Miskolci Egyetem Marketing Intézet. A jazz miskolci piaca és közönsége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Marketing Intézet. A jazz miskolci piaca és közönsége"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Marketing Intézet A jazz miskolci piaca és közönsége Marien Anita Brackó Petra Miskolc, 2012

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. Fogyasztói magatartás... 6 I.1. Életstílus és fogyasztás... 8 I.1.1. Többdimenziós életstílus tipológiák... 9 I AIO-modell... 9 I VALS-modell I Sinus-Milieu-modell I.1.2. Egydimenziós életstílus tipológiák II Szemiometria-modell I Young and Rubicam 4C s I VALS 2-modell I.2. Életstílus kutatások Magyarországon I.2.1. GfK-modell I.2.2. Gallup-modell I.2.3. TGI-modellek I.2.4. Gfk Tárki-modell II. A kultúra fogalma II.1. Klasszikus kultúra II.2. Kultúra és a közgazdaságtan II.2.1. Áru-e a kultúra? II.2.2. Termék vagy szolgáltatás? III. A jazz története és fejlődése IV. A jazz Magyarországon V. A miskolci közönség Primer adatgyűjtés A kutatás módszertana Összegzés Befejezés

3 Irodalomjegyzék Melléklet Kérdőív Ábrajegyzék

4 Bevezetés Tényleg következtethetünk az ember legfőbb tulajdonságaira csupán annak alapján, hogy ki a kedvenc zenekara, vagy, hogy van-e egyáltalán? A kutatók szerint igen, sőt, mindez fordítva is működik: szokásaink alapján döntenek arról, milyen kultúrtermékeket fogyasztunk. Az, hogy milyen színházi darabra váltunk jegyet, hogy milyen zenét hallgatunk az autónkban, kétségtelenül sok mindent elárul rólunk. Szakdolgozatom témájaként a kultúrafogyasztást, azon belül pedig a jazz népszerűségének kutatását választottam fogyasztói magatartás szempontjából. Témaválasztásom oka a személyes kötődés és a jazz iránti érdeklődés. Az elmúlt években Magyarországon a jazz zene egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Budapesten koncentrálódik a műfaj alkotóiból és élvezőiből álló közönség, a vidéki városoknak nehéz dolguk van a felzárkózásban. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy mik a jellemzői a miskolci lakosság jazzel kapcsolatos magatartásának, zenei ízlésének és mi rejlik ennek hátterében. Ehhez a zenehallgatási gyakorlaton túl, megvizsgálnom az egyének kulturális fogyasztási szokásait, szabadidő eltöltését és anyagi lehetőségét. Nem titok, hogy rétegzenéről van szó. Kérdőíves kutatásomból is kiderül, hogy a műfaj megosztja a közönséget. A kutatást megelőzően szekunder források alapján tájékozódtam a fogyasztói magatartás elméleti hátteréről, életstílus-modellek kialakulásáról és a kultúra, életünkben betöltött szerepéről. Szeretném bemutatni tehát, hogy az életstílusnak és az életmódnak milyen szerepe van kulturális fogyasztásunk tekintetében. Fogyasztói magatartásunk vizsgálata bepillantást enged mindennapi életünkbe, viselkedési szokásainkba. Munkám központi gondolata, hogy az improvizatív zenét vizsgálva képet adjak annak fejlődésének történetéről, magyarországi megjelenéséről, miskolci közönségéről és lehetőségeiről a város kulturális életében. 4

5 Az elemzéshez szükséges primer adatokhoz kvantitatív kutatás segítségével jutottam. A vizsgált témakörre vonatkozóan a következő hipotéziseket állítottam fel: 1. A jövedelem hatással van a kulturális kiadásokra. 2. A magasabb jövedelemmel rendelkezők többet költenek egy-egy kulturális esemény látogatása alkalmával. 3. Nincs összefüggés a zenei ízlés és a kor között. 4. A kultúraközvetítésért felelős csatornák közül az internet tájékoztatja a leghatékonyabban a fogyasztókat. 5. A miskolci lakosság körében a jazz népszerű műfaj. Szakdolgozatom záró szakaszában megpróbálom bebizonyítani vagy cáfolni ezeknek a feltevéseknek a helyességét a kérdőív eredményeinek segítségével. 5

6 I. Fogyasztói magatartás A kultúra révén elsősorban nem a testünk, hanem a személyiségünk épül. (Magyari-Beck, 1994, 28.old.) Véleményem szerint ez a legfontosabb dolog, amely valóban megkülönbözteti a kultúrát minden egyéb fogyasztási jószágtól. Ennek nyomán eszmefuttatásom a fogyasztói magatartás hátterében álló tényezők kutatására irányul. A fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, mely a javak és a szolgáltatások vásárlásában, használatában, és a vásárlás tervezésében jut kifejezésre. (Hofmeister-Tóth, 2003, 12.old.) Tehát vizsgálatát az egyén szintjén kell elkezdeni. Ahhoz, hogy megismerjük a fogyasztók egy csoportjának vagy egy piaci szegmensnek a magatartását, fontos tisztázni, hogy az a vásárló miért viselkedik úgy, ahogy viselkedik, és miért fogyasztja azt, amit fogyaszt. A kutatások során egyre kisebb csoportokat definiálhatunk, hogy a vásárlói igényeket maximálisan ki tudjuk elégíteni. Dolgozatomban megpróbálom kideríteni azt, hogy ki az a maréknyi közönség, aki jazzt hallgat, és mi befolyásolja koncertlátogatási szokásukat. A fogyasztói magatartás tanult magatartás, melyet négy fontos tényező befolyásol (Kotler, 2002): 1. Kulturális jellemzők (kultúra, szubkultúra, társadalmi osztályok) 2. Társadalmi jellemzők (referenciacsoportok, család, szerepek és státusok) 3. Személyes jellemzők (kor és családi életciklus, foglalkozás, gazdasági körülmények, életmód, személyiség és énkép) 4. Pszichológiai jellemzők (motiváció, észlelés, tanulás, gondolkodásmód és attitűd, érzékelés) 6

7 1.Ábra: A fogyasztást befolyásoló tényezők Forrás: A fogyasztók szokásainak megismerésével kapcsolatban számos csoportosítás, illetve szegmentációs technika készült. A fogyasztók társadalmi státuszára irányuló kutatásokat az ESOMAR ABC egységesítette. Szociáldemográfia és személyes jellemzők kiegészültek a vagyoni helyzet vizsgálatával. A tipológia 6-státuszcsoportot mutat be: - A: Felső társadalmi csoport ( gazdagok ) - B: Felső-közép társadalmi csoport ( jómódúak ) - C1: Középréteg ( tehetős középosztály ) - C2: Alsó középréteg ( tisztes közép ) - D: Felső lemaradó réteg ( leszakadók ) - E: Alsó társadalmi csoport ( szegények ) A fogyasztás színvonalában felállított, fentről lefelé haladó sorrend lényeges különbsége más, szociáldemográfiai (nemek szerinti szegmentálás) kritériumhoz képest annyi, hogy azok nem biztos, hogy hierarchikusan épülnek fel.(veres-hoffmann-kozák, 2006) 7

8 A piackutatók belátták, hogy pusztán a demográfiai és státuszt leíró változók nem elegendőek a fogyasztói magatartás hatékony megismeréséhez, hiányzott belőlük a megértéshez szükséges kellő, kiegészítő információ. Új eszközöket (pl. VALS -teszt, AIO-módszer, Sinus Milieumodell) fejlesztettek ki a fogyasztói szegmensek személyiség- és életstílus-alapú azonosítására. Ezek a tipológiák segítenek egy-egy termék tényleges és potenciális célcsoportjának a meghatározásához, a fogyasztók szokásainak, értékrendjének, attitűdjének megismerésében. Életvitelük ismerete hozzájárul az értékesítési csatornák és a marketingkommunikáció hatékony megválasztásához. I.1. Életstílus és fogyasztás Az életstílus egy általános mód, ahogy az emberek élnek; ahogy idejüket eltöltik, és pénzüket elköltik.(wind-green, 2006) Megmutatja az egyén számára fontos értékeket. Magába foglalja azokat az ismételt, szokásszerűen végzett tevékenységeket, melyek kielégítik az ember szükségleteit. Kultúrafogyasztás esetén, pedig kapcsolatokat, viszonyt létesít más emberekkel, közösségekkel, intézményekkel. Az életmód fogalma szorosan összekapcsolódik az életstílus jelentésével, amelyhez még kötelezettségeink, munkánk, szabadidős tevékenységünk tartozik (Vitányi, 2006). A kutatás gyökerei az 1970-es évekre vezethetők vissza, amikor jellemzővé vált a társadalmi csoportok kisebb-nagyobb csoportba való tömörülése, melyek hatására jelentős változások mutatkoztak a fogyasztásban. A leggyakoribb szegmentációs kritériumok (nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem, lakóhely) már nem adtak elegendő információt a fogyasztói magatartás megismeréséhez, illetve megértéséhez, ezáltal szükségessé vált az egyének életstílusának, életmódjának részletesebb kutatása (Törőcsik, 2006). Az életstílus kutatás egyik csoportja a családok fogyasztására irányuló kutatás. A család szerepe döntő fontosságú az egyén magatartásának, viselkedésének kialakulásában. Azért tartom fontosnak megemlíteni, mert életviteli-, művelődési szokásainkat és értékítéletünket a szülők befolyásolják. Ugyan nagy szerepet játszanak a társadalomba történő integrációnkban, 8

9 fogyasztásbeli eltérések vannak az egyén és az otthonról hozott szokások között. Személyes példaként említeném, hogy a jazz iránti vonzalmam teljesen független a családom zenei hovatartozásától. Gyerekkoromban Ravel és Karl Orff bakelitlemezén kívül nem voltam tájékozott a zenei műfajokban. A jazzel szépen, fokozatosan barátkoztam meg. Családom mai napig elvontnak nevez, mert számukra ez idegen és szokatlan hangzásvilág. Ezért is gondolom úgy, hogy a jazz szeretete egyén személyiségétől és ízlésünktől függ, így inkább az életstílus kutatás másik csoportjára, az egyéni életstílusra vonatkozó tényezőkre helyezem a hangsúlyt. (Veres-Hoffmann-Kozák, 1996) I.1.1. Többdimenziós életstílus tipológiák (Veres-Hoffmann-Kozák, 2006; Törőcsik, 2006; Bukodi, 2006) Az egyéni életstílusra befolyást gyakorló tényezők nemcsak az érdeklődés szintjét, termékpreferenciát, hanem a fogyasztási szokásokat is befolyásolják. Az életstílus kutatások a gazdaság szempontjából azért szükségesek, hogy minél több fogyasztó vegye igénybe a kultúra adta lehetőséget. Szociológiai értelemben, pedig arra kell figyelni, hogy a fogyasztói csoportok szerkezete, összetétele, életstílusa hogyan változik. I AIO-modell A módszert az 1970-es években fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban. Az módszer az angol elnevezés kezdőbetűiből kapta nevét (Activities, Interest, Opinions). A hagyományos demográfiai ismérveken kívül, ún. pszichografikai tényezőket is figyelembe vett. A modell alapvetően három dimenziót vizsgál: tevékenység, érdeklődés, vélemény. A kulcsszerep mégis az aktivitáson van, ugyanis a kutatók pontosabb eredményeket kaptak akkor, ha az egyének valódi tevékenységét vizsgálták, nem pedig hogy hogyan viszonyulnak az élet dolgaihoz. A 300 kérdésből álló kérdőívet túl bonyolultnak tartották, ezért a kérdések számát 100-ra csökkentették. A válaszok jelentős részét egy 1-től 6-ig terjedő Likert-skálán kell megjelölni. 9

10 Tevékenységek Érdeklődés Vélemények Demográfia Munka Család Önmagunkról Kor Hobbi Otthon Társadalmi kérdésekről Végzettség Társ-i események Munka Politikáról Jövedelem Vakáció Kikapcsolódás Üzletről Foglalkozás Szórakozás Közösségi élet Gazdaságról Családi állapot Klubtagság Divat Oktatásról Lakóhely Vásárlás Étkezés Termékekről Településnagyság Sport Média Jövőről Életciklus szakasz Teljesítmény Kultúráról 2. Ábra: AIO-modell Forrás: Saját szerkesztés a fogyasztói magatartás előadásanyagből A modellt továbbfejlesztették, így olyan dimenziók figyelembevételére is sor kerülhetett, mint: az értékek kutatása, attitűdök, média- és termékhasználat. I VALS-modell Az értékeket és az életstílusokat (Values and Lifestyles) kombinálja a Michell által kifejlesztett Vals-módszer, mely a következő hierarchikus gondolat nyomán fejlődött ki (Lawson-Todd, 2002): Kultúra és társadalom Csoport-és személyes elvárások és értékek Életstílus-jegyek és értékek Vásárló fogyasztási reakciója Láthatjuk, hogy a tágabb értelemben vett kulturális környezetből következnek az elvárások és értékek, majd a vásárlásban zárul a folyamat. 10

11 Az eredeti változat összesen 9 életstíluscsoportot fog át 4 kategórián belül. I. Integráltak: A legmagasabb iskolai végzettségűek tartoznak ide, főleg a 40 éves korosztályból. Kiegyensúlyozottság, tolerancia és nyitottság jellemző rájuk. A környezetre érzékenyek, minőségorientáltak, így egyedi, kiváló tulajdonságú termékeket részesítik előnyben. II. Kívülről irányítottak: Elfogadott társadalmi normáknak való megfelelésre törekednek. a. Sikeres: az üzleti és gazdasági élet meghatározó személyei, magas jövedelemmel rendelkeznek. Érték számukra a státusz, siker, hírnév. Luxusfogyasztás jellemző rájuk. Kezdeményező fogyasztói típusok. b. Feltörekvő: a sikeresek életstílusát próbálják követni. Ambiciózusak, szeretik a kihívásokat. Fogyasztásukban szeretnek kitűnni, túlhangsúlyozzák a fogyasztási szimbólumokat. c. Beilleszkedett: konzervatív szemléletűek, hagyományőrzők. Értékük a megbízhatóság. Szabadidejük nagy részét otthon töltik. A népszerű márkákat és termékeket fogyasztják a legszívesebben, és mivel nem törekszenek változatosságra a fogyasztásban, márkahűek. III. Belülről irányítottak: Az önkifejezés és az önmegvalósítás az elsődleges céljuk, amit a fogyasztásban is érvényesítenek. a. Társadalmi felelősséget érzők: fontos számukra az értékmegőrzés, egészség- és környezettudatosak. Fogyasztásukra is az egyszerűség jellemző, nem tartoznak a tömegfogyasztók közé. b. Élménygyűjtők: az új dolgokra igazán fogékonyak, saját tapasztalatok megszerzésére törekvő, a 20-as éveik közepén járó hedonisztikus fogyasztói csoport. c. Öntörvényűek: ők a fiatal felnőttek, rendkívüli energiával bírnak. Szeszélyesség és hóbortos viselkedés jellemző rájuk. Kérkedő fogyasztók. IV. Szükségletvezéreltek: Biztonságra törekszenek a tagok. Nagyon árérzékenyek, küzdenek a túlélésért. a. Megkapaszkodók: viszonylag fiatalok, akik a szegénység határán folytatják küzdelmüket, ezért gyanakvóak. A legalapvetőbb szükségleteik kielégítésére törekszenek. 11

12 b. Túlélők: merev és mintakövető idősebbek alkotta csoport. Fontos számukra a biztonság. Megfontolt, óvatos fogyasztók, döntéseiket az ár befolyásolja. A módszerrel végzett kutatások olyan interkulturális nehézségekre hívták fel a figyelmet, mint például a bizalmat érintő kérdések lehetséges válaszainak hiánya, a beállítódást vizsgáló kérdéseknél a tagadó értelmű válaszok vagy az életkor-kategóriákba való nem pontos besorolásra.(kozák, 2011) I Sinus-Milieu-modell A Sinus Sociovision heidelbergi piackutató cégről elnevezett modellt főleg a német tévénézőmérésben a mai napig használják. Központjában a mindennapi élet valósága áll. A módszer 10 életstíluscsoportot sorakoztat fel 4 kategóriában. A dimenziók a következők: életcélok, értékstratégia, társadalmi helyzet, munka és teljesítmény, társadalomkép, családi és társas kapcsolatok iránti attitűdök, szabadidő-eltöltési szokások, példaképek, mindennapok életstílusa. I. Társadalmi irányadó csoportok: Tagjai leginkább tudnak élni a gazdaság adta javakkal és szolgáltatásokkal. a. Integráltak: sikerorientált fogyasztói elit. A sikereket teljesítményükkel szeretnék elérni. Magas képzettségűek, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek. Igényes fogyasztók. b. Intellektuális milieu: környezettudatos egyének csoportja, akik felelősséget éreznek a hátrányos társadalmi helyzetűek iránt. Számukra a munka kihívás, de nem sikerorientáltak. Individualizmus jellemző rájuk. c. Posztmodern milieu: fő céljuk az önmegvalósítás. Visszautasítják a társadalmi normákat és ideológiákat. Különböző életformákkal próbál megélni. A fogyasztásban a szokatlant, de eredetit keresi. II. Modern főáram (mainstream): Legmeghatározóbb fogyasztó réteg, akik lépést tartanak a fejlődéssel. Mondhatjuk, hogy a középosztály tartozik ide. 12

13 a. Adaptív milieu: fizikailag és szellemileg is jól képzett fiatalok, akik önállóságra törekednek. Meglehetősen jól tájékozott fogyasztók, fontos számukra a minőség. b. Státuszorientált milieu: a csoport tagjai próbálnak az átlagosnál sikeresebbek lenni. A státusszimbólumok, a presztízs és a pénz nagy szerepet játszanak az életükben. c. Modern polgári milieu: a harmonikus élet, a biztonság, a jó életminőség kiemelkedően fontos számukra. A szociális értékek nagy szereppel bírnak életükben. A jó minőségű márkákat kedvelik. III. Tradicionális főáram: Az 50 évesnél idősebb egyének csoportja, akik tradíciókövetők. a. Tradicionális polgári milieu: biztonság- és értékmegőrzésre (rend, kötelesség, megbízhatóság) törekszenek. Takarékoskodóak, hosszú ideig használnak egy terméket. Új és ismeretlen termékek vásárlására nem nyitottak. b. Tradicionális munkásmilieu: nincsenek nagyravágyó céljaik, lehetőségükhöz igazodva élik kielégítő életüket. Egyszerű, takarékoskodó fogyasztók. A megbízható, tartós termékeket kedvelik. IV. Modern alsó rétegek: Élethelyzetük eltér a hagyományos szegény rétegtől. Középkorú és annál idősebb, alacsony jövedelmű korosztály alkotja ezt a csoportot. a. Anyagias fogyasztói milieu: Alsó osztály, aki szeretne a középosztályhoz tartozni, de általában hátrányban részesítik őket. Nem foglalkoznak a jövővel. Ösztönös fogyasztói magatartás jellemzi őket, előnyben részesítik az élvezeti cikkeket. b. Hedonisztikus milieu: céljuk a szabadság, kötöttségek nélküli mozgalmas élet. spontán viselkedés jellemző a csoport tagjaira. Elutasítják a konvenciókat, a tradicionális hagyományokat. Ösztönös fogyasztói magatartás jellemző rájuk és gyakran felelőtlenül bánnak a pénzzel. Főleg a szórakoztatóelektronikai és multimédiás termékekre irányul figyelmük. 13

14 I.1.2. Egydimenziós életstílus tipológiák Az egydimenziós elemzési technikákat a marketingkommunikáció hatékony alkalmazására használják. Koncentráltabb jellemzőket tartalmaznak, ezzel segítve a kommunikációs üzenet megfelelő csoportokhoz való eljutását. Alkalmazási területei: termékfejlesztés, médiatervezés, reklámüzenetek kialakítása. II Szemiometria-modell Kiindulási alapja a nyelv, amely minden társadalom kultúráját közvetíti. 210 fogalmat használ, amely a meghatározó értékek, és értékrendek jellemzőire fókuszál. Az egyének beállítottságai, attitűdjei és életvitele ezeken az értékrendeken alapulnak. A kutatást a TNS Emnid 1998 óta minden évben megismétli. I Young and Rubicam 4C s A módszert a Young and Rubicam nemzetközi reklámügynökség dolgozta ki a Valsmodellre támaszkodva. A rövidítés az angol nevek azonos kezdőbetűjéből ered: Cross Cultural Consumer Characteristics. A modell szintén az értékeket, nem pedig az életstílust helyezi a középpontba. A reklámügynökség ezeknek a segítségével próbálja kideríteni, hogy milyen kommunikációval lehet elérni a különböző fogyasztói csoportokat. A 30 kérdésre adott válasz alapján az egyéneket 7 csoportba tudják sorolni: egyediek, törekvők/törtetők, sikeresek, reformerek, átlagpolgárok, küszködők, beletörődők. I VALS 2-modell Az egyszerűség és az áttekinthetőség kedvéért a VALS-modell a 80-as évek végén átdolgozásra került. 35 kérdésből álló kérdőív az egyének érdeklődésére és tevékenységére helyezte a hangsúlyt. Meggyőződés-, státus-, és tevékenységorientáltakat különböztet meg a modell. 14

15 I.2. Életstílus kutatások Magyarországon I.2.1. GfK-modell A GfK-csoport a 33 kérdésből álló ívet minden évben országszerte lekérdezi az értékek, szokások, attitűdök, fogyasztói minták megismeréséhez. Többváltozós elemzés jellemzi a modellt. Életstílus-csoportjai a következők: gyökérkeresők, győztesek, hagyományőrzők, feltörekvők, beilleszkedettek. I.2.2. Gallup-modell A Magyar Gallup Intézet 1998 óta végzi kutatásait a Gallup Életstílus Modell segítségével. Olyan többdimenziós tipológiát tartalmaz, amely horizontálisan és vertikálisan is felosztja az egyének típusait és fogyasztását. 3. Ábra: Az életmódcsoportok fogyasztói státusz szerinti rendeződése Forrás: 15

16 I.2.3. TGI-modellek Magyarország Marketingkutató Kft. által megalkotott bonyolult módszer a Target Group Index. A kommunikációs és fogyasztói tipológia főleg demográfiai adatokat sorakoztat fel. Nemzetközi sikerinek köszönhetően közel 50 országban alkalmazzák. A fogyasztói életstílus csoportjai: a. Fogyasztói elit: fogyasztásban márka és minőség szerint választ, újdonságokra nyitott, kihívásokat élvező csoport. b. Sikeres (belülről vezérelt, igényes): fogyasztásban csak márkaorientáltak. A tagok számára fontos a család és a szociális kapcsolat. Megfontoltak, nem szeretik a kockázatos helyzeteket. c. Élménygyűjtő: a divat és a márka játszik meghatározó szerepet a fogyasztásukban. Gyorsan hoznak döntést és hajlamosak a felelőtlen pénzköltésre. d. Hedonista beilleszkedett (belülről vezérelt mainstream): nagyon fontos számukra a minőség és a márka. Közepes anyagi, kulturális, kapcsolati tőkével rendelkeznek. e. Beilleszkedett, mértékletes (kívülről vezérelt mainstream): a családorientált csoport is közepes volumenekkel rendelkezik. Megfontoltak, szeretnek vásárolni, de mindig a legalacsonyabb árakat keresik. f. Megkapaszkodó: könnyen befolyásolható, divatorientált, mégis alacsony anyagi javakkal rendelkezik. Szeret kipróbálni többféle márkát. g. Lemaradó (szükségletvezérelt): családorientált, újdonságokra nem nyitott egyének, akik beosztással élnek és kerülik a kockázatot. Szabadideje nagy részét otthon tölti. A marketing stratégia leghatékonyabb modellje, mely igen mélyrehatóan foglalkozik a fogyasztók viselkedéseivel, így megkönnyítve a célcsoportok kiválasztását. I.2.4. Gfk Tárki-modell A GFK Hungária és a Tárki Társadalomkutatási Intézet univerzális fogyasztói magatartás modellje a fogyasztói társadalom újszerű rétegződését nyújtja a kutatóknak. Előrejelzései pontos képet adnak egy-egy fogyasztói csoport által vásárolt/fogyasztott termék vagy szolgáltatás esetén, illetve bemutatja, hogy hogyan reagálnak a piaci változásokra. A 16

17 modell a magyar népesség fogyasztói szokásait vizsgálta a következő hat dimenzió szerint: lakásminőség, anyagi javak birtoklása, élelmiszer és ruházkodás, kultúra, információs technológia, pénzügy. Nyolc jellegzetes fogyasztói csoport jövedelem szerinti rangsora (Gfk Hungária, 2008): a. Felső plusz: fiatal, felsőfokú végzettségű, budapesti lakosok tartoznak ide, akik a lakosság csupán 4%-át teszik ki. Magas jövedelemmel rendelkeznek, fogyasztásuk minőségorientált az élet minden területén. b. Felső klasszik: a fogyasztói társadalom felső rétege (2%), akik szintén felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Fogyasztás alkalmával a változatosságra törekszenek, ami az élelmiszer- és a ruhavásárlásra és magaskultúra fogyasztására különösen kiterjed. Gyakran van köztük műgyűjtő. c. Befutott értelmiségiek: a főleg Budapesten és a megyeszékhelyen élők csoportja. Jövedelemi szintjük az előző csoportéhoz hasonló. Magaskultúrafogyasztásukra a költekezés a jellemző, kerülik az egyszerű, mindenki által hozzájutható kultúra fogyasztását. d. Hedonista fiatalok: ez a csoport a társadalom 17%-át teszi ki. Átlag feletti jövedelmüket változatos élelmiszerekre, ruhákra és IT-termékekre költik. Az egyszerű, könnyen hozzáférhető kulturális életet preferálják. e. Városi alsó-közép réteg: a csoport zömében budapesti tanulókból vagy aktívakból áll. Az aktív rétegen belül magas a szakmunkások, kiskereskedők, kisiparosok, alkalmazott értelmiségiek aránya. A könnyen hozzáférhető kultúrafogyasztás jellemző rájuk. f. Szegény nyugdíjas: jellemzően nyugdíjasok alkotta csoport, azonban ide tartoznak a hozzájuk hasonló életstílussal rendelkező aktívak is, a társadalom 25%-a. Többnyire szakmunkás végzettségűek. Otthon- és szolgáltatásközpontú étkezés jellemzi őket. Magaskultúra és IT-termékek fogyasztása nem jellemező rájuk. g. Szegény munkásréteg: az élet legtöbb területén a fogyasztásuk átlagon aluli. Jellemzően év közötti szakmunkás végzettségűek alkotják ezt a csoportot. Jövedelmük miatt az élelmiszerek fogyasztását korlátozzák az olcsó és egyszerű ételekre. 17

18 h. Underclass: a legrosszabb anyagi körülmények között ők élnek. Gimnáziumi érettségivel nem rendelkeznek. Alacsony jövedelmük miatt az alapvető élelmiszerek mennyiségét sem tudják rendszeresen biztosítani. A Gfk Tárki modellje az egyetlen, ami a kultúrát is besorolja az életstílust befolyásoló tényezők közé. Véleményem szerint azért, mert a többi módszer nemzetközi összehasonlítások alapjait szolgálja. Nehezebb lenne a helyzet, ha az országok és a különböző kultúrák közötti összefüggéseket kellene vizsgálni. Az életstílus csoportok figyelemmel kísérik a társadalomban bekövetkezett demográfiai és kulturális változásokat, és ennek alapján próbálják kutatási eredményeikkel hűen tükrözni a valóságot. A kutatások nagy része az egyéni fogyasztásra fókuszál, a szubjektum szintjén, az attitűdök és a megélt tapasztalatok alapján. Bár a kultúra és a kultúrcikkek fogyasztása mindenkinek a magánügye, mivel fogyasztása rengeteg üzenetet hordoz rólunk a külvilág számára, ennek segítségével jobban megismerhetnek minket és fogyasztási szokásainkat. 18

19 II. A kultúra fogalma A kultúra kifejezés napjainkban rendkívül sokféle jelentéssel bír, a lexikonokban és értelmező szótárakban számos meghatározásával találkozhatunk. Egy 2009-ben végzett kutatás szerint a kultúráról így asszociálunk: Magyarországon, a kifejezés hallatán a megkérdezettek elsősorban az irodalomra és a színházra gondolnak, míg az uniós polgároknak elsőként általában a képző- és az előadó-művészet jut eszébe. (KSH, 2009) A szó a latin colere (művelni) igéből származik. Eredeti jelentése a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódott és főként a föld művelését, gondozását jelentette. Cicero már nem csupán a földre és az anyagi javakra vonatkozott a művelés, hanem a lélek jobbítására is, hiszen a filozófiát a lélek művelésével azonosította. 1 Az Idegen szavak és kifejezések szótára kultúra fogalma alatt a következőt olvashatjuk: a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége.(bakos, 2009) Olyan fogalmakat említ, mint a művelt állapot, művelt viselkedés, egyéni műveltség. A Magyar Értelmező Kéziszótár még hozzáteszi: a kultúra a művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása.(pusztai, 2003) Dolgozatom kultúraértelmezésében a művelődés, műveltség szavak állnak legközelebb az általam használt kultúra fogalomhoz, ugyanis a jazz-hallgatás, mint kulturális tevékenység hasonló jelentéstartalommal ruházható fel. Hofmeister következőképpen fogalmaz: A kultúra azon tanult meggyőződések, értékek és szokások összessége, amely egy adott társadalomban irányítják a fogyasztók magatartását. (Hofmeister, 1996, 83. old.) Minden, amit az ember tesz döntéseket szül és szükségletet elégít ki.(vitányi, 2000) Vitányi Iván szociológus gondolatát azért említem meg, mert hozzá tudom kapcsolni az általam kutatott fogyasztói magatartás témaköréhez. A kultúrafogyasztás a globalizációnak köszönhetően rendkívül nagy változáson ment keresztül, aminek úgy gondolom, komoly hatásai vannak az emberek 1 19

20 szabadidő tervezésére és így a kulturálódásukra, ami változásokat hozhat a jazz iránt érdeklődők zenehallgatási szokásaiba is. II.1. Klasszikus kultúra A klasszikus kultúra időszaka a XVIII-XIX. századra tehető, amikor megjelentek a kulturáltság és a műveletlenség közötti különbségek első jelei. A társadalmi szerkezetváltozásoknak következtében a kor közgazdászai úgy tekintettek a művészetre, mint jelenségre, amely az élet többi területével, valamint a gazdasági folyamatokkal összehasonlítva, eltéréseket mutat. A piac és a verseny adta lehetőségek pozitív hatásaként értelmezhető, hogy a művészeti alkotások teret engedtek a szabad önkifejezésnek. 2 A következőkben bemutatom a klasszikus közgazdaságtan elméleteit, melyek többnyire a fiziológiai szükségletek kielégítésére alapoznak. Látni fogjuk azonban, hogy megjelenik az igény egy magasabb rendű szükséglet iránt, aminek központjában a kultúra áll.(magyari-beck, 1994) Kotler szerint egy termék lehet bármi, amivel adott szükséglet, vagy igény kielégíthető. (Kotler, 2002, 40.old.) Eszerint léteznie kell egy olyan egyéni és/vagy társadalmi szükségletnek, melyet - dolgozatomhoz kapcsolódóan - a zene képes kielégíteni. Rengeteg elmélet született a témával kapcsolatban és egyre többen ismerik fel a zene jelentőségét, hatását az emberi szervezetre, kultúrák közötti összekapcsoló erejét. A zene képes arra, hogy fajra, bőrszínre, nemre, életkorra való tekintet nélkül egyesítse az embereket. A közgazdaságtan a kultúrát a gazdaság rendszerében helyezi el és alárendelt szerepben lévő alrendszerként elemzi. Adam Smith szerint a kulturális javak bemutatásuk után hatástalanná válnak, ezért azokat az improduktív javak (nem termelő) közé sorolja. A művészeti ágak között nem tesz különbséget, azokat haszontalannak tekinti a gazdaság és a társadalom szempontjából is. (Smith, 1986) Scitovsky Tibor a huszadik század közgazdaságtudományának kimagasló elmélkedője is hasonló véleményen van, aki szerint a kultúrafogyasztás egyetlen célja az unaloműzés és csak egyetlen dolog különbözteti meg a kábítószertől, hogy a kultúrát csak előzetesen felkészült, 2 20

21 képzett emberek tudják fogyasztani.(scitovsky, 1976) Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon a jazz hallgatása közbeni kikapcsolódás alapfeltétele-e az előzetes felkészülés. Scitovsky szerint a kutatás, a felfedezés, a művészi és tudományos alkotás az, ami az ember által ismert stimulációs források közül a legtöbb örömet, kielégülést adja, de a szellemi munka sok más formájának is hasonló a hatása.(scitovsky, 1990, 83.old.) Smith-szel ellentétben Scitovsky nem veti meg a stimulációból származó örömöket, és a kultúrát nem közös, hanem egyéni fogyasztási jószágnak tekinti. Nem ítéli el az egyén élvezetét, és nem nézi le a művészeteknek azon formáját, amelyek elsődlegesen nem a közös ügyért dolgoznak. A közgazdász másik gondolatával maximálisan egyetértek: A kultúra az aktivitások azon csoportjához tartozik, amelyek semmiféle terhet nem helyeznek senkire, és semmiféle kárt nem okoznak senkinek. Mindazok, akik aktívan vesznek részt benne, akár csak érintettek, általa kielégüléshez és élvezethez jutnak. (Magyari-Beck, 1994, 21.old.) A fogyasztó célja a kulturális tőkefelhalmozás és annak megtartása (társadalmi élet), ami annyit jelent, hogy kulturáltnak lenni és látszani minél kevesebb ráfordítással. Tehát úgy érhetnek el alacsony befektetéssel magas szintet, ha specializálódnak egy-egy műfajra állítja Horváth Sándor.(Horváth, 2000) A kultúráról beszélgetni egy társaságban több időt ölel fel, mint maga a kulturálódás, így jelentősége legalább akkora. Ezt nevezi Horváth közvetett felhalmozásnak. Már az ókori görög filozófiában is jelen volt a művészetpszichológiai gondolkodás. Arisztotelész a katarzis élményére helyezi a hangsúlyt. A mű valós érzelmeket utánozva segít a befogadónak, hogy azzal azonosulva megszabadulhasson szenvedélyeitől. A marxista művészetpszichológia szerint ez az élmény azonban csak akkor jöhet létre, ha a műélvező ráismer a valóságra, azt a saját környezetére vonatkoztatja, vagyis a művészet a megismerés eszköze.(vitányi, 1979) Frued szerint a művész olyan személy, aki közel van a neurotikus állapothoz. A pszichoanalízis szerint túl erős ösztönszükségletek (hatalom, gazdagság, közmegbecsülés, szerelem) hajtják, melyeket eszközök híján csak a fantáziavilág segítségével tud kielégíteni. A vágyak elfolytása társadalmilag ismert formában, azaz alkotásban jelenik meg. A mű társadalmi hasznossága abban rejlik, hogy nemcsak a művész keres a fantázia világában 21

22 pótlékot, hanem a közönség is. A művészet arra szolgál, hogy helyreállítsa az egyensúlyt az ösztön én örömelvűsége és a felettes én által képviselt realitás között. Másrészt, pedig a narkózis érzésével ideiglenesen feledteti a valóság problémáit. Freud szerint a művészet segít a szocializációs tanulási folyamatokban és hatékony az agresszió szabályzására is. Véleménye szerint a zenével a szexuális tevékenységről áthelyezett öröm élhető meg.(halász, 2002) A Maslow-piramis megalkotója, Abraham Maslow az emberi szükségletek 5 csoportja között hierarchikus kapcsolatot állapított meg. A művészet iránti szükséglet, mint tudás és megértés, vagy mint önmegvalósítás iránti vágy értelmezhető. Érdekes azonban, hogy voltak olyan festők, akik inkább éheztek, csak hogy vásznat és festéket tudjanak vásárolni. Maslow elméletében egy-egy szükséglet olyan motiváló erő lehet, mely megelőzheti a piramis alján található szükségleteket.(maslow, 2003) 4. Ábra: Maslow piramis Forrás: A kultúra jelentheti a piramis felsőbb szintjein található közösség iránti szükségletet, a megbecsülést, és leginkább az önmegvalósítás eredményességét is.(hofmeister-tóth, 2008) A kultúra, a művészet, az ember életében betöltött szerepének hasznossága, a filozófiai gondolkodókat is foglalkoztatta. A Hegeli esztétika is fölemeli a kulturális fogyasztást az általános szükségletek szintjéről, ugyanis elmélete szerint a művészet abszolút szükségletet 22

23 elégít ki.(hegel, 1952) Kant szerint az esztétikum forrása a minden érdek nélküli szubjektív ízlés, vagyis a művészet magáért való és szükségletek felett álló.(kant, 1966) A maslowi értelemben legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túlmenően a fogyasztás tulajdonképpen kollektív. Közösségi abban a vonatkozásban, hogy mind a tárgyak előállítása, mind a hozzájutás többek együttműködésén múlik és a legtöbbször az elfogyasztása is valamilyen közösségi térben manifesztálódik. Több szociológus is úgy vélekedik, hogy a fogyasztás, Max Weber által definiált olyan társadalmi cselevés, amely a cselekvő, vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében máshoz igazodik. (Weber, 1987, 38.old.) Ezen gondolat nyomán Mary Douglas kulturális antropológus hozzáteszi, hogy a fogyasztás segít a társas kapcsolatok kiépítésében és annak ápolásában, és mint ilyen, kommunikáció, kreatív folyamat, sőt a fogyasztó számára preferált termék megszerzése és felhasználása az idő és tér, számára értelmes rendbe történő strukturálását is szolgálja. Paul Willis szerint is társadalmi cselekvés a fogyasztás, ami különösen fontos tényező a éves korosztály önazonosság kialakulásában.(willis, 1990) A fenti felsorolásból láthatjuk, hogy igen sokféle elmélet született a szükségletekről. Adam Smith tanításán kívül mindegyik elmélet tulajdonít valamiféle hasznosságot a művészetnek. Azonban annyit elismer, hogy a művészet képes nyújtani bizonyos élvezetet, mégis később hatását veszti. Amit nem vett figyelembe az a következő: ha az embert erőforrásként kezeljük, az élvezet igenis szerepet kaphat a termelésben, hiszen kedélyjavítóként elősegítheti a hatékony munkavégzést. Így a kultúra máris produktív jószágként értelmezhető, ha minden más funkciójától meg is fosztjuk. 23

24 II.2. Kultúra és a közgazdaságtan Az előző fejezetben már esett szó a közgazdaságtani elméletek képviselőiről és fontosabb téziseikről. Ezen gondolat kapcsán merült fel bennem, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljam a kultúrát, mint gazdasági fogalmat. II.2.1. Áru-e a kultúra? A fentiekből kiindulva nézzük meg, hogy a kultúrára mennyire vonatkozik a hagyományos piaci értelemben vett áru jelleg. Dr. Radnai György könyve, Áru-e a kultúra? különböző megvilágításban írja le, hogy a kultúra hagyományos árucikknek tekinthető-e, vagy sem. Lukács György marxista gondolkodó, a XX. század nemzetközileg is ismert filozófusa így fogalmaz: mindaz, amit a kultúra létrehoz, csak akkor lehet igazán kultúrérték, ha önmagában bír értékkel. Mihelyt árujelleget ölt, [ ] megszűnt a kultúra lehetősége. Hozzáteszi, hogy bizonyos kulturális termékek (értékek) nagy része mégis áruformában jelenik meg.(lukács, 1919.) Minden olyan tárgyiasult vagy nem tárgyiasult tevékenységet, melyet cserére szánnak, árunak nevezzük. A kultúrjavak az áruk világát színesítik, piacra készülnek, és ahhoz alkalmazkodnak.(adorno, 1961) Hernádi Gyula árunak tekinti a kultúrát. Viszont annak személye olykor nem ugyanaz, nem mindig az használja, aki megveszi és fordítva. Egy jazzkoncert példáján könnyen levezethető gondolata. A kulturális intézmény megveszi magát a koncertet (termék), és fizetség ellenében odaadja a vásárló-használónak, aki csak a valóság töredék részét látja és ennek arányában annyit is fizet érte. A jéghegy-effektus során csak a jéghegy csúcsát, azaz a zenészek tényleges tevékenységét figyelhetik meg a színpadon, a közvetett értékek azonban a felszín alatt maradnak.(hernádi, 1981) Láthatjuk, hogy a kultúra jelenléte a mai napig nem tisztázott a piaci viszonyok tekintetében. Magyari-Beck István igazán találóan fogalmaz ezzel kapcsolatban: Hiszen miért is kellene a kultúrának kötelező sui generis 3 természete szerint árunak vagy nem árunak lennie? Miért ne lehetne áru bizonyos körülmények között, aminek létrehozás, forgalmazása, stb. piaci szabályok 3 sui generis: egyedi, nem kategorizálható 24

25 alapján történik? És miért ne lehetne nem-áru olyankor, amikor ezeket a szabályokat a delikvensek figyelmen kívül hagyják? (Magyari-Beck, 1994, 13.old.) II.2.2. Termék vagy szolgáltatás? A köznyelvben a szolgáltatás a nem tárgyiasult áru, így a kultúráról, mint speciális fogyasztási jószágról beszélhetünk. A kultúra egyedi, sajátos jegyeket visel magán, amely megkülönbözteti a hagyományos értelemben vett termékektől. Véleményem szerint a kultúra, mint fogyasztási termék, magasabb szinten álló emberi szükségleteket elégít ki. Mindennapjaink fogyasztások sorozatából áll. Egyre több és több terméket és szolgáltatást fogyasztunk. Magyari-Beck István szerint a fogyasztás olyan cselekvés, ahol a személyiségünkön kívüli, külső erőforrásokat alakítjuk át személyiségünkön belüli erőforrásokká. Ez a folyamat azonban teljesen más, mint az átlag fogyasztási javak esetében. A kínálat lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a munkán és egyéb kötelezettségeken keresztül valósítsuk meg önmagunkat, hanem a fogyasztás, vásárlás révén vágyainkat is kielégítsük.(magyari-beck, 1994) Ebben a megközelítésben láthatjuk, hogy a fogyasztás nem egyszerű cselekvés, hanem olyan sok összetevőt tartalmazó folyamat, melynek része a fogyasztói vágy felismerése, preferenciák sorrendjének felállítása, a fogyasztás megtervezése, a termék vagy szolgáltatás kiválasztása és használata. A határok elmosódnak a létfenntartáshoz céljából elengedhetetlenül fontos szükségletek és a Maslow-piramis legfelső szintjén (önmegvalósítás) érvényesülő vágy között. A kultúra ugyan alkalmazkodott az elmúlt évtizedek piaci körülményeihez, a kulturális élmények szélesebb közönséggel való megismertetéséhez és megkedveltetéséhez a fogyasztóknak is nyitottabbaknak kell lenniük. A piac az élményt keresi, ahogy a fogyasztó is. 25

26 III. A jazz története és fejlődése Ahhoz, hogy megértsük a jazz helyzetét, társadalomban elfoglalt helyét, szerepét a piac és a közönség szempontjából, meg kell vizsgálnunk kialakulását a kezdetektől. Láthatjuk, hogy a zene hogyan jut el az amerikai fekete kultúrától egészen a nagyközönségig, újabb és újabb irányzatok kialakulásával miként láncolja magához a társadalom különböző rétegeit. Az Afrikából Amerikába hurcolt néger rabszolgák és a helyiek európai gyökerű zenéjének összeolvadásából jött létre és lett világszerte ismert műfaj a jazz. Előzményeként elengedhetetlen nem megemlíteni a bluest (legismertebb képviselője: Bessie Smith), melynek hangzásvilága tükrözte a fekete társadalom aktuális problémáit. A jazz őshazája New Orleans. Az 1865-ös polgárháború befejeztével a katonazenekarok többsége feloszlott, így a feketék népies hangzású tánczenéjüket az olcsón megszerzett - főleg rézfúvós - hangszerekkel színesítették. Ebben az archaikus jazz stílusban már fellelhetőek voltak a jazz korai elemei. A zene tükrözte a feketék örömét és nehézségeit, végigkísérte életük minden pillanatát. Az ún. street- vagy marching bandek kocsmákban és bordélyokban, később vendéglátó ipari egységekben szórakoztatták a közönséget. Itt jelent meg először az európai és fekete zene keverékeként a ragtime. Scott Joplin nagy művelője volt. A XX. század elején előtérbe került a rögtönzés, vagyis az improvizáció. Az afro-amerikai zenében ez már a kezdetektől fontos szerepet játszott, hiszen az ott élő törzsekre nagyon jellemző volt a kihívás és megfelelés kultúrája. Maga a jazz szó (eleinte jass ) francia eredetű, ami izgalmat, lendületet jelent, igeként pedig szexuális tartalommal bír. A jazz az első olyan művészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki és a mai napig fenn is maradt. 4 Szintén New Orleans-ban jött létre a fehér jazz stílus, a dixieland. Az együttesek (Original Dixieland Jazz Band, Louis Armstrong: All Stars) egymás után játszották a dallamokat és próbálták utánozni a feketék sajátos játékmódját. Az 1920-as években nemzetközileg is ismert lett a jazz, ugyanis ekkorra vált a nagyközönség számára is fogyaszthatóvá. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá nemcsak a felsőbb osztályokban, hanem a világon is. A jazzklubok központi hellyé váltak, közönségük tagjai voltak a gazdagok, a szegények, fehérek, feketék, fiatalok, idősek, 4 26

27 értelmiségiek és kevésbé műveltek. Ezekben az időkben alakult ki Chicagóban a jazz második nagy központja, miután 3 évvel korábban bezárták New Orleans híres szórakozó-negyedét. A swing-korszakban megjelentek a nagy létszámú big bandek (vezetőjük: Duke Ellington, Count Basie), akik már előre megírt szólamokat játszottak háttérbe szorítva ezzel az improvizációt. A zenészek közmegbecsülésnek örvendtek, amihez nagyban hozzájárultak a szimfonikus jazz képviselői, akik európai elemekkel színesítették a zenét és bevitték a koncerttermekbe. A II. világháború után megjelentek a combók, ahol már a dallamot inkább egy szaxofon játszotta. Visszatért az improvizáció, és a bepop megtöltötte a clubokat. A közönséget megosztotta ez a stílus, ugyanis nem lehetett rá táncolni. A korszakra az individualizmus volt jellemző, központba kerültek a kimagasló képességű zenészek (pl: Charlie Parker) és a közönség soraiban ismét felbukkantak az értelmiségi hallgatók. A rock n roll óriási fordulatot jelentett a zenei műfajokban az 50-es években, és Little Richard, Bill Haley, Elvis és Jerry Lee Lewis muzsikái átvették a jazz szerepét. Ennek hátrányaként sokat vesztett népszerűségéből, így ekkor kezdett igazán rétegzenévé válni. Új irányzatként jelent meg a cool jazz, amiben már az ún. intellektuális játékmód volt megfigyelhető. Fő képviselője Miles Davis volt. A free jazz vagy avantgárd már szakított a jazz hagyományos kötöttségeivel és inkább a modern komoly zenéhez konvertál, közönsége főleg 30 év alattiakból állt. Jelentős képviselői John Coltrane és Ornette Coleman. A 70-es évek domináló fúziós irányzata a jazz-rock, amely modern, elektronikus hangszerek felhasználásával és új, egyszerűbb ritmusok átvételével ötvözte a két stílust, ezáltal nagyobb közönséget tudhatott magáénak, mint az elmúlt évek irányzatai. Ismertebb zenészei: Herbie Hancock, Chick Corea Elektric Band, Frank Zappa. A műfajok a 80-as években keveredtek csak igazán. Ez az időszak a mai jazz életére is döntő befolyással bírt. A különböző stílusok összekapcsolódása a hibrid zene, amit Miles Davis életre segített részben azért jött létre, hogy újraegyesítse a jazz és a tánc világát, s újra felépítse mindazt, amit a jazz a rockkal folytatott csatában elveszített 5. Olyan új irányzatok alakultak ki, mint a funky, groove jazz, nu jazz, acid jazz, jazz-rap, smooth jazz. Az utóbbi kevés improvizációval, fülbemászó dallamokkal, melyet általában egy énekes vagy egy fúvós 5 27

28 hangszer vezet, belopta magát a nagyközönség szívébe. Nem mellesleg az enyémbe is. Képviselői: Diana Krall, Kenny G.. David Benoit, The Rippingtons és még sorolhatnám. A jazz a mai napig Amerika egyetlen élő művészeti formája, melynek hatása az egész világon érezhető. Talán nincs is még egy műfaj, amely 100 éves múltra tekint vissza, multikulturális és ilyen rendkívüli gyorsasággal reagált volna a világ és a társadalom változásaira. (Gonda, 2004; Turi, 1999) 5. Ábra: Jazz-stílusok Forrás: 28

29 IV. A jazz Magyarországon A jazz magyarországi gyökerei 1850-re vezethetők vissza. Vendégszerepelt nálunk Ira Aldridge, híres Shakespeare-színész, akinek előadásában szerepeltek a feketék munkásdalai és a blues elemei. A cigányzenészeknek is fontos jelentőséget tulajdonítottak, ugyani akkoriban ők terjesztették a ragtime-ot, a jazz elődjét. (Simon, 1999) Hazánkban a két világháború között jelent meg az amerikai tánczene. Kiszenekarok és bigbandek léptek fel színvonalas játékukkal. A magyar jazz aranykorszakát élte az közötti időszakban írja Simon. Azonban volt pár év, amikor egyszerűen betiltották nemcsak a jazzt - a szovjet befolyása alatt nem lehetett se játszani, se hallgatni -, hanem minden polgári jellegű kulturális rendezvényt. Az 50-es évektől egy-két klubban és magánlakások mélyén mégsem hagyták a jazzt feledésbe merülni, a zenészek titokban művelték magukat és hallgatták a nyugati rádiók adásait. Voltak azonban olyanok, akik zenésztársaikkal együtt Amerikába vándoroltak és majd ott képviselték a műfajt. Meg kell említenem Szabó Gábor, gitáros-énekes-hangszerelőt, aki szintén a tengerentúlon vált híressé. 10 évvel később következett az áttörés, amikor a jazz a tiltott kategóriából, a tűrt kategóriába lépett át. (A politikai bürokrácia bizottsága határozta meg, hogy a képzőművészek, iparművészek, előadók, írók, zenészek milyen megrendelést kaphattak és azt melyik országban adhatták elő.) A Dhália Jazz Klub megalakulása rendszeresen helyet biztosított olyan zenészek fellépéséhez, mint Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, Pege Aladár, Gonda János. A műfajnak egyre több követője akadt, azonban állami támogatás hiányában mégsem hozott akkora népszerűséget a hazai életbe. Kiemelkedő szerepe volt a Magyar Rádió tevékenységének, aki rendszeresen, mégpedig hetente sugárzott jazzfelvételeket Pernye András közreműködésével ben alakult meg a Bartók Béla Konzervatórium Jazz Tanszaka Gonda János vezetésével, ami hatalmas előrelépést jelentett a jazz magyarországi térhódításában. Teltházas esemény volt ugyanebben az évben Louis Armstrong budapesti fellépése, amire több mint 80 ezer ember volt kíváncsi a Népstadionban. Majd az Erkel Színház olyan amerikai sztárokat vonultatott fel évente, mint Ella Fitzgerald, Ray Charles, Benny Goodman, Dizzy Gillespie, Art Blakey, és a Modern Jazz Quartett. 29

30 A közönség érdekessége, hogy kialakult egy fős tudatosan szerveződött mag, akik összejöveteleket tartottak, beszélgetéseket szerveztek, lemezeket hallgattak és koncerteket szerveztek egyetemeken és ifjúsági házakban. Az országban ilyen jazzklub működött akkoriban ben létrejött a hazai jazz intézményi kerete, a Magyar Jazzművek Szövetségének jazzszakosztálya, amely a vidéki klubok hálózatának kialakulásáért volt felelős, valamint kapcsolatot tartott a Nemzetközi Föderációval. Sajnos a kritikusok még mindig nem foglalkoztak a műfajjal, ami azért volt hátrány, mert ők jelentik a kulturális piac fogyasztóvédelmét: a magas színvonalú produkciókat fölemelik, a gyengéket leminősítik. Turi Gábor ekkor a közönség számát tízezerre becsüli, akik között megtalálhatók egyetemisták, zenetanárok, értelmiségiek, villanyszerelők és csövesek is; mindannyian fiatalok és a városban laknak. Ezekben az időkben [ ] a Magyar Rádió mind fontosabb jazzhangverseny rendezőjévé vált. Jazznapok, jazzhétvégék, jazzhetek, jazzfesztiválok nőttek ki Cegléden, Debrecenben, Miskolcon, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérvárott, Szekszárdon és más városokban, amely jazzesemények általában szinte teljes mértékben a Rádiótól függtek. A helyi tanácsok, kulturális szervek, művelődési központok többek között a Rádió tekintélye és a fesztiválok országos visszhangja miatt örömmel adták áldásukat és pénzüket ezekhez a jazzrendezvényekhez. (Simon, 1999, 170.old.) Ennek is köszönhetően a 80-as években már elfogadták, hogy a jazz önálló művészeti forma, a komoly- és könnyűzenétől teljesen független. Hanganyagok és felvételek születtek Szabados Györggyel, a Benkó Dixieland Band-del, Pege Aladárral. A televízió heti 6-8 órában sugárzott jazzműsorokat. A pori és montreaux-i fesztiválok felvételei nagy népszerűségre tettek szert. A 3T (Tiltott-Tűrt-Támogatott) helyébe a 4P lépett, ami nagy nehézségekbe ütközött. Az állami támogatás nem fedezte a művészek, és a koncertezéssel járó költségeket. A közönség nem tudta eltartani őket, így saját erőből, illetve szponzorok gyűjtésével próbálták finanszírozni fellépéseiket. A 90-es években már az etno művelői is felbukkannak. Az irányzat új jelenségnek számított Magyarországon. A népzenei gyökerek mégis folyamatosan épültek be a jazzmuzsikusok dallamaiba: összefonták a népzenében és a jazzben használt improvizációkat. Ennek köszönhetően a Magyar Rádió által megszervezett jazzversenyeken a magyar műveket kiemelten kezelték. A hazai etnojazz megalapítója Szabados György volt. 30

31 A zene könnyen népszerűsíthet egy országot. Az előbbiekből láthatjuk, hogy magyar jazztörténet régebbre nyúlik vissza, mint ahogy azt gondolnánk.(gonda, 2004; Turi, 1999) Hazánk számos nagy tudású egyéniséggel rukkolt már elő és mai napig jelennek meg tehetségesebbnél tehetségesebb előadóművészek, zenészek. A műfaj iránti érdeklődés nem lanyhul Magyarországon, mégis úgy gondolom, hogy helyzete még nem kiforrott, pláne nem Miskolcon. 31

32 V. A miskolci közönség A jazz régóta jelen van hazánkban, közönségéről azonban vajmi keveset tudunk. Ebben a fejezetben megpróbálom meghatározni a miskolci jazzrajongók táborát kultúrafogyasztási szempontok szerint. Kulturális és szabadidő eltöltési szokásokkal, valamint a válaszadók életmódjával kapcsolatos vizsgálódásaimból világosan kiderül, hogy melyik az a fogyasztói réteg, amelyik fogékony (lehet) a jazzre. Primer adatgyűjtés Kutatásom célja az volt, hogy a válaszadók segítségével - ha nem is reprezentatívan képet kapjak a miskolci lakosság kulturális szokásairól, azon belül is a jazz iránti érdeklődésükről. A primer adatok gyűjtését online kérdőíves módszerrel végeztem. A kérdőívben igyekeztem egyszerű, lényegre törő, mégis érthető kérdéseket feltenni, melyek kiértékelésével igazolni vagy cáfolni tudom hipotéziseim helyességét. A kutatásban csak azok vettek részt, akik mindegyik kérdésre válaszoltak. Így a 107 válaszadóból, 100 fő maradt, akiknek a kérdőíve kiértékelésre került. A kutatás módszertana Maga a kérdőív 19 zárt és egy nyitott kérdést tartalmazott, melyeket nem mindig egyeként, hanem összefüggéseiben vizsgáltam. A feltáró jellegű kvantitatív kutatás segítségével képet kaptam a miskolci lakosság szabadidős tevékenységéről, kulturálódási szokásairól és jazz műfajhoz való hozzáállásukról. Ezen tényezők figyelembevételével javaslatot teszek, hogy hogyan érdemes őket megszólítani. A tematikus kérdőív kérdéseit három kategóriára osztottam, melyek először az általános kultúrafogyasztási-, majd a zenehallgatási szokásokra kíváncsiak, végül pedig a Miskolc zenei életére különös tekintettel a jazzfogyasztásra irányulnak. 32

33 I. Általános kultúrafogyasztási szokásokra irányuló kérdések 1. Mit csinál szabadidejében legszívesebben hétköznap és hétvégén? A kutatók szerint a szabadidő eltöltésére vonatkozó válaszokból nem mindig következtethetünk pontosan az egyén kulturális érdeklődésére. Ugyanis a szabadidős szolgáltatásokat nem mindig vesszük, ezekhez hozzá is juthatunk. 6. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétköznap 7. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétvégén 33

34 Összességében elmondható, hogy a válaszadók 37%-a találkozik a barátaival hétköznap, míg 25%-uk otthon marad. Hétvégén ez az arány 25%-ra és 20%-ra módosul. Szórakozóhelyre/Pubba 17%-kal többen mennek hétvégén, mint hétköznap. Kutatásomből az derül ki, hogy a mozi, színház, koncertek látogatása nem tartozik a legszívesebben eltöltött szabadidős tevékenységek körébe. A éves női korosztály aktívabb a hétvégén, hiszen 22%-uk szívesen kirándul. Egyéb tevékenységek közé sorolták az írást, a pihenést, az olvasást és a rejtvényfejtést. 2. Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket? Kíváncsi voltam, melyek azok a tevékenységek, melyeket az egyének rendszeresen végeznek. Mindennapos tevékenység közé tartozik az internetezés, TV-nézés, lakás körüli teendők elvégzése. A szociális kapcsolatépítést/ápolást barátokkal és a családdal heti rendszerességgel végzik a válaszadók. Az eredmények szerint a szórakozást és kikapcsolódást jelentő és nem a művelődést szolgáló tevékenységeket részesítik előnyben. A színház/kiállítás látogatottsága számomra igen meglepő. A válaszadók több mint fele (56%) csupán évente jár színházba. 8. Ábra: Tevékenységek gyakorisága 34

35 3. Milyen típusú kulturális rendezvényekre jár szívesen? Ha a kulturális szokásokat vizsgáljuk, tulajdonképpen a műveltségre való igényről szeretnénk képet kapni. A válaszadók 71%-a jár szívesen moziba, 58%-a koncertre, 48%-a színházba, 30%-a múzeumba. Az egyéb kategórián belül a fesztiválok kaptak 4%-ot. A kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni, így a diagram százalékos megoszlásban mutatja ezen kulturális rendezvények látogatottságát. 9. Ábra: Kulturális események látogatottságának megoszlása 4. Kivel látogatja ezeket az eseményeket? A válaszadók 41% barátokkal, 36%-a partnerrel vagy házastárssal, 16%-a a családdal vesz részt a kulturális eseményeken. Egyedül mindössze 5%. A legkevesebben munkatárssal járnak kikapcsolódni, ami mindössze 2%-át jelenti a válaszadóknak. 5. Körülbelül mennyit költ alkalmanként egy-egy ilyen eseményre? A megkérdezettek átlagosan forintot költenek egy kulturális esemény látogatása alkalmával személyenként. Az összegeket forint és forint között határozták meg. Konkrét érték és intervallum is szerepelt a válaszokban. Látható, hogy a jövedelem-eltérések az ilyen kiadásokra szintén hatással vannak. Így a hipotézisem, miszerint a jövedelem hatással van a kulturális kiadásokra beigazolódott. 35

36 Meglepő adat viszont, miszerint a forintos kategóriába 6 fő van, aki maximum forintot hajlandó költeni személyenként. Azok, akik eggyel alacsonyabb jövedelmi szinten vanak forintért vesznek egy jegyet. Az embereknek szüksége van a kikapcsolódásra rohanó világunkba, ezért úgy gondolom, ha (kevesebb alkalommal is) a középréteg ennek okáért hajlandó nagyobb összeget áldozni a kulturálódásra. Az eredmények ismerete után bátran mondhatom, hogy a magasabb jövelemmel rendelkezők nem költenek feltétlenül többet egy-egy ilyen eseményre. 10. Ábra: Kulturális eseményre költött összeg 6. Kérem, értékelje, hogy közösségi, eljáró vagy magányos, otthonülő személynek tartja magát. Ugyan rendelkezünk egyéni motivációkkal, amik vezérlik viselkedésünket, mégis egy terméknél vagy szolgáltatásnál nagy szerepe van a kollektív fogyasztásnak. Az ún. kollektív tudat formálja szokásainkat, így nem meglepő, hogy a válaszadók 86%-a tartja magát társasági embernek, míg 14% vallja magát otthonülőnek. 36

37 II. Általános zenehallgatási szokásokra irányuló kérdések 7. Milyen típusú zenét hallgat legszívesebben? A zene az életünk része. A jó zenét mindenki szereti. Ízlésünk dolga, hogy a rock-ot vagy a jazzt preferáljuk. A grafikonról szépen leolvasható, hogy a pop műfaj vezeti a legszívesebben hallgatott zenék listáját. Az életkori különbségek ízlésbeli különbségeket is mutatnak, bár a határok manapság már nem annyira élesek. Ennek ismeretében azt állíthatom, hogy nincs összefüggés a kor és a zenei ízlés között. 11. Ábra: Zenei műfajok korcsoportonkénti megoszlása 8. Milyen körülmények között szokott zenét hallgatni? Az előzőekből kiderült, hogy a válaszadók 88%-a minden nap hallgat zenét. Akár unaloműzésből, akár saját magunk szórakoztatására tesszük fel a kedvenc lemezünket, a muzsika színesebbé teszi napjainkat. Lehetünk otthon, a munkahelyünkön vagy az autóban, a megkérdezettek bárhol és bármikor képesek zenét hallgatni. 37

38 12. Ábra: Milyen körülmények között hallgatunk zenét? 9. Milyen eszközön hallgat általában zenét? A technika fejlődésének köszönhetően manapság már számos eszközön hallgathatunk zenét. A diagram azt mutatja, hogy melyek azok az lehetőségek, melyeken a megkérdezettek a zenét fogyasztják. 13. Ábra: Zenehallgatás csatornái 38

39 III. Miskolci zenei életére, azon belül is a jazzre vonatkozó kérdések 10. Mi jut eszébe a jazz szó hallatán? Ha megkérdezünk 100 embert, hogy mi is az a jazz, 100 különböző választ fogunk kapni. A megkérdezettek asszociációi is igen sokszínűek. Valaki semmire nem gondol a jazz szó hallatán, másvalaki pedig tökéletes hozzáértéssel fogalmaz: megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult belsőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. Felmerült azonban Pege Aladár, Louis Armstrong és New Orleans neve is. Életstílus szempontjából a kellemes zenére, szivarfüstbe burkolózásra gondolnak borozás közben, és a jazz jelképeként a szaxofont emelik ki. 11. Hova jár Miskolcon jazzkoncertre? Miskolc zenei életére vonatkozó adatok 1896-ig nyúlnak vissza. Zenekarok és kórusmozgalmak színesítették a városi zenekultúrát. Sír László megemlíti, hogy a legnagyobb probléma a megfelelő akusztikájú hangversenyterem hiánya óta azonban a Művészetek Háza különböző rendezvényekkel próbálja kiszolgálni a lakosság igényeit. A Jazz-Beszéd sorozat Csepregi Gyula szaxofonművész vezetésével és a V4 Jazz For Sale fesztivál kísérletet tett a jazz műfajának népszerűsítésére, azonban a miskolci közönség érdektelennek bizonyult a műfaj közelebbi megismerésére. 7 Az Avasi Színházterem már kétszer adott otthont az Magyar Jazz Ünnepének. Az Ifjúsági és Szabadidő házban a Dixieland Band ad koncertet havonta egyszer 60 fős közönség előtt. Az elmúlt években Collins Cocktail and Vino bar olyan előadók műsoraival színesítette a kínálatot mint a United, Király Martina, Micheller Myrtill, Katona Gergő. Arra a kérdésre, hogy az egyének hova járnak jazzkoncertre, a következő ábra ad választ:

40 14. Ábra: Jazzkoncertek helyszínei A miskolci közönségnek tehát van lehetősége a műfaj megismerésére, azonban 46%-uk egyáltalán nem jár jazzkoncertre, ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy nem szereti a jazzt. 25% időhiányra, míg 7% anyagi okokra hivatkozva nem látogatja az ilyen típusú programokat. Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének nyitni a műfaj irányába 32% mondott igent. Így harmadik hipotézisem hamisnak bizonyult, mely cáfolja, hogy a miskolci közönség körében népszerű a jazz muzsika. 12. Honnan értesül ezekről a miskolci eseményekről? A művelődési házak, illetve a jazzkoncerteknek otthont adó kulturális intézmények még tudatosabb marketingre és hatékony reklámmunkára van szükségük, hogy elnyerjék a fogyasztók kegyeit. A Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatának közötti gazdasági programjában szerepel egy olyan kulturális online programajánló, információs bázis létrehozása, amellyel teljes körű tájékoztatást nyújthatnak a város kulturális és idegenforgalmi életéről. 8 Azért tartottam fontosnak feltenni a fenti kérdést, hogy ezen helyek és csatornák ismeretének tükrében, választ kaphatok arra, hogy hogyan érhetné el a város hatékonyabban a miskolci közönséget. A megkérdezettek 36%-a az interneten tájékozódik, 26%-a pedig baráton, ismerősön keresztül jut információhoz. A további sorrend: plakát, hirdetés, szórólap útján 8 40

41 18%, újságból 12%, rádióból 7%, TV-ből 1% értesül a miskolci rendezvényekről. Bebizonyosodott tehát, hogy a leggyakrabban használt információforrás az internet. IV. Demográfiai adatok 13. A nem és életkor elemzése Amikor fogyasztási szokásokról beszélünk, szükséges definiálni a fogyasztó személyét. Vizsgálom a nemek eloszlását a behatárolt korcsoportokon belül. A 100 főből 52 nő és 48 férfi töltötte ki a kérdőívet. A korcsoportonkénti megoszlást a következő grafikon mutatja. 15. Ábra: Nem és életkor szerinti megoszlás 14. Lakóhely A válaszadók 95%-a miskolci lakos, így ők reálisan látják a város adta lehetőségeket a kulturális eseményekkel kapcsolatban. Az online kérdőívet kitöltötte egy-egy személy Budapestről, Sajóládról, Perkupáról, Budaörsről, Egerből, Tiszalúcról, Kazincbarcikáról, Felsőzsolcáról, Debrecenből és Nyíregyházáról. 41

42 15. Iskolai végzettség és az egy főre eső havi nettó jövedelem megoszlása A következő eloszlásból látszik, hogy többségben vannak a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők, számokban ez 58%-ot jelent. A válaszadók 17%-a rendelkezik érettségivel, 13% szakközépiskolai bizonyítvánnyal. OKJ-s képzésben 11% vett részt. Az iskolai végzettség nem függ össze relevánsan a nettó jövedelemmel. Az ábrából kitűnik, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknek nem rendelkeznek feltétlenül magasabb jövedelemmel. 16. Ábra: Iskolai végzettség és a jövedelem megoszlása 42

43 16. Foglalkozások megoszlása A munkakör meghatározása az életmód fontos eleme. Az elemzésnél külön nem tértem ki a korcsoportonkénti megoszlásra, csupán a foglalkozásra kérdeztem rá. A legtöbben alkalmazottként dolgoznak (49%), őket követik a vállalkozók (16%), majd az értelmiségi vezetők (13%). A diákok 12%-ban képviseltetik magukat. A többi lehetőségre adott válaszok összesen 10%-ot tesznek ki. 17. Ábra: Foglakozások megoszlása 43

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN

Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN CHERD-H Konferencia 2010 A vizsgálat indokoltsága A felsőoktatásban,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.

A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK. A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com Az előadás vázlata Elméleti keretek, kapcsolódó kutatások Kutatás bemutatása, hipotézisek

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

OKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből

OKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből OKOS MÉRÉS PROJEKT a Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből Készült a MÉRÉSI PANELMINTA ÁTALAKÍTOTT FUNKCIÓJÚ HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTÁSA projekt keretében A Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31. A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2012. augusztus KutatóCentrum 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Az e-vásárlást kipróbálók, az online

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző művelődésszociológiai kutatásokból

Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző művelődésszociológiai kutatásokból Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV0101-L Magyarország kultúrája a XXI. század elején Agárdi Péter egyetemi tanár Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19. A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA

Részletesebben

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk Második idegen nyelv 9-12.évfolyam Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA Kérdőívek A fogyasztó a motívumai alapján határoz és cselekszik. Ha így van, akkor a reklámokkal ezeket a fogyasztói késztetéseket, szükségleteket

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők a vevőérték megítélésében és kiválasztásában. 5.Tétel

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők a vevőérték megítélésében és kiválasztásában. 5.Tétel A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők a vevőérték megítélésében és kiválasztásában 5.Tétel Marketing a gyakorlatban Petruska Ildikó A vevők megváltozott szerepe Hatalommal bíró Fáradt Mai fogyasztó

Részletesebben