Megtépázott közigazgatással nem jutunk elõbbre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megtépázott közigazgatással nem jutunk elõbbre"

Átírás

1 értékeknek nincs politikai hordozója. Mindennek ellenére a helyzet ma nem rosszabb, igaz nem is jobb, mint volt a reformkor elõtt, az 1820-as évek elején. Látszólag feloldhatatlanok a paradoxonok. Idegen érdekeket hûen kiszolgáló, csak önmaguk sorsával foglalkozó, korlátolt és felelõtlen politikusok. Bezárkózó, komoly teljesítményre képtelen értelmiség, kíméletlen, önzõ és vad gazdasági elit, elszegényedõ, félrevezetett és tudatlan nép. Na, emeljük fel a fejünket. De akkor jött egy addig ismeretlen Széchenyi nevezetû gróf, szétvágta a csomót és azt mondta: sokan azt gondolják Magyarország volt. Én azt szeretném hinni, hogy lesz. Miért ne hihetnék ma is, hogy lesz. Miért ne sikerülhetne a halaszthatatlan reformok bevezetése nekünk is! Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, a KözigPress fõszerkesztõje 28 Megtépázott közigazgatással nem jutunk elõbbre Valljuk be önkritikusan és õszintén, hogy mi, akik belülrõl és kivülrõl egyaránt jól ismerjük a közigazgatást, a közjó és a közérdek szolgálatát, néha kicsit üzemi vakságban szenvedünk. Mindezek miatt néha érdemes nagyobb távolságból is rátekinteni erre a hívatásra, s ez még egyetlen professziónak sem ártott meg, nem vált hátrányára.nehezebb idõkben, problémás helyzetekben fontos, hogy elvonatkoztassunk a megszokottól, s próbáljuk rendszerszerûen megvizsgálni, górcsõ alá venni tevékenységünket, ill. annak hatásait. Ezúttal én most egy sajátos aspektus, a versenyképesség szempontjait követõ megközelítést szeretnék alkalmazni. Nekem gyakran van szerencsém a versenyszféra képviselõi, jeles partnerei körében is beszélni a közigazgatásról. Nem tudni miért, ill. sejteni lehet, de még mindig azt lehet érzékelni, hogy enyhén szólva némi idegenkedés tapasztalható akkor, amikor arról van szó, hogy a közigazgatás, ill. a közszféra egy országban versenyképességi tényezõnek tekintendõ. Ilyenkor engem kicsit óvatosan méricskélnek, s azt mondják, ugyan már, ez a kérdés nem is merülhet fel, mivel a közigazgatás és a versenyképesség egymástól igen távolálló kategóriák. Ezzel szemben én viszont monomániásan hiszek abban, hogy az összefüggés vitathatatlan és teljes mértékben törvényszerû. Lásuk és vegyük sorra: mire is alapozom azt, hogy a közigazgatás egy országban fontos versenyképességi tényezõ? 1. Mint minden európai államban, a közszolgálat Magyarországon is a legnagyobb egységesen mûködõ szféra es adatok szerint mintegy 690 ezer, vagyis közel 700 ezer embernek ad munkát az állam a költségvetési szektorban. Mindez hazánkban a legnagyobb egységesen mûködõ munkáltató. Többek között ezért is van óriási felelõssége ennek a szektornak. Ez a szektor EU-s adatok szerint

2 átlagosan az éves bruttó nemzeti össztermék 45 %-hoz járul hozzá. Az Unió színtjén egyébként a 27 tagállamban mintegy 50 millió embert alkalmaz, s évente nagyon jelentõs összegeket fordít a meghatározó infrastruktúrák fejlesztésére. 2. Azért is fontos és megkerülhetetlen versenyképességi tényezõ, mert az állam és az önkormányzat, szinte minden államban, így Magyarországon is a legnagyobb szabályozó. A legnagyobb szabályozó abban az értelemben, hogy van-e, jut e kellõ oxigén, van-e megfelelõ mozgástér a vállalkozásoknak, az adófizetõknek. Vagy pedig nincs és akkor gúzsba kötve kell táncolni. Sokan persze vitatják ezt, és azt mondják, hogy ez marginális kérdés. Pedig ez egyáltalán nem így van. Gondoljunk bele: ha az önkormányzati normák konstruktívak, elõremutatóak, rugalmasak, jól és kellõ idõben reagálnak a változásokra, akkor a helyi vállalkozásoknak megfelelõ mozgástér és lehetõség jut. Amikor például egy zöldmezõs beruházást indítani kell, lehet nagyon jó a hitel, s lehetnek jók a gazdasági feltételek, de ha nincs könnyen és gyorsan engedély, hanem 673 nap alatt adják azt ki, s az önkormányzat személyi állománya nem mozdul rá, akkor a legjobb stratégiák sem tudnak és fognak megvalósulni. Tehát ebben a tekintetben szintén óriási a lehetõség, ugyanakkor igen nagy a felelõsség. 3. A harmadik aspektusa ennek a versenyképességi momentumnak az, hogy minden államban e szektor biztosítja az alapvetõ közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, a szociális ellátások), amelyek közvetett módon mindig hozzájárulhatnak és ki is hatnak a távlati gazdasági célkitûzések eléréséhez. Mindezek miatt Magyarországon is igen nagy a közszolgáltatásokat mûködtetõk felelõssége és óriási a jelentõsége a közalkalmazottak és a köztisztviselõk munkájának. Tehát amikor úgy merül fel a kérdés, hogy ez produktív, vagy improduktív szféra, akkor én úgy gondolom: mindenki jó érzéssel nyugtázza, és jó szívvel erõsítse: az õ színvonalas tevékenysége ebben a tekintetben a nemzetgazdaság versenyképességéhez igenis nem nélkülözhetõen hozzájárul. Ha mindez így van, akkor miért nem érezhetõ ez a mindennapokban? Vagyis, hogy ez a hozzájárulás a versenyképességhez megvalósul és érvényesül? Tehát miért nem érzik ezt a köztisztviselõk, a közalkalmazottak a lelkükben, a mindennapjaikban? Mik ennek a léthelyzetnek a szimptómái és tünetei? Vegyük szépen ezeket is sorra! Valami hiányzik, mégpedig: a szakmai társadalmi közmegegyezés Hiába telt el közel két évtized a rendszerváltás óta, és hiába vagyunk csaknem húsz évvel túl a közigazgatási modellváltáson és a jogállam kiépítésén, mondjuk meg önkritikusan, s valljuk be õszintén: Magyarországon a legjobb szándékok és törekvések ellenére sem alakult ki még szakmai, társadalmi közmegegyezés a közigazgatás, a közszolgálat, ill. a közszektor helyérõl, szerepérõl. Szeretnék mint mindig, természetesen ezuttal is politika-mentesen, sarkítani. Kié a személyi állomány?a mindenkori kormányé? A politikáé? A pártoké? 29

3 Erre csak egy hiteles válasz adható: a nemzeté, az országé.ha ez érvényesül, ha ezt elérjük, akkor azt hiszem, igen jelentõset lépünk elõre, s nagyon sokat tudunk elõre haladni. Közkeletû igazság, hogy a reformok és a velük kapcsolatos törekvések hazánkban mindig visszatérõen megjelentek és állandóan napirenden vannak. De lásssuk be, igazán rendszerszerû, ciklusokon átívelõ, egymásra épülõ, egymáshoz szervesen kapcsolódó reformfolyamat az utóbbi évben nem alakult ki, s nem valósult meg. Pedig mi tudjuk, hogy Magyarország a legtöbb kormányhatározatot hozta azon országok körében, ahol közigazgatási reformról gondolkodtak, vagy beszéltek.. Ha megnézzük a Magyar Közlönyben, vagy más forráshelyeken a reformokról hozott, vagy azokhoz kapcsolódó döntéseket, akkor Kelet-Közép-Európai szinten, de még a távolabbi régió horizontján vizsgálódva is azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb ilyen jellegû kormányzati döntés talán nálunk született meg. De ezek mondhatjuk megkönnyebülten felsóhajtva szerencsére nem kerültek végrehajtásra. S hogy miért? A közigazgatás, a köztisztviselõk, a személyi állomány a kihívások pergõtüzében is tette a dolgát. Nem tudott ezekkel a döntésekkel azonosulni, mert nem került azokba bevonásra, nem hívták táncba azért, hogy mindezek alkotó alanyává válhasson. Éppen ezért, vagy ezért is nem lehet sommásan kijelenteni azt, hogy Magyarországon a közigazgatásban dolgozók általában reformellenesek lennének, szemléletükben megcsontosodottak és nem akarják a változásokat. A magyar közigazgatás személyi állománya is akar változást, s érdekelt az olyan reformokban, amelyek elõre visznek, egymásra épülnek, és rendszerszerûen egymáshoz illeszkednek. De a stabilitást, a biztonságot joggal áhítozza. És ha ezt a stabilitást és biztonságot nem érzi, ill. ha a felülrõl jövõ változásokat csak el kell szenvednie, akkor nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben még a legjobb törekvések ellenére is joggal vannak kétségei. Vagyis ciklusokon átívelõ, egymásra épülõ reformlépésekre van szükség. Mindehhez azonban ki kell alakítani az ehhez szükséges szakmai és társadalmi közmegegyezést. Versengõ nemzeti közigazgatások az Európai Közigazgatási Tér-ben A diagnózisok és szimptómák még egy további aspektusáról is érdemes néhány gondolatban beszélnünk. Ha megnézzük, mi van ma Európában, akkor azt érzékelhetjük, hogy az egységesülõ európai közigazgatási térben a szupranacionalitás egyre inkább kitapintható, s ebbõl fakadóan ma nagyon éles verseny zajlik a nemzeti közigazgatások között. 27 nemzetállam közigazgatásának kiélezett versenye zajlik a forrásokért, a lehetõségekért, a pályázatokért és sok minden másért, legfõképp az eredményes nemzeti érdekérvényesítésért. De mi ebben a kihívásokkal teli helyzetben nemhogy erõsítenénk a nemzeti közigazgatás teljesítõképességét, hanem relativizáljuk. Súlytalanná tesszük, megtépázzuk akkor, amikor mindenki más a teljesítõképességet erõsíti a nagyobb siker és a minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében. Pedig ebben a sajátos és bonyolult érdekérvényesítõ ver- 30

4 senyben már elõttem is nagyon komoly utalások történtek erre adottságaink révén igen eredményesek tudnánk lenni. Mert itt fontos rámutatni, hogy a kezdeti szakértõi fázisban még minden tagállam egyenlõ félként küzd és a heves viták közepette is felkészülten, komoly rendszerismerettel, a hazai gyakorlat municiójával felvértezve könnyebb az érdekérvényesítés. De már akkor ott kell lenni, már ott pozicionálni kell magunkat lépésrõl-lépésre. De mi nem mindenben így gondolkodunk. Mi jószándékúan azt hisszük, hogy elégséges az, ha az állandó képviseleten minél több, akár 4-5 nyelvet is beszélõ, nagyon kiváló euro-bürokrata szakértõ ül, akik mindent tudnak. S közben elfeledkezünk a közigazgatás hazai könnyûlovasságáról, s e könnyûlovasság mellett a hátországról. Arról a nemzeti személyi állományról, amely nélkül nincs semmi. Ha ez a kettõ nem erõsíti egymást, ha nincs közöttük összhang, akkor ez a dolog nem tud hatni és nem képes eredményes lenni. Tehát az európai érdekérvényesítés tekintetében nekünk, magyaroknak nagyon sokat kell még tanulnunk. Gondolom, joggal hiányolja a nemzeti személyi állomány, jogosan hiányolják a dekoncentrált szerveknél, az önkormányzatoknál foglalkoztatott kollégáink, hogy szinte semmi intézményes és rendszeres kapcsolatuk nincs hazánk uniós legfelsõbb szakértõi csapatával. Szinte semmi nincs, ami ebben a tekintetben bekötné õket ebbe az egész magyarság számára nagyon lényeges folyamatba. Pedig mindenkiben megvan erre az igény, s mindenki hozzá tud ehhez tenni. Ki-ki a maga fronján és a maga színtjén. További szimptóma és tünet az, hogy négy önkormányzati és négy kormányzati ciklus ellenére sem értük azt el, hogy a politika ne legyen ennyire bizalmatlan a személyi állománnyal, a szakmával szemben. Én optimistaként azt hittem, hogy másfél-két ciklus elégséges ahhoz, hogy ez a reflex átértékelõdjön, illetve mindez nem így fog fixálódni. Ennek ellenére még a negyedik ciklus után is azt lehet érezni, hogy fennáll ez a bizalmatlanság, ami szintén nem tesz jót a közigazgatás kiegyensúlyozott és kiszámítható mûködésének. Sokba kerülõ bizonytalanság A további adósságok között kell említenünk továbbá azt is, hogy a modern állam funkciója Magyarországon még a közigazgatási modellváltás és a jogállam kiépítése ellenére sem alakult ki, s a világban zajló kihívások ellenére sem karakterizálódott. Éppen a helyi közigazgatásban, a jogalkalmazásban dolgozó kollégák tudnának nagyon sok beszédes példát felsorakoztatni, hogy mi minden van abban a jogszabály-dzsungelben, amelyet már régen ki kellett volna irtani. Ez a dzsungel a jogalkalmazónak és az ügyfélnek egyaránt megkeseríti az életét, senki számára sem nyújt sikerélményt, csak teherként cipeljük magunkkal. Fontos még egy gondolatsort áldozni a neuralgikus tünetek egy másik összetett kérdéskörére. A jelenlegihez hasonló ellentmondásokkal terhelt helyzetben a személyi állományt meg kellene nyugtatni, s pozitív jelzéseket kellene feléjük adni, 31

5 hogy szükség van rájuk. Ennek hiányában ki kell mondani, hogy ma igen frusztrált a jelenlegi személyi állomány. Mondjuk meg õszintén, a frusztrált szó nem is eléggé pontosan fejezi ki azt, ami ma a lelkekben van. Mert kinek jó az, amikor krízisalközpontok, vagy frusztrációs szigetek alakulnak ki éppen amiatt, mert szinte szlogenné válik, hogy a biztonság, ill. a stabilitás tekintetében a legfontosabb fogódzó: az állandó változás. Így valóban nehéz jól teljesíteni, s a teljesítõképességet erõsítve dolgozni pedig szinte lehetetlen. Ki nyer ezzel? Az ország és az ügyfelek egészen biztosan nem. A közigazgatási államtitkári tisztség megszüntetésével igazán lehet érezni egyébként azt, hogy nem úgy mûködnek a dolgok, mint kellene. Itt csak egy aspektusra szeretném ráirányítani a figyelmet. Ha a személyi állománynak nincs gazdája, ha az evezõsöknek nincs fõnöke, akkor a kormányosok hiába adnak bármilyen irányt, a kormányzás és az evezés egyensúlya úgy megbomlik, hogy a hajó nem tud hatékonyan haladni, ill. csak egy helyben marad. S persze nem csak kritizálni és a bajokat kell sorolni. Nem söpörhetõ a szõnyeg alá az sem, hogy a régi metódusokkal ma már nem lehet operálni. A tegnapi már kevés, a tegnapelõtti meg egyenesen visszahúz. S hogy miért? Azért, mert annyira komplexé vált a minket körülvevõ világ, annyira összetetté váltak a folyamatok és bonyolult lett minden, hogy a közigazgatásnak is e komplexitás felé kell irányt vennie. Fel kell venni a kesztyût, a fordulatszámot, mert a kihívásokat ma már egyáltalán nem lehet a meghaladott és a rosszul beidegzõdött módszerekkel kezelni. Önkritikusnak kell lennünk, ugyanakkor az értékeinkre jogosan lehetünk, s legyünk is büszkék.. Önkritikusan el kell ismernünk, hogy a válságmenedzselésben, a kríziskezelésben egyáltalán nem vagyunk jók. Sõt csapnivalóan rosszak vagyunk. Ne az ügyeket akarjuk elintézni, ez ma már nem elég! A közigazgatásnak, a köztisztviselõknek az emberek, közösségek problémáit kell megoldani.nem lehet, nem szabad alább adni. A XXI. században ez ad új és szinergikus tartalmat a közjó és a közérdek szolgálatának. Erre nem tanított meg minket az élet, hiszen valljuk be õszintén, mi egy un. költségvetést újraelosztó szerepkörben szocializálódtunk. Ez nem baj és nem hiba, mert a korábbi idõszak ezt követelte meg. De a mában élünk, s az élet rendre feladja a leckét, amelyre tudnunk kell hiteles válaszokat adni. Nem túlzás azt mondani, hogy ma mindenkinek újra kell tudnia definiálnia önmagát és ki kell építenie saját szituációkincs-rendszerét. Szerintem igen lényeges szempont, hogy azok a reflexek, amelyekkel többségében mi kezeljük a problémákat, ez egy régi un. tûzoltási beidegzõdés, amely ma már nem elég. Igaz, tûzoltásban mi mindig jók voltunk és jók vagyunk, de látni kell, hogy ez a szimpla üzemeltetés, a tûzoltószemlélet, a tudjuk le és majd lesz valahogy napjaink közigazgatásában ma már nagyon kevés. Sokkal komplexebb minden. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ma már a közigazgatásban is elengedhetetlen az a szemlélet, hogy gondolkodj globálisan és ennek figyelembevételével cselekedj lokálisan. Ezért is értékelõdnek fel a helyi kezdeményezések. A helyi mûhelyekben megszületõ és formálódó jó gyakorlatok és megoldások. Ebben a 32

6 tekintetben fontos dolog, hogy ezek a kitörési pontok és példaadó szigetek váljanak meghatározó mintává, váljanak terjeszthetõvé.tanuljunk egymástól, mert a közigazgatásban, a közszolgálatban, a személyi állományban erre mérhetetlenül megvan az igény. Senki nem bejárni szeret, senki nem túllenni akar a dolgokon, hanem szeretné megoldani a problémákat, használni szeretne. És szeretné tartalommal megtölteni a hivatását, mert a közjót és a közérdeket kívánja szolgálni, amire büszkének kell lenni. Ennek érdemes újra tartalmat, értelmet és méltóságot adni. Milyen államunk legyen? Úgy gondolom, hogy ebben a fontos alapkérdésben nagyon jó kitörési pontok és irányok fogalmazódtak meg a mai tanácskozáson is. Máthé tanár úr gondolatmenetét folytatva joggal kérdezhetjük: mit lehet tenni? Mit tegyünk az állammal? Hogyan lehet ezt az egészet rendszerszerûen úgy kezelni, hogy ebbõl az jöjjön ki, amit szeretnénk, és többségében persze jó jöjjön ki. Magyarországon az elmúlt közel 20 év példája bizonyította, hogy a modern állam funkciója, a modern állam szerepköre nem tisztázódott, még nincs a helyén. Ha megnézzük a témával foglalkozó tanulmányokat, programokat, a különbözõ intézetek, stratégiai kutató mûhelyek válaszait, hogy mit kellene tenni Magyarországgal, akkor nagyon sok mindent látunk, nagyon sok mindent hallunk. De a közigazgatás, a közszféra tekintetében szemérmesen vagy lakonikusan rövidek ezek az anyagok. Vagy szûkszavúan alig mondanak valamit, vagy csak a nagy elosztó rendszerekre kiterjedve és fókuszálva villantanak fel valamit és aztán vége van. Önök persze a makro mellett joggal szeretnék megtalálni és látni önmagukat ebben, vagyis a mikro-t, vagyis hogyan tovább és mi lesz, mi legyen ezzel a szférával.? A korszerû állam funkcióinak felsorolásából nem hiányozhat egy modern feladat- és hatásköri rendszer leírása, felépítése. Tehát tételesen felül kell vizsgálni a tíz, tizenöt, de lehet, hogy húszezer konkrét állami, önkormányzati feladat- és hatáskört. Ezt a fáradságot eddig még senki nem vette magának. Ezt nem lehet megúszni, mert csak ily módon lehet minõségi módon szelektálni, hogy feladat, forrás, hozzárendelt kompetencia, s azokkal mi is legyen? Csak így ér valamit. És itt a jegyzõi szerepkörre csak zárójelben szeretnék utalni. A szegény jegyzõ már maga sem tudja, hogy napjainkban öt, hat, vagy netán hétezer hatásköre, vagy hatósági jogköre van. És akkor nézzük meg, hogy mik ezek a fontos kompetenciák? A jegyzõ most és korábban szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadásával, látszerész-engedély kiadásával foglalkozik, kisgyermekes anyák jutalmazásával, vagy cukorbetegek anyagi támogatásával, fürdeni tilos táblák kihelyezésével foglalkozik. De még a cirkuszi menazsériához is értenie kell. Ezekbõl az ügyekbõl, amikor a postás szerepkörében kell cselekednie, soha nem lehet jól kijönni, azért, mert 30, 40, meg 50 éves jogszabályok miatt mindez még mindig része a rendszernek. Tehát a jogszabályok alapos, érdemi felülvizsgálatára van szükség. lényeges eleme az ügynek, hogy a közigazgatás tekintetében mindig leegyszerûsítünk. Ha vál- 33

7 tozást akarunk, akkor megállunk ugyanannál a gondolatnál és azt mondjuk, hogy létszámot kell csökkenteni, szervezeteket kell megszüntetni, mert túlburjánzott, kiterjedt, s indokolatlan minden. És akkor jön hozzá egy jó komoly fûnyíró, amelyik mindig ugyanugy és könyörtelenül mûködik. A végeredmény az, hogy a rendszer viszont nem mûködik. Pedig itt van minden az orrunk elõtt. Hiszen amit évek óta senki nem tett meg, pedig a személyi állomány errõl a legtöbbet tudja. Azért õk tudják, mert a munkaasztalok környékén jelennek meg ezek a problémák a mindennapokban, hetek, évek alatt gyûltek össze. Az állam mûködése a társadalomnak, az adófizetõknek, a vállalkozóknak mindig olyankor kerül nagyon sokba, amikor az államgépezet indokolatlanul jön mozgásba. Azzal, amikor ezreket, tízezreket, százezreket kell szükségtelenül a hivataloknál sorba állítani. Ilyenkor akkor is engedélyért állítjuk sorba az embereket, amikor azt nem kellene, hiszen elég lenne egy bejelentés, vagy elég lenne a bizalom elve. Ilyenkor, ezekkel, ezekbõl nagyon sok milliárd, akár milliárd is elfolyik. Mert lopjuk az állampolgár, a vállalkozó idejét. Ugyanakkor ellenõrzésre, megelõzésre a jegyzõnek már nincs ideje és nincs embere, hiszen mi lenne akkor a cirkuszi menazsériával? Miért nem járható út az olcsó közigazgatás téveszméje? Úgy tudom, az MKKSZ korábban egy deregulációs programot is indított. Én azért kaptam fel erre a fejemet, mert ilyen dolgok mentén lehet és kell keresni az elõrelépést, az érdemi megoldást. És itt kell ismét visszautalni a fûnyírásra, amely igen sok kárt okozott a hazai közszektor müködésének. Emiatt nem szabadultak fel a rendszerben meglévõ és szunnyadó alkotó szellemi energiák. Mert senki nem tartott ígényt a személyi állomány kreatívitására, innovációs megújulására. Ebbõl fakadt és fakad az az állandó keserû szájíz, amely miatt mindig csak el kell szenvedni az állítólagos reformokat.emiatt ahhoz nem kell és nem lehet alkotóan csatlakozni, s azzal azok rögtönzészserûsége és elõkészítetlensége okán nehéz azonosulni. Pedig nem olyan bonyolult ez! Ha van mozgástér, ösztönzés és vannak világos célok, akkor a személyi állomány bármikor sikerrel táncba hívható. Tehát a szakmával közösen meg kell nézni, hogy az államgépezet mikor jön indokolatlanul mozgásba. És itt aztán van és lenne mit keresni. De az olcsó közigazgatás igénye, a fûnyírás nem vezet sehova, az egy téveszme. A közigazgatás beruházást és törõdést igényel. Ha ezt és a figyelmet megkapja, azt hatékonysággal, teljesítménnyel megszolgálja. A magyar közigazgatásnak ebben, és nem a létszám, s nem a szervezetek számának ötletszerû csökkentésében van az igazi tartaléka. Meg még rengeteg minden másban. De az már egy másik elõadás idejét tenné ki. Az állami funkciók, feladat és hatáskörök tételes felülvizsgálata után jöhet a szervezeti rendszer. Mert egy modern állam úgy mûködik, hogy vannak a feladatok és a hatáskörök, amelyek leképezik és megvalósítják azt, ami az állam rendeltetése: a 34

8 közjó és a közérdek szolgálata. Ehhez kellenek a szervezetek, mert azok látják el a jogszabályok a kritikusan átrostált és megtisztított joganyag alapján a feladatokat. És a szervezeti rendszer kialakítása során lehet és kell dönteni a helyi, a területi és a központi közigazgatás közötti munkamegosztásról. És ne csináljunk, nem csinálhatunk olyan regionális átalakítást, amelyben a régió kompetenciát sem kap, forrást meg még inkább nem, mert semmi tartalom nincs a csupán elméletileg kigondolt funkcióban. Ebbõl adódóan persze most mindenki csalódott. Nem ér semmit az olyan legjobb szándákú átalakítás lásd a 2118-as erre vonatkozó kormányhatározatot, amikor a köztisztviselõk többsége nem azért nem tudta jó érzéssel támogatni ezeket a folyamatokat, mert reformellenes lenne, hanem azért, mert soha nem tudta, hogy mi és miért történik vele aznap, vagy másnap, a jövõ héten, vagy azt követõen. Magyary Zoltánnak teljesen igaza volt, amikor azt mondta: a közigazgatás kormányzati programjai, reformjai mindig a köztisztviselõk személyén fordulnak meg. Ha a köztisztviselõ érti, hogy mi miért történik, akkor hozzáadja azt a pluszt és odateszi magát, de ha nem tudja, hogy mi történik, akkor csak elszenvedi a helyzetet. Ez rengeteget levett és elvesz még a legjobb irányú törekvésekbõl is. A szervezet mûködésének persze meghatározó eleme az emberi erõforrás. Amikor az íróasztal másik oldalára megyek, s ott beleülök az ügyfél székébe és végiggondolom a folyamatokat, a jogszabályokat, abban kell gondolkodnom, hogy ne ügyeket intézzek, ne aktákat, hanem azok mögött embereket lássak, problémákat oldjak meg. Ha így szervezem a mindnnapi tennivalót, ha így állok hozzá, akkor ez a dolog mûködni fog és akkor azt mondják majd az emberek is, és úgy érzik, hogy róluk szól a mi munkánk. Vagyis nem árt meg senkinek egy kis önkritikus empátiakurzus, tehát üljünk mindig, vagy legalábbis néha az ügyfél székébe. Ha tisztázottak az állami funkciók, a feladatok és a hatáskörök, van ezt szolgáló szervezeti rendszer, s megteremtettük a racionális mûködés eljárás és feltételrendszerét, akkor jöhet a személyi állomány. Amely ebben a kontextusban rendszerszerûen azért van a végén, mert csak az elõbbi rendszerelemekhez képest és azokhoz lehet hozzárendelni és értelmezni a személyi állományt. Egy olyan személyzetet, amely felemeli és tartalommal képes megtölteni ezt a most kissé hitehagyott és leértékelõdött hívatást. Azt a hívatást, amely Magyary Zoltánnal szólva: a közösségért van. Egyébként van valami jelképes abban, hogy az Európai Unió 27 tagállamában ma közel 50 millió állami alkalmazott áll 500 millió ember szolgálatában. Ha valami méltó tartalmat és missziót adhat e szakma távlatainak, presztízse megerõsítésének, úgy gondolom ez mindenképpen az. Ebben érdemes résztvennie mindenkinek, aki ezt a hívatást választotta. A közigazgatás sajátosságai mellõzhetetlenek Tudjuk, megtanultuk, s nem vitatjuk, napjaink indokoltan felvetik a közigazgatásban is az üzleti módszerek alkalmazásának igényét és követelményét. Senki nem 35

9 vitatkozik azzal hogy Magyarországon is helye, szerepe van és szinte szükségszerûség is az, hogy behozzuk a menedzsment módszerek közül azokat, amelyek valóban továbbfejlesztik ezt a rendszert. Amelyek hozzáadnak, amelytõl jobb lesz, amelytõl valóban szolgáltatni tud és képes végre. De azt nem lehet megtenni, amit az utóbbi idõben többször elkövettünk. Az történt, hogy a közigazgatásra, erre a nagy szürke elefántra rá akartunk erõltetni egy olyan pólót, amire az van ráírva: TÉR. Hiába láttuk és többen mondtuk, hogy nem tudja felvenni, mert egy nagy szürke elefántra nem lehet egy zsiráfra, vagy kecses gazellára gyártott konfekció T-shirt-t ráadni. De aztán mégis fel kellett vennie.aztán persze szétrepedt, elszakadt. S hogy miért? Azért, mert ha a közigazgatás sajátosságait nem vesszük figyelembe, akkor minden új gondolat csak lejáratódik, megbukik. Mi tudtuk, s mostmár meg is tanultuk a személyi állomány esetében a legjobb szándék ellenére sem tud bármilyen metodika alkotóan, kiteljesítõen, értékszerûen mûködni, ha a törvényszerûségeket nem vesszük figyelembe. Igenis figyelembe kell venni, hogy a magyar közigazgatás is, mint mindenütt a világon egy bonyolult rendszer, vagyis egy nagy szürke elefánt. A hasonlat nem a közigazgatás lomhaságát, hanem annak komplexitását, bonyolultságát akarja érzékeltetni. Azt a sajátos rendszerszerûséget, amely megvan minden közigazgatásban. És ahhoz, hogy ez a közigazgatás és ez az elefánt jól tudja abszolválni a TÉR, vagy a menedzsment-módszerek bármilyen aspektusának, vagy metodikájának vizsgáját, ahhoz a fülébe kell súgni, miért akarjuk ezt esetében alkalmazni, s mit akarunk vele elérni. S azt is fülébe kell tudni sugni, hogy mik azok a dolgok, amelyek miatt neki ettõl jobb lesz. Mert azzal szerintem ebben a teremben senki nem vitatkozik, hogy aki többet teljesít, az igenis többet vigyen haza a borítékban. Az MKKSZ mindig is azok közé tartozott, akik ezt az álláspontot képviselték. De a gyakorlat igazolta, hogy ebbõl mi nem lett, ugyanakkor akár lehetett volna Két súlyos hiba lett elkövetve: 1. Nem néztük meg, mi volt korábban, mihez lehet kapcsolódni, vannak-e alapok és tapasztalatok? 2. Nem vettük figyelembe azokat a szakmai sajátosságokat sem, amelyek szerint ez nem egy üzem, nem egy vállalat, nem az ipari menedzsment szféra, hanem a közigazgatás, amely sokkal bonyolultabb, más megközelítést ígénylõ rendszer. Az MKKSZ Akadémiának ez a fórumsorozata egyébként azért jöhetett létre, mert az MKKSZ megértette, mennyire fontos a szociális párbeszéd, a másik véleménye az Európai Unió közigazgatási, közszolgálati vonatkozásairól. Megértette az ezzel összefüggõ kihívásokat, az EU mûködésének közigazgatással kapcsolatos sajátosságai megismerésének és katalizálásának fontosságát. Az EU-ban ugyanis a közigazgatásra nincs egységes acquis, az EU közigazgatása sajátosan formálódik ajánlások, indirekt jó gyakorlatok és alkotóan elõremutató orientációk mentén és jegyében. A közös érdekeltségû törekvések között kiemelten fontosak a jó szabályozási programok, az innovatív közigazgatási projektek megalkotása és azok megvalósítása, a humán menedzsmentben a teljesítménykövetelmények és a menedzsment-módszerek alkotó módon és a sajátosságok figye- 36

10 lembe vételével történõ elterjesztése. S e területen rendkívül fontos a szakmai sajátosságok figyelembe vétele, ezért sikeresek az EU-ban ezek módszerek. S végül, persze nem utolsósorban a szociális párbeszéd. Örülünk annak, hogy ebbõl az aspektusból mi is hozzájárulhattunk a közös gondolkodás folyamatához. Mielõtt kezdõdött ez a rendezvény, szót váltottunk Dr. Latkóczy Antal (ODÉSZ) szakszervezeti elnök barátommal, akivel a jogszabályok nagy számáról, mondhatni dömpingjérõl beszélgettünk. Ennek kapcsán nyomban eszembe jutott az az európai mondás, amely szerint:...nagyon sok és a legjobb törvények mellett is lehet csapnivaló egy ország kormányzása, ha rosszak a köztisztviselõk. Ezzel szemben kevésbé jó törvényekkel is lehet igen jól kormányozni, ha jók a köztisztviselõk.. Én ebben hiszek, s ha sokan érzünk így és megvan Önökben a megújulási készség, akkor lesznek még a magyar közigazgatásnak szép napjai! S ebben Önök a meghatározók, Önök a fontosak! Sallai Linda biztosítási szakértõ, CIG Pannónia Életbiztosító Korunk kényszere az öngondoskodás erõsítése Közgazdász vagyok és jelenleg a Pannónia Biztosítónál biztosítási termékfejlesztõként és biztosítási matematikusként dolgozom. Úgy gondolom, hogy napjainkban, de kiváltképpen a gazdasági válság idõszakában nagyon fontos az öngondoskodásról, az egyéni válságkezelési problémamegoldásokról beszélni. Nyilvánvaló, hogy egyéni szinten, háztartási, mikroökonómiai szinten kevéssé van ráhatásunk arra, hogy az ország gazdaságával mi történik, mégis lehetõségünk van arra, hogy saját magunkról és szeretteinkrõl gondoskodjunk. Ahogy itt is hallottuk, már a kétezres évek elején látható volt, hogy hosszú távon semmiképpen sem lesz fenntartható a nagy hitelállomány, a magas költségvetési hiány. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a pénzügyi világrendre, de egyéni szinten is ugyanúgy elmondható, hiszen az olcsó hiteleknek köszönhetõen teljes mértékben elterjedt egyéni háztartási szinten az, nemcsak Magyarországon, de világszerte hogy rengeteg hitelt vesznek fel a háztartások és tulajdonképpen jelenlegi fogyasztásuk egy részét hitelbõl finanszírozzák. Ez tehát azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló jövedelembõl nemhogy nem takarítanak meg, de tulajdonképpen adósságot halmoznak föl. Ezzel párhuzamosan természetesen folyamatosan hallunk elsõsorban a magyar nyugdíjrendszerrõl és különbözõ ezzel kapcsolatos megélhetési problémákról. Ezek mind azt vetítik elõre, hogy öngondoskodásra szükség van, hiszen az állami ellátás nem teszi lehetõvé, hogy aktív korunk után, például nyugdíjasként is 37

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

közszolgálati aktualitások

közszolgálati aktualitások közszolgálati aktualitások MIÉRT BETEG A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS? 6. Meggyógyítható-e a Mi Közig. Betegünk? Köszönet a Szemlének! A Humánpolitikai Szemle hasábjain 5 tételben azt boncolgattuk, hogy melyek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Korunk kényszere az öngondoskodás erõsítése

Korunk kényszere az öngondoskodás erõsítése lembe vételével történõ elterjesztése. S e területen rendkívül fontos a szakmai sajátosságok figyelembe vétele, ezért sikeresek az EU-ban ezek módszerek. S végül, persze nem utolsósorban a szociális párbeszéd.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán Kisbenedek Péter Elnök-vezérigazgató Erste Bank Hungary Nyrt. GKI Konferencia 26. november 14. > Az Erste csoport a régióban 92 millió fős piac

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket?

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? A versenyképesség és Európa egymást nem kizáró, hanem sokkal inkább feltételező fogalmak. E determináció hazai viszonyainkra

Részletesebben

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8.

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8. A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások Pandurics Anett 2014. május 8. Mrd Ft 1 000 A díjbevétel megoszlása 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 420 426 395 406 410 370 365 358

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE. Dr. Schiffer Péter A PSZÁF főigazgató-helyettese. Budapest, 2007. május 22-23

A SZOLGÁLTATÓK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE. Dr. Schiffer Péter A PSZÁF főigazgató-helyettese. Budapest, 2007. május 22-23 A SZOLGÁLTATÓK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE Dr. Schiffer Péter A PSZÁF főigazgató-helyettese Budapest, 2007. május 22-23 A pénzügyi szolgáltatók társadalmi felelősségéről Kiinduló pontok Az Európai Bizottság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés: Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés :

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés : MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 10. cikk : rámutat, hogy a fiatalok foglakoztatásának tekintetében azok az országok érik el a legjobb eredményeket, amelyekben a fiatalok színvonalas szakmai gyakorlatokon vehetnek

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje.

1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje. A szépség belülről jön Hová tűnt a szakma szexepilje? 1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje. A hat érték-iránytűje profit öröm reputáció fejlődés 2 Időről időre segít eligazodni azt

Részletesebben

A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára

A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára 1. Független Minisztérium Az építésügy és a lakástámogatás szervezeti kereteinek reformja szükséges. Az 1. Melléklet

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18..

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. A szociális szövetkezetek fenntarthatósága SOLTÉSZ ANIKÓ A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. MIRŐL FOGOK

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben