Ajánlott irodalom. Lápok élıvilága és ökológiája. Jelentıség. I. Bevezetés, láp-definíciók, láptípusok, osztályozás. Finnország

Átírás

1 Ajánlott irodalom Lájer Konrád (1998) Bevezetés a magyarországi lápok vegetációökológiájába. Tilia, 6: p. (PDF) Lápok élıvilága és ökológiája Borhidi Attila (2003) Magyarország növénytársulásai, Budapest, Akadémia kiadó (online) Gore AJP (ed) (1983) Ecosystems of the World, 4A és B, Mires: Swamp, Bog, Fen and Moor. Amsterdam, Elsevier Rydin H és Jeglum JK (2006) The biology of peatlands. Oxford University Press, Oxford. (PDF) I. Bevezetés, láp-definíciók, láptípusok, osztályozás A Föld kb. 1%-át borítják Mo.-i lápok ex lege védelem Pollen és makrofosszíliák Szén és víz megkötı szerep Jelentıség Európai lápterületek 495e km 2 -rıl 187e km 2 -re (~62%-os csökkenés) Mo.-on a lápterületek 97%-át(!) lecsapolták évi LIII. Törvény 1105 nyilvántartott ex lege láp ( ha) A 7 ex lege értékbıl a 3. legnagyobb számú (forrás-kunhalomláp ) (barlang, víznyelı, szikes-tó, földvár) Finnország Vasander et al (2003). Dömsödi (1988). 1

2 KöM (2002). Láp, vagy mocsár? László Gábor (1915): Lápnak nevezzük a földfelület mindazon helyeit hol szerves (növényi vagy állati ill. mindkétféle) anyagok természetes úton víz alá merülve felbomlanak és bomlási termékeik felhalmozódnak. Zólyomi (1937): Lápnak nevezzük azokat az élıhelyeket, melyek tızeget halmoznak fel. Boros Ádám (1964): Azokat a növénytársulásokat, melyek tızeget hoznak létre, lápoknak nevezzük. A láp tehát a növénytakarót és az alatta, belıle képzıdı tızeget együtt, összefoglalva jelenti. Lápok (Túl)általános terminus Több biomassza képzıdik, mint amennyi lebomlik (oligotróf). Sekély víztér (1,5-5m) Nyíltvíz a szegélyzónában v. apró foltokban (lápszemek) Sík- és dagadólápok Mocsár Nincs tızegképzıdés A vízszint erısen változik (sekély 0,5-3m) A lebomlás lépést tart a produkcióval (eutróf) Nagytermető egyszikőek dominanciája Mesterséges mocsaras élıhely: rizsföld Láprét: Láp altípusa Vízrendezett lápon lévı gyep agrár terminus???? Pangóvizes, lefolyástalan, tızegképzı Gyakran meszes Kiszáradó és üde típusok Jelentıs moha borítás Rendkívül fajgazdag Fıként Carex, Eriophorum fajok, Schoenus, Molinia Mocsárrét: Mocsár altípusa Öntés v. réti talajokon Alacsonyabb és ingadozó talajvíz szint jobb levegızés tızegképzıdés nincs Nyárra ált. kiszárad Ártéri ligeterdık v. magassásosok lecsapolása helyén Mohaszint nincs Fıként Alopecurus, Agrostis, Deschapsia, Festuca arundinacea és pratensis, pántlikafő Nemzetközi terminusok Mire, peatland Az általános terminológia a hidrotopográfiát veszi figyelembe Bog dagadóláp Fen síkláp DE Wheeler és Proctor (2000) lásd késıbb Carr: alacsony cserjés láp (ált. willow carr), illetve fen carr Moss (ritka): tápanyagszegény, Sph. és Eriophorum 2

3 Swamp: É-Amerika vízzel borított erdı Európa graminoid fajok dominálta élıhely (Typha, Carex, Phragmites) NEM mocsár! Marsh: ez felel meg a hazai mocsár kifejezésnek Rydin (2006) Gyakorlati szétválasztás: Swamp, fen gumicsizma Bog bakancs Talaj KöM (2002). Láptípus? Csapadék (Makroklíma) Növényzet Hımérséklet Fıbb osztályozási szempontok Balogh (2000) alapján Lápfelszín alakja Vízpótlás Növényzet (csak boreális és mérsékelt övben!) Tápanyag-ellátottság Talajsavanyúság Klimatikus körülmények Lápképzıdés helye (földrajzi csoportosítás) Lápfelszín alakja Dagadóláp v. felláp (bog) [ lápképzıdés] Kontinentális (perem nélküli, lassan emelkedı felszínő) Balti típusú (alacsony perem, egyenletesen emelkedı) Atlanti (meredek perem, lapos láptetı) Felföldi (szétterül, nem dagad ki), takaróláp Síkláp (fen) Úszó v. terresztris Átmeneti láp (valójában a síklápok egy altípusa, Sph. + sás, füvek) Vízpótlás Minerogén lápok (talajvíz által táplált) Topogén (sík víztükrő lápok) Feltöltıdési ( klasszikus ) Elmocsarasodott (ritka) Ártéri (tızeg és iszap váltakozva, Dráva mentén) Szoligén [reogén] (lejtıs, áramló viző, pl. forráslápok) Ombrogén lápok (csapadékkal táplált) Ombro-minerogén lápok (Mo.) 3

4 Növényzet Boreális és mérsékelt öv: növénytársulás és láptípus szoros kapcsolata Tızegmohaláp (medencékben, morotvákban, zárt mohaszint, fıként Sph., gyér lágyszárú szint) Tızegmohás láp (hegy- és dombvidéki medencék, zárt lágyszárú szint (sás,gyékény), fıként Sph., de más lombosmohák is) Rétláp (sőrő lágyszárú szint, Sph. nincs v. kevés) Tápanyag ellátottság Oligotróf Mezotróf Eutróf Talajsavanyúság Erısen acidofil (ph: 3-4) Acidofil (ph: 5-6) Enyhén acidofil, neutrofil, bazifil (ph>6) Ezek különbözı mértékben cserjésedhetnek v. erdısülhetnek. Síklápok növényzetét osztályozni bonyolultabb változatos alapkızet Lápfelszín alakulása Talajsavanyúság Tápanyagellátottság Növényzet dagadóláp oligotróf tızegmohaláp erısen acidofil átmeneti láp mezotróf tızegmohás láp acidofil síkláp eutróf rétláp enyhén ac. neutrofil bazifil Klimatikus körülmények Infraaquatikus (tavi) Szupraaquatikus (tavon kívüli) Lásd még lápképzıdési típusok Lápképzıdés helye: Völgyláp, lejtıláp, teraszláp, hegyháti láp, medenceláp, deltaláp, folyami láp, tavi láp, forrásláp, stb. Nincs összefüggésben a biológiai típusokkal. Adott helyen eltérı lápok is létrejöhetnek! Balogh (2000) alapján Most akkor mi dönti el, hogy valami bog, vagy fen? Wheeler and Proctor (2000) 1. A hidromorfológia nem elég, egyéb tényezık 2. Savanyúság, bázikusság gradiens 3. Tápanyagok (N,P) hozzáférhetısége 4. ph 5. A talajvíztábla magassága Bog: ph 5,5 alatt, PO 4 2-, Oxycocco-Sphagnatea v. Scheuchzerio-Caricetea fuscae társulások fajkészlete Fen: ph 5,5 fölött, HCO 3-, A két típus között között nincs éles átmenet 4

5 És amikor úgy tőnik, minden világos Økland et al. (2001): válasz Wheeler and Proctor (2000) cikkére Figyelembe kell venni a Skandináv térséget Kevesebb nitrogén terhelés (eltérı tápanyag hozzáférhetıség) 2 globális tényezı, 2 regionális, 5 helyi KöM (2002). Zoltai és Vitt (1995) nyomán Úszólápok (ingólápok) Szemiterresztris geomorfológiai alakzat és a hozzá tartozó növényzet, mely vízi szubsztráton alakul ki (nem a meder fenéken!!!) Elhalt növényi részek, rizómák tızegesedése Belılük bármelyik láptípus kifejlıdhet! Úszó gyep: kezdeti stádium, csak vízi szubsztrát Úszó láp: már van tızeges szubsztát Palást láp: füzek járulékos gyökerei + növényi maradványok összefilcelıdése 5

6 Trópusi területeken: Sudd Felsı-Nílus, Sudán Terület kb km2, de áradáskor akár km2 Fıbb fajok Pistia stratoites (kagylótutaj) Araceae (kontyvirágfélék) Eichornia crassipes (vízijácint) Pontederiaceae (vízijácinfélék) Cyperus papyrus (papírusz nád) Cyperaceae (sásfélék) Aapa lápok Fıként a skandináv térségben, fátlan, sás dominálta lápok Völgyek és gerincek víz víz Carex lasiocarpa, C. rostrata, C. limosa (posványsás) 6

7 Palsa lápok Tızegbucka fagyott maggal (tızeg+agyag+jég) A szubarktikus régió lápjain alakul ki Permafroszt:a talaj legalább két évig fagyott állapotban van Érzékenyek a klímaváltozásra Fejlıdésük ciklikus (kifejlıdés-összeomlás) Fészkelıhely Felszíni fajok: mohák, zuzmók (pl. Cladonia fajok), Betula nana (törpe nyír), Empetrum nigrum (fekete mámorka, varjúbogyó), Arctostaphylos uva-ursi (medveszılı) Láptípusok Európában 1. Völgyláp, síkláp, magashg-i dl. 2. Harmadlagos völgylápok 3. Kontinentális dl 4. Atlanti dl (7b) 5. Balti dl. 7a. Aapa lápok 8a. Palsa láp 8b. Felföldi dl 9. Arktikus lápok Gore (1983) 7