Trendek és legjobb gyakorlatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Trendek és legjobb gyakorlatok"

Átírás

1 Trendek és legjobb gyakorlatok I. évfolyam 1. szám április Trendek és legjobb gyakorlatok 1

2 Elkötelezetten törekszünk arra, hogy komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtó, országosan is elismert vállalatként bizalmon alapuló, hosszú távú együttműködések keretén belül, innovatív logisztikai megoldásokat nyújtsunk partnereinknek. Nemzetközi jelenlétünkkel segíteni kívánjuk a határokon átnyúló ellátási láncok kialakítását és hatékony együttműködését az Európai Unió országai között. Folyamatosan bővülő, korszerű járműpark A megbízói igényekhez igazodó fejlesztések Gyors, pontos, rugalmas ügyintézés Szervezett közösség Bizalmon alapuló kapcsolatok Több évtizedes szakmai tapasztalat BI-KA Logisztika Kft. Telefon: / Fax: /

3 Tartalom A Kiadványban megjelent szakcikkek Kapcsolatok és hálózatok a Középtávú Logisztikai Stratégiában Némon Zoltán...7 Hálók logisztikai hálók Dr. Egri Imre...11 Logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalkozások fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával Dr. Karmazin György...14 A logisztika, mint a szolgáltatások jövőjének sikertényezője Dr. Bóna Krisztián Fésüs Norbert...18 Szimulációs modellezés a raktár logisztikában Dr. Gyenge Balázs Dr. Kozma Tímea Raklap, melyik az igazi? Gál István Logisztikai folyamatok újraszervezési koncepciói Dr. Gubán Ákos Dr. Kása Richárd A XXI. század logisztikai kihívásai, trendjei és lehetőségei Dr. Estók Sándor...35 A Kiadványban megjelent PR cikkek McHale Hungária Kft. Befektetés a jövőbe...6 Csepel Kerékpár Kft. Egyszemélyes vállalkozásból nagykereskedelmi raktárbázis...10 WebEye Magyarország Kft. A közlekedésinformatikai megoldások egyik vezető szolgáltatója...13 Hu-Mago Kft. Triplázd meg a tároló területed négyzetmétereit úgy, hogy nem építkezel!...17 Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres az egészséges emberért...21 Alphasonic Kft. Bemutatkozik az EXTRÉM takarékos informatikai rendszer...25 Quick 2000 Kft. Egyedi gépgyártás, műszaki és technológiai tervezés a Quick 2000 Kft. szakértelmével...29 ISYS-ON Kft. A hálózati kapcsolatok információi a nyomon követés szolgálatában...33 Hozam Hotel és Étterem 22 éve fontos része a térség turisztikai és üzleti vérkeringésének...39 Trendek és legjobb gyakorlatok A LOGISZTIKA trendek és legjobb gyakorlatok kereskedelmi forgalomban nem kapható, zárt terjesztésű szaklap. Megjelenik évente 2 alkalommal. ISSN Főszerkesztő: Dr. Karmazin György, Ph.D. Szerkesztőségi munkatársak: Bagi Barbara Anna, Nagy Julianna, Sinkó-Káli Roberta, Slabéczi Ivett, Vig Ibolya A szerkesztőség címe és elérhetőségei: 5000 Szolnok, Városmajor u. 23. Telefon: Fax: Felelős kiadó: BI-KA Logisztika Kft. Grafikai tervezés és nyomdai kivitelezés: VM Média Kft. A szakcikkekben hivatkozott szakirodalmi források a Kiadótól kérhetők el a fenti elérhetőségeken. A kiadványban megjelenő fizetett hirdetések tartalmáért a Kiadó és a Szerkesztőség semminemű felelősséget nem vállal.

4 Előszó Szolnok nemcsak jelentős közlekedési csomópont, hanem itt működik a nemzeti vasúttársaság járműparkjának megújításában fontos szerepet vállaló gyártó vállalat egyik legjelentősebb magyarországi bázisa is. A megyeszékhelyen áthaladó vasútvonal a VII. nemzetközi folyosó (RFC 7.) részeként a már elvégzett, folyamatban lévő és tervezett beruházásoknak köszönhetően a fővárostól a román határig teljes hosszában megújul. A Szolnoki Gazdasági Fórumot idén hetedik alkalommal megrendező helyi vállalkozás, a BI-KA Logisztika Kft. vezetői azonban pontosan tudják, hogy a vasúti hálózatfejlesztésen túl legalább annyira fontos a közúti közlekedési útvonalak fejlesztése is. A megyeszékhelyek magas szintű bekapcsolását célzó kormányzati törekvésnek megfelelően, kizárólag hazai költségvetési forrásból legkésőbb 2020-ig, de reményeink szerint akár már 2018-ra is megépülhet a gyorsforgalmi közúti kapcsolat a térség és az újhartyáni M5-ös csatlakozás között. A fenti beruházásoknak köszönhetően Szolnok közlekedési lehetőségei folyamatosan javulnak, melynek következtében a város és vonzáskörzetében működő vállalkozások versenyképessége is tovább erősödhet a következő években. A Szolnoki Gazdasági Fórum szervezői ugyanakkor helyesen látják, hogy a jó minőségű infrastruktúra csupán alapfeltétel. Egy sikeres gazdasági térségnek bátor elgondolásokra, egyedi ötletekre és új kapcsolatokra nyitott, szellemi központtá is kell válnia. Önálló kezdeményezőkészség, elhivatottság, együttműködés és kemény munka nélkül a közlekedésfejlesztésre fordított források aligha hasznosulhatnak jól a térség számára. A Gazdasági Fórum minden résztvevőjének értékes gondolatokban gazdag előadásokat, hasznos találkozásokat kívánok, hogy a közúti és vasúti beruházások mielőbb termőre fordulhassanak Szolnokon is! Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár A papír gyenge kapcsolata a mai változó világgal Kr.u. 100 körülre datálják születésem. Igaz, először csupán csomagolásra (logisztikában) használtak, később az adat és információ területén is szolgálatba álltam. Azóta is közvetítem az ismereteket a tudásra vágyóknak, s rajtam keresztül továbbítják a publicisták a napi politikát és a gazdasági élet területén folyó, turbulensen változó eseményeket. Napjainkban csodálatos érzés olyan szavakat és kifejezéseket közölni, mint: kommunikáció, üzleti kapcsolat, kapcsolati háló, optimalizáció, logisztika, felhő alapú megoldások az infokommunikációs technológiákban, stratégiai tervezés, közlekedési infrastruktúra, logisztikai hálózatok. E szavak bizsergető érzést keltenek, és Te, kedves Olvasó újbegyeid finom nedvesítésével, sarkam érintésével még fokozod is ezt a csodálatos érzületet bennem. A gyenge kapcsolatok ereje a LOGISZTIKA trendek és legjobb gyakorlatok című kiadvány megszületésével is bizonyítja azt, hogy a társadalom részéről továbbra is van igény a színvonalas, papíralapú sajtóanyagok iránt. Köszönöm a figyelmedet és jó olvasást kívánok Neked! A papír hangja Szanyi Béla (64) tolmácsolásában 4

5 Kedves Olvasó! Ön a LOGISZTIKA Trendek és legjobb gyakorlatok című kiadványunk első példányát tartja most kezében, melyet évente kétszer, a BI-KA Logisztika Kft. által szervezett Szolnoki Gazdasági Fórum alkalmából jelentetünk meg. A már tradicionálisnak tekinthető Szolnoki Gazdasági Fórum április 16-án, a Logisztika Napján kerül ismét megrendezésre, melynek középpontjába ezúttal a hálózatok és az üzleti kapcsolatok ereje áll. Engedjék meg, hogy ennek apropójából egy neves hálózatkutató, Barabási Albert-László szavaival élve köszöntsem Önöket: Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban és kölcsönhatásban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden minden mással össze van kapcsolva. Gyakorló üzletemberként, logisztikai szakemberként úgy vélem, hogy a gazdaságra is hálózatként kell tekintenünk. Az üzleti kapcsolatok folyamatosan változó, átalakuló struktúrát alakítanak ki amelyekben a meghatározó szervezetek és a logisztikai központok alkotják a csomópontokat. Kialakulásukkal olyan hálózati központok jönnek létre, amelyek közlekedési útvonalak és alágazati pályák együttműködését és szinergiáját valósítják meg az infrastruktúra és az informatika összekötésével, megteremtve ezáltal az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. A logisztika mint a vállalatok értékteremtésére és versenyképességére jelentős hatást gyakorló tudományterület nagymértékben hozzájárul hazánk GDP-jének növekedéséhez, az elmúlt években elérve a nemzetgazdasági részesedés 6%-át. A logisztika fontosságát továbbá alátámasztja a 1157/2013. kormányhatározati döntés is, amelynek köszönhetően a szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával megírásra került a Középtávú Logisztikai Stratégia (KLS). A logisztikai szakemberek szerint a KLS megvalósítása jelentős hatást gyakorolhat hazánk gazdaságára a következő Európai Uniós fejlesztési ciklusban ( ), ezáltal kiemelt szerephez juthatnak majd az ellátási lánc tagvállalatai közé integrálódott logisztikai szolgáltatók is, melyek tevékenységének megismerése és további elemzése a KLS-nek köszönhetően még aktuálisabbá vált hazánkban, mint az előző években. A Szolnoki Gazdasági Fórum kiemelt célja, hogy a gyakorlatban is hasznosítható információkkal szolgáljon a gazdasági élet szereplői számára, összekapcsolja a vállalati igényeket, lehetőséget teremtsen az új üzleti kapcsolatok kialakítására és üzletfejlesztésre, hiszen ezen tevékenységek sikere jelentősen hozzájárulhat a régió gazdaságának fejlődéséhez. Ezzel összhangban első színvonalas kiadványunkkal is arra törekszünk, hogy az üzleti élet aktív szereplői, szakmai érdekképviseletek felelős vezetői, valamint a termelő, gyártó, kereskedő és szolgáltató vállalatok döntéshozói értesülhessenek a legfontosabb gazdasági és logisztikai trendekről, legjobb gyakorlatokról és az alkalmazható kutatási eredményekről. Bízom benne, hogy a hasznos információkon túl a LOGISZTIKA Trendek és legjobb gyakorlatok című kiadvány tartalmas szórakozást is nyújt az Ön számára! Dr. Karmazin György, BI-KA Logisztika Kft. alapító-tulajdonos Trendek és legjobb gyakorlatok 5

6 McHale befektetés a jövőbe Az ír McHale vállalat alig több mint 30 éves múltja ellenére, ma már számos országban meghatározó szereplője a szálastakarmány betakarító gépek piacának. A családi formában működő vállalkozás elsősorban a nagy teljesítményű körbálázók, valamint kör- és szögletesbála csomagoló gépek fejlesztésére és gyártására specializálódott. A kezdetek Az ír társaság 2004-ben vásárolta meg a korábbi Mezőgép Rt. ingatlanvagyonát és hozta Magyarországra a McHale bálázók gyártását. Jelenleg a világ több mint 50 országába szállítanak gépeket közvetlenül a szolnoki gyárból. A McHale gépek magas minőségükről, nagy kapacitásukról lettek ismertek a felhasználók körében szerte a világon. Az akvizíció óta részben különböző pályázatokból, részben saját erőforrásból folyamatosan fejlődött a gyártási kapacitás és színvonal. A kezdetektől gyártott, mostanra már a második generációs F5000 sorozatú fixkamrás bálázók darabszámának növekedése, másrészt a V6-as változókamrás bálázók sorozatgyártásának megindulása a gyár kapacitásának további növelését indokolta. Ennek eredményeként 2011-ben egy közel m 2 -es csarnokkal bővítette a vállalat a meglévő gyártási helyet (1. ábra). 1. ábra. A McHale mezőgazdasági gépei háttérben az új gyártócsarnokkal Forrás: McHale Hungária Kft., 2015 Folyamatos beruházások, fejlesztések A csarnokbővítésnek köszönhetően megnövekedett az összeszerelő üzemrész területe, nagyobb lehetőséget biztosítva ezáltal a rendfelszedő, a fixkamrás- és a változókamrás bálázók összeszerelő sorainak, továbbá kétharmad résszel bővült az alapanyag raktár kapacitása is, kielégítve ezzel a megnövekedett gyártási darabszámhoz szükséges komponensek tárolását. Szintén növekedett a daraboló és hegesztő üzemrész, teret adva ezzel egy harmadik lézervágó gép telepítésére és más gyártósori gépek beállítására, elősegítve ezáltal a gyártási darabszám növelését és a gyártás színvonalának emelését. Innovatív megoldások a gyártástechnológia területén A bővülés után viszonylag rövid időn belül a McHale termékek piaci sikerei további fejlesztést indukáltak, ezért 2014-ben újabb beruházás keretében egy 5.000m 2 -es különálló gyártócsarnok építését és a gyártástechnológia továbbfejlesztését valósította meg a vállalat. A bővülés nemcsak a gyártási helyek növekedését jelentette, hanem az alkalmazott gyártástechnológiában is megújulásokat eredményezett. Átstrukturálásra került sor a gyártási folyamatok egy részében, így a bálázók bálakamrájának és vázának teljes gyártási folyamata az újonnan megépült csarnokba helyeződött át. A projekt keretében egy tömbfűrész került beszerzésre, melynek jóvoltából felgyorsulhatott a zártszelvények, illetve csőszelvények méretre vágásának folyamata. Szintén ezen beruházás keretein belül 1 db CNC vezérlésű lemezmegmunkáló központtal bővült a termelés, így a teljes termelésben már 4 db CNC lézervágó végzi a szükséges alkatrészek kivágását. A bálakamra és vázak háromdimenziós alkatrészelemeinek a kialakítása, egy CNC vezérlésű élhajlító berendezés, lemezalakító technológiájának köszönhetően történik. A több elemből tervezett alkatrészek összehegesztését a projekt keretein belül beszerzett és üzembeállított hegesztőrobot végzi. A robot üzembeállításával a gyártott bálakamrák homogenitása nagymértékben javult, s ezzel együtt a kibocsátás volumene is növekedett (2. ábra). 2. ábra. A McHale korszerű gyártócsarnoka és a gyártó sorban várakozó termékek Forrás: McHale Hungária Kft., 2015 Az export piacok intenzív növekedése mellett a magyarországi értékesítés is dinamikus fejlődést mutatott az elmúlt években. A 2009-ben szinte a nulláról elkezdett hazai értékesítési tevékenység mára már közel 15%-os piaci részesedést tudhat magáénak, így a McHale a hazánkban legkeresettebb bálázók ranglistáján a 2-3. helyet foglalja el. Kutatás-fejlesztés felelős gondolkodással A gyártáson túl a McHale Hungária Kft. elkötelezett a kultúra, a sport és az oktatás iránt. Számos szakirányú középfokú és felsőfokú intézménnyel áll kapcsolatban a vállalat, segítve a gyakorlati ismeretek megszerzését a hallgatók számára. Aktív támogatója a Szolnokon, illetve környékén zajló kulturális- és sporteseményeknek. A McHale csoport elkötelezett az ügyfelei elégedettsége iránt. A végfelhasználókkal kialakult szoros kapcsolat jó lehetőséget biztosít arra, hogy a folyamatos felhasználói tapasztalatok visszajelzéseire építve, a vevői észrevételek és tapasztalások nagy hangsúlyt kapjanak a jövőbeli gépek fejlesztése és megalkotása során. Minden kutatás és fejlesztés házon belül, csúcstechnológiák felhasználásával történik. A gépek szigorú tesztelésen esnek át a gyártási folyamat során és eközben a gépek teljesítménye is folyamatosan ellenőrzésre kerül. Ezen eljárások eredményeképpen garantált, hogy a felhasználókhoz a legjobb minőségű, felszereltségű és tervezésű termék jut el, amely biztos alapot és garanciát szolgáltat arra a jól csengő szlogenre, hogy egy McHale termék valóban egy befektetés a jövőbe. Amennyiben a McHale Hungária Kft. termékei felkeltették érdeklődését, keresse bizalommal a vállalat munkatársait az alábbi elérhetőségeken: McHale Hungária Kft Szolnok, Tószegi út 47. Telefon: Fax:

7 Kapcsolatok és hálózatok a Középtávú Logisztikai Stratégiában Némon Zoltán Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) főtitkár cím: Röviden a szerzőről 1966-ban közlekedésmérnöki, majd 1975-ben gazdasági mérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen ig dolgozott az ACSI Logisztika Rt-nél, különböző vezetői beosztásokban, majd 1995-től, mint ügyvezető igazgató vezette a részvénytársaságot től évi nyugdíjazásáig a Gazdasági Minisztérium logisztikai osztályának vezetője volt. Aktív szerepet vállalt és vállal ma is a logisztikai oktatás területén, különböző hazai egyetemeken, főiskolákon és OKJ-s tanfolyamokon ad elő. Oktatási munkája elismeréseként 1999-ben a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán, majd 2010-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán címzetes főiskolai docensi címet kapott től 2013-ig tagja volt a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság elnökségének. A 2007-ben megalakult Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) főtitkára. Kilenc logisztikai tárgyú könyv szerzője, illetve társszerzője, publikációinak száma több mint ötven. Absztrakt A Logisztikai Egyeztető Fórum 2007-ben történt megalakulása óta arra törekedett, hogy az államigazgatási szervekkel olyan kapcsolatot alakítson ki, amelynek keretében a logisztikai szakma fejlesztésének munkáját javaslatokkal segítse és véleményezze az e tárgyban született intézkedési terveket. Jelenlegi munkája a as tervezési időszak aktuális logisztikai fejlesztéseit magába foglaló Középtávú logisztikai stratégia, amely a Kormány által elfogadásra és kormányhatározattal is kihirdetésre került. A stratégia négy pillérre alapozta a fejlesztési irányokat, amelynek egyike a logisztikai kapcsolatrendszer. Kulcsszavak: logisztika, gazdaság, középtávú logisztikai stratégia, hálózatok 1. Előzmények A 2007-ben alakult Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) amely 11 hazai, civil logisztikai szakmai szervezet munkáját koordinálja célul tűzte ki, hogy a logisztikai területen működő társaságoknak, a szakmát érintő fontosabb kérdéseiben kialakított álláspontját és véleményét integrálja, és ezt képviselje mindazon állami- és közigazgatási, vállalkozói és civil szervezeti fórumokon, ahol a logisztikai szakmát érintő kérdések megvitatásra, döntés előkészítésre vagy döntésre kerülnek. A LEF első nagyobb munkája volt a 2007-ben elkészített Nemzeti Logisztikai Stratégia (Chikán, 2007), amely összefoglalta a logisztika szükséges fejlesztési területeit. Ezen dokumentumot felhasználva ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium elkészítette a Magyar Logisztikai Stratégia c. anyagát. Ez a dokumentum sajnos nem került a Kormány által jóváhagyásra, amelynek fő oka az volt, hogy ebben az időszakban már a tervezési ciklus előrehaladtával elkészültek az időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési operatív programok és kiírásra kerültek a támogatási pályázatok. Ezért a LEF már 2012-ben kezdeményezte a as tervezési időszakra a logisztikai stratégia kidolgozását. Ebben partnerre talált a Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztályában, aki a háttér intézményeként működő Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-t (IFKA) bízta meg a munka elkészítésével. Időközben megszületett az 11576/2013 (III.28) számú kormányhatározat, amely felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy május 31-i határidővel készítse el a magyar logisztikai ipar középtávú logisztikai stratégiáját. Az IFKA koordinálásával a LEF-ben működő szakmai szervezetekből alakult munkacsoport számos konzultációt tartva, külső szakértők bevonásával (Déri, 2013), a kívánt határidőre elkészítette a stratégiai dokumentumot (IFKA, 2013). A dokumentumot a Nemzetgazdasági Minisztérium a szükséges tárcaegyeztetések után a Kormány elé terjesztette, amely a szeptember 18-i ülésen azt elfogadta és az 1670 /2013 (IX. 25.) számú határozatával kihirdette. 2. A stratégia pillérszerkezete A helyzetelemzéshez és a fejlesztési célok kijelöléséhez célszerűen a vállalati- és nemzetgazdasági hatásokat figyelembevevő, 1. ábrán látható pillérszerkezet, mint rendező elv került alkalmazásra. Ebben a megközelítésben a közlekedési és a hírközlési hálózati infrastruktúra horizontális tényezőként (pillérként) jelenik meg. Ennek oka, hogy noha mind a közlekedési, mind pedig a szélessávú kommunikációs hálózatok megfelelő minőségű és terjedelmű rendelkezésre állása meghatározó jelentőségű a logisztikai stratégia sikeressége szempontjából, ám a logisztikai ágazat szempontjából mindkettő olyan külső tényezőnek tekintendő, amelyet más szakpolitikák természetesen nemcsak a logisztikai ágazat szempontjait figyelembe véve határoznak meg. Trendek és legjobb gyakorlatok 7

8 Logisztikai erőforrások A) Logisztikai szakértelem B) Logisztikai Infrastruktúra C) Logisztikai kapcsolat rendszer D) Logisztikai K+F+I Humán erőforrás Csomóponti Infrastruktúra Nemzetközi kapcsolatok Állami Logisztikai kulcsszereplők Informatikai Infrastruktúra Hálózatosodás Együttműködés Üzleti E) Közlekedés hálózati Infrastruktúra Közút Vasút Légi Vízi 1. ábra. A logisztikai stratégia pillérszerkezete Forrás: IFKA, 2013 F) Hírközlés hálózati Infrastruktúra A négy vertikális pillérből a következőkben a logisztikai kapcsolatrendszer kerül elemzésre. 2.1 Nemzetközi kapcsolatok A logisztikai forgalom meghatározó része átnyúlik az országhatárokon és a piaci szereplők elsősorban piaci megfontolások alapján döntik el, hogy hol veszik ezeket igénybe. Ezért az üzleti környezet mellett a gazdasági diplomácia is jelentős (pozitív vagy negatív) hatást tud gyakorolni egy adott ország logisztikai teljesítményeinek alakulására. A hazai logisztikai gazdasági diplomácia hatékonyságának javítása, összehangolása azért is kiemelten fontos, mert az ország logisztikai szolgáltató központtá válásához szükséges stratégiai fejlesztések kizárólag nemzetközi környezetbe ágyazottan valósíthatók meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani egy, a teljes közép-kelet-európai térségre vonatkozó külgazdasági és külpolitikai feltételrendszert, amelynek két fő eleme az európai közlekedési folyosók kedvező alakítása és a határokon átnyúló régiók fejlesztésére vonatkozó konkrét, a szomszédos országokkal egyeztetett fejlesztési tervek megfogalmazása. Első lépésben azt célszerű eldönteni minden egyes szomszédos ország vonatkozásában, hogy milyen területeken és milyen mértékben kívánunk versenyezni, illetve kooperálni velük, majd ennek megfelelő tartalmú kétoldalú megállapodásokat kell kötni az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésére, figyelembe véve az Eurorégiók rendszerét is. E régiók fejlesztési tervei, nemzetközi tárgyalássorozat eredményeként alakulnak ki, így az érintett országoknak ezekkel össze kell hangolniuk saját fejlesztési elképzeléseiket. A szomszédos országokra irányuló gazdaságdiplomáciai erőfeszítések mellett a regionális logisztikai központtá válás szempontjából kiemelt relációkban is aktív külgazdasági és diplomáciai tevékenységet kell folytatni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében. E törekvéseket támogathatják többek között az alábbiak: az államigazgatáson belüli koordináció erősítése a különböző szereplők által ellátott külügyi és gazdaságdiplomáciai feladatok összehangolása érdekében, a szakmai szervezetek érdemi bevonása a gazdaságdiplomáciai lépések megalapozásába, illetve a projektszintű nemzetközi kapcsolatépítés előkészítésébe, a logisztikai országmarketing erősítése a fontosabb partnerországok felé, proaktív gazdaságdiplomácia a közlekedési alágazatok kulcskérdéseinek tekintetében, együttműködés és közös uniós szintű lobbytevékenység a környező országokkal a határon átnyúló fejlesztések elősegítése céljából. 2.2 Hálózatosodás, együttműködés A nyugat-európai országokban a kisebb cégek ágazattól függően különböző formájú együttműködéseket valósítottak meg. Egyes szektorokban laza klaszterekbe tömörültek, máshol stratégiai megállapodásokat kötöttek, beszerzési vagy értékesítési szövetkezetbe tömörültek. Egyes esetekben vállalati egyesülésekre, illetve kereszttulajdonlásra is sor került az olcsóbb termelés, a hatékonyabb értékesítés vagy a könnyebb külső forrásbevonás (bankhitel, kockázati tőke) érdekében. Különösen a KKV-k számára alapvető fontosságú a hálózati együttműködések kialakítása (Egri, 2015), mivel többségük nem képes önállóan kilépni a nemzetközi piacra, megfelelő mennyiségű forrást biztosítani innovációra és fejlesztésekre, illetve kedvező alkupozíciót elérni a meghatározó beszállítókkal és disztribúciós szereplőkkel szemben. A vállalatok közti hálózatok, tartós együttműködések kialakulásának a profit maximalizálásán kívül számos vállalat-gazdaságtani oka azonosítható: költséghatékonyság: bizonyos kapacitások vagy szolgáltatások közös felhasználásán vagy megosztásán alapul; méretgazdaságosság: a hálózatos együttműködések nyomán kimutatható méretgazdaságossági hatások érvényesülnek a termelésben, a marketingben és a K+F területén; biztonság: a globális versenyben a hálózatos együttműködésnek köszönhető rugalmasság csökkenti a vállalkozásokat fenyegető veszélyeket, a külső gazdasági sokkok hatását (Karmazin, 2015); választék-gazdaságosság, termékdifferenciálás: a hálózatosodás segíti a többféle termék termelésében is felhasználható kapacitások jobb kihasználását; szinergiák: a kiegészítő kompetenciák fejlesztése, illetve a közös fejlesztésekből, gondolatokból származó előnyök kihasználása az egyik legfőbb szinergikus hatása a hálózatosodásnak. A vállalkozások közötti együttműködésnek számos fajtája alakult ki a laza informális kapcsolatoktól a különböző szakmai és innovációs szövetségekbe való belépésen át az átfogó termelési hálózatokban való részvételig: 8

9 A logisztikai tevékenységek kiszervezése különböző iparvállalatok részéről, ami jelentős fejlődést eredményezhet a logisztikai szolgáltatók részére. A vállalatok közötti szakmai szervezet jellegű együttműködés a legegyszerűbb forma, ekkor a kapcsolatok alapvetően informális jellegűek, alkalomszerűek, a közös tevékenységek eseti jellegűek. Ennek az együttműködési formának éppen laza jellege miatt a vállalatok versenyképességére gyakorolt hatása meglehetősen alacsony. A vállalatok közötti eseti jellegű stratégiai szövetség (pl. innovációs szövetség) mélyebb együttműködést jelent, pl.: új tudás közös megszerzése érdekében. A tanuló együttműködések az új technológia közös fejlesztésére és bevezetésére irányulnak, a résztvevők hosszabb időn keresztül, szisztematikusan próbálnak új ismereteket szerezni, és ezzel növelni versenyképességüket. Az együttműködés következő szintje a közös marketing hálózat, amikor a tagok közösen lépnek fel ismertségük növelése, illetve az értékesítés támogatása céljából, és ennek érdekében tartósan együtt finanszíroznak bizonyos piaci akciókat. Az eladó-vevő hálózatok (beszállítói hálózatok) esetén a vállalatok tevékenysége egymásra épül, amivel a felek a méretgazdaságosságból, illetve a rugalmasságból eredő előnyöket érvényesítenek. A közös termelési hálózatok tagjai együttes termelést is végeznek, ez a kooperáció fejlettségének legmagasabb szintje (IFKA, 2013). Az üzleti életben kialakult sokféle együttműködési formára hatást gyakorol az ágazat jellege, a tranzakció formája, illetve az együttműködés társadalmi-kulturális háttere. A gyakorlatban azokat az együttműködéseket nevezhetjük hálózatnak, amelyek tartósak, többször ismétlődnek, nem fejeződnek be egy adott tranzakcióval és lényegi elemük a kapcsolati tőke kialakulása a vállalkozások és szakértőik között. Magyarországon a rendszerváltást követő években alakultak ki az első ipari parkok és inkubátorházak. A vállalati együttműködések új minőségét kívánta támogatni a 2000-es évek második felében a klaszterfejlesztési politika: pályázati formában jelentős európai uniós források váltak elérhetővé a klaszterfejlesztés támogatására (IFKA, 2013). A fő cél a klaszterben résztvevő hazai vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, illetve a szükséges gazdasági erő és tudás megszerzésének támogatásával az exportképességük elősegítése volt. A bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia- és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött. Ezen felül pályázati forrásból az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén is létrejöttek összefogások. A legjellemzőbb közös tevékenységek a marketing, a kapcsolatépítés, a K+F, az oktatás és a közös beszerzés területein alakultak ki. Elvileg bármelyik vállalat szabadon csatlakozhat egy meglévő klaszterhez, vagy létrehozhat újat, ám az együttműködés azt feltételezi, hogy a résztvevők valamennyire kiterítik a kártyáikat és beavatják a tagokat az üzleti terveikbe. A pozitív egyedi példák ellenére, az empirikus adatok alapján a logisztikai szereplők között a hálózatosodás és az együttműködés hazánkban nem számít elterjedtnek: A tőkeerős hazai logisztikai szolgáltatók a hálózatosodás helyett általában inkább saját tevékenységüket bővítik, ráadásul ehhez állami/uniós támogatást is könynyebb szerezni, mint a hálózatosodás erősítéséhez. A logisztikai piac szereplői és szakmai szervezeteik megfigyelése szerint a különböző szintű együttműködések helyett inkább a vállalatfelvásárlások, illetve az egymás közötti erős piaci versengés a jellemző. A vállalatok túlnyomó többsége nem köt stratégiai megállapodást más szolgáltató vállalkozással. Ha ez mégis megtörténik, akkor a megállapodás legnagyobb valószínűséggel fuvarozó társaságok és logisztikai szolgáltatók között jön létre. A logisztikai szolgáltatók egymás között ennél is ritkábban kötnek stratégiai megállapodást. A vállalatok közötti együttműködés gyakran csak egyedi igények kielégítésére és/vagy átmeneti jelleggel jön létre, pl.: ha az adott ügyfél komplex szolgáltatás iránti igényét csak külső partner bevonásával vagy vállalatcsoporton belüli együttműködéssel lehet kielégíteni. A stratégiai megállapodások mögötti leggyakoribb motivációk: o gazdasági háttér erősítése, o piacszerzés, o tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, o az egyedi ügyféligényeknek való megfelelés, o bevételnövelés, o költségcsökkentés, o egyszerűbb adminisztráció. Vállalati méret szerint az együttműködési motivációk az alábbiak voltak: o a legnagyobb árbevételű vállalatok esetében: bevételnövelés és tulajdonosi szempontok, o közepes méretű vállalatok esetében: piacszerzés, o kisebb vállalkozások esetében: ügyféligényeknek való megfelelés. 3. Összefoglalás A szektor szereplőinek és az érdekképviseleti szerveknek azonos a véleménye abban a tekintetben, hogy az erősödő hálózatosodás és együttműködés komoly szerepet játszhat a hazai logisztikai szereplők piaci helyzetének stabilizálásában és versenyképességének javításában. NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS DECEMBER 4-TŐL! HIÁNYPÓTLÓ SZAKIRODALOM A HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HALLGATÓI ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK SZAKEMBEREI SZÁMÁRA! TÁMOGATÁSÁVAL HORVÁTH ANNAMÁRIA ÉS KARMAZIN GYÖRGY SZAKKÖNYVE MÁR MEGRENDELHETŐ AZ AKADÉMIAI KIADÓ HONLAPJÁN KERESZTÜL HUF ÁRON! Trendek és legjobb gyakorlatok 9

10 Egyszemélyes vállalkozásból nagykereskedelmi raktárbázis 1. ábra. A szolnoki Csepel Kerékpárcentrum és Szerviz kiskereskedelmi egysége Forrás: Csepel Kerékpár Kft., 2015 A még mindig töretlen népszerűségnek örvendő Csepel kerékpárokat forgalmazó Csepel Kerékpár története egyszemélyes vállalkozásként indult még 1993-ban. A társaságot Molnár Péter kerékpárversenyző, az országúti versenykerékpározás ötszörös magyar bajnoka alapította olyan nagy elhivatottsággal, mint ahogyan azt versenyzői pályafutása során tette, s ért el olyan eredményeket, melyekre ő és családja is méltán büszke lehet. Töretlen fejlődés A budapesti Csepel Kerékpár Bt., melynek nagykereskedésként fő profilja a Schwinn Csepel kerékpárok forgalmazása volt, hamar kinőtte önmagát, így 2001-ben, a megnövekedett vevői igények maximális kiszolgálása érdekében bázis raktár nyitására került sor Csepelen. Az évek során a vállalkozás töretlenül fejlődött, bővült a munkavállalói létszám és a fejlesztéseknek köszönhetően a géppark is folyamatosan megújult ben a társaság telephelye Szolnokra költözött (5000 Szolnok, Alcsi-sziget 78/A), ahol jelenleg is működik egyik raktárbázisa, mely az elmúlt évek infrastrukturális átalakításainak újabb raktárak építése, a meglévő raktárház felújítása köszönhetően a nagykereskedelmi forgalom teljeskörű lebonyolítására is alkalmassá vált. Két keréken a válság ellen A vállalkozás dinamikus növekedésének köszönhetően a cégforma 2010-ben átalakult és korlátolt felelősségű társaság formában folytatta a kerékpár kereskedelmi tevékenységet. A 2012-es év egy újabb mérföldkő volt a társaság életében, ugyanis exkluzív kiskereskedelmi egységet nyitott Szolnokon, a Thököly út 97. szám alatt (1. ábra). A beruházás célja a közkedvelt Csepel magyar kerékpárok színvonalas márkaképviselete, és elérhetővé tétele a lakosság számára, teljes modell és színválasztékban szeptember 1-től a kis- és nagykereskedelmi tevékenység összehangolása, a nagyobb árukészlet és a hatékonyabb árutárolás, illetve árumozgatás megvalósítása érdekében a vállalkozás nagyobb raktárépületbe költözött (5000 Szolnok, Nagysándor József u. 31.), s immáron ott várja, szolgálja ki a nagykereskedelmi partnereit. A Csepel kerékpárok Írországban is keresettek A Csepel Kerékpár Kft. és a szolnoki McHale Hungária Kft. között, üzemen belüli logisztikai folyamatokat támogató értékesítésre és jövőbeli együttműködés alapjainak lerakására került sor az elmúlt hetekben. A mezőgazdasági gépgyártó vállalat részéről ugyanis igény merült fel speciális kerékpárok beszerzésére a gyárudvaron belüli gyors helyváltoztatások (személyek és alkatrészek) érdekében. Választásuk a Csepel kerékpárra, mint megbízható, tradicionális, magyar márkára esett. A részletes igényfelmérés és a kivitelezés lehetőségeinek egyeztetése után a vállalatok között 5 db speciális Camping kerékpár legyártatására jött létre megállapodás (Factory Bike). A kerékpárokat rövid gyártási határidővel vállalva a Csepel Kerékpár Kft. ez év márciusában már át is adta a McHale Hungária Kft. részére. A speciális kerékpárok innen a mezőgazdasági gépgyártó írországi anyavállalatának üzemébe kerültek, ahol hatékonyan és megbízhatóan segítenek az anyavállalat logisztikai folyamatainak javításában. Keresse Ön is bizalommal a Csepel Kerékpárcentrum és Szerviz munkatársait a fenti termékkel kapcsolatban! Csepel Kerékpárcentrum és Szerviz 5000 Szolnok Thököly út 97. Telefon:

11 Hálók logisztikai hálók Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola, Gazdálkodástudományi Intézet Röviden a szerzőről Dr. Egri Imre Ph. D közgazdász, a Nyíregyházi Főiskola Gazdálkodástudományi Intézetében a Logisztika és Menedzsment Tanszék vezetője. Kutatási területe: logisztika, logisztika-menedzsment. Számos logisztikai és területfejlesztési projekt vezetését látta el az elmúlt évek során. Szakmai folyóiratokban több mint 50 publikáció szerzője magyar, angol és orosz nyelven, illetve 20 szakkönyv és tananyag szerzője és szerkesztője. Absztrakt A publikáció a hálók, hálózatok elmélete alapján próbálja rendszerezni és tipizálni a társadalmi és gazdasági életben működő hálózatokat, és ennek alapján elemzi a logisztikában felismerhető hálókat és hálózatokat. A matematika, a közgazdaságtan és az informatika legújabb eredményei, valamint a globalizáció új kihívások elé állítja a logisztikát. A legjobb válaszok megtalálásában és a legjobb gyakorlatok kialakításában a fenti tudományterületek eredményei segítségére lehetnek a logisztikának. Ezt elismerve a publikáció rámutat a logisztikai hálók lehetséges formáira és kapcsolati rendszerükre is. Kulcsszavak: logisztika, gazdaság, hálók, hálózatok 1. Bevezetés A gazdaságot érintő tudományterületek, így a matematika, az informatika, valamint a humántudományok az utóbbi időben olyan területeken hoztak újat, amelyek az eddig szaktudománynak tekintett eredményeket közvetlenül gazdaságilag hasznosíthatóvá, sőt kívánatossá tették. Ilyen terület a hálózatok tudománya, amely felhasználását tekintve reneszánszát éli. Az informatika révén az új típusú hálózatok mindennapjaink részévé válva, beágyazódtak a gazdasági és kulturális életbe. A klasszikusok Euler, Erdős és Rényi nyomán nemcsak a matematika, hanem a közgazdaság nyelvén is értelmezhetőek a hálóelmélet tanításai. Barabási Albert László az emberi kapcsolatok területén tette a politikában is mindennapi használat tárgyává a hálóelméleteket (Barabási, 2013). A hálózatosodás, a hálózatokban való gondolkodás ma már a logisztika szerves részét képezi (Karmazin, 2015). A katonai logisztika története talán a görögökkel kezdődik, e gondolkodási módot Nagy Sándor vitte sikerre. A matematika fejlődésével, illetve a modern ipar kialakulásával a logisztika az ipar és termelés területén is nélkülözhetetlenné vált. A gazdasági pályák, így a termékpálya és az értékpálya a hálózati gondolkodással írható le és érthető meg. 2. Matematikai alapok A matematika és a benne rejlő hálózati elemek, mint a csúcsok, az élek, valamint a számosság, a logisztikában nemcsak matematikailag, hanem vizuálisan is beazonosíthatóak. A hálóelmélet és a logisztika a matematikai alapok közül a topológia tudományágban a Boole-algebrára és legújabban a Mandelbrot-halmazok matematikusok számára jól ismert összefüggéseire támaszkodik. Ezek logisztikában történő alkalmazását az utóbbi évtizedekben tapasztalható, igen gyors informatikai fejlődés tette lehetővé. A gráfelméletben a gráf (vonalrendszer) egy olyan csúcspont (csomópont) és ív (él és ág) halmaza, melyben egyes élvégződéshez egy pont tartozik. Ennek segítségével különböző struktúrák ábrázolhatók. (Kulcsár, 1998). E struktúrák alkotják a makrologisztika elemeit (utak, vasutak, tengeri- és légi útvonalak, csővezetékek, információ csatornák, stb. rendszerét), s a logisztika üzemen belüli (mikro-gyártási) folyamatai ugyancsak leírhatók a gráfelmélet segítségével. Értelmezhetünk irányított és nem irányított fogalmakat. Irányított fogalom az út, a körút, a hurok (egységnyi hosszúságú körút) és az erősen összefüggő gráf, míg a nem irányított fogalmak közé tartozik az él, a lánc, az öszszefüggő gráf és a teljes gráf. Megkülönböztethetjük még a részgráfokat, az algráfokat, a fákat és a húrágakat. A kapcsolási mátrix a csomópontok és az utak közötti összefüggést rögzíti. A fa alakzatot egy gráfból, két csomópont összevonásával tudjuk kiválasztani. Beszélhetünk még a hurokmátrixról, amelyben az irányt az ívek egymás utáni sorrendje jellemzi. A síkba transzponált hálózat elemei fa alakzatot képezhetnek, de ezek térbeni alakzatot is felvehetnek. Ábrázolhatóak a húrok és külön alrendszert képezhetnek a gyártócellák. A Mandelbrot-halmaz a fenti gráfelmélet matematikai kifejezését jeleníti meg, amiben e vonalrendszer egy komplex szám ábrázolásának feleltethető meg. Ha a Mandelbrot-halmazt úgy fogjuk fel, mint egy saját gráfrendszert, amelynek valamilyen módon sűrűsödési pontja (centruma) van, illetve végpontjai újabb végpontokat (íveket) generálnak, a logisztikai rendszerekhez hasonló ábrával találkozhatunk. Így a logisztikai láncból egy termékpályát is megjeleníthetünk az összes gazdasági pályával együtt. Trendek és legjobb gyakorlatok 11

12 Ez adja a termelési ellátási lánc és elosztási lánc jobb és bal oldalát is. Az előző vázlatos matematikai fejtegetés, a teljes termelési és logisztikai pálya matematikai és informatikai ábrázolására ad lehetőséget (Egri, 2012). 3. Hálók A hálók, hálózatok mindig voltak, vannak és lesznek. Azért, mert ezek nemcsak az emberi tevékenység elemei, hanem a természet elemei is. Természeti hálók. A természetben is beazonosíthatók azok az erők és kapcsolatok rendszere, amelyek az atomok szerveződésétől a világmindenségig, a galaxisok szerveződéséig tartanak. Legközelebb hozzánk a látható világ egyes elemei vannak, így a vízrajz, a természetföldrajz szinte minden eleme. Ezekre nagyon sokszor ráépülnek a gazdasági hálók is (pl. hajózás). Perszonális hálók (emberi hálók). Legősibb háló a vérségi kapcsolatokon alapuló családi háló, amelyet a modern világ máig nem elemzett kellő mélységben. A szervezet és szervezéselmélet a történelem folyamán különböző, ma már a hálókkal jól beazonosítható szervezeteket alakított ki. Barabási teóriájában rávilágít az emberi kapcsolatok jól nyomon követhető törvényszerűségeire, amelynek alapján napjainkban a gazdaság, a politika jól hasznosíthatja a feltárt törvényszerűségeket. Szervezeti hálók. Az emberi élet különböző területei sajátos szerveződési formákat hoztak létre, így az előző hálókból következtetve és részben azokból eredeztetve alakulhattak ki olyan hálózatok, amelyek jellemzők a tudományra, a kultúrára, a hatalomra vagy egyes speciális emberi tevékenységekre. Ezeknek javarészt megvan a saját speciális szervezetelmélete, amelyeket egymással összekeverni veszélyes. Sajátos célrendszere és túlélő képessége van a vallások kapcsolatrendszerének és hálóinak. A hatalom, mint fő cél alkotja az állam és igazgatás szintén sajátos hálórendszerét. A sajátos célok itt is sajátos szervezeteket és hálókat generálnak és egyik rendszert a másikba átvinni szintén konfliktusokat okozhat. Gazdasági hálók. A gazdasági célok, a gazdasági növekedés, a gazdasági fennmaradás vagy akár a profit célok sajátos gazdasági hálórendszert és szervezeti struktúrát alakítottak ki. 4. A hálók típusai A hálókat, ha a fenti megjelenési területükről leválasztjuk, és működési intenzitásukat tekintjük megkülönböztető jelnek, akkor három nagy csoportba sorolhatjuk. Statikus hálók. Mindazon hálókat, illetve elemeiket sorolhatjuk ide, amelyek materiálisan és vizuálisan folyamatosan jelen vannak és készen állnak a működésre. Ezek leginkább a gazdasági élet azon elemei, amelyek infrastruktúrában öltenek testet (utak, vasúti pályák, termékpályák, stb.). Dinamikus hálók. Azon kapcsolati rendszerek, amelyek a statikus hálókat felhasználva csak időszaki kapcsolatot jelentenek a statikus hálók elemei között (például fuvarozó vállalkozások eszközállománya, maguk az információk, stb.). Virtuális hálók. A statikus és dinamikus hálókkal párhuzamos kapcsolatrendszerek, amelyek csak részben élőek, kialakításukat az informatika, a kölcsönös kapcsolati lehetőségek fenntartása teszi lehetővé. Ilyenek lehetnek a virtuális ipari és logisztikai parkok, valamint a virtuális termékpályák. 5. Gazdasági hálók A gazdasági élet hálózatai, a hálókon belül is külön, igen dinamikusan fejlődő rendszerét alkotják a hálózatoknak. Ha a világgazdaságot egyetlen globális rendszernek fogjuk fel, akkor az egymással párhuzamos horizontális hálókat és ezek egymásra épülő vertikális rendszerét ismerhetjük fel. E horizontális rendszereket pályáknak ábrázolva, az alábbi pályatípusok azonosíthatók be: Tulajdonosi pálya. A tulajdonos azon jogosítványok birtokosa, amelyek az emberek között a tulajdonhoz (mint tárgyhoz) való hozzáférés kizárólagosságát biztosítják. E jogok kötődhetnek személyekhez, illetve szervezetekhez. A gyakorlatban, a mai gazdasági életben, bonyolult érdekrendszereket megjelenítő rendszerré állnak össze. Érdekes fejlődése a rendszernek, hogy megjelentek az önmagukat birtokló gazdasági szervezetek. A szervezeten belüli legfontosabb rendelkezési jog, ezzel együtt a tulajdonosi jog. Termékpálya. A termékpálya elsősorban műszaki, technológiai alapon határozza meg egy termék létrejöttének lépcsőfokait, illetve az azokhoz szükséges nélkülözhetetlen munka és természeti törvényeken alapuló technológiai folyamatokat. A termékpályából fejlődik ki a többi gazdasági háló. Értékpálya. A termékpálya során megszülető termék a hozzáadott munka, anyagok, energia és intermedierek révén folyamatosan növeli értékét. Ezen értéknövelő pálya egyúttal a gazdasági háló elemei alapján épül fel, jellemzésére a hálóelmélet megállapításai használhatók. Informatikai pálya. Jellemzően az informatikai pálya kiinduló pontja nem a termelés, hanem a fogyasztás, a piac. Így a termékpálya egyes elemei közötti informatikai kapcsolat teszi lehetővé a hatékony termelést, az értékarányos cserét és az értéknövekedést. Elemei a megrendelés, a termékről szóló információk, a piaci és termelési szükségletek, a mennyiségi és minőségi jellemzők. Az informatikai pálya tette lehetővé napjainkban a termelés és a fogyasztás globalizálódását. Logisztikai pálya. A fenti pályaelemeket integrálja a logisztika, nemcsak üzemen belüli (belső logisztika), hanem üzemen kívüli (külső, nemzetközi logisztika) területén is. A logisztika technológiai fejlődése lehetővé teszi a termelés, a fogyasztás totális globalizálódását. A felsorolt gazdasági hálók a gazdaság hatékonyságát jelentősen növelik, illetve növelhetik. E hálók felismerése és a hálóelmélet kutatási eredményeinek alkalmazása, a gazdaság növekedésének legújabb lehetőségeit hordozzák magukban (Egri, 2015). 6. Összegzés A matematika legújabb eredményei és az informatika által nyújtott lehetőségek keretet adnak ahhoz, hogy a hálóelmélet a termelés és termelési logisztika hasznos elemévé váljon. A hálók és hálózatok ma már jól beazonosítható elemei az elemzési és a tervezési tevékenységeknek (ezzel teljes körűvé téve azokat), illetve a hatékonyságnövelés egyik fontos eszközeként lehetnek jelen a jövő logisztikai rendszereiben. 12

13 WebEye A közlekedésinformatikai megoldások egyik vezető szolgáltatója A WebEye Magyarország a Lambda-Com cégcsoport tagja, a közlekedésinformatikai megoldások egyik vezető szolgáltatója Magyarországon és a környező országok piacán. A vállalat fő célja az, hogy olyan komplex telematikai alkalmazásokat fejlesszen, amelyek segítségével a fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok hatékonyabban szervezhetik munkafolyamataikat, valamint optimálisabban és gazdaságosabban használhatják fel erőforrásaikat. A Lambda-Com több mint tíz éve a szolgáltatási ágazatának úttörő kutató és fejlesztő vállalatai közé tartozik hazánkban, és mára már 14 országban teszi helyi szinten is elérhetővé a WebEye szolgáltatásait. A megoldás alapjául a GPS alapú járműkövető telematikai rendszerek szolgálnak, amelyek az eltelt évek alatt olyan további szolgáltatásokkal egészültek ki, mint: a nagy pontosságú üzemanyagmérés, a digitális tachográf adatok gyűjtése és távoli letöltése, a vezetési stílus elemzése és értékelése, a magyarországi útdíj elektronikus bevallása, valamint a különböző riasztó berendezések és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő megoldások elérhetősége. A telematikai fejlesztések irányát mindig az ügyfelekkel folytatott konzultációk határozták meg, mivel hisszük azt, hogy csak így lehet hosszú távú stratégiai együttműködéseket kialakítani partnerkapcsolatainkban. Napjainkban a közép- és nagyvállalatok hatékony működésének szinte nélkülözhetetlen eszközei a vállalatirányítási rendszerek. A WebEye egyedi integrációs megoldásainknak köszönhetően hatékonyan támogatja az ügyfelek belső vállalatirányítási rendszerét. Szolgáltatásai kétirányú kapcsolatot biztosítanak a mozgó járművek, az operáció és a menedzsment között. Ennek köszönhetően valósidejű adatok biztosíthatók a menedzsment és a gépjárművek operatív irányításán dolgozó munkatársak részére, továbbá a rendszer segítségével feladatok, üzenetek, információk juttathatók el a gépjárművezetők felé is. Az integrációnak köszönhetően a vállalatoknak nem egy új rendszert kell beilleszteniük a mindennapi munkafolyamataikba, mert a WebEye a már megszokott vállalatirányítási szoftverbe illeszkedik és annak kiegészítő funkciójává válik. Legkeresettebb szolgáltatásaink Nagy pontosságú üzemanyagmérés A WebEye kapacitív szondái a CAN-BUS adatoknál akár 15%-kal pontosabb mérési értékeket szolgáltatnak a járművek aktuális és átlagfogyasztásáról, valamint információkat adnak a betöltött üzemanyag minőségéről és hőmérsékletéről. Megbízható és következetes információkkal feltérképezhetővé válnak az esetleges üzemanyag fogyasztási és minőségi problémák, amelyek ismeretében jelentős költségek takaríthatóak meg. Az újgenerációs szondák lokális riasztásokkal láthatóak el, többek között üzemanyag kivét, vagy rossz minőségű üzemanyag betöltése esetén. etachograph Az etachograph lehetővé teszi a digitális tachográf adatok távletöltését és a hátralévő vezetési idők figyelését. A szolgáltatás pontos, valósidejű információt ad a járművek vezénylését végzők számára a gépjárművezetők hátralévő vezetési és pihenési idejéről, illetve a munkával és rendelkezésre állással töltött időről. Használatával megelőzhetők a túlvezetés miatt bekövetkező balesetek és büntetések esetei is. A digitális tachográf adatok Európa bármely pontjáról letölthetőek, ezáltal elkerülhetők a kötelező adatszolgáltatások céljából történő jármű-visszarendelések. A szolgáltatásba igény szerint riasztási funkciók is beilleszthetőek. DrivingStyle A DrivingStyle szolgáltatás jóvoltából ellenőrizhető a gépjárművezetők vezetési magatartása, láthatóvá válnak azok a rejtett költségek, amelyek a járművek nem megfelelő használatából erednek. A helyesen megválasztott vezetési stílus jelentősen csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást, mindemellett elkerülhetővé teszi a felesleges szervizeléseket, az alkatrészek idő előtti elhasználódását. Az alkalmazás pontos tájékoztatást ad a gépjármű üzemeltetését leginkább befolyásoló tényezőkről, amelyek ismeretében a felhasználó meg tudja állapítani azt, hogy mely gépjárművezetőknek van szüksége továbbképzésre, illetve nyomon is követheti az egyes gépjárművezetők fejlődését és egyúttal a vezetési tréningek hatékonyságát. RoadPass A vállalat a magyarországi Elektronikus Útdíjszedési Rendszerben minősített bevallási közreműködő. Ügyfelek egyszerűen számolhatják el úthasználatukat, a rendszerben követhetik és kalkulálhatják költségeiket. Az automatikus útdíj-bevallás hozzájárul az árutovábbítási feladatok folyamatos és hatékony lebonyolításához. A jegyvásárláshoz szükséges megállások kiiktatásával a gépkocsivezető kényelmesebben és gyorsabban teljesítheti az egyes fuvarfeladatokat, valamint egyszerűbben gazdálkodhat a vezetési és pihenőidőkkel (1. ábra). 1. ábra. GPS alapú járműkövető rendszerrel felszerelt tehergépjármű Forrás: WebEye Magyarország Kft., 2015 WebEye Magyarország Kft Budapest, Dugonics u. 11. Telefonszám: Fax: Trendek és legjobb gyakorlatok 13

14 Logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalkozások fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával Dr. Karmazin György Ph.D. Szolnoki Főiskola főiskolai adjunktus, BI-KA Logisztika Kft. alapító-tulajdonos, Röviden a szerzőről Dr. Karmazin György 1991-ben szerzett közlekedésmérnök diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, majd 2001-ben elvégezte a Közlekedési menedzser gazdasági mérnök másoddiplomás képzést ben a Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok PhD Doktori Iskolában megszerezte a doktori fokozatot. Több mint egy évtizede oktat a Szolnoki Főiskolán különböző logisztikai tárgyakat. Rendszeresen publikál, illetve lektorál szakmai folyóiratokban és évkönyvekben, szakmai konferenciák meghívott előadója, az MLBKT regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnöke. Absztrakt A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével, megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL) vállalkozások végzik. Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Barabási (2013) hálózatkutatási eredményeit figyelembe véve keresünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között. Barabási kutatási eredményei mellett Csermely (2004) sejt hálózatokkal kapcsolatos eredményei is további, új megközelítést és növekvő lehetőséget hordoznak a hálózatelméleti tudomány számára a logisztikai rendszerekre vonatkozóan. Csermely a csomópont fontosságát másodlagosnak tekinti és véleménye szerint a gyenge kapcsolatok stabilizálják a komplex rendszereket. Ezt a megállapítást is figyelembe véve a logisztikai tudományterületen végzett magyar empirikus kutatási eredmények és tapasztalások felhasználásával, a publikáció eredményeként kialakításra kerülnek a hazai logisztikai szolgáltató vállalkozások legjobb válaszai és tevékenységei a változó világ kihívásaira. A hálózatkutatási eredmények párhuzamba állíthatók Reszegi és Juhász (2014), a vállalati teljesítmények fokozásának nyomában végzett, 4600 magyar vállalkozás bevonásával feltárt kutatási eredményeivel. Ezek ütköztethetők a hálózatelméleti megállapításokkal, illetve ennek köszönhetően, a tudományos cikk eredményei nem csak a logisztikai szolgáltató vállalkozásokra, hanem általánosságban, a globális üzleti hálózatokban működő vállalatokra vonatkozóan is megfogalmazhatók. Kulcsszavak: állati és emberi csoportok, üzleti hálózatok, vállalati méret, logisztikai hubok, stratégia megvalósítását támogató tevékenységek Bevezetés Minden korszaknak megvan az az időszaka, hogy mit lehet és mit érdemes kutatni. A hálózat az a kihívás, amit érdemes most felvállalni. Úgy a biológiai egzisztenciánk, mint a kommunikációnk, a szakmai életünk és a társadalmi életünk is hálózatoktól függ. Ezeknek a megértése nem csak szükségszerű a tudósok és a hétköznapi emberek számára, hanem elengedhetetlen is, hiszen valamilyen módon navigálnunk kell a 21. századot. A jövő technológiái, a jövőbeli kommunikációnk és az egész biológiai létezésünk a hálózatoktól fog függeni. A 21. században jelen vannak a hálózatok, és mi teljesen tőlük függünk, hiszen beléjük vagyunk ágyazódva úgy, hogy számunkra ez egy olyan kérdéssé vált, hogy már nem lehet hálózatok nélkül rácsodálkozni a világra (Barabási, 2014a, interjú alapján). Az ember az őt körülvevő természettel szimbiózisban él, bár ezzel folyamatosan visszaélünk (környezetszennyezés), amiért egyre gyakrabban büntet is a természet (természeti katasztrófák). Magunkon is tapasztalhatjuk, hogy ha minél többet tartózkodunk a természetben, minél több megfigyelést végzünk például az állatok életével kapcsolatban, annál több, az emberiség számára is hasznosítható törvényszerűségekre jöhetünk rá. Így van ez a hazai hálóelméleti kutatásokat végző kutatókkal is, akik a galambok mozgásából, és a vizsgált madárfaj egyedei közötti kapcsolat megfejtéséből vonnak le, az emberi közösségek fejlesztése számára is hasznosítható összefüggéseket (Vicsek, 2014), illetve a jövő technológiai fejlődésének irányait támogató megoldásokat (például a drónokkal való kísérletek az Alibaba, az Amazon, a Google és a logisztikai piacon működő UPS vállalatok keretein belül). Érdekesség, hogy a Google vállalat drónokkal kapcsolatos tesztjeit az Amerikai Egyesült Államok nem engedélyezi az USA területén, így azokat kénytelen Ausztráliában elvégezni (Világgazdaság, 2015). A természetben az állatok legnagyobb többsége csoportokban él, úgy, ahogy mi emberek is különböző közösségekben éljük a hétköznapjainkat. Ma már szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy egy öszszetartó (munka) közösség sokkal erősebb és 14

15 jobb válaszokat tud adni a változó világ új kihívásaira, mint egy egyén. A vállalatok versenyképességének érdekében ezzel szükséges foglalkoznunk, hiszen az alkalmazottak is fontos fundamentumai a vállalatnak (Reszegi-Juhász, 2014, 14. o.). Bár mi magyarok a munkavégzésünk során rosszul állunk a csoportmunka sikerébe vetett hitünkkel és teljesítményünkkel. Egy friss kutatási eredmény szerint a hazai munkavállalók 50%-a szerint teljesít csak jobban, ha csoportban dolgozik, mint egyénileg. Ráadásul a hazai csoportmunka tagjainak sokszínűségbeli összetétele is jellemzően eltér a más kultúrákban elfogadottakétól (Randstad, 2014; Adó Online, 2014). 1. Üzleti hálózatok A globális gazdaság kvázi szerkezetét üzleti hálózatok adják (Gelei, 2008), melyek a változó gazdasági környezet hatására jöttek létre, majd a hálózatosodás eredményeképpen jelentős versenyelőnyre is szert tehettek a vállalatok. A hálózat s így az üzleti hálózat is egy struktúra, melyben számos csomópont számos szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A csomópontok az üzleti hálózatokban az egyes üzleti egységek, mint például termelő vállalatok, vevők, logisztikai vagy éppen pénzügyi szolgáltatók. Az öszszekötő szálak pedig e csomópontok közötti kapcsolatként értelmezhetők (Gelei, 2008, 4. o.). Az üzleti hálózatok kialakulásának gyökereit Japánban találhatjuk meg, ahol a keiretsu-k egy-egy nagybank finanszírozásának támogatásával, jelentős beszállítói kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat köré szerveződve végzik tevékenységüket (Fukuyama, 2007). A nemzetközi modelleket vizsgálva és ismerve a hazai vállalkozások méretbeli eloszlását (KSH, 2014), csak bizakodhatunk abban, hogy a magyar kis-és középvállalatok, a globalizálódó üzleti hálózatok részeként boldogulni fognak (Gelei, 2008). A KSH (2013) vállalati hozzáadott értékre közölt adatai szerint, a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon is sokkal termelékenyebbek a külföldi tulajdonossal rendelkező vállalatok. A magyar tulajdoni hátterű cégek 2011-ben egy főre ezer forint, a külföldiek pedig ezer forint hozzáadott értéket állítottak elő. A különbség két és félszeres (Reszegi-Juhász, 2014, 14. o.), többek között ezért is fontos az, hogy a hazai tulajdonban lévő kkv-k megtalálják azokat a sikertényezőket (például hálózatkutatási eredményekre épülő logisztikai megoldásokat, vagy üzleti hálózatok integrációja során hozott stratégiai döntéseket), amelyeknek köszönhetően csökkenhet a fenti különbség. 2. Logisztika és a hálózatok A versenyelőny megszerzése ma már az erőforrás típusú előnyökről fokozatosan áttevődik a folyamat típusú előnyökre, amikor a folyamatok integráltsági szintje biztosíthatja a piaci előnyt. A logisztika folyamatait tehát nem csak önmagukban kell integráltan szemlélni, hanem más folyamatokkal is összehangoltan kell létrehozni és mérhetővé tenni. (Gyenge-Kozma, 2005). Természetesen nem csak a termelői kapcsolatokban, hanem a logisztikai szemlélet megjelenése óta, a gazdaságra általánosan is hálózatként kell tekinteni (Chikán, 2002 in Egri, 2014). A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével, megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Ezeknek a rendszereknek az információáramlását jelentősen támogatja az internet, a hatékonyságát pedig nagyban növeli az innovációs és a technológiai fejlesztések alkalmazása. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL) vállalkozások végzik, amelyek stratégiai elképzeléseikben is a hálózatos elrendezésű formát részesítik előnyben (Duleba, 2009). Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Elfogadva Barabási állítását, miszerint a komplex hálózatok mögött valószínűleg léteznek törvények (Barabási, 2013, 82. o.), keressünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között. A statikus, véletlenszerűen felépült hálózatok bemutatását elhagyva, figyelmünket a dinamikusan növekvő, skálafüggetlen hálózatok vizsgálatainak eredményeire fordítjuk! 3. Hálózati pontok növekedése Barabási első megállapítása a népszerűség alapján történő kapcsolódás elfogadását mondja ki, miszerint szívesebben választjuk ki azt a csomópontot, amelynek például kétszer annyi linkje (kapcsolata) van, mint egy másiknak. A folyamatosan növekvő dinamikus, skálafüggetlen hálózatoknak és a népszerűsítő kapcsolódásnak köszönhetően néhány sok kapcsolattal rendelkező középpont keletkezik (Barabási, 2013, 99. o.). Ezt nevezhetjük második megállapításnak is, melynek következménye az, hogy a hálózat növekedésével a korábbi pontoknak több idejük van kapcsolatok szerzésére, mint a később jövőknek (Barabási, 2013, 99. o.). Ezt elnevezhetjük az időben való belépés előnyének, amely a fenti két szabályosság hatásainak köszönhetően jelentősen hozzájárul egy középpont növekedéséhez. Az üzleti világba visszalépve Reszegi és Juhász megállapítja, hogy elvileg, ha a piac jól működik, a vállalatok közötti különbségek egy-egy szektoron belül tendenciaszerűen kiegyenlítődnek. Ez több, akár egymásnak is ellentétes folyamat eredménye (2014, 16. o.). Ellenben a piacok általában ritkán működnek optimálisan, így az erőforrások a termelékenyebbek felé áramlanak, a korábbinál több eszközt és több munkaerőt használnak, így a súlyuk nő (Reszegi-Juhász, 2014, 16. o.). Csermely stresszfehérjék viselkedésének kutatása során megállapította, hogy a stresszfehérjék stabilizálják a sejt hálózatát, amelynek részét képezik (Csermely, 2004, 7. o.). Kutatása során rájött a csomópontok kialakulására, fontosságára és szükségességére, ellenben arra is, hogy általában a csomópontok kiemelésével a komplex hálózatok szétesnek. Érdeklődése a stresszfehérjék szokásainak megfigyelésére irányult és észrevette, hogy ha a stresszfehérjét gátlom, a stabilitás hiánya nehéz helyzetet teremt, de még nem maga a halál (Csermely, 2004, 7.o.) Megfigyelése során rájött, hogy a sejt hálózat kötődését azok az elemek stabilizálják, amelyek egymással gyenge kapcsolatban állnak. Nem az elem, nem is a kölcsönhatásainak a száma, hanem a kölcsönhatások erőssége a fontos (Csermely, 2004, 7. o.) De mi lesz a későn jövőkkel, akik koruknál vagy ötletüknél fogva később lépnek be egy már működő üzleti hálózatba? Megvizsgálva azt a folyamatot, amely elválasztja a győzteseket a vesztesektől, láthatjuk, hogy a komplex rendszerekben megjelenő verseny esélyt ad a jobban alkalmazkodó vállalkozásoknak (esetünkben pontoknak) arra, hogy fitségüknek köszönhetően előnyre tegyenek szert a versenytársaikkal (akár régebbi pontokkal) szemben (Barabási, 2014b). Ezt nevezhetjük az alkalmasság szabályának, amely alapjában nem szünteti meg a növekedési és a népszerűségi kapcsolódást (Barabási, 2013, 109. old) szabályzó mechanizmusokat. Visszatérve ismét az üzleti kapcsolatokhoz Reszegi és Juhász kutatásainak Trendek és legjobb gyakorlatok 15

16 eredményei azt mutatják, hogy a lemaradóknál kisebb vagy kizárt a pozitív (versenyképességet, termelékenységet stb. szerzői magyarázat) hatások befogadása. Vagyis van esély arra is, hogy a gyengébbek továbbra is gyengék maradnak. (2014, 17. o.). Visszatérve a természethez láthatjuk, hogy a legtöbb élő rendszer képes arra, hogy nagyon eltérő környezeti feltételek estén is életben maradjon (Barabási, 2013), ellenben az ember által működtetett rendszerekben gyakran előfordul az, hogy a legkisebb meghibásodások hatására is működésképtelenné válik például egy ember által előállított szerkezet. Ebből kifolyólag a robusztusság (hibatűrő képesség) vizsgálata a jövőben fontos tanulságokkal járhat a működőképességre vonatkozóan, hiszen minden rendszernek a működőképességét egy bonyolult, szorosan összefüggő hálózat garantálja (Barabási, 2013, 125. o.). A fenti szabályok figyelembe vételével ma már Barabási és csoportja vállalkozik arra, hogy egy adott dinamikus, skálafüggetlen hálózatról megmondja, hogy a gazdag egyre gazdagabb lesz vagy a győztes mindent visz sémát követi. Nézzük meg, milyen párhuzamot vonhatunk le a fenti szabályosságok, valamint a logisztikai szolgáltatók stratégiaválasztása és növekedési lehetőségei között. Korábban a stratégiai döntéseket tipikusan hosszú távú több évre szóló döntésekként határozták meg. Napjainkra azonban számos üzletágban értelmét veszti a hosszú táv, mint naptári kifejezés. Az üzleti és tervezési ciklusok folyamatosan rövidülnek, tehát nem célszerű a stratégai döntéseket rugalmatlanul, hosszú távú döntésekként kezelni, inkább arra kell koncentrálni, hogy mik azok a döntések, amelyek 1. ábra. BI-KA Logisztika Kft. saját gépjárműparkja a szolnoki Regionális Logisztikai Központban Forrás: BI-KA Logisztika Kft., 2015 túlmutatnak a saját területükön, vagy az érintett gazdasági cikluson, vagy az adott gazdálkodási kereten! (Gyenge et al., 2013) 4. Párhuzamok és javaslatok A globális áruforgalom töretlen növekedése és az e-kereskedelmi forgalom előrejelzései és töretlen népszerűsége csak Kínában évi 20%-os növekedést prognosztizálnak ezen a területen 2019-ig (Forrester, 2015) folyamatosan biztosítja a világot átszövő logisztikai hálózatok dinamikus fejlődését, tehát a fenti megállapításokat elfogadhatjuk a logisztikai rendszerekre vonatkozóan is. Az 1. táblázat összefoglalja a hálózatelmélet eredményeit és általános következtetéseit, illetve a logisztikai központokat működtető logisztikai szolgáltatókra vonatkozó, növekedésben elkötelezett, üzleti stratégiákat támogató tevékenységekre vonatkozó javaslatokat. A javaslatok alapját a hazai logisztikai szolgáltatók körében végzett empirikus, primer, reprezentatív Hálózati pont fejlődése Logisztikai szolgáltatók stratégiáit megvalósító támogatói tevékenységek Népszerűség Hatékony PR és marketing tevékenység, magas szakmai színvonalra való törekvés, nyitottság a környezet felé, bizalomszint emelése az üzleti kapcsolatokban, új ágazatok felé nyitás, új kapcsolatok kialakítása az internet támogatásával. Középpont (nagyság) Növekedési stratégia elfogadtatása a vállalati szervezeten belül, együttműködések kialakítása, akár konkurens vállalatokkal is, stratégiai felvásárlások. Időben való belépés Rugalmasság, okozói magatartás, új piacokra lépés, új szolgáltatások és technológiák bevezetése, alkalmazása. Alkalmasság Változásra való képesség fejlesztése, ágazatspecifikus-informatikai fejlesztések, folyamatos képzés, nyitottság az újdonságok irányába. Robusztusság ISO magas szintű alkalmazása, javító mechanizmus beépítése az üzleti folyamatokba (PDCA ciklus), bevonás, delegálás, döntések alacsonyabb szintre engedélyezése, széles szolgáltatás- és vevői (iparági) portfólió. Gyenge kapcsolatok ereje Társaságokhoz, érdekvédelmi közösségekhez való csatlakozás, együttműködési szerződések kialakítása pl. rendvédelmi, kormányzati szervekkel, profil idegen rendezvényeken való részvétel, gazdasági események szervezése és támogatása, nonprofit tevékenységek és támogatások, klaszterekbe való tartozás. 1. táblázat. A hálózati pontok fejlődése és a logisztikai szolgáltatók stratégiáit megvalósító támogatói tevékenységek összefüggései Forrás: saját szerkesztés, 2015 kutatás eredményei (Karmazin, 2014), a szerző saját, logisztikai vállalatnál (1. ábra) szerzett gyakorlati tapasztalatai, a szakcikk megírása során felhasznált hazai és nemzetközi kutatási eredmények és tudományos publikációk következtetései adják. 5. Összefoglalás A hálózatkutatás eredményeire épülve több hazai publikációt is találhatunk, akár a főiskolai hallgatók, mint célcsoportra vonatkozóan (Cserjés-Záborszky, 2011) is, ellenben az üzleti hálózatokban résztvevő logisztikai szolgáltató vállalkozások vonatkozásában még nem jelentek meg kutatók, vagy az üzleti életben dolgozó szakemberek tollából releváns következtetések. Ezért a fenti szakcikk részben hiánypótló, másrészről pedig a megállapítások és javaslatok tanulságaként, Egri szavait felhasználva és kiegészítve leírhatjuk, hogy a hálózatelmélet a logisztika hasznos eszköztárává tud válni, amely a nemzetközi logisztika, a termeléslogisztika, a globális gazdasági folyamatokban mind jobban felismerhetővé teszi az optimális elrendeződéseket, és a kapcsolatok lerövidítésével a gazdasági hatékonyság fokozójává válik ( o.), és ezen új hatások jelentős szerepet fognak gyakorolni a hazai logisztikai szolgáltatók stratégiájára is. A logisztikai szolgáltató vállalkozások vizsgálatával foglalkozó honi (Karmazin, 2014) és nemzetközi (Kotonen, 2012) kutatások több oldalról is vizsgálták és keresték, a logisztikai piac szereplőinek stratégiaválasztásának és képességfejlesztésének lehetőségeit, ellenben a fenti szakcikkben feldolgozott hálózatelméleti megközelítés és következtetés, új szemléletet hozhat a magyar logisztikai központokat működtető, hazai logisztikai szolgáltató vállalatok döntéshozói számára. 16

17 Triplázd meg a tároló területed négyzetmétereit úgy, hogy nem építkezel! A több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező, üzletberendezések nagykereskedelmével foglalkozó Hu-Mago Kft. Magyarország egyik legsikeresebb családi vállalkozása. A vállalat által forgalmazott árucikkek széleskörűen felhasználhatóak az élelmiszeripari, autó- és vegyipari, ruházati és nyomdai termékek kereskedelmi egységeinek kialakítása során. Sikerük a több éves tapasztalattal rendelkező munkatársaknak, a kiváló minőségű termékeknek, a sokoldalúságnak és a gyors kiszolgálásnak köszönhető. Az újrahasznosítás jegyében az új termékek forgalmazása mellett a használt termékeket felújítják, majd felhasználásra kínálják fel. Hatékony logisztikai megoldások A 2008-as gazdasági világválságot követően a költségek csökkentése kulcsfontosságú feladattá vált. A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi egységek esetében elmondható, hogy a helytakarékos megoldások alkalmazása nagyban hozzájárulhat a vállalkozások versenyképességéhez. A Hu-Mago Kft. legfőbb célja, hogy megfeleljen a különféle iparágak széleskörű követelményeinek és ennek érdekében, hatékony logisztikai megoldásokkal támogassa a felmerült igényeket. A szakembereknek köszönhetően mindig a legmegfelelőbb, vállalatra szabott termékeket, szolgáltatásokat kínálják a beszerzéstől, a raktározási tevékenységen keresztül, egészen az értékesítési területig. 1. ábra. Az innovatív megoldások az üzletberendezésben Forrás: Hu-Mago Kft., 2015 A helytakarékosság jegyében Szuper as két soros elrendezés, könynyű áruk tárolására ajánlott, kézi kiszedés céljából. A Szuper sorozat egy rendkívül sokoldalú termék, amely teljes mértékben megfelel a könnyű áruk tárolására vonatkozó kritériumoknak (2. ábra). A standard konfiguráció különösen levéltári és háztartási felhasználásra ajánlott, a tartozékok széles és egyedülálló választékával kiegészítve, azonban számos további alkalmazási területen is felhasználható, így például tartalék alkatrészek és abroncsok, kisebb alkatrészek, ruházati termékek tárolására. Trendek és legjobb gyakorlatok A nemzetközi szabvánnyal védett high-tech kivitelnek köszönhetően a Szuper sorozat az ügyfelek és vásárlók felé nyitott környezetben történő felhasználásra is alkalmas, így üzletekben vagy irodák felszereléseként szintén használható. A Szuper1, Szuper2 és Szuper3 termékek csavarmentesek, felcserélhetők és bővíthetők. Ezen termékek kifejlesztése és előállítása azzal a céllal valósult meg a gyártó fejlesztéseinek köszönhetően, hogy megoldja a könnyű áruk tárolásának problémáját, mind a standard alkalmazásoknál, mind a kétsoros elrendezésben, akár 5 m magasságig. A különböző komponensek végleges formái, a kiterjedt tesztelések és a több éves ipari gyakorlat során felhalmozódott műszaki vizsgálatok eredményeinek hatására alakultak ki. Az erősítő bordák helye és az anyagok magas minősége lehetővé teszi a rendszer terhelhetőségének optimalizálását. A tapasztalatok lehetővé tették egy olyan színvonalú termék létrehozását, amelynek erősségei között szerepel a gyors összeszerelhetőség, a stabilitás és a kedvező teljesítmény/költség arány. 2. ábra. Kézi rakodású galériás állványrendszer két vagy akár három szinten Forrás: Hu-Mago Kft., 2015 A termék tartósságát a galvanizált acél felület biztosítja. A szerkezeti komponensek 3.1 tanúsított, nagy szilárdságú szerkezeti acél felhasználásával készülnek, az EN10204 szabványoknak megfelelően. A keretek függőleges, vízszintes és diagonális távtartó rudakból állnak, amelyek számos mélységben és magasságban variálhatók. A terhelhetőség a Szuper3 sorozat esetén keretenként akár 3600 kg is lehet. A Szuper3 sorozat elemeiből a hatályos szabványok által előírt védő és biztonsági tartozékelemek felhasználásával függesztett hidak is készíthetők. Szuper 4-5-6, raklapos állványok és galériák A termék innovatív válasz a raklapos állványok, galériák és automatizált tárolás iránti igények kielégítésére. A két alapvető jellemző, amely ezt a forradalmi terméket az egyéb árucikkek közül kiemeli: a magas teljesítmény és az egyszerű összeszerelhetőség. A rendszer fő alapkomponensei a követke- 3. ábra. Galériás raklapos állványrendszer Forrás: Hu-Mago Kft., 2015 zők: a függőleges elem: zárt, bevágások és nyílások nélküli, 4 oldalon 8 kapcsolódási ponttal, sokoldalú, raklapos állványozáshoz és galériákhoz, a függőleges elemekhez két gerenda is csatlakoztatható ugyanazon az oldalon és magasságon; gerenda: szabványos elem raklapos állványozáshoz és polcokhoz, a profil akár négyszeres anyagvastagságig variálható, a gerendák összekapcsolhatók és ugyanazon függőleges oszlophoz párhuzamosan csatlakoztathatók. A Szuper sorozat számtalan formájú és alakú galéria létrehozását teszi lehetővé az ügyfél igényeihez igazodva és azt optimalizálva. A rendszer DRIVE-IN szerkezetekhez is felhasználható, így segítségével maximalizálni lehet a raktár tárolási kapacitását. Az állványok a megrendeléstől számított 2 héten belül elérhetők a Hu-Mago Kft. szervezésében. Hu-Mago Kft Lajosmizse, Elkerülő út 3. Tel.: Fax:

18 A logisztika, mint a szolgáltatások jövőjének sikertényezője Fésüs Norbert, Ph.D hallgató BME, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Dr. Bóna Krisztián, Ph.D, egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes BME, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Röviden a szerzőkről Fésüs Norbert, logisztikai és folyamatfejlesztő mérnök, kutatási és oktatási területe elsősorban a logisztikai problémák modellezésével, folyamatok fejlesztésével és optimalizálásával kapcsolatos. PhD kutatási témájának címe: Nem-konvencionális optimalizációs eljárások a szolgáltatás jellegű folyamatok logisztikájának hatékonyságnövelésében. Dr. Bóna Krisztián Ph.D, logisztikai rendszertervezőként az Adversum Kft. munkatársa, az MTA Logisztikai Osztályközi Bizottságának tagja. Fő kutatási területei a logisztikai rendszerek matematikai modellezése, a mesterséges intelligencia megoldások alkalmazása a logisztikában, valamint a városellátási (city) logisztika, Fésüs Norbert doktori kutatásának témavezetője. Absztrakt A szolgáltatáslogisztika definiálása sokszor nem egyértelmű feladat. Léteznek olyan szolgáltatási területek, ahol a logisztika hatékonyságának fokozása kulcskérdés a szolgáltatási színvonal növelése érdekében. Fontos tehát, hogy a szolgáltatási tevékenységben meglássuk a logisztikát és képesek legyünk nem konvencionális úton kezelni az abban felmerülő problémákat. A publikációnkban példaként két ilyen területet mutatunk be: a háztartásokat és az egészségügyet. Kulcsszavak: szolgáltatáslogisztika, család, háztartás, egészségügy, mentő 1. Szolgáltatások logisztikája Napjaink egyik leginkább használatos kifejezése a szolgáltatás. A szolgáltatás erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységekre (Chikán, 2008). A szolgáltatás alatt tehát olyan folyamatot értünk, amely úgy elégít ki fogyasztói igényeket, hogy a folyamat eredménye megfoghatatlan, és az maga a szolgáltatás teljesítésének folyamata. A szolgáltatás folyamatában a vevő aktívan részt vesz, annak eredménye nem készletezhető (a létrehozás és a fogyasztás egy időben történik) (Morris-Johnston, 1987). Ilyen értelemben tehát szolgáltatásnak tekinthetjük az oktatást, a múzeumi tárlatok bemutatását, a hotelekben történő kiszolgálást, bizonyos értelemben a karbantartást-javítást, a tanácsadást és biztosítást, a gyógyítást és a sor még hoszszasan folytatható. Olykor triviálisnak tűnhet, hogy megérkezve egy kórházba vagy okmányirodába, ott kiszolgálnak minket, vagy éppen rendelkezésre áll egy órarend az iskolában, amelyben a termek, az órák, a diákok és a tanárok egymással megfelelően összerendeltek, vagyis az erőforrások, a kapacitások és az igények öszszehangoltak. Kutatásunk fő motivációja, hogy definiáljuk a szolgáltatás beteljesülésének folyamatában megjelenő logisztika helyét és szerepét, a szolgáltatás logisztikáját. Amennyiben a szolgáltatási folyamatban sikeresen azonosítható a logisztika jelentősége, akkor a szolgáltatási tevékenységek alkalmassá válnak a logisztika eszközeinek segítségével történő hatékonyságnövelésére, azaz a logisztikán keresztül képessé válunk a szolgáltatási tevékenységekre azok logisztikai szempontú optimalizálásán keresztül hatást gyakorolni, amelynek eredményeképpen a szolgáltatás színvonala, költsége és kiszolgálási szintje javulhat. Az esetek szignifikáns többségében a hagyományos értelemben vett termeléssel, a kézzelfogható termékek előállításával foglalkozunk, vagy a kereskedő vállalatok logisztikájára fókuszálunk. Esetükben a klasszikus vállalati logisztikai területek a beszerzés, a termelés, az értékesítés, illetve a hulladékkezelés logisztikája egyértelműen azonosíthatók, tudományos hátterük már mélyen és régóta kutatott. A kérdés, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek nem kézzelfogható termékek előállításával és értékesítésével, hanem kizárólag szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, hogyan értelmezhetők a klasszikus vállalati logisztikai funkciók. Például tekintve egy wellness központot: hogyan határozható meg a termelés, mint szolgáltatás-előállítás, illetve annak logisztikája, amelynek eredménye egy nem kézzelfogható produktum. Bizonyos, hogy ezek a tevékenységek a szolgáltató vállalatok esetében is hasonlóképpen 18

19 működnek (Davis F. W.-Manrodt B. K., 1994), azonban az előállított javak specialitásából adódóan számos olyan funkció is felfedezhető, amelyek esetében újra kell értelmezni a klasszikus vállalati logisztikai tevékenységeket. Ez azt is jelentheti, hogy a klasszikus logisztikában használatos módszertanok úgy implementálhatók a szolgáltatáslogisztika területére, hogy közben a termelő és kereskedelmi vállalatok legjobb gyakorlatait ültetjük át. Várhatóan, a szolgáltatáslogisztika sajátosságai miatt, speciális peremfeltételek mellett kell az egyes helyzeteket kezelni, amelynek eredményeképpen az egyes problémákat esetenként új megközelítésből célszerű vizsgálni. 2. Hétköznapi szolgáltatások logisztikája A szolgáltatások spektruma meglehetősen széles. Túlnyomó részüket vállalatok, vállalkozások hozzák létre és elsődleges céljuk a lehetséges fogyasztók szolgáltatási igényeinek megoldásán keresztül történő bevétel szerzése. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek nem vállalati érdekeltségből, motivációból származnak. Kutatásunk az utóbbi csoportra fókuszál és többek között olyan hagyományos értelemben vett, nem konvencionális területeket és azok logisztikáját érinti, mint például a háztartások, az egészségügyi szolgáltatások, az oktatásszervezés, valamint a különböző ügyintézési, hivatali folyamatok. Egyszerűnek tűnő, hétköznapi szolgáltatások, amelyek szervezése már olykor túlságosan is triviálisnak hathat Család és háztartás A családi és a háztartási folyamatok működtetése során generálódó tevékenységek sokasága mögött komplex szolgáltatáslogisztikai kihívások állnak. Egy kicsit hátrébb lépve, szakmai szemmel tekintve a leginkább hétköznapi cselekvéseinket, világosan kirajzolódik a háztartás-menedzsment logisztikai metszete. A mai magyar családok döntő többsége bérből és fizetésből él, ezért kritikus jelentőségű a gazdaságosság kérdése. A családok az ellátási láncok utolsó és egyben leginkább költségérzékeny tagjai, így a hatékonyan, optimális költségszinten működő háztartási folyamatok kialakítása is esszenciális. A háztartási folyamatok szervezése szinte triviális, amíg a család egyetlen személyből áll (egyszemélyes család), azonban ez a trivialitás a családtagok (a háztartásban élők) számának növelésével progresszíven eltűnhet, egy kritikus tömeg elérésével pedig káoszhoz vezethet. Számos jó gyakorlat létezik, például a tengerentúlról, ahol az innovatívan gondolkodó nagycsaládosok, gyakorló anyukák, háziasszonyok számtalan rutint fejlesztettek ki a háztartási folyamatok racionalizálása érdekében (Brenneman, 2010). Több egyszerű praktikát dolgoztak már ki arra, hogy hogyan állítsák össze, vagy oldják meg például egy nagyobb család: élelmiszer beszerzési tervét, élelmezési programját, szennyes ruháinak kezelését, vagy tagjainak munkába, iskolába juttatását. Logisztikai szemszögből ezek a tevékenységek programozási és tervezési feladatok, vagyis a vállalatok üzletvitelében is jelentkező klasszikus logisztikai kihívások nem konvencionális peremfeltételekkel és szabályozási igénnyel rendelkező változatai. Azt sejtjük, hogy a logisztikai szemléletmód alkalmazásával a fenti példákban is jelentős megtakarítási potenciál rejlik. Ugyanis például felfoghatjuk: az élelmiszer-beszerzés tervezését egy integrált kereslet-, illetve készlettervezési feladatként, az élelmezési program kialakítását egy MRP (Material Requirement Planning, anyagszükséglet tervezés) feladatként, a szennyes ruhák kezelését egy termelésütemezési feladatként, a családtagok munkába, iskolába juttatásának tervezését pedig akár egy körutazási problémaként. Felértékelődik továbbá a kollaboráció szerepe is, amely a vállalatok által felépített ellátási hálózatokban egy nehezen megvalósítható szemléletmód. A családi ellátási láncok esetében egy lényegesen könynyebben alkalmazható gondolkodásmód szükséges, amely a családi kisközösségek logisztikai rendszereinek felépítésén keresztül számos további megtakarítási lehetőséget rejthet magában Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi szektor tevékenységeinek logisztikai és folyamatközpontú vizsgálatával már számos szakember foglalkozott, azonban szembesülve a jelenlegi valós helyzettel kijelenthető, hogy a gyakorlatban a hétköznapi ember által igénybevett szolgáltatások kiszolgálási színvonala még nem minden esetben kielégítő. Az egészségügyi szolgáltatások fontos jellemzője, hogy azok eredményei nem készletezhetők, az igények felmerülése gyakran nem tervezhető, terhelésük változó, sok esetben azonnali ellátást igényelnek, valamint a szolgáltatás minőségének értelmezésekor nem csak az eredmény, hanem maga a szolgáltatásnyújtási folyamat is értékelésre kerül (Jenei, 2009). Szolgáltatáslogisztikai szempontból a folyamatok irányítása sok esetben hiányos, illetve az egészségügyben alkalmazott protokollok és szabályozás miatt az optimalizálás csak igen speciális peremfeltételek mellett tervezhető. A kutatásunk kulcselemének tekinthető nem-konvencionális gondolkodásmód megvilágítása érdekében tekintsünk néhány példát. Ehhez bizonyos értelemben el kell tudnunk szakadni attól a szokványos gondolkodásmódtól, amely alapesetben jelenleg a folyamatok szervezését kíséri. Az egészségügyi szolgáltatások eredménye nem készletezhető, ezért a kiszolgálási folyamat nem megfelelő szervezése esetén az igények torlódni fognak (tekintsük például a vérvételt). A torlódás sorban álláshoz vezet, azaz a rendszert tömeg-kiszolgálási folyamatként felfogva, optimalizálásukhoz sorban állási modellek használhatók. A modelleket a fentebb is említett sajátosságoknak megfelelően speciális peremfeltételekkel kell kiegészíteni, így új modellek kialakítása válhat szükségessé. Hasonló eset a műtéti, vagy speciális vizsgálati beavatkozásokra váró páciensekből kialakuló várakozó sor is, amely lényegesen összetettebb probléma egy egyszerű vérvételnél. A dolog részletesebb kifejtésére itt nincs lehetőség, de érdekességképpen megemlítjük, hogy feltételezéseink szerint ebben az esetben az azonos típusú igények összevárásával képezhető lot size -ok kezelésével enyhíthető a helyzet. Ebben, egy költség alapú gondolkodásmód alkalmazásával definiálni lehetne a kvázi klaszszikusnak tekinthető átállási, a betegekre vonatkozó kórházban tartási, illetve egyéb fajlagos költségeket. Ezekkel egy speciális modellben, akár megkísérelhető egyfajta gazdaságos sorozatnagyság meghatározása is, amellyel közelíteni tudunk a kapacitások optimális kihasználásához. Egy másik szemléletes példa a mentők jelenlegi lefedettségi térképe (1. ábra), amely abban az elméleti esetben érvényes, amikor minden mentőautó az állomáson tartózkodik. A valóságban sajnos ez egy statikus állapotot tükröz és a nap töredék részében áll csak fenn. Világos, hogy ez is egy logisztikai probléma. Trendek és legjobb gyakorlatok 19

20 Véleményünk szerint a mentőautók diszponálásának hatékonysága több eszközzel is növelhető. A statikus depók elhelyezkedésének és számosságának változtatása csak az egyik lehetőség. Egy innovatív ötlet például dinamikus depók alkalmazásán alapul, amelyek helyzetét és a szükséges autók számát egy rugalmas, igényvezérelt logikával szabályoznánk. 3. Konklúziók, továbblépési lehetőségek Belátható, hogy a szolgáltatások logisztikai metszetének dobozon kívüli gondolkodással történő vizsgálata, szolgáltatáslogisztikai analízise, pozitív változásokat indukálhat napjaink hétköznapi folyamataiban. A háztartások logisztikai aspektusú felfogása, az egészségügyi folyamatok absztrahált átgondolása új távlatokat nyithat meg a folyamatok hatékonyságának növelésében. A bemutatott példák mellett szkópunkban megjelenik még az oktatásszervezés és a hétköznapjaink különféle ügyintézési például banki, vagy okmányirodai 1. ábra. A mentők lefedettségi térképe Forrás: szolgáltatásainak vizsgálata is. Az elkövetkezőkben terveink között szerepel az ismertetett területek teljeskörű, nem konvencionális, folyamatközpontú feltárása és logisztikai szempontú analízise, amelyben sejtésünk igazolásaképpen, megtakarítási potenciálokat megvilágító eredményeket várunk. Felelőtlen? Csak újra a régi. Erős immunrendszer és elemében a család. BCSE1504AD1 facebook.com/beres.klub A Béres Csepp Extra vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT! 20

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető!

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető! Lajstromszám: AL-1017 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET F.ny.t.sz.: 01-0271-04 TRÉNING AJÁNLATAINK Ahol nem csak papír szerezhető! MLE bemutatása A Magyar Logisztikai Egyesület tizenkilenc éves fennállása során

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával Absztrakt Dr. Karmazin György Ph.D, főiskolai adjunktus Minden korszaknak megvan az az időszaka, hogy mit

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

25 év az egészségügy szolgálatában

25 év az egészségügy szolgálatában 77 Elektronika Kft. 25 év az egészségügy szolgálatában Zettwitz Sándor ügyvezető igazgató, 77 Elektronika Kft. 2011. május 26. A 77 Elektronika növekedése 2 1986: 6 fő 27m 2 bérelt lakás 2011: több mint

Részletesebben

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Képzésünk során a szükséges elméleti ismeretek átadásán kívül az alkalmazott esettanulmányokkal, példákkal és csoportos gyakorlatokkal tesszük képessé

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSI SIKERTÉNYEZŐINEK ÉS STRATÉGIA-VÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA A VÁLLALAT EREDMÉNYESSÉGÉRE

A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSI SIKERTÉNYEZŐINEK ÉS STRATÉGIA-VÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA A VÁLLALAT EREDMÉNYESSÉGÉRE A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSI SIKERTÉNYEZŐINEK ÉS STRATÉGIA-VÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA A VÁLLALAT EREDMÉNYESSÉGÉRE Karmazin György 1 Absztrakt: A logisztika fontosságát és kiemelt szerepét

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Időpont: 2015. október 15. KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Helyszín: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ (5000 Szolnok, Hild János tér 1.) A konferencia témája, célja A világgazdasági tendenciák, a

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben