Kistérségi Kilábalás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi Kilábalás"

Átírás

1

2 Bihar Fejlődéséért Egyesület 4010 Berettyóújfalu, Bocskai u. 15. Kistérségi Kilábalás A családok helyzetének, az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeinek vizsgálata a Berettyóújfalui kistérségben Bánfalvi Győző és Hamvas László közreműködésével a tanulmányt írta Dr. Béres Csaba TÁMOP / Berettyóújfalu

3 TARTALOM Bevezetés Az adósságcsapdáról nemzetközi kitekintéssel Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai A globális adósságcsapda Kiút az adósságcsapdából Adósságcsapda, hátralékosság, mint társadalmi probléma Magyarországon A hitelcsapda A hitelcsapda kezelésére tett kormányzati intézkedések Közüzemi számla hátralékosság A hátralékosság, mint társadalmi probléma kezelése A Berettyóújfalui kistérség adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzői A Berettyóújfalui kistérségben élő családok helyzetének vizsgálata A vizsgált háztartások főbb jellemzői A vizsgált háztartások foglalkozási és jövedelmi helyzete Lakásviszonyok és energiafogyasztás Eladósodottság, közműdíj hátralékosság A családok életszínvonala A település életviszonyainak a megítélése Az adósságkezelési program tapasztalatai Kiút az adósságcsapdából egy komplex fejlesztési program alapjai Kiút a válságból: a fenntartható, globális zöld gazdaság építése A zöld gazdaság építése az Európai Unióban A munkanélküliségből, az adósságcsapdából, a szegénységből való kitörés lehetősége a lokális, zöld gazdaság építésével a Berettyóújfalui kistérségben IRODALOM Mellékletek Az adatfelvétel során alkalmazott kérdőív TANÁCSADÁSI NAPLÓ Mentorok beszámolói Karika Róbert: Kistérségi kilábalás (program értékelés) Kiss Józsefné: Kistérségi kilábalás Juhász Nikolett: Adósságkezelési esetleírások

4 Bevezetés A Bihar Fejlődésért Alapítvány a TÁMOP / számú pályázat keretében nyert támogatással 2011-ben adósságkezelési programot indított a Berettyóújfalui kistérségben. A projekt megvalósításának első szakaszában 20, szociális segítésben jártas szakembert képeztek ki adósságkezelő mentorrá. A program további részében a kistérség településein 209 család adósságkezelésére került sor, amelynek során a mentorok a fizetési hátralékba, és sok esetben adósságcsapdába került családok számára nem csak tanácsadással szolgáltak, hanem kapcsolatba léptek a közmű számlákat kibocsátó szolgáltató vállalatokkal, és sikerült ügyfeleik számára fizetési könnyítéseket, részletfizetési lehetőséget biztosítani. A projekt végrehajtása során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az adósságcsapdához vezető okok között a legnagyobb szerepe a munkanélküliségnek, és az abból származó jövedelmi szegénységnek van, amit még súlyosbított az érintett családokban élők rossz egészségi állapota, alacsony szintű képzettsége, rossz munkaerő-piaci pozíciója. A gyakran népes családok a szegénység, a munkanélküliség és az adósság pokoli hármasának csapdájában vergődnek. A családok csupán kisebb hányadában érzékelhető felelőtlen gazdálkodásnak és pazarlásnak csak alárendelt szerepe volt e társadalmi csapdahelyzet kialakulásában, így a tanácsadás, az adósságkezelési ügyintézésben való segítségnyújtás bár jelentősen enyhítette az érintett családokra nehezedő nyomást, azonban az alapvető okokat, a munkanélküliséget, a szegénységet nyilvánvalóan nem szüntethette meg, így az adósság újratermelődést az esetek jó részében nem sikerült megállítani. Nyilvánvalóvá vált, hogy olyan komplex programra lenne szükség, amely a tünetek enyhítésén túlmenően oki kezelést képes biztosítani, és a többszörösen hátrányos helyzetű családok számára a csapdahelyzetből való kitörés lehetőségét is megteremti. Egy ilyen program kidolgozásához, amely az Alapítvány jövőbeli tervei között 3

5 szerepel, azonban szélesebb körű tájékozódásra volt szükség. Ezért az Alapítvány a mentorok és önkéntesek bevonásával széleskörű adatgyűjtésbe kezdett. A vonatkozó nemzetközi és hazai kutatási eredmények értékelése, valamint a mentorokkal, a kistérségben levő települések polgármestereivel, civil szervezetek vezetőivel készített félig strukturált interjúk tapasztalatai alapján kidolgozott kérdőívvel 2012 nyarának végén adatfelvételre került sor 12 településen, a kistérség két városában, Beretytyóújfaluban és Komádiban, valamint kisebb lélekszámú és népesebb községekben. A lépcsőzetes kiválasztás során a térségi lefedettségre is törekedve Berekböszörmény, Bojt, Furta, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Mezőpeterd, Nagykereki, Told és Váncsod községek lakói közül népességarányosan határoztuk meg a megkérdezendők számát. A településeken belül az egyes utcák nevük, valamint az utcákban élők házszámuk alapján véletlen kiválasztással kerültek be a mintába. Az adatfelvétel eredménye 992 értékelhető kérdőív volt, amely ugyanennyi háztartás, valamint az azokban élő éves és idősebb személy életviszonyairól, az adóssággal küzdők arányáról, továbbá az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeivel kapcsolatos véleményükről adott információt. A kérdőíves adatfelvétel mellett feldolgoztuk a 209 adósságkezelő naplóban szereplő információkat is, ezek alapján esetleírások is készültek. Az így gyűjtött információk értékelése alapján került sor egy jövőbeli, komplexebb program alapjainak a felvázolására. 4

6 1. Az adósságcsapdáról nemzetközi kitekintéssel 1.1. Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai Az elmúlt évtizedekben követett fenntarthatatlan növekedési pálya eredményeként kitört és elhúzódó válsággal kapcsolatban, a nemzetközi sajtóban az egyik leggyakrabban emlegetett fogalommá vált az adósságcsapda, amelyben nem csak egyének, családok, vállalkozások, hanem települések, sőt nagy számban országok is vergődnek. Adósságcsapdáról akkor beszélhetünk, amikor kezelhetetlené válik az eladósodás, a bevételek nem elégségesek az esedékes törlesztések fizetéséhez, a kamatok halmozódnak, és kilátástalannak látszik az adósság visszafizetése. Az adósságcsapda mélyül, amikor egy család, egy vállalkozás, vagy akár egy önkormányzat újabb hitelt próbál felvenni ahhoz, hogy a már meglevő adósságát fizetni tudja. Az adósságcsapda nagyobbá és mélyebbé válik azáltal, hogy az eladósodottak egyre drágábban juthatnak újabb hitelhez, vagy amikor a késedelmesen fizetőket büntető kamatokkal sújtják 5 a hitelezők, de a kamatlábak, vagy a visszafizetési feltételek egyoldalú megváltoztatása a hitelező által ugyancsak az adósok helyzetének a kilátástalanságát fokozza. 1 Elterjedt az a felfogás, hogy az adósságcsapdában vergődők maguk tehetnek sanyarú helyzetükről, mert felelőtlenül vettek fel hiteleket, rabjává váltak saját fogyasztásuknak, nem tudtak ellenállni a fogyasztáscentrikus gazdaság szirénhangjainak, a csábítóan kedvezőnek tűnő hiteleknek. Minden bizonnyal ez is szerepet játszik az eladósodás társadalmi méretű csapdává válásában. Valójában e széles körben ható és veszélyes társadalmi jelenségnek strukturális okai vannak, a gazdaság és a társadalom mélyrétegeiben végbemenő torzulások következményeiről van szó. Az elmúlt három évtized társadalmi-gazdasági folyamatainak, a 1 Debt Trap. m/definition/debt-trap.html

7 fenntarthatatlan növekedési pályának elkerülhetetlen következménye egy többszörös, pénzügyi, gazdasági és szociális válság, amelynek egyik megnyilvánulása a munkanélküliség magas szintje, az elszegényedés és az eladósodás. Adósságcsapdához vezetettek azok az ösztönző pénzügyi struktúrák is, amelyek arra csábították az egyéneket, hogy hosszú távú adósság-kötelezettségeket vállaljanak fel olyan feltételekkel, amelyek valójában erőteljesen kedveztek a hitelnyújtónak, és nem a hitelt felvevőknek. Miközben a bankok nyakló nélkül nyújtották a hiteleket, és valósággal rátukmálták a fogyasztókra a hitelkártyákat, a rövidtávú profitnövelési hajsza miatt a munkavállalóknak egyre kevesebb bérrel kellett megelégedniük, ami a vásárlóerő, a fizetőképesség csökkenésével járt, hozzájárulva a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanásához. A gazdasági növekedés hasznát egyre nagyobb mértékben sajátította ki a lakosság felső néhány százaléka, ami törvényszerűen vezetett a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, az eladósodáshoz, mert az emberek növekvő hányada csak hitelek felvételével tudta tanít- 6 tatni gyermekét, kicserélni a megtervezett, mesterséges elavulás miatt idő előtt tönkre ment háztartási gépeit, javíttatni a megélhetéséhez nélkülözhetetlen gépkocsiját, vagy akár gyógyítatnia magát és hozzátartozóit. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a társadalmi egyenlőtlenségek extrém mértékű növekedésének elkerülhetetlen következménye a munkanélküliséggel, az elszegényedéssel és az eladósodással jellemezhető szociális válság, amely környezeti-, energia-, és élelmiszerválsággal társulva sújtja a kedvezőtlen globális hatásokkal szemben védtelen embereket. 2 A múlt század hetvenes éveitől kezdve, a gazdaság szerkezeti átalakulásával, a globalizáció előrehaladásával összefüggésben a munkanélküliség az első számú társadalmi problémává vált szerte a világon. Forrása a több mint egymilliárd főt érintő 2 Michael Renner: Making the Green Economy Work for Everybody. In: State of the World 2012: Moving Toward Sustainable Prosperity. Worldwatch Institute, /files/sow12%20summary%20% 28Chapter%201%29.pdf

8 szegénységnek a fejlődő világban, és kiváltója az alsó osztályok tartós szegénységének, az alsó középosztály elszegényedésének a fejlett országokban. A munkanélküliség, a szegénység és az eladósodás, valamint a globális pénzügyi és gazdasági válság összefügg egymással. A munkanélküliség és az eladósodás ok és okozat is egyszerre. A válság a korábbinál magasabb szintre lökte a munkanélküliséget, másfelől az ingatlanpiac összeomlásában, amely az elsütő billentyű szerepét játszotta a válság kirobbanásában, ugyancsak döntő szerepe volt a munkanélküliségnek: a munkájukat vesztett emberek nem voltak képesek fizetni a gyakran jelentős mértékű jelzáloghiteleiket. A munkanélküliség emelkedését és tartósan magas szinten való fennmaradását a gazdasági növekedés ciklikussága mellett (nagyobb mértékben és meghatározóbb módon) három alapvető folyamat okozta: a gazdasági szerkezeti átalakulása, a globalizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. A múlt század hetvenes éveitől kezdve a fejlett országokban 7 végbement egy olyan szerkezeti átalakulás, amelynek során az iparilag fejlett országok lesodródtak arról az extenzív ipari növekedési pályáról, amelynek hajtóereje a bányászat, a nehézipar, a viszonylag kevés tudást, de sok nyersanyagot tartalmazó termékek sok energiával való előállítása volt a szalagrendszerű tömegtermelés formájában. A fejlett országok rákényszerültek egy posztindusztriális növekedési pályára, amelynek a lokomotívja a tudás-intenzív termelés mellett a szolgáltatatói ágazat bővülése volt. A termékekben, ahogy csökkent a nyersanyaghányad, és növekedett a tudás által hozzáadott érték, egyre kevesebb bányára, vasra és acélra volt szükség, a nehézipar leépült, tömegesen kerültek az utcára az ágazatban foglalkoztatott emberek. A technikai fejlődés, az ipari termelés komplex gépesítése és automatizálása ugyancsak az iparban korábban nagy tömegben alkalmazott munkaerő leépítéséhez vezetett. A mezőgazdaság iparszerűvé tétele, a munkaerő, mit költségtényező lehető legnagyobb mértékű kiiktatása, szerves trágya helyett műtrágya, kapa helyett gyomirtó, az élelmiszertermelésben a természetes alap-

9 anyagok, gyümölcsök helyett mesterséges ízfokozók alkalmazása a foglalkoztatottság drasztikus csökkenését eredményezte. Ugyancsak a gazdaság szerkezeti átalakulásához tartozik a tőkekoncentráció a kereskedelemben. A nagy kereskedelmi hálózatok előretörése a hagyományos kiskereskedelem leépülésével, az ágazatban foglalkoztatottak számának nagy mértékű csökkenésével járt együtt. Egy bevásárló központ, amely hatalmas forgalmat generál, e forgalomhoz képest elenyésző számú árufeltöltőt és pénztárost, valamint kisegítő személyzetet alkalmaz. A bevásárló központokban gyakorlatilag nincsenek kereskedők, az alulképzett, és rosszul fizetett emberek gyakran képtelenek a vásárlókat megfelelően tájékoztatni az ott forgalmazott, gyakran csak 4-5 évi használatra tervezett tartós fogyasztási eszközökről sem. A mesterséges elavulás betervezése értelmetlené teszi a javító-szerelő szolgáltatást, mert sokszor gazdaságosan nem lehet ezeket az eszközöket megjavítani. A lábbelik többsége egy szezonnál többet nem bír ki, de minek is bírna, mikor a reklámok a kidobás divatját sulykolják a fogyasz- 8 tókba, és nem a javításra, ezáltal a takarékosságra ösztönöznek. Eredménye az un. jóléti szemét hihetetlen méretű megszaporodása, a javító ágazat összeszűkülése, munkahelyteremtő képességének megszűnése. A gazdaság szerkezeti átalakulásával összefüggésben kell megemlítenünk a pénzügyi ágazat, mint szolgáltatás előtérbe kerülését. A pénz, mint forgalmi eszköz veszít a jelentőségéből, ellenben növekszik spekulációs eszközként való felhasználása. A pénz elszakadása az aranytól, a nyakló nélkül forgalomba bocsátott pénz mennyiségének a növekedése, amely többszörösen meghaladta az utóbbi években a forgalmazott termékek és szolgáltatások értékét, párosulva a pénzügyi termékekkel való spekulációs kereskedés állami kontrolljának liberalizálásával, egy olyan spekulatív gazdaságot eredményezett, amely nem a termelés és a forgalmazás, a reálgazdaság bővülését szolgálta, hanem kevés ember gyors meggazdagodását. Nyilvánvaló, hogy a spekulatív gazdaság burjánzásának nincs érdemi foglalkoztatás bővítő hatása, sőt, a készpénzforgalom csökkenése, az átutalások számítógépes elter-

10 jedése, az ágazat technikai fejlődése inkább az itt foglalkoztatottak számának a csökkenéséhez és nem a növekedéséhez vezet. A globalizáció, ez a világméretű, először a gazdaságban meginduló, de aztán egyéb területeken is végbemenő integrációs folyamat, ugyancsak csökkentette a foglalkoztatottság szintjét a fejlett országokban, annak következtében, hogy az ipari termelést növekvő mértékben szervezték ki olyan országokba, ahol a nyersanyagok mellett a nagyon olcsó munkaerő is rendelkezésre állt. A tőkemozgás mögött új piacok keresése is motiváló tényező volt, mert a fejlett országokban egyfelől telítődött számos fogyasztási termék piaca, másfelől várható volt, hogy az iparosítás következtében meglóduló gazdasági növekedés a nagy népességű fejlődő országokban hatalmas, addig kielégítetlen piacokhoz juttatja a globalizálódó tőkét. A fejlődő országokban az ipari fejlődés fellendülése egyébként pozitív hozadéka volt a globalizációnak, de ezen országokban az erőteljesebb gazdasági növekedés fenntarthatatlan folyamatokat is elindított, óriási környezeti és társadalmi károkat okozva, szélsőséges társadalmi polarizációt eredményezve. Az iparosított mezőgazdaság erőszakolt elterjesztése a fejlődő országokban az ott honos, hagyományos mezőgazdaság megsemmisülését hozta magával, rettenetes környezeti károkkal, a paraszti tömegek elszegényedésével együtt járva, amely a világtörténelemben eddig páratlan, tömeges méretű városba való áramlást generált. A fejlődő világ rendkívül gyors urbanizációja azonban megdöbbentően szélsőséges városfejlődést eredményezett. Egyfelől vannak a sok milliós lakosú metropoliszok a maguk csillogó üvegpalotáikkal, hivalkodó üzletközpontjaikkal, a kis létszámú gazdasági és politikai elit fényűző lakónegyedeivel, másfelől a koncentrált nyomor, a gazdag városrészeket gyűrűként körbe ölelő nyomortelepekkel, bádogviskókkal, a csatornák, közművek teljes hiányával. A globalizáció egyetlen, zömében pozitív fejleménye a nemzetközi biztonság növekedése a kölcsönös függés révén, amit nagyban elősegített a közlekedési, szállítási, energetikai, távközlési és információs technológiai struktúrák összekapcsolódása, amely lehetőséget adna a jólét, a kultúra világmé- 9

11 retű elterjesztésére is, ha élnének, és nem visszaélnének ezzel a hihetetlen technikai haladással. Ugyanakkor e technikai bázis által is felgyorsított világpiaci integráció, a nagymértékű, egymástól való függés a világgazdaságban az árú-, de főleg a pénzpiacok reakcióinak hisztérikussá válását is elősegíti. A világ bármely részében, ha mond egy politikus, vagy egy pénzügyi guru (vagy akit annak tartanak) valami riasztót, az képes egész világra kiterjedő pánikot kiváltani a pénzügyi spekulánsok, szépítsünk: pénzügyi befektetők körében. Valójában a gazdasági válságnak, és benne a magas munkanélküliségnek, a szegénységnek és az eladósodásnak a legalapvetőbb oka a társadalmi egyenlőtlenség fokozatos növekedése, amely a globalizáció munkahelyeket csökkentő hatása mellett döntő szerepet játszott a társadalom nagy többségét kitevő lakosság fizetőképességének csökkenésében. Ez fokozott mértékben vezetett a belső piac beszűküléséhez, a kistermelők tönkremeneteléhez. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a gazdasági növekedés hasznának a kisajátítása a lakosság felső néhány százaléka által, erősítette a gazdaság szerkezeti átalakulásának, valamint globalizációnak a munkahelycsökkentő hatását. Az egyenlőtlenségek növekedését, azt, hogy a pénz azokhoz vándorol, akiknek a fogyasztása nem generál a belső piacon érdemi foglalkoztatás-bővülést, rendszerint azzal az ideológiával próbálják mentegetni, hogy a nagyobb jövedelem több beruházást, nagyobb növekedést, több munkahelyet jelent, vagyis a növekedés haszna lecsepeg az alsóbb osztályok szintjére is. A gond csak az ezzel az ideológiával, hogy a valóságban a gazdaság nem így működik. Lehetséges, hogy a statisztika gazdasági növekedést jelez, miközben a foglalkoztatás stagnál. Valószínű, hogy a gazdasági mítoszok közé kell sorolnunk az a nézetet, hogy a gazdasági növekedés minden esetben bővíti a foglalkoztatást. Az USA-ban pl. a 2009-es visszaesést követően 2010-ben már újra gazdasági növekedés volt észlelhető, amely megelőzte a válság előtti szintet is, de ez nem járt együtt a munkahelyek számának a növekedésével. 10

12 A következő ábra ezt a tendenciát szemlélteti: A GDP nagyságának és a munkahelyek számának alakulása az USA-ban között 3 3 Krugman, P. a New York Timesben megjelent írása alapján a YES magazin cikke: 3 big myths about jobs today. Lies, Damned Lies, and Economics. Busting 3 big myths about jobs today. YES Magazin, Sept 01,

13 Az USA-ban, 2011 májusában, 4,7 munkanélküli jutott minden egyes új munkahelyre. Ez a szám nem ment az utóbbi 29 hónap alatt 4,3 fő alá és 2008 között is háromszor annyi ember keresett munkát, mint amennyi betöltetlen munkahely állt rendelkezésre. Gyakran hangoztatott mítosz az is, hogy ha a nagyvállalatok és a gazdagok adóját csökkenti az állam, akkor azok a többletpénzt munkahelyek teremtésére fordítják. Ezzel szemben tény, hogy a válság után a gazdasági szervezetek kezén hatalmas pénzöszszegek halmozódtak fel. A szervezetek rekord mennyiségű pénzen ülnek, pl. az USA-ban több mint 80 milliárd dolláron. Ugyanúgy a nagybankok 1,6 ezer milliárd USD tartalék felesleggel rendelkeznek, amelyet nem kölcsönöznek, mert félnek, mert kivárnak előtt a többlettartalékok sohasem voltak nagyobbak, mint 3 milliárd dollár. Ez a helyzet 2009 óta áll fenn. De a munkanélküli ráta nem változott. 4 A közgazdasági Nobel díjas Joseph STIGLITZ által veze- 4 Az adatok forrása: lásd az előző hivatkozást. tett, a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására létrehozott ENSZ bizottság megállapítása szerint a globális gazdasági válság fő oka a főbb társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenség, ezen belül a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése országokon belül és kívül. 5 Ennek két következménye van. Az első az összes kereslet csökkenése. A legnagyobb gazdasági hatalommal és politikai befolyással rendelkező csoportok úgy tudják megváltoztatni az elosztási viszonyokat, hogy a gazdasági növekedés haszna náluk csapódjon le. Ahogy az említett ENSZ bizottság megállapította, a pénz azoktól, akik azt alapvető szükségletük kielégítésére tudnák költeni, elvándorol azokhoz, akik túlságosan jó módban élnek ahhoz, hogy azt könnyedén el tudnák költeni szükségleteik fedezésére. Ehelyett pazarló életmódju- 5 Vandemoortele, Milo: Within- Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, ownload/4165.pdf 12

14 kat finanszírozzák vele, amelylyel semmiképpen sem teremtenek nagyobb mértékű pótlólagos keresletet az adott ország alapvető gazdasági ágai (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, stb.) számára, már csak azért sem, mert a többlet pénz nagyobb hányadát mind fogyasztási, mind beruházási céllal külföldön költik el, nem beszélve a jövedelmek adózás alóli kimenekítéséről külföldi, offshore cégekbe. A felsőbb jövedelmi csoportok megtakarításaik jó részét nem csak részvényekbe, hanem luxusingatlanokba (nem kis részben külföldön), aranyba, ékszerekbe, műkincsekbe fektetik, amelyek bár növelik a GDP-t, (mert az egy forgalmi mutató), az adott ország gazdasága számára azonban holt tőkét jelentenek, mert jelentős számú új munkahelyet nem hoznak létre, a foglalkoztatottságot érdemben nem javítják. Az utóbbi három évtizedben miközben átmeneti visszaesésekkel ugyan, de állandó gazdasági növekedés volt a világban ennek a fellendülésnek a haszna növekvő mértékben főleg a felső jövedelmi osztályokhoz vándorolt. A közepes és alacsony jövedelemmel bíró csoportok reálbér rátája stagnált vagy csökkent a világ országainak többségében a felső jövedelmi csoportokhoz viszonyítva. Az USA-ban pl. a háztartások legnagyobb jövedelmű, felső 20 százaléka 1967-ben az ország összes jövedelmének 44 százalékát birtokolta, 2003-ban már 50 százalékát. Ezzel szemben, a háztartások legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százalékának részesedése 4 százalékról 3,4 százalékra csökkent ugyan ezen időszakban. A következő oldalon levő ábra ezt mutatja. 13

15 Jövedelemmegoszlás az USA legfelsőbb és legalsóbb 20 százaléka között Vandemoortele, Milo: Within-Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London,

16 Az ábra egyértelműen bizonyítja a jövedelmi szakadék mélyülését a lakosság legfelső (vörös trendvonallal ábrázolt) 20 százaléka és legalsó (fekete vonallal ábrázolt) 20 % jövedelmi helyzete között. (A baloldali függőleges tengely a felső 20 %, a jobboldali függőleges tengely az alsó 20 % részesedését mutatja az összes jövedelemből.) A gazdasági globalizáció is növelte a profitrátát, miközben a munkajövedelmeket lefelé nyomta. Az új évezredben a profitráta négy évtizedes csúcsot ért el, mialatt az átlag munkás reálbére stagnált vagy hanyatlott. A közepes jövedelmű keresők reálbére is egy helyben állt, miközben a leggazdagabbak jövedelme nőtt. Az egyenlőtlenség és a társadalmi polarizáció az országok széles körében erősödött. A növekvő egyenlőtlenség következményei a társadalom minden alrendszerében, így a gazdaságban is jelentkeztek, miközben az egyenlőtlenség elmélyülése aláásta a társadalmi és politikai stabilitást is. Számos vizsgálat bizonyította azt, hogy az egyenlőtlenség károsan hat a növekedésre. A jövedelmi egyenlőtlenség, különösen, ha magas szintet ér el, 15 számos olyan következménnyel jár, ami alááshatja a növekedést. VANDEMOORTELE, Milo a Nobel díjas J. STIGLITZ nyomdokain haladva az alábbiakban foglalta össze az egyenlőtlenség növekedésének következményeit: Legyengíti a társadalmi szerződést, amely megalapozza a szociális kohéziót és a politikai stabilitást egy országban. A magas jövedelmi egyenlőtlenség magas bűnözési rátával, konfliktusokkal és alacsonyabb életkilátásokkal jár együtt. Állandósítja az elszámoltathatósággal kapcsolatos problémákat a kormányzati intézményekben. Csökkenti annak a valószínűséget, hogy a gazdasági és szociális politika képes olyan növekedést generálni, ami lehetővé teszi a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok integrálását és emberi fejlődését. A gazdagabb csoportok képesek olyan mértékben befolyásolni a politikát, hogy tartósan biztosítani tudják gazdasági előnyeiket, pl. a regresszív adózás, vagy a közbeszerzések, a közpénzeknek egy

17 olyan allokációja révén, amely érdekeiket inkább szolgálja, semmint az ország egészének jólétét. Elmélyíti a makro-ökonómiai instabilitást az által, hogy az alacsony jövedelmű háztartások kevésbé lesznek képesek alkalmazkodni a gazdasági megrázkódtatásokhoz. 7 A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésének másik következménye a társadalmi és politikai instabilitás veszélyének fokozódása. Számos tanulmány kimutatta, hogy azokban az országokban (pl. Latin- Amerikában, Afrikában, Ázsiában), ahol magasak a jövedelmi különbségek, gyakran alakulnak ki súlyos szociális feszültségek és válságok, amelyeket a gyenge és rendszerint korrupt 7 Vandemoortele, Milo: Within- Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, ownload/4165.pdf állami intézményrendszer képtelen kezelni. A növekvő jövedelmi egyenlőtlenség politikailag fenntarthatatlan állapotokat eredményez. A magas egyenlőtlenség kapcsolatban van a politikai instabilitással, amely makro-ökonómiai ingatagságot okoz. Az egyenlőtlenség magas szintje a társadalomban olyan tevékenységekbe sodorja bele az embereket, amelyek kívül vannak a piacgazdaságon (pl. illegális drogkereskedelem, bűnözés, stb.), ezzel hozzájárulnak a politikai és szociális instabilitás erősödéséhez. A politikai és társadalmi stabilitás hiánya a gazdaság széteséséhez vezethet, mert az ingatag társadalmi viszonyok, a kiszámíthatatlan politika aláássák a piacgazdaság alapját, a kiszámítható jövőt, és a társadalmipiaci szereplőkbe vetett bizalmat, elbátortalanítja a megtakarításokat és a beruházásokat. Az egyenlőtlenségek növekedése éppen ezért állandósítja a makrogazdasági instabilitást növekvő politikai és szociális instabilitás mellett. 16 A magas egyenlőtlenség gátolja a gazdasági növekedést is, mert körülbástyáz olyan érdekeket, amelyek megakadályozzák a

18 politikai reformokat. A befolyásos csoportok abba az irányba nyomják a politikát, hogy az inkább védje az előjogaikat, mintsem hogy versenyt és a növekedést generáljon. Ez ma világosan megmutatkozik az USA-ban, akár az egészségügyi, akár a klímatörvénnyel kapcsolatos vitákat vesszük szemügyre. Más kutatások azt támasztják alá, hogy szoros kapcsolat van a válság, a munkanélküliség és az eladósodás között. Raghu RAJAN és Robert REICH arra a következtetésre jutottak, hogy a kemény pénzügyi válságnak és a magas munkanélküliségnek mélyebb okai vannak. Szerintük a jövedelmi egyenlőtlenségek állandó növekedése, valamint az átlagjövedelmek stagnálása kényszerítette a szegényeket és a középosztálybelieket a rendkívül magas eladósodásra, ami aztán fokozatosan vezetett el a pénzügyi válság kialakulásához. Amikor látszani kezdett, hogy a fizetőképesség csökkenése a gazdasági növekedést is mérsékli, akkor olcsó hiteleket próbáltak rátukmálni még a szegényebb háztartásokra is, adósságcsapdába taszítva azokat. 8 Az IMF közgazdászai Michael KUMHOF és Romain RANCIERE ugyancsak felvázoltak egy gazdasági modellt, amely képes leírni az alapvető jellemzőit annak a kapcsolatnak, amely az egyenlőtlenség, az adósság és a pénzügyi válság között fennáll és 2007 között az USA-ban az 5 százalékot képező leggazdagabb háztartásoknak a jövedelemből való részesedése 22 százalékról 34 százalékra növekedett, miközben az összes háztartás adósságállományának a jövedelmekhez viszonyított aránya megduplázódott. Mindazonáltal, ahogy arra Kumhof és Ranciere rámutatott, a fogyasztási egyenlőtlenség mérsékeltebben növekedett, mint ahogy a jövedelmi egyenlőtlenség. Az egyetlen módja annak, hogy a fogyasztás magas szintje megmaradjon a szegény- és közép- 8 Gourinchas, Pierre-Olivier & Obstfeld, Maurice, Consumption Inequality, Income Inequality and Global Imbalances UC Berkeley, NBER and CEPR. 11_ pdf 17

19 osztálybeli fogyasztók stagnáló jövedelme mellett, a növekvő eladósodás. Más szavakkal, az adósság jövedelmekhez viszonyított arányának növekedése elkerülhetetlenül a szegény- és középosztálybeli háztartásokra koncentrálódott ban a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság jövedelem arány 80 százalék volt, szemben a háztartások alsó 95 százalékánál mért 60 százalékkal. A gazdagabbak tehát az 1980-as években élve az olcsó, alacsony kamatozású hitel-lehetőségekkel, inkább hitelből vásároltak, mintsem hogy megtakarításaikhoz nyúltak volna hozzá. Húsz évvel később a helyzet drámaian megfordult, a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság-jövedelem arány 65 % lett, szemben a háztartások alsó 95 százaléka esetében mért 140 százalékkal. Kumhof és Ranciere szerint a növekvő eladósodás növeli a kockázatát a pénzügyi válságnak, amely termelési vesztességekhez, a bűnözés növekedéséhez, és nagyobb fokú munkanélküliséghez vezet. 9 Az eladósodás- 9 Prakash Loungani: The Global Unemployment Crisis: Costs, Causes, Cures 18 hoz és az adósságcsapdához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat az alábbi ábrán összegezzük: The Globalist, november d.aspx?storyid=8810

20 Az adósságcsapdához vezető folyamatok gazdasági torzulások globalizáció a gazdaság szerkezeti átalakulása fenntarthatatlan növekedési pálya spekulatív gazdaság erősödése, buborékok kialakulása gazdasági válság többszörös (pénzügyi,hitel, gazdasági, energia, élelmiszer, környezeti, stb.) válságok kialakulása az elosztási viszonyok torzulása a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése szociális válság a munkanélküliség növekedése eladósodás a fizetőképesség csökkenése, a szegénység növekedése a válság elhúzódása, rossz kezelése, az adósságcsapda elmélyülése 1.2. A globális adósságcsapda Claus VOGHT és Roland LEUSCHEL: The Global Debt Trap (A globális adósságcsapda) című könyvükben részletesen bemutatják azt a folyamatot, amely a globális adósságcsapda kialakulásához vezet. A kiváltó okok között említik az USA pénzpiaci liberalizációját, az olcsó hitelek dömpingjét, a gazdaság különböző ágazataiban a gyors profitszerzés vezérelte buborékok kialakulását, majd az ingatlanpiac összeomlását követően a pénzügyi válság kirobbanását az USA-ban, valamint a globalizáció következtében az egész világra való kiterjedését. A globális pénzügyi válságot enyhítendő, a teljes összeomlást megelőzendő a világ fejlettebb részében a kormányzatok az emberiség történetének legnagyobb pénzügyi mentőakcióját hajtották végre ban az USA-ban 700 milliárd dollárt emésztett fel a bankmentő csomag, de 2010-ben az USA kormányzata már 3,7 ezer milliárd dollárt fordított pénzügyi mentőakcióra és kötvényvásárlásokra. Ha ehhez hozzászámítjuk a 19

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN Péterfi Mária szociális munkás Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Társadalmi

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Egy cipőben járunk... 2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben