A kora középkori ipari forradalom

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kora középkori ipari forradalom"

Benedek Bogdán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kora középkori ipari forradalom (egyszer már mindent feltaláltak) Dr. Déry Attila

2 A nagy visszaesés Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az európai műszaki színvonal. A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is. Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféle szerszám Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő) megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak mészhabarcsot készíteni adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani. 02

Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is.

3 A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-európában következett a kora-középkor technika forradalma. A század a technikai fellendülés kora. E folyamatban az antik világ öröksége a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó. A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén. Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be. 03

A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának elsősorban a normannok

4 Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt népek agresszív küzdő- és verseny-szelleme, sajátos innovációs hajlama, újításokat elfogadó társadalma volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult.. E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek az energiaforrások növelését, az energia közvetítését, a munka szervezését szolgálták. 04

amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult.

5 Nyakhám helyett váll és szügyhám, amely az 500 táján engedélyezettnél 2,5-4szer nagyobb vonóerőt tett lehetővé. (8-9. század) 05

6 Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Előzmények: Hieropolisi vízkerék Vitruvius vízimalma 06

7 Vízkerék késő középkori ábrázolása. 07

8 Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) 08

9 Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel Hódító Vilmos korából (11. század közepe). Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani. 09

10 Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyek használata. ( század) 010

11 A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-keletről érkezett Európába a 10. század előtt. A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgő mozgássá alakította át. Bütykös tengely változata rezgő mozgás 011

12 Bütykös tengely változata pulzáló mozgás 012

13 Bütykös tengely modern megoldása pulzáló mozgás 013

14 Szélmalom (12. század második fele) 014

15 A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész, kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született; köszörű, olajütő, cukornádsajtó, kalló, cser- és kendertörő, lenvászonmosó lábbal hajtott eszterga. Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében. A kölyüs malmok (kallós malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez. 015

Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született; köszörű, olajütő, cukornádsajtó, kalló, cser- és

16 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Cérnázó 016

17 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Kallómalom 017

18 A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség színvonalát emelte. A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként segítette az életminőség javulását (1180 után). Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult. A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg a gomb, a gomblyuk, a szappan, a szemüveg, a lúdtoll az étkezési villa. Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz. 018

Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult. A 12.

19 Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a borszesz (ethanol: C 2 H 5 OH) lepárlásához, salétromsav (HNO 3 )készítéséhez, a tükör foncsorozásához, a puskaporhoz is. A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé: ólomfehér földfestékek olajok, zsírok, ólom használata A földrajzi felfedezéseket segítette az iránytű méretarányos kompasztérkép 019

20 A malmokban megjelentek a kilincsművek és szabályozták a szerkezet fordulatszámát. A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob. Az órák elterjedése mellé a programozott harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek. Giovanni Dondi dell'orologio ( ) 020

A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob.

21 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Programozott harangjáték 021

22 Toronyóra szerkezet 022

23 Toronyóra szerkezet 023

24 Toronyóra szerkezet 024

25 Ramon Llull (Raimundus Lullus, kb ) 025

26 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Kovácsműhely 026

27 Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek végzését. A nulla a számolás forradalmi találmánya lett Európában. A matematika az óra és a naptár reformjához vitte el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett. Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és a talicska. Visszakerült Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett. Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése. 027

28 A nagy áttörés: a század folyamatos fejlődése csúcsív kialakulása 028

29 A vázas építészet 029

30 A vázas építészet 030

31 A vázas építészet 031

32 Csigalépcső 032

33 Gargouille 033

34 Erkély 034

Hasonló dokumentumok

Kultúrtörténet Déry Attila

Kultúrtörténet Déry Attila Az időjárás változásának hatása a kultúrára A megismerés alapjai rádiokarbon vizsgálat (W. F. Libby, 1840-es évek) oxigén-izotóp vizsgálata (H. C. Urey 1947) paleobotanika paleozoológia