AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
|
|
- Anna Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐINEK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY Debrecen,
2 Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke... 3 Vezetői összefoglaló... 4 I. Helyzetfeltárás A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése Népesség, településhálózat Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás Turizmus Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei Közlekedés, elérhetőség Megújuló energiák Egészségügyi ellátórendszer A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása Geológiai viszonyok bemutatása Infrastruktúra Szolgáltatások A gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzése Vendégforgalom Trendek Célcsoportok Versenytársak Marketing tevékenység Árképzés A régió gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás és képzés jellemzése Humán erőforrás Nyelvtudás Oktatás, képzés Szakmai szerveződések bemutatása A korábbi és jelenleg futó fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai II. SWOT - analízis III. Stratégia Irodalomjegyzék Mellékletek
3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE DEOEC Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum EU Európai Unió ÉAOP Észak-Alföld Operatív Program ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ÉARMI Magyar Turzimus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága ÉARTITK Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs Technológiatranszfer Központ Nonprofit Kft. GDP Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) K+F Kutatás és Fejlesztés KEOP Környezet és Energia Operatív Program KSH Központi Statisztikai Hivatal MÁFI Magyar Állami Földtani Intézet MEME Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület MFOSZ Magyar Fürdővárosok Országos Szövetsége NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NÜSZ Nemzeti Üdülési Szolgálat NTS Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OES Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia OGYFI Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ROP Regionális Operatív Program SOP Sectoral Operativ Program, (Phare: szektorális operatív program) SZT Széchenyi terv TDM Turisztikai Desztináció Menedzsment TeIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TFC Területfejlesztési Célelőirányzat TRFC Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. 3
4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyar szempontból alapvető érdekünk, hogy ezt a páratlan, de jelentős részben kihasználatlan természeti kincset a leggazdaságosabb módon hasznosítsuk a gyógyulni, üdülni, kikapcsolódni vágyó hazai és külföldi vendégek részére, a foglalkoztatás biztosítása, a szezonalítás csökkentése, a területi fejlettségbeli különbségek fokozatos felszámolása, ill. az idegenforgalmi kínálatunk, szolgáltatásaink, és ezzel együtt bevételeink jelentős növelése érdekében. (Forrás: Aquaprofit: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, 2005.) A régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének gondolatát az évről évre szélesebb körben elérhető, a Széchenyi terv fürdőfejlesztéseit követően elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Programjának keretén belül elérhető fejlesztési források felhasználásának tapasztalatai vetik fel. Miközben a régió számos települése a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot, az önállóan, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon, mely nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, melyet a nagytérségi együttműködések kedvező irányba alakíthatnak. A turisztikai, balneológiai hasznosítás mellett vannak kezdeményezések a termálvíz komplex, elsősorban energetikai hasznosítására, ezeket a kezdeményezéseket tovább kell ösztönözni a jövőben is. A fentieket felismerve született meg szakmai körökben az elhatározás a régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány elkészítésére. A fókusztanulmány alapvető célja az Észak-alföldi régióban található gyógy- és termálpotenciál stratégiai szemléletű felhasználásának elősegítése elsősorban a turizmus területén, de a turisztikai hasznosítás mellett a tanulmány érinti a fürdőlétesítmények lehetőségeit az egyéb hasznosítás (energetikai, mezőgazdasági, ipari stb.) területein. A tanulmány megvizsgálja a régió 44 településén található 53 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, a működtetés feltételeit, eddigi fejlesztéseiket és jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket, továbbá a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, országos és nemzetközi környezettel való összehasonlításban egyaránt. A régióban nagy számú fürdőlétesítmény (gyógy-és termálfürdő, strandfürdő, élményfürdő) található, melyek az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia kategorizálásának megfelelően nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településeken működnek. A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógy- és termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, stb.) alkalmasak, de kevés és egyoldalú a ráépülő gyógyszolgáltatás, noha a régió fürdőlétesítményei egyszerre több célcsoport igényeire fókuszálnak. 4
5 A régió gyógy- és termálfürdői több szakmai szervezet munkájában vesznek részt és régiós szakmai szervezettel is rendelkeznek (Észak-Alföldi Termálklaszter), melynek segítségével széleskörű marketing tevékenységet folytatnak és a régió határain átnyúló szakmai kezdeményezésekben vesznek részt (pl. Alföld Spa ). Jelentős tartalékok vannak a régióban a kitermelt és használt termálvíz komplex hasznosítására, a balneológiai célok mellett energetikai, mezőgazdasági hasznosításra, másodlagos felhasználásra, ipari alapanyagok előállítására stb.. A komplex fejlesztéseket megalapozásához infrastrukturális és technológiai korszerűsítés szükséges. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge, s a fürdőlétesítmények infrastrukturális ellátottságának színvonala egyenetlen. További veszélyforrásként jelentkezik, hogy a termálvíz-készletek kitermelése helyenként túlzott méreteket ölt, s amennyiben a termálvíz-készletek utánpótlása nem képes ellensúlyozni a vízkivételt, úgy a nem csupán a környezeti fenntarthatóság kerül veszélybe, hanem a fürdőlétesítmények közép- és hosszú távú működtetése. Egészségturisztikai szempontból a régió területi koncentráltságot mutat. Hajdúszoboszló turisztikai teljesítménye a nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentősnek mondható, kiterjedt, több országot érintő stabil külpiaccal rendelkezik és a belföldi turizmusban betöltött szerepe is domináns. Hajdúszoboszló mellett Debrecen és Nyíregyháza a hazai mellett a nemzetközi, elsősorban a kelet-európai, kelet-közép-európai piacokon betöltött szerepe erősödik a folyamatosan bővülő szolgáltatás-kínálata által. A régió 8 db országos-regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településének fürdőlétesítményei az elmúlt évtized bővülő fejlesztési forrásainak köszönhetően széles szolgáltatás-kínálattal, javuló infrastrukturális feltételekkel, bővülő kereslettel, s egyre kiterjedtebb ismertséggel rendelkeznek az egészségturizmus piacán. Az elsősorban hazai látogatók mellett a nemzetközi fürdőkhöz képest kisebb volumenű, de egyre növekvő, stabilizálódó külföldi vendégkört mondhatnak magukénak. Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményei nagy számban találhatóak a régióban. A 33 település egy része a helyi rekreációs célok betöltése mellett jelen van a turisztikai piacon, elsősorban a belföldi látogatók számára népszerű célpontként, de kedvező elhelyezkedés esetén külföldi turisták által is rendszeresen látogatottan (pl. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Jászszentandrás, stb.). A helyi jelentőségű termálpotenciállal rendelkező települések a turizmust, ezen belül az egészségturizmust kitörési pontnak, a helyi gazdaság diverzifikálását megalapozó endogén erőforrásnak tekintik a jövőre nézve. A kis- és nagytérségileg térségileg összehangolt fejlesztések, a gyógy/termáltérségek kialakítása, a gyógy/termálvíz komplex hasznosításában rejlő lehetőségek sokrétű kihasználása, a piaci kínálatban a megfelelő pozíció megtalálása katalizáló erőként hathat nem csupán a helyi jellegű fürdőlétesítmények esetében, hanem a vidéki települések, kistérségek potenciális fejlődésének vonatkozásában is. A fókusztanulmány stratégiai részének megállapításai szerint javasolt a kedvező gyógyvíz adottságok erőteljesebb kihasználása, a magas minőségű gyógy szolgáltatások és 5
6 egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szezon hosszabbítása érdekében a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények arányának növelése. További cél a térségi együttműködések erősítése, összehangolása az egészségturizmus területén. Az együttműködés és összehangolás egyaránt fontos régión belül és nagytérségi szinten a szomszédos régiókkal (pl. Alföld Spa ). Emellett fontos a gyógy- és termálfürdők marketingtevékenységének fokozása kül- és belpiacokon egyaránt, a magas minőségi szolgáltatások kialakítása érdekében a humán erőforrás fejlesztése. A turisztikai célok mellett fontos a felszín alatti vízkészlet védelme céljából fenntartható vízgazdálkodás folytatása, a geotermális energetikai potenciál és használt termálvíz hatékony kihasználása, az ehhez szükséges technológiai modernizáció. A fókusztanulmány megállapításainak megalapozása a szakmai anyagok, statisztikai adatok felhasználása mellett elsősorban a fürdőlétesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek eljuttatott kérdőíves felmérésre adott válaszok kiértékelése alapján történt. A kérdőíves felmérés 58 létesítményre terjedt ki, melyek között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor 5 fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketing tevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény közül 6 db nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 76%-os volt. 11 létesítmény 100%-os mértékben, 17 létesítmény 90-99%-os mértékben, 12 fürdő 80-89%-os mértékben szolgáltatott megfelelő információtartalmat az elemzés elkészítéséhez. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a 6 létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet 0%-osnak minősíthető. A fókusztanulmányban feltárt folyamatok szakmailag megalapozhatják a régió gyógy- és termálfürdői számára közös stratégiai irányvonal megfogalmazását és egymásra épülő fejlesztési elképzeléseinek szakmai kimunkálását. 6
7 I. HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése 1.1. Népesség, településhálózat Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll. Hazánkban határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi Régiókkal, a légvonalban két legtávolabb fekvő településének (Tiszabecs Tiszasas) távolsága 247 km. Határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával is, összesen 344 km határszakasszal rendelkezik. A régióból egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye nem rendelkezik határszakasszal, viszont az ország belsejében hat, régión kívüli megyével is határos. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu - Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar Bihor turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit. A régió az ország második legnagyobb régiója, területe km 2. Természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg, így az agrárium jó adottságokkal bír. A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Az Észak-alföldi régió lakónépességének száma a közepén tartott mikrocenzus alapján fő, a január elsejei adatok alapján pedig fő, mellyel az ország második legnépesebb régiója a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió után. Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun- Szolnok megyei Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió (Forrás: KSH, TEIR) száma (db) 1. táblázat: Települések, népesség, január 1. A települések ebből: megyei többi jogú város város község megyei jogú város Lakónépesség többi város község
8 A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve az Észak-Alföld Magyarország egyik legvárosodottabb régiója ben újabb 4 település kapott városi rangot (Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva és Vaja), így összesen 68 db városi jogállású település található a régióban. Igen jelentős problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak az e vonatkozásokban gyenge teljesítőképességű, a városhierarchia alsó fokain álló települések Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el (63%), ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a hajdúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hátrányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. 2. táblázat A GDP/fő értéke a magyarországi tervezési-statisztikai régiókban az országos átlag %-ban (2000, ) Régió Közép-Magyarország 154,5 163,2 165,7 164,3 Közép-Dunántúl 96,9 94,1 90,7 93,0 Nyugat-Dunántúl 113,3 99,3 100,4 98,1 Dél-Dunántúl 75,1 69,4 67,7 68,3 Észak-Magyarország 64,2 65,8 64,0 64,2 Észak-Alföld 64,4 63,6 63,2 63,0 Dél-Alföld 73,1 67,7 66,3 66,8 (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található az E-ON és a TIGÁZ központja), a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (Hajdúszoboszló és Debrecen kiemelkedő idegenforgalmi szerepe), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban tölt be jelentős szerepet. Jász-Nagykun-Szolnok megye a bányászat, feldolgozóipar (Electrolux és Samsung, valamint beszállítóik jelenléte), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (a megye kiemelkedő logisztikai fontossága) emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-alföldi régióban szinkronban az országos tendenciákkal hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 2003 és 2005 között ugyanakkor jelentős visszaesés következett be, ám a 2006-os év adatai alapján újból 8
9 emelkedés következett be. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a munkaerőpiacon. 1. ábra: A régiók munkanélküliségi rátájának alakulása 1998 és 2007 között (%) Forrás: KSH, saját szerkesztés Számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma (3. sz. táblázat) és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt, mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest. Az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengesége, hogy a éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya. 3. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun Szolnok megye Szabolcs Szatmár Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 188,2 192,5 191,8 189,3 185,2 189,1 193,2 183,9 174,7 151,7 149,7 146,7 146,6 145,7 147,6 151,1 152,9 138,7 178,2 185,6 188,0 178,9 176,4 175,5 178,0 173,6 165,3 518,0 527,8 526,5 514,8 507,3 512,2 522,3 510,4 478,7 9
10 A foglalkoztatottak száma a válság kezdetétől, IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma, míg IV. negyedévében 74 ezer fő volt munkanélküli, addig I. negyedévében már majd 13 ezerrel több, 87 ezer fő. Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun- Szolnok megye Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév 4. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő) III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 17,6 15,8 15,3 16,7 17,4 16,5 18,5 21,3 22,5 15,0 14,2 15,9 16,1 15,1 13,6 14,1 12,8 18,3 33,6 30,4 28,6 33,5 35,9 35,8 37,8 40,0 46,2 66,2 60,4 59,8 66,3 68,4 65,9 70,4 74,1 87,0 A magas munkanélküliségi ráta (2009. III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: 2008-ban a nyilvántartott pályakezdők álláskeresők száma fő volt a régióban, amely 2009-ben tovább nőtt főre (2009. november). A KSH adatai szerint 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozók létszáma a régióban fő volt, alig változott a 2006-ban alkalmazott fő értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a válság hatására 2009 első negyedévében országos szinten fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ez 8,1 százalékos visszaesést jelent, mely visszaesés a régióban is érezteti hatását. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. 5. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások, 2008 Régió Összesen Ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) 10
11 A regisztrált társas vállalkozásokat tekintve a régió a második helyet foglalja el a középmagyarországi után, 2008-ban db regisztrált társas vállalkozás működött a régióban. Az összes vállalkozásból a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások számát tekintve a régiók közül az Észak-alföldi régió az 5. helyet foglalja el. A régióban 2008-ban 1971 db vállalkozás működött ezekben a szektorokban Turizmus A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, melynek részesedése a teljes GDP-ből 2007-ben 1,6%-ot tett ki. Az Észak-alföldi régióban ez az arány 1,8 % volt, tehát megállapítható, hogy a régió gazdaságában a turizmus, mint nemzetgazdasági ág az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók között megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4 %-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat- Dunántúl után. 2. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban régiók szerint, 2007 (%) Forrás: KSH 1.4. Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeket érinti, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. 11
12 3. ábra: A vendégforgalom alakulása a régióban Forrás: KSH, saját szerkesztés A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július-augusztus) mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13 %-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál a visszaesés mértéke közel 13%-os volt (12,9%). A válság egészségturizmusra gyakorolt hatásait a gyógyszállodák évközi forgalmi adatai (vendégszám, vendégéjszaka szám) szemléltetik. A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. 12
13 A régió egészségturizmusában zajló folyamatokat jól érzékelteti a gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása. 4. ábra: A vendégforgalom alakulása a régió gyógyszállodáiban Forrás: KSH, saját szerkesztés A KSH 2008-as adatai szerint a régióban 11 db gyógyszálloda található 2730 férőhellyel. A gyógyszállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest az év minden időszakában (főszezonban és szezonon kívül is), valamennyi hónapban visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. Bár a gyógyszállodák szezonalitást mérséklő jellege miatt a vendégforgalom mutatói egyenletesebben alakulnak a kereskedelmi szálláshelyekéhez képest, a visszaesés mértéke egyes hónapokat tekintve igen jelentős. A vendégek számát tekintve február hónapban a legnagyobb mértékű a visszaesés (a 2008-as adat 74,1%-a), a vendégéjszakák számát tekintve pedig november hónapban (a as adat 74,5%-a), de a főszezon mutatóinak visszaesése is tetemes, az előző év 70-80%-a. Ez alapján elmondható, hogy a válság a régió turizmusán belül a gyógyszállodákat jelentős mértékben negatívan érintette. 13
14 2. A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei A régió gyógy- és termálturisztikai potenciálját, az egészségturizmusból származó közvetlen és közvetett társadalmi és gazdasági előnyöket a turisztikai fogadókészség alapvetően befolyásolja. A fejezet a fogadási feltételek közül elsősorban azokkal foglalkozik, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a régió egészségturizmusára, ezen belül elsősorban a gyógy- és termálturizmus folyamatainak alakulására. A szálláshely-szolgáltatás jellemzői a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzését tartalmazó fejezetnél kerülnek kifejtésre Közlekedés, elérhetőség Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. 5. ábra: A régió gyógytényezővel rendelkező településeinek elérhetősége Forrás: saját szerkesztés Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak alacsony aránya, bár az 14
15 átadásra került új szakaszok (Görbeháza-Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen), javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Különös problémát jelent főleg Jász-Nagykun-Szolnok megye számára, hogy a régió egyik közlekedési főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya. A Budapesttől számított elérési időt tekintve ugyanakkor a Jászság 90 percen belül elérhető. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező területei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes ( perc), de az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában a legtöbb problémát a közúthálózat minősége jelenti, és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió helyzete igen kedvezőtlennek tekinthető. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A megyék közötti különbségeket tekintve megállapítható, hogy míg Jász-Nagykun- Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól mind a villamosítottság, mind a kétvágányú vonalak terén. Az ÚMFT kiemelt projektjei között szerepel a 100-as vasút Szolnok-Debrecen közötti szakaszának fejlesztése, valamint Záhony komplex fejlesztése részeként a vasúti infrastruktúra fejlesztése. Előbbi jelentős mértékben hozzájárul a térség, azon belül az egészségturisztikai potenciállal rendelkező települések elérhetőségének közvetlen (pl. Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló, Debrecen) és közvetett javulásához. A év végén megszüntetésre kerülő 33 vasúti pályaszakaszból 7 érinti a régiót, közülük olyan szakaszt is, amelyek turisztikai szempontból jelentősnek tekinthető (Nyíregyháza- Herminatanya Balsai-Tiszapart/Dombrád). A gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések közül a szolgáltatás megszüntetése miatt Karcag, Berekfürdő, Tiszafüred, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat elérhetősége korlátozódik. A régió vízi útjain menetrend szerinti személyszállítás nincs, néhány menetrendszerű kompjárat üzemel a folyón. Idegenforgalmi célú hajózás esetenként jelenik meg elsősorban a Tiszán. A tiszai hajózás főként turisztikai szempontú, eseti jellegű: a sporthajózás, vízi turizmus jelen van, különösen a Felső-Tisza térségében. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charter-járatok adják. Az Észak-alföldi régiót napjainkban 6 országos kerékpárút-hálózat érinti, amelyek az országos törzshálózat km-nek 14,1%-át teszik ki (772,3 km). Az utak többsége (52,8%) árvízvédelmi töltésen, 37,4%-uk pedig közút mellett vezet. A kerékpárutak alacsony száma és hossza, hálózatosságának kezdeti stádiuma, valamint a régiós népesség erősítésre szoruló környezeti tudata akadályozza e környezetbarát közlekedési mód elterjedését. 15
16 Ugyanakkor az ÉAOP Regionális hivatásforgalmi kerékpárhálózat fejlesztése című komponensnek amely nem turisztikai célú kerékpárút hálózat fejlesztést támogat, de több esetben szolgálhatja a turizmus céljait is nagy szerepe van a hálózatosodás kiteljesítésében. A komponens keretében a as időszakban 22 projekt nyert támogatást, összesen 63 km hosszú kerékpárút megépítésére millió Ft értékben. Turisztikai célú kerékpárutak fejlesztését a as időszakban az ÉAOP B) Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése című komponens támogatta, melynek keretében első fordulóban 1 projekt nyert támogatást 8,7 km hosszú turisztikai célú kerékpárút megépítésére mintegy 374 millió Ft értékben. Összegzésképpen elmondható, hogy a régió a turisztikai fogadási feltételeit tekintve az elérhetőség terén jelentős javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest, melyet az autópálya fejlesztések és a debreceni regionális repülőtér alapoz meg. Az utóbbi évek turisztikai, illetve egyéb célú infrastrukturális fejlesztései (pl. kerékpárutak) tovább javították a régió attrakcióinak, így a gyógy- és termálpotenciállal rendelkező települések elérhetőségét. Ugyanakkor a régió alsóbbrendű úthálózata továbbra is jelentős fejlesztésre szorul, amelynek fejlesztését az ÉAOP és 5 számjegyű utak fejlesztését szolgáló konstrukciója segíti elő Megújuló energiák Az Európai Uniós előírások szerint Magyarországon 2010-ig a jelenlegi 3,6%-ról 12%-ra kell növelni a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát, valamint a megújulókból termelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,8%-ról 3,6%-ra kell növelni. Az Észak-alföldi régióban az adottságok a napenergia, a szélenergia és a biomassza hasznosítását teszik lehetővé. További számottevő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A geotermikus energia hasznosításának igénye a termálkúttal rendelkező települések jelentős részén megfogalmazódott a régióban, de ma még nem kihasznált, pedig az Alföldön a geotermikus grádiens értéke a világátlag háromszorosa (33 méterenként 1 ºC). Számos helyen tervezik a gyógy-/termálvíz hasznosítását a balneológiai célok mellett elsősorban mezőgazdasági, energetikai célokra. 16
17 6. ábra: A gyógy-/termálvíz hőjének hasznosítása az Észak-alföldi régióban Forrás: saját szerkesztés A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeknek kiküldött kérdőíves válaszadásból kiderül, hogy az 48 db válaszadóból 19 esetben jelenleg is hasznosítják a termálvizet, további 12 helyen pedig tervezik a hasznosítást elsősorban a fürdőlétesítmény energiaellátásának részbeni megoldására, emellett intézményi, kommunális energiaellátás céljaira. Ez alapján megállapítható, hogy a geotermális energia (ezen belül a gyógy/termálvíz) hasznosításában rejlő lehetőségek kihasználásának felismerése a válaszadásban résztvevő érintett települések többségében megtörtént, de a tényleges potenciál széleskörű hasznosítása a jövő feladatai közé tartozik. Az elemzés készítésének idején az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében 2 db projekt nyert támogatást geotermális energiahasznosítással összefüggésben összesen 370 millió Ft értékben (Berekfürdő, Törökszentmiklós). Az EU szabályozással összhangban lévő magyar szabályozások által előírt technológiai és területi határértékek korlátozzák a használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetését. A balneológiai célokra használt víz visszasajtolását a jelenlegi vonatkozó jogszabályok tiltják. A használt termálvíz felszíni vízfogadókban kerül, melyek egy része állandó, más része időszakos víztest. A hasznosított termálvíz elhelyezésének előírása szerint közcsatornákba 40 C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet nem szabad bevezetni és az oldott ásványi só maximálisan 2000 mg/l lehet. Az elhelyezéshez előzetesen elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. A régió természeti - környezeti állapotát, ezen belül a levegő-, talaj- és a vízszennyezettséget vizsgálva megállapítható, hogy a régió a kevésbé szennyezett területek közé tartozik, köszönhetően a viszonylag alacsony fokú ipari tevékenységnek és a különböző fokú védettség alatt álló területek nagyságának. A mezőgazdaság és a kommunális szennyezések viszont jelentős környezeti terhelést jelentenek a régió környezeti állapotára, - s bár a közelmúlt infrastrukturális fejlesztései (szennyvíz-csatorna kiépítés, ár- és belvízvédelmi fejlesztések, 17
18 hulladékgazdálkodás, stb.) jelentős mértékben hozzájárultak a környezeti terhelések csökkentéséhez a környezet más elemei mellett mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészlet további fokozott védelmet, fenntartható vízkészlet-gazdálkodást igényel Egészségügyi ellátórendszer A régió gyógy- és egészségturizmusának fejlesztése szempontjából jelentős szerep juthat az egészségügyi ellátórendszernek, ezen belül a rehabilitációs ellátásoknak elsősorban a gyógytényezővel rendelkező, illetve azok közvetlen közelében elhelyezkedő településeken. Hazánkban a szakellátást finanszírozási, és történelmi okokból a fekvőbeteg-kapacitások túlsúlya (kivéve a rehabilitációs ellátó rendszert) jellemzi, kevés a rugalmasan működő, jól felszerelt járóbeteg szakambuláns központ, amelyek lehetővé tennék a térség gazdasági versenyképességének növelését akár a határokon átnyúló egészségügyi programokban. A régióban az egészségügyi rendszerben végrehajtott 2007-es szerkezetváltással öt súlyponti kórház jött létre (a Hetényi Géza Megyei Kórház Szolnokon, a Kátai Gábor Kórház- Rendelőintézet Karcagon, a DEOEC Debrecenben, a Jósa András Megyei Kórház Nyíregyházán, és a Szatmár-Beregi Kórház Fehérgyarmaton). Hosszútávon nem biztosított az egészségügyi személyzetnek a régióban való megtartása. Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban (DEOEC Debrecen), mely orvos, fogorvos, gyógyszerész és szakdolgozói képzést nyújt. A főiskolai és szakdolgozói kapacitásban és az orvosi/szakorvosi területen egyre több szakmában érvényesül az elszívó hatás és a tartós szakemberhiány. 18
19 3. A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása A régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, a kevés számú országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő nagy része kevésbé eladható, kiépítettsége még jelentősen növelhető. A régió turizmusában a jelenlegi adottságok alapján jellemző turisztikai termék az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus, az eseményturizmus (kulturális, sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus. A régió talán legnagyobb potenciális természeti erőforrása és egyben turisztikai értéke a gyógy- és termálvízkincs. Adottságait eddig legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megye használta ki, nemzetközi szinten is kiemelkedő Hajdúszoboszló jelentősége. Három kiemelt gyógyhely a régióban Debrecen, Hajdúszoboszló és Nyíregyháza, kedvelt fürdők vannak, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Püspökladányban, Kisvárdán és Túrkevén. A gyógy- és termálvíz nemzetközi vonzerővé válásának feltételei ugyanakkor csak néhány helyen adottak, ennek elsősorban a színvonalas fürdők és medencék alacsony száma, a termálvízkészlet településenkénti hasonló összetétele, valamint a kapcsolódó gyógyszolgáltatások kiépítetlensége az oka. A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, pl. a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász, vadász, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (pl. Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídi-vásár, stb.). Az Észak-alföldi régió turisztikai kínálatában bekövetkező érdemi változások eredményeként a régió turisztikai potenciálja számottevően emelkedett az elmúlt években. Elsősorban a megvalósult fürdőfejlesztések rajzolták újra a régió turisztikai arculatát, de meghatározó az ökoturizmus területén történő termékfejlesztés valamint az attrakciófejlesztésekkel lépést tartó minőségi szálláshelyfejlesztések is. A belföldi turizmus élénkülését segíti a régió közúti megközelíthetőségének javulása (M3 autópálya, 100-as vasút fejlesztése). Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (OES) az Észak-alföldi régió gyógytényezővel rendelkező településeit a gyógytényező nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentősége szerint sorolja be. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízása alapján készült és 2007-ben elfogadott OES célja olyan 19
20 javaslatok megfogalmazása, amelyek megfelelő koncepcionális iránymutatást tartalmaznak a döntéshozók számára az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében, és amelyek az egészségturizmust az ország turizmusfejlesztési irányvonalaihoz igazítva hivatottak elhelyezni a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) pilléreire alapozva. Megye 6. sz. táblázat: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések az Észak-alföldi régióban Nemzetközi jelentőségű Országos és regionális Helyi jelentőségű gyógytényezővel gyógy-tényezővel jelentőségű gyógytényezővel rendelkező rendelkező települések rendelkező települések települések Összesen (db) Hajdú-Bihar Debrecen- Nagyerdő, Balmazújváros, 14 Hajdúszoboszló Berettyóújfalu, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Kaba, Komádi, Nádudvar, Polgár, Püspökladány, Tiszacsege Szabolcs- Nyíregyháza- Sóstó Kisvárda, Tiszavasvári, Baktalórántháza, 10 Szatmár - Vásárosnamény Fehérgyarmat, Máriapócs, Bereg Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor Jász- Berekfürdő, Cserkeszőlő, Abádszalók, Jászapáti, 20 Nagykun- Martfű, Szolnok, Jászárokszállás, Szolnok Túrkeve Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs, Törökszentmiklós Összesen (db): Forrás: Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia A régió gyógytényezővel rendelkező 44 települése 58 fürdőlétesítménnyel rendelkezik. Az OES-ben a régióra vonatkozó információk aktualizálásra, pontosításra szorulnak. A fenti települések közül a fókusztanulmány készítésének időszakában Baktalórántházán és Komádiban a strandfürdő nem üzemelt. Máriapócs minősített gyógyvízzel rendelkezik, amelyet jelenleg nem hasznosítanak, fürdőlétesítménnyel nem rendelkezik. A település tervei között szerepel gyógyfürdő létesítése. Abádszalók jelenleg lezárt hévízkúttal rendelkezik, a strandfürdő vizét gázzal melegítik fel a kívánt hőmérsékletre, melynek gyógyhatása nem ismert Geológiai viszonyok bemutatása A régió egészségturizmusát a felszín alatti vízkészlet ásványi anyag összetétele és a kitermelhető vízkészlet mennyisége alapozta meg. Az ország területén két regionális hévíztároló nagyrendszer helyezkedik el. E két nagy rendszer közül az egyik a felső- pannónia porózus (homok homokkő) rétegek alkotta rezervoárrendszer, a másik a triász időszaki repedezett hasadékos, részben karsztosodott karbonátos kőzetek alkotta rezervoár-rendszer. Jóllehet e két nagy hévíztároló egységen kívül számos más kis rendszert is feltártak, de ezek lokális jelentőségűek. A hazai hévíz-készleteknek túlnyomó része a fenti két regionális 20
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
Részletesebben5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet
5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális
RészletesebbenEgészségturizmus mint lehetséges kitörési pont az Észak-alföldi régióban
Mező Ferenc Kovács Tibor Egészségturizmus mint lehetséges kitörési pont az Észak-alföldi régióban Bevezetés, célkitűzés Bizonyos időközönként a fejlesztéspolitikában is meg kell állni, számadást kell készíteni,
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenTERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE
Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenTurizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?
Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenTURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila
A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenNemzeti turizmusfejlesztési stratégia
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2018. 12. 13. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/term_alapoz%c3%b3_ism/8.%c3%b3ra_tv.alapoz% C3%B3_ism_nemzeti_parkjaink_1_02.pdf Nemzeti
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS
TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
Részletesebben2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei
Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenÜdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%
1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23.
TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2017. ÉS 2018. ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST 2019. ÁPRILIS 23. Tartalom Összefoglaló... 2 A turizmus, a fürdő- és gyógyszolgáltatás főbb
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenKöszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.
Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága
RészletesebbenHÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások
» Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenMagyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom.
Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Dr. Németh István c. egyetemi docens A Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke A Pannon Termál Klaszter elnöke TDM konferencia Hévíz 2015.05.28 Forrás:
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenAz országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében
Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1 Tartalom: 1. Mit nevezünk
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
Részletesebben238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés
gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A
RészletesebbenÉszak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM
MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Részletesebbenmagyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68
gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenA turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe
A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése
RészletesebbenAz egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata
Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel
RészletesebbenIdőskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások
Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása
RészletesebbenENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenEgészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel
Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenTájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenMellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz
Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,
RészletesebbenAz ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.
Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenPartium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei
Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL
ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint
RészletesebbenRegionális Operatív Programok
Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenItthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.
Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenSzabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége
A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24. Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1 Bevezetés A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan kiemelkedő
Részletesebben