SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET

Átírás

1 FEDERATION OF TECHNICAL AND SCIENTIFIC SOCIETIES NYÍREGYHÁZA HUNGARY MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET VASILE GOLDIŞ WESTERN UNIVERSITY OF ARAD, ROMANIA UNIVERSITATEA DE VEST VASILE GOLDIŞ DIN ARAD, ROMANIA Integration of roma people in the labour market in the Hungarian-Romanian border region in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Szatmár counties (Project code: HURO/1001/098/2.3.2; Acronym: INTEG-RO) A program elnevezése: A FÜGGŐSÉG MELLŐZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE. A TÁMOGATÓ CSOPORT SZEREPE A program célja: Információk elsajátitása, valamint a függőségi viselkedésmód mély és árnyalt megértéséhez szükséges összes magatartásforma kialakitása. Ugyanakkor az ezzel együttjáró megelőzési, terápiás és rehabilitációs problémák megismerése a drog- és alkoholfüggő szeméyek esetében. A kurzus elsősorban a problémák elmélyítése felé irányul, azon gyakorlati módszerek, technikák és eszközök megismerése és elsajátitása felé, amelyeket a függőségi viselkedés módok csökkentésében használnak nemzetközi szinten is. - következő információk kinálata, ajánlása: egészségügyi nevelés, a függőség kialakulásának csökkentése és megelőzése, a támogató csoportok szerepe; -a célcsoport védelmezése, támogatása annak érdekében, hogy megértse és értékelje saját magát, hogy viszonyítsa magát máshoz, illetve hogy pozitiv magatartást fejlesszen ki magában az egészségvédelem szempontjából. A program célcsoportja: romákból álló csoport A tanterv végigkövetése során kialakuló kompetenciák: Az alábbi területeket veszi célba: önismeret, önértékelés ; egészségnevelés, egészségvédelem, a függőség megelőzése és csökkentése; a függőség pszichológiai aspektusai;

2 a legközelebbi szociális csoportokkal való kommunikációs problémák és kapcsolatok; az emberi magatartás sokszínűségének kiaknázása; az ismeretek felhasználási modelljei a gyakorlati életben. Teljes mértékben általános célok: - a Romániában és a nemzetközi téren aktuálisan jelen lévő ismeretek beszerzése, amelyek a függőségi magatartásformák területén müködő stratégiákat, programokat, kísérleti és intervenciós projekteket érintik - pozitiv magatartásformákat fejlesztése és elmélyítése amelyek az egészségre való nevetés alapfogalmaira, a fügőségi viselkedésmódok megelőzésére és csökkentésére irányulnak -célba veszik azokat a nézőpontokat, amelyek tulajdonképpen végigkisérik a személy egész életét, úgymint a függőségi viselkedés leküzdése, döntési és cselekvési képességek kialakitása és fejlesztése, amelyek képessé teszik az egyént a modern világ támasztotta akadályok és buktatók leküzdésére, kritikai szellem fejlesztése, ami az emberi jogok tiszteletben tartását és a szabályok betartását illeti; Közepes mértékben általános célok: a kevés ideig tartó cselekvésekre irányulnak, amelyek egyéni vagy szociális (célcsoport) téren valósulnak meg, és a következő aspektusokat célozzák meg: az egészséges és életstílus jelentőségét bemutató információforrások változatossá tétele, olyan megoldások azonosítása, amelyek segítenek a függőség kialakulásának csökkentésében, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzésében, a függőség szimptómáinak felismerésében, csoportos és egyéni terápia megkezdésében ; Választható (opcionális) célok: nyomon követik a rövid időn belül végbement viselkedésbeli változásokat, ellenőrizhetőek és értékelhetőek. Megcélozzák az egészségre nevelés biztosítását, a függőségi magatartás meghatározását és a leküzdéséhez szükséges stratégiákat; a függőségek szemléltetését, a függőség kialakulásához vezető anyagok fogyasztásának elkerülését, a környezettel való kapcsolatartás kápességének fejlesztését; A tervbe vett célok elérésekez szükséges a személy eljuttatása tanár elfogadásának központjába és a személy következő irányokba való fókuszálására: A. az egyén szociális és személyiségbeli fejlesztése az alábbiak révén: önismeret; a támogató csoport szerepének megismerése; a szervezet számára káros anyagok fogyasztásáról való lemondás szükségességének megértése; B. a nevelés és az egyéni formális fejlesztése: a potenciális alany önértékelése; a függőségi viszony kialakulását meghatározó hely azonosítása, és ezek szervezetre gyakorolt hatásának

3 megismerése, ugyanakkor a szakmai teljesitményre és a szociális beilleszkedésre gyakorolt hatások felismerése is; C. egyéni téren való fejlődés: a függőségi magatartás hátrányainak megértése; személyes életrminőség javítása, egyéni képességek és hibák tudatosítása és önnevelési megoldások azonosítása a személyes fejlődésre nézve. A szakmai teljesítmény és a személyes életstílus között fennálló összefüggés megértése, tudatosítása. Általános képességek (kompetenciák): - egzisztenciális krízisek megoldása, személyközi kapcsolatok optimalizálása és az egészségre nevelés formáinak elsajátítása, egyéni erőforrások, lehetőségek hatékony kezelése, függőségi viselkedés elkerülése/ megelőzése/csökkentése, az egészég megőrzése stb. - pozitiv én-kép kialakítása; - a saját és a másokkal szembeni felelősségtudat növelése; - döntési képesség növelése; -a z iskolai/szakmai sikerek és kudarcok terén való egyensúly megőrzése; - reális önértékelés, reális és megvalósitható célok megalkotása és vállalása; - a tévedések, hibák és csalódások elemzése; - a rizikók vállalása a bizonytalan helyzetben való felülemelkedés; - a saját jövővel, a személyes egészséggel, a környezettel, a családdal szembeni aktív magatartásforma gyakorlása, befogadása, - az életstílusra vonatkozó alternatívák kidolgozása; - az egészségre neveléssel kapcsolatos pozitív magatartás elfogadása. Tanulási stratégiák: A módszertani stratégiák kidolgozásakor figyelembe kell venni a (tanfolyam) hallgatóra összpontosító tanulási elveket és a felnőttképzésben megkezdett aktiv résztvevő módszereket: a tanár vezetésével a hallgatók leginkább ismereteket felfedezve tanulnak, a tanulás aktív módon, együttműködve, csoportban/ csapatban történik, megengedi a kreatív hozzászólásokat, belső motivációkat talál és értékeket a tapasztalatszerzés folyamatában, globálisan ragadja meg a problémákat, felnőttként kezelve a hallgatót. Szükséges idő: 30 óra Pedadógiai módszerek:

4 Előadás, opponens vagy problematizált előadás, szemléltető példa, esettanulmány/esetelemzés, vita, dialógus és érdekfeszítő kérdések, az ismeretek szintetizálása/ sszefoglalása, irányitott felfedezés, segédkező vita. Pedagógiai eszközök: tanulási segédanyag A program moduljai: I Modul: /15 óra I MODUL: ÉLETSTÍLUS ÉS FÜGGŐSÉGI VISELKEDÉS. PSZICHOLÓGIAI SZOCIÁLIS KULTURÁLIS ÉS BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSE A FÜGGŐSÉGI SEBZHETŐSÉG KIALAKULÁSÁBAN. II Modul: /15 óra II MODUL: A FÜGGŐSÉGI MAGATARTÁST MEGELŐZŐ ÉS CSÖKKENTŐ STRATÉGIÁK. SZEMÉLYKÖZI/ EMBERKÖZI TÁMOGATÁS JELENTŐSÉGE. Értékelési médszerek: szóbeli beszélgetés formájában, gyakorlatok megoldása. A program lefolyása: I MODUL ÉLETSTILUS ÉS FÜGGŐSÉGI VISELKEDÉS. PSICHOLÓGIAI SZOCIÁLIS KULTURÁLIS ÉS BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSE A FÜGGŐSÉGI SEBEZHETŐSÉG KIALAKULÁSÁBAN. I. A bio-pszichoszociális tényezők szerepe az életstilus fejlődésében 1.1. Biológiai tényezők 1.2. Pszichológiai tényezők 1.3. Szocio-kulturális tényezők 1.4. Függő magatartás II. Egészéges életstílus és káros (egészségtelen) életstílus 2.1. Életstílus 2.2. Az egészség védelmét szolgáló magatartásformák

5 2.3. Kockázatot jelentő viselkedési tényezők 2.4. Az egészséggel összefüggő viselkedésformák jegyei III. Az egészségre való nevelés, ennek céljai 3.1. Az egészséges életstílusra való nevelés Az egészségről szóló meggyőzési módszerek (Health Belief Model - HBM) Viselkedési tervek elmélete (Fishbein & Ajzen, 1986) Önhatékonysági elmélet (Bandura, 1982) 3.2. Az egészségre nevelés célja IV. A függőség és hatásai 4.1. A függőség tipológiaja Nikotinfüggőség Alkoholfüggőség Drogfüggőség Gyógyszerfüggőség (pl. altatók) 4.2. Fogyasztási tipusok Próbafogyasztás Megszállottsággá vált fogyasztás 4.3. A fogyasztástól a függőségig V. A dohányzás és a nikotinfüggőség 5.1. A dohányzás hatásai A dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai A dohányzás agyműködésre gyakorolt hatásai 5.2. A dohányzás és a csoport befolyása 5.3. A dohányzással kapcsolatos hibás kamaszkori meggyőzések 5.4. Az aktiv és passziv dohányzás megelőzése VI. Az alkohol és az alkoholfüggőség 6.1. Az alkoholizmus 6.2. Az alkohol hatásai 6.3. Az alkohol fogyasztás megelőzése

6 VII. A drogok és a drogfüggőség 7.1. Drogtipusok 7.2. A csoport befolyása és drogfogyasztás 7.3. A drogfogyasztás súlyos hatásai 7.4. A drogfogyasztás megelőzése 7.5. A fiatalok drogfogyasztásának pszichológiai perspektívái VIII. A drogfogyasztás szociális jelentősége IX. Az emberi viselkedést befolyásoló anyagok 9.1. Alkohol 9.2. Koffein 9.3. Marihuána 9.4. Barbiturátok 9.5. LSD 9.6. Kokain X. Az alkoholfogyasztás szimptomológiája (tünetegyüttese) Az elsőbbségek (prioritások) megállapitása A tolerancia szintje Az önmegtartóztatás tünetei XI. A függőség Alkoholizmus-idő viszonya Krónikus/beteges alkoholizmus Akutt/heves alkoholmérgezés Szimptomológia (tünetegyüttes) egyes alkohol koncentrátumoknál Pszichés zavarok heves alkoholmérgezéskor, példák és elemzések A betegség felé való elindulás XII. Az alkohol-és drogfogyasztók és értelmi lealacsonyodása, degradálódása Fizikai függőség Pszichikai függőség Az alkoholfogyasztás okai Ünnepi okok

7 Teológiai okok Pszichológiai okok Filozófiai okok XIII. A függőségi magatartás kórtana Genetikai okok Szociális okok Szervi okok Pszichológiai okok Szakmai okok Túlzott igénybevétel Nevelési okok XIV.Bifaktoriális elmélet (kéttényezős elmélet) az alkoholizmus magyarázására: az érintett személy sebezhetősége és ennek a magatartásnak a kicsapódási tényezői XV. Az alkoholfogyasztásból más drogokra való átmenet 15.1.Kokainfogyasztás; Erythroxylon coca A drogfogyasztó személyiségének szétesése Kannabisz és elágazásai (marihuána, hasis) Szívható, iható és ehető drogok. Érzéki és érzelmi rajongás Az ópium és elágazásai, bőr alá fecskendezés vagy szájüregen át való felszívás, belélegzés Illékony oldószerek Érzéstelenítők Halucinogén vagy pszichodelírikus anyagok Amfetaminok (ecstasy) A drogok hatása a szakmai teljesitményre XVI. A drogfüggőség megállapitásának kritériumai Az anyag megszerzésére irányuló érdeklődés, nagyobb mennyiség használata, a drogokkal szembeni tolerancia/elfogadás növekedése, az önmegtartóztatás elemző tünete Droghasználat az önmegtartóztatás tüneteinek ellenőrzésére vagy elkerülésére A drogfogyasztásról való lemondás ismételt erőfeszítései Szociális tevékenységek csökkentése/csökkenése Az agyi működések megváltozása

8 16.6. A drogok eltávolitása a szervezetből II MODUL A FÜGGŐSÉGI MAGATARTÁST MEGELŐZŐ ÉS CSÖKKENTŐ STRATÉGIÁK. SZEMÉLYKÖZI/ EMBERKÖZI TÁMOGATÁS JELENTŐSÉGE XVII. Az alkoholfüggőség kezelése Kapcsolatfelvétel szakasza Méregtelenités szakasza Leszoktatás szakasza Átkezelés és visszaalakitás/átalakitás XVIII. A függőség gyógyszeres kezelése XIX. Egyéni és közösségi pszichoterápia Volt alkoholisták egyesületei XX. Az alkoholfogyasztás kockázati tényezői Egyéni tényezők Szomatikus vagy pszichés fájdalmak (alvászavarok vagy evészavarok, depresszió, viselkedési zavarok) Családi tényezők (családi kiközösítés, a szülők fogyasztási szokásai, szülő-gyerek közt meglévő feszültségek, vagy az egyik szülő halála) Környezeti tényezők A csoport nyomása Az alkoholfogyasztásra való viselkedés kezdeményezése Az alkoholfogyasztás szociális tanulása Az alkoholfogyasztás fiatalokra gyakorolt hatásai Közlekedési balesetek Védekezés nélküli szexuális viszonyok Agresszív viselkedésmódok XXI. Az alkoholfogyasztást megelőző stratégiák Információk a szociális és egészségügyi következményekre vonatkozóan, rövid és hosszú távú alkoholfogyasztást tekintve

9 21.2. Az egészséges életmódra irányuló pozitiv értékek és magatartások kialakitása Beszélgetés és elemzés a függőségi magatartás kialakulását és fenntartását befolyásoló csoportok, a család és a tömegkommunikáció szerepéről Beszélgetés arról, hogy hogyan képes csökkenteni a függőség az iskolai, szakmai eredményeket A szolgai magatartást és a csoport nyomását elutasitó magatartás, készség fejlesztése A döntéshozatal, a kritikai gondolkodás és a stresszkezelés képsségeinek fejlesztése Relaxációs tevékenységek gyakorlása (sport, zene, képzőművészetek, önkéntesség) XXII. Pszichológiai mérgezés/mérgező hatás Szociális meghatározó Pszichológiai meghatározó Biológiai meghatározó Családi meghatározó XXIII. Kockázati tényezők feletti ellenőrzés szükségessége Szocio-kulturális tényezők ellenőörzése A droghasználatot támogató törvények elemzése Szemközi tényezők ellenőrzése > a családban történő fogyasztás előzményei > a család, a drogokkal szemben kedvező/elnéző magatartása > bizonytalan családi körülmények > veszekedések a családban, vagy válás > barátok, akik fogyasztók Pszichoszociális tényezők ellenőrzése > gyermekkori viselkedési zavarok > iskolai, szakmai csalódás > iskolai feszültségek >a fogysztással szembeni kedvező/elnéző magatartás > ifjúkorban megkezdett fogyasztás Biogenetikai tényezők ellenőrzése > genetikai tényezők meghatározzák a sebezhetőséget > pszichoszomatikus sebezhetőség az anyagok hatására

10 XXIV. Drogtipusok és fogyasztói csoportok A központi idegrendszere gyakorolt hatás szerint A termék eredete szerint Az anyagok törvényi rendszer szerint A kialakított függőség szerint XXV. A programok szerepe a függőségi magatartás megelőzésében Megelőző programok és nevelési programok Elsődleges megelőzés Másodlagos megelőzés Alternativ magatartások Az egészséges életstílus átvételét segítő nevelési programok nehézségei, akadályai XXVI. Drogfogyasztás - szociális jelenség A közvélemény és ennek a jelenségnek a fejlődése Az emberek informálásának szükségessége Tanulás Kommunikáció Ismeret/Megismerés XXVII. Függőség és erőszak/bűnözés XXVIII. A függőségi magatartás érzelmi ára (öntisztelet csökkenése, a depresszió éa az agresszió kockázatának növekedése, problémák kialakulása a barátokkal, a kollégákkal, iskolával, munkahellyel) Öngyilkosság sok esetben a drogfogyasztás öngyilkossághoz vezet XXIX. A drogfogyasztás megelőzését szolgáló módszerek Egyéni stratégiák (a magatartás, a viselkedés és az ismeretek szintjének megváltoztatása). Módszerek: - megfélemlítő taktikák - technikák, amik érzelmi üzenetet használnak - érzelmi és személyközi technikák használata - alternatív tevékenységek ajánlása - információk átadása - a velem is megtörténhetett volna használata

11 - tudok bánni az érzelmekkel (olyan módszer, ami azon alapszik, hogy az amberek a droghasználattal az érzelmi problémákra reagálnak) - szociális jártasságok/készségek jobbítása - az antiszociális viselkedés azonosítása a fiataloknál Csoportos stratégiák Stratégiák, amelyek a nevelési intézményeket célozzák meg (tanácsadási központok) Tömegtájékoztató kampányok XXX. Szociális segélyszervezet/asszisztencia jelenléte a föggőségi magatartás területén Közös vélemény terve Tudományosan kidolgozott magyarázatok terve Programok és szolgáltatások a függőségi magatartás megelőzésének területén Nevelés hiánya és a szegénység a függőségi megétértésban Intézményes keretek között szervezett segítségnyújtás Nemzetközi szinten való általános megelőzés Drogellenes politikán alapuló programok A pszichoszociális rendszernek címzett szolgáltatásokon alapuló programok A pszichoszociális rendszer megértésén alapuló programok Más nézőpontok a függőségi magatartás megelőzési területének csoportosítására Warning és fenyegető tipusúk programok A tettek semleges kommunikációján és bemutatásán alapuló kommunikációs és informatív programok A közösség informálására és tájékoztatására fókuszáló, összpontositó programok A függőségi magatartás megelőzésére és csökkentésére szolgáló programokra való összpontosítás Programok, amelyek egyéni és kiscsoportos foglalkozás megkezdésére alapulnak Programok, amelyek a családra és a barátokra alapszanak Institutional building megkezdése ( Intézményes képzés ) A tanárok kompetenciáinak ajánlata/milyen legyen a tanár: Egyetemi képzettség/mesteri fokozat, felnőttképzésben való jártasság, szociológia, pedagógia, tapasztalat a pszichológia területén és a tanulásszervezésben.

12 REFERENCIÁK: Bergeret J. (1982), Toxicomanie et personalite, Paris, PUF Campbell, R. (2000), Copiii noştri şi drogurile, Bucureşti, Editura Curtea Veche Carroll, R. Charles (1993), Drugs in Modern Society (third edition), Indianapolis, Melbourne, Oxford, Brown and Benchmark Chopra, Deepak (2003), Comportamente adictive, Bucureşti, Editura Curtea Veche Drăgan J. (2000), Dicţionar de droguri, Bucureşti, Ed. Naţional Ferreol,G. (coord.) (2000), Adolescenţii şi toxicomania, Iaşi, Editura Polirom Goode, E. (1989), Drugs in American Society, Mc-Graw-Hill Publishing Company Horvath,Thomas A. (2006), Sex, droguri, alcool, pocher şi ciocolată. Un manual pentru a scăpa de dependenţe, Bucureşti, Ed. Antet Klein, Hans (1999), Dependenţa de alcool. Consilierea familiei, Sibiu, Editura Hora Hemfelt, R.; Minirth, F.; Meier, P. (2001), Labirintul codependenţei. Drumul spre relaţii interumane sănătoase, Cluj-Napoca, Editura Logos Porrot, A.; Porrot, M. (1999), Toxicomaniile, Bucureşti, Editura Ştiinţifică Bercheanu V., Pletea C., Drogurile şi traficanţii de droguri, Piteşti, Editura Paralela 45, 1998 Boisteanu, P. (1995), Comportament şi alcoolism, Iaşi, Editura Moldova Marinov, Vl. (coord.), (2005), Anorexie, adicţii şi fragilităţi narcisiace, Bucureşti, Editura Trei Schneider, R.; Lux, H. (1999), Alcoolul şi medicamentele-droguri, Sibiu, Editura Hora Az anyagot kidolgoszták: î Conf. univ. dr. Mircea Teodoru Lect. univ. dr. Simona Macarie Lect. univ. dr. Olimpia Neagu