Integrált Monitoring vizsgálatok - Partifecske monitoring a Tiszán
|
|
- Ádám Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Integrált Monitoring vizsgálatok - Partifecske monitoring a Tiszán
2 Vonuló madarak A hosszú távon vonuló fajok nagyszámú, egymástól távoli területet használnak életük során jelentős természetes és emberi környezeti hatásnak kitéve (Alerstam 1991, Berthold 1993, Greenberg and Marra 2005) A klímaváltozás, élőhelyek átalakulása miatt növekvő fontossággal bír, hogy feltárjuk: Milyen módon alkalmazkodnak a vonuló madarak a térben és időben nehezen jósolható környezeti hatásoknak Milyen fiziológiai, morfológiai és magatartási stratégiák teszik lehetővé e sajátos életmódot (Brown et al. 1999, Crick et al. 1999, Sæther et al. 2000, Møller and Szép 2005).
3 Mi állhat az egyedszám csökkenés mögött? Az okok felderítése szükségessé teszi az elsődleges populációdinamikai paraméterek monitorozását: Szaporodás immigráció HalálozásTúlélés + Emigráció szaporodás + N - halálozás Immigráció - emigráció INTEGRÁLT MONITORING A populáció nagyságát közvetlenül befolyásoló populációs paraméterek monitorozása
4 Partifecskék hosszú távú vizsgálata a Tisza mentén (1986- ) MME Riparia Ökológiai Kutatócsoport, Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet Célok A hosszútávon vonuló énekes madarak egyedszámát és eloszlását befolyásoló hatások feltárása A telepes fészkelésben szerepet játszó hatások vizsgálata Új módszerek fejlesztése a monitoring számára Új módszerek fejlesztése a telelő/vonuló területek feltárására Természetvédelmi célú kutatások
5 Partifecske - vizsgálati objektum Alkalmas faj a probléma vizsgálatára: Hosszútávon vonul, Afrikában telel Kis méretű, relatíve rövid életű, érzékeny Jól jellemezhető a fészkelőhely Telepesen fészkelő, monogám faj Nagy számban befogható Jól tolerálja a befogást és gyűrűzést Jelentős állomány a Tisza magyar szakaszán
6 Fészkelőhelyek eloszlása a Tiszán, 1990 Eltérő sűrűségű és nagyságú partfalak folyó mentén Legtöbb, legnagyobb partfal a Tiszabecs- Tiszaújváros szakaszon Jelentős szakasz a Tiszakécske-Szeged szakaszon Kis sűrűségű, kicsi méretű falak Tiszaújváros- Tiszakécske között
7 Partifecske állomány eloszlása a Tiszán 1990 Jelentős állomány a Tuzsér- Tiszaújváros szakaszon Jelentős denzitás a Tuzsér- Tokaj szakaszon Számottevő állomány a Martfű-Szeged szakaszon Elhanyagolható nagyságú állomány a Tiszaújváros-Martfű szakaszon
8 Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán Jelentős éves ingadozás, alacsony állománynagyság 1998 óta
9 Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán A fészkelési sikernek döntő része lehet az állományváltozásban
10 Fészkelési siker Jelentős szerep a pusztulások pótlásában, a fészkelő egyedek 50-80%-a elpusztul a következő évre! Évente üreg heti kétszeri ellenőrzése endoszkóppal 1995 óta a Tisza Tokaj-Tiszatelek szakasza mentén Az üregek lakottságának, költés megkezdésének, fészekaljméretnek, kikelési sikernek, fiókaszámnak, másodköltés gyakoriságának és sikerének mérése
11
12 Fészkelési siker jelentős szerep a pusztulások pótlásában (r=0.609, P=0.047, N=11, Spearman rank korreláció)
13 Nagyobb fészkelési siker a sűrűbb telepeken (Allé hatás) (r=0.439, N=122, P<0.001, Spearman rank korreláció)
14 Telepes fészkelés telepméret Jelentős szerep a táplálkozási hatékonyságban Információ Centrum Hipotézis (Barta, Szép 1992) Mérsékelt szerep a predátorok elleni védelemben Légi ragadozók (Szép, Barta 1992) Fészekragadozók
15 Partifecske különös magatartás Aktívan bányászott falakat, folyók szakadó falait preferálja Telepesen fészkelő madár (13g), minden évben új fészkelő üreget ás ki tavaszi megérkezése után
16 Miért nem használják újra a korábbi években használt üregeket? Az elsőként érkező madarak számára elegendő ilyen üreg áll rendelkezésre Jelentős energia- és időráfordítást takaríthatnak meg
17 Mi van a régi partifecske fészekben? - Partifecske fészkekben számos ízeltlábú faj él köztük számos parazita (Masan és Kristofik 1993) - Ixodes lividus kullancsfaj csak a partifecske fészkekben található, gazdaspecifikus vérszívó ektoparazita
18 Paraziták Betegségeket, költséges immun és viselkedési válaszokat válthatnak ki (Hart 1997) Közvetlenül befolyásolhatják az egyedek fejlődését, szaporodási sikerét, túlélését (Lehmann 1993; Møller 1997) Telepesen fészkelő madaraknál nagyfokú fertőzöttség (Brown és Brown 1996)
19 Fióka szám napos korban A fészekaljméret nagyobb volt a kísérletesen (pyrethrin) csökkentett kullancs fertőzöttségű fészkekben nincs víz pyrethrin Kezelés (F=3.38, df=2,37; P=0.045) Rakamaz 1997 (90.9% kullancs fertőzöttség)
20 Immunoglobulin (%) Alacsonyabb kullancsszám esetén kisebb mértékű immunválaszok vannak nincs víz pyrethrin Kezelés F=5.31; df=2,37; P=0.009 Rakamaz 1997 (90.9% kullancs fertőzöttség)
21 Élőhelyi, természetvédelmi vonatkozások A rendszeresen megújuló szakadófalak jelentős szerepe a sikeres szaporodás biztosításában Hatékonyan védhető, évről-évre megújuló partfalak szükségessége a folyók mentén és a homokbányákban
22 Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán Jelentős éves ingadozás, alacsony állománynagyság 1998 óta
23 Fészkelőhelyek számának és méretének eloszlása a Tiszán Nagy méretű és sűrűségű szakadófalak alacsony és csökkenő száma a Közép-, és Alsó-Tiszán között, nincs lehetőség nagy telepekre
24 Állomány eloszlása a Tiszán Fészkelő állomány jelentős csökkenése Közép-, Alsó-Tiszán között, telepek mérete az optimális alatt kis fészkelési siker
25 Klímaváltozás és annak várható hatása A partifecske állomány jelentős csökkenése várható a XXI. Évszázad végére Magyarországon Jelenlegi eloszlás hőmérséklettől és szezonális szárazságoktól való függése alapján Huntley et al A Climatic Atlas of European Breeding Birds.
26 Első fészekalj Fészkelőhely időjárás Növekedő hőmérséklet
27 Vonuló madarak kettő, három, világ élőlényei Partifecske (13g) - 4 hónap fészkelés (Máj.-Aug.) - 3 hónap őszi vonulás (Szept.-Nov.) 4-6 ezer km - 3 hónap telelés (Dec.-Feb.) - 2 hónap tavaszi vonulás (Márc.-Ápr.) 4-6 ezer km
28 Milyen szerepe lehet az afrikai vonulási/telelési területeknek a jelentős éves változásokban? Afrikai szárazságokat követően drasztikus állománycsökkenések: Kis poszáta Partifecske Foltos nádiposzáta Vörösgém Fehérgólya
29 Milyen módon lehet a vonulási/telelési hatásokat detektálni? Túlélési ráta (fészkelő szezonok közötti) kitüntetett szerepe Vonulási és telelési körülmények közvetlen hatásának mérhetősége Fogás-visszafogás adatok alapján becsülhető Nagyszámú, rendszeres gyűrűzés Számítógépes adatnyilvántartás Fogás-visszafogás eljárások, programcsomagok (MARK, U- CARE, M-SURGE) alkalmazása a modellezéshez és becsléshez
30 Túlélési ráta becslése fogás-visszafogás adatokból Φ i : A jelölt egyedek túlélési rátája az i és i+1 közötti időszakban p i : A jelölt egyedek fogási valószínűsége az i- ik időszakban
31 Túlélési ráta becslése fogás-visszafogás adatokból Φ i : A jelölt egyedek túlélési rátája az i és i+1 közötti évben (időszakban) p i : A jelölt egyedek fogási valószínűsége az i-ik évben (időszakban) Fogási történet (pl. 110): ahol a számok jelölik, hogy be volte fogva (1) vagy sem (0)
32 Partifecskék gyűrűzése Évente 5-10 ezer madár gyűrűzése 1986 óta a Tisza Tokaj-Tuzsér szakasza mentén Több, mint 120 ezer meggyűrűzött madár Részletes biometriai adatok felvétele Több száz önkéntes közreműködése a jelentős fizikai erőfeszítést igénylő munkához
33 A telelési/vonulási eseményeknek közvetlen és jelentős hatásuk van a túlélési rátára (Szép 1995)
34 Túlélési ráta Jól modellezhető, megfelelő pontosság Jelentős éves ingadozás ( ) a vizsgált populáció túlélési rátájában
35 Populációnagyság - túlélési ráta A jelentős éves csökkenéseket a túlélési ráta nagy visszaesése okozza
36 Mely vonulási/telelési területek játszanak szerepet egy adott fészkelő populáció esetében? Kevés és hiányos ismeret a fészkelő populációk esetében a vonulási és telelési területekről A tradicionális, 100 éves, madárgyűrűzés a legtöbb populáció esetében nem tud elegendő információval szolgálni Rádió-, műholdadók használata nem megvalósítható következő évtizedekben a nagyszámú énekesmadárfaj esetében Geolokátorok adnak lehetőséget a közeljövőben
37 Partifecske gyűrűzési megkerülések a Tiszán egymástól nagy távolságban lévő telelő területek használata 1000 km A Felső-Tiszán 1984 óta gyűrűzött, közel 130 ezer partifecske távoli megkerülései 2010-ig (29 db), valamennyit a tavaszi vonulás során gyűrűzték/fogták vissza.
38 Mit tehetünk? A műholdas adók adta lehetőség A megjelölt egyedek követhetősége ~galamb méretig
39 Mit tehetünk? Geolokátor adta új lehetőségek Naponta tárolja a napkelte Napnyugta idejét egy évig Lehetőség a tartózkodási Hely km-es meghatározására naponta! Jelenleg 1g tömeg 1 év múlva vissza kell fogni a madarat, hogy az adatokat letöltsük Akár 0.5 g-os jelölések is lehetségesek a közeli jövőben - Kis énekes madarakra használható
40 A madarak tollának kémiai elem összetételének elemzése lehetőség a telelőhely vizsgálatára Lehetőség van 1 tollban akár 40 kémia elem koncentrációját mérni (Vallner et. 1999, 2000) A tollak kémiai összetétele jellemző arra a helyre ahol növesztették (Szép et al. 2003) Már ~ 20 egyedtől származó toll összetétele jellemezhet egy adott térséget, területet A vonuló fajok nagyrésze a telelő területen növeszti új tollát, amelyet visel a fészkelőhelyén A tollak kémiai összetétele a stabil izotóp vizsgálatoknál nagyobb térbeli felbontásban adnak lehetőséget a vizsgálatra (Szép et al. 2009)
41 Megállapítások a partifecskékre Alacsony túlélési ráta, amely alapvetően az afrikai élőhelyi körülmények függvényében erőteljesen változik A fészkelési siker döntő szereppel bír vonulási/telelési időszak a jelentős pusztulásainak pótlásában A régi fészkektől mentes partfalak kiemelkedő szerepe a paraziták hatásainak csökkentésében A fészkelési siker a nagy, ezer párt meghaladó telepeken magas A nagyméretű szakadófalakat rendszeresen létrehozó, meanderező folyók, folyó szakaszok kitüntetett szerepe az állomány fenntartásában
42 Az élőhely-térképezés alkalmazása a biodiverzitás monitorozásában v%e9gleges_2008.pdf A növénytakaró térképezésének koncepciói céljai: Területek jellemzése Területek összehasonlítása Monitorozás, megismételt térképezés
43 A szükséges szaktudás és képesség A magyar flóra olyan szintű ismerete, amely alapján a problematikusabb taxonok (füvek, sások) meghatározása sem okoz gondot, valamint a fajok indikációs tulajdonságainak, cönológiai preferenciájának ismerete. Utóbbi a megadott irodalmi ismereteken felül terepen megszerzett florisztikaicönológiai gyakorlatot is feltételez. Az Á-NÉR kategóriarendszer (ld. Fekete et al. 1997, Bölöni et al. 2003, 2007) alapos ismerete, többszöri elolvasása, terepi gyakorlása, tanfolyamon és közös térképezési gyakorlaton való részvétel során az élőhelybesorolás elsajátítása. Légi- és műholdfelvétel-interpretációs gyakorlat és az ehhez kapcsolódó szakirodalom ismerete. Kartográfiai alapismeretek (kartográfia tankönyvek): jelkulcs, térképolvasás, generalizálási gyakorlat, térképrajzolási ismeretek. Terepi állóképesség, tájékozódási képesség, lelkiismeretesség, lelkesedés és megbízhatóság, mint a pontos munkavégzés feltétele. Jó szervező- és döntésképesség, alapszintű projektszervezési ismeretek.
44 A munka fázisai Előkészítés: térképek, fotók, irodalmi adatok beszerzése, a technikai feltételek megteremtése, otthon elvégzendő előmunkálatok (különösen a módszertan és az Á-NÉR betanulása ). Előzetes terepbejárás: tájékozódás a helyi viszonyokról (pl. megközelíthetőség, elzárt területek), a térképek, légifotók használhatóságának ellenőrzése. Terepi munka: a kiszállások előkészítése, a mintaterület megközelítése, térképezés, a bejárási útvonal dokumentálása. Adatfeldolgozás: az élőhelytérkép digitalizálása, az adatok szabványos adatbázisba való rendezése, változástérkép készítése, a jelentés összeállítása. Utólagos terepbejárás: a feldolgozás során felmerült hiányosságok pótlása, a térképek ellenőrzése, a jelentés véglegesítése. Fakultatív elemzések: speciális, célirányos térinformatikai feldolgozás, származtatott térképek elkészítése stb.
45 Az élőhely-térképezés előkészítése Technikai szükségletek: 1: topográfiai térkép (kötelező) Az élőhely-térképezés során célszerű az elérhető legnagyobb felbontású topográfiai térképet használni aktuális, digitális ortofotó-térkép vagy nagyfelbontású űrfelvétel (kötelező) (ICONOS, QuickBird, SPOT4 (2,5m)) archív légifelvételekből készített ortofotó-térképek (legalább egy kötelező, a többi opcionális) történeti térképek papír vagy digitális formában m
46 ..
47 ..
48 Az adatok forrásai A korábbi élőhely-térképezés(ek) áttekintése Történeti térképek Történeti légifotók Történeti műholdfelvételek Történeti botanikai adatok Erdészeti üzemtervek Természetvédelmi adatok Földrajzi (földtudományi) adatok Földrajzi nevek Helytörténeti, tájhasználati adatok Szóbeli információk
49 Áttekintés javasolt főbb lépései: a jelentés szakmai minőségellenőrzési adatlapjának a megismerése (a terepmunka és a jelentés összeállítás minősége), a jelentés bevezető fejezeteinek, valamint az élőhely jellemzéseknek az elolvasása, az élőhelytérképek és a foltjellemzések együttes áttanulmányozása, közben a történeti térképekkel és a légifotókkal való összevetése az aktuális térképezéshez használt légifelvétel és az előző élőhelytérkép(ek) minél alaposabb összehasonlítása, tekintsük át a korábbi térkép(ek) és az aktuális módszertan során használt élőhely-osztályozás eltéréseit (pl. Á-NÉR1997, Á-NÉR2003 és Á-NÉR2007).
50 Az élőhely-térképezés munkatérképe A munkatérkép jellemzői 1.) Ha a korábbi élőhelytérkép foltmintázata ortofotó-térkép alapján készült, akkor: A kvadrát friss légifelvétele (vagy topográfiai térképe) és a korábbi térképezés foltmintázata (ezen rajzolunk, azaz ez a munkatérképünk) A kvadrát topográfiai térképe (a tájékozódáshoz) A kvadrát légifelvétele (ha nem látnánk valamit a munkatérképen) 2.) Ha a korábbi élőhelytérkép foltmintázata nem ortofotó-térkép alapján készült, akkor: A kvadrát friss légifelvétele (ezen rajzolunk, azaz ez a munkatérképünk) A korábbi térképezés foltmintázata és a korábbi térképezéskor használt légifelvétel A kvadrát topográfiai térképe (a tájékozódáshoz)
51 . A munkatérkép elkészítéséhez szükséges technikai eszközök A munkatérkép bármilyen napjainkban használatos térinformatikai programmal elkészíthető. Ezek között találunk professzionális, gyakran meglehetősen drága (pl. ArcGIS ArcView, Mapinfo, Digiterra), de ingyenes (pl. QGIS), akár Linux alatt is futtatható programokat is.
52 A munkatérkép elkészítése Amennyiben a munka előkészítése megfelelő volt, akkor rendelkezésünkre áll a térképezendő terület 1: digitális topográfiai térképe, aktuális, digitális ortofotó-térképe, a korábbi térképezés digitális folthatárai.
53 ..
54 ..
55 ..
56 A terepi munka előkészítése Az élőhely-térképezés terepi munkálatai Előzetes terepbejárás: Az előzetes terepbejáráskor olyan információkat gyűjtünk, amelyek feltétlenül szükségesek az előttünk álló feladatok eszköz-, idő-, munkaerő- és szakértelemigényének pontos megállapításához. Felmérjük a térképezendő terület optimális megközelítési és bejárási lehetőségeit Már az előzetes bejárás alkalmával keressük fel a légifotóról azonosítható jelentősebb kiterjedéső foltokat, mérjük fel ezek megközelítési lehetőségeit, kíséreljük meg a főbb élőhelytípusok előzetes azonosítását, igyekezzünk áttekintést kapni a térképezendő területen gyakoribb élőhelytípusok előfordulásáról, foltosságáról. Az előzetes terepbejáráskor ellenőrizzük a rendelkezésünkre álló légifotó tényleges munkára való alkalmazhatóságát. Az előzetes bejárás javasolt időpontja tavasz, lehetőleg március-április, időigénye nem több, mint 1-2 nap. Vigyük magunkkal a beszerzett térképeket, légifotókat és az élőhely-határozót Derítsük fel, hogy a zárt területek kutatásához a szükséges belépési engedélyeket mely hatóságtól (pl. HM területek, fokozottan védett területek), esetleg tulajdonostól Felhasználhatjuk az alkalmat a helyi lakosokkal folytatott előzetes tájékozódó beszélgetésekre is.
57 . A terepi munka Mozgás a terepen A foltok lehatárolása: 20 m átmérőnél kisebb területet pontként 20 méternél kisebb szélességű, de hosszú foltot, pl. fasort, mezsgyét kell ábrázolnunk, azt vonalként tüntessük fel nagyobb foltokat poligonként Élőhely-határozás (Á-NÉR)
58 A foltok tipizálásának esetei, módjai Alapeset, a folt egyértelműen jellemezhető egyetlen Á-NÉR kategóriával: pl. A A folt homogén növényzetű, de az élőhely átmeneti (hibrid) jellegű két vagy több Á-NÉR-élőhely között: pl. AxBxC, amennyiben az A típus a jellemzőbb és pl. BxCxA, amennyiben a B adja a fő jelleget az élőhelyfolt lehatárolható, de nem homogén, a benne található élőhelyek felismerhetőek, de egymásba átmenően változnak: folytonosan, gradiens mentén változik az élőhely jellege a folton belül: pl. AxBxCg mozaikosan változik két vagy több élőhely: AxBm zonális komplexet alkotnak az élőhelyek: AxBz Amennyiben nem tudunk egyetlen Á-NÉR-t sem egyértelműen hozzárendelni a folthoz, akkor a leghelyesebbnek tartott besorolás kerül előre, ezt követıen zárójelben felsoroljuk a következő lehetőségeket, a bizonytalanság, valószínűség fokát a zárójelek számával jelezve. Például: A (B)((C)). a fenti esetek néha kombináltan fordulnak elő, ekkor ezt a jelöléssel is kifejezésre juttatjuk (pl. (AxB)xCm, azaz az A és B élőhely hibridje mozaikol C élőhellyel), de célravezetőbb a betű és zárójelek halmozása helyett egy alkalmasan részletező leírással dokumentálni a foltot.
59 Az egyes élőhely-foltokhoz főzött megjegyzések A folt módosított Németh-Seregélyes-féle természetessége (kötelező) 1 Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Kizárólag gyomok és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhetı fel, azaz a természetközeli és féltermészetes kategóriáknál ilyen nincs. 2 Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, gyomok, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. 3 Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a gyomok is gyakoriak lehetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szerkezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen; szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó.
60 Az egyes élőhely-foltokhoz főzött megjegyzések A folt módosított Németh-Seregélyes-féle természetessége (kötelező) 4 Jónak nevezett, természetközeli / jól regenerálódott állapot A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj; nem ritkán 3-as és 5-ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória). 5 Természetes állapot Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú.
61 szöveges jellemzés (kötelező) fajlista (kötelező) A szöveges jellemzést a jellemző fajok listájával egészítjük ki: jellemző fafajok, cserjék, uralkodó növényfajok, minden gyakoribb özönfaj, minden védett növényfaj, valamint lehetőség szerint a színező elemek. A fajok mellett adjuk meg gyakoriságukat az alábbi módon: 5: tömeges faj (15%-nál nagyobb területet borít) 4: gyakori faj (a foltban rendszeresen előforduló, egyes részeken domináns faj) 3: szórványos faj (a foltban rendszeresen előforduló, de nem domináns faj) 2: ritka faj (a foltban csak egy helyen van kisebb állománya vagy több helyen kevés egyede) 1: nagyon ritka faj (az egész foltban csak néhány egyede él) degradációt okozó vagy veszélyeztető tényezők (nem kötelező) degradáció jelensége (nem kötelező)
62 ..
63 . Élőhelyfotók A táj legfontosabb részleteiről táj- és élőhelyfotókat kell készíteni, átlagos kvadrátonként at. A képeket digitálisan kell csatolni a jelentéshez, de ki is kell nyomtatni ıket legalább negyed oldalas méretben (fotómelléklet). A térkép digitalizálása során rögzíteni kell minden fotó helyét (kézzel felrakva vagy GPS-ből letöltve) és készítésének irányát ( szemecske ) egy külön térképen. Minden fotóhoz legalább egy mondatos jellemzést kell írni. A bejárási útvonal rögzítése külön térképen Utólagos terepbejárás
64 A táj élőhelymintázat- és élőhelyminőség-változásának dokumentálása Milyen változásokat dokumentálunk? egy-egy folt eltűnését, megjelenését, méretének és/vagy helyzetének változását, élőhelytípus-váltását, természetességének két egységnél nagyobb változásait sok (gyakran közel azonos élőhelytípushoz tartozó) folt előző térképezéshez képesti megjelenését, méretének és/vagy helyzetének változását, élőhelytípus-váltását, természetességének két egységnél nagyobb változásait (pl. vizes évek, aszály, megváltozott tájhasználat, természetvédelmi kezelés esetén) a kvadrát egy jelentősebb részének változásait (pl. vizes évek, aszály, megváltozott tájhasználat esetén) Hogyan dokumentáljuk a változásokat? A változott tájrészleteket térképen jelöljük, majd mindegyiket jellemezzük. a változott térbeli helyzetű folt határát behúzzuk a folttérképen a változott típusú / természetességű foltot beszínezzük ha a foltnak csak egy része változott (pl. gyepbeszántás, tarvágás, vízvisszatartás), akkor csak az érintett részt jelöljük
65 ..
66 . A terepmunka során készített anyagok feldolgozása és archiválása Az archiválás és a feldolgozás előkészítése Feldolgozás Az élőhely-térképezés dokumentációja Az élőhely-térképezés adatainak feldolgozása
67 MÉTA program A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljeskörű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Célja: az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhely-adatbázisának elkészítése és gondozása, a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése, a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése, a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése. A MÉTA térképezés az ország teljes területét mérte fel, nagyrészt között. Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a botanikus-természetvédő szakmában Magyarországon még nem került sor.
68 A térképezésnek három térbeli egysége van: - MÉTA kvadrát 5' földrajzi hosszúság és 3' földrajzi szélesség által határolt négyszög, hozzávetőlegesen 5,5 6,5 km, vagyis mintegy 35 négyzetkilométer - MÉTA hatszög 35 hektáros szabályos hatszögekből - hatszögön belül az élőhelytípusok állományai
69 Mit dokumentálnak? Élőhelyenként: - a természetessége, - a kiterjedése, a hatszögön belül, - a foltmintázat, - a környezet hatása, - az elszigeteltsége, - veszélyeztető tényezők. 35 ha-os hatszögenként: - ökorégiós besorolás, - parlagok aránya, - inváziósokkal borított terület aránya, - van-e legeltetés, kaszálás, - potenciális vegetáció. 35 km2-es kvadrátonként: - az egyes élőhelyek altípusai, változatai, - az élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok és a veszélyeztetés mértéke, - átjárhatóság, - az élőhelyek regenerációja három különböző szituációban..
70 Milyen eredményei vannak a munkának? Alapkutatás: Magyarország Természetes Növényzeti Örökség Atlaszának elkészítése élőhelyek (pl. cseres-tölgyes) országos elemzése egyes régiók, tájegységek (pl. Nyírség) növényzeti és ökológiai elemzése országos léptékű botanikai kutatások tervezése, reprezentatív mintaterületek kiválasztása tájökológiai modellezés vegetációs háttereként a növényzet egyes jellemzőinek együttes elemzésére országos és régió szinten (pl. természetesség és regenerációs képesség) más szakmák tematikus térképeivel összekapcsolt elemzésekre (pl. fontos madár-élőhelyek növényzete, klíma és a növényzet kapcsolata)
71 Milyen eredményei vannak a munkának? Alkalmazott kutatás és stratégiai tervezés: összehasonlító természetvédelmi célú értékelésre (pl. ökológiai hálózatok hatékonyságának becslése, idegenhonos, agresszíven terjedő növényfajok vislekedésének és károsító hatásának országos elemzése) természetvédelmi intézkedések várható hatásainak elemzése (pl. a hazai növényzet jövőjének becslése a különböző jogi oltalom alatt álló területek természetvédelmi hatékonyságának figyelembevételével) az ár- és belvízgazdálkodás növényzetre gyakorolt hatásainak értékelése a Tisza, a Duna és kisebb folyóink vízgyűjtőjén a több százezer hektár szántóföldi művelésből kivonandó parlag sorsának elemzése növényzeti szempontból a klímaváltozás országos hatásának modellezésekor vegetációs fedvényként használható urbanizációs, úthálózat-fejlesztési stratégiák növényzetre gyakorolt hatásának országos értékelése agrár-támogatások lehetséges célobjektumainak meghatározása, a várható következmények előrevetítése
72 Milyen eredményei vannak a munkának? Oktatás, tudatformálás: az ország jelenlegi növényzeti örökségének és állapotának megismertetése (mi?, hol?, mennyi?, milyen?) helyi és térségi speciális tananyagok készítése iskoláknak, erdei iskoláknak: az ország növényzete, benne a térséged növényzete, benne a lakóhelyed növényzete (pl. füzetben, könyvben, CD-n, honlapon) közép- és általános iskolai tankönyvfejezetek, atlaszok, szakköranyagok, felsőoktatási jegyzetbe fejezetek, térképek, elemzések, statisztikák készítése tudományos ismeretterjesztő anyagok elkészítése (könyv, CD, Web)
Élőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenTerepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben
T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenA HUFH20007 Péri-repülőtér
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Sarród 2013 Pályázat azonosítója 272/2001/3/3/2012 Fertő-Hanság
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenLehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.
Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése
SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenDoktori disszertáció. Madarak monitorozása: Ökológiai és evolúciós folyamatok feltárásának lehetségei
1 Doktori disszertáció Madarak monitorozása: Ökológiai és evolúciós folyamatok feltárásának lehetségei Szép Tibor Nyíregyháza 2007 2 Tartalom 1. Bevezetés, célkitzés 4 1.1 A madármonitorozás szüksége és
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenVILÁGHÁLÓN A MÉTA PROGRAM EREDMÉNYEI
VILÁGHÁLÓN A MÉTA PROGRAM EREDMÉNYEI Horváth Ferenc 1, Molnár Zsolt, Biró Marianna, Bölöni János, Botta-Dukát Zoltán, Czúcz Bálint, Oláh Krisztina és Krasser Dóra Kivonat A MÉTA program feltárta Magyarország
RészletesebbenTELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr
TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenÖnkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.
Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén Előadó: Bögre Lajosné, polgármester Dátum: Székesfehérvár LIFE-MICACC projekt LIFE16 CCA/HU/000115 Tartalom Tiszatarján bemutatása
RészletesebbenT i t l e. A klímaváltozás egészségi hatásainak előrejelzése a Copernicus program (C3S) keretében
Páldy Anna, Bobvos János, Magyar Donát Nemzeti Népegészségügyi Központ T i t l e A klímaváltozás egészségi hatásainak előrejelzése a Copernicus program (C3S) keretében C o p e r n i c u s - E u r o p e
RészletesebbenCsortos Csaba Hámori Dániel
a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenBeretzk Péter Természetvédelmi Klub
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 1998-2010 KUTATÁS -madármegfigyelések -élıhelytérképezés -fajösszetétel -régiós összehasonlítások 2006: beépítéssel való veszélyeztetettség: 4 HELYI VÉDETT 1998-2010
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenMONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA Horváth András 1, Bartha Sándor, Virágh Klára, Somodi Imelda, Szitár Katalin, Molnár
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenTERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN
TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁLÓ ÉS KOORDINÁLÓ SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE Előadó: Bögre Lajosné, Polgármester Dátum:
RészletesebbenA HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE
A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE Dóka Richárd Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, tájvédelmi referens V. Magyar Tájökológiai
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenNemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti
RészletesebbenTérinformatikai kihívások a természetvédelem előtt
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenHazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index
Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
RészletesebbenA kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenJavaslat a. Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette:
Javaslat a Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kerényi Zoltán (MME 5.sz. Gödöllői HCS.), Nagy Andrea (Galgamenti Népfőiskola) Galgahévíz 2017 I.
RészletesebbenTát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása
EEA Grants - HU04 Adaptation Programme TÁT-TOKOD TELEPÜLÉSEK CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA ÉS KLÍMAADAPTÁCIÓS LÉPÉSEI /Tát és Tokod Önkormányzata, DHI, BME, ÉDUVUZIG, ÉDV, BIOFORSK/ Tát Tokod matematikai
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenLokális, regionális és globális környezeti faktorok hatásai vonuló madarakra című OTKA pályázat zárójelentése
Lokális, regionális és globális környezeti faktorok hatásai vonuló madarakra című OTKA 42879 pályázat zárójelentése Pályázatunk során a tiszai partifecske állományon folyó intenzív terepi munkára alapozva,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenRövid tanulmányút Nyitrán
Rövid tanulmányút Nyitrán Campus Mundi rövid tanulmányút A Biológus MSc diplomamunkám témája a telelő erdei fülesbaglyok táplálék-összetételének vizsgálata volt Magyarország különböző földrajzi régióiból
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
Részletesebbenés Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése
Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenTájváltozási folyamatok modellezése Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft.
Tájváltozási folyamatok modellezése 2015. Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft. Tájváltozási modellezés célja Kutatás támogatása Tájváltozási folyamatok vizsgálata
Részletesebben