A természetes gazdasági rend

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természetes gazdasági rend"

Átírás

1 k é t e z e r e g y

2 Silvio Gesell A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén kétezeregy kiadó

3 Tartalom A kiadó előszava...9 Előszó a 3. kiadáshoz...15 Előszó a 4. kiadáshoz...25 I. rész A javak elosztása és az ezt meghatározó körülmények...27 Bevezetés Út és cél Mi a teljes munkahozadék? Levonás a munkahozadékból a földjáradék révén A munkabér és a földbér függése a fuvartételektől Az életkörülmények hatása a bérre és a járadékra A szabadföld fogalmának pontosabb meghatározása A harmadik fokozatú szabadföld fogalma A harmadik fokozatú szabadföld hatása a földjáradékra és a bérre Az üzemfejlesztések hatása a járadékra és a bérre A tudományos felfedezések hatása a járadékra és a bérre Törvényi beavatkozások a munkabérbe és a járadékba Vámok, munkabér és járadék A bérskála kiindulópontja egészen a legnagyobb fizetésekig: a szabadföld munkahozadéka A tökekamat hatása a munkabérre és a földjáradékra Áttekintés a vizsgálat eddigi eredményeiről A nyersanyag- és telekjáradék, és viszonyuk az általános bértörvényhez A bértörvény általános vázlata...74 II. rész: Szabadföld...77 Bevezető: Szabadföld, a béke vaskövetelménye A szabadföld szó éneimé A szabadföld pénzügyi vonatkozásai Szabadföld a való életben Milyen hatásai vannak a föld államosításának? Hogyan lehet a föld államosításának követelését indokolni? Amire a szabadföld nem képes III. rész: Fémpénz és papírpénz. A pénz, amilyen valójában Bevezetés

4 1. Hogyan nvilvánul meg a pénz léte A pénz nélkülözhetetlensége és a közvélemény közömbössége a pénz anyagával szemben A úgynevezett érték Miért lehet papírból pénzt csinálni? A papírpénz biztosítéka és fedezete Milyen árat érjen el a pénz? Hogyan lehet a pénz árát pontosan kiszámítani? Hogyan alakul ki a papírpénz ára? A keresletet és a kínálatot befolyásoló hatások A pénz kínálata A mai pénz körforgásának törvényszerűségei A gazdasági válságok és megelőzésük A bankjegy ki bocsátás új rendje (emissziós reform) A pénz minőségének mércéje Miért mond csődöt az úgynevezett nyers mennyiségi elmélet a pénz esetében? Arany és béke? Összeegyeztethető-e a polgári béke és a népek közötti béke az aranyvalutával? 223 W. rész Szabadpénz. A pénz, amilyennek lennie kell, és amilyen lehet Bevezető Szabiidpénz Hogyan hozza forgalomba az állam a szabadpénzt? Hogyan igazgatják a szabadpénzt? A szabadpénz forgásának törvényszerűségei Összefoglalás A szabadpénz megítélése A boltos A banktisztviselő A külkereskedő A vállalkozó Az uzsorás A spekuláns A takarékoskodó A fogyasztási szövetkezet tagja A hitelező Az adós A munkanélküliség elleni társadalombiztosítási hivatalban 288 A kölcsönösségi elmélet híve A kamattcorctikus A válságteoretikus Az értéktcorctikus A bérteoretikus A bankár A váltóügynök Világvaluta Egyesülés...318

5 V. rész Szabadpénz-kamat- vagy tőkeelmélet Robinzonád, mint az elmélet próbaköve Az őskamat Az Őskamat átvitele az árura Az őskamat átvitele az úgynevezett reáltőkére (tárgyi javakra) A szabadpénz-kamatelmélet kiegészítése Ahogyan a tőkekamatot eddig magyarázni próbálták A bruttó kamat alkotórészei A tiszta tőkekamat: vas-nagyság Függelék: Párhuzam a kamatláb és az ármozgás között Névmutató

6 A kiadó előszava Meglehetősen szokatlan feladatra vállalkozott kiadónk Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent művének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg először. Annak idején a mű nagy visszhangra talált, majd gazdasági, politikai erők váltakozásától függően hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét. Gesellt, elméletének elismeréseként, 1919 márciusában a bajor tanácskormány pénzügyminiszterévé választották, majd a húszas években egyre több olyan követője akadt, akik eszméinek tartalmi és gyakorlati továbbfejlesztésével próbálkoztak. Az 1950-es és 60- as évek nyugatnémet gazdasági csodája folytán alábbhagyott az érdeklődés a gazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres közgazdászok, például Irving Fischer és John Maynard Keynes, elismerték GeseLl jelentőségét. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nemzetközi hiteiválság eredményeként, csak az 1970-es évek végétől nőtt meg ismét az érdeklődés Gesell szinte feledésbe merült alternatív gazdasági modellje iránt. Gerhard Senft a következőképpen ír Gesellről és életművéről a Nagy közgazdászok az ókortól napjainkig című műben: Némelyek a nemzetgazdaságtan Old Shatterhandjét látták benne. John M. Keynes pedig meggyőződéssel vallotta, hogy a világ többet tanul majd tőle, mint Kari Marxtól. Már az életrajzából is kitűnik, hogy Silvio Gesell, a német-argentin közgazdász és szo-ciálreformátor, rendkívüli ember és kalandor volt ben született az Ardennekben fekvő és ma Belgiumhoz tartozó St. Vith-ben. Tanulmányait Spanyolországban folytatta, majd Argentínába vándorolt ki, s ott egy tekintélyes vállalatot alapított Casa Gesell nevén. Amikor a vállalat virágzásnak indult, visszaköltözött Európába, mint marhatenyésztő és méhész Svájcban élt. Autodidaktaként közgazdaságtannal kezdett foglalkozni, és kidolgozta programját: a szabadgazdaság tanát." 1891-ben Gesell Buenos Airesben adta ki első röpiratát, Die Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint a szociális államhoz vezető út) címmel. Ez képezte annak a nagyszabású műnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a megoldás lehetőségeit taglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra késztették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelőeszközök magántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezetében rejlő hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is felismerte pénz ellentmondásos kettős szerepét, hiszen az, mint csereeszköz, egyrészt a piacot szolgálja, egyidejűleg azonban a hatalom eszközeként uralkodik is felette. FŐ művének címében Silvio Gesell teljesen tudatosan alkalmazta a»ter-mészetes gazdasági rend«fogalmát - folytatja Senft. - Már Adam Smith és előtte a francia fíziokraták is használták ezt a fogalmat, hogy - teljesen a felvi- 6

7 lágosodás szellemében - szembeállítsak a hűbériség»isteni«rendjével. Arra számítottak, hogy a»természetes állapotból*, az értelemből és az erők szabad játékából a gazdaság és a társadalom harmóniája fakad majd. Gesell igencsak dicsérte a természetes rendnek ezt a képet, de nem bízott abban, hogy önmagától létrejön. Egy rendszer csak akkor minősíthető»természetesnek«, ha kiváltságok, monopóliumok és a tőke dominanciája nélkül létezik. A természetes gazdasági rendet«tehát»létre kell hozni«- az előjogok eltörlése, a mindenkit megillető esélyegyenlőség megteremtése útján." Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemita ideológiától. Bár Darwin evolúcióelmélete nagy befolyással volt rá, szembehelyezkedett a szociáldarwinista gondolkodásmóddal. A túlzott nacionalizmust ellenezve, síkra szállt azért, hogy Németország megbékéljen nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamok expanziós politikáját szerinte az európai államok hatalommentes föderációjának kellene felváltania. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmus utáni világ-valutarendszer alapjait. Síkra szállt egy nyílt, kapitalista monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmi protekcionizmustól és gyarmati terjeszkedéstől mentes világpiacért. A később létrejövő Nemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben, amelyek az adott igazságtalan struktúra keretein belül a hatalom képviselőinek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közös európai valutával, Gesell egy Nemzetközi Valuta-szövetség"-et akart létrehozni, amely az összes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsátana ki és azt úgy kezelné, hogy az a szabad világkereskedelmi kapcsolatok kiegyenlítődéséhez vezessen. Margrit Kennedv a következőképpen foglalja össze Gesell elméletét: A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minőségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, előbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megőrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható»joker«, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania. A hagyományos»baloldali«elméletek ezt a problémát gazdasági rendszerünk körforgásában félreismerték, és a termelőeszközök államosításával akartak rajta segíteni. Az értéktöbblet ugyan a termelőszférában keletkezik, nagyságát és eloszlását azonban a csere körfolyamata határozza meg. "Államszocializmus helyett magánkapitalizmus«azonban, ahogy ezt ma már tudjuk, nem oldja meg a dilemmát. A piacgazdaságot ugyanis sem a szocializmus, sem a kapitalizmus nem volt képes a szociális és az ökológiai igazságosság jegyében megreformálni. A szocializmus és a kapitalizmus nem egymás alternatívái, hanem ugyanazon érme különböző oldalai. És a szocialista rendszer kudarcát sem csak a mindenkori döntéshozók alkalmatlansága vagy a korrupció okozta, ahogy azt állandóan hangoztatják. A rendszer bukásához bizonyára ezek is hozzájárultak, de a probléma gyökerei mélyebbre nyúlnak. Az igazi ok pénzrendszerünk 7

8 működésében keresendő. A pénzrendszer hibái négy alapvető tévedésre vezethetők vissza. Az első tévedés a növekedési folyamatok eltérő sebességével kapcsolatos. A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindig csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az akkor érvényes aranyár mellett milliárd darab, a Föld tömegének megfelelő aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja. A második alapvető tévedést akkor követjük el, amikor azt hisszük, csak akkor fizetünk kamatot, ha kölcsönt vettünk fel. Ez bizony nem igaz. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelő és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m 2 ~es lakás esetében, amely német márkába kerül, ez körülbelül márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tőkeköltséget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk. A harmadik alapvető tévedés abban nvilvánul meg, hogy azt hisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, feltétlenül jogos. Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos kamatnak a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a kíspénzűektől a sokpénzűek felé. Ha például a német háztartásokat tíz egyenlő nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk kevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz busás hasznot a rendszerből. Az»igazságosság«-miszerint takarékbetéteink és befektetéseink után minden fizetett kamatot visszakapunk -, alaposabban megvizsgálva, csupán képzelgés. Kamatnyeresége csak a lakosság 10%-ának van, s ez abból származik, amit a nagy többség a kamaton veszít. Ahhoz, hogy ebben az üzletben nyereségesek legyünk, több mint ötszázezer márkás kamatozó betétre lenne szükségünk. Németországban jelenleg naponta egymilliárd márkát (az egyes után kilenc nulla következik) oszt újra a rendszer a munkából élőktől a pénzüket kölcsönadni tudók javára. A negyedik alapvető tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség. Különböző gazdasági mutatók összehasonlításával lehet ezt megvilágítani. A kamat ily módon teljesítmény nélküli jövedelmet tesz lehetővé, növekedésre kényszeríti a gazdaságot, és tovább növeli a jövedelmek közötti egyen- 8

9 lőtlenséget. Bemard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, valuták megingatását teszi lehetővé, és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára - főleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele. Nagyjából 1890 óta létezik a Silvio Gesell által megfogalmazott pénzrendszer és»természetes gazdasági rend«, amely a kapitalizmushoz és a kommunizmushoz körülbelül úgy viszonyul, mint a ptolemaioszi világkép (amelv szerint a Nap kering a Föld körül) a kopernikuszi világképhez (amelv ennek pontosan az ellenkezőjét állítja). Gesell azt javasolja, hogy kamatszedés helyett a pénzt vonják állami hatáskörbe, s a pénzforgás biztosítása érdekében szedjenek érte pénzhasználati, illetve pénzvisszatartási illetéket. Ez az illeték nem azoknak kedvezne, akiknek a szükségesnél több pénzük van, hanem az államnak, a régiónak vagy a közösségnek, amely kibocsátja és végül is használja. A pénz szerepét ezzel csereeszköz funkciójára korlátoznák. Ha több van valakinél, mint amennyire pillanatnyilag szüksége van, akkor beviszi a bankba, ahol kölcsönként újra forgalomba hozzák. A mai szokások így nemigen változnának, és a takarékosságra továbbra is ösztönöznének. A látra szóló betéten a pénzt ugyanis készpénzként kezelik és pénzhasználati illeték terheli, míg a takarékszámlán nem. A pénz megtartja értékét (mert a mai pénz számára az államadósság mérséklése és a munkahelyek megtartása céljából nélkülözhetetlen infláció megszűnik). Az adósnak azonban a bank munkadíjat, valamint kockázati prémiumot számol fel, amit azonban kismértékben eddig is minden tranzakció esetén megtett, s többnyire nem tesz ki 2,5%- nál többet. Noha Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy»a jövőben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétől*-, ez a jövő még mindig nem érkezett el. Kérdés, hogy lesz-e elegendő időnk a változtatáshoz. Az ökológiai egyensúly-és alighanem a világgazdasági rendszer egyensúlya is - bármikor felbomolhat, s ezt mindenki, gazdagok és szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezői is meg fogják szenvedni. A küszöbönálló katasztrófa jó alkalom lenne arra, hogy teljesen más alapokra építkezzünk egy ökologikus pénz- és gazdasági rendszer jegyében" - írja Margrit Kennedy. Gesell elméletét a múlt század húszas-harmincas éveiben több helyen próbálták megvalósítani októberében Frankfurtban geselliánusok létrehozták a Wára cseretársaságot. Alapszabályzatában ez a magán egyesület céljául tűzte ki, hogy a deflációs birodalmi márka mellett egy második pénzforgalmat is beindít. Egy segédvalutának, a wárának, hozzá kellett volna járulnia a pénzszűke és a hitelkorlátozások következményeinek enyhítéséhez. A wára-jegyeket birodalmi márka és reális biztosítékok ellenében adtak ki. Silvio Gesell elképzelése szerint az új bankjegyeket meghatározott indítóértékkel kellett ellátni. A pénz tulajdonosának minden hónapban a névérték- 9

10 veszteséget egy bélyeggel kellett kiegyenlítenie. A zsugorodási veszteség elkerülésére a waratulajdonosnak két lehetősége kínálkozott: vagy hamar kiadja a pénzt, vagy a nyereség és veszteség nélküli takarékossághoz folyamodik, a cseretársaság valamely kirendeltségénél letétbe helyezi a pénzét. Ez volt hivatva biztosítani a folyamatos pénzforgást. Ami magánszemélyek szűk körének kisrészvényei formájában kezdődött, hamarosan a szabadgazdasági mozgalmon messze túlnyúló jelenséggé fejlődött. Mivel a deflációs politika folytán bankintézetektől alig lehetett hitelpénzt szerezni, sok német városban egyre több termelővállalat, üzlet és étterem csatlakozott a Wára cseretársasághoz. A kirakatokban táblák tűntek fel ezzel a felirattal: Wárát elfogadunk". Béreket is wárában fizettek. Mindez egyre több fejfájást okozott az akció ellenzőinek. A wára kiszorítja a birodalmi márkát"-ez a jelszó végül már olyan hangossá vált, hogy a birodalmi kormány 1931 októberében rövid úton betiltotta a szabadpénzzel folytatott kísérletet. Hasonló kísérleteket folytattak a harmincas évek elején Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Államokban is, de kiváltképpen Ausztriában júliusában az Inn menti Wörglben a községi tanács elfogadott egy szükségprogramot, amely többek között előirányozta egy szabadpénz bevezetését. Wörglben akkoriban iszonyúan nagy volt a munkanélküliség, s a község mérhetetlenül eladósodott. A wörgli szükségprogram ilyen körülmények között azt irányozta elő, hogy a szűk keresztmetszetet úgynevezett munkaértékjegyek kiadásával küszöböli ki (ezek fedezetéül váltók szolgáltak, meg schilling készpénzben). Ennek a községi pénznek a segítségével sikerült egy sor középítkezést végrehajtani. A szükségprogram sikere figyelemre méltó volt: míg 1932 augusztusától egy év alatt a munkanélküliek száma egész Ausztriában húsz százalékkal emelkedett, Wörglben huszonöt százalékkal csökkent. A község pénzügyi helyzete ugrásszerűen javult, miután a zsugorodó" pénzt preferáltan használtak fel adófizetésnél, részben előlegek kifizetésénél is január l-jén a szomszéd község, Kirchbichlis is csatlakozott a kísérlethez. Ám szeptember közepére elfogyott a hatóságok türelme, és a jegybank kiváltsága elleni vétséget a szabadpénzjegy bevonásával és megsemmisítésével torolták meg. Még ma is folyik a vita a körül, hogy Silvio Gesell szabadgazdasági modellje az őrültségek vagy a szociális újítások közé sorolandó-e, és a szakma igen eltérően ítéli meg. Feltűnő, hogy a szabadpénzről szóló tanítás főleg az angolszász térségben talált pozitív visszhangra. Keynes mellett Gesellnek a pénzfunkció javítására tett indítványait főleg olyan közgazdászok ismertek el, mint Irving Fisher és Norman Angell. Walter Theimera a huszadik század második negyedéről így vélekedett: A szabadpénz tana, bár sehol sem valósult meg, félreismerhetetlen hatással volt a nemzetközi valutapolitikára és pénzelméletre." Richárd Stoss a modern gazdaságpolitika megalapítói köze sorolja Gesellt. 10

11 Előszó a 3. kiadáshoz Nagy reménység nagy nyugalmat ad! Azt a gazdasági rendet, amelyről it: szó van, csak annyiban nevezhetjük természetesnek, hogy az emberi természethez alkalmazkodik. Tehát nem olyan renddel foglalkozunk, amely önmagától, a természet őstermékeként jött létre. Ilyen rend egyáltalán nem létezik, mert az önmagunknak szabott rend mindig cselekedet, mégpedig tudatos és szándékos cselekedet. Az emberi fejlődés vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy az adott gazdasági rend megfelel-e vagy sem az emberi természetnek. Ahol az ember a leginkább gyarapodik, ott a gazdasági rend is természetesebb. Az, hogy egy ilyen értelemben bevált gazdasági rend egyben műszakilag is a leghatékonyabb, és a hivatalos statisztika számára a legjobb mutatókat szolgáltatja, elhanyagolható kérdés. Manapság ugyanis könnyen elképzelhető olyan gazdasági rend, amely műszakilag ugyan magas teljesítményekre képes, de csak az emberekkel folytatott rablógazdálkodás árán. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy annak a rendnek, amelyben az ember gyarapodik, a hatékonyság szempontjából is jobbnak kell bizonyulnia. Emberi mű végül is csak az emberrel együtt törhet magasba. Mindennek mértéke az ember", ezért gazdaságának a mértéke is. Mint minden élőlény, így az ember gyarapodása is elsősorban attól függ, hogy a kiválasztódás a természeti törvények szerint megy-e végbe. Ezek a törvények azonban versengést kívánnak. Csakis a túlnyomórészt a gazdaság területén folyó verseny révén bontakozhat ki kedvező fejlődés, nemesedés. Aki ezért a természet nemesítési törvényeit a maguk teljes csodatevő hatékonyságával akarja megtartani, annak a gazdasági rendet úgy kell felépítenie, hogy a verseny valóban a természet akaratának megfelelően folyjék, vagyis a természet által nyújtott eszközökkel, az előjogok teljes körű mellőzésével. A versengés sikerének feltételét kizárólag a veleszületett tulajdonságok jelenthetik, mert a siker forrása csak így öröklődhet át az utódokra, és így válhat általános emberi tulajdonsággá. A gyermekek sikereit nem a szülők pénzének, törvényekkel körülbástyázott előjogainak, hanem ügyességének, erejének, szeretetének, bölcsességének kell megalapoznia. Csak akkor remélhetjük, hogy idővel az emberiség megszabadul mindazon gyatraságtól, amely rárakódott az évezredek óta a pénz és az előjogok irányította torz fejlődés révén, ha az uralmat kiragadják az előjogokat élvezők kezéből, és ha az emberiség a legnemesebbek vezetésével ismét ráléphet az isteni célokhoz vezető fölemelkedés rég megszakadt útjára. Az a gazdasági rend azonban, amelyről ez a könyv szól, más értelemben is igényt tart a természetes" megjelölésre. Ahhoz, hogy az ember gyarapodjék, lehetővé kell tenni számára, hogy minden helyzetben olyan lehessen, amilyen valójában. Az embernek lennie kell, nem látszania. Lehetővé kell tenni, hogy emelt fővel járhasson egész életében, 11

12 és mindig kimondhassa a színtiszta igazságot, anélkül, hogy ebből baja és kára származnék. Az őszinteség nem maradhat a hősök előjoga. A gazdasági rendet úgy kell megalkotni, hogy az őszinte ember gazdaságilag is mindenki másnál jobban gyarapodjék. A társadalmi élettel együtt járó függőségeknek csak a dolgokra, és ne az emberekre legyen kihatásuk. Ha azt akarjuk, hogy az ember természetének megfelelően viselkedhessen, akkor a jognak, az erkölcsnek és a vallásnak védelmébe kell vennie, amikor gazdasági tevékenysége során jogos önérdekét, természetadta Önfenntartási ösztönét követi. Ha ez a tevékenység ellentmond a vallásos téziseknek, de az ember eközben mégis erkölcsösen gyarapszik, akkor ezeket a téziseket felül kell vizsgálni abból a megfontolásból kiindulva, hogy nem lehet rossz az a fa, amely jó gyümölcsöt terem. Nem szabad úgy járnunk, mint az a keresztény, akit vallásának állhatatos követése koldussá tesz, és a versenyben lefegyverez, minek folytán ivadékaival együtt teljesen felmorzsolódik a természetes kiválasztódási folyamatban. Az emberiségnek nem származik előnye abból, ha a legjobbakat mindig keresztre feszítik. A nemesítés inkább az ellenkezőjét követeli. A legjobbakat támogatni kell, csak így remélhetjük, hogy egyszer majd szétosztják az emberben szunnyadó kincseket, a mérhetetlen kincseket! A természetes gazdasági rend ezért az önérdekre van felépítve. A gazdaság fájdalmas követelményeket támaszt az akaraterővel szemben a természetes restség leküzdése érdekében. Ehhez tetemes hajtóerőre van szüksége, amit egyetlen más adottság sem tud megfelelő erővel és rendszerességgel biztosítani, csak az önérdek. A közgazda, aki számol az önérdekkel és arra épít, helyesen számol és erős várat épít. A kereszténység vallási követelményeit ezért nem terjeszthetjük ki a gazdaságra; ezek itt csődöt mondanak és csak képmutatókat szülnek. A szellemi szükségletek ott kezdődnek, ahol a testiek kielégültek; a gazdasági tevékenységnek azonban a testi szükségleteket kell kielégítenie. A sorrend fejreállítását jelentené, ha a munkát imával vagy egy költeménnyel akarnánk elkezdeni. A hasznos művészetek anyja a szükség, a szépművészetek anyja a bőség" (Schopenhauer). Más szavakkal: az ember koldul, amíg éhes, és imádkozik, ha már jóllakott. Egy ilyen, az önérdekre épülő gazdasági rend eközben semmilyen formában nem akadályozza a magasabb rendű fajfenntartási ösztönöket. Ellenkezőleg, nemcsak alkalmat ad az embernek önzetlen cselekedetekre, hanem eszközöket is ad hozzá. Erősíti ezeket az Ösztönöket azzal, hogy lehetőséget ad a kiélésükre. Ezzel szemben egy olyan gazdaságban, ahol bajba került barátját mindenki a biztosító társasághoz utasítja, ahol a beteg családtagot elfekvőbe küldik, ahol az állam fölöslegessé tesz minden személyes segítségnyújtást, egy ilyen gazdaságban - úgy tűnik - a gyengéd és értékes ösztönök el kell hogy satnyuljanak. Az önérdekre fölépített természetes gazdaságban mindenkinek biztosítani kell saját munkája teljes hozadékát, amellyel aztán szabad belátása szerint rendelkezhet. Aki abban talál kielégülést, hogy jövedelmeit, a bérét, a termését a szükséget szenvedőkkel megossza - megteheti. Ezt senki nem várja el tőle, de ebben nem is akadályozza meg senki. Egy mese szerint a legnagyobb büntetés, ami emberre kiszabható, hogy segítségre szorulók társaságába viszik, akik rimánkodva nyújtják felé a kezüket, de nem tud rajtuk segíteni. 12

13 Ilyen szörnyű helyzetbe hozzuk egymást, ha a gazdaságot nem az önérdekre építjük fel. ha nem rendelkezhet mindenki szabad belátása szerint saját munkája hozadékával. Itt csak arra akarjuk emlékeztetni - megnyugtatásul - az emberbarát olvasót, hogy a közösségi szellem és az áldozatkészség ott virágzik a legjobban, ahol eredményesen dolgoznak. Az áldozatkészség a személyes erő és biztonság érzetének kísérő jelensége, amelv ott jelenik meg, ahol az ember saját keze munkájára építhet. Még azt is hadd jegyezzük meg, hogy az önérdeket nem szabad összetéveszteni az önzéssel. A rövidlátó - Önző, míg a messzire látó rendszerint hamar felismeri, hogy saját érdekeit a társadalom gyarapodása szolgálja a legjobban. Természetes gazdaságon tehát olyan rendet értünk, ahol az embereknek természettől kapott adottságaikkal teljesen nyílt terepen kell megvívniuk a versenyt, ahol ezért a legügyesebbé lesz a vezetés, ahol minden előjog megszűnik, és az egyes ember, önérdekét követve egyenesen saját célja felé tart, anélkül, hogy tetterejét hagyná legyengíteni azzal, hogy tekintettel van olyan dolgokra, amelyek nem a gazdasághoz tartoznak; és amelyekért a gazdaságon kívül még eleget robotolhat. Ennek a természetes rendnek az egyik előfeltétele már mai, rosszhírű gazdaságunkban is megvan. Az önérdekre épül, és technikai vívmányai, amelyeket senki sem vonhat kétségbe, kezeskednek róla, hogy az Új Rend beválik. A másik előfeltételt azonban, mindenki azonos felszereltségét a versenyhez (a gazdasági rendben ez a természetesség legfontosabb pillére) - még meg kell teremteni. A célratörő újjáalakítás során nyomtalanul el kell távolítani minden előjogot, amelv a verseny eredményét meghamisíthatná. Ezt a célt szolgálja az itt tárgyalandó két alapvető követelmény: a szabadföld és a szabadpénz. Ezt a természetes gazdasági rendet manchesterizmusnak" is lehetne nevezni, ez az a rend, amely a valóban szabad szellemek előtt mindig is célként lebegett - egy olvan rend, amely magától, idegen közreműködés nélkül is megáll, és csak arra van szüksége, hogy átengedjék az erők szabad játékának, hogy mindazt, amit hivatalos beavatkozásokkal, államszocializmussal és hatósági rövidlátással elrontottak, ismét helyreigazítsák. Erről a manchesterizmusról" persze ma csak olyan emberek előtt lehet beszélni, akik tisztánlátását hibásan végrehajtott kísérletek nem tudták eltorzítani, akik számára a kivitelezésben elkövetett hiba nem jelenti egyben a terv fogyatékosságainak bizonyítékát. Mégis, a nagy tömegek számára az, amit ez-idáig manchesterizmusként megismertek, elég ahhoz, hogy az egész tant szőröstül-bőröstül elátkozzák. A manchesteri iskola jó úton járt, és, amit később Danvintó) átvettek, helyes volt. Elmulasztották azonban a rendszer első és legfontosabb előfeltételének megvizsgálását, és nem törődtek azzal a küzdőtérrel, amelyen az erőknek szabadon meg kell mérettetniük. Feltételezték (nem mindnyájan ártatlanul), hogy az adott rend, a földtulajdon és a pénz előjogait is beleértve, kezességet nyújt a verseny elegendő szabadságára,' feltéve, hogy az állam nem avatkozik be többet a gazdaság menetébe. 13

14 Elfelejtették, vagy nem akarták belátni, hogy ha természetességet akarnak, akkor a proletárságnak is meg kell adni a jogot, hogy a földet ugyanazokkal az eszközökkel szerezhesse vissza, mint amilyenekkel eltulajdonították tőle. Ehelyett a manchesteristák az államot - amely közbelépésével a szabad versenyt elrontotta - hívták segítségül, hogy hatalmi eszközeivel szálljon szembe az erők valóban szabad játékának megteremtésével. Az így alkalmazott manchesterizmus semmiképpen sem felel meg saját tanításának. Az előjogok megőrzése érdekében népámítók kerítették hatalmukba a tant, amely minden előjogot tagadott. Csalás és ámítás. Ha az eredeti manchesterizmust igazságosan akarjuk megítélni, nem szabad későbbi alkalmazásából kiindulnunk. A manchesteristák az erők szabad játékától elsősorban a kamatlábak fokozatos nullára csökkenését várták. Ez a várakozás azon a ténven alapult, hogy Angliában, ahol a piac viszonvlag a legjobban el volt látva pénzzel, a kamatláb is a legalacsonyabb volt. A gazdasági erőket csak meg kell szabadítani béklyóitól - gondolták, meg kell engedni szabad játékukat, és akkor megnövekszik a pénzkínálat, ezáltal megszűnik a kamat, az eddigi gazdasági rend legborzasztóbb szégyenfoltja. Ennek az elméletnek a hívei számára még ismeretlen volt, hogv pénzügyeink bizonyos belső hibái (amelyet a manchesteristák gazdasági rendjükbe kritikátlanul átvettek) áthághatatlan akadályokat fektetnek a pénzhatalom-ellenes fejlődés útjába. A manchesteri tan egy további hittétele szerint az örökségek felosztása és a gazdagságban felnövő nemzedék természetes gazdasági fogyatékosságai következményeképpen a nagybirtokok feldarabolódnak, és a földjáradék automatikusan általános népi bevétellé válik. Ez a nézet számunkra ma kissé meggondolatlannak tűnhet; annyiban azonban mégis jogos volt, hogy a földjáradékoknak a manchesteristák által követelt szabadkereskedelem folytán csökkenniük kellett volna a védővámok összegével. Ehhez adódott, hogy a gőzhajózás és a vasúti közlekedés révén a dolgozók szabad költözködése ténylegesen valósággá vált, miáltal Angliában a bér, a földjáradék rovására, a költség- és tehermentes amerikai földön letelepülő kivándorlók ( szabadföldiek") munkajövedelmének szintjére emelkedett, ugyanakkor e szabadföldiek terméshozamai lenyomták az angol mezőgazdasági termékek árát - megint csak az angol földjáradékosok rovására. [Németországban és Franciaországban ez a természetes fejlődés az aranyvalutára való áttérés folytán annyira kiéleződött, hogy összeomlás következett volna be, ha az állam beavatkozásának (az aranyvaluta bevezetésének) következményeit nem egyenlítette volna megint ki egy második beavatkozással (a gabona vámokkai).] Nagyon is érthető tehát, hogy a manchesteristák, akik e gyorsan előrehaladó folyamat közepében álltak, a folyamat jelentőségét túlbecsülve úgy gondolták, joggal várják el, hogy gazdasági rendjük második szégyenfoltja - a földjáradék - is megszűnik az erők szabad játéka révén. Harmadik hittételük úgy szólt, hogy ha már - alaptételük alkalmazásának, az erők szabad játékának köszönhetően - lehetségessé vált úrrá lenni a helyi éhínségeken, akkor annak is lehetővé kell válnia, hogy ugyanígy a közlekedési eszközök, a kereskedelmi intézmények, a bankrendszer stb. javítása révén a gazdasági zavarok okát is megszüntessék. Mivel az éhínségeket az élelmiszerek rossz helyi elosztása okozza, a gazdaság stagnálását is az áruk rossz elosz- 14

15 tása következményének gondolták. Hiszen, aki tudatában van annak, menynyire zavarja minden nép rövidlátó vámpolitikája a nemzet- és világgazdaság természetes menetét, minden bizonnyal meg fogja bocsátani, hogy egy szabadkereskedő, egy manchesterista, akinek még sejtelme sincs azokról a hatalmas zavarokról, amelyeket a hagyományos pénzrendszer fogyatékosságai kiválthatnak, egyszerűen a szabadkereskedelemtől várta a gazdasági fennakadások megszűnését. A manchesteristák tehát így gondolkodtak: ha az általános szabadkereskedelem révén a népgazdaságot tartósan teljes üzemben tudjuk tartani, ha ennek az elakadásmentes, megszakítatlan munkának a következtében a tőke túltermelése áll elő, amely leszorítja és végül teljesen megszünteti a kamatot, és ha még az is igaznak bizonyul, amit az erők szabad játékától a földjáradék vonatkozásában elvárunk, akkor az egész nép adózóképessége annyira megnő, hogy a teljes állami és kommunális adósságot hamarosan az egész világon törleszteni lehet. Ezzel gazdasági rendünk negyedik és utolsó szégyenfoltját is nyomtalanul eltüntetnénk, és az e rend alapját képező szabadelvű gondolat az egész világ előtt igazolódnék; e rend irigy, rosszindulatú és sok esetben tisztességtelen bírálói pedig elhallgatnának. Mindezen szép, manchesterista reménységekkel kapcsolatban a mai napig a megvalósulásnak semmi nyoma nem mutatkozik. Azonban a gazdasági rend fogyatékosságai az idő múlásával cgvre szörnyűbbé válnak, s ennek okát a manchesteristák által tudatlanságból, kritikátlanul átvett ókori pénzrendszerben kell keresni, amely egyszerűen csődöt mond, mihelyt a gazdaság a manchesteristák várakozásainak megfelelően fejlődik. Nem tudták, hogy a pénz a kamatot tevékenysége feltételévé teszi; hogy egyszerűen a hagyományos pénz működésének következményeképpen állnak elő a gazdasági nehézségek, a kereső osztály költségvetési hiánya, a munkanélküliség. A manchesterista reménységek és az aranyvaluta ugyanis összeegyeztethetetlenek. A természetes gazdasági rend a szabadföld és a szabadpénz révén meg fog szabadulni a manchesterizmus minden zavaró és veszélyes kísérőjelenségétől és megteremti az erők valóban szabad játékának minden előfeltételét; akkor majd bebizonyosodik, hogy egy ilyen rend mégiscsak jobb, mint az újmódi bálvány, amely minden üdvöt a hivatalnok hangyaszorgalmától, kötelességtudatától, megvesztcgethctetlenségétől és emberbaráti érzületétől vár. Vagy magán-, vagy államgazdaság - harmadik út nincs. Ha sem az egyiket, sem a másikat nem akarjuk, akkor adhatunk a kívánt rendnek mégoly vonzó és bizalomkeltő nevet: szövetkezet, közösség, társadalmasítás stb. - ezek mégsem leplezhetik el azt a tényt, hogy alapjában véve mindig ugyanarról a rémségről van szó, a személyi szabadság, a függetlenség, a személyes felelősség haláláról, azaz a hatósági uralomról. Az ebben az írásban tett javaslatokkal most első ízben állunk válaszút előtt. Választanunk kell, el kell határozni magunkat. Mindeddig egyetlen népnek sem volt alkalma ilyen választásra. Most a tények kényszerítenek bennünket döntésre. Egyszerűen így nem mehet tovább. Választanunk kell régi gazdasági módunk építési hibáinak megszüntetése és a kommunizmus, a vagyonközösség között. Nincs más kiút. 15

16 Igen nagy jelentősége van a megfontolt választásnak. Többé nem kicsinységekről van szó, olyasféle kérdésekről, hogy fejedelmi uralom vagy népuralom, vagy arról, hogy vajon a munka hatékonysági foka az államgazdaságban nagyobb-e, vagy a magángazdaságban. Ezúttal többről van szó. Az előtt a kérdés előtt állunk, kire bízzuk az emberi nem továbbfejlődését, hogy vajon a könyörtelen következetességgel működő természet hajtsa-e végre a kiválasztást, vagy az ember esendő szelleme, ráadásul korunk lesüllyedt emberének szelleme vegye át a természettől ezt a feladatot. Ez az, amiről döntenünk kell. A szabad, többé semmiféle előjogtól meg nem hamisított versengés révén történő kiválasztást a természetes gazdasági rendben teljesen a személves munkateljesítmény vezérli, tehát a kiválasztás módja az egyes ember tulajdonságainak érvényesülésén alapszik. Ugyanis a munka a civilizált ember egyetlen fegyvere a létért folytatott küzdelmében". Az ember egyre jobb, egyre nagyobb teljesítménnyel igyekszik helytállni a versenyben. Egyedül ettől a teljesítménytől függ, hogy tud^-e és mikor tud családot alapítani, hogyan tudja gondozni gyermekeit, hogyan tudja biztosítani tulajdonságai továbbadását. Ezt a versenyt nem szabad a vadállatok küzdelmeként vagy gyilkolásként elképzelni. Az embernél, akinek már nem a nyers erőtől függ a hatalma, az ilyenfajta kiválasztódásnak nincs értelme. Nagyon messze kellene visszamenni az ember fejlődéstörténetében ahhoz, hogy olyan vezéreket találjunk, akik pozíciójukat a nyers erőnek köszönhették. Ezért ez a versengés nem is jár az alulmaradók számára olyan kegyetlen következményekkel, mint az állatvilágban. Az alulmaradók kisebb teljesítményüknek megfelelően nagyobb akadályokba ütköznek a családalapításban, a gyermeknevelésben, ami kevesebb utódot eredményezhet. Egyes esetekben ez nem mindig fog érvényesülni; hiszen a véletlenek is közrejátszanak. Azonban kétségkívül érvényes, hogy a szabadversenv az ügyesebbnek kedvez, aminek következménye az ügyesebbek fokozottabb szaporodása. Ez elegendő ahhoz, hogy az emberiség szaporodását felmenő ágon biztosítsa. Ezt a visszaállított természetes kiválasztódást a természetes gazdasági rend" még jobban elősegíti azzal, hogy megszünteti a nemek szerinti előjogokat is, amennyiben e rendben a földjáradékot a gyermekgondozással járó többletterhelés díjazásaként gyermekeik számának arányában szétosztják az anyák között. (Ez Svájcban mintegy havi 40 frank minden gyerek után.) Ez elegendő lehet a nők olyan mértékű gazdasági függetlenségéhez, aminek folytán nem kell szükségből házasságra lépniük, nem kell egy már megkötött, ellenükre lévő kapcsolatot továbbfolytatniuk, vagy egy félrelépés" után a prostitúcióba süllyedniük. így a természetes gazdasági rend" kezeskedik a nők szabad választásijogáról, mégpedig nem a tartalmatlan politikai választójogról, hanem a gyermekvállalás választásának nagy jelentőségű jogáról, amely a természetes kiválasztódás legfontosabb rostája. Ezzel a természetes kiválasztódás csodálatos hatékonysággal áll helyre. Minél erősebb lesz az orvostudomány befolyása a fogyatékkal született emberek életben tartására és szaporodására, annál nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a természet általános, nagy kiválasztási mechanizmusai teljes hatásukban megmaradjanak. Ekkor továbbra is gondtalanul átadhatjuk magunkat 16

17 annak az emberi-keresztényi érzületnek, amely az ilyen tudomány alkalmazását szorgalmazza. Akármennyi beteges tünetet fűzünk is hozzá a hibásak szaporításával a természet kiválasztási tevékenységéhez, a természet ezt le tudja győzni. Az orvostudomány a nemesedést akkor csak lelassíthatja, de nem tartóztathatja fel. Ha viszont az államgazdaság mellett döntenénk, akkor teljesen kikapcsolnánk a természetet a kiválasztásból. Ezzel ugyan névlegesen még nem ruháznánk át az államra a szaporodást, de valójában a legfelső szinten az állam felügyelné. Tőle függ ugyanis, hogy egy férfi mikor alapíthat családot, és hogy az egyén milyen gondozásban részesítheti gyermekeit. Mint ahogyan az állam már ma is különbözően bérezi hivatalnokait, és ezzel igen erősen beavatkozik az egyes alkalmazottak gyermekvállalási hajlandóságába - az államgazdaságban ez válik általánossá. Az az embertípus válik uralkodóvá, amely az állam mértékadó köreinek tetszik. Akkor az ember pozícióját már nem személyes képességei erejénél fogva, nem az emberiséghez és a világhoz való viszonya révén szerzi meg; hanem sokkal inkább az uralkodó pártfőnökökhöz való viszonya lesz a döntő. Csalással szerzi meg a pozícióját, a legjobb csalók hagyják hátra a legtöbb utódot - akik törvényszerűen szüleik tulajdonságait is öröklik. így tenyészti az állami üzem az embereket, mint ahogy a ruhadivat változása ahhoz vezet, hogy több fekete vagy több fehér juhot tenyésztenek. A hatóság, amely a legügyesebb csalókból áll, kinevezi" az embert, felemeli, vagy háttérbe szorítja. Aki nem akar együttműködni, hátrányba kerül; az ő fajtája visszaszorul, és végül teljesen eltűnik. Az állami sablon formálja az embert. A továbbfejlődés a sablonból való kitörés nélkül lehetetlen. Meg akarom kímélni az olvasót annak leírásától, hogyan játszódik le a társadalmi élet egy állami üzemben. Ugyanakkor szeretnék emlékeztetni arra, hogy mekkora szabadságot nyújtott a nép széles körei számára az erők szabad játéka, még abban az alaposan elfuserált változatában is, ahogy a háború előtt megismertük. Nagyobb függetlenséget, mint amit azok élveztek, akiknek pénzük volt, el sem lehet képzelni. Tökéletesen szabadon választhattak hivatást, szabad belátásuk szerint dolgozhattak, úgy éltek, ahogy akartak, szabadon utaztak, hol ide, hol oda, az állami gyámkodást egyáltalán nem ismerték. Senki nem kérdezte, hogy' honnan vették a pénzt. Poggyászuk mindössze egy terülj, terülj asztalkám!" volt, egy csekk-könyv formájában, amivel az egész Földet körülutazták! Valóban, az érintettek számára ez mintaszerű állapot, amit csak azok nem ismertek fel aranykorszakként, akik ezen szabadsággal -alapgondolatában helyes gazdaságunk építési hibája következtében - nem tudtak élni: a proletárok. De a proletárok panasza, gazdaságunk építési hibái, vajon okot adhatnak-e arra, hogy magát a gazdaságot elvessük és egy újat vezessünk be, s hogy a szabadságot mindenkitől elraboljuk, és az egész népet általános megkötöttségbe döntsük? Nem volna-e, éppen ellenkezőleg, ésszerűbb megszüntetni az építési hibát, megváltani a panaszkodó munkásvilágot, és ezáltal minden ember, kivétel nélkül mindenki számára hozzáférhetővé tenni az alaptervben lefektetett csodálatos szabadságot? Végül is nem az a feladatunk, hogy minden embert boldoggá tegyünk, hanem az, hogy minden ember számára hozzáférhetővé tegyük az életöröm forrásait, amelyeket egyedül az erők szabad játéka tárhat fel az emberiség számára. 17

18 Az a kérdés, hogy magán- vagy államgazdaság, a gazdasági tevékenység szempontjából, tehát a munka hatékonysági foka szempontjából egyet jelent azzal a kérdéssel, hogy az önfenntartási ösztönt vagy a fajfenntartási ösztönt* vessük-e be olyan általános mozgatóerőként, amelv a szakmai munkával járó veszödségből eredő akadályok legyőzésére hivatott. Ez a kérdés - közvetlenül érezhető jelentősége miatt - némelyek számára talán jobban érthető, mint a kiválasztódás mérhetetlen időszakokkal számoló folyamata. Ezért akarunk néhány szót szentelni ennek a kérdésnek is. Sajátos jelenség, hogy rendszerint a kommunista ember, a vagyonközösség híve, a többieket - amennyiben személycsen nem ismeri őket - önzetlenebbnek tartja, mint saját magát. így adódik, hogy a legigazibb önzők (egoisták), akik elsősorban magukra gondolnak, és gyakran csak magukra, egyben ennek a tannak a leglelkesebb képviselői. Aki erről meg akar győződni, csak tegyen javaslatot egy kommunista gyűlésen a bérközösségre, a bérek kiegyenlítésére, ami igazán valódi kommunisztíkus javaslat. Akkor mindazok hirtelen elhallgatnak, akik az előbb a vagyonközösséget még minden hangnemben magasztalták. Hallgatnak, mert éppen azt számolgatják, hogy vajon a bérközösség számukra előnyös-e. A vezetők ezt a kiegyenlítést a legüresebb kifogásokkal utasítják el. Valójában az ilyen bérközösségnek semmi más nem áll útjában, mint a kommunisták önérdeke. Senki sem akadályozza meg egy gyár, egy közösség, egy szakszervezet munkásait abban, hogy összerakják a béreiket, hogy aztán az összeget az egyes családok szükségletei szerint osszák föl, és így gyakorlatot szerezzenek ezen a nehéz terepen. Ezzel a viselkedéssel az egész világ előtt tanúsíthatnák kommunisztíkus érzületüket, és könnyedén meghazudtolhatnának minden megrögzött kétkedőt, akik azt mondják, hogy az ember nem kommunista természetű. Az ilyen kommunisztíkus kísérleteknek tényleg senki sem állna az útjában - sem az állam, sem az egyház, sem a tőke. Ehhez nem kell tőke, nem kellenek fizetett hivatalnokok, nem kell bonyolult mechanizmus. Bármely napon, tetszés szerinti terjedelemben hozzáfoghatnak. De a kommunisták között olyan kicsinek tűnik az igény a valódi közösségi gazdálkodásra, hogy erre feltehetőleg még soha nem tettek kísérletet. Pedig a kapitalizmus keretei között létrejövő bérközösséghez kezdetben mindössze arra van szükség, hogy a közös munkajövedelmet mindenki között, mindenki személyes szükségletei szerint osszák szét. A vagyon közösségre felépített államnak ezzel szemben még azt is be kellene bizonyítani, hogy ez az alapelv nem gyakorol kedvezőtlen hatást az egyén munkakedvére. A kommunisták ezt is bebizonyíthatnák az említett bérkiegyenlítéssel. Ha ugyanis a bérközösség bevezetése után, ami a személves szorgalom minden személves kiitönnyereségét megszünteti, nem csökken a kitartás, nevezetesen a darabbérezett munkánál, ha az összmunkabér a bérközösség révén nem sérül, ha a kommunisták közül a legügyesebbek kétszeres és háromszoros bérüket éppoly örömteli szívvel teszik a közös bérkasszába, mint ma a saját zsebükbe - akkor meglenne a hézagmentes bizonyíték. Az, hogy a közösségi gazdaságra irányuló kísérletek, amelyeket számtalanszor végrehajtottak a javak előállítása területén, mind ba- * így nevezzük azt a minden emberben többé-kevésbé erősen kifejlődött ösztönt, amely az egész, a faj - a közösség, a nép, a rassz, az emberiség - fenntartására irányul. 18

19 lul ütöttek ki, a kommunizmus lehetetlenségét messze nem bizonyítja olyan frappánsan, mint az az egyszerű tény, hogy a bérközösségre vonatkozó javaslatot mindig kereken elutasították. Minthogy a javak termelésében a közös gazdálkodás különleges berendezkedést kíván, alárendeltséget, műszaki és kereskedelmi vezetést, és ehhez még munkaeszközöket - a kudarcokat sokféleképpen lehet magyarázni. A közös gazdálkodás kudarcai nem szükségképpen szólnak a dolog ellen, nem bizonyítják a valódi közös gazdálkodási szellem, az összetartozás érzésének hiányát. A bérközösségnél ellenben az ilyen magyarázkodás teljesen lehetetlen; a bérközösség elutasítása közvetlenül tanúskodik a kommunisztikus szellem hiányáról, és arról, hogy a faj fenntartási ösztön nem elegendő ahhoz, hogy legyőzzék a szakmai munkával járó ve-sződséget. Annak sincs semmi értelme, ha ezekkel a következtetésekkel szemben a kommunizmusra, eleink közös gazdálkodására, valamint az Őskereszténység korára hivatkozunk. Az őskeresztények akik úgy látszik, csak a jövedelemközösséget ismerték, nem a javak előállításának sokkal nehezebb közös gazdaságát, vallási indítékból cselekedtek. Míg mások, akik családi vagy közösségi kommunizmusban éltek, á pátriárka, az ősatya parancsuralma alatt álltak; az engedelmesség igézetében, s nem saját ösztöneiket követve dolgoztak. A szükség kényszerítette őket, nem volt más választásuk. És itt sem árutermelésről és munkamegosztásról volt szó, ahol az egyes résztvevők teljesítménykülönbsége mérhetően szembetűnik. Eleink együtt mentek a földekre, a vadászatra, a halászatra; egy kötelet húztak, és nem tűnt fel, ha az egyik jobban vagy kevésbé húzott. Nem volt mérce és nem is volt rá szükségük. így kijöttek egymással. Ez az árutermeléssel és a munkamegosztással megszűnt. Ott mindenki rögtön látta, hogy az egyén hány rőffel, fonttal és vékával járult hozzá a közös munkatermékhez, és ezzel vége lett az elosztásnál a békességnek is. Mindenki maga akart rendelkezni munkatermékével, és mindenekelőtt azok, akik a legügyesebbek voltak, akik a legmagasabb teljesítményt mutatták fel, és akik ezért a közösségben is a legnagyobb tekintélyt élvezték. A vezetők fel akarták robbantani a közös gazdasági szövetséget, és mindazok csatlakoztak hozzájuk, akiknek a teljesítménye felülmúlta az átlagot. Mihelyt megszületett a magángazdaság lehetősége, a közösségi gazdálkodásnak szét kellett esnie. Nem azért esett szét a közösségi gazdaság, a kommunizmus, mert kívülről megtámadták volna, nem azért, mert idegen hatalmak féltek tőle. Nem, belső ellensége" ölte meg, amely ebben az esetben a legügyesebbekből újra meg újra kiegészült. Ha a vagyonközösség gondolata egy, az önérdeknél erősebb összközös-ségi ösztönre épült volna, egy mindenkiben közös ösztönre, akkor fenn tudott volna maradni. A közösségi gazdaság hívei, akárhányszor is szakították volna el őket egymástól valamilyen esemény folytán, maguktól ismét törekedtek volna az összefogásra. De a közösségi gazdaságban ható ösztön, a fajfenntartási ösztön (közösségi érzés, altruizmus) csak felhígított oldata az önfenntartási ösztönnek, amely a magángazdasághoz vezet, és erejét tekintve olyan mértékben marad el mögötte, amennyire a felhígítás növekszik. Minél nagyobb a közösség (kommuna), annál nagyobb a hígítás, annál erőtlenebb a vágy arra, hogy a közösség fenn- 19

20 tartásához munkával is hozzájáruljanak. Aki egy közösségi társsal dolgozik, már kevésbé kitartó, mint az, aki egyedül élvezi munkája gyümölcsét. Ha társ van, akkor a munkaösztönt is rel lehet osztani; ha pedig már az egész emberiségnek kell osztoznia az eredményen, akkor mindenki azt mondja: az én munkámon már egyáltalán nem múlik, ez csak egy csepp a tengerben. Akkor a munka már nem ösztön jelleggel megy végbe; külső kényszerre van szükség! Ezért is igaz, amit a Neuchatel-beli tudós, Ch. Sccrétan mond: Lényegében az Önérdeknek kell munkára ösztönöznie. Ezért támogatni kelt mindent, ami ennek az ösztönzésnek nagyobb erőt és mozgásszabadságot ad. Mindent, ami ezt az ösztönzést fékezi és gyengíti, károsként kell elítélni. Ebből az alapelvből kell kiindulni, és megingathatatlan következetességgel kell alkalmazni, figyelmen kívül hagyva a rövidlátó emberbaráti felháborodást és az egyházi átkot." így tehát joggal ígérhetünk azoknak, akik azt hiszik, hogy nem érdekeltek a természetes gazdasági rend távolba mutató céljaiban, csak jót ettől a rendtől; egy bőségesebben megterített asztalnak, szebb kerteknek, jobb lakásoknak örülhetnek majd. A természetes gazdasági rend műszakilag is felül fogja múlni a mai és a kommunista rendet Őszén Silvio Gesell 20

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Međitaior Hitler ZS pontja

Međitaior Hitler ZS pontja Međitaior : Hitler ZS pontja IC. Minden állampolgár első kötelessége a szellemi, vagy anyagi alkotás. Egyesek tevékenysége nem irányulhat az összeség ellen, hanem mindenki javára az Egész keretei közt

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet)

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) A pénz funkciói Csereeszköz Árösszehasonlító Elszámolási egység Értékmegırzı, értékátruházó Az értékırzı funkció a csereeszköz funkciónak

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI*

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* I. SZKVORCOV: A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* A Szovjetunió népgazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényei szerint fejlődik. Ezt elsősorban az biztosítja,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

marketing gyorsindító alapvetések

marketing gyorsindító alapvetések marketing gyorsindító alapvetések munkafüzet!1 Kiadja: Oláh Sándor Mérhető Marketing Megoldások 2015. Minden jog fenntartva. A jelen jegyzet tartalmának másolása, sokszorosítása, közzététele bármilyen

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

100 VÁLASZ A CSOKRÓL

100 VÁLASZ A CSOKRÓL 2016. január 14. /Forrás: www.csalad.hu/ 100 VÁLASZ A CSOKRÓL A Családok Otthonteremtési Kedvezményeivel kapcsolatban a sajtóban szinte minden megjelent már, problémát okozhat azonban, hogy mindenki megtalálja

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Iparűzők társadalombiztosítása

Iparűzők társadalombiztosítása UNTERNEHMENSGRÜNDUNG 2016 Iparűzők társadalombiztosítása Első tájékoztatás www.svagw.at www.svagw.at 1 Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Az összes, Ausztriában önálló keresőtevékenységet folytató személy

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Devizahitel-kiváltást

Devizahitel-kiváltást Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Eladná cégét, de tartozás terheli?

Eladná cégét, de tartozás terheli? Eladná cégét, de tartozás terheli? Oldjuk meg a problémát együtt! Kedves Cégtulajdonos! Előző cikkemben ugyan azt ígértem, hogy bemutatom, hogyan mentsünk meg egy céget, ha tartozás terheli. Azonban telefonon

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Kiből lesz vállalkozó?

Kiből lesz vállalkozó? Kiből lesz vállalkozó? A vállalkozói szféra létrejöttének mikrotársadalmi tényezői Szlovákiában Mészárosné Lampl Zsuzsanna, PhD Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Kulcsok a megértéshez

Kulcsok a megértéshez Kulcsok a megértéshez Egyre nagyobb az érdeklődés a spirituális ismeretek, a misztikus kapcsolatok, és a nem tudományos gyógyítás iránt. Ez a tény jelzi, hogy valami történik, s ezt sok ember érzi. Valami

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM!

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM! A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA KÜLÖNSZÁM 2010. szeptember B E S Z Á M O L Ó Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről Ismét eltelt négy év. Az 1990. szeptember 30-i első szabad önkormányzati

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Számviteli tanácsadás IFRS felmérés - 11 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló. A felmérés célja. A pénzügyi kimutatások áttekintése 7. A pénzügyi teljesítményre vonatkozó

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. (Családi otthon. 1.) Nem tudom sikerült-e ily című első közleményemben*) ennek az eszmének elég világos képét vázolnom. Mindenesetre célszerű lesz tehát a szónak

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Rheinländer. Tervezte: Reiner Knizia Kiadja: Hasbro International Inc. Hasbro Deutschland GmbH Overweg 29, D-59494 Soest. A játék tartalmaz:

Rheinländer. Tervezte: Reiner Knizia Kiadja: Hasbro International Inc. Hasbro Deutschland GmbH Overweg 29, D-59494 Soest. A játék tartalmaz: Rheinländer Tervezte: Reiner Knizia Kiadja: Hasbro International Inc. Hasbro Deutschland GmbH Overweg 29, D-59494 Soest. 3-5 játékos részére, 12 éves kortól Évszázadokon át Európa szíve megosztott volt:

Részletesebben

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda 5 Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda Ha a magyar gazdaság helyzete tartósan rosszabbra fordul, akkor rögzített árfolyamon sem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert az árfolyam csapdánál

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK PÉNZÜGYI INGATLANLÍZING SZERZŐDÉSHEZ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK PÉNZÜGYI INGATLANLÍZING SZERZŐDÉSHEZ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK PÉNZÜGYI INGATLANLÍZING SZERZŐDÉSHEZ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Hatályos: 2012. május 2. napjától 1. A lízing tárgya 1.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben