1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau)

Átírás

1 1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau) Az óvodai tevékenység tervezete 1. A bemutató tevékenység helyszíne 1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája 1.2. az óvodai korcsoport: éves 1.3. a bemutató tevékenység időpontja: a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba 2. A bemutató tevékenység előkészítése 2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeret közlő - transzfer 2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye: élményelőzmény: Ismerkedés az állatokkal (Dzsungel tánc ) didaktikai előzmény: Papírra tök forma festése temperával 2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája: cím: Dzsungel álom munkakeret: Személyes közlés Emlékezet utáni munkakeret technika: festés temperával, ecsettel és szivaccsal, rajzolás, színezés zsírkrétával, forma körülvágása és ragasztása 3. A fejlesztő tevékenység feladatai: 3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, beszédfegyelem fejlesztése, türelemre nevelés, figyelem fejlesztése, kitartás fejlesztése, feladattudat fejlesztése, feladattartás fejlesztése, esztétikai nevelés 3.2. Oktatási feladatok: anyagok, technikák adaptív átültetése 3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség fejlesztése, szín- és formaérzék fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése, vizuális szerialitás fejlesztése, finommotorika fejlesztése, transzfer képesség, átélés-beleélés, adaptáció, kép-absztrakció 4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés, megfigyeltetés, összehasonlítás, dicséret, ellenőrzés, értékelés 5. Eszközök: nagyméretű csomagolópapír, tempera, ecset, szivacs, vizes edény, színes papír, olló, ragasztó 6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotások megkeresése, szükséges anyagok, eszközök beszerzése.

2 A tervezet kidolgozása Időte rv 1. Előkészítés A fejlesztő tevékenység felépítése A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok a. Szervezés A szükséges eszközök előkészítése; tiszta vízzel teli vödör és üres vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes edények, ecsetek, szivacsok és festékek előkészítése. A rajzeszközök, lapok, ragasztók, ollók előkészítése. Hely biztosítása: játékok elpakolása a szőnyegről, az asztalokon és körülöttük ne legyenek játékok. Teremrajz A szükséges eszközök előkészítése a tevékenység gördülékenysé ge érdekében. A négy asztalt összetolom és leterítem terítővel. 5 b. Motiváció Kirándulás a dzsungelben (szituációs játék): Képzeljétek el, hogy egy őserdőben vagyunk és egy csoport majmot vizsgálunk. Láthatjátok, ahogy a majmok játszanak és ennivalót keresnek. Megfigyelhetitek, hogyan mozognak, ugrándoznak egyik ágról a másikra. De egészen csendben kell lenni, nehogy megijedjenek az állatok. Hirtelen furcsa zajt hallani! Láthatjátok, ahogy a majmok is A mesesarokban kezdődik a motiváció, majd szőnyegre leülve mutatom meg a képeket.

3 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése mozdulatlanok és figyelnek valamire. Látjátok, ott egy tigris! A majmokkal együtt kezdjünk el mi is szépen lassan hátrafelé menni, befelé a sűrű őserdőbe. Óvatosan, halkan hátráljatok! Nagyon ügyesek voltatok, óvatos, csendes lépteiteket még a tigris füle sem hallotta meg, így elment. Ekkor a kis majmok továbbfolytatták a játékot a fák indáin himbálódzva. Most búcsúzzunk el tőlük és üljetek le ide egy körben, hogy elmeséljétek mi történt veletek! Henri Rousseau dzsungel témájú festményeit, nagyméretben kinyomtatva és lelaminálva megmutatom a gyerekeknek. Szemléltető képek: A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok A műalkotások kiválasztásánál figyelembe vettem, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse és életkori sajátosságainak megfeleljenek. Szemléltetés

4 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok 8 2. Főrész a. A vizuális probléma megértése Mi látható a képeken? Mi lehet a helyszín, hol játszódhatnak? Mi történik a képeken? Miből gondolod? Milyen állatok vannak a képeken? Milyen állatok élek még a dzsungelben? Hol vannak az állatok? Csak a földön vagy a fákon is? Témakibontó beszélgetés. A művekkel való közös ismerkedés. A lényeges vizuális elemekre felhívom a figyelmet. Előre megfogalmazott kérdésekkel irányítom a beszélgetést. Formák, színek, arányok tudatosítása. Az egyéni megnyilatkozt atásoknak teret adok, viszont igyekszem visszavezetni a témát a

5 Időte rv 1 A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése Mi veszi körül az állatokat? Milyen növényeket látunk a képeken? (indák, virágok, pálmafák, bokrok) Milyen formája van a leveleknek? A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok látványra. Témamegadás röviden. Sok vagy kevés növény van a képen? (sűrűség, sokaság nyomatékosítása) Milyen színűek a növények? Mekkorák a növények az állatokhoz képest? Mennyire látszódik a képeken az ég? A képeket elteszem, így a gyermekeknek a saját emlékképeiket kell felidézniük. Kompozíciós készség fejlesztése b. A feladat megadása Először egy nagy dzsungelt fogunk megfesteni közösen, majd zsírkrétával állatokat rajzolunk, kivágjuk azokat és elhelyezzük a nagy festett dzsungel-képen. c. A munka megindítása és irányítása A növények megfestése temperával; ecsettel és szivaccsal. Emlékezet fejlesztése. A belső emlékkép előhívása. Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok ujját! Milyen színűek legyenek a növények? Emlékeztek, hogy a

6 Időte rv 8 A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése képeken milyen színeket láttatok? Mekkora legyen egy levél, ha ilyen nagy a lap? És a fű meddig érhet? Emlékeztek milyen növényeket láthatunk a dzsungelben? Milyen a levelek alakja? Amíg a festett kép szárad, egy másik asztalnál fehér lapra zsírkrétával állatok (majom, lepke, kígyó, oroszlán, madarak; papagájok, tukán, páva, leopárd, gepárd, stb.) rajzolása majd körbevágása és a festményre ragasztása. Képek felidézése: Milyen állatokra emlékeztek? A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok Új ötletek támogatása, személyre szóló kérdések. Egyéni munkák értékelése: dicséret, magyarázat. Milyen állatok élnek még a dzsungelben? Mekkorák voltak az állatok a növényekhez képest? Hol voltak az állatok, a földön vagy a fákon? Milyen volt a bundája/tollazata? Milyen színű volt? A bundájának volt-e mintázata? A különböző állatok és azok jellegzetességeinek (bundájának mintázata, tollazata) rajzolása zsírkrétával. A különböző állatok megrajzolásakor a jellegzetes tulajdonságok nyomatékosítása (Például oroszlán esetében: nagy sörénye van, majom esetében: hosszú karok és farok, Értékelés Az értékelés célja saját, mások munkájának megbecsülése. Az értékelés szempontjai: sűrűség, bonyolultság, összetettség, sokaság megjelenése.

7 A tervezet kidolgozása Időte rv stb.). A fejlesztő tevékenység felépítése A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok Az állatok körbevágása. A festék száradása után a képen az állatok helyének megkeresése, majd elhelyezése a képen, az állatok ráragasztása a képre. 3. Befejező rész a. Szervezés Kézmosás, kötény levétele Eszközök elpakolása (ecsetek, szivacsok, tálak elmosása) b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport munkájáról Beszélgetés az elkészült alkotásról: Hányféle növény/állat van a képen? Hány színt láthatunk a képen? Melyik állat/növény tetszik? Miért pont az?

8 Az óvodai tevékenység menete A fejlesztő tevékenység tartalma egy közös kép készítése festéssel (temperával, ecsettel és szivaccsal), rajzolással (színezés zsírkrétával), majd forma körülvágása és felragasztása. A képzőművészeti alkotás, melyet feldolgoztak a gyerekek, Henri Rousseau dzsungel témájú festményei voltak. A gyermekek könnyen motiválhatók voltak, egy szituációs játékkal kezdtem a tevékenységet így lehetőséget adtam a gyermekeknek az élményszerzésre, melyből a képalkotás során, a későbbiekben táplálkozhattak. Egy-két gyermek kivételével, akik csendben tevékenykedtek tovább, mindenki részt vett a játékban. Fontos volt, hogy a lényeges vizuális elemeket (melyek a dzsungelt jellemzik) átéljék, megérezzék, valamint elképzeljék, hiszen ez a személyes közlésforma egyik alapja. Ezután megmutattam a festményeket a gyerekeknek, akikre jellemző volt a befogadói attitűd. Kíváncsiak és érdeklődőek voltak, valamint rendkívül közlékenyek. Az előre eltervezett kérdéseimre sokféle választ kaptam, így ez továbbvitte a beszélgetést újabb irányokba. A festményekről való beszélgetés alatt a gyermekek igazán türelmesek és figyelmesek voltak, így elég alaposan sikerült megismerkedniük a műalkotásokkal. Ezután az összetolt asztalokat leterítettem, közben a festős kötényeket felvették a gyermekek, majd elővettem a lapot és a kikészített, festéshez szükséges eszközöket is kitettem egy asztalra. A lap nagysága miatt fontos volt megbeszélni, hogy melyik lesz a kép alja és melyik a teteje. Először a fatörzseket festették meg a gyerekek. Furcsa volt számukra, hogy csak a fa törzsét kell megfesteni, mert általában egy fa rajzolásánál, megfestésénél elengedhetetlen a lombkorona ábrázolása, hiszen ritkán alkalmazzák a képkivágás technikáját a vizuális alkotások során. Közben elkezdték festeni a füvet is, aminél először nehézséget okozott a méret, ami a lap arányaihoz képest kicsi volt. Először idegen volt a gyerekek számára a megszokottól eltérő nagyságú alkotást készíteni, de miután megmutattam nekik a megfelelő méreteket, már tudták azokat alkalmazni. A különböző levélformák kialakítás a legtöbb gyermek számára nehézséget okozott. Az indák festése során észrevettem, hogy nem mertek a kép közepébe belemenni, csak a lap tetején festettek. Nehéz volt a gyerekek számára átlátni a képet, ezért sokszor irányításra, ötletekre szorultak. Amikor megjegyeztem, hogy az indák lóghatnak lejjebb is, meglepődtek rajta és furcsállták, hogy nincsenek a megszokott ábrázolási konvenciók közé szorítva. A cél egy sűrű, zsúfolt hatású háttér megfestése volt, ami izgalmas volt a gyerekek számára. A következő lépésben a virágokat, gyümölcsöket festették rá a képre. Ekkor vettem csak elő a többi színt, és a szivacsokat is, nyomatozni

9 lehetett. A gyerekek a virágok ábrázolásánál a berögzült sémákat követték, hiába utaltam vissza a festményen látott virág típusokra. Miközben száradta a festmény egy másik asztalnál zsírkrétával megrajzolták a gyerekek az állatokat. A kontrasztosabb hatás elérésének érdekében, a háttér barnás színétől eltérően fehér papírra, festék helyett pedig zsírkrétával készítették az álatokat. Az állatokat szemből ábrázolták, kivéve a kígyót, amit profilból. Annak ellenére, hogy A/3-as méretű lapot adtam és ki is hangsúlyoztam, hogy a háttér nagysága miatt az állatok töltsék ki a lapot, de volt aki elsőre így is kicsit rajzolt. Érdekes volt látni, hogy két legjobb barátnő például egyegy oroszlánt készített. Ezután kivágták a formákat, ami a nagycsoportos létükre nem okozott problémát, hiszen a megfelelő ollóhasználatot már sikerült elsajátítaniuk. Végül, a kivágott állatokat rákomponáltuk a dzsungelképre, majd oda is ragasztottuk a háttérre Az elkészült alkotás elemzése A gyerekeknek sikerült megértenie, hogy ezeknek a festményeknek minimális a tere, illetve ami tér az a világos-sötét, kicsi-nagy kontrasztjára épül. Az egymásra festett rétegek és a festék enyhe transzparens tulajdonsága miatt átüt a fatörzs a fűszálak mögül így imitálva ezt a minimális teret. A szivacsnyomatok esetén is látszódik az alsó réteg. Ezenkívül, nem különül el előtérre, középtérre és háttérre a kép. Az állatokat megfelelően ki tudták emelni a gyerekek azzal, hogy egyrészt eltérő technikát használtak, eltérő színű lapra, ezáltal érvényesül a sötét- világos kontraszt az állatok és az esőerdő között. Másrészt az állatok mérete megfelelő abból a szempontból, hogy nem vesznek bele a háttérbe hiszen, ha túl kicsik lennének az állatok, akkor beleolvadnának a háttérbe. Érdekes az állatok különböző jelezése, hiszen a míg a majom például teljes testtel szerepel a képen addig az oroszlán csak mint egy felnagyított fej jelenik meg. Az eredeti festményekre jellemző töretlen dekorativitás az erőteljes sötét-világos, alap és mellékszín kontrasztnak valamint a folyamatos kontúrnak köszönhetően jön létre. A formák belső sötét-világos tagolása is kontúros. A formáknak ugyanakkor nincsen vetett árnyéka, továbbá nincsenek reflexszínek tehát a figurák forma logika alapján kapcsolódnak össze és nem atmoszférikusan. A műalkotások feldolgozása során a gyerekek, ugyanakkor nem a műalkotás hatására hanem az életkori sajátosságaik miatt, nem alkalmaztak árnyékokat, a nyomat technikával pedig egyszerűen lehet homogén felületet létrehozni.

10 Az egyik legfontosabb szempont pedig a sűrűség, bonyolultság, összetettség kérdése, a formák logikus összekapcsolásának problematikája ami megvalósult, hiszen nem láthatók nagy üres -, és homogén, egyszínű felületek sem. Rousseau dzsungel témájú képei festésénél például általános tigrist jelenít meg, amit a mesefantázia alakít ki. Stilizálásával a gyermeki formavilágra reflektál. Ezenkívül síkra való komponálásának, és lefinomított formáinak köszönhetően megfelelően beépíthető az óvodai vizuális nevelésbe. 4. ábra

11 1.2. Az óvodai tevékenység (Piet Mondrian) Az óvodai tevékenység tervezete 1. A bemutató tevékenység helyszíne 1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája 1.2. az óvodai korcsoport: éves 1.3. a bemutató tevékenység időpontja: a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba 2. A bemutató tevékenység előkészítése 2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeretközlő 2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye: élményelőzmény: séta a vasútállomásra, közlekedési eszközök megfigyelése didaktikai előzmény: zászlódíszítés piros- zöld háromszögekkel 2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája: cím: munkakeret: Személyes közlés Emlékezet utáni munkakeret technika: egyenes vonalak festése temperával, geometrikus alakzatok vágása és felragasztása 3. A fejlesztő tevékenység feladatai: 3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, feladattartás fejlesztése, feladattudat fejlesztése, figyelem fejlesztése, beszédkedv fokozása, mondatalkotás fejlesztése 3.2. Oktatási feladatok: absztrakt formakoncepció létrehozása 3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő készség fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése, szín- és formaérzék fejlesztése, fantázia fejlesztése, finommotorika fejlesztése, képi gondolkodásmód erősítése, 4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés,megfigyeltetés, dicséret. buzdítás, értékelés 5. Eszközök: fehér négyzetes rajzlap, vastag és vékonyabb ecsetek, vizes edények, terítők, színes papír (kék, fehér, vörös), ollók, ragasztók 6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotás kiválasztása, szükséges anyagok, eszközök beszerzése.

12 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok 1. Előkészítés a. Szervezés A szükséges eszközök; tiszta vízzel teli vödör és üres vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes edények, ecsetek, citromsárga tempera és fehér lapok kikészítése. A ragasztók, ollók és ceruzák előkészítése. Hely biztosítása a vetítővászon, a projektor és a laptop számára. Teremrajz A szükséges eszközök előkészítése a tevékenység gördülékenysége érdekében b. Motiváció Mondrian festményeiből készített kis játékos videót vetítek ki projektorral a gyerekeknek. (URL: Ezután a Broadway Boogie Woogie című alkotását

13 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése kivetítem a gyermekeknek. Szemléltető kép: A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok A műalkotás kiválasztásánál figyelembe vettem, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse és életkori sajátosságainak megfeleljen. Szemléltetés Megfigyeltetés 2. Főrész a. A vizuális probléma megértése Mi látunk a képen? Szerintetek mi lehet a képen/mit ábrázolhat? Történik valami a képen? Meséld el, mire gondolsz! Milyen színeket láthatunk? (sárga, kék, vörös és fehér) Milyen formák láthatóak a képen? Miután a gyermekek megfigyelték a képet és a formákat, színeket rajta, kikapcsolom a projektort, hogy ne azt másolják, hanem az emlékezetükre hagyatkozzanak. Témakibontó beszélgetés. A művel való közös ismerkedés. Előre megfogalmazott kérdésekkel irányítom a beszélgetést. A lényeges vizuális elemekre felhívom a figyelmet. Formák, színek tudatosítása. Az egyéni megnyilatkoztatá soknak teret adok.

14 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok b. A feladat megadása Most mindenki megfestheti a saját úthálózatát, majd színes papírból kivágjuk a felülnézetben látható autókat, buszokat, házakat és felragasztjuk az útra vagy mellé. c. A munka megindítása és irányítása Az úthálózat megfestése sárga temperával. Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok ujját! Milyenszínű is volt az út, emlékeztek? Nagyon fontos, hogy ti is olyan kereszteződéseket fessetek, mint amilyeneket a képen láttatok! Tehát egyenes vonalakat fessetek, amik keresztezik egymást. Amíg a sárga tempera szárad, az előre kiválogatott (kék, fehér és vörös) színes papírokból a gyerekek különböző geometriai formákat (négyzet, téglalap, kör) vághatnak ki. A festék száradása után a gyerekek elhelyezik a képen a kivágott elemeket, majd fel is ragasztják azokat. Miután ezzel elkészültek, lehetőséget adok arra, hogy színes ceruzával kiegészítsék a hátteret vagy a formákat. Kompozíciós készség fejlesztése Új ötletek támogatása, személyre szóló kérdések, ötletadás. Egyéni munkák értékelése: dicséret, magyarázat. 3. Befejező rész

15 Időte rv A tervezet kidolgozása A fejlesztő tevékenység felépítése a. Szervezés Kézmosás Eszközök elpakolása Festős kötény levétele A feldolgozás módszerei, Indoklás Magyarázó ábrák, rajzok Értékelés Az értékelés célja saját, mások munkájának megbecsülése. Az értékelés szempontjai: b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport munkájáról Az elkészült alkotások egymás mellé helyezése: Mik láthatóak a képeken? Hány színt is láthatunk a képeken? Melyik tetszik legjobban? Miért pont az? Egymáshoz tudnátok illeszteni őket? Melyiket? Mutasd meg és illeszd össze úgy, hogy az út ugyanott folytatódjon!

16 Az óvodai tevékenység menete A fejlesztő tevékenység tartalma festés temperával, geometrikus formák kivágása színes papírból és felragasztásuk. Piet Mondrian Broadway Boogie Woogie című absztrakt festményét dolgoztuk fel a gyerekekkel. Ugyanabban az óvodában és óvodai csoportban tartottam a foglalkozást, mint az első műalkotás esetében. Ebben a csoportban nem volt jellemző a műalkotás-feldolgozás, de a gyerekek igazán nyitotta és érdeklődőek voltak a festmény iránt. Először projektor segítségével kivetítettem a gyerekeknek, egy rövid rajzfilmet, amely Mondrian műalkotásait mutatja be játékosan. Nagyon tetszett a gyerekeknek, viccesnek találták, és mivel az utolsó kép a feldolgozandó festmény volt, így közvetlenül a videó után meg is mutattam a gyerekeknek a festményt. Az előre eltervezett kérdéseimet végigvettük, a gyerekek ötleteltek, hogy mik is lehetnek a négyzetek, téglalapok. És a kivetítésnek köszönhetően még egy-egy részletet kinagyítottam, így közelebbről is meg tudtam mutatni a gyerekeknek. Miután megismertettem őket az alkotással a rajzos asztalhoz invitáltam őket, ami már elő volt készítve, így csak a munkafolyamatot kellett ismertetnem a gyerekekkel. Akkora motiváló hatása volt a kis rajzfilmnek és a kivetítés hangulatának, hogy szinte az összes gyermek odasietett az asztalhoz. A munkafolyamat első felében sárga temperával festették meg a gyerekek az úthálózatot, ami újszerű volt számukra, de nagyon élvezték. Egy-két gyermeket bíztatni kellett, hogy kezdjen bele, de miután ötleteket adtam nekik és a segítségükre voltam, már önállóan tudták komponálni a képet. Érdekes volt látni a sok különböző munkát, és a különböző keskeny/széles vonalak alkalmazását. A tervezettnél lassabban száradtak a képek, mivel az óvodában már kikapcsolták a fűtést, ezért addig a gyerekek visszamehettek picit játszani. Amikor megszáradtak a munkák, újra kiosztottam a gyerekeknek, így közvetlenül a saját képükre tehették a kivágott formákat. Csak azután tettem ki a ragasztót az asztalra, miután elhelyezték a képen a színes formákat, így előre meg tudták komponálni a képet. Voltak olyanok, akik sokáig foglakoztak a vágással, ragasztással, és részlet gazdag, kidolgozott munkát készítettek Az elkészült alkotások elemzése Az elkészült alkotások közül kiválasztottam azokat, amelyek eltérnek a többi alkotástól, és megkérdeztem a képek készítő gyermekektől, hogy mit készítettek. 1. kép

17 A kiválasztott alkotások közül az első képen a vonalhálózat vékonyabb, jól elkülönülő vonalakból áll, amik 90 -os szöget zárnak be egymással. Megfigyelhető a kevert látás, illetve működik a jellemző felületek törvénye, hiszen az úthálózatot felülnézetből, a buszt pedig oldalnézetből, vagyis leginkább jellemző felületét ábrázolta a gyermek. De a kerekeket nem jelölte, hiszen kör formát nem használtunk. Óp.: Mit látsz a képen? Gy.: Ez lehet egy parkoló. A sárga az út. Az egy busz, és ott vannak az ablakai. Óp.: Mik azok, amik nem az úton vannak? Gy.: Azok is kocsik, és amikor ilyen fehérben vannak, akkor leparkolt autók. Óp.: Miért ragasztottál egymásra két formát? Jelöl valamit? Gy.: Nem tudom. 2. kép Ezen a képen is megvalósult a geometrikus rácsszerkezet. Ez az alkotás kissé elnagyolt, a többi képhez késpest, kevésbé aprólékos és kidolgozott. Érdekes, hogy az autót és a házat azonos négyszöggel jelölte a gyermek, így csak a környezete határozza meg, hogy mit ábrázol az adott geometrikus forma. A buszt viszont formailag és egy-egy fehér téglalappal jelölte. Óp.: Mit készítettél? Gy.: Egy autópályát. Óp.: És mit ábrázolnak a téglalapok? Gy.: Ez egy busz és ez egy lakás. Óp.: És ami az, ami az úton van és olyan, mint a lakás? Gy.: Ami az úton van, az kocsi. 3. kép A harmadik képen is szélesebb vonalhálózat és elnagyolt formák láthatók, de a második képhez képest több négyszöget ragasztott fel a gyermek. A rácsozatok geometrikusan találkoznak, a vonalak nem hullámoznak. Az elhelyezett mértani alakzatok közül csak egyet osztott fel a gyermek, ami az ablakot jelöli. Óp.: Mi van a képen? Gy.: Hát ezek itt kocsik, ezek inkább házak, ez is kocsi, ez kamion, ez kamion, ez is. Óp: Mit jelent a fehér négyszög a piroson? Gy.: Az, az ablak. Óp.: És mik a sárga vonalak? Gy.: A sárga az út, a fehér a föld.

18 4. kép A vonalhálózat nagyon aprólékos és sűrű ezen a képen. A vonalak igen keskenyek a többiek alkotásaihoz képest. A hármas képhez hasonlóan ezen a képen is csak egy téglalap felosztott. Érdekes, hogy ábrázolásban azonos mértani alakzatok közül a gyermek néhányat garázsként, a többit pedig házként nevezett meg. Óp.:Mesélj a képről! Mi van rajta? Gy.: Ezek itt a vonalak az autópályán, ez pedig az ablaka a háznak. Óp.: És mik azok a kicsik, amik a fehéren vannak? Gy.: Azok a házak. Óp.: És akkor mik a sárga vonalak? Gy.: Az autótest. Óp.: Az micsoda? Gy.: Amin mennek az autók. Óp.: Az úttestre gondolsz, nem? Gy.: De, csak én úgy szoktam nevezni. Óp: És ami nem az úton van, az mi? Gy.: Ő, azok a házak. Itt pedig a garázs, ez a három. 5. kép A rácsozat az ötös számú képnél nem teljesen egyenes, inkább hullámzó. A gyermek szándékosan megkülönböztette az alkotás során a járművek és a házak színét. Ezenkívül a házakat homogén felületű négyszögek jelzik, az autókat és buszokat pedig felosztotta. A formák az adott jármű funkcióját is tükrözik, ezért hosszabb a kamion az autóknál, derül ki a képhez fűzött magyarázatból. (Ez egyébként, az egyes, a kettes és a hármas képnél is megfigyelhető.) Óp.: Mit látsz a képen? Gy.: Autó, ház, kamion. A kamion azért ilyen hosszú, mert az szállít mindenfélét. Óp.: Mit ábrázolnak a sárga vonalak? Gy.: Az, az út. Óp.: Ami nem az úton van, az micsoda? Gy.: Az ház. Óp.: És mi az a fehér az autókon? Gy.: Az, az autó teteje. 6. kép

19 A hatos számú képen is megfelelő a vonalhálózat, hiszen körülbelül 90 -os szöget zárnak be a vonalak egymással. Talán ezen a képen a legnagyobb az alakzatok közötti méret különbség. A képhez fűzött magyarázatból kiderül, hogy a gyermek úgy értelmezte a feladatot, hogy a sárga rácsozat nem az utat, hanem a járdát jelöli, így ő arra nem is ragasztott geometrikus formákat. Óp.:Mit készítettél? Mesélj róla! Gy.: Ez egy busz,és azok ablakok, ez két ház, és ez egy autó, ez is autó. Óp.: Mit jelent a sárga vonal? Gy.: Járda. Óp.: És ha az a járda, akkor hol mehetnek az autók? Gy.: Hát mehetnek így és így, a gyalogosok meg itt átmehetnek. 7. kép A hetes számú képen 90 -os szöget tárnak be egymással a vonalak, de ez valószínűleg az eszközhasználatnak és az életkori sajátosságoknak köszönhető. A mértani formák között viszont négyszögeket láthatunk. A hatos számú képpel ellentétben itt a sárga vonalakon láthatjuk az alakzatok nagy részét, mellette pedig nagyobb, üres felületeket, amik a házakat jelölik. Óp.: Miket készítettél? Gy.: Kocsikat meg házakat. Ezek kocsik, a fehérek a házak. Óp.: És akkor mik a sárga vonalak? Gy.: Az, az út. 8. kép A nyolcas számú kép talán az egyik legaprólékosabban elkészített munka. A rácsozat nehezen kivehető a széles vonalak miatt. A lap fehér része szinte alig látható. Az úton haladó autók mindegyike egyformán van jelölve, felosztott téglalapokkal. Közvetlenül az utak mellett állnak a házak, melyek tudatosan, minden hézagban megtalálhatók. A képen minden felülnézetből látható, még a házak tetején látható ablakok is tetőtéri ablakok derült ki a képhez hozzáfűzött magyarázatból. Az alkotások közül talán ez a legtudatosabban elkészített munka, mutatva ezzel, az azt készítő gyermek magas értelmi fejlettségi szintjét. Óp.: Mesélj a képről!mit készítettél? Gy.:Ami nem a sárgán van azok a házak, amik itt vannak, azok az autók. Óp.: És mi a sárga? Gy.: Út. Óp.: Mit jelentenek azok a fehér négyszögek?

20 Gy.: Az autó tetejét. Óp.: És a házakon? Gy.: Azok az ablakok, mert a tetőtérben is laknak. Azért ezt az alkotást választottam a feldolgozáshoz,, mert úgy gondolom, hogy az óvodában ritkán, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az absztrakció fogalmával. Pedig fontos lenne, hiszen ez egy olyan élménybázis megteremtésére ad lehetőséget a gyermekek számára, ami a későbbi és a jelenlegi megismerésben az absztrakt fogalmakat, absztrakt értelmezési mezőket és absztrakt gondolkodást folyamatossá, további asszociációs bázisokká alakítja. Egyrészt a vizuális absztrakció megismerése a cél, hiszen ezáltal a gyermekek elindulhatnak a formamegfeletetések mindennapi és exkluzív irányába. Ráéreznek olyan formamegfelelésekre amelyek a különleges vizuálisnyelvi üzeneteket (műalkotás) jellemzik.. Másrészt a hétköznapokban használatos vizuális absztrakció megismerése is fontos, ami a mindennapi vizuális kommunikációban a direkt közlésformákban mutatkozik meg jelek szimbólumok, indexek, piktogrammok, emblémák (kereszt, közlekedési táblák, diagrammok) formájában. A vizuális absztrakciós gyakorlatok segítségével a vizuális információk feldolgozásának hatékonysága, a jelek felismerése, és használata is fejlődik. A végső cél, természetesen hogy a gyerek alakítani is tudja ezeket a vizuális információkat és ne csak passzív befogadó legyen. A mai gyerekek számára pedig különösen fontos lehet, hogy megtanuljanak elvonatkoztatni a konkrét dolgoktól, hiszen rengeteg olyan képi információval találkozhatnak a különböző modern kommunikációs eszközök használata során ami analóg jelenik meg. Ezek használatához viszont gyakran nincs szükség különösebb gondolkodásra, mert az információ készen jut el a felhasználóhoz. Az absztrakció Mondrian egyik, - nagyvárosi életérzést közvetítő - festményével könnyen beemelhetővé válik az óvodai vizuális nevelésbe. A felhőkarcolók struktúráját játékosan megfogalmazott,a gyorsaságot és a változatosságot árasztó festmény hangulata és színvilága közel áll a gyermekek életkori sajátosságaihoz. És ezután képes lesz a gyermek arra, hogy bármilyen eseményt, szituációt absztrakt módon tudjon kezelni. Új utakat nyitunk meg az ehhez hasonló élményekkel, hiszen a gyermekek számára ez élményként jelenik meg.

21 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép 5. kép 6. kép 7. kép 8. kép

22