ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig)"

Átírás

1 ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig) Ajánlás: Ezt a tételsort az Államigazgatási Fıiskolán a évben többen eredményesen használták. Nem hibátlan munka, de reményeim szerint másoknak is jó szolgálatot tehet. Ha rövidebbre vágyol, egy fele ekkora terjedelmő kidolgozást is találsz a Puskán. 1. A feudális államszervezet Az államszervezeti modell: a feudális államszervezet 1000-tıl 1848-ig a következı állam- és kormányforma-változásokat mutatja. Patrimoniális monarchia, amit felvált a rendi képviseleti monarchia, majd a 18. sz-ban az abszolút monarchia, és a 19. sz-ban az alkotmányos monarchia. Tehát: - Patrimoniális monarchia (13. sz. közepéig) - Rendi képviseleti monarchia (1848-ig) - Abszolút monarchia (18. sz.) - Alkotmányos monarchia (19. sz.) A két végpont között a hatalom alapja mindvégig a földbirtok, a patrimonium. A patrimonium tehát a hatalmi berendezkedés és a hatalmi jogosítványok foglalata ig. (A rendi képviseletre jellemzı, hogy amikor az uralkodó nem hívja össze az OGY-t, akkor nem a rendi képviselet, hanem dikasztériumokkal (központi kormányszervek) kormányoz. Ez jelenti azt, hogy a rendi képviselet abszolút elemekkel átszıtt.) A legnagyobb földbirtokos az uralkodó, akinek ebbıl fakadóan dekrétum-, azaz törvényalkotási joga van, privilégiumadományozási joga van, egyházszervezési joga van, bíráskodási joga van. Tehát 1. dekrétumalkotás, 2. privilégiumadományozás, 3. egyházszervezési és 4. bíráskodási jogkör. (Ennek a neve összefoglalóan: immunitási jog.) A hatalom rendi megosztásáért vívott küzdelemben a lényeg az, hogy meghatározott földbirtokokhoz kötötten ezeket a jogsítványokat lehessen gyakorolni. Ezeket a földbirtok eladományozásával lehet elérni (a hőség és a szolgálat fejében kaphatja meg valaki). Akik földbirtokot kapnak, azok meghatározott közjogi feladatokat is gyakorolnak. Azok, akik fıurak és fıpapokként tevékenykednek, összefoglaló

2 2 néven a királyi tanácsba tömörülnek. Az uralkodó - különös tekintettel a dekrétumalkotás és privilégiumadományozás gyakorlására, idınként összehívja ezeket az urakat a királyi tanácsba (ez a Prelati és Baronész). preláti = fıpap - prelátus = magasabb fıpapi méltóság baronész = fıúr - baronátus = bárói rang, bárói méltóság A jogosítványok gyakorlása szempontjából nagyon fontos - az írásbeliséggel együtt - a kancelláriai tevékenység. Az egész feudális korban az írásbeliség az a tevékenység - a latin nyelvvel együtt -, ami a jogalkotást, az államszervezési tevékenységet, az egyház latin nyelvő szentcselekményi tevékenységével együtt egy közös európai keretbe fogja. Erre külön nemzeti kultúrákban egyetemi oktatás szervezıdik (Bologna, Párizs, majd Közép-Európában Krakkó, Prága és Buda városban. - A budai egyetem a nagyszombati egyetemmel konkurál.) Mo. legısibb egyeteme az ELTE, a nagyszombati alapítású mai Eötvös (1777-es), a régi Pázmány Péter Egyetem. A mai PPE (katolikus egyetem) pedig Piliscsabán székel. A kancelláriai tevékenység azért fontos, mert itt alakul ki a különbözı egyetemeken tanulók, a római jogi recepciót megismerık tevékenysége és ez a kultúra hatja át a törvényalkotást, az egyházszervezési jogkört, a bírói gyakorlatot. Akik nem végeznek külhoni egyetemeken, azok nem tudják gyakorolni a kancelláriai tevékenységet, ill. a király bíráskodási fórumát. A király bíráskodási fóruma: (Mindenki szeretne a király bírói joghatósága alá tartozni, ez azonban lehetetlen.) Területi modell: ahol a királyi udvartartáson kívül élnek a várnépek és a várjobbágyok...???

3 3 A feudális államszervezet modellje A patrimonium meghatározott szervezeti egységekre tagozódik. Így a királyi birtokok igazgatási egységérıl, a királyi vármegyérıl van szó. A királyi vármegyében, az igazgatási egységben a köztisztségviselık a következık. A királyi vármegye élén - az uralkodó által kinevezett - ispán áll (komész kaszti). Az ispán feladata a birtokok gazdasági igazgatása, ezért ıt a beszedett jövedelem egyharmada illeti meg. A beszedett jövedelem kétharmadát az uralkodó az udvartartásával feléli. Ez kezdet kezdetén vándorlást jelent, és aztán állandósul (pl. Szfehérvár, Esztergom, késıbb Visegrád). Tehát a hatalmas birtokokon meghatározott területeken igazgatási feladatokat ellátó ispánok szervezıdnek. Az ispánok kettıs feladata: alapvetı az igazgatási, de van egy katonai funkciója is. Az ispán helyettesei: - igazgatási területen a várnagy - katonai területen a hadnagy A királyi vármegyeszázad kerületekre és tizedkerületekre oszlik, tehát egy katonai szervezeti modellt kölcsönöz. Az ispán joghatóságot gyakorol a várnépe és a várjobbágyok felett. Várnépek: földmővelést és egyéb szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Várjobbágyok: katonáskodási tevékenységet látnak el. Katonai funkcióban a félszabad, szabad jogállásban képezik majd a szervientis regisnek (király szolgáinak, a köznemesség) derék hadát. az uralkodónak tartoznak közvetlen hőséggel, ezért ık az uralkodó joghatósága alá akarnak tartozni. Központi bíráskodás Az ispánnak van joghatósága a megye területén élı várjobbágyokra és a várnépekre. Ebben a feladatban segíti ıt a megyés püspök. A megyés püspök és a megyés ispán közremőködésével tartottak a 13. sz-ig zsinati törvényszéket. Tehát az elsı fórum a testületi bíráskodásra a zsinati törvényszék. (A törvényszék elıtt a megjelenés nem volt kötelezı, aki alávetette magát, az automatikusan kizárta magát az uralkodó bíráskodási fórumaiból. Miután egy bizonytalan hatáskörő szervezet volt, ezért elég hamar elhalt.) A királyi vármegye eladományozása, azaz a birtokadományozások folyamatában a várjobbágyok elkezdtek türelmetlenkedni, és a zalai szerviensek (az uralkodó osztálynak a király szolgálatára kötelezett tagjai, késıbb

4 4 köznemesség) mozgalmával létrehozták a területi érdekképviseleti szervezetüket. Ez volt az a váltás, amikor a királyi vármegyébıl nemesi vármegye lett. A különbség tehát az, hogy a nemesi vármegye a megye területén élı nemesség politikai érdekvédelmi szervezete lett. Ebben a szervezetben az ispán megmarad a megye élén álló személynek, ez bizalmi állás. Kapnak további birtokokat, mint baronész (fıúr), állandóan a királyi tanácsban, az uralkodó közvetlen környezetében tartózkodhat. A királyi udvartartás állandósulásával a következı egyedi tisztségek jönnek létre. A király nemcsak birtokot adományoz, hanem idınként birtokot gyarapít is, és különbözı hadjáratokban vesz részt. Az ı általános helyettesítıje lesz az udvari ispán, a nádor. A király udvartartása a király távollétében a nádort elszólítja más területekre, más vármegyékre is, ami azt jelenti, hogy országos joghatóságot nyer. A nádor országos joghatósága a 13. sz-ra állandóvá válik. Ezért a királyi udvarban, az állandó királyi székhelyen a nádor funkcióját az országbíró (judex kurié) veszi át. A hatalmi szervezeti tevékenységben nagyon döntı a bíráskodás kérdésköre. Ha az uralkodó bírói fórumot tart meghatározott napokon és az ország meghatározott székhelyein, azt úgy hívjuk, hogy prezentia regie (királyi jelenlét fóruma). Prezentia = jelenlét; regia = király. Akik erre jogosultak, és kívánják az uralkodó közremőködését, azok megjelennek, és a király igazságot szolgáltat. Szőkül a köre azoknak, akik a királyi jelenlét fórumán részt vesznek, mert nem kerülnek sorra,és ezért meghatározott személyeknek van joga elsıként az uralkodóhoz járulni. Ezt hívják különös királyi jelenlétnek (specialis prezentia regia). Vannak olyan esetek, amikor csak kizárólag, meghatározott személyeknek van joga a király elé járulni (perszonalis prezentia regiának). Tehát általános privilégia, különös, majd egyedire személyesül a dolog. Azokat a bírókat, akiket az uralkodó szőkülı bírói jogkörében más funkciók váltanak fel, nevezzük majd az ország nagybíráinak. Az ország nagybírói a következık: - király - nádor - országbíró - személynök (személyes jelenlét fórumát kapja meg; esztergomi érsek) - tárnokmester (a privilégiumok adományozásával városi rangot nyert a városok felett)

5 5 A birtokadományozás és az ennek megfelelı írásbeli tevékenységen túl kell egy olyan érdekegyeztetı fórum, ahol a rendek a földbirtokhöz jutotak, és az uralkodóval külön egyezkednek. 1. Az elsı ilyen fórum az 1267-ben összeült Parlamentum Publikum, ahol az uralkodó és a vele paktumot kötni kívánó nemesek ki akarják kényszeríteni, hogy személyes szabadságukban, adómentességükben, a birtokok eladományozásában az uralkodó legyen mértékletes. Ezek nem mások, mint az Aranybulla-mozgalmak. 1222, 1267, ezek a kívánalmak nem valósulnak meg, ezért ezekben az években összeülnek, egyezkednek, és ennek eredményeképpen jönnek ki az aranybullák (ún. pecséttel, törvényi formai kellékekkel ellátott szép latin nyelvő pergamentek). Az Aranybulla-mozgalom politikai szempontból azért fontos, mert megteremti a király és a rendek közötti alkufórumot, az OGY-t. Ezt 1290 és 1298-tól már annak tekintünk, hogy ennek az alkunak az eredménye is megjelenik és dekrétumformát ölt, azaz dekrétumokat, törvényeket alkotnak, a törvény formai kellékeivel (uralkodó nevével, címeivel, a törvény rendelkezı részével, amire irányul a jogi szabályozás, az alku és záradékkal, a király pecsétjével és aláírásával). A feudális közjog tehát az uralkodó nevének, uralkodási idejének, a rendelkezı résznek, a pecsétnek és az aláírásnak a formai kellékét jelenti. Ha egy jogszabály nem ezzel a formátummal jelenik meg, akkor az egészen más lehet (ilyen pl. a Jogkönyv). A Jogkönyv klasszikus értelemben a legszebb, legtökéletesebb formája a Werbıczy-féle Hármaskönyv: A Hármaskönyv (tripatitum) az uralkodó kézjelét nem tartalmazza, de megadja a feudális közjog másik motívumát, vagyis azt, hoyg a törvény akkor igazán törvény, ha a formai kellékeken kívül ki is hirdetik. A kihirdetés azt jelenti, hogy el kell küldeni a nemesi vármegyéknek. Itt jelenik meg igazán a központi hatalom és a helyi, területi hatalom közötti összhang - egyelıre még érdekvédelmi, konszenzusos formában. Az Aranybulla-mozgalmaknak az 1351-es megújítása fontos számunkra. Ennek lényege az "Egy és ugyanazon nemesi szabadság" (Ure Kadem Libertas) gondolata. A királyi tanács melletti OGY-ben még nem alakul ki a két tábla körvonala, de a párhuzamos ülésezések megfigyelhetık, mert amikor az uralkodó különbözı okokból összehívná az OGY-t, elıtte az aktuális kérdéseket megtanácskozza a királyi tanács fıúri és fıpapi tagjaival. Teszi ezt azért, mert István intelmei egyértelmővé teszi a keresztény uralkodó kötelességét, hogy az egyháziakat is meg kell hallgatnia. Ez a kettıség jelenti majd a késıbbi OGY-i tagozódást,

6 mert lényegében törvényhozási úton, 1608-tól, a koronázás utáni törvénycikellyel lett kétkamarás az OGY. A 16. sz-tól a követek rendszerén keresztül hívják meg a területi képviselettel a megyei nemességet. A királyi tanács fokozatosan az OGY fırendi tábláját jelenti, amit regisztrálnak 1608-ban, hogy kik lehetnek a tagjai. 6

7 7 2. Vármegyei szervezet A vármegye az államalapítás óta a magyar állam középfokú közigazgatási egysége. A hagyomány szerint a magyar vármegyéket Szent István alapította meg. A vármegye területi konfigurációja nagyfokú állandóságot. (A közigazgatási térkép szerint ezek a vármegyék nagyjából és teljesen ma is ugyanazon a helyen vannak.) A vármegyék kialakulásának különbözı tudományos nézetei, teóriái alakultak ki. 1. A vármegyerendszert Szent István (apja: Géza) alakította ki német mintára. A német GAU (grófság) mintájára, ami Nagy Károly idejében a frank birodalomban volt közigazgatási egység, tehát 200 évvel korábban, mint a magyar államalapítás (800-ban). Az ispán (comes) állt az élén a közigazgatási egységnek (comitatus). 2. A másik teória szerint a magyarok nem a németektılk, hanem a honfoglalás elıtt már itt élı szláv népektıl vették át az intézményt, és a szláv földvár rendszer volt az, amire alapulva formálják ki Szent Istvánék a magyar vármegyerendszert. Nagyon sok terminológiai hasonlóságra hívják fel a figyelmet (pl. az ispán kifejezés a szláv zsupán szóból alakult ki, és lett belıle spán, majd késıbb ispán. A megye szó a szláv merga szóból. Rengeteg vármegyénk ırzi a szláv kifejezést - Nógrád, Visegrád, Csongrád.) 3. A harmadik elmélet szerint a vármegye ısi magyar intézmény, hoztuk magunkkal az ázsiai pusztákról és ültettük át a magyar közigazgatása. A közigazgatási egység a vár szó (az elmélet szerint ısi magyar szó, de ma már tudjuk, hogy iráni). Terminológiai hivatkozással próbálják alátámasztani az ısi magyar eredetet. Feltehetıen egyik irányzatnak sincs igaza. Az elsı teóriához - német kapcsolat - hozzátett annyit Gyırfi György (a teória kidolgozója), hogy leginkább a longobárd (észak-itáliai) állami berendezkedés lehetett a mintája a magyar vármegyék kialakításának. A longobárd királyság területén volt hasonló közigazgatási egység, és ezen egységek irányítása, vezetı garnitúrája nagyban, egészében párhuzamba állítható a korai kir. vármegye szervezetének az igazgatásával. Van egy Arimann nevezető réteg, amely teljesen azonos a várjobbágyság réteggel is. A magyar kancellária kialakulásában is feltehetıen döntı volt az észak-itáliai hatás.

8 8 Valahol a három teória között van az igazság, amennyiben nyilván mintául szolgáltak a környezı népek közigazgatási egységei is, amit adaptálni kellett a magyar viszonyokhoz, tehát egy saját alkotás jött létre Mo-n, ami Szent István elıtt Géza fejedelemnek is köszönhetı. (Ha beigazolódik a kettıs honfoglalás, akkor ennek is szerepe lehetett a magyar közigazgatási egység kialakulásában.) A vármegyék területeinek kialakítása A vármegyék területének a kialakítása alapvetıen különbözik az államalapítás idején az egyházmegyék kialakításától. Az egyházmegyék kialakítása a régi római közigazgatás mintjájára történik, mely szerint a közigazgatási egység határa egyúttal geográfiai (földrajzi) határ is (pl. folyó, hegy). A vármegyék a folyó mentén két pontúak voltak, az egyháziak nem (pl. Esztergom, Komárom). A világi és az egyházi vármegyék kialakításában idıbeli elcsúszás van. Van olyan teória, mely szerint elıször az egyházszervezet alakult ki, és utána alakultak a vármegyék. Szent István idején 10 egyházi és 30 világi igazgatási egység volt, késıbb egyházi vármegye és világi vármegye alakul, és megmarad egészen a mohácsi vészig (1526). Minden világi vármegye egy önálló esperesi kerület volt, ami egy egyházi közigazgatási járást is alkotott. Az esperes az ispánnal egyenlı közigazgatási hatalommal bírt (az esperes az ispánnal bíráskodik együtt).

9 9 Királyi vármegye A királyi vármegye a Szent István-i alapítástól egészen az 1200-as évek elejéig állt fenn tıl már nemesi vármegyeként mőködnek Kehidai oklevél - a zalai nemesek kértek és kaptak a királytól bíráskodási jogot. Önmaguk védelmében hozták létre a nemesi vármegyéket, majd katonai és gazdasági feladatokat is "felvállaltak". II. András ideje az, amikor nagyfokú birtokadományozások vannak, melynek következtében felbomlik a régi birtokrendszer, és kialakul a nemesi vármegye. A királyi vármegye alapvetıen a korai feudális állam patrimoniális rendszerére épül fel. (patrimonium = saját földbirtok). A korai feudális magyar állam hatalmi alapja a földbirtok, a patrimonium volt, ami egyben a hatalmi berendezkedésnek és a hatalmi jogosítványoknak az alapja is volt. A király ilyen módon két jogi minıségő emberként állt az állam élén: 1. Államfı volt, és így gyakorolta a királyi jogosítványokat. 2. Beletartozott a feudális hierarchiába, annak csúcsán állt, mert igen nagym ennyiségő földbirtokkal, patrimoniummal rendelkezett. A királyi birtokok igazgatására az ispánt nevezte ki, aki gazdasági, katonai és bírói feladatokat látott el. A gazdasági feladatok ellátása a király magántisztviselıjeként az ispán feladata volt, míg a katonai és bírói feladatok állami hatáskörbe tartoztak, amint mint az államfıtıl kapott megbízást látott el. Az ispánt a király a királyi vármegye élére (comes comitatus; megyei ispán) szabad akaratából nevezi ki - rátermettség alapján. Az ispán segítıi a korán kialakult tisztviselıi kar, a várjobbágyokból kerültek ki, szabad magyarok leszármazottai, lóval rendelkeztek, és az ispánt segítették a királyi feladatok ellátásban. 1. Várnagy: elsısorban gazd-i feladatokban helyettesíti az ispánt. A vármegyén belüli királyi birtokok hasznát évente összegyőjtsék és Esztergomba szállítsák. (A bevételek egyharmada megamrad, a kétharmad részét a király udvartartása élte fel.) 2. Hadnagy: a katonai feladatokat látta el az ispán helyetteseként. Háború esetén feladata a vármegye fegyverforgató embereinek összegyőjtése. 3. Udvarbíró (comes curiali): a bíráskodási feladatokat látta el. (Ez a funkció megy át a késıbbi nemesi vármegye alispáni funkciójába.) A királyi vármegye igazgatási tisztségei mellett még kialakultak egyéb tisztségek is a) ırnagy: a vármegye területének összességérıl való gondoskodás

10 10 b) hírnök: a döntések kihirdetése c) a tömlöc, a bv-hely ırei d) bakák: a büntetés végrehajtásában mőködtek közre A vármegye népességének rétegzıdése Várnép (populus castrenses): egy félszabad réteg. Feladatuk a fizikai munka, a földmővelés és egyéb szolgáltatási feladatok ellátása. Alattuk helyezkedett el a szolgaréteg, akik valószínőleg rabszolgák lehettek, akik késıbb beolvadtak a szolgáltatásra kötelezett várnép rétegébe (1300) Várjobbágy: a várnép felett helyezkedett el a hierarchiában (jobbagiones castrenses - a jobb kifejezés a jobb kézbıl van). A várjobbágy réteg lovon teljesített szolgálatot, nem terhelték ıket semmilyen fizikai munkával. Ezzel szemben a királyi vármegye élén álló ispánnak rendelkezésére kellett álniuk és meghatározott állami feladatokat végrehajtani. Közülük kerültek ki a királyi vármegye köztisztségviselıi is, az ispán választotta ki. (Ez a várjobbágy réteg az 1200-as évek második felében a kialakuló nemesség soraiba fog kerülni.) A várjobbágyokon belül a legelıkelıbb réteget a szentkirály jobbágyai töltötték be (szentkirály szabadjai). Egy vármegye több minıségi jogú birtokból állt, az ispán joghatósága nem mindenre terjedt ki. Királyi birtok Gazdasági ///////////////////// /////// Bírói ///////////////////// /////// Katonai ///////////////////// /////// Királyi udvarnok Egyházi birtok Szabad m. Szállás birtok Ispán Ispán ///////////////////// /////// ///////////////////// ////// A királyi ispán feladata a késıbbiekben gyarapodik. II. András idején a birtokadományozás miatt a királyi birtok száma lecsökken. A reprivatizáció elve alapján kiadták a birtokokat adományba, hogy utána adót és katonai szolgálatot követeljen. IV. Béla is követte a birtokadományozásokat, a magánbirtokokat várépítésre kötelezte, h ogy a védelmi rendszer kiépüljön.

11 A birtokadományozások miatt a királyi vármegye összeomlik, megszőnik?? a gazdasági hatalom is, és kiesik az ispán a vármegye igazgatási jogkörébıl. A nemesek által kért bíráskodási jogosítványt a király megadja (1232: Kehidai Oklevél), kialakul a nemesi vármegye mint autonóm igazgatási egység. 11

12 12 Nemesi vármegye A szabad magyarok között kialakul az 1200-as évek második felére egy vékony réteg (serviensek) servientis regis = királyi szolga. A servientis regis: - fegyveres katonai szolgálatot teljesítettek - birtokadományokat kaptak (sok kis birtok), és ez lehetıvé tette, hogy a szabad magyarok között ez a réteg megerısödjön. Kialakul tehát ez a réteg, és miután a király fennhatósága alá tartoznak, kiváltságokat kérnek és kapnak (bírói), és így alakul ki a helyi szinten a nemesi vármegye. A kontinuitás (folyamatosság) megmarad, mivel a nemesi vármegyék a régi királyi vármegyék helyén alakulnak ki. A nemesi vármegye szervezetének felépítése: 1. egyedi szervek 2. testületi szervek 1. Egyedi szervek A nemesi vármegye élén a fıispán (supremus comes) áll, akit a király nevez ki a hozzá közel álló arisztokraták közül. A fıispán helyettese az alispán (vice comes) volt. A másodalispán (subtitumus come) az alispánt helyettesítette. A fıispánt be kellett iktatni, a fıispáni hitellevélre meg kellett esküdni ban (1550) törvény született arról, hogy a vármegye akarata nélkül a fıispán nem állíthat alispánt ben pedig arról született törvény, hogy az alispánválasztás a vármegye jogában áll, nem lesz fizetése, csak tiszteletdíja. A másodalispán a bíráskodásban helyettesíti az alispánt. A nemesi vármegye további tisztségviselıi: - szolgabírák: közremőködtek a bíráskodásban. Még a királyi vármegyében (négy járás) is a szolgabírók vettek részt a birtokadási feladatokban. A nemesi vármegyékben ık a járások felelısei, vezetıi. (A járás a község és a megyék közötti közigazgatási egység.) A szolgabírói tisztség választott tisztség, 1 évre szólt. Feladatuk egyrészt a járás igazgatása, másrészt a bíráskodásban való közremőködés. - esküdtszék (jurati nobiles): - esküdt nemesek, akik eleinte a bíráskodásban vettek részt az alispán és a szolgabíró mellett (fizetés nélkül). Késıbb igazgatási feladatokat is elláttak. Az 1700-as, 1800-as években alakul ki a rendkívüli esküdtszék, a táblabírák köre, akik szintén az igazságszolgáltatásban vettek részt (tiszteletbeli táblabírói).

13 13 - notarius (jegyzı): fogadott tisztviselı, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az as évek végén, Mária Terézia idején a jegyzı állandósult tisztség lesz. A fıispán, akit a király választott a nemesi vármegye élére, csak megyebeli birtokos és honfiú (magyar állampolgár) lehetett. Királyi utasításokat hajtott végre, hatalma ezért korlátlan volt. A központi hatalom korlátozása idején megkötik helyi szinten a fıispán kezét. Ilyen intézmény volt az installáció = vármegyei beiktatás (fıispáni beiktatás). Fıispáni eskü, fıispáni hitlevél. Kialakul az örökös fıispán tisztsége. 1. saját vármegyei fıispáni tisztség (esztergomi, kalocsai érsek, egri püspök) 2. valamilyen állami hivatalhoz kötıdik a fıispáni tisztség 3. fıúri család kapja meg a fıispáni tisztet. A fıispán helyetteseként kialakul az adminisztrátor (fıispáni helytartói tisztség), a fıispáni jogokat gyakorolja. A közgyőlés és a Sedria a két fontos testületi szerv: A vármegyének e két testülete elvileg az egész vármegye összes népeinek a közösségét magában foglalta az 1300-as évekig. Az 1300-as években a vármegye nem nemes származású polgárai is megjelentek a közgyőlésben. Az 1700-as évek második évében alakult ki az a szokás, hogy a vármegyei közgyőlésen csak nemesek vehettek részt. A vármegyei közgyőlés hatásköre kiterjedt a vármegyét érintı minden fontos kérdésre, amit az országos törvények nem szabályoztak. A közgyőlés szavazással döntött (az elıkelık szavazatait nézték, nem számolták). A közgyőlés funkciói 1. Gazdasági funkció: - döntött az adózás ügyében (adók kiszabása) - döntött a vámszedés ügyében (vám mértéke, mennyisége) - a vármegye székházának fenntartása - a vármegye közigazgatási szükségleteinek kielégítése (helyi adók) 2. Katonai funkció (bandérium): - banderiális hadsereg szervezése, katonai kontingensek kiállítása - a katonai szolgálat alóli felmentés, valamint a szolgálat alól való kibújók megbüntetése

14 14 3. Jogalkotás és jogszolgáltatás funkciói: a) Jogalkotás: - állást foglal a vármegyét érintı kérdéekben - a központi törvényhozás befolyásolása - helyi szinten a vármegyére vonatkozó jogalkotás a statútumalkotási jog, amely nem lehet ellentétes a központi törvényekkel b) Jogszolgáltatás: - az igazságszolgáltatás, a bíráskodás 4. Politikai funkció: - a vármegyei tisztségviselı-választás - követválasztás - közhírré tevés (kihirdetés), feltétele volt a kihirdetésnek Királyi tábla KT polgári része van) Hétszemélyes tábla HT Sedria Vármegyei törvényszék (büntetı és Úriszék A vármegyei törvényszéknek (Sedria) büntetı és polgári része van, a nemesek büntetıügyeiben jár el, és a nem nemesek polgári ügyeiben fellebbviteli fórumként szerepel. Az Úriszék egyfelıl rendi különbséget fejez ki, nem nemesek polgári ügyeiben jár el, másfelıl pedig a falusi bíróságtól fellebbviteli fórum. Az úriszéki bíráskodás kisebb büntetı és polgári ügyekben jár el, valamint rendi különbségtétellel. Ennek fellebbviteli fóruma a Sedria. A felsı bírósági fórumok a királyi tábla és a hétszemélyes tábla ban a Pragmatica Sanctióban (v. ezen kívül???) meghatározzák ezt a két felsı bíróságot is összetételében és eljárásában. A központi kormány szervei közül a helytartó tanács lesz az, amelyik a legfontosabb, mert ez gyakorol felügyeletet a megyék tevékenysége fölött ban a helytartó tanács egy sajátos ügyosztályi rendet tételez, és ezekbıl az ügyosztályokból lesz az évi III. törvénnyel létrehozott független felelıs minisztérium. Az OGY két házból áll: alsó tábla és felsı tábla. Az alsó tábla élén a személynök áll. A személynök egyúttal a királyi tábla elnöke.

15 15 A nádor a hétszemélyes tábla elnöke, a fırendi tábla elnöke és a helytartó tanács elnöke. Vannak szabad királyi városok, tárnoki városok, melynek élén a bírói fórumot a tárnokmester látja el. Sedria (ítélıszék) A vármegye legrégebbi testületi fóruma, amely helyi szinten jogalkalmazási funkciót gyakorol. A Sedria elsı- és másodfokú fórumként egyaránt eljár. Az elsıfokú bírósági fórum a nemesek vonatkozásában jár el, és másodfokú fórumként funkcionál a jobbágyok felett (a jobbágyok nagyobb mértékő polgári és büntetı pereiben) és a vármegyében lévı mezıvárosok felett is. A Sedriának pallosjoga van: nemcsak kiszabhatja, hanem végrehajthatja a kiszabott ítéletet. A Sedria elnöke: alispán (a fıispán helyetteseként) bírótársak: szolgabíró és az esküdtszék (ık alkotják a vármegye bírói tanácsát) ben a Sedria két testületre oszlik: - polgári (elnöke az alispán) sedria - büntetı (elnöke a szolgabíró) sedria 1526 (Mohács) után a kormányzati központ Bécsbe kerül, a vármegye magára marad a helyi ügyek intézésére, és megerısödik a vármegye autonómiája, amit egyfajta jogi autonomizmus is követ. Az 1700-as évek végére a Habsburgok megpróbálják jobban befolyásolni a vármegye önállóságát. Erre ellenlépésként kialakul a vármegyének a központi döntést felülvizsgáló jogosítványa (1700) Ez a mai alkotmánybírósági funkciónak felel meg. Elismerik, hogy a vármegyék a központi rendeleteket alkotmányos szempontból felülvizsgálják.

16 16 3. Központi kormányszervek, dikasztériumok (testületek) A történettudomány szerint a feudális magyar állam 1000 karácsonya v január 1-jétıl számítódik, mert ekkor koronázták Szent Istvánt Esztergomban magyar királlyá. A királyi hatalom korlátlan hatalom, azonban ezt a hatalmat mégis két dolog korlátozza a középkori jogi axióma (sarkigazság) szerint: - isteni jog - az ország szokásai. A király az ország irányítására különbözı szerveket hoz létre. A magyar király címe: Rex Hungarorum. A magyarok cselekedetei: Gesta Hungarorum. A magyar király az 1200-as évek végére 10 országnak lesz a királya. 1. Mo. (Hungarie) 6. Szlavonia 2. Horváto. (Croatie) 7. Halics (mai Ukrajna) 3. Dalmácia 8. Lodonézia (mai Ukrajna) 4. Bosznia 9. Kunország 5. Szerbia 10. Bulgária Európai politikai viszonyok között a magyar királyásg minıségileg is más volt, Archiregnum Hungarie: magyar fıkirályság. Az európai királyságok listáján valamivel a 2. helyen állt a császárság után. A szentszék kialakítja a diplomáciai kapcsolatokat (1200 v. 1300), kialakul egyfajta rangsor - Prezedencia (Mo helyen). A közigazgatástörténet két nagy csoportra osztja azokat a szerveket, amelyek csak mint tanácsadó szervek mőködnek a király mellett a kormányzatban, késıbb meghatározó szerepet töltenek be a központi irányzatban. Egyedi és testületi szerveket különböztetünk meg. A testületi szervek élén a királyi tanács áll. A királyi tanács mellett fontos szerepet tölt be a királyi kancellária (1200 v ig) és az OGY. Ezek a központi kormányszervek. Az egyedi szervek országos méltóságként indulnak, majd késıbb a rendi érdekek képviseletét látják el az udvarban. Közöttük is kialakul egy hivatásos tiszteleti sorrend: nádor - országbíró - tárnokmester - erdélyi vajda - horvát bán - pozsonyi és temesi ispán. A rangsor eleje a központi királyi udvarban mőködik (nádor, országbíró, tárnokmester), az egész országra kiterjedı hatáskörrel bír.

17 17 A rangsor vége ún. kihelyezett területi királyi fıtisztviselık, és csak az adott területre vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. A királyi udvarban kialakulnak kisebb királyi tisztségviselık is (ık az udvartartás menetére felügyelnek) - fıajtónálló mester: a személyes biztonságot, a hírszolgálatot látta el - fıudvarmester: a szertartások fınöke, az OGY rendjének a fenntartása - fılovászmester: a királyi ménesek felügyelıje Testületi szervek 1. Királyi tanács (conzilium regis) Az ország legfıbb kormányzati hatósága - conzilium regni (országtanács). A királyi tanács (KT) mőködését alapvetıen Mohácsig (1526) két idıszak határozta meg. Az elsı idıszak az aranybulla kiadásáig tart (1222). A KT (intelmek) legfontosabb funkciói: háborút indít és békét köt, királyt állít, és védelmezi az országot. A (KT) összetétele a király tetszése szerint alakult (uralkodócsalád felnıtt ffi. tagjai, feleség, az udvarban tartózkodó elıkelık, fıurak, fıpapok, fıméltóságok). A testület jogi státusza: csak tanácsadó testület. A tanács véleménye nem köti az uralkodót a kormányzásban, eltérhet a tanács döntésétıl. A KT-ban kezd kialakulni egyfajta hivatali ügyintézési rendszer: ügyképviselet, az ügyek elıterjesztése a királyi tanácsba, arról refereálnak (korai hivatalnokszervezet csírái). A döntı változás az 1200-as évek elején következik be, mert a királyi magánbirtok felét az uralkodók eladományozzák, a feudális urak részérıl igényként merül fel a belszólás az ország kormányzásába. Az Aranybulla (1222) rögzíti, hogy a (KT) nélkül bizonyos kérdéseket nem lehet eldönteni, és bizonyos köztisztség viseléséhez a KT hozzájárulása is kell. Kötelezıen közremőködı szervvé válik a KT. Az as OGY törvényei rögzítették a KT ezen jogát. A KT jogkörei: jogalkotás, törvényhozás (dekrétum): a király a törvényeket, a dekrétumokat a tanács tudtával, hozájárulásával hozta meg (konszenzus). igazságszolgáltatás, bíráskodás (jogkiszolgáltatás): a király a tanácsban bíráskodik. gazdasági, pénzügyi kérdésekben való közremőködés: - adó, költségvetés - birtokadományozásban a tanács közremőködik

18 18 - katonai kérdések (háború indítása, béke kötése) - külügyi, diplomáciai kérdések ( ) - uralkodócsalád házassági kérdései - egyházi kérdésekben való döntés (a magyar király különleges egyházi jogkörrel bír - fıkegyúri jog) Saját egyházelmélet (saját birtok, saját egyház, saját egyházzal való rendelkezés joga). A KT közremőködésével a király nevezi ki a fıpapokat (és egyéb egyházi személyiségeket). A KT összetétele és mőködése ( ) Mo-n akkor a KT háromféle formában mőködik. 1. Régi királyi nagytanács: a legszélesebb fıúri társaságot foglalja magában, azaz a királyi családon és a köztisztviselın kívül az összes püspök és fıúri rangban lévıket. Az ülése évente egyszer volt, melyre kötelezı volt a megjelenés, létszáma 56 körüli. 2. Szőkebb királyi tanács: (a király tetszése szerint van összeállítva) Max tagból áll. Általában kéthavonként szokott ülésezni. 3. Titkos tanács (kabinet): tagból áll, ennél nem több. Az uralkodó legbizalmasabb híveibıl áll, akik folyamatosan az uralkodóval vannak, és látják el tanácsaikkal. A legkisebb királyi tanácsban egy újfajta intézmény jelenik meg - Zsimond uralkodása végén és Mátyás uralkodásától kezdve -, ez a királyi secratarius intézménye. A királyi titkárok szakképzettek voltak, egyetemi végzettség. Feladatuk az ügyek elıkészítése és referálás a királyi tanácsban. Mátyás megtöbbszörözi a királyi titkárok számát. A KT mőködése az OGY-ek mellett sem hal el. Állandó szervezési formák kezdenek kialakulni. Ha a király nincs jelen, akkor a kancellária vezetıje elnököl a KT-ban (esztergomi érsek). A KT lényeges politikai kormányzati szervvé válik Mo-n. A tanács által meghoztot döntéseket a királyi titkárok közvetítik a kancellária felé a határozatok megírására és szétküldésére A KT súlya II. Lajos kiskorúsága miatt megnövekedett. II. Ferdinánd idején a KT Bécsben mőködik. A KT utóda, a Magyar Tanács szerepe formális lett. A kancellária fıként a magyar hatóságok és az uralkodó között közvetített. Az 1608-as törvényhozás úgy rendelekezett, hogy a MT összes tagja a Magyar Országgyőlés fırendi

19 19 táblájának legyen a rendes tagja. A KT megszőnése eredményezi azt, hogy Mohács után Pozsonyban megtartott OGY-ek a szokottnál sokkal zajosabbak lesznek. 2. A másik központi szerv a kancellária A kancellária tipikus központi adminisztrációs szervezet. III. Béla alapítja meg bizánci mintára. Elıtte az udvarban lévı írástudó papok végezték a hivatali ügyintézést. A legjobbakból alakult ki a királyi kápolna, István vezetésével. İk látják el az írásbeli feladatokat az udvarban, amíg nincs kancellária. A királyi kápolna országos fórumként mőködik (III. Béla). Német mintára (fıkancellár) alakul ki a kancellária, a fıkancellár az esztergomi érsek lesz 1848-ig. Az állandó helyettes az alkancellár (szfehérvári érsek). A kancellária szervezésében funkcionált a notarius (jegyzı), aki az írásbeli feladatokat látta el. I. Lajos ( ) uralkodása végén differenciálódik a kancellária: van egy nagykancellária és egy kiskancellária. A nagykancellária élén áll az esztergomi érsek. A kiskancellária (v. titkos kancellária) vezetıje a titkos kancellár, ık tartoznak közvetlenül az uralkodóhoz (fontos a pecsétırzés, három királyi pecsét van). Mátyás ( ) 1464-ben reformot hajt végre a kancelláriában. Megszünteti a kiskancelláriát és külön bíróságot hoz létre, oda rendelve a titkos kancellária képviselıit, és a nagykancellária csak az ország hivatali adminisztrációjával foglalkozik. A kancellária csak a politikai döntések írásbeli elıkésíztésével és végrehajtásával foglalkozik. A fıkancellár egyúttal a KT elnöke is, így fontos politikai szerepet tölt be Mo-n. A királyi kancellárián keresztül bocsátják ki az okleveleket. Fontos, hogy kezd kialakulni egyfajta ügyintézési felelısségi rendszer, ebben az írásbeli döntéshozatalban (azon utólag is lehetıvé kell tenni, hogy ismertté váljon, hogy ki hozta a döntést, ki a döntés felelıse). A királyi kancellária tisztségviselıi: - skriba (diktálásra ír, másol, fizetést kap) - notarius (a skriba felett áll, ellenırzi az írásbeli munkát) - regisztrátor (lajstromot vezet az oklevelekrıl), királyi könyvek - konzervátor (királyi pecsét ıre, ellenırzés, pecsételés, láttamozás) - prothonotárius (ítélımester) fıjegyzı, jogvégzett személy (bíráskodási jogkörrel is bír. İk csak formailag tartoznak a kancelláriához.

20 20 A kancellária túléli Mohácsot (1526), átköltöztetik Pozsonyba, majd késıbb Bécsbe, és egészen 1848-ig mőködik, mint a legfıbb írásbeli közvetítı az összes magyar szerv és az uralkodó között. 3. A harmadik testületi szerv az Országgyőlés Az 1920-as as OGY-ek már törvényhozó OGY-ek. Ezeket az OGY-ket Parlamentum Publikumnak nevezzük. Az angoloknál megmarad a parlament kifejezés (OGY), a franciáknál már bíróságot jelent. Mo-n a parlament, késıbb pedig a Dieta (OGY) kifejezést használják. Az OGY ( ) állandósul a magyar közjogi gyakorlatban ben IV. Béla uralkodása idején összegyőlnek a nemesek Esztergomban, és az uralkodóhoz kéréssel fordulnak, hogy erısítse meg az Aranybullát (ez egy kezdetleges, OGY elıtti győlés volt). 1290, évi OGY, majd 1489-ig csend volt, nem mőködött az OGY intézménye, majd a magyar rendi OGY ben alakult ki a rendi képviseleti államforma, ez idıtıl lett a törvényhozás szerve az OGY: a király és a rendek közötti "alkudozások" fóruma. A rendi képviseletet a négy rend - fıpapok, fıurak, köznemesek, városok - képviselete ig rendi képviseleti OGY-ek üléseznek Mo-n. Az OGY - mőködését tekintve - többfélék voltak: a) egyetemes országgyőlés (ez a legrégebbi forma): minden nemest megillette a részvétel joga, és kötelezettsége is volt a részvétel ben, I. Miksa megkoronázása után megszőnik ez a forma, és állandósulnak a képviseleti OGY-ek, ahol a vármegyék és a városok követei (alsó tábla) vesznek részt. b) részországgyőlés (két csoportja van): az egész: ahol egy országrész számára tartanak OGY-t, pl. Erdélyben, Horvátországban (állandó részországgyőlés). Ezek az OGY-ek egykamarásak, és királyi felhatalmazás kell megtartásukra - ide a király képviselıt küld. katonai tábori OGY-ek: háború esetén katonai döntések. Az országgyőlés mőködése Kialakul az a szokás 1608-ig, hogy a magyar OGY két kamarára szervezıdik tól nevezik e két kamarát fırendi és alsórendi táblának (két különbözó szekció). Az OGY összehívására az uralkodó a jogosult. Az uralkodó meghívó levelet küld azoknak, akik jogosultak és kötelesek részt venni az OGY-n.

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán:

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán: Mit kell tudni a vizsgán: 1. Tételhez: - korona küldésének közjogi jelentısége - ez lesz késıbbiekben a Szent Korona tan alapja - koronázási szertartás: ordó szerint történik szent olajjal kenik fel az

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 151/2007./XII.28./.kt.határozat: 152/2007./XII.28./kt.határozat: 153/2007./XII.28./kt.határozat: 154/2007./XII.28./kt.határozat:

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A KÜLDÖTT KÖZGYŐLÉS TAGJAINAK, ELNÖKSÉG TAGJAINAK ÉS ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 1. A jelölı bizottság összetétele, feladatai: Három tagú jelölı bizottságot kell alakítani. A jelölı

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet) HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA -1- I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: ÉRD Városi Rádióklub Sport Egyesület (továbbiakban civil egyesület) 2. Az egyesület a Magyar Honvédelmi

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 208. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat fennmaradó folyószámla hitelkeret átütemezésérıl E L İ T E R J E S Z T É S A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 2013. július

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A L A P S Z A B Á L Y (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) amely a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény alapján készült az alábbiak szerint I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) A hegyközségi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK NEMZETISÉGI, ÜGYRENDI ÉS ELLENİRZÉSI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.: I. 240-10/2012. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-808

Részletesebben

Sárospatak, 2011. szeptember 15.

Sárospatak, 2011. szeptember 15. MISKOLCI EGYETEM COMENIUS FİISKOLAI KAR DÉKÁNI HIVATAL 3950 Sárospatak, Eötvös u. 7. Tel.: (47) 513-000 Fax: (47) 312-329 E-mail: siposne@ctif.hu, nagyorgy@ctif.hu, titk@ctif.hu Iktatószám: Co/000649/2011.

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA PREAMBULUM A Magyar Villamos Mővek Zrt. (székhelye: 1011. Budapest, Vám u. 5-7. cégjegyzékszáma: 01-10-041828) és a többségi vagy kizárólagos

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Képviselő-testületének. 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Képviselő-testületének. 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 5 /1999.(V.27.) kt.sz. r e n d e l e t e Tarany Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított kitüntető címről, díjról és oklevélről és adományozások

Részletesebben

Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Gyır, Kandó K. u. 13. A L A P S Z A B Á L Y

Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Gyır, Kandó K. u. 13. A L A P S Z A B Á L Y Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Gyır, Kandó K. u. 13. A L A P S Z A B Á L Y Elfogadva: A Szakszervezeti Tanács 2005. december 6.-án megtartott ülésén Módosítva: A Szakszervezeti Tanács

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA H ATÁROZA TOK HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2007. FEBRUÁR 27-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉN 11/2007. (II. 27.) Tkt határozat: Tárgy: Napirendi pontok elfogadása 1./ A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyőlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre Pályázati őrlap SICSZB sportkeretre 1. Pályázó(k) neve:........ Lakcíme:............ Telefonszáma:... E-mail címe:..... 2. A pályázat tárgyának rövid ismertetése:.................. 3. A pályázati munka

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Íjász Egyesület Tab 2. Az Egyesület székhelye: Mővelıdési Központ 8660 Tab Kossuth Lajos u.86. 3. Az Egyesület tevékenységét a Magyar

Részletesebben

KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete

KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete A Kitüntetı díjak és címek alapításáról és adományozásának eljárási rendjérıl Kemecse Város Képviselıtestülete a társadalmi

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak kétféleképpen

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról 4/2009.(I.29.)Kt.sz. Javaslattevı Testület létrehozása Jánoshalma Város Képviselı-testülete a kitüntetı címek alapításáról és adományozásáról szóló 19/2008.

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az egyes

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1.

1. A rendelet hatálya 1. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 40/2012.(X. 4.) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi számára biztosított juttatásokról, támogatásokról * a módosításokkal

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA 2 Útkeresés Segítı Szolgálat Székhelye: Dunaújváros Bartók B. út 6/B A szabályzat kiterjed intézmény keretében mőködı ellátásokra

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. a lakásépítés /-vásárlás/ munkáltatói támogatásáról

EGYSÉGES SZERKEZET. a lakásépítés /-vásárlás/ munkáltatói támogatásáról 56. EGYSÉGES SZERKEZET Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 43/2010. (X. 26.) ÖR, 1/2007. (II. 20.) ÖR, 55/2001. (XII. 28.), 24/2001. (VI. 18.), 16/2000. (IV. 17.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az Önkormányzat tulajdonába kerülı lakóingatlanok mőszaki állapotáról, az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérérıl szóló 5/2003. (III. 28.) rendelet módosítása Elıkészítette: Váczi

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA:101. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat ügykörébe tartozó adóügyi feladatokat ellátó

Részletesebben

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23 K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Tárgy: Személyi javaslat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat képviseleteire

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Elıterjesztés 6. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Tárgy: I.) Tájékoztatás a 2012. évi temetı üzemeltetéssel összefüggı bevételek és kiadások alakulásáról

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v 1. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. január 31-én (hétfın) 14: 00 órakor tartott ülésérıl. Jelen vannak: Tóth Ferenc polgármester Fehér István

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek

Részletesebben

Hatály: 2009.X.1. - 2010.III.31. Online - 1995. évi LXVI. törvény - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magá

Hatály: 2009.X.1. - 2010.III.31. Online - 1995. évi LXVI. törvény - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magá 1. oldal 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl 1 Az Országgyőlés a történelmi múlt megismerésének elsıdleges forrásául szolgáló, illetıleg a közfeladatok

Részletesebben

KÖZLÖNYE NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALA 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

KÖZLÖNYE NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALA 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. XIX. évfolyam 8. szám 2009. október 21. H NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK * * HIVATALOS LAPJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A KÖZGYŰLÉS 2009. X. 21.-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI NÓGRÁD MEGYEI

Részletesebben

AZ EGYÜD ÁRPÁD MŐVÉSZETI ISKOLÁÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések. II. Az egyesület célja és alapvetı feladatai

AZ EGYÜD ÁRPÁD MŐVÉSZETI ISKOLÁÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések. II. Az egyesület célja és alapvetı feladatai AZ EGYÜD ÁRPÁD MŐVÉSZETI ISKOLÁÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések - A szervezet elnevezése: Együd Árpád Mővészeti Iskoláért Egyesület - Szervezeti forma: Egyesület - Az egyesület székhelye:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata

Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata Az Élı Erdély Egyesület alapszabályzata I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület meghatározása 1.1. Az egyesület megnevezése Élı Erdély Egyesület, továbbiakban Egyesület. 1.2. Az Élı Erdély Egyesület

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 1. (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

1. Általános rendelkezések. 1. (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 37/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete a városi önkormányzati jelképekrıl és a Szekszárd név használatáról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/

MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/ MEGÁLLAPODÁS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁSÁRÓL /T E R V E Z E T/ A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. -a alapján, valamint a Budaörs Kistérség

Részletesebben

A G y u l a i K ö z i g a z g a t á s i és M u n k a ü g y i B í r ó s á g 2013. évi IV. számú ügyelosztási rendjének tervezete. I.

A G y u l a i K ö z i g a z g a t á s i és M u n k a ü g y i B í r ó s á g 2013. évi IV. számú ügyelosztási rendjének tervezete. I. A G y u l a i K ö z i g a z g a t á s i és M u n k a ü g y i B í r ó s á g 2013. évi IV. számú ügyelosztási rendjének tervezete I. Munkaügyi ügyszak 1.M. számú tanács: Kovácsné dr.kubicza Ildikó helyettese:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben