EGYES NEHÉZFÉMEK ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁRTERATOLÓGIAI TESZTBEN
|
|
- Lőrinc Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1
2 VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET HIGIÉNE TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Várnagy László az MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok Témavezető: DR. habil. Várnagy László az MTA doktora EGYES NEHÉZFÉMEK ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁRTERATOLÓGIAI TESZTBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készítette: FEJES SÁNDOR KESZTHELY
3 EGYES NEHÉZFÉMEK ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁRTERATOLÓGIAI TESZTBEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Fejes Sándor Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében Témavezető: DR. habil. Várnagy László Elfogadásra javaslom (igen / nem)... aláírás A jelölt a doktori szigorlaton... %-ot ért el Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen / nem. aláírás Bíráló neve: igen / nem. aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el Veszprém/Keszthely,.. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... az EDT elnöke 3
4 És az a különös csend. Például a madarak hol vannak? Sokan beszélgettek róluk zavartan, tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, amelyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett, kínosan vonszolta magát, haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma csend ülte meg az erdőt, a földeket és a mocsarat. A farmokon hiába kotlottak a tyúkok: a tojásokból nem kelt ki a csirke Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindaz a szörnyűség, amit leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi, létező közösség szenved a csapások közül akár többtől is. A sötét árny szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen válhat kegyetlen valósággá, amivel mindannyian szembesülünk. Rachel Carson 4
5 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK Magyar nyelvű kivonat Angol nyelvű kivonat Német nyelvű kivonat BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A madárembrió tesztszervezetként történő felhasználása vegyi anyagok teratológiai tesztelésében A házityúk embrionális fejlődése Szerves foszforsavészter inszekticidek Általános jellemzés Méreghatás és hatásmechanizmus Speciális méreghatás Ditiokarbamát fungicidek Általános jellemzés Méreghatás és hatásmechanizmus Speciális méreghatás Kadmium Általános jellemzés Méreghatás és hatásmechanizmus Speciális méreghatás Réz Általános jellemzés Méreghatás és hatásmechanizmus Speciális méreghatás Interakciós vizsgálatok ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálati anyagok Növényvédő szerek Nehézfémek Kísérleti állatok Keltetés
6 4. 4. A kezelések időpontja A kezelések módja Feldolgozás Statisztikai értékelés KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK Előkísérlet Nulladik napi injektálásos kezelés Korai embrionális fejlődés vizsgálata Kórbonctani feldolgozás eredménye Csontvázfestéssel történt feldolgozás eredménye Szövettani feldolgozás eredménye Tizenkettedik napi injektálásos kezelés Kórbonctani feldolgozás eredménye Csontvázfestéssel történt feldolgozás eredménye Szövettani feldolgozás eredménye Vérplazma paraméterek vizsgálata MEGBESZÉLÉS, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Előkísérlet Nulladik napi injektálásos kezelés Korai embrionális fejlődés Kórbonctani feldolgozás Csontvázfestéssel történt feldolgozás Szövettani feldolgozás Tizenkettedik napi injektálásos kezelés Kórbonctani feldolgozás Csontvázfestéssel történt feldolgozás Szövettani feldolgozás Vérplazma paraméterek A két eltérő időpontban elvégzett injektálásos kezelés eredményeinek összevetése Javaslatok ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
7 10. NEW SCIENTIFIC RESULTS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
8 1. KIVONATOK Magyar nyelvű kivonat A szerző az általa elvégzett vizsgálatsorozat folyamán nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatását tanulmányozta fejlődő madárembrióban, figyelembe véve az egész embrionális fejlődési szakaszt. Mivel az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek elsősorban csak egy adott szer méreghatásának vizsgálatára szorítkoznak, ezért a peszticidek interakciós hatásaira vonatkozó adatok különösen fejlődő madár szervezetben a nemzetközi és a hazai szakirodalmak alapján hiánypótlónak tekinthetők. A kísérletekhez felhasznált házityúk tojásokat a szerző a fejlődő madárembriók alkalmazásával végzett toxikológiai vizsgálatok során használt egyik legelterjedtebb kezelési mód révén, a vizsgálni kívánt anyagok légkamrába történő injektálásával kezelte a keltetés megkezdésekor, továbbá az inkubáció tizenkettedik napján. A feldolgozás folyamán az embriókat makroszkópos és fénymikroszkópos technika, továbbá laboratóriumi diagnosztikai módszerek segítségével vizsgálta. A keltetés megkezdésének napján kezelt tojások esetében az embriók egy részéből a csírakorong kimetszésével a korai fejlődési stádium vizsgálata céljából tartós preparátumot készített a keltetés második és harmadik napján, míg a vizsgálatsorozat során kezelt többi tojást a kelés előtt két nappal dolgozta fel. Feljegyezte az embriók testtömegét, az elhalásokat és a makroszkópos elváltozásokat, továbbá hisztológiai feldolgozás céljára mintát vett a májból és a nyakizomból. A makroszkópos vizsgálat részeként a csontvázrendszerben esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek kimutatására a Dawson-féle festési eljárást alkalmazta. A szerző a feldolgozási metodikát vérvétellel egészítette ki, melynek révén közölte a csoportokban kiszámított hematokrit értékeket, továbbá embrionális korból származó új alapadatokat adott közre számos vérplazma paraméter (glükóz, kalcium, magnézium, anorganikus foszfát, AST, ALT, ALP, LDH, összfehérje, albumin, pche) tekintetében. A statisztikai feldolgozás során a testtömeg adatokat és a vérplazma összetevők vizsgálatában nyert hematokrit értékeket varianciaanalízissel, míg a százalékos adatokat (embriomortalitás, fejlődési rendellenességek) RXC Chi 2 teszttel értékelte, majd az együttes, interakciós hatásokat a vizsgálatba vont kémiai anyagok egyedi méreghatásához viszonyította és bírálta el. 8
9 Az értekezés új adatokat szolgáltat a réz-szulfát, a kadmium-szulfát, a BI 58 EC (38% dimetoát) és a Dithane M-45 (80% mankoceb) embrionális kori egyedi toxicitásáról, továbbá bemutatja a komponensek együttes alkalmazásakor tapasztalt változásokat és eredményeket. Megállapítja, hogy: A réz- és a kadmium-szulfát dózisfüggően növelte embrionális korban az elhalások és a fejlődési rendellenességek arányát. A BI 58 EC inszekticid törpenövekedést, az állatok mozgás-aktivitásának csökkenését, továbbá az életben maradt állatok májának súlyos károsodását idézte elő. A Dithane M-45 fungicid az egyedi kezelések között kiemelkedően magas átlagosan 29,5%-os embriomortalitást okozott, amely elsősorban a keltetés megkezdésének napján elvégzett kezelés eredményeként jelentkezett. A nehézfémek és a peszticidek együttes alkalmazásakor jelentősen fokozódhat a méreghatás a felhasznált komponensek egyedi toxicitásához képest, amely a növényvédő szerek és a kadmium kombinált alkalmazásakor és főként az inkubáció megkezdésének napján tojásba juttatott vegyi anyagok hatásaként volt a legkifejezettebb. Az elhalások aránya a nulladik napi kezelések esetében mind a kadmium-szulfát és a BI 58 EC, mind a kadmium-szulfát és a Dithane M-45 kombinációk kísérletbe állításakor megközelítette a 80%-ot. A keltetés kezdeti szakaszában jelentkező toxikus hatás elsősorban az állatok elhullását eredményezte, ugyanakkor az inkubáció második felében tojásba kerülő nehézfémekre és peszticidekre a kórbonctani feldolgozás eredményei alapján az elhalások alacsonyabb szintje mellett a testtömegek nagyobb arányú csökkenésével és a fejlődési anomáliák arányának emelkedésével reagáltak az állatok. Fénymikroszkópos szövettani technikával kimutatható elváltozások is csak a keltetés második felében kezelt házityúk embriók esetében jelentkeztek. A kísérleti eredmények alapján a szerző megfogalmazta az általa legfontosabbnak ítélt elméleti és gyakorlati javaslatait, amelyek révén a vizsgálatok során alkalmazott vegyi anyagok egyedi és együttes viselkedése az élő szervezetekben jobban megismerhető, és mindezek eredményeként a vadon élő állatok védelme a lehető legmagasabb szinten valósítható meg. 9
10 1. 2. Angol nyelvű kivonat STUDY OF THE INDIVIDUAL AND COMBINED TOXIC EFFECTS OF CERTAIN HEAVY METALS AND PESTICIDES BY AVIAN TERATOLOGICAL TESTS During his experiments on chicken embryos, the author has examined the individual and combined toxic effects of heavy metals (copper, cadmium), found in large quantities in the environment and regarded as highly dangerous to living organisms, and that of two widely-used pesticides (BI 58 EC, Dithane M-45), taking into consideration the whole embryonic stage of development. It has been pointed out that using heavy metals and pesticides simultaneously may significantly increase the toxic effect in comparison with the individual toxicity of the applied components, which was particularly distinct during the combined application of pesticides and cadmium, especially as the effect of chemicals injected into eggs on the first day of incubation Német nyelvű kivonat INDIVIDUELLE UND SIMULTANE GIFTWIRKUNG- UNTERSUCHUNGEN DER EINZELNEN SCHWERMETALLE UND PFLANZENSCHUTZMITTEL IN VOGELTERATOLOGISCHEN TESTEN Der Verfasser hat im Laufe seiner Versuche die individuelle und die gleichzeitige Giftwirkung der in der Umgebung in grösserer Menge vorkommenden bzw. auf den Organismus immer gefährlichen Schwermetalle (Kupfer, Kadmium) und zwei in breitem Kreis verwendeten Pestiziden (BI 58 EC, Dithane M-45) an Hühnerembryonen, mit Rücksicht auf die ganze Embryonalphase, untersucht. Es wurde festgestellt, dass die Giftwirkung der gemeinsamen Anwendung von Schwermetallen und Pestiziden im Vergleich mit der individuellen Toxizität der verwendeten Komponente die bei der kombinierten Anwendung von Pflanzenschutzmitteln und Kadmium und besonders am Anfangstag der Inkubation als Wirkung der in Ei gebrachten Chemikalien die bedeutendste war sich steigern kann. 10
11 2. BEVEZETÉS A II. világháború lezárását követő időszak demográfiai robbanása és ezzel párhuzamosan a fogyasztói társadalom kiépülése merőben új körülményeket teremtett a gazdaság szereplői számára. Ahhoz, hogy ebben a környezetben az ipar és a mezőgazdaság képes legyen betölteni új szerepét, alkalmazkodnia kellett a megváltozott feltételekhez, hiszen csak így adhatott megfelelő választ az újonnan fellépő kihívásokra. Ez a válasz kezdetben meglehetősen egyszerűnek tűnt. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság a termelés fokozására koncentrálta erőit anélkül, hogy a környezetvédelem szempontjai meghatározó módon érvényesültek volna. Ennek következtében egyrészt szűkült a vadon élő állatok természetes élettere, másrészt nőtt az embert körülvevő környezetbe kerülő szennyező anyagok köre és mennyisége, mely hosszú távon előrevetíti az élő rendszerek dinamikus egyensúlyának megbomlását és új megvilágításba helyezi a környezetbiztonságot. A gazdasági fejlődés egyik következményeként az emberi tevékenység által okozott katasztrófák hatásaikban mára összevethetőkké váltak a legsúlyosabb természeti eredetű csapásokkal. Számos példa szolgál bizonyítékul mind a peszticidek, mind a nehézfémek esetében arra vonatkozóan, ahogy az emberi tevékenység, illetve az emberi gondatlanság következtében súlyosan károsodott az élővilág ban Bázelben egy raktártűz oltása során több száz tonna növényvédő szer részben a disszertációban szereplő szerves foszforsavészter inszekticid mosódott a Rajnába, melynek következtében becslések szerint a folyó két óra alatt több szennyeződést fogadott be, mint ezt megelőzően évek sora alatt (SCHUBERT, 2002). Az élővizek súlyos károsodása sajnos Magyarországon sem ismeretlen. Élénken él még az emléke és egyelőre beláthatatlanok a hosszú távú következményei a évben a Tiszán és a Szamoson levonult cianid és nehézfém terhelésnek. Elsősorban a halállomány pusztulásában megnyilvánult, de a vízzel együtt viszonylag gyorsan levonuló cianid csóván túl a szakemberek szerint különösen az ad okot aggodalomra, hogy a kiülepedés következtében a mederanyagban kvantitatív módon több olyan toxikus, teratogén és rákkeltő nehézfémet mutattak ki, melyek a táplálkozási láncba kerülve hosszú távon veszélyeztethetik a környék élővilágát (FLEIT, 2001; LAKATOS és mtsai, 2003). A környezetet évszázadok óta súlyosan károsító ipar mellett az agrokemikáliumok felhasználása révén tehát megjelent egy másik nagy szennyezőanyag kibocsátó, a mezőgazdaság. A termesztett növények védelme érdekében 1998-ban a Földön már
12 különféle biológiai és kémiai hatóanyagot használtak fel, azonban a peszticidek másodlagos hatása miatt nagy árat fizetünk. A növényvédő szerek a felhasználás területéről elsodródnak (off-target hatás), bemosódnak az élővizekbe (run-off hatás) és nem célszervezeteken (non-target hatás) is kifejtik hatásaikat (DARVAS és POLGÁR, 1998). Ezért vált szükségessé olyan vizsgálati módszerek bevezetése, melyek segítségével a vegyszeres növényvédelmi munkák során nagy mennyiségben kijuttatott vegyi anyagok élő szervezetekre gyakorolt hatása és biológiai rendszerekben való viselkedése megfelelő módon tanulmányozható. Kezdetben a peszticidek mérgezési veszélyességének megítélésében az akut toxikológiai vizsgálatok során nyert adatok játszották a fő szerepet. Ezek a főleg rágcsálókon elvégzett kísérletek elsősorban a letális méregmennyiség vizsgálatára irányultak, amely alapul szolgált a méregerősség, és ehhez kapcsolódóan a veszélyesség megállapításához. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy léteznek olyan, akár a hatóanyag engedélyezését, illetve forgalomban maradását is kizáró tulajdonságok (karcinogenitás, teratogenitás stb.), amelyek nem csak a szervezetbe került méregmennyiségtől függenek. A klórozott szénhidrogének együttese volt az első olyan hatóanyag csoport, amelynek kedvezőtlen tulajdonságai kumuláció, perzisztencia, biomagnifikáció, karcinogenitás felhívták a figyelmet a kémiai növényvédelem veszélyeire. Kiderült, hogy a klórozott szénhidrogének a természetben csak évtizedek alatt bomlanak el, ugyanakkor a talajba és a vízbe jutva bekerülnek a táplálékláncba, majd a táplálkozási láncon felfelé haladva koncentrálódnak az élő szervezetek zsírszöveteiben (HARRISON és mtsai, 1969, 1970), és mérgező hatásuk egyre inkább érvényesül. Felhasználásuk következtében a mérgezett táplálékot fogyasztó madarak lágyhéjú tojást tojtak, amiből az utódok nem keltek ki. A nagy mennyiségben kiszórt klórozott szénhidrogén hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek és egyéb POP (Persistent Organic Pollutants) vegyületek a vízzel és a légáramlatokkal eljutottak a Föld minden részébe köztük a sarki jégtakaróba is, elszennyezve így az egész Földet (COX, 1970; KERÉNYI, 1998). Jelenleg a Föld DDT-vel legszennyezettebbnek tekintett területén, Közép-Ázsiában a talajok 50-80%-a tartalmazza jelentősebb mennyiségben a hatóanyagot! Mindehhez hozzájárul továbbá, hogy óriási az eltérés a fejlődő és a fejlett országok engedélyeztetési rendszere és ennek megfelelően engedélyezett szerválasztéka között. Míg a skandináv országokban a rendkívül szigorú előírások miatt évente öt-tíz hatóanyagot tiltanak be, addig a világ fejlődő felében a DDT még mindig használható. Sőt még néhány, hazánkban forgalomban lévő hatóanyagot is automatikusan kizárnának a skandináv engedélyezési eljárás során. Alapos revízióra volna szükség, ugyanis egy, a Környezetvédelmi 12
13 Minisztérium megrendelésére 1998-ban készített tanulmány szerint a Magyarországon engedélyezett peszticidek 22%-át ökotoxikológiai szempontok alapján ki kellene vonni a forgalomból és további 9%-kal problémák adódhatnak (1. táblázat, 1. ábra), (DARVAS, 1999 a ). Az EU-ban jelenleg is folyik közel 1000 hatóanyag négy szakaszban történő felülvizsgálata és újraengedélyezése, melynek kitűzött határideje 2005 és 2008 közé esik. 1. táblázat Többféle indokkal Magyarországról kivonásra javasolt növényvédő szer hatóanyagok Kilenc okkal γ-hch * Nyolc okkal diklórfosz, endoszulfán, metil-paration * Hét okkal klórpirifosz, cipermetrin, dimetoát Hat okkal Öt okkal Négy okkal * Visszavonva ** Nélkülözhetetlen használatra engedélyezve *** ig engedélyezve **** és között felülvizsgálatra kötelezve 2,4-D ****, aldikarb *, atrazin **, karbofurán, diuron, linuron ****, malation, metomil, permetrin *, trifluralin karbaril *, cianazin *, diazinon, fenitrotion, fention, maneb *, cineb * alaklór, benomil ***, bifentrin, rézoxiklorid, mankoceb, metiram, foszmet *, pirimikarb, simazin *, tiram ****, triadimefon *, ziram **** kivonásra javasolt 22% problémás 9% kevéssé problémás 26% bizonytalan megítélésű 7% nem problémás 36% 1. ábra A Magyarországon engedélyezett peszticidek toxikológiai minősítése 13
14 A toxikológiai vizsgálati módszerek fejlesztése tehát ismereteink bővülésével követte a hatóanyag-fejlesztést, amelynek következtében a növényvédő szerek engedélyeztetési eljárása a kor követelményeinek megfelelően fokozatosan átalakult és ebben az új rendszerben az egyéni egészségvédelmen túl már fontos szerepet kap a környezet megóvása is. Ennek szerves részeként hazánkban is évtizedek óta folynak olyan laboratóriumi és modellüzemi vizsgálatok, amelyekben elsősorban kifejlett madár szervezetek alkalmazásával növényvédő szerek toxikus hatásainak részletes feltárása és megismerése a cél. A peszticidek ökotoxikológiai tesztelése során döntő részben az egyes növényvédő szerek külön-külön kerülnek alkalmazásra, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a vegyi terhelés általában komplex módon jelentkezik, így számolni lehet az egyidejűleg jelen levő vegyi anyagok együttes méreghatásával, interakciójával, amelynek következtében a komponensek egymás méreghatását felerősíthetik, illetve kiolthatják. Az utóbbi néhány évtizedben a kutatók érdeklődése is fokozatosan az interakciós hatások tanulmányozása felé fordult nemcsak a növényvédelmi toxikológia esetében, hanem minden olyan egyéb területen, amely az egészségvédelem és a kémiai biztonság kérdésével foglalkozik (OSKARSSON, 1983; DANIELSSON és mtsai, 1984; SPEIJERS és SPEIJERS, 2004; YOUN-JOO és mtsai, 2004). Az általam elvégzett vizsgálatsorozat célja az volt, hogy két eltérő expozíciós időpontot feltételezve feltárja a környezetünkben nagyobb mennyiségben előforduló, illetve az élő szervezetekre nézve fokozottan veszélyesnek minősülő nehézfémek (réz, kadmium) és két széles körben alkalmazott peszticid (BI 58 EC, Dithane M-45) egyedi és együttes embriókárosító hatását. A vizsgálat alkalmas annak tanulmányozására, hogy a környezeti nehézfém terhelés mellett miként érvényesül az adott inszekticid és fungicid méreghatása a fejlődő madárembrióban, figyelembe véve az egész embrionális fejlődési szakaszt. Mivel az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek elsősorban csak egy adott szer méreghatásának vizsgálatára szorítkoznak, ezért a növényvédő szerek interakciós hatásaira vonatkozó adatok különösen fejlődő madár szervezetben hiánypótlónak tekinthetők. Ez a tény pedig különösen azért fontos, mert az élő szervezetek és a környezet közötti kölcsönhatások és összefüggések feltárásának, illetve értékelésének elengedhetetlen és elsődleges feltétele a vizsgálati eredményeket alátámasztó pontos adatok és adatbázisok kialakítása. 14
15 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A madárembrió tesztszervezetként történő felhasználása vegyi anyagok teratológiai tesztelésében Dokumentáltan, elsőként Féré vizsgált különféle vegyi anyagokat fejlődő madárembrión a XIX. század végén. Kísérleteiben alkoholt és alkaloidokat (nikotint, kodeint, morfint) juttatott termékeny házityúk tojásba, bizonyítva ezáltal, hogy kémiai úton előidézhető az embrió torzfejlődése (WARKANY, 1977). Az elmúlt évszázadban, különösen a század második felétől kezdődően számos kutató vizsgálta különféle környezetszennyező anyagok többek között az értekezésben szereplő növényvédő szerek és nehézfémek fejlődő madárembrióra gyakorolt hatását (HOFFMAN, 1990; BRUNSTRÖM és mtsai, 1991; VÁRNAGY és mtsai, 1996; KERTÉSZ és FÁNCSI, 2003). Az eddig elvégzett kísérletek bebizonyították, hogy a madárembrió tesztszervezetként történő felhasználása nyilvánvalóan meglevő hátrányai ellenére számos előnnyel jár (2. táblázat), és emiatt széles körben használt a farmakológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok területén. 2. táblázat A madárembrió tesztszervezetként történő felhasználásának előnyei és hátrányai a toxikológiai vizsgálatok területén Előnyök (+) gyorsan, olcsón és egyszerűen kivitelezhető, a bejuttatott anyag a tojásban marad és nem választódik ki, lehetővé téve ezáltal a kémiai anyagok embrióra gyakorolt közvetlen hatásának vizsgálatát, a madárembrió érzékenysége a fizikai és kémiai ágensekkel szemben, illetve fejlődésének nagyfokú hasonlósága az emlősök morfológiai fejlődéséhez (KORHONEN és mtsai, 1981, 1982). Hátrányok (-) anya-magzat kapcsolatrendszer hiánya, az embrió nagymértékű érzékenysége miatt kapott sok hibás pozitív eredmény, a vizsgálati rendszerben nyert adatok csak megfontolásokkal extrapolálhatók más fajokra (WILSON, 1978; VÁRNAGY, 2005). 15
16 Az utóbbi évtizedekben a vegyipar fejlődésének köszönhetően jelentős mennyiségű, újonnan kifejlesztett kémiai anyag került bevezetésre megfelelő toxikológiai vizsgálati háttér nélkül. Becslések szerint az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency), az EPA is csupán a forgalomba kerülő anyagok 5%- ának felülvizsgálatát tudja ellátni évente. Ennek következtében szükség van olyan egyszerű és gyors teszt-eljárásokra, melyre például az előzetes teratológiai szűrővizsgálatokban a madárembrió nyújt lehetőséget. Így mód nyílik az alacsony kezelési szinteken embriotoxikusnak és teratogénnek bizonyult vegyületeket a későbbiekben emlős vizsgálati rendszerekben tesztelni. A humán szempontból teratogén hatásúnak bizonyult kémiai ágensek (thalidomid, androgén hormonok) szinte minden esetben torzfejlődést indukáltak madárembriókon is (SOMLYAY, 1990). A madarak sajátos anyagcseréjük miatt általában érzékenyebben reagálnak a szennyező és mérgező anyagokra, mint az emlősök. MARLIAC és VERRET (1963) növényvédő szerek (DDT, lindán, paration, metil-paration, karbamát származékok) teratogén hatását vizsgálta és hasonlította össze házityúk és patkány embriókon. Megállapították, hogy a madárembrió egyes esetekben akár háromszázszor érzékenyebben reagál, mint a rágcsáló. Ez a fokozott érzékenység teszi tehát alkalmassá a madarakat arra, hogy az ökotoxikológiai vizsgálatok során az egyes kémiai anyagok veszélyességének megítélésében kiemelt szerepet kapjanak. Magyarországon a 89/2004. (V. 15.) és az 1/2005. (I. 7.) FVM rendelet tartalmazza tételesen a hazai szabályozás szerint a növényvédő szerek engedélyezési eljárása során megkövetelt állatkísérleteket (MAGYAR KÖZLÖNY, 2004; FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTŐ, 2005) A házityúk embrionális fejlődése A vegyi anyagok fejlődő madárembrióra gyakorolt hatásának vizsgálatához nélkülözhetetlen a keltetés alatt végbemenő biológiai folyamatok részletes ismerete. Az átlagosan huszonegy napos inkubáció első kilenc napján az embrió fejlődését minőségi, majd az ezt követő időszakban már elsősorban mennyiségi változások jellemzik. A keltetés első három napjára az intenzív növekedés jellemző. Az első napon (2. ábra) az élet első jeleként az addig gyűrű alakú csírakorong megnyúlik és körte alakot vesz fel, kialakul az őscsík, majd az ectoderma és az entoderma között megjelenik új rétegként a mesoderma. A későbbiek folyamán ebből a három alaprétegből alakulnak ki a 16
17 különböző szövetek és szervek. A keltetés 21. órájában az őscsík mindkét oldalán megjelennek a szomiták (gerinchúri ősszelvények), amelyekből a későbbiekben fejlődik ki az izomzat és a csontozat. Az első nap végére megjelennek az emésztőszervek, a gerincoszlop, a fej és az idegrendszer kezdeményei. 2. ábra Termékeny házityúk tojás a keltetés megkezdésének napján (Forrás: HUNT és REINHART, audiovizuális prezentáció) A második nap megkezdődik a szív és a véredények, a hajszálerek, a kiválasztó-, halló- és szaglószervek kezdeményeinek fejlődése. Megközelítőleg a keltetés 42. órájában megindul a szívverés és a véráramlás. Az idegrendszer kezdeményei létrehozzák a velőcsövet, amelynek első szakaszából az agy, hátulsó szakaszából pedig a gerincvelő fejlődik ki. A harmadik napon az allantois belenő az extraembrionális testüregbe. Az allantois erei a köldökvénák és a köldök artériák, amelyek biztosítják az embrionális keringést. Megjelennek az orr, a lábak, a farok, majd a szárnyak kezdeményei. A 22. testszelvénypár megjelenését követően az újabbak felismerése egyre nehezebbé válik. A negyedik napra minden testrész megjelenik, a keringési rendszer szemmel jól látható. Az első négy napban az embrió táplálkozása fokozatosan megváltozik, áttérve az egyszerű szénhidrátokról az összetettebb fehérjékre és zsírokra. Az ötödik napon az amnion folyadékkal telik meg, megvédve így az embriót a mechanikai sérülésektől. Differenciálódik az első és a hátsó végtag, az ujjak, a szaporítószervek és az agyvelő. 17
18 A hatodik és a tizedik nap között az embrió felveszi végleges formáját. A hetedik naptól megindul az allantoislégzés, a nyolcadik naptól már láthatóak a tollkezdemények. Az embrió testén kívül kialakult szív a testüregbe záródik, az embrió a továbbiakban a szik állományával a köldökön keresztül, a vérkeringés útján tart kapcsolatot (BOGENFÜRST, 2004). A tizenegyedik és tizenkettedik nap között a mellizmok és a végtagok izmai erőteljesen növekednek a végtagokkal és a törzzsel egyetemben (3. ábra). A csontosodási folyamathoz szükséges kalcium felvétele a tizenkettedik napra valósul meg. A chorioallantois membrán (CAM) képessé válik a bikarbonát formájában történő kalcium szállítására a tojáshéj és az embrió között, biztosítva ezáltal a megfelelő növekedést (DIECKERT és mtsai, 1992). A tizenharmadik napra az embrióban kifejlődnek a szervek. 3. ábra Házityúk embrió a keltetés tizenkettedik napján (Forrás: HUNT és REINHART, audiovizuális prezentáció) A tizenhatodik naptól a szarukezdemények (csőr, karmok, lábpikkelyek) tisztán felismerhetőek. A tizenhetedik-tizennyolcadik napig az embrionális növekedés dominál. A tizenkilencedik napon (4. ábra) a sziktömlő megkezdi a behúzódást a hasüregbe, majd a huszadik napon befejeződve kezdődik meg a köldökzáródás. A huszonegyedik napra a tojáshéj törékenyebbé válik, mert a mész egy része felszívódott és a csontokban rakódott le (BOGENFÜRST, 2004). 18
19 4. ábra Házityúk embrió a keltetés tizenkilencedik napján (Forrás: HUNT és REINHART, audiovizuális prezentáció) Szerves foszforsavészter inszekticidek Általános jellemzés Habár a foszfortartalmú szerves vegyületek kutatása már a XIX. század folyamán megkezdődött, a modern szerves foszforsavészter inszekticidek atyjának a német Gerhard Schrader tekinthető, aki az 1930-as években számos organofoszfát típusú vegyületet állított elő. Ilyen volt például a szarin, amelyet ma is a legmérgezőbb vegyületek között tartanak számon (COSTA, 1987). Annak ellenére, hogy sajnálatos módon még az 1980-as évek végén is használtak fel organofoszfátokat hadászati célokra (WEBB, 1993), a II. világháborút követően alapvetően a békés célok kerültek előtérbe és a kutatásokat céltudatosan a szerves foszforvegyületek mezőgazdasági célú felhasználásának irányába terelték (BOGNÁR, 1994). Schrader nevéhez fűződik az első, a növényvédelmi gyakorlatban is felhasznált foszforsavészter alapú rovarölőszerek, többek között a legismertebb inszekticidek közé tartozó paration kidolgozása. Az 1960-as évek végét követően a klórozott szénhidrogéneket azok kedvezőtlen tulajdonságai miatt világszerte kezdték kiszorítani az organikus foszforvegyületek. Alkalmazásuk széles körű. Inszekticid, akaricid tulajdonságuk révén az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, továbbá a köz- és állategészségügy területén egyaránt felhasználhatók. Előnyük az, hogy kémiailag, biokémiailag kevésbé stabilak, mint a klórozott szénhidrogének (TORKOS és ZÁRAY, 1999), ezért sem a kumuláció, sem a 19
20 biomagnifikáció nem jellemző rájuk, ugyanis észter jellegük miatt általában egy hónapon belül biológiailag inaktív vegyületekre bomlanak (MATSUMURA, 1975) Méreghatás és hatásmechanizmus A szerves foszforsavészterek toxicitása meglehetősen változatos képet fest. A TEPP (tetraetil-pirofoszfát) például közel tízezerszer mérgezőbb, mint az abate (difenfosz) (CLARKE és CLARKE, 1978). Hatásmechanizmusukat tekintve az acetil-kolin-észteráz enzim működését bénítják (HEATH, 1961; O BRIAN, 1967). A melegvérűek vérplazmájában, hasnyálmirigyében és az idegrendszer gliasejtjeiben a máj által termelt úgynevezett pszeudo-kolin-észteráz (pche), míg a vérlemezkékben, a vörös vértestekben, a neuromuscularis junctioban, a ganglionokban, a központi idegrendszerben és az izomszövetben a csontvelő által termelt valódi kolin-észteráz vagy más néven acetil-kolinészteráz (AChE) enzim található (MENDEL és RUDNEY, 1943; AUGUSTINSSON, 1957; LACZAY, 1999). A két enzimet nem egyforma mértékben gátolják az organofoszfátok. A gátlás foka függ a méreg kémiai jellemzőitől, szervezetbe jutott dózisától, illetve az expozíció módjától. A plazma pche általában korábban és jelentősebb mértékben gátlódik, de regenerációja gyorsabb, míg ezzel szemben a vörösvértest AChE gátlása többnyire tartósabb. Az idegrendszer területén mindkét enzim előfordul, bár itt inkább az AChE-nak van jelentősége, ugyanis elősegíti az idegvégződéseknél az ingerület átvitelben fontos szerepet játszó acetil-kolin (ACh) transzmitter hidrolitikus lebomlását. Az ACh csak addig marad bomlatlan állapotban, amíg működésére szükség van, ellenkező esetben az enzim hatására ecetsavra és kolinra bomlik le (VÁRNAGY és BUDAI, 2003). Az enzim aktív centruma két részből áll. Egyrészt az anionos helyből, amely az ACh negatív töltésű nitrogénatomját köti meg, másrészt az úgynevezett észterkötő helyből, amelyhez az acetilgyök kapcsolódik szénatomjával (WILSON és BERGMAN, 1950). Abban az esetben, ha az enzim aktív helyeit más molekula például peszticid vagy gyógyszer foglalja el, akkor a kolinerg idegvégződéseken az ACh biokémiai kumulációja következtében bekövetkezik a mérgezés. A méregmolekula és az enzim kapcsolata kezdetben könnyen megbontható, majd stabillá válik (HOBBIGER, 1955). Amennyiben egy élő szervezet ismételten felveszi az organofoszfátot, illetve jut be az egy biológiai rendszerbe, és az acetil-kolin-észteráz bénítás mértéke meghaladja az újratermelést, enzimhiány alakul ki és ennek következtében már kisebb dózis is mérgezést okozhat. A szerves foszforsavészterek között ismertek olyanok is, amelyeknél tulajdonképpen nem 20
HERBICIDEK (STOMP 330 EC, DIKAMIN D) ÉS NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM, ÓLOM) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSA MADÁREMBRIÓKON
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. Várnagy László az MTA doktora HERBICIDEK (STOMP
RészletesebbenKÖRNYEZETSZENNYEZŐ NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM) ÉS HERBICIDEK (DUAL GOLD 960 EC, STOMP 330 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES TOXICITÁSA HÁZITYÚK-EMBRIÓKON
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. Várnagy László az MTA doktora KÖRNYEZETSZENNYEZŐ
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenKÉT HERBICID (DUAL GOLD 960 EC ÉS STOMP 330 EC) ÉS EGY INSZEKTICID (BI 58 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁREMBRIÓKON
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET HIGIÉNE OSZTÁLY INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Várnagy László MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABÓ RITA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABÓ RITA KESZTHELY 2009 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil.
RészletesebbenKémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende
Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS JUHÁSZ ÉVA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS JUHÁSZ ÉVA KESZTHELY 2009 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Anda Angéla az MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL
ÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL Gere Kálmán Richárd Környezettan BSC 2015 Bevezetés Az Illegális élvezeti szerek veszélyesek
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenA vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek
A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu További
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. MUSKILL kenhető légyirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE:
BIZTONSÁGI ADATLAP MUSKILL kenhető légyirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: A készítmény típusa: légyirtószer A készítmény megnevezése: MUSKILL kenhető légyirtószer Gyártó és forgalmazó: METATOX Peszticid Gyártó
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság PE v02-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 28.9.2005 PE 360.358v02-00 MÓDOSÍTÁS: 19-24 Jelentéstervezet (PE 353.529v02-00) Guido Sacconi
RészletesebbenMÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
Részletesebbenwww.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme
www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem. TOX 2018, Lillafüred, október
Háhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem TOX 2018, Lillafüred, 2018. október 17-19. Növényvédő szerek felhasználása világszerte töretlen/növekszik Globálisan kb. 3
RészletesebbenMARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov
MARIVMICCOLL Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov XXXI. Országos Vándorgyűlés - Gödöllő 2013. július 3-5. Vízkeretirányelv
RészletesebbenIII. melléklet. Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások
III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások Megjegyzés: Ezen alkalmazási előírás, betegtájékoztató és cimkeszöveg a referál eljárás eredményeként
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 és a 453/2010 számú EK rendeletek szerint
1/8 BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 és a 453/2010 számú EK rendeletek szerint 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: Megnevezés: 1.2. Az anyag vagy keverék
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
Részletesebben1.sz. MELLÉKLET A KÉSZÍTMÉNY JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓJA 1/19
1.sz. MELLÉKLET A KÉSZÍTMÉNY JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓJA 1/19 1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE Cimalgex 8 mg rágótabletta kutyáknak Cimalgex 30 mg rágótabletta kutyáknak Cimalgex 80 mg rágótabletta
RészletesebbenA NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL
Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenGél. Színtelen vagy enyhén sárgás, tiszta vagy enyhén opálos, izopropil-alkohol illatú gél.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Rheumon 50 mg /g gél 2. MINİSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 g Rheumon 50 mg /g gél 50 mg etofenamát hatóanyagot tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenHogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba
Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. ÉVBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZÕGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ ZÁRÓJELENTÉS A T 046751 SZÁMÚ TEMATIKUS OTKA PÁLYÁZAT KERETÉBEN 2004-2006. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL Egyes
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA
MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc akadémikus ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés PhD
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenBIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)
C 155/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE
Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenSOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló
SOILTONIC SOILTONIC mint talajkondicionàló A növények egészsége a talajban kezdődik Innovative plant solutions SOILTONIC G Technológiai tájékoztató Ma már köztudott és tudományosan alátámasztott tény,
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
RészletesebbenFtalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás
Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezető: Zsigrainé Dr.
RészletesebbenCsöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu
Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium
RészletesebbenA búza rozsdabetegségei
NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenDiffúz szennyezések peszticidek - megjelenése a felszín alatti vízben
Diffúz szennyezések peszticidek - megjelenése a felszín alatti vízben július 2-3. Zöldi Irma Országos Vízügyi Főigazgatóság Tartalom Téma aktualitása; Diffúz szennyezés fogalma a 219/2004. (VII. 21.) Korm.
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenCampylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar
Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenNövényvédő szerek élettani hatásai
Növényvédő szerek élettani hatásai Környezettan BSc 2015 Készítette: Fűrész Zoltán Témavezető: Dr. Varró Petra Növényvédő szernek, avagy peszticidnek nevezünk bármely anyagot vagy anyagok keverékét, amelynek
RészletesebbenFehér kapszula, felső részén fekete OGT 918, alsó részén fekete 100 jelzéssel.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Zavesca 100 mg kemény kapszula. 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 100 mg miglusztát kapszulánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3. GYÓGYSZERFORMA Kemény
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése
RészletesebbenAktív életerő HU/KAR/0218/0001
Aktív életerő HU/KAR/0218/0001 A bizonyítottan javítja az idősödő kutyák életminőségét: élénkebbé teszi az állatokat és ezáltal aktívabb életmódot tesz lehetővé számukra. Az oxigenizáció mellett a szív-
RészletesebbenVICTORY Csótányirtó gél
VICTORY Csótányirtó gél Új generációs gél forma. Hatékonyabb védelem. Tulajdonságok A VICTORY Csótányirtó gél hasznosítja a Késleltetett hatású csalétek technológia előnyét. Ez az új tulajdonság biztosítja
RészletesebbenGyógyszeres kezelések
Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenAz eddig figyelmen kívül hagyott környezetszennyezések
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 3.3 6.6 Az eddig figyelmen kívül hagyott környezetszennyezések Tárgyszavak: ritka környezetszennyezők; gyógyszer; növényvédő szer; természetes vizek; üledék. A vizeket szennyező
Részletesebben40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban).
1. A GYÓGYSZER NEVE Zovirax 40 mg/ml belsőleges szuszpenzió 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban). Ismert hatású segédanyagok:
RészletesebbenA tabletta csaknem fehér színű, ovális és UCY 500 kódjelzéssel van ellátva.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE AMMONAPS 500 mg tabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 500 mg nátrium-fenil-butirát tablettánként. Minden AMMONAPS tabletta 62 mg nátriumot tartalmaz. A segédanyagok teljes
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenA Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája
A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a
RészletesebbenDr. Horváth Amanda emlékére
Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,
RészletesebbenHivatkozással a felkérésre, opponensi véleményemet az alábbiakban adom meg
DR. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár, iskolavezető PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Keszthely Deák F. u. 16. 8360 Hivatkozással a felkérésre, opponensi véleményemet
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenFizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém
RészletesebbenZárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005
Témavezető neve: Dr. Gaál Tibor Zárójelentés OTKA 37321 A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 22-25 A kutatásban vizsgáltuk az antioxidáns
RészletesebbenINTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.) Budapest, 2017. november 23. A rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenHelyi érzéstelenítők farmakológiája
Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének
RészletesebbenKemény kapszula Fehér, átlátszatlan kemény kapsula, a kapszula alsó részén CYSTAGON 150, felső részén MYLAN felirattal.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE CYSTAGON 150 mg kemény kapszula 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Egy kemény kapszula 150 mg ciszteamin-bitartarátot tartalmaz (merkaptamin-bitartarát formájában). A segédanyagok
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap
A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés
Részletesebbenelektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
RészletesebbenVégleges SPC és PIL megfogalmazások a PhVWP 2011 júniusi állásfoglalása alapján. SPC 4.3 pontja SPC 4.4 pontja SPC 4.6 pontja SPC 5.
Hidroklorotiazid (HCT) alkalmazása szoptatáskor + SPC és PIL egységes megfogalmazások ACE-gátlók önálló, vagy HCT-vel való kombinációjának alkalmazásakor terhességben és szoptatáskor Végleges SPC és PIL
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP VESZÉLY. Elkészítés időpontja: 2016. január 26. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása: Mosogatópor
RészletesebbenA -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos
A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon
RészletesebbenZöld élelmiszerek Tibet, Hawaii, Peru, Tajvan, Ecuador, Kalifornia és Brazília
Zöld élelmiszerek Tibet, Hawaii, Peru, Tajvan, Ecuador, Kalifornia és Brazília A természet kvintesszenciái A kvintesszencia szó Arisztotelész természeti filozófiájából indul ki és a latin quinta essentia,
RészletesebbenFelelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése
Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése #VeleVagyNelkule Szalkai Gábor / Dr. László Péter TISZ tanácsadók szakmai képzése, 2017 Növényvédelmi Szövetség Alapítás: 2004 Képviseli
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM
FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM Dr. Professzor emeritus Szent István (korábban Budapesti Corvinus)Egyetem Élelmiszertudományi Kar 2016.szeptember 14 II. Big Food Konferencia, Budapest
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. LANIRAT rágcsálóirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE:
BIZTONSÁGI ADATLAP LANIRAT rágcsálóirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: A készítmény típusa: rágcsálóirtó csalétek A készítmény megnevezése: LANIRAT rágcsálóirtószer Gyártó és forgalmazó: METATOX Peszticid Gyártó
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenCsirke embriófejlődés. Dr. Marleen Boerjan Director R&D
Csirke embriófejlődés Dr. Marleen Boerjan Director R&D A csirke embrió fejlődése a tojó petevezetőjében kezdődik és a keltetőben folytatódik Megtermékenyülés---differenciálódás---növekedés---érés A csirke
Részletesebben