canor Mintaértékű lerakó tervezése Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 Mintaértékű lerakó tervezése Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése január Végső Jelentés Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

2 Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) Telephone (06-1) Fax info@int..hu Internet Dokumentum Címe Mintaértékű lerakó tervezése Státusz Dátum Project Phare-project Végső jelentés január Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Project száma Megbízó Iktatószám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Írta Ellenőrizte Eddy VAN DEN OEVER and René BOERBOOM Sjacco DE VOS Dátum és aláírás.. Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Dátum és aláírás.. Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ Általános Célkitűzések A jelentés tartalma JOGI KERETEK Általános EU Direktíva a hulladéklerakásról Hulladék lerakására vonatkozó magyar szabályozás...5 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY...5 EGYÉB VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK MINTA ÉRTÉKÜ LERAKÓ TERVEZÉSE Bevezető Hulladékbefogadás és regisztrációs eljárások Helyszín Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés Víz- és talajvédelem Gázkibocsátási védelem Károk és veszélyek Stabilitás Szigetelésok/kerítés Végleges lezárás (bezárás utáni időszak) KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGRA A LERAKÓK KORSZERÜSITÉSE Általános Előkészítés Beruházások Üzemben tartás Felső takarás és lezárás Utógondozás HULLADÉKLERAKÓ KÖLTSÉGBECSLÉSE Általános...18 EGYSÉGÁRAK...18 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK Előkészítés Beruházások JAVASLAT...19 Végső Jelentés - i január

4 1.BEVEZETŐ 1.1.Általános augusztus 2-án IWACO szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére irányuló projektre (szerződésszám HU ). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje januárja, hivatalosan szeptember 1- én kezdődött. IWACO a projekt kivitelezésére a magyar tanácsadó CANOR International céggel lépett konzorciális együttműködési viszonyba. A CANOR International Kft. szolgáltatja a projekt magyar szakértőit. 1.2.Célkitűzések A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: - műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez; - intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához. A projekt három fázisban valósul meg: - 1. Fázis: Módszertan meghatározása a hulladéklerakók felmérésére, feltérképezésére és osztályozására; - 2. Fázis: A módszertan alkalmazása a felmérésekre és a lerakók feltérképezésére; - 3. Fázis: A jelenlegi helyzet optimalizálásának tanulmányozása és javaslat elkészítése a szükséges hulladéklerakó-kapacitás elosztására. A 3. fázis végeredményeként részletes tanulmányok készülnek, melyek a jelenlegi helyzet optimalizálásához és a lerakók kapacitásának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket határozzák meg. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a jelenleg működő hulladéklerakók száma drasztikusan lecsökken majd, viszont a fennmaradó lerakók már megfelelnek az 1999/31/EC Együttes irányelvnek. 1.3.A jelentés tartalma Jelen dokumentum a 3. fázis részét képezi. A 3. fázis általános megközelítését az 1.1 ábra tartalmazza. A 3. fázisban a következő jelentések készültek el: 1. Környezetvédelmi besorolás 56146/56146/WvV-463/12.02/Budapest), dátum: december Kapacitástervezés ( 56146/56146/WFT-461/12.02/Budapest), dátum: december Hosszú-lista elkészítése (reference 56146/56146/WFT-459/12.02/Budapest), dátum: december Hosszú-lista helyszíni felmérései (reference 56146/56146/WFT-460/12.02/Budapest), dátum: december 10. Jelen dokumentum a minta értékű lerakót (modell lerakót) határozza meg. A modell lerakó jellemzőit általában azon lerakók helyszínének kiválasztásánál és korszerűsítési teendőinek (korszerűsítési intézkedések és beruházási költségek) meghatározásánál használják fel, melyeket 2008 után is működtetni fognak. A modell lerakó csupán az általános követelményeket határozza meg, így helyszín specifikus tervezéshez és engedélyeztetési eljáráshoz nem használható fel. Végső Jelentés január

5 1. jelentés: Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás Megbeszélés az érdekeltségi csoportokkal 3. jelentés:hosszú lista összeállítása 2. jelentés: Kapacitás tervezés 4. jelentés: A hosszú-lista helyszíni bejárása 6. jelentés: Pénzügyi elemzés 5. jelentés: Mintaértékű lerakó tervezése Megbeszélés az érdekeltségi csoportokkal 8. jelentés Utógondozási Terv 7. jelentés: A rövid lista összeállítása 9. jelentés: Országos terv 9. jelentés: Intézkedési Program tervezetek Jelenlegi jelentés 1.1. ábra A 3. fázis jelentései Végső Jelentés január

6 2.JOGI KERETEK 2.1.Általános A minta értékű lerakó jogi kereteit az április 26-i hulladéklerakásról szóló 1999/31/EC direktíva, az Európai Közösség Bizottságának (Commission of the European Communities) jogszabályai és a hulladéklerakók tervezésére és használatára irányuló magyar jogszabályok képzik. Egyéb jogszabályok is alkalmazásra kerültek, mint például a környezetvédelemről és hulladéklerakók felé támasztott követelményekről szóló jogszabályok. 2.2.EU Direktíva a hulladéklerakásról A hulladékokról szóló 75/442/EEC Direktíva előírja a hulladékok termelésének megakadályozását, illetve csökkentését, a hulladékhasznosítást és a hasznosítás során keletkezett energia hasznosítását. Ezen feladatokat az emberi egészség veszélyeztetése és a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül kell teljesíteni. Az április 26-i hulladéklerakásról szóló 1999/31/EC direktíva (továbbiakban: EK direktíva) követelményeinek megfelelően a direktívát az Európai Unió átvette. Az EK direktívát a hulladéklerakóra vonatkozó magyar jogszabályban már alkalmazták. Az EK direktíva célja olyan intézkedések, eljárások és útmutatások meghatározása, melyek megakadályozzák, illetve csökkentik a lehetséges negatív hatásokat a környezetre, különösképpen a felszíni és talajvizekre, talajra, levegőre, a globális környezetre, beleértve az üvegházhatást, valamint bármely, a lerakó teljes élettartama alatt a hulladéklerakásból származó veszélyt az emberi egészségre. A cél elérése érdekében szigorú üzemeltetési és műszaki előírásokat kell érvénybe léptetni a hulladékra és a hulladéklerakókra. Ennek érdekében a hulladéklerakókat osztályokba sorolták, valamint meghatározták és definiálták az egyes hulladékok típusát. Az elvégzendő tevékenységek többek közt a következők:: - a lerakókon befogadott bomló szerves hulladék mennyiségének csökkentése; - a hulladékok szigetelése; - a már meglévő és az új lerakókról a metán gáz gyűjtése és hasznosítása vagy égetése. Az EK direktíva részletesebben kifejti az alábbiakat: - hulladék befogadási eljárásokat; - felhagyási és utógondozási eljárásokat; - ellenőrzési és monitoring eljárásokat az üzemelési fázisban; - meglévő lerakók üzemeltetését; - a jelentési kötelezettséget. Az EK direktíva három mellékletben fogalmazza meg követelményeit. A mellékletek a következők:: - I. Melléklet, a hulladéklerakók osztályozásának általános követelményei; - II. Melléklet, hulladék befogadási kritériumok és eljárások; - III. Melléklet, az üzemelési és utógondozási fázis ellenőrzési és monitoring eljárásai. A II. melléklet jelenleg átdolgozás alatt áll, de változtatások még nem léptek érvénybe és tervezeteket sem nyújtottak még be. A mellékleteket alaposan áttanulmányoztuk a modell lerakó meghatározásánál. Végső Jelentés január

7 2.3.Hulladék lerakására vonatkozó magyar szabályozás A hulladéklerakásra vonatkozó magyar jogszabályok a következők: évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról; - 22/2001 (X.10) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. A hulladékgazdálkodási törvény Ez a paragrafus a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII törvény hulladéklerakásra vonatkozó sajátos követelményeit és a hulladéklerakókkal kapcsolatos témaköreit fejti ki. A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései: a. az emberi egészség védelme, a természetes és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a hulladékgazdálkodás érdekében környezetvédelmi tudat kifejlesztése; b. a hulladéktermelés megakadályozása (a természetből kisajátított anyagok teljes hasznosítása, újrahasznosítható és hosszú élettartamú termékek gyártása), a termelt hulladék mennyiségének és veszélyes természetének csökkentése, hulladék hasznosításának maximalizálása, a fogyasztói és gyártói körforgás fenntartása, újra és saját anyagában való újra hasznosításra alkalmatlan hulladékok környezetvédelmileg elfogadható úton való ártalmatlanítása, ezáltal is óvva a természeti forrásokat, a hulladék környezetre mért hatásainak minimalizálása és a hulladék környezeti szennyezésének elkerülése. A hulladékgazdálkodási törvény előírja a hulladékgazdálkodás irányelveit és általános szabályait, valamint az érdekelt felek kötelezettségeit. Hulladékkezelési és hasznosítási követelménzeket egy külön jogszabály írja le mind a szilárd és folyékony, mind a veszélyes hulladékokra. A huladékgazdálkodási törvény 19. bekezdése leírja a hulladékártalmatlanítás módjait és követelményeit: (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet a) A depónián való elhelyezés; b) Thermikus ártalmatlanítás; c) Vagy egyéb kémiai, biológiai vagy fizikai folyamatok által. (2) A hulladékártalmatlanításra alkalmas berendezéseket csak a külön jogszabály által előírt sajátos feltételek mellett és csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet létrehozni. (3) A már meglévő és a felhagyott ártalmatlanító berendezések tervezésének, építésének és vezetésének szolgáltatásival és ellátásával egy külön jogszabály foglalkozik. (4) Települési hulladék ártalmatlanítására új berendezéseket csak regionális használatra lehet létrehozni. (5) Nem előkezelt hulladékot csak lerakón lehet ártlamatlanítani amennyiben erre a törvényben, kormány- vagy miniszteri rendeletben nem rendelkeznek másképp. A hulladékok típusairól és ezek lerakással való ártalmatlanításáról egy külön jogszabályban térnek ki. A közszolgáltatási tarifákat a szolgáltatás arányában kell meghatározni, figyelembe véve a külön jogszabályban leírtakat: a) a közszolgáltatás típusát; b) a kezelt hulladék mennyiségét és típusát, c) a költségeket, melyek magukban foglalják a szolgáltató kiadásait a megfelelő működtetéshez és fenntartáshoz, valamint a jövőbeni fejlesztéshez, valamint a szolgáltatás megkezdése előtt felemrülő szükésges befektetéseket. A szállítás, begyűjtés és ártalmatlanítás költségeit külön kell kiszámítani. Ez utóbbinak Végső Jelentés január

8 tartalmazni kell külön a telep felhagyásának költségeit, valamint esetenként az utógondozás és 30 évig a monitoring költségeit is. A 39. paragrafus a hulladékgazdálkodás gazdasági forrásait foglalja magában. Állami támogatást kaphat mind a beruházásához, mind a feltöltött lerakók bezárásához felülvizsgálat és helyreállítás, remediáció után azon hulladékkezelő létesítmény, amely több mint egy önkormányzat vagy régió kötelezettségeit látja el. A 46. paragrafus az általános jogi kötelezettség idejét szabja meg: Hulladéklerakók esetében a lerakott hulladék környezeti kárt okozó előírt ideje a bezárás utáni 30 év. A 47. paragrafus a fedezetről szól: a hulladékkezelő létesítmény tulajdonosának biztosítania kell egy bizonyos pénzügyi fedezetet a lerakó felhagyásánál vagy a tevékenység beszüntetésénél felmerülő költségek fedezetére. Hulladéklerakók esetében ennek az összegnek fedeznie kell az utógondozási és monitoring költségeket is az elkövetkezendő minimum 30 évre. Az 56. paragrafus átmeneti rendelkezéseket állapít meg a hulladéklerakókra: - Már üzemelő lerakó környezetvédelmi, műszaki megfelelősségének megállapítására az üzemeltető köteles a Kt. Szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégezni. A felülvizsgálati dokumentációt, beleértve az intézkedési tervet, a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül kell a környezetvédelmi felügyelőségnek benyújtani. A felülvizsgálat alapján a további működés feltételeit, illetve a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket és azok teljesítésének határidejét a környezetvédelmi felügyelőség a Kt.-ben meghatározottak szerint állapítja meg. - A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok szabványnak megfelelően mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat: a) július 1. napjáig 75%-ra, b) július 1. napjáig 50%-ra, c) július 1. napjáig 35%-ra, A környezetvédelemmel megbízott miniszter hatáskörébe tartozik a gyakorlati hulladékkezelés műszaki szabályainak, a hulladékkezelő létesítmények tervezésének, építésének és üzemeltetésének, valamint különösképpen a lerakott hulladékok és a bezárás illetve utógondozás műszaki követelményeinek rendeletben való szabályozása. Rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről A 22/2001 (X.10) rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről a hulladéklerakás követelményrendszerét írja le. A rendelet 1. számú melléklete kifejti a rendelet főbb pontjait részletesebben. Vonatkozó szempontok: - A hulladéklerakás általános szabályai, lerakó kategóriák: a) veszélyeshulladék-lerakó; b) nem veszélyeshulladék-lerakó; c) inerthulladék-lerakó. - A hulladéklerakó létesítésének engedélyezése: A felügyelőség a lerakó létesítését és/vagy üzemeltetését abban az esetben engedélyezi, ha: a) A hulladéklerakó létesítésének céljai, létesítési körülményei megfelelnek az országos hulladékgazdálkodási terv céljainak, a létesítéssel érintett terület területi és helyi hulladékgazdálkodási terveinek, illetve területfejlesztési és településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának; Végső Jelentés január

9 b) A hulladéklerakó létesítése és működése megfelel a külön jogszabályokban, illetve az e rendeletben foglalt követelményeknek; c) A kérelmező a lerakás megkezdése előtt a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti megjelölésével megfelelően igazolta, hogy teljesíteni tudja az e rendelet előírásai alapján kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást.; - A hulladéklerakó üzemeltetése az üzemeltetési terv szerint; - A hulladéklerakó lezárása és utógondozása. A felügyelőség az üzemeltetőt határidő tűz ki az utógondozási időszakára. A felügyelőség az utógondozási időszak véghatáridejének meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre; - Környezetvédelmi felülvizsgálatot január 1-jéig el kell végezni; - Intézkedési terv elkészítése a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és a felügyelőségnek jóváhagyásra benyújtja a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet, melynek tartalmaznia kell a 9. -ban foglalt követelmények teljesítését biztosító tervrészleteket, adatokat és minden egyéb rendezési, fejlesztési tervet. Az intézkedési terv alapján a felügyelőség dönt arról, hogy a hulladéklerakó üzemeltetése ideiglenesen folytatható-e a tervben foglaltak megvalósításáig. A felügyelőség a jóváhagyott intézkedési terv alapján határidő kitűzésével engedélyezi a szükséges beruházási munkák megvalósítását. A határidő legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott időpontig terjedhet (2009. január 1.) A felülvizsgálat alapján tovább működtethető lerakók esetében az e rendelet mellékletei szerint a fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb január 1-jéig teljesíteni kell. Az e rendeletben meghatározott előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók lezárásáról a felügyelőség intézkedik. - Jelentéskészítés és adatszolgáltatás. Az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer első ízben 2003-ban az üzemeltető az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján összefoglaló jelentést készít a felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről a gyűjtött vizsgálati eredményekről. A 22/2001 számú rendelet 1, 2 és 3. melléklete tartalmazza a hulladéklerakó kategóriákra, azok létesítésére és üzemeltetésére, felügyeletére és megfigyelésére vonatkozó általános műszaki követelményeket: 1. számú melléklet Hulladéklerakó kialakításának követelményei 1. A hulladéklerakó elhelyezése; 2. A csurgalékvizek és csapadékvizek kezelése és minőségük figyelemmel kísérése; 3. A hulladéklerakó kialakítása; 4. Hulladéklerakó-gáz ellenőrzése; 5. A hulladéklerakó működéséből származó zavaró hatások és veszélyek; 6. A hulladéktömeg elcsúszás elleni és a lerakó szigetelésének süllyedés elleni állékonysága; 7. A hulladéklerakó őrzése; 8. A hulladéklerakó főbb kiegészítő építményei. 2. számú melléklet Hulladék átvételével kapcsolatos követelmények 1. Általános követelmények; 2. A hulladék vizsgálatának és átvételének általános szabályai; 3. Mintavétel hulladékból. 3. számú melléklet Ellenőrzési és megfigyelési eljárások, valamint nyilvántartási kötelezettség az üzemeltetési és utógondozási fázisban Végső Jelentés január

10 1. Meteorológiai adatok gyűjtése; 2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése; 3. Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei; 4. A hulladéklerakó helyleírása: a hulladéklerakó adatai (az üzemeltető kötelezettsége). A fent említett létesítésre és üzemeltetésre, hulladékbefogadásra, felügyeletre és megfigyelésre vonatkozó általános műszaki követelmények további részletezése az EU direktívában megtalálható. Ezeket a következő bekezdésben felhasználtuk a minta értékű hulladéklerakó meghatározásához. Egyéb vonatkozó jogszabályok Egyéb vonatkozó jogszabályok találhatók részletesebben a 2. számú mellékletben. A tárgyhoz tartózó témakörök: - Területfejlesztési eljárások/ (új) lerakók kiviteli kritériumai; - Környezetvédelmi hatástanulmány (KHT) bizonyos esetekben; - Felszíni vizek elvezetésének követelményei; - Csatornarendszer követelményei; - Létesítési feltételek; - Természetvédelmi körzet; - Felszín alatti víz védelme; - Levegőtisztaság-védelme (szag, metán gáz, fáklya által kibocsátott gáz és hajtómű gáz kibocsátása); - Egészség és biztonság. 3.MINTA ÉRTÉKÜ LERAKÓ TERVEZÉSE 3.1.Bevezető Az EU hulladéklerakásra vonatkozó jogszabálya és a magyar hulladéklerakókkal kapcsolatos jogszabályok tartalmazzák azon követelményeket, melyek a minta értékű hulladéklerakó alapját képezik. A minta értékű hulladéklerakó fogalma azon kommunális hulladéklerakó, mely kielégíti a lerakó által rövid és hosszú távon okozott környezeti ártalmak minimális megelőzési és védelmi követelményeit. Ezen követelmények a következők: - Helyszíni adottságok - Hulladékregisztrálás - Ellenőrzési és felügyeleti (monitoring) program; - Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés - Víz és talaj védelem - Gázkibocsátás védelem - Károk és veszélyek - Stabilitás - Szigetelésok (elkerítés) A lerakó bezárása után biztosítani kell azon intézkedéseket, melyeket a lerakó utógondozásához minimum 30 évig a bezárás után (EU) meg kell tenni. A magyar rendeletek nem tartalmaznak erre az időszakra pontos számot. Ezek szerint az utógondozást addig kell folytatni, míg a lerakó esetleges szennyezés forrását jelentheti. 3.2.Hulladékbefogadás és regisztrációs eljárások A hulladék befogadása az EU jogszabály szerint történik, mely a következőket tartalmazza: - a hulladék dokumentációinak ellenőrzése Végső Jelentés január

11 - a hulladék bejáratnál és lerakásnál történő vizuális ellenőrzése, és lehetőség szerinti összehasonlítás a beszállító által szolgáltatott dokumentációval. Ha mintákat kell venni, ezek kémiai elemzéseinek eredményeit tárolni kell és a mintavételt el kell végezni. A mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. - a lerakott hulladék mennyiségéről és jellemzőiről nyilvántartást kell vezetni, feltűntetve a származást, a beszállítás idejét, kommunális hulladék esetén a termelő vagy begyűjtő személyazonosságát, veszélyes hulladék lerakásánál a lerakás pontos helyszínét. 3.3.Helyszín Az EU jogszabály szerint a következőket kell figyelembe venni a lerakó helyszínével kapcsolatban: (a) A lerakó távolságát lakó- vagy üdülő területektől, vízi utaktól, egyéb vizektől és mezőgazdasági vagy lakott területektől. A magyar jogszabály szerint a lerakó és a fent említett területek közti távolság minimum 500 méter kell legyen. (b) Talajvíz, parti vizek vagy természetvédelmi zónák megléte a környéken. (c) A környék geológiai és hidrogeológiai feltételei. (d) Áradás, omlás, földcsuszamlás vagy lavina veszélye. (e) A környék természeti és kulturális örökségének védelme. A helyszín abban az esetben felel meg az EU jogszabálynak, amennyiben az a fent említetteknek megfelelően jellemezhető, vagy ha kiegészítő intézkedések után a lerakó nem jelent komoly környezetvédelmi kockázatot. 3.4.Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés Az EU jogszabály a következőket figyelembe véve követeli intézkedések megtételét: - Csapadékvíz hulladéklerakóba való bejutásának szabályozása. - Felszíni vizek és/vagy talajvíz lerakott hulladékba való bejutásának megakadályozása - Szennyezett víz és csurgalékvíz gyűjtése. Amennyiben a lerakó helyszínének adottságai és a befogadott hulladék azt mutatják, hogy a lerakó nem jelent veszélyt a környezetre, a megfelelő hatóság dönthet ezen intézkedések elhagyásáról; - Lerakón gyűjtött szennyezett víz és csurgalékvíz az adott befogadónak megfelelő kezelése. 3.5.Víz- és talajvédelem Az EU mind a magyar jogszabályok megkövetelik a lerakó természetes geológiai szigetelésjának (vagy ezt helyettesítő mesterséges réteg) és egy alsó szigetelésének meglétét a működés időszakában. A lerakó bezárását követő időszakot illetően az illetékes hatóság dönti el a környezeti kockázatok mérlegelése után, hogy szükséges e a csurgalékvíz kialakulásának megakadályozása, a lerakó felszíni lezárása (EU jogszabály). A magyar rendelet előírja a felszíni lezárást. Alsó szigetelés A már meglévő lerakók részére nem lehetséges a lerakó talpánál a szigetelés megoldása. A projekt által meghatározott lerakó kategorizálástól (kockázatbecsléstől) függően a lerakókat bizonyos ideig lehet üzemeltetni alsó szigetelés nélkül. Az EU és a magyar jogszabályok kimondják, hogy ahol a geológiai szigetelés természetes adottságai nem felelnek meg a feltételeknek, ezt a szigetelésot teljes egészében lehet mesterséges védelemmel helyettesíteni. A mesterséges szigetelés nem lehet vékonyabb 0,5 méternél. Végső Jelentés január

12 Az EU jogszabály és a magyar rendelet megadják a lerakó alját és oldalát képező geológiai szigetelés vastagsága valamint vízáteresztő képessége (K) felé támasztott minimális követelményeket. Ezek a következők: - Veszélyes hulladék lerakó: k = 1.0 x 10-9 m/s; vastagság 5 m, - Nem veszélyes hulladék: k = 1.0 x 10-9 m/s; vastagság 1 m, - Inert hulladék: k = 1.0 x 10-7 m/s; vastagság 1 m. Csurgalékvíz gyűjtés Az EU jogszabály és a magyar rendelet meghatározzák a csurgalékvíz gyűjtésére és az alkalmazandó szigetelő rendszerre vonatkozó követelményeket, valamint javaslatot tesznek ezek kialakítására. Magyarországon gyakran előfordul, hogy a csurgalékvizet visszajuttatják a lerakóra. Esős időszakban az esővizet erre megfelelő medencében tárolják és a száraz időszakokban a csurgalékot hasznosítják a por visszafogására és a lerakóban végbemenő biológai bomlási folyamatok elősegítésére. Ez a csurgalékvíz kezelési technológia a kibocsátott csurgalék csökkentését eredményezi. Végső Jelentés január

13 3.1 ábra Végső Jelentés január

14 3.6. Gázkibocsátási védelem Az EU jogszabály és a magyar rendelet előírja az összes biológiailag lebomló hulladékot befogadó lerakón a biogáz gyűjtését. A hulladéklerakón képződő gázok 1 az anaerob bomlási folyamat termékei. Ha a biogázt nem hasznosítják el kell fáklyázni. A fáklyázás pazarlás a biogáz energiájának hasznosítása szempontjából, ezért ahol lehetséges, alkalmazása előnyösebb energiatermelés céljából. A biogáz gyűjtése, kezelése és hasznosítása úgy kell történjen, hogy az minimalizálja a környezetre gyakorolt hatásokat, valamint az emberi egészségre jelentett kockázatot. 3.7.Károk és veszélyek Az EU jogszabály megköveteli a hulladéklerakóból eredő károk és veszélyek minimalizálását: - Szag- és porkibocsátás; - Szél által széthordott anyagok - Zaj és forgalom; - Madarak, élősködők és rovarok; - Aeroszolok; - Tüzek. A lerakót úgy kell felszerelni, hogy ne kerüljön szennyezés közutakra és a környező területekre. 3.8.Stabilitás Az EU jogszabály megköveteli a lerakón elhelyezett hulladék oly mód való elosztását, hogy a hulladék tömege és a kapcsolódó struktúrák stabilitása biztosítva legyen, különös tekintettel egy esetleges csuszamlásra. A magyar előírásoknak megfelelően a lejtőt úgy kell kialakítani, hogy az géppel járható legyen. Ahol mesterséges szigetelést alkalmaznak ott biztosítani kell az altalaj geológiai stabilitását annak érdekében, hogy megakadályozzák a süppedések okozta károk kialakulását a szigeteléson. 3.9.Szigetelésok/kerítés A hulladéklerakót biztosítani kell illetéktelen behatolás ellen. A kapukat munkaidőn kívüli időszakban zárva kell tartani. Az ellenőrző és beléptető rendszernek tartalmaznia kell egy intézkedési programot, mely felismeri és meggátolja az illegális hulladéklerakást a depónián. 1 A depóniagáz üvegházhatást kiváltó gáz, s ezáltal hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezért a depóniában keletkezett gázokat gyűjteni és kezelni kell, továbbá ahol lehetséges, pl. elektromosenergia termeléséhez hasznosítani. Végső Jelentés január

15 3.10.Végleges lezárás (bezárás utáni időszak) Az EU jogszabály és a magyar rendelet is a következő módon javasolja a végleges lezárást: 3.2. ábra Végső Jelentés január

16 4.KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGRA A költségszámítás szempontjából a magyarországi kommunális szilárdhulladéklerakóknak meg kell felelni a hulladéklerakásra vonatkozó EU direktíva és a magyar jogszabályok előírásainak, de legalábbis a következőkben leírtakkal kell rendelkezzenek (4.1, 4.2 és 4.3 táblázat). A rövid-listázáshoz a helyszínt és a helyszínnel szemben támasztott követelményeket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a lerakó jelenlegi állapotában vagy bizonyos intézkedések végrehajtását követően üzemeltethető-e január 1-ig. Táblázat 4.1 Minta értékű lerakó alsó szigetelése Alsó szigetelés Réteg típus Specifikáció Anyag Ásványi természetes szigetelő (ha nincs geológiai védőréteg)) 0.5 m vastagság k 1.0x10-9 m/s Agyag vagy o.5 m agyagnak megfelelő ásványi réteg (e.g m homok bentonit keverék) Geofizikai monitoring rendszer -- n.m. (szenzor) Mesterséges szigetelés 2.5 mm vastagság HDPE Geotextilia g/m 2 n.m. Csurgalékvíz gyűjtő réteg 0.5 m vastagság Vízeleveztési együttható k 1x10-3 m/s Szemcseméret 16/32 vagy 24/40 mm Kavics Geotextília 200 g/m 2 n.m. n.m.= nincs megadva Táblázat 4.2 Minta értékű lerakó általános felszereltsége A MEGFELELŐ ÜZEMELTETÉSHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI SZOLGÁLTATÁSOK Leírás Specifikáció Iroda/ bejárati épület Irodabútor/ felszerelés; személyzeti berendezések (szekrények, zuhany, ebédlő), regisztráló hard- és szoftver Műhely Garázs felszerelés kis gépjárművek karbantartására, kompaktor garázs Szennyvízgyűjtés zárt tartály vagy hasonló Hulladékkezelési terület Válogatói/vizsgáló tér Vízálló burkolat -- Járműmosó Kerékmosó berendezés, vizes berendezések Hídmérleg -- Felszerelések Kompaktor, bulldozer, homlokrakodó, hulladékszállító járművek Meteorológiai figyelő állomás --Magyar és EU jogszabályok hasonló vizsgálatokat írnak elő (csapadék, hőmérséklet, szélerő és szélirány, párolgás, légköri páratartalom) Kerítés Magasság kb méter szögesdróttal együtt Csurgalékvíz gyűjtő Típus/kapacitás a csurgalékvíz mennyiségétől függ Csurgalékvíz kezelés Típus/kapacitás a csurgalékvíz mennyiségétől/minőségétől és az elvezetési előírásoktól függ Biogáz kitermelő rendszer Kitermelő kutak/csövek, gyűjtők, szállítócsövek Biogáz kitermelő berendezés Kifúvó és (magas hőmérsékletű) fáklya, kb. 10%-kal a maximálisan kinyerhető biogáz mennyiség felett Energia átalakító egységek Önellátó kell legyen Talajvíz monitoring rendszer Talajvíz megfigyelő kutak, a helyi körülményeknek megfelelően Végső Jelentés január

17 Táblázat 4.3 Minta értékű lerakó felső takarása Felső takarás (maximum lejtés 1:2.5) Réteg típus Specifikációk Anyag Alap réteg/ gáz elvezető réteg 0.5 m vastagság Durva homok Ásványi réteg 0.5 m vastagság, k 1.0x10-9 m/s Agyag vagy o.5 m agyagnak megfelelő ásványi réteg (e.g m homok bentonit keverék) Csapdékvíz gyűjtő rétege >0.5 m vastagság Durva homok Vízeleveztési együttható k 1x10-4 m/s Felső talajréteg >1.0 m vastagság Felső 40 cm-re előírás a humuszos talaj 5.A LERAKÓK KORSZERÜSITÉSE 5.1.Általános 2009 január 1-jéig az összes magyarországi hulladéklerakónak meg kell felelnie a magyar jogszabályoknak és a hulladéklerakásra vonatkozó EU direktívának. A Települési szilárdhulladék-lerakók felmérése projekt során Magyarország összes hulladéklerakóját minősítettük és osztályoztuk. A minősítés és osztályzás a 3. jelentésben leírt módszertan alapján történt. Ezek eredményeként számos meglévő lerakót választottunk ki (a hosszú-listába) a magyar normák és EU direktíva szerinti lehetséges korszerűsítésre. A korszerűsítés szintje lerakóként változó. A korszerűsítés szintjének meghatározására az összes hosszú-listás hulladéklerakót meglátogatták. A látogatások alkalmával felmértük a hulladéklerakók műszaki felszereltségi szintjét, az építmények meglétét és értékeltük a lerakó műszaki feltételeiről szerzett globális benyomást. Az eredményeket a 4. jelentés tartalmazza. A mintaértékű lerakót a felmérések eredményeinek kiértékeléséhez használjuk fel. A korszerűsítéshez szükséges beruházás költségeit is kiszámítjuk. 5.2.Előkészítés A hulladéklerakó korszerűsítése előtt bizonyos előkészületeket kell megtenni. Az előkészítés a következő tevékenységekből tevődik össze: - Területvásárlás a hulladéklerakó bővítéséhez; - Tanulmányok elkészítése: várható lerakott hulladékmennyiség, szállítási lehetőségek, stb. - Geodéziai felmérés: a területvásárlás és tervezési célokból; - Geotechnikai felmérés: az altalaj állapota a középületek és épületalapok alatt - Megvalósíthatósági tanulmány; - KHT: nagyobb bővítésekhez (25%-nál nagyobb kapacitásbővítés) vagy technológiaváltáshoz; - Tervezés és részletes kivitelezés; - Területfejlesztési terv: nagyobb változtatásokhoz a települési és a megyei tervezés összehasonlítására; - Területfejlesztési terv engedélye; - Engedélyek: építési, üzemeltetési, vízjogi, stb.; - Tender dokumentáció: a közbeszerzési eljárásokhoz (kivitelezés, eszközbeszerzés). Végső Jelentés január