ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig)"

Átírás

1 ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig) Ajánlás: Ezt a tételsort az Államigazgatási Fıiskolán a évben többen eredményesen használták. Nem hibátlan munka, de reményeim szerint másoknak is jó szolgálatot tehet. Ha rövidebbre vágyol, egy fele ekkora terjedelmő kidolgozást is találsz a Puskán. 1. A feudális államszervezet Az államszervezeti modell: a feudális államszervezet 1000-tıl 1848-ig a következı állam- és kormányforma-változásokat mutatja. Patrimoniális monarchia, amit felvált a rendi képviseleti monarchia, majd a 18. sz-ban az abszolút monarchia, és a 19. sz-ban az alkotmányos monarchia. Tehát: - Patrimoniális monarchia (13. sz. közepéig) - Rendi képviseleti monarchia (1848-ig) - Abszolút monarchia (18. sz.) - Alkotmányos monarchia (19. sz.) A két végpont között a hatalom alapja mindvégig a földbirtok, a patrimonium. A patrimonium tehát a hatalmi berendezkedés és a hatalmi jogosítványok foglalata ig. (A rendi képviseletre jellemzı, hogy amikor az uralkodó nem hívja össze az OGY-t, akkor nem a rendi képviselet, hanem dikasztériumokkal (központi kormányszervek) kormányoz. Ez jelenti azt, hogy a rendi képviselet abszolút elemekkel átszıtt.) A legnagyobb földbirtokos az uralkodó, akinek ebbıl fakadóan dekrétum-, azaz törvényalkotási joga van, privilégiumadományozási joga van, egyházszervezési joga van, bíráskodási joga van. Tehát 1. dekrétumalkotás, 2. privilégiumadományozás, 3. egyházszervezési és 4. bíráskodási jogkör. (Ennek a neve összefoglalóan: immunitási jog.) A hatalom rendi megosztásáért vívott küzdelemben a lényeg az, hogy meghatározott földbirtokokhoz kötötten ezeket a jogsítványokat lehessen gyakorolni. Ezeket a földbirtok eladományozásával lehet elérni (a hőség és a szolgálat fejében kaphatja meg valaki). Akik földbirtokot kapnak, azok meghatározott közjogi feladatokat is gyakorolnak. Azok, akik fıurak és fıpapokként tevékenykednek, összefoglaló

2 2 néven a királyi tanácsba tömörülnek. Az uralkodó - különös tekintettel a dekrétumalkotás és privilégiumadományozás gyakorlására, idınként összehívja ezeket az urakat a királyi tanácsba (ez a Prelati és Baronész). preláti = fıpap - prelátus = magasabb fıpapi méltóság baronész = fıúr - baronátus = bárói rang, bárói méltóság A jogosítványok gyakorlása szempontjából nagyon fontos - az írásbeliséggel együtt - a kancelláriai tevékenység. Az egész feudális korban az írásbeliség az a tevékenység - a latin nyelvvel együtt -, ami a jogalkotást, az államszervezési tevékenységet, az egyház latin nyelvő szentcselekményi tevékenységével együtt egy közös európai keretbe fogja. Erre külön nemzeti kultúrákban egyetemi oktatás szervezıdik (Bologna, Párizs, majd Közép-Európában Krakkó, Prága és Buda városban. - A budai egyetem a nagyszombati egyetemmel konkurál.) Mo. legısibb egyeteme az ELTE, a nagyszombati alapítású mai Eötvös (1777-es), a régi Pázmány Péter Egyetem. A mai PPE (katolikus egyetem) pedig Piliscsabán székel. A kancelláriai tevékenység azért fontos, mert itt alakul ki a különbözı egyetemeken tanulók, a római jogi recepciót megismerık tevékenysége és ez a kultúra hatja át a törvényalkotást, az egyházszervezési jogkört, a bírói gyakorlatot. Akik nem végeznek külhoni egyetemeken, azok nem tudják gyakorolni a kancelláriai tevékenységet, ill. a király bíráskodási fórumát. A király bíráskodási fóruma: (Mindenki szeretne a király bírói joghatósága alá tartozni, ez azonban lehetetlen.) Területi modell: ahol a királyi udvartartáson kívül élnek a várnépek és a várjobbágyok...???

3 3 A feudális államszervezet modellje A patrimonium meghatározott szervezeti egységekre tagozódik. Így a királyi birtokok igazgatási egységérıl, a királyi vármegyérıl van szó. A királyi vármegyében, az igazgatási egységben a köztisztségviselık a következık. A királyi vármegye élén - az uralkodó által kinevezett - ispán áll (komész kaszti). Az ispán feladata a birtokok gazdasági igazgatása, ezért ıt a beszedett jövedelem egyharmada illeti meg. A beszedett jövedelem kétharmadát az uralkodó az udvartartásával feléli. Ez kezdet kezdetén vándorlást jelent, és aztán állandósul (pl. Szfehérvár, Esztergom, késıbb Visegrád). Tehát a hatalmas birtokokon meghatározott területeken igazgatási feladatokat ellátó ispánok szervezıdnek. Az ispánok kettıs feladata: alapvetı az igazgatási, de van egy katonai funkciója is. Az ispán helyettesei: - igazgatási területen a várnagy - katonai területen a hadnagy A királyi vármegyeszázad kerületekre és tizedkerületekre oszlik, tehát egy katonai szervezeti modellt kölcsönöz. Az ispán joghatóságot gyakorol a várnépe és a várjobbágyok felett. Várnépek: földmővelést és egyéb szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Várjobbágyok: katonáskodási tevékenységet látnak el. Katonai funkcióban a félszabad, szabad jogállásban képezik majd a szervientis regisnek (király szolgáinak, a köznemesség) derék hadát. az uralkodónak tartoznak közvetlen hőséggel, ezért ık az uralkodó joghatósága alá akarnak tartozni. Központi bíráskodás Az ispánnak van joghatósága a megye területén élı várjobbágyokra és a várnépekre. Ebben a feladatban segíti ıt a megyés püspök. A megyés püspök és a megyés ispán közremőködésével tartottak a 13. sz-ig zsinati törvényszéket. Tehát az elsı fórum a testületi bíráskodásra a zsinati törvényszék. (A törvényszék elıtt a megjelenés nem volt kötelezı, aki alávetette magát, az automatikusan kizárta magát az uralkodó bíráskodási fórumaiból. Miután egy bizonytalan hatáskörő szervezet volt, ezért elég hamar elhalt.) A királyi vármegye eladományozása, azaz a birtokadományozások folyamatában a várjobbágyok elkezdtek türelmetlenkedni, és a zalai szerviensek (az uralkodó osztálynak a király szolgálatára kötelezett tagjai, késıbb

4 4 köznemesség) mozgalmával létrehozták a területi érdekképviseleti szervezetüket. Ez volt az a váltás, amikor a királyi vármegyébıl nemesi vármegye lett. A különbség tehát az, hogy a nemesi vármegye a megye területén élı nemesség politikai érdekvédelmi szervezete lett. Ebben a szervezetben az ispán megmarad a megye élén álló személynek, ez bizalmi állás. Kapnak további birtokokat, mint baronész (fıúr), állandóan a királyi tanácsban, az uralkodó közvetlen környezetében tartózkodhat. A királyi udvartartás állandósulásával a következı egyedi tisztségek jönnek létre. A király nemcsak birtokot adományoz, hanem idınként birtokot gyarapít is, és különbözı hadjáratokban vesz részt. Az ı általános helyettesítıje lesz az udvari ispán, a nádor. A király udvartartása a király távollétében a nádort elszólítja más területekre, más vármegyékre is, ami azt jelenti, hogy országos joghatóságot nyer. A nádor országos joghatósága a 13. sz-ra állandóvá válik. Ezért a királyi udvarban, az állandó királyi székhelyen a nádor funkcióját az országbíró (judex kurié) veszi át. A hatalmi szervezeti tevékenységben nagyon döntı a bíráskodás kérdésköre. Ha az uralkodó bírói fórumot tart meghatározott napokon és az ország meghatározott székhelyein, azt úgy hívjuk, hogy prezentia regie (királyi jelenlét fóruma). Prezentia = jelenlét; regia = király. Akik erre jogosultak, és kívánják az uralkodó közremőködését, azok megjelennek, és a király igazságot szolgáltat. Szőkül a köre azoknak, akik a királyi jelenlét fórumán részt vesznek, mert nem kerülnek sorra,és ezért meghatározott személyeknek van joga elsıként az uralkodóhoz járulni. Ezt hívják különös királyi jelenlétnek (specialis prezentia regia). Vannak olyan esetek, amikor csak kizárólag, meghatározott személyeknek van joga a király elé járulni (perszonalis prezentia regiának). Tehát általános privilégia, különös, majd egyedire személyesül a dolog. Azokat a bírókat, akiket az uralkodó szőkülı bírói jogkörében más funkciók váltanak fel, nevezzük majd az ország nagybíráinak. Az ország nagybírói a következık: - király - nádor - országbíró - személynök (személyes jelenlét fórumát kapja meg; esztergomi érsek) - tárnokmester (a privilégiumok adományozásával városi rangot nyert a városok felett)

5 5 A birtokadományozás és az ennek megfelelı írásbeli tevékenységen túl kell egy olyan érdekegyeztetı fórum, ahol a rendek a földbirtokhöz jutotak, és az uralkodóval külön egyezkednek. 1. Az elsı ilyen fórum az 1267-ben összeült Parlamentum Publikum, ahol az uralkodó és a vele paktumot kötni kívánó nemesek ki akarják kényszeríteni, hogy személyes szabadságukban, adómentességükben, a birtokok eladományozásában az uralkodó legyen mértékletes. Ezek nem mások, mint az Aranybulla-mozgalmak. 1222, 1267, ezek a kívánalmak nem valósulnak meg, ezért ezekben az években összeülnek, egyezkednek, és ennek eredményeképpen jönnek ki az aranybullák (ún. pecséttel, törvényi formai kellékekkel ellátott szép latin nyelvő pergamentek). Az Aranybulla-mozgalom politikai szempontból azért fontos, mert megteremti a király és a rendek közötti alkufórumot, az OGY-t. Ezt 1290 és 1298-tól már annak tekintünk, hogy ennek az alkunak az eredménye is megjelenik és dekrétumformát ölt, azaz dekrétumokat, törvényeket alkotnak, a törvény formai kellékeivel (uralkodó nevével, címeivel, a törvény rendelkezı részével, amire irányul a jogi szabályozás, az alku és záradékkal, a király pecsétjével és aláírásával). A feudális közjog tehát az uralkodó nevének, uralkodási idejének, a rendelkezı résznek, a pecsétnek és az aláírásnak a formai kellékét jelenti. Ha egy jogszabály nem ezzel a formátummal jelenik meg, akkor az egészen más lehet (ilyen pl. a Jogkönyv). A Jogkönyv klasszikus értelemben a legszebb, legtökéletesebb formája a Werbıczy-féle Hármaskönyv: A Hármaskönyv (tripatitum) az uralkodó kézjelét nem tartalmazza, de megadja a feudális közjog másik motívumát, vagyis azt, hoyg a törvény akkor igazán törvény, ha a formai kellékeken kívül ki is hirdetik. A kihirdetés azt jelenti, hogy el kell küldeni a nemesi vármegyéknek. Itt jelenik meg igazán a központi hatalom és a helyi, területi hatalom közötti összhang - egyelıre még érdekvédelmi, konszenzusos formában. Az Aranybulla-mozgalmaknak az 1351-es megújítása fontos számunkra. Ennek lényege az "Egy és ugyanazon nemesi szabadság" (Ure Kadem Libertas) gondolata. A királyi tanács melletti OGY-ben még nem alakul ki a két tábla körvonala, de a párhuzamos ülésezések megfigyelhetık, mert amikor az uralkodó különbözı okokból összehívná az OGY-t, elıtte az aktuális kérdéseket megtanácskozza a királyi tanács fıúri és fıpapi tagjaival. Teszi ezt azért, mert István intelmei egyértelmővé teszi a keresztény uralkodó kötelességét, hogy az egyháziakat is meg kell hallgatnia. Ez a kettıség jelenti majd a késıbbi OGY-i tagozódást,

6 mert lényegében törvényhozási úton, 1608-tól, a koronázás utáni törvénycikellyel lett kétkamarás az OGY. A 16. sz-tól a követek rendszerén keresztül hívják meg a területi képviselettel a megyei nemességet. A királyi tanács fokozatosan az OGY fırendi tábláját jelenti, amit regisztrálnak 1608-ban, hogy kik lehetnek a tagjai. 6

7 7 2. Vármegyei szervezet A vármegye az államalapítás óta a magyar állam középfokú közigazgatási egysége. A hagyomány szerint a magyar vármegyéket Szent István alapította meg. A vármegye területi konfigurációja nagyfokú állandóságot. (A közigazgatási térkép szerint ezek a vármegyék nagyjából és teljesen ma is ugyanazon a helyen vannak.) A vármegyék kialakulásának különbözı tudományos nézetei, teóriái alakultak ki. 1. A vármegyerendszert Szent István (apja: Géza) alakította ki német mintára. A német GAU (grófság) mintájára, ami Nagy Károly idejében a frank birodalomban volt közigazgatási egység, tehát 200 évvel korábban, mint a magyar államalapítás (800-ban). Az ispán (comes) állt az élén a közigazgatási egységnek (comitatus). 2. A másik teória szerint a magyarok nem a németektılk, hanem a honfoglalás elıtt már itt élı szláv népektıl vették át az intézményt, és a szláv földvár rendszer volt az, amire alapulva formálják ki Szent Istvánék a magyar vármegyerendszert. Nagyon sok terminológiai hasonlóságra hívják fel a figyelmet (pl. az ispán kifejezés a szláv zsupán szóból alakult ki, és lett belıle spán, majd késıbb ispán. A megye szó a szláv merga szóból. Rengeteg vármegyénk ırzi a szláv kifejezést - Nógrád, Visegrád, Csongrád.) 3. A harmadik elmélet szerint a vármegye ısi magyar intézmény, hoztuk magunkkal az ázsiai pusztákról és ültettük át a magyar közigazgatása. A közigazgatási egység a vár szó (az elmélet szerint ısi magyar szó, de ma már tudjuk, hogy iráni). Terminológiai hivatkozással próbálják alátámasztani az ısi magyar eredetet. Feltehetıen egyik irányzatnak sincs igaza. Az elsı teóriához - német kapcsolat - hozzátett annyit Gyırfi György (a teória kidolgozója), hogy leginkább a longobárd (észak-itáliai) állami berendezkedés lehetett a mintája a magyar vármegyék kialakításának. A longobárd királyság területén volt hasonló közigazgatási egység, és ezen egységek irányítása, vezetı garnitúrája nagyban, egészében párhuzamba állítható a korai kir. vármegye szervezetének az igazgatásával. Van egy Arimann nevezető réteg, amely teljesen azonos a várjobbágyság réteggel is. A magyar kancellária kialakulásában is feltehetıen döntı volt az észak-itáliai hatás.

8 8 Valahol a három teória között van az igazság, amennyiben nyilván mintául szolgáltak a környezı népek közigazgatási egységei is, amit adaptálni kellett a magyar viszonyokhoz, tehát egy saját alkotás jött létre Mo-n, ami Szent István elıtt Géza fejedelemnek is köszönhetı. (Ha beigazolódik a kettıs honfoglalás, akkor ennek is szerepe lehetett a magyar közigazgatási egység kialakulásában.) A vármegyék területeinek kialakítása A vármegyék területének a kialakítása alapvetıen különbözik az államalapítás idején az egyházmegyék kialakításától. Az egyházmegyék kialakítása a régi római közigazgatás mintjájára történik, mely szerint a közigazgatási egység határa egyúttal geográfiai (földrajzi) határ is (pl. folyó, hegy). A vármegyék a folyó mentén két pontúak voltak, az egyháziak nem (pl. Esztergom, Komárom). A világi és az egyházi vármegyék kialakításában idıbeli elcsúszás van. Van olyan teória, mely szerint elıször az egyházszervezet alakult ki, és utána alakultak a vármegyék. Szent István idején 10 egyházi és 30 világi igazgatási egység volt, késıbb egyházi vármegye és világi vármegye alakul, és megmarad egészen a mohácsi vészig (1526). Minden világi vármegye egy önálló esperesi kerület volt, ami egy egyházi közigazgatási járást is alkotott. Az esperes az ispánnal egyenlı közigazgatási hatalommal bírt (az esperes az ispánnal bíráskodik együtt).

9 9 Királyi vármegye A királyi vármegye a Szent István-i alapítástól egészen az 1200-as évek elejéig állt fenn tıl már nemesi vármegyeként mőködnek Kehidai oklevél - a zalai nemesek kértek és kaptak a királytól bíráskodási jogot. Önmaguk védelmében hozták létre a nemesi vármegyéket, majd katonai és gazdasági feladatokat is "felvállaltak". II. András ideje az, amikor nagyfokú birtokadományozások vannak, melynek következtében felbomlik a régi birtokrendszer, és kialakul a nemesi vármegye. A királyi vármegye alapvetıen a korai feudális állam patrimoniális rendszerére épül fel. (patrimonium = saját földbirtok). A korai feudális magyar állam hatalmi alapja a földbirtok, a patrimonium volt, ami egyben a hatalmi berendezkedésnek és a hatalmi jogosítványoknak az alapja is volt. A király ilyen módon két jogi minıségő emberként állt az állam élén: 1. Államfı volt, és így gyakorolta a királyi jogosítványokat. 2. Beletartozott a feudális hierarchiába, annak csúcsán állt, mert igen nagym ennyiségő földbirtokkal, patrimoniummal rendelkezett. A királyi birtokok igazgatására az ispánt nevezte ki, aki gazdasági, katonai és bírói feladatokat látott el. A gazdasági feladatok ellátása a király magántisztviselıjeként az ispán feladata volt, míg a katonai és bírói feladatok állami hatáskörbe tartoztak, amint mint az államfıtıl kapott megbízást látott el. Az ispánt a király a királyi vármegye élére (comes comitatus; megyei ispán) szabad akaratából nevezi ki - rátermettség alapján. Az ispán segítıi a korán kialakult tisztviselıi kar, a várjobbágyokból kerültek ki, szabad magyarok leszármazottai, lóval rendelkeztek, és az ispánt segítették a királyi feladatok ellátásban. 1. Várnagy: elsısorban gazd-i feladatokban helyettesíti az ispánt. A vármegyén belüli királyi birtokok hasznát évente összegyőjtsék és Esztergomba szállítsák. (A bevételek egyharmada megamrad, a kétharmad részét a király udvartartása élte fel.) 2. Hadnagy: a katonai feladatokat látta el az ispán helyetteseként. Háború esetén feladata a vármegye fegyverforgató embereinek összegyőjtése. 3. Udvarbíró (comes curiali): a bíráskodási feladatokat látta el. (Ez a funkció megy át a késıbbi nemesi vármegye alispáni funkciójába.) A királyi vármegye igazgatási tisztségei mellett még kialakultak egyéb tisztségek is a) ırnagy: a vármegye területének összességérıl való gondoskodás

10 10 b) hírnök: a döntések kihirdetése c) a tömlöc, a bv-hely ırei d) bakák: a büntetés végrehajtásában mőködtek közre A vármegye népességének rétegzıdése Várnép (populus castrenses): egy félszabad réteg. Feladatuk a fizikai munka, a földmővelés és egyéb szolgáltatási feladatok ellátása. Alattuk helyezkedett el a szolgaréteg, akik valószínőleg rabszolgák lehettek, akik késıbb beolvadtak a szolgáltatásra kötelezett várnép rétegébe (1300) Várjobbágy: a várnép felett helyezkedett el a hierarchiában (jobbagiones castrenses - a jobb kifejezés a jobb kézbıl van). A várjobbágy réteg lovon teljesített szolgálatot, nem terhelték ıket semmilyen fizikai munkával. Ezzel szemben a királyi vármegye élén álló ispánnak rendelkezésére kellett álniuk és meghatározott állami feladatokat végrehajtani. Közülük kerültek ki a királyi vármegye köztisztségviselıi is, az ispán választotta ki. (Ez a várjobbágy réteg az 1200-as évek második felében a kialakuló nemesség soraiba fog kerülni.) A várjobbágyokon belül a legelıkelıbb réteget a szentkirály jobbágyai töltötték be (szentkirály szabadjai). Egy vármegye több minıségi jogú birtokból állt, az ispán joghatósága nem mindenre terjedt ki. Királyi birtok Gazdasági ///////////////////// /////// Bírói ///////////////////// /////// Katonai ///////////////////// /////// Királyi udvarnok Egyházi birtok Szabad m. Szállás birtok Ispán Ispán ///////////////////// /////// ///////////////////// ////// A királyi ispán feladata a késıbbiekben gyarapodik. II. András idején a birtokadományozás miatt a királyi birtok száma lecsökken. A reprivatizáció elve alapján kiadták a birtokokat adományba, hogy utána adót és katonai szolgálatot követeljen. IV. Béla is követte a birtokadományozásokat, a magánbirtokokat várépítésre kötelezte, h ogy a védelmi rendszer kiépüljön.

11 A birtokadományozások miatt a királyi vármegye összeomlik, megszőnik?? a gazdasági hatalom is, és kiesik az ispán a vármegye igazgatási jogkörébıl. A nemesek által kért bíráskodási jogosítványt a király megadja (1232: Kehidai Oklevél), kialakul a nemesi vármegye mint autonóm igazgatási egység. 11

12 12 Nemesi vármegye A szabad magyarok között kialakul az 1200-as évek második felére egy vékony réteg (serviensek) servientis regis = királyi szolga. A servientis regis: - fegyveres katonai szolgálatot teljesítettek - birtokadományokat kaptak (sok kis birtok), és ez lehetıvé tette, hogy a szabad magyarok között ez a réteg megerısödjön. Kialakul tehát ez a réteg, és miután a király fennhatósága alá tartoznak, kiváltságokat kérnek és kapnak (bírói), és így alakul ki a helyi szinten a nemesi vármegye. A kontinuitás (folyamatosság) megmarad, mivel a nemesi vármegyék a régi királyi vármegyék helyén alakulnak ki. A nemesi vármegye szervezetének felépítése: 1. egyedi szervek 2. testületi szervek 1. Egyedi szervek A nemesi vármegye élén a fıispán (supremus comes) áll, akit a király nevez ki a hozzá közel álló arisztokraták közül. A fıispán helyettese az alispán (vice comes) volt. A másodalispán (subtitumus come) az alispánt helyettesítette. A fıispánt be kellett iktatni, a fıispáni hitellevélre meg kellett esküdni ban (1550) törvény született arról, hogy a vármegye akarata nélkül a fıispán nem állíthat alispánt ben pedig arról született törvény, hogy az alispánválasztás a vármegye jogában áll, nem lesz fizetése, csak tiszteletdíja. A másodalispán a bíráskodásban helyettesíti az alispánt. A nemesi vármegye további tisztségviselıi: - szolgabírák: közremőködtek a bíráskodásban. Még a királyi vármegyében (négy járás) is a szolgabírók vettek részt a birtokadási feladatokban. A nemesi vármegyékben ık a járások felelısei, vezetıi. (A járás a község és a megyék közötti közigazgatási egység.) A szolgabírói tisztség választott tisztség, 1 évre szólt. Feladatuk egyrészt a járás igazgatása, másrészt a bíráskodásban való közremőködés. - esküdtszék (jurati nobiles): - esküdt nemesek, akik eleinte a bíráskodásban vettek részt az alispán és a szolgabíró mellett (fizetés nélkül). Késıbb igazgatási feladatokat is elláttak. Az 1700-as, 1800-as években alakul ki a rendkívüli esküdtszék, a táblabírák köre, akik szintén az igazságszolgáltatásban vettek részt (tiszteletbeli táblabírói).

13 13 - notarius (jegyzı): fogadott tisztviselı, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az as évek végén, Mária Terézia idején a jegyzı állandósult tisztség lesz. A fıispán, akit a király választott a nemesi vármegye élére, csak megyebeli birtokos és honfiú (magyar állampolgár) lehetett. Királyi utasításokat hajtott végre, hatalma ezért korlátlan volt. A központi hatalom korlátozása idején megkötik helyi szinten a fıispán kezét. Ilyen intézmény volt az installáció = vármegyei beiktatás (fıispáni beiktatás). Fıispáni eskü, fıispáni hitlevél. Kialakul az örökös fıispán tisztsége. 1. saját vármegyei fıispáni tisztség (esztergomi, kalocsai érsek, egri püspök) 2. valamilyen állami hivatalhoz kötıdik a fıispáni tisztség 3. fıúri család kapja meg a fıispáni tisztet. A fıispán helyetteseként kialakul az adminisztrátor (fıispáni helytartói tisztség), a fıispáni jogokat gyakorolja. A közgyőlés és a Sedria a két fontos testületi szerv: A vármegyének e két testülete elvileg az egész vármegye összes népeinek a közösségét magában foglalta az 1300-as évekig. Az 1300-as években a vármegye nem nemes származású polgárai is megjelentek a közgyőlésben. Az 1700-as évek második évében alakult ki az a szokás, hogy a vármegyei közgyőlésen csak nemesek vehettek részt. A vármegyei közgyőlés hatásköre kiterjedt a vármegyét érintı minden fontos kérdésre, amit az országos törvények nem szabályoztak. A közgyőlés szavazással döntött (az elıkelık szavazatait nézték, nem számolták). A közgyőlés funkciói 1. Gazdasági funkció: - döntött az adózás ügyében (adók kiszabása) - döntött a vámszedés ügyében (vám mértéke, mennyisége) - a vármegye székházának fenntartása - a vármegye közigazgatási szükségleteinek kielégítése (helyi adók) 2. Katonai funkció (bandérium): - banderiális hadsereg szervezése, katonai kontingensek kiállítása - a katonai szolgálat alóli felmentés, valamint a szolgálat alól való kibújók megbüntetése

14 14 3. Jogalkotás és jogszolgáltatás funkciói: a) Jogalkotás: - állást foglal a vármegyét érintı kérdéekben - a központi törvényhozás befolyásolása - helyi szinten a vármegyére vonatkozó jogalkotás a statútumalkotási jog, amely nem lehet ellentétes a központi törvényekkel b) Jogszolgáltatás: - az igazságszolgáltatás, a bíráskodás 4. Politikai funkció: - a vármegyei tisztségviselı-választás - követválasztás - közhírré tevés (kihirdetés), feltétele volt a kihirdetésnek Királyi tábla KT polgári része van) Hétszemélyes tábla HT Sedria Vármegyei törvényszék (büntetı és Úriszék A vármegyei törvényszéknek (Sedria) büntetı és polgári része van, a nemesek büntetıügyeiben jár el, és a nem nemesek polgári ügyeiben fellebbviteli fórumként szerepel. Az Úriszék egyfelıl rendi különbséget fejez ki, nem nemesek polgári ügyeiben jár el, másfelıl pedig a falusi bíróságtól fellebbviteli fórum. Az úriszéki bíráskodás kisebb büntetı és polgári ügyekben jár el, valamint rendi különbségtétellel. Ennek fellebbviteli fóruma a Sedria. A felsı bírósági fórumok a királyi tábla és a hétszemélyes tábla ban a Pragmatica Sanctióban (v. ezen kívül???) meghatározzák ezt a két felsı bíróságot is összetételében és eljárásában. A központi kormány szervei közül a helytartó tanács lesz az, amelyik a legfontosabb, mert ez gyakorol felügyeletet a megyék tevékenysége fölött ban a helytartó tanács egy sajátos ügyosztályi rendet tételez, és ezekbıl az ügyosztályokból lesz az évi III. törvénnyel létrehozott független felelıs minisztérium. Az OGY két házból áll: alsó tábla és felsı tábla. Az alsó tábla élén a személynök áll. A személynök egyúttal a királyi tábla elnöke.

15 15 A nádor a hétszemélyes tábla elnöke, a fırendi tábla elnöke és a helytartó tanács elnöke. Vannak szabad királyi városok, tárnoki városok, melynek élén a bírói fórumot a tárnokmester látja el. Sedria (ítélıszék) A vármegye legrégebbi testületi fóruma, amely helyi szinten jogalkalmazási funkciót gyakorol. A Sedria elsı- és másodfokú fórumként egyaránt eljár. Az elsıfokú bírósági fórum a nemesek vonatkozásában jár el, és másodfokú fórumként funkcionál a jobbágyok felett (a jobbágyok nagyobb mértékő polgári és büntetı pereiben) és a vármegyében lévı mezıvárosok felett is. A Sedriának pallosjoga van: nemcsak kiszabhatja, hanem végrehajthatja a kiszabott ítéletet. A Sedria elnöke: alispán (a fıispán helyetteseként) bírótársak: szolgabíró és az esküdtszék (ık alkotják a vármegye bírói tanácsát) ben a Sedria két testületre oszlik: - polgári (elnöke az alispán) sedria - büntetı (elnöke a szolgabíró) sedria 1526 (Mohács) után a kormányzati központ Bécsbe kerül, a vármegye magára marad a helyi ügyek intézésére, és megerısödik a vármegye autonómiája, amit egyfajta jogi autonomizmus is követ. Az 1700-as évek végére a Habsburgok megpróbálják jobban befolyásolni a vármegye önállóságát. Erre ellenlépésként kialakul a vármegyének a központi döntést felülvizsgáló jogosítványa (1700) Ez a mai alkotmánybírósági funkciónak felel meg. Elismerik, hogy a vármegyék a központi rendeleteket alkotmányos szempontból felülvizsgálják.

16 16 3. Központi kormányszervek, dikasztériumok (testületek) A történettudomány szerint a feudális magyar állam 1000 karácsonya v január 1-jétıl számítódik, mert ekkor koronázták Szent Istvánt Esztergomban magyar királlyá. A királyi hatalom korlátlan hatalom, azonban ezt a hatalmat mégis két dolog korlátozza a középkori jogi axióma (sarkigazság) szerint: - isteni jog - az ország szokásai. A király az ország irányítására különbözı szerveket hoz létre. A magyar király címe: Rex Hungarorum. A magyarok cselekedetei: Gesta Hungarorum. A magyar király az 1200-as évek végére 10 országnak lesz a királya. 1. Mo. (Hungarie) 6. Szlavonia 2. Horváto. (Croatie) 7. Halics (mai Ukrajna) 3. Dalmácia 8. Lodonézia (mai Ukrajna) 4. Bosznia 9. Kunország 5. Szerbia 10. Bulgária Európai politikai viszonyok között a magyar királyásg minıségileg is más volt, Archiregnum Hungarie: magyar fıkirályság. Az európai királyságok listáján valamivel a 2. helyen állt a császárság után. A szentszék kialakítja a diplomáciai kapcsolatokat (1200 v. 1300), kialakul egyfajta rangsor - Prezedencia (Mo helyen). A közigazgatástörténet két nagy csoportra osztja azokat a szerveket, amelyek csak mint tanácsadó szervek mőködnek a király mellett a kormányzatban, késıbb meghatározó szerepet töltenek be a központi irányzatban. Egyedi és testületi szerveket különböztetünk meg. A testületi szervek élén a királyi tanács áll. A királyi tanács mellett fontos szerepet tölt be a királyi kancellária (1200 v ig) és az OGY. Ezek a központi kormányszervek. Az egyedi szervek országos méltóságként indulnak, majd késıbb a rendi érdekek képviseletét látják el az udvarban. Közöttük is kialakul egy hivatásos tiszteleti sorrend: nádor - országbíró - tárnokmester - erdélyi vajda - horvát bán - pozsonyi és temesi ispán. A rangsor eleje a központi királyi udvarban mőködik (nádor, országbíró, tárnokmester), az egész országra kiterjedı hatáskörrel bír.

17 17 A rangsor vége ún. kihelyezett területi királyi fıtisztviselık, és csak az adott területre vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. A királyi udvarban kialakulnak kisebb királyi tisztségviselık is (ık az udvartartás menetére felügyelnek) - fıajtónálló mester: a személyes biztonságot, a hírszolgálatot látta el - fıudvarmester: a szertartások fınöke, az OGY rendjének a fenntartása - fılovászmester: a királyi ménesek felügyelıje Testületi szervek 1. Királyi tanács (conzilium regis) Az ország legfıbb kormányzati hatósága - conzilium regni (országtanács). A királyi tanács (KT) mőködését alapvetıen Mohácsig (1526) két idıszak határozta meg. Az elsı idıszak az aranybulla kiadásáig tart (1222). A KT (intelmek) legfontosabb funkciói: háborút indít és békét köt, királyt állít, és védelmezi az országot. A (KT) összetétele a király tetszése szerint alakult (uralkodócsalád felnıtt ffi. tagjai, feleség, az udvarban tartózkodó elıkelık, fıurak, fıpapok, fıméltóságok). A testület jogi státusza: csak tanácsadó testület. A tanács véleménye nem köti az uralkodót a kormányzásban, eltérhet a tanács döntésétıl. A KT-ban kezd kialakulni egyfajta hivatali ügyintézési rendszer: ügyképviselet, az ügyek elıterjesztése a királyi tanácsba, arról refereálnak (korai hivatalnokszervezet csírái). A döntı változás az 1200-as évek elején következik be, mert a királyi magánbirtok felét az uralkodók eladományozzák, a feudális urak részérıl igényként merül fel a belszólás az ország kormányzásába. Az Aranybulla (1222) rögzíti, hogy a (KT) nélkül bizonyos kérdéseket nem lehet eldönteni, és bizonyos köztisztség viseléséhez a KT hozzájárulása is kell. Kötelezıen közremőködı szervvé válik a KT. Az as OGY törvényei rögzítették a KT ezen jogát. A KT jogkörei: jogalkotás, törvényhozás (dekrétum): a király a törvényeket, a dekrétumokat a tanács tudtával, hozájárulásával hozta meg (konszenzus). igazságszolgáltatás, bíráskodás (jogkiszolgáltatás): a király a tanácsban bíráskodik. gazdasági, pénzügyi kérdésekben való közremőködés: - adó, költségvetés - birtokadományozásban a tanács közremőködik

18 18 - katonai kérdések (háború indítása, béke kötése) - külügyi, diplomáciai kérdések ( ) - uralkodócsalád házassági kérdései - egyházi kérdésekben való döntés (a magyar király különleges egyházi jogkörrel bír - fıkegyúri jog) Saját egyházelmélet (saját birtok, saját egyház, saját egyházzal való rendelkezés joga). A KT közremőködésével a király nevezi ki a fıpapokat (és egyéb egyházi személyiségeket). A KT összetétele és mőködése ( ) Mo-n akkor a KT háromféle formában mőködik. 1. Régi királyi nagytanács: a legszélesebb fıúri társaságot foglalja magában, azaz a királyi családon és a köztisztviselın kívül az összes püspök és fıúri rangban lévıket. Az ülése évente egyszer volt, melyre kötelezı volt a megjelenés, létszáma 56 körüli. 2. Szőkebb királyi tanács: (a király tetszése szerint van összeállítva) Max tagból áll. Általában kéthavonként szokott ülésezni. 3. Titkos tanács (kabinet): tagból áll, ennél nem több. Az uralkodó legbizalmasabb híveibıl áll, akik folyamatosan az uralkodóval vannak, és látják el tanácsaikkal. A legkisebb királyi tanácsban egy újfajta intézmény jelenik meg - Zsimond uralkodása végén és Mátyás uralkodásától kezdve -, ez a királyi secratarius intézménye. A királyi titkárok szakképzettek voltak, egyetemi végzettség. Feladatuk az ügyek elıkészítése és referálás a királyi tanácsban. Mátyás megtöbbszörözi a királyi titkárok számát. A KT mőködése az OGY-ek mellett sem hal el. Állandó szervezési formák kezdenek kialakulni. Ha a király nincs jelen, akkor a kancellária vezetıje elnököl a KT-ban (esztergomi érsek). A KT lényeges politikai kormányzati szervvé válik Mo-n. A tanács által meghoztot döntéseket a királyi titkárok közvetítik a kancellária felé a határozatok megírására és szétküldésére A KT súlya II. Lajos kiskorúsága miatt megnövekedett. II. Ferdinánd idején a KT Bécsben mőködik. A KT utóda, a Magyar Tanács szerepe formális lett. A kancellária fıként a magyar hatóságok és az uralkodó között közvetített. Az 1608-as törvényhozás úgy rendelekezett, hogy a MT összes tagja a Magyar Országgyőlés fırendi

19 19 táblájának legyen a rendes tagja. A KT megszőnése eredményezi azt, hogy Mohács után Pozsonyban megtartott OGY-ek a szokottnál sokkal zajosabbak lesznek. 2. A másik központi szerv a kancellária A kancellária tipikus központi adminisztrációs szervezet. III. Béla alapítja meg bizánci mintára. Elıtte az udvarban lévı írástudó papok végezték a hivatali ügyintézést. A legjobbakból alakult ki a királyi kápolna, István vezetésével. İk látják el az írásbeli feladatokat az udvarban, amíg nincs kancellária. A királyi kápolna országos fórumként mőködik (III. Béla). Német mintára (fıkancellár) alakul ki a kancellária, a fıkancellár az esztergomi érsek lesz 1848-ig. Az állandó helyettes az alkancellár (szfehérvári érsek). A kancellária szervezésében funkcionált a notarius (jegyzı), aki az írásbeli feladatokat látta el. I. Lajos ( ) uralkodása végén differenciálódik a kancellária: van egy nagykancellária és egy kiskancellária. A nagykancellária élén áll az esztergomi érsek. A kiskancellária (v. titkos kancellária) vezetıje a titkos kancellár, ık tartoznak közvetlenül az uralkodóhoz (fontos a pecsétırzés, három királyi pecsét van). Mátyás ( ) 1464-ben reformot hajt végre a kancelláriában. Megszünteti a kiskancelláriát és külön bíróságot hoz létre, oda rendelve a titkos kancellária képviselıit, és a nagykancellária csak az ország hivatali adminisztrációjával foglalkozik. A kancellária csak a politikai döntések írásbeli elıkésíztésével és végrehajtásával foglalkozik. A fıkancellár egyúttal a KT elnöke is, így fontos politikai szerepet tölt be Mo-n. A királyi kancellárián keresztül bocsátják ki az okleveleket. Fontos, hogy kezd kialakulni egyfajta ügyintézési felelısségi rendszer, ebben az írásbeli döntéshozatalban (azon utólag is lehetıvé kell tenni, hogy ismertté váljon, hogy ki hozta a döntést, ki a döntés felelıse). A királyi kancellária tisztségviselıi: - skriba (diktálásra ír, másol, fizetést kap) - notarius (a skriba felett áll, ellenırzi az írásbeli munkát) - regisztrátor (lajstromot vezet az oklevelekrıl), királyi könyvek - konzervátor (királyi pecsét ıre, ellenırzés, pecsételés, láttamozás) - prothonotárius (ítélımester) fıjegyzı, jogvégzett személy (bíráskodási jogkörrel is bír. İk csak formailag tartoznak a kancelláriához.

20 20 A kancellária túléli Mohácsot (1526), átköltöztetik Pozsonyba, majd késıbb Bécsbe, és egészen 1848-ig mőködik, mint a legfıbb írásbeli közvetítı az összes magyar szerv és az uralkodó között. 3. A harmadik testületi szerv az Országgyőlés Az 1920-as as OGY-ek már törvényhozó OGY-ek. Ezeket az OGY-ket Parlamentum Publikumnak nevezzük. Az angoloknál megmarad a parlament kifejezés (OGY), a franciáknál már bíróságot jelent. Mo-n a parlament, késıbb pedig a Dieta (OGY) kifejezést használják. Az OGY ( ) állandósul a magyar közjogi gyakorlatban ben IV. Béla uralkodása idején összegyőlnek a nemesek Esztergomban, és az uralkodóhoz kéréssel fordulnak, hogy erısítse meg az Aranybullát (ez egy kezdetleges, OGY elıtti győlés volt). 1290, évi OGY, majd 1489-ig csend volt, nem mőködött az OGY intézménye, majd a magyar rendi OGY ben alakult ki a rendi képviseleti államforma, ez idıtıl lett a törvényhozás szerve az OGY: a király és a rendek közötti "alkudozások" fóruma. A rendi képviseletet a négy rend - fıpapok, fıurak, köznemesek, városok - képviselete ig rendi képviseleti OGY-ek üléseznek Mo-n. Az OGY - mőködését tekintve - többfélék voltak: a) egyetemes országgyőlés (ez a legrégebbi forma): minden nemest megillette a részvétel joga, és kötelezettsége is volt a részvétel ben, I. Miksa megkoronázása után megszőnik ez a forma, és állandósulnak a képviseleti OGY-ek, ahol a vármegyék és a városok követei (alsó tábla) vesznek részt. b) részországgyőlés (két csoportja van): az egész: ahol egy országrész számára tartanak OGY-t, pl. Erdélyben, Horvátországban (állandó részországgyőlés). Ezek az OGY-ek egykamarásak, és királyi felhatalmazás kell megtartásukra - ide a király képviselıt küld. katonai tábori OGY-ek: háború esetén katonai döntések. Az országgyőlés mőködése Kialakul az a szokás 1608-ig, hogy a magyar OGY két kamarára szervezıdik tól nevezik e két kamarát fırendi és alsórendi táblának (két különbözó szekció). Az OGY összehívására az uralkodó a jogosult. Az uralkodó meghívó levelet küld azoknak, akik jogosultak és kötelesek részt venni az OGY-n.

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA -1- I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: ÉRD Városi Rádióklub Sport Egyesület (továbbiakban civil egyesület) 2. Az egyesület a Magyar Honvédelmi

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Íjász Egyesület Tab 2. Az Egyesület székhelye: Mővelıdési Központ 8660 Tab Kossuth Lajos u.86. 3. Az Egyesület tevékenységét a Magyar

Részletesebben

Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata

Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület meghatározása 1.1. Az egyesület megnevezése Élı Erdély Egyesület, továbbiakban Egyesület. 1.2. Az Élı Erdély Egyesület

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

(4) Bélyegzıje: kör alakú, Országos Diákszínjátszó Egyesület felirattal. (6) Az Egyesület mőködése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(4) Bélyegzıje: kör alakú, Országos Diákszínjátszó Egyesület felirattal. (6) Az Egyesület mőködése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. ORSZÁGOS DIÁKSZÍNJÁTSZÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Fıvárosi Bíróság által a 6. Pk. 60658. számú végzéssel 500. sorszámmal nyilvántartásba vett Országos Diákszínjátszó Egyesület tagsága a közhasznú szervezetekrıl

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Magyar Alagútépítı Egyesület 1994. február 9-ei alakuló közgyőlésén elfogadott alapszabályának - az 1998. január 14-én, a 2004. december 09-én, a 2005. január 13-án, a 2009. december 8-án,

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 151/2007./XII.28./.kt.határozat: 152/2007./XII.28./kt.határozat: 153/2007./XII.28./kt.határozat: 154/2007./XII.28./kt.határozat:

Részletesebben

1. Szervezeti, személyzeti adatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetık I. Közzétételi egység: Elérhetıségi adatok

1. Szervezeti, személyzeti adatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetık I. Közzétételi egység: Elérhetıségi adatok 1. Szervezeti, személyzeti adatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetık I. Közzétételi egység: Elérhetıségi adatok Á L T A L Á N O S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A 1. melléket és az adatfelelısök jegyzéke

Részletesebben

2008. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl.

2008. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl. Hosszú hajú horda, ( ) akik avas vajjal kenik be a hajukat és bőzlenek a hagymától meg a fokhagymától. Kikrıl van szó ebben az idézetben és hogyan

Részletesebben

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról 4/2009.(I.29.)Kt.sz. Javaslattevı Testület létrehozása Jánoshalma Város Képviselı-testülete a kitüntetı címek alapításáról és adományozásáról szóló 19/2008.

Részletesebben

A kamara elsı választásának szabályai

A kamara elsı választásának szabályai 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/

MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/ MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/ A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. -a alapján, valamint a Budaörs Kistérség

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által alapított alapítványok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve: Tát Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala székhelye: 2534 Tát, Kossuth Lajos u.

Részletesebben

A Peca-Kunyhó Horgász Egyesület ALAPSZABÁLYA. Az Egyesület neve, célja és feladatai

A Peca-Kunyhó Horgász Egyesület ALAPSZABÁLYA. Az Egyesület neve, célja és feladatai A Peca-Kunyhó Horgász Egyesület ALAPSZABÁLYA - a 2008. október 30.-i dılt betővel szedetett módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan - Az Egyesület neve, célja és feladatai 1. (1) Az Egyesület neve:

Részletesebben

TREFORTOS ÖREGDIÁK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

TREFORTOS ÖREGDIÁK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA TREFORTOS ÖREGDIÁK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény ( Etv. ) 12. (1) bekezdése alapján létrehozták a Trefortos Öregdiák Egyesületet (a továbbiakban:

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet) HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki.

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki. Szekszárdi Önkormányzat 19/2001.(X.2.) rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi számára biztosított juttatásokról, támogatásokról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezetı rész Szekszárd

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre Pályázati őrlap SICSZB sportkeretre 1. Pályázó(k) neve:........ Lakcíme:............ Telefonszáma:... E-mail címe:..... 2. A pályázat tárgyának rövid ismertetése:.................. 3. A pályázati munka

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A KÖZIGAZGATÁS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A FEUDÁLIS KOR VÉGÉIG (1001-1526)

A KÖZIGAZGATÁS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A FEUDÁLIS KOR VÉGÉIG (1001-1526) Czövek István A KÖZIGAZGATÁS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A FEUDÁLIS KOR VÉGÉIG (1001-1526) A feudális Európában hont foglaló magyar törzsek számára megmaradásuk feltétele volt, hogy a Kárpátoktól körülölelt

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sátoraljaújhely Város Önkormányzata valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint ajánlatkérı - közbeszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Tárgy: Személyi javaslat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat képviseleteire

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e. az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl

11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e. az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl 11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl ( Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 10/2003. (IV.24.) K.r.sz. rendelettel) Fejér Megye Közgyőlése a helyi

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2012.(VI.7.) Önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL

Részletesebben

Alapító okirat. Alapítvány létrehozása tárgyában. Talentum Alapítvány. 4069 Egyek, Fı tér 1-3.

Alapító okirat. Alapítvány létrehozása tárgyában. Talentum Alapítvány. 4069 Egyek, Fı tér 1-3. Alapító okirat Alapítvány létrehozása tárgyában A jogi személyként mőködı és az 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései alapján közhasznúnak minısülı alapítványt alulírott Prokisch Sándor (Debrecen, 1947. február

Részletesebben

Alapító Okirat. 3. Az alapítvány székhelye: Sopron, Fı tér 1. 4. Az alapítvány számlakezelıje: az OTP Soproni Fiókja Sopron, Várkerület 96.

Alapító Okirat. 3. Az alapítvány székhelye: Sopron, Fı tér 1. 4. Az alapítvány számlakezelıje: az OTP Soproni Fiókja Sopron, Várkerület 96. Alapító Okirat A 91/2011. (IV. 28.) Kgy. határozat melléklete 1. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek és fiatalok szünidei foglalkoztatása, üdültetése, turisztikájának fejlesztése, a hátrányos

Részletesebben

Szám: 41-4 /2012. Jegyzıkönyv. Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. március 28-i ülésérıl

Szám: 41-4 /2012. Jegyzıkönyv. Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. március 28-i ülésérıl Szám: 41-4 /2012. Jegyzıkönyv Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. március 28-i ülésérıl Jelen vannak: Dr. Sükösd Tamás a bizottság elnöke, Balogh

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 1. Diákönkormányzat neve, címe: Mikszáth Középiskola Diákönkormányzata 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 1. Diákönkormányzat neve, címe: Mikszáth Középiskola Diákönkormányzata 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. ÖNMEGFOGALMAZÁS Az iskola alapvetı feladata, hogy a fiatalokat a társadalomba beilleszkedni tudó, kialakult személyiséggé nevelje. Ehhez a tanórai ismeretátadás, a különbözı szakkörökben végzett munka,

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v 1. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. január 31-én (hétfın) 14: 00 órakor tartott ülésérıl. Jelen vannak: Tóth Ferenc polgármester Fehér István

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az Önkormányzat tulajdonába kerülı lakóingatlanok mőszaki állapotáról, az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérérıl szóló 5/2003. (III. 28.) rendelet módosítása Elıkészítette: Váczi

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke VI. 235/2010 Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére Tárgy: Felterjesztés a szociális és munkaügyi miniszter részére

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2011. október 24-én megtartott ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2011. október 24-én megtartott ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 13/2011. JEGYZİKÖNYV a bizottság 2011. október 24-én megtartott ülésérıl Határozat száma: 43-46. TARTALOMJEGYZÉK 43/2011.(X.24.) PBH.

Részletesebben

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA 2 Útkeresés Segítı Szolgálat Székhelye: Dunaújváros Bartók B. út 6/B A szabályzat kiterjed intézmény keretében mőködı ellátásokra

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Tárgy: Egyetértés az oroszlányi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya

Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya Szolnoki Metszőkör Egyesület Alapszabálya Általános rendelkezések 1. 1. A Szolnoki Metszőkör Egyesület célja a. Műhely biztosítása a gyermekek, felnőttek számára, különös tekintettel a magasnyomó technikákra.

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Alapszabály

Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Alapszabály Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Az egyesület rövid neve: Fiatal Gazdák Közép-Dunántúl

Részletesebben

VASVÁR VÁROSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

VASVÁR VÁROSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA VASVÁR VÁROSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA /egységes szerkezetben Vasvár Város Önkormányzata Képviselı-testülete 31/2003./II.27/ és 10/2004./I.29./ számú határozatainak módosításaival/ Vasvár Város

Részletesebben

CSEPREG VÁROS FÚVÓSZENEKARA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

CSEPREG VÁROS FÚVÓSZENEKARA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA CSEPREG VÁROS FÚVÓSZENEKARA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Általános rendelkezések I. (1) Az egyesület fıbb adatai: Neve: Csepreg Város Fúvószenekara Székhelye: Csepreg Címe: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 31. Pecsétje:

Részletesebben

DEBRECENI NÉMET KULTURÁLIS FÓRUM. Módosított Alapszabály

DEBRECENI NÉMET KULTURÁLIS FÓRUM. Módosított Alapszabály DEBRECENI NÉMET KULTURÁLIS FÓRUM Módosított Alapszabály A Debreceni Német Kulturális Fórum közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetıleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl

Részletesebben

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E t i k a i B i z o t t s á g E L N Ö K Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: 1077 Budapest Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 Országos Polgárőr Szövetség

Részletesebben

A Szent Miklós Alap létrehozása, célja

A Szent Miklós Alap létrehozása, célja Az Esztergomi Önkormányzat 52/2004. (XI.25.) rendelete a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról, a jogosultság feltételeirıl és a mőködtetésének rendjérıl (Egységes

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: BÉKÉS-FERMENT KÖRNYEZETVÉDELMI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Sorszám: IV/ 8 Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Mőszaki Osztály Minısített

Részletesebben

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıségrıl, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelölésérıl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok

Részletesebben

NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E

NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Nemeskér Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Pápa, 2012. május 16. Kovács Csilla Nóra elnök DOMUS OPTIMA KHE Közhasznúsági

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 281. MELLÉKLET:1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 9/2003. (IV. 30) önkormányzati

Részletesebben

Györkönyi Pincehegyért Egyesület ALAPSZABÁLYA

Györkönyi Pincehegyért Egyesület ALAPSZABÁLYA Györkönyi Pincehegyért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1 I. Általános rendelkezés 1. Az egyesület neve: Györkönyi Pincehegyért Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 7045 Györköny, Fı u. 494. 3. Az egyesület önkormányzati

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA:131. MELLÉKLET: 2 db. TÁRGY: Javaslat az Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány alapító okiratának módosítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

KÖZLÖNYE NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALA 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

KÖZLÖNYE NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALA 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. XIX. évfolyam 8. szám 2009. október 21. H NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK * * HIVATALOS LAPJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A KÖZGYŰLÉS 2009. X. 21.-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI NÓGRÁD MEGYEI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület

Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület ALAPSZABÁLY A 2009. augusztus 06. naptól hatályos változásokkal egységes szerkezetbe foglalva Debrecen, 2009. október 20. Készítette és ellenjegyezte: DEBRECEN

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKÉTİL ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Egyetértés a társulásban fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu)

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. Kulturális Támogatáshoz

PÁLYÁZATI ADATLAP. Kulturális Támogatáshoz 1 PÁLYÁZATI ADATLAP Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Humán Bizottsága által 2015. évre kiírt Kulturális Támogatáshoz Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybetőkkel vagy számítógéppel

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Képviselő-testületének. 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Képviselő-testületének. 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e Tarany Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított kitüntető címről, díjról és oklevélről és adományozások

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK MŐVELİDÉSI ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁGA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK MŐVELİDÉSI ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁGA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK MŐVELİDÉSI ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁGA Ikt. szám: IV. 151-9/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V amely készült Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése Mővelıdési és Oktatási

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. a lakásépítés /-vásárlás/ munkáltatói támogatásáról

EGYSÉGES SZERKEZET. a lakásépítés /-vásárlás/ munkáltatói támogatásáról 56. EGYSÉGES SZERKEZET Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 43/2010. (X. 26.) ÖR, 1/2007. (II. 20.) ÖR, 55/2001. (XII. 28.), 24/2001. (VI. 18.), 16/2000. (IV. 17.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Az R. 42. (2) bekezdés szövege helyébe az alábbi szövegezés lép:

Az R. 42. (2) bekezdés szövege helyébe az alábbi szövegezés lép: 11/2010 Bajót Község Önkormányzata Képviselı-testületének rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 10/2007 (IV.26) sz. rendelet módosításáról Bajót község önkormányzat

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e Tárgy: Kistelepülések pályázatainak finanszírozását

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben