AUTÓIPARI ÁTRENDEZŐDÉS A VILÁGBAN A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AUTÓIPARI ÁTRENDEZŐDÉS A VILÁGBAN A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERSZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY AUTÓIPARI ÁTRENDEZŐDÉS A VILÁGBAN A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN KÉSZÍTETTE: LABORCZI LÁSZLÓ BUDAPEST

2 Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 4 Bevezetés... 5 I. Az autóipar szerepe a világgazdaságban... 6 II. Az autóiparra vonatkozó környezetvédelmi szabályozás nemzetközi áttekintése A közlekedés és a CO2 kibocsátás összefüggései Az Európai Unió által kitűzött szabályozás Az Egyesült Államok szabályozása A feltörekvő országok által kitűzött szabályozás III. Globális márkák globális stratégiák Az autószektor növekedési kilátásai Az autógyártók rangsora A Toyota Motor Corporation (TMC) A General Motors (GM) A Volkswagen-csoport (VW) A Hyundai Motor Company (HMC) A Ford Motor Company (FMC) IV. Alternatív megoldások az autóiparban Bioüzemanyagok A hidrogén alapú közlekedés A hybrid és elektromos autók V. Összegzés és következtetések VI. Felhasznált irodalom VII. Melléklet

3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. ábra: Az autóipar exportrészesedése ábra: Az autóipari termelés visszaesése a as válság hatására ábra: A kisautók részarányának növekedése Nyugat-Európában ábra: A közlekedés és a CO 2 -kibocsátás ábra: Az üzemanyag fogyasztási célértékek alakulása az USA-ban ábra: A CO2-kibocsátás globális összehasonlítása ábra: Az üzemanyag fogyasztás globális összehasonlítása ábra: A közeljövő legsikeresebb autótípusai ábra: Globális autóipari kilátások 2011-ben ábra: Az elmúlt évtized éves gyártási adatai ábra: A GM értékestései és piaci részesedésének visszaesése az USA-ban ábra: A Hyundai környezetvédelmi adatai ábra: A világ bioüzemanyag termelése között (mlrd liter) ábra: A hajtóanyagok várható megoszlása 2050-ben (millió db autóra vetítve) ábra: A Plug-In hybrid és az Elektromos autók (EV) elterjedése (millió db) ábra: A benzinár és a hybrid autók piaci részesedése táblázat: A CO 2 -kibocsátás alakulása az utóbbi évtizedben táblázat: A többletkibocsátás díjának kiszámítása táblázat: A többletkibocsátás díjának kiszámítása az USA-ban táblázat: A 20 legnagyobb autógyártó 2010-ben táblázat: A Toyota értékesítéseinek megoszlása régiónként táblázat: A Toyota 2010-es részesedése a USA hibrid piacán táblázat: A GM 10 legfontosabb piaca 2010-ben táblázat: A VW értékesítéseinek és bevételeinek globális megoszlása táblázat: A VW értékesítéseinek növekedése táblázat: A Hyundai helye a legjobb 100 globális márkanév között táblázat: A Ford értékesítéseinek megoszlása régiónként táblázat: A Ford piaci részesedésének alakulása táblázat: A Ford befolyása Európában 2011 első három negyedévében Melléklet 1. ábra: A legnagyobb CO 2 szennyezők ábra: Az üvegházhatású gázok megoszlása Európában ábra: A foglalkoztatás szerepe az autóiparban ábra: Az amerikai címkék 2012-től ábra: A beruházások célországai régiónként ábra: A kínai autóvásárlások növekedése ábra: A GM márkái 2010-ben ábra: A Ford eladásai 2011-ben

4 Bevezetés Szakdolgozatom keretében arra a kérdésre keresem a választ, hogy a ban kezdődő gazdasági világválság milyen mértékben változtatott az autóipar helyzetén, illetve, miért is olyan fontos ez az iparág a globális világgazdaságban. A válság alatt gyakran szóltak a hírek az autóipari óriáscégek helyzetéről, sok esetben hallhattuk, hogy a szakemberek még meg is kérdőjelezték egyes cégek fennmaradását. Természetesen a jelenlegi kilábalás szakaszában a folyamat megfordulni látszik, de vajon fenntartható lesz-e a kialakult egyensúly? Illetve a legfontosabb kérdés, hogy milyen megoldásokkal állnak elő az autógyárak az egyre gyorsabban változó és a globalizáció következtében kiterjedő világban. További érdekes kutatási kérdés, hogy miként lehet átvészelni egy ilyen, az eddigi gazdasági rendszer alapjait megrengető válságot; valamint levonni a tanulságot és azt a jövőre vetíteni? Számos más kérdés is motiválja ezen diplomadolgozat létrejöttét; az autóipar jelentőségének változása az összgazdaságon belül; illetve divatos kérdés manapság, hogy milyen válaszok érkeznek a környezeti kihívásokra, melyik alternatíva jelentheti a kiutat a mai fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedésből. Egyre aktuálisabb kérdés ez, amely már régóta központi szerepet kap a világhírű autószalonok (Genf, New York, Detroit, Tokió, stb.) tekintetében is. Egy fenntartható gazdaság alapköve a környezettudatos közlekedés, amely az anyagok mind szélesebb körű újrahasznosítását, az olajfüggőség csökkenését, valamint a megújuló energiaforrások használatát helyezi előtérbe. Ezzel egyidőben, szem előtt kell tartani az autógyárak versenyképességét, a fogyasztók hajlandóságát és a technológiák elterjedésének tényezőit is. Nem véletlen, hogy az 1983-ban a norvég Gro Harlem Brundtland által vezetett ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának létrejötte óta a fenntarthatósági faktor fokozatosan beépült a modern világfelfogásba, és ezzel nyilvánvalóan a legérintettebb szereplők között az autógyártók kerülnek a figyelem középpontjába. Nemcsak a Kyotó-i Jegyzőkönyv jelentett mérföldkövet, hanem elsősorban az Európai Unió, és nemrégiben az Egyesült Államok is szigorú szabályozásokat tűztek ki az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentése céljából. A világ CO 2 -kibocsátás 22%-áért felelős közlekedési szektor megreformálásával jelentősen hozzájárulhatnánk egy környezettudatos gazdasághoz. Számos ígéretes megoldásról hallhatunk; mégis felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg befektetni a zöld technológiákba? Ennek tükrében végzem a kutatómunkámat, amellyel egy globális autóipari áttekintést kívánok készíteni, bemutatva az aktuális tendenciákat, illetve azt, hogy miként lehet felvázolni a jövő nyerő stratégiáját. 5

5 I. Az autóipar szerepe a világgazdaságban Köztudott, hogy az autóipar a válság által legérintettebb iparágak egyike. Az autók iránti kereslet jelentős mértékben esett vissza, amely tovább súlyosbította, a már a válság előtt is túlkapacitással küzdő iparág helyzetét és jelentősen visszavetette az autógyártó országok gazdaságát. Első ránézésre pedig az összgazdaságon belül viszonylag kis arányt képvisel az autóipar, mégis összetettsége, illetve más iparágakkal való kapcsolatai miatt egy kisebb visszaesés is már jelentős hatással lehet a gazdaságokra. A nagy autógyártó országokban a foglalkoztatottak csupán 2%-a (ld. melléklet: 3. ábra) dolgozik ebben az iparágban, amely egyértelműen alulreprezentálja az autóipar szerepét, mivel sokan dolgoznak a kapcsolódó szolgáltató szektorokban; autófinanszírozás, szervízelés, biztosítás vagy például a szállítmányozás terén. Az autóipar jelentősége abban nyilvánul meg, hogy az autóipari kivitel számos autógyártás-centrikus országban (mint például Japán, Kanada, vagy a közép-európai országok) az ipari termelés exportjának 20%-át teszi ki, és az összexporton belül 15%-os részesedéssel bír (1. ábra). 1. ábra: Az autóipar exportrészesedése 2007 Forrás: ( , 17:15) A as válság megmutatta, hogy a hitelek berekesztésével a járművek értékesítése nagymértékben visszaesett, vagyis a kezdetben az Egyesült Államokból, 6

6 hitelválságként indult megingás végül az egész világra kiterjedő gazdasági válsággá nőtte ki magát. A 2. ábrán is látható, hogy a gazdasági növekedés visszaesésével együtt zuhant az autóipari gyártás is, mivel az autóipari gazdasági tevékenység és az üzleti ciklusok között szoros kapcsolat áll fenn, különösképpen érvényes ez a nagy autógyártó országokra, mint az Egyesült Államok, Japán vagy például Németország esetében. 2. ábra: Az autóipari termelés visszaesése a as válság hatására Forrás: ( , 17:15) A válság hatására újra előtérbe került a keynes-i elmélet, vagyis az állami beavatkozás jelentősége megnőtt. Az államok kénytelenek voltak közbelépni és a versenyszféra megsegítésére sietni, hogy az állami szerepvállalással tompítsák és kiegyenlítsék a visszaesés mértékét. A kormányok többek között a roncsautó program meghirdetésével álltak elő, amely viszont csak rövid távon volt képes ösztönözni az újautó eladásokat azzal, hogy előrehozta a vásárlók későbbi autóvásárlási kedvét és megtámogatta az régi autók lecserélését újabb, üzemanyaghatékonyabb típusokra. Az USA és Németország komoly támogatásokat adott a 7

7 program keretében, és ez meglátszódott a 2009 első felében elért eladásokon és a készletek lecsökkenésén. A támogatási program lejártával viszont visszaállt a korábbi alacsony eladási tendencia. Az Egyesült Államok még egyes cégek (General Motors) megmentésére is sietett közvetlen kedvezményes hitelek nyújtásával, jelentős mértékben megosztva ezzel a közvéleményt. Cserébe az államok a hatékonyabb és környezetbarátabb újításokat követeltek az autós cégektől. Középtávon viszont további kapacitás problémák jelenthetnek kockázatot, mivel az öt legnagyobb nyugat-európai gazdaságnál 20%-os túlkapacitás figyelhető meg az előirányzott eladásokhoz viszonyítva, amely csak egy stabil exportpozícióra alapozható és tartható fenn. Ezzel szemben, Észak-Amerikában a kapacitás az értékesítések 65%-át teszi ki, tehát a NAFTA-régió országai nagyban függnek az európai és a távol-keleti márkák exportjától. Mivel a távol-keleti autógyártók mindig is exportra rendezkedtek be, a jövőben is erősen alapoznak majd az exportorientált gazdaságpolitikára, amely a teljes termelésük 60-70%-át jelenti. Alapvetően az autóipar kisebb mértékű növekedésére számítanak az autós cégek ben, viszont azt számításba kell venniük, hogy a lassuló kilábalás komoly kockázatokat tartogat a közeljövőben. Több autógyár lefelé módosította ez évi, illetve a következő évre vonatkozó előrejelzéseit, még annak ellenére is, hogy a fejlődő BRIC-országok óriási gazdasági növekedést élnek meg. Felmerül a kérdés, hogy a fejlett országokat most talán a fejlődők menthetik ki a válságból? Ugyanis sajátos kettősség figyelhető meg a világgazdaságban; a fejlett országok csekély növekedése, stagnálása élesen szemben áll a feltörekvő országok jelentős növekedési potenciáljával. Kína már most a legnagyobb autópiac 1 a világon az Egyesült Államok után. Az autótulajdonlás egyelőre igen alacsony szinten van Kínában, és a jövedelmek megugrásának következtében óriási tömegű vásárlóerő jelenik meg a piacon. Az OECD-országok piacainak telítettsége, a magas olajárak, a megnövekedett szállítási költségek és azon erőfeszítések, hogy az autógyártók oda helyezzék ki a gyártást, ahol a legnagyobbak az eladási számok, ezen kettősség fenntartására ösztönöznek, és így a beruházások Indiát, Kínát és a távol keleti országokat célozzák meg. Kínában a 2005-ös 4 millió éves eladás 2009-re 7 millióra 2 emelkedett. Annak ellenére, hogy az amerikai, és elsősorban az európai adósságválság megcsorbíthatja a fényes kilátásokat, az autós cégek a pozitívumokra összpontosítanak; arra hivatkoznak, hogy jelenleg sokkal rendezettebbek a pénzügyeik, mint a as válság küszöbén. Tehát, nem számítanak akkora mértékű visszaesésre, mint amit a válság kezdetén 1 OECD Chapter 2: The Automobile Indiustry In and Beyond the Crises 2 OECD Chapter 2: The Automobile Indiustry In and Beyond the Crises 8

8 tapasztaltak, illetve a további optimizmust Christian Kingler, Európa legnagyobb autógyártójának, a Volkswagen AG-nek értékesítési vezetője is megerősíti egy nemrégiben tett nyilatkozatában, hogy további növekedést helyez kilátásba 2012-ben is, habár folytatódik az a trend, miszerint a kisautók egyre inkább teret nyernek. A 2008-tól folyamatosan felszökő olajárak, és az abból adódó magasabb nyersanyagárak arra késztetik az autógyártó cégeket és a fogyasztókat, hogy a kisméretű, energiatakarékos járművekre összpontosítsanak. Nem egyenlő mértékben esett vissza minden szegmens; a vásárlók egyre inkább az alacsony fenntartási költségű, üzemanyag takarékos és praktikus városi kisautók felé tekintenek, így a kisautók részaránya növekedett az összes típushoz képest (ld. 3.ábra). Ez elsősorban Észak- Amerikában, a korábban nagy teljesítményű autók gyártására berendezkedett márkáktól követelt komolyabb erőfeszítéseket, hiszen az Egyesült Államokban az európaihoz képest olcsó üzemanyagárak nem kényszerítették a vásárlókat az üzemanyag-takarékos járművek vásárlására. A 3. ábrán látható, miként változott a kisautók (folytonos kék vonal), az alsőközépkategóriás (pöttyös vonl) és a felsőbb kategóriás járművek (szaggatott vonal) megoszlása a válság hatására. 3. Ábra: A kisautók részarányának növekedése Nyugat-Európában a as válság hatására Forrás: Association Auxiliaire de l'automobile 9

9 További kihívásként az autóipari cégeknek szembe kell nézniük a folyamatosan növekvő kereslet által gerjesztett olajár-emelkedésre, valamint a kitűzött CO 2 -kibocsátási szintek betartását célzó intézkedésekre. A környezetvédelmi szabályozás kulcskérdés, hiszen meghatározott keretek között folyik a verseny, azaz ez egy kényszer, aminek meg kell felelni. Az egyre szigorodó és a hatékonyságot előmozdító intézkedések sorozata révén versenyképességüket visszafogja. Így az alacsonyabb profitot hozó, környezetbarát kisautók irányába tolódik el a kereslet, amely még a gyorsan növekvő kínai keresletre is igaz. A továbbiakban az autóipart érintő szabályozás áttekintésére térek ki, amely lefektetheti a jövő közlekedésének alapjait, és ami hosszú távon a megfelelő mederbe terelheti az autóipar fejlődését. 10

10 II. Az autóiparra vonatkozó környezetvédelmi szabályozás nemzetközi áttekintése 2.1 A közlekedés és a CO 2 -kibocsátás összefüggései Az utóbbi időben azt tapasztalhatjuk, hogy a kormányok alapvetően máshogy közelítik meg az energiaügyi kérdéseket; a fenntartható fejlődés megalapozása, illetve a globális klímaváltozás megállítása integráns részét képezik az új politikáknak. Közismert, hogy a globális felmelegedés drasztikus következményeiért az üvegházhatású gázok kibocsátása, elsősorban azoknak, a több mint 80%-át 3 alkotó széndioxid tehető felelőssé. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2008-as, a szén-dioxid kibocsátás szektoronkénti megoszlását mutató adatai értelmében, a közlekedés az összkibocsátáson belül 22%-os részarányt képvisel, és ezen belül a közúti közlekedés jelentős, 70% körüli részesedéssel bír (4. ábra). 4. ábra: A közlekedés és a CO 2 -kibocsátás Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 3 11

11 Tehát, a közúti közlekedési megreformálásával komoly előrelépést tehetünk egy környezetileg hosszútávon fenntartható gazdaság kialakításában. Nem véletlen, hogy szigorú előírások születnek, kezdetben leginkább az Európai Unió, de az utóbbi pár évben egyre inkább a legnagyobb szennyezők (Egyesült Államok és Kína) 4 is elkötelezik magukat. Előbb vagy utóbb mindenkiben felmerül az igény arra, hogy elejét vegye annak a folyamatnak, amely a jövőben visszaüthet, és nemcsak az országok, gazdaságok mozgásterét csökkentheti, hanem hosszútávon az egész emberiség fennmaradását veszélyeztetheti. Egy átfogó jogszabályi keret biztosíthatja azt, hogy az országok által vállalt kötelezettségek megvalósuljanak. Az idő sürget, hogy a tettek mezejére lépjünk, hiszen nemcsak az eddigi iparosodott országok jelentenek veszélyt a környezetre, hanem a feltörekvő országok óriási, és egyre csak növekvő gazdasági teljesítménye is hatással van az emberiség ökológiai lábnyomára. Az első lépés a keretszabályozás létrehozása, amely az alapját képezi az új irányvonalak kirajzolódásának az autóipar fennmaradását és átalakulását illetően. A siker eléréséhez nélkülözhetetlen a stabil jogi környezet, illetve az, hogy törvényekbe fektessük le például a kibocsátási normákat. Szakdolgozatom ezen szakaszában betekintést nyerhetünk, hogy miként születnek meg ezek a keretek globális szinten, az autóipar megfelelő mederbe történő tereléséhez Az Európai Unió által kitűzött szabályozás A levegőminőség javítása, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében össze kell hangolni a járművek műszaki, technikai követelményeit, és egységes, mérhető céladatokat és céldátumokat szükséges meghatározni az autóipar számára. Az európai közösség célja, hogy átlagos szén-dioxid-, és részecskekibocsátási határértékeket szabjon meg, amelyeket bizonyos időszaktól kezdődően teljesíteniük kell az újonnan forgalomba helyezett gépjárműveknek. Ugyanakkor, szem előtt kell tartani, hogy a rendelkezések alkalmazása figyelembe vegye a gyártók versenyképességét, valamint, hogy ösztönző hatással legyen a környezetbarát technológiák kifejlesztésére és bevezetésére, a meglévő technológiák tökéletesítésére, illetve a kereslet a hatékonyabb tüzelőanyagfelhasználású gépkocsik felé történő terelésére. A Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete értelmében az EU az átlagos CO 2 - kibocsátási célértéket az új gépjárművek esetén 130 g/km-ban határozza meg, amely értéket 4 VIII/1. Ábra (Melléklet): IEE Statistics: CO 2 Emissions from Fuel Combustion 2010 Highlights p9, Figure 4 12

12 2020-ra 95 g/km-es szintre kíván csökkenteni. A gyártóknak tehát törekedniük kell arra, hogy olyan gépkocsikat helyezzenek forgalomba, amelyek teljesítik az egyes típusbesoroláshoz tartozó kibocsátási határértékeket. Amennyiben ezt nem teljesítik, a 2012-es évtől kezdve a fent említett átlagos kibocsátási értéket el nem érő autógyártók többlet-kibocsátási díj megfizetésére kötelezettek. A kezdeményezés önkéntes vállalásokkal indult; 1998-ban az Európai Gépjárműgyártók Egyesülete (ACEA) kitűzte, hogy 25%-kal csökkentik az átlagos kibocsátást 1995 és 2008 között, vagyis az 1995-ös 186 g CO 2 /km-es átlagértékről 140 g CO 2 /km-re a 2008-as évre ben a Bizottság által a Tanácsnak és a Parlamentnek adott közleményében (COM(95) 689) rajzolódott ki az a közösségi stratégia, amellyel a személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét csökkenteni, valamint az üzemanyag-hatékonyságot növelni kívánják. Ebben kiemelik, hogy a 80-as évek közepén elért jelentős üzemanyag hatékonság-növelés a 90-es években lelassult, és így szigorú szabályozás szükséges ahhoz, hogy a trend újra folytatódhasson. Ennek fényében 2005-re a benzines autók esetében 5 l/100 km-es, a dízel üzemű járművekre 4,5 l/100 km-es fogyasztási referenciaértéket irányzott elő. A 2007-es stratégia 5 a kínálati oldalra vonatkozóan 2012-re pedig már a CO 2 - kibocsátás visszafogására ösztönöz, és 120 g CO 2 /km-es célértéket határoz meg, amelyet az új járműparkra vonatkoztatva átlagosan 130 g CO 2 /km-es szinten határoz meg. Ez az érték a kishaszongépjárművek esetében 2012-ben 175 g CO 2 /km-es, és 2015-re 160 g CO 2 /km szintet jelent majd. Továbbá, a stratégia részét képezi a bioüzemanyagok használatának szorgalmazása, hangsúlyozva, hogy csak a környezetet minden szempontból kímélő alternatívák jöhetnek szóba (második generációs bioüzemanyagok az élelmiszer-alapanyagú bioüzemanyagokkal szemben). A keresleti oldalon ugyanakkor olyan intézkedések szerepelnek, mint például az adókivetés, a környezettudatos gépjárművezetési technikák előmozdítása, valamint a fogyasztók széleskörű tájékoztatása. A 2009-es, 443/2009/EK Rendelettel azonban módosításokat kellett végrehajtani az eredeti tervhez képest, mivel előreláthatóan a 2012-re kitűzött célértékeket nem lehet teljesíteni. A 2010 végén kiadott bizottsági jelentésben megfigyelhető, hogy nem sikerült a 140 g CO 2 /km-es határértéket tartani az EU-ban. A japán (JAMA) és a koreai (KAMA) gyártók szövetsége viszont közel kerültek az általuk 2009-re ígért 140 g CO 2 /km-es szinthez. Habár a 2009-es évnél jól látszik a nagyléptékű fejlődés, ez nagyrészt a gazdasági világválság 5 Bizottsági jelentés az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (COM(2010) 656) 13

13 hatása, kisebb részt a technológiai fejlődés által kiváltott hatás, valamint a kisebb autók, és így a kisebb fogyasztású járművek felé történő eltolódás (ld. 1. táblázat). 1. táblázat: A CO 2 -kibocsátás alakulása az utóbbi évtizedben 6 CO 2 g/km ACEA 169,2 167,0 164,4 162,5 160,7 160,0 159,7 157,0 152,3 145,1 JAMA 179,6 176,6 173,7 172,0 169,7 166,2 161,4 159,5 153,7 142,6 KAMA 184,2 185,5 183,5 178,7 167,5 166,6 164,3 161,1 151,5 141,8 Forrás: Bizottsági jelentés az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (COM(2010) 656) Arra számítanak, hogy hosszú távon (2020-ra) behozható a rövid távon tapasztalt lemaradás. A 130 g CO 2 /km-es határérték több lépcsőben, fokozatosan - évenként közelítve a határértéket - kerül bevezetésre, és teljes egészében csak 2015-től él: az autógyártók adott évre számított átlagos, fajlagos érték kiszámításához az évek előrehaladtával a forgalomba helyezett gépjárművek alábbi arányát kell figyelembe venni: 2012-ben 65%, 2013-ban 75%, 2014-ben 80%-ot kell figyelembe venni, amely 2015-re éri el a 100%-ot 7. A legaktuálisabb adatok szerint az autógyártóknak ez már sokkal reálisabb, és zökkenőmentesebb átmenetet biztosíthat, figyelembevéve a versenyhelyzetüket, illetve a fogyasztók választási szabadságát is. A 2020-ra előírt 95 g CO 2 /km-es határérték teljesítésére vonatkozó konkrét tervekről pedig 2013-ig kell megállapodni. A többletkibocsátási díj kiszámításánál az előírás regresszív módszert alkalmaz, miszerint a CO 2 -kibocsátási határértéket 3 g CO 2 /km-el meghaladó kategória fölött már nincs tolerancia-korlát, amíg a 2-3, az 1-2, illetve a legfeljebb 1 g CO 2 /km-es túllépést enyhébben kezeli a szabályozás. 6 ACEA: Európai Autógyártók Szövetsége, JAMA: Japán Autógyártók Szövetsége, KAMA: Koreai Autógyártók Szövetsége 7 Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete 14

14 2. táblázat: A többletkibocsátás díjának kiszámítása Határérték túllépése Képlet kiszámítása Képlet kiszámítása 2019 után >3 ((többletkibocsátás 3 g CO2/km) 95 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km 25 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km 15 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km 5 EUR/g CO2/km) új személygépkocsik száma. ((többletkibocsátás 2 g CO2/km) 25 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km 15 EUR/g CO2/km (többletkibocsátás 95 EUR/g + 1 g CO2/km 5 EUR/g CO2/km) x új CO2/km) új személygépkocsik 2 és 3 között személygépkocsik száma. száma. ((többletkibocsátás 1 g CO2/km) 15 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km 5 EUR/g CO2/km) új 1 és 2 között személygépkocsik száma. <1 (többletkibocsátás 5 EUR/g CO2/km) x új személygépkocsik száma. Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete Az intézkedéscsomag további pontjai közé tartozik a guminyomás-ellenőrző rendszer beépítése a járművekbe, ugyanis a nem megfelelő guminyomás-szint akár 4%-kal 8 is megnövelheti a fogyasztást. A 661/2009/EK Rendelet 2012 novemberét jelöli meg céldátumnak, amikorra az új modelleknek rendelkeznie kell ilyen mérőrendszerrel. Ezen felül, 2013 novemberétől az új modellekre felszerelt gumiabroncsnak alacsony gördülési ellenállásúnak kell lennie. Egy másik kísérlet az emberek vezetési szokására hat; a sebsségváltás-jelző használata lehet segítség a gépjármű optimális működtetésében 2012-től kezdve az új modellekben, amely egyes számítások szerint akár 6%-os kibocsátás csökkenést is eredményezhet. A bioüzemanyagok tekintetében a 2009/28/EK irányelv fogalmaz meg konkrét lépéseket a tagállamoknak: 2020-ra a közlekedésben felhasznált energia 10%-ban megújuló forrásból származzon. Ez alatt a hosszútávon is fenntartható, második generációs bioüzemanyagok (szerves hulladékból, mezőgazdasági, városi hulladékból, biomasszából előállított bioüzemanyagok) használatát kívánják előtérbe helyezni az elsőgenerációsokkal szemben, annál az oknál fogva, hogy az utóbbi élelmiszeripari alapanyagokat (kukorica, szója, cukornád, repce, napraforgó) használ fel, és az élelmiszerárak felhajtása mellett még erdőket is irtani kell a termőterületek növeléséhez. 8 Bizottsági jelentés az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (COM(2010) 656) 15

15 Összességében érezhető, hogy a 2012-re kitűzött célértékek aligha teljesülnek; viszont a fent vázolt intézkedések nagyban előremozdították a legújabb technológiák alkalmazását, illetve ösztönözték az autógyárakat a hatékonyságnövelő fejlesztésekre. Folyamatos felülvizsgálat szükséges a fejlemények előrehaladását illetően; hogy világossá váljon, tartható-e a hosszútávra, a 2025-ös évre kitűzött, az Európai Parlament által javasolt 70 g CO 2 /km-es határérték 9. Továbbá, az autógyártók ellenállásukat fejezték ki a szigorú intézkedéseket illetően, amely versenyképességüket jelentős mértékben befolyásolja. Részben ezért is enyhítettek a kezdeti szigorú feltételeken, és így az autógyártók teljesíthetőbb kitűzéseket nézhetnek szembe Az Egyesült Államok szabályozása Az utóbbi pár évben a világ legnagyobb gazdasága is belátta, hogy lépéseket szükséges tenni a környezetbarátabb közlekedés megteremtéséhez. A gazdasági válság nehéz helyzetet teremtett az autós cégeknek, az alternatív megoldások fejlesztése azonban kiutat jelenthet a válságból, és úgy tűnik az autógyártók készek a változásra. A civil szervezetek nyomására a kormányok is részt akarnak vállalni a környezetszennyezés csökkentésében, és hogy elültessék az emberekben a környezet védelmének fontosságát. Ennek első, és talán legfontosabb eleme, hogy 2013-tól kötelezővé teszik az új autók esetében az ún. ablak címkék használatát, ami az összes fontos információt tartalmazza az autó környezetvédelmi besorolását illetően. Ennek köszönhetően a fogyasztók számára lehetőség nyílik összehasonlítani az adott jármű paramétereit a kategóriára jellemző átlag adataival és más modellek tulajdonságaival. A címkék több összehasonlító és becslést tartalmazó információkat tartalmaznak majd (ld. melléklet 4. ábra), amely egyben ösztönzőleg hat a vásárlóra, hogy környezettudatosan dönthessen. Három fő autótípust különítenek el, amely csoportosításon belül válik lehetővé az összehasonlítás: nemcsak a benzines járművekre, hanem a következő generációs autókra, mind az elektromos, mind a hybrid autókra külön összehasonlító adatok állnak majd rendelkezésre.. Az elektromos jármű besorolásnál a hatótávolságot és az akkumulátor feltöltési idejét is feltüntetik a címkén, míg a hybrid jármű esetében a tisztán elektromos és a hagyományos üzemmódot is elkülönítik. Az önkéntesen, már 2012-től alkalmazható címkéken a benzines járműveknél a következő alapinformációk szerepelnek: 9 P6-TA(2007)

16 átlagos üzemanyag-fogyasztás (vidéki és városi fogyasztás is feltüntetve), a kategória átlagos fogyasztása, és a kategória legjobb fogyasztása, a várható üzemanyagköltség megtakarítás, 5 évre vetítve az átlagos új autókhoz viszonyítva (új autók átlagos fogyasztása alapján kalkulálva) várható éves üzemanyagköltség ( mérfölddel és 3,7 dollár / gallon áron számolva), üvegházhatású gáz-kibocsátás szintje. Az Obama-elnökség alatt nyert igazán lendületet a környezettudatosság az USA-ban, hiszen 1985 óta keveset javult az autók átlagfogyasztása. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (US Environmental Protection Agency) és az amerikai Közlekedési Minisztérium együttműködése keretében a 2012 és 2016 közötti energiahatékonyság-növelési erőfeszítéseknek köszönhetően 12 milliárd 10 hordó olajat lehet majd megspórolni a program élettartama alatt, amely egészen 2025-ig 1,7 billió dollárt spórolhat a családoknak az előrejelzések szerint, ez megközelítőleg 8000 dollár megtakarítás autónként az üzemanyag költségeket tekintve. Az energiafüggőség és az energiabiztonságról szóló, 2007-es törvény az energiafelhasználás hatékonyságát és a megújuló energiák használatát kívánja előmozdítani. Az átlagos üzemanyagfogyasztást legelőször még 1975-ben határozták meg az 1973-as olajválság egyik következményeként, de azóta többször háttérbe szorult a jelentősége. Az utóbbi évtizedben újabb lendületet nyert az energiatakarékosság szerepe, és 2009-től kezdve az Obama-kormány nagyban szorgalmazta az e téren történő előrelépéseket. A Közlekedési Minisztérium kitűzte az átlagos üzemanyag-fogyasztási és üvegházhatású gázkibocsátási határértékeket, amelyeket az autós cégeknek teljesíteniük kell a os időszakra vonatkozóan. A fogyasztást illetően a határérték 35,5 mpg (mérföld per gallon) lesz (ld. 5. ábra), amely nagyságrendileg 6,8 literes átlagfogyasztást jelent 100 km-re vetítve, és 250 g/mérföldes ( ~ 150 g/km) üvegházhatású gázkibocsátási értéket. 10 g+fuel+efficiency+standard 17

17 5. ábra: Az üzemanyag- fogyasztási célértékek alakulása az USA-ban Forrás: Driving Efficiently: Cutting Costs for Families at the Pump and Slashing Dependence on Oil (National Highway and Traffic Safety Administration) Továbbá, a gépjárműpark esetében 20%-os éves üzemanyagcsökkenést, illetve 10%-os alternatív üzemanyag-felhasználást ír elő a törvény a 2005-ös évhez képest. A megújuló üzemanyagok használatáról szóló fejezetben pedig az éves bioüzemanyag-felhasználás mennyiségét irányozzák elő; 2007-ben ez 5,7 milliárd gallont tett ki, amit 2012-re 7,5 milliárd, 2022-re pedig 36 milliárd gallonra kívánnak növelni. A szabályozás a bioüzemanyag származását illetően előírja, hogy csak második generációs, azaz cellulóz, vagy hulladék alapú lehet, különös figyelmet szentelve a biomassza és a nagy reményeket tápláló alga alapanyagú biodízel gyártására. A határérték elmulasztása esetén fennálló fizetési kötelezettség kiszámolásakor az adott autómárka átlagos fogyasztását úgy kell kiszámolni, hogy az üzemanyag-fogyasztást az egyes modellek legyártott darabszámával kell súlyozni (ld. 3. táblázat): 18

18 3. táblázat: A többletkibocsátás díjának kiszámítása az USA-ban Forrás: (National Highway and Traffic Safety Administration) Amennyiben az autógyárak alulteljesítik a célértéket, díjat kell fizetniük: a kitűzött határérték minden egyes tizeddel történő meghaladása után 5,50 dollár, amelyet a fenti képlettel, az összes legyártott darabszámmal kell szorozni. A fizetésre kötelezett autógyár kérhet haladékot, és például egy alacsony fogyasztású modell jövő évi bevezetésével már pozitívba fordulhat az egyenlege. Tehát, a rendszer rugalmas, és lehetőséget nyújt a kompenzálásra. Az intézkedések azonban nem zárultak le, a 2011 júliusi fejlemények értelmében, a kormányzatnak sikerült 13 nagy autógyártóval megállapodnia a célkitűzések következő fázisáról. Ez már a 2017 és 2025 közötti időszakot öleli fel és határozza meg a célértékeket; az átlagfogyasztást 54,5 mérföld per gallonos (~ 4,5 l/100 km), az üvegházhatású gázkibocsátást pedig 163 g CO 2 /mérföldes ( ~ 100 g/km) szintre kívánják javítani (ld. 5. ábra). A legnagyobb autómárkák mind részt vállaltak: Ford, General Motors, Chrysler, BMW, Honda, Hyundai, Kia, Mazda, Mitsubishi, Nissan, Toyota, Volvo, Jaguár/Land Rover, amelyek az Amerikában eladott autók 90%-át lefedik. Ez egy komoly innovációs irányt jelöl ki az autós cégeknek, amely munkahelyeket teremt és felgyorsítja a gazdasági növekedést, és így a kiutat jelentheti a jelenlegi gazdasági válságból. Már most észlelhetők az intézkedések pozitív hatásai; elindultak a fejlesztések, tulajdonképpen minden nagy autómárka esetében. Egyben csökkenthető az olajfüggőség és a környezetszennyezés mértéke is; a kormányzati előrejelzések szerint a nagyszabású program akár 6 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátástól kímélheti meg az Egyesült Államok környezetét. 19

19 2.4. A fejlődő országok szabályozása A 2010 végén tartott Cancún-i klímakonferencián az ENSZ-országok megállapodtak, hogy Földünk átlaghőmérsékletének növekedése nem haladhatja meg a 2 C-os változást az 1990-es évek szintjéhez mérten. Előzetes számítások szerint ez akkor lehetséges, ha 2050-re 75-80%-kal csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2012-es évre megközelítőleg 5%-kal sikerül mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, amely a Kiotói Jegyzőkönyv által kiváltott folyamatnak köszönhető, viszont ez a tendencia valószínűleg kevés lesz a 2050-re kitűzött célok teljesítéséhez. A megállapodások elhúzódása annak a patthelyzetnek tudható be, ami a fejlett és fejlődő országok között feszül. A jelenlegi környezeti állapotot a fejlett, iparosodott országok idézték elő, és a fejlődők csak akkor hajlandók lépéseket tenni a szennyezés mérséklésére, ha a fejlett országok példát mutatnak, és először azok szorítják vissza a kibocsátásukat. Nyilvánvaló, hogy a kibocsátás csökkentés a gazdaság visszafogásával jár, és természetesen ezt egyik fél sem akarhatja; a fejlettek azért, mert a válságból való kilábalás lassan történik meg, ugyanakkor a fejlődő országokban azt hangsúlyozzák, hogy nekik is joguk van a fejlődésre, mint annak idején az iparosodott országoknak. Az belátható viszont, hogy a fejlődők nélkül nem lehet hatékonyan megállítani a környezetszennyezés mértékét, hiszen például Kína gazdasága lassan túlnövi a jelenleg legnagyobb gazdasági nagyhatalmat, az Egyesült Államokat. A következő jelentős klímakonferenciát Durbanben (Dél-Afrika) rendezik meg, amelyen már a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjéről kell folytatni a tárgyalásokat. A Panamában folytatott, október 7-ei ENSZ klímakonferencia az év végi durbani eseményt hivatott előkészíteni és lezárni a kiotói folyamatot. Az álláspontokat sikerült közelíteni egymáshoz, amely jó alapot jelenthet a jövőbeli megállapodásokhoz. Azonban, több akadály is nehezíti a nemzetközi egyezmények létrejöttét; egyrészt az USA-ban az amúgy is lassú gazdasági növekedés mellett komoly belpolitikai küzdelmek zajlanak, és a jövő évi választások valószínűleg mellékessé teszik a klímaváltozás ügyeit. Másodsorban Kanada, Japán és például Oroszország is azt követeli, hogy India, a másik nagy feltörekvő - viszont e téren inkább passzívnak tűnő ország - is kötelezze el magát a környezettudatosság mellett, ugyanis addig ezek az országok sem hajlandóak a tettek mezejére lépni. Kína esetét vizsgálva, megállapítható, hogy befolyása nagyon jelentős a világgazdaságban, illetve hatással van a többi fejlődőre is. A legújabb ötéves terv keretében a fenntartható fejlődést tűzték ki célul, amely minden eddiginél nagyobb esélyt adhat az 20

20 álláspontok közeledéséhez, annak ellenére, hogy az alapvető szembenállás még fennáll a két országcsoport között. Kína, a fejlődők között elsőként tett intézkedéseket 2005-ben az óriási mértékben növekvő autóipar szabályozására, valamint hogy csökkentse a kőolajimportját. A nagyméretű, hatékonytalan járművek forgalmi adójának bevezetésével próbálja szabályozni a keresletet, amelyeket a súlykategóriákon belül határoznak meg. Az autógyártókra is kiró adókat a hengerűrtartalom függvényében. A 2006-os évben például a kis motorokkal szerelt autókra kiszabott adót 5%-ról 3%-ra csökkentették, míg a 4000 cm 3 -nél nagyobb motorral rendelkező járművek adóját 8%-ról 20%-ra emelték. Ennek a második fázisa 2008-ban indult, és körülbelül 9%-os hatékonyságnövelést jelentett; az átlagos üzemanyag-fogyasztás ben a 26 mérföld/gallonos szintről 28,4-re nőtt 2006-ra 11. Összegezve az eddigieket, Japán, EU, USA Canada, California, Taiwan, Kína, Ausztrália, Dél-Korea határoztak meg konkrét terveket az üzemanyaghatékonyságra, illetve az üvegházhatású gáz-kibocsátás korlátozására vonatkozóan, a két leggyakoribb módszer az EU által szorgalmazott kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátás mérése, illetve az amerikai technika, amely az egy gallonnal megtehető mérföldek számát méri. Az OECD-országok közül csak Mexikónak, Izlandnak, Norvégiának, Törökországnak és Svájcnak nincsenek meghatározott programjai ez ügyben. Mint azt a 6. és 7. ábrákon is láthatjuk, Japán és az Európai Unió áll a környezettudatos szabályozási verseny élén. Az EU-ban elsősorban a sikeres adóztatási rendszer és a dízel népszerűségének köszönhető, ugyanis már az eladott új autók 50%-a dízelüzemű, ami köztudottan 10%-al több szént, és ezáltal 10%-al több energiát is tartalmaz, mint a benzin, javítva ezzel az üzemanyag-hatékonyságot. A tendencia extrapolálásával Japán 2015-re elérheti a 125 g CO 2 /km-es határértéket, az EU pedig előreláthatólag 2012-re teljesíti a 130 g CO 2 /km-es szintet. Továbbá, Kanada és Kalifornia állam különleges, a szilikon-völgy vonzáskörzete miatti státuszából adódóan - szigorú szabályozásukkal jó haladási irányt tűztek ki célul, Kanada a 2010-re a 178 g CO 2 /km-es értéket közelítette. Azonban, a világ autó értékesítésének 40%-át kitevő Kína és az Egyesült Államok lemaradva láthatók az ábrán, viszont a pozitív irányú elmozdulások már ezeknél az országoknál is megfigyelhetőek. Kína a 168 g CO 2 /km-es szint körül volt a 2010-es év környékén. Egyedüliként Dél-Koreában várható visszaesés a nagyobb luxus járművek importja miatt. A következő fejezetben a fentiek fényében vizsgálom meg és hasonlítom össze a legjelentősebb globális autópiaci szereplők teljesítményét, illetve megítélését. 11 Passanger Vehicle Greenhouse Gas and Fuel Economy Standards (The International Council On Clean Transportation) 21

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE MŰANYAGOK PIACI HELYZETE A világ autóiparának fejlődése A világon az eladott autók száma évi 1-2%-kal növekszik, de ezen belül a régiók között jelentős különbségek vannak. Az autóipar szerkezete változik,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

ÁZSIAI AUTÓGYÁRTÓK ELŐRETÖRÉSE EURÓPÁBAN A 21. SZÁZADBAN

ÁZSIAI AUTÓGYÁRTÓK ELŐRETÖRÉSE EURÓPÁBAN A 21. SZÁZADBAN ÁZSIAI AUTÓGYÁRTÓK ELŐRETÖRÉSE EURÓPÁBAN A 21. SZÁZADBAN VAJON KÜLSŐ TÉNYEZŐK SEGÍTETTÉK ŐKET, VAGY EGYSZERŰEN JOBBAK VOLTAK A VERSENYTÁRSAKNÁL? Viharos változásokat él át az autóipar, amely a jelen válság

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Innovációs szupersztráda

Innovációs szupersztráda Innovációs szupersztráda Az ITS innováció irányai, hazai lehetőségek Dávidházy Gábor, projekt igazgató Amiről ma szó lesz Kik vagyunk Globális tendenciák és kihívások Globális ITS irányok - ITS World Congress

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.23. COM(2009)642 végleges 2008/0221 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban

ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban Összefoglalás 2008-ban jelentős változás következett be a világ aranykeresletében. Ebben az összefoglalóban erre szeretnénk rávilágítani az Erste Research Group

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

IVECO a fenntartható fejlődésért Az IVECO CNG jármű kínálata

IVECO a fenntartható fejlődésért Az IVECO CNG jármű kínálata IVECO a fenntartható fejlődésért Az IVECO CNG jármű kínálata Medveczki András IVECO magyarországi képviseleti iroda CNG KONFERENCIA 2011. November 24. Haladunk a jövő szállítási megoldásai felé ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Lexus HS 250h: hibrid luxuskivitelben

Lexus HS 250h: hibrid luxuskivitelben Lexus HS 250h: hibrid luxuskivitelben A Toyota luxusmárkája eddig is többféle hibrid hajtású típust kínált, de legújabb modelljük már kizárólag benzin-elektromos hajtással lesz kapható. A recept a Toyota

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Targonca meghajtások. Kövessünk-e valamennyi irányzatot?

Targonca meghajtások. Kövessünk-e valamennyi irányzatot? Targonca meghajtások. Kövessünk-e valamennyi irányzatot? A kőolaj árának folyamatos emelkedése, költségtakarékossági megfontolások valamint a környezettudatosság erősödése nyomán a targoncagyártók egymás

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

4. Hét 2010. Január 28. Csütörtök

4. Hét 2010. Január 28. Csütörtök Napii Ellemzéss 4. Hét 2010. Január 28. Csütörtök SOLAR CAPITAL MARKETS ZRT. Összegzés Az előző napi amerikai hátraarc kedvezőtlen környezetet teremtet a befektetésre Európában, amelynek következtében

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

ANK Autós Akadémia. Fejes László 2013-10-29

ANK Autós Akadémia. Fejes László 2013-10-29 ANK Autós Akadémia Fejes László 2013-10-29 tartalom Autópiac Finanszírozási piac helyzete Finanszírozási trendek Termékek előnyök, hátrányok Extrémitások a piacon Befogadás kockázatkezelés Captive szerepek

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A 2013-as év bővelkedik gazdasági és tőkepiaci eseményekben. Ezek közül messze kiemelkedik a fejlett gazdaságok

A 2013-as év bővelkedik gazdasági és tőkepiaci eseményekben. Ezek közül messze kiemelkedik a fejlett gazdaságok A 2013-as év bővelkedik gazdasági és tőkepiaci eseményekben. Ezek közül messze kiemelkedik a fejlett gazdaságok monetáris lazítása, azaz az elképesztő mértékű pénznyomás. Az év elején ennek az Egyesült

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Járművek. Lovas Károly Magyar Autóklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Járművek. Lovas Károly Magyar Autóklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Járművek Lovas Károly Magyar Autóklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Bevezető Beszerzési útmutatók és szempontok Életciklus-költségek Címkék Gyakorlati beszerzési

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

4. Lezárt tranzakciók... 8 Az Invescom az idei évben sikeresen lezárt tranzakcióinak száma 5-re emelkedett.

4. Lezárt tranzakciók... 8 Az Invescom az idei évben sikeresen lezárt tranzakcióinak száma 5-re emelkedett. TARTALOMJEGYZÉK 1. Csak a nagyok segítettek... 2 A globális cégvásárlási piacon a világ tőzsdéin tapasztalható pozitív befektetői hangulat ellenére nyoma sincs pozitív trendfordulónak. A tranzakciók összértékét

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben