Társaságok mûködtetése (szemelvények) Dr. Lehoczky Judit egyetemi docens (2007)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társaságok mûködtetése (szemelvények) Dr. Lehoczky Judit egyetemi docens (2007)"

Átírás

1 Társaságok mûködtetése (szemelvények) Dr. Lehoczky Judit egyetemi docens (2007) 1. oldal

2 Bevezetõ helyett A tanfolyam hallgatói, a pénzügyi stúdium alapjaival már megismerkedtek, tanulmányozták a piacgazdaság és az államháztartás pénzügyi rendszerét, s néhány a vállalkozás mûködésével kapcsolatos kérdésre is kitekintésük keletkezett. A vállalkozás mûködtetése mindig is az érdeklõdés elõterébe tartozott. A mûszaki ellenõri tanfolyamon tapasztalt konzultációs kérdések megerõsítették bennem, hogy néhány a vállalkozások mûködtetésével kapcsolatos kérdésrõl érdemes hosszabban is idõzni. A következõkben négy kérdéskörrel kapcsolatos információkat a fentieken túl, azért foglaltam össze, mert többségüknél a közelmúltban törvényi szabályozás- változás is történt. Az elsõ részben a vállalkozások átalakulásával, a második részben az osztalékpolitikával, a harmadik részben a csõd és felszámolás végelszámolás kérdéseivel, s végül az AFA törvény EU-ba lépés következtében mûködõ újszerû hatásmechanizmusával ismerkedhetnek meg. dr. Lehoczky Judit egy. docens 2. oldal

3 Társaságok átalakulása, egyesülése, összeolvadás, beolvadás Átalakulás A Gazdasági Társaságokról (továbbiakban GT) szóló évi CXLIV törvény szerint az átalakulás fõszabályként a társaságok jogutódlással történõ megszûnését jelenti. E szerint az átalakulással új GT jön létre, amely az átalakulás folytán megszûnõ GT helyébe lép: megilletik a jogelõd jogai és kötelezettségei. A társaság elhatározza, hogy tevékenységét egy másik társaság formájában kívánja tovább folytatni, például KFT helyett RT formájában mûködik tovább. De a GT szerint átalakulásnak minõsül az is, ha a GT-k egyesülnek, mint például az egyik beleolvad a másikba, vagy az is, ha a gazdasági társaságok egyikébõl a másik kiválik, vagy több önálló cégre különválik. A következõkben az összeolvadás gyakorlati lépésein keresztül mutatom be problémaorientáltan a folyamatot, a nem várt buktatókat illetve az összeolvadástól remélt esetleges jobb eredmény realizálását is. Az átalakulásnak vannak korlátai is. Kizárt az átalakulás a felszámolás, végelszámolás alatt álló társaságoknak, ellenben a csõdeljárás alatt álló vállalkozás átalakulhat, hiszen az nem szûnik meg jogutód nélkül. Az egyes társasági formákba való átmenet esetén az új cégformára elõírt tõkeminimumot el kell érnie a társaságnak. Ez azt jelenti, hogyha egy KFT, vagy Rt esetében nem követelmény, hogy a törzstõke legalább 30 %-a álljon készpénzként rendelkezésre, tehát az apport aránya az induló cégnél lehet magasabb 70%. Azokat az eszközöket amelyek a jegyzett tõke részét fogják képezni, a nyitó vagyonleltár tervezetben meg kell jelölni. Átalakulás folyamata: a évi IV tv alapján, amely tõl hatályos. 1. Elsõ döntés az átalakulásról, amikor a közgyûlés eldönti, hogy a cég, az adott társasági formából átalakul. 2. Vagyon leltár ( 6 hónapnál nem régebbi, könyvvizsgálóval hitelesített) és vagyon mérleg tervezet készítése.( A 6 hónapnál nem régebbi Beszámoló elfogadható!) 3. Még egyszer összeül a közgyûlés, eldöntik, megfelelõek e a feltételek. Elegendõ egy tag döntése is, ha a szükséges okmányokat már elõre elkészítették! 4. Átalakulás közzététele: cégközlönyben, két egymást követõ számban, kedvezményezés nyolc napon belül történik 5. Átalakulási dokumentumok Cégbíróságra történõ benyújtása: 60 napon belül 6. Ezt követi a Cégbírósági bejegyzés. 7 Az átalakulás napján végleges vagyonmérleg, leltárak, adóbevallások készítése 8. Az átalakulás miatti számviteli nyilvántartások rendezése 3. oldal

4 9. A végleges vagyonmérlegek letétbe helyezése a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a bejegyzést követõ 90 napon belül. (Átalakulási tervet kell készíteni, ha az átalakulással a létrejövõ, illetve átalakuló GT vagyonmérleg tervezete eltér mert új tagok lépnek be, vagy a pótlólagos vagyoni hozzájárulást teljesítenek a tagok, vagy ha a társaságtól megváló taggal elszámolnak, vagy ha élnek az átértékelés lehetõségével.) A gazdasági társaságok egyesülése. Az egyesülés történhet összeolvadással beolvadással és Beolvadás: Egy társaságba beolvad egy másik, vagy több másik, a beolvadó elveszti jogait, kötelezettségeit, mert ez mind a beolvasztóra száll át. Összeolvadás: Két vagy több cég megszûnik és ebbõl egy új alakul. A folyamat sokféle okból keletkezhet Létrejöhetnek új cégek, ennélfogva nincs elõélete, rosszhíre. Az sem ritka, hogy egy támogatás igénybe vételekor hátrányos helyzetben van az egyik cég, s a támogatás sikeres igénylése érdekében összeolvad egy másik céggel. Tehát összeolvadással valamennyi cég megszûnik és a megszûnéssel egyidejûleg egy új jogutód GT jön létre, de a megszûnõ cégek vagyonai, jogai kötelezettségei pedig átszállnak az összeolvadással létrejött jogutód társaságra. Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú cégek választhatnak új társaságnak más társasági formát, vagyis összeolvadással csak két KFT hozhat létre pl Rt-t vagy jogutód társaság csak jogelõdök valamelyikének társasági formájában jöhet létre. Tehát egy Bt és KFT összeolvadása esetén az új cégnek Bt vagy Kft -nek kell lennie. Összeolvadás esetén az újonnan létrejövõ társaság induló vagyonában nem lehet figyelembe venni az összeolvadó társaságok saját törzsbetéteinek illetve részvényeinek névértékét, továbbá az egymásban fennálló kölcsönös részesedésük értékét sem. Az egyesítés, ezen belül összeolvadás kézzelfogható elõnyökkel járhat, mint például megtartja valamint továbbfejleszti mindkét cég az ügyfélbázisát, összpontosítja az új cég az ügyfélbázisát, összpontosít az új cég a hatékonyságra és optimalizálásra, költségeik csökkentésére, az új innovatív technológiai lehetõségbõl adódó elõnyök kihasználására, valamint kedvezõbben alakulhat adófizetési kötelezettsége. Mindezek eredményeként az újonnan létrejött cég néhány éven belüli teljesítménye, profitja több millióval vagy akár több tíz millióval is növekedhet. Az egyesülés során a monopolhelyzet kialakulásának megelõzésére alkalmazni kell a piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmával kapcsolatban az 1996 évi LVII tv VI. fejezetét Ilyen esetek az egymástól teljesen független vállalkozások összeolvadása, beolvadása esetén fordulhatnak elõ. Az összeolvadáshoz kérni kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét is, kivéve akkor, ha a közösen irányított vállalkozások együttesen elért nettó árbevétele a 15 milliárd forintot meghaladja, a s szóban forgó vállalkozások között van két olyan vállalkozáscsoport, amelynek elõzõ évi nettó árbevétele közösen 500 millió forint feletti értéket ért el. Az egyesülési szerzõdés tervezetét az egyesülni akaró gazdasági társaságok készítik el, melyben meg kell határozni: az egyesülõ gazdasági társaságok nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és a létrejövõ GT formáját, nevét, székhelyét, 4. oldal

5 az egyesülés módját, hogy az beolvadás, vagy összeolvadás: a beolvadás esetében az átvevõ Gt társasági szerzõdésében a szükséges módosításokat, az összeolvadás esetén pedig az új társaság társasági szerzõdésének tervezetét Az egyesülésrõl szóló második közgyûlés elõtt 30 nappal az érintett egyesült társaságok minden egyes részvényes tulajdonosának jogában áll a közgyûlési döntéshez készített iratok áttekintése, s továbbá az egyesülõ társaságok utolsó 3 évi számviteli törvény szerinti beszámolóinak készhez vétele is. Az egyesüléssel érintett részvénytárságok hitelezõi biztosítékot igényelhetnek, amennyiben az egyesülésük veszélyezteti a követeléseik teljesülését. Az átalakulás napja nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be júl.1 elõtt az átalakulás a cégbejegyzés napja volt. Igy igen gyakran tört havi vagyonmérleget kellett készíteni, ami jóval nehezebb és körülményesebb mint egy idõszak végi. A cég által meghatározott idõpont nem lehet késõbbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott idõpont mégis megelõzi a cégbejegyzés napját, a cégbíróság az átalakulás idõpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel. Az összeolvadás bejegyzése iráni kérelmet a jogutód cég székhelye szerinti illetékes bíróságon kell elõterjeszteni, a jogutód cég létesítõ okiratának aláírásától, illetve elfogadásától számított 60 napon belül. Egyidejûleg kérni kell a jogelõd cégek törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát. A bejelentéshez csatolni kell az átalakulásról a Cégközlönyben megjelent közleményt is, ez utóbbi elmulasztása esetén a bíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. Az átalakulás utáni feladatok. Az átalakulási kérelem elbírálásai határideje 30 munkanap, melynek kezdete az a nap amelytõl az átalakulásban résztvevõ valamennyi cég irata rendelkezésre áll a Bíróságnak. A cégbejegyzést követõ 90 napon beül végleges vagyon mérleget kell készíteni Ez lesz az átalakulás számviteli dokumentuma. Ennek az az oka, hogy a jogelõd társaság az átalakulás alatt is mûködik, üzleteket köt, ezért vagyoni helyzete eltérhet attól, ami az átalakulás elhatározásakor készített mérleg és leltár-tervezetekben szerepel. Ez kihat a jogutód vagyoni helyzetére is. A végleges vagyonmérlegben és a tervezetben szereplõ saját tõke között pozitív eltérés esetén az új cég jegyzett tõkén felüli vagyonaként kell figyelembe venni, a negatív eltérés esetén a jegyzett tõke nem nyújt fedezetet, akkor a jogutód cég jegyzett tõkéjét le kell szállítani Kft Rt-vé történõ átalakulás T:88 Rendkívüli ráfordítás----k: 17 Részesedések ( megszûnés) T:17 Részesedések K: Rendkívüli ráfordítás ( létrejövõ cég) I Az átalakuló társaság vagyonmérleg tervezete 5. oldal

6 Amikor elhatározzák az átalakulást és az nem december 31, zárás nélkül, folyamatos könyvelés során kell a vagyonmérleget összeállítani. Ez értékhelyesbítési tartalékot nem tartalmazhat s mérleg szerinti eredményt sem. Az átalakuló társaság eszközei könyv-szerinti értékeit piaci értékre módosíthatja. De nem értékelhet fel beolvadás esetén az átvevõ és kiválás esetén a változatlan formában tovább mûködõ társaság! Átértékelés estén az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott várható értékben kell szerepeltetni. A felértékelés összegével a tõketartalékot kell növelni. Az átalakuló társaság vagyonmérleg tervezetének utolsó ( átértékelt oszlopa) az átalakulással létrejött társaság vagyonmérlegének elsõ oszlopa lesz. Átértékelni kétfélén lehet, piaci értéken és a könyvvizsgáló által meghatározott értéken. 6. oldal

7 II. Az átalakulással létrejövõ társaság vagyonmérleg tervezete Elsõ oszlopa a jogelõd társaság harmadik (elõzõleg bemutatott, átértékelt ) oszlopa Az átalakuló és az átalakulással létrejövõ társaság vagyonmérlege eltérhet a tõkeemelés miatt, ill. a kiváló tagok miatt, A középsõ oszlop a módosító tételeket tartalmazza (tõkeemelés, tõkekivonás különbözeteket) A jegyzett tõkének el kell érnie a tõke minimumot. A jogutód társaság vagyon leltárában el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tõkének a mérleg fõösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tõkéjét fogják képezni. Az átalakulással létrejövõ társaság vagyon mérleg tervezetében lekötött tartalékot kell képezni fedezetként, az átalakulás napjáig bekövetkezõ esetleges tõkevesztésre. Itt kell tartalékot képezni az SZJA-ra és osztalékadóra is. A saját tõke csak pozitív tõkeelemeket tartalmazhat. ha van negatív mérlegeredményünk, azt át kell vezetni a mérlegben tõke tartalékra, különben nem tudunk átalakulni Nem lehet az átalakulással létrejövõnek negatív eredménytartaléka! III. Végleges vagyon mérleg és végleges vagyon leltár A végleges vagyon-mérleg a cégbejegyzés napjára készül. Ha pl.15-én bejegyzik, a 15-i-én kiállított számlák a jogelõdre, a 16-iaiak pedig már a jogutódra vonatkoznak. Az alapított társaság az bejegyzés napjáig elõtársaság, a következõ naptól már társaságként szerepel. Végleges vagyonmérleg - az átalakulás napjára készítik, - tevékenységet lezárt beszámoló készül, - számvitelileg, könyvelést lezárja ( mint év-végi záráskor) A következõkben a gyakorlatban gyakran elõforduló eseteket mutatok, környezetembõl példázva. Mint említettem a cégek összeolvadása során vagy megveszik a másik cég törzstõkéjét, vagy az eszközöket. Okok, amiért összeolvadnak többfélék - Adócsökkentés: az egyik cég költségigényes, a másik cég magas bevétellel rendelkezik. A befizetendõ társasági adó csökkentése érdekében csökkentik a magas bevételt a magas költségekkel. - - A cég helyzete: a cég pozitívabb megítélése egy pályázat elnyerése érdekében, vagy a magasabb profit realizálása reményében olvad össze a két vagy több cég. - - Tulajdonosi érdek: egy nagyobb cég tulajdonos egy kisebb méretû cégben. A nagyobb befolyás érdekében a nagyobb cég beolvassza a kicsit, hogy hatalmat gyakorolhasson felette. - Az adócsökkentés érdekében bekövetkezett összeolvadás 7. oldal

8 Az eset szereplõje egy pécsi telephelyû nyugdíjas, aki egyéni vállalkozásban, majd Bt-ben végzi költségigényes sok alkatrészt felhasználó javító karbantartó tevékenységét, s egy szintén pécsi telephelyû Kft-nek végzi a fenti tevékenységet. A betéti társaság tõkeerõs, vállalkozása egyre bõvül, alkalmazottai száma nõ, s úgy gondolta létrehoz egy Kft- is. A Bt-ben szereplõ eszközöket bérletbe adja a Kft- nek. Ugyanakkor az összeolvadás gondolata célravezetõbbnek bizonyul, mert két vállalkozást kell mûködtetni,( magas adminisztráció, egyéb fenntartási költségek) A Kft elõnyösebb gazdasági társaság mint a Bt.Igy összeolvassza a két társaságot létrejön egy harmadik egy Kft Formába, így megszabadul két külön vállalkozás egyéb költségeitõl. A cég helyzete egy pozitívabb megítélés érdekében összeolvadás Egy szintén nagy múltú építõipari vállalkozásból egy osztrák vállalkozó által kivásárolt gyár mellé jött létre a 90-es évek közepén országos hírnévvel rendelkezõ térkõgyártó RT. A cég jelentõs árbevételt realizált, Budapesten is szeretett volna terjeszkedni, ahol már a 80-as évek végétõl megalakult térkõ-gyár volt az uralkodó, s azóta is nagy presztízst vívott ki magának. a pécsi cég tulajdoni részt vásárolt a pesti cégbõl, s 2001-ben összeolvadt az erõsnek bizonyuló konkurenciával, ami már részben a tulajdona volt. A pécsi cég elõnyösnek érezte, ha nevébe a konkurencia nevét is szerepelteti. A cég a nagyobb profit, a pozitívabb megítélés reményében olvadt össze, társasági formáját megtartotta, így számviteli politikáján sem kellett változtatni. Tulajdonosi érdek hatására összeolvadás, vagy beolvadás Példaként egy bányászati tevékenységet (kavicskitermelõ) folytató cég és betongyártással foglalkozó cég egyesülését kiváltó okokat, s ehhez fûzött reményeket elevenítek fel. A Bányászati Kft 52%-os tulajdonát megszerezte a Beton Kft 1999-ben, s 2005-re ez utóbbifolyamatos kiválással - 99%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett. A következõ évben, 2006-ban a fennmaradó 1%-os önkormányzati rész megvásárlásával már 100%-osan a Bányászati Kft tulajdonosává vált a Betongyártó Kft. A betongyártással foglalkozó Kft egy jól mûködõ, jelentõs méretû, míg a másik méretében lényegesen kisebb, de szintén eredményesen mûködõ. Az okok, amelyek kiváltották a kis cég beolvadását a nagy cégbe. A beolvasztó Beton Cég 72-%-os tulajdoni részese egy multi cég, a fennmaradó tulajdon is külföldiek tulajdonában van A beolvasztási igényt a legfõbb tulajdonos támasztotta. Az APEH az utóbbi években rendszeresen vizsgálja a testvér cégek közötti árhatásokat, árkalkulációkat, abból a célból, hogy kiküszöbölje a monopolhelyzetet és a testvércégek tisztességtelen versenyelõnyhöz jutását a piacon. Próbálja megakadályozni, hogy a testvércégek a piaci árak alá, vagy fölé menjenek A saját méretükben két jól mûködõ cégbõl keletkezett egy még jobban mûködõ harmadik cég. A beolvasztó költségei bár megemelkedtek, mert nõtt az adó és járulék kötelezettsége, munkaerõ költségnövekedés következtében, de ezt a magasabb árbevétel jól kompenzálta. Az összeolvadás eredménye A bányavállalatoknak az értékesített mennyiség után átlagosan komoly bányajáradékot kell fizetni, ami az elért árbevétel 5%-a. A bányajáradék a kitermelõ cégre vonatkozik, méghozzá az általa eladott legolcsóbb kavicsfajtára, ha az meghaladta az eladás 30%-t, ezért a bányavállalatok kettéválasztották a tevékenységüket az egyikben csak az olcsó, eladható kavicsot termelték ki, amely után alacsony bányajáradékot kell megfizetnie a társaságnak 8. oldal

9 a másik társaság, amely közös tulajdonú az elõzõvel- ezt a kavicsot igény szerint különbözõ méretûre törte-osztályozta, de ez után már nem kellett bányajáradékot megfizetni, hisz volt kitermelõ tevékenysége a társaságnak Erre felfigyelt a Bányakapitányság és elõírta hatállyal tételesen a kavicsokra tekintettel a járadékot. Ettõl kezdve nem éri meg, hogy egy tulajdonos két azonos tevékenységû vállalkozást mûködtessen. Feltételezhetõ, hogy az ilyen és hasonló cégek összeolvadnak. Az összeolvadás a költségcsökkentés és magasabb profit mellett az illetékfizetési kötelezettség (a meglévõ földek, eszközök, jármûvek után) eltörpül. Figyelembe kell azt is venni, hogy az illeték mindig kedvezményesebb kisebb mérvû, mintha két különbözõ tulajdonos között történt volna adás-vétel. 9. oldal

10 OSZTALÉKPOLITIKA Elméleti áttekintés A hosszú-távú pénzügyi döntéseken belül három kiemelkedõ fontos terület a befektetési döntések, a finanszírozási döntések, az osztalékpolitikára vonatkozó döntések. Az osztalékpolitika arról szól, hogyan oszlik meg a jövedelem a tulajdonosok és az újrabefektetés között. Az osztalékpolitikát befolyásoló tényezõk Az osztalékpolitika kialakításánál a következõ tényezõket kell figyelembe venni: az törvényi korlátozásokat, a szerzõdésben kikötött korlátokat, a cég likviditási helyzetét az osztalék kifizetésénél, az adósságkapacitását és a tõkepiacok elérhetõségét, a jövedelmek stabilitását, a cég növekedési kilátásait, a tulajdonosok preferenciáit. Az osztalékra vonatkozó törvényi korlátozások Minden országban törvényi szabályozással a hitelezõi érdeket szem elõtt tartva szabályozzák az osztalékpolitikát. Legtöbb országban a kifizetendõ osztalék következményeként a saját tõke nem süllyedhet a jegyzett tõke alá. Hazánkban az osztalék kifizetésének korrigált saját tõke korlátja azt jelenti, hogy az osztalék kifizetés utáni saját tõke a lekötött tartalékokkal korrigáltan sem csökkenhet a jegyzett tõke alá. Az osztalék kifizetésének forráskorlátja a múltbeli és jelenbeli adózott jövedelembõl áll, az elõbbi a szabad felhasználású eredménytartalékból, az utóbbi adott év adózott eredményébõl áll. Szerzõdésekben meglevõ korlátok. Gyakran elõfordul, hogy hitelszerzõdéseknél, vagy kötvény kibocsátásánál elõírják, hogy a kölcsön lejáratáig a cég nem fizethet osztalékot.ez is a hitelezõi érdekek érvényre juttatását jelenti. A cég likviditási helyzete. Az osztalék kifizetése, a vállalatnál pénzkiáramlást jelent, ennélfogva hatással van a cég likviditási helyzetére. Az osztalék fizetés elhatározásánál ezt a körülményt is figyelembe kell venni. Természetesen minél likvidebb egy cég annál kisebb problémát jelent az osztalék kifizetése. Az adósságkapacitás és a tõkepiacok elérhetõsége. A likviditás egyrészt védelmet nyújt pénzügyi nehézségek idején, és kellõ rugalmasságot biztosít a cégnek, hogy kihasználhassa a rendkívüli befektetési és finanszírozási lehetõségekbõl eredõ elõnyöket. A likviditás tõkeerõs, ismert cégek számára könnyen megszerezhetõ, például, ha a bankokkal köt folyószámlaszerzõdés révén bármikor felhasználható hitel-kerettel. Azt is megtehetik, hogy a pénzügyi piacokról kötvények, kereskedelmi papírok kibocsátásával teremtik meg a cég likviditását osztalék-fizetés következményeként elõállt helyzet biztosításánál. 10. oldal

11 A jövedelmek stabilitása. Azok a cégek,akiknek jövedelmi helyzete a múltban stabil volt, általában a pénzügyileg nehezebb években sem csökkentik az osztalékfizetést, mert nagyobb bizalommal nézhetnek a jövõ elé, mint azok a cégek akiknek jövedelme a múltban erõsen ingadozott. A növekedési kilátások. A gyorsan növekvõ és jó beruházási lehetõségekkel rendelkezõ cégeknek sok tõkére van szükségük. Ezért az ilyen cégek nem vagy csak kevés osztalékot fizetnek, jövedelmük nagy hányadát vagy egészét visszaforgatják, mert így tartják gazdaságilag indokoltnak döntésüket, hogy ne kelljen drágább forrásokhoz nyúlni. Az adózási feltételek. Az adózási feltételek fõleg ott játszanak szerepet az osztalékpolitika meghatározásakor, ahol az osztalék formában kifizetett jövedelem és az árfolyamnyereség adóztatása eltérõ kulcsokkal történik. A tulajdonosok preferenciái. Amikor a tulajdonosokat viszonylag kevés számú befektetõ alkotja, a menedzsment az osztalékpolitika kialakításánál tekintettel lehet a tulajdonosok preferenciáira. A nagy cégek, sok tulajdonos esetén viszont a beruházási lehetõségek, a likviditási helyzet, s az elõbb felsoroltak mérlegelése alapján kell a döntést meghozni. Osztalékpolitikai stratégiák Maradékelvre épülõ osztalékpolitika vagy passzív osztalékpolitika. Ennek az a lényege, hogy a cég mindaddig nem fizet osztalékot, ameddig a cégnek kedvezõ beruházási lehetõsége van. Ez a határ ott lesz, amikor a tulajdonosok által elvárt hozamnál magasabb a beruházás hozama, azaz a NPV ( nettó jelenérték ) nulla. Ennek az a hátránya, hogy a tulajdonosok és a leendõ tulajdonosok által kiszámíthatatlan a cég értékpapírjainak megvásárlásától szerezhetõ osztalék. Stabil összegû osztalékpolitika. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a cégek igyekeznek stabil osztalékfizetést fenntartani hosszabb távon is. A stabilitás jegyében elutasítják a részvényenkénti osztalék összegének egyik évrõl a másikra történõ csökkentését. Hasonlóképpen az osztalék összegét sem emelik addig, amíg a cég menedzsmentje nincs meggyõzõdve arról, hogy a jövõben a jövedelmek elég magasak lesznek és igazolják a magasabb osztalékot. A menedzserek oldaláról is vannak érvek a stabil osztalékpolitika mellett.. Sok menedzser úgy véli, hogy egy stabil vagy növekvõ osztalékpolitika csökkenti a befektetõknek a jövõbeni jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanságát, ezért az ilyen osztalékpolitikát folytató cégek részvényeiért hajlandók magasabb árat fizetni, ami csökkenti a cég tõkeköltségét Állandó osztalékfizetési hányad. Egyes cégek erre a politikára esküsznek Az adózott nyereség állandó hányadú osztalékfizetése, a befektetõk számára egyfajta megnyugvást hoz. Ezt az osztalékpolitikát az intézményi befektetõk használják elõszeretettel, akik a stabil, megbízható jövedelmet realizáló cégekbe fektetnek, s így kiszámítható, tervezhetõ az ilyen befektetésbõl eredõ jövedelem. Természetesen, ha a cég jövedelme ingadozó, s az egyik évrõl a másikra jelentõsen változik, az osztalék is erõsen ingadozni fog. Osztalék mérõszáma. Legfontosabb mérõszám az osztalékhozam, ami a kifizetett osztalék és a részvény árfolyamának hányadosa. Az osztalékfizetési ráta az osztalék és adózott eredmény hányadosa. 11. oldal

12 Osztalékfizetési szokások Számos dologra derül fény, ha megvizsgáljuk a legnagyobb hagyományokkal rendelkezõ ország, au USA tõkepiacán lévõ vállalatok elmúlt 40 évben követett osztalékpolitikáját. Mivel az osztalékot az adózott eredménybõl fizetik, nem meglepõ, ha az osztalékfizetés, pozitíven korrelál az eredménnyel. Ha az összesített vállalati eredmény és osztalékfizetés változását nézzük 1960 és 2001 között, megfigyelhetõ, hogy az osztalék változása idõben lemarad az összesített vállalati eredmény mögött. Az általánosan elfogadott magyarázat szerint a szokványos vállalati osztalékpolitikai logika az oka ennek. A vállalatok mindenekelõtt osztalékfizetési arány szerint gondolkodnak, azaz azt határozzák meg, hogy az eredmény hány százalékát fizetik ki osztalékként. Ezután a hosszú távú eredmény-prognózisra tekintenek és ehhez illesztve adják meg az éves osztalékot. Erõsen ügyelnek viszont arra, hogy nehogy csökkenteni kelljen majd az osztalék nagyságát, így az osztalék meghatározását tekintve igen óvatosak. Ezért- átlagosan tekintve- az osztalékok elmaradnak az eredmény mögött. A vállalati vezetõk, menedzserek valójában nem is az osztalék nagyságával foglalkoznak, hanem az osztalék változásával. Az osztalék mértékének változásától erõsen vonakodnak Ennek egyrészt az az oka, hogy tartanak attól, hogy a jövõben nem lesznek majd képesek fenntartani a pillanatnyi osztalék nagyságot. Úgy érzik, hogy amennyiben ez bekövetkezne, akkor lerántódik a lepel a vállalat mûködésének kudarcairól. Ezzel szemben amíg rendesen fizetnek osztalékot, a részvényesek nem lesznek elégedetlenek és a menedzsment is megtarthatja pozícióját. Sõt arra is gondolnak, hogy egy esetleges osztalékcsökkentési bejelentést a piac is igen negatívan (árfolyam eséssel) értékel majd, ami csak tovább növeli a munkájukkal szembeni elégedetlenséget. Annak következtében, hogy a vállalatok nem szeretik növelni az osztalékot ameddig nem teljesen biztosak abban, hogy fenn tudják tartani a magasabb szintet és csak végsõ esetben akarnak osztalékot csökkenteni, az osztalék sokkal stabilabb pályát követ mint az eredmény. Kétségtelen az osztalékfizetések ingadozása jelentõsen kisebb, mint az eredmények ingadozása, nem is szólva a részvényárfolyamok ingadozásáról. Kis és középvállalkozások osztalékpolitikája hazánkban 2006 júniusában megjelent kutatás (dr Makutovics Gábor: Az osztalékpolitika között Magyarországon ) amely 65 KKV-t vizsgált,s amelyben a szerzõ kereste az osztalékpolitika jellemzõit s mérõszámait,választ keresett, hogy a hazai gyakorlatban milyen magatartást követnek a tulajdonosok értékmaximalizáló törekvéseik teljesítésekor. Arra a következtetésre jutott, hogy a tulajdonosok osztalék fizetési döntéseit nem befolyásolja az a tény, hogy beruházásaikhoz saját forrásra van szükség. A 25%-os osztalékadóval (akkor 20% ) kivethetõ, de osztalékként ki nem fizetett forrásokkal a magyar kis- és középvállalatok nem ésszerûen gazdálkodnak.. Az összes megfigyelt egységbõl 1998-ban 20cégnek, s ezt követõen csökkenõ mértékben, 2002-ben mind összesen 13 cégnek nem volt osztalék forrása, s az osztalék kedvezményes mérték kihasználtsági foka alacsony. Ami azt jelenti, hogy a legkisebb osztalékadóval kivehetõ osztalékot kevesen vettél igénybe. Ennek magyarázata többféle lehet. A kényszerbõl létrehozott cégeknél, s talán ezen kívül is a leggyakrabban elõforduló eset, hogy örültek, ha a társasági adót ki tudták fizetni, s a gyakran csak a papíron 12. oldal

13 meglévõ adózott eredményt átkönyvelték az eredménytartalék számlára. A privatizált közösségi tulajdonból létrejött cégeknél, ahol sok tulajdonos volt és jelenleg is van, ott sokszor az összes eredmény osztalék formájú teljes kifizetését szavazza meg a közgyûlés, s minden évben, minden jövedelmet osztalékként kifizetnek. Ezt a perspektíva nélküliség, a jövõvel szembeni bizalmatlanság jegyében jegyezhetõ, s mint ilyen valószínû az átmenetiségnek köszönhetõ. Sajnos hazánkban nem látható különösen mikró és kis vállalati szinten a megfontolt tervezett osztalékpolitika jelenléte, mert nem teljesül az osztalékpolitika értéksemlegessége, nem teljesül a magyar adójogban az adósemlegesség. A vállalkozások nem követnek egységes, racionális magatartást osztalékpolitikájuk kialakításakor. 13. oldal

14 Esettanulmány: Osztalékfizetési korlát bemutatása egy konkrét cégnél Egy cég december 31-i Fõkönyvi kivonatának, illetve Összköltség eljárással készült A" változatú eredménykimutatásának adatai alapján a.) az osztalék alapját képezõ mûködõ tõke meghatározása: Jegyzett tõke eFt - Jegyzett, de még be nem fizetett tõke eFt - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken eFt mûködõ tõke eFt A társaság 20% osztalékot tervez fizetni. Ez a mûködõ tõke 20% át jelenti eFt x 20%=17.000eFt. A Társaság forint osztalékot szeretne kifizetni. b.) osztalékfizetési korlát meghatározása: Tõkekorlát Saját tõke eft Jegyzett tõke eft Jegyzett, de be nem fizetett tõke eft Tõketartalék eft Eredménytartalék eft Lekötött tartalék eft Értékelési tartalék eft Tárgyévi adózott eredmény eft Saját tõke eft Lekötött tartalék eft Értékelési tartalék eft KORRIGÁLT SAJÁT TÕKE eft Jegyzett tõke eft Maximum kifizethetõ osztalék Nem lehet osztalékot fizetni! Osztalékfizetés után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett KORRIGÁLT SAJÁT TÕKE nem csökkenhet a JEGYZETT TÖKE összege alá!!! 14. oldal

15 Csõd és felszámolási eljárás A mai gazdaságban is vannak olyan vállalkozások, amelyek gyors növekedésnek indulnak, majd azt tapasztalják, hogy ez a gyors növekedés, amely a növekedett forgalomból, vagy a piaci részesedésbõl származik, a ráfordítás nem térül meg. Egy cég életében nem elég mindenáron csak az árbevétel növekedésére koncentrálni, összhangot kell teremteni a növekedés és jövedelmezõség között is. Az összhang hiánya a vállalkozás életében komoly gondokat okoz, s ez az állapot csõd-közeli állapotot idézhet elõ. A válság külsõ jegyei az alacsony piaci aktivitás az alacsony gazdasági teljesítmény a piaci zavar elavult termékszerkezet, korszerûtlen technológia Mindezek a tényezõk a csõdbe torkolhatnak. Ezen állapotnak vannak belsõ jegyei is a mérleg szerinti eredmény fokozatosan csökken a cég felélte a tartalékait a javító intézkedések eredménytelenek egy váratlan esemény gyors összeomlást idézhet elõ Más összefüggésben a becsõdölést elõidézõ okok lehetnek stratégiai és mûködési okok. A stratégiai okok a rossz piaci szegmentálás méretgazdaságossági problémák, a termék versenyképességének csökkenése új termék megjelenése a termék életciklusának rossz megítélése. Mûködési okok között a kedvezõtlen költség-hatékonyság, a helytelen marketingtevékenység az érdekeltség hiánya az alkalmazottaknál Hasonló hatásúak a szisztematikus kockázati tényezõk közül a katasztrófa, baleset, politikai váltózás, változás a gazdasági szabályozásban. Vagyis általában tekintve, nem egyfajta okra vezethetõ vissza a cég csõdbejutása, hanem az okok gyakran összeadódva egymást erõsítve jelennek meg és hatnak. A cégek menedzsmentjének feladata, hogy idõben reagáljanak a környezeti változásokra, a piaci viszonyokra, természetesen a belsõ mûködtetésen túlmenõen. A vezetésnek megbízható valós információkkal kell rendelkezni döntéseikhez. Ha ezt nem tudja, így hibás lesz a marketing koncepció, a társaság nem tudja meghatározni piaci pozícióját, s rossz és beláthatatlan következményekhez vezethet, fontos a tevékenység középpontba helyezése, a vállalkozás azzal foglalkozzon amihez a legjobban ért, másféle tevékenység elterelheti a fõtevékenységtõl a figyelmet, az átgondolatlan vállalatfelvásárlás, csak profitvesztéssel járhat, a nagy projektek erõn felüli készleltetéseket eredményezhetnek, nagy kockázatúak, 15. oldal

16 Erõltetett értékesítés, erõltetett finanszírozás egyensúly zavarokhoz, hatékonyság romláshoz vezethet. Tehát számtalan azon tényezõk száma amely válságba sodorhatják a vállalkozást. Ha bekövetkezett a csõdhelyzet, meg kell állapítani az okokat, amelyek a válsághoz vezettek, tehát helyzetelemzést kell végezni. Ez után lehet egy cselekvési programot felvázolni, melynek mentén elindulhat a kiigazítás. A vállalkozás akkor tekinthetõ közgazdaságilag csõdben, ha eszközeinek értéke megegyezik a hitelezõi tõke értékével. A csõdeljárás lényege, hogy a hitelezõ 90 napos moratóriumot ad az adósnak a pénzügyi nehézségei rendezésére. A fizetési haladék célja, hogy az adós megrendült fizetési képessége helyre álljon, a hitelezõk bizalmát visszaszerezze. A hitelezõk szempontjából veszteség nem éri ezen idõszakban sem õket, mert pénzük ez idõ alatt is kamatozik. A mai törvényi szabályozás a rendszerváltás utáni sokadik változtatása az 1990 évinek, e változtatási folyamat nem lezárt, hiszen a csõdszabályozást hozzá kell igazítani a mindenkori gazdaságpolitikához. Kezdetekben e törvény elindította az eredeti tõkefelhalmozást, s hozzájárult a vagyoni differenciálódás felgyorsulásához. Felszámolási eljárás Az adós fizetõképtelensége esetén az adós, a hitelezõ vagy a végelszámoló kérelmére, vagy a cégbíróság cégtörlésére, vagy a büntetõügyben eljáró bíróság értesítése alapján indítják meg, tehát nemcsak a hitelezõ, hanem az adós is kérheti az eljárás lefolytatását. Ha az adós kéri a felszámolási eljárás megindítását, akkor a bírósághoz valamennyi bankszámláját be kell jelenteni (melyik bank, milyen számon) Ha felszámolási eljárás megindítását a hitelezõ kéri, akkor meg kell jelölnie követelése jogcímét, a lejárat idõpontját, indokolását, s azt is, hogy miért tartja az adóst fizetõképtelennek. A kérelemhez a kérelmet alátámasztó dokumentumokat is csatolni szükséges. A bíróság ilyenkor haladéktalanul értesíti az adóst. Az eljárásnak az ebben a szakaszában a bíróság megvizsgálja az adós fizetõképességét illetve képtelenségét. Az adósnak 8 napon belül nyilatkoznia kell, elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha az adós a jelzett határideig nem nyilatkozik, akkor a bíróság azt fizetõképtelennek minõsíti. Ha az adós úgy nyilatkozik, hogy vitatja a jelzett követelést, azt bizonyítania kell. Ha viszont az adós elismeri tartozását, nyilatkoznia kell arról kér e haladékot A bíróság a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napot engedélyezhet. Az adósnak több tartozása is lehet amire haladékot kér, a tartozás mértékének nincs jelentõsége. A bíróság megvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét, s csak akkor engedélyez halasztást, ha a teljesítésre reális lehetõséget lát, a határidõ meghosszabbítására nincsen lehetõség. A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet minden esetben az adós székhelye szerinti Megyei Bírósághoz kell benyújtani. Az adós fizetõképtelen akkor, ha a nem vitatott tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem elégítette ki, a vele szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, a fizetési kötelezettségét a megkötött csõdegyezség ellenére sem teljesítette. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetõképtelenségét állapítja meg. A végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követõ 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdõ idõpontja a jogerõs végzés közzétételének napja. Ha az adós nem fizetõképtelen, a bíróság megszünteti az eljárást. 16. oldal

17 A bíróság a felszámolást elrendelõ végzésben kijelöli a felszámolót. A felszámolóként kijelölhetõk körét a Kormány rendeletben állapítja meg azok közül, akik a felszámolói névjegyzékben szerepel. A felszámoló díjat az adós viseli. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles a Csõdtörvényben foglalt feladatokat elvégezni (éves beszámoló, záró-leltár, adóbevallás összeállítása, iratanyagok átadása, munkavállalók tájékoztatása) elvégezni. A feladatok elvégzéséért a törvény az adós vezetõjét teszi felelõssé, és a feladatok elmulasztásáért súlyos szankciókat fûz. A felszámolás elrendelésétõl kezdve a hitelezõk csak a felszámolás keretében érvényesíthetik igényeiket az adóssal szemben. A Csõdtörvény szerint az igények kielégítési sorrendje a következõ: felszámolási költségek (munkabér jellegû juttatások, végkielégítés, hiteltartozások, adó-és járulékfizetési kötelezettségek, a felszámoló díja stb) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés (ha a felszámolási eljárás elõtt 6 hónappal kötötték meg azokat) járadék jellegû szolgáltatások (tartásdíj, kártérítési igény stb ) kötvényen alapuló követelések, a magánszemély követelései ( hibás teljesítésbõl) adók és adók módjára behajtható köztartozások egyéb követelések (szállítok) késedelmi kamat, pótlék, bírság. A felszámoló feladatai: A felszámoló felméri az adós cég vagyoni helyzetét és vele szemben támasztott követeléseket, nyitó mérleget készít, s megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket, gazdasági programot készíti a felszámolási politikájától függõen. A felszámoló jogosult az adós általi szerzõdéseket azonnali hatállyal felmondani, s külön nyilvántartásba veszi a bejelentett követeléseket. A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behatja, igényeit érvényesíti és vagyonát nyilvánosan értékesíti. A felszámoló felelõssége A felszámoló felszámolási politikája kétféle lehet. Egy felõl vagy adóspárti vagy hitelezõipárti. Elsõ esetben olyan cselekedeteket visz a felszámolási eljárásba, amellyel megmentheti a céget akként, hogy segíti reorganizálni a vállalatot, az utóbbi esetben a felszámoló a hitelezõi érdeket tartja elsõsorban feladatának és eszerint jár el. Egyébként a felszámoló a felszámolási eljárásban az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A felszámoló felelõssége a felszámolás kezdõ idõpontjában meglévõ vagyonra terjed ki. A felszámoló a felszámolás befejezésekor köteles a bíróságnak megküldeni a felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, a záró adóbevallást, a zárójelentést, a vagyonfelosztási javaslatot. Mindezeket elküldi az adóhatóságnak is, s intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésérõl is. A felszámolás kezdõ idõpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelezõ. A bíróság a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot elküldi a hitelezõknek is, amit 30 napon belül kifogásolhatnak. A felszámolás befejezése 17. oldal

18 A bíróság végzéssel határoz a költségek viselésérõl, a felszámoló díjazásáról, a követelések kielégítésérõl és sorrendjérõl, s dönt az eljárás megszüntetésérõl is. A cégek egyszerûsített felszámolása Ha a vagyon a várható költségek fedezésére sem elegendõk, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiánya miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérésére és írásbeli elõkészítése alapján végzésben elrendelheti az adós vagyonának felosztását, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a Cégközlönyben a jogerõs végzés közzétételét. Az írásbeli elõkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezõi igények összesítését, a felszámoló költség kimutatását, valamin a behajthatatlan követelések, a pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot Az írásbeli elõkészítés során a felszámolónak a hitelezõi igényt bejelentett hitelezõket értesíteni kell, hogy egyszerûsített felszámolást kíván benyújtani 18. oldal

19 AZ ÁFA TÖRVÉNY MÓDOSULÁSA A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI BESZERZÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS VONATKOZÁSÁBAN Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás napjától kötelezõ volt átvennünk azokat az ún. belpiaci szabályokat, amelyek a tagállamok közti áruforgalom és szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adóztatásának harmonizációját jelentik. A módosítás leglényegesebb eleme a tagállamok áruforgalmában az eddig megszokott termékimport-termékexport felváltása az önbevallással rendezendõ, célország szerinti adózás elvével. (A csatlakozás után a vámhatóság tehát nem lépteti ki a más tagállamba szállítandó árut, hanem fõ szabályként a hazai adóalany eladó áfa nélkül értékesít, és a más tagállambeli adóalany vevõ önbevallással fizeti meg az ott elõírt áfa-terhet. A természetes személy nem adóalanyok - ugyancsak fõ szabályként - a vásárlás helye szerinti áfát fizetik.) Ezzel az áruk tagországi adóalanyok közötti forgalma nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha a vevõ helyben vásárolt volna. (Az Unión kívüli területrõl érkezõ importra, oda irányuló exportra a jelenlegi szabályok lényegében változatlan formában maradnak fenn.) A szolgáltatások esetében is kettõsség lett: az Unión kívüli ügyletekre a már megszokott szabályok érvényesek, a tagállamok egymás közti tranzakcióinál azonban különös szabályok lesznek irányadók. I. A Közösségen belüli termékértékesítések szabályai. Új tényállások a termékértékesítés körében: A hatályos magyar szabályozás értelmében a külföldre értékesített termékek után nem kell áfát fizetni (0%-os kulcs), hiszen az importõr államában ez után az adott állam vonatkozó adómértékével fizetik meg az áfát. Fordított irányú ügylet esetén - magyar importõr esetén - a termék nem visel áfa terhet az értékesítés államában, belföldön azonban a vonatkozó belföldi adómértékkel adózik. Egészen a csatlakozásig a külkereskedelmi forgalom utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésében a vámhatóság szerepe volt kiemelkedõ. A hatályos áfa törvényben a termékexport tényállásának egyik eleme volt, hogy a termék a vámhatóság által igazolt módon (azaz az Egységes Vámáru-nyilatkozat záradékolt példányával) elhagyja Magyarország területét, import során pedig a vámhatóság ellenõrizte az országba bejövõ termékforgalmat, vetette ki az import után az áfát. A csatlakozás idõpontjától ez megváltozott, mivel a tagállamok között megszûntek a pénzügyi határok, megszûnt a vámhatósági ellenõrzés. A tagállamok közötti kereskedelemre ezután a Közösségen belüli beszerzés, illetve a Közösség másik tagállamába történõ értékesítés szabályait kell alkalmazni, az export, illetve az import szabályai csak a Közösség területén kívülre (ún. harmadik országba) értékesített, vagy onnan érkezõ termékekre vonatkoznak, de az importra vonatkozó szabályok is jelentõsen megváltoznak. A Közösségen belüli ügyletek esetén - az áfa fizetés szempontjából - abban az esetben, ha az ügylet egyik oldalán áfát kell fizetni, egyúttal azt is jelenti, hogy másik 19. oldal

20 oldalon az ügylet nem adóköteles. Tehát, ha Közösségen belülrõl történõ beszerzés adóköteles, a Közösségen belüli értékesítés adómentes, és fordítva, ha egy másik tagállamból vásárolt termék után nem keletkezik Közösségen belülrõl történõ beszerzés címén áfa fizetési kötelezettség, akkor az értékesítés adóköteles ügylet.( Ez úgy történik, mint korábban, amikor a hazai vállalkozások a szállítók által elõzetesen felszámított AFÁ-t kifizették a termék árában, s fõszabály szerint visszaigényelték, ugyanakkor az exportos vevõi számlákon nulla ÁFA kulcsot szerepeltettek, azaz nem volt az állam felé ÁFA befizetési kötelezettség. Ugyanez ismétlõdik az exportõröknél, hogy élhetnek adólevonási jogukkal, de nem keletkezett ÁFA befizetési kötelezettségük. Azaz továbbra is támogatja az ÁFA törvény az exportot) Közösségen belülrõl történõ beszerzés esetén a beszerzõnek Magyarországon adófizetési kötelezettsége keletkezik, a termékre vonatkozó belföldi adómértékkel. Ezt nem a vámhatóság fogja kivetni, hiszen a vámhatóság a tagállamok közötti forgalmat a csatlakozást követõen nem ellenõrizheti, hanem az adóalanynak kell azt bevallania, megfizetnie. Nem minden eset minõsül azonban automatikusan Közösségen belülrõl beszerzésnek, ami a csatlakozást megelõzõen termékimport volt, vagyis nem minden a másik tagállamából történõ beszerzés után kell az adót Magyarországon megfizetni. Egyes esetekben ugyanis az eredet szerinti adóztatás van érvényben, mely egyrészt függ az értékesített termék jellegétõl, a beszerzõ adójogi státusától, valamint a beszerzések összértékétõl. Így speciális szabályozás vonatkozik az új közlekedési eszközökre és a jövedéki termékekre, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzõ, alanyi adómentes, illetve a mezõgazdasági különleges jogállát választó adóalanyokra, valamint a nem adóalany jogi személyekre, a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékekre. 2. Közösségen belülrõl történõ beszerzés (adóalanyok közötti ügyletek) Adófizetési kötelezettség keletkezik Közösségen belülrõl történõ beszerzés címén a másik tagállamból történõ termékvásárlás esetén (ideértve a terméknek bizományos által történõ beszerzését, valamint a zártvégû lízingkonstrukciókat is), amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: - a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállam területére fuvarozták el, akár az eladó, akár a vevõ, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy; - az eladó a saját tagállamában nem választott alanyi adómentességet (az alanyi adómentességet választott adóalanyok értékesítéseire a késõbbiek során részletesen szó lesz); - a vevõ áfa alany (kivéve a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzõ adóalanyt, az alanyi adómentességet választott adóalanyt, valamint a mezõgazdasági különleges jogállás szerint adózó adóalanyt), vagy - olyan nem adóalany jogi személy, aki (amely) a Közösségen belülrõl történõ beszerzése után adófizetésre kötelezett (az, hogy mely személy ez, az alábbiakban kiderül) - az értékesített termék nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék; 20. oldal

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Számviteli feladatok speciális esetekben

Számviteli feladatok speciális esetekben Számviteli feladatok speciális esetekben Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője Mai témáink Végelszámolás Kényszertörlési eljárás számviteli feladatai Átalakulás 1 A végelszámolás

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról

Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása

Részletesebben

A felszámolási eljárás kezdete:

A felszámolási eljárás kezdete: BIHARI ÁGNES, 2010 A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, valamint annak során a hitelezők törvényben meghatározott módon és sorrendben történő kielégítése.

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS 1 EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Pécsi Kreatív Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékszáma: 02-09-066283 képviseli: Hadobás Béla ügyvezető mint átvevő társaság (továbbiakban:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 30.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 30. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2015 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2016. május 30. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Devizás ügyletek a. számvitelben

Devizás ügyletek a. számvitelben Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: /2015. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. március 17. 08 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm.

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Méltányossági kérelem Mutató: Név:.. Adószám:.. Székhely.. (Elérhetőség.: Tel:..) szám alatti székhelyű gazdasági társaság az alábbi kérelemmel fordul Szentes Város önkormányzati adóhatóságához: Indokolás:....

Részletesebben

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - A vállalkozás e-mail címe:.

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - A vállalkozás e-mail címe:. Polgármesteri Hivatal Adóirodájának 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.:58.Tel: 63/510-326 Iparűzési adó számla : 12066007-00372844-00100001 Mulasztási bírság számla: 12066007-00373020-00100008 Késedelmi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.)

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ZSÁMBÉK VÁROS önkormányzat illetékességi adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:...

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév 2 Elméleti kérdések 1. Egy vállalkozás saját tőkéjével kapcsolatosan az alábbi információkkal

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló Balaton Park 2000. Non profit Kft. Székhely: 7400 Kaposvár, Győr u. 21. Telephely: 1147 Budapest, Telepes u. 106. Egyszerűsített éves beszámoló 2014 Cégjegyzék száma: Cg. 14 09 309324 Balaton Park 2000.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben SZENTMÁRTONKÁTA önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről tölti ki! Benyújtás, postára adás napja év hó

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Monorierdő Községi Polgármesteri Hivatal Az adóhatóság címe: 2213 Monorierdő, Béke köz 13. Az iparűzési adószámla

Részletesebben

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től 1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

TERVEZET EGYESÜLÉSI TERV

TERVEZET EGYESÜLÉSI TERV EGYESÜLÉSI TERV Amely létrejött egyrészről a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (rövidített elnevezése: Miskolc Holding Zrt.) Székhely: 3530 Miskolc Petőfi u.

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2009. adóévről VISEGRÁD önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év...

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatal 7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124. Telefon: 72/ 570-910 Fax: 72/570-916 HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Kozármisleny Város Önkormányzata illetékességi

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló ELŐTERJESZTÉS a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére Az ülés időpontja: Az ülés helye: 24. április 26. délelőtt 8,3 óra 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló 1. napirendi

Részletesebben