkozási adatok: a megkérdezettek 42,4%-a iskolába jár, 24,3%-a dolgozik. Sem tanulói, sem munkaviszonnyal nem rendelkezik 27,1%. Az iskolázottság jellemzői: 8 általánost végzett 18,8%, érettségizett, illetve szakmunkás 29,2%. Jelenleg középiskolás 24,9%, érettségi után továbbtanul 7,6%. 14

15 A szerfogyasztás jellemzői A büntetőeljárás alternatívájaként kezelt betegeket a szakirodalom elterelteknek nevezi. Az elterelés kábítószer-függők esetében gyógykezelést jelent, alkalmi droghasználók esetén pedig felvilágosító-megelőző szolgáltatásban való részvételt. (Rácz, 2005) A megkérdezettek 76,9%-a a kábítószerrel való visszaélés miatt a büntetőeljárásból elterelt a megelőzés, illetve a kezelés irányába. A megkérdezettek mindegyike fogyaszt alkoholt; 42,4%-uk 15 évnél fiatalabb volt az első fogyasztáskor, 56,3%-uk életév között kezdett inni,1,4%-uk 18 év felett ivott először alkoholt. A második legnépszerűbb szer a marihuána. A fogyasztás elkezdése életkor szerint: 9,7% 15 év alatt, 58,3% év között, 17,4%-a 18 életév felett. A következő legelterjedtebb szer az ecstasy; 0,7% 15 éves kora előtt már kipróbálta, 26,4%-a éves korában használta először, 19,4% 18 éves kora után kóstolta először. A 144 megkérdezett közül 21 fő soha nem használt marihuanát, 77 fő pedig úgynevezett party drogot. A 144 fő közül 113 dohányzik. Egyéb kábítószerek jelentéktelen számban fordulnak elő. Egy intravénás használót regisztráltam. Vizsgálatom adatai többé-kevésbé megfelelnek az európai és a hazai tendenciáknak. (EMCDDA, 2005). % Max. fogyasztás egy hónapban soha nél több naponta Alkohol 2,1 55,6 20,8 11,1 3,5 6,9 Marihuana 14,6 41,7 10,4 11,1 2,8 19,4 Amfetamin 66,7 20,1 9,7 0,7 1,4 1,4 Nyugtató 86,1 5,6 0,7 4,2 0,7 2,8 Party drog 54,9 29,9 6,3 4,9 2,1 2,1 1. táblázat A szerfogyasztás jellemzői A 2. táblázat alapján a fiatalokat 3 csoportba soroltam: kipróbálók, akik maximum 1-4 alkalommal fogyasztottak szert egy hónapban problémás szerfogyasztók, akik 5-15 alkalommal fogyasztottak szert függők, akik 15 alkalomnál többször használnak szert egy hónapban. Alkohol Nyugtató Marihuana Party drog Amfetamin Alkalmi fogyasztók 80fő 55,6% 8fő 5,6% 60fő41,7% 43fő29,9% 29fő 20,1% Problémás fogyasztók 46 fő 31,9% 7 fő 4,9% 31 fő 21,5% 16 fő 11,1% 15 fő 10,4% Függők 15 fő 10.4% 5 fő 3,5% 32 fő 22,2% 6 fő 4,2% 4 fő 2,8% Nem használt 3 fő 2,1% 124fő86% 21 fő 14,6% 79 fő 54,8% 96 fő 66,7% 2. táblázat A drogfogyasztó fiatalok 3 csoportja 15

16 Ebből is látható, hogy az elterelésbe nem csak olyan fiatalok kerülnek, akik életükben 1-szer 2-szer kipróbálták a szert. Az adataim ezt nem támasztják alá. Az interjúalanyok családi háttere A kérdezett fiatalok 95,8%-nak él az édesanyja, illetve az édesapja. A szülők együttélését tekintve a fiatalok 59%-nak együtt élnek a szülei, 31,3%-nak külön élnek, elváltak, és csupán 2,1%-uk nyilatkozta azt, hogy soha nem éltek együtt. Az elvált fiatalok döntő többsége az anyával él. A kérdezettek 48,6%-nak 1 testvére van. A megkérdezettek 27,1%-a nagycsaládban él, azaz legalább 3-an vannak testvérek. A két szülő közül az apával van több kommunikációs probléma. Az állításokat tekintve elmondható, hogy az apa erőteljesebb negatív hatással van a megkérdezettre, mint az anya. A szülőket tekintve nagy kockázati faktort jelent az apák 38,9%-os alkohol-és egyéb drogfogyasztása, míg az édesanyák 4,9%-os alkohol-és egyéb drogfogyasztása kisebb súlyt képvisel. A bűncselekmények 4,9%-os jelenléte az előző tényeket még súlyosbítja. A probléma súlyosságát jelzik a testvérekre vonatkozó adatok is. A család struktúrája és az interjúalanyok szerfogyasztása A lineáris regresszió-elemzés adatai alapján megállapítottam, hogy nincs összefüggés az interjúalanyok családstruktúrája, valamint a drogfogyasztás (marihuána, amfetamin, party drog) között. A legális szerek közül egyedül az alkohol-fogyasztás és a csonka családban élés (p<0,0553) között találtam szignifikáns összefüggést. Az ép család óvó hatása azonban egyértelműen megfigyelhető, mind a tiltott, mind a legális szerek tekintetében. Ez utóbbi megfelel a korábbi kutatási eredményeknek. Családon belül előforduló devianciák Az apa alkoholfogyasztása minden szer esetében összefüggést mutat a kérdezettek alkohol-és egyéb kábítószer-problémáival. A testvérek szerepe nem jelentős, mindössze 2 ponton mutatott szignifikáns összefüggést. Az anya alkohol-és drogfogyasztása két szerrel áll kapcsolatban. (4. sz. táblázat) A családtagok alkohol-és drogfogyasztása leginkább a legális szerek fogyasztásával függ össze. Ezt a korábbi vizsgálatok is igazolják. (Elekes, 2005.) 16

17 Családon belüli devianciák szignifikáns ha, p<0,05 Apa alkoholfogyasztása Anya alkoholfogyasztása Anya drogfogyasztása Testvér drogfogyasztása Apa bűncselekménye Dohányzás Nyugtató Alkohol Marihuana Party drog táblázat A drogfogyasztó fiatalok 3 csoportja 1= a szerfogyasztás gyakorisága az elmúlt 30 napban, 2= maximális szerfogyasztás egy adott hónapban A családi problémák és a szerfogyasztó fiatalok 3 csoportjának összefüggése Az anyával és az apával kapcsolatban 5-5 kérdést vizsgáltam: kijövési problémák, beszélgetési problémák, vádoló magatartás, bizalom szintje, valamint a kapcsolat erőssége. A 10 családi probléma közül 1 nem volt szignifikáns egyik szerrel sem: az anyában való bizalom. A szülőkhöz kapcsolódó családi problémák összefüggést mutatnak a fiatalok tiltott és legális szerfogyasztásával, különösen hangsúlyos az apa szerepe. A családi problémák előfordulása az alkalmi fogyasztók körében kevésbé jellemző. Meglepő, hogy a problémás alkohol- és marihuana-fogyasztás hátterében csupán egyetlen családi probléma áll. A party drog-és amfetamin fogyasztók csoportjai rendelkeznek a legtöbb családi problémával. A legális szerek közül a nyugtatót fogyasztó (problémás, vagy függő) fiatalok családi problémái jelentősek. A legtöbb családi probléma a problémás-és függő csoportba tartozók között mutatkozott. KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálati eredményeim megerősítették azt a feltételezésemet, hogy a családtagok szerfogyasztó magatartása és a családon belül előforduló diszharmóniák összefüggést mutatnak a fiatalok alkohol-és egyéb drogfogyasztásával. 17

18 IRODALOM 1. Bácskai, E.- Gerevich, J.: (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác. 2. Brassai, L.- Pikó, B.: (2005): Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál Addiktológia 3. Elekes, Zs. (2005): A drogfogyasztás elterjedtsége és a fogyasztásra ható társadalmi tényezők iskolában tanuló fiatalok körében. Demográfia 48 évf.4. szám p. 4. Formoso, D.-Gonzales, N.A.-Aiken, L.S.: (2000): Family conflict and children s internalizing and externalizing behavior: Protective factors. American Journl of Community Psychology, Gerevich, J.-Bácskai, E.-Rózsa, S. (2004): A serdülőkori problémák értékelő interjúja Euroadad kézikönyv. Addiktológiai Kutató Intézet. Budapest 6. Nemzeti Drog Fókuszpont: 2005-es éves jelentés az EMCDDA számára. 7. Rácz, J. (2005): Az elterelésről Addiktológia. A cikket lektorálta: Dr. Kerülő Judit C.Sc. dékánhelyettes, tanszékvezető, főiskolai tanár (Nyíregyházi Főiskola, GTFK) 18

19 KISS ÁRPÁD NEVELÉSETIKÁJA, ABSZOLÚT PEDAGÓGIÁJA Erdeiné Nyilas Ildikó főiskolai docens, PhD hallgató Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Társadalomtudományi Tanszék 4026 Debrecen, Péterfia utca 1-7., BEVEZETÉS A tanulmány kapcsolódik a szerző tervezett doktori disszertációjának témájához, amelyben Kiss Árpád szellemi arculatát teszi elemzés tárgyává. Jelen tanulmány két kérdéskört érint. Egyrészt szeretnénk bemutatni az között működő Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumát. Ez az intézmény meghatározó jelentőségű Kiss Árpád életművében, mert már vezetőtanárként is foglalkoztatták azok a kérdések, melyekről önálló köteteket írt tudományos kutatóként. Másrészt a nevelésetikát, mint a tanári hivatás centrális elemét vizsgáljuk a hermeneutika erőterében, utalva Kiss Árpád műveltségfogalmára, valamint tanári tevékenységét analizálva, művészeti ambíciót feltételezve érvelünk abszolút pedagógiája mellett. A tanulmány támaszkodik a Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumát bemutató levéltári forrásokra, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetében található Kiss Árpád Archívum dokumentumaira, a vonatkozó szakirodalomra és az egykori diákokkal készített félig strukturált interjúkra. A kutatás kvalitatív jellegéből adódóan tartalom- és dokumentumelemzést végzünk.(nádasdi, 2000) Célunk azon narratívák feltárása, melyek jelen voltak az intézmény életében meghatározva a diákok és tanárok értékrendjét.(szabolcs, 2001) A kutatás teljes körű vizsgálata remélhetőleg azt fogja eredményezni, hogy sikerül az intézmény történetét megírni, valamint Kiss Árpád életművét tágabb összefüggésben a XX. századi értelmiségtörténet egyik fontos fejezetévé tenni. A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának bemutatása. 1 A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter az évi XXVII. Törvény alapján a Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Igazgatótanácsát Dr. Pap Károly egyetemi tanár elnöklete alatt azzal a megbízással nevezte ki, hogy az Intézet a működését az 1925/26. tanév elejével kezdje meg. Tekintettel arra, hogy a városban a tanárképzés céljaira nem állt rendelkezésre gya- 1 A Hajdú Bihar Megyei Levéltárban találhatóak a Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának Tanárkari Jegyzőkönyvei 10 kötetben ( ) forrásainak alapján 19

20 korlóiskola, a tanárjelöltek gyakorlati képzését a helyi középiskolákban biztosították. A Református Főgimnázium, a Dóczy Leánygimnázium, a Kegyestanítórendi Római Katolikus Calasanczi Szent József Reálgimnázium és az Állami Fazekas Mihály Reáliskola a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Tanárképző Intézetének gyakorló helyei lettek. A tanárjelöltek az igazgató vezetése és felügyelete alá tartoztak, de a hospitálást és a gyakorlótanítást a vezetőtanárok irányításával végezték. Ez a körülmény kapcsolatot teremtett az iskola és az egyetem között, hiszen az egyetem tanárai rendszeresen látogatták a tanárjelöltek tanítási gyakorlatait. Részt vettek a vezető tanárok bemutató tanításain valamint a tanárjelöltek próbatanításain. Bár a négy iskola kedvező feltételeket biztosított a tanárjelöltek számára, mégis fölmerült az önálló gyakorló középiskola létesítésének szükségessége. Dr. Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter 1936-ban rendelte el a gyakorló gimnázium létesítését. Az intézmény igazgatója Jausz Béla lett. 2 A tanári karban helyet kapott Ercsey Jakab matematika-fizika szakos tanár, aki korábban Kaposvárott tanított. Fehérvári Dezső magyar-latin szakos tanár a ceglédi Kossuth Gimnáziumból, Madai Pál történelem - földrajz képesítéssel a debreceni állami Fazekas Gimnáziumból, Szondy György természetrajz-földrajz szakos tanár, valamint négy hitoktató, a református, római katolikus és evangélikus vallású tanulók hitoktatását látta el. A gyakorlógimnáziumi tanári állásokat kutatási tevékenység bemutatásával lehetett megpályázni. Terjedelmi korlátok miatt nem áll módunkban a tanári kar valamennyi tagját bemutatni. 3 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kinevezett tanárok végeztek publikációs tevékenységet, nevezetesen tankönyveket írtak és tudományos tevékenységet folytattak: például Kiss Árpád és Szondy György, Ercsey Jakab. A gyakorlóiskola életében meghatározó volt a tanárjelöltek jelenléte. A Tanárkari Jegyzőkönyvek tanúsága szerint a beosztásukat követő két héten keresztül naponta három órát látogattak saját szakjuk óráin, majd vezetőtanáraikkal alaposan megtárgyalták a tananyagot és a követendő módszert. Ezek a megbeszélések alkották a tanítási gyakorlatok előkészületeit. A jelöltek írásbeli óratervvel készültek óráikra és a próbatanításra az igazgató, a vezető tanár és egy hivatalos bíráló előtt került sor. A próbatanításokon gyakori vendég volt az egyetem pedagógia professzora Dr. Mitrovics Gyula egyetemi tanár. Kiss Árpád bemutatása A Gyakorló Gimnázium egyik neves pedagógusa volt Kiss Árpád, akit Jausz Béla az intézmény igazgatója hívott Debrecenbe 1939-ben. Jausz Béla fontosnak tekintette, 2 A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának Értesítője az 1936/37-es évről. Közzétette: Jausz Béla 3 Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez című tanulmányában részletezve olvasható In HBML Évkönyve XVIII:1991.Debrecen 20

21 hogy szakmailag, metodikailag jól felkészült tanárokat gyűjtsön maga köré. Kiss Árpád francia német szakos tanárt még októberében áthelyezték a balassagyarmati gimnáziumból. Már az első tanév őszi szülői értekezletén sikeres előadást tartott a tanári tekintélyről. A bemutató tanítások metodikai anyagát kiegészítendő előadásokat vállalt a módszeres értekezleteken a következő témakörökben: A koncentráció lélektani feltételei, a tanulók minősítése, A tanár szerepe a nyelvtanításban, Modern taneszközök felhasználása az élő nyelvek tanításában, Módszer és eredmény. Az egyetem francia intézetében előadott a francia nyelv és irodalom tanításával kapcsolatos kérdésekről. Kiss Árpád még ifjúkorában vonzódott az irodalom, filozófia és a nyelvek iránt. A pedagógia az egyetemen még kevéssé foglalkoztatta, tanárnak vallotta magát, nem pedagógusnak. A pedagógiához éppen debreceni évei vezették el. Vezető tanárként a pedagógiával, mint tudománnyal kezdett el foglalkozni és egy életre elkötelezte magát iránta (Horváth, 1990; Zibolen, 1980). Kiss Árpád a Gyakorló Gimnáziumban francia és német nyelvet tanított. Tekintettel arra, hogy vezetőtanári beosztásban dolgozott, bemutatóórákat is tartott és a tanári könyvtár kezelését is szívesen vállalta. Az Igazság költészet nélkül című (1999) visszaemlékezésében az ország egyik legfrissebb szellemű intézményeként, valamint igényesen vezetett, a szellemi újdonságokra nyitott iskolaként írja le a gyakorlót. Kiss Árpád órái, a módszeres értekezleteken tartott előadásai a Tanárkari jegyzőkönyvek tanúsága szerint tükrözték igényességét, európai műveltségét. Debreceni évei után Kiss Árpád Budapesten tevékenykedett 1944-től az Országos Közoktatási Tanácsnál, majd 1945-től az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója lett (Vaskó, 1982) ben internálták, így az 1950-es évek jelentették pályája mélypontját, amikor hallgatásra és cselekvésképtelenségre ítélve próbatétel alá került pedagógus hivatása és hite. Kiss Árpád e holtpontról hivatásában megerősödve lépett előre újra felfelé ívelő pályáján (Kiss, 2007). Abban a korban, amikor Közép-Kelet Európában a neveléstudomány alig volt több az uralkodó ideológia szolgálólányánál, biztosan hitt a neveléstudomány társadalmi fontosságában és tudomány voltában. Egész életében azon dolgozott, hogy ennek szükségességét elfogadtassa. Feladatának tekintette, hogy a neveléstudomány szellemi paradigmáját megtisztítsa a marxista ideológiától és meghonosítsa a pozitivista paradigmát. Jól ismerte a nemzetközi szervezetek oktatásüggyel kapcsolatos álláspontjait, gyakran hívták az UNESCO oktatásüggyel foglalkozó konferenciáira. 4 Francia, német és angol nyelvű olvasmányai alapján világosan látta a társadalmi, intézményes nevelés fontosságát. Felismerte a neveléstudomány szerepét a társadalom humanizálódásában és demok- 4 Meeting of Experts on Curriculum of General Education. UNESCO, Paris,14.june, A konferenciáról magyar nyelven a Pedagógiai Szemle 1968/ 4-es számában olvashatunk. 21

22 ratizálódásában. Nem túlzás azt gondolnunk, hogy a tudástársadalom bekövetkezését racionális érvekkel jósolta meg (Báthory, 2007). Miközben nem állíthatjuk róla, hogy pozitivista kutató lett volna, különös szenvedéllyel pártolt minden kezdeményezést, amely a neveléstudomány egzaktságát növelve a gyakorlati pedagógiát is segítette. Neki tulajdoníthatjuk, hogy a didaktikában, a mérés-értékelés területén a magyar pedagógiai kutatás megelőzte a régió országait egy olyan korban, amikor a mérés-értékelést hivatalosan gyanús áltudománynak minősítették. Kiss Árpád azzal indokolta a vizsgálatok szükségességét, hogy a tananyag rendszerezésének, fejlesztésének igénye a műveltség egyre szélesebb körben való terjesztése, a folyamatosan mért tanulói eredmények ismeretében lehetséges.(kiss, 2003) Kiss Árpád nevelésetikája Kiss Árpád Műveltség és iskola (1969) című művének elemzése során jutottunk arra a következtetésre, hogy a műveltség fogalmának megalkotása és tartalmának bemutatása a neveléstudomány kutatói és a pedagógusok számára új kutatási lehetőségeket jelentenek. Kiss Árpád műveltségfogalmának alapja az alap-, köz-, és általános műveltség megkülönböztetése. Az alapműveltség az a műveltséganyag, amely az élethez valóságosan kell és társadalmi egyetértés vonatkozik rá. A közműveltség a művelt életben való eligazodáshoz szükséges, az önálló továbbfejlődésre és a társadalmi szerepvállalásra készít föl. Az általános műveltség az egyetemes igazság megismerését jelenti. A műveltség mindhárom formája megszerzésének lehetőségét az iskola biztosítja az értékek megőrzésével a hagyományok megújításával. Kiss Árpád műveltségfogalmának lehetséges olvasatait az egyetemes igazságra, a tudás demokratizálására valamint az iskolai műveltségre vonatkoztatjuk. Kutatásunk a műveltség elsajátításának módszerére irányul. Választ a kortárs német gondolkodó Hans-Georg Gadamer filozófiai hermeneutikája adja meg. Fő művében az Igazság és módszerben (1960) azt állította, hogy nem függetleníthetjük magunkat történelmi helyzetünktől, ezért egy szöveg megértése két nézőpontból történik: a szerzőéből és az értelmezőéből. Ez azt jelenti, hogy az értelmezés kétirányú folyamat, amelyben ezek a nézőpontok horizontokként egyesülnek. Továbbá, mivel minden szöveghez lehetségesek újabb és jobb értelmezések is és ezzel mindig új szempontok merülnek fel, a folyamat nem írható le valamilyen általános módszerrel. Gadamer sokat foglalkozott a párbeszéd gondolatával. Ez az egyik pillére hipotézisünk szerint Kiss Árpád nevelésetikájának. A másik pillért a szintén kortárs filozófus, csillagász Thomas S. Kuhn (1962) nézetei adják, aki. A tudományos forradalom szerkezete című művében megkérdőjelezte a tudományos haladás hagyományos szemléletmódját, amely szerint az a tudás fokozatos felhalmozását jelenti. 22

23 Szerinte a tudomány jól elválasztható időközökben fejlődik. Kuhn szerint vannak kutatási szakaszok, amelyekben a tudósok elfogadják a korukban uralkodó paradigmákat. A paradigma megadja milyen megoldandó problémák vannak és azokat milyen módszerekkel lehet megválaszolni. De vannak olyan időszakok, amikor a szokásosnál több megoldatlan kérdés gyűlik össze, ezért válság keletkezik, amelyben új paradigmák versenyeznek, hogy átvegyék a régiek helyét. Fontos, hogy az új paradigma nem azért keletkezik, mert bármilyen értelemben igazabb lenne a réginél, hiszen nem tudunk olyan tényekre hivatkozni, amelyek alapján választani lehetne közöttük. Radikális következtetése, hogy a tudományos haladást társadalmi változások okozzák és nem a személytelen értelem. Ez a két elméleti alap, egyfelől a gadameri hermeneutika, másfelől Kuhn radikális filozófiája a társadalom meghatározó szerepéről a párbeszéd, illetve a kommunikáció szükségességéről vezette Kiss Árpádot nevelésetikájának kidolgozásához. A műveltség megszerzése Kiss Árpád szerint a nevelésben, ebben az egyén és társadalom által vezérelt folyamatban lehetséges. Tehát három területet jelöl ki a pedagógia számára: értékőrzés, értékközvetítés, kommunikáció, melyben megvalósulhat az a pedagógiai paradoxon, mely szerint az egyszerre autonóm és a társadalomban egymástól függésben lévő emberek a közös értékeket törvényként tisztelve és elfogadva értelmes kommunikációt folytathatnak. Ennek megvalósításához tiszta világszemlélet, józan emberi önértékelés szükséges, valamint az, hogy az ember célt lásson a megismerésben és gyönyörködjék az alkotásban. 5 KÖVETKEZTETÉSEK Az általános műveltség egyetemessé tételét a filológiai módszerrel elmét csiszoló, esztétikai-etikai irányú nevelés, vagyis egy nép művelődésének átfogó megismerése adhatja, továbbá az érdeklődés léte, melyet a műveltség hordozói örökíthetnek át. Ez az a szellemiség, amely a debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma tanáraként egy igazi, vitatkozó, újat kereső, tehát párbeszédet folytató tantestületben fogadta Kiss Árpádot és formálta pedagógiai felfogását. Debrecen kulturális tradíciói, a demokratikus hagyományok szellemi közege, azok megőrzésére és az újszerűségre törekvés, a jövő nevelésének eszméje döntően hatottak pályájának alakulására. Abszolút pedagógiájában, mely az értelmi nevelés mellett az érzelmi, esztétikai nevelés fontosságát is hangsúlyozza, Kiss Árpád szellemi arculata bontakozik ki. A minősített tudományos munka mellett, alkotó művészeti tevékenységét értelmezve a hermeneutika szabályai szerint, meggyőződhetünk elkötelezettségéről egy nyílt emberközpontú iskola kialakítása érdekében. Erre predesztinálta műveltsége, mellyel eljutott a korszerű pedagógiai igények felismeréséig, követve a humanizmus eszmeiségét, mely szerint a nevelési folyamat fényforrása, gyertyája a nevelő vallotta Louis Vives - amely csonkig ég, miközben másoknak világít. 5 A Magyar Paedagógiai Társaságban, december 21-én tartott székfoglaló előadást tartott Kiss Árpád Az embernevelés mai jelentése címmel. 23