Kistérségi Kilábalás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi Kilábalás"

Átírás

1

2 Bihar Fejlődéséért Egyesület 4010 Berettyóújfalu, Bocskai u. 15. Kistérségi Kilábalás A családok helyzetének, az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeinek vizsgálata a Berettyóújfalui kistérségben Bánfalvi Győző és Hamvas László közreműködésével a tanulmányt írta Dr. Béres Csaba TÁMOP / Berettyóújfalu

3 TARTALOM Bevezetés Az adósságcsapdáról nemzetközi kitekintéssel Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai A globális adósságcsapda Kiút az adósságcsapdából Adósságcsapda, hátralékosság, mint társadalmi probléma Magyarországon A hitelcsapda A hitelcsapda kezelésére tett kormányzati intézkedések Közüzemi számla hátralékosság A hátralékosság, mint társadalmi probléma kezelése A Berettyóújfalui kistérség adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzői A Berettyóújfalui kistérségben élő családok helyzetének vizsgálata A vizsgált háztartások főbb jellemzői A vizsgált háztartások foglalkozási és jövedelmi helyzete Lakásviszonyok és energiafogyasztás Eladósodottság, közműdíj hátralékosság A családok életszínvonala A település életviszonyainak a megítélése Az adósságkezelési program tapasztalatai Kiút az adósságcsapdából egy komplex fejlesztési program alapjai Kiút a válságból: a fenntartható, globális zöld gazdaság építése A zöld gazdaság építése az Európai Unióban A munkanélküliségből, az adósságcsapdából, a szegénységből való kitörés lehetősége a lokális, zöld gazdaság építésével a Berettyóújfalui kistérségben IRODALOM Mellékletek Az adatfelvétel során alkalmazott kérdőív TANÁCSADÁSI NAPLÓ Mentorok beszámolói Karika Róbert: Kistérségi kilábalás (program értékelés) Kiss Józsefné: Kistérségi kilábalás Juhász Nikolett: Adósságkezelési esetleírások

4 Bevezetés A Bihar Fejlődésért Alapítvány a TÁMOP / számú pályázat keretében nyert támogatással 2011-ben adósságkezelési programot indított a Berettyóújfalui kistérségben. A projekt megvalósításának első szakaszában 20, szociális segítésben jártas szakembert képeztek ki adósságkezelő mentorrá. A program további részében a kistérség településein 209 család adósságkezelésére került sor, amelynek során a mentorok a fizetési hátralékba, és sok esetben adósságcsapdába került családok számára nem csak tanácsadással szolgáltak, hanem kapcsolatba léptek a közmű számlákat kibocsátó szolgáltató vállalatokkal, és sikerült ügyfeleik számára fizetési könnyítéseket, részletfizetési lehetőséget biztosítani. A projekt végrehajtása során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az adósságcsapdához vezető okok között a legnagyobb szerepe a munkanélküliségnek, és az abból származó jövedelmi szegénységnek van, amit még súlyosbított az érintett családokban élők rossz egészségi állapota, alacsony szintű képzettsége, rossz munkaerő-piaci pozíciója. A gyakran népes családok a szegénység, a munkanélküliség és az adósság pokoli hármasának csapdájában vergődnek. A családok csupán kisebb hányadában érzékelhető felelőtlen gazdálkodásnak és pazarlásnak csak alárendelt szerepe volt e társadalmi csapdahelyzet kialakulásában, így a tanácsadás, az adósságkezelési ügyintézésben való segítségnyújtás bár jelentősen enyhítette az érintett családokra nehezedő nyomást, azonban az alapvető okokat, a munkanélküliséget, a szegénységet nyilvánvalóan nem szüntethette meg, így az adósság újratermelődést az esetek jó részében nem sikerült megállítani. Nyilvánvalóvá vált, hogy olyan komplex programra lenne szükség, amely a tünetek enyhítésén túlmenően oki kezelést képes biztosítani, és a többszörösen hátrányos helyzetű családok számára a csapdahelyzetből való kitörés lehetőségét is megteremti. Egy ilyen program kidolgozásához, amely az Alapítvány jövőbeli tervei között 3

5 szerepel, azonban szélesebb körű tájékozódásra volt szükség. Ezért az Alapítvány a mentorok és önkéntesek bevonásával széleskörű adatgyűjtésbe kezdett. A vonatkozó nemzetközi és hazai kutatási eredmények értékelése, valamint a mentorokkal, a kistérségben levő települések polgármestereivel, civil szervezetek vezetőivel készített félig strukturált interjúk tapasztalatai alapján kidolgozott kérdőívvel 2012 nyarának végén adatfelvételre került sor 12 településen, a kistérség két városában, Beretytyóújfaluban és Komádiban, valamint kisebb lélekszámú és népesebb községekben. A lépcsőzetes kiválasztás során a térségi lefedettségre is törekedve Berekböszörmény, Bojt, Furta, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Mezőpeterd, Nagykereki, Told és Váncsod községek lakói közül népességarányosan határoztuk meg a megkérdezendők számát. A településeken belül az egyes utcák nevük, valamint az utcákban élők házszámuk alapján véletlen kiválasztással kerültek be a mintába. Az adatfelvétel eredménye 992 értékelhető kérdőív volt, amely ugyanennyi háztartás, valamint az azokban élő éves és idősebb személy életviszonyairól, az adóssággal küzdők arányáról, továbbá az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeivel kapcsolatos véleményükről adott információt. A kérdőíves adatfelvétel mellett feldolgoztuk a 209 adósságkezelő naplóban szereplő információkat is, ezek alapján esetleírások is készültek. Az így gyűjtött információk értékelése alapján került sor egy jövőbeli, komplexebb program alapjainak a felvázolására. 4

6 1. Az adósságcsapdáról nemzetközi kitekintéssel 1.1. Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai Az elmúlt évtizedekben követett fenntarthatatlan növekedési pálya eredményeként kitört és elhúzódó válsággal kapcsolatban, a nemzetközi sajtóban az egyik leggyakrabban emlegetett fogalommá vált az adósságcsapda, amelyben nem csak egyének, családok, vállalkozások, hanem települések, sőt nagy számban országok is vergődnek. Adósságcsapdáról akkor beszélhetünk, amikor kezelhetetlené válik az eladósodás, a bevételek nem elégségesek az esedékes törlesztések fizetéséhez, a kamatok halmozódnak, és kilátástalannak látszik az adósság visszafizetése. Az adósságcsapda mélyül, amikor egy család, egy vállalkozás, vagy akár egy önkormányzat újabb hitelt próbál felvenni ahhoz, hogy a már meglevő adósságát fizetni tudja. Az adósságcsapda nagyobbá és mélyebbé válik azáltal, hogy az eladósodottak egyre drágábban juthatnak újabb hitelhez, vagy amikor a késedelmesen fizetőket büntető kamatokkal sújtják 5 a hitelezők, de a kamatlábak, vagy a visszafizetési feltételek egyoldalú megváltoztatása a hitelező által ugyancsak az adósok helyzetének a kilátástalanságát fokozza. 1 Elterjedt az a felfogás, hogy az adósságcsapdában vergődők maguk tehetnek sanyarú helyzetükről, mert felelőtlenül vettek fel hiteleket, rabjává váltak saját fogyasztásuknak, nem tudtak ellenállni a fogyasztáscentrikus gazdaság szirénhangjainak, a csábítóan kedvezőnek tűnő hiteleknek. Minden bizonnyal ez is szerepet játszik az eladósodás társadalmi méretű csapdává válásában. Valójában e széles körben ható és veszélyes társadalmi jelenségnek strukturális okai vannak, a gazdaság és a társadalom mélyrétegeiben végbemenő torzulások következményeiről van szó. Az elmúlt három évtized társadalmi-gazdasági folyamatainak, a 1 Debt Trap. m/definition/debt-trap.html

7 fenntarthatatlan növekedési pályának elkerülhetetlen következménye egy többszörös, pénzügyi, gazdasági és szociális válság, amelynek egyik megnyilvánulása a munkanélküliség magas szintje, az elszegényedés és az eladósodás. Adósságcsapdához vezetettek azok az ösztönző pénzügyi struktúrák is, amelyek arra csábították az egyéneket, hogy hosszú távú adósság-kötelezettségeket vállaljanak fel olyan feltételekkel, amelyek valójában erőteljesen kedveztek a hitelnyújtónak, és nem a hitelt felvevőknek. Miközben a bankok nyakló nélkül nyújtották a hiteleket, és valósággal rátukmálták a fogyasztókra a hitelkártyákat, a rövidtávú profitnövelési hajsza miatt a munkavállalóknak egyre kevesebb bérrel kellett megelégedniük, ami a vásárlóerő, a fizetőképesség csökkenésével járt, hozzájárulva a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanásához. A gazdasági növekedés hasznát egyre nagyobb mértékben sajátította ki a lakosság felső néhány százaléka, ami törvényszerűen vezetett a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, az eladósodáshoz, mert az emberek növekvő hányada csak hitelek felvételével tudta tanít- 6 tatni gyermekét, kicserélni a megtervezett, mesterséges elavulás miatt idő előtt tönkre ment háztartási gépeit, javíttatni a megélhetéséhez nélkülözhetetlen gépkocsiját, vagy akár gyógyítatnia magát és hozzátartozóit. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a társadalmi egyenlőtlenségek extrém mértékű növekedésének elkerülhetetlen következménye a munkanélküliséggel, az elszegényedéssel és az eladósodással jellemezhető szociális válság, amely környezeti-, energia-, és élelmiszerválsággal társulva sújtja a kedvezőtlen globális hatásokkal szemben védtelen embereket. 2 A múlt század hetvenes éveitől kezdve, a gazdaság szerkezeti átalakulásával, a globalizáció előrehaladásával összefüggésben a munkanélküliség az első számú társadalmi problémává vált szerte a világon. Forrása a több mint egymilliárd főt érintő 2 Michael Renner: Making the Green Economy Work for Everybody. In: State of the World 2012: Moving Toward Sustainable Prosperity. Worldwatch Institute, /files/sow12%20summary%20% 28Chapter%201%29.pdf

8 szegénységnek a fejlődő világban, és kiváltója az alsó osztályok tartós szegénységének, az alsó középosztály elszegényedésének a fejlett országokban. A munkanélküliség, a szegénység és az eladósodás, valamint a globális pénzügyi és gazdasági válság összefügg egymással. A munkanélküliség és az eladósodás ok és okozat is egyszerre. A válság a korábbinál magasabb szintre lökte a munkanélküliséget, másfelől az ingatlanpiac összeomlásában, amely az elsütő billentyű szerepét játszotta a válság kirobbanásában, ugyancsak döntő szerepe volt a munkanélküliségnek: a munkájukat vesztett emberek nem voltak képesek fizetni a gyakran jelentős mértékű jelzáloghiteleiket. A munkanélküliség emelkedését és tartósan magas szinten való fennmaradását a gazdasági növekedés ciklikussága mellett (nagyobb mértékben és meghatározóbb módon) három alapvető folyamat okozta: a gazdasági szerkezeti átalakulása, a globalizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. A múlt század hetvenes éveitől kezdve a fejlett országokban 7 végbement egy olyan szerkezeti átalakulás, amelynek során az iparilag fejlett országok lesodródtak arról az extenzív ipari növekedési pályáról, amelynek hajtóereje a bányászat, a nehézipar, a viszonylag kevés tudást, de sok nyersanyagot tartalmazó termékek sok energiával való előállítása volt a szalagrendszerű tömegtermelés formájában. A fejlett országok rákényszerültek egy posztindusztriális növekedési pályára, amelynek a lokomotívja a tudás-intenzív termelés mellett a szolgáltatatói ágazat bővülése volt. A termékekben, ahogy csökkent a nyersanyaghányad, és növekedett a tudás által hozzáadott érték, egyre kevesebb bányára, vasra és acélra volt szükség, a nehézipar leépült, tömegesen kerültek az utcára az ágazatban foglalkoztatott emberek. A technikai fejlődés, az ipari termelés komplex gépesítése és automatizálása ugyancsak az iparban korábban nagy tömegben alkalmazott munkaerő leépítéséhez vezetett. A mezőgazdaság iparszerűvé tétele, a munkaerő, mit költségtényező lehető legnagyobb mértékű kiiktatása, szerves trágya helyett műtrágya, kapa helyett gyomirtó, az élelmiszertermelésben a természetes alap-

9 anyagok, gyümölcsök helyett mesterséges ízfokozók alkalmazása a foglalkoztatottság drasztikus csökkenését eredményezte. Ugyancsak a gazdaság szerkezeti átalakulásához tartozik a tőkekoncentráció a kereskedelemben. A nagy kereskedelmi hálózatok előretörése a hagyományos kiskereskedelem leépülésével, az ágazatban foglalkoztatottak számának nagy mértékű csökkenésével járt együtt. Egy bevásárló központ, amely hatalmas forgalmat generál, e forgalomhoz képest elenyésző számú árufeltöltőt és pénztárost, valamint kisegítő személyzetet alkalmaz. A bevásárló központokban gyakorlatilag nincsenek kereskedők, az alulképzett, és rosszul fizetett emberek gyakran képtelenek a vásárlókat megfelelően tájékoztatni az ott forgalmazott, gyakran csak 4-5 évi használatra tervezett tartós fogyasztási eszközökről sem. A mesterséges elavulás betervezése értelmetlené teszi a javító-szerelő szolgáltatást, mert sokszor gazdaságosan nem lehet ezeket az eszközöket megjavítani. A lábbelik többsége egy szezonnál többet nem bír ki, de minek is bírna, mikor a reklámok a kidobás divatját sulykolják a fogyasz- 8 tókba, és nem a javításra, ezáltal a takarékosságra ösztönöznek. Eredménye az un. jóléti szemét hihetetlen méretű megszaporodása, a javító ágazat összeszűkülése, munkahelyteremtő képességének megszűnése. A gazdaság szerkezeti átalakulásával összefüggésben kell megemlítenünk a pénzügyi ágazat, mint szolgáltatás előtérbe kerülését. A pénz, mint forgalmi eszköz veszít a jelentőségéből, ellenben növekszik spekulációs eszközként való felhasználása. A pénz elszakadása az aranytól, a nyakló nélkül forgalomba bocsátott pénz mennyiségének a növekedése, amely többszörösen meghaladta az utóbbi években a forgalmazott termékek és szolgáltatások értékét, párosulva a pénzügyi termékekkel való spekulációs kereskedés állami kontrolljának liberalizálásával, egy olyan spekulatív gazdaságot eredményezett, amely nem a termelés és a forgalmazás, a reálgazdaság bővülését szolgálta, hanem kevés ember gyors meggazdagodását. Nyilvánvaló, hogy a spekulatív gazdaság burjánzásának nincs érdemi foglalkoztatás bővítő hatása, sőt, a készpénzforgalom csökkenése, az átutalások számítógépes elter-

10 jedése, az ágazat technikai fejlődése inkább az itt foglalkoztatottak számának a csökkenéséhez és nem a növekedéséhez vezet. A globalizáció, ez a világméretű, először a gazdaságban meginduló, de aztán egyéb területeken is végbemenő integrációs folyamat, ugyancsak csökkentette a foglalkoztatottság szintjét a fejlett országokban, annak következtében, hogy az ipari termelést növekvő mértékben szervezték ki olyan országokba, ahol a nyersanyagok mellett a nagyon olcsó munkaerő is rendelkezésre állt. A tőkemozgás mögött új piacok keresése is motiváló tényező volt, mert a fejlett országokban egyfelől telítődött számos fogyasztási termék piaca, másfelől várható volt, hogy az iparosítás következtében meglóduló gazdasági növekedés a nagy népességű fejlődő országokban hatalmas, addig kielégítetlen piacokhoz juttatja a globalizálódó tőkét. A fejlődő országokban az ipari fejlődés fellendülése egyébként pozitív hozadéka volt a globalizációnak, de ezen országokban az erőteljesebb gazdasági növekedés fenntarthatatlan folyamatokat is elindított, óriási környezeti és társadalmi károkat okozva, szélsőséges társadalmi polarizációt eredményezve. Az iparosított mezőgazdaság erőszakolt elterjesztése a fejlődő országokban az ott honos, hagyományos mezőgazdaság megsemmisülését hozta magával, rettenetes környezeti károkkal, a paraszti tömegek elszegényedésével együtt járva, amely a világtörténelemben eddig páratlan, tömeges méretű városba való áramlást generált. A fejlődő világ rendkívül gyors urbanizációja azonban megdöbbentően szélsőséges városfejlődést eredményezett. Egyfelől vannak a sok milliós lakosú metropoliszok a maguk csillogó üvegpalotáikkal, hivalkodó üzletközpontjaikkal, a kis létszámú gazdasági és politikai elit fényűző lakónegyedeivel, másfelől a koncentrált nyomor, a gazdag városrészeket gyűrűként körbe ölelő nyomortelepekkel, bádogviskókkal, a csatornák, közművek teljes hiányával. A globalizáció egyetlen, zömében pozitív fejleménye a nemzetközi biztonság növekedése a kölcsönös függés révén, amit nagyban elősegített a közlekedési, szállítási, energetikai, távközlési és információs technológiai struktúrák összekapcsolódása, amely lehetőséget adna a jólét, a kultúra világmé- 9

11 retű elterjesztésére is, ha élnének, és nem visszaélnének ezzel a hihetetlen technikai haladással. Ugyanakkor e technikai bázis által is felgyorsított világpiaci integráció, a nagymértékű, egymástól való függés a világgazdaságban az árú-, de főleg a pénzpiacok reakcióinak hisztérikussá válását is elősegíti. A világ bármely részében, ha mond egy politikus, vagy egy pénzügyi guru (vagy akit annak tartanak) valami riasztót, az képes egész világra kiterjedő pánikot kiváltani a pénzügyi spekulánsok, szépítsünk: pénzügyi befektetők körében. Valójában a gazdasági válságnak, és benne a magas munkanélküliségnek, a szegénységnek és az eladósodásnak a legalapvetőbb oka a társadalmi egyenlőtlenség fokozatos növekedése, amely a globalizáció munkahelyeket csökkentő hatása mellett döntő szerepet játszott a társadalom nagy többségét kitevő lakosság fizetőképességének csökkenésében. Ez fokozott mértékben vezetett a belső piac beszűküléséhez, a kistermelők tönkremeneteléhez. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a gazdasági növekedés hasznának a kisajátítása a lakosság felső néhány százaléka által, erősítette a gazdaság szerkezeti átalakulásának, valamint globalizációnak a munkahelycsökkentő hatását. Az egyenlőtlenségek növekedését, azt, hogy a pénz azokhoz vándorol, akiknek a fogyasztása nem generál a belső piacon érdemi foglalkoztatás-bővülést, rendszerint azzal az ideológiával próbálják mentegetni, hogy a nagyobb jövedelem több beruházást, nagyobb növekedést, több munkahelyet jelent, vagyis a növekedés haszna lecsepeg az alsóbb osztályok szintjére is. A gond csak az ezzel az ideológiával, hogy a valóságban a gazdaság nem így működik. Lehetséges, hogy a statisztika gazdasági növekedést jelez, miközben a foglalkoztatás stagnál. Valószínű, hogy a gazdasági mítoszok közé kell sorolnunk az a nézetet, hogy a gazdasági növekedés minden esetben bővíti a foglalkoztatást. Az USA-ban pl. a 2009-es visszaesést követően 2010-ben már újra gazdasági növekedés volt észlelhető, amely megelőzte a válság előtti szintet is, de ez nem járt együtt a munkahelyek számának a növekedésével. 10

12 A következő ábra ezt a tendenciát szemlélteti: A GDP nagyságának és a munkahelyek számának alakulása az USA-ban között 3 3 Krugman, P. a New York Timesben megjelent írása alapján a YES magazin cikke: 3 big myths about jobs today. Lies, Damned Lies, and Economics. Busting 3 big myths about jobs today. YES Magazin, Sept 01,

13 Az USA-ban, 2011 májusában, 4,7 munkanélküli jutott minden egyes új munkahelyre. Ez a szám nem ment az utóbbi 29 hónap alatt 4,3 fő alá és 2008 között is háromszor annyi ember keresett munkát, mint amennyi betöltetlen munkahely állt rendelkezésre. Gyakran hangoztatott mítosz az is, hogy ha a nagyvállalatok és a gazdagok adóját csökkenti az állam, akkor azok a többletpénzt munkahelyek teremtésére fordítják. Ezzel szemben tény, hogy a válság után a gazdasági szervezetek kezén hatalmas pénzöszszegek halmozódtak fel. A szervezetek rekord mennyiségű pénzen ülnek, pl. az USA-ban több mint 80 milliárd dolláron. Ugyanúgy a nagybankok 1,6 ezer milliárd USD tartalék felesleggel rendelkeznek, amelyet nem kölcsönöznek, mert félnek, mert kivárnak előtt a többlettartalékok sohasem voltak nagyobbak, mint 3 milliárd dollár. Ez a helyzet 2009 óta áll fenn. De a munkanélküli ráta nem változott. 4 A közgazdasági Nobel díjas Joseph STIGLITZ által veze- 4 Az adatok forrása: lásd az előző hivatkozást. tett, a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására létrehozott ENSZ bizottság megállapítása szerint a globális gazdasági válság fő oka a főbb társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenség, ezen belül a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése országokon belül és kívül. 5 Ennek két következménye van. Az első az összes kereslet csökkenése. A legnagyobb gazdasági hatalommal és politikai befolyással rendelkező csoportok úgy tudják megváltoztatni az elosztási viszonyokat, hogy a gazdasági növekedés haszna náluk csapódjon le. Ahogy az említett ENSZ bizottság megállapította, a pénz azoktól, akik azt alapvető szükségletük kielégítésére tudnák költeni, elvándorol azokhoz, akik túlságosan jó módban élnek ahhoz, hogy azt könnyedén el tudnák költeni szükségleteik fedezésére. Ehelyett pazarló életmódju- 5 Vandemoortele, Milo: Within- Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, ownload/4165.pdf 12

14 kat finanszírozzák vele, amelylyel semmiképpen sem teremtenek nagyobb mértékű pótlólagos keresletet az adott ország alapvető gazdasági ágai (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, stb.) számára, már csak azért sem, mert a többlet pénz nagyobb hányadát mind fogyasztási, mind beruházási céllal külföldön költik el, nem beszélve a jövedelmek adózás alóli kimenekítéséről külföldi, offshore cégekbe. A felsőbb jövedelmi csoportok megtakarításaik jó részét nem csak részvényekbe, hanem luxusingatlanokba (nem kis részben külföldön), aranyba, ékszerekbe, műkincsekbe fektetik, amelyek bár növelik a GDP-t, (mert az egy forgalmi mutató), az adott ország gazdasága számára azonban holt tőkét jelentenek, mert jelentős számú új munkahelyet nem hoznak létre, a foglalkoztatottságot érdemben nem javítják. Az utóbbi három évtizedben miközben átmeneti visszaesésekkel ugyan, de állandó gazdasági növekedés volt a világban ennek a fellendülésnek a haszna növekvő mértékben főleg a felső jövedelmi osztályokhoz vándorolt. A közepes és alacsony jövedelemmel bíró csoportok reálbér rátája stagnált vagy csökkent a világ országainak többségében a felső jövedelmi csoportokhoz viszonyítva. Az USA-ban pl. a háztartások legnagyobb jövedelmű, felső 20 százaléka 1967-ben az ország összes jövedelmének 44 százalékát birtokolta, 2003-ban már 50 százalékát. Ezzel szemben, a háztartások legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százalékának részesedése 4 százalékról 3,4 százalékra csökkent ugyan ezen időszakban. A következő oldalon levő ábra ezt mutatja. 13

15 Jövedelemmegoszlás az USA legfelsőbb és legalsóbb 20 százaléka között Vandemoortele, Milo: Within-Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London,

16 Az ábra egyértelműen bizonyítja a jövedelmi szakadék mélyülését a lakosság legfelső (vörös trendvonallal ábrázolt) 20 százaléka és legalsó (fekete vonallal ábrázolt) 20 % jövedelmi helyzete között. (A baloldali függőleges tengely a felső 20 %, a jobboldali függőleges tengely az alsó 20 % részesedését mutatja az összes jövedelemből.) A gazdasági globalizáció is növelte a profitrátát, miközben a munkajövedelmeket lefelé nyomta. Az új évezredben a profitráta négy évtizedes csúcsot ért el, mialatt az átlag munkás reálbére stagnált vagy hanyatlott. A közepes jövedelmű keresők reálbére is egy helyben állt, miközben a leggazdagabbak jövedelme nőtt. Az egyenlőtlenség és a társadalmi polarizáció az országok széles körében erősödött. A növekvő egyenlőtlenség következményei a társadalom minden alrendszerében, így a gazdaságban is jelentkeztek, miközben az egyenlőtlenség elmélyülése aláásta a társadalmi és politikai stabilitást is. Számos vizsgálat bizonyította azt, hogy az egyenlőtlenség károsan hat a növekedésre. A jövedelmi egyenlőtlenség, különösen, ha magas szintet ér el, 15 számos olyan következménnyel jár, ami alááshatja a növekedést. VANDEMOORTELE, Milo a Nobel díjas J. STIGLITZ nyomdokain haladva az alábbiakban foglalta össze az egyenlőtlenség növekedésének következményeit: Legyengíti a társadalmi szerződést, amely megalapozza a szociális kohéziót és a politikai stabilitást egy országban. A magas jövedelmi egyenlőtlenség magas bűnözési rátával, konfliktusokkal és alacsonyabb életkilátásokkal jár együtt. Állandósítja az elszámoltathatósággal kapcsolatos problémákat a kormányzati intézményekben. Csökkenti annak a valószínűséget, hogy a gazdasági és szociális politika képes olyan növekedést generálni, ami lehetővé teszi a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok integrálását és emberi fejlődését. A gazdagabb csoportok képesek olyan mértékben befolyásolni a politikát, hogy tartósan biztosítani tudják gazdasági előnyeiket, pl. a regresszív adózás, vagy a közbeszerzések, a közpénzeknek egy

17 olyan allokációja révén, amely érdekeiket inkább szolgálja, semmint az ország egészének jólétét. Elmélyíti a makro-ökonómiai instabilitást az által, hogy az alacsony jövedelmű háztartások kevésbé lesznek képesek alkalmazkodni a gazdasági megrázkódtatásokhoz. 7 A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésének másik következménye a társadalmi és politikai instabilitás veszélyének fokozódása. Számos tanulmány kimutatta, hogy azokban az országokban (pl. Latin- Amerikában, Afrikában, Ázsiában), ahol magasak a jövedelmi különbségek, gyakran alakulnak ki súlyos szociális feszültségek és válságok, amelyeket a gyenge és rendszerint korrupt 7 Vandemoortele, Milo: Within- Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, ownload/4165.pdf állami intézményrendszer képtelen kezelni. A növekvő jövedelmi egyenlőtlenség politikailag fenntarthatatlan állapotokat eredményez. A magas egyenlőtlenség kapcsolatban van a politikai instabilitással, amely makro-ökonómiai ingatagságot okoz. Az egyenlőtlenség magas szintje a társadalomban olyan tevékenységekbe sodorja bele az embereket, amelyek kívül vannak a piacgazdaságon (pl. illegális drogkereskedelem, bűnözés, stb.), ezzel hozzájárulnak a politikai és szociális instabilitás erősödéséhez. A politikai és társadalmi stabilitás hiánya a gazdaság széteséséhez vezethet, mert az ingatag társadalmi viszonyok, a kiszámíthatatlan politika aláássák a piacgazdaság alapját, a kiszámítható jövőt, és a társadalmipiaci szereplőkbe vetett bizalmat, elbátortalanítja a megtakarításokat és a beruházásokat. Az egyenlőtlenségek növekedése éppen ezért állandósítja a makrogazdasági instabilitást növekvő politikai és szociális instabilitás mellett. 16 A magas egyenlőtlenség gátolja a gazdasági növekedést is, mert körülbástyáz olyan érdekeket, amelyek megakadályozzák a

18 politikai reformokat. A befolyásos csoportok abba az irányba nyomják a politikát, hogy az inkább védje az előjogaikat, mintsem hogy versenyt és a növekedést generáljon. Ez ma világosan megmutatkozik az USA-ban, akár az egészségügyi, akár a klímatörvénnyel kapcsolatos vitákat vesszük szemügyre. Más kutatások azt támasztják alá, hogy szoros kapcsolat van a válság, a munkanélküliség és az eladósodás között. Raghu RAJAN és Robert REICH arra a következtetésre jutottak, hogy a kemény pénzügyi válságnak és a magas munkanélküliségnek mélyebb okai vannak. Szerintük a jövedelmi egyenlőtlenségek állandó növekedése, valamint az átlagjövedelmek stagnálása kényszerítette a szegényeket és a középosztálybelieket a rendkívül magas eladósodásra, ami aztán fokozatosan vezetett el a pénzügyi válság kialakulásához. Amikor látszani kezdett, hogy a fizetőképesség csökkenése a gazdasági növekedést is mérsékli, akkor olcsó hiteleket próbáltak rátukmálni még a szegényebb háztartásokra is, adósságcsapdába taszítva azokat. 8 Az IMF közgazdászai Michael KUMHOF és Romain RANCIERE ugyancsak felvázoltak egy gazdasági modellt, amely képes leírni az alapvető jellemzőit annak a kapcsolatnak, amely az egyenlőtlenség, az adósság és a pénzügyi válság között fennáll és 2007 között az USA-ban az 5 százalékot képező leggazdagabb háztartásoknak a jövedelemből való részesedése 22 százalékról 34 százalékra növekedett, miközben az összes háztartás adósságállományának a jövedelmekhez viszonyított aránya megduplázódott. Mindazonáltal, ahogy arra Kumhof és Ranciere rámutatott, a fogyasztási egyenlőtlenség mérsékeltebben növekedett, mint ahogy a jövedelmi egyenlőtlenség. Az egyetlen módja annak, hogy a fogyasztás magas szintje megmaradjon a szegény- és közép- 8 Gourinchas, Pierre-Olivier & Obstfeld, Maurice, Consumption Inequality, Income Inequality and Global Imbalances UC Berkeley, NBER and CEPR. 11_ pdf 17

19 osztálybeli fogyasztók stagnáló jövedelme mellett, a növekvő eladósodás. Más szavakkal, az adósság jövedelmekhez viszonyított arányának növekedése elkerülhetetlenül a szegény- és középosztálybeli háztartásokra koncentrálódott ban a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság jövedelem arány 80 százalék volt, szemben a háztartások alsó 95 százalékánál mért 60 százalékkal. A gazdagabbak tehát az 1980-as években élve az olcsó, alacsony kamatozású hitel-lehetőségekkel, inkább hitelből vásároltak, mintsem hogy megtakarításaikhoz nyúltak volna hozzá. Húsz évvel később a helyzet drámaian megfordult, a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság-jövedelem arány 65 % lett, szemben a háztartások alsó 95 százaléka esetében mért 140 százalékkal. Kumhof és Ranciere szerint a növekvő eladósodás növeli a kockázatát a pénzügyi válságnak, amely termelési vesztességekhez, a bűnözés növekedéséhez, és nagyobb fokú munkanélküliséghez vezet. 9 Az eladósodás- 9 Prakash Loungani: The Global Unemployment Crisis: Costs, Causes, Cures 18 hoz és az adósságcsapdához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat az alábbi ábrán összegezzük: The Globalist, november d.aspx?storyid=8810

20 Az adósságcsapdához vezető folyamatok gazdasági torzulások globalizáció a gazdaság szerkezeti átalakulása fenntarthatatlan növekedési pálya spekulatív gazdaság erősödése, buborékok kialakulása gazdasági válság többszörös (pénzügyi,hitel, gazdasági, energia, élelmiszer, környezeti, stb.) válságok kialakulása az elosztási viszonyok torzulása a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése szociális válság a munkanélküliség növekedése eladósodás a fizetőképesség csökkenése, a szegénység növekedése a válság elhúzódása, rossz kezelése, az adósságcsapda elmélyülése 1.2. A globális adósságcsapda Claus VOGHT és Roland LEUSCHEL: The Global Debt Trap (A globális adósságcsapda) című könyvükben részletesen bemutatják azt a folyamatot, amely a globális adósságcsapda kialakulásához vezet. A kiváltó okok között említik az USA pénzpiaci liberalizációját, az olcsó hitelek dömpingjét, a gazdaság különböző ágazataiban a gyors profitszerzés vezérelte buborékok kialakulását, majd az ingatlanpiac összeomlását követően a pénzügyi válság kirobbanását az USA-ban, valamint a globalizáció következtében az egész világra való kiterjedését. A globális pénzügyi válságot enyhítendő, a teljes összeomlást megelőzendő a világ fejlettebb részében a kormányzatok az emberiség történetének legnagyobb pénzügyi mentőakcióját hajtották végre ban az USA-ban 700 milliárd dollárt emésztett fel a bankmentő csomag, de 2010-ben az USA kormányzata már 3,7 ezer milliárd dollárt fordított pénzügyi mentőakcióra és kötvényvásárlásokra. Ha ehhez hozzászámítjuk a 19

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv A 2010-es évek az ÁLLAMADÓSSÁGRÓL szólnak A 2008-as gazdasági világválság elmélyülése óta egyértelműen látható, hogy a 2010-es évek kiemelkedő témája az államadósság lesz. A nyugati

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Pénz nélkül: cseregazdaság

Pénz nélkül: cseregazdaság Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN Péterfi Mária szociális munkás Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Társadalmi

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi Utak és irányok merre tovább Magyarország? Konferencia, Óbudai Egyetem Egy tündérmese nyomában Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. április 5. A GKI konferencián megkérdeztük Ma

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Egy cipőben járunk... 2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak Berta Dávid Kicsák Gergely: A 2016. évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak 2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Szigorodtak a hitel-felvétel feltételei

Szigorodtak a hitel-felvétel feltételei 2010 március 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Az elmúlt egy-két évben jelentősen megemelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, de a forint alapú hitelek

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

See the future Be the future Own the future. Postponed. Kozák Ákos, március 29.

See the future Be the future Own the future. Postponed. Kozák Ákos, március 29. See the future Be the future Own the future Postponed Kozák Ákos, 2011. március 29. GfK Hungária Életstílus, fogyasztás ma Magyarországon Kozák Ákos 2010. október 12. A GDP alakulása Euróban 2010-ben 2

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben