A tanulmányt Balázs Ildikó Erzsébet munkája alapján készítettük. Tartalomjegyzék Előszó 1. elearning

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanulmányt Balázs Ildikó Erzsébet munkája alapján készítettük. Tartalomjegyzék Előszó 1. elearning"

Átírás

1 A tanulmányt Balázs Ildikó Erzsébet munkája alapján készítettük Tartalomjegyzék Előszó 1. elearning 1.1. Mi az elearning? 1.2. Kialakulásának oka Lehetőségek és korlátok 2. elearning alkotóelemei 2.1. LMS 2001-ben - a brandon-hall.com elemzése 2.2. Tananyagok objektum orientált felépítése 2.3. Meta-adatok 3. A szabványok jelentősége 3.1. Miért van szükség szabványokra? 3.2. A szabványosítás kihívásai 3.3. Kritikák és kételyek 4. Szervezetek 4.1. AICC - Aviation Industry CBT Committee 4.2. IEEE - Learning Technology Standards Committee (P1484) 4.3. ADL - Advanced Distributed Learning 4.4. IMS Global Learning Consortium 4.5. Dublin Core 4.6. A szabványjavaslatok összehasonlítása Irodalomjegyzék Rövidítések Jegyzet Előszó "In a time of drastic change, it is the learners who inherit the future. The learned find themselves equipped to live in a world that no longer exists." Eric Hoffer, 1989 Az új körülményekhez mindig is alkalmazkodnia kellett annak, aki a változó világban meg akarta állni a helyét. A változás azonban mostanra annyira felgyorsult, hogy az alkalmazkodás elengedhetetlenné vált. A világ változásai újabb és újabb tudást és kézséget követelnek meg az egyéntől és a vállalatoktól egyaránt. A mindennapokat elárasztja az adatok tömege, melyek önmagukban értéktelenek, feldolgozva viszont versenyelőnyt jelentő információkká is válhatnak. A feldolgozáshoz állandó szűrés és értékelés szükséges, ami szintén folyamatos tanulást igényel. A felhasználatlan tudás és információ hamar elavul és értéktelenné válik. Ahhoz, hogy az egyén és a vállalat a tudását a megfelelő szinten tartsa, és felkészülten nézhessen a változások elé, nem elég a már elsajátított tudás. Az, aki tanulmányait befejezetnek tekinti, egy világban, ahol az élet számos területén az újdonságok szinte naponta törnek elő szinte a semmiből, hamarosan nehezen leküzdhető korlátot hoz saját magának létre.

2 Az iskolai tanulmányok befejeztével, a szükséges továbbképzéshez azonban sokszor hiányzik az idő, a munkahelyi továbbképzés pedig jelentős költséget jelent az adott vállalat számára. A növekedő igényeknek nem mindig tud a hagyományos oktatás megfelelni. A tantermekben folyó tanórák költsége és időigénye sokszor túl magas, így a piac egyre inkább egy új megoldást keres, amelyik rugalmasabb és gyorsabb, mint a hagyományos forma. Ez az új forma egyre inkább az elearning keretén belül valósul meg. Egy hatásos Internetes oktatási forma azonban csak akkor tud a vártnak megfelelően kibontakozni, ha a résztvevők termékeiket nem egymástól elszigetelten készítik, hanem együtt működnek. Az együttműködés pedig csak akkor lehetséges, ha a résztvevők szabványok segítségével egy olyan hálózatot építhetnek ki, amelyikben az Internetes oktatás elemei kompatibilisek egymással Mi az elearning? 1. elearning Az elearning piacra jellemző kusza világ megmutatkozik a fogalom definíciójában is. Abban mindenki egyet ért, hogy a tanulásnak ebben a formájában a technikának kimagasló szerepe van, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy a technikának melyik formája. Általános felfogás szerint az elearning nem más mint egy hálózat alapú oktatás, ahova minden olyan oktatási forma beletartozik, ahol a közvetítő közeg az Internet vagy egy intranet. Ez a felfogás az elterjedtebb. Más felfogás szerint az elearning tágabb jelentéssel bír, és minden technológia alapú oktatás ide tartozik. [49] Az oktatási közeg itt tehát lehet az Internet, intranet, extranet, de ugyanígy lehet egy videokazetta, interaktív tv, vagy CD. Ezzel szemben létezik az Online-Learning fogalom, ami kifejezetten az Internet alapú oktatást foglalja magába Kialakulásának oka Gyorsuló világ A huszadik század végén a gyors technikai változások szinte naponta változtatják meg a világot. A szerencse azok oldalához szegődik, akik gyorsan tudnak a gyors változásokra reagálni. A versenyben azok maradnak az élen, akik a megfelelő időpontban megfelelő információval rendelkeznek, információval, amit gyorsan és megfelelően fel is tudnak használni. Ebben a felgyorsult világban már nem elegendő az egyszer elsajátított tudás. Az iskolában, felsőoktatásban megszerzett ismeretek pár év alatt elavulnak, önmagában gyorsan használhatatlanná válnak. A munkahelyi követelmények szinte hónapok alatt megváltoznak és új képességek elsajátítását követelik meg. Épp ezért megnőtt az igény a folyamatos továbbképzés, folyamatos tanulás iránt. Hagyományos körülmények között nehéz lehetőséget biztosítani a folyamatos továbbképzés számára, hiszen egy könyv nyomtatása és terjesztése hosszú időbe telik. Könnyen előfordulhat, hogy a leírt és kinyomtatott tudás, mire elér a diákokhoz és érdeklődőkhöz már csak elavult információt tartalmaz. Hasonló a helyzet a technológia alapú közvetítőkkel is. Egy CD-ROM-on tárolt oktatási anyag is egy lezárt egységet képvisel, amit nem lehet

3 javítani. Új információt csak új CD kiadásával lehet biztosítani, ami ugyan gyorsabb mint egy könyv újranyomtatása, de az új CD terjesztése költséges és időigényes. Az Internet a fentiekkel szemben lehetőséget nyújt a folyamatos frissítésre. Az új információ azonnal rendelkezésre állhat, időigényes újranyomtatási folyamat vagy költséges és időigényes terjesztés nélkül. [40] Globalizáció A világ folyamatosan szűkül, a határok homályosodnak, a lehetőségek pedig szélesednek. Egyre több vállalat próbálja tevékenységi körét a világ több országára kiterjeszteni, sőt gyakran kontinensére. A távolság két ország - és földrész - között így egyre kisebbnek tűnik. A továbbképzés ilyen körülmények között sok vállalat számára jelentős költséget és sok problémát jelenthet. Hagyományos keretek között a vállalatnak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a diákok és az oktató egy időben egy helyen legyen. Ehhez a legegyszerűbb esetben is biztosítani kell egy oktatásra alkalmas termet felszerelésekkel együtt, és természetesen - akár több napra is - fel kell menteni az érintett alkalmazottakat a munka alól. Ezeket a költségeket emeli az utazás és a szállás költsége abban az esetben, ha az oktató és a diákok nem egy városban tartózkodnak, amire a globalizáció során számos alkalom adódik. elearning felületek lehetőséget biztosítanak a fent vázolt költségek csökkentésére. A tanfolyamon résztvevőknek nem kell feltétlenül egy teremben lenniük, sőt az sem feltétel, hogy egy országban tartózkodjanak (bár szinkron Szinkron oktatási felület: Ez a felület lehetőséget biztosít egy valós idejű online tanóra lefolytatására, egy oktató aktív részvételével. A tanóra résztvevői egy időben vesznek részt az oktatáson. oktató felületek esetén az időeltolódás problémákat okozhat). Ezzel megszűnik az utazási költség, és szállást sem kell többet biztosítani. Az oktatási felszereléseket (kivetítő, írásvetítő, videó, stb.) pedig maga az oktató program biztosítja. A tanfolyamokat kisebb darabokba lehet szabdalni, hogy az alkalmazottaknak ne kelljen egy egész napra kiesniük a munkából. Erre főleg az aszinkron Aszinkron oktatási felület: Ebben az esetben nem egy valósidejű oktatásról van szó. A tanóra résztvevői egymástól függetlenül vesznek részt az órán. oktató felületek nyújtanak lehetőséget. A globalizáció azonban nem csak a vállalatokat érinti. Sok magánszemély is érdeklődik más országok oktatási kínálata iránt. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a diákok egyszerűen egy másik ország oktatását részesítik előnyben, hanem inkább arról, hogy oktatás keretében egy másik ország kultúráját szeretnék megismerni. Ebben semmi esetre se tud az Internet alapú oktatás helyettesítő termékként fellépni. Az élményt, amit egy másik országban tanulás nyújt, egy számítógép képernyője - bármilyen érdekesen és gazdagon is van kialakítva - nem tud helyettesíteni. Mégis, van aki szeretné megismerni egy másik ország, egy híres egyetem oktatási lehetőségeit, esetleg kiegészítő jelleggel szeretne betekintést nyerni egy más rendszerű oktatás kínálatába, anélkül, hogy elhagyná saját városát, egyetemét. Ebben az esetben az Internet jó lehetőséget nyújt arra, hogy egy távoli egyetem programjába betekinthessünk. Demográfiai változások a felsőoktatásban Mára a hagyományos felsőoktatási korosztály, azaz a évesek, százalékos megoszlása a felsőoktatásban csupán 20 százalékot képvisel. A leggyorsabban a 25 éven felüliek aránya növekedett, számuk között 34,7 százalékkal emelkedett. [43]. Ennek a korosztálynak általában már több családi és munkahelyi elfoglaltsága van a tanulás mellet,

4 mint fiatalabb társaiknak. Hagyományos oktatási keretek között gyakran problémát okozhat számukra az oktatási épületekben, termekben eltöltött hosszú órák. Internetes oktatáson ezzel szemben bárhol részt vehetnek. Otthon gyerekfelügyelet mellett, vagy akár a munkahelyen (rövidebb - hosszabb időre). További segítség lehet az aszinkron oktatási csomagok időbeli szabadsága, ahol az anyagokat bármikor, bárhol feldolgozhatja a diák, anélkül, hogy bárki másnak a ritmusához kellene alkalmazkodnia. Igény az élethosszig tartó tanulás iránt A folyamatosan tanulók klubját két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, akik szakmai szempontból folyamatosan új információkat keresnek, hogy a szakmai életben jobban megállhassák helyüket, de a tudást nem a munkahelyük falai között keresik. Tehát azok, akik számára munkahelyük egyáltalán nem biztosít lehetőséget a továbbképzésre, vagy akik a vállalat által nyújtott továbbképzés mellett még több tudást szeretnének elsajátítani. A másik csoportba azok tartoznak, akik valamilyen hobby keretében keresik az új információkat, lehetőségeket. Mindkét esetben, olyan emberekről van szó, akik munka - munkahelyi vagy háztartási - mellet keresik a tanulási lehetőségeket. Számukra az aszinkron tanulási programok biztosíthatják az elfoglalt órák melletti tanulás lehetőségét. [16] Internet hozzáférés A nyugati régiókban az Internet egyre inkább megszokottá, hétköznapivá válik ben az Egyesült Államok lakosságának 39 százaléka jutott hozzá az Internethez. Nyugat-Európában ez az arány már valamivel szerényebb volt, 1999-ben mindössze 10,4 százalékot ért el. Becslések szerint 4 év alatt ez az arány az USA-ban közel megduplázódik és eléri a 68 százalékot, Nyugat-Európában pedig háromszorosára, azaz közel 34 százalékra ugrik az Internet felhasználók száma. Magyarországon 1999-ben az Internet hozzáférés 5,9 százalékos, 2000-ben pedig 6,4 százalékos volt. [43]

5 Forrás: Nua Internet Surveys Ma még közel se beszélhetünk világszintű lefedettségről, a hozzáférés azonban a többi régióban is folyamatosan növekszik, lehetőséget nyújtva ezzel az Internet alapú oktatás fejlesztésére, terjesztésére ben 57 százalékkal többen jutottak hozzá világszinten az Internethez, mint egy évvel korábban. [38] Átlagon felüli növekedést Ázsiában lehetett megfigyelni, ahol közel kétszer annyian jutottak hozzá az Internethez 2000-ben, mint ben. Ezzel szemben a Közel-Keleten és Kelet-Európában szinte változatlan maradt azoknak a száma, akik élhettek az Internet nyújtotta lehetőséggel Lehetőségek és korlátok Lehetőségek Hozzáférés Az Internet alapú oktatás legjelentősebb előnye, hogy - elvileg - képes a megfelelő információt, a megfelelő időben a megfelelő személyhez eljuttatni. Azért csak elvileg, mert az Internet hozzáférés bár rohamosan növekszik, és egyes országokban jelentős százalékot is elért már, világviszonylatban mégse általános. Ott azonban, ahol lehetőség nyílik az Internet használatára egy elearning felület segítségével bármikor és bárhol bekapcsolódhatnak a diákok az oktatásba, ami nagyban megkönnyítheti a munka mellett tanulni kívánó diákok életét. Just-in-time oktatás Az Internet lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy az oktatási anyagokat naprakész állapotban tartsa a szolgáltató. Erre főleg a gyorsan változó, általában technikai szektorokban van

6 szükség, ahol az információ szinte napok alatt elévül. Szintén a gyorsuló világ jobb megértésére nyújt lehetőséget az elearning felületeknek az a tulajdonsága, hogy abban a percben is hozzáférhető az információ, amikor éppen arra szükség van. Interaktivitás Az interaktivitás szempontjából különbséget kell tenni a szinkron és az aszinkron oktatási programok között. Míg a szinkron felületek szinte határtalan lehetőséget nyújtanak az interaktivitáshoz - itt egy real time oktatásról van szó - addig az aszinkron programokban ez az interaktivitás korlátozottabb. A korlátott itt az oktató hiánya jelenti, aki így csak késve tud a diákok kérdésére reagálni. Az előre megírt változók segítségével azonban mindkét rendszer esetén lehetőség van arra, hogy a diákok bizonyos lépéseire a program azonnal reagáljon (pl. multiple choice vagy matching típusú tesztkérdések azonnali kiértékelése, szimulációk azonnali eredménye, stb.) Személyre szabhatóság Itt érdemes megemlíteni az Internet alapú oktatási egységek személyre szabhatóságát is. Előre rögzített kritériumok alapján - például egy bevezető tesztsor alapján - a rendszer kiválaszthatja azokat az oktatási egységeket, melyek a legjobban igazodnak a diák igényeihez. Így a tanulónak nem kell azokon az egységeken végigmennie, melyek már ismertek számára, de hosszabb időt tölthet azoknál az egységeknél ahol az anyagot nehezebben tudja elsajátítani. Eredmények figyelemmel kísérése Az elearning rendszerekbe beépített 'tracking' rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a diák teljesítményét az oktató folyamatosan figyelemmel kísérje. Ez csak részben jelenti azt, hogy a teszteken elért eredmények azonnal lehívhatók. Emellett az oktató a diák aktivitását is figyelemmel kísérheti - azt tehát hogy mennyi időt töltött el a tanuló egy-egy feladatnál, hányszor, milyen sorrendben végezte el a feladatokat, amennyiben erre lehetőséget biztosít a rendszer, akkor hányadik alkalommal sikerült sikeresen végrehajtania a feladatot, szimuláció során milyen módon hajtotta végre a feladatot, milyen részeredményeket ért el, stb. A lehetőségek szinte korlátlanok. Kapcsolattartás Az Internet alapú oktatás pont az Internet jellege miatt kíváló lehetőséget nyújt a kapcsolattartásra. [16] Ez egyrészt a szülő-tanár vonatkozásban jelenthet újdonságot. A szülő például lekérdezheti a feladott házi feladatot vagy az elért eredményt egy központi adatbankból, abból, ahonnan a tanárok is dolgoznak. Persze ez nem kifejezetten Internet alapú oktatás, hiszen a tanóra továbbra is a tantermekben folyik, de egy Internet alapú rendszer kiegészítő lehetőségeket nyújthat azzal, hogy egyrészt a szülő pontosan informált a gyerek iskolai fejlődéséről, másrészt pedig az adatok alapján egy testre szabott korrepetáló oktató egységet vehet igénybe csemetéje számára. Hasonló képen a diákok maguk is folyamatosan kapcsolatban maradhatnak egyrészt az oktatóval, másrészt pedig saját teljesítményeikkel. Személytelenség Sok emberből vált ki frusztrációt, ha egy csoport előtt kell szerepelnie. A csoporton belüli interaktivitást csökkenti az, hogy néhány tagja nem mer felszólalni az esetleges negatív reakciók miatt. Ha azonban az ember a csoportban mindössze egy név a képernyőn, sokkal bátrabban szólhat hozzá, hiszen így továbbra is ismeretlen marad a többiek előtt (persze az oktató előtt nem, így ez csak részben csökkenti a rossz válaszoktól való félelmet). A személytelenség egy másik előnye, hogy így sokan bátrabban állnak neki egy-egy feladatnak, vagy akár többször is nekikezdenek egy-egy szimulációnak, addig míg jobb eredményt nem

7 érnek el. Azok, akik egy teremben a hátsó sorból figyelnék az eseményeket (sokszor erre azért is szükség van, mert a terem technikai felszereltsége nem nyújt lehetőséget arra, hogy mindenki önmaga kipróbálja a feladatot), azoknak most lehetőség nyílik arra, hogy egy csoport előtt elszenvedett kudarc negatív élményei nélkül, a személytelenség védelme alatt kedvükre próbálkozzanak egy-egy feladat, szimuláció megoldásával Korlátok Személytelenség A korlátokat ott kezdem, ahol a lehetőségeket abba hagytam, a személytelenségnél. Az, ami az egyik embernél előny, az a másiknál korlát. Az internetes oktatás jellege miatt ezekben a rendszerekben hiányzik a csoport nyomás, ami az emberek egy részénél szükséges ahhoz, hogy a feladatokat végrehajtsa. Ott, ahol nincsen folyamatos látható kontrol, ahol nincsenek ott a többiek, ott egyszerűbb inkább mással foglalkozni (akkor is, ha esetleg az illető belépett az oktatási programba), egyszerűbb a határidőket kitolni, a feladatokat kevésbé komolyan venni. Csoport motiváció hiánya Ehhez a ponthoz kapcsolódik a motiváció hiánya is. Sok feladatot könnyebb csoportosan elvégezni, mert a csoport motiválóan hathat tagjaira (persze ez fordítva is igaz, ha a csoport többsége nem akarja elvégezni a feladatot, akkor az inkább demotiválóan hat. Ebben az esetben azoknak, akik el akarják végezni a feladatot, a csoport hiánya inkább lehetőség, mintsem korlát). A tagok kölcsönösen ösztönözik egymást - gondoljuk csak például egy sporteseményre, ahol, mivel a többiek gyorsabbak, ügyesebbek vagy kitartóbbak, az egyén olyan eredményekre is képes, amit egyedül nem ért volna el. Gyakorlati bemutatás hiánya Sok tananyagnál mit sem ér a legtökéletesebb technológia, vagy a legszebben megírt program, ha az oktatás célját nem lehet kézzel megfogni, kipróbálni. A virágkötészethez szükséges kézmozdulatokat, az orvostudományban alkalmazott technikákat, vagy egy kerámia elkészítéséhez nélkülözhetetlen mozdulatokat nem mindig szerencsés csak a képernyőn bemutatni. Ezekhez, és még sok máshoz elengedhetetlen a gyakorlat is az elméleti tudás mellett. Itt pusztán az elméleti anyag adható át az Internet segítségével, mintegy kiegészítő tanagyagként, de a gyakorlat semmiképpen sem hagyható el. Internet hozzáférhetőség és technikai nehézségek Az Internet hozzáférhetőség javulása lehetőséget teremt az elearning fejlődéhez, jelenlegi kiterjedése mégis inkább korlát sok régióban. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az Internet ma már hozzátartozik a mindennapi élethez. Ezzel szemben Afrikában és a Közel- Keleten inkább a kivételt jelenti. A világ mindössze 11 százaléka [12] rendelkezik tehát az összes Internet hozzáférés 65 százalékával!

8 Forrás: Nua Internet Surveys, illetve a CIA The World Factbook kiadványa A világ lakosságának mindössze 4,8 százaléka fért 1999-ben hozzá az Internethez, 2000-ben ez az arány 6,7 százalékra emelkedett. A népesség nagyobb része (93,22 százalék!) még számítógéppel sem rendelkezik, sőt még az Egyesült Államokban, ahol a számítógépnek és az Internetnek legnagyobb a hagyománya, se éri el az 50 százalékot a számítógéppel rendelkezők aránya. [38] Az Internet hozzáférés Észak-Amerikában a legáltalánosabb. Itt 1999-ben 38 százalék, ben pedig 54,5 százalék jutott hozzá az Internethez. A következő Óceánia 22,45, illetve 35,5 százalékkal, majd Nyugat-Európa 10,4 és 26,4 százalékkal Afrika Dél- és Közép- Amerika Internet hozzáférés a lakosság százalékában Észak- Amerika Ázsia Közel- Kelet Óceánia Nyugat- Európa Kelet- Európa Világ 0,4% 3,2% 54,5% 2,7% 1,5% 35,5% 26,4% 2,5% 6,7%

9 Forrás: Global Reach Oktatók felkészületlensége Az USA-ban, ahol az Internetnek a legnagyobb hagyománya van, ahol az elérhetőség a legmagasabb, azon iskolák tanárai közül, ahol van Internet elérhetőség, mindössze 33 százalék érzi úgy, hogy megfelelően felkészült arra, hogy az Internetet oktatás céljára használja. További 54 százalék érzi úgy, hogy még nincs semmi veszve, de 13 százalék egyáltalán nem érzi magát képesnek a feladat ellátására. Ez az arány a többi térségben, ahol az Internet hozzáférés kevésbé általános, még rosszabb. [40] Ilyen körülmények között az Internetes oktatás sokszor nem más, mint egy megszokott tanóra új köntösben, anélkül, hogy az oktató kihasználná az Internet nyújtotta lehetőségeket. Ez persze nem csak az oktatókra igaz. A technológiát, vagy a tartalmat szolgáltatók is sokszor egy fantáziátlan, színtelen terméket készítenek el, ami a hagyományos oktatás korlátai közé ragad. A lehetőségeket vagy nem ismerik fel, vagy nem képesek átültetni. Így a termékek sokszor illúziórombolók, és a vásárlónak elmegy a kedve a próbálkozásoktól, még mielőtt megismerhette volna a lehetőségeket, hiszen ezek a termékek pont a számítástechnika és az Internet által nyújtott lehetőségeket nem használják ki. 2. elearning alkotóelemei A szabványosítás egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az egyes alkotóelemek súrlódásmentes együttműködését az Internetes oktatás területén. Az alkotóelemeket nem feltétlenül egyetlen cég állítja elő. Előfordulhat, hogy a rendszer minden egyes eleme más és más cég terméke. Ebben az esetben az elemek könnyed kommunikációját és az elemek közti adatcserét a szabványok szabályai teszik lehetővé. Az elearning legfontosabb alkotóelemei [44] a következők:

10 1. Learning Management System - ez a rendszer testesíti meg az oktató felületet, ami az Internetes oktatáshoz elengedhetetlen. 2. Tananyag, CBT - ez egy oktatóegység, aminek felépítését és alkotóelemeit a szabvány rendszerezi. 3. Meta-adat - adatok az adatokról, melyek a keresést egy adatbankban megkönnyítik. 4. Szerző szoftver - a rendszer feladata közé tartozik a tananyagok előállítása, az alkotóelemek sorba rendezésese szabványosított séma alapján, illetve az alkotóelemek csoportosítása olyan módon, amelyik a tanulási folyamatnak a lehető legjobban megfelel. A szerző szoftver tartalmazhat beépített tesztkészítő programrészt is. 5. Általános alkotóelemek a) Browser - egy browser segítségével a tanuló egyszerűen elérheti a tananyagot akkor és ott, amikor és ahol arra szüksége van. b) Kapcsolódási pont - az LMS-nek rendelkeznie kell kapcsolódási pontokkal is, melyek lehetővé teszik az adatcserét és adatfeldolgozást más rendszerekkel, mint például más szolgáltató Web-oldalával, adatbankokkal, vagy egy ERP rendszerekkel együtt LMS LMS - a brandon-hall.com elemzése Learning Management System: egy számítástechnikai környezet, mely menedzseli és továbbítja az oktatási anyagot. Egy szoftver-eszköz kombináció, mely a számítógép-alapú online, ill. off-line oktatáshoz és adminisztrációhoz kapcsolódó különböző funkciókat, feladatokat látja el. [31] Brandon Hall először 1997-ben vizsgálta meg az Internetes oktató felületeket. Akkor 27 rendszert rendszerezett és értékelt. Négy évvel később, 2001-ben már 58 rendszert vizsgált át. Az elemzés eredményét egy 600 oldalas tanulmányban foglalta össze. A tanulmány szerint az első elemzés óta az oktató rendszerek felhasználása leegyszerűsödött, a termékeket gyakrabban fejlesztik ki az AICC és IMS szabványok értelmében, valamint javult a rendszerek funkcionalitása is. Az oktató rendszerek többségét kis és közepes vállalatok fejlesztik ki. A 2001-ben megvizsgált termékeknek mindössze 48 százaléka volt már 1997-ben is a piacon, ami arra utal, hogy a piac még nagyon új. A tanulmány összefoglalásában a következő változásokat emelte ki Brandon Hall: Változások a brandon-hall.com tanulmánya alapján /1997 Egy rendszer felhasználóinak átlagos száma % Egy 8000 felhasználót kiszolgáló rendszer átlagos költsége öt évre USD USD 611%

11 1. A felhasználók száma 1997 óta megemelkedett. Egyetlen rendszer felhasználóinak átlagos száma 1997-ben még Brandon Hall véleménye szerint a megkérdezettek eltérően értelmezték a felhasználók számára vonatkozó kérdést, így nem lehetett egy egyértelmű átlagot meghatározni. körül mozgott, 2001-ben ez a szám már re ugrott. Ez szinte háromszor annyi felhasználót jelent, akik egy rendszer kínálatához hozzá szeretnének jutni. 2. A felhasználók számának növekedése mellett a költségek is megemelkedtek ben egy átlagosan 8000 felhasználót kiszolgáló oktató rendszer költsége öt évre US dollárba került. Egy hasonló rendszer átlagos költsége négy év alatt US dollárra ugrott, ami egy több mint 600 százalékos költségemelkedést jelent! A magasabb költséget egyrészt az okozta, hogy a szolgáltatók nagy része megváltoztatta számlázási szokását. Négy évvel ezelőtt a szolgáltatók inkább egy kezdeti licenc díjat szabtak ki felhasználóiknak, míg 2001-ben a szolgáltatók inkább az ASP 2001-ben a rendszerek 84 százalékát egy ASP szolgáltatás keretén biztosították, de csak 7 százalékot nyújtották kizárólag ebben a formában. rendszert részesítik előnyben, ahol a felhasználók havi díjat fizetnek a licenc díj helyett. Ilyen körülmények között az öt éves periódus végén a második esetben magasabb lesz a teljes költség, mint egy egyszeri licenc díj fizetése esetén, bár a kezdeti beruházási költség a második esetben alacsonyabb. 3. A szabványok jelentősége is megnőtt a négy év alatt ben a termékek 41 százaléka felelt meg az AICC előírásainak. Négy évvel később már 52 százalékra volt ez igaz ben 75 százalékát azoknak a termékeknek, melyek nem felelnek meg az AICC előírásoknak egy éven belül a szabvány szerint át kívánják alakítani. Egy másik népszerű szabvány az IMS 'Metadata Specifikation'. Négy évvel ezelőtt még nem létezett ez a szabvány, jelenleg viszont már a termékek 34 százaléka megfelel a szabvány előírásainak. A többi termék 59 százalékát szeretnék a szolgáltatók egy éven belül a szabvány értelmében átdolgozni. 4. A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a rendszerek többségét Interneten keresztül érhetik el a felhasználók. A vizsgált rendszerek közül 48 érhető el egyszerűen egy Web-browser segítségével. A rendszerek egyben komplexebbé is váltak. Az alapfunkciók mellett egyre több integrált funkcióval is rendelkeznek, hogy a szolgáltatók az Internetes oktatást a lehető legnagyobb mértékben lefedhessék. 5. A rendszerek egyre nagyobb mértékben integrálják a hagyományos adminisztratív

12 feladatokat, mint például beiratkozás, órarend készítés, vagy várólista kezelés, is. A megvizsgált rendszerek 68 százaléka nyújtott 2001-ben beépített adminisztratív funkciókat is. 6. A rendszerek 48 százaléka nyújt lehetőséget tananyagok előállítására, hogy az anyagok egyszerű bemutatása mellett ugyanazzal a rendszerrel gyorsan és egyszerűen lehessen új termékeket készíteni, illetve régieket kiegészíteni. Ezek a rendszerek általában előre kidolgozott mintákkal rendelkeznek, melyek a tananyagok előállítását leegyszerűsítik. Azok a rendszerek, melyek nem rendelkeznek beépített szerző szoftverrel, az általánosan alkalmazott kész szerző szoftvereket, mint például Dreamweaver, Flash vagy Athorware, támogatják. 7. A tesztelés és értékelés is a korszerű oktató rendszer része. A megvizsgált 58 rendszer közül 42 nyújtott lehetőséget tesztek készítéséhez. E mellett ebben a rendszerben lehet a tesztek kiértékelésének módszerét is beállítani. Erre azért van szükség, mert azok a tesztkérdések, melyeket azonos rendszerrel állítottak elő, mint magát a tananyagot, jobban igazodnak magához az anyaghoz. Továbbá a vizsgált rendszerek 45 százaléka tudja a tanulók jelenlegi és kívánt képessége és tudása közötti különbséget értékelni, és ennek alapján a lehető legelőnyösebb kurzust összeállítani. 8. Egyre több rendszer rendelkezik rugalmas interfésszel, ami lehetővé teszi az LMS és más rendszerek összekötését ben ez a kapcsolat még csak az adatbázisok szintjén létezett, ami mindössze nyers adatok cseréjét tette lehetővé. Bár továbbra is ez a megszokott forma, a megvizsgált termékek 41 százaléka 2001-ben már rendelkezett olyan kapcsolati rendszerrel, ami komplexebb funkciók, mint például automatikus adatfrissítés vagy adatfeldolgozás, kivitelezését is lehetővé tette Tananyagok objektum orientált felépítése A technika által nyújtott lehetőségeket jobban ki kell használni ahhoz, hogy az Internetes oktató anyagok hatásosabbak és érdekesebbek legyenek. A szövegek egyszerű konvertálása mellett multimédia anyagok, mint például szimulációk, videó vagy audió felvételek, egészíthetik ki a tananyagot. A lehetőségek szinte korlátlanok. Ezek a kiegészítő anyagok segítenek a tanulók érdeklődésének fenntartásában. Az oktató és kiegészítő anyagokat, pedagógiai szempontokat is figyelembe véve, gondosan elő kell készteni, hogy azok céljuknak a lehető legjobban megfeleljenek. [47] Fenn áll azonban annak a veszélye, hogy a gondosan és hosszadalmasan kidolgozott tananyagot, amelyik a modern oktatás számos kihívásának megfelel, csak egy szolgáltató tud felhasználni. A tananyag lehetőségei ezzel behatároltak, értéke pedig alacsonyabb, mint azt a gondos kidolgozás lehetővé tehetné. A tananyagok kidolgozásának egy újabb változatában független elemekből, objektumokból összerendezett kurzusokat állítanak elő. Ezek az objektumok információdarabok, melyek függetlenek a közvetítő technikától, és melyeket tetszés szerint lehet kombinálni, frissíteni, és újra hasznosítani. [7] A kurzus tehát többször használható, független objektumokból áll Az objektum alkotóelemei Egy oktató objektum legalább két - ideális esetben három - elemből áll. [33] Ezek a következők: az objektum tartalma - az Internetes oktatási anyagok tartalma igen sokrétű lehet, hiszen számos téma alkalmas arra, hogy számítógépes oktatás keretében mutassák be.

13 A tartalommal kapcsolatos specifikációk tehát elsősorban az objektumok felépítését szabályozzák. Ahhoz, hogy ezeket az anyagokat a lehető legszélesebb körben, a lehető legváltozatosabb összetételben és különböző kontextusban használhassák, nem tartalmazhatnak semmiféle sorrendbeli utalást, vagy linkeket más objektumokhoz. Ez persze nem vonatkozik az egy objektumon belüli sorrendre, ebben az esetben az objektumok elemeinek sorrendjét az objektumon belül kell meg adni. [44] Meta-adat toldalék - meta-adat toldalékok lehetővé teszik az objektumok célzott keresését egy adatbankban. Segítségével kiválaszthatók azok az objektumok, melyekből a tanuló igényeinek legjobban megfelelő, testre szabott kurzus előállítható. Ezek a toldalékok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az objektumokat a tanuló hiányosságaihoz automatikusan hozzá lehessen rendelni. [32] Kontextus - azok az információk, melyek kontextuson kívül állnak nehezen érthetők. A tanuló ezeket az információkat nehezebben tudja megjegyezni. Az objektumok az újrahasznosítás érdekében nem tartalmazhatnak maguk információt a kontextusra vonatkozóan, ezért lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy ezeket az információkat direkt a kurzushoz lehessen hozzárendelni. Ennek a legegyszerűbb módszere linkek készítése, melyek a tananyagon kívüli információkra mutatnak Jellemzők Rugalmasság - az objektumokat egy adatbázisban lehet tárolni, addig amíg szükség nincs rájuk, majd szükség esetén a meta-adat toldalék segítségével kikereshetők a lényeges objektumok. Az új és régi objektumokat könnyedén össze lehet állítani egy kurzusba, ami lehetővé teszi az anyagok gyors és egyszerű frissítését. Alkalmazkodóképesség - objektumok segítségével az igényeknek megfelelő egyéni tananyagot lehet összeállítani. Ez annyit jelent, hogy a kurzusba csak azok az anyagok kerülnek be, melyek a tanuló számára fontosak. Egységesség - az objektumok előállításánál egységes struktúra kialakítására kell törekedni, hogy a szükséges objektumokat egyszerűen lehessen egy kurzusba összerendezni. Ez egyben a tananyagok egységes felépítéséhez is vezet, ami leegyszerűsíti és felgyorsítja a tananyagok készítését. Egyszerű frissítés - szükség esetén egy régi és már nem aktuális objektumot egyszerűen ki lehet cserélni anélkül, hogy az egész tananyagot ki kellene cserélni. Gazdaságosság - ha a tananyagot nem csak egy környezetben, hanem akár más és más formában újra és újra fel lehet használni, csökken az egyes anyagok készítésének költsége. Az objektumok értéke viszont emelkedik, ha azokat rugalmasan lehet felhasználni Meta-adatok A meta-adatok strukturált adatok az adatokról, melyek segítenek az elektronikus erőforrások azonosításában, keresésében és leírásában. [48]. Meta-adatokat nem csak az Internetes oktatás területén alkalmaznak, hanem az Internet számos más területén is. Ahogy nő a tananyagok száma, egyre nehezebb lesz a megfelelő anyagot az Interneten megtalálni. Ezért elengedhetetlen egy egységes meta-adat rendszer kidolgozása. Az egységes meta-adat készletet a fejlesztők ágazat specifikus meta-adatokkal is kiegészíthetik, hogy a rendszer rugalmasságát biztosítsák. Az objektumok keresése az LMS egy integrált funkciója. [18]

14 Meta-adatok segítségével a fejlesztők megjelölhetik, körülírhatják és indexelhetik a tananyagokat és objektumokat. Így a tananyag elkészülte után is könnyen megtalálható marad az anyag. Az objektumokat pedig más igények szerint is könnyen össze lehet állítani. Metaadatok lehetővé teszik a felhasználók számára az igényeknek jobban megfelelő kurzusok kikeresését. 3. A szabványok jelentősége 3.1. Miért van szükség szabványokra? Az elearning fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a szabványok is. Jelenleg az Internetes oktatás területén számos szolgáltató kínálja portékáját. Szinte mindegyik nagyobb cég hálózaton kínál továbbképző kurzusai közül néhányat, de legalábbis ilyen módon kívánják ezeket a jövőben nyújtani, és a vállalati próbálkozások mellett nagy számban jelen vannak az akadémiai, iskolai próbálkozások is. Sorra jelennek meg az egyetemek Web-alapú kurzusai, oktató centrumok Internetes órái. Az egyes szolgáltatók azonban elsősorban saját használatra fejlesztenek programokat, anélkül, hogy azok más rendszerrel kompatibilisek lennének. Így a környezetek, programok inkább csak elszigetelten működnek. Az oktatási anyagok bővítése csak időigényes munkafolyamatok során lehetséges, annak ellenére, hogy az Internetes oktatási piac már most is bővelkedik tananyagokban. Ezek a tananyagok azonban sem felépítésükben, sem pedig tartalmukban nem épülnek egymásra, nem képeznek nagyobb egységet. Az iparág így stagnálni kezdhet, hiszen minden alkalomra új oktató anyagot kifejleszteni gazdaságtalan eljárás lenne. Ilyen módon a vevők, tanulni kívánók igényeinek kielégítése is nehézkes, hiszen egy szélesebb kínálati paletta biztosítása költséges, ezért a kurzusok ára emelkedik, de lehet hogy a szolgáltató nem is rendelkezik kielégítően változatos tananyaggal. A szabványosítás előnyei A szabványok hozzájárulhatnak a tananyagok és az oktató felületek interoperabilitásához azzal, hogy szabályozzák a tananyagok struktúráját és e struktúrák importálását és exportálását. Szabványosított oktatási blokkok segítségével testre szabott tananyagokat lehet összeállítani, melyek jobban igazodnak a felhasználók igényeihez. A szabványok lehetővé teszik a tananyagok újra hasznosítását oktatókörnyezettől függetlenül. A tananyagok indexelésének szabványosítása lehetővé teszi a tananyagok gyors, egyszerű és sikeres keresését. A szabványok hozzájárulnak a tananyagok gazdaságosabb felhasználásához azzal, hogy lehetővé teszik a tananyagok széleskörű felhasználását, ami egy hálózati hatáshoz vezethet Interoperabilitás A fent vázolt problémára nyújthat megoldást, ha az oktató környezet, illetve az oktatási anyag olyan rendszerben épül fel, amelyben az egyes elemek tetszés szerint variálhatók. Az oktatási

15 környezetet úgy kell ebben az esetben kialakítani, hogy az az oktatási anyagokkal egy olyan felületen érintkezzen, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a tananyag kevés, ideális esetben elenyésző, munkával az új környezethez illeszthető legyen. Ez az együttműködési képesség (interoperability) a kialakuló szabványok egyik pillére. Számos szabványosítási próbálkozás irányul arra, hogy a tananyagokat ne csak abban a környezetben lehessen bemutatni, amelyikben előállították, hanem bármely tetszőleges környezetben is. Ebben az esetben a vevő, aki egy oktatási környezetet vásárol, az oktatási anyagok szélesebb skálájából válogathat igényei szerint, anélkül, hogy az anyagokat önmagának kellene előállítania, vagy időigényes és költséges munkával önállóan a környezethez illesztenie Testre szabott tananyag A jelenlegi elearning piac másik kihívása a technikai lehetőségek jobb kiaknázásában rejlik. Jelentős vonzerőt jelenthet a Web-alapú oktatásnál, hogy a technológia lehetőséget nyújt az oktatási anyagok ízlés szerinti csoportosításához, a tömeges testreszabáshoz. A tanulni kívánók számára a szolgáltatók olyan kurzusokat állíthatnak össze, melyek jobban igazodnak a diákok egyéni igényeihez. Azokat az anyagokat, ismereteket, melyek a diák számára már ismertek, a tanuló átugorhatja, azoknál az ismereteknél, melyek még újjak, vagy nehezebben elsajátíthatók pedig hosszabb időt is eltölthet, ha erre szüksége van. A folyamatos szinten tartás érdekében az egyes oktatási egységeket, tananyagokat újra és újra átnézheti a diák, a nehezebb részeket gyakorlatok, szimulációk is alátámaszthatják a jobb megértést. Ehhez egy olyan rendszer nyújthat segítséget, melyben az oktató egységek kisebb elemekből, blokkokból állnak, melyek tetszés szerint építhetők össze aszerint, hogy a diák milyen előképzettséggel, ismerettel rendelkezik Újrahasznosíthatóság További segítséget nyújthat a lehető legjobb kiszolgálás érdekében, ha egy tananyag különböző szolgáltatók oktatási anyagainak blokkjaiból állítható össze, azokat a lehető legjobban kihasználva. Ehhez a tananyagoknak egyrészt kis egységekből kell állniuk, másrészt pedig újrahasznosíthatóaknak (reusability) kell lenniük. Az utóbbi annyit jelent, hogy a kész oktatási egységet a felhasználók újra és újra használhassák, függetlenül attól, milyen környezetre tervezték őket, illetve melyik szolgáltatótól szerezték be azokat. Az oktatási anyagoknak, oktatási környezettől függetlenül, azonosan kell működniük akármelyik felhasználónál is kívánják azokat újra hasznosítani. Ez az újrahasznosítási kritérium a szabványosítási törekvések egy másik fontos alapköve Tananyagok keresése Ahhoz, hogy a szolgáltatók a különböző tananyagokat a vevő igényei szerint keverhessék, állíthassák össze, először meg kell ezeket az anyagokat találni. Ehhez az anyagokat valamilyen módon azonosíthatóvá kell tenni. Szabványosítás nélkül ez a feladat is nehézkessé válhat, hiszen ha nem egységes az indexelés, a kereső nem a megfelelő anyagot találja meg, ha egyáltalán talál valamit. Ezt a feladatot sok - szabványokkal foglalkozó - szervezet is kitűzte már zászlajára, így lassanként megszületik az a meta-adat készlet Metadata: "strukturált adat az adatokról" (DC definíció), információ a tartalomról, amely megkönnyíti a tananyag indexelését, keresését, tárolását, címkézését, visszakeresését, megjelenítését, használati jogának nyilvántartását, és karbantartását (IEEE definíciója)., melynek segítségével a tananyagok indexelhetővé válhatnak. Egy egységes meta-adat készlet nélkül a tananyagok hatékony keresése szinte lehetetlen. Az egynyelvű egységes indexelés azonban még nem

16 elégíti ki a nemzetközi igényeket, mivel az nem ad megfelelő felvilágosítást a többnyelvű oktatási piacon. A keresés során figyelembe kell venni a többnyelvű követelményeket is, hogy a meta-adatok a nemzetközi vevők és felhasználók igényeinek is megfeleljenek Gazdaságosság SRI Consulting véleménye szerint, amennyiben a Web-alapú oktatási ágazat bevezet néhány jelentősebb szabványt, a piac exponenciálisan megnövekedhet, épp úgy, mint ahogy azt maga a szabványosított Internet is tette az elmúlt 5 év alatt. Azok a vállalatok, melyek bevezetik a szabványokat szélesebb kínálatból válogathatnak, és ezzel csökkenthetik áraikat, versenyképesebbekké válhatnak, erősíthetik piaci pozíciójukat. Míg azok a vállalatok, melyek egy saját, zárt környezetet használnak oktatás céljából, kevesebb lehetőséggel rendelkeznek majd, ha tananyagukat bővíteni szeretnék. [39] Gazdaságossági szemszögből már nem engedheti meg magának egy vállalat, hogy Internetes oktatási tevékenységét, elszigetelten folytassa. Jelentős nyomás nehezedik rá környezetéből, hogy kapuit megnyissa és együttműködjön partnereivel, vevőivel és beszállítóival az oktatás és továbbképzés területén is. Ez épp úgy vonatkozik a vállalatokra, mint az oktatási tevékenységeket folytató intézményekre. A diákok, vevők igényeit csak egy széles és mély kínálattal lehet kielégíteni, ahhoz tehát, hogy e tevékenység gazdaságos maradhasson szükséges az együttműködés más vállalatokkal is. Ez az együttműködés azonban csak akkor lehetséges, ha a szabványok egységesítik a feladatokat. [44] Forrás: Singh, H.

17 "Hálózati hatás" Az Internetes oktatás hasonló utat járhat be szabványosítása során, mint például az elektronikus levelezés az Internetes szabványok bevezetése után. Kezdetben csak egy hálózaton belül lehetet ezzel a lehetőséggel élni. Azok előtt, akik nem voltak egy ilyen hálózat tagjai, a kommunikációnak ez a formája rejtve maradt. A TCP/IP protokoll nyújtotta azt a technikai szabványt, amely lehetőséget nyújtott az elektronikus levelezés elterjedésére. [39] Manapság szinte mindenkinek van már legalább egy címe (feltéve természetesen, hogy az illető valamilyen formában hozzáfér az Internethez), és a kapcsolattartás ilyen formája mindennapossá vált. Olyan szabványok bevezetésével, melyek elősegítik a tananyagok cseréjét különböző környezetek között, az elearning piac kinyílik, kiszélesedik. Azzal, hogy az egyes szolgáltatók portékájukat már nem csak egy szűk körben értékesíthetik, illetve oktatási anyagaikat nem csak egy szűk körből szerezhetik be, egy láncreakció indul el, amit Patton "hálózati hatásnak" nevez, ami annyit jelent, hogy a vevő haszna egyszerűen már azáltal is nő, hogy a hálózatnak, melynek ő is tagja, egyre több tagja van. A szabványosítási eljárások során pont ez történik. Szabványosított környezet és tananyag lehetővé teszi, hogy ezeket tetszés szerinti kombinációban használják, függetlenül attól, melyik szolgáltató bocsátja azokat az érdeklődők rendelkezésére. Szabványok nélkül a vásárlók csak az adott szolgáltató kínálatából választhatnának A szabványosítás kihívásai A Web-alapú oktatási tevékenység annyira szerteágazó, hogy egyetlen egységes szabvány nem igen elegendő a piac szabályzásához. A problémamentes működés számos területen igényel szabályzást, iránymutatást ahhoz, hogy aszolgáltatók a fent említett igényeket kielégíthessék. A szabványosítás kihívásai A tanuló igényeit egy komplex oktatói környezettel lehet a legjobban kielégíteni. A tananyagokat lehetőleg az oktatói környezettől függetlenül kell felépíteni, hogy azok importálása és exportálása a különböző oktatói környezetekbe illetve környezetekből problémamentes legyen. Egy komplex oktatói felülethez a vizsga és tesztkérdések is hozzá tartoznak. Ezeknek a különböző oktatói környezetekben azonosan kell működniük, hogy a diákok eredményét azonos feltételek mellett rögzítsék. Az oktató felületnek képesnek kell arra lennie, hogy a diákok eredményeit illetve az oktató felület használatát figyelemmel kísérje. A tananyagok kategorizálása megkönnyíti a keresést. Az elearning nemzetközi kihívásainak csak többnyelvű felület és meta-adat tud megfelelni. Ahhoz, hogy a szabványokat széles körben elfogadják, illetve, hogy a szabályok a lehető legegységesebbek legyenek a szabványosító szervezeteknek szorosan együtt kell működniük. A felületek és a tananyagok készítésénél a jogi és minőségi kérdésekre is ki kell térni. [10]

18 Komplex oktató felület A szabványosítás egyik legfontosabb területe az Internetes oktatás folyamatának szabályozása. Ide tartozik például az oktató anyagok környezettől független működésének biztosítása. Az növekvő igényeket egy egyszerű oktatóprogram már nem tudja kielégíteni, ezért az átadja helyét egy sokkal komplexebb rendszernek, egy komplex oktatást menedzselő rendszernek (LMS). AZ LMS rendszer sokféle feladatot integrál az oktatási anyagok elemzése, tervezése és fejlesztése területén. Az LMS indítja és kezeli a tananyagokat, valamint lehetővé teszi a felhasználók, szerzők, adminisztrátorok hozzáférését az oktatási anyagokhoz. A rendszer sokrétű funkcióval rendelkezik az online és offline oktatás területén. A feladatok kiterjednek az adminisztrációtól, a kommunikáción keresztül a diákok eredményének figyelemmel kíséréséig. Az LMS dönti el, hogy melyik lecke legyen a következő, hogy melyik anyagot hagyhatja ki a tanuló, illetve, hogy van-e szüksége a tanulónak kiegészítő anyagokra vagy külső segítségre. Az LMS rendszert sokszor CMI rendszernek is hívják. Egy LMS rendszer az alapfeladatok mellet más funkciókkal is rendelkezhet. Így például a rendszer tartalmazhat beépített szerző szoftvert, adat és teszt kezelő rendszert, valamint teszt előállító rendszert. elearning testesíti meg azt az ötletet, miszerint bárki bármikor és bárhol hozzájuthat oktatási anyagokhoz, kurzusokhoz. Ehhez - a hálózati technikák fejlődésének köszönhetően - az Internet, ill. Intranet nyújtja a legjobb lehetőséget. Ahhoz, hogy a tanuló a lehető legegyszerűbben, tartózkodási helyétől függetlenül hozzájuthasson a tananyaghoz, az LMS rendszernek úgy kell felépülnie, hogy a tanuló pusztán egy browser segítségével részt vehessen az Internetes oktatáson. Azt sem szabad az LMS fejlesztésénél figyelmen kívül hagyni, hogy a ma forgalomban lévő browser programok nem teljesen kompatibilisek egymással, így a rendszernek egyszerre több programot is támogatnia kell. Az LMS feladata továbbá a tananyag és az oktató felület közti interoperabilitás biztosítása. Ez annyit jelent, hogy az oktatói felületnek lehetőleg manuális igazítás nélkül fel kell ismernie a tananyagot, és az előre megadott struktúra alapján közvetítenie kell az anyagot a tanulókhoz. Abban az esetben tehát, ha a tananyag és a felület más fejlesztő terméke, az LMS rendszernek rendelkeznie kell egy rugalmas interfésszel, ami lehetővé teszi a tananyag automatikus importálását. Az importálás után a rendszer az előre megadott paraméterek alapján mutatja be a kurzust. Továbbá az LMS rendszer feladata a tananyag keresése és az egyes tananyagelemekből a felhasználó igényei és tudása szerint egy testre szabott kurzus összeállítása. Néhány Internetes oktatást nyújtó szervezetnek vagy vállalatnak fontos lehet, az LMS kapcsolata egy másik rendszerrel, mint például egy ecommerce rendszerrel, vagy egy adatbankkal. Ehhez az LMS rendszernek rendelkeznie kell rugalmas interfészekkel. Bár a számlázás nem az oktatás folyamatának része, mégis az LMS feladata a rendszer használatának figyelemmel kísérése. Ez lehet a későbbi kiszámlázás alapja, amennyiben a számlázás a felhasználás függvényében történik, például egy ASP szolgáltató esetén.

19 LMS rendszert az érdeklődők megvehetik és önállóan alkalmazhatják, de igénybe vehetik egy külső szolgáltató (API - Application Service Provider) LMS szolgáltatásait is úgy, hogy maga az LMS a szolgáltató hálózatán fut, az ügyfél pedig ezen a rendszeren futtatja oktatási anyagait. (lsd fejezet) Oktatói környezettől független tananyagok alkalmazása A szabványosítás azonban nem csak az oktató rendszerre vonatkozik, hanem ugyanennyire vonatkozik magára a tananyagra is. A tananyag felépítésének meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, melyek lehetővé teszik a problémamentes kommunikációt tananyag és oktató rendszer között, akkor is, ha a tananyagot készítő rendszer nem egyezik meg az azt bemutató rendszerrel. A tananyaggal kapcsolatos szabályzási igények széleskörűek. Ide tartoznak például az oktatási anyagok megfelelő adottságokkal rendelkező "építőköveinek" meghatározása, vagy a tananyag megfelelő módon történő tömörítése is. A szabványoknak ki kell továbbá terjedniük a szerző, tervező programokra is, melyek segítségével szabványos és kompatíbilis tananyagok készíthetők. (lsd 5.3. fejezet) Vizsgák és tesztek integrálása A tananyagok szabályzásához tartozik az oktatási anyagokhoz, kurzusokhoz kapcsolódó tesztek, vizsgák szabványosítása is. Ahhoz, hogy a különböző rendszerek hasonló képen kezeljék és értékeljék a teszteket, illetve hasonló módon továbbítsák a diákot eredményei alapján a következő kurzushoz, a tesztek és vizsgák felépítésének is hasonlónak kell lennie. Ahhoz, hogy az oktató rendszer könnyedén integrálhassa, értelmezhesse és időzíthesse ezeket a teszteket, azoknak szintén meg kell felelniük bizonyos követelményeknek Tananyagok kategorizálása A szabványosítási törekvések egy másik fontos területe a kategorizálás. Ide tartozik a már korábban említett tananyag indexelés, amire számos próbálkozás született már a különböző szervezeteknél. A meta-adat segítségével az érdeklődők könnyedén megtalálhatják a számukra értékes anyagokat. (lsd fejezet) Kategorizálás azonban nem csak indexelést takar, hanem a tananyagok t ém ák szerinti kategóriába sorolását is. Ezeknek a kategóriáknak egységeseknek kell lenniük ahhoz, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek a tananyagot szolgáltatók és az azokat felhasználók között. Hasonló képen kategorizálni kell a tananyag pedagógiai szintjét és összetettségét is. Az oktatási anyagok kategóriáinak tükröznie kell azt is, hogy az anyag mennyire komplex, milyen segítő anyagokat tartalmaz, mennyire tudományos, vagy inkább csak betekintést nyújt az adott területre. Továbbá arra is utalnia kell a kategóriának, hogy az anyag melyik korosztálynak szól, milyen előképzettséget igényel. [39] Nyomon követés Az előbbi két csoport mellett nem elhanyagolható a diákok és adataik nyomon követése sem (tracking). Ide tartozik egyrészt az adminisztratív adatok figyelemmel kísérése, tehát azé, hogy a diák az elsajátított anyagokkal milyen újabb kategóriákba léphet automatikusan, melyik tananyaggal folytathatja tanulmányait, vagy hogy milyen képesítést szerzett meg. Ezen adatok változása mind megváltoztatja a diák státuszát, ami befolyást gyakorolhat arra, hogy a későbbiekben milyen kurzusokra jelentkezhet. Az ilyen fajta figyelemmel kísérés előnye, egy

20 a diák igényeinek megfelelő, testreszabott kurzus kialakításának lehetősége a megszerzett és folyamatosan frissített adatok alapján. Ehhez szorosan kapcsolódik a diákok teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése. Az LMS rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy számon tartsa, hol tartanak az egyes diákok az anyag elsajátításában, hányszor és mennyi időt töltöttek el az egyes feladatok megoldásánál, illetve, hogy esetleg az adott feladat megoldása nélkül is részt vehetnek-e tesztek kitöltésében, vizsgák tehetnek-e. Ide tartozik a diákok vizsgákon, teszteken elért teljesítményének figyelemmel kísérése is. Nem elhanyagolható a tracking egy másik területe sem. Ez nem más, mint annak figyelemmel kísérése, hogy pontosan ki, melyik szolgáltatást, mennyi időre vette igénybe. E terület szabályzásának segítségével félreértések nélkül számlázhatja ki az oktatási tevékenységet nyújtó szervezet szolgáltatásainak ellenértékét Együttműködés A fent említett területek mellett a szabványosítással foglalkozó szervezeteknek számos más kulcskérdéssel is foglalkozniuk kell ahhoz, hogy a létrejött szabványok valóban beváltsák a hozzájuk fűződő reményeket. Egy szabványnak az a feladata, hogy egységesítsen bizonyos eljárásokat annak érdekében, hogy az azonos területen működő, egymástól független szervezetek együtt tudjanak működni hosszadalmas átállási, integrálási procedúra nélkül. Jelenleg számtalan szervezet foglalkozik szabványok, illetve szabvány javaslatok készítésével. Amennyiben ezek a szervezetek egységes, áttekinthető, egymásnak nem ellentmondó szabvány létrehozására törekednek akkor ezeknél a szervezeteknél elengedhetetlen az együttműködés. Ez az együttműködés már, ami a jelenleg kidolgozás alatt álló szabványoknál is jól megfigyelhető. A jelentősebb szerveztek - AICC, IEEE, IMSproject, ADL - szorosan tartják egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy szabványaik egy egységet képezzenek. Ezek. A legátfogóbb próbálkozás, amelyik a meglevő szabványokból építkezik, annak érdekében, hogy ezek összefogásával és javításával egy kiterjedt, széles körben elfogadott szabványt hozzon létre, az ADL iniciatíva SCORM modellje Többnyelvűség Szintén fontos kérdés az Internetes oktatás esetében a többnyelvűség. Az oktatási anyagokat több nyelven, eltérő karakterek alkalmazásával, esetleg teljesen más írásjelek alkalmazásával készíthetik. Ahhoz, hogy a tananyagok korlátlanul mozoghassanak a különböző oktatási környezetek között, lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tananyag a megfelelő formában jelenjen meg a diák előtt, az írásjelek ne keveredjenek. E mellett fontos a többnyelvű tananyagok indexelésének megoldása is. A meta-adat szabványoknak úgy kell szabályozniuk a tananyagok indexelését, hogy egy adott nyelven történő keresés, a megfelelő nyelven, a megfelelő anyagot találja meg. Az egységes meta-adat készleteket tehát többnyelvű változatokban is ki kell dolgozniuk az ezzel foglalkozó szerveteknek.

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft.

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. SDL Trados szervermegoldások Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. Fókuszban A fájlalapú fordítási memória korlátai SDL TM Server 2009 A fájlalapú terminológiai

Részletesebben

Blended learning módszerek. Komló Csaba

Blended learning módszerek. Komló Csaba Blended learning módszerek Komló Csaba MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Blended learning módszerek Komló Csaba Eger, 2013 Lektorálta: A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26.

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net kifejlesztése A verzióváltás okai A korábbi technológia elavult Nem volt bővíthető A fejlesztés

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató Hasonló, mégis más Ez se rossz amíg ezt ki nem próbáltad!

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül?

Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül? Jó, ha tudod! Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül? A számviteli törvény előírásai szerint a számviteli politikában kell szabályozni azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat,

Részletesebben

ivir vezetői információs rendszer

ivir vezetői információs rendszer Cégvezetés egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban: sikeresebben. Kerüljön előnybe velünk! Kevesebb időt a válaszokra, többet a döntésekre! ivir segítségével Hatékony döntések pillanatok alatt; Új lehetőségekre

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

ipont ipont az oktatásban

ipont ipont az oktatásban ipont az oktatásban ipont csoport Alapítás 2003 Alkalmazottak száma 40 fő ipont Magyarország ipont Közel-Kelet Budapest székhely, menedzsment FreeRay Békéscsaba ipms fejlesztési központ UAE - Dubai közel-keleti

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL A toborzást-kiválasztást támogató humáninformatikai megoldásunk, a nexonjob, rugalmasan a vállalati egyedi igények alapján testre szabható. A rendszer webes felületén keresztül jelentkezhetnek a pályázók

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

WebCenter. Online jóváhagyás és együttműködés. Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28.

WebCenter. Online jóváhagyás és együttműködés. Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28. WebCenter Online jóváhagyás és együttműködés Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28. Egy termék piaci bevezetésének kihívásai Alkalmazkodni kell az felek időbeosztásához A felek alkalomadtán földrajzilag távol

Részletesebben

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1.

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Vigh György: E-learning és multimédia -postás szemmel Networkshop 2005 -Szeged 2005.04.01. 1. oldal e-learning és multimédia postás szemmel

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Üzletmenet folytonosság menedzsment [BCM]

Üzletmenet folytonosság menedzsment [BCM] Üzletmenet folytonosság menedzsment [BCM] Üzletmenet folytonosság menedzsment Megfelelőség, kényszer? Felügyeleti előírások Belső előírások Külföldi tulajdonos előírásai Szabványok, sztenderdek, stb Tudatos

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 A felhő alapú számítástechnika A felhő alapú számítástechnika (angolul

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola elearning múlt 2001 Informatikus könyvtáros szak távoktatásban Félévenként egy face-to-face konzultáció Folyamatos

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon

Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon Forczek Erzsébet 1 Karsai János 1 - Berke József 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Informatikai Intézet, 6720 Szeged, Korányi fasor 9.

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Elektronikus dokumentumkezelés, mint az Oktatási Hivatal hatékonyságnövelésének új eszköze

Elektronikus dokumentumkezelés, mint az Oktatási Hivatal hatékonyságnövelésének új eszköze Elektronikus dokumentumkezelés, mint az Oktatási Hivatal hatékonyságnövelésének új eszköze. Dokumentumkezelés fejlődése Fejlettség Javasolt előrelépés Papírmentes iroda DMS rendszer +WF Iratkezelő rendszer

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

[ISMERTETŐ] www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer

[ISMERTETŐ] www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer 2008 www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer [ISMERTETŐ] A www.tanulmanyi.info Központi tanulmányi információs rendszer ingyenes Internetes szolgáltatás rövid ismertetője a Magyar

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Online oktatsz az easylearn-ön. Egy platform több százezer hallgató

Online oktatsz az easylearn-ön. Egy platform több százezer hallgató Online oktatsz Online oktatsz az easylearn-ön Egy platform több százezer hallgató Jövőkép A jövő a modern e-learning Közösség az oktatásban Határtalan lehetőségek Az easylearn az online oktatás egy egészen

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete)

Részletesebben

EM4028 PCI 10/100/1000 MBPS HÁLÓZATI ADAPTER

EM4028 PCI 10/100/1000 MBPS HÁLÓZATI ADAPTER EM4028 PCI 10/100/1000 MBPS HÁLÓZATI ADAPTER 2 MAGYAR EM4028 - PCI 10/100/1000 MBPS HÁLÓZATI ADAPTER Tartalomjegyzék 1.0 Bevezetés... 2 1.1 A csomag tartalma... 2 1.2 Mielőtt elkezdené... 2 2.0 A hardver

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA

A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA FROM THE TRADITIONAL TEACHER TO E-TUTOR: THE WAY OF REFORMING THE TEACHERS THINKING Hercz Mária, hercz@uranos.kodolanyi.hu

Részletesebben

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja 1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Weblizing ajánlatadó és workflow rendszer

Weblizing ajánlatadó és workflow rendszer cash flow online Finanszírozási ajánlat készítés, kalkuláció Folyamatmenedzsment, többirányú kommunikáció, értesítés, státuszkövetés Iratkezelés, dokumentumsablonok Online, webes alkalmazás Egyedi paraméterezés

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Multimédiás adatbázisok

Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás

Részletesebben

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai Vállalat jelen és jövőképe A kérdőív 3 oldalt tartalmaz, összesen 25 kérdésből áll és az alábbi témakörökben keresi a válaszokat: - Vállalata jelen

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés 2010. május Szülői igény és elégedettség - mérés I. A tanítás-nevelés minősége 4,02 1. Az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka 3,78 folyik 2.

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál. 5. elearning Fórum Fehér Csaba 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház

Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál. 5. elearning Fórum Fehér Csaba 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál 5. elearning Fórum 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház T-Mobile Magyarország Rt. elearning a T-Mobile Magyarországnál Tartalomjegyzék

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Információs technológiák integrálása a marketingfolyamatokba

Információs technológiák integrálása a marketingfolyamatokba A MARKETING ESZKÖZEI Információs technológiák integrálása a folyamatokba Az információs technológiák (IT) alkalmazása egyre nagyobb jelentőségű a tevékenységben. A fejlődés fázisai: tranzakciós, adatbázis-,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben