TÁJÉKOZTATÓ MISKOLC KÖRNYEZETI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJÉKOZTATÓ MISKOLC KÖRNYEZETI"

Átírás

1 1. melléklet TÁJÉKOZTATÓ MISKOLC KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT 211. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Készült: FŐÉPÍTÉSZI FŐOSZTÁLY BERUHÁZÁSI ÉS VÁROSÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HUDÁK KATALIN NAGY DEZSŐ Miskolc 212. május 24. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK HELYZETE...6 Fontosabb jellemzők, tendenciák Miskolcon...6 Green City mozgalom...7 A MMJV Önkormányzatának zöldfelületekkel kapcsolatos tevékenysége...7 Parkgondozás... 7 Fasorgondozás... 8 Növényvédelem...8 Új zöldfelületek, fasorok létrehozása...8 Játszóeszközök karbantartása...8 ÉLŐVILÁGVÉDELEM...9 Bükki Nemzeti Park...9 NATURA Helyi jelentőségű védett természeti területek...9 Miskolci Állatkert és Kultúrpark...11 Tevékenység...11 Fajmentés Növényegészségügy...12 Aktuális problémák és károsítók...13 LEVEGŐMINŐSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK...15 Ipar...15 Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása...15 Közlekedés...17 Úthálózat, közlekedési infrastruktúra...17 Gépjármű közlekedés...17 Tömegközlekedés...18 Egyéb közlekedési légszennyező források...19 Zöld Nyíl... 2 Kerékpáros közlekedés...2 Belterületi közlekedés légszennyező hatása Miskolcon...22 Kommunális fűtés...22 A fűtési szerkezet változásában megfigyelhető tendenciák...23 A gáztüzelés helyzete...23 A vegyes tüzelés helyzete...23 A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása...24 Egyéb lakossági eredetű légszennyezések...24 Energia felhasználás...25 Villamosenergia felhasználás...25 Földgáz felhasználás...26 Távhőszolgáltatás...28 Megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatos fejlesztések:...29 A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSA 211-BEN...3 Monitoring, a levegőminőség mérése...3 Miskolc levegőminőségének alakulása 211-ben, trendek...3 Összefoglaló értékelés...31 Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok (NOx)...33 Ózon PM1 (szállópor)...34 Szmog-helyzet Miskolcon...36 A szmoghelyzetek kialakulása...36 Intézkedések...36 VÍZGAZDÁLKODÁS...38 Ivóvízellátás...38 Ivóvíztermelés...38 Az ivóvízellátó hálózat állapota

3 Szennyvíztisztítás...42 Technológiai változások...42 A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi ellenőrzése...43 A városi csatornahálózat...44 Szennyvíz mintavételek csatornahálózati jellemző pontokon...45 Felszíni vízelvezető rendszerek...45 Zárt csapadékcsatorna hálózat...46 A szennyvíziszap elhelyező terület figyelőkútjainak monitoring rendszere...46 Ivó- és szennyvíz minőségére irányuló fogyasztói reklamációk...47 Miskolci karsztforrások vízbázisvédelme...47 Miskolci Vízmű Kft. által elvégzett felszíni víz- és barlangi vízminőségi vizsgálatok...49 A MIVÍZ kft évi beruházásai, pályázatok, eredmények évi jelentősebb beruházások a vízgazdálkodás területén évi pályázatok és eredményeik...5 FELSZÍNI VIZEK...53 Szinva-patak...53 Általános állapot, felszíni vízhasználat...53 Vízminőség Szinva-patak mellékágai...55 Lyukó-patak Pereces-patak...55 Tatár árok...56 Szinva-Malom árok...56 Hejő-patak...56 Állóvizek...57 Hámori-tó Csorbatelepi-tó FELSZÍNALATTI VIZEK...58 Felszín alatti vízhasználatok...58 Újabb felszín alatti vízilétesítmények...58 Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén...58 Miskolc várost érintő geotermikus kutatás...59 A MIVÍZ Kft karsztvízgazdálkodása...59 Hidegkarsztvízkészlet gazdálkodás...59 Meleg-termálkarszt vízkészletgazdálkodás...59 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...6 Nem veszélyes hulladékok...6 Szelektív gyűjtési módok...61 Komposztálás A Zöld Nyíl Projekt hulladéktermelése...62 Köztisztaság, illegális hulladékelhelyezés...62 Veszélyes hulladékok...63 ZAJ ÉS REZGÉS...65 Az ÉMI KTVF tapasztalatai...65 Építési és Környezetvédelmi Osztály...66 KÖRNYEZETBIZTONSÁG...67 Tűzvédelmi helyzet...67 Ipar Mező- és erdőgazdálkodás...68 Lakóházak...68 Egyéb területek KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY...71 Demográfiai mutatók...71 Miskolc és térségében élő lakosság epidemiológiai helyzete (forrás: ÁNTSZ, 212)...71 Település higiénia...72 Szúnyogirtás Rágcsálóirtás...72 Parlagfűirtás Pollenszennyezettség...72 AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE...74 Hatósági tevékenység...74 A csoport által végzett hatósági vizsgálatok és ellenőrzések:

4 A Közterület-felügyelet által végzett, környezeti állapotokat érintő ellenőrzések és bírságok:...76 Helyi rendeletek...77 Környezetvédelmi Alap...78 A Környezetvédelmi Alapból 211-ben támogatott tevékenységek...79 TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, NYILVÁNOSSÁG...8 Környezeti képzés-nevelés és oktatás helyzete...8 Társadalmi szervezetek tevékenysége...81 Miskolci Öko-Kör...81 Ökológiai Intézet Alapítvány...81 Zöld Akció Egyesület...82 Zöld Kapcsolat Egyesület...82 Nyilvánosság...83 Együttműködés...83 Országos, városi és lakóterületi kezdeményezések...83 Részvétel nemzetközi környezetvédelmi együttműködésekben, projektekben...83 FELHASZNÁLT ADATOK, FORRÁSOK

5 BEVEZETÉS Az évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezen feladatok egyike az, hogy illetékességi területén kövesse nyomon a környezet állapotának alakulását, elemezze, értékelje az információkat és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztassa a lakosságot (46. (1) bekezdés e.) pont ). Miskolcon 1998 óta minden évben beszámoló készül a város környezeti állapotával kapcsolatos fontosabb információkról, valamint az előző év legfontosabb környezet-és természetvédelmi történéseiről. Az összeállítás célja, hogy abból a Közgyűlés és az érdeklődők aktuális információkat kaphassanak közvetlen környezetünk helyzetéről, illetve megismerhessék az Önkormányzat által - a környezeti állapotok javítása érdekében - az elmúlt évben végzett tevékenységet. A beszámolók a város honlapján hozzáférhetők a lakosság számára is. Jelen tájékoztatóban szereplő információk a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, vállalatoktól kerültek beszerzésre. Az eltérő információszolgáltatási készség, valamint a beérkező adathalmazok eltérő mélysége és minősége miatt az egyes részterületek információmennyiségei között különbségek tapasztalhatók. Helyenként lehetőség nyílt országos átlagokkal és más települések adataival való összehasonlításra is. Ahol ez lehetséges volt, az elmúlt évek adatai is ismertetésre kerültek. A dokumentum összeállításához adatokat szolgáltató, abban közreműködő intézményeknek és személyeknek ezúton is köszönetet mondva kívánjuk, hogy összeállításunk az érdeklődők számára hasznos információkat nyújtson. 5

6 TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK HELYZETE A városi zöldfelületek, vagyis a növényzettel fedett területek szerepe meghatározó a települések életében. A növényzet, mint biológiailag aktív felület, számos szolgáltatást ( csökkenti a hőmérsékletet, növeli a páratartalmat, O 2-t termel, CO2-t nyel el, javítja a terület vízháztartását, szűri és frissíti a levegőt, védi a termőtalajt, stb.) nyújt számunkra, melyek megfelelő használatával és fenntartásával élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehető a települési környezet. A városi zöldfelületnek azonban a város által kezelt közhasználatú területein kívül részét képezik a település területén található magánkertek, erdők, mezőgazdasági területek, folyók, patakok menti zöld sávok, árterületek is. Fontosabb jellemzők, tendenciák Miskolcon Óriási előnyt, klimatikus és zöldfelületi tőkét jelent Miskolc számára, hogy részben a Bükk hegység erdei közé ékelődve helyezkedik el. Az előnyök kihasználása mellett azonban figyelmet kell fordítani ennek a tőkének a megőrzésére is. Ugyanakkor a környező erdőségek nem helyettesíthetik a belterület zöldfelületeit, amelyek közvetlenül alakítják a helyi klímát és levegőminőséget, javítják az életminőséget. A városban nincs területileg folyamatos, összefüggő zöldfelületi rendszer, a természet által nyújtott ökológiai rendszer gerinceit a korábban megvalósított városfejlesztési irányzatok összezúzták. Ilyen stratégiai helyzetű és jelentőségű természeti rendszer volt Miskolcon a Szinva-patak és mellékvizei, a Hejő-patak és az Avas. A zárványokban és torzókban megmaradt természeti elemek túlterheltek, környezeti értékük csökkent. Miskolc belterületi zöldfelületeinek eloszlása egyenetlen, városrészenként különböző. Elmondható, hogy ott a legkevesebb zöldfelület, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Különösen zöldfelület hiányos terület a belváros és a bevásárlóközpontok környéke. A zöldövezetnek tekintett családiházas területeken egyre jobban eluralkodik a környezet degradálását jelentő kertépítési divat: a kivágott cserje és lombosfa állományok helyére simára vágott gyep, örökzöld exóták, tuják kerülnek. Az újabb lakóparkokba és sorházakba eleve ilyen típusú zöldfelületeket terveznek. Ezek a kertek sem a pihenőkert, sem a díszkert funkciónak nem felelnek meg, klimatikus szempontból is alacsony értékűek. Az as években épített korai szocreál lakótelepek (Selyemrét, Kilián, stb.) jelentős és jól beállt zöldterületekkel rendelkeznek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy keresettek az itteni lakások, ami az árakban is tükröződik. Nagy értékű és magas kondicionáló képességű zöldterületekkel rendelkeznek az oktatási és egészségügyi intézmények. Ezek a területek lazítják a város beépítettségét, mint intenzív zöldfelületi magok funkcionálnak. Nagy nyomás a még meglévő zöldfelületek hasznosítására, ami legtöbb esetben a beépítésben realizálódik. Apránként számolódnak fel a megmaradt jobb, rosszabb állapotú zöldfelületek, és azok a területek, amelyek alkalmasak lehetnének erre a célra. 6

7 Green City mozgalom 211-ben a város vezetése azzal is erősítette elkötelezettségét a városi zöldfelületek fontosságának hangsúlyozásában, hogy csatlakozott a Green City - a Zöldebb Városokért Mozgalomhoz. E mozgalom alapelve, hogy : A "Zöld Város" az a város, mely a természet ingyenes szolgáltatásait élvezve óriási gazdasági és társadalmi nyereségekre tesz szert. Az a város, mely a ránehezedő gazdasági és szociális terheket a területei ökológiai folyamatainak és természeti rendszereinek visszaállításával enyhíti. Az aláírt szándéknyilatkozat szerint Miskolc MJ Város kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Green City Mozgalom alapelveit, a Milánói Zöld Chartában foglalt pontokat, illetve minden, a várost érintő fejlesztés elindításában és végrehajtásában alkalmazza a Green City akkreditációs pontrendszert. A nemzetközileg kidolgozott pontrendszer részletes iránymutatást tartalmaz arról, hogy például vízháztartás, hulladékgyűjtés, károsanyagemisszió, zöldfelületi arány, zöldfelületi minőség, fenntarthatóság szempontjából milyen kritériumokat kell figyelembe venni, és a minősítés során ezek alapján minden Green City elveken készülő projektnek legalább 51%-osan teljesítenie kell a pontrendszerben. A MMJV Önkormányzatának zöldfelületekkel kapcsolatos tevékenysége Parkgondozás A városi zöldfelületnek csak kis hányada tartozik Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Beruházási és Városüzemeltetési Osztályához ( m2 ). Ezek főként a közparkok, közterületek és közterek, de néhány olyan terület fenntartását is végzik, mely területek korlátozás nélküli közhasználatú területek, bár tulajdonilag nem tartoznak a városhoz (pl. Szent Imre tér), valamint olyan intézményi területek, mint pl. a helyileg védett Gárdonyi Művelődési Ház parkja. A fenntartási munkákat a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződés keretén belül végzi. I kategória: m2 (ebből 2m2 a virágágy) külterjesen gondozott: m2 (A gondozott parkterületek besorolása: A kategóriák szerinti besorolás a fűnyírások gyakoriságát (3 illetve 2) és a kategórián belüli virágfelületek nagyságát tükrözi. Az I. kategóriába tartoznak a Belváros, Lillafüred, Tapolca, lakótelepek. A külterjes kategóriába tartoznak a város peremterületei, a családi házas beépítésű zöldterületek.) A terület megoszlása: Kiültetésre került db kiscserepes palánta és db nagycserepes palánta, valamint db virághagyma. A zöldfelületek gondozására 211-ben Ft volt, melyből felhasználásra került Ft. ( A felhasználható forrás lényegesen kevesebb volt, mint akár a megelőző évi közel 293 millió Ft). A városi zöldterületek, különösen a kapcsolódó zöldsávok az új beruházások (Déli tehermentesítő út fejlesztése, Zöld Nyíl Projekt, Kerékpárút létesítése, stb.) területigénye miatt 211-ben csökkentek, de ennek mértékéről nincs kimutatás. 7

8 Fasorgondozás Az előirányzott Ft-tal szemben a felhasználás Ft volt, mely munkákat szintén a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. végezte, vagy végeztette el. E munkák keretén belül 1 db fa egészségi állapotának felmérése, bevizsgálása történt, 445 db fa gallyazását, 17 fa kivágását, 1 db fa ifjítását végezték el. A parkgondozás terhére lett elszámolva további 7 db fa kivágása és 86 db fa gallyazása, valamint 1 fa felújítása. A Zöld Nyíl Projekt kapcsán kivágásra került további 372 db fa. Növényvédelem A városban szép számmal élnek koros vadgesztenyefák, melyek növényvédelmére különös gondot kell fordítani, mióta a vadgesztenye-aknázó molyok hazánkban is károsítani kezdtek. 211-ben erre a feladatra 3.. Ft volt előirányozva, a tényleges felhasználás pedig Ft volt. A védekezés három alkalommal végzett permetezést jelentett az 1245 db fa esetében. 211-ben nem került sor a platánok betegségei és kártevői elleni védekezésre forráshiány miatt. Új zöldfelületek, fasorok létrehozása Forráshiány miatt városi finanszírozásból 211-ben nem történtek faültetések és cserjetelepítések. A Zöld Nyíl Projekt kapcsán a kivágott fák pótlására 744 db csemete és 13 db cserje ültetésére került sor. Ugyancsak a Zöld Nyíl Projekt kapcsán létesült 98 m2 új zöldfelület. A városban történt egyéb beruházások kapcsán (pl. Déli tehermentesítő) elvégzett fatelepítések és zöldsávok kialakításáról nincs adat, azok fenntartásra nem kerültek átadásra a Beruházási és Városüzemeltetési Osztályhoz. Játszóeszközök karbantartása A 78/23.(XI.27.) GKM rendelet előírta a játszótéri eszközök felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat során balesetveszélyesnek ítélt eszközök 28. december 31-ig történő elbontását. 25.évben a Közgyűlés jóváhagyta a játszóterek felújítására vonatkozó határozatot, melynek alapján került felújításra 42 db játszótér. A felújítás 25. évben kezdődött és 21. év júniusában fejeződött be. A pénzügyi finanszírozás a NORDA pályázaton elnyert 28. és 29. évi CÉDE pályázatokból és Önkormányzati önrészből történt. Az igényeknek megfelelő további felújításokra jelenleg az Önkormányzat anyagi lehetőségei miatt nem került sor, amennyiben pályázati lehetőség adódik a felújítások tovább folytatódnak. Az elhasználódásból és a szándékos rongálásból adódó játszótéri karbantartást és a játszóeszközök javítását, cseréjét a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft végezte. Az előirányzott keret 8.. Ft volt, a felhasználás pedig Ft. 8

9 ÉLŐVILÁGVÉDELEM Bükki Nemzeti Park Miskolc közigazgatási határain belül igen értékes és fajgazdag országos jelentőségű védett területek (BNP) és nemzetközi védelem hatálya alá tartozó (Natura 2) területek is találhatóak. Miskolc területének közel egyharmada a Majálisparktól és Bükkszentlászlótól Ny-ra eső része a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. Miskolc két településrésze található itt: Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred), ezeknek a beépített belterülete is védett. A Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. Miskolc területén az alábbiak találhatók: Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy, lillafüredi Szent István-barlang felszíne, Szinva-oldal, Sebes-víz-völgy, Jávorkút környéke, Nagy-mező NATURA 2 A NATURA 2 az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén - a Madárvédelmi(79/49/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) - alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A NATURA 2 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják. A NATURA 2 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése Különleges Természetmegőrzési Területek Miskolcon a Bükkfensík és a Miskolctapolcai Tatárárok. Helyi jelentőségű védett természeti területek Bár Miskolc a változatos természeti környezetnek köszönhetően gazdag természeti értékekben, a városon belül található élő kincsekre is fokozott figyelmet kell fordítani. A városon belül 16 helyi jelentőségű védett természeti terület található, melyek közül 5 természeti emlék és 11 természetvédelmi terület (142,7ha). Ezek közül 4 magántulajdon, 1 önkormányzati és magántulajdon, 11 pedig önkormányzati illetve állami tulajdonú területen található. 211-ben sem új védetté nyilvánításra, sem a védettség feloldására nem került sor. 9

10 A helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására és a hozzájuk kapcsolódó költségekre a költségvetésben 4.5. Ft volt elkülönítve, a valós kiköltés pedig Ft volt 211-ben. Miskolc város helyi jelentőségű védett természeti területei Megnevezés Greutter kert - Aulich Lajos u. 16. Miskolc-Tapolca parkrendszere MiskolcTapolca Terület Védelem célja 1,5 ha A terület esztétikai és dendrológiai értéket képvisel, amely az oktatásban és az ismeretterjesztésben bír jelentőséggel. 6 ha A védettség rendeltetése az arborétum jellegű őshonos és exóta fajokban gazdag terület megőrzése. A park az idegenforgalmat valamint a szabadidő kulturált eltöltését szolgálja. Junó Szálloda melletti mocsárciprus A védettség rendeltetése a fa egyedi jellegének megőrzése. A mocsárciprus életkora kb. 7-8 év lehet. Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus A védettség rendeltetése a fa egyedi jellegének megőrzése. A mocsárciprus életkora kb. 7-8 év lehet. Majális parki égeres MiskolcDiósgyőr. 1 ha Vár utcai vadgesztenye fasor Diósgyőr, Vár u. A védettség rendeltetése a Szinvát kísérő szubmontán égerligetmaradvány megőrzése. A védettség rendeltetése a város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető úton található eredetileg 52 db ma 38 db idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor megőrzése volt. Boldogasszony papucsa élőhely Miskolc-Tapolca 14 ha A védettség rendeltetése a Boldogasszony papucsa - mely hazánk egyik legritkább, 1983-tól fokozottan védett növénye - élőhelyének védelme. Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja Sütő János u ,5 ha A védettség rendeltetése az arborétum jellegű, őshonos és exóta fajokban gazdag terület megőrzése. Kisköves Miskolc-Tapolca, Baghy Gyula u. 1 ha A védettség rendeltetése a közvetlenül a beépített terület mellett emelkedő hegy sztyepprétjének megőrzése dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Kőporos u.,2 ha A védetté nyilvánítás indoka az volt, hogy a rózsagyűjtemény a város egyik színfoltját képezi, melynek fenntartása a tudományos munka és az idegenforgalmi látványosság miatt szükséges. Vár utcai törökmogyorófák Diósgyőr, Vár u. 18. Kőszál Miskolc Bükk hegység, A védettség rendeltetése a történelmi nevezetességű két fa fennmaradásának biztosítás 45 ha A védettség rendeltetése az értékes erdőtársulások, sziklagyepek, sziklafüves lejtők, korróziós sziklaalakzatok védelme. Görömbölyi 26,5 ha A védettség rendeltetése a fokozottan védett gyurgyalag és védett gyurgyalagfészkelőhely és partifecske fészkelő- és táplálkozóhelyének, valamint az egyre bányató Görömböly, Tégla u. inkább természetes élőhellyé váló tó élővilágának megőrzése, fejlődésük tudományos megfigyelésének biztosítása. Tapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő) 3 ha Bulgárföldi fekete nyárfa Stadion utca Bertalan utcai vége Avasi Arborétum Aulich Lajos és Perczel Mór u. között A védelem rendeltetése a bányaudvarban található kb. húszféle geológiai jelenség, egy neolit korú földvár maradványai, hévizes eredetű barlangrendszer és denevérek lakta további karsztos üregek, valamint a környező természetközeli vegetáció megőrzése. A 99 cm törzskerületű fekete nyárfa (Populus nigra) védelmének biztosítása 6 ha A védelem rendeltetése a kb. 63 különféle nyitvatermő fajt és fajtát több mint 1 példányban őrző gyűjteményes kert megóvása. 1

11 Az Avasi Arborétum fenntartására 2.1. Ft, míg a Dr Kovács Miklós rózsagyűjteményének fenntartására 7. Ft kiköltése történt meg. A Görömbölyi gyurgyalag-telep védelme érdekében a tulajdonos kártalanítása Ft-ban történt, a maradék összegek pedig hatósági eljárásokhoz kapcsolódó szakértői díjakra lettek kifizetve. A Vár utcai gesztenyefák permetezése a növényvédelem költséghelyről, a Gárdonyi-park kaszálása, valamint a Tapolcai parkrendszer fenntartási munkái a parkgondozás költséghelyről történtek. A többi védett természeti terület védelme, állapotának javítása érdekében beavatkozások nem történtek. 211-ben a Zöld Akció Egyesület saját pályázati forrásaiból megjelentetett egy összefoglaló, a megyei helyi védett értékeket bemutató kiadványt, melyben a miskolci helyi jelentőségű védett természeti területek is ismertetésre kerültek. Miskolci Állatkert és Kultúrpark A fajvédelemben és a környezeti nevelésben is jelentős szerepet lát el a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, mely 29-től a Miskolci Turisztikai Kft és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft által működtetett intézmény. A kettős gazda -ság következtében, a tisztázatlan jogviszonyok miatt a fejlesztést segítő legtöbb pályázati lehetőségtől azonban elestek. A lazább pályázati feltételek következtében, egyedül a Magyar-Szlovák határon átnyúló együttműködési program keretén belül kiírt pályázat lett sikeres, mely 211. évben valósult meg, egy tanösvény kiépítésével. Ebben 2 milliós önerő mellett, 38 milliós támogatás volt lehívva egy magaslesre, völgyhídra és oktatási anyagokra és egy 3dimenziós fotoszintézist bemutató modellre évben újabb HU-SK határon átnyúló pályázat lett beadva mely, ha sikeres újabb lehetőséget teremthet az intézmény fejlődésének. Tevékenység Az intézmény menedzsmentje természetesen mindig hatással volt a vadasparki tevékenységek és fejlesztések irányultságára. 211-től a fajösszetételben figyelembe veszik a fenntarthatóságot, olyan fajokat preferálnak, melyek látogató-csalogató hatásuk mellett lehetőleg természetvédelmi státuszuk miatt is értékesek és a mi éghajlati körülményeink között jól tarthatóak, nem igényelnek temperált belső férőhelyet. Egy megfelelően összeállított gyűjtemény, jó szaporodás mellett, jelentős csereértéket képvisel, melyen új fajok hozhatók be a nemzetközi állatkertészeti szakma együttműködésével. Kiemelten fontosnak tartják a helyi természeti értékek megismertetését és bemutatását. Különösen fontosnak tartják az endemikus fajok megismertetését, melyek védelmét ezáltal segíthetik elő. A kedvelt egzotikumok mellett elengedhetetlennek tartják a Kárpát-medence értékes faunájának bemutatását, mely hazai állatkertjeinkben egyre inkább visszaszorul. Az elmúlt évben (211) több új faj is érkezett és sokan párt kaptak a szaporodás reményében. Az állatkert is bekapcsolódott az Európai Fajtenyésztési Programba. Az állatkertben jelenleg 137 faj/fajta található, ami a 21 évihez képest 6 fajjal kevesebb. A csökkenés oka a kétéltűek és hüllők fajszámának csökkenése, a barna medve pusztulása, azonban több új fajjal is gazdagodott az állatkert, mint pl. olyan madarakkal, mint pl. a kacagó jancsi, a hóbagoly, a barna réti héja és több papagájfaj. Az emlősök között pedig új fajok pl. a perzsa leopárd és a keleti sün augusztus között az állatkert rendezte meg a főemlős gondozói szakmai találkozót. A találkozón kilenc hazai állatkert 37 szakembere vett részt. 11

12 Fajmentés Az állatkertben található rehabilitációs ragadozó madár röpdesort az Aggteleki Nemzeti Parkkal közösen javították és felújították, önkéntes munkával újra használhatóvá tették. Az állatkert a két nemzeti parkkal (Bükki, Aggteleki) jó együttműködésben, mint természetvédelmi mentőközpont is működik. A leggyakoribb ok, amiért az állatok bekerülnek:- - áramütés - mérgezés - gázolás - árvaságra jutás Jelen, természetvédelmi mentőközponti tevékenység finanszírozása nem tisztázott és nem megoldott. A sérült állatok beszállítását a nemzeti parkok végzik, vagy látogatók hozzák be az állatokat. A sérült állatok gyógykezelése és tartása, akár életük végéig is a fenntartót illetve az állatkertet terheli. 211-ben 32 védett és fokozottan védett faj 137 egyede került az állatkertbe. Ezekből 5 egyedet újra ki lehetett engedni a természetbe, 22 pedig gondozottként maradt a mentőközpontban. (Forrás: Miskolci Turisztikai Kft, 212) Növényegészségügy (Forrás: BAZ megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság) A felmelegedési tendencia hatása kisebb megszakításokkal, de folyamatosan érvényesül. A csapadékos napok száma kevesebb lett, ezzel az éves csapadékmennyiség jelentősen (5-1 mm-rel) csökkent. Az erős napsugárzás perzselést okozhat, a tartós szárazság negatív hatású lehet, a klímaváltozás miatt eddig nem tapasztalt növényvédelmi és egyéb eredetű problémákkal is szembe kell néznünk, egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változáshoz alkalmazkodó kártevővel. A fákat érő negatív hatások 211-ben is megvoltak, vagyis a csapadék nagy része a növények számára nem hasznosult, a fákat körülvevő betonról, aszfaltról a csatornákba került. Ehhez még hozzájárult, hogy a nyár második fele rendkívül száraz volt, előzőek és a levegő szennyezettsége miatt - főleg az autóbusz megállók, közlekedési lámpák közelében - sok helyen a lombozat erős perzselődése és idő előtti elöregedése, lehullása volt megfigyelhető. Nyár végétől az utak aszfaltja, illetve a járdák betonja fölé hajló faágak levelei a kipufogógáztól, ill. a sugárzó hőtől perzselődtek. 12

13 Aktuális problémák és károsítók 211-ben az adventív növények, mint pl. a japán keserűfű fajok (Fallopia spp.) /elsősorban Hejőcsaba és Miskolc-Tapolca környéke, cementgyári szállítószalag környéke/, kanadai aranyvessző (Solidago spp.), karmazsinbogyó (Phytolacca spp.), bálványfa (Ailanthus altissima) jelentős mértékben terjedtek, mert gyakorlatilag továbbra sem történt ellenük semmilyen védekezés. A parlagfüvet (Ambrosia spp.) a kaszálással sok helyen sikerült visszaszorítani, míg másutt pl. Miskolc-Tapolca külső területein jelentősen előretört. Aranyfarú lepke (Euprochtis chrysorrhoea): 211-ben a rajzás mérsékelt volt; a városszéli vadrózsás, kökényes sövényekben viszonylag kevés téli hernyófészek fordult elő. 212-ben a nem kezelt, erdőhöz közeli részeken lehet lárvakártétel kialakulására számítani. Humán-egészségügyi szempontból is számottevő, mert a hernyók szőre bőr- és szem irritációt okoz. Levéltetvek (Aphididae): Az időjárás nem kedvezett a levéltetveknek, októberben csak a fekete répa-levéltetű rajzása volt erős, a gazdanövényekre (pl. labdarózsa, bodza, stb.) jelentős számú áttelelő tojást raktak. 212-ben eddig a száraz időjárásban csak a levélpirosító-ribizke levéltetvek jelentek meg, de ha az időjárás csapadékosabbra fordul, más fajok is képesek gyorsan felszaporodni. Atkák (Acaridae): szárazság és melegkedvelő kártevő számára optimálisak voltak a környezeti feltételek, augusztus végére jelentős mértékben felszaporodtak levél és takácsatkák. 212-ben, ha tovább folytatódik a csapadékszegény időjárás jelentős kártételük várható. Vadgesztenyelevél aknázómoly (Cameraria ohridella) esetében az első védekezés megkésett, ezért kártétele a kezelt területeken is előfordult. Továbbra sem részesült kezelésben néhány temető, amelyek továbbra is fertőzési gócként fognak szerepelni. 212-ben ott várható erős kártétel, ahol a múlt évben nem történt védekezés, ill. a lehullott lombot nem gyűjtötték össze. Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata) 211-ben a fák egy részén sok egyed károsított, a telelő poloskák száma jelentős. 212-ben a nem hatékony védelemben részesített területeken jelentős kártétel alakulhat ki. A behurcolt, faunaidegen harlekinkatica (Harmonia axyridis) felszaporodott, az őshonos katicabogár fajokat erősen visszaszorította agresszivitásával. A tavaszi kirajzásuk idején, majd nyár végén a táplálékhiány miatt sokszor zaklatták a járókelőket, a kertben dolgozókat fájdalmas harapásukkal. A telelő egyedek száma igen magas, ami várhatóan további gondokat fog okozni. Fenyőféléken a száraz nyár hatására a fenyő-tűlevelekben élő molyfélék (Cedestis spp.) jelentősen felszaporodtak, több helyen a magányos, öreg fák pusztulását okozták. Száraz időjárás esetén ez a tendencia továbbra is fenn fog állni. 13

14 Tujaféléken - hasonló okokból- a páncélos atkák (Oligonychus ununguis) és a szúbogarak (Phloeosinus aubei, Phlososinus thujae) károsítása, valamint a didimaszcellás (Didymascella thujina) és kabatínás (Kabatina thujae) hajtás- és ágpusztulás (hajtásbarnulás) sok helyen gondot okozott, ami előreláthatólag 212-ben is folytatódik. A 211. évi száraz időjárási viszonyok következtében a platánfákon az apiognomoniás (Apio-gnomonia veneta) -, a csonthéjasokon a moníliás (Monilinia laxa) megbetegedés nem volt számottevő, azonban a vegetációs időszak második felében a lisztharmat jelentőssé vált. 212-ben a fertőzési viszonyok a környezeti tényezők függvényében fognak változni. Feltűnhet a lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) is. Országszerte, többfelé nagy riadalmat keltett az amerikai lepkekabóca megjelenése és kártétele a parkokban és a kertekben. Az ÉszakAmerikából behurcolt fajt hazánkban először 24-ben észlelték platánfán, ma már a legtöbb fa- és cserjefajon előfordulhat. Terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta. A károsított növényen a zöldes alapszínű, de a testüket borító viaszszálaktól fehérnek látszó lárvák a legfeltűnőbbek. Ha valaki észreveszi jelenlétüket, fontos feladat a fertőzött fehéres bevonattal fedett növényi részek azonnal eltávolítása és megsemmisítése. (kép: 14

15 LEVEGŐMINŐSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Ipar Az elmúlt időszakban az ipari termelés további csökkenése volt jellemző Miskolcon. Felfüggesztette tevékenységét a HOLCIM Zrt. Hejőcsabai Cementgyára, továbbá az EUROFÉM HALNA Kft. tevékenysége is jelentősen csökkent. A Miskolci Hőszolgáltató Kft-nél a távfűtéshez szükséges hőenergia termelése 8 %-ban a Tatár utcai erőműben, 2%-ban a 8db kazánházban történik. A kazánházakban és a Hőtermelő üzemben beépített hőteljesítmény 492 MW, ezzel szemben a csúcs hőigény 254,6 MW. A Fűtőmű földgázzal üzemel, a NOx és CO kibocsátása jelentős. Ennek hatásai azonban a nagy kibocsátási magasság miatt a városban alig érvényesülnek. A légszennyezőanyag kibocsátását közvetlenül csökkentő beruházás a geotermális hőenergia hasznosítása, amely a Mályi környékén létesített geotermális fúrásokon alapul. A geotermia alapú hőszolgáltatás várhatóan 212-ben kezdődik el. A légszennyezőanyag kibocsátását közvetett módon mérséklő beruházások a Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakóban keletkező depóniagáz hasznosítása és a 211-ben létesült biomassza fűtőmű üzembe helyezése. Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség több mint 1 db légszennyező pontforrást tart nyilván Miskolc területén. A nagyobb telephelyeken kívül ezek kisebb nagyobb üzemek fűtési kéményei, elszívó kürtői, szellőzői. Ezek légszennyezőanyag kibocsátása alacsony volumenű, a források jelentős része nulla emisszióval van nyilvántartva. Az ipari tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszok között gyakran fordulnak elő autófestő, autófényező műhelyekkel kapcsolatos kifogások. Ezek jórészt a szerves oldószerek (hígítók) kibocsátására vonatkoznak, ami a nem szakszerűen végzett festési technológiának, a nem üzemeltett elszívó és szűrő berendezéseknek tudható be. A kisebb műhelyek sok esetben lakókörnyezetbe ékelődve működnek, ami az ipari jellegű tevékenység miatt gyakran vezet konfliktusok kialakulásához. A Miskolc levegőjét szennyező, közigazgatási területen kívüli ipari üzemekből az elmúlt évben jelentősebb mértékű légszennyezés nem érte a várost. A városba betelepülő újabb üzemeknek már meg kell felelni az Uniós előírásoknak, vagyis már a tervezés során az elérhető legjobb technikát (BAT) kell alkalmazniuk. Az ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A mellékelt táblázat mutatja be az utóbbi évek adatait. Miskolc város ipari légszennyezőanyag kibocsátása (t/év) Szennyezőanyag [t/év] szilárd kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok (telephelyek bevallásából származó összesített adatok) Forrás: ÉMI KTVF adatszolgáltatásai

16 Ipari eredetű SO2 és szilárd anyag kibocsátás Miskolcon t/év Szilárd anyag Kén-dioxid Ipari eredetű CO és NOx kibocsátás Miskolcon t/év Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Az adatok és korábbi számítások alapján a város iparának szennyező hatása lényegesen elmarad a kommunális tüzelés és még inkább a közlekedés hatásától. A szennyezőforrások közelében lokálisan magasabb koncentrációk fordulhatnak elő. A gazdasági okok miatt megszűnő üzemek légszennyezés csökkentő hatása mellett a működő üzemek tervszerű környezetvédelmi beruházásai is csökkentik a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét. 16

17 Közlekedés A szállításnak és közúti közlekedésnek jelentős szerepe van a légszennyezésben, s ennek mértéke már Miskolcon is meghaladja az ipar részesedését. A közlekedés minősül az egyik legfőbb tényezőnek, mely a városokban veszélyezteti az életminőséget. Egy 25-ben Miskolcon készült felmérésben a miskolci polgárok, hatóságok és vállalatok többsége is a közlekedés környezeti hatásait tartják Miskolc egyik legfontosabb környezeti problémájának. (Miskolc MJV Környezetvédelmi programja I.) Úthálózat, közlekedési infrastruktúra Az elmúlt évben folytatódott Miskolc hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepciójában és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt infrastruktúra fejlesztések elemeinek a megvalósítása. Ezek közül a jelentősebbek 211-ben: - elkészült és átadásra került a DTM út nyugati meghosszabbítása a Dayka Gábor és Kiss Ernő utcák között, ezzel párhuzamosan történt az Ilona és a Malomszög utcák szélesítése - megvalósultak az átkötések az ÉTM és a Petőfi utca között, amelyekkel zárult a belváros körüli körgyűrű, lényegesen javítva a terület közlekedési helyzetét. - megemlítendő még a Zöld Nyíl beruházás amelyhez kapcsolódó elterelések és forgalomkorlátozások alaposan felbolygatták a város közlekedését. A beruházás befejezése után kisebb-nagyobb zökkenőkkel helyreállt a forgalmi rend. A város főtengelyein végzett korrekciók, kiépült tehermentesítő szakaszok és kapacitásbővítések ellenére a közlekedési hálózat szerkezete alapjaiban nem változott meg. Továbbra is fennáll az a kedvezőtlen helyzet, hogy a településrészek közötti mozgások döntő többsége csak a belváros érintésével bonyolíthatók le. Különösen élesen jelentkezik az a nyugati és a keleti, illetve a nyugati és a déli városrészek közötti mozgások esetében. Jelentős forgalommérséklő hatással bírt a Bosch út kiépítése és a Zsigmondy út meghosszabbítása, amely a 3.sz főút és az M3-as utak felől a 26.sz. út felé irányuló teher és személyforgalom jelentős részét elvezeti, tehermentesítve ezzel a városközpont útjait. Gépjármű közlekedés Miskolcon közlekedve az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk hogy folyamatosan, évi 12 %-kal nőtt a forgalom, amely időszakonként már a budapesti közlekedési tumultushoz volt hasonlítható. Az utóbbi években ez a folyamat mérséklődött, ami egyrészt az úthálózati fejlesztéseknek, másrészt a gépjárműhasználat gazdasági okokból történő csökkenésének köszönhető. Forgalomszámlálás Miskolcon legutóbb 25-ben volt, ennek eredményei ma már nem relevánsak. 212-ben történik újabb átfogó forgalomszámlálás a városban. A főútvonalak forgalomszámlálási adatai (Magyar Közút Nonprofit Zrt ) alapján mutatjuk be az aktuális tendenciákat Miskolc néhány jellemző területére vonatkozóan. A grafikonon látható, hogy a forgalomnövekedés a legtöbb úton stagnál, vagy csökken. A Szentpéteri kapu forgalmának csökkenésében látványosan jelentkezik a Sajószigeti - Zsigmondy - Bosch utak forgalomelvezető hatása. 17

18 Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tömegközlekedés Miskolc közlekedési mozgásigényének kielégítésében jelentős szerep jutott és jut a tömegközlekedésnek, a városlakók kb. 5-6%-a használja rendszeresen ezeket. A keletnyugati tengelyen a villamossal párhuzamos autóbuszvonalak is üzemelnek. A városi tömegközlekedés fejlődését egy centrális jellegű hálózat felől egy többközpontú homogén hálózat felé való elmozdulás jellemezte, mellyel a városi tömegközlekedés magas területi lefedettséggel jó területi ellátottságot biztosít. A tömegközlekedési hálózat kiépítését segítő tényező a város szerkezete és fekvése. A helyközi tömegközlekedés (VOLÁN) városi infrastruktúra és viszonylathálózatában centrális rendszer alakult ki, melynek középpontja megegyezik a városi úthálózat központjával, a Búza térrel. A helyi és helyközi közlekedés két, egymástól minden tekintetben független rendszerként működik. A jelenlegi rendszerre az a jellemző, hogy a két szolgáltatás nem tudja egymást tehermentesíteni, gazdaságtalan párhuzamosságok alakultak ki. A tömegközlekedés légszennyezőanyag kibocsátása jelentős, becslések szerint az összes közlekedési emisszió kb. 1-15%-át teszi ki. Különösen magas a régi (szívómotoros) autóbuszok szennyezőanyag kibocsátása (korom-, nitrogén-, kén-, és szénmonoxid). Miskolcon nem használnak vegyes vagy tiszta földgáz üzemeltetésű buszokat a városi tömegközlekedésben, pedig ezek részecske kibocsátása lényegesen alacsonyabb, mint a gázolaj üzemanyagnak. 18

19 Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Miskolc közigazgatási területén, illetve a közvetlen vonzáskörzethez tartozó más közigazgatási területeken a menetrend szerinti személyszállítást - az önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Zrt. végzi. A tömegközlekedés jellemző naturális számait táblázatban mutatjuk be Utasszám (1 fő) autóbusz villamos Utaskilométer (1 km) autóbusz villamos autóbusz 3,72 28,99 24,47 24,35 villamos 28,72 26,55 31,7 33,98 Férőhely kihasználtság (%) Forrás: MVK ZRT adatszolgáltatása 212 Látható, hogy a közforgalmú közlekedés igénybevétele folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, s ez nem csak az utóbbi években, hanem évtizedes viszonylatban is érvényesül. A tömegközlekedés versenyképességének csökkenése komplex tényezőkre vezethető vissza, amelyben a lakosság gazdasági helyzete, az egyéni gépjármű közlekedés versenyképessége mellett a szolgáltatás színvonala is szerepet játszik. Az MVK Zrt. autóbusz állománya környezetvédelmi minősítés szerint Be nem EURO sorolt EURO I EURO II EURO III EURO IV. EURO V. összesen db 189db BORSOD VOLÁN Zrt. A BORSOD VOLÁN Zrt. fő tevékenysége a közúti személyszállítás, melyet B-A-Z. megyében 7 műszaki - forgalmi telephelyen, illetve 11 autóbusz-állomáson 538 db autóbusszal lát el. 211-ben Miskolcon helyközi járatokat üzemeltetett, vonalhálózata 356 település kapcsolatát biztosítja az országos közlekedési lehetőségekkel. 29. év végére az utolsó fekete motorral felszerelt járműveket is kivonták a forgalomból, 21-től már csak környezetkímélő motorú járműveket üzemeltetnek. Miskolcon, a Búza téren üzemeltetett autóbusz állomás jelentős forgalmat bonyolít le, jelentős tényező a terület levegőminőségének alakításában. Egyéb közlekedési légszennyező források Helyi szinten jelentős légszennyezést okoznak még a benzinkutak, ahol a levegőminőség romlás egyrészt a forgalomkoncentráló hatásnak, másrészt a tankolás során elillanó szerves anyagoknak (VOC, benzol) tudható be. Az illékony szerves komponensek jelentős része rákkeltő hatású anyag. A benzinkutak lakókörnyezetbe, belvárosba történő telepítése súlyos hiba. 19

20 Zöld Nyíl A 211. év meghatározó - még le nem zárult- városi beruházása a Miskolc városi villamosvasút fejlesztése nagyprojekt volt, közismert nevén a Zöld Nyíl. A projekt közvetlen célja a tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának növelése. A megvalósuló fő eredmények: - A meglévő villamospálya és megállók korszerűsítése összesen 19 2 vfm - Új villamospálya kiépítése Felső-Majláthig (28 fvm), új végállomás és megállók - A villamosközlekedés energiaellátó rendszerének korszerűsítése - A villamosok cseréje, korszerű, új villamosok beszerzése - A meglévő megállóhelyek akadálymentesítése, új utcabútorok és esőbeállók építése A villamosközlekedés közvetlenül nem szennyezi a levegőminőségi szempontból nagyon érzékeny Szinva-völgy levegőjét, ezért tömegközlekedési súlyának növekedése mindenképpen pozitívan értékelhető. Kerékpáros közlekedés A kerékpáros közlekedés nagyon sokáig Miskolc mostohagyermeke volt. A többi magyarországi várossal és főleg a nemzetközi tendenciákkal összevetve Miskolcon erős lemaradás van ezen a területen. A fentiek ellenére egyre többen vásárolnak kerékpárt, azonban a közlekedési nehézségek miatt főleg csak hétvégén kirándulásra használják, munkába járásra és rendszeres közlekedési célokra ritkán. Az elmúlt években jelentős előrelépések, fejlesztések történtek a területen. 29. évben az Észak-Magyarországi Operatív program keretében uniós pályázat került kiírásra, melyre Miskolc város sikerrel pályázott kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése címmel. A projekt keretében létrejön egy új, 12 km hosszú kerékpárút, mely új építéseket és kerékpárnyom felfestéseket tartalmaz. Ez a már meglévő 5,7 km hosszú kerékpárút szakaszokhoz kapcsolódik. A hálózati nyomvonal meghatározása során alapvető cél volt a városban a hivatásforgalmi kerékpározás biztosítása. Így érintve lesznek Miskolc város legfontosabb közintézményei, oktatási kulturális és sport és üzemi intézményei, stb. ( 24 db) A tervezett megvalósítás teljes -UNIÓ által támogatott- összege 184 millió forint, amiből az önkormányzat önrésze 28 millió forint évben elkészült az I. II. III. és a XI. szakasz. Ezek a szakaszok a Tiszai pályaudvartól indulva a teljes belvárosi kerékpárút megépítését jelentik. A többi szakasz kivitelezése a téli időjárás és a felmerült nyomvonalváltozások miatt áthúzódott 212. évre. Jelenleg a Vologda u. D-i szakasza épül a zöld sávban. Itt önálló kerékpárút megépítésére kerül sor. Ezzel egy időben az Újgyőri Főtér Vasgyári piac oldalán lévő járdafelületen -az Andrássy úttal párhuzamosan- aszfalt javítási munkák szegélykövezések és a kerékpár nyom felfestések kezdődtek el. Az Andor utcában a Károly utca és Béla utca közötti szakasz esetében útpálya szélesítésre kerül sor. Az Andor utca József utca és Károly utcai szakasz teljes felülete új aszfalt szőnyeget kap A teljes kivitelezés befejezése 212. III. negyedévben történik meg. 2

21 Szakaszok ismertetése: 1. szakasz: Kandó K. tér- Gömöri vasúti aluljáró között új kerékpárút megépült. 2. szakasz:gömöri vasúti aluljáró- Szemere utca: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom került kialakításra ( megépült) A pályázat elnyerésének feltétele az volt, hogy az Önkormányzat saját terhére építse ki a Hadirokkantak utcát, a kivitelezés elkészült. 3. szakasz: Szemere u.- Kandia utca- Erzsébet tér- Városház tér- Dózsa Gy. utca- Vologda u.dajka G. u.: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom került kialakításra (megépült) szakaszon A Vologda úton a Dayka G. - Dózsa Gy. út közötti szakaszon kétoldali egyirányú kerékpársáv kerül kialakításra. A csomóponton való átvezetés után az önálló kétirányú kerékpárút az északi tehermentesítő út déli oldalán a meglévő zöldterületen halad önálló kerékpárútként egészen a Thököly utcáig. A Thököly út útszélesítése érinti a Kőporos utcai kerékpárút átkötést is. Ezért a kerékpárút nyomvonalát módosítani kellett. A kerékpárút a Thököly u. K-i oldalán kerül megépítésre, kikötve a Győri kapui kereszteződésben, ahonnan a volt Gyopár utcánál csatlakozik a Kőporos utcához. A kivitelezése jelenleg folyamatban van szakasz A Kőporos út, József és Béla utak közötti szakaszon olyan mértékben leromlott a burkolat állapota, hogy a kerékpárút létrehozása a burkolat javítása nélkül nem lehetséges. A meglévő burkolat szélessége is kevés a jelenlegi formájában a kerékpáros és közúti forgalom bonyolítására. A zökkenőmentes kerékpárút kialakításához elkerülhetetlen a Kőporos úton található burkolati deformáció javítása. A javítás csak lokális burkolatcserével hozhat eredményt, melyet az Andor úti szélesítéssel megegyező réteggel kell kialakítani. Az Andor utca új kopóréteget kap. Ezen a szakaszon az eredetileg egy oldalra tervezett két sáv a módosítás után az úttest két oldalán halad majd. A Károly u. és Andrássy u.: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom kerül kialakításra. Az elmaradt áruház építés miatt a Mónus Illés út és a Könyves Kálmán utcai csomópontban a meglévő útburkolatra festik fel a jeleket. 1. szakasz: Mónus Illés u.- Diósgyőri vár: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom kerül kialakításra. 11. szakasz: ( belváros): Arany J. u.- Lévai út között a Szemere utcán a buszsávval közösen vezetve: kerékpárnyom ill. rövid szakaszon új kerékpárút megépült. Ahhoz, hogy a beruházás elérje a tényleges célját, hogy a kerékpár általánosan elterjedt közlekedési mód legyen Miskolcon, nagyon sok feltételt kell még megteremteni: - hiányoznak a biztonságos kerékpártárolók. - a közintézmények és kereskedelmi létesítmények sem tudnak még legtöbb esetben kulturált körülményeket biztosítani a kerékpáros dolgozók és ügyfelek számára - feladatot jelent a biztonságos és kulturált kerékpáros közlekedés oktatása, szemléletének terjesztése A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése csökkenti a gépjármű használatot, hozzájárul a város klímájának és levegőminőségének javulásához, csökkenti a városlakók kiszolgáltatottságát és elősegíti a fizikai és lelki kondíció javulását, az egészség megőrzését. 21

22 Belterületi közlekedés légszennyező hatása Miskolcon Ilyen jellegű számítás az utóbbi időszakban nem készült Miskolcra. 25 évi információk alapján megállapítható, hogy a jelentős belterületi utak (az országos főutak városi szakaszai) közlekedési eredetű légszennyezettsége önmagában kimeríti/túllépi a terhelhetőséget. A domináns légszennyezők a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének. Ez a típusú légszennyezés egyértelműen a gépjármű közlekedés intenzitásával van összefüggésben, tehát érdemi mértékben csak a forgalom csökkentésével lehetséges mérsékelni. Az autópálya és más új elkerülő utak átadása nem csökkenti a közlekedésből származó légszennyezés kibocsátás mértékét, csak a helyét, súlypontját helyezi át. Tehát ugyanannyi szennyezőanyag kibocsátása történik, de nem a belvárosban, hanem a város K-i, É-i határában. A városközpont levegőminőségének szempontjából ez átmeneti könnyebbséget eredményez, azonban az autópálya közelében fekvő városrészekben (Martin-kertváros, Szirma) és más településeken a terhelés növekedésével jár. Hasonló hatásokkal jár a belső úthálózat racionalizálása, kibővítése is, ha ez nem párosul határozott és hatékony forgalomcsökkentő intézkedésekkel. Kommunális fűtés A kommunális tüzelés emissziója fűtési idényben jelentős részt képvisel a város légszennyezőanyag terhelésében. Miskolc kéményseprő közszolgáltatója a Termoment Kft folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző tüzelőberendezések számának alakulását, állagát és az e körbe tartozó kibocsátásokat. A kommunális fűtést bemutató információk a Termoment adatszolgáltatásán alapulnak (Termoment 211., Termoment 212.). Miskolcon kb. 55 fűtési pontforrás található, amelyek kb. 8%-a folyamatosan, vagy időszakosan üzemel, ezek kb. 44 lakáshoz tartoznak. A gáztüzelés 98%-ban földgázt, 2%ban pb-gázt használ fel. Az un. vegyestüzelés 93%-ban fa és egyéb biomassza, 7%-ban szén és egyéb szénszármazék. Az olajtüzelés részaránya elhanyagolható. Az egyes tüzelési módok százalékos megoszlása a lakásállományban 1% 9,7% 1,4% 11,9% 13,% 84,7% 83,8% 82,2% 5,6% 5,8% % 14,3% 15,1% 15,2% 8,9% 79,3% 74,3% 72,2% 6,% 6,1% 6,3% 1,6% 12,6% % 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Évek 22 vegyes és gáz egyidejűleg csak gáztüzelés csak vegyestüzelés

23 A fűtési szerkezet változásában megfigyelhető tendenciák - A 211-ben a korábbi években tapasztalható tendenciák folytatódnak a fűtőanyag megválasztásában, vagyis a miskolci lakosság igyekszik csökkenteni a földgáztól való egyoldalú függőségét, részben gáznál olcsóbb tüzelési forrásokat keres. - A lakások fűtési jellemzőit vizsgálva a földgáz kizárólagos használatának részaránya 25. évben még elérte a 85%-ot, ez az érték 211-re már csak 72%. - Növekszik a mindkét energiahordozót alkalmazó lakások száma, ez jelenleg már 15,2%, azaz mintegy 8 lakás. - Leghatározottabb növekedést a vegyes tüzelés használata mutatja: 21 és 211 között 2%-kal nőtt a kizárólag vegyes tüzelésre áttérő lakások száma. A gáztüzelés helyzete - Jellemző, hogy azokban a lakásokban, ahol már be van építve a gáz és vegyes tüzelésre alkalmas berendezés is, ott a korábban domináns gázhasználatot részben vagy teljesen felváltja a vegyes tüzelés használata A leállított gáztüzelő berendezések tartalékot képeznek, nagy hidegben rásegítésként működnek. - Csökken a fűtéskorszerűsítési tevékenység, emelkedik a gáztüzelő berendezések átlagéletkora, amely ma meghaladja a 15 évet. Az öregedéssel csökken a tüzelési hatásfok, nő a légszennyezőanyag kibocsátás. Kizárólag gázfűtést használó lakások Lakások száma Évek A vegyes tüzelés helyzete - A vegyes tüzelésű berendezések típusát tekintve vegyes tüzelésű kazán mintegy 1 db, hagyományos kályha kb. 2-3 db, cserépkályha kb. 18 db, kandalló kb. 32 db, mindössze 8 db pelletégető kazán, illetve 3-35 db faelgázosító és néhány db szalmabála égető kazán működik. - A berendezések közötti műszaki színvonalkülönbség jelentős. Gyakori az eredetileg széntüzelésre kialakított berendezések fatüzelésre használata, ezekben a tűzifa rosszabb hatásfokkal, több környezetszennyezéssel égethető el. - A vegyes tüzelés terjedésének legnagyobb problémája Miskolcon, a Termoment Kft. tapasztalatai szerinti nem megfelelő tüzelőanyag minőség vagy nem kompatibilis tüzelőberendezés választás. Ez jobb esetben magas nedvességtartalmú fa származékkal való tüzelést jelent, de növekszik az egyéb, tüzelőanyagnak nem minősülő anyagok 23

24 égetése is. Ilyenek: papír hulladék, különböző nyesedékek, gumi, műanyag vagy általában szemét égetése. Vegyes tüzelés terjedése Lakások száma 12 csak vegyestüzelés vegyes és gáz egyidejűleg vegyes fűtési lehetőségekkel ellátott lakások együttesen Évek - - Általános tapasztalat, hogy hiányosak és hibásak a fatüzelésre vonatkozó ismeretek, ami egyaránt vonatkozik a tüzelőberendezés és a tüzelőanyag kiválasztására, valamint a működtetésére Abban az esetben, ha csupán fatüzelésre nem igazán optimális berendezés választásáról van szó, akkor a méréses tapasztalatok szerint leginkább a magas szénmonoxid és erősebb por emisszió, rossz hatásfok, illetve a füstjáratok túlmelegedése a jellemző. A keletkezett füstgázok növekvő szilárd anyag emissziójának egyik jele a füstjáratok gyakori eltömődése. Ezt tisztán jelzi a megnövekedett kéménytisztítási és égetési igény. A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása - A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása meghatározó tényező a környezeti levegő minőségének alakulásában. A szilárd tüzelőanyag használata a szilárdanyag kibocsátás tekintetében egyértelműen szennyezőbb hatású mint a gázfűtés. - A Termoment Kft számításai szerint a lakossági vegyes tüzelés szilárdanyag kibocsátása 211-ben 215 tonna volt, és a vegyes tüzelés arányának emelkedésével évente 2-3 %-kal növekszik. - A téli időszakban kialakuló határértéket meghaladó PM1 imisszió kialakulásában jelentős szerepe van a vegyes tüzelésnek. Egyéb lakossági eredetű légszennyezések Kerti hulladékok égetése A kertes és zártkertes övezetben jellemző tavasszal és ősszel a kerti hulladékok égetése. Ennek fő összetevői: avar, fű, gally, stb. Sajnos a komposztálás helyett legtöbben még ezt tekintik a hulladékkezelés megfelelő módjának. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szabályozza az ilyen típusú hulladékok égetését, de a rendelet ismertsége alacsony, betartása 24

25 ennek megfelelően alig jellemző. A kerti hulladékok égetése helyi problémákat szokott okozni, főleg, ha nedves hulladékot égetnek. Gyep és bozóttüzek Miskolc határában rendszeresen lobbannak fel ilyen tüzek, évente 1-3 ha gyep, parlag, cserjés, bokros ég le, némelyik évente többször is. A tüzek leggyakrabban gyújtogatások eredményeként keletkeznek, de sokszor az óvatlan kerti hulladékégetés miatt harapóznak el a lángok. A tüzekben nem csak a fű, hanem a szétszórt műanyag hulladékok is elégnek. Műanyag hulladékok égetése Gyakran előfordul kertes övezetben és az új építkezési területeken. Másik gyakori típusa a kábelszigetelések leégetése, ami elsősorban a peremterületeken jellemző. Ezek sokszor adnak okot lakossági panaszokra, azonban ritkán van lehetőség hatósági intézkedésre. A műanyagok égetése során sok agresszív és rákkeltő anyag szabadul fel, ezek égetését mindenképpen kerülni kell. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szigorúan tiltja a műanyagok nyílt és zárttéri égetését Energia felhasználás Villamosenergia felhasználás Miskolc villamosenergia ellátója az ÉMÁSZ. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült. Miskolc város villamos energia igénye a 21. évi mélypont után 211-ben enyhe növekedésnek indult, csaknem 1%-kal nőtt 21-hez képest, annak ellenére, hogy több nagy fogyasztó (pl. Hejőcsaba Cementgyár) is szüneteltette működését. A város villamos energiafogyasztóinak száma kb. 2%-kal nőtt. A nagyfogyasztók megszűnése miatt a csúcsterhelés a évekhez képest 15-2MW-tal csökkent. Miskolc villamosenergia fogyasztása Összes mennyiség 1 kwh Forrás: ÉMÁSZ

26 Miskolc villamosenergia fogyasztásának fő adatai ,7% 86,% Összes mennyiség 1 kwh Összes fogyasztói darabszám Energia igény növekedése Fogyasztói szám alakulása ,6% 99,5% ,6% 14,4% ,% 1,5% ,7% 1,2% ,3% 99,5% ,9% 11,5% A város főelosztó hálózatán (12 kv) a korábbi évektől eltérően nagyobb rekonstrukciók 211-ben nem történtek. Az ábrán jól látható, hogy között folyamatosan csökkent a mérési napon villamosenergia felhasználás. A 212. évi mérési nap fogyasztása gyakorlatilag megegyezik az előző évivel. Miskolc város kommunális és ipari fogyasztóinak villamosenergia felhasználása /MW/ országos téli mérési nap (Január, harmadik hét, szerda) MW óra Földgáz felhasználás Miskolc földgáz szolgáltatója a TIGÁZ-DSO. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült. A földgáz fogyasztói létszám alakulása Miskolc város területén Év Lakossági fogyasztók (db) Mérős Átalány2 m3/h 2-1 díjas alatt m3/h Átalánydíjas Közületi fogyasztók (db) Mérős 112 m3/h alatti m3/h m3/h m3/h felett (Tigáz 212) 26

27 A fenti táblázatból látható, hogy kismértékben csökkenő fogyasztói létszám mellett a gázfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. A gazdasági válság miatt 211 évben nem volt emelkedés tapasztalható. A gázfelhasználás jelentős csökkenését három tényező befolyásolja: A gázkészülékek cseréje, jobb hatásfokú eszközökre. A növekvő energia árak miatti takarékosabb felhasználás. Energia felhasználást csökkentő beruházások (épület szigetelések). A földgáz értékesítés Miskolc területén (ezer m3) Lakosság Közületek (Tigáz 212) A különböző fűtőanyagok környezetszennyező hatását figyelembe véve a fosszilis energiahordozók közül a földgáz a legkisebb környezetterhelést okozó energiahordozó. Széleskörű elterjedése környezetvédelmi, talaj, élővíz és levegőtisztasági szempontból is kedvező. Felhasználása során környezetszennyezést, illetve légszennyezést a kibocsátott égéstermék okozhat. Az elégetés során keletkező égéstermékben a káros anyagok aránya a gáztüzelő berendezések típusától, telepítésétől, égéstermék elvezetés módjától, a gáztüzelő berendezés karbantartottságától függ. A társaság tapasztalatai alapján a gázfogyasztók nagy hányada elmulasztja a gázkészülékek rendszeres karbantartását. A gázkészülék műszaki állapota jelentősen befolyásolja a távozó égéstermék légszennyező anyag tartalmát. A rossz műszaki állapot miatt kialakuló tökéletlen égés megnöveli a káros anyagok, elsősorban a szén-monoxid és a NO x kibocsátást, ugyanakkor csökkenti a gázkészülék hatásfokát. Az újonnan belépő gázfogyasztók létesítményeihez készített gáztervek felülvizsgálata során szorgalmazzák azoknak a gázkészülékeknek a felszerelését, amelyeknek a tüzeléstechnikai és égéstermék elvezetési tulajdonságai minden szempontból a legkedvezőbbek. Az ellenőrizetlenül a talajba, vagy zárt térbe kiáramló földgáz veszélyeztetheti az épített és természeti környezetet. Ennek megakadályozását a társaság elsőrendű feladatának tekinti, ezért műszerparkjukat rendszeresen modernizálják. A hálózatot gyalogos műszeres ellenőrzéssel ütemterv szerint rendszeresen ellenőrzik. A korábbi években műszeres hálózatellenőrző gépjárművel is ellenőrizték a hálózatot, de ez nem volt elég eredményes, így 27

28 ezt a módszert megszüntették. A gázhálózaton a gázszivárgások számát alacsony szintre sikerült leszorítani. Légtérterhelő szivárgások számának alakulása Miskolc város területén Szivárgásokszáma [db] (Tigáz 212) 211. szeptember 15-én Miskolc város belvárosában a gázvezeték rekonstrukciós munkálatok végzésekor súlyos gázüzemi üzemzavar történt (gázlobbanás). A baleset következtében a társaság szerelője halálos égési sérülést, a földmunkás alvállalkozó munkatársa súlyos égési sérülést szenvedett. A körülmények vizsgálatát a hatóság még nem zárta le. Távhőszolgáltatás Miskolc távhő szolgáltatója a Miskolci Hőszolgáltató Kft. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült (MIHŐ 212). A távhőszolgáltatás fontosabb adatai A MIHŐ Kft. a város db lakása és a hozzá tartozó 936 db közület (összesen kb lm3) fűtése céljából 136/76 C-os forróvizet keringtet a 15,911 km primer, valamint 9/7 C-os melegvizet keringtet a 38,56 km szekunder, és 38,559 km HMV távfűtési vezetékhálózaton. A hőenergia termelése 8 %-ban a Tatár utcai erőműben, 2 %-ban pedig 8 db kazánházban történik. A Társaság összesen 239 db hőközpontot illetve 8 db kazánházat (fűtőművet) üzemeltet, további 2 önkormányzati kazánházat bérüzemeltet, valamint üzemeltetési szerződései vannak a MIK Zrt.-vel, és MIVÍZ Kft.-vel. A kazánházakban és a Hőtermelő üzemben az össz beépített hőteljesítmény 492 MW, ezzel szemben a fogyasztók jelenlegi csúcshőigénye kb. 254,6 MW. Energia felhasználás és termelés 211-ben A 211. év során vételezett földgáz mennyisége: em3gáz/év saját felhasználásra em3gáz/év MIFŰ-nek átadásra villamosenergia mennyisége: MWh/év saját felhasználásra 18 MWh/év MIFŰ-nek és egyéb felhasználóknak átadásra saját villamos energia termelés biogázmotorral: villamosenergia eladás MAVÍR-nak: 211. évben gázmotoroktól (+KCE) átvett energia: BIOMI faaprítéktüzelésből átvett hőenergia: 211. évben kitermelt depóniagáz: MWh/év 2.36 MWh/év GJ GJ m3.

29 A Hőtermelő üzemben, a Diósgyőri- valamint a Bulgárföldi kazánházban beépített gázmotorok ben egész évben folyamatosan üzemeltek, míg 211. évben a KÁT változása miatt 3 hónapig szüneteltetésre kerültek. Társaságunk ezen időszak alatt nem tudott hulladékhőt vásárolni, hiányzó hőmennyiséget saját tüzelőberendezésben elégetett földgáz felhasználásával pótolta ki. Így 211. évben társaságunk földgáz felhasználása a fent megnevezett területeken az előző évhez képest megnövekedett. A beépített hőteljesítmény: 2 MW+4 MW+1 MW = 25 MW. A kapcsolt hő és kapcsolt villamos energiatermelésből hasznosított hőenergia az összes felhasznált energia közel 2 %-a. A nyári HMV szükségletet ugyanis szinte teljes egészében a gázmotorok biztosítják. Az elmúlt évek fejlesztései következtében mind a 239 db hőközpont változó tömegáramú működtetésre történő átalakítása megvalósult. Megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatos fejlesztések: Depóniagáz hasznosítás A Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakóban keletkező depóniagáz hasznosításának I. ütemeként megépült a hulladéklerakó és a Szalag utcai kazánház közötti 2 km hosszú depóniagázvezeték, és 29. január 27.-én üzembe helyezésre került az 1 MW-os biogáz tüzelésű kazán. A II. ütemben 21. év során további 64 db gázkút és a hozzá tartozó gázhálózat, valamint villamos hálózathoz történő csatlakozás kiépítése és a gázmotor telepítése valósult meg. A kereskedelmi üzem 21. július 1.-én kezdődött meg. Biomassza fűtőmű 21. év során megtörtént a biomassza üzemű hőtermelő létesítés előkészítése, mely a kenderföldi lakótelep hőellátását biztosítja a Lórántffy Zsuzsanna utcai iparterületen megépülő kazánházból. A beruházás célja a Kilián városrész távfűtési alrendszerének korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával egy évi 4.5 tonna biomassza (faapríték) felhasználásával működő 3 MW teljesítményű többlet CO 2 kibocsátást nem jelentő hőtermelő berendezés létesítésével. A faapríték tüzelésű fűtőmű kereskedelmi üzeme 211. február 19-én indult el. Geotermikus energia hasznosítás A MIHŐ Kft. és a PannErgy Zrt. projekt társaságot alapított Miskolci Geotermia Zrt. néven, s hosszú távú, húsz évre szóló geotermális hőenergia-szállítási szerződést kötött. Az eddigi fúrási eredmények minden várakozást felülmúlnak és a kezdetekben feltételezett mutatóktól a beruházás eredményesebben folytatható le. 212-ben nagy valószínűséggel elkezdődhet a geotermia alapú hőszolgáltatás Miskolcon, a PannErgy Zrt. sikeres geotermikus fúrásainak köszönhetően Miskolc-Mályi térségében. MAKROVIRKA 21. évben Miskolc város csatlakozott a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. által kezdeményezett MAKROVIRKA projekthez, melynek megvalósításában a MIHŐ Kft. is közreműködik évben tervezik egy pályázattal támogatott energetikai projekt megvalósítását. 29

30 A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSA 211-BEN Monitoring, a levegőminőség mérése Az immissziós mérőhálózatot 22. februártól az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működteti. Az automatikus mérőállomások műszerei által mért adatok számítógépes adatbázisba kerülnek, és on-line módon negyedórás, félórás, vagy órás átlagértékeket továbbítanak az alközpontokba, majd az Országos Légszennyezettségi Adatközpontba. Az adatok validálása után a felügyelőség adatot szolgáltat a helyi ÁNTSZ, az önkormányzatok és a katasztrófavédelem felé. - - Az elmúlt időszak fontosabb változásai a mérőhálózatban: 28. január 1-től a RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló Hálózat) vizsgálatok közül Miskolcon csak az ülepedő por maradt meg január 1.-től ez a vizsgálat is megszűnt, mivel erre a komponensre nincs határérték a 4/211. (I.14.) VM rendeletben. SO2, NO2, vizsgálat csak a monitorállomásokon történik. 28-ban az M3 mérőállomás (Mányoki Ádám út) a KvVM utasítása alapján átadásra került az ATI-KTVF számára, Kecskeméten történő továbbüzemelés céljából. A PM1 mérő műszert az M5 (Martin-kertváros) mérőállomásról el áthelyezték a kazincbarcikai nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomásra. Az állomáson sem CO, sem O3 mérés nem történik. Az M4 állomás O3 mérőműszere október-december hónap között a Sajószentpéteri nemzetközi állomáson működött. M6 állomás (Görömböly) SO2 analizátora én javíthatatlanul meghibásodott, M6 állomás PM1 műszere június-július hónapban áthelyezve a Sajószentpéteri nemzetközi mérőállomásra. Tehát Miskolcon az elmúlt évek alatt jelentősen csökkent a mérések, a mérőállomások és a mérőműszerek száma is. Miskolcon jelenleg 3 db mérőállomás működik. (Korábban 6 mérőállomás volt.) A 211-ben működő mérőhelyeket és méréseket az alábbi táblázat mutatja be: Kód M4 M5 M6 Helyszín forgalmi csomópont családi házas rész lakóterület Városrész Búza tér (Belváros) Alföldi u. (Martintelep) Lavotta u. (Görömböly) Mért komponens SO2, NO2, NOx, CO, Ózon, + Meteorológia SO2, NO2, NOx, SO2, NO2, NOx, CO, Ózon, Az automata mérőállomások aktuális légszennyezettségi adatai az interneten is megtekinthetők az OLM honlapján (http://www.kvvm.hu/olm/index.php). Miskolc levegőminőségének alakulása 211-ben, trendek A mérőrendszer fentebb ismertetett átalakulása nem ad módot arra, hogy minden városrészre kiterjedően értékelhető legyen a város levegőjének minősége. A 211. év részletes levegőminőségi adatait, az egyes légszennyező anyagok egészségügyi határértékeit az ÉMI KTVF adatszolgáltatása alapján az 1.1. mellékletben mutatjuk be. 3

31 Összefoglaló értékelés Miskolc levegőminősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult, szinte minden légszennyezőanyag esetében csökkenő trendek tapasztalhatók. Míg korábban a Szinva-völgyi ipari emisszió volt a meghatározó, napjainkra a közlekedés és a kommunális fűtés alakítja elsősorban a város levegőminőségét. Általánosságban jó levegőminőségről beszélhetünk Miskolc esetében, ugyanakkor lokálisan (pl. forgalmas közutak mentén) vagy meteorológiai tényezők hatására (hidegpárna, inverzió, stb) egészségügyi határértéket jelentősen maghaladó szennyezőanyag koncentrációk alakulhatnak ki. 211-ben a legtöbb szennyező anyag légköri koncentrációja az előző évekhez hasonló lefutású görbét produkált, jóval határérték alatt maradt, sem jelentős javulás, sem romlás nem történt. Stagnálásról beszélhetünk ebben a tekintetben. Egyetlen légszennyezőanyag, a szállópor (PM1) koncentrációja mutat mérsékelt növekedést, s egyre gyakrabban haladja meg az egészségügyi határértéket szmoghelyzetet teremtve a városban. Évről-évre tovább tartó és a határértéket magasabban meghaladó koncentrációk alakulnak ki. E szennyezőanyag csökkentésével mindenképpen foglalkozni szükséges a közeljövőben. Gyakran határérték feletti még a nitrogén-oxidok (NOx) koncentrációja, szerencsére ez a szennyező csökkenő tendenciát mutat. 31

32 Kén-dioxid A kéndioxid koncentráció 28 és 211 közötti havi átlagainak trendje az egész város területén alacsony szinten -az éves határérték 1-3%-a körül - stagnáló. Határérték túllépés nem volt az elmúlt évben. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében tapasztalható különbség arra enged következtetni, a lakossági fűtés hatása nem elhanyagolható. A változás lényegesen magasabb a nyílt beépítésű lakóházas övezetekben. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya, % Szén-monoxid A levegő szénmonoxid tartalma a határértékhez képest egész évben alacsony, fluktuációja mérsékelt, éves szinten a határérték 15-35%-át teszi ki. A legmagasabb értékek 211 novemberében fordultak elő, de ekkor sem érték el a határértéket. 32

33 Nitrogén-oxidok (NOx) A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben viszonylag magas. A fűtés nélküli időszakban a határérték fele, fűtési idényben a határértéket közelítő, meghaladó átlagkoncentráció jellemző. A 24 órás határértéket meghaladó légszennyezettség a Búza téren 17 napon keresztül, Martin-Kertvárosban 4 napon keresztül állt fenn. Az 1 órás határértéktől magasabb koncentrációk aránya a Búza téren több mint 5%. Ózon Az ózon koncentrációja jellegzetes természetes évi menetet mutat. Mértéke közepesnek mondható, éves szinten a határérték 5-6%-át éri el. A nyári hónapokban a szint magasabb. 33

34 PM1 (szállópor) Szállópor tekintetében javulás nem tapasztalható az adatok alapján. A porszennyezettség az év egyharmadában meghaladja a határértéket, gyakran mérnek a határértéket többszörösen meghaladó értékeket. A túllépések aránya és mértéke országos szinten is kiemelkedő. A 24 órás egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség a Búza téren 115 napon keresztül, Görömbölyön 92 napon keresztül állt fenn. További aggodalomra ad okot a PM1 frakció Benz(a)pirén tartalma, amely a Búza téren többszörösen meghaladja a határértéket. Kiugróan magas értékek elsősorban az őszi-téli időszakban fordulnak elő, amikor a PM1 koncentrációja is magas. Országos vizsgálat során a legmagasabb koncentrációkat Debrecen mellett Miskolcon a Búza téren mérték. 34

35 Az Európai Parlament és Tanács 24/17/EK irányelve rendelkezik a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről. Ezek az anyagok humán genotoxikus rákkeltők, illetve nincsenek olyan meghatározható küszöbértékük, amelyek alatt ezek az anyagok veszélytelenek lennének az emberi egészségre. A környezeti levegőben a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére a benz(a)pirén szolgál. Sajnos Miskolcon a korábbi évek adatai is kiugróan magas értékeket mutatnak. Forrás: OLM 211 Pah, nehézfém értékelés 35

36 Szmog-helyzet Miskolcon A szmoghelyzetek kialakulása A felszínről kibocsátott szállóport a kellő erősségű szél elviszi, a csapadék a legnagyobb részét kimossa, ill. elkeveredik. Ezek hiányában a szálló por a felszín közelében összegyűlhet, fölhalmozódhat. A téli félévben derült, szélcsendes estéken, éjszakákon gyakran kialakul a talajalapú inverzió, ekkor leggyakoribb a szállópor koncentráció jelentős megemelkedése. Annál magasabbak az értékek, minél régebb óta gyűlik a szennyezőanyag egy vékony légrétegben, minél erősebb az inverzió, és minél hidegebb van. Vastag hóval borított felszín esetén egyetlen derült, szélcsendes éjszaka alatt is igen magas koncentrációk alakulhatnak ki. Ezt fokozza, hogy a nagy hideg miatt ilyenkor jóval erősebb a lakossági fűtés is. Jó példa erre a 211. november első harmada. (Kovács Attila 212) Ezt a folyamatot mutatja be szemléletesen az ábra: Forrás: (Kovács Attila 212) Természetesen mindezekhez szükséges a szennyezőanyag kibocsátás, amit az átalakuló lakossági fűtés fentebb részletezett tendenciái, valamint a növekvő motorizált közlekedés bőségesen szolgáltat. Ezek a kérdések nem megkerülhetők, a jövőben mindenképpen szükséges a PM1 kibocsátás mérséklése a város területén. Intézkedések Miskolc 1993 óta rendelkezik szmogriadó tervvel, amit 29-ben módosítottak, mivel életbe lépett a 25/28. (X.17.) KvVM-EüM-FVM rendelet, amely szigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket. 29-et megelőzően egyetlen esetben sem rendelték el a szmogriadó különböző fokozatait. 29-től egyre gyakrabban, 211-ben több mint 1 alkalommal rendeltek el riasztási vagy tájékoztatási fokozatot. Valamennyi esetben a szálló por (PM1) határérték túllépés miatt történt az intézkedés. 36

37 A szmogriadó fokozatok elrendelésekor minden esetben csak az önkéntes korlátozó intézkedésekre történő felhívás kiadására került sor. A SZMOG Intéző Bizottság álláspontja szerint nem volt indokolt szigorú korlátozó intézkedések életbe léptetése. A szmoghelyzet megszűnését minden esetben a meteorológiai viszonyok kedvező megváltozása (szél, csapadék) eredményezte, a korlátozások hatása nem volt érzékelhető. Forrás: OLM 37

38 VÍZGAZDÁLKODÁS Ivóvízellátás Miskolc ivóvízellátását a MIVÍZ Kft. biztosítja, az ismertetés a vállalat adatszolgáltatása alapján készült. (MIVÍZ KFT 212). Ivóvíztermelés Miskolc város vízellátásában a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karsztvizek kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Anna-forrási vízmű, Felső-forrási vízmű), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Tapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű) történik. Szélsőséges időszakban az ÉRV Zrt. kezelésében üzemelő, és átvételre kerülő vizet a kavicsteraszra települt víztermelő és -tisztító telepek (Hernádmenti csúcsvízmű, Bőcs-Sajóládi vízmű, Alsózsolcai vízmű, Sajóecsegi vízmű) biztosítják. A város napi vízfogyasztása em3. A MIVÍZ Kft. által értékesített víz mennyisége a város lakosságszámának csökkenése és környezettudatosságának, valamint a vízmérők felszerelésének eredményeképpen évről évre csökkenő tendenciát mutat. A 26-ban bekövetkezett vízszennyezés miatt csökkent a saját termelés mértéke, ezért az ÉRV Zrt.-től vált szükségessé ivóvíz vásárlása. 38

39 Karsztvizekre települt termelő telepek vízjogi engedélyekben lekötött kapacitásai Víztermelő telep Minimum (m3/nap) 6 Maximum (m3/nap) Szinva-forrási vízmű Felső-forrási vízmű Szt György-forrási vízmű Ómassai vízmű Összesen Tapolcai vízmű Tavi-forrási vízmű Anna-forrási vízmű Királykúti vízmű Átlag (m3/nap) 252 Termelő telepenként kitermelt tényleges vízmennyiségek 211. évben Víztermelő telep Tapolcai vízmű Tavi-forrási vízmű Anna-forrási vízmű Szinva-forrási vízmű Felső-forrási vízmű Szent György-forrási vízmű Királykúti vízmű Ómassai vízmű Összesen Minimum (m3/nap) Maximum (m3/nap) Átlag (m3/nap) Termelt vízmennyiség [e m3] 211. év Az ÉRV Zrt. számára m3 vizet adtak át, és m3 vizet vásároltak 211-ben. Az átvett vízmennyiséggel együtt m3 víz állt a fogyasztók rendelkezésére az elmúlt évben. Vízkitermelés egyenletes, az igényeknek megfelelő volt. A Királykút továbbra is üzemen kívül van. A Hernádnémeti csúcsvízműből Miskolc részére 2 m 3/nap, a Borsodsziráki vízműből 5 m3/nap biztosítható szerződés szerint. Víztermelési adatok Saját termelés maximuma Saját termelés minimuma Összes termelés maximuma Összes termelés minimuma Víztermelési adatok 211 m3/nap Időpontja szept aug okt aug. 2. Fajlagos vízigény: A lakossági fogyasztók fajlagos vízigénye az egységfogyasztó által az időegységben igényelt vízmennyiség 12 liter/fő/nap. Tartózkodási idő: a saját rendszeren belül maximum 24 óra. A Társaság az utóbbi években nagymértékben fejlesztette az ivóvíz minőségét szolgáló többlépcsős vízbiztonsági rendszert, amiről a közvéleményt is rendszeresen 39

40 tájékoztatta. A megfelelő vízminőség biztosításának céljából a víztermelő telepeken a karsztforrások nyersvizét 24 órás folyamatos online monitoring rendszer ellenőrzi. Az elvégzett bakteriológiai gyorstesztek és laboratóriumi mérések, illetve az elosztó hálózaton napi gyakorisággal elvégzett vízminőségi vizsgálatok szavatolják a kifogástalan, jó minőségű ivóvizet. 29. évben elkészült a Vízbiztonsági Terv a tapolcai víztermelő telepre vonatkozóan mely tartalmazza az összes szóba jöhető veszélyforrás kockázatát, esetleges következményeit és az erre vonatkozó megelőző tevékenységeket, intézkedéseket, amely garantálja az egészséges, jó minőségű, folyamatos ivóvízellátást. A Vízbiztonsági Terv teljes rendszerre történő megalkotása 21. év végére valósult meg. 212-re megvalósul egy új technológia bevezetése, mely során egy új víztisztító (ultraszűrő berendezés) kerül telepítésre. Ez a berendezés nem csak a víz zavarosságát tudja csökkenteni, de a nyers víz baktérium- és vírus tartalmát is csökkenti tisztán fizikai módszerrel vegyszeres beavatkozás nélkül. Ezzel a városba betáplált ivóvizek mennyiségi és minőségi színvonala is emelkedni fog. Az ivóvíz minőségi jellemzői Vízkivételi műveknél (források), a hálózati betáplálási pontokon (ivóvíz-tároló medencék) végzett vízminőség ellenőrzések a 21/22. (IV. 25.) KöViM rendelet szerint történnek. Az eredmények megfelelnek 21/21. (X. 25.) Korm. rendelet által támasztott határértékeknek. A vízelosztó rendszerek hálózati pontjain végzett vizsgálatokat a 21/21. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza. A /26. sz. ÁNTSZ határozat alapján az ivóvíz hálózat éves mintavételi rendje a következő: 34 mintavételi ponton évi 2 minta kémiai, 4 minta bakteriológiai, 5 minta mikroszkópos biológiai és 5 minta részletes vizsgálatát végezzük. Negyedévente Clostridium vizsgálat szükséges. A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján Miskolc (és Felsőzsolca) ivóvize megfelel a 21/21. (X. 25.) Kormányrendelet által támasztott határértékeknek. Az alábbi táblázat a 211. évi átlageredményeket tartalmazza Ivóvízhálózati eredmények 211. év Miskolc Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Szabad aktív klór mg/l,37 Összes aktív klór mg/l,42 ph 7,37 Fajlagos elektr. vezetőképesség (25 oc-on) µs/cm 56 Kémiai oxigénigény (ps) mg/l,51 m-lúgosság mmol/l 5,6 Összes keménység mg CaO/l 177 nk Klorid mg/l Szulfát mg/l Ammónium mg/l Nitrit mg/l Nitrát mg/l Vas mg/l Mangán mg/l * A 21/21. (X. 25.) Kormányrendelet előírásai szerint. 4 17,7 7,5 28 <,1 <,1 6,9 <,1 <,2 Határérték* >6,5 és <9,5 25, 3,5 min. 5, max. 35, 1, 25,,2,1 5,,2,5

41 Bakteriológiai vizsgálati eredmények átlagértékei Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték** Coliform-szám szám/1 ml Telepszám 37 C-on szám/ml nincs szokatlan változás 22 C-on szám/ml 5 Escherichia coli szám/1 ml Enterococcusok szám/1 ml Pseudomonas aeruginosa db/1ml ** A 21/21. (X. 25.) Kormányrendelet- és az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézet előírásai szerint. A lakosság tájékoztatásaként a hálózati ivóvíz minőségét jellemző havi átlagadatokat a internetes honlapon teszik közzé. Az ivóvízellátó hálózat állapota Miskolc Megyei Jogú Város teljes ivóvízszolgáltatási területén az egyes ivóvízvezeték szakaszok 65%-ot meghaladóan a tervezett élettartamukat elérték. Az utcákban található közműveken a határhibaszámok túllépése megtörtént és a rendszeres karbantartás hatása sem hoz eredményt. A jellemzően eternit (azbeszt alapanyagú) vezeték szakaszok üzembe helyezése óta a meghibásodási gyakoriság folyamatosan nő. Az azbeszt alapanyagú csőszálak élettartama 3 évben lett meghatározva, mely a talaj agresszivitásának megfelelően a létesítményekben teljes korróziót eredményezett. A vízveszteség csökkentésére, valamint az intelligens rekonstrukciós programra alapított team munkák keretein belül kerestek megoldásokat a problémákra, azonban anyagi források hozzárendelésének hiányában jelentős eredmény nem született. A vízhálózaton 211-ben bekövetkezett hibák jellegét, darabszámát és a hibák előfordulási gyakoriságát az alábbi táblázat mutatja. Vízhálózati hibák gyakorisága 211. évben Hibatípus megnevezése Gerincvezetéki csőhiba javítása földben Bekötő vezetéki hiba javítása földben Tolózár hibajavítás/csere földben /2 mm alatti/ Csőhíd javítása Mérőhely hiba javítása aknában Tolózár hibajavítás/csere aknában /2 mm alatti/ Nyomásszabályozó hiba javítása aknában Egyéb aknában lévő hiba javítása Közműhöz kapcsolódó közterületi hiba javítása /aknafedlapok, csapszekrények pótlása, cseréje, megsüllyedt nyomvonal helyreállítása Vezetéköblítés Vezetéktisztítás Főmérő csere NA 8 mm alatt Szivattyú csere Közkifolyó javítás Tűzcsapjavítás Kivizsgálás Gerincvezetéki kötéshiba javítása földben Összesen: Darabszám 211-ben %-os előfordulás 13,49 15,14,83,37 11,79 1,1 1,33 14, , ,9,9,5, 4,64 5,69 28,5,9 1

42 A víziközmű szolgáltatásról szóló 211. évi CCIX. törvény előírása szerint a víziközmű szolgáltatási jog gyakorlásáért és a víziközmű használatért fizetendő díjból származó bevételét az önkormányzatnak elkülönítetten kell kezelnie, s azt kizárólag víziközmű fejlesztés finanszírozására lehet felhasználni. Ezen pénzeszközök az új víziközmű törvény értelmében tehát visszapótlásként, forrásként kell, hogy szerepeljenek a jövőbeni beruházások, rekonstrukciós munkák számára, ugyanis a jelen körülmények között szakmai alapelvként megjelölhető, hogy a hálózat hosszának minimálisan 2-5%-át rekonstrukció alá kell vonni évente, hogy elérhető legyen a csőhálózat ideálisnak mondható elöregedési, elhasználódási időtartama. Szennyvíztisztítás Technológiai változások 211. évben a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz a mechanikai és biológiai tisztítást követően került a befogadó Sajó folyóba január 31.-én új, az eddigieknél szigorúbb kibocsátási határértékek léptek érvénybe a szennyvíztisztító telepen. A jelenlegi technológia nem alkalmas a határértékek betartására, ezért 21. októberétől alkalmazzák a BIOCLEAN baktériumkészítményt, valamint a BIOCLEAN alkalmazását megelőzőektől eltérő technológiai beállításokat. Foszforeltávolítás érdekében PIRAL1 vegyszert (vassó) adagolnak a szennyvízhez. Mindezek eredményeképpen alacsonyabbak a kibocsátási paraméterek KOI, BOI5, TP, és TN tekintetében, valamint alacsonyabb lett a telep energiafelhasználása, illetve a kedvező iszapszerkezet miatt alacsonyabbak az iszapkiszállítási költségek. A társaság KEOP pályázaton támogatást nyert a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozat kiépítésére, amely beruházás várhatóan 214. december 31-ig megvalósul, ezért kérték a türelmi idő meghosszabbítását az említett időpontig. A Hatóság 214. december 31ét jelölte meg határnapként a vonatkozó tisztítási paraméterek teljesítéséhez. Ezzel lehetőségk nyílt egyedi határértékek kérésére február 1-től 214. december 31-ig egyedi határértéket állapítottak meg összes nitrogén, összes foszfor és ammónia-ammónium nitrogén tekintetében. Szennyvíztisztító telepre beérkezett szennyvíz mennyisége Szennyvíztisztító telepre beérkezett szennyvíz mennyisége Közcsatornán Tengelyen (TFH) m 9 12 m m m3 A 21-es év kiemelkedően csapadékos év volt, ebből adódik a két év közötti beérkező szennyvíz mennyiségbeli különbsége. Néhány tájékoztató adat: - kiszállított rácsszemét mennyisége: kg, - kiszállított homok mennyisége: kg, - felhasznált földgáz: m3, - felhasznált villamos energia: kwh. 42

43 Tisztítási hatásfok a szennyvíztisztító telepen Év Kémiai oxigénigény esetén 79,67 % 85,82% Tisztítási hatásfok Biológiai oxigénigény esetén 91,96 % 94,72% Összes lebegő anyagra vonatkoztatva 86,61 % 92,72% A szennyvíztisztító telep nem rendelkezik foszfor és nitrogén külön eltávolítására alkalmas technológiával, így a tisztítási hatásfok foszfor tekintetében 67,71 %-os, az összes nitrogén vonatkozásában 65,59 %-os. A beérkező szennyvízből leválasztott szennyvíziszap víztelenítés és mésztejes kezelés után komposztálásra került. Az elszállított iszapmennyiség m3 volt. A szennyvíztisztító telepen 211 áprilisától távfelügyeleti rendszer működik, amely rendszerbe több online mérőműszer is be van integrálva, amelyek által mért adatok folyamatosan figyelemmel kísérhetők, így a változások hamarabb detektálhatók (nem kell megvárni a labormérést), így a szükséges intézkedések, beavatkozások hamarabb végrehajthatók. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi ellenőrzése A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi mutatói 24 önellenőrzés keretében kerülnek vizsgálatra. A kibocsátott tisztított szennyvíz fő minőségi jellemzői 211. Vizsgált komponens Kémiai oxigénigény (dikromátos) Biokémiai oxigénigény (5 napos) Összes lebegő anyag Összes nitrogén Ammónium-nitrogén Nitrát Nitrit Kjeldahl-nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Anionaktív detergens Higany Vas Cink Ólom Kadmium Króm Réz Mangán Nikkel Kobalt Magnézium Kalcium Kálium Nátrium Mértékegység mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l 43 Átlagérték 211 Határérték 78, , , ,95 35* 6,87 2* 45,88 1,33 9,14 2,42 7* <5 1,1,7 2,8 5,2 <,1,5,32 1,361 2,82 5,41 1 <,2 1 * egyedi határértékek

44 A kibocsátott tisztított szennyvíz fő minőségi paraméterei megfelelnek a 28/24. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) és a /211. ügyiratszámú határozatban előírt egyedi határértékeknek (összes nitrogén, összes foszfor, ammónia-ammónium nitrogén paraméterekre). Szennyvízminőség ellenőrzés az ipari szennyvízkibocsátóknál Mint szolgáltató, vizsgálják a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag-tartalmát, ellenőrzik a bebocsátást, valamint önellenőrzés keretében (megrendelés alapján) vizsgálják az élővízbe történő kibocsátást is. Fokozott figyelmet fordítanak az ipari szennyvízkibocsátók helyszíni ellenőrzésére, melyek során részletesen vizsgálják a szennyvíz-előtisztítási technológiákat évben 17 üzemnél végeztek több alkalommal (Laboratóriumi és Szennyvíz üzletágak) szennyvíz önellenőrzést (részben Miskolci, részben környékbeli cégeknél szerződés, megrendelés alapján). A 28/24. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt küszöbértékeknek nem megfelelő minőségű szennyvíz közcsatornába való bebocsátása 1 üzem esetében fordult elő Miskolcon. Míg 21-ben 3 üzemnél, addig 211. évben 37 db miskolci üzemnél (a 37 db-ból 17 üzem újonnan került vizsgálatra) végeztek szennyvíz üzemi ellenőrzést, mely során a 28/24. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt küszöbértékeknek nem megfelelő minőségű szennyvíz közcsatornába való bebocsátása 7 üzem esetében fordult elő Miskolcon. Kémiai oxigénigény (KOIk), SZOE és szulfid komponensek esetében történt jelentős küszöbérték túllépés. A vizsgálati eredmények alapján 211-ben az alábbi üzemek esetében volt a legjelentősebb mértékű a küszöbérték túllépés: MINNA Zrt., MÁV Zrt., TESCO, Csülök csárda. A MIVIZ Kft. elkészítette a 211. évre vonatkozó csatornabírság javaslatokat (összesen 8 db üzem), melyet felterjesztettek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A városi csatornahálózat 211-ben csapadékszegény időjárás volt, mely nem okozott komoly üzemeltetési problémát a szennyvíz- és a csapadékvíz-csatornahálózaton. A ZÖLD NYÍL villamos projekt 211. évben is folytatódott, mely folyamatos szakfelügyeleti munkát adott a társaság számára, ugyanis mind a rekonstrukció, mind az új vágányépítés nyomvonala érintette az üzemelő szennyvíz- és csapadékvíz-csatornahálózatot évben kezdődtek el a 14. vk. csapadékvíz elvezetés kivitelezési munkái, mely munkák átadása az év végén megtörtént. A csapadékvíz elvezető rendszer zárt csapadékcsatorna, nyílt árok kiépítésével megoldódott a Győri kapu és térségének felszíni vízelvezetési problémája évben 6165 fm csapadékcsatorna és 5226 fm szennyvízcsatorna tisztítását végezték el magas-nyomású berendezéssel. Csatorna dugulás elhárítás 832 alkalommal történt az év folyamán. A csatornahálózat üzemeltetését és karbantartását Együttműködési Megállapodás alapján az ENERGIE AG Miskolc Kft végzi 2 db kombi gépjármű parkkal ,7 fm szennyvízcsatorna ipari kamerás vizsgálatát végezték el Miskolc város területén. Ködképző berendezéssel folyamatosan tárják fel az illegálisan a szennyvízcsatornába bekötött csapadék bevezetéseket. 44

45 Vezetékállomány (km) 211. december 31. Közmű típusa ivóvízvezeték szennyvízcsatorna csapadékcsatorna Miskolc Önkormányzattól MIVÍZ Kft. Tulajdona üzemeltetésre átvett elosztó/ elosztó/ szállító össz. szállító össz. gyűjtő gyűjtő 625,92 1, 626,92 25,64, 25,64 43,68 48,62 479,3 68,68, 68,68 288,24 288,24 6,35 Felsőzsolca összesen 652,56 547,98 294,59 elosztó/ szállító gyűjtő 31,5,2 26,92 2,89 összesen össz. 31,7 29,81, 684,26 577,79 294,59 Az elmúlt évtől kezdődően fokozott ellenőrzéseket, ezt követően beavatkozásokat végeznek a szolgáltatási terület azon részein, melyek a bükki karszt-vízbázis védőidomán helyezkednek el. Ómassa, Bükkszentlászló csatornahálózatát hetente ellenőrzik, a hordalékfogó műtárgyakat heti gyakorisággal tisztítják. Bükkszentlászlón és M.-Tapolcán az Iglói úton szintérzékelőt helyeztek el a csatornában, ezáltal megelőző intézkedés kezdhető csatorna üzemzavar esetén, mielőtt a kiöntés bekövetkezne. Szennyvíz mintavételek csatornahálózati jellemző pontokon 21. évben megkezdték és 211-ben tovább folytatták Miskolc és Felsőzsolca jellemző csatornahálózati pontjain a mintavételeket, és a minták helyszíni és laboratóriumi vizsgálatainak elvégzését. 24 db mintavételi helyet jelöltek ki, mely lefedi a MIVÍZ Kft. teljes szolgáltatási területét. A mintavételek célja az, hogy információt kapjanak Miskolc különböző városrészeiről és az agglomerációból érkező szennyvíz minőségéről. A mérési eredmények lehető teszik, hogy nem megfelelőség esetén beavatkozzanak (pl. szivattyúk működése), valamint az adott területen további vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderüljön, honnan kerül a csatornahálózatba a szennyezőanyag. Félévente végeztek mintavételeket, a vizsgált paraméterek a következőek voltak: KOIk, ph, SZOE, 1 perces ülepedő anyag, összes oldott anyag, összes nitrogén, összes foszfor, szulfid, cink, kadmium, kobalt, nikkel, ólom, króm, réz, higany. A 211. évben KOIk, összes nitrogén, összes oldott anyag, SZOE, szulfid és cink paraméterek esetében fordultak elő rossz eredmények. Felszíni vízelvezető rendszerek A felszíni csapadékvizek összegyűjtése és befogadóba vezetése általában megoldottnak tekinthető. Vannak azonban Miskolcnak olyan mély fekvésű városrészei, mint MartinKertváros, Szirma és Görömböly, ahol a gravitációs vízelvezetés csak részben valósítható meg. E területeken a csapadékvizeken túl a megemelkedett talajvíz is gondot okoz. Ezen jelentős kiterjedésű városrészek belterületi vízrendezését, belvízmentesítését csak komplexen kezelve lehet és kell megoldani, melyek tervei részben elkészültek. A meglévő övárkok állapotát a gondozatlanság jellemzi. Védelmi képességük leromlott, a feliszapolódott, eltömődött árkok külvizek összefogása és elvezetésére csak korlátozottan alkalmasak. Felújításukat, tovább fejlesztésüket a lejtőoldalak védelme érdekében el kell végezni. Szirma - Martin-Kertváros minden további bővítésének, rendezésének elsődleges feltétele a talajvízszint szabályozása, megfelelő szivárgó hálózattal, a felszíni vízelvezető hálózat kialakítása, átemelő szivattyútelep létesítése. Görömböly vonatkozásában a meglévő vízelvezető rendszerek rekonstrukcióját, felülvizsgálatát kell elvégezni. 45

46 A másik fontos probléma a város azon területei, melyek dombvidéki városrészek és a csapadék ezeken a területeken gyorsan, szabálytalanul vonul le. Tapolca, Komlóstető, Berekalja vonatkozásában felül kell vizsgálni a meglévő vízelvezető rendszereket kibővíteni az újonnan beépített területek igényeivel, hiszen ezeken a területeken nincs vagy kis kapacitású vízelvezető rendszerek találhatóak. (BVÜO 211) Zárt csapadékcsatorna hálózat A városi csatornahálózat alapvetően elválasztott rendszerű, azonban a városban egy területen, a Vasgyári kolóniánál egyesített rendszerű. Itt a szennyvízzel terhelt csapadékvíz tisztítatlanul terheli a Szinvát. A fenti probléma még jelentkezhet a városban egy-két ingatlannál, azonban nagyobb területről csak itt folyik kommunális szennyvíz a Szinvába. Az egyesített rendszer szétválasztása KEOP pályázat finanszírozása segítségével 212-ben megkezdődik. Nagyobb városrészek még, ahol megoldatlan a szakszerű csapadékvíz elvezetés: Martin-Kertváros Szirma Miskolc-Tapolca kb. 6-7%-án Hejő liget Görömböly Lakatos utca és térsége, Lavotta u. fölötti rész Lillafüred, Alsóhámor, Felsőhámor ÉMOP pályázat keretében támogatást nyertünk a Győri kapu hiányzó zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére, ez 211-ben kiépült. Probléma még az ipari területekről a szennyezett felszíni vizeknek a csatornahálózatba jutása. Ennek megakadályozása, illetve előtisztítása érdekében (ülepítés, olajfogó stb.) az üzemekkel, az Önkormányzattal és az üzemeltetővel összefogva feltétlenül szükség lenne. A csapadékvíz átemelők a MIVÍZ Kft. karbantartási munkáinak köszönhetően elfogadható állapotban vannak. A szennyvíziszap elhelyező terület figyelőkútjainak monitoring rendszere A MIVÍZ Kft. szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap korábban mezőgazdasági felhasználásra került. A jogszabályi változások miatt azonban ma már elszállíttatásra kerül és komposztálásra. A korábbi szennyvíziszap elhelyező területen továbbra is 6 db figyelőkutat üzemeltetnek annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen a felszín alatti víz minősége. A laboratórium negyedévente mintát vesz mind a 6 db figyelőkútból, melyekből az előírt paraméterekre végez vizsgálatokat. Határérték túllépés 21-ben és 211-ben kizárólag ammónium paraméter tekintetében volt. A figyelőkút vizében mért ammónium valószínűleg a mezőgazdasági művelés során felhasznált műtrágyából származik, valamint az AF-3 jelű kútnál mért 21. évi kiugró ammónium eredmény a nagymennyiségű lehullott csapadék hatására intenzívebben bemosódott műtrágyából származik. 46

47 Ivó- és szennyvíz minőségére irányuló fogyasztói reklamációk A fogyasztók részéről 211-ben 16 db vízminőségre irányuló reklamáció érkezett a társasághoz, melyek kivizsgálása (mintavételezés, laboratóriumi vizsgálat) megtörtént. Ezek közül 3 db minősült jogos reklamációnak. Szennyvíz szaghatás tekintetében 19 db fogyasztói bejelentés érkezett, melyek kivizsgálása megtörtént. Megállapították, hogy általában a lecsökkent vízhasználat következtében gyakoribb a lerakodás a szennyvízcsatornában, ami egy idő után szaghatással járó problémát okoz. Ezen kívül problémát okozhat a zöldsávban lévő elcsúszott fedlap, melynek következtében az akna szellőzése a szabadtérbe történik. A probléma megszüntetése érdekében a csatorna és az akna tisztítás megtörtént, ahol szükséges volt ott fólia került az akna fedlap alá. Miskolci karsztforrások vízbázisvédelme A MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi tevékenységét, a jelenleg érvényben lévő védőidom lehatárolás és a 2.54/1987. számú ÉVIZIG határozat szabályozza, mely a bükki karsztforrások védőterületén az intézkedéseket és ellenőrzéseket, tilalmakat, és korlátozásokat szab meg a társaságra nézve. A határozat szerint a védőterületünk elsődleges szabadfelszínű védőidomra és másodlagos nyomásalatti védőidom részre osztódik, melyen belül belső-külső védőterületeket jelöl ki. A határozatban rögzítésre került az egyes védőterületeken a tiltott és korlátozott, valamint a külön engedélyezés alá eső tevékenységek köre a felelősök megnevezésével. A védőidom területén a vízbázis védelem hatékonyságát és vízminőségvédelmi biztonságát a védőterületi ellenőrzés, a forrás monitoring rendszer működése, valamint a vízbázis vízminőségi (kémiai, bakteriológiai, biológiai) ellenőrzések együttesen szolgálják. A MIVÍZ Kft. 27. évtől koordinátori tevékenységgel egybekötve a jogszabályi előírásokat szem előtt tartva végezte a vízbázisvédelmi területi bejárásokat, ellenőrzéseket. 28. évtől elkezdték a bejárásokat célirányosan csoportosítani és egy-egy potenciális szennyezőhely ellenőrzésére összpontosítani, például csemetekertek, honvédségi állomások, mészkőbányák, bükki települések, szennyvíztisztító telepek végigjárása. A 27-es évben felszólított környezetszennyezőket a további években sokszor visszamenőleg ellenőrizték. A 211. évi bejárásokon hangsúlyt fektettek egy-egy kedvezőtlen bakteriális szennyezés okainak kiderítésére. Az anyagi erőforrások szűkössége miatt a Miskolc városban üzemeltetett csatornahálózaton nem tudtak kamerás vizsgálatot végezni, csak szemrevételezéssel próbálták a szennyező forrásokat felderíteni. A kamerás vizsgálatok hiányát helyszíni bejárásokkal próbálják ellensúlyozni, figyelembe véve, hogy eredményességi foka nem egyenlő a kamerás vizsgálatokéval. Tapasztalataik szerint a visszatérő ellenőrzések, jelentések részben sikeresek, hiszen egy lassú állandó fejlődés tapasztalható. 211-ben is ellenőrizték az állattartást és a trágyalerakást. A miskolci karsztforrásokon történő időnkénti kedvezőtlen bakteriális eredmények azt mutatják, hogy a védőterületen lévő állattartást és szennyvízelhelyezést, tisztítást is ellenőrizni kell. 47

48 211. évről is elmondható, hogy a településeken tartott állatokat nem az előírás szerint tartják, noha a számuk nem jelentős. Többször ellenőrizték a Garadna patak partján lévő Lovas-tanya trágyadombját évben többször kedvezőtlen bakteriális változás történt a Garadna-forrás vizében, ezért a vízgyűjtő területet többször átvizsgálták, és patakból vett vízmintavételezéssel Collilert gyorsteszttel értékelték ki az eredményt. A 211. évi vízbázisvédelmi akcióterv alapján 45 db bejárást, ellenőrzést végeztek el, ebből a megszüntetést kezdeményező intézkedéssel kezelt feltárt vízszennyezési pontok száma 23 db volt. Minden ellenőrzést jegyzőkönyvben rögzítettek. A bükki települések bejárása során ellenőrizték az állattartást, az illegális hulladéklerakók állapotát, a trágya elhelyezést, kommunális hulladékok helyét. A 211-es évben a bükki források környezetét rendben találták. A vízbázisvédelmi bejárások során tapasztalt környezetszennyezések, melyhez az ÉMI KTVF közbenjárását kérték a következőek voltak: évben is jelentették már a Felügyelőségnek, hogy a Bükkszentlászlói (Tatárárki) patakmeder állapota a 21. évi rendkívüli csapadékok hatására tovább romlott. A csapadék kedvezőtlen helyzetet idézett elő a patak Bükkszentlászló alatti részén. A csapadék a patakmeder partfalából újból kimosta az oda, rétegesen lerakódott és földdel kevert kommunális hulladékot, így a meder a 27-es évhez hasonló elégtelen állapotot tükrözi. Jelezték ezt az állapotot a M.M.J.V. Önkormányzata felé is, illetve kezdeményezték a közmunkaprogramba való beillesztéskor a meder megtisztítását. - A Garadna-forrás és a Szinva-forrás vízgyűjtő területén 211-ben többször végeztek nagyobb esőzések utáni bejárást és gyorsteszt mintavételezést, mert a vízminőség kedvezőtlenül alakult. A Garadna-forrás vízgyűjtőjén az egyik problémát a Jávorkúti erdészház állattartása jelenti, melyet 29 óta rendszeresen ellenőriznek. Az állatok trágyalevét a felszínen betonvályúban (illetve mellette) egy betonmedencébe gyűjtik, ahonnan nem történik elszállítás, hanem a rendszer túlfolyóként működik, az erdészház alatti lápos területre folyik a trágyalé. Az erdészház Ómassától 1 km-re van, Garadna-forrás vízgyűjtőjén, így az elszikkasztott szennyvíz a Garadna forrásnál lép a felszínre ismételten. A korábbi erdészt is többször kérték a helyes trágyalé elhelyezésére, de a közben történt személyi váltás ellenére ez megmaradt problémaként. - A vízgyűjtő területen további problémaként szerepel a Csipkéskúti ménes téli szállása, mely a trágya elszállítása ellenére magas kockázatot jelent a bakteriális szennyezésre. - A terület másik problémája az elhanyagolt állapotban lévő jávorkúti szennyvízkezelő telep. A betonozott medencék elhanyagolt állapotban vannak, melyek vízzárósága ellenőrizendő. Véleményük szerint nem megengedhető egy ilyen telep üzemeltetése a Bükk közepén, egy több kilométer hosszú barlangrendszer szomszédságában, illetve két nyitott szájú víznyelőtől alig 1 m-re évben a vízgyűjtőn történt patak mintavételezés eredménye is azt mutatta, hogy a telep felől szennyvízszivárgás feltételezhető. 48

49 Miskolci Vízmű Kft. által elvégzett felszíni víz- és barlangi vízminőségi vizsgálatok A miskolci vízműforrások védőidomán található barlangok és víznyelők szennyezettsé-gi állapotának rendszeres ellenőrzése a Karsztvízgazda Bt. bevonásával 211-ben is megtörtént évben is tovább folytatták a Miskolctapolca, Juhdöglő tó állapotának ellenőrzését, mely a tó fizikai állapotának, és vízállásának vizsgálatát jelentette. A MIVÍZ Kft. laboratóriuma 211. évben is végzett a Miskolctapolca Juhdöglő tó, Bükkszentlászlói patak, és a Répáshutai patakból vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatot évben többször tapasztaltak a Garadna-forráson és a Szinva-forráson, sokszor indokolatlan okból kedvezőtlen bakteriális változást. Ennek az ellenőrzését egyrészt a vízgyűjtő területek gyalogosan történő bejárásával, másrészt a víznyelők előtti patakokból, tavakból vett vízminta vizsgálattal próbálták kiszűrni. Előbbi éveikhez hasonlóan vállalkozóval elvégeztették a szerződés szerinti barlangok, víznyelők ellenőrzését a szennyező forrás kiszűrése céljából. Miskolc város üzemelő, sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata A társaság Miskolc Önkormányzata nevében pályázott a KEOP 2.2.3/A programra Miskolc város üzemelő, sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata címmel. A projekt keretében meghatározásra és hatósági kijelölésre kerül a vízellátást biztosító 8 karsztforrás123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerinti védőterülete. A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózat kiépítésére is sor került. A hegység vízföldtanilag fontosabb pontjain 1 db új észlelőkút készült, valamint 1 db már meglévő észlelőkút felújítása történt. A kutak folyamatos észlelése lehetővé teszi az üzemeltető részére a gyors döntések meghozatalát. A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra. A megfigyelő kutakon kívül, az észlelőhálózat keretében 3 db vízhozam mérő műtárgy épült a Szinván és a Hejő-patakon, amivel a természetvédelem és a szakemberek régi vágya teljesül, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek. A vízmű működését segíti az észlelőkutakból és vízhozammérő műtárgyakból álló monitoringhálózat. A fokozottan sérülékeny vízbázis jó állapotát az önkormányzati rendezési tervekbe is beépülő, az egyes védőövezetekhez kapcsolódó szabályozás biztosítja majd a közeljövőben. A projekt során elkészült állapotértékelés eredményeképpen meghatározásra kerülnek az intézkedést igénylő feladatok, felszámolást igénylő szennyezőforrások. A munka eredményeként új védőidom kijelölő határozatot fog kiadni a Környezetvédelmi Hatóság. A projekt kivitelezési munkálatai az ütemterv szerint haladnak. A diagnosztikai dokumentáció 212 februárjában beadásra került a projekt a tervek szerint 212. májusában fejeződik be. Teljes költség: Támogatás mértéke: Saját erő: HUF HUF (1 %) HUF ( %) 49

50 A MIVÍZ kft évi beruházásai, pályázatok, eredmények 211. évi jelentősebb beruházások a vízgazdálkodás területén A társaság által üzemeltetett ivóvízvezeték hálózaton 211. évben 3283 fm rekonstrukciót végeztek, roppantásos, csőbehúzásos, illetve nyílt árkos, kitakarásos eljárás alkalmazásával. A gravitációs és nyomott szennyvízcsatorna hálózaton kitakarásos technológiával 1674 fm rekonstrukció történt béleléses, illetve nyílt árkos technológiával. A rekonstrukciók alá vont területen jelentősen csökkent a karbantartási költség évben kiépítésre került a Tavi-forrás vízműnél az UV víztisztítási technológia, mely javította a szolgáltatás üzembiztonságát. A Tapolcai vízmű termál kútjának szivattyú tartószint átépítése rozsdamentes tartókra megtörtént, ezzel a karbantartási költségeket sikerül hosszú távon csökkenteni. A víztermelő kutakban a több évre előre meghatározott ütemtervnek megfelelően búvármunka igénybevételével végezték el az aktuális statikai állapot felmérési, illetve állagmegóvást szolgáló megerősítési munkálatokat. 21. évben megkezdődött a központi szennyvíztisztító telep üzemirányítási rendszerének korszerűsítése, mely 211. évben folytatódott, illetve a II. ütem elkészültével 211. évben megvalósult. A megvalósítás befejeztével jelentősen nőtt az üzembiztonság és a technológiai hatékonyság. A központi szennyvíztisztító telepen új polielektrolit bekeverő berendezés került üzembe helyezésre, mellyel jelentős vegyszer megtakarítást értek el. Megtörtént a hejőcsabai szennyvízátemelő gépház átalakítása, mérési pontjainak kiépítése. A kiépítéssel a gépház üzemi adatainak távfelügyeletbe integrálása is megtörtént. A gépház adatainak azonnali ismeretében üzemzavar esetében gyors és hatékony beavatkozás vált biztosítottá, így a térség üzembiztonsága jelentősen emelkedett évben E Ft-os nagy értékű beruházás, valamint 3 84 E Ft-os kis értékű beruházás valósult meg. Összesen E Ft-os beruházás aktiválása történt meg évi pályázatok és eredményeik Új víztisztítási technológiák alkalmazása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város nevében pályázatot nyújtottak be a KEOP-1.3./B (2. forduló) eljárásra Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt címmel. A fejlesztés konkrét célja korszerű víztisztítási technológia kiépítése 8 m2-en, a meglévő vízmű-telep korszerűsítésével, valamint 2 db 5 m3-es térszíni szűrt víztároló megépítése, melynek eredményeként biztonsággal lehet a zavarosságot NTU<1 érték alatt tartani az 15 m3/h mennyiségű szűrt víz kibocsátása mellett. Építési és vízjogi engedély rendelkezésre áll. A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban a város 28-ban nyert 92,6 millió Ft támogatást (85 %-os intenzitás, a 16,3 millió Ft önerőt a MIVÍZ Kft. biztosította) a második fordulós pályázati dokumentáció egy részletes megvalósíthatósági tanulmány és a szükséges tervek elkészítését szolgálja. Ezen projektelem zárása van folyamatban, illetve án benyújtásra került a második fordulós dokumentáció, amely pozitív elbírálásban részesült. 5

51 Teljes költség: HUF Támogatás mértéke: HUF (82,174 %) Saját erő: HUF (17,82 %) Az Ft önerőt a MIVÍZ Kft. nyeresége terhére tervezi biztosítani, de 211. év végén lehetőség nyílt az Önkormányzatnak BM EU Önerőre pályázni, melyben a 1% vissza nem térítendő támogatás igénylésére nyílt lehetőség. A pályázat támogatásban részesült, a teljes önerő összegét elnyertük a BM EU önerő alapból, utófinanszírozással. A projekt megvalósítás időtartama: Miskolc város meglévő szennyvízcsatorna hálózatának bővítése, és szennyvíz III. tisztítási fokozat létesítése (KEOP-1.2./B/ ) projekt: Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése A nem csatornázott területeken jelenleg nem minden helyen megoldott a szennyvíz biztonságos elszállítása és ártalmatlanítása. A pályázathoz készült tervek a meglévő hálózat hiányosságait pótolják. A fejlesztés Miskolc belterületén, azonban a városban egymástól távol eső területeken valósulna meg. A tervek és a megvalósíthatósági tanulmány 16 szennyvízcsatorna ellátási körzetet határolt le. Az építendő hálózat a már meglévő öblözetekbe kapcsolódna be. Tehermentesítő elemként a Pöltenberg utcai átemelőtől egy nyomócső-pár kerülne építésre, amely a megnövekedett szennyvíz-szállítását segítené a szennyvíztelep felé. A projekt keretében kb. 9 db új bekötés és kb. 19,8 km (beleértve a tehermentesítő gerincvezetéket is) újonnan tervezett szennyvízcsatorna hálózat létesül, valamint 2 db új átemelő építése és 1 db átemelő felújítása történik. Szennyvíztisztító telep A szennyvíztelep, amely nem csak Miskolc, hanem az agglomeráció településeinek szennyvizét is fogadja, illetve kezeli, korszerűsítésre szorul. Jelenleg kombinált biológiai tisztítási fokozattal rendelkezik. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatározta, hogy a 22/24. (VII. 21.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése alapján meghatározott türelmi időt követően a szennyvíztisztító telepről elvezetett szennyvíz minőségének milyen kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie. Figyelembe véve a tisztítótelep jelenlegi és elmúlt évekbeli kibocsátási adatait, a III. tisztítási fokozat kiépítése nélkül az Összes Nitrogénre és Összes Foszforra vonatkozó kibocsátási határértékek betartása nem biztosítható. Ennek megfelelően a fejlesztés a tisztítási fokozatot érintené, amely így III. tisztítási fokozattal rendelkezne a továbbiakban. A telepen kapacitásbővítés nem történne, a meglévő rendszer kerülne felújításra és átalakításra. Az újabb tisztítási fokozat megépítésével tarthatóak lennének az új előírásban foglalt határértékek, csökkenne a környezetre ható terhelés. Ez természetesen érintené a befogadó Sajó folyót ökológiai és toxikológiai szempontból is. Továbbá egy esetlegesen bekövetkező havária mint volt rá példa a 26-os rendkívüli vízszennyezés kapcsán kezelhető és koordinálható lenne. A projekt értéke HUF, a támogatási intenzitás 85 %-os. Saját erő: HUF. Az elszámolható önerő 55%-ára Ft-ra BM EU Önerő pályázat került benyújtásra én. A megvalósítás időtartama: 211. november 214. május. 51

52 A szennyvíziszap energetikai hasznosítására külön cég alakult Biogas-Miskolc Kft. néven, melyben tulajdonnal rendelkezik a WIS Zrt., a Bioenergy-Miskolc Kft. és a MIVÍZ Kft. A 211-ben induló projekt a tisztítás során folyamatosan keletkező iszap ártalmatlanítását (fertőző képesség nagyfokú csökkentése, bűzképző hatás megszüntetése) és a végleges elhelyezést lehetővé tevő kezelését jelenti. A fejlesztési programmal létrejövő iszapkezelő és energiatermelő rendszer technológiabővítést és az energiafelhasználás vonatkozásában energiahordozó váltást is jelent. Két ötezer köbméteres tartály épül meg, amely minden iszapszerű, rothasztható hulladék kezelésére alkalmas. 75 Kw-os gázmotor fogja felhasználni a keletkező biogázt, amely villanyáramot termel. Ezt a telepen használják majd fel, ahogy a szintén megtermelődő hulladékhőt is. A tervezett biogáz-üzem a meglévő szennyvízkezelő üzemhez" csatlakozóan, annak területi bővítése nélkül, de a működő létesítménytől anyag és energiaforgalmilag leválasztva valósul meg. A telepen keletkező évi 25 ezer tonna híg szennyvíziszap és a kisebb tisztító telepekről beszállított hasonló nagyságrendű éves iszapmennyiség, továbbá veszélyes hulladéknak nem számító ételmaradékok, élelmiszeripari jellegű hulladékok kezelése történik meg biogáz, azaz megújuló energia termeléssel. Hosszútávon cél az üzem bővítése, minden zöld hulladékot szeretnének felhasználni a második ütemben történő fejlesztés után. (Forrás: miviz.hu) 52

53 FELSZÍNI VIZEK Miskolc város a Szinva patak és a Sajó folyó vízgyűjtőjében helyezkedik el. A város felső része a keleti irányba folyó Szinva patak két partján terül el és az Akasztóbérc, valamint az ehhez csatlakozó alacsony dombsor választja el a Sajó vízgyűjtőjétől. A város D-i része Miskolc Tapolca Martin-Kertváros vonalától lefelé a Hejő vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A város K-i része már a Sajó völgyébe esik, amely a Tiszai pályaudvar közelében egyesül a Szinva völgyével. A nagyobb felszíni vizek vízminőségét (Sajó, Szinva-patak) az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen, a kisebbeket alkalmanként ellenőrzi. A város területén 211. évben árvízi helyzetet kiváltó csapadék nem hullott. Szinva-patak Általános állapot, felszíni vízhasználat A patak Miskolcon keresztülfolyó hosszú szakasza szabályozott, jórészt burkolt mederben folyik, csatorna jellegű. Belvárosi szakaszán lefedett. Ebből adódóan öntisztulási képessége alacsony. A patak mederszakaszai jelenlegi állapotukban alkalmasak a mértékadó vízhozamok biztonságos vezetésére, mint befogadó nem korlátozza a mellékágak, csapadékcsatornák funkcióját. Karbantartási technológiája megoldott. Éves rendszeres jókarba helyezése kaszálás, kisebb iszaptalanítás, szemét eltávolítása elsősorban a frekventált belvárosi szakaszra megtörténik, ami az esztétikai megjelenítésen kívül a kiépített kapacitást is biztosítja. Problémát jelentenek viszont a patak azon szakaszai, ahol a mederburkolási munkák nem készültek el, így ezen szakaszokon fokozott árvíz helyzetek alakulhatnak, alakulnak ki. A Szinva patak Mártonbíró u.-pálma u.-i és a Papír u.-csóka u. közötti árvíz veszélyes mederszakaszok átépítésére, fejlesztésére az ÉMOP /C-2f számú pályázat keretében támogatást nyertünk. A kivitelezés 211. évben fejeződött be. A Szinva patak és mellékvízfolyásai szennyező forrásainak feltárására és megszüntetésére 24. évben indult program a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft., a MIVIZ Kft. és a Miskolci Öko-Kör Közhasznú Környezetvédelmi Szervezet bevonásával évben készült el a felmérés zárójelentése. Újabb szennyező forrás felmérésre 212-ben kerül majd sor ben a Szinva B-telepi vízmű duzzasztóművén vízkivétel nem történt - A Diósgyőri Papírgyár engedélyezett vízigénye 15 6 m3/év volt, ennek a 45%-át használták fel. - A Lillafüredi Pisztrángtelep vízigénye m3/év volt, a teljes lekötött vízmennyiséget felhasználták Vízminőség A patakon az ÉMI KTVF végez rendszeres vízminőségi vizsgálatokat. A 211. évi vizsgálati eredmények alapján a Szinva vízminősége a Papírgyár felett általában I-II. osztályú. A városon áthaladva az illegális szennyvízbevezetések és a város területéről 53

54 bemosódó diffúz szennyeződések (csapadékvíz, hulladék, stb.) hatására a vízminőság legtöbb komponens tekintetében romlik év során a Szinván 2 esetben olyan rendkívüli esemény, illetve vízszennyezés történt, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálást igényelt. Az eseményeket az ÉKÖVIZIG rövid összefoglalója mutatja be: Halpusztulás a Szinva-patak Felső Hámor térségi szakaszán 211. május Esemény leírása: 211. május 2-án a késő délutáni órákban az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség telefon-bejelentést kapott arról, hogy a Szinva-patak Miskolc-Felső Hámor térségi szakaszán (Szikla-presszó) az előző nap délelőtti órákban halpusztulást, a patak vizének opálos elszíneződését és klórszagra jellemző szaghatást észleltek. A bejelentés az Észak-magyarországi Horgászegyesület halőreitől érkezett. A bejelentést követően a Felügyelőség ügyeletese és mérőközpontja helyszíni szemlét és bejárást tartott, valamint vízmintavételt végzett a Szinva-patak mentén a forrástól a felső-hámori szakaszig. A helyszíni szemle időpontjában szaghatás és a víz opálosodása már nem volt megfigyelhető, újabb haltetemeket nem találtak. A Szinva-patak érintett szakaszán két olyan létesítmény található, melyből fertőtlenített, klórtartalmú víz kerülhetett a vízfolyásba (Miskolc-Lillafüred Anna-forrási vízmű, Miskolc-Lillafüred Palotaszálló), ezért a Felügyelőség ezek üzemeltetőitől tájékoztatást kért a megelőző időszak üzemeltetési körülményeiről. A tájékoztatások alapján a létesítményekből nem kerülhetett a halpusztulást kiváltó szennyező anyag a patakba, így az esemény oka, okozója utólag nem volt megállapítható. Oka, okozója: A jelenség oka, okozója ismeretlen. Készültség fokozata, időtartama: Az ÉKÖVIZIG vízminőségi kárelhárítási készültséget nem rendelt el. Intézkedések: Helyszíni bejárás, vízmintavétel és vizsgálat (ÉMI-KTVF), érintettek tájékoztatása, használtvíz kibocsátók ellenőrzése. Az Észak-magyarországi Horgászegyesület halőreitől érkezett bejelentés szerint, a halőrök a mederből kb. 5 db (fél vödörnyi), néhány cm hosszúságú pisztráng ivadékot szedtek ki. Halpusztulás a Szinva-patak belvárosi szakaszán 211. szeptember Esemény leírása: 211. szeptember 9-én Igazgatóságunk dolgozói a Szinva-patak Szinva Park üzletház közeli szakaszán tömeges halpusztulást észleltek. A mederben 1-15 cm-es haltetemek voltak láthatóak kisebb nagyobb csoportokban. Ugyanakkor szórványosan élőhalmozgást is észleltek, tehát feltételezhető, hogy a halpusztulást kiváltó anyag már nem volt jelen a helyszínen. Az ott tartózkodó járókelők elmondása szerint a halpusztulás már a reggeli órákban megkezdődött és nagyon gyorsan lezajlott. A helyszínen a vízfolyást kezelő Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. három munkatársa zsákokba gyűjtve végezte a tetemek eltávolítását. A Városgazda Kft. telefonon az alábbi tájékoztatást adta Igazgatóságunknak az ügyről: 211. szeptember 9-én 11. órakor kaptak lakossági bejelentést a Szinva-patakon tapasztalt halpusztulásról. A helyszínen tapasztaltak szerint a Szinva terasztól a torkolat irányában a patak teljes hosszában haltetemek voltak láthatók. A tetemek összegyűjtését és az Állategészségügyi telepük hűtőkamrájába történő elhelyezését haladéktalanul megkezdték. A halpusztulás okáról nem volt információjuk. 54

55 Igazgatóságunk az esetről értesítette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, akik már tudva az esetről az alábbi viszont tájékoztatást adták: Az ÉMI-KTVF ugyanezen a napon 3/4 1 órakor kapott bejelentést a tömeges halpusztulásról. Az ÉMI-KTVF munkatársai vízmintavétellel egybekötött helyszíni bejárást tartottak az érintett területen, ahol a Szinva-patak Szinva terasznál élőhal-mozgást, az Arany Corvin üzletház és Szinva Park üzletház közötti mederszakaszon 3-4 db, a Szinva Park üzletház és a Tiszai Pályaudvar közötti szakaszon több száz db, a Vágóhíd utcánál már 1-1 db haltetemet láttak. A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. a patakban lévő haltetemek eltávolítását az esemény napján elvégezte. Kb kg haltetem került összegyűjtésre, amit átmenetileg az Állategészségügyi telepen tároltak, majd 211. szeptember 16-án a szikszói SZATEV telephelyére szállítottak. Oka, okozója: A Szinva-patakot ért tömeges halpusztulás kivizsgálása során az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szeptember 9én 4 helyen vett vízmintát a Szinva-patak vizéből, melyből két minta oktil-izotiazolont és klór-metil-izotiazolont tartalmazott, ami favédő szerek és festékek gombásodás elleni hatóanyaga. A patakőrök végigjárták a patak érintett szakaszát, de a szennyezés forrására utaló nyomokat nem találtak. Ennek megfelelően a jelenség oka, okozója ismeretlen. Az ÉKTVF szeptember 13-án ismét ellenőrizte a Szinva-patak érintett szakaszának vízminőségét. A patak vize ekkor már nem volt toxikus, az általános vízkémiai paraméterek tekintetében a víz kiváló vagy jó minőségű volt. Készültség fokozata, időtartama: Az ÉKÖVIZIG vízminőségi kárelhárítási készültséget nem rendelt el. Intézkedések: Helyszíni bejárás, érintettek tájékoztatása (ÉKÖVIZIG, ÉMI-KTVF), vízmintavétel és vizsgálat (ÉMI-KTVF). Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, mint a Szinva-patak kezelője a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. közreműködésével a patakban elpusztult haltetemek eltávolítását és ártalmatlanítását elvégezte. Szinva-patak mellékágai Az alábbiakban csak azokat a vízfolyásokat ismertetjük, amelyeknél jelentős probléma áll fenn, vagy valamilyen beavatkozásra került sor Lyukó-patak Torkolattól a LÁÉV kisvasúti hídig mintegy 3-5 cm vastag iszaplerakódás van. Ennek megkotrása után és a kiépített meder az éves rendszeres karbantartás esetén alkalmas a mértékadó 29, m3/s vízhozam vezetésére. Fölötte a völgyfenéken húzódó minimális szelvényű patak és rajta lévő műtárgyak azonban alkalmatlanok a biztonságos működésre. Jelenleg mindkét part beépített, a meder szemetes, hulladékos. Pereces-patak A LÁÉV kisvasúti híd felett az Erenyő úti hídig szelvény között a patak rendezetlen, szelvénymérete alkalmatlan a mértékadó vízhozam vezetésére. 55

56 Felújítása indokolt és szükséges lenne Tekintettel arra, hogy jelenleg a meder nyomvonala magánterületeken vezet, ezért földhivatali rendezését sürgősen meg kell oldani. Pereces belsőségében az Erenyői út felett jelentősen feliszapolódott a meder, melyhez az illegális szemételhelyezések is erősen hozzájárultak. 211-ben a Svájci-Magyar Együttműködési Alap támogatásával megtörtént a meder geodéziai, vízrajzi és ökológiai felmérése, s elkészültek a mederkotrás tervei. 212-ben az Erenyő út és a Bollóalja út közötti 2,5 km-es szakasz kotrására, rendezésére kerül sor az Alap támogatásával. Tatár árok A Q = 39,6 m3/s mértékadó torkolati vízhozammal rendelkező vízfolyás Miskolc, valamint Bükkszentlászló belterületi szakaszán rendezett. Torkolattól a sz. szelvényig az eredeti állapot helyreállítását kell elvégezni, mely munkálat meghaladja a fenntartás fogalmát. E szakaszon bozót, cserjeirtáson kívül iszaptalanítani kell a medret, valamint a zárt szelvényű szakaszok, megrongált burkolat, fenéklépcsők, torkolati műtárgyak rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A szelvénytől Bükkszentlászló alsó széléig szűk völgyben a patak meder és közút egymás mellett halad. A hordalék fogásra, mederfenék rögzítésére készült művek (hordalékfogó patak, partvédő művek) 8 %-a erősen megrongálódott, jelenlegi állapotukban potenciális veszélyforrást jelentenek, elsősorban a közútra nézve. Szinva-Malom árok A Malom árok a Szinva patak jobb oldali mellékága, becsatlakozik a még rendezetlen mederszakasz szelvényében. Ingatlanok között vezet, keresztezi a Tokaji F. utat és mint nyílt árok, a Szeszfőzdénél ér véget. Az 515 fm hosszú nyílt árok rendezetlen állapota lakossági panaszok forrása, ezért felújítása szükséges. Hejő-patak Hejő-patakon vízkivétel nem történt. Az engedéllyel rendelkező MÁV Zrt. a lekötött vízkészletet 211. évben minimálisra csökkentette (4 m3/év), a felszíni vízkivételi művének felhagyását és rekultivációját tervezi A Pesti u.-beneczky u. közötti mederszakasz a Dél-Borsod Bükkalja Vízgazdálkodási Társulat tulajdonában és üzemeltetésében található. A patak ezen szakasza erősen hordalékos, iszappal feltöltődött, kisebb vízszint emelkedésnél már fennáll az árvíz veszély. Azonnali kotrása szükséges. A Pesti út és az Egyetemvárosi osztóműtárgy között a patak felújítását szükséges elvégezni. Az elvégzendő munkák közül legfontosabb az iszaptalanítás, mely a Pesti út Egri út hídjai között a legnagyobb, átlagosan,7-,8 m. Felújítandóak a fenéklépcsők, a megrongált burkolat. A Hejő-patakon több olyan híd is van, mely vagy hidraulikai, állékonysági szempontból nem felel meg, mint a Pesti út felett 3 db gyalogjáró fahíd, valamint az Egri úti közúti híd, melynek szerkezete a mértékadó árvízszint alatt van, jelentős duzzasztást okoz. 211-ben a Svájci-Magyar Együttműködési Alap támogatásával megtörtént a meder geodéziai, vízrajzi és ökológiai felmérése, s elkészültek a mederkotrás tervei. 212-ben apesti út és az Egri út közötti szakasz kotrására, rendezésére kerül sor az Alap támogatásával. 56

57 Állóvizek Hámori-tó Magyarország egyik legrégebbi víztározója idegenforgalmi vonzerőt is jelent a térség számára. A tó az elmúlt időszakban jelentősen feliszapolódott, 4-6 m vastagságúra becsülik a felgyülemlett üledék vastagságát. A tavat tápláló Garadna-patak folyamatos problémája a dolomitbánya bemosódó meddője, amely már feltöltötte a torkolati szakaszon kialakított előülepítőt és jelentősen hozzájárul a tó feliszapolódásához. Vízminőségi problémákról nincs információ. A tó horgászvíz, tulajdonosa az erdészet. Csorbatelepi-tó A kavicsbánya tóhoz kapcsolódik Miskolc kajak-kenu sportélete. A tavon két egyesület több mint száz versenyzője edz nap mint nap. A víz minősége jó, az ÁNTSZ alkalmanként vizsgálja. Problémát jelent a csapadékszegény időszakban jelentkező alacsony vízszint. A tó horgászvíz, a tulajdonosa magánszemély. 57

58 FELSZÍNALATTI VIZEK Felszín alatti vízhasználatok Az ÉVIZIG Miskolc város területén 87 db felszín alatti vízhasználati telepet, illetve azokhoz kapcsolódóan 218 db felszín alatti vízre telepített vízilétesítményt tart nyilván (forrásfoglalás, kutak, figyelőkutak). Változást egy-egy kisebb ipari üzem vízigénye (nem számottevő) jelenthet, amelyet saját kútból kívánnak biztosítani, így ezek az üzemek leválnak a városi ivóvízhálózatról vagy csökkentik a vízátvételt. Ezek a város éves vízigényét jelentős mértékben nem befolyásolják. Miskolc területén 211. évben új termelőkút kialakítás nem történt. Újabb felszín alatti vízilétesítmények Az ÉVIZIG nyilvántartása szerint 211. évben a Miskolc város karsztos vízbázisának biztonságba helyezéséhez kapcsolódóan 3 db felszín alatti vízre tervezett újabb vízilétesítményt, figyelőkutat létesítettek. A kutak fontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Kút helye Kút neve Ómassa K-2 jelű figyelőkút Diósgyőr K-7 jelű figyelőkút Miskolc- Tapolca T-3 jelű figyelőkút Település Hrsz. Miskolc 193. Miskolc 13. Miskolc 2/1. Vízikönyvi szám Katasz-teri száma Ómassa Ny-i vége Szinva-Sajó/56 K-183 Berekalja u., Fényesi völgy találkozása Szinva-Sajó/56 K-184 Nagykő mázsa Szinva-Sajó/56 K-185 Leírás Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén 211. évben Miskolc város közigazgatási területén új hévízkút létesüléséről nincs tudomásunk. Az elmúlt évekhez hasonlóan még mindig előtérben van a MIVÍZ Kft. által üzemeltetett hévízkutak védelmének kérdése, a kutak vízjogi engedélyezettségének rendezése. A város területén található hévízkutakból kitermelt vízmennyiség 211. évben a Felügyelőség által feltöltött VKJ3 nyilvántartó program alapján m3 volt a m3 lekötött vízkészletből. A térségben a hévízkivételek évről-évre nőnek. Az eddig megismert vízföldtani felépítés alapján, Miskolc környékén a hidegvizet adó karszt és a melegvizet adó karszt egymással kapcsolatban áll. A hévíz túlzott kitermelése a vízhőmérséklet csökkenését vonhatja maga után, mert a termálvizes rendszerben kialakuló depresszió hatására a hidegvíz és a melegvíz keveredési folyamatában tovább nő a hidegvizes áramlási rendszer szerepe. A hévízkészlet védelme érdekében szükség van arra, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a meglévő hévízkutak, hévízforrások 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. Amíg ez nem történik meg, addig újabb és újabb konfliktust jelent a hévízkészlet, ill. a meglévő hévízkivételek védelmének és az új hévízkutak létesítésének egymással szemben álló igénye. 58

59 Miskolc várost érintő geotermikus kutatás Miskolc város egyes fűtési kerületeinek hőellátása érdekében a térségben prognosztizált termálvízre alapozva geotermikus energia hasznosítását tervezik zárt rendszerű technológiával. Ennek során a tervek szerint kitermelő kutakkal felszínre hozott termálvízből hőt a felszínen zárt rendszerben hőcserélőn átvezetve vesznek le, majd a lehűlt vizet a zárt rendszeren keresztül visszasajtoló kút segítségével visszajuttatják a felszín alatti vízkészletbe, a vízkivétellel azonos rétegbe. A kitermelő, illetve visszasajtoló kutak nem Miskolc város közigazgatási területén létesülnek, de a beruházás megvalósulása érinti a várost, ezért rövid tájékoztatást adunk a beruházásról. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) a Miskolci Geotermia Zrt. részére vízjogi létesítési engedélyt adott a Mályi 58/2, 58/3, 58/4 hrsz-ú ingatlanokon tervezett geotermális kutatófúrások kivitelezéséhez. Ezt követően határozatával a Miskolc egyes részeinek hőellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és visszasajtolás vízilétesítményeire elvi vízjogi engedélyt adott ki. Ezen engedély szerint Mályiban két geotermális termelőkút létesül: egy a Mályi 58/3,4 hrsz-ú, a másik a Mályi 58/2 hrsz-ú ingatlanon. A kutak előirányzott talpmélysége 22 m volt. A Felügyelőség az engedélyes kérelmére az elvi vízjogi engedélyt módosította. A módosítás értelmében az eredetileg tervezett 2 db termelőkút helyett csak egy valósul meg a Mályi 58/3,4 hrsz-ú területen, mivel a 235,5 m talpmélységű kutatófúrás kedvező vízhozam adatai alapján a termálvíz termeléséhez a korábban tervezett 2 db termelőkút helyett egy termelőkút is elegendő. Az elvi vízjogi engedély többek között magában foglalja a Kistokaj 64/32 hrsz-on létesült, 2 m talpmélységűre tervezett visszasajtoló kutat is. A KUALA Ingatlanhasznosító Kft /211. ügyiratszámon kapott a Felügyelőségtől a Mályi 1. hrsz-ú ingatlanon tervezett geotermális kutatófúrásra vízjogi létesítési engedélyt. A kutatás célja, hogy kedvező eredmények esetén a KUALA Kft. a Miskolc várost részben ellátó, tervezett geotermikus távhőrendszerre (Miskolci Geotermia Zrt. rendszerére) csatlakozzon. A KUALA Kft. a geotermális kutatófúrás kivitelezését 211. szeptemberében kezdte el. A Kft. ugyanezen céllal a Kistokaj 62/16 hrsz-ú ingatlanon tervezett geotermális kutatófúrás kivitelezéséhez is vízjogi létesítési engedélyt kapott. A MIVÍZ Kft karsztvízgazdálkodása Hidegkarsztvízkészlet gazdálkodás A karsztvízgazdálkodás Miskolc és környéke biztonságos ivóvízkészletének a fenntartását szolgálja, úgy, hogy figyelembe veszik a természet ökológiai vízigényét. A társaságnál egy olyan mérési rendszer működik, mely a kitermelt víz napi mennyiségét, vízszintjét méri, valamint a túlfolyó víz mennyiségét ellenőrzi az ökológiai vízutánpótlás biztosítása érdekében. Az utánpótlódó háttérkészlet vizsgálatára ellenőrző monitoring rendszert üzemeltetnek a Bükkben, méréseket végeznek a karsztvíz megfigyelőkutakon, mely egyrészt előrejelző szereppel, másrészt karsztvízháztartási számításokkal segíti elő a karsztvízgazdálkodás céljait. A mérések folyamatosan 1992-től folynak. Meleg-termálkarszt vízkészletgazdálkodás Miskolc városa alatt összefüggő melegkarszt rendszer található. A karsztrezervoár egyensúlyi helyzetének ellenőrzése céljából a Miskolci Egyetem méréseket végez, a munkájuk címe A Bükkben keletkezett kitermelhető meleg karsztvízkészlet folyamatos meghatározásának módszere. 59

60 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Nem veszélyes hulladékok Miskolc Város területén az AVE Miskolc Kft. végzi a hulladékszállítást, mint közszolgáltatást. A városban képződő hulladékokat a következők szerint gyűjtik: - lakossági kommunális hulladék - lom hulladék évi kétszeri gyűjtése - hulladékgyűjtő udvarok működtetése - szelektív hulladékgyűjtő szigetek működtetése - ipari hulladékok begyűjtése - egyéb beszállítók által begyűjtött hulladék ártalmatlanítása, hasznosítása Miskolc város területén szolgáltatási szerződéssel rendelkezők száma: Magánház Társasház Közület Intézmény Változás -,6% 1,2% -5,1% - 4,7 % Begyűjtött nem veszélyes hulladékok mennyisége 211-ben Hulladék fajta Mennyiség kg Lakosságtól begyűjtött kevert települési hulladék Lakosságtól begyűjtött lom hulladék Hulladékudvarokban begyűjtött papír és csomagolási hulladék Hulladékudvarokban begyűjtött műanyag csomagolási hulladék 82 Hulladékudvarokban begyűjtött üveg csomagolási hulladék 674 Hulladékudvarokban begyűjtött gumiabroncs 4 75 Hulladékudvarokban begyűjtött építési hulladék Hulladékudvarokban begyűjtött vörösréz, bronz, sárgaréz Hulladékudvarokban begyűjtött alumínium Hulladékudvarokban begyűjtött vas és acél Hulladékudvarokban begyűjtött papír és karton Hulladékudvarokban begyűjtött üveg 472 Hulladékudvarokban begyűjtött étolaj és zsír 967 Hulladékudvarokban begyűjtött elektromos hulladék Hulladékudvarokban begyűjtött biológiailag lebomló hulladék Hulladékudvarokban begyűjtött lom hulladék Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött papír és karton Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött üveg Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött műanyagok (Forrás AVE Miskolc Kft., 212) 6

61 21-hez viszonyítva a lakossági kommunális hulladék mennyisége csökkent ( kg). Szelektív gyűjtési módok A város területén 123 ponton van kihelyezett hulladékgyűjtő sziget. Ezekről a gyűjtési pontokról a József Attila úti válogatóműbe történő szállítást követően végzik a frakciók elkülönítését. A válogatási maradékot pedig szinte teljes mértékben energetikailag újrahasznosítják a korábbi évek deponálási gyakorlatával ellentétben. A hulladékgyűjtő szigeteken szinte folyamatosan és állandóan probléma, hogy az edényeket rongálják, és a környezetükben kommunális hulladékot helyeznek el. A gyűjtőszigeteken begyűjtött papír mennyisége kevesebb, mint tavaly (-52.29kg), csökkent az hulladékgyűjtő szigetekről származó üveghulladék mennyisége is ( kg), nőtt viszont a szigeteken elhelyezett és begyűjtött műanyagok mennyisége ( kg). A szigeteken kívül az AVE Miskolc Kft. egyéb szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget is felkínál az ügyfelei részére, mint pl. a házhoz menő szelektív gyűjtés, a Big-Bag zsákos gyűjtőjárat (az intézmények és közületek részére). Elsősorban közületek részére alakított ki komplex gyűjtési rendszert, melyet pl. olyan intézmények vesznek igénybe, mint a Robert Bosch, Jabil, stb. Ugyancsak a szelektív gyűjtést segítik a Hulladékudvarok is. Az AVE Miskolc Kft. 211-ben is szervezett iskolai hulladékgyűjtési akciókat. E tevékenység a hulladékgyűjtésen túl környezeti-nevelési szempontból is fontos feladata az AVE Miskolc Kft-nek. Az akciók során 51 intézményből gyűjtött hasznosítható hulladékot (21-ben 35 intézmény volt érintve). Iskolai hulladékgyűjtés 211-ben Begyűjtött hulladék megnevezése Mennyiség (kg) Színes újság Karton PET 9 84 Alumínium 488 Italos karton (Forrás: AVE Miskolc Kft., 212) Miskolc város területén az AVE Miskolc Kft. 3 hulladékudvart üzemeltet, melyek segítségével kg lakossági nem veszélyes hulladékot ( kg/21 évben), illetve kg lakossági veszélyes hulladékot ( kg/21 évben) gyűjtöttek össze. Bár egyre ismertebb ez a szolgáltatás, még mindig nem eléggé informáltak a lakosok e lehetőségeket illetően. A szervezett lomtalanítás a tavaszi és őszi időszakra korlátozódott. A korábbi évhez viszonyítva csökkent a lomtalanítás során elszállított hulladék mennyisége ( kg), mely valószínűleg a hulladékudvarok egyre nagyobb szerepének is betudható. Komposztálás A Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztálójába a városból kg szerves hulladék került, mely jóval kevesebb, mint 21-ben (ami kg volt). Az eltérés oka lehet a Biomassza fűtőmű üzembe helyezése, ami ugyancsak lehetővé teszi a városban keletkező biomassza elhelyezését, hasznosítását is. 61

62 A zöld-hulladék egy speciális fajtája a karácsony után kidobásra került fenyőfa. 211-ben 4 alkalommal szervezett gyűjtési akciót az AVE Miskolc Kft., s az összegyűjtött fenyőfákat a rászoruló lakosságnak illetve intézményeknek ajánlották föl fűtési célra, sőt, ha a szállítási távolság kisebb volt, mint a Miskolc-Hejőpapi viszonylat, helyszínre is szállították az igényelt mennyiséget. 211-ben összesen kg fenyőfát gyűjtöttek be. Háztartási komposztálási program A lakossági kommunális hulladék szerves eredetű, komposztálható részének csökkentésére indult 27-ben a Háztartási komposztálási program a Zöld Kapcsolat Egyesület bevonásával, melynek eredményeként folyamatosan egyre több háztartásban kezdték meg a komposztálást. 211-ben ennek a programnak a támogatása szünetelt, így nem történt új háztartások bekapcsolása, de az egyéb szolgáltatásokat (tanácsadás, aprítékoló kölcsönzés, oktatás) a Zöld Kapcsolat ennek ellenére is biztosította. A Zöld Nyíl Projekt hulladéktermelése A Zöld Nyíl projekt megvalósításának következtében az AVE Miskolc Kft. telephelyére jelentős mennyiségű építési-bontási hulladék került : Átvett hulladék megnevezése Mennyiség (kg) Vas és acél Alumínium Vörösréz, bronz, sárgaréz 6 36 Veszélyes anyagokat tartalmazó fa Törésre átadott beton Föld és kövek Bitumen keverékek Tört beton Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek 7 32 üveg 1 82 Kevert települési hulladék 1 14 Egyéb szigetelőanyag, amely veszélyes anyagból áll 4 58 (Forrás: AVE Miskolc Kft., 212) Az inert hulladékot a cég inert hulladékkezelőjében törés és osztályozás után újrahasznosítja (értékesíti, vagy a kommunális hulladéklerakók töltő és fedőanyagaként deponálja). A feldolgozásra és újrahasznosításra nem alkalmas frakciókat a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban rakják le és ott ártalmatlanítják. Köztisztaság, illegális hulladékelhelyezés A város takarítása, mint közszolgáltatási tevékenység eredményeként 211-ben a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft ,19 t hulladékot (kommunális hulladék, föld-kő-törmelék és zöld-hulladék) gyűjtött össze és szállított a lerakóhelyekre. 62

63 A szervezett begyűjtésen túl, illetve annak ellenére jelentős mennyiségű hulladék kerül illegálisan deponálásra a város területén. Számukról nincs pontos adat, hiszen egyik helyen felszámolásra kerülnek, máshol újra képződnek. Ezek felszámolásában közösen tevékenykedik a Beruházási és Városüzemeltetési Osztály és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft., melynek eredményeként 211-ben 259,34 t illegális hulladéklerakóból származó hulladékot (kommunális hulladék és föld-kő-törmelék) szállítottak el. Ugyancsak gondot jelent egyes településrészeken az életvitelből adódó hulladék felhalmozás, melynek eltakarítása végül is közpénzből történik. Ilyen problématerületek a Bábonyi-bérc, a Pecék völgyei, a Lyukó-völgy és a számozott utcák környéke. A hulladékszállítás, mint közszolgáltatás, bár rendelettel szabályozott, a gyakorlatban nem érhető el mindenki számára, hiszen számos olyan peremterületi hely van a városban, ahová nem tud eljutni a hulladékgyűjtést végző autó. Ilyen területek pl. az egykori zártkertes településrészek, ahol jelenleg sok ingatlant életvitelszerűen használnak, anélkül, hogy a szükséges közszolgáltatást igénybe vennék. Veszélyes hulladékok Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉKTVF) nyilvántartása alapján 21 évben Miskolcon kg veszélyes hulladék keletkezett (A 211-es adatok nem álltak rendelkezésre). Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési ZRt.-hez kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati működtetésű egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárművek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. Lakossági elkülönített gyűjtés egyes csomagolóanyagok tekintetében működik, míg a veszélyes hulladékok begyűjtését szolgálják a hulladékudvarok. Hulladékudvarokban begyűjtött lakossági veszélyes hulladék Veszélyes hulladék megnevezése Mennyiség (kg) Motor, hajtómű és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladék 21 Növényvédő szerek 284 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 193 Elemek és akkumulátorok Forrás: AVE Miskolc Kft., 212 Az AVE Miskolc Kft. 211-ben is kezdeményezte az iskolák számára a szárazelemgyűjtési akciót, melynek keretében 6 iskolából 1833 kg szárazelemet gyűjtöttek be. A 63

64 szárazelemgyűjtésben részt vevő intézmények száma és a begyűjtött hulladék mennyisége is kevesebb volt, mint 21-ben. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 212-ben küldött adatok szerint 21-ben a következő típusú veszélyes hulladékok keletkeztek Miskolcon: Főbb veszélyes hulladék áramok Miskolcon 21 Főbb veszélyeshulladék-típusok Mennyiség (kg) Egészségügyi hulladék Elektronikai hulladék Elem, akkumulátor Roncsautó Tényleges olaj Olajjal szennyezett hulladék Forrás: ÉKTVF,

65 ZAJ ÉS REZGÉS Környezetünk legjelentősebb zajforrásai: közúti közlekedés, légi közlekedés, vasúti közlekedés, ipari eredetű zajok és szabadidős tevékenységek. Miskolcon a szinte megszűnt, magas zajterheléssel járó ipari tevékenységekkel szemben a közlekedési eredetű zajterhelések vették át a vezető szerepet. A szolgáltató ipari és a sport-kulturális-szórakoztató tevékenységek zajterhelése lokális problémaként jelentkezik. Az ÉMI KTVF tapasztalatai 211. év folyamán az alábbi ipari létesítményekre érkezett zajvédelmi tárgyú panasz a Felügyelőségre: -UD Stahl Recycling Kft. -Minna Tejipari Zrt. Miskolci Üzeme -Tisza-Bérc Kft. -HŐKER Kft. -SHINWA Magyarország Precíziós Kft. -KŐ-KA Kft. Miskolc-Mexikóvölgyi mészkőbánya -ARBORIS Kft. Az UD Stahl Recycling Kft. miskolci telephelyének zajkibocsátását szabványos méréssel a Felügyelőség megvizsgálta. Nappali időszakban TKÜ=4 db maximális túllépést állapított meg, melynek alapján zajbírság került kivetésre. Túllépéssel 11 db lakóház volt érintett. A Minna Tejipari Zrt. miskolci üzemének zajkibocsátását szabványos méréssel megvizsgálta a Felügyelőség. A mérési jegyzőkönyv alapján a tejgyárnak nem volt határérték túllépése. A Tisza-Bérc Kft. és a HŐKER Kft. esetében a panaszt alaptalannak találta a Felügyelőség. A SHINWA Magyarország Precíziós Kft. zajkibocsátását szabványos méréssel megvizsgáltuk. A mérési jegyzőkönyv alapján az üzemnek nem volt határérték túllépése. A KŐ-KA Kft. Miskolc-Mexikóvölgyi telephelyén 211. február 15-én végzett helyszíni ellenőrzés folyamán az ellenőrzési jegyzőkönyvben előírta a Felügyelőség, hogy a 284/27. (X. 29.) Korm. rendelet 34. (2) a) szerint az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. A bánya üzemeltetője zajmérési jegyzőkönyvvel igazolta, hogy a telephely zajvédelmi hatásterülete nem éri el a legközelebbi lakóházakat április 1-jén zajpanasz érkezett a Miskolc, Futó utca 76. sz. alatti telephelyre vonatkozóan április 14-én a panasz jogosságának kivizsgálása miatt helyszíni ellenőrzésre került sor és megállapítást nyert, hogy a kifogásolt fűrészelési tevékenységet az ARBORIS nevű tüzelőanyag és faáru kereskedéssel foglalkozó cég végzi. (Forrás:EKTVF, 212) A közlekedésből adódó zajterhelés miatt 211. év folyamán az EKTVF-re több panasz érkezett a Miskolc, Ilona-Malomszög u. szélesítése, a DTM út Ny-i meghosszabbítására vonatkozó építési engedélyezési eljárással kapcsolatban. Az építési engedélyezési eljáráshoz készült zajvédelmi munkarész és a kiegészítések alapján a tervezett útszakaszon - különböző zajcsökkentési intézkedések elvégzésével - nem várható határértéket meghaladó zajterhelés, így a Felügyelőség előírásokkal megadta szakhatósági hozzájárulását. A Felügyelőség a tárgyi útszakasz jogerős forgalomba helyezését követően előírta, hogy az üzemeltetőnek a 65

66 forgalomszámlálással egybekötött, a 25/24. (XII. 2.) KvVM rendelet előírásai szerinti környezeti zajterhelés-mérést kell végeztetnie. Jelenleg az útszakasznak még nincs jogerős forgalomba helyezési engedélye. (Forrás: EKTVF, 212) A közlekedésből eredő zajterhelést kívánja csökkenteni a 211-ben is folytatott villamos pálya rekonstrukció (Zöld Nyíl). A csökkentés tervezett mértéke a legkedvezőtlenebb ponton, éjszakai időszakban -,1dB. A 212-re kötelezően elkészítendő városi zajtérkép megvalósulása 211-ben elkezdődött, s hozzá kapcsolódóan folyamatban van a stratégiai zajvédelmi intézkedési terv készítése is. Építési és Környezetvédelmi Osztály Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztálya 4 településre kiterjedő ( két kistérség) illetékességgel lát el zaj-és rezgésvédelmi hatósági tevékenységet. Zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos ügyeik száma 211-ben Miskolcot illetően 165. Az EKHO panaszbeadványok alapján mintegy 3 esetben végzett helyszíni vizsgálatot. A panaszok jelentős része kereskedelmi-vendéglátó egységek, illetve zenés-táncos rendezvények fokozott zajterhelésével voltak kapcsolatosak. A helyszíni ellenőrző tevékenységben kiemelkedő szerepet játszott a zajvédelmi ellenőrző munkacsoport ( zajkommandó ), mely éjszakai időszakban is végzett ellenőrző méréseket, vizsgálatokat. Az elvégzett zajmérések eredményei azt mutatják, hogy a zenés vendéglátó egységek (különösen az élőzenét szolgáltatók) zajterhelése szinte minden vizsgálat alkalmával (mind nappali, mind éjszakai megítélési időszakban) meghaladta a vonatkozó határértékeket. Azokban az esetekben, ahol az ismételt ellenőrzés, illetve zajmérés is határérték túllépést állapított meg, a szabálysértési bírságoláson túlmenően a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztályon kezdeményeztük az egység nyitva tartásának, illetve élőzene szolgáltatásának korlátozását is. (Forrás: EKO, 212) A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály 211-ben Csendháborítás ügyében 43 esetben vizsgálódott, 1 esetben szabott ki helyszíni bírságot 3 Ft értékben. 66

67 KÖRNYEZETBIZTONSÁG Tűzvédelmi helyzet A fejezet összeállítása a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség beszámolója alapján készült. Miskolcon és környezetében a tavalyi évben 419 esetben kellett szabadtéri, elsősorban szárazfű, avar, bozótos, szemét tüzet megfékeznünk. Ez a szám sajnos csak időjárásfüggő, mivel más, az esetszám csökkentését jelentősen befolyásoló körülmény nem változott a területen. Még az ország jelentős területével összehasonlításban is lényegesen magasabbak az ilyen jellegű tüzek száma, nem beszélve a nyugat-európai adatokról ahol szinte nem is ismerik a szárazfű tűz fogalmát. A 36/21.(XII.23.) Kormányrendelet szabályozza a levegő védelmének érdekében az ingatlan tulajdonosok feladatait, a szabadtéri tűzgyújtás szabályait, azonban ez a mi vonulási számainkban nem tükröződik. Az alapvető probléma, hogy nem megfelelő a jelentős méretű külterületi hétvégi házas övezetekben a tulajdonosi szemlélet, és jogkövető magatartás, valamint jelentős azon földterületek nagysága és ezen belül az önkormányzati földterületek nagysága is -, amelyek parlagon állnak. A fejlettebb országrészekkel és országokkal való összehasonlításban is ezek okozzák a különbséget. Még kedvező időjárási körülmények között is csak akkor keletkezhet ilyen nagyszámú szárazfű tűzeset, ha van olyan földterület, amelyen ennek a lehetősége adott, ahol sokszor méteres gaz nő, mert a tulajdonosa, kezelője nem megfelelő gazda. Évekre visszamenően kimutatható, hogy ismétlődnek az érintett területekre történő vonulásaink, mert így a tulajdonosoknak, és a környező lakosságnak egyszerűbb, és kevésbé költséges, munkaigényes a terület időszakos megtisztítása. Megítélésünk szerint elsősorban a nagyobb önkormányzati szerepvállalás - jegyzői hatáskörben az ingatlanok gazmentesítésére vonatkozó kötelezések, bírságok kiszabása pl. a mezőőri szolgálat segítségével segíthet a jelenlegi állapot megváltoztatásában. Ipar Az ipari ágazat tűzvédelmi helyzete a tavaly értékeléshez képest alapvetően nem változtak. Alapvetően három csoportra oszthatjuk a cégeket. Az első csoportba tartoznak a volt állami nagyvállalatok, és azok utódszervezetei, cégei. Ezen cégek már csak jóval kisebb létszámmal, de szinte változatlan területen felszámolástól-felszámolásig működtek, de talán már piacképes struktúrával egyre inkább képesek biztosítani a tűzvédelmi érdekek teljesülését. Természetesen nem hasonlítható össze a tőkeerős zöldmezős beruházásból építkező külföldi befektetők által üzemeltetett ipari létesítményekkel a tűzvédelem színvonala, de a holtpontról való elmozdulás tetten érhető. A másik csoportba az induló, de még nem kellően megerősödött magyar tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások tartoznak. Sok esetben csak tucatnyi embert foglalkoztatnak, de összességében a vállalkozások nagy részét ezen csoport adja. Ezen vállalkozások főként a volt nagy iparterületeken bérelnek, vagy vettek meg kisebb műhelyeket, vagy a lakókövezetben - egyes átminősített, vagy átépített épületekben üzemelnek nem kis feszültségeket szülve. Nagy problémája ezen utóbbi telephelyeknek, hogy a szomszédok féltik a lakóövezet által biztosított előnyöket (zaj, por és veszélyes anyag mentesség), így minden fórumot megjárnak a tevékenység megtiltatása érdekében, illetve sok ilyen telep tűzvédelmi infrastruktúrája hiányos, rossz. 67

68 Sok ilyen vállalkozás nem képes tűzvédelmi ismeretekkel rendelkező személyt foglalkoztatni, vagy külső szolgáltatást igénybe venni, így ilyen ismeretek hiányában veszélyeztetik környezetüket. Pozitív változásnak tekinthető, hogy a telepengedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabálynak köszönhetően egyre több ilyen vállalkozással ismerkedtünk meg, követelhettük meg a tevékenységük végzéséhez szükséges követelményeket. A legtöbb szankciót ezen vállalkozói csoport által üzemeltett létesítmények, cégek ellen kezdeményeztük. Sajnos a telepengedélyezési eljárások fentebb említett változása csak erősíti a negatív tendenciákat. A harmadik csoportba sorolhatók azok az ipari telephelyek, melyeket tőkeerős befektető vásárolt meg vagy épített fel és a fejlesztések a tűzvédelmi helyzetre is kedvező hatással voltak. (pl.: Felsőzsolcai Ipari parkban építkezők, az Alsózsolcai Csavar- és Húzottárú Rt., PORAN, Sanmina Kft., Baumit Rt., TEWA Rt. és a legnagyobb befektetőként a Bosch cégcsoport) Az ipari környezetben (létesítményben) 211-ben történt 11 tűzeset közül, egyetlen egy sem tekinthető jelentősnek. Mező- és erdőgazdálkodás A mező- és erdőgazdálkodás területén történt tűzeseteket összegezve, és évenként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az esetszámokat alapvetően az időjárás befolyásolja. Sokan emlékszünk még az 1992-es, 1993-as vagy a 22-es évekre, mikor is a tartósan aszályos, száraz időjárás miatt nagy számban keletkeztek szabadban tüzek. A globális felmelegedés hatása, és a magyarországi mentalitás miatt hosszabb távon is a nagy esetszámra kell felkészülni. Itt van a tűzmegelőzési intézkedéseknek a legkisebb hatása a folyamatokra, hiszen ebbe a kategóriába soroljuk a szárazfű, avar tüzeket is, melyek a települések elhanyagolt bel-és külterületén, magánszemélyek gondatlan, és szándékos ténykedése miatt keletkeznek. A 211-es ide vonatkozó részletes, nemzetgazdasági ágak szerinti statisztikában 316 esetszámmal jelentkezik a mező-és erdőgazdálkodás területén keletkezett tüzek száma, amely átlagosnak tekinthető. A magunk mögött hagyott évre is igaz az az állítás, mely szerint a működési területre, beavatkozást igénylő tűzesethez történő összes vonulás 25%-a jelentéktelen szárazfű, avar, nádastűz volt! A légszennyezésen kívül, ezek az esetek tulajdonképpen csak a tűzoltóságnak okoznak károkat. A mezőgazdaságban dolgozók tűzvédelmi ismeretei hiányosak, hiszen a nagy szövetkezetek megszűntek, a kisvállalkozások ahogy a nyári betakarítási munkák előtti tűzvédelmi értekezleteinken is kiderült nem érdeklődnek a tűzvédelem iránt. Az erdőterületeken kedvezőbb a helyzet, de ez is annak köszönhető, hogy sok településen az erdőből élnek az emberek. Mindezeken túl a tűzesetek keletkezéséért nagy százalékban nem az ott dolgozók, hanem az ismeretlenségben maradó, szándékos tűzokozók a felelősek. Lakóházak A lakóházakban keletkezett tüzesetek száma tulajdonképpen évek óta meglehetősen szűk intervallumban ingadozik. (211-ben 196 db) 68

69 Nagy problémát okoznak a város környéki külterületi hétvégi házas területek, ahol nagy számban égnek porig a faházak, amelyek statisztikailag itt kerülnek regisztrálásra. Az is illetékességi területünk sajátossága, hogy ezek a hétvégi-ház tüzek nagy számban gyújtogatás miatt hamvadnak el. Ezek mellett, most már évek óta visszatérően megjelennek a beszámolókban, hogy a lakóházak különösen a többlakásos panellakások egyre rosszabb tűzvédelmi helyzetbe kerülnek, mivel késnek azok az épületgépészeti felújítások, melyek adott esetben a tűz keletkezésének az okai is lehetnek. Ezen az eddigi Panelprogramok sem változtattak, sőt egyes esetekben, még több éghető anyag került beépítésre az eddigieknél. Hiába próbálta tűzoltóságunk a 27-es debreceni, és pesti tüzek után a társasházak közös képviselőit közvetlenül tájékoztatni, felhívni a figyelmet a legfontosabb teendőkre, hiába jelentettünk meg honlapunkon tájékoztató anyagokat, a társasházi tűzvédelem fontosságát csak szűk szakmai körben érezték fontosnak. Jelentős változást hozhatott volna ezen a téren a 28-as esztendő, hiszen városunkban jelentős arányt képviselő panelház állomány felújításához (panelprogram homlokzati hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre) már ki kellett kérni a Tűzoltóság véleményét is. Akkor több mint 2, majd 29-ben és 21-ben további 1 ilyen tárgyban benyújtott pályázati anyagot véleményeztünk, de a jelentősebb, pozitív változásokat hozó átalakításokat egyetlen társasház sem vállalta be. Jelen ideig, a korábban véleményezett tervek alapján 145 felújított lépcsőház átadásához adtunk hozzájáruló véleményt, amelyek nagy százalékánál a lépcsőházi hő- és füstelvezetés megvalósításában, korszerűsítésében, illetve valamivel kevesebb helyen tűz esetén - a konyhai elszívók tűzgátló lezárására alkalmas tűzvédelmi rendszer beépítésében értünk el eredményt. Továbbra is megoldatlan marad az épületgépészeti berendezések korszerűsítése a szintenkénti tűzgátló lezárások megvalósítása, hogy csak a leglényegesebb hibákat említsük. Évtizedek óta nem volt jelentősebb lakóháztűz Miskolcon, amikor bekövetkezett a 29 augusztus 15-ei eseménysor, mely után soha nem látott mértékű figyelmet kapott a lakóházi tűzvédelem. Számtalan médiaszereplés, lakossági fórum, szakmai nap alkalmával tájékoztathattuk a közvéleményt a fennálló hiányosságokról, a kitörési pontokról. Közvetlenül is szembesülhettek a követelmények egy részével azok a társasházak, amelyeknél az MTT program keretén belül célellenőrzést tartottunk. Tragikus megállapítások születtek. A hiányosságok megszüntetésére kötelezéseket adtunk ki, melyek döntően elérték a céljukat. Sok esetben tapasztalható a lakosok nemtörődömségéből eredő hiányosság, vagy a szándékos rongálás. Több ilyen középmagas, és magas lakóház tűzoltási felvonulási útvonala is hiányzik, nehezítve a beavatkozás lehetőségét. Egyéb területek Az egyéb nemzetgazdasági csoportba tartozik a sport, az egészségügy, a szolgáltatás, igazgatás, stb. Az országos hálózattal, külföldi tőkével rendelkező kereskedelmi cégek korszerűsítik, felújítják az elavult már működő üzleteket, az új létesítések során a legmodernebb aktív és passzív tűzvédelmi megoldásokat alkalmazzák. A különös figyelmet, gondos tűzmegelőzési tevékenységet mindenképpen meg kell követelni itt, hiszen a megnyílt üzletközpontokban, egy időben akár több ezer ember is tartózkodhat. Sajnos a területen kiadott új működési engedélyezési eljárási jogszabály nem kedvez a kereskedelmi tevékenységet végzők tűzvédelemének megfelelő szinten tartásához. Különösen aggályos (hasonlóan a zenés szórakozóhelyek korábbi engedélyeztetési gyakorlatához 69

70 hasonlóan), a több ezer négyzetméteres - tűz- és robbanásveszélyes anyagokat nem árusító üzletek bejelentés alapján történő üzemelésének engedélyezése, a nyitás előtti tűzvédelmi szakhatósági kontroll elmaradása. A nevelési, oktatási intézményekben keletkezett esetek (211-ben 5 eset) ösztönöznek minket, hogy a propaganda munkánk során még nagyobb figyelmet szenteljünk a fiatalok, különösen a legfogékonyabb 6-1 év közötti korosztály tűzvédelmi felvilágosítására. Az egészségügy, szociális, és oktatási rendeltetésű létesítményekben javuló helyzetről számolhatunk be, ha az építmények állapotáról beszélünk. Az utóbbi években sok épületet újítottak fel, létesítettek a mai kornak megfelelő tűzvédelmi elvárásokkal. Persze még mindig sok a leamortizálódott épület, sokszor maradnak el a szükséges felújítások, karbantartások pénzhiány miatt. A fő problémát itt is az ott dolgozók okozzák, akik gondatlanságból vétenek az előírások ellen. Szerencsére ilyen létesítményekben, csekély számban keletkeznek tűzesetek a folyamatos jelenlét, és az éghető anyagok, veszélyes technológiák, berendezések kisszámú jelenléte miatt. A tűzesetek száma (791) az egyik legmagasabb érték az utolsó 1 évet vizsgálva, melynek oka a száraz időjárásban keresendő. A legtöbb tűz (419) szabad területen keletkezett, míg építményekben 372 esetet regisztráltunk. Sajnos a szabadtéri tüzek ellen hathatós tűzmegelőzési tevékenységet nem lehet végezni, csak az időjárási körülmények befolyásolják az esetszámok alakulását. Elsősorban a levegő védelmével, és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok által biztosított hatáskörben a települések jegyzői tudnának jelentősebb mértékben a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében tenni. A káresetek száma (395) átlagos volt. A Miskolci Tűzoltóságnak egyre nagyobb számú vonulásra kell felkészülnie. 7

71 KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása értelmében a "környezet-egészségügy alatt az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. Felmérések szerint a környezeti ártalmak 27%-ban felelősek az emberi egészségért. Demográfiai mutatók Miskolc népessége folyamatosan csökken, mely csökkenés nemcsak az élve-születések és elhalálozások negatív egyenlegének, hanem az elvándorlásnak is köszönhető. A lakosság elöregedését szemlélteti a grafikusan ábrázolt korfa : Lakónépesség nem és életkor szerint Miskolcon 21-ben (Forrás: ÁNTSZ, 2123) Miskolc és térségében élő lakosság epidemiológiai helyzete (forrás: ÁNTSZ, 212) A haláloki struktúrát tekintve Miskolc és kistérsége teljes lakosságának körében, mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei okozta halálozás volt az uralkodó. Nők esetében ezen halálok nagyobb súllyal szerepel, mely magyarázható a keringési rendszer által okozott megbetegedések és halálokok korral való emelkedésével, és ez esetben a 4 év feletti női korosztályokban uralkodó többletnépesség körében természetszerűleg ez magasabb részarányt képviselhet. A daganatok okozta halálozás a második helyen szerepel a teljes kistérségi valamint a miskolci lakosság körében, melynek részesedése a férfiak körében magasabb valamelyest. 71

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE VB: 83.390/2006 J A V A S L A T 2007-2010. évi Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül parkfenntartás városüzemeltetési feladat közbeszerzési pályáztatásának

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A forgalomszámlálást végezte: Kerékpáros

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1. napirendi pont Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

KÉNYSZERPÁLYA- ERŐFORRÁS TEREMTÉS

KÉNYSZERPÁLYA- ERŐFORRÁS TEREMTÉS KÉNYSZERPÁLYA- ERŐFORRÁS TEREMTÉS Létesítménygazdálkodás az egészségügyben Budapest, 2015. június 3. Előadó: Dr. Szabó Géza ERŐFORRÁS TEREMTÉS LEHETŐSÉGEI Szervezeten belül: saját források hatékonyabb

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. J a v a s l a t a Start mintaprogramokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. J a v a s l a t a Start mintaprogramokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Iktatószám: 6467/2015. J a v a s l a t a Start mintaprogramokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! A közmunkaprogramok

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Társaság elvevezése: BTG Budaörsi Településgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Iparosított technológiával épült épület, folyamatos felújításainak eredményei.

Iparosított technológiával épült épület, folyamatos felújításainak eredményei. Iparosított technológiával épült épület, folyamatos felújításainak eredményei. Építők 105 Lakásszövetkezet 9024 Győr, Bartók B. út 44-56. Előadó:Csiszár Lajosné lakásszövetkezeti elnök Rudics András Lakásfenntartók

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 38/1996. (IX. 1.) számú. r e n d e l e t e ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 38/1996. (IX. 1.) számú. r e n d e l e t e ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 38/1996. (IX. 1.) számú r e n d e l e t e a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás igénybevételéről A Közgyűlés az 1995. évi XLII. törvény 4..(4) bekezdésében

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez.

ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez. Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez. Répcelak Város Önkormányzata pályázat útján a Kvarcit Bt.-t választotta ki a Bartók utcában zárt csapadékcsatorna,

Részletesebben

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt.

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Bemutatkozás Csepel Művek központi anyagvizsgálója 1983-től AGMI Anyagvizsgáló

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben