EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉS. Tartalom. Health Development. VEZÉRCIKK Egészségügyi Világnap április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉS. Tartalom. Health Development. VEZÉRCIKK Egészségügyi Világnap 2005. április 7... 2"

Átírás

1 Tartalom VEZÉRCIKK Egészségügyi Világnap április SZAKKÉRDÉSEK Az országos egészségfejlesztô mentálhigiénés felsôoktatási hálózat egy évtizedes tapasztalatai Benkô Zsuzsanna, Erdei Katalin GYAKORLATI KÉRDÉSEK Tévé elôtt, védtelenül Jarábikné Kernács Erzsébet Iskolai egészségnevelési programok összeállításának és megvalósításának tapasztalatai Budapest, 2004/2005. tanév Dr. Pintér Melinda FELMÉRÉSEK Sportolási szokások, motivációs tényezôk éves szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében Keresztes Noémi, Pluhár Zsuzsanna, Vass Imre, Pikó Bettina Táplálkozás-egészségügyi tapasztalatok az óvodai közétkeztetésrôl Heves megyében Dr. Pozsgai Szabolcs, Jerszi Lászlóné A média hatása a dohányzásról való leszokásra Dr. Gyenes Monika, Dr. Dézsi Csaba András A dioxin jellegû környezetszennyezô anyagok élelmiszer-biztonsági kockázata Magyarországon Dr. Forgács Eszter, Dr. Szabó Katalin, Tardos Katalin TOVÁBBKÉPZÉS Szalutogenezis a visszacsapás rugóhatása Prof. Dr. Varga Károly Allergiás beteg a családban Dr. Endre László, Dr. Misz Irén Írisz HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem és egészséges táplálkozás Dr. Berta András Miklós AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TÖRTÉNETÉBÔL Értekezés a dohányról 1838-ban Dr. Vértes László HÍREK Semmelweis Ignác Fülöpre emlékeztek születése évfordulóján Dr. Schmidt Péter Korompáky Mária Kálinger József Egészséges Nemzedékért Alapítvány-díj és oklevél ünnepélyes átadása Gyôrött Dr. Schmidt Péter Korompáky Mária Önkormányzatok az egészség szolgálatában Loránth Ida Health Development EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉS Az Országos Egészségfejlesztési Intézet folyóirata. A lap alapítói: prof. dr. Métneki János, prof. dr. Vilmon Gyula A szerkesztôbizottság tagjai: prof. dr. Balázs Péter, dr. Gyárfás Iván, prof. dr. Hollán Zsuzsa, dr. Kovács Attila, dr. Makara Péter (a szerkesztôbizottság elnöke), prof. dr. Molnár Péter, prof. dr. Simon Tamás Fôszerkesztô: dr. Misz Irén Írisz Felelôs szerkesztô: prof. dr. Simon Tamás Szerkesztô: Marton Éva Angol fordító: Farkas Veronika Szerkesztôség: OEFI, 1062 Budapest, Andrássy út 82. Telefon: Kiadja: az Országos Egészségfejlesztési Intézet. Terjeszti: elôfizetésben a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága, 1080 Budapest, Orczy tér 1. Elôfizethetô valamennyi postán, a kézbesítôknél, en: faxon: További információ: 06 80/ Megjelenik kéthavonta. Egy példány ára 2000 Ft. Elôfizetési díj egy évre Ft, fél évre 6000 Ft. Index: , ISSN Nyomdai elôállítás: Grafika Press Nyomdaipari Rt Budapest, Monori u Telefon: , Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 1

2 Egészségügyi Világnap április 7. Minden anya és gyermek számítson A Minden anya és gyermek számítson programot az Egészség Világnapján indították útjára, célja megegyezik a WHO évi jelentésének fô témájával. Az eseményhez sok országban csatlakoztak, az ünnepélyes megnyitó Új-Delhiben volt. A WHO idei világjelentésében új megközelítést javasol az anyák és gyermekek életének megmentése érdekében. A világon évente 10,6 millió gyermek nem éri meg az ötéves kort, és félmillió nô hal meg gyermekszülés közben. Nôk és gyermekek százmilliói nem jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz, amely megmenthetné életüket írja az Egészségügyi Világszervezet jelentésében. Közel asszony hal meg évente terhesség vagy gyermekszülés miatt, több mint hárommillió a halva született csecsemô, és több mint négymillió újszülött veszti életét életének elsô napjaiban vagy heteiben. A jelentés megállapítása szerint az öt éven aluli gyermekhalálozás közel 90%-át mindössze hat betegség okozza. Ezek: a születés körüli megbetegedések, fôleg a koraszülés, a szülési asphyxia és fertôzések, melyek az összes halálozás 37%-ának okozói; az alsó légúti fertôzések, fôleg a tüdôgyulladás (19%); hasmenés (18%); malária (8%); kanyaró (4%) és HIV/AIDS (3%). A halálesetek többsége elkerülhetô lenne már létezô, egyszerû, megfizethetô és hatékony beavatkozásokkal. Ezek közé tartoznak a szájon át történô folyadékpótlás, az antibiotikumok, a malária elleni gyógyszerek és a rovarirtóval kezelt ágyhálók, a vitamin és egyéb nyomelemek pótlása, a szoptatás támogatása, az immunizáció, valamint a szakszerû ellátás a terhesség és a szülés alatt. A jelentés az áldozatok számának csökkentése érdekében ezen beavatkozások szélesebb körû alkalmazását szorgalmazza, és javasolja, hogy az anyák és a gyermekek a terhességet megelôzô idôszaktól kezdôdôen a szülésen át a csecsemô gyermekkoráig részesüljenek folyamatos ellátásban. Ehhez súlyos beruházásokra van szükség az egészségügyi rendszerekben, különösen a sokkal több egészségügyi szakember, orvos, szülésznô és ápolónô bevonásához. Az optimális biztonsághoz kivétel nélkül minden nônek szüksége van a szülés alatt szakmailag képzett személy által nyújtott ellátásra áll a jelentésben, hozzátéve, hogy a folyamatos ellátás az újszülött számára létfontosságú az elsô hetekben. Ily módon lehetôség nyílik az emberek milliói életének megváltoztatására mondta dr. Lee Jong-wook, a WHO fôigazgatója. Elkerülhetetlen, hogy az anyák, az újszülöttek és a gyermekek megkapják a szükséges ellátást. A jelentés azokra a fejlôdô országokra koncentrál, amelyekben lassú vagy változatlan volt, esetleg visszaesett az anya- és gyermekegészségügy fejlôdése az elmúlt években. Külön figyelmet kap az újszülöttek helyzete, akik a szétválasztott anya- és gyermekellátási programok miatt speciális igényeikkel két szék között a pad alá kerültek. A legújabb adatok szerint abban a 75 országban, ahol a legsúlyosabbak a gondok, a népegészségügyre fordított összes kiadás 97 milliárd $-t tesz ki évente. A jelentésben közölt számítások szerint ezt az összeget évente átlagosan 9 milliárd dollárral kell növelni a következô tíz évben, hogy ezekben az országokban az ellátás szintje elérje vagy meghaladja a millenniumi célokban megfogalmazottakat. A jelentés megállapítja, hogy az anya-, újszülött- és gyermekellátásból történô kizárás az egyenlôtlenség egyik fontos jellemzôje, és a célok elérésének egyik legsúlyosabb akadálya. Az anya és a gyermek egészsége a szegénység és egyenlôtlenség elleni küzdelem lényege, emberjogi kérdés. Sok országban számos nô és gyermek nem jut hozzá még a puszta túléléshez szükséges, legalapvetôbb egészségügyi juttatásokhoz sem. A megkülönböztetés oka gyakran az, hogy valaki szegény vagy nô, ami visszaélést, elhanyagolást, rossz bánásmódot és elégtelen felvilágosítást eredményezhet, mindezt még súlyosbíthatja, hogy az egészségügyi dolgozók néha tudatlanoknak tartják a nôket. A nôk ellátása nem mindig a megfelelô idôben történik, vagy diszkriminatív, esetleg eredménytelen áll a jelentésben. A jelentés hozzáteszi, hogy az elsô és legsürgôsebb feladat, hogy rendelkezésre álljon a szükséges egészségügyi személyzet, amely megteremti az anya-, újszülött- és gyermek-egészségügyi szolgáltatásokhoz való széles körû hozzáférést. Az anyák, újszülöttek és gyermekek egészségének felemeléséhez szükséges évi 9 milliárd $-ból 3,5 milliárd $ a humán erôforrások további költségeinek fedezésére szolgál. Az egészségügyi dolgozók hiányának és megoszlásuk egyenlôtlenségének felszámolása sok országban jelentôs feladat lesz a következô években. A WHO a jelentésben szereplô egyes témákra vonatkozóan politikai cselekvési programokat alakít ki, ösztönzi a kormányokat és a többi érdekeltet a javasolt intézkedések megtételére, valamint anya-, újszülött- és gyermekegészségügyi programjaik fejlesztésére. A WHO követi és értékeli majd a programokban elért fejlôdést. Forrás: news/releases/2005/pr16/en/ 2 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

3 SZAKKÉRDÉSEK Az országos egészségfejlesztô mentálhigiénés felsôoktatási hálózat egy évtizedes tapasztalatai Egészségfejlesztô felsôoktatási hálózat Benkô Zsuzsanna, Erdei Katalin Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék Az elmúlt évben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Kar Alkalmazott Egészségtudományi Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Orvostudományi Szakbizottságán belül mûködô Egészségfejlesztési Munkabizottság közös tudományos ülésen értékelte az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakemberképzés egy évtizedes munkáját. A tudományos ülésen minden egyetem és fôiskola részt vett, amely a szegedi modell alapján indította el egészségfejlesztô mentálhigiénikus képzését, és hosszú ideig a szegedi intézmény kihelyezett tagozataként mûködött. Az együttmûködést a minôségbiztosítást szolgáló szabályok határozták meg. A záróvizsgát az anyaintézmény felügyelte, és minden szakember a Szegedi Egyetem diplomáját kapta meg. Ez alatt az egy évtized alatt váltakozó intenzitással, de szorosan együttmûködô hálózatként szemlélhettük ezeket az intézményeket. Ebben a munkában a szegedi szakemberek biztosították a többi egyetem, fôiskola szakembereinek felkészítését, valamint a folyamatos továbbképzését az egészségfejlesztô mentálhigiénés oktatásra. A továbbképzésbe bekapcsolódtak külföldi szakemberek is. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi indította a szakembereket erre a munkára, akkor a háttérben elsôdlegesen a magyar népesség egészségi állapotát tükrözô, lesújtó statisztikai adatok, elemzések állnak. Ezek hátterében társadalmi, mentálhigiénés és genetikai természetû okok egyaránt meghúzódnak. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek, az alkoholizmus, a dohányzás, a neurotikus és pszichoszomatikus kórformák kialakulásában mindhárom fent említett ok szerepet játszik. A lakosság egészségi állapotának javítására, fejlesztésére az Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék az oktatást, a szakemberképzést tekintette kitörési pontnak. Létrehozni egy felsôfokú pályát, hivatást, amelynek ez az egyik alapfeladata. Saját hazai kutatásaink, nemzetközi és hazai tudományos társasági tapasztalataink alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy diplomások számára posztgraduális formában szervezzünk képzést (szakirányú továbbképzési szak). Nemzetközi tapasztalataink alapján a képzést felsôoktatásba integrált projekt formában indítottuk el. Alapvetô célunk az volt, hogy az interszektoralitás (az egészségfejlesztésben fontos szerepet betöltô összes terület: az egészségügy, az oktatásügy, a gazdaság, az önkormányzatok, a környezetvédelem, a munkaügy, a civil szervezetek, az egyházak, a fegyveres testületek, a média stb.) és a multidiszciplinaritás (az egészségfejlesztés, mentálhigiéné területén releváns tudományok: medicina, társadalom-, pszichológia, ökológia) szempontjait figyelembe véve olyan képzést hozzunk létre, amely egyszerre képes egészségfejlesztô és mentálhigiénés ismereteket nyújtani különbözô elôképzettségû diplomások számára. A képzés fontos feladata, hogy a résztvevôk pedagógusok, óvónôk, védônôk, menedzserek, népmûvelôk, lelkészek, orvosok, jogászok, rendôrök, katonatisztek stb. a képzés alatt lehetôséget kapjanak arra, hogy közös nyelvet alakítsanak ki ben indult meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Karán a 2 éves egészségfejlesztô mentálhigiénikus, posztgraduális képzés, amire az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, az államigazgatás területein dolgozó különbözô szakemberek jelentkeztek. Nem önálló szakma kialakítása volt a cél, hanem az, hogy a képzésben résztvevôk multiplikátorokként végezzék a megszerzett multidiszciplináris, komplex, elméleti és gyakorlati egészségfejlesztô, mentálhigiénés tudás alapján munkájukat. Így megvalósítják a szektorok közötti átjárhatóságot és a közös nyelv birtokában alapozzák meg a regionális, majd az országos hálózatépítés lehetôségét. Tekintsük át, milyen munkafeladatot kell ellátnia az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakembernek a társadalmi hiány betöltésére. Képzésünkkel milyen társadalmi követelményeknek kívántunk megfelelni? Néhány kiemelt munkafeladat: Az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakember munkája során közvetítse a fiataloknak, a szülôknek, saját munkatársaiknak, a szélesebb lakossági csoportoknak az egészséges életmódot, a test- és egészségkultúrát. Formálja a lakosság egyes rétegeinek mentálhigiénés szemléletét. Fejlessze egészségüket felvilágosítás, ismeretközvetítés és gyakorlati programok segítségével. Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 3

4 SZAKKÉRDÉSEK Dolgozzon ki és alkalmazzon egészségfejlesztô és mentálhigiénés életmódprojekteket, különbözô intézmények szervezeti keretei és feltételei között. Segítô-támogató tevékenységet végezzen szükség szerint a tanulók, szülôk, tanárok és más szakemberek között. Szervezzen és irányítson partnerekkel (teammunkában) rekreációs és szabadidôs programokat a munkahelyén, az iskolában és az iskolán kívül. A mit tegyen? kérdés után a milyen legyen? kérdést is feltettük a képzési program megtervezésekor. A pedagógus pályakörben új szakirány az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szak. Az egészségfejlesztô tanár például, mint a jelentkezôk nagy része, közvetítô szerepet tölt be a felnôtt- és a gyermektársadalom között. Munkája tartalmán és hatékonyságán múlik, milyen lesz a felnövekvô nemzedék, a családok gondolkodása, egészségfelfogása és egészség-magatartása. Kifejtett hatását fokozza, hogy igen hosszú az az idô, amit a gyerekek, fiatalok a szakember irányítása alatt töltenek el, éppen az élet legfogékonyabb korszakában. A más társadalmi területeken dolgozó szakemberek a gyógyítás, az államigazgatás, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a vezetésirányítás feladataiba ágyazottan alkalmazhatják megszerzett tudásukat, elsajátított módszereiket. Az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakember munkája az új ismeretek közvetítésébôl, készségek, szokások kialakításából, az egészség védelmét, fejlesztését szolgáló lehetôségek, értékek megismertetésébôl áll. Sikeres tevékenységének biztosítéka sokoldalú, kreatív, jó értelmi képességû, gazdag érzelemvilágú, aktív és jó szervezôkészséggel, empátiával, gyors, könynyed kontaktusteremtô képességgel rendelkezô érett személyisége. A felsorolt nem teljes körû személyiségjellemzôk magukban foglalják a pályára való alkalmasság feltételeit, és egyben a hivatás személyiségalakításának a célját. A korszerû egészségtudományok ismeretközvetítése nem nélkülözheti a megvalósításhoz szükséges adekvát módszereket. Az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakemberek számára az ily módon strukturált képzés szemléletváltozást eredményez. Ennek megvilágítására nézzünk két példát: A hagyományos egészségnevelés helyett az ún. egészségtanítás az egészséget állítja a középpontba és cselekvésre ösztönöz. Nem az osztályteremben izolált egyénnel, hanem a természeti, társadalmi környezetbe integrált tanulóval foglalkozik. (Aki tehát nem izoláltan van a tanteremben, hanem egy településen él, ami sok tekintetben eltér a többitôl; aki egy családban él, amely család értékeket, szokásokat, normákat képvisel; akinek barátai, rokonai, szomszédai vannak.) A tanulás folyamatát differenciáltan értelmezzük, a funkcionális tudásszerzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk az értékek értelmezésére, önmagunk észlelésére és a cselekvési képességek megszerzésére. Tartós cél a mindenkori döntésben a saját felelôsség kialakítása az egészség vonatkozásában. A szervezetfejlesztés módszere az egészségfejlesztésben elsôdlegesen arra irányul, hogy ne csak az okokat tárjuk fel, hanem a feltételek megteremtésére is hangsúlyt fektessünk az egészséges életmód megteremtéséhez. A szervezeten belül ezt úgy tudjuk elôidézni, hogy csökkentjük a szerepkonfliktusokat, javítjuk az egyének kontrolltudatát, növeljük az elégedettségüket, valamint a szervezeti rendszer logikájához igazodó egészségfejlesztési feladatokat fogalmazunk meg. Ennek színtere lehet az iskola, a kórház, bármely munkahely vagy maga a lakókörnyezet. Az oktatás, képzés tartalmának, módszereinek, szintjeinek kidolgozása mellett alapfeladatunknak tekintettük a hálózatépítést. Ezt több meggondolásból tettük: Egy új szakterület elfogadtatása, mûvelése ellenállásba ütközhet. Végzett hallgatóink ezért ne maradjanak magukra, ne izolálódjanak környezetükben. Az egészségfejlesztô, mentálhigiénés célok eléréséhez szükséges motivációs rendszer gyengülhet, elapadhat a nehézségek, valamint szövetséges hiányának hatására. A tanulmányok elvégzése során megszerzett közös szemlélet, attitûd hatékonyabban érezteti hatását a lakosság egészségfejlesztésében, ha munkacsoportok, teamek közvetítik azt. Az összehangolt képzési koncepció közvetítésére legalkalmasabb eszköz egy országos szakemberhálózat kialakítása, megerôsítése. Országos programok, kutatási feladatok együttes, hálózatszintû szervezése, megvalósítása. Közös érdekképviselet megvalósítása. Az országos hálózat kialakításának munkája a 90-es évek közepére tehetô. A képzésbe bekapcsolódott alközpontok: Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Fôiskolai Kar, Pécs; Pécsi Tudományegyetem, Pedagógiai Fôiskolai Kar, Szekszárd; Nyíregyházi Fôiskola, Tanárképzô Fôiskolai Kar, Nyíregyháza; Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Miskolc; Széchenyi István Egyetem, Gyôr; Debreceni Református Tanítóképzô Fôiskola, Debrecen; Berzsenyi Dániel Fôiskola, Szombathely. Késôbb további két egyetem kapcsolódott a meglévô hálózathoz: Semmelweis Egyetem ÁOK, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest; Veszprémi Egyetem, Veszprém. Eredmények Az egészségfejlesztô, mentálhigiénikus szakirányú szak oktatásának, képzésének hálózatát nagy gonddal alakítottuk ki. Elsôdleges szempontunk volt az oktatói teamek létre- 4 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

5 SZAKKÉRDÉSEK hozása. Feltételként jelöltük meg minden képzési helyen, hogy az egyes tantárgyak oktatói elismert szakemberek legyenek, valamint többéves felsôoktatási gyakorlattal rendelkezzenek. Ennek egyik garanciáját a képzéseknek otthont adó felsôoktatási intézmények (fôiskolák, egyetemek) nyújtották. Az egységes képzés érdekében a részt vevô oktatók felkészülését közös, többnapos konzultációval, eszmecserével segítettük. Ezt követte évente két alkalommal a tananyag felfrissítését és az alkalmazott, speciális módszerek egységesítését, a záróvizsgák eredményeinek közös kiértékelését szolgáló 1 2 napos továbbképzés. A felsôoktatási szakemberek az egyes oktatott diszciplínák képviselôi voltak. Az oktatásképzés öt blokkba csoportosítható: 1. Társadalmi és népegészségtani ismeretek Az egészségfejlesztés szempontjából releváns társadalmi ismereteket és módszereket közvetíti az alábbi tantárgyakon keresztül: család-, életmód- és egészségszociológia, etikabioetika, szociálpolitika, menedzsment, egészségügyi menedzsment, népegészségtan, egészségfejlesztés, egészségpedagógia, szociális munka alapismeretei, statisztika. 2. Lelki fejlôdés és fejlesztés blokk A tantárgycsoport felöleli a pszichológián belül a fejlôdéslélektant, a személyiségpszichológiát, a mentálhigiéné és a gyógypedagógia alapjainak megismertetését. A gyakorlati képzés során pedig a hallgatók saját élmény szinten személyiség-, szociális és mûvészeti készségfejlesztô csoportmunkában vesznek részt. 3. Medicinális ismeretek A hallgatók a tantárgyblokk segítségével megismerkednek az ember egészséges testi fejlôdésével, tájékozódnak a krónikus testi-lelki betegségek szomatikus és mentálhigiénés vetületeivel, a prevenció és a rehabilitáció értékeivel, tevékenységi területeivel. 4. Tantárgyi integrációk a multidiszciplinaritás megvalósítására Az egyes diszciplínákhoz több ponton kapcsolódó témákat tantárgyblokkok közötti integráció formájában közvetítjük. Integrált témáink közül: A család: pedagógiai, pszichológiai, szociológiai rendszerszemléletû megközelítése az egészség és a mentálhigiéné szempontjából legfontosabb társadalmi kiscsoport árnyalt feldolgozását szolgálja. A devianciák szociológiai, népegészségtani, pszichológiai szempontú elemzése az alkoholizmus, öngyilkosság, drogfogyasztás, bûnözés problematikájára irányul. A részképességzavarok témakörét a gyógypedagógus, a gyermekpszichiáter és a pedagógiai tudományokat képviselô oktató közösen dolgozza fel. Az integrációk általában 5 órás ún. mini workshopok keretében valósulnak meg. 5. Terepgyakorlat A résztvevôk a gyakorlatok keretében lehetôséget kapnak arra, hogy megismerjék az egészségfejlesztés és a mentálhigiéné legkülönbözôbb színtereit, és a késôbbiekben az adott intézményekben egészségfejlesztô, mentálhigiénikus projekteket dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakirányú képzés eredményeként bemutatjuk a végzett szakemberek néhány adatát. A táblázatban figyelemmel kísérhetô a szakemberek létszámának alakulása az országos hálózaton belül, valamint a foglalkozás és a település szerinti megoszlásuk (1 3. táblázat). Amint a táblázatokból is látható, az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakdiplomások az ország egész területén ha nem is teljesen egyenletes megoszlásban fejtik ki tevékenységüket. A végzett szakemberek 62%-a pedagógus diplomával rendelkezik. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy mindanynyian oktatási intézményben (óvoda, iskola, kollégium) dolgoznak. Pedagógus végzettséggel és egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakdiplomával szociális (pl. idôsek otthona) vagy egészségügyi intézményekben is dolgoznak szakemberek. A 26%-ot kitevô védônôk és orvosok pedig mindennapi munkájuk során szorosan kapcsolódnak az oktatási intézményekhez is, többen ifjúsági védônôk vagy iskolaorvosok. E tevékenységi lehetôségeiket is szélesíti: bekapcsolódnak az egészségtan tantárgy oktatásába, az osztályfônöki óra egészségfejlesztô munkájába, iskolai egészségtervek összeállításába, megvalósításába. 1. táblázat. Posztgraduális szakirányú szakképzésben részesült egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakemberek száma intézményenkénti megoszlásban Az intézmény megnevezése Diplomások száma SZTE Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Kar Szeged 269 fô Kecskeméti tagozat 46 fô Orosházi tagozat 21 fô Széchenyi István Fôiskola Gyôr 150 fô Miskolci Egyetem Miskolc 177 fô JPTE Egészségügyi Fôiskolai Kara Pécs 19 fô (1 évfolyam a Mûszaki Fôiskolán volt) 31 fô Kölcsey F. Református Tanítóképzô Fôiskola Debrecen 60 fô Nyíregyházi Fôiskola Nyíregyháza 48 fô PTE Illyés Gy. Pedagógiai Fôiskolai Kara Szekszárd 26 fô Berzsenyi Dániel Fôiskola Szombathely 84 fô Összesen 931 fô Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 5

6 SZAKKÉRDÉSEK 2. táblázat. Posztgraduális szakirányú szakképzésben részesült egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakemberek szakma szerinti megoszlásban Szakmák Százalékos megoszlás (%) Megoszlás fôben Általános iskolai tanár Középiskolai tanár Tanítónô Óvónô Védônô-orvos Szociális munkás 7 64 Egyéb (lelkész, újságíró stb.) 5 48 Összesen táblázat. Posztgraduális szakirányú szakképzésben részesült egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakemberek település szerinti megoszlásban Település Létszám (fô) Arány (%) Megyeszékhely ,0 Város ,0 Falu, község ,0 Összesen ,0 Egyetlen intézmény adatainak tükrében is világosan látható, hogy Magyarországon visszavonhatatlanul integrálódott a felsôoktatásban az egészségfejlesztô szakemberek többszintû képzése. E fontos nevelési területtel, mint az egészségfejlesztés, valamennyi óvoda, iskola, kollégium pedagógiai programjában foglalkozni kell, sôt a közoktatási törvény 48. (3) bekezdése elô is írja, hogy Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggô iskolai feladatokat. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában újrafogalmazódott az egészségfejlesztés szerepe és széles körû elterjesztésének szükségessége. Leszögezhetjük, hogy az általános iskolákban elkészített egészségnevelési, egészségfejlesztési programok megvalósítását képzett szakemberekre lehet és kell bízni. A többéves átmeneti idôszak gördülékeny áthidalására szükséges egy jól kidolgozott, országosan bevezetésre kerülô pedagógus-továbbképzési program, amely biztosítja, hogy tájékozott, elemi szinten képessé tett tanárok-tanítók végezzék az egészségfejlesztô iskolai feladatokat. A település szerinti megoszlásban láthatjuk, hogy a szakemberek kicsit több mint kétharmada városlakó, de a képzô intézmények határozott törekvéseinek köszönhetôen a végzettek közel egyharmada falvakból, községekbôl érkezett. Ezt azért tartottuk mindig is fontos szempontnak, mert az egészségesélyek roszszabbak a falvakban, mint a városokban, ahol a szakember-ellátottság is rosszabb. Tervek Az egészségfejlesztô mentálhigiénikus szakirányú szak mellett létrejött az egészségtantanár szak. E szakon a képzést 1996-ban kezdtük el fôiskolai karunkon. A létszám alakulását a 4. és 5. táblázat mutatja. Az Oktatási Minisztérium a közoktatási törvényben meghatározott módosítással 2004 februárjában célul tûzte ki, hogy június 30-ig minden általános iskolában el kell készíteni az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programot. Ennek elvégzéséhez, végrehajtásához szakképzett tanárok közremûködése szükséges. 4. táblázat. A Szegedi Tudományegyetemen nappali képzésben lévô egészségtan szakos hallgatók száma Iskola megnevezése SZTE Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Kar évtôl/ évtôl végzettek száma létszám nappali levelezô 45 fô 15 fô 31 fô 5. táblázat. A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg képzésben lévô egészségtan szakos hallgatók száma 2004/évfolyam Nappalis hallgatói létszám Levelezôs hallgatói létszám Egyetemi/fôiskolai Egyetemi/fôiskolai I. 11/64 fô 95/182 fô II. 49 fô 171 fô III. 25 fô 130 fô IV. 19 fô Összefoglaló A lakosság egészségi állapotának javítására, fejlesztésére az Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék az oktatást, a szakemberképzést tekintette kitörési pontnak. Létrehozni az egészségfejlesztô-mentálhigiénikus felsôfokú pályát, hivatást, amelynek ez az egyik alapfeladata. A képzést posztgraduális formában hoztuk létre (szakirányú továbbképzési szak). Nemzetközi tapasztalataink alapján a képzést a felsôoktatásba integrált pro- 6 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

7 GYAKORLATI KÉRDÉSEK jekt formájában valósítottuk meg, a multidiszciplinaritás és az interszektoralitás szempontjait figyelembe véve. A különbözô alapképzettségû szakemberek közös képzése nyomán megvalósulhatott a szektorok közötti átjárhatóság, és a közös nyelv birtokában létrejöhetett az országos hálózat 12 hazai felsôoktatási intézmény együttmûködésében, a Szegedi Tudományegyetem egészségfejlesztô mûhelyének koordinálásában. Kulcsszavak Egészségfejlesztés, mentálhigiéné, felsôoktatás, hálózatépítés, szervezetfejlesztés, projekt. Abstract For the improvement, development of the health state of the Hungarian population the Department of Applied Health Sciences considered the education of professionals as a point where breaking out is possible. The aim was to create a health promoter mental health promoter higher career, a profession, one of the basic tasks of which is the above. Education was worked out in a postgraduate form (Master course). On the basis of our international experiences we have realised education in a project form, integrated into higher education, considering the basic principles of multidisciplinarity and intersectorality. Following the education of professionals with different first diplomas we could achieve permeability among sectors and in possession of a common language a national network of 12 Hungarian higher education institutes could be set up, coordinated by the Health Promoting Workshop at the University of Szeged. Keywords Health promotion, mental health promotion, higher education, networking, organisational development, project. Tévé elôtt, védtelenül Jarábikné Kernács Erzsébet Védônôi Körzet, Albertirsa Volt egyszer egy kislány, aki mindig a televíziót nézte. Reggelenként iskolába ment, mint minden osztálytársa, de délutánonként mindig a tévé elé telepedett, s addig onnan nem moccant, míg el nem jött a lefekvés ideje. Mivel állandóan tévét nézett, ennek a kislánynak nem voltak barátai, kivéve azok, akik ott bent laktak a televízióban. Ô persze azt hitte, rengeteg barátja van, hiszen a televízió telistele volt szimpatikus emberekkel, akik mind a barátainak tûntek. Ott volt például az a rengeteg rajzolt alak azok mindegyike a barátja volt. Ám a kislány mégis nagyon egyedül érezte magát, hiába voltak körülötte azok a furcsa, tévélakó barátok. Az iskolában a gyerekek arról meséltek neki, mit játszottak elôzô nap egész délután. És a szerencsétlen kislány erre azt felelte, hogy ô nem játszadozott, hanem a barátait nézte, amint azok neki játszanak a tévében. Jaj nekem! siránkozott a szerencsétlen kislány. Egyre szerencsétlenebb vagyok! Óh, mennyire szeretném abbahagyni a tévénézést! De már késô, jaj, nagyon késô volt! Ô már örökre a televízió foglya lett! Nem voltak már saját gondolatai, csak olyanok, amelyek a televízióból jöttek. (1) Ez a rövid részlet Roberto Quagliától az identitás elvesztésérôl szól. Mi is gyermekünk identitását dobhatjuk oda egy-két óra nyugalomért cserébe. Ezzel a dolgozattal az elektronikus média gyermekeinkre gyakorolt káros hatásaira szeretném felhívni a figyelmet. Különös tekintettel arra, hogy mi, védônôk betekintést nyerünk a családok életébe, szokásrendszerébe, és idejekorán fel tudjuk hívni a szülôk figyelmét erre a nemkívánatos jelenségre. Számos ilyen rossz tapasztalatot gyûjtöttem tágabb és szûkebb környezetemben a témáról, ami arra indított, hogy több figyelmet fordítsak erre a nem egyszerû témakörre. A televízió rátelepedett az életünkre. A modern technológiának köszönhetôen a gyermekek ölébe hull az emberi kultúra legjava, de egyúttal a salakja is. A kommersz tömegkultúra rövid távon is nagy hatással van a befogadókra. A gyermek vizuálisan felfogó, ezért a képek hatalma nagyobb, mint gondolnánk. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mekkora és milyen befolyást gyakorol mindez a jövô nemzedékére. Jó, ha a szülô gyanakvással, kellô kritikával közelít még a gyermekmûsorokhoz is. A szülôk többsége nem veszi észre, mi az értékes, mi az értéktelen. Leköti energiájukat az anyagi javak megteremtése, ezért kevés idô marad a gyermekükkel való igazi törôdésre, beszélgetésre. Sok helyen a televízió vette át a szülôk szerepét, és elôlépett elektromos gyerekcsôsszé. Nem kevés azon családok száma sem, amelyek a tévé és a számítógép használatát beépítették a büntetés-jutalmazás rendszerébe. Jelentôs az a tény, hogy a televízió a szülôk, majd az oktatási intézmények után a harmadik helyet foglalja el a gyermekek szocializációjában. Igen destruktívnak tartom azt a ragályként terjedô szokást, hogy a gyermekszobában is van televízió és külön számítógép, mintegy demonstrálva az anyagi, de nem a szellemi jólétet. Egy rövid statisztika Csak a magyar vonatkozású adatok egy részét gyûjtöttem ki, az idô rövidsége miatt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1999-ben tévéfigyelési kampányt végzett. A mérést a TV1- en 16 és 21 óra között végezték. Az elôzetesekkel együtt mindöszsze 7 gyilkosságot, 2 támadást, 2 ágyjelenetet regisztráltak egy hét alatt. A képet jelentôsen rontotta volna a Bestia címû sorozat, vagy ha a vizsgálat 21 és 23 óra között történt volna. Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 7

8 GYAKORLATI KÉRDÉSEK A kereskedelmi adókra ezt a megfigyelést nem alkalmazták, mert egyöntetû az a vélemény, hogy azokon a világról közvetített kép még az amerikainál is torzabb. Ez nem túlzás, mert egy akciófilm simán szállít hullát. Még egy érdekes adalék ehhez: május 10-én este 20 és 21 óra között a 9 magyar nyelvû tévécsatornából 7 krimit, illetve akciófilmet sugárzott (NOE)! Itt rá is térek a korlátlan, ellenôrizetlen televíziózás káros hatásaira. Ezt három csoportra osztottam: fiziológiai hatások, emocionális-mentális hatások, szocializációs hatások. Fiziológiai hatások Tévénézés közben az agyunk hullámszerkezete megváltozik, olyan lesz, mint alváskor, illetve meditációkor. De amíg alvás vagy meditáció során ez a»védtelen«központi idegrendszer teljesen elfordul a külvilágtól, és nyitva áll a belsô világ hatásainak feldolgozására, rendbetételére, s ezért a meditációból vagy az alvásból pihenten azonosságérzésünkben megerôsödve eszmélünk fel, addig a képernyôbámulás énünktôl idegen külsô hatásoknak nyit meg bennünket. (2) Növeli ezt a hatást, hogy a képernyôt nézve a két szem nem fókuszál ami a fokozott figyelem és öntudat velejárója ellenkezôleg, kicsit széttárt, hogy a képernyô hatását befogadjuk, és növeli a kiszolgáltatottságot! A folyamatos villódzás is próbára teszi szemünket, idegrendszerünket. Igen ritkán még az is elôfordulhat, hogy a tévéképernyô vagy a számítógép-monitor vibrálása epilepsziás görcsöt indukál. A csecsemôkori, kisgyermekkori alvászavarok egy részét a televízió hatásának tulajdonítják a szakemberek. Emocionális-mentális hatás A szakemberek szinte egybehangzó véleménye alapján 6 7 éves kor alatt igen káros a mozgókép hatása. Pszichológusok vizsgálatai szerint: az agresszió imprintingje (bevésôdése) 0 8 éves korig jelentôs. A kisgyermekeknek tehát legalább eddig az életkorig kerülni kellene minden ártalmas és ártalmatlannak tûnô mozgókép behatását. Még bábszínház nézése esetén is elôfordulhat nemkívánatos reakció. Óvodás korú gyermeknél a mese és a realitás határai elmosódottak. Nem tud különbséget tenni a valóság és a képzelet között. A külvilágból és saját világunkból nyert élményeinket, tapasztalatainkat és benyomásainkat folyamatosan fel kell dolgoznunk énazonossá kell tennünk, hogy megôrizzük személyiségünk integritását. Ez röviden a belsô képkészítés. (Ez lehet álomkép, fantáziálás vagy regényolvasás közben keletkezô belsô képek elképzelése.) A kisgyermek nagyon jól tud ilyen belsô képet készíteni. Mesehallgatás közben látszik a tekintetén, hogy néz egy belsô mozit. (3) Így válik a mese nagy erejû, mindennapos vigasztalóvá, a szorongások és indulatok feldolgozójává. A kisgyermeknek nagyon nagy a képéhsége, mert nagyon sok feldolgozatlan élménye van, de nem tud különbséget tenni a külsô és belsô kép között. A kisgyermek nem tud elszabadulni a mozgó kép varázsától. Látszik rajta, hogy egyre feszültebb lesz, a haját csavargatja, körmét rágja vagy ugrál a kanapén, de elszakadni nem tud a képernyôtôl. A külsô kép azonban nem segít hozzá a feldolgozáshoz, ellenkezôleg, feldolgozatlan információkkal árasztja el, és blokkolja a belsô képkészítést. A feszültségek, indulatok felduzzadnak, feldolgozatlanok maradnak, majd hirtelen agresszióban csattannak ki. Az agresszió nôttön-nô. (Persze az elsôdleges ok a családi mintákban és az érzelmi biztonság hiányában keresendô.) Szocializációs hatás A tévénézés akadályozza a családtagok közötti kommunikációt. A sorozatos, megszokássá váló brutalitás és agresszió érzéketlenséget, fásultságot vált ki. A televízió: reklámokon alapuló értékválasztásra nevel, kielégítetlen vágyakat kelt és tartós feszültséget gerjeszt. A pénzt, a hatalmat misztifikálja, a személyiséget a sekélyes ideológiák irányába torzítja. Uniformizál. A tévé sztárjai modellértékûek lehetnek. Az attraktív modellt a bizonytalan, könynyen befolyásolható nézôk különösen sokan utánozzák. A fiatalkorúak különösen. Megfigyelhetô náluk, hogy az általuk csodált sztárral olyan mértékben azonosulnak, hogy külsô megjelenésükben, mozdulataikban, magatartásukban is utánozzák. Mi van akkor, ha a hitvány hollywoodi produkciók, brutális akciófilmek, a médiasztárok élményeit, erkölcsi üzeneteit kezdik el feldolgozni a gyerekek? A pornófilmek kimutatott imprinting hatásáról és az agresszió tömkelegérôl már nem is beszélek, valamint arról a jelenségrôl, amely elhiteti a gyanútlan nézôvel, hogy az erôszakos halál, a brutális természetes viselkedési minták, értékek, nem pedig devianciák. Összegezve: Georg Gerbner szerint: A televízió olyan kulturális erôvé vált, amilyen a történelemben eddig csak a vallás volt, mivel csak a vallás képes a valóságról alkotott üzeneteit minden társadalmi csoporthoz eljuttatni úgy, hogy ezáltal egy közös kultúrát hozott létre. És végül kérdezhetjük, mit tehetünk mi szülôk és szakemberek a médiumok dehumanizálási manôvereivel szemben? A szülôk feladata a legfontosabb: a gyerekeinkkel töltött igazi, tartalmas együttlét rendszeres biztosítása. Az ôszinte, értékteremtô beszélgetések, a példamutatás. Alternatívák biztosítása a szabadidô eltöltésére, közös családi programok, kirándulások, rendszeres sportolás. A kisebb gyerekkel lehetôleg nézzük együtt a meséket, ismeretterjesztô filmeket is, hogy a mûsor közben felmerülô kérdéseket megbeszélhessük, az eseményeket tisztázhassuk. Kiemelem, hogy a korlátlan televíziónézés helyett tanítsuk meg a gyereket tudatosan választani a mûsorok közül. Minimálisra kell csökkenteni az ún. háttér-televíziózást, ami a dyslexia egyik kiváltó oka a sok kö- 8 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

9 GYAKORLATI KÉRDÉSEK zül. Nagymértékben csökkenti a koncentrálás hatékonyságát. Nem utolsósorban nekünk szülôknek is kritikus nézôvé kell válnunk, hogy a gyermekeink elôtt jó példával járjunk elöl. Szakemberek feladata: Vetró Ágnes felveti, hogy a gyermekek televízió általi veszélyeztetettsége helyet kellene, hogy kapjon a nemzeti egészségvédelemben, hasonlóan a védôoltásokhoz, a helyes táplálkozáshoz. A gyermekorvosoknak, védônôknek fel kell hívniuk a szülôk figyelmét arra, hogy csökkentsék minimálisra gyermekeik televíziónézését. Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság szerint össztársadalmi szinten kellene fellépni az erôszakos tévéadások ellen. Javasolják továbbá, hogy hasonlóan a dohányzás elleni küzdelemhez, a rendelôkben írják ki: televíziómentes terület. Szeretném kezdeményezni ennek hazai megvalósítását a védônôi tanácsadókban. Vannak kolléganôk, akik már megtették, átérezve ennek az ügynek a jelentôségét. Nekünk védônôknek fel kell vállalnunk a szülôk felvilágosítását a médiumok káros hatásairól. Segítenünk kell a megfelelô szociokulturáltság kialakításában. Küzdenünk kell a videoidiotizmus kialakulása ellen. Az egészség megôrzése a feladatunk. Ez beilleszthetô a mentális egészségvédelembe. Ezzel hozzájárulhatunk egy egészségesebb nemzedék kialakításához. Watching TV unprotected Erzsébet Jarábik Kernács Irodalom 1. Roberto Quaglia: Mese a szerencsétlen kislányról 2. Vekerdy Tamás: Fordulópont, PONT Kiadó 3. Vekerdy Tamás: Fordulópont, PONT Kiadó * Késmárki István: Tv-figyelés, Tvkritika * George Gerbner: A gyilkosságot számláló ember * Dr. Vetró Ágnes: A televízió veszélyei Iskolai egészségnevelési programok összeállításának és megvalósításának tapasztalatai Budapest, 2004/2005. tanév Dr. Pintér Melinda ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete A felnôttkori krónikus, nem fertôzô betegségek megelôzése érdekében kiemelt jelentôséggel bír, hogy az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek átadása és készségek kialakítása gyermek-, illetve serdülôkorban megtörténjen. A család mellett az iskola a legfontosabb színtér, ahol az egészséges életmódra történô nevelést meg lehet valósítani. Nemzetközi adatok alapján régóta ismert tény a magyar lakosság katasztrofálisan rossz egészségi állapota. Azonban nemcsak az országban, hanem a fôvárosban is rendkívül riasztó mutatók jelzik a lakosság rossz egészségi állapotát egyes kiemelt népegészségügyi jelentôségû, nem fertôzô betegségek elôfordulásában és a miattuk történô korai halálozásban. Ezek a tények hatékony beavatkozást sürgetnek a fôvárosi gyermekek körében. A jövôbeli betegségek megelôzésében a társadalmi, gazdasági és szociális tényezôk javításán túl alapvetôen fontos a gyermekek, fiatalok jelenlegi nevelése-oktatása arra, hogyan táplálkozzanak egészségesen, miként mozogjanak eleget, miért fontos a káros szenvedélyektôl való tartózkodás. Segíteni kell ôket abban, hogy rendelkezzenek azon képességekkel, amelyek birtokában a mai, felgyorsult, változó világban meg tudnak küzdeni a naponta adódó problémákkal, konfliktusokkal. A Nemzeti Népegészségügyi Program ifjúságot érintô célkitûzései között szerepel, hogy következetesen érvényt kell szerezni azon jogszabályoknak, amelyek biztosítják a gyermek-egészségügyi alapellátásban és az iskola-egészségügyi szolgálatban az egészségfejlesztés szempontjait, továbbá 2005-re el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen. Gyermekeink egészsége rajtunk, felnôtteken is múlik, így fontos, hogy kellô figyelmet fordítsunk arra, hogy az oktatási törvény által, szeptember 1-jétôl minden iskola számára kötelezôen elôírt egészségnevelési programok összeállítása figyelembe véve az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét és megvalósítása valóban megtörténjen. Segítséget jelentett az iskolák számára az a segédlet, amelyet az Oktatási Minisztérium állított össze az iskolai egészségfejlesztési program elkészítéséhez. A fôvárosban az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szakemberek, az ÁNTSZ egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársai részére tájékoztató elôadások hangzottak el az egészségnevelési programokhoz adandó javaslat elkészítésénél figyelembe veendô szempontokat érintôen. Az egészségfejlesztés fontosságát támasztják alá azok a már gyermekkorban is elôforduló elváltozások, amelyek elôhírnökei lehetnek a felnôttkori krónikus, nem fertôzô betegségeknek. Az elmúlt 5 év iskola-egészségügyi adatai alapján elmondható, hogy a tartási rendellenességek amelyek hát- Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 9

10 GYAKORLATI KÉRDÉSEK terében elsôsorban a mozgásszegény életmód áll minden korcsoportban, évrôl évre mindkét nemnél emelkednek és 2004 között a tartási rendellenességek elôfordulása a fôvárosi 5. osztályos fiúknál 3,1%-kal, a 9. osztályosoknál 5,1%-kal, a 11. osztályosoknál 3,6%-kal nôtt, míg ugyanezen korcsoportokban a lányoknál 1,8%, 1,3% és 2,2%-kal volt több a kiszûrtek száma. Az obesitás miatt kiszûrt tanulók száma is jelentôs emelkedést mutat a tanulók körében. A 2003/2004. év budapesti adatai alapján a fiúk körébôl kiszûrt tanulók száma nemcsak a 11 évesek (9,4%), hanem már a 15 éves (6,4%) és 17 éves (6,5%) korcsoportban is meghaladja a lányok körébôl kiszûrt tanulók számát (7,3%; 6,1%; 5,9%). A hypertónia tekintetében nagyobb figyelmet kell fordítani a fiúkra, mivel úgy a 15 éves (1,34%), mint a 17 éves (2,77%) korosztályban jelentôsen magasabb a kiszûrtek száma a 2003/2004. tanévben, mint a lányoknál (0,79%; 0,88%), a fôvárosi adatok alapján. A magyarországi adatok szerint növekszik a fiatalok körében a drogfogyasztás. A 17 éves fiúk 40%-a, a 17 éves lányok 35%-a dohányzik rendszeresen. Az adatok ismeretében felelôsség terhel minden szakembert, akinek feladata a fiatalok egészségfejlesztésének elôsegítése, illetve az ezen szakemberek munkájának felügyeletét ellátókat. Mindent meg kell tegyenek annak érdekében, hogy hatékony egészségfejlesztési programokkal esélyt teremtsenek a jövô generációjának a jelenleginél jobb egészségi állapot elérésére. Budapesten 20 kerületben, 80 véletlenszerûen kiválasztott általános és középiskolában az iskola-egészségügyi szakfelügyeleti ellenôrzô látogatások keretében kérdôíves felmérést végeztünk a kerületi gyermekgyógyász szakfelügyelô fôorvosok és vezetô védônôk segítségével. A felmérés célja az volt, hogy a Népegészségügyi Program ifjúságot érintô célkitûzéseinek, valamint az oktatási törvény elôírásainak a 2004/2005. tanévben mennyire tettek eleget az iskolák, illetve mennyire valósították meg az együttmûködést az iskola-egészségügyi szolgálattal annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott, hatékony egészségnevelési programok valósuljanak meg az iskolákban. A kérdôíveket az iskola-egészségügy szakemberei (orvos, védônô) töltötték ki. A feldolgozás az Excel táblázatkezelô programmal történt. A felmérés eredményei: A válaszadó iskolák iskolatípusonkénti megoszlása a következô volt: 27 általános iskola, 23 gimnázium, 18 szakközépiskola, 12 szakiskola. A válaszadó iskolák 97,5%-a rendelkezett egészségnevelési programmal. Ezen programokhoz az iskolaegészségügyi szolgálat 89,3%-a adott javaslatot, amelyet minden esetben figyelembe vett az iskola vezetése. Az iskola-egészségügyi szolgálat javaslataiban érintett témakörök: dohányzás megelôzése (100%), egészséges táplálkozás (100%), drogmegelôzés (90%), családi életre nevelés (85,7%), alkoholfogyasztás csökkentése (81,4%). A javaslatok jelentôsen kisebb százaléka tartalmazta a daganatos betegségek megelôzése (20%), AIDS, STB, fogamzásgátlás (15,7%), menthálhigiéné (10%), elsôsegélynyújtás (10%), serdülôkori problémák (10%), környezetvédelem (10%) témaköröket. Sajnálatos, hogy a javaslatok a mentálhigiénés programokat csak 10%- ban tartalmazták, mivel a lelki egészségvédelemnek, a megbirkózási stratégiák hatékony alkalmazásának fontos szerepe van az egészség megôrzésében. Az iskola-egészségügyi szakemberek véleménye szerint az iskolák az alábbi témakörökre helyezték a hangsúlyt: drogmegelôzés (59,45%), családi életre nevelés (54,05%), dohányzás megelôzése (47,3%), egészséges táplálkozás (39,18%), mozgás (21,62%), személyi higiéné (17,56%). A dohányzás és a táplálkozás témakörére kisebb hangsúly került, mint az iskola-egészségügy javaslataiban. Ennek vélhetôen az az oka, hogy a pedagógusok számára a drogmegelôzési, életvezetési ismereteket tartalmazó továbbképzések voltak a leginkább elérhetôk, így ezeknek a témáknak érzik a fontosságát és vállalják az oktatását. A végleges egészségnevelési programot az iskolaorvosok, védônôk 86%-ban ismerték meg. Az egészségnevelési program a felmérésben részt vevô iskolák 23%-ában teljes mértékben, 77%-ában részben valósult meg a felmérés idôpontjáig. A tanulók egészségi állapotára vonatkozó felmérés 77%-ukban történt a program öszszeállítása elôtt. A meglepôen magas százalék láttán felmerül a kérdés, vajon milyen módszerrel, szakmailag elfogadható módon történtek-e a felmérések. Az iskola vezetése az esetek 79%-ában ismerte meg a tanulók körében végzett szûrôvizsgálatok eredményeit. Az egészségnevelési programok végrehajtásában elsôsorban a védônôk (96%), és a pedagógusok (94%) vesznek részt, de jelentôs (81%) szerepet kapnak az iskolaorvosok is. Az iskolán kívüli szakembereket jóval kisebb arányban (civil szervezet 37,8%, szülô 14,86%) vonják be az egészségnevelési programokba. Az iskolaorvos és a védônô elsôsorban az egészséges táplálkozás, a dohányzás megelôzése, a serdülôkori problémák, az AIDS, a fogamzásgátlás, a személyi higiéné, az elsôsegélynyújtás, a balesetmegelôzéssel kapcsolatos programok végrehajtásában vesz részt. A felmérésben kapott válaszok alapján úgy tûnik, hogy a fôvárosi iskolákban a pedagógusok fontosnak tartják az egészségnevelési programokat és a törvényi elôírásoknak, néhány iskola kivételével, eleget tettek. Az együttmûködés jelentôs mértékben javult az oktatás és az egészségügy között. Az egészségnevelési programok megvalósítói elsôsorban a védônôk és a pedagógusok, de az iskolaorvosok is jelentôs szerepet vállalnak a programok végrehajtásában. A pozitívumok mellett a felmérés során kérdésként merült fel a programok szakmai tartalma, hatékonysága, illetve annak mérése: a programok mennyire rétegspecifikusak, a tanulók hány százalékát érintik, amennyiben volt elô- 10 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

11 SZAKKÉRDÉSEK zetes egészségi állapotfelmérés a tanulók körében, milyen módszerrel történt stb. Mindezek megválaszolására további részletes felmérésre van szükség, hiszen jelen felmérésünk csupán tájékozódó jellegû volt a 2004/2005-ös tanévre vonatkozóan, a minden iskolára törvény által kötelezôen elôírt egészségnevelési programok bevezetésének évében. Összefoglalás A Nemzeti Népegészségügyi Program kezdeti eredményei között említést érdemlô tény, hogy az iskolai egészségnevelési programok esetlegességét a fôvárosi iskolákban egyre inkább felváltja egy tervszerûen öszszeállított, az egészségüggyel egyeztetett, a tanulók egészségi állapotát sok esetben figyelembe vevô egészségnevelési program remélhetôen folyamatos megvalósulása. Summary As one of the early results of the Public Health Strategy it should be mentioned, that the contingency of school health education programs has been more and more replaced by systematic planning, in conciliation with the health care sector, and as a result of this process a health education program considering the health status of pupils is being implemented. Irodalom Bobak M., Marmot M.: East-West mortality divide and its potential explanations: proposed research agenda BMJ, , Vargáné Hajdu P., Boján F.: Területi egyenlôtlenségek Magyarországon az egészségi állapot társadalmi és környezeti hátterében az 1990-es népszámlálási adatok tükrében Népegészségügy, , Budapest Statisztikai Évkönyvei KSH, Budapest, Népegészségügyi Jelentés 2004: Gyermekegészségügy OEK Budapest, p A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény Nemzeti Népegészségügyi Program FELMÉRÉSEK Sportolási szokások, motivációs tényezôk éves szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében Keresztes Noémi 1, Pluhár Zsuzsanna 1, Vass Imre 2, Pikó Bettina 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi Csoport, Szeged 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, Székelyudvarhely A sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze. (Szent-Györgyi Albert) Bevezetés Egészségi állapotunkat döntôen életmódunk határozza meg, amelynek egyik központi magatartási eleme a rendszeres fizikai aktivitás. A fizikailag aktív életmód jótékony hatásait számos keresztmetszeti és longitudinális vizsgálat bizonyította már. A fizikai aktivitással, a sporttal kapcsolatba hozható a jobb közérzet (1), az önbecsülés és az önkontroll (2), az edzettség (3), valamint a rizikó-magatartások elôfordulásának kisebb gyakorisága (4) és a hosszabb élettartam (5). A sportoló fiatalok közül kevesebben dohányoznak (6), és az étkezési szokásaik is kedvezôbbek (7). A csekély fizikai aktivitás viszont kapcsolatban van a dohányzással, az elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztással és a gyakoribb tévénézéssel is (8). A sport számos ismert, jótékony szomatikus, pszichés és pszichoszociális hatása ellenére, sajnos, a fiatalok igen nagy hányada inaktívan él. A fizikai aktivitási gyakoriság hirtelen csökkenése a serdülôkorban figyelhetô meg (9). Gyermekkorban még nagyarányú az aktivitás, és a különbségek is csak az ezt követô idôszakban válnak jelentékennyé (10, 11). A kutatási eredmények ismeretében megállapíthatjuk, ahhoz, hogy a sportolás valóban betöltse pozitív szerepét, megfelelô motivációs hátteret kell teremteni. A motivációs háttér rendkívül összetett, és az életkorral jelentôs változásokon megy át (12). Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 11

12 FELMÉRÉSEK Felnôttek esetében a fizikai aktivitással kapcsolatos attitûdöt fôként egészségmotivációk határozzák meg. Gyermekek esetében azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, a hatásspektrum sokkal szélesebb, náluk a motivációs tényezôk között erôteljesek még a társas hatások, valamint a pszichikai tényezôk. Gyermekkorban külsô és belsô motivációs tényezôk egyaránt megtalálhatók (13). A kor elôrehaladtával a belsô motivációs tényezôk kerülnek túlsúlyba (12), a fiatalok sportolási motivációi között még elôkelô helyen szerepel a siker, a gyôzelem, a teljesítmény, amelyek erôteljes külsô motivációt fejeznek ki (14). Ebben az életkori szakaszban is jelen vannak azonban belsô motivációs tényezôk, mint például az egyén pszichológiai (jobb pszichikai közérzet és énhatékonyság), társas igényei (barátokkal együtt végzett sporttevékenység, népszerûség, szórakozás), és a kívánt élettani hatások elérése (jobb alak, izmosabb külsô), amelyek jelentôs motivációk (15). A motivációs struktúrában az életkor mellett a nem is meghatározó. A lányok kevésbé motiváltak, a képességek kipróbálása, az erôkifejtés, a sikerek elérésére való törekvés inkább a fiúkra jellemzô. Az együttmûködés és a szórakozás inkább a lányok motivációs faktorai között szerepel (16). A motivációs háttérben a szociodemográfiai változók mellett természetesen a személyiségbeli jegyeknek is döntô szerepük van, például a kockázatvállalás, a teljesítményorientáltság, a kíváncsiság is a sportmotivációk lényeges alakítói (17). A lányok alacsonyabb szintû aktivitása fôként a gyermekkor végén, a serdülôkorban mutatható ki (18). A legnagyobb különbséget a nehéz, fárasztó, nagy fizikai erôkifejtést igénylô aktivitási formákban találhatjuk (19). Az is bizonyított, hogy a férfi nem és a sport között pozitív kapcsolat áll fenn, a férfiak többre értékelik a versenyszellemet, a sportteljesítményt, mint a nôk (20). A fiúk és a lányok sportolási szokásaiban megjelenô különbségek abban is megmutatkoznak, hogy a fiúkra inkább jellemzô a versenyzés, a magas intenzitású fizikai aktivitás és a csapatsport (pl. foci, kosárlabda, kézilabda, biciklizés és súlyemelés). A lányok jobban kedvelik az egyéni sportágakat, a közepes vagy alacsony intenzitású, nem versenyzésre épülô sportokat (pl. sétálás, torna, aerobic, tánc, röplabda, görkorcsolyázás, úszás) (18). A fiatalok között a legkedveltebb sportágak a következôk: aerobic, kosárlabda, biciklizés, bowling, foci, görkorcsolya, futás, tenisz, röplabda és a súlyemelés (21). A sport jellegét tekintve elmondhatjuk, hogy a fiatalok nagyobb arányban vesznek részt csapatsportokban, mint egyéniekben (9). A sportoláshoz való viszony, a fizikai aktivitás rendszeressége, hasonlóan más egészség-magatartáshoz, a kultúra függvénye is (22). Az egészségtudatosság formálódásához egy adott kultúra társadalmi normarendszere jelentôsen hozzájárul, s már kora gyermekkortól meghatározó az az elvárás, hogy a sportolás ténylegesen a mindennapi élettevékenységek szerves részévé váljon. A fiatalok sportolási szokásainak felderítése, motivációs tényezôik megismerése jelenkori és jövôbeli életük, egészségi állapotuk szempontjából is nagyon fontos feladat. Tehát a fizikai aktivitási magatartásnak fontos szerepet kell betöltenie az egészségfejlesztési programokban, ugyanis tudatos tervezéssel elérhetô, hogy a sportolás az iskolai testnevelés befejezése után is a felnôttek életének szerves része maradjon és kifejtse rövid, illetve hosszú távú kedvezô hatásait. Látni kell azonban, hogy a preventív egészség-magatartáshoz, aktív életmódhoz tudatos magatartási döntés kell, amelyhez fel lehet használni a motivációs elemek hatásait (23, 24). Minta, módszer A felmérést szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében végeztük, véletlenszerûen kiválasztott iskolák és osztályok (5 8. évfolyamok) segítségével. A szegedi mintában (n=550) a válaszadók 54,9%-a fiú, 45,1%-a lány, az átlagéletkor pedig 12,2 év (szórás 1,2 év) volt. A székelyudvarhelyi mintában (n=235) a megkérdezettek 51,1%-a fiú, 48,9%- a lány, az átlagéletkor pedig 13,7 év (szórás 1,1 év) volt. Az adatgyûjtéshez önkitöltéses kérdôíves módszert alkalmaztunk, amelynek legfontosabb célja a fiatalok életmódjának elemzése volt sportszociológiai és sportpszichológiai szempontból. A kérdôív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a tanulók sportolási szokásaira, motivációira és egyéb sporttal kapcsolatos kérdésekre. A kérdôív kitöltése osztályfônöki óra, illetve testnevelésóra keretében történt, képzett mentálhigiénikusok segítségével. Egy kérdôív kitöltése kb. 40 percet vett igénybe. Az adatgyûjtésre 2003 szeptemberében és októberében került sor. A kutatásnak ebben a szakaszában elsôsorban a tanulók sportolási szokásaira és motivációs tényezôikre koncentráltunk. Elemzéseink a következô kérdéseket dolgozták fel: a fizikai aktivitás gyakorisága, a sportolás jellege, a legnépszerûbb sportágak, a sportolás szervezettsége, melyek a felsô tagozatos általános iskolás gyermekek sportolását meghatározó legfontosabb motivációk? A fentieken kívül megvizsgáltuk azt is, van-e összefüggés a sportolási gyakoriság, a nemek és a tanulmányi elômenetel között. Szakirodalmi vizsgálatok azt mutatják, hogy a sportolási szokások már serdülôkorban is jól mérhetôk kérdôíves módszerrel (25). A sportolás gyakoriságát a következôképpen értékeltük: az elmúlt tanévben végzett, erôs, legalább félórás idôtartamú fizikai aktivitás számított (11). Ez alapján a tanulók három csoportot alkottak: akik az iskolai tornaórákon kívül egyáltalán nem sportoltak; akik csak alkalmanként, maximum havi gyakorisággal sportoltak; akik hetente sportoltak. A sportolás jellege szerint megkülönböztettük az egyéni (például úszás, tenisz) és a csapatjátékokat (például kézilabda vagy futball). A sportolás 12 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

13 FELMÉRÉSEK szervezettsége szintén meghatározó a fizikai aktivitás hatásai szempontjából (26), ezért a következô kategóriákat vettük alapul: iskolai, sportklub, barátokkal, illetve egyedül. A sportolási gyakoriságon, jellegen, a sportolás szintjén túl szerepeltek kérdések arra vonatkozóan is, hogy mennyire kedvelik, tartják fontosnak az iskolai testnevelésórákat. A sportmotivációk megismerésére egy 18 elembôl álló, ötfokozatú skálát alkalmaztunk. A motivációs faktorok felölelték mind a belsô, mind a külsô orientációs módokat, az alapját pedig a sportmotivációs skála (SMS) képezte (27). A motivációs elemek a gyermekkori sajátosságoknak megfelelôen lettek kiválasztva, így például szerepel a kérdések között a szülôk, a tanárok motivációs szerepe, a sporttal kapcsolatos jövôbeli célok elérése. Eredmények A kördiagramokon (1. ábra) jól látható, hogy a fizikai aktivitási gyakoriság tekintetében a két minta közel azonos. Mindkettôben 60% felett van azok aránya, akik heti rendszerességgel vesznek részt szabadidôs fizikai aktivitásban. A felmentettek arányában viszont jelentôs különbségeket figyelhetünk meg. A székelyudvarhelyi mintában majdnem kétszer annyi a felmentett tanulók aránya, mint a szegediben. A sportolási gyakoriság és a nemek közötti összefüggésekben azonban a két minta jelentôs eltéréseket mutatott, hiszen a szegedi mintában Chinégyzet próbával nem találtunk különbségeket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szegedi mintában a nemek között egyik sportolási kategóriában sem látható különbség ebben az életkorban. Elôzô kutatásainkra alapozva a különbségek csak késôbb, középiskoláskorban jelentkeznek, ahol a fiúk még mindig a rendszeres testmozgást részesítik elônyben, de a lányok már csak a ritkább, rendszertelenebb edzési lehetôségeket keresik (11). Székelyudvarhelyen viszont a sportolási gyakoriság és a nemek között erôs, szignifikáns kapcsolat mutatható ki, már ebben az életkorban is. Ezeket az összefüggéseket mutatja az 1. táblázat. Ehhez hasonlóan jelentôs eltérést mutatott a két minta a sportolási gyakoriság és az iskolai elômenetel tekintetében. A szegedi mintában a két változó között erôs, szignifikáns kapcsolat volt, ami a jó tanuló, jó sportoló modell létezését jelzi, viszont Székelyudvarhelyen ezt a kapcsolatot már nem lehetett kimutatni (2 3. táblázatok). A megkérdezett fiatalok a csapatsportokat részesítették elônyben. A szegedi mintában a megkérdezett fiatalok 44,3%-a egyéni, 55,7%-a csapatsportot ûz. A székelyudvarhelyi mintában ez az arány a következôképpen alakult: 34,6%-uk az egyéni, és 65,4%-uk pedig a csapatsportokat részesítette elônyben. A 2. ábra a legnépszerûbb sportágakat mutatja. A csapatsportok közül ki kell emelni a focit, a kézilabdát és a kosárlabdát. A két mintában ezek arányaiban jelentôs eltéréseket találtunk. Az egyéni sportágak közül a szegedi megkérdezettek a táncot, a futást, az úszást emelték ki, míg a székelyudvarhelyiek a futást, az egyéb atlétikai számokat és a biciklizést. A nemek és sportágak, illetve a sportágak típusa (egyéni vagy csapat) között szignifikáns különbségeket találtunk. A fiúk jobban kedvelik a csapatsportokat, ezek közül is a kézilabdát, a kosárlabdát, a focit emelhetjük ki, míg a lányok inkább az egyéni sportágakat részesítik elônyben, például a táncot, a futást és az egyéb atlétikai számokat. A nemek közötti különbségek ellenére a kosárlabda és a kézilabda mind a két nem sportolási szokásaiban fontos szerepet tölt be. Az iskolai testnevelésórákon való részvétel szerencsére mind a két mintában nagyon magasnak mondható (97,4%), és mind a két mintában 80% körül van azoknak az aránya, akik ezt az óratípust kedvelik. A 3. ábrán jól látható, hogy a székelyudvarhelyi mintában jelentôsen magasabb volt azok aránya, akik a testnevelésórákat nagyon szeretik. A testnevelésóra kedvelése és a nemek között szignifikáns eltéréseket találtunk. Mind a két mintában megállapítottuk, hogy a fiúk jobban kedvelik ezt az óratípust, mint lány társaik. A megkérdezett tanulók legnagyobb része iskolán kívüli sportklubokban edz rendszeresen. A szegedi mintában a sportklubokban sportoló fiatalok aránya jóval magasabb (43,4%), mint a székelyudvarhelyiben (29,1%), ahol az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Ezeket a gyakorisági eloszlásokat olvashatjuk le a 4. táblázatból. A sportolás szervezettsége és a nemek között szignifikáns különbségeket találtunk. A fiúk elônyben részesítik a sportklubokat, a lányok pedig inkább az iskola keretei között való sportolást. Az 5. táblázat ezeket az összefüggéseket mutatja, illetve a két mintában megjelenô különbségeket. A sportmotivációk vizsgálata azt mutatta, hogy ebben az életkorban a fiatalok motivációi nagyon összetettek. A külsô és a belsô motivációkat egyaránt megfigyelhetjük motivációs struktúrájukban. Mind a két városban az egészség, a jobb fizikai erônlét elérése, a jobb alak, az izmosabb külsô, a saját test feletti uralom, a jó sportolóvá válás, az edzôi elégedettség, a gyôzelem érzése, a baráti társaság, és a szórakozás számított a legfontosabb motivációs tényezônek. A 4. ábra az ezek arányaiban megmutatkozó különbséget szemlélteti. Nemek szerint vizsgálva ezeket a motivációkat megállapíthatjuk, hogy bizonyos motivációk esetében a két nem között szignifikáns a különbség. Ezeket az összefüggéseket mutatja a 6. táblázat. Következtetés Tanulmányunk célja a éves fiatalok sportolási szokásainak, motivációs struktúrájának megismerésén túl az összehasonlítás volt, figyelembe véve a két város eltérô kulturális, életmódbeli, sportpolitikai tényezôit. A sportolási gyakoriság tekintetében nincsenek jelentôs különbségek. Mind a két mintában a megkérdezett fiataloknak közel 60%-a végez heti Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 13

14 FELMÉRÉSEK rendszerességgel fizikai aktivitást. Székelyudvarhelyen viszont jóval magasabbnak találtuk a felmentett tanulók arányát. Ennek egyik oka lehet a korrekciós torna és az erre épülô program hiánya, illetve elhanyagolása, amelyekre jelenlegi rendszerük nem fordít kellô hangsúlyt és megfelelô keretet. A sportolási gyakoriság és a nemek közötti összefüggést eltérônek találtuk. Míg a szegedi mintában a sportolási gyakoriság egyetlen kategóriájában sem figyelhettünk meg nemenkénti különbségeket, addig Székelyudvarhelyen erôs, szignifikáns volt a kapcsolat a nemek és a sportolási gyakoriság között. Ez magyarázható azzal a ténnyel, hogy a lányok számára nincsenek alternatívák és már a múlté a leány kézilabda is. Nincsenek megfelelô, szervezett sportolási lehetôségek, választási lehetôségek, a helyi sportpolitikai támogatás pedig hiányos. Ezzel magyarázható az is, hogy a lányok 34,8%-a egyedül végez fizikai aktivitást szabadidejében, és a jó tanuló, jó sportoló modell Székelyudvarhelyen már ebben az életkori szakaszban sem mutatható ki. Mint láttuk, mind a két mintában a megkérdezettek a csapatsportokat részesítik elônyben (9). Ennek aránya Székelyudvarhelyen magasabb, ami kapcsolatba hozható az ottani csapatsportok, a kézilabda erôs hagyományával (Székelyudvarhely a kézilabda erôs fellegvára volt, fôként ifjúsági szinten), illetve a labdarúgás közelmúltbeli sikerével. A labdarúgást Székelyudvarhelyen nagyon népszerûnek találtuk, hiszen a közelmúltban csapatuk országos futballbajnok lett, és mindezt megfelelô infrastruktúrával, edzési lehetôségekkel érte el. Az iskolai testnevelésórákon való részvétel mind a két helyen magas arányú, Székelyudvarhelyen azonban jóval nagyobb azok aránya, akik ezt az óratípust nagyon kedvelik. Ezt a nagyfokú szimpátiát a szervezett sportolási lehetôségek, illetve a választási lehetôségek hiánya is magyarázza. Ugyanezzel áll kapcsolatban az is, hogy a székelyudvarhelyi minta a sportolás szervezettségét tekintve jóval kiegyenlítettebb. A tanulók nagyjából arányosan vesznek részt az iskolai, a szervezett sportbeli (sportklub) lehetôségeken vagy választják az egyéni, illetve a barátokkal való sportolást. A mindössze néhány százalékos sportklubos fölény is a választási lehetôségek hiányát jelzi. A motivációk vizsgálatánál láthatjuk, hogy a legkedveltebb motivációk a két mintában megegyeznek. Motivációjukat az egészséggel kapcsolatos tényezôk, a társas hatások, és a külsô tényezôk határozzák meg (13). Ebben az életkorban motivációjuk hatásspektruma nagyon összetett. Motivációjukat nemcsak életkoruk (12), de nemük is meghatározza (16). Jelen összehasonlító tanulmány rámutat arra, hogy a hatékony egészségfejlesztési stratégiák létrehozásához az életkori tényezôk mellett a sportolási szokásokra ható kulturális tényezôkkel is számolnunk kell. Ezt figyelembe véve, megfelelô motivációs háttér biztosításával, kialakításával elérhetô, hogy a sport az iskola befejezése után is az emberek életének szerves része legyen, és kifejtse rövid, illetve hosszú távú jótékony hatásait. Összefoglalás A fizikailag aktív életmód jótékony hatásait számos keresztmetszeti és longitudinális vizsgálat bizonyította már. Ennek ellenére sajnos a fiatalok igen magas aránya inaktív életmódot folytat. Gyermekkorban még nagy arányú az aktivitás, és a különbségek is csak az ezt követô idôszakban válnak jelentékennyé. Ahhoz, hogy a sporthoz való pozitív hozzáállás hosszú távon is megmaradjon, megfelelô motivációs hátteret kell biztosítanunk. Jelen kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk a sportolási szokások, a motivációs struktúra alakulását felsô osztályos (5 8. osztályos) általános iskolások tanulói körében Szegeden (N1=550) és Székelyudvarhelyen (N2 =235), véletlenszerûen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével. Az adatgyûjtéshez önkitöltôs kérdôíves módszert alkalmaztunk, amely a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a tanulók sportolási szokásaira, motivációs tényezôire és egyéb, sporttal kapcsolatos kérdésekre is. Mind a két városban a megkérdezett fiataloknak több mint 60%-a végez szabadidôs fizikai aktivitást heti rendszerességgel, többségük a csapatsportokat részesíti elônyben, és szervezett sportklubban sportol. A testnevelésórákat közel 80%-uk kedveli, de Székelyudvarhelyen magasabb azok aránya, akik nagyon szeretik ezt az óratípust. A sportolási gyakoriság, a tanulmányi elômenetel és a nemek közötti összefüggéseket eltérônek találtuk a két városban. Motivációs struktúrájuk hasonló összetételû, elsôsorban az egészséggel kapcsolatos motivációk, társas hatások és a külsô tényezôk dominálnak. A fiatalok sportolási szokásainak felderítése, motivációs tényezôiknek megismerése jelen és jövôbeli életük, egészségi állapotuk szempontjából is nagyon fontos feladat. Tudatos magatartási döntéssel és megfelelô motivációs háttér biztosításával elérhetô, hogy a sport a serdülôkorban és a felnôttkorban is az emberek életének szerves része maradjon és betöltse pozitív szomatikus, pszichés és pszichoszociális hatását. Summary The benefits of physical activity have been proved by several cross sectional and longitudinal surveys. Despite this a high percentage of young people live an inactive life. At childhood they are more active, but later on the differences will be considerable. In order to ensure a long-lasting positive attitude to sports an adequate motivating background should be ensured. The aim of our research was to get acquainted with, and to compare how sporting habits, and the structure of motivation has changed among senior class primary school students (5th-8th class) in Szeged (N1=550) and Székelyudvarhely (N2 =235), in randomly 14 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

15 FELMÉRÉSEK selected schools and classes. The data was collected by the means of selfcompletion questionnaires. The questionnaires, besides socio-demographic variables, contained questions on sporting habits, motivating factors of the students, just like other related issues. More than 60% of the interviewed students are involved in some physical activity on a weekly basis in both towns. The majority of them prefer team sports and are members of a sport club. Around 80% of them like classes of physical exercise, but the rate of those who like P. E. classes a lot, is higher in Székelyudvarhely. The prevalence of doing sports, the progress in studies, and the coherence between genders were different in the two towns. The structure of their motivations are similar, mostly health related motivations, social interactions and external factors are predominant. To explore the sporting habits and the motivating factors is very important from the point of view of their present and future life, and their health status. It can be achieved by conscious decision and with an adequate motivating background, that sport would remain an integral part of everyone s life in adolescence and adulthood as well, and that it could have the positive somatic, psychic and psychosocial effect. Irodalom 1. Vilhjalmsson, R., Thorlindsson, T.: The integrative and physiological effects of sport participation: a study of adolescents. Sociological Quarterly, 33, (1992) 2. Gilroy, S.: The embodiment of power: Gender and physical activity. Leisure Studies, 8, (1989) 3. Hagberg, J.M.: Exercise, fitness and hipertension. In: Bouchard, C., Shephard, R.J., Stephens, T., Sutton, J.R., McPherson, B.D. (Eds.): Exercise, fitness and health: International proceeding and consensus statement. Champaign, IL: Human Kinetic Publishers, Escobedo, L.G., Marcus, S.E., Holtzman, E., Giovino, G.A.: Sports participation, age at smoking initation and the risk of smoking among US high school students. Journal of American Medical Association, 269, (1993) 5. PAFFENBERGER, R.S., Hyde, R.T., Wing, A.L., Hsieh, C.: Physical activity, all-cause mortality, and longevity of college alumni. The New England Journal of Medicine, 314, (1986) 6. Burke, V., Milligan, R.A.K., Beilin, L.J. et al.: Clustering of Health-Related Behaviors among 18-Year-Old Australians. Preventive Medicine, 26, (1997) 7. Steptoe, A., Wardle, J.: Cognitive predictors of health behaviour in contrasting regions of Europe. British Journal of Clinical Psychology, 31, (1992) 8. Pate, R.R., Heath, W.G., Dowda, M., Trost, G.S.: Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health, 86, (1996) 9. Kulig, K., Brenner, N.D., McManus T.: Sexual activity and substance use among adolescents by category of physical activity plus team sports participation. Archives of Pediatric and Adolescent Medicine, 157, (2003) 10. Keresztes, N., Pluhár, Zs., Pikó, B.: A fizikai aktivitás gyakorisága és sportolási szokások általános iskolások körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 4, (2003) 11. Pluhár Zs., Pikó B.: A sport elôfordulása és esetleges protektív hatása fiatalok körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 1, (2003) 12. Campbell, P.G., MacAuley, D., McCrum, E., EVANS, A.: Age differences in motivating factors for exercise. Journal of Sport and Exercise Psychology, 23, (2001) 13. Ntoumanis, N.: A self-determination approach to the understanding of motivation in physical education. British Journal of Educational Psychology, 71, (2001) 14. DUDA, J.L., Fox, K.R., BID- DLE, S.J.H., ARMSTRONG, N.: Children s achievement goals and beliefs about success in sport. British Journal of Educational Psychology, 62, (1992) 15. Goudas, M., BIDDLE, S., Fox, K.: Achievement goal orientations and intrinsic motivation in physical fitness testing with children. Pediatric Exercise Science, 6, (1994) 16. Viira, R., Raudsepp, L.: Achievement goal orientations, beliefs about sport success and sport emotions as related to moderate to vigorous physical activity of adolescents. Psychology and Health, 15, (2000) 17. Reiss, S., Wiltz, J., Sherman, M: Trait motivational correlates of athleticism. Personality and Individual Differences, 30, (2001) 18. Sallis, J.F., Zakarian, J.M., Hovell, M.F., Hofstetter, C.R.: Ethnic, socioeconomic and sex differences in physical activity among adolescents. Journal of Clinical Epidemiology, 49, (1996) 19. Fuchs, R., Powell, K.E., Semmmer, N.K., Dwyer, J.H., Lippert, P., Hoffmeister, H.: Patterns of physical activity among German adolescents: The Berlin-Bremen study. Preventive Medicine, 17, (1988) 20. Lantz, C.D., Schroeder, P.J.: Endorsement of masculine and feminie gender roles: Differences between participation in and identification with athletic Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 15

16 FELMÉRÉSEK role. Journal of Sport Behavior, 22, (1999) 21. Aaron, D.J., Storti, K.L., Robertson, R.J. et al.: Longitudinal study of the number and choice of leisure time physical activities from mid to late adolescence. Archives of Pediatric and Adolescent Medicine, 156, (2002) 22. Pikó B.: Egészségszociológia. Új Mandátum Kiadó, Budapest, Sallis, J.F., Hovell, M.F., Hofstetter, C.R., Barrington, E.: Explanation of vigorous physical activity during two years using social learning variables. Social Science and Medicine, 34, (1992) 24. Sallis, J.F., Zakarian, J.M., Hovell, M.F., Hofstetter, C.R.: Ethnic, socioeconomic and sex differences in physical activity among adolescents. Journal of Clinical Epidemiology, 49, (1996) 25. Pikó B.: A szabadidôs fizikai aktivitás felmérése populációvizsgálatokban. Népegészségügy, 75, (1994) 26. Vilhjalmsson, R., Kristjansdottir, G.: Gender differences in physical activity in older children and adolescents: the central role of organized sport. Social Science and Medicine, 56, (2003) 27. Pelletier, L.G., Fortier, M.S., Vallerand, R.J., Tison, K.M. et al.: Toward a new measure of intrinsic motivation, extrinsic motivation, and amotivation in sports: The Sport Motivation Scale (SMS). Journal of Sport and Exercise Psychology, 17, (1995) 28. Pikó, B.: Egészségtudatosság serdülôkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest, Hassandra, M., Goudas, M., Chroni, S.: Examining factors associated with intrinsic motivation in physical education: A qualitative approach. Psychology of Sport and Exercise, 4, (2003) Táblázatok és ábrák 1. táblázat. A nemek és a sportolási gyakoriság összefüggései Székelyudvarhelyen és Szegeden Székelyudvarhely * Iskolán kívül Iskolán kívül Iskolán kívül soha alkalmanként rendszeresen Fiú 23,3% 31,5% 62,6% Lány 76,7% 68,5% 37,4% Total 100% 100% 100% Szeged Iskolán kívül Iskolán kívül Iskolán kívül soha alkalmanként rendszeresen Fiú 51,6% 53,3% 55,6% Lány 48,4% 46,7% 44,4% Total 100% 100% 100% * Megjegyzés: Az elemzés csak a székelyudvarhelyi mintában bizonyult szignifikánsnak Chi-négyzet próbával p<0,05 2. táblázat. A sportolási gyakoriság és az iskolai elômenetel összefüggései Székelyudvarhelyen Iskolai osztályzatok A sportolás gyakorisága Iskolán kívül Iskolán kívül Iskolán kívül soha alkalmanként rendszeresen Total % 100% % 32% 48% 100% 3 21,1% 10,5% 68,4% 100% ,3% 17% 71,7% 100% 4 15,8% 23,7% 60,5% 100% ,3% 27,6% 62,1% 100% 5 16,7% 83,3% 100% Megjegyzés: Az elemzés Chi-négyzet próbával nem bizonyult szignifikánsnak p>0,05 3. táblázat. A sportolási gyakoriság és az iskolai elômenetel összefüggései Szegeden Iskolai osztályzatok A sportolás gyakorisága Iskolán kívül Iskolán kívül Iskolán kívül soha alkalmanként rendszeresen Total ,3% 57,1% 28,6% 100% ,4% 17,4% 52,2% 100% 3 45,5% 54,5% 100% ,8% 21,6% 61,6% 100% 4 18,4% 10,2% 71,4% 100% 4 5 8,1% 16,6% 75,3% 100% 5 7,7% 23,1% 69,2% 100% Megjegyzés: Az elemzés Chi-négyzet próbával szignifikánsnak bizonyult p<0,05 16 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

17 FELMÉRÉSEK 4. táblázat. A sportolás szervezettségének gyakorisági eloszlásai Szegeden és Székelyudvarhelyen Székely- udvarhelyen Sportolás szervezettsége Szegeden 20,7% Iskolai 22,8% 29,1% Sportklub 43,4% 26,4% Barátokkal 12,8% 23,8% Egyedül 20,9% 100% Total 100% 5. táblázat. A sportolás szervezettsége és a nemek közötti összefüggések Szegeden és Székelyudvarhelyen Szeged Sportolás Székelyudvarhely Lány Fiú szervezettsége Fiú Lány 27,4% 18,6% Iskolai 13,9% 27,7% 35,9% 49,8% Sportklub 42,6% 15,2% 11,8% 13,7% Barátokkal 30,4% 22,3% 24,9% 17,9% Egyedül 13,1% 34,8% 100% 100% Total 100% 100% Megjegyzés: Az elemzés Chi-négyzet próbával szignifikánsnak bizonyult p<0,05 6. táblázat. A sportmotivációk és a nemek közötti összefüggés Szegeden és Székelyudvarhelyen Szegeden Székelyudvarhelyen Motivációk Fiú Lány Fiú Lány 78,2% 82,4% Egészség 92,4% 94,8% *76,1% *72,2% *Jobb erônlét* *87,1% *81,7% 67,9% 68,5% Jobb alak 68,3% 71,4% *78% *53,6% *Izmosabb külsô* *80,4% *52,2% *64% *52,1% *Ura testének* *72,1% *52,2% *61,2% *48,1% *Jó sportolóvá válni* *74,6% *54,8% 56,2% 53,1% Edzôi elégedettség* *78,7% *72,9% 56,65 55,5% Gyôzelem* *76,3% *61,7% 73,9% 72,3% Baráti társaság* *93,2% *82,6% 76,3% 70,7% Szórakozás 85.6% 82,4% Megjegyzés: A *-gal jelölt motivációs tényezôkben a nemek közötti különbség Chi-négyzet próbával szignifikánsnak bizonyult. p<0, ábra. Fizikai aktivitási gyakoriság Szegeden és Székelyudvarhelyen Szeged Székelyudvarhely 0.7% 11.8% 1.30% 11.70% felmentett 41.5% 14.7% 4.6% 37.70% 17.30% 6.10% alkalmanként heti 1-2 iskolán kívül nem havonta 1-2 heti % 26.00% Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 17

18 FELMÉRÉSEK 2. ábra. A legnépszerûbb sportágak Szegeden és Székelyudvarhelyen 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 5.00% 0.00% 3. ábra. A testnevelésórák megítélése Szegeden és Székelyudvarhelyen % % foci foci futás kézilabda 16.40% Szeged 10.50% Szeged 35.30% 42.30% 6% 3.60% 5.10% 10.40% Székelyudvarhely 19.40% 62.90% % Székelyudvarhely 10.50% 16.40% Kedveli 19.10% kosárlabda tánc úszás biciklizés egyéb atlétikai számok foci foci futás kézilabda kosárlabda Nagyon kedveli Semmelweis Ignác Fülöpre emlékeztek születése évfordulóján július 1-jén született Semmelweis Ignác Fülöp orvos-tudós, akit a világ tíz legkiválóbb orvosaként tartanak számon. A Gyôr-szigetiek Baráti Köre elnöke, dr. Schmidt Péter és Gyôr polgármestere, Balogh József július 1-jén, fél évtizeddel ezelôtt márvány emléktáblát helyezett el a Gyôr-szigeti Gyermekorvosi Rendelô falán. A hagyomány mint minden évben 2005-ben is folytatódott, a város vezetése, a Gyôr-szigetiek Baráti Köre és civil szervezetek nevében koszorút helyezett el az emléktáblánál Balogh József, dr. Schmidt Péter, Sipôcz Ernô, Szabady János és Kálinger József. A polgármester köszöntôjében hálával adózott a világhírû orvos emlékének. A beszédét követôen nyugdíjba vonulása alkalmából a város ezüst emlékérmét és elismerô oklevelét adta át Budai Györgynének, a városi vöröskereszt elnökének. Dr. Schmidt Péter Korompáky Mária Kálinger József I. Bevezetés, általános megfontolások Az egészséges táplálkozás az egészséges életmód egyik meghatározó tényezôje. A kimûvelt egészségkultúrához annak az ismerete is hozzátartozik, hogy a táplálkozásnak nemcsak az egészség megôrzésében, hanem az egyes betegségek megelôzésében vagy kialakulásában is szerepe van. Tudott és bizonyított tény, hogy számos betegség kialakulásában az életmódnak, illetve a táplálkozásnak alapvetô szerep jut. Magyarországon a szívés érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok az összes halálozás több mint háromnegyed részéért felelôsek, ebbôl következôen az összes halálozás körülbelül háromnegyed része táplálkozással és életmóddal részben összefüggô betegségeknek tekinthetô. (1, 2) Becslések szerint Európában a cardiovascularis betegségek egyharmadának, a daganatos betegségek 30 40%-ának kialakulásában szerepet játszik a helytelen táplálkozás. (3, 4) A halálozást döntôen meghatározó, fent említett betegségcsoportokon kívül természetesen számos más betegség, kóros állapot létezik, amelyek a táplálkozással és az életmóddal összefüggésbe hozhatók. Mindezek jelentôs része megelôzhetô, bekövetkezésük kockázata számottevôen csökkenthetô az életmód és ezen belül a táplálkozási szokások helyes irányba történô megváltoztatásával. Közismert az említett betegségek kockázati tényezôinek jelenléte a magyar lakosság táplálkozásában: túlzott energia-, zsír-, állatizsír-, koleszterin-, só-, hozzáadottcukor-fogyasztás, valamint elégtelen élelmirost-bevitel, alacsony zöldség-, fôzelék- és gyümölcs-, továbbá teljesôrlésûgabona-fogyasztás. (5, 6) Az egészséges táplálkozás népszerûsítésére táplálkozási ajánlások, szemléletes ábrázolások (az egészséges táplálkozás háza, táplálkozáspiramis, táplálkozásszivárvány), különbözô programok léteznek, amelyek a korábban említett negatív tényezôk, tendenciák megváltoztatását célozzák. (7) Egyik alprogramja keretében a Nemzeti Népegészségügyi Program is külön figyelmet fordít a helyes táplálkozásra, azon 18 Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

19 FELMÉRÉSEK Táplálkozás-egészségügyi tapasztalatok az óvodai közétkeztetésrôl Heves megyében Dr. Pozsgai Szabolcs, Jerszi Lászlóné ÁNTSZ Heves Megyei Intézete, Eger Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest belül is a megfelelô irányelvek érvényesítésére a közétkeztetésben. A megvalósítás stratégiai irányai között szerepel az egészséges táplálkozás alapelveinek bevezetése az étlaptervezésbe (kevesebb zsír-, állatizsír-, koleszterin-, sótartalom, bôséges zöldség- és gyümölcsfelhasználás). (6) Az élelmezés- és táplálkozáspolitika szempontjából a gyermekek és a fiatalok a lakosság fokozottan veszélyeztetett csoportjához tartoznak. A gyermek növekedésben, fejlôdésben lévô szervezete nagyon érzékenyen reagál a táplálék összetételére, mennyiségére, választékára, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás kórosan befolyásolhatja testi és szellemi fejlôdését, hiánybetegségek kialakulásához, alul-, illetve túltápláltsághoz vezet, fokozott kockázatot jelent a szív- és érrendszeri, az emésztôszervi és más betegségek vonatkozásában. A 4 18 éves korosztályt felölelô gyermekétkeztetés a lakosság közel 20%-ának kínál étkezési lehetôséget. (Ezt az óvodában gyakorlatilag mindenki igénybe veszi, utána egyre kevesebben.) Mivel nagy részük már kisdedkortól a szervezett közétkeztetésben jut napi táplálékának jelentôs részéhez, ráadásul nem egy alkalommal a nehéz szociális helyzetben lévô szülôk a gyermek teljes napi étkeztetését így oldják meg, ezért igen fontos ennek a szolgáltatásnak a minôsége. A több tényezô hatására formálódó felnôttkori táplálkozási magatartást a gyermekkori, és ezen belül is leginkább az iskoláskor elôtti hatások és minták határozzák meg: az otthoni minta, a gyermekélelmezési intézmények szolgáltatásai, a kortársak mintája, az otthonon kívüli étkezési lehetôség, a média. Félô azonban, hogy a felsorolt minták több vonatkozásban sem szolgálják a helyes táplálkozási attitûdök kialakulását, a gyermekek nagy része sem otthon, sem a közétkeztetésben nem kapja meg a korának, nemének, fizikai aktivitásának megfelelô, egészséges táplálékot. Általánosságban elmondható, hogy a felnôttekhez hasonlóan, a gyermekek is túl sok állati eredetû zsírt, koleszterint, az élelmiszerekhez hozzáadott cukrot és sót, de nagyon kevés tejet és tejterméket, teljes kiôrlésû lisztbôl készült pékárut, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. (8) A családon belül és a közétkeztetésben egyaránt ügyelni kellene arra, hogy gyermekkorban rögzüljenek a kiegyensúlyozott táplálkozást szolgáló, az egészséges felnôttkor eléréséhez és a táplálkozással összefüggô felnôttkori betegségek megelôzéséhez nélkülözhetetlen szokások. (9) A gyermekek legnagyobb arányban az óvodai étkeztetést veszik igénybe, és az ebben a rendkívül fogékony korban megszerzett ismeretek, szokások a késôbbi egészség-magatartást, azon belül az étkezési kultúrát jelentôsen meghatározzák. Ezért különösen fontos a nevelô hatású, az otthoni, esetlegesen nem megfelelô táplálkozási szokásokat is ellensúlyozó közétkeztetés. Mindezeken túl az intézményekben elfogadott, megkedvelt, korábban otthon esetleg nem ismert, táplálkozási szempontból elônyös ételeket a gyermek beviheti a családi körbe, kérheti ezeket, és ezzel a felnôttek szokásait is jó irányba terelheti. Az elmondottak miatt rendkívül nagy a közétkeztetés, az élelmezésvezetôk, gyermekélelmezéssel foglalkozók felelôssége! Az ÁNTSZ feladata rendszeres idôközönként ellenôrizni higiénés és táplálkozás-egészségügyi szempontból a közétkeztetést ellátó konyhákat. A közétkeztetésben felhasznált élelmezési normákat a vendéglátás és közétkeztetés keretében történô élelmiszerelôállítás és -forgalmazás feltételeirôl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM- FVM együttes rendelet (a továbbiakban rendelet) szabályozza. (10) Az étkeztetett korcsoport élettani szükségleteit figyelembe vevô energia-, illetve tápanyagnormák lehetôvé teszik az élelmezésre fordítható pénzösszeg reális szintre emelését és a folyamatosan változó nyersanyagárak nyomon követését. A rendelet mellékletei tartalmazzák a korcsoportonkénti napi energiaés tápanyagbeviteli közétkeztetési ajánlásokat (egy fôre, egy napra vonatkozóan); illetve élelmiszer-, nyersanyag-felhasználási javaslatokat (egy fôre, tíz napra). Az étrendtervezés általános szempontjai (11) 1. Feleljen meg a fogyasztók tápanyagszükségletének: fedezze az étkeztetettek korának megfelelô élettani szükségletet, biztosítsa a rendeletben és a tápanyagtáblázatban ajánlott energiát, valamint tápanyagtartalmat, az arányos tápanyagelosztást és -komplettálást. 2. Az étrend legyen változatos: két héten belül ne ismétlôdjenek ételek, ételsorok. Hasonló színû, ízû, jellegû vagy ugyanazon alapanyagokból készült ételek egy étkezésen belül ne forduljanak elô, ugyanakkor az étkezés legyen harmonikus ízben, színben, formában. Mindennap kell biztosítani gyümölcsöt, zöldségfélét. Minden napon és minden étkezésen belül a nyersanyagokra és a konyhatechnikára egyaránt vonatkozó változatosságra kell törekedni. 3. Feleljen meg az idénynek: nyáron alacsonyabb energiatartalmú, kevésbé laktató, folyadékdúsabb ételeket kell adni, ezzel szemben télen Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám 19

20 FELMÉRÉSEK lehet laktatóbb az étrend. Idénygyümölcsöket, zöldségeket javasolt felhasználni, amelyeket télen mirelit gyümölcsökkel, zöldségekkel, savanyított zöldségfélékkel indokolt kiegészíteni a szükséglet biztosításához. 4. A kínált ételek legyenek biztonságosak. 5. Vegye figyelembe a fogyasztók étkezési szokásait (korlátok között). 6. Számoljon a rendelkezésre álló anyagi és konyhatechnikai lehetôségekkel. A kisgyermekek étrendjében érvényesítendô sajátos szempontok (9, 11, 12, 13, 14, 15) A rendeletben megadott energiaszükséglet betartásának gyermekkorban különösen nagy a jelentôsége, mivel a bevitt energiával nemcsak a szervezet fenntartásához és a fizikai aktivitáshoz szükséges energiát kell biztosítani, hanem a növekedésre fordított energiát is. A fehérjék fontos élettani szerepe miatt gyermekeknél a napi bevitel nem maradhat el a energia%-tól, mivel a napi fehérjekopás pótlásán túl a növekedéshez, a somatomentalis fejlôdés biztosításához is kell fehérje. Ezenkívül a helyes fehérjeellátás lényege, hogy fôként gyermekeknél a mennyiségen túl a fehérje-teljesértékûségét is biztosítani kell, vagyis az általában nem teljes értékû növényi fehérjéket ki kell egészíteni az esszenciális aminosavakat tartalmazó állati eredetûekkel, ezáltal biológiai értékük, a szervezetben történô hasznosulásuk megnô. A komplettálás másik követelménye, hogy a különbözô fehérjék egy étkezésen belül kerüljenek a szervezetbe, mivel a nem teljes értékû fehérje több órával elfogyasztása után már nem komplettálható. Az állati eredetû fehérjéket szét kell osztani az étkezések között, hogy a kis étkezések is megfelelôen komplettek legyenek. A növényi és állati eredetû fehérjék aránya 60/40% legyen. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy mindennap megfelelô mennyiségben szerepeljen tej, tejtermék az étrendben, hogy a csúcs-csonttömeg megfelelô kialakulásához elegendô mész épüljön a csontozatba. Az osteoporosis megelôzése a gyermekkorban fogyasztott kalcium mennyiségétôl is függ. (16) Kerülni kell a nehezen emészthetô, zsíros, sós, erôsen fûszeres ételeket. Az ételek növényi zsiradék felhasználásával készüljenek, kerüljük a bô zsírban való sütést, továbbá a nyersanyag kiválogatásánál elsôsorban a soványabb termékeket részesítsük elônyben. A kenôzsiradék és a fôzôzsiradék legfeljebb 50%-a legyen állati eredetû. (10) A P/S arány (többszörösen telítetlen zsírsavak/telített zsírsavak) ajánlott értéke 0,6 0,8, vagyis az összes energiabevitel minimum 6 8%-át fedezzék a többszörösen telítetlen zsírsavak és legfeljebb 10%-át a telített zsírsavak. Összetett szénhidrátokból fedezzük a gyermek szénhidrátszükségletének nagy részét. Zöldség, gyümölcs mindennap kerüljön az asztalra, ezek egy részét nyersen is étrendbe kell illeszteni. A zöldségféléket párolással, habarással készítve vagy töltött, rakott formában, hússal, tojással, tejjel, tejtermékkel kiegészítve célszerû az étrendbe állítani. Tartalmas, hús-, zöldség-, illetve gyümölcsalapanyagokból készült leveseket adjunk. Elônyös, ha a barna kenyeret részesítjük elônyben. A cukor csak ételízesítôként szerepeljen. A cukros ételek, fehér lisztbôl készült pékáruk, sütemények legfeljebb heti egy-két alkalommal adhatók, de akkor sem önálló étkezésként, hanem tartalmas leves vagy fôzelék után. Édességek, sütemények, édesipari termékek önálló fogásként ne szerepeljenek. Az ételek texturáltsága igazodjon a gyermekek korához, azaz ne vegyük el a kisgyermekek kedvét az ételektôl például nehezen rágható húsokkal, durva rostú zöldségekkel, de azért késztessük ôket megfelelô rágásra. A felnôttkori sófogyasztást meghatározóan befolyásolja a kisgyermekkorban kialakult ízérzet, ezért fontos, hogy a sós ízhez való hozzászokás elkerülése végett más természetes ízeket kedveltessünk meg. A gyermekek ételválasztási preferenciáit elsôsorban az étel fizikai jellemzôi szabják meg, ennek megfelelôen fontos a megfelelô tálalás, az eléjük kerülô étel fizikai tulajdonságai, megjelenése. (17) II. Anyag és módszer A jelen közleményben feldolgozott ellenôrzéseinket óvodákat ellátó fôzôkonyhákon végeztük Heves megyében, a tavaszi idôszakból (május 3 14.) bekért kétheti (tíznapos) étrendek, illetve nyersanyagkiszabatok elemzésével. A továbbiakban az ábécé betûivel jelölt négy konyha összesen mintegy 700 óvodásnak nyújt napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) szakképzett élelmezésvezetôk irányításával. A konyhák nyersanyagnorma-keretei változóak, 185 Ft-tól (B) 226 Ft-ig (A) terjedô összegbôl gazdálkodtak a vizsgált idôszakban. Az A konyha három óvodának szállít, a többi adat egy-egy óvoda ellátására vonatkozik. A és C városi, a másik kettô községi óvodákat lát el. A nyersanyagkiszabatok, C konyha kivételével, az alkalmazottak ebédjeit is tartalmazzák. Az A és a D konyha, változó adagszámmal, vendégellátásra is fôz a gyermekekével azonos nyersanyagkiszabat alapján (1. táblázat). Tápanyagszámító program a B és a C konyhánál áll rendelkezésre. (Egyiknél sem az, amelyikkel mi dolgoztunk.) A konyhák által kínált ételek mennyiségérôl és minôségérôl az étlapok áttekintésével, az anyagkiszabatok számítógépes értékelésével gyôzôdtünk meg, amihez az ÁNTSZ-eknél rendelkezésre álló NutriComp tápanyagszámító szoftverprogramot használtuk. A konyhák az óvodai ellátásban napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosíta- 1. táblázat. Az ellenôrzött konyhák által étkeztetettek száma a vizsgált idôszakban A konyha B konyha C konyha D konyha Összesen Az ellátott 4 6 évesek száma Alkalmazott Vendég Egészségfejlesztés, XLVI. évfolyam, szám

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az iskolai felvilágosítás, egészségvédelem, emlőönvizsgálat

Az iskolai felvilágosítás, egészségvédelem, emlőönvizsgálat Az iskolai felvilágosítás, egészségvédelem, emlőönvizsgálat Odor Andrea országos vezető védőnő osztályvezető Védőnői Szakfelügyeleti Osztály Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Az egészség, az egészséges életmód és a rekreáció olyan fogalmak, melyek a 21. században megkerülhetetlen témák és amelyeket

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell!

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Program címe: Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Tanúsítvány : 8/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. augusztus 27. Kérelmező

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről A védőnő tevékenységéről 2009-ben Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselő-testülete 2010 Márciusi ülésére

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Iskola-egészségügyi munkaterv 2009/2010. tanév

Iskola-egészségügyi munkaterv 2009/2010. tanév Iskola-egészségügyi munkaterv 2009/2010. tanév Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Marcali Darvas Adrienn Iskola- és ifjúsági védőnő Marcali Szeptember: Október: November: December:

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Budapest, 2013. 05.28. dr. Kósa Zsigmond A felsőoktatási képzőhelyek területei Képzők Egészségtudományi képzés Orvostudományi képzés A

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak tanulmányi rendszere nappali tagozat

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak tanulmányi rendszere nappali tagozat Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak tanulmányi rendszere nappali tagozat Kód Tantárgy Feltétel ALAPOZÓ SZAKASZ Medicinális ismeretek I. ANTSRA1013 Funkcionális anatómia 2/0 1 1 v 2 ANTSRA1014

Részletesebben

Iskola egészségügyi munkaterv. Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M e z ő c s á t. 2014/2015-ös tanév

Iskola egészségügyi munkaterv. Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M e z ő c s á t. 2014/2015-ös tanév Iskola egészségügyi munkaterv Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M e z ő c s á t 2014/2015-ös tanév Az iskola neve: Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola A tanulói létszám:

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

Tisztaság fél egészség! Amit a személyi hygiénéről tudni kell!

Tisztaság fél egészség! Amit a személyi hygiénéről tudni kell! Program címe: Tisztaság fél egészség! Amit a személyi hygiénéről tudni kell! Tanúsítvány : 11/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. augusztus 27. Kérelmező neve: Hajdúdorog Város Védőnői Szolgálata

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben