2014. évi NKA pályázat leírókartonjai - Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum -

Átírás

1 2014. évi NKA pályázat leírókartonjai - Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum - Fűkaszáló és marokrakó aratógép leltári szám: Az a feladat, hogy a gabonát egyenletesen levágó és a többitől elkülönítő szerkezetet építsenek, régi álma volt a mezőgazdasági felfedezőknek. Az első működőképes nyírás elvén működő kaszálógépet a skót lelkész Patrick Bell építette a 19. század első felében, de a gabona kaszálása (aratása) folyamatos fejlesztések eredményeként a 19. század végére az amerikai Mc. Cormick által vált ismerté Európában is. A kontinens legismertebb aratógépeit M. Hofherr bécsi gyára állította elő, de jelentős fejlesztéseket eszközölt a mannheimi Henrich Lanz valamint a mosoni Kühne E. Mezőgazdasági Gépgyára is, amely az április 2-án bekövetkezett államosítást követően a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár nevén működött tovább. A megvásárolni kívánt fűkaszáló és aratógép szerkezetén nem változtattak az államosítás után, a már jól bevált módon gyártották tovább a gyár nevének megváltoztatásával. A gép működtetéséhez két fő, kiszolgáló személyzetre volt szükség, az egyik a hajtókerekek által működtetett kilincsszerkezetet kezelte, amely a vágópengét is működtette, valamint irányította a két ló mozgását. A másik fő, a pengék által levágott gabonát tolta le a rácsos szerkezetű vágó asztalról, ha egy kévényi azon összegyűlt. Az úgymond marokra szedett szálas gabonát főleg asszonyok kötötték kévébe, majd cséplőgéppel csépelték ki a szemet az arató-cséplőgépek (kombájn) elterjedését megelőzően. Fűkaszálásnál egy fő kiszolgáló személy is elég volt a működtetéséhez. Bordázott öntöttvas kerekei a vontatásból származtatott forgó mozgást kúpfogas kerékpár segítségével adják át a kilincsszerkezettel oldható excentrikus mozgást végző tárcsának, amely azt alternáló mozgássá alakítja. Az acél vágópengék működtetéséhez szükséges alternáló mozgást kőrisfából készült rugalmas rudazat viszi át az excenter tárcsáról. Szállítás közben a vágóasztal felhajtható, a szerkezet kiegyensúlyozását önbeálló mankókerékkel lehet biztosítani. A fűkaszáló aratógép felújítást, restaurálást nem igényel, megvásárlása után kiállításba helyezhető. Méretek: hosszúság; 2,50 m, magasság; 0,95 m; szélesség a vágóasztal felhajtott állapotában: 1, 55 m. A múzeum jelentős fogatolt mezőgazdasági géppel rendelkezik, hiányosságot eddig csak a lóvontatású fűkasza megléte jelentett. Az, hogy marokrakó gabona adapterrel is felszerelhető még értékesebbé teszi meglétét a gyűjtemény számára, mert hasonló gépet és ráadásul olyat, amely restaurálást nem igényel országos viszonylatban nem találni.

2 Az arató cséplőgépek 1970-es évekbeli tömeges elterjedésével hamar kikerültek a mindennapi használatból, hogy még néhány fellelhető belőlük a as évek kisszámú magángazdaságnak köszönhetik. De napjainkban a magángyűjtők, állati igaerő hasznosítására szakosodott kis gazdaságok keresett eszközeivé váltak, ezért megszerzésük múzeumi gyűjtemények számára nehézkes, jelentős anyagi ráfordítást igényel. Vételára állapottól függően esetünkben nagyon kedvezőnek mondható.

3 Gőzgéppel működtetett lapos szíjhajtású körfűrészgép leltári szám: A gőzcséplőgép garnitúrák típusának megválasztásánál mindig kiemelt szempont volt, hogy azok fűtéséhez milyen tüzelőanyag áll rendelkezésre. Az alföldön, ahol nagy területen magas szárú jó terméshozamú gabona termett a gőzgép fűtésére szalmát használtak, dombos vidéken, ahol a gyengébb minőségű gabona szalmája értékes alom és akár takarmány is volt a gőzgépet fával fűtötték, mert az rendelkezésre állt. Ilyen esetben a gőzlokomobil kiszolgálására lehetett megvásárolni a fent nevezett körfűrészt, amelyet a gép főtengelyére szerelt segéd, lapos szíj tárcsával működtettek. A körfűrész felépítménye 10x10 cm tölgyfából készült, nútolt illesztéssel, amelyeket vasrögzítő csavarok tartanak össze, a forgótengely csapágyházai és a lapos szíj tárcsa öntöttvasból készült, az acél fűrésztárcsa átmérője 70 cm. Vágóasztala gördülő elemeken mozgatható, a biztonságos munkavégzés érdekében 40 cm vágószélességgel. Annak ellenére, hogy gyártó cég, felirat nincsen rajta az igényes kivitelezés gyári készítésre utal, méltó kiegészítője lehet a gyűjteményben található gőzlokomobiloknak, amelyek kora az 1910-es évek első fele. Méretek: hosszúság: 1,30 m; szélesség: 0,95 m; magasság: 1,10 m; Állapotát tekintve, restaurálást, felújítást nem igényel, állagvédelem után kiállításba helyezhető. Múzeumi gyűjteményünk három darab gőzlokomobillal rendelkezik, amelyek közül egy működőképes és rendelkezik azzal a segédlehajtással, amely a körfűrészgép üzemeltetését meg tudja valósítani. Éves rendezvényünkön az Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozón bemutatót tartunk a gőzgépes cséplőgép garnitúránkkal, amelynek ritka kiegészítő eleme, látványossága lehet az 1910-es években készült fűrészgép. Egyediségét tekintve ára nagyon kedvező.

4 MO-4 gépi hajtású kukoricamorzsoló leltári szám: (Gyártója: Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár) A megvásárolni kívánt gépi kukoricamorzsoló szerkezeti elődje a Hofherr-Schrantz- Clayton- Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Kispesti gyárban készített K.P.H típusú morzsoló volt a MEB típusú benzin-petróleum üzemű ugyancsak H.S.C.S. gyártmányú robbanómotorral működtették. A törökszentmiklósi gyár által készített gyártmányok hasonló felépítésűek azzal a különbséggel, hogy váz és szekrényszerkezete nem fából, hanem vasból készült. Légszáraz kukoricalevelektől mentes fosztott csöves kukorica morzsolását, tisztítását és zsákolását végzi. Az összes szerkezeti részek szekrényszerű keretben foglalnak helyet. A gépkeret járókerekeken nyugszik, mely vontatható. Az előtároló garat 50 kg-nyi kukoricacső befogadására alkalmas. A garat elülső meredekebb falánál tolózárral szabályozható kifolyónyílás van. A kifolyónyílással szemben egy sorban van a négy etetőnyílás. Etetése a kukoricacső hegyével lefelé történik. A morzsolás műveletét a fogastárcsák végzik. A nagyság szerint osztályozott magvak tisztítását az alsó rostaszekrény előtt elhelyezett és a váz alsó főtartóira erősített szelelő végzi. Kiszolgálásához két ember szükséges. Meghajtásához 3-4 LE villanymotor vagy MIA típusú benzin üzemű robbanó motor szükséges. Jellemző adatai: Hossza 2,65 m Magassága 1,62 m Szélessége 1,40 m A fogastárcsa fordulatszáma 105/p A rostahajtó forgattyús tengely fordulatszáma 192/p A rostaszekrények lengéshossza 50 mm A rosta nettó osztályozófelülete 0,896 m 2 Szelelő fordulatszáma 520/p Súlya 570 kg Teljesítmény óránként (csöves kukoricából) kb kg Kézi hajtású valamint lovasjárgány működtetésű morzsoló gyűjteményünket méltómódon egészíti ki ez a gépi meghajtású kukorica morzsoló. Meghajtó gépe ugyan hiányzik, de a gyűjteményben található 4 LE teljesítményű Kismotor és Gépgyári MIA típusú stabilmotorral restaurálása után működőképessé tehető. A jól sikerült konstrukció, jó teljesítménye és költséghatékony üzemeltetése miatt néhány példány egyes kisgazdaságokban ma is üzemben található. Ezen példányokra az elhasználtság és a nagyfokú átalakítottság jellemző, ezzel szemben az általunk vásárolt műtárgy eredeti állapotban maradt meg, restaurálása nem igényel jelentős költségráfordítást.

5