AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ"

Átírás

1 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐINEK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY Debrecen,

2 Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke... 3 Vezetői összefoglaló... 4 I. Helyzetfeltárás A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése Népesség, településhálózat Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás Turizmus Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei Közlekedés, elérhetőség Megújuló energiák Egészségügyi ellátórendszer A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása Geológiai viszonyok bemutatása Infrastruktúra Szolgáltatások A gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzése Vendégforgalom Trendek Célcsoportok Versenytársak Marketing tevékenység Árképzés A régió gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás és képzés jellemzése Humán erőforrás Nyelvtudás Oktatás, képzés Szakmai szerveződések bemutatása A korábbi és jelenleg futó fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai II. SWOT - analízis III. Stratégia Irodalomjegyzék Mellékletek

3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE DEOEC Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum EU Európai Unió ÉAOP Észak-Alföld Operatív Program ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ÉARMI Magyar Turzimus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága ÉARTITK Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs Technológiatranszfer Központ Nonprofit Kft. GDP Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) K+F Kutatás és Fejlesztés KEOP Környezet és Energia Operatív Program KSH Központi Statisztikai Hivatal MÁFI Magyar Állami Földtani Intézet MEME Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület MFOSZ Magyar Fürdővárosok Országos Szövetsége NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NÜSZ Nemzeti Üdülési Szolgálat NTS Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OES Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia OGYFI Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ROP Regionális Operatív Program SOP Sectoral Operativ Program, (Phare: szektorális operatív program) SZT Széchenyi terv TDM Turisztikai Desztináció Menedzsment TeIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TFC Területfejlesztési Célelőirányzat TRFC Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. 3

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyar szempontból alapvető érdekünk, hogy ezt a páratlan, de jelentős részben kihasználatlan természeti kincset a leggazdaságosabb módon hasznosítsuk a gyógyulni, üdülni, kikapcsolódni vágyó hazai és külföldi vendégek részére, a foglalkoztatás biztosítása, a szezonalítás csökkentése, a területi fejlettségbeli különbségek fokozatos felszámolása, ill. az idegenforgalmi kínálatunk, szolgáltatásaink, és ezzel együtt bevételeink jelentős növelése érdekében. (Forrás: Aquaprofit: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, 2005.) A régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének gondolatát az évről évre szélesebb körben elérhető, a Széchenyi terv fürdőfejlesztéseit követően elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Programjának keretén belül elérhető fejlesztési források felhasználásának tapasztalatai vetik fel. Miközben a régió számos települése a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot, az önállóan, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon, mely nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, melyet a nagytérségi együttműködések kedvező irányba alakíthatnak. A turisztikai, balneológiai hasznosítás mellett vannak kezdeményezések a termálvíz komplex, elsősorban energetikai hasznosítására, ezeket a kezdeményezéseket tovább kell ösztönözni a jövőben is. A fentieket felismerve született meg szakmai körökben az elhatározás a régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány elkészítésére. A fókusztanulmány alapvető célja az Észak-alföldi régióban található gyógy- és termálpotenciál stratégiai szemléletű felhasználásának elősegítése elsősorban a turizmus területén, de a turisztikai hasznosítás mellett a tanulmány érinti a fürdőlétesítmények lehetőségeit az egyéb hasznosítás (energetikai, mezőgazdasági, ipari stb.) területein. A tanulmány megvizsgálja a régió 44 településén található 53 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, a működtetés feltételeit, eddigi fejlesztéseiket és jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket, továbbá a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, országos és nemzetközi környezettel való összehasonlításban egyaránt. A régióban nagy számú fürdőlétesítmény (gyógy-és termálfürdő, strandfürdő, élményfürdő) található, melyek az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia kategorizálásának megfelelően nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településeken működnek. A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógy- és termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, stb.) alkalmasak, de kevés és egyoldalú a ráépülő gyógyszolgáltatás, noha a régió fürdőlétesítményei egyszerre több célcsoport igényeire fókuszálnak. 4

5 A régió gyógy- és termálfürdői több szakmai szervezet munkájában vesznek részt és régiós szakmai szervezettel is rendelkeznek (Észak-Alföldi Termálklaszter), melynek segítségével széleskörű marketing tevékenységet folytatnak és a régió határain átnyúló szakmai kezdeményezésekben vesznek részt (pl. Alföld Spa ). Jelentős tartalékok vannak a régióban a kitermelt és használt termálvíz komplex hasznosítására, a balneológiai célok mellett energetikai, mezőgazdasági hasznosításra, másodlagos felhasználásra, ipari alapanyagok előállítására stb.. A komplex fejlesztéseket megalapozásához infrastrukturális és technológiai korszerűsítés szükséges. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge, s a fürdőlétesítmények infrastrukturális ellátottságának színvonala egyenetlen. További veszélyforrásként jelentkezik, hogy a termálvíz-készletek kitermelése helyenként túlzott méreteket ölt, s amennyiben a termálvíz-készletek utánpótlása nem képes ellensúlyozni a vízkivételt, úgy a nem csupán a környezeti fenntarthatóság kerül veszélybe, hanem a fürdőlétesítmények közép- és hosszú távú működtetése. Egészségturisztikai szempontból a régió területi koncentráltságot mutat. Hajdúszoboszló turisztikai teljesítménye a nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentősnek mondható, kiterjedt, több országot érintő stabil külpiaccal rendelkezik és a belföldi turizmusban betöltött szerepe is domináns. Hajdúszoboszló mellett Debrecen és Nyíregyháza a hazai mellett a nemzetközi, elsősorban a kelet-európai, kelet-közép-európai piacokon betöltött szerepe erősödik a folyamatosan bővülő szolgáltatás-kínálata által. A régió 8 db országos-regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településének fürdőlétesítményei az elmúlt évtized bővülő fejlesztési forrásainak köszönhetően széles szolgáltatás-kínálattal, javuló infrastrukturális feltételekkel, bővülő kereslettel, s egyre kiterjedtebb ismertséggel rendelkeznek az egészségturizmus piacán. Az elsősorban hazai látogatók mellett a nemzetközi fürdőkhöz képest kisebb volumenű, de egyre növekvő, stabilizálódó külföldi vendégkört mondhatnak magukénak. Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményei nagy számban találhatóak a régióban. A 33 település egy része a helyi rekreációs célok betöltése mellett jelen van a turisztikai piacon, elsősorban a belföldi látogatók számára népszerű célpontként, de kedvező elhelyezkedés esetén külföldi turisták által is rendszeresen látogatottan (pl. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Jászszentandrás, stb.). A helyi jelentőségű termálpotenciállal rendelkező települések a turizmust, ezen belül az egészségturizmust kitörési pontnak, a helyi gazdaság diverzifikálását megalapozó endogén erőforrásnak tekintik a jövőre nézve. A kis- és nagytérségileg térségileg összehangolt fejlesztések, a gyógy/termáltérségek kialakítása, a gyógy/termálvíz komplex hasznosításában rejlő lehetőségek sokrétű kihasználása, a piaci kínálatban a megfelelő pozíció megtalálása katalizáló erőként hathat nem csupán a helyi jellegű fürdőlétesítmények esetében, hanem a vidéki települések, kistérségek potenciális fejlődésének vonatkozásában is. A fókusztanulmány stratégiai részének megállapításai szerint javasolt a kedvező gyógyvíz adottságok erőteljesebb kihasználása, a magas minőségű gyógy szolgáltatások és 5

6 egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szezon hosszabbítása érdekében a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények arányának növelése. További cél a térségi együttműködések erősítése, összehangolása az egészségturizmus területén. Az együttműködés és összehangolás egyaránt fontos régión belül és nagytérségi szinten a szomszédos régiókkal (pl. Alföld Spa ). Emellett fontos a gyógy- és termálfürdők marketingtevékenységének fokozása kül- és belpiacokon egyaránt, a magas minőségi szolgáltatások kialakítása érdekében a humán erőforrás fejlesztése. A turisztikai célok mellett fontos a felszín alatti vízkészlet védelme céljából fenntartható vízgazdálkodás folytatása, a geotermális energetikai potenciál és használt termálvíz hatékony kihasználása, az ehhez szükséges technológiai modernizáció. A fókusztanulmány megállapításainak megalapozása a szakmai anyagok, statisztikai adatok felhasználása mellett elsősorban a fürdőlétesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek eljuttatott kérdőíves felmérésre adott válaszok kiértékelése alapján történt. A kérdőíves felmérés 58 létesítményre terjedt ki, melyek között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor 5 fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketing tevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény közül 6 db nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 76%-os volt. 11 létesítmény 100%-os mértékben, 17 létesítmény 90-99%-os mértékben, 12 fürdő 80-89%-os mértékben szolgáltatott megfelelő információtartalmat az elemzés elkészítéséhez. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a 6 létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet 0%-osnak minősíthető. A fókusztanulmányban feltárt folyamatok szakmailag megalapozhatják a régió gyógy- és termálfürdői számára közös stratégiai irányvonal megfogalmazását és egymásra épülő fejlesztési elképzeléseinek szakmai kimunkálását. 6

7 I. HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése 1.1. Népesség, településhálózat Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll. Hazánkban határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi Régiókkal, a légvonalban két legtávolabb fekvő településének (Tiszabecs Tiszasas) távolsága 247 km. Határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával is, összesen 344 km határszakasszal rendelkezik. A régióból egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye nem rendelkezik határszakasszal, viszont az ország belsejében hat, régión kívüli megyével is határos. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu - Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar Bihor turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit. A régió az ország második legnagyobb régiója, területe km 2. Természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg, így az agrárium jó adottságokkal bír. A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Az Észak-alföldi régió lakónépességének száma a közepén tartott mikrocenzus alapján fő, a január elsejei adatok alapján pedig fő, mellyel az ország második legnépesebb régiója a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió után. Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun- Szolnok megyei Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió (Forrás: KSH, TEIR) száma (db) 1. táblázat: Települések, népesség, január 1. A települések ebből: megyei többi jogú város város község megyei jogú város Lakónépesség többi város község

8 A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve az Észak-Alföld Magyarország egyik legvárosodottabb régiója ben újabb 4 település kapott városi rangot (Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva és Vaja), így összesen 68 db városi jogállású település található a régióban. Igen jelentős problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak az e vonatkozásokban gyenge teljesítőképességű, a városhierarchia alsó fokain álló települések Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el (63%), ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a hajdúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hátrányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. 2. táblázat A GDP/fő értéke a magyarországi tervezési-statisztikai régiókban az országos átlag %-ban (2000, ) Régió Közép-Magyarország 154,5 163,2 165,7 164,3 Közép-Dunántúl 96,9 94,1 90,7 93,0 Nyugat-Dunántúl 113,3 99,3 100,4 98,1 Dél-Dunántúl 75,1 69,4 67,7 68,3 Észak-Magyarország 64,2 65,8 64,0 64,2 Észak-Alföld 64,4 63,6 63,2 63,0 Dél-Alföld 73,1 67,7 66,3 66,8 (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található az E-ON és a TIGÁZ központja), a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (Hajdúszoboszló és Debrecen kiemelkedő idegenforgalmi szerepe), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban tölt be jelentős szerepet. Jász-Nagykun-Szolnok megye a bányászat, feldolgozóipar (Electrolux és Samsung, valamint beszállítóik jelenléte), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (a megye kiemelkedő logisztikai fontossága) emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-alföldi régióban szinkronban az országos tendenciákkal hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 2003 és 2005 között ugyanakkor jelentős visszaesés következett be, ám a 2006-os év adatai alapján újból 8

9 emelkedés következett be. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a munkaerőpiacon. 1. ábra: A régiók munkanélküliségi rátájának alakulása 1998 és 2007 között (%) Forrás: KSH, saját szerkesztés Számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma (3. sz. táblázat) és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt, mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest. Az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengesége, hogy a éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya. 3. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun Szolnok megye Szabolcs Szatmár Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 188,2 192,5 191,8 189,3 185,2 189,1 193,2 183,9 174,7 151,7 149,7 146,7 146,6 145,7 147,6 151,1 152,9 138,7 178,2 185,6 188,0 178,9 176,4 175,5 178,0 173,6 165,3 518,0 527,8 526,5 514,8 507,3 512,2 522,3 510,4 478,7 9

10 A foglalkoztatottak száma a válság kezdetétől, IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma, míg IV. negyedévében 74 ezer fő volt munkanélküli, addig I. negyedévében már majd 13 ezerrel több, 87 ezer fő. Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun- Szolnok megye Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév 4. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő) III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 17,6 15,8 15,3 16,7 17,4 16,5 18,5 21,3 22,5 15,0 14,2 15,9 16,1 15,1 13,6 14,1 12,8 18,3 33,6 30,4 28,6 33,5 35,9 35,8 37,8 40,0 46,2 66,2 60,4 59,8 66,3 68,4 65,9 70,4 74,1 87,0 A magas munkanélküliségi ráta (2009. III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: 2008-ban a nyilvántartott pályakezdők álláskeresők száma fő volt a régióban, amely 2009-ben tovább nőtt főre (2009. november). A KSH adatai szerint 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozók létszáma a régióban fő volt, alig változott a 2006-ban alkalmazott fő értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a válság hatására 2009 első negyedévében országos szinten fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ez 8,1 százalékos visszaesést jelent, mely visszaesés a régióban is érezteti hatását. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. 5. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások, 2008 Régió Összesen Ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) 10

11 A regisztrált társas vállalkozásokat tekintve a régió a második helyet foglalja el a középmagyarországi után, 2008-ban db regisztrált társas vállalkozás működött a régióban. Az összes vállalkozásból a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások számát tekintve a régiók közül az Észak-alföldi régió az 5. helyet foglalja el. A régióban 2008-ban 1971 db vállalkozás működött ezekben a szektorokban Turizmus A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, melynek részesedése a teljes GDP-ből 2007-ben 1,6%-ot tett ki. Az Észak-alföldi régióban ez az arány 1,8 % volt, tehát megállapítható, hogy a régió gazdaságában a turizmus, mint nemzetgazdasági ág az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók között megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4 %-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat- Dunántúl után. 2. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban régiók szerint, 2007 (%) Forrás: KSH 1.4. Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeket érinti, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. 11

12 3. ábra: A vendégforgalom alakulása a régióban Forrás: KSH, saját szerkesztés A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július-augusztus) mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13 %-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál a visszaesés mértéke közel 13%-os volt (12,9%). A válság egészségturizmusra gyakorolt hatásait a gyógyszállodák évközi forgalmi adatai (vendégszám, vendégéjszaka szám) szemléltetik. A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. 12

13 A régió egészségturizmusában zajló folyamatokat jól érzékelteti a gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása. 4. ábra: A vendégforgalom alakulása a régió gyógyszállodáiban Forrás: KSH, saját szerkesztés A KSH 2008-as adatai szerint a régióban 11 db gyógyszálloda található 2730 férőhellyel. A gyógyszállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest az év minden időszakában (főszezonban és szezonon kívül is), valamennyi hónapban visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. Bár a gyógyszállodák szezonalitást mérséklő jellege miatt a vendégforgalom mutatói egyenletesebben alakulnak a kereskedelmi szálláshelyekéhez képest, a visszaesés mértéke egyes hónapokat tekintve igen jelentős. A vendégek számát tekintve február hónapban a legnagyobb mértékű a visszaesés (a 2008-as adat 74,1%-a), a vendégéjszakák számát tekintve pedig november hónapban (a as adat 74,5%-a), de a főszezon mutatóinak visszaesése is tetemes, az előző év 70-80%-a. Ez alapján elmondható, hogy a válság a régió turizmusán belül a gyógyszállodákat jelentős mértékben negatívan érintette. 13

14 2. A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei A régió gyógy- és termálturisztikai potenciálját, az egészségturizmusból származó közvetlen és közvetett társadalmi és gazdasági előnyöket a turisztikai fogadókészség alapvetően befolyásolja. A fejezet a fogadási feltételek közül elsősorban azokkal foglalkozik, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a régió egészségturizmusára, ezen belül elsősorban a gyógy- és termálturizmus folyamatainak alakulására. A szálláshely-szolgáltatás jellemzői a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzését tartalmazó fejezetnél kerülnek kifejtésre Közlekedés, elérhetőség Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. 5. ábra: A régió gyógytényezővel rendelkező településeinek elérhetősége Forrás: saját szerkesztés Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak alacsony aránya, bár az 14

15 átadásra került új szakaszok (Görbeháza-Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen), javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Különös problémát jelent főleg Jász-Nagykun-Szolnok megye számára, hogy a régió egyik közlekedési főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya. A Budapesttől számított elérési időt tekintve ugyanakkor a Jászság 90 percen belül elérhető. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező területei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes ( perc), de az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában a legtöbb problémát a közúthálózat minősége jelenti, és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió helyzete igen kedvezőtlennek tekinthető. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A megyék közötti különbségeket tekintve megállapítható, hogy míg Jász-Nagykun- Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól mind a villamosítottság, mind a kétvágányú vonalak terén. Az ÚMFT kiemelt projektjei között szerepel a 100-as vasút Szolnok-Debrecen közötti szakaszának fejlesztése, valamint Záhony komplex fejlesztése részeként a vasúti infrastruktúra fejlesztése. Előbbi jelentős mértékben hozzájárul a térség, azon belül az egészségturisztikai potenciállal rendelkező települések elérhetőségének közvetlen (pl. Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló, Debrecen) és közvetett javulásához. A év végén megszüntetésre kerülő 33 vasúti pályaszakaszból 7 érinti a régiót, közülük olyan szakaszt is, amelyek turisztikai szempontból jelentősnek tekinthető (Nyíregyháza- Herminatanya Balsai-Tiszapart/Dombrád). A gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések közül a szolgáltatás megszüntetése miatt Karcag, Berekfürdő, Tiszafüred, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat elérhetősége korlátozódik. A régió vízi útjain menetrend szerinti személyszállítás nincs, néhány menetrendszerű kompjárat üzemel a folyón. Idegenforgalmi célú hajózás esetenként jelenik meg elsősorban a Tiszán. A tiszai hajózás főként turisztikai szempontú, eseti jellegű: a sporthajózás, vízi turizmus jelen van, különösen a Felső-Tisza térségében. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charter-járatok adják. Az Észak-alföldi régiót napjainkban 6 országos kerékpárút-hálózat érinti, amelyek az országos törzshálózat km-nek 14,1%-át teszik ki (772,3 km). Az utak többsége (52,8%) árvízvédelmi töltésen, 37,4%-uk pedig közút mellett vezet. A kerékpárutak alacsony száma és hossza, hálózatosságának kezdeti stádiuma, valamint a régiós népesség erősítésre szoruló környezeti tudata akadályozza e környezetbarát közlekedési mód elterjedését. 15

16 Ugyanakkor az ÉAOP Regionális hivatásforgalmi kerékpárhálózat fejlesztése című komponensnek amely nem turisztikai célú kerékpárút hálózat fejlesztést támogat, de több esetben szolgálhatja a turizmus céljait is nagy szerepe van a hálózatosodás kiteljesítésében. A komponens keretében a as időszakban 22 projekt nyert támogatást, összesen 63 km hosszú kerékpárút megépítésére millió Ft értékben. Turisztikai célú kerékpárutak fejlesztését a as időszakban az ÉAOP B) Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése című komponens támogatta, melynek keretében első fordulóban 1 projekt nyert támogatást 8,7 km hosszú turisztikai célú kerékpárút megépítésére mintegy 374 millió Ft értékben. Összegzésképpen elmondható, hogy a régió a turisztikai fogadási feltételeit tekintve az elérhetőség terén jelentős javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest, melyet az autópálya fejlesztések és a debreceni regionális repülőtér alapoz meg. Az utóbbi évek turisztikai, illetve egyéb célú infrastrukturális fejlesztései (pl. kerékpárutak) tovább javították a régió attrakcióinak, így a gyógy- és termálpotenciállal rendelkező települések elérhetőségét. Ugyanakkor a régió alsóbbrendű úthálózata továbbra is jelentős fejlesztésre szorul, amelynek fejlesztését az ÉAOP és 5 számjegyű utak fejlesztését szolgáló konstrukciója segíti elő Megújuló energiák Az Európai Uniós előírások szerint Magyarországon 2010-ig a jelenlegi 3,6%-ról 12%-ra kell növelni a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát, valamint a megújulókból termelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,8%-ról 3,6%-ra kell növelni. Az Észak-alföldi régióban az adottságok a napenergia, a szélenergia és a biomassza hasznosítását teszik lehetővé. További számottevő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A geotermikus energia hasznosításának igénye a termálkúttal rendelkező települések jelentős részén megfogalmazódott a régióban, de ma még nem kihasznált, pedig az Alföldön a geotermikus grádiens értéke a világátlag háromszorosa (33 méterenként 1 ºC). Számos helyen tervezik a gyógy-/termálvíz hasznosítását a balneológiai célok mellett elsősorban mezőgazdasági, energetikai célokra. 16

17 6. ábra: A gyógy-/termálvíz hőjének hasznosítása az Észak-alföldi régióban Forrás: saját szerkesztés A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeknek kiküldött kérdőíves válaszadásból kiderül, hogy az 48 db válaszadóból 19 esetben jelenleg is hasznosítják a termálvizet, további 12 helyen pedig tervezik a hasznosítást elsősorban a fürdőlétesítmény energiaellátásának részbeni megoldására, emellett intézményi, kommunális energiaellátás céljaira. Ez alapján megállapítható, hogy a geotermális energia (ezen belül a gyógy/termálvíz) hasznosításában rejlő lehetőségek kihasználásának felismerése a válaszadásban résztvevő érintett települések többségében megtörtént, de a tényleges potenciál széleskörű hasznosítása a jövő feladatai közé tartozik. Az elemzés készítésének idején az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében 2 db projekt nyert támogatást geotermális energiahasznosítással összefüggésben összesen 370 millió Ft értékben (Berekfürdő, Törökszentmiklós). Az EU szabályozással összhangban lévő magyar szabályozások által előírt technológiai és területi határértékek korlátozzák a használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetését. A balneológiai célokra használt víz visszasajtolását a jelenlegi vonatkozó jogszabályok tiltják. A használt termálvíz felszíni vízfogadókban kerül, melyek egy része állandó, más része időszakos víztest. A hasznosított termálvíz elhelyezésének előírása szerint közcsatornákba 40 C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet nem szabad bevezetni és az oldott ásványi só maximálisan 2000 mg/l lehet. Az elhelyezéshez előzetesen elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. A régió természeti - környezeti állapotát, ezen belül a levegő-, talaj- és a vízszennyezettséget vizsgálva megállapítható, hogy a régió a kevésbé szennyezett területek közé tartozik, köszönhetően a viszonylag alacsony fokú ipari tevékenységnek és a különböző fokú védettség alatt álló területek nagyságának. A mezőgazdaság és a kommunális szennyezések viszont jelentős környezeti terhelést jelentenek a régió környezeti állapotára, - s bár a közelmúlt infrastrukturális fejlesztései (szennyvíz-csatorna kiépítés, ár- és belvízvédelmi fejlesztések, 17

18 hulladékgazdálkodás, stb.) jelentős mértékben hozzájárultak a környezeti terhelések csökkentéséhez a környezet más elemei mellett mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészlet további fokozott védelmet, fenntartható vízkészlet-gazdálkodást igényel Egészségügyi ellátórendszer A régió gyógy- és egészségturizmusának fejlesztése szempontjából jelentős szerep juthat az egészségügyi ellátórendszernek, ezen belül a rehabilitációs ellátásoknak elsősorban a gyógytényezővel rendelkező, illetve azok közvetlen közelében elhelyezkedő településeken. Hazánkban a szakellátást finanszírozási, és történelmi okokból a fekvőbeteg-kapacitások túlsúlya (kivéve a rehabilitációs ellátó rendszert) jellemzi, kevés a rugalmasan működő, jól felszerelt járóbeteg szakambuláns központ, amelyek lehetővé tennék a térség gazdasági versenyképességének növelését akár a határokon átnyúló egészségügyi programokban. A régióban az egészségügyi rendszerben végrehajtott 2007-es szerkezetváltással öt súlyponti kórház jött létre (a Hetényi Géza Megyei Kórház Szolnokon, a Kátai Gábor Kórház- Rendelőintézet Karcagon, a DEOEC Debrecenben, a Jósa András Megyei Kórház Nyíregyházán, és a Szatmár-Beregi Kórház Fehérgyarmaton). Hosszútávon nem biztosított az egészségügyi személyzetnek a régióban való megtartása. Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban (DEOEC Debrecen), mely orvos, fogorvos, gyógyszerész és szakdolgozói képzést nyújt. A főiskolai és szakdolgozói kapacitásban és az orvosi/szakorvosi területen egyre több szakmában érvényesül az elszívó hatás és a tartós szakemberhiány. 18

19 3. A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása A régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, a kevés számú országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő nagy része kevésbé eladható, kiépítettsége még jelentősen növelhető. A régió turizmusában a jelenlegi adottságok alapján jellemző turisztikai termék az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus, az eseményturizmus (kulturális, sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus. A régió talán legnagyobb potenciális természeti erőforrása és egyben turisztikai értéke a gyógy- és termálvízkincs. Adottságait eddig legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megye használta ki, nemzetközi szinten is kiemelkedő Hajdúszoboszló jelentősége. Három kiemelt gyógyhely a régióban Debrecen, Hajdúszoboszló és Nyíregyháza, kedvelt fürdők vannak, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Püspökladányban, Kisvárdán és Túrkevén. A gyógy- és termálvíz nemzetközi vonzerővé válásának feltételei ugyanakkor csak néhány helyen adottak, ennek elsősorban a színvonalas fürdők és medencék alacsony száma, a termálvízkészlet településenkénti hasonló összetétele, valamint a kapcsolódó gyógyszolgáltatások kiépítetlensége az oka. A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, pl. a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász, vadász, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (pl. Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídi-vásár, stb.). Az Észak-alföldi régió turisztikai kínálatában bekövetkező érdemi változások eredményeként a régió turisztikai potenciálja számottevően emelkedett az elmúlt években. Elsősorban a megvalósult fürdőfejlesztések rajzolták újra a régió turisztikai arculatát, de meghatározó az ökoturizmus területén történő termékfejlesztés valamint az attrakciófejlesztésekkel lépést tartó minőségi szálláshelyfejlesztések is. A belföldi turizmus élénkülését segíti a régió közúti megközelíthetőségének javulása (M3 autópálya, 100-as vasút fejlesztése). Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (OES) az Észak-alföldi régió gyógytényezővel rendelkező településeit a gyógytényező nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentősége szerint sorolja be. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízása alapján készült és 2007-ben elfogadott OES célja olyan 19

20 javaslatok megfogalmazása, amelyek megfelelő koncepcionális iránymutatást tartalmaznak a döntéshozók számára az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében, és amelyek az egészségturizmust az ország turizmusfejlesztési irányvonalaihoz igazítva hivatottak elhelyezni a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) pilléreire alapozva. Megye 6. sz. táblázat: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések az Észak-alföldi régióban Nemzetközi jelentőségű Országos és regionális Helyi jelentőségű gyógytényezővel gyógy-tényezővel jelentőségű gyógytényezővel rendelkező rendelkező települések rendelkező települések települések Összesen (db) Hajdú-Bihar Debrecen- Nagyerdő, Balmazújváros, 14 Hajdúszoboszló Berettyóújfalu, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Kaba, Komádi, Nádudvar, Polgár, Püspökladány, Tiszacsege Szabolcs- Nyíregyháza- Sóstó Kisvárda, Tiszavasvári, Baktalórántháza, 10 Szatmár - Vásárosnamény Fehérgyarmat, Máriapócs, Bereg Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor Jász- Berekfürdő, Cserkeszőlő, Abádszalók, Jászapáti, 20 Nagykun- Martfű, Szolnok, Jászárokszállás, Szolnok Túrkeve Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs, Törökszentmiklós Összesen (db): Forrás: Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia A régió gyógytényezővel rendelkező 44 települése 58 fürdőlétesítménnyel rendelkezik. Az OES-ben a régióra vonatkozó információk aktualizálásra, pontosításra szorulnak. A fenti települések közül a fókusztanulmány készítésének időszakában Baktalórántházán és Komádiban a strandfürdő nem üzemelt. Máriapócs minősített gyógyvízzel rendelkezik, amelyet jelenleg nem hasznosítanak, fürdőlétesítménnyel nem rendelkezik. A település tervei között szerepel gyógyfürdő létesítése. Abádszalók jelenleg lezárt hévízkúttal rendelkezik, a strandfürdő vizét gázzal melegítik fel a kívánt hőmérsékletre, melynek gyógyhatása nem ismert Geológiai viszonyok bemutatása A régió egészségturizmusát a felszín alatti vízkészlet ásványi anyag összetétele és a kitermelhető vízkészlet mennyisége alapozta meg. Az ország területén két regionális hévíztároló nagyrendszer helyezkedik el. E két nagy rendszer közül az egyik a felső- pannónia porózus (homok homokkő) rétegek alkotta rezervoárrendszer, a másik a triász időszaki repedezett hasadékos, részben karsztosodott karbonátos kőzetek alkotta rezervoár-rendszer. Jóllehet e két nagy hévíztároló egységen kívül számos más kis rendszert is feltártak, de ezek lokális jelentőségűek. A hazai hévíz-készleteknek túlnyomó része a fenti két regionális 20

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Egészségturizmus mint lehetséges kitörési pont az Észak-alföldi régióban

Egészségturizmus mint lehetséges kitörési pont az Észak-alföldi régióban Mező Ferenc Kovács Tibor Egészségturizmus mint lehetséges kitörési pont az Észak-alföldi régióban Bevezetés, célkitűzés Bizonyos időközönként a fejlesztéspolitikában is meg kell állni, számadást kell készíteni,

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom.

Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Dr. Németh István c. egyetemi docens A Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke A Pannon Termál Klaszter elnöke TDM konferencia Hévíz 2015.05.28 Forrás:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1 Tartalom: 1. Mit nevezünk

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24. Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1 Bevezetés A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan kiemelkedő

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Magyar Kajak Kenu Szövetség

Magyar Kajak Kenu Szövetség Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Jó gyakorlatok az energetikában

Jó gyakorlatok az energetikában ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Jó gyakorlatok az energetikában Vámosi Gábor Ügyvezető Jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben