A MAGYAR ÁFA-TÖRVÉNY A HATOS IRÁNYELV TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR ÁFA-TÖRVÉNY A HATOS IRÁNYELV TÜKRÉBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány A MAGYAR ÁFA-TÖRVÉNY A HATOS IRÁNYELV TÜKRÉBEN Budapest, 2007 Készítette: Konkoly Gábor 3

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az áfa szerepe a költségvetésben Az áfa bevételek jelentősége a magyar költségvetésben Az áfa szerepe az Európai Unió közös költségvetésében Az adóharmonizáció Az adóharmonizáció célja és jelentősége Az adóharmonizáció alkalmazása Magyarországon Az áfa közösségi harmonizációja Az áfa szabályok harmonizációjának indokoltsága Az áfa közösségi szabályozásának folyamata A közösségi áfa szabályozás működése (6. áfa irányelv) Közösségi adószám bevezetése Adóalanyok ügyletei Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése Távértékesítés Építési tevékenység, bérmunka Bevásárlóturizmus Jövedéki termék értékesítése Több értékesítésből álló (lánc-) ügyletek Adófizetési kötelezettség, számlázás, összesítő nyilatkozat a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatosan Az EU által elfogadott irányelv szabályainak érvényesülése a hazai Áfatörvényben Adómértékek Termékexport adózása Termékimport adózása Egyéb áfa szabályok Arányosítás Az áfa-megfizetési kötelezettség, az adó levonása Visszaigénylés Áfa-mentesség Változások a számlázásnál, a számlák kötelező tartalmi elemei

3 5. Lényeges közelmúltbeli változások A termékimport szabályozásának változásai Adómentes termékimport Belföldi adóalanyok adómentes termékimportjának lebonyolítása Import adójogi megbízott A termékimport utáni adókötelezettség keletkezésének időpontja az adómentes termékimport meghiúsulása esetén A termékimportot követő termékértékesítés A kártérítés és kártalanítás kérdése Adóigazgatási kötelezettségek az áfával kapcsolatosan A Közösségen belüli ügyletek áfájának nyilvántartási és ellenőrzési rendszere Az Intrastat adatszolgáltatói EU-forgalmazók Intrastat-adatszolgáltatási kötelezettségei A hazai országos áfa adatok elemzése ig Az áfa bevallók számának változása A befizetendő és visszaigényelhető áfa összegének változása A beszerzés, értékesítés áfa alapjának összetétele Az áfa bevallásokból számított főbb gazdasági adatok alakulása Áfa csalásokról Körhinta jelenség Áfa csalások Magyarországon Összegzés, javaslatok. 72 Irodalomjegyzék Mellékletek jegyzéke 5

4 BEVEZETÉS Az Európai Unió már ma is a világpolitika és a világgazdaság meghatározó szereplője, és ez a jövőben csak még tovább fokozódik, hiszen újabb tagországokkal folyamatosan bővül. Ez olyan nemzetközi súlyt, befolyást és hatalmat jelent, amilyennel az egykori történelmi birodalmak rendelkeztek. Az Unió azonban alapjaiban különbözik tőlük: kialakulását nem kísérték véres háborúk, kegyetlen gyarmatosítások, elsöprő hódítások, egyetlen állam sem igázott le más államokat, egyetlen nép sem olvadt más birodalmakba, egyetlen ország sem tűnt el a térképről. Az Európai Unió szövetség, melyhez minden tagja önszántából, saját érdekeit szolgálva csatlakozott. Szövetség, mely úgy fűzi fokozatosan szorosabbra a tagjai közötti kapcsolatot, ahogy azt a tagok felkészültsége megengedi. Az integráció során megvalósuló adóharmonizáció következtében a tagállamok belső adóeljárási szabályai lényegében érintetlenül maradtak, hiszen közösségi adó és az azt beszedő közösségi adóhatóság nem létezik, az egyes tagállamoknak a közösségi saját forrásokhoz való forgalmiadó-bevételből származó hozzájárulásuk alapját képező adóbevételek befizetésének teljesítését a nemzeti adóhatóságok felügyelik. Az uniós adóügyi együttműködési szabályok átvételében egyrészt a magyar jogalkotásnak, másrészt az együttműködési szabályok gyakorlati alkalmazásának van szerepe. A csatlakozási partnerség dokumentuma szerint az adóügyekben végzett ellenőrzések hatékonyságának növelésére van szükség, amely csak az egyes tagállamok illetékes hatóságainak együttműködésével valósulhat meg. Az Európai Bizottság által kiadott egyes dokumentumok is megerősítik, hogy a tagállamok adó- és vámigazgatásának elsősorban erre, a különböző formákban megnyilvánuló Közösségen belüli nemzetközi kooperációra kell felkészülnie. Munkámmal az Áfa-törvény (az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény - a továbbiakban: Áfa-törvény) változása hazánk EU csatlakozásának tükrében témát kívánom feldolgozni. Annak ellenére, hogy Áfa-törvényünk az uniós elvárások szellemében került kidolgozásra, az integráció követelménye miatt számos Európai 6

5 Uniós irányelvet kellett figyelembe venni a törvény módosítása során, melyek közül a legismertebb a Hatos irányelv. Mielőtt az Áfa-törvény konkrét változásait elemeznénk, érintenünk kell számos egyéb kérdéskört is. Ide tartozik az adóharmonizációra való törekvés vizsgálata - különös tekintettel Magyarország vonatkozásában -, hiszen az Áfa-törvény egy komplex adórendszer része, amelynek számos elemét, illetve annak egészét érintheti, akár eltérő mértékben is, az adóharmonizáció kérdésköre. A dolgozatban részletesen ismertetésre kerül az áfa szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb uniós irányelv. Nem hagyhatók figyelmen kívül a hazai jogszabályban a közelmúltban bekövetkező lényeges változások sem. A teljesség igénye nélkül áttekintést adok azon adóigazgatási kötelezettségekről is, melyek a választott törvény alkalmazásának vonatkozásában merülnek fel. Elemzésre kerülnek továbbá a rendelkezésre álló országos áfa adatok is időszakra vonatkozóan. Végül kitérek az áfa csalásokkal kapcsolatos kérdéskörre is mind az uniós országokat, mind hazánkat tekintve. Dolgozatom végén vizsgálataimból következtetéseket vonok le és egy lehetséges jövőképet is megkísérlek felvázolni. 7

6 1. Az áfa szerepe a költségvetésben 1.1. Az áfa bevételek jelentősége a magyar költségvetésben Az áfa hazai költségvetésben betöltött fontosságának igazolását megelőzően kiemelném az adónem legfontosabb jellemzőit. Ezek a következők: fogyasztási típusú adó, forgalmi adó, általános jellegű, nettó típusú adó, az elszámolásokban átfutó tételként szerepel, szektor semleges, többfázisú adó közvetett adó. A felsorolt jellemzőket néhány mondatban értelmezem. Az áfa fogyasztási típusú adó, mert azt a fogyasztó, vagy végső felhasználó fizeti meg. A költségvetési bevétel nagysága a fogyasztás növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az áfa forgalmi típusú adó, mert ahogyan a forgalom nő, arányosan növekszik az áfa fizetés is. Az áfa tömege a forgalmazás, vagyis az összes beszerzés és értékesítés növekedésének függvényében emelkedik. Az áfa általános típusú adó, mert az vonatkozik majdnem minden termék, szolgáltatás értékesítésére és a termékek importjára, valamint az Európai Közösségen belülről megvalósuló termékbeszerzésre. Az áfa nettó típusú adó, mert a termelés, forgalmazás végső felhasználót megelőző láncszemeit a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan csak a hozzáadott értékre jutó áfa terheli. A bevallásban a fizetendő és az előzetesen felszámított, levonható áfa különbségét kell elszámolandó adóként feltűntetni és a költségvetéssel szemben pénzügyileg rendezni. Az áfa általában az elszámolásokban átfutó tételként jelenik meg. Az eredményt alapvetően nem érinti, mert beszerzésnél nem része a költségeknek, értékesítésnél nem része az árbevételnek. 8

7 Az áfa szektor semleges, mert az a tulajdon- és gazdálkodási formáktól független adókötelezettség. Az áfa többfázisú adó, mert az adóalanyoknak a forgalom minden pontján meg kell fizetniük. Végül az áfa közvetett adó, mert az adó fizetője (az egyes szakaszokban a vállalkozó) és az adóterhet viselője (végső fogyasztó, felhasználó) nem ugyanaz. 1 Az áfa bevételek aránya az összbevételből rendszerint egyharmad (27-34 %) körül mozog, ami alapján kijelenthetem, hogy a költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrásáról beszélhetünk, vagyis az áfa bevételek jelentősége óriási. 1. táblázat: Az áfa bevételek alakulása Magyarországon, (milliárd Ft, %) Év Áfa bevételek (milliárd Ft) Költségvetés bevételei összesen (milliárd Ft) Az áfa bevételek aránya az összes bevételből (%) Áfa bevétel éves változása (%) , ,9 30, , ,8 29,87 104, , ,5 33,80 130, , ,7 32,28 101, , ,4 27,64 103, , ,1 27,93 102,61 Forrás: Ahogy a táblázatban is jól látható, mind az áfa bevételek, mind a költségvetés összbevételei évről-évre növekvő tendenciát mutatnak. A 2003-as évben tapasztalhattuk a legjelentősebb áfa bevétel változást, amikor az előző évhez képest 30,25 százalékos volt a növekedés. Ez a reálkeresetek dinamikusabb növekedéséből fakadó kiskereskedelmi forgalom élénkülésével, a szezonális, illetve a szabályozó változások miatt előre hozott vásárlásokkal magyarázható. A 2004-es áfa bevételek elemzésekor ki kell emelnünk a május 1-jei uniós csatlakozás befolyását. Az adókulcs változások és átsorolások bevételnövelő hatását innentől kezdve az a szabályváltozás ellentételezte, miszerint a korábbi import áfa 1 dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.Budapest,

8 kivetéses helyett önbevallásossá vált. Így az importőrök bevallásaiban a befizetések és visszaigénylések egyenlege jelenik meg május-júniusában jelentkezett az import áfa pénzforgalmi kiesése, mely az import áfa elszámolásának változása miatt következetett be. 2 Meg kell azonban jegyezni, hogy július 1-től az import áfa meghatározása során ismét a vám- és pénzügyőrség adó megállapítása és beszedése érvényesül alapvető szabályként, azonban az engedéllyel rendelkezők (feltételekkel) továbbra is jogosultak önadózással teljesíteni az import áfa kötelezettségüket. Az önadózásos megoldás bevezetésének indoka egyéként az volt, hogy Magyarország nem akart versenyhátrányba kerülni. A módszer alkalmazásának azonban a tervezettől elmaradó áfa bevétel lett a következménye. A módosítást így szükségessé tette az, hogy a tapasztalatok szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a belföldi beszerzésekhez képest az önadózás alkalmazásával versenyelőnyhöz jutottak a közösségi beszerzések és az import. Az önadózás lehetősége azonban a vám- és pénzügyőrség 1 éves érvényességi időre vonatkozó engedélye alapján a nemzetgazdasági szempontból jelentős exportálóimportáló gazdálkodók számára továbbra is fennáll. A jogosultság feltétele, hogy a kérelmet benyújtó gazdálkodó megbízható vámadós legyen, a benyújtás évét megelőzően minimum 1 éve működjön, a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja elérje a tárgyévet megelőző évi, összes értékesítés összesített adóalapjának 67 %-át, de legalább 10 milliárd Ft-ot, vagy a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja elérje a 20 milliárd Ft-ot. 2 Letöltve: :58 h 10

9 1.2. Az áfa szerepe az Európai Unió közös költségvetésében 2. táblázat: Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Év Tradicionális Áfa alapú GNP-/GNIforrás saját forrás saját forrás ,1 60,0 10, ,7 60,7 10, ,4 69,9 0, ,4 59,5 14, ,6 61,9 14, ,3 54,0 25, ,6 51,9 27, ,3 57,8 20, ,1 51,3 29, ,8 45,5 35, ,2 40,2 42, ,8 37,8 45, ,4 39,9 42, ,1 38,7 43, ,9 28,8 59, ,0 25,4 61, ,0 14,6 73, ,4 14,1 74,5 Forrás: Az EU költségvetésének bevételeit két csoportra, a saját forrásokra, és egyéb bevételekre osztják. Mivel az egyéb bevételek (pl. közösségi adók, illetékek, járulékok, késedelmi kamatok, bírságok) igen csekély mértékűek, a kiadások legnagyobb részét a saját források (tradicionális saját források, áfa-forrás, GNI-forrás) finanszírozzák. Az import utáni, az agrárvámokból és cukorilletékből származó tradicionális forrásokból származó bevételek azonban nem voltak elegendőek a közösségi kiadások finanszírozására, így 1970-ben a Tanács határozata alapján kezdték bevezetni az áfaalapú saját forrást, amely a közösségi finanszírozások tengelyét képezte egészen a GNIforrás 1988-as bevezetéséig, amely a későbbiek során fokozatosan átvette a hozzáadottérték-alapú forrás szerepét. Az áfából származó saját bevétel megállapítása minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik. Az alkalmazott kulcs számításának alapja a harmonizált tagországi áfa-alap, amely nem lehet több az adott tagállam GNI-jének 11

10 (bruttó nemzeti jövedelmének) 50 %-ánál. A felső korlát alkalmazásának indoka, hogy a befizetendő összeg nagyságrendjét tekintve a kevésbé gazdag tagállamok se kerüljenek aránytalanul hátrányosabb helyzetbe. A számítás során a harmonizált áfa-alap 1 %-át kell összehasonlítani a felső korláttal, azaz adott tagállam 1 százalékos GNI-jének 50 %-ával. Ha a harmonizált áfa-alap nagyobb, mint a felső korlát, akkor a vetítés alapja az 1 százalékos GNI 50 %-a lesz táblázat: A harmonizált áfa-alapra vetített áfa kulcsok mértéke az Unióban Év Áfa kulcs % ,75 % ,5 % Forrás: Az Európai Unió költségvetése, Hazánk áfa jogcímen történő hozzájárulásának becsült összege évente körülbelül 23 md Ft. A hozzájárulás számításának alapja a csatlakozáskor a GNI 50 %-os értéke alapján került meghatározásra.. Az Unió évi költségvetésében megjelenő, Magyarország számára teljesítendő befizetendő tételek a 4. táblázatban tekinthetők meg. 4. táblázat: Magyarország részéről teljesítendő saját források között (milliárd Ft folyó áron) Megnevezés/év Tradicionális saját források Vámok Cukorilletékek Áfa alapú forrás Brit visszatérítés finanszírozása GNI alapú forrás Összesen Forrás: Európai Füzetek 62, Bécsy Etelka Lucz Henrietta: Az Európai Unió költségvetése és finanszírozása 25. oldal 3 Európai Füzetek 62 12

11 2. Az adóharmonizáció 2.1. Az adóharmonizáció célja és jelentősége Az 1957-ben aláírt Római Szerződés 2. cikke számos gazdasági és szociális jellegű célt, valamint a célok megvalósításához szükséges eszközt határozott meg. Az eszközök közül a 2. cikk első helyen említi a közös piac létrehozását. A közös, illetve a belső piac megteremtése ugyanakkor az áruk, a szolgáltatások, a személyek, munkaerő és tőke szabad mozgását, az ún. négy alapszabály érvényesülését célozza meg. A versenyfeltételek minden piaci résztvevő számára való azonosságát, valamint a közös illetve a belső piac megfelelő működését akadályozó nemzeti jogszabályok esetén azok harmonizációját feltételezi. További tényezőként merül fel a mezőgazdaság és a szállítás területén bevezetendő közös politikák szükségessége, mivel ezek a területek érintik leginkább a közös piac megfelelő működését. 4 A közös piac hatékony működését gátló nemzeti jogszabályok között jelentős szerepet játszottak, és játszanak azok az adószabályok, amelyek elsősorban a határokon keresztül történő termékértékesítés, és szolgáltatásnyújtás, illetve a jövedelem és a tőke szabad mozgásának akadályát képezik. Ilyenek azok a nemzeti adójogszabályok is, melyek a hazai és az importtermékek és szolgáltatások közötti diszkriminatív adóügyi megítélés alapjául szolgálnak. A közös piac megfelelő működésének további akadályaiként említhetők az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek közötti számottevő különbségek is, a külföldről származó jövedelem kettős adóztatása és a külföldi illetőségű adózókat érintő diszkriminatív adóügyi szabályozás. Mivel ezek az akadályok a közös piac országhatárok mentén történő feloszlatásához vezetnek, ezért ennek elkerülése a közösségen belüli adóharmonizációhoz, vagy legalábbis a tagállamok adószabályozásának koordinációjához vezettek. A közösségi adóharmonizáció célja ugyanakkor nem egy szövetségesi adórendszer létrehozása, hanem a termékek és szolgáltatások mozgásának adóügyi megítélése során a nemzeti elbánás követelményének maradéktalan megvalósítása. Ezen feladat 4 dr. Őry Tamás (Pénzügyminisztérium)

12 teljesítése során mind a pozitív, mind a negatív (tilalmakon keresztül megvalósuló) harmonizációs folyamatnak tanúi lehettünk. 5 A pozitív vagyis másodlagos jogforrási (főleg rendeleti és irányelvi) szinten megvalósuló harmonizáció elsősorban a közösségi közvetett adózás rendszerét érinti, lévén, hogy a közös piac működésének szempontjaiból kiemelkedő jelentőségű áru- és szolgáltatásmozgásra a legnagyobb korlátozó hatással a forgalmi és jövedéki adók vannak. A tilalmakon alapuló harmonizációs folyamat elsősorban a közvetlen adó harmonizációját érinti. A nemzeti adórendszerek eltérő módon kezelik a belföldi és a külföldi forrásból származó jövedelmeket, illetve eltérő szabályokat állapítanak meg a belföldi és a külföldi adóügyi illetőséggel rendelkező adózókra nézve. Pozitív harmonizációként említhetjük a káros adóverseny kiküszöbölése céljából hozott intézkedéseket, ugyanis ezek negatív gazdasági hatása gyakran jóval nagyobb meggyőző erővel hat a tagállami adópolitika irányítóira, mint a közvetlen adók harmonizációját szorgalmazó közösségi, elsősorban politikai érvrendszer, ugyanakkor a befektetők érdeklődését felkeltő adókedvezmények bevezetése révén közösségi szinten jelentős adóbevétel csökkenéséhez vezethet. Az adóharmonizáció évtizedei során egyértelművé vált, hogy az adójogszabályok közelítése, különösen a közvetlen adóké, politikailag rendkívül érzékeny terület. Az adóztatási felségjog ugyanis a pénzügyi szuverenitás olyan alapvető eleme, melyet egyetlen állam sem szívesen enged át más szervezet részére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a társasági adózás területén a harmonizáció csak 1990-ben, míg a jövedéki adót érintő átfogó jogharmonizáció csak 1992-ben öltött jogszabályi formát Az adóharmonizáció alkalmazása Magyarországon Az európai uniós tagság arra is kötelez, hogy részt vállaljunk a közösség adópolitikai törekvéseinek érvényesítésében. 5 dr. Őry Tamás : Az Európai Unió Adójoga 6 L.a 90/434/EGK (OJ L 225/1., augusztus 20.) és a 92/12/EGK (OJ L 76/1., február 25.) 14

13 Az adóztatás ráadásul mindannyiunk életére hatással van: befolyásolja a pénztárcánkat, a fogyasztást, a megtakarításokat és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét is. Mindemellett kiemelt a szerepe a mindenkori kormányok programjában, hiszen adóbevételek nélkül nem lehet eredményes kormányzati politikát folytatni. Az adópolitikai döntések tehát az uniós tagállamok és Magyarország számára is nagy jelentőségűek, olyannyira, hogy az egyes döntéseknek nemcsak az országhatáron belül, de azon kívül is hatása lehet. Az egységes belső piaccal rendelkező Európai Unió számára ezért vált rendkívüli jelentőségűvé az adóharmonizáció ténye. A forgalmi és fogyasztási adókra, azaz a közvetett adókra ír elő az Unió minden tagállamra érvényes, összefüggő harmonizált rendszert, amely az árakat a csatlakozási felkészülés során megtett adóharmonizációs lépéseknek köszönhetően csak e két adónem vonatkozásában érinti. A társasági adó és az SZJA, tehát a közvetlen adók kezelése továbbra is tagállami hatáskörben marad, hiszen az EU ezekre nem alkalmaz egységes szabályokat. Árhatásokkal hazánkban nem kell számolni, mivel ezen adónemek esetében Magyarországnak nincs az árakat befolyásoló jogharmonizációs kötelezettsége Az áfa közösségi harmonizációja Az áfa szabályok harmonizációjának indokoltsága A közös piac hatékony működését gátló nemzeti jogszabályok között jelentős szerepet játszottak (és játszanak) azok a adószabályok, melyek elsősorban a határokon keresztül történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve jövedelem és tőke szabad mozgásának akadályát képezik. Ilyenek azok a nemzeti jogszabályok is, melyek a hazai és import termékek és szolgáltatások közötti diszkriminatív adóügyi megítélés alapjául szolgálnak. 7 Letöltve: , 17:33 h 15

14 A vámunión belüli kereskedelmi akadályok megszüntetése az áruk, a szolgáltatások és a termelési tényezők szabad mozgása, a közösségi versenyjog együttesen sem biztosíthatja a belső piacon az ideális versenyviszonyokat, ha a tagországok adórendszere nem harmonizált. Az Európai Unión belül az egyes államok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák meg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét, valamint a kedvezményeket is. Az államok közötti adóztatási differenciák mérséklésére az Európai Unión belül, és ahhoz csatlakozni szándékozó államokban is folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem olyan egyszerű feladata az állami szuverenitás egyik több évszázados talpkövét képező adóztatásnál, mint más, kevésbé tradicionális modernkori területeken, mint például a környezet- vagy fogyasztóvédelem terén. Az egységes belső piaccal rendelkező Európai Unió számára rendkívüli jelentőségű az adóharmonizáció megteremtése. A belső piac megvalósításának szempontjából az elsődleges feladat az volt, hogy a forgalmi adók rendszerét a lehető legsemlegesebb módon lehessen működtetni. E célból dolgozták ki az 1960-as években a hozzáadottérték-adó rendszerét, miközben az adó mértékének meghatározása továbbra is tagállami hatáskörben maradt. Legfőbb cél a hozzáadottérték-adózás terén biztosítani, hogy az egyes nemzeti adópolitikák ne hassanak kedvezőtlenül a többi tagra, illetve az unió egységes belső piacára. Mivel a tagállamok adórendszere mind az adóteher megoszlását, mind az adóztatás technikai megoldásait tekintve jelentősen különbözik egymástól, az adóharmonizáció csak fokozatosan megvalósítható feladatot jelent az Unió számára. Ennek során az adósemlegesség, vagyis az import- és a hazai termékek azonos adóügyi megítélésének biztosítása a központi kérdés. Ez elsősorban a közvetett adók esetében érdekes, hiszen ezek az adók érintik leginkább az uniós áruforgalmat. A közös hozzáadottérték-adó rendszer kialakításának alapja az az elv, miszerint a közös piac megteremtéséhez előbb az áruk szabad mozgásának kell zöld utat biztosítani. Ehhez a termékek egységes célország, vagy származási ország szerinti adóztatása elengedhetetlen. Fontos a kettős adóztatás elkerülése, ugyanakkor a versenysemlegesség és az állami bevételek érdekében mindenképpen biztosítani kell az egyszeri adózást. A Közösségen belüli áruforgalomra való tekintettel elengedhetetlenné vált a közvetett, különösen a forgalmi adó harmonizációja. Két lehetséges megoldás adódott a problémára. 16

15 Az egyik a származási ország szerinti adózás, ahol az adómértékek közötti különbség irányítja a kereskedelmi forgalom mozgását. Amennyiben ezt a megoldást választották volna az EGK alapítói, úgy kénytelenek lettek volna adómértékeiket harmonizálni, és az adóhatárokat eltörölni. Az alacsony fokú gazdasági integráció miatt a választás a célország szerinti adóztatásra esett, mely azt jelentette, hogy az adóhatárok megmaradnak, és a tagoknak nem kell adómértékeiket egymáshoz közelíteni. A hozzáadottérték-adót az Európai Unió a Hatodik irányelv alapján szabályozza, a magyarországi áfa szabályozás pedig az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény iránymutatása alapján megy végbe. Véleményem szerint Magyarország adórendszere a 2004-es év során megvalósult EUcsatlakozás okán már néhány éve a közös európai normák irányába tendált, így egyrészt azoktól nem volt távolabb, mint más akkori tagország, másrészt a közös európai normákból és törekvésekből sejteni lehetett a magyarországi adóztatás változásainak középtávú prognózisát. A belső piaci gazdasági tevékenység nem kívánatos okozata, a kettős adóztatás, illetve annak kiküszöbölése nem vezethet az adókikerülés és adókijátszás elterjedésének fokozódásához Az áfa közösségi szabályozásának folyamata 1967-ben kezdődött el az EK-ban az a folyamat, melynek köszönhetően minden tagállamban felváltotta a korábban egyedileg, szabadon alkalmazott forgalmi adókat a hozzáadottérték-adó, melyet a későbbiekben ennek igen fejlett harmonizációja követett. A hatvanas években kezdődő általános forgalmi adó harmonizációja viszonylag zökkenőmentesen zajlott, és zajlik még napjainkban is. A folyamat során a tagállamokban korábban használt kumulatív többfázisú forgalmi adórendszert felváltotta a magyar rendszerben általános forgalmi adó néven ismert hozzáadottértékadó. Egészen a XX. század közepéig a legtöbb európai államban a kumulatív többfázisú adórendszer volt használatban. Ennek lényege, hogy minden egyes ügylet után megadóztatták a terméket, így az adóteher nemcsak adómértéktől, hanem az ügyletek számától is függött. Ez a fajta adóztatás az integrált nagyvállalatokat részesítette 17

16 előnyben, mivel a fogyasztói árakban rakódott le a termék értékesítésének minden egyes szakaszában (nyersanyag, félkész-, késztermék) felszámított adó. Ennek következtében kizárólag adócsökkentési céllal olyan vállalat-integrációk jöttek létre a termelés forgalmazás során, melyet gazdasági megfontolások nem támasztottak alá ben Franciaországban vezették be először a hozzáadottérték-adó rendszerét, melynek lényege, hogy a hozzáadott értéket adóztatja, ami a bevétel és kiadások különbsége, tehát az eladási ár. Ebben a rendszerben is minden értékesítési fázisban megadóztatták a terméket, ám a fogyasztói adótartalma mégsem függött az ügyletek számától, mivel a vállalat az eladott termékei vagy szolgáltatásai után fizetett forgalmi adójából levonhatta a beszerzéseiben már kifizetett adót ben született meg az első áfa-irányelv a Tanács 67/227 EGK irányelve alapján. Azt tűzte ki célként a tagállamoknak, hogy január 1-jére vezessék be a hozzáadott értéken alapuló, úgynevezett összfázisú adónemet, ezzel megszüntetve az addig használatos egy és többfázisú forgalmi adókat. Az irányelvben kitűzött időpont után három évvel, azaz 1973-ban végül minden akkori tagállamban bevezették az általános forgalmi adót. Ám közben egy 1970-ben hozott döntés alapján az új áfa rendszer feladatául tűzték ki a közösségi költségvetési forrás egy részének előteremtését. Ennek érdekében jóval nagyobb fokú harmonizációra volt szükség, mivel egyenletesen kellett elosztani a tagállamok között az áfa-alapú befizetésekből származó hozzájárulások terheit. Az adóalapot, és az erre kivetett adókulcsot is egységesen kellett megállapítani, ráadásul a mentességet és a tagállamok által használt egyszerűsített, illetve kedvezményes adózási módszereket is közös alapra kellett helyezni. A harmonizációs folyamat során leglényegesebb lépésként a 6. áfa irányelv (77/388) elfogadását emelhetjük ki, melyre 1977-ben az Európai Tanács jóváhagyása után került sor. A mai napig ez az irányelv képezi a Közösség áfa-rendelkezéseinek tengelyét. Cél volt az áfa szabályok egy jogforrásban való elhelyezése és csak önálló rendelkezések külön irányelvben való megjelentetése. A továbbiakban elsősorban a szabályozás alapját képező irányelv tartalmával foglalkozom. 18

17 3. A közösségi áfa szabályozás működése (6. áfa irányelv) A közösségi adójog jelentős részét, ezen belül az áfa-szabályozás zömét tehát irányelvek alkotják. Az irányelv közösségi másodlagos jogforrás, mely a Római Szerződés 249. cikke értelmében mindegyik címzett tagállamot kötelezi az elérendő célok tekintetében, azonban az eszközök, illetve a módszerek vonatkozásában a tagállamok szabad kezet kapnak. A 6. áfa-irányelvnek köszönhetően hasonló lett a nemzeti áfa-rendszerek szerkezete. Az egységesítés kiterjedt az adózási alapfogalmak tisztázására, meghatározta az adó befizetésére kötelezett személyeket és kötelezettségeiket, az adókulcsok természetét, az adómentességeket, az adóztatható ügyleteket, az adó kivethetőségének kritériumait, az adókulcsok természetét és természetesen az adó alanyait. Az irányelv speciális szabályokat határoz meg többek között a kisvállalkozókra, az utazási irodákra, illetve a mezőgazdasági kistermelőkre. Az integráció elmélyülésének köszönhetően a Közösség célul tűzte a közös piac fejlesztésén keresztül egy egységes európai piac megteremtését. Az adókulcsok különbözősége, illetve a célország szerinti adóztatás elve jelentette az áfa-rendszerrel kapcsolatban a két fő problémát. Az ben elfogadott irányelv mely a végleges és az átmeneti áfa-rendszer szabályait tartalmazta hozta meg a várt áttörést. 8 A közösségi áfa-szabályozás legjelentősebb pontjai a következők: Megszűntek a tagállamok közötti vámhatárok, megszűntek a vámhatósági ellenőrzések. Az export, illetve az import szabályai csak harmadik országba, az Európai Unió területén kívülre értékesített, vagy onnan érkező termékekre vonatkozik. A tagállamok közötti kereskedelemre ezután az Európai Unión (Közösségen) belüli beszerzés, illetve az Európai Unió másik tagállamába történő (közösségi) értékesítés szabályait kell alkalmazni. A legfontosabb szabályok a következő alpontokon belül kerülnek kifejtésre. 8 Európai Füzetek 17 19

18 3.1 Közösségi adószám bevezetése A közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától függ. Amennyiben az adóalany Közösségen belülre más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, illetve onnan közösségi adószámmal rendelkezőtől termékbeszerzést hajt végre, kötelező közösségi adószámot kérnie. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve -igénybevétel esetén csak bizonyos fajta (az Áfa-törvény 15. (5) bekezdésében, valamint a 15/A. -ában meghatározott) szolgáltatásoknál kell közösségi adószámot kérni. A már működő, de közösségi adószámmal nem rendelkező áfa alanynak is előzetesen be kell jelentenie, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal az előzőkben leírtak szerinti közösségi adószám köteles kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Az adóhatóság a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg az adóalanynak. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iratán fel kell tüntetnie. Az adóhatóság az adózó kérelmére a bejelentés napjával adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette. Magyarországon a közösségi adószámot minden esetben az illetékes adóhatóság képezi az adózók részére. A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem. Ha még nem rendelkezik adószámmal, úgy az adózó az érvényben lévő 101, 201 jelű adatbejelentő lapon kérheti a közösségi adószámot, az adószám igénylésével egyidejűleg. Amennyiben már van adószáma, úgy a hatályos 102, 102/E, 202, illetve a 202/T jelű változás-bejelentő lapon igényelheti a közösségi adószámot. A Magyarországon kiadott közösségi adószámok az országot azonosító HU kódból, valamint az adószám 8 jegyű törzsszámából állnak. (Egyes uniós tagállamok áfa azonosító számait ld. 1. számú Melléklet) Közösségi adószám érvényessége ellenőrizhető az Európai Bizottság internetes honlapján is. Az adószám érvényessége és azonosító adatok pontosságának 20

19 megerősítése az illetékes hatóságoktól, valamint az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhető Adóalanyok ügyletei Az Európai Unión belüli értékesítés alapügylete, ha adóalany értékesít adóalanynak, és mindkét adóalany rendelkezik közösségi adószámmal. Ilyenkor az értékesítés áfamentes, mert a célország szerinti adózás elvét követve a beszerző fog a saját államában az ügylet után adózni. Az áfa-mentesség levonási joggal párosul, vagyis az áfamentesen értékesítő adóalany ezen értékesítésével összefüggő, előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezheti. (hasonlóan az exportnál). A mentesség feltétele, hogy az eladó rendelkezzen a vevő áfa-azonosító számával és igazolja, hogy az értékesített termék elhagyta az eladó tagállamának területét. A beszerző adóalany önadózás keretében, a saját államának áfa adókulcsa szerint vallja be adófizetési kötelezettségét. Ugyanabban az áfa bevallásban beállítja az áfát levonhatóként is. Ez Magyarországon javítja a vállalkozások pénzügyi helyzetét, és egyben a költségvetésnek kiesést jelent. Adóalany értékesítése nem adóalany, vagy különleges jogállású beszerző felé Különleges jogállású beszerzőknek minősülnek az adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyok, vagyis tárgyi adómentes tevékenységet végzők, az alanyi adómentességet választók, a mezőgazdasági különleges jogállás alá tartozók, és az eva-alanyok is. Nem adóalanyok Magyarországon pl. a közhatalmi tevékenységet végző személyek, szervezetek (minisztériumok, önkormányzatok). Ha egy adott tagállambeli adóalany értékesít más tagállambeli nem adóalanynak, úgy az adózás módja attól függ, hogy a beszerző az Európai Uniós tagállamokból történő összesített beszerzései tekintetében a tárgyévben nem érte el a eurót, vagy azt meghaladja, és az értékhatártól függetlenül nem választotta-e a saját tagállamában történő adózást. Amennyiben a különleges jogállású beszerző az említett összeghatár alatt van (és nem választotta a saját tagállamában történő adózást sem), úgy beszerzése nem minősül Közösségen belül történő beszerzésnek, vagyis saját tagállamában nem adózik ezen 21

20 beszerzése után. Viseli viszont az eladó által rá áthárított adóösszeget, melyre nézve levonási jogot nem gyakorolhat Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése Az általános technikai paraméterek, mint a méret, teljesítmény vagy tömeg határozzák meg, hogy mi minősül közlekedési eszköznek, illetve az üzemeltetési adatok és az életkor, hogy mi minősül újnak. Az alábbi járműkategóriákat különböztetjük meg: Hajó: személy- és/vagy teherszállításra szolgál, legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban, hossza meghaladja a 7,5 métert, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés. Repülőgép és helikopter: személy- és/vagy teherszállításra szolgál, legfeljebb 40 repült órát volt használatban, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés, felszálló tömege meghaladja az 1550 kilogrammot. Szárazföldi gépjármű: hengerűrtartalma meghaladja a 48 köbcentimétert vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kw-t, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés, legfeljebb 6000 kilométert futott. Az új közlekedési eszköz beszerzése esetében, ha a beszerző nem adóalany, vagy ha különleges jogállású beszerző (alanyi mentes, tárgyi adómentes tevékenységet folytató, mezőgazdasági különleges jogállású, eva-s), úgy a fizetendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. Az adóalany beszerző viszont adófizetési kötelezettségét önadózással rendezi. Például a magyarországi vevő (akár adóalany, akár különleges jogállású beszerző, akár magánszemély) Franciaországban vásárol egy 5000 kilométert futott, 2 hónapja forgalomba helyezett személygépkocsit. Ekkor az eszköz új közlekedési eszköznek minősül, így a vevő Magyarországon fizeti meg a 20%-os forgalmi adót Letöltve: , 18:21 h Letöltve: , 14:37 h 22

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től 1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től 1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től

1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től 1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont.

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont. 16. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNİ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvetı szabályai 2013. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai

Részletesebben

Bevezetés a számvitelbe XI. Előadás

Bevezetés a számvitelbe XI. Előadás MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Bevezetés a számvitelbe XI. Előadás Általános forgalmi adó Dr. Pál Tibor 2012.09.20. Fogalma

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL A közösségi vámjogszabályok a szabad forgalom számára történő vámkezelések esetén közvetlen illetve közvetett

Részletesebben

Általános forgalmi adó. Feladatok

Általános forgalmi adó. Feladatok Általános forgalmi adó Feladatok Általános forgalmi adó 1. Adóköteles teljesítés Adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén Adólevonási jog illeti meg az adóalanyt A kulcsok mértéke Általános/normál

Részletesebben

Magánnyugdíjpénztár nyilvántartásba vétele iránti kérelem

Magánnyugdíjpénztár nyilvántartásba vétele iránti kérelem A - Beküldő adatai Jelölje, ha a kérelmet hiánypótlás céljából nyújtja be. Ügyszám:.. Végzés száma: P k Beküldő adatai: Elektronikus beküldés esetén a Beküldő az a személy, akinek az ügyfélkapuján keresztül

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1.

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1. Főbb EKAER tudnivalók 2015. március 1. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

2011-es ÁFA változások

2011-es ÁFA változások 2011-es ÁFA változások Kulturális, sportszolgáltatások teljesítési helye Idén nincs különbség az adóalanyoknak és a nem adóalanyoknak nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási

Részletesebben

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013 Palotai Kinga Általános forgalmi adó változások 2013 ÁFA VÁLTOZÁSOK OKOK, CÉLOK Jogharmonizáció különös tekintettel: számlázás Adópolitikai célok: Adócsalás elleni küzdelem összesítő jelentés, fordított

Részletesebben

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések Tájékoztató a 2015. január 1-jétől a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatokra (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testekre vonatkozó 5%-os adómérték alkalmazásáról Az egyes adótörvények és

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Magánnyugdíjpénztár változásbejegyzése iránti kérelem

Magánnyugdíjpénztár változásbejegyzése iránti kérelem A - A beküldő és a szervezet adatai Ügyszám:. P k. Jelölje, ha a kérelmet hiánypótlás céljából nyújtja be.. Végzés száma: Beküldő adatai: Elektronikus beküldés esetén a Beküldő az a személy, akinek az

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Várható változások 2012

Várható változások 2012 Áfa 2012. Közhatalmi tevékenység fogalma 2011. 12. 31-ig: feltétel az, hogy a tevékenység során az államigazgatási jogkörben okozott kár szabályai alkalmazandók legyenek 2012-től ez a kitétel megszűnik

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár változásbejegyzése iránti kérelem

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár változásbejegyzése iránti kérelem A -A beküldő és a szervezet adatai Ügyszám:. P k. Beküldő adatai: Elektronikus beküldés esetén a Beküldő az a személy, akinek az ügyfélkapuján keresztül a kérelem beküldésre kerül. Viselt név Születési

Részletesebben

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től ÁFA kulcs változás 2012. január 1-től 2011. évi CLVI. törvény 112-133. Tartalom: 1. Főszabály 2. Külön szabály az 58. esetében 3. Előleg részteljesítés végszámla készítette: Vadász Iván Budapest, 2012.

Részletesebben

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4.

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4. EKAER rendszer 2015. március 1-től Pétfürdő, 2015. március 4. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015.

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap Európai uniós nyomtatványok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról.

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

Az ÁFA törvény változásai

Az ÁFA törvény változásai Törvény módosítás okai: Az ÁFA törvény változásai Hatályba lépése 2010. január l. Az Európai Közösségi irányelvek módosulása, a helyi jogalkalmazásba történı adaptálás Módosulnak: - Szolgáltatásnyújtások

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Adózási ismeretek. Adózási alapfogalmak. Illeték. Adó csoportosítása. Adózási alapelvek 2012.11.07.

Adózási ismeretek. Adózási alapfogalmak. Illeték. Adó csoportosítása. Adózási alapelvek 2012.11.07. Adózási ismeretek Czibula Zoltán igazgató 06-30-9451590 czibula@alfakepzo.hu www.alfakepzo.hu Adózási alapfogalmak Adó: Állam egyoldalú bevétele, ellenszolgáltatás nélküli elvonását törvény biztosítja.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02.

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02. Az üzletág átruházás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel. Üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó ADÓZÁS GYAKORLATOK 2014 Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 1. Adóköteles teljesítés Adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén Adólevonási jog illeti meg az adóalanyt A kulcsok

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

27. számú információs füzet

27. számú információs füzet 27. számú információs füzet I. A KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁM IGÉNYLÉSE 1. Kinek kell közösségi adószámot igényelnie? Annak a közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmi adó alanynak, illetve a következőkben

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1025 Budapest, Palánta u. 3/c. Telefon+Fax: 209-9373, 466-8409 e-mail:

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Belföldi áfa összesítő jelentés

Belföldi áfa összesítő jelentés Belföldi áfa összesítő jelentés Készítette: Balogh Szabolcs NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatása Kiutalás Előtti Ellenőrzési osztály 2. A belföldi áfa összesítő jelentésre vonatkozó jogszabályi háttér: Az

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. február 8. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. március 22. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI 2012. december 13. 1 Titre de la présentation TELJESÍTÉSI HELY KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK BÉRBEADÁSAKOR Adóalany részére történő bérbeadás Nem adóalany részére történő bérbeadás Hosszú

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2014. december 19.

Főbb EKAER tudnivalók. 2014. december 19. Főbb EKAER tudnivalók 2014. december 19. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Áfa szakmai nap Változások 2015. E-számlázás Közösségi áfa Bírósági ítéletek - Gyakorlat 2015. március 24. Előadó: 10 00-11 00 Sike Olga főosztályvezető helyettes, NAV FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben